Réder Brigi jegyzet

gazpol ea5. Pénzügyi válságok

Q: Sorolja fel az elmúlt 40 év legfontosabb pénzügyi válságait!

Q: Mutassa be a pénzügyi válságok lehetséges típusait!
pénzügyi válságok típusai:
1. bankválság​ :A pénzügyi rendszer kerül válságba, gyakran bankcsődökhöz és jelentős
betétkivonáshoz vezetve.
2. adósságválság​ - állam /magánszektor: A magánszektor és/vagy az állam túlzott eladósodása és az
ebből fakadó elviselhetetlen mértékű adósságszolgálati terhek állnak a háttérben. Államcsőd, az
államadósság átstrukturálása, a nem teljesítő hitelek részarányának növekedése jellemzi.
3. árfolyamválság​ : A nemzeti fizetőeszköz árfolyama jelentősen gyengül
4. inflációs válság​: Az infláció kritikus szintre emelkedik (pl. hiperinfláció)

Természetesen ezek a válságtípusok általában ​nem önállóan, egymástól függetlenül fordulnak elő, hanem
halmozottan egymás okaként és okozataként.​ A láncreakció szemléltetése céljából vegyük a következő
esetet:
Egy gazdaságban valamilyen okból kifolyólag ​összeomlik a bankrendszer​ (​bankválság​). Az állam –
kényszerűen – közbelép, és konszolidálja a bankrendszert. A ​bankok kimentése​ az ​államadósság​ jelentős
mértékű emelkedéséhez vezethet, amely szélsőséges esetben az állam ​fizetőképességét is veszély​be
sodorhatja (​adósságválság​). Mindeközben megindul a ​tőkemenekülés az országból​, amely nyomán a
nemzeti ​valuta árfolyama jelentősen leértékelődik​ (​árfolyamválság​). A nemzeti fizetőeszköz
árfolyamgyengülése ​megemeli az importárakat​, mely révén ​gyorsul a pénzromlás üteme​. Így egy jelentős
leértékelődés az inflációt kritikus szintre emelheti (​inflációs válság)​.

➢ Az utóbbi 40 évben számos pénzügyi válság volt

➢ A legnagyobb válságok a fejlődő országokból indultak ki és érintetlenül hagyták a fejlődő
gazdaságokat
➢ Kivétel: 2008, globális válság, gócpontja: USA
➢ A pénzügyi válság sajátossága a pénzügyi piacoknak, válságok voltak és lesznek is, történelmi
eseményeknél jellemzően megfigyelhetőek, nyugodt és turbulens időszakok felváltva követik
egymást.
➢ Az instabilitás a pénzügyi rendszer velejárója, nem a modern kor újszerű kísérője
➢ külső adósság​: külfölddel szemben fennálló adósság
​ : Ismertesse a pénzügyi piacok stabilitását veszélyeztető legfontosabb tényezőket napjainkban!
Q
Tényezők amik napjainkban veszélyeztetik a pénzügyi piacok stabilitását!!

1. Többszörös értékpapírosítás:
bankok a kiutalt hiteleket értékpapír formában adják más befektetési bankoknak, aztán az értékpapírokból is
újabb értékpapírokat készítenek akkor beszélünk többszörös értékpapírosításról​,​ ez azt is vonja maga után,
hogy nehezen átláthatóak a mérlegben a kockázatok

2. Tőkeáttétel​:
egyre kisebb saját tőkével egyre nagyobb eszköz oldalt alakítanak ki, tehát alapvetően nem saját forrásokból
gazdálkodnak, ezért egy kisebb értékcsökkenése a felhalmozott eszközöknek is már csődöt idézhet elő mert
a saját tőkét gyorsan felemészti

3. Nyájeffektus​:
pénzpiaci szereplők hajlamosak túlreagálni az eseményeket, egy negatív időszakban mindenki negatív irányt
vesz, egy optimistába pedig túlzott optimizmus lesz jelen a tőkepiacokon. Tőzsdei válságok esetén extrém
esések lehetnek vagy bumm esetén emelkedések. A szabad információ és tőkeáramlás valamint a
technológiai vívmányoknak köszönhető.

4. Pénz- és tőkepiacok túlzott mértékű deregulációja:

különböző derivatívok és toxikus strukturált pénzügyi termékek terjedtek el a 2000-es években

5. Likviditásbőség:
csökkenő hozamkörnyezetben a befektetők túlzottkockázatvállalásra ösztönzöttek és ez növelik a pénzügyi
buborék kialakulásának veszélyét

A pénzügyi válság hátterében három, egymást nem feltétlenül kizáró ok húzódhat meg:

1. romló
fundamentumok​:
államadósság, nagy
államháztartási hiány, infláció
elszaladása, devizatartalékok
csökkenése, lassú gazdasági
növekedés

2. fertőzés​: külföldi zajló

pénzügyi válságok átgyűrűző
hatása, befektetői pánikon
keresztül eredményezheti a
tőke kimenekítését.

3. spekulatív támadás:
azaz mindenféle fundamentális
alapot nélkülöző támadás a
befektetők részéről az ország
pénz és tőkepiacai ellen
Q: Mutassa be a pénzügyi válságok tipikus forgatókönyvét!
Válság folyamata:

Megindul a pánik:
külföldi és belföldi befektetők is zárják a pozíciójukat : eladják az értékpapírokat, szabadulnak a hazai
devizától - mindenki eurot vagy dollárt szeretne vásárolni ->​ tőke kimenekítése

Leértékelődési nyomás:​ ​a hazai valutát​ átváltják így a hazai valuta piacán a forint kínálata nő a kereslete
pedig csökken más valutákkal szemben, ezért​ leértékelődik ​az árfolyam. A ​likviditások csökkenése p ​ edig
mindig a​ kamatok emelkedését​ hozza magával. A kamatok emelkedése pedig ​növeli az állam és háztartások
adósságszolgálatát ​amely finanszírozási zavarokat generál a gazdaságban. A ​csökkenő árupiaci kereslet
vállalati csődökhöz​ vezet

Ennek eredményeképpen a vállalatok és a ​bankok csődbe​ mehetnek, ezáltal ​romlanak a makrogazdasági

mutatók​,​ nő a munkanélküliség​, ​növekszik az államháztartási hiány​, a ​GDP zuhan​ni kezd

Vagyonkimenekítés​ következik ami visszagyűrűzik a leértékelődési nyomásra, ​körkörös folyamat​ amíg a

válságkezelés ezt meg nem állítja

hasonlóságok a 80-as, 90-es évek négy nagy fejlődő piaci válsága kapcsán:

➢ mindegyik válságot jelentős tőkeáramlás előzte meg ami a​ likvidítási bőségnek​ köszönhető
➢ a válság kirobbanására már mind a 4 ország hitelfelvevő szerepkörbe került - nemzetközi
mentőcsomagok
➢ Latin-Amerikát leszámítva a válság előtt mindenhol ​liberalizált pénz és tőkepiac​ volt
➢ Mexikóban és Kelet-Ázsiában ​egyensúlyőrző gazdaságpolitika​ volt a megfigyelhető, itt csak a
monetáris politika hibája, hogy nem akadályozta meg az eszközár-buborék kialakulását - a hazai
piacokat elárasztó többletlikvítditás miatt
 ➢ Mind a 4 országban ​rögzített árfolyamrendszer​ volt, ez nagyban hozzájárult a válsághoz, mivel ez
túlságos kockázatvállalásra ösztönözte a külföldi befektetőket, hazai vállalatokat és bankokat
egyaránt

Latin-Amerikai tanulság: ​klasszikus államadósságválság, a kormányzat felelőtlen expanzív monetáris és

fiskális politikája vezetett az ​államadósság növekedésé​hez amelyet nem tudott visszafizetni, államcsődöt
jelentett. Részben az állami ​túlköltekezés áll a válság hátterében​. Ez az ország volt az egyetlen, ahol a
válság ​elhúzódó, jelentős​ növekedési és jóléti ​veszteségekkel járt​. 80-as évek - elveszett évtized.

Mexikói válság​: egy jelentős tőkebeáramlás előzte meg ami a bankrendszerben jelentkező többlet likviditás
a ​belföldi hitelek gyorsütemű növekedését (hitelexpanzió)​ hozta magával, amit mind az állam és a
magánszektor is kihasznált és hiteleket vett fel. Amúgy a fiskális és monetáris gazdaságpolitika
egyensúlyőrző volt a ​válság gyökere a tőkepiaci liberalizáció​ volt, amely egy jelentős tőkebeáramlást hozott.
A felvett hitelek pedig költést, ​túlzott fogyasztást​ eredményeztek, az igények kielégítésére pedig az import is
növekedett ami pedig ​rontotta a folyó fizetési mérleget​. A mexikói pezóválságnál ​válságkezelő csomag​gal
kimentették a a bekeftetőket.

Kelet-Ázsiai válság
Ez a válság is jelentős tőkebeáramlással kezdődött, ami az​ ingatlanpiac​on bontakozott ki, ahol az árak igen
elszaladtak. A magánszektor adósodott el a bankszektor felelőtlen hitelezése miatt - ​hitelexpanzió​, a sok
belföldi hitelek során. A válság alapja itt is a ​tőkepiac liberalizálása​, amivel külföldi tőke áramlott be ….

Oroszország:
klasszikus ​államadósságválság​, magas költségvetési hiánnyal küszködött a válság előtt,nem volt
makrogazdasági stabilitás, itt is volt ​tőkebeáramlás​ ami a tőzsdén teljesedett ki - ​tőzsde buborék​. Mivel
Oroszországból a szénhidrogének (olja, gáz) exportjai nagyok, így ​folyó fizetési mérleg többlet​ keletkezett.
Nem lépett fel túlzott hitelexpanzió, de a Kelet ​Ázsiai válság​ hatással volt rá ​(befertőzés)​. A tőzsdei buborék
kipukkadt és megkezdődött a tőke kimenekítése. Erre Oroszország egyoldalúan a hitelezőkkel nem
egyeztetve átmenetileg ​fizetési moratóriumot​ alkalmazott a külföldi devizában denominált adósságára. A
befektetőket teljesen bemártották​, a hiteleiket nem fizették vissza.

folyó fizetési mérleg:​ külgazdasági egyensúlynak legfontosabb mutatója, határon átnyúló reálgazdasági
tranzakciók, export, import egyenlege. többlet: több deviza áramlik az országba mint amennyi ki,
hiány​: több deviza áramlik ki mint amennyibe be - így az ország devizatartalékai elapadhatnak és
fizetőképtelenséget vonhat maga után (pl: ilyen akkor történhet ha egy ország jelentősen megemeli az
importot)

iker deficit​: amikor a költségvetés és a folyó fizetési mérleg is hiányt mutat

befektetők bemártása ​- (adósságok elengedése, átstruktúrálása): ha a tőkepiacok összeomlanak és
bekövetkezik a válság akkor kimentik a befektetőket ill. hitelezőket vagy hagyják a veszteségek szenvedését,
tehát bemártják őket

Q: Milyen előjelei voltak a 2008-as pénzügyi válságnak az USA-ban?

Q: Ismertesse a 2008/09-es pénzügyi válság szakaszait röviden!
2008/09-es globális pénzügyi válság kialakulása

➢ a világgazdaság a 80-90-es évek után ismét feltörekvésbe volt, a fejlett gazdaságokban pozitív
folyamatok indultak meg,
➢ 2001 - ​dotcom lufi kipukkadt​, az internet forradalom által táplált pénzügyi buborék, ezután a
gazdaság növekedési üteme tartósan lelassult a fejlett országokba
➢ 2000-2007 -​ nagy mérséklődés (great moderation)​: amikor a lassuló fejlődés eredményeképpen az
inflációs ráták is mérséklődtek - ez kilengés mentes növekedést biztosított
 ➢ 2008 -​Nagy recesszió​ - Lehman Brothers, a legnagyobb amerikai befektetési bank összeomlása,
ezzel vette kezdetét a nagy világválság ami a 1928-33-as világválsághoz (​great depression​)
hasonlíthatunk
➢ Globális pénzügyi válság​: kiindulási pontja a fejlett piacok, azon belül ​USA​ másodlagos
-(​subprime​) jelzáloghitelei miatt
➢ 2009- a válság magával rántotta a reál gazdaságot, mind a fejlett és fejlődő országokat egyedül
Kelet-Ázsia növekedése maradt töretlen

Nagy Moderáció​: 2000 évek elejére úgy tűnt, hogy a gazdaságpolitika megtalálta azt a gazdaságpolitikai
mixet amellyel a gazdasági növekedés üteme fenntartható a makrogazdasági stabilitás megőrzése mellett.

Derivatívák​: Származtatott ügylet, egy olyan tőzsdén vagy tőzsdén kívüli piacon kereskedhető terméket
jelent, melynek árfolyama valamely másik termék árfolyamából származtatott. A származtatott ügylet azaz
derivatíva tehát önmagában nem létezik, szükséges hozzá egy mögöttes termék.

A likviditási bőség​ mindig lenyomja a hozamokat, kamatokat, mindig felelőtlen hitelexpanzióhoz vezet és ez
a környezet pedig a befektetőket arra készteti, hogy nagyobb kockázatok vállalásával próbáljanak többlet
hozamot elérni, így a kockázatok felhalmozódnak

petrodollárók​ : kőlajpiacból származó többletlikviditás

az usa túlfogyaszt - hitelfelvevők, Kelet Ázsia, arabok, oroszok pedig megtakarítók -> ők fínanszírozták az
államok túlfogyasztását

Q: Ismertesse a 2008/09-es globális pénzügy válsághoz vezető okokat röviden!

➢ A válság előzményei a pénz és ​tőkepiacok deregulációja​ és liberalizációja és a likvidításbősége, a
pénzügyi piacokat már a 80-as évektől kezdve nem szabályozták rendesen
➢ ebből következett a ​többszörös értékpapírosítás​, strukturált pénzügyi termékek és különféle
derivatívák kontrollálhatatlan és követhetetlen elterjedése
➢ a ​likvidításbőség​ amely az új évezredet jellemezte, alacsony kamatkörnyezettel bírt, petrodollárok
➢ alacsony globális kamatkörnyezet​ előzményei: dot com lufi kipukkanása, a fejlett gazdaságok
növekedési üteme lelassult, ezért az amerikai jegybank a ​FED erősen expanzív monetáris politikába
kezdett - az írányadó kamatláb 6%-ról 1%-ra csökkent, így a fejlödő országokban (Kelet-Ázsia és
 olajkitermelő országokba) óriási megtakarításokat​ (megtakarítási bőség- saving glut)​ halmoztak fel
leszorítva ezzel a hozamokat
➢ 2004-től megindult a nyersolaj történelmi áremelkedése - ​petrodollárok,​ és ezzel együtt emelkedett a
többi nyersanyag is
➢ globális egyensúlytalanság: Usa: FFM hiány, távol-keleti és nyersanyag kitermelő országok: FFM
többlet -ez a nyersanyagárak növekedésének következménye

NINJA hitelek: úgy lehetett

jelzáloghitelhez jutni az
USÁ-ban, hogy valakinek se
jövedelme, se munkája se
eszköze nem volt , ennyire
laza feltételek voltak

Jelzálóghitelválság az USA-ban:
A háztartás felvette a jelzáloghitelt ingatlan vásárlás céljából, ez elsődleges ​prime hitelnek(amiket jó
adósbesorolású emberek​ vettek fel) nevezték amit a kormányzati ügynökségek refinanszírozták a bank
számára saját​ jelzálog fedezetű értékpapírok kibocsátásával (​MBS​)​, így a bankok még a jelzáloghitelek
lejárása elött hozzájuthassanak a pénzükhöz és azt újra kihitelezhessék egy másik háztartásnak jelzáloghitel
formájában. Az MBS-eket a ​kormányzati ügynökségel (​GSE​)​ eladták a befektetőknek (pl: élet biztosítók és
nyugdíjpénztárak) ezek az értékpapírok a legmagasabb minősítéssel abszolút kockázatmentesnek
számítanak, egyenlő volt az amerikai állampapírral. Eközben a bankok is részt vettek az értékpírosításban
úgy, hogy létrehoztak ​közvetítő társaságokat (​SPV​)​ amely sokszor a bank saját tulajdonában volt, aztán
eladta a jelzálog hitel cashflowját és erre alapozva a ​közvetítő társaság saját MBS-t bocsátott ki amelynek a
fedezetét az eredeti kezdő jelzálog hitelekből származó cash flow (kamat és tőketörlesztés) adta​ - Ez az
egész folyamat az értékpapírosítás első köre volt!! Ezzel a társadalomba keletkezett megtakarításokat át
lehetett csatornázni a hitelfelvevőkhöz.

A 2000 évekig elsődleges értékpapírosítás zajlott, majd ezután több körös.

A próblémák akkor kezdődtek amikor a ​hitelezés lazulásával megjelentek a másodlagos (subprime - amiket
rossz adósok vettek fel)​ hitelek pl:NINJA hitelek, itt jóval nagyobb volt a nemfizetés kockázata, de ezeket a
hiteleket is eladtál a kormányzati ügynökségeknek amiket aztán értékpapírrá alakítottak. Habár kötelezve
voltak, hogy csak prime hiteleket fogadjanak, a feltételek lazulásával a subprime hitelek is prime-nak
minősültek.

A magán jelzálogfedezetű értékpapírok (MBS) és kormányzati ügynökségek által kibocsátott MBS-t, illetve
egyéb eszközöket is (ABS,CDO) alapul véve a befektetési alapok és ​bankok újracsomagolták a többszörös
értékpapírosítás keretében és már meglévő értékpapírokból új értékpapírt gyártottak (​CDO​)​ - ezek struktúrált
(kockázat, lejárat és hozam alapján eltérő kategóriák) értékpapírok voltak. A CDO-kat folyamatosan
hitelminősítik és rájuk külön biztosítás is volt köthető. A probléma az volt, hogy hitelbiztosítást bárki
vásárolhatott, függetlenül, hogy a birtokában volt e a biztosított értékpapír vagy sem, így egy adott CDO-ra
tömegek köthettek biztosítást

Ennek következtében a ​kockázatok lassan átláthatatlanná válnak​, szélsőséges esemény bekövetkeztével

nem csak a legalacsonyabb kategória szenved el veszteségeket hanem akár a senior kategória is. Így egy
világválság esetén ​hamar elértéktelenődhetnek​.
Q: Milyen előjelei voltak a 2008-as pénzügyi válságnak az USA-ban?

1.szakasz : még csak az amerikai piacon jelentkezik, lakásárak csökkenés, nőnek a kamatok, növekedik a
nem teljesítő hitelek aránya

2.szakasz: Merrill Lynch - egyik legnagyobb befektetési bankot megmenti a Bank of America , Lehman
Brothers által kibocsátott CDO-k azonnal értéküket vesztették így a hitelbiztosítással foglalkozó AIG a
hitelbíztosítások érvényesítése miatt szintén csőd szélére került
rövid lejáratú forrásokkal finanszírozza magát, abból hosszú lejáratú kockázatos eszközöket vásárol és
jelentős tőkeáttétellel működik.
Q: Mutassa be az árnyékbankrendszer jellemzőit az USA-ban a 2000-es évek elején!

Az árnyékbankok mögött álltak ​szponzor (normális) bankok.

Az árnyékbankok elterjedése jó módszer volt arra, hogy a normál bankok kockázatos befektetésebe
kezdjenek a mérlegükön kivül, hiszen a szponorbankok nem voltak kötelezve, hogy az árnyékbankok
számára bocsátott hitelt feltüntesség a mérlegben , így nem kellett tőkét felhalmozni sem. Ezek a típusú
bankok annyira elterjedtek, hogy 2007-ben már 2x e volt a normál bankszektornak

Amerikai válság kialakulása:

→ globális likviditásbőség
→ jelzáloghitelek alacsony kamata
→ jelzáloghitelállomány és ingatlanárak elszaladása
→ jelzáloghitelpiac beszennyeződése, a subprime hitelezés felfutása
→ a subprime jelzáloghitellel is fedezett CDO-k és egyéb strukturált pénzügyi termékek kontrolálatlan
elterjedése
→ a pénzügyi rendszer beszennyeződése, a rendszerkockázat óriásira duzzadása
→ a Lehman Brothers csődje és a tőkepiaci pánik
→ globális pénzügyi válság

Bár az amerikai és a nyugat-európai bankrendszer CDO-kal és egyéb toxikus pénzügyi instrumentumokkal

való szennyezettsége csak a Lehman Brothers csődjét követően vált nyilvánvalóvá, a közelgő viharnak
egyértelmű előjelei voltak az USA-ban

horribile dictu:​ fizetésképtelenség.

(A subpirme-válság 2007-ben vette kezdetét.) Másrészt, a makrogazdasági egyensúlytalanság veszélyes

mértékére és az ingatlanpiaci buborék elszaladására is több jel figyelmeztetett:

1. Jelentős folyó fizetési mérleg hiány

2. A lakosság gyors ütemű eladósodása, elsősorban a jelzáloghitelezés felfutásán keresztül a 2000-es
években
3. Az ingatlan árak megduplázódása a 2000-es években

Miért nem tettek erőteljesebb lépéseket az amerikai hatóságok???

● nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az ingatlanbuborék és a subprime hitelekkel kapcsolatos

aggodalmaknak, mivel ez a hitelezés csak kis szeletét képezte a tőkepiacoknak az USA-ban, ezért
azt hitték ez majd csak kicsi, elszigetelt területen fog zavart okozni a pénzügyi rendszerben. De a
CDO-kon keresztül sokkal jobban hatott a gazdaságra.

● az amerikai gazdaságpolitikai önámítás: Most minden más! szindróma, azt hitték ők mások hiszen az
USA egyik legfejlettebb pénzügyi rendszerrel és monetáris politikával és hazdaságpolitikai
intézményrendszerrel rendelkezik
Q: Mutassa be a 2008/09-es globális pénzügyi válság kibontakozásának mechanizmusát! (Hogyan lett
a subprime jelzáloghitel-piaci válságból globális pénzügyi válság?)

➔ Subprime válság​ 2007 nyara

➔ azon értékpapírok amelyek mögött ott állnak ezek a jelzáloghitelek fedezetként (​MBS, CDO)
árfolyama csökken
➔ ezért ​az árnyékbankok a rövid távú lejáró forrásaikat egyre nehezebben tudják megújítani​ hiszen a
fedezetül szolgáló eszköz oldalon felhalmozott kockázatos eszközök (MBS, CDO) árfolyama csökken
➔ ezért az árnyékbankok elkezdik építeni a tőkeáttételüket azaz ​elkezdenek megszabadulni az
eszközeitő​l, ez újabb eladói nyomást helyez az MBS, CDO-kra
➔ ezután ​összeomlik a Lehman Brothers​ és az ​AIG​ ami a globális válság kirobbanásának első
momentuma lesz
➔ ez egy ​befektetői pánik​ot indít el
➔ ami a tőkepiacon megint ​eladási rohamhoz​ vezet
➔ az ​MBS,CDO-k árfolyama esni kezd​ vagy a 0 val egyenértékű
➔ ezzel az ​árnyékbankok forrásainak megújítása ellehetetlenül
➔ ez tovább ösztönzi őket, hogy eszközeitől megszabaduljanak
➔ az ​árnyékbankok elkezdik lehívni a háttérbankok nyújtotta hitelkereteket
➔ ily modón az ​árnyékbankok veszteségei megjelennek a szponzor bankok mérlegeiben​ is
➔ eltűnik a bizalom a bankközi piacon​, a bankok már egymásnak sem hiteleznek mert senki sem tudja,
hogy a másik bank milyen mértékbe van kitéve az árnyékbankok veszteségeinek
➔ a ​tőzsdék összeomlanak​ amely tovább növeli a pánikot .
➔ a pénzügyi ​válság begyűrűzik a reálgazdaságba is​, a hitelezés leáll, a kötvénykibocsátás leáll
->reálgazdasági válság
 Mit tanulhatunk a válságokból?

Q: Mire kell figyelnie a gazdaságpolitikának, ha a jövőben - lehetőség szerint - el akarja kerülni a

pénzügyi válságokat!

Jővőbeni válság megelőzés:

Orosz és Latin válságtanulság​: Egyensúlymegelöző politikára van szükség, ez jelenti a kiegyensúlyozott

államháztartást, alacsony inflációt és nem túl magas külső adósságot, versenyképes exportszektort és
megfelelő szintű gazdaságinövekedést

Kelet-Ázsia és Mexikói válságtanulság:​ a pénzügyi közvetítőrendszer prudens(szabályzott, pénzügyi

felügyeket) müködésére van szükség, ugyanis a bankok felelőtlen hitelezési politikája túlzott
hitelexpanizóhoz ls kockázati poziciókhoz vezet, valamint eszköztár buborékok kialakulásához

2008/9-es globális válságtanulsága​: a pénz és tőkepiacok ésszerűtlen deregulációja jelentős kockázati

tényezőt von maga után

Az Orosz és Kelet-Ázsiai, Mexikói válságtanulság:​ a pénz és tőkepiacok liberalizációja csak akkor kívánatos
ha a hazai pénzügyi rendszer felkészült a beáramló külföldi tőke túlzott mértékű likviditás kezelésére.

+
➔ tulajdonosi megoszlás : külföldi tulajdonosok mindig gyorsabban zárják a pozíciójukat, a
legstabillabak a hazai háztartások
➔ a folyó mérleg hiányát a pénzügyi mérleg többlete egyensúlyozza, de nem mindegy, hogy az a tőke
miből jön össze a spekulatív portfolió vagy működőtőke (stabilabb, hosszabb távra szoló)
beáramlásból
A válságot jelző indikátorok:
1. Államadósság:
a. GDP arányos nagysága
b. lejárati összetétel​ :(minél rövidebb a kibocsátott állampapírok futamideje annál nagyobb
nyomás helyezedik az államkincstárra a lejáró hitelek megújítására, így egy pénzügyi sokk
esetén hamar likvidítási válságba kerülhet
c. tulajdonosi összetétel:​ minél nagyobb arányban birtokolják belföldi szereplők az
állampapírokat annál kevésbé veszélyezteti az államadósság finanszírozását a tőkeráramlás
írányának megfordulása és a külföldi befektetők kimenekülése
d. denominációs szerkezete​: minél nagyobb arányt képez a hazai fizetőeszközben denominált
adósság annél kevésbé van szüksége az országnak devizabevételekre az államadósság
finanszírozásához és annál levésbé érzékeny a nemzeti valuta az árfolyamváltozásokra.
2. Az ország külső adossága​: az állam és a magánszektro külfölddel szembeni adóssága, kis
országokban túlnyomórészt külföldi devizában denominált
3. A gazdaság belső egyensúlyát jelző indikátorok​:
a. az állaháztartás GDP arányos egyenlege
b. eszköztárak alakulása
c. pénz és tőkepiac​- belföldi hitelexpanziós kockázat, a magánszektor gyors eladósodása
buborék kialakulásához vezethet valamely pénzügyi piacon
4. A gazdaság külső egyensúlyát jelző indikátorok​: a ​fizetési mérleghez kapcsolódnak​, céljük, hogy
képet adjanak a devizagazdálkodásról, a deviza be és kiáramlásáról valamint annak
fenntarthatóságáról. Ha folyamatosan több deviza áramlik ki mint amennyi be a jegybank
devizatartalékai kimerülhetnek ez pedig egyenlő a küllső fizetésképtelenséggel.
Gazpol ea6.

Dilemma:​ az
orvostudomány egyre
gyorsabban fejlődik viszont
a rendelkezésre álló
finanszírozási források
korlátosak.

szolgáltatás:​ kórház, szakrendelő,háziorvos, nővér

fogyasztó:​ páciens
finanszírozó: ​magánbiztosítók, társadalombiztosító, állami költségvetés
szakemberképzés:​ felsőoktatás
szakmai szervezetek:​ Magyar Orvosi Kamara

NEM tartoznak bele​ a az egészségügyi intézmény beszállítói mint a gyógyszercégek,

segédeszközgyártók, holott az egészségpolitikának nyílvánvalóan számolni kell velük is.

A klasszikus egészségügyben elválik egymástól a fogyasztó és a szolgáltató. A szolgáltatást egy harmadik fél
finanszírozza. Az öngondoskodás nem mindig megoldható és elegendő így alapelvként kezll kezelni hogy
vagyoni helyzetéből kifolyólag senki ne szorouljon ki a szükséges ellátásból. Társadalmi kockázatviselés. Az
egészség értéke egyedi (unikális) és az élet pótolhatatlan. A rendszer fenntartásához pedig mindenkinek
jövedelem arányosan hozzá kell járulnia.

Páciens - közvetlenül fizet (saját zsebből, out of pocket) - Szolgáltatás

Páciens - finanszírozó (harmadik fél, third-party) - Szolgáltatás

Forrásteremtés: tb járulék, adó, biztosítási díj

Forrásallokáció: újraelosztása a bevételnek, ezt nem tárgyaljuk most!
 Tendencia: az egészségügyre fordított
kiadások növekednek

Az orvostudomány fejlődése állandó

pénzügyi nyomás alatt tartja a
rendszert.

Az egyes országok eltérő mértékben

költenek.

A fejlett országok többet költenek az

egészségügyre.

A világ legdrágább rendszere az USA-ban található (17%/GDP) , míg Magyarország az egyik legalacsonyabb
mutatóval rendelkezik kb. 6.6%

Egészségügyi rendszerek típusai

(állam és piac szereposztás szerint) ​:

Domináns magánfinanszírozás ​(zöld)

Vegyes finanszírozás​ (narancs)

Domináns közfinanszírozás​ (kék)

Az OECD országokban nem jellemző a

domináns magánfinanszírozású
rendszer, két kivételtől eltekintve: Svájc
és Hollandia, a közfinanszírozás mindenhol markáns 50% vagy afeletti arányú.

Köztulajdon részaránya

Domináns magántulajdon

Vegyes tulajdon

Domináns köztulajdon

Az OECD országok többségében

köztulajdonú kórházak dominálnak.
Az OECD országok egészségügyi rendszerei mind a finanszírozás jellege, mind az ellátórendszer
tulajdonformája alapján heterogének. Nincsenek tisztán közösségi és tisztán magánszektoron alapuló
rendszerek. A legnépszerűbb a közfinanszírozás-köztulajdon és s vegyes finanszírozás-köztulajdon párosítás.
Nincs mintamodell az állam és piac szereposztására. Valamilyen arányban minden forma jelen van, ezt az
egészségpolitika dönti el, mennyire lehessenek magántulajdonban vagy domináljanak a köztulajdonok a
szolgáltató rendszeren belül.

Az egészségügy piaca különleges

piac, minden lehetséges piaci
kudarc előfordul benne.

Korlátozott verseny:
- a kínálati oldalon a szereplők
száma korlátozott
- szolgáltatások földrajzilag és
intézményileg koncentráltak
- szabályozási és pénzügyi belépési
korlátok magasak
➔ Oligopolisztikus

Tökéletlen és aszimmetrikus informáltság​: az orvostudomány komplexitásából ered

Heterogén jószágok:​ ahány diagnózis annyi terápia

Externáliák​: negatív- járvány kitörése, pozitív- senki nem marad szükséges ellátás nélkül

Származékos, kínálat vezérelte kereslet: ​a terápiát az orvos írja elő, így a betegnek legtöbbször nincs
döntési lehetősége, a keresletet az orvos generálja, a piac két pillére a keresleti és kínálati oldal eggyé válik.
Az egészség unikális értéke​: miatt egy beteg kezelésére fordított kiadásnak elméletileg nincs felső határa,
így az egészségügyi kiadásoknak is nehéz korlátot szabni. A határhaszon értelmezhetetlen itt!!

Erkölcsi kockázat:​ az egyén kevésbé motivált egészséges életet élni és a betegségeket megelőzni, hiszen
egy másik fél fizet helyette majd. Nem költség tudatosan viselkedik. Így az egészségügyi szolgáltatások
túlfogyasztása következhet. Ex ante moral hazard - betegség megelőzését elhanyagolják, ex post moral
hazard - betegség megjelenése után a lehetőségek végtelen kihasználása (pl. minden apró bajjal orvoshoz
fordulunk) -> ez mind a 3. fél rendszer miatt van, mert leveszi a pénzügyi terheket a fogyasztó válláról ->
megoldás lehet erre a költségmegosztás, amikor a páciensnek bizonyos összegben be kell szállni a
költségekbe - ezzel a lakosságot akarják költség tudatosabbá tenni (pl.vizitdíj)

OPP​- out of pocket: saját költségen teljesített

MSA​- medical saving accounts: egészségügyi előtakarékossági számla, egy bank vagy biztosító által a
számlán pénzt halmoznak fel ami kamatozik és öröklődik

Az egészségpolitika csupán a magánfinanszírozás és a közösségi finanszírozás sólyáról valamint alkalmazott

módszerekről dönt.

Tisztán közösségi finanszírozás: Tisztán magánfinanszírozás:

előnyei: társadalmi szolidaritás, kontrollálható
hátránya: megterheli az államháztartást, moral
hazard, nem képes kielégíteni a fogyasztói
preferenciákat
előnyei: visszaszorítja a moral hazardot, fogyasztói
preferenciák
hátránya: nincs társadalmi szolidaritás
(pusztán az előtakarékosság nem lehet elég egy
esetleges nagyobb egészségügyi kiadásra,
nyugdíjnál lehet kalkulálni, de itt nem)

Horizontális kockázatmegosztás a közös tényező a két rendszer közt, az hogy a hozzájárulást a

teljesítőképesség vagy ekvivalencia (pl. biztosító kockázatfelmérése az ügyféllel szembe) alapján veszik az
attól függ hogy milyen módszerről van szó (köz vagy magán)
Költségvetésen keresztüli finanszírozás:​ az egészségügy mint költségvetési tétel jelenik meg az
államháztartásban. Adóalapú finanszírozással működik, az adóbevételeket más területen nem lehet
felhasználni. Az egészségügyi ellátás állampolgári jogon jár. A szolgáltatók finanszírozását egy nemzeti
egészségügyi hatóságon keresztül történik.

Társadalombiztosítás:​ a központi költségvetéstől elkülönült, önálló gazdálkodású intézmény, járulék alapú

finanszírozással rendelkezik, a társadalombiztosító gyűjti be a munkajövedelemre kivetett járulékokat. Ő
felelős a szolgáltatókkal való szerződéskötésért és finanszírozásért. Centralizált modell esetén egyetlen
biztosító látja el az egész ország egyészségügyének finanszírozását, decentralizált modell esetén területi vagy
ágazati alapon is szerveződhetnek kockázatközösségek. Az ellátás pedig biztosítási jogviszony meglétén
alapul.

A magánbiztosítási piac mérete nem jelentős,

sőt a legtöbb OECD országban
elhanyagolható.

Az egészségügyi magánbiztosítók
lehetőségeit az állami szabályozás és a
közösségi finanszírozás által szabadon
hagyott piaci rések jelölik ki.

Az OECD országok azt mutatják, hogy a

magánbiztosítás előnyei csak korlátozottan
teljesülnek, ezzel szemben a hátrányok valós
veszélyként jelentkeznek.

Magánbiztosítási piac sajátosságai:

Előnyei: Hátrányai:
● költségáthárítás ● kontraszelekció,
● hatékonyság növekedés ● kockázatszelektálás
● fogyasztói preferenciák jobb kielégítése
Kockázatszelektálás - lefölözés​: az egészségbiztosítók igyekeznek a magas kockázatú ügyfeleket elkerülni,
szelektálják a jó és rossz ügyfeleket

Kontraszelekció - káros szelekció​: a magas biztosítási díjak miatt a szociálisan hátrányos helyzetüek
kiszorulnak az ellátásból, ami morálisan elfogadhatatlan, avagy az alacsony kockázatú ügyfelek egyszerűen
kilépnek a biztosítási körből

Költségáthárítás​: csökkenti a társadalombiztosítás és az állami költségvetés terheit

Hatékonyság javulás​: a vevők tudatosan jelennek meg a piacon így a szolgáltatókat versenyre kényszerítik a
jobb szolgáltatás fényében

Ellátáshoz való hozzáférés javítása, preferenciák jobb kielégítése:

Kétszintű ellátás:​ az ellátás színvonalú különbségek alakulnak ki annak megfelelően, hogy az egyén milyen
magánbiztosítással rendelkezik, szegény-gazdag ellátás.

Kell kockázatmegosztó mechanizmus! ​Mert:

● nagy valószínűséggel minden ember élete folyamán többször igénybe vesz valamilyen eü.
szolgáltatást
● komolyabb orvosi beavatkozások nagyon sokba kerülhetnek
● az egészségügy szórása nagy, így a kiadások jelentős része jellemzően egy kis csoport kapcsán
keletkezik

Kockázatmegosztás két típusa:

1. Horizontális:​ kockázatközösségen alapul, tagjai közösen viselik a terheket, befizetések révén. A

befizetés történhet teljesítőképesség vagy ekvivalencia elve alapján.
2. Időbeli kockázatmegosztás:​ az egyéni előtakarékossággal próbálják a jövőbeni kockázatait fedezni,
itt nincs szó kockátatközösségről.
 Az egyes szintek költségessége a
hierarchiai piramisnak megfelelően
alakul.

Kapuőri szerep​: az ellátórendszer

magasabb szintjének igénybevétele csak
az alsóbb szintről történő beutalással
lehetséges

Progresszív ellátás:​ amikor minden

beteget azon a szinten látnak el ahol a
betegsége alapján indokolt.

Az egészségpolitika forrásallokációval
ösztönöz, hogy a beteget ne küldjék
tovább indokolatlanul további szintekre.

Hatékonyság​: az inputot (azaz amit költünk) tudjuk mérni, de az outputot (tehát amit kapunk -
egészségjavulás) nem tudjuk. *egy forinttal mennyi egészségjavulást tudunk elérni, a hatékonyságmérés
fontos de nehezen megragadható és hasznosítható fogalom.

Verseny: ​a szolgáltatók közötti verseny jó és szükséges de csak szabályozott keretek között, mivel sokszor
összeütközik orvosi és etikai elvekkel

Társadalmi tényezők:​ családmodell átalakulása - idősek és betegek gondozása amit eddig a család végzett
most az egészségügy, betegség fogalma - manapság minden olyan testi és lelki állapot betegség ami eltér a
normális átlagtól

Demográfiai tényező:​ elöregedő társadalom, nyomás az egészségügyön mivel a legtöbb szolgáltatást idősek
veszik igénybe

Technológiai fejlődés:​ nyomás a kiadásokra

szociális hozzájárulási adó *

Esszékérdések:
Mutassa be az egészségügy piacának sajátosságait! (piaci kudarcok, harmadik fél fizet, erkölcsi kockázat)
Ismertesse az egészségügy finanszírozásának módszereit! (Beveridge-modell, Bismarck-modell, MSA, OPP,
magánbiztosítás)

Rövid szöveges feladatok, definíciók:

Mutassa be az egészségügy háromszereplős modelljét!
Ismertesse az egészségügyi rendszerek tipologizálását az OECD-országok evidenciáját figyelembe véve!
Hasonlítsa össze az egészségügy társadalombiztosítás és állami költségvetés alapú finanszírozásait!
Ismertesse az egészségügyi magánbiztosítással – mint finanszírozási formával – kapcsolatban feltételezett
előnyöket és hátrányokat!
Az OECD-országok esetében mennyiben teljesültek ezek?
Mutassa be az egészségügyi (köz)kiadások alakulására ható tényezőket!
Mutassa be a magyar egészségügy jellemzőit (finanszírozás, szolgáltatók tulajdonformája) és válságtüneteit!
Mutassa be az erkölcsi kockázat jelenségét az egészségügy kapcsán és annak összefüggését a harmadik fél
fizet finanszírozással!
Ismertesse egy-egy mondatban az egészségügy piacát jellemző piaci hibákat (kudarcokat)!
Gazpol ea7
Felosztó-kirovó rendszer - PAYG
a munkavállaló aki a járulékot
befizeti csak egy igéretet kap az
államtól, hogy ezért cserébe majd
járadékot fog kapni (állami -
társadalombíztosítás)
Tőkefedezeti rendszer -FF
az emberek által befizetett
járulékokat nem költik el másokra,
hanem befektetik, és a befektetés
hozama a járadék része lesz, az
ígéret fedezettsége teljes (magán -
nyugdíjpénztár, vállalti
nyugdíjkassza)
kor:​ bizonyos kor felett,
jövedelem alapján: ha a
minimum jövedelmet nem
érik el
Beveridge féle:​ állami
kiadásból finanszírozás,
költségvetési kifizetés,
alapellátást állampolgári
alapon jár, ( mint az
egészségügynél is)
Bismarck féle:​ tipikus
társadalombiztosítási
modell, nyugdíjbiztosítási
alapból finanszíroz,
járulékfizetéshez kötött az
ellátás
Névleges egyéni számlás
rendszer -NDC
ami egy PAYG rendszeren belül,
tehát a menedzselője és
fenntartója az állam a beszedett
nyugdíj járulákokat egyéni számlán
névelgesen nyílvántartja, ebből
fizeti ki az adott év járadékokat
(felosztó-kirovó alapon), viszont
nyilvántartja az egyéni befizetések
összegét és hozamot számol
(állam által meghatározott
kamatszint) rá- névleges
 számontartás, viszont ez
befolyásolja a járadékot
A probléma az: hogy ez nem egy
tőkefedezeti rendszer, így a
rendszer hiányát a költségvetés
pótolja ki

Járadékkal meghatározott - DB Járulékkal meghatározott - DC

a nyugdíj az aktív kori jövedelem függvénye, a
járadékok speciális módon meghatározottak , nincs
közvetlen kapcsolat azt jelenti, hogy a befizetett
járulékok összege nem befolyásolja majd a járadék
nagyságát. A menedzselő fél az állam, hiány esetén a
költségvetésből pótolja
a nyugdíj végső összegét az határozza meg, hogy
visszavonulásáig a számláján mekkora tőke
akkumulálódott, vagyis a befizetései és annak
hozama teszi ki

A nyugdíjrendszer értintheti a fiatalok-idősek kapcsolatát, családi viszonyokat, hatása van a munkaerőpiacra, a

pénzügyi piacokra, átrendezheti a kormányzati kiadások struktúráját - optimális esetben csökkenti a kormányzati
kiadásokat pl:segély

PAYG​-​DB​:
A béreket 100%ig figyelembe veszik, de ennek is van egy felső határa, de akik magasabb jövedelemmel
rendelkezik magasabb járulékot is kapnak, viszont a magasabb jövedelmű embereknek a várható élettartama is
hosszabb, így hosszabb ideig fogják kapni ők a magasabb járadékot, ezért regresszív a rendszer - nem a
gazdagok elől csoportosít a szegények felé hanem ​fordítva!

A generációk közti redisztribúciós problémákat azzal próbálják meg mérsékelni, hogy egyre emelik a járulékok
mértékét, a járadékokat csökkentik és nyugdíj korhatárt pedig kitolják, de ezzel valóban csak fokozzák a
különbségeket.
FF​-​DC​ rendszer​:
Csekély disztribúcióval számolhatunk
Minimumnyugdíj: ​ha a nyugdíj minimális szintje magasabb annál amit egy adott egy ember a FF-DC rendszerbe
kapna járadékként akkor ez már egy redisztribúció a gazdagabbak felől (M.on- 2009-től megszűnt ez)
Minimum hozam:​ ha az állam előír valamely garantált hozamot a járulékbefizetésekre és ha ez nagyobb mint
amelyet egyébként a nyugdíjkassza tőkepiac befektetéseivel realizálni tudott akkor ez megint egy
jövedelemátcsoportosítás a kedvezményezett irányába (ex ante hozamok)
Hozamplafon:​ az előző ellentéte, az általam befizetett járulékon megkereshető hozamának egy része a
rendszert menedzselő intézménynél marad, hiszen az nagyobb lehet mint a hozamplafon
Nyugdíjalap befektetési politikája:​ a nyugdíjalapba felhalmozott vagyonokat valamely társadalmilag hasznos
célra fordítják, ezek általában alacsonyabb hozamot ígérnek mint más piaci befektetések

Az állam ösztönzőket használ az ​előgondoskodás népszerűsítéséhez​, pl: adó kedvezményeket nyújtanak a

önkéntes pénztárakban megtakarítóknak, a hozamot nem adóztatják meg de Magyarországon járadékok sem
adókötelesek vagyis a teljes önkéntes nyugdíjpénztár adómentes, ezzel a kormány bátorítja a hosszabb távú
befektetéseket ami a gazdaság növekedését segíti elő. Ám a példa azt mutatja, hogy a magasabb jövedelműek
akik igénybe veszik ezt a lehetőséget ezzel nem növelik az önmegtakarításaikat csak átrendezik a megtakarítási
portfóliójukat, ennek eredményeképp csökkennek a gazdagok adóterhei miközben a lényegi cél nem érvényesül
ezért több országban korlátozzák a befizetések utáni igénybevehető adókedvezmény nagyságát.

élettartam kockázat​: PAYG-DB-nél a társadalom viseli, az FF-DC-nél az egyén viseli (pl: ha a felhalmozott
összeg kifizetése előbb lejár mint ahogy a személy eltávozi, túléli a járadékfizetést)
indexálás: ​azt a célt szolgálja, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrizzük, reál értelemben ne csökkenjenek és
az inflációval együtt emelkedjenek
bérnövekedési indexálás:​ ha a gazdaság jól teljesít és emiatt a bérek növekednek, akkor ebből arányos
mértékben a nyugdíjasok is részesüljenek
svájci indexálás: ​az infláció és bérnövekedés átlagát veszik alapul (sokáig Magyarországon is ezt használták) -
ez megadja a nyugdíjemelés kívánatos mértékét

A magánnyugdíjpénztárak rövidtávon alkalmasak, hogy az állami költségeket csökkentsék, de hosszút

von sok járulékfizetésről esik el az állam, amit az aktív munkavállalók inkább a magánnyugdíjpénztárakba
fizetnek, viszont az állam járadék kifizetési kötelezettsége nem csökken, ezzel államháztartási hiány keletkezik,
és államadósság (lásd: emelkedett az államadósság amikor Magyarország 1998-ben bevezette a
magánnyugdíjpénztárakat, aztán ez 2011-ben megszűnt, a magánnyugdíjpénztárak államosításával)

Magyarország :
1. pillér: minimumnyugdíj
2.pillér: PAYG-DB - fogyasztás kisimítása
3.pillér: önkéntes nyugdíjpénztár
Gazpol ea8

Az elmúlt 20 év gazdaságpolitikáját két nagy szakaszra bontjuk:

1. Ikerdeficit, külső - belső eladósodásra építő gazdasági növekedés modell ,2008-2010ig végrehajtott
orthodox válságkezelés: A 2000-es évek gazdaságpolitikája I. (2002-2010)

2. Unortodox válságkezelés és gazdaságpolitika: A 2000-es évek gazdaságpolitikája II. (2010-2020)

Definíciók:

Ikerdeficit​: az a jelenség, amikor mind az ​államháztartás​, mind a ​folyó fizetési mérleg​ ​hiányt mutat​.
Van egy belső deficit, az államháztartás hiánya, és van egy külgazdasággal kapcsolatos deficit,
egyensúlytalanság, a folyó fizetési mérleg hiánya. Ha a kettő együtt fellép akkor ikerdeficitről beszélünk.
Ha az államháztartás nagy hiányt fut, az azt jelenti, hogy túl költekezik, emiatt lesz egy magasabb,
belső fogyasztás, a gazdaságot jellemző, ún belső abszorpció.

Belső abszorpció​ - ez a belső fogyasztás és beruházások összege, a gazdaság belföldi felhasználása.

Ha a kormányzat túlköltekezik, annak az eredménye egy nagyobb belföldi fogyasztás, és beruházási

volumen lesz ami növeli a gazdaság importját is (import szükségletét), így a nagy államháztartási hiány
, igen gyorsan a külkereskedelmi mérleg hiányához vezethet. A megnövekedett import miatt és a
külkereskedelmi mérleg hiánya, (tekintve, hogy a folyó fizetési mérleg egyik legnagyobb almérlegéről
van szó) jellemzően a folyó fizetési mérleg hiányát eredményezi.

Tehát az az ​IKERDEFICIT = ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY + FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG HIÁNY

egyszerre.

Az államháztartási hiány felől egyértelműen vezet egyfajta ok-okozati kapcsolat keretében az út a folyó
fizetési hiány felé.

Ortodox válságkezelés:​ A válságot a hagyományos úton, a mainstream irány által támogatott úton
kezeljük, és alapvetően a költségvetés kiigazitásán, a bevételek növelésére, és a kiadások sokszor
fűnyíró elv szerint való csökkentésére építjük. Az orthodox válságkezelés egy ilyen fűnyíró elv alapján
csökkentett kiadásokra épülő fiskális stabilizáció, ami hagyományos mainstream irányt vesz a
válságkezelés során.

(A f​ űnyíróelv​ a gazdasági életben elterjedt ​zsargon​ jellegű kifejezés, amelyet általában kritikusan alkalmaznak
létszám-, termelési vagy egyéb korlátozások, megszorítások jellemzésére. A kifejezés vélhetően a ​fűnyíró
működésének arra a jellemzőjére utal, hogy az minden egyes fűszálat azonos magasságúra vág. Adott
döntés/elképzelés nem szakmai vagy más racionális elven alapul, hanem az érintett halmaz minden egyes
tagjának egyenlő mértékű/egyenlő mértékre való csökkentésén

Unortodox válságkezelés:​ alternatív, ​NEM​ mainstream válságkezelés.

Ikerdeficit, eladósodás, orthodox válságkezelés: A 2000-es évek
gazdaságpolitikája I. (2002-2010)

2002-2003as évektől kezdve alapvetően egy jó világgazdasági konjunkturális környezet veszi körbe
Magyarországot. Ami a Magyar gazdaságpolitika irányait illeti, a gazdaságpolitika két legnagyobb részterületét,
azaz a költségvetési és a monetáris politikát külön nézzük meg.

Költségvetési politika:
● 2002-2006 között egy állandósuló magas
költségvetési hiány jelellemzi Mo-t
(elnyűjtott választás túlköltekezési
periódusa) (Maastrichti hiánykövetelmény
- az államháztartási hiányt 3%alatt kell
tartani, látható az ábrán, hogy míg a V3
orászágok anticiklikus politikát addig
Magyarország prociklikus
gazdaságpolitikát folytatott)
Prociklikus gazdaságpolitika:​ a
gazdaságpolitika felnagyítja az üzleti ciklusok
keltette ingadozásokat azáltal, hogy a
konjunktúra fázisában lazít és a dekonjunktúra
azaz recesszió fázisában megszorít.
Anticiklikus gazdaságpolitika: ​a fenti ellentéte, dekonjuktúra idején lazít a gzadaságpolitika és kezdenek
túlköltekezni és konjuktúra idején pedig megszórít és a költségvetés helyzete konszolidálódik.

Túlzottdeficites eljárás: olyan eljárás az európai unión belül amely azokat az országokat vonja szórósabb
felügyelet alá akik megsértik ezt a 3% maastrichti hiánykritériumot. Extrém esetben ez az eljárás, nem csak azt
eredményezi, hogy egy szorsabb felügyelet alatt van az ország és folyamatosan jelentkezik egy igény
Brüsszelből a költségvetési kiigazításra, hanem oda is vezethet, hogy az országtól Uniós forrásokat vonnak meg.
Ez Magyarországon 2004-től a 2010-es évek elejéig van érvényben. Közel egy évtizeden keresztül folyamatosan
megszegi a 3%-os követelményt.

● Laza túlköltekező fiskális politika

következménye pedig a meredeken
növekvő államadósság (az ábra az
államadósság alakulását mutatja Mon. ,
történelmi minimum 2001, 2008 IMF
stabilizációs hitel tovább rontott rajta, 2009
magyar GDP zuhanás - ​az adósságráta
GDP százalékban van :
államadósság/DGP,​ majd 2010 ig több
mint 80% os adósság lép fel. Majd 2011-re
a kint lévő állampapírok közel 50%
devizában denominált - külső
sebezhetőség!

Az adósságráta mellett az is fontos, hogy milyen struktúrája van az államadósságnak, annál ​fenntarthatóbb egy
államadósság​ minél nagyobb arányt képviselnek a belföldi tulajdonosok a külföldiekkel szemben és minél
nagyobb arányt képvisel a hazai devizában denominált államadósság rész a külföldi devizában denominált
államadóssággal szemben.

Monetáris politika: ​2001-től Magyarországon inflációs célkövetést vezetnek be, azaz a Magyar Nemzeti Bank
megjelöli a következő évek inflációs célját és igyekszik minden eszközével elérni.

Ebben az időszakban a ​költségvetési és a monetáris politika szemben állt​ egymással, a költségvetési politika
laza volt és nagy hiányokat generált -> inflációs nyomás emelkedik, világgazdasági konjunktúra ezt pedig tovább
fűti a túlköltekezése és keresleti oldalon egy plusz inflációs nyomás alá helyezi a gazdaságot. Ebben szembe
menve a monetáris politika igyekszik az inflációs célt elérni, ezt pedig restriktív politikai kurzussal valósítja meg
pl: relatíve magas jegybanki alapkamattal egyensúlyozza a költségvetési politika keltette inflációst nyomást a
gazdaságban. A magas alapkamat miatt a forinthitelek is drágák voltak

Fiskális dominancia:​ a költségvetési politika túlköltekezik és​ aktív​ nem fenntartható pályán mozog és egyébként
a monetáris politika kénytelen ezt ​passzív​ módon tolerálni, kiszolgálni, azaz nem próbálja a költségvetési politika
túlköltekezését az inflációs hatásait ellensúlyozni egy restriktív monetáris politikával, nem törekszik aktívan az
inflációs céljai eléréséhez. (2000-2010-es évek Magyar gazdaságpolitikája az a fiskális dominancia jegyében
telt.)

A fiskális dominanciára a monetáris politikai

kétféleképpen válaszolhat:
1. passzív módon tolerál és kiszolgál
2. restriktív monetáris politikával ellensúlyoz
egy magas jegybanki alapkamattal és
mesterségesen magasan tartott hazai
kamatkörnyezettel

inflációs cél: +-1% toleranciasáv 2015-től

Magyarországi helyzet:​ Mo. azt választotta, hogy egy magas alapkamattal próbál kompenzálni, ennek
eredményeképpen a forinthitelek kamata is magas lett , ami arra ösztönözte az embereket, hogy devizában
adósodjanak el (CHF, EUR) mert ezeknek a kamatszintje jóval alacsonyabb volt a 2000évek elején.

Egyenleg:​ külső és belső eladósodáson

alapuló növekedés

költségvetési kiigazítás:​ 2.megválasztott

Gyurcsánykormány, letölja a magyar GDP
növekedését, majd 2008-ban a válságban
beesik meghaladva a V3as országok szintjét

A ​globális pénzügyi válság után ​rögtön a beketetők nagyon idegessé válnak Magyarországgal kapcsolatban,
ez köszönhető a megelőző évek felelőtlen gazdaságpolitikájának és a folyamatosan növekvő államadósságnak,
és a külső eladósodásának, növekvő deviza aránynak az államadósságnak -> így a magyar állampapírok iránt
nincsen kereslet, az ​állampapír piac kiszárad​ óktóberben. Majd devizában se tudunk értékpapírt kicsotáni,
refinanszírozni, ezért fundamentálisan ugyan nem de ​technikailag fizetésképtelen​ lett a magyar államháztartás,
emellett a külső fizetésképtelenség is fennállt - a jegybank devizatartalék elkezdtek akadni. Ennek
megoldásaképp kényeteln volt Mo. ​stabilizációs hitelt​ kérni az IMF és Eutól.

A 2. Gyurcsány kormány helyét átveszi egy ​szakértői kormány​ ami a következő választásokig hatalmon is
marad. Ennek az élén Bajnai Gordon állt. ​Költségvetési stabilizációt​ hajt végre, miközben a világ összes
országa költségvetési lazításba kezd, hogy a gazdasági visszaesés hatásait tompítsa. Mo. kénytelen fordítva
csinálni. Amely egy ​ortodox válságkezelés​ volt, bevételek növelése és kiadások csökkentésén alapult.
Duális gazdaság: ​közepesen vagy alacsonyabb fejlett országokra jellemző, van két szektor a gazdaságban, egy
versenyképes export piacokra termelő és versenyképtelen szektor amely nem képes az export piacokon
megjelenni. A versenyképes szektorokat a betelepülő külső vállalkozások alkotják, a versenyképtelen szektorokat
a hazai kis és középvállalatok képviselik.

egyenleg: ​2010-re sereghajtóvá vált, fenntarthatatlan eladósodással finanszírozott növekedési pályája miatt , és
GDP/fő tekintetében is elkezdett leszakadni a regionális versenytársaktól

Unortodox válságkezelés és gazdaságpolitika 2010-2020

Fordulat :
Az első évtizedet neoliberális politikai írány jellemezte, ezzel szemben 2010 után a kormányzati politika
eltávolodik neoliberális gazdaságpolitikából és közeledik a konzervatív patrióta gazdaságpolitika irányába, sőt az
időszakban egy explicite felvállalva a magyar gazdaságpolitika egy konzervatív patrióta irányt igyekszik követni
Ugyanakkor az alapvetésben történt drasztikus 180 fokos fordulat ellenére unortodox válságkezelés és
gazdaságpolitika a konzervatív elemeken túl tartalmaz néhány neoliberális elemet is.

Unortodox gazdaságpolitika​: konzervatív és neoliberális elemek sajátos elegye

Az államadósság 2011ben tetőzött a GDP80%-val, azóta folyamatosan csökkenő pályán va

A stabilizáció terheit el kell osztani a gazdaság nagy szereplő csoportjai között a kormányzatok a vállalatok és a
háztartások között .
A kritikák szerint a 2009 es ortodox stabilizáció elsősorban a háztartásokat sújtották A 2010 utáni időszakban a
költségvetési stabilizáció terheit hangsúlyozottan szét kell teríteni a gazdaság szereplői között és jelentős részt
kell vállalni ebből a teher ből a vállalati szektornak azon belül elsősorban a multinacionális vállalatoknak - válság
adók.

A kormány próbálja megvalósítani azt, hogy belső forrásokra támaszkodva próbálja meg ezt a gyors növekedését
felzárkózási pályát fenntarthatóvá tenni és ennek keretében Magyarországot felzárkóztatni a fejlett országokhoz
 1. 2011 ben az államadósság elleni küzdelem jegyében Magyarországon alkotmányos adósság korlátot
vezetnek be ez azt jelenti hogy a jelenlegi magyar alkotmány értelmében az államadósság nem
haladhatja meg a GDP 50% át és amíg a fölött van mint ahogy most is csak az a költségvetési politika
fogadható el amely folyamatosan csökkent az államadósság szintjét amíg az le Nem esik az 50% alá.

2. A magánnyugdíj rendszer államosítása keretében több mint 500 milliárd forint egyszeri bevételhez jutott a
magyar költségvetés amelyet részben az államadósság előtörlesztésére használtak fel.

3. Az állampapírok belföldi tulajdonosok rész arányának növelése a cél, minél nagyobb részt képviselnek a
belföldi tulajdonosok annál kisebb kockázattal jár az államadósság finanszírozása és annál kevésbé
sérülékenyebb a gazdaság merthogy egy pénzügyi válság esetén először a külföldi befektetők szokták
elhagyni a tőke piacokat így a legstabilabb tulajdonosi rétegnek a hazai háztartások tekinthetők

4. Az adórendszer átalakítása neoliberális elemek jelennek meg, ez az a pont ahol ahol a neoliberális
elemek végül is ebbe az unortodox hivatalosan konzervatívnak tekintet patrióta gazdaságpolitikába
beszivárogtak. Az ​adórendszer átalakításának​ alapvető kritérium ként fogalmazta meg a
gazdaságpolitika hogy csökkentsék a közvetlen adók mértékét ,a tőke és munka jövedelmeket közvetlenül
terhelő adók mértékét például társaságiadó személyijövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és ezzel
szemben növeljék a fogyasztáshoz kötött úgynevezett közvetett adók mértékét például általános forgalmi
adó áfa

Ez Alapvetően egy mainstream politikai ajánlás avagy neoliberális politikai ajánlás , hogyha a fogyasztást
nagyobb adókkal terhelik, nagyobb áfával akkor az ösztönzőleg hat a megtakarítások növekedésére vagy
miésékelheti a fogyasztás növekedését.
Annál inkább ösztönözve vagyunk minél kisebb mértékben karcolja meg a jövedelmeket, a munkabért, a profitot
vagy éppen a tőke jövedelmet az állam adók formájában. Az ​egykulcsos SZJA​ azért egy neoliberális elem mert
nem végez közvetett újraelosztás a szegények és a gazdagok között azaz nem progresszív adórendszer. A
progresszív adórendszer​ bent az szja sávos rendszerben helyezkedik el és az egyre nagyobb és nagyobb
jövedelmeket sávosan egyre nagyobb adókulcsok terhelik. Azért szokták ezt ajánlani mert segít a gazdaság
kifehérítésében azáltal hogy átláthatóbb egyszerűvé válik az adórendszer.
Az ​ágazati válság adók​ egyáltalán nem tekinthetők neoliberális elemnek ez egy kifejezetten unortodox
gazdaságpolitikai lépés amelynek hivatalosan az volt a célja hogy a 2010 es évek elején lebonyolított
költségvetési stabilizációhoz a vállalatok, hangsúlyosan a nagyvállalatok járuljanak hozzá. Ennek keretében
átmeneti jelleggel viszonylag jelentős mértékű válság adót, különadót vezetnek be bizonyos szektorokra pl:
telekommunikáció, bankszektor

A ​gazdaság kifehérítése​ az adóelkerülés mértékének csökkentése, ennek egyik eleme az online pénztárgépek
bevezetése a kiskereskedelemben.

5. A foglalkoztatási ráta 50-55% körül alakult Magyarországon a 2000 évek elején, azaz a munkaképes korú
lakosság alig több mint a fele dolgozott, ez potenciális bevételekről fosztotta meg a költségvetést és
folyamatosan nagy kiadások tette ki a kormányt a munkanélküliek ellátása miatt. Éppen ezért a
foglalkoztatás növelése​ a költségvetési stabilizáció szempontjából elsődleges cél volt.

A munkanélküliség mögött több ok áll de az egyik leglényesebb az volt ,hogy a munkanélküliek nagy része
hosszútávon munkanélküli és éppen emiatt ha akarna akkor is nehezen találna munkát. Olyan gazdasági modellt
kell létrehozni amely a munkára épít és nem a jóléti juttatásokra és ennek a célnak egy sajátos eszközeként
jelenik meg a sokat vitatott közmunkaprogram is

6. Az önállóság részbeni megteremtése a stratégiai szektorokban, stratégiai ágazatoknak tekintetjük a

közmű és a bankszektort. A bankszektornak legalább 50 százalékban hazai tulajdonban kell lennie. A
reprivatizáció​ a korábban privatizált vállalatok visszavásárlása ennek célja, hogy növelje a magyar
gazdaságpolitika szuverenitását és csökkentse annak aszimmetrikus kitettségét a külföldi tulajdonosok és
befektetők irányában. Ez is egy unortodox gazdaságpolitikai lépés.

7. Monetáris lazítás​: 2012 től elindul egy kamatcsökkentés ciklus és 2013 tól már egy laza monetáris
politika ról beszélhetünk amelynek keretében a jegybanki alapkamat olyan 6-7% ról 1% környékére
zuhant és egyéb nem konvencionális eszközökkel és igyekezett a jegybank az árstabilitás
veszélyeztetése nélkül támogatni a kormányzati gazdaságot.

Megjelenik egyfajta összhang a költségvetési és monetáris politika között. Nincs masszív szembenállás mint
korábban. A főbb gazdasági mutatók tekintetében az unortodox gazdaságpolitika sikeres volt.
2010-után a fogyasztást terhelő adók jelentősen emelkednek, miközben a munkát terhelő adók csökkennek
2011-től csökken a külföldi tulajdon és devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül
2015-től a devizahitelek forintosítása történt meg, jelentősen csökkentve ezzel a külső sebezhetőséget.
2016-ra a foglalkoztatottsági ráta eléri a 66%ot

A kormányzat ad-hoc nem várt döntésekhez nyúl, ami rontja a külföldi befektetők bizalmát.
Eddig a növekedés egy alapvető forrás volt, extenzív - addicionálisan tőkefelhalmozáson alapul, aminek
megvannak a korlátai, pl. a munkaerőpiacnál erősödik a kinálat, telítettség várható. Létfontosságú a
versenyképességi fordulat (erre hozta létre Mo. az Innovációs és Technológiai minisztériumot)
A kihívások ugyanazok voltak, a válaszok eltérőek az 2000-es évek első két évtizedében.