OH-KEM910E 3-4 Gyujtemeny

Gyűjtemény
a Kémia emelt szintű oktatásához
OH-KEM910E - Gyűjtemény a Kémia emelt szintű oktatásához 9-10..indd 1 2023. 01. 31. 19:42:10
Gyűjtemény
a KÉMIA
emelt szintű oktatásához
OKTATÁSI HIVATAL
A kiadvány 2022. 12. 7-től tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott a TKV/2441-7/2022. számú határozattal.
A gyűjtemény megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült – 2020. 01. 31. után kiadott Kerettantervre épülő
Kémia tantárgy érettségi követelményeinek.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Botka Lajosné
Tananyagfejlesztők: Bárány Zsolt Béla, Marchis Valér, Várallyainé Balázs Judit

Kerettantervi szakértő: Bárány Zsolt Béla
Lektor: Hotziné Pócsi Anikó
Szerkesztette: Csorba F. László
Fedélterv: Bánáti János
Tipográfia: Pétery Anna Patrícia
Fotók: Shutterstock
© Oktatási Hivatal, 2023
ISBN 978-963-436-390-3
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök • Raktári szám: OH-KEM910E

Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Fazekas Julianna
Grafikai szerkesztő: Nagy Áron • Nyomdai előkészítés: Ozsváth Miklós András
Terjedelem: 33,99 (A/5) ív • Tömeg: 666 gramm • 1. kiadás, 2023
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Prog-

ram EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, „A köznevelés tartalmi
szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és di-
gitális tartalomfejlesztés” című projektje keretében készült. A pro-
jekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósult meg.
Európai Szociális
Alap
TARTALOM
Előszó (a könyv felépítése, hasznos tanácsok az emelt szintű szóbeli vizsgához) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
I. Anyagszerkezet és általános kémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

1. Az atom felépítése és a periódusos rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
2. Az anyagi halmazok szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
3. A keverékek sajátságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
4. Az anyagszerkezet – vegyes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
5. A sztöchiometria és a termokémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
6. A reakciósebesség és a kémiai egyensúly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
7. A sav-bázis reakciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
8. Az elektrokémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
9. Általános kémia – vegyes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
10. Próbaérettségi feladatsor 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
11. Szóbeli érettségi mintatételek 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
II. Szervetlen kémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157

12. Az s- és p-mező fémei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
13. A d-mező fémei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
14. A fémek – vegyes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
15. A hidrogén, illetve a 16–18. csoportok nemfémes elemei és vegyületeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201
16. A nitrogén- és a széncsoport elemei és vegyületeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
17. Szervetlen kémia – vegyes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
18. Próbaérettségi feladatsor 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
19. Szóbeli érettségi mintatételek 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
Melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
Melléklet 1. – A képződéshő- és oldáshőértékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
Melléklet 2. – A sav- és bázisállandók, valamint a vízionszorzat értékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Melléklet 3. – A standard elektródpotenciál táblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
Melléklet 4. – Fontosabb fémionok és fémvegyületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Az atomok periódusos rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260
Az elemek periódusos rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262
KEDVES DIÁKOK!
A könyv, amelyet a kezetekben tartotok, egy kétkötetes kémia-feladatgyűjtemény első kötete. A kiadvány célja
segíteni az emelt óraszámú képzésben részt vevő, valamint az emelt szintű kémia-érettségivizsgára készülő tanu-
lókat.
2024. január 1-je után a kétszintű érettségi megújuló vizsgaleírás és követelményrendszer szerint kerül meg-
szervezésre. A részletes érettségi-vizsgakövetelmények, valamint a vizsgaleírás a következő linken érhető el:
https://bit.ly/3ouCNc2*.
A kétkötetes feladatgyűjtemény olyan feladattípusokat tartalmaz, amelyek az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli,
valamint szóbeli részén megjelenhetnek.
Az írásbeli vizsgatevékenység során az elméleti ismeretekkel 50-60, míg számításból 40-50 pont gyűjthető össze.
Az esettanulmány feladatok célja a természettudományos szöveg értelmezési szintjének mérése. A feladat része
egy legfeljebb 6000 karakter hosszú szöveg, amely alapján és a kémiai ismeretek segítségével meg lehet válaszolni
a feltett kérdéseket.
Az egyszerű választásos feladatok a kémiai ismeretek pontos elsajátítását várják el a vizsgázótól. Az ilyen felada-
tok esetében az öt válaszlehetőség közül ki kell választani az egyetlen helyes vagy az egyetlen helytelen választ.
A négyféle asszociációs feladatok segítik az összehasonlítási képesség megerősítését. Az ilyen típusú feladatok-
ban általában két vagy több anyag tulajdonságainak, vagy két vagy több reakció(típus) jellemzőinek összehason-
lítása jelenik meg.
A táblázatos feladatok szintén az összehasonlító képességek megerősítését hivatottak segíteni. Ezekben az egyes
anyagok legfontosabb tulajdonságainak bemutatása szokott megjelenni a szerkezeti sajátságokon, fizikai jellem-
zőkön, illetve reakciókon keresztül. Igen gyakori az ilyen feladatok esetében az, hogy a tulajdonságok alapján kell
rájönni arra, hogy mely anyago(ka)t kell a táblázatban bemutatni.
Az elemző és kísérletelemző feladatok célja az egyszerűen elvégezhető kémiai kísérletek eredményeinek be-
mutatása, a tapasztalatok magyarázata. A kísérletelemző feladatok esetében gyakran a tapasztalatok alapján kell
beazonosítani a reagáló anyagokat.
Az írásbeli tevékenység egyik sarkalatos pontja a számítási feladatok rész. Ahogy az érettségi vizsgán, úgy ebben
a feladatgyűjteményben is különböző típusú és nehézségű számítási feladatok jelennek meg. Az elsajátítást segí-
tendő az I–III. fejezetekben minden számítási feladattípusból három-három azonos jelenik meg (A, B és C alpont).
A IV. fejezet célja az előző három fejezet segítségével elsajátított ismeretek összekapcsolása, így ebben a részben
összetett feladatokkal találkozhattok. Ennek megfelelően ebben a fejezetben már minden feladatból egy-egy je-
lenik meg.
A példatár két kötetében összesen négy írásbeli mintafeladatsort találtok. Javasoljuk, hogy a megoldásuk során
igyekezzetek olyan körülményeket kialakítani magatok körül, amilyenek majd rátok az érettségi vizsgán várni fog-
nak (240 perc tiszta munkaidő megszakítások nélkül, csendben, egyedül dolgozva, csak a Négyjegyű függvénytáb-
lázatok és a számológép segítségét igénybe véve).
A feladatgyűjtemény tartalmaz a szóbeli vizsgatevékenység A és C tételeinek megfelelő mintatételeket is. Az

A tétel egy általános, szervetlen, szerves kémia témakör átfogó ismertetése. Az A tétel hibátlan kifejtésére 20 pon-
tot lehet kapni a szóbeli vizsgatevékenység során. A C tétel egy olyan rövid feladat, amely során egy, a tanköny-
vekben ritkán megjelenő kémiai probléma megoldását igényli. A problémajellegű feladat hibátlan megoldása 10
ponttal jutalmazható.
A feladatgyűjteményhez készült megoldókulcsokat a tankonyvkatalogus.hu oldalról lehet letölteni.
*A link utolsó letöltésének időpontja: 2022. 06. 19.
Jó tanácsok a sikeres emelt szintű szóbeli érettségi vizsgához
◉ A felkészülési idő 30 perc, amely időtartam alatt mindhárom altétel kifejtésére fel kell készülnöd. Az A tétel
kidolgozására szükséges a legtöbb időt fordítani, nagyjából 17-20 percet. Mivel a kísérletek listáját a vizsgát
megelőzően nyilvánosságra hozzák, a kihúzott kísérlet (B tétel) kidolgozására 3-5 perc elegendő kell legyen.
A maradék idő (5-10 perc) a C tételre fordítható.
◉ Az A tétel kidolgozására szánt időkeret első 2-3 percében érdemes összegyűjteni azokat a kulcsszavakat,
amelyeket biztosan fontos lehet beépíteni a feleletbe. Ezután a kulcsszavakat kb. 2-4 perc alatt célszerű egy
fogalmi térképbe (gondolattérképbe) elhelyezni, majd a maradék időben minden kulcsszóhoz kapcsolódóan
– ha van – fel kell írni a rendezett reakcióegyenlete(ke)t. Az A tétel kidolgozására szánt felkészülési idő utolsó
1-2 percét szánd arra, hogy sorba rendezed (például sorszámmal látod el) az egyes kulcsszavakat aszerint,
hogy milyen sorrendben szeretnéd a feleleted során szóba hozni azokat!
◉ Az A tételek között gyakran szerepel olyan, amely összehasonlító jellemzést vár el. Ilyenkor az összehason-
lítandó anyagok vagy jelenségek segítségével készíts egy táblázatot! Az első oszlopba tüntesd fel az összeha-
sonlítás szempontjait, a további oszlopokba pedig az egyes anyagok vagy jelenségek jellemzőit! A feleleted
során viszont soronként (minden egyes szempont szerint egyesével) haladj a kifejtéssel!
◉ Az A tételhez szorosan kapcsolódó fizikai adatok közül a legfontosabbakat keresd ki a Négyjegyű függvény-
táblázatok című kiadványból! Így elkerülhető az is, hogy pontot veszíts azért, mert esetleg rosszul emlékeztél
bizonyos információra/összefüggésre.
◉ A B tételeket jelentő kísérletek listáját az oktatas.hu weboldalon már a vizsga előtt több hónappal nyilvá-
nosságra hozzák. Ennek megfelelően a szóbeli vizsgatevékenység során ez az a rész, amelyre a legkönnyebb
a felkészülés. Feltétlenül ajánlott a kísérleteket legalább egyszer elvégezni, de ha erre nincs lehetőség az
iskolátokban, az is nagy segítség, ha a különböző videómegosztó portálokon található felvételeket nézitek
meg. Célszerű olyan videófelvételeket megtekinteni, amelyeket a tanárotok ajánl, elkerülve azt, hogy hibás
kivitelezésű kísérleteket nézzetek meg.
◉ Mivel az elvégzendő kísérleteket a felkészülési idő után, de a feleleted megkezdése előtt kell kivitelezned,
javasolt a szóbeli feleleted a B tétellel kezdeni. A tapasztalatok ekkor még friss élményként vannak jelen a
fejedben, ami nagyban segíti azok hatékonyabb bemutatását.
◉ A kísérlet elvégzése során feltétlenül fontos az előírt védőfelszerelések szakszerű használata, illetve a bal-
esetvédelmi előírások betartása.
◉ A C tétel sikeres kifejtése 10 ponttal jutalmazható. Ez csak akkor érhető el, ha nem egy tőmondatban adod
meg a problémafeladat megoldását. Javasolt a problémához szorosan kapcsolódó elméleti háttér kifejtését
is betervezni.
◉ A feleleted során törekedj a magabiztosságot sugárzó előadásmódra, a szabatos, szaknyelvet integráló

fogalmazásra!
◉ A vizsgabizottság tagjai kérdéseket fognak feltenni a feleleteddel kapcsolatban. A válaszadásoddal feltét-

lenül várd meg, hogy a vizsgáztató feltehesse a kérdését! Törekedj arra, hogy ne vágj a kérdező(k) szavába!
I. Anyagszerkezet
és általános kémia
1. Az atom felépítése és
a periódusos rendszer
2. Az anyagi halmazok szerkezete
3. A keverékek sajátságai
4. Az anyagszerkezet –
vegyes feladatok
5. A sztöchiometria
és a termokémia
6. A reakciósebesség és
a kémiai egyensúly
7. A sav-bázis reakciók
8. Az elektrokémia
9. Általános kémia –
vegyes feladatok
10. Próbaérettségi feladatsor 1.
11. Szóbeli érettségi mintatételek 1.
1. AZ ATOM FELÉPÍTÉSE ÉS
A PERIÓDUSOS RENDSZER
Fontos ismeretek és jó tanácsok a feladatok megoldásaihoz

◉ A vegyjel mindig egy vagy két betűből áll. Két betű esetén csak az első betű nagybetű.
◉ Amennyiben a rendszámot és a tömegszámot jelölni szeretnénk egy atom esetében, úgy a rendszámot a
vegyjel bal alsó sarkába, míg a tömegszámot a vegyjel bal felső sarkába kell írni.
◉ A neutronok száma legalább akkora, mint a protonok száma. Mindössze egy olyan stabilis atom ismert,
amelyben kevesebb neutron van, mint proton. Ez a 11H-atom.
◉ Az izotópok közül nem mind radioaktív.
◉ Az izotópok egymástól fizikai tulajdonságokban különbözhetnek, a kémiai sajátságaik viszont megegyez-

nek.
◉ A relatív atomtömeg számítása során az adott izotóp tömegét akkor tekintheted pontosan annyinak, mint a
tömegszáma, ha ettől eltérő információ nem áll a rendelkezésedre.
◉ Figyelj oda, hogy a feladat elemi részecskékről vagy kémiai részecskékről szól-e! Az előbbi csoportba a
proton, az elektron és a neutron tartozik, míg az utóbbiba az atom, a molekula és az ion.
◉ Az elektronszerkezet felírása során figyelemmel kell lenni a szabályoktól eltérő szerkezetű atomokra, mint
például a krómatomra vagy a rézatomra.
◉ A feladatok olykor a vegyértékhéj elektronszerkezetét kérik számon, máskor a teljes elektronszerkezetet.

Érdemes többször elolvasni a feladatot, nehogy ezen veszítsünk pontokat.
◉ A teljes elektronszerkezet felírása megvalósítható az atomtörzs feltüntetésével is. Például a [Ne]3s23p1 jelö-
lés az alumíniumatom elektronszerkezetét írja le. Ebből az is kiolvasható, hogy az alumíniumatom atomtör-
zsének szerkezete egy neonatom szerkezetének felel meg.
◉ Az atomok mérete a perióduson belül, a rendszám növekedésének irányában haladva egyre csökken, mivel
az ugyanannyi elektronhéjból álló elektronfelhő elektronjait egyre több proton vonzza.
A feladatokhoz szükséges elmélet megtalálható

a Kémia 9–10. tankönyv I. kötet (OH-KEM910TB/I) következő leckéjében:
1. Az atom felépítése
2. A radioaktivitás és az atomenergia
3. Az elektronburok szerkezete
4. A periódusos rendszer
10 I. ANYAGSZERKEZET ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIA
Egyszerű választásos feladatok
Válaszd ki az egyetlen megfelelő betűjelet!
1. Melyik tekinthető elemi részecskének az alábbiak közül?
A) A molekula. B) A kation. C) Az anion.
D) Az elektron. E) Az atom.
2. Az atommagra vonatkozó állítások közül melyik igaz?

A) Pozitív töltéssel rendelkezik.
B) Minden atommagot protonok és neutronok építenek fel.
C) Átmérője 10–8 méteres nagyságrendű.
D) A benne előforduló protonok száma megegyezik az atom tömegszámával.
E) A trícium atommagja 4 darab elemi részecskét tartalmaz.
3. Mely elemi részecské(k)re igaz, hogy minden stabilis, alapállapotú atom felépítésében részt vesz(nek)?
A) A protonra és a neutronra. B) Az elektronra. C) A protonra.
D) Az elektronra és a neutronra. E) Az elektronra és a protonra.
4. Melyik állítás HAMIS az atomra vonatkozóan?

A) Semleges elemi részecske.
B) Benne a protonok és elektronok száma megegyezik.
C) Atommagból és elektronfelhőből áll.
D) Tömege az atommagban összpontosul.
E) A protonok és neutronok száma lehet benne eltérő.
5. Izotópatomoknak nevezzük…
A) az azonos protonszámú, de eltérő rendszámú atomokat.
B) az azonos protonszámú, de eltérő elektronszámú atomokat.
C) a radioaktív sugárzást kibocsátó atomokat.
D) az azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú atomokat.
E) az azonos elektronszámú, de eltérő protonszámú atomokat.
6. Egy alapállapotú atomban…

A) minden elektron a legkisebb energiájú héjon helyezkedik el.
B) a protonok és a neutronok száma mindig azonos.
C) az elektronok a lehető legszorosabban kötődnek az atommaghoz, leszakításukhoz a legtöbb energiát kell
befektetni.
D) az elektronok a lehető legszorosabban kötődnek az atommaghoz, leszakításukkor a legtöbb energia szaba-
dul fel.
E) nem lehet instabil az atommag.
a periódusos rendszer 11
7. Melyik megállapítás igaz a periódusokra?
A) A periódusos rendszer mezőit nevezzük így.
B) A periódusos rendszer sorait nevezzük így.
C) A periódusos rendszer oszlopait nevezzük így.
D) A bennük található összes elem azonos számú vegyértékelektront tartalmaz.
E) Római számokkal jelöljük a periódusos rendszerben.
8. A főkvantumszámra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

A) Az atompálya méretére utal.
B) Legkisebb lehetséges értéke 0.
C) Értéke befolyásolja a mellékkvantumszámok lehetséges értékeit.
D) A nátriumatom legkülső elektronjának főkvantumszáma 3.
E) Az azonos főkvantumszámú atompályákon mozgó elektronok az atommagtól nagyjából egyforma távol-
ságra vannak.
9. A pályaenergia értéke…
A) független az atompálya méretétől.
B) egy adott atom adott elektronhéjához tartozó összes atompálya esetében azonos.
C) egy adott atom adott alhéjához tartozó összes atompálya esetén azonos.
D) egy adott atom adott elektronhéjához tartozó valamennyi atompálya esetében eltérő.
E) független az atompálya alakjától.
10. Az atomok mérete a periódusos rendszer periódusaiban a rendszám növekedésével…

A) nő, mert egyre több elemi részecske van az atomokban.
B) nő, mert a rendszám növekedésével nő az elektronfelhő mérete is.
C) nő, mert a több elektron térigénye miatt az elektronfelhő mérete is nő, és döntő módon ez határozza meg
az atom méretét is.
D) csökken, mert a növekvő magvonzás miatt zsugorodik az elektronfelhő.
E) csökken, mert egyre kevesebb héja van a vizsgált atomoknak.
11. Melyik állítás HAMIS? A Pauli-elv következményeként…

A) egy atompályán maximálisan kettő, ellentétes spinű elektron tartózkodhat.
B) egy molekulapályán maximálisan kettő, ellentétes spinű elektron tartózkodhat.
C) a delokalizált molekulapályákon legfeljebb kettő, ellentétes spinű elektron lehet.
D) a d-alhéjon maximum 10 elektron tartózkodhat.
E) adott alhéjra az elektronok mindig úgy épülnek be, hogy közülük a lehető legtöbb párosítatlan legyen.
12. Melyik állítás HAMIS?
A) A főkvantumszám segítségével az atompálya méretét jellemezhetjük.
B) A mellékkvantumszám adatából az atompályák alakjára következtethetünk.
C) A mágneses kvantumszám adatából az atompályák mágneses erőtérben való viselkedésére következtet-
hetünk.
D) A spinkvantumszám az atompálya saját mágneses tulajdonságát fejezi ki.
E) A fő- és a mellékkvantumszám együtt határozzák meg a pályaenergia értékét.
13. A Hund-szabály…
A) értelmében az elektronok összessége mindig párosítatlanul, azonos spinnel épül be az atompályákra.
B) értelmében a spinkvantumszám kétféle értéket vehet fel.
C) kimondja, hogy az elektronfelhőbe adott számú elektron mindig párosítatlanul, azonos spinnel épül be.
D) kötelezően alkalmazandó valamennyi atom elektronszerkezetének kiépülése során.
E) kimondja, hogy egy alhéjra adott számú elektron mindig úgy épül be, hogy közülük a lehető legtöbb páro-
sítatlan, azonos spinű legyen.
14. Az alább felsorolt állítások közül melyik igaz?

A) A stabilis atommagok radioaktív bomlással alakulnak át.
B) Hevesy György a radioaktív sugárzás felfedezéséért kapott Nobel-díjat.
C) A radioaktív sugárzást kibocsátó izotópokat a gyógyászatban is használják.
D) A radioaktív sugárzás sosem tartalmaz töltéssel rendelkező részecskéket.
E) Radioaktív sugárzás kizárólag emberi tevékenység következtében kerülhet a környezetbe.
15. Az elektronegativitásra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

A) Az elektronegativitás a kötött atomok elektronvonzó képessége.
B) Az elektronegativitás értéke a periódusos rendszer csoportjaiban a rendszám növekedésével csökken.
C) Az elektronegativitás értéke a periódusos rendszer periódusaiban a rendszám növekedésével nő.
D) Minden periódusban a nemesgázra vonatkozó elektronegativitás-érték a legnagyobb.
E) Az elektronegativitás egy mesterségesen megállapított érték.
16. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan atomokat, amelyek alapállapotban két párosítatlan elektronnal rendel-
keznek?
A) Fe, Co, Ni, Zn. B) Sr, Sc, Si, S. C) C, Ni, Se, Pb.
D) N, P, As, Sb. E) Be, Mg, Ca, Ba.
17. Egy atom a periódusos rendszer 4. periódusában, a 2. csoportban található. Melyik elektronszerkezettel jelle-
mezhetjük az atomot?
A) [He]2s22p2. B) 4s2. C) 2,8,18,2.
D) 1s22s22p63s23p63d104s2. E) 1s22s22p63s23p64s2.
18. Hány olyan atompálya található az alapállapotú vasatomban, amely teljesen telített van?
A) Hét. B) Tizenegy. C) Tizenöt.
D) Tizenhárom. E) Huszonhat.
19. Az alább felsorolt atomok elektronszerkezetei közül az egyik eltérést mutat a szabályok szerint várttól. Melyik
az?
A) A nikkel. B) A jód. C) A szkandium.
D) A króm. E) A kén.
20. Az alább felsorolt atomok közül az egyiknek négy teljesen lezárt elektronhéja van. Melyik az?
A) A kripton. B) A kadmium. C) A volfrám.
D) A xenon. E) A bárium.
Négyféle asszociációs feladatok

Hasonlítsd össze a proton és az elektron tulajdonságait! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) A proton B) Az elektron C) Mindkettő D) Egyik sem
21. Elemi részecske.

22. Tömege a neutronhoz képest elhanyagolhatóan kicsi.
23. A nukleonok közé tartozik.
24. Az atomokban a száma megegyezik a rendszámmal.
25. Adott kémiai elemhez tartozó valamennyi atomban megegyező számú van belőle.
26. Pozitív töltésű kémiai részecske.
27. Száma egy atomban mindig egyenlő a neutronok számával.
28. Semleges részecske.
29. Negatív töltésű részecske.
30. Atomok esetében a számát a tömegszámból kivonva megkapjuk a neutronok számát.
Hasonlítsd össze az atommag és az atomtörzs tulajdonságait! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz
használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) Az atommag B) Az atomtörzs C) Mindkettő D) Egyik sem
31. Pozitív töltésű.

32. Kizárólag nukleonokat tartalmaz.
33. Az alapállapotú atom része.
34. A benne lévő protonok száma megegyezik a rendszámmal.
35. A vegyértékelektronok az atom ezen részében fordulnak elő.
36. Nem rendelkezik töltéssel.
37. A legtöbb esetben elektronokat is tartalmaz.
38. Gerjesztett állapotú atomnak nincs ilyen része.
39. Tömege jó közelítéssel megegyezik az atom tömegével.
40. Van olyan atom, amelynek ez a része csak egyféle elemi részecskét tartalmaz.
Hasonlítsd össze a cinkatomot és az argonatomot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz használ-
hatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A cinkatom B) Az argonatom C) Mindkettő D) Egyik sem
41. Alapállapotú atomjában minden elektron párosított.

42. Alapállapotú atomjának minden elektronhéja telített.
43. Öt különböző pályaenergia határozható meg az alapállapotú atomban.
44. Három telített elektronhéjjal rendelkezik.
45. Tizenöt telített atompályával rendelkezik.
46. Az elektronszerkezetének felírása során alkalmazni kell a Hund-szabályt.
47. Mérete nagyobb, mint a szilíciumatomé.
48. Az elektronszerkezete alapján látható, hogy a harmadik periódus eleme.
49. Hét olyan elektronja van, amelyik gömbszimmetrikus atompályán mozog.
50. A legkülső elektronhéján páros számú elektron található.
Táblázatos feladatok
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba szükséges válaszokat a felsorolt alapállapotú atomokra vonatkozóan!
A megoldáshoz használhatod a gyűjtemény végén található periódusos rendszert!
Ca
40 31
P Cl
37
Fe
56 16
O 23
Na
A protonok száma egy atomban 51. 52. 53. 54. 55. 56.
A neutronok száma egy atomban 57. 58. 59. 60. 61. 62.
Az elektronszerkezet jelölése kitevős ábrázolással 63. 64. 65. 66. 67. 68.
A vegyértékelektronok jelölése cellás ábrázolással 69. 70. 71. 72. 73. 74.
Hány vegyértékelektronja van? 75. 76. 77. 78. 79. 80.
A periódusos rendszer melyik csoportjának eleme? 81. 82. 83. 84. 85. 86.
Hány elektronhéjon vannak elektronjai? 87. 88. 89. 90. 91. 92.
A periódusos rendszer hányadik periódusában található? 93. 94. 95. 96. 97. 98.
Hány párosítatlan elektronja van? 99. 100. 101. 102. 103. 104.
Hány különböző pályaenergia-érték értelmezhető

105. 106. 107. 108. 109. 110.
az atomban?
A táblázatba beírt információk és a megadott alapállapotú atomok elektronszerkezete alapján határozd meg a sor-
számmal ellátott cellák tartalmát!
13
Al 7
N F
9 16
S 3
Li
Az elektronszerkezetének jelölése kitevős ábrázolással 111. 112. 113. 114. 115.
Az elektronszerkezetének felírása a lezárt elektronhéjak jelölésével 116. 117. 118. 119. 120.
Az elektronszerkezetének felírása az atomtörzs (nemesgázatomtörzs)

121. 122. 123. 124. 125.
jelölésével
A vegyértékelektronhéj szerkezetének jelölése kitevős ábrázolással 126. 127. 128. 129. 130.
A vegyértékelektronhéj szerkezetének jelölése cellás ábrázolással 131. 132. 133. 134. 135.
A vegyértékelektronok száma az atomban 136. 137. 138. 139. 140.
Az atompályák száma az atomban 141. 142. 143. 144. 145.
A teljesen feltöltött atompályák száma az atomban 146. 147. 148. 149. 150.
Az alhéjak száma az atomban 151. 152. 153. 154. 155.
A teljesen feltöltött alhéjak száma az atomban 156. 157. 158. 159. 160.
Az elektronhéjak száma az atomban 161. 162. 163. 164. 165.
A teljesen lezárt elektronhéjak száma az atomban 166. 167. 168. 169. 170.
Elemző és kísérletelemző feladatok

A periódusos rendszer első húsz eleme
Az alábbi kérdések a periódusos rendszer első húsz elemének alapállapotú atomjaira vonatkoznak. A megadott infor-
máció alapján azonosítsd a kérdéses atomo(ka)t! A kérdésekre adott válaszodban add meg az összes lehetséges atom
vegyjelét! Válaszolj értelemszerűen az adott atommal/atomokkal kapcsolatos kérdésekre!
171. Ez a legkisebb méretű atom. Nevezd meg az izotópjait!
172. A lehetséges atomok közül ez rendelkezik a legkisebb első ionizációs energiával. Hány telített elektronhéja van?
173. 12-es és 14-es tömegszámú izotópja is létezik. Add meg az elemi részecskék számát az egyes izotópokban!
174. Van 40-es tömegszámú izotópja. Add meg az elemi részecskék számát az egyes izotópokban!
175. Minden elektronhéja telített. Melyik (fő)csoport eleméről/elemeiről van szó?
176. Csak telített alhéj fordul elő a szerkezetében. Hány párosítatlan elektronja/elektronjuk van?
Izotópok vizsgálata
Az alábbi kérdések a következő izotópokra vonatkoznak:
1
1
H; 12H; 13H; 126C; 136C; 146C; 147N; 157N.
177. Hány kémiai elem izotópjait vizsgáljuk? Add meg az elemek nevét!
178. Mit jelölnek a vegyjelek elé írt alsó, illetve felső indexek?
179. Melyik izotóp tartalmazza a legkevesebb, és melyik a legtöbb neutront?
180. Melyik két izotóppár esetén egyezik meg a neutronok száma?
181. Mely izotópokban egyezik meg az elektronok száma?
182. Mely izotópok esetén kisebb az elektronok száma, mint a neutronok száma?
183. A 146C-izotóp β-bomlással alakul át. Milyen rendszámú, illetve tömegszámú lesz az első bomlás után keletkező
kémiai részecske?
184. Tételezzük fel, hogy a 157N-izotóp radioaktív és α-bomlással alakul át. Milyen rendszámú, illetve tömegszámú
lesz az első bomlás után keletkező kémiai részecske?
185. Hogyan változik egy atom rendszáma és tömegszáma a γ-sugárzás közben?
Az elektronszerkezet kiépülési szabályainak vizsgálata

Az alábbi kérdések a 15-ös rendszámú atomra vonatkoznak.
186. Mi a vegyjele és a neve ennek az atomnak?
187. Hány protont, neutront, illetve elektront tartalmaz a 31-es tömegszámú izotópja?
188. Jelöld kitevős ábrázolással az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét!
189. Jelöld cellás ábrázolással a vegyértékhéj elektronszerkezetét!
190. Milyen alapvető elveket kellett betartanod az elektronszerkezet ábrázolása során? Fogalmazd meg pontosan
ezeket az elveket! Mutass rá a vizsgált atom esetében, hogy az elektronszerkezet ábrázolása során hol kellett
figyelembe venni az adott elveket!
191. Írd fel a vizsgált atom egy lehetséges gerjesztett állapotához tartozó elektronszerkezetét kitevős ábrázolással!
Mutass rá az alapállapotú szerkezettől eltérő részére (például jelöld az eltérő részt aláhúzással)!
192. Miért fontos, hogy az első ionizációs energia definíciójában szerepeljen, hogy az alapállapotú atom legkön�-
nyebben leszakítható elektronjának eltávolítását vizsgáljuk?
Az elektronszerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely közötti kapcsolat vizsgálata

A feladatok megoldása során az 5–18-as rendszámú atomig vizsgáljuk az elektronszerkezet és a periódusos rendszer-
ben betöltött hely kapcsolatát. A következő kérdések megválaszolása során lehetőség szerint NE használd a periódusos
rendszert!
193. Add meg minden harmadik vizsgált atom teljes elektronszerkezetét kitevős ábrázolással! Ahol tudod, írd mel-
lé az elem vegyjelét is! Húzd alá a vegyértékhéjakat!
194. Csoportosítsd a vizsgált atomokat az alapján, hogy hány héjon vannak elektronjaik! Hány csoportot tudtál
így létrehozni?
195. Milyen kapcsolat van a kiépült héjak száma és a periódusos rendszerben elfoglalt hely között?
196. Csoportosítsd a vizsgált atomokat az alapján, hogy hány vegyértékelektronjuk van! Hány csoportot tudtál így
létrehozni? Vizsgáld meg, hogy az egyes atomok esetén pontosan hol találhatók meg a vegyértékelektronok!
Állítsd párba a hasonló vegyértékhéj-elektronszerkezetű atomokat!
197. Milyen kapcsolat van a vegyértékhéj elektronszerkezete, a vegyértékelektronok száma és a periódusos rend-
szerben elfoglalt hely között? Próbáld meg sorba rendezni vizsgált atomokat ezen információk alapján, és
készíts egy periódusos rendszert! Ha végeztél, hasonlítsd össze az általad készített táblázatot a valódi perió-
dusos rendszerrel! Ellenőrizd, hogy jól következtettél-e!
198. A vizsgált atomok közül melyek tartoznak a nemesgázatomok közé? Vizsgáld meg az elektronszerkezetüket,
és fogalmazd meg, hogy mit nevezünk nemesgáz-szerkezetnek!
Hasonló kérdésekre keressük a választ a d-mező elemei esetében is, a 23–30-as rendszámú atomig! A következő kérdé-
sek megválaszolása során lehetőség szerint szintén NE használd a periódusos rendszert!
199. Írd fel a vizsgált atomok elektronszerkezetét kitevős ábrázolással, az atomtörzs jelölésével! Aláhúzással jelöld
minden esetben a vegyértékelektronok helyét!
200. Hány héjon vannak elektronjai a felsorolt atomoknak? Mire következtethetünk ebből a periódusos rendszer-
ben elfoglalt helyükre vonatkozóan?
201. Miért a d-mezőbe tartoznak ezek az atomok?
202. Hány vegyértékelektronjuk van a vizsgált atomoknak? Mire következtethetünk a vegyértékelektronok számá-
ból a periódusos rendszerben elfoglalt helyre vonatkozóan?
203. Vizsgáld meg a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvben található periódusos rendszert! Ellenőrizd le,
hogy az általad felírt elektronszerkezetek megegyeznek-e a könyvben szereplőkkel!
204. A 24-es és a 29-es rendszámú atomok elektronszerkezetei különlegesek. Miben térnek el a „várt” szerkezettől?
Mi ennek a magyarázata?
205. A 26-os, 27-es és 28-as rendszámú elemek egyaránt a VIII. mellékcsoportba sorolhatók. Miért különleges ez?
Mi indokolja az ide történő besorolásukat?
Számítási feladatok
206. A) Mekkora anyagmennyiségű a 200 gramm tömegű szén?
B) Mekkora anyagmennyiségű a 134 gramm tömegű hélium?
C) Mekkora anyagmennyiségű a 0,560 mg tömegű szilícium?
207. A) Mekkora a tömege 8,43 mol anyagmennyiségű argonnak?

B) Mekkora a tömege 0,625 mmol anyagmennyiségű kriptonnak?
C) Mekkora a tömege 194 kmol anyagmennyiségű vasnak?
208. A) Hány atom található 75,0 gramm cinkben?

B) Hány atom található 549 gramm alumíniumban?
C) Hány atom található 5,64 · 10–3 mg xenonban?
209. A) Hány darab proton van 20,0 gramm nátriumban?

B) Hány darab elektron van 0,255 gramm káliumban?
C) Hány darab proton van 65,4 kg kobaltban?
210. A) Hány neutron található 100 mg 27Al-ban?

B) Hány neutron található 400 kg 13C-ben?
C) Hány neutron található 378 gramm 17O-ben?
211. A) Hány gramm szénben van 8,25 · 1024 darab proton?

B) Hány gramm magnéziumban van 4,18 · 1025 darab proton?
C) Hány gramm nikkelben van 9,64 · 1027 darab proton?
212. A) Melyik az az atom, amelynek 0,400 móljában összesen 2,88 · 1024 darab proton és elektron van?
B) Melyik az az atom, amelynek 2,00 móljában összesen 4,80 · 1024 darab proton és elektron van?
C) Melyik az az atom, amelynek 0,799 móljában összesen 2,78 · 1025 darab proton és elektron van?
213. A) Hány mg káliumban van 2,00 mg proton, ha tudod, hogy egy proton 1,67 · 10–27 kg tömegű?
B) Hány gramm stronciumban van 800 mg proton, ha tudod, hogy egy darab proton 1,67 · 10–27 kg tömegű?
C) Hány kg kriptonban van 1,88 gramm elektron, ha tudod, hogy egy darab elektron 9,11 · 10–31 kg tömegű?
214. A) Hány gramm higanyban van ugyanannyi atom, mint 20,0 gramm platinában?
B) Hány gramm krómban van ugyanannyi atom, mint 66,6 gramm szénben?
C) Hány gramm vanádiumban van ugyanannyi atom, mint 78,9 gramm szilíciumban?
215. A) Valamely elem 1,44 · 1025 darab atomjának tömege 484 gramm. Mennyi az elem moláris tömege? Melyik
ez az elem?
B) Valamely elem 2,00 · 1023 darab atomjának tömege 32,0 gramm. Mennyi az elem moláris tömege? Melyik
ez az elem?
C) Valamely gáz-halmazállapotú elem 5,40 · 1021 darab atomjának tömege 360 mg. Határozd meg az elem
moláris tömegét! Melyik ez az elem?
216. A) Mennyi az oxigén relatív atomtömege, ha adottak az izotópok az előfordulási gyakorisága: 16O: 99,8%;
17
O: 0,0370%; 18O: 0,204%?
B) Számítsd ki a magnézium relatív atomtömegét, ha ismert az izotópjainak az előfordulási gyakorisága:
24
Mg: 78,7%; 25Mg: 10,1%; 26Mg: 11,2%!
C) Számítsd ki a cérium relatív atomtömegét, ha ismert az izotópjainak az előfordulási gyakorisága:
136
Ce: 0,193%; 138Ce: 0,250%; 140Ce: 88,5%; 142Ce: 11,1%!
A korábbi emelt szintű érettségi vizsga feladatsorokban

előforduló feladatok
A vizsga Kizárólag ehhez

A feladat
Vizsgaidőszak eredeti a témakörhöz A feladat elérési útvonala*
sorszáma
nyelve kapcsolódik?
2019. május magyar 8. igen https://bit.ly/3vOJI2U
* Az utolsó letöltés időpontja: 2022. 08. 09.
2. AZ ANYAGI HALMAZOK SZERKEZETE

◉ Az anyagi halmazok lehetnek homogén, kolloid és heterogén rendszerek.
◉ Az Avogadro-törvény kizárólag a gázokra érvényes. Ennek megfelelően egy folyadék vagy egy szilárd anyag
esetében hiába van a számítási feladatban megadva a hőmérséklet és a nyomás, azokkal az adatokkal nem
kell számolni.
◉ A nevezetes állapotokkal kapcsolatban az érettségi feladatokban gyakran nem a „standard nyomás” vagy
„légköri nyomás” kifejezéseket használják, hanem konkrét értéket adnak meg. Nagyon figyelj ezekre az ada-
tokra, mert a 0,1 MPa, 101 kPa, 101,3 kPa vagy 105 Pa értékek egyaránt a légköri (vagyis standard) nyomással
egyeznek meg. Az ezektől eltérő értékek (pl. 103 kPa) azonban már nem tekinthetők standard nyomásnak, így
az ilyen feladatok esetében nem használhatjuk a nevezetes állapotokra vonatkozó moláristérfogat-adatokat!
◉ A tökéletes gázok állapotegyenletét csak az ideális gázok esetében lenne szabad alkalmazni. Az egyszerű-
ség kedvéért azonban a számítási feladatokban minden gázra alkalmazzuk.
◉ A relatív sűrűséggel csak azonos állapotú gázok esetében szabad számolni. A relatív sűrűség egy viszony-
szám, nincs mértékegysége.
◉ A diffúzió a gázok és a folyadékok jellemzője. A felületi feszültség csak a folyadékokat jellemzi.
◉ A nagy viszkozitású folyadékokra azt szokás mondani, hogy sűrűn folyó folyadékok. Ez azonban nincs össze-
függésben a sűrűséggel, vagyis a sűrűn folyó folyadékok lehetnek kis sűrűségűek (például az olaj).
◉ A szilárd anyagok egy része kristályok formájában jelenik meg, míg egy másik része amorf állapotú.
◉ A változásokat két nagy csoportba soroljuk: fizikai és kémiai változások. Az előbbi folyamatok esetében csak
a halmaz szerkezete, az utóbbiak esetében a részecskék szerkezete is változik.
◉ A fizikai változások közé a halmazállapot-változások és az oldódás tartoznak. Minden fizikai változás lehet
hőtermelő és hőelnyelő.
◉ Az ionvegyületek képlete a kationok és az anionok anyagmennyiség-arányát jelöli.
◉ Az egyszerű ionok elektronleadással vagy -felvétellel, az összetett ionok pedig protonleadással vagy -felvé-
tellel (hidrogénion-leadással vagy -felvétellel) jönnek létre.
◉ A komplex ionok képződése során a ligandumok datív kötéssel kapcsolódnak a központi fémionhoz.
◉ Az anionok képződése lehet endoterm és exoterm átalakulás is, míg a kationok keletkezése minden eset-
ben energiát igényel.
◉ Kizárólag vegyületek kristályosodhatnak ionrácsban.
◉ A fémrácsos anyagok a delokalizált elektronrendszer miatt szürke színűek (kivétel a réz és az arany). A fé-
mek az elektromos áramot és a hőt szintén a delokalizált elektronrendszer miatt vezetik.
◉ A fémrács főként elemekre jellemző, de van vegyületre is példa (például a kalkopirit).
◉ Egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy ionkötés vagy erősen poláris kovalens kötés működik-e két kémi-
ai részecske között az anyagi halmazban. Különösen igaz ez a ΔEN ~ 1,8-2,0 esetén.
◉ A π-kötések kisebb kötési energiával rendelkeznek (könnyebben felszakíthatók), mint a σ-kötések.
◉ A σ-kötések csak lokalizáltak lehetnek, míg a π-kötések akár delokalizált kötésként is kialakulhatnak.
◉ A kötéspolaritás nem feltétlenül egyezik meg a molekulapolaritással. Az apoláris kötéseket tartalmazó mo-
lekulák apolárisak, viszont a poláris kovalens kötéseket tartalmazó molekulák lehetnek apolárisak és polárisak
is.
◉ A molekulák alakját a központi atom kötő és nemkötő elektronpárjainak száma határozza meg leginkább.
◉ Hidrogénkötés vizes oldatban úgy is kialakulhat, hogy a vízmolekula kapcsolódik össze az oldott anyag mo-
lekulájával. Ilyen még abban az esetben is bekövetkezhet, ha az oldott anyag molekulái a tiszta anyagi hal-
mazban nem képesek hidrogénkötés kialakítására.

5. A halmazállapotok jellemzése és a halmazállapot-változások

6. Az ionkötés és az ionrács
7. A fémes kötés és a fémrács
8. A kovalens kötés és az atomrács
9–10. A molekulák alakja és polaritása. A másodrendű kötések és a molekularács

1. Az alábbi, a gáz-halmazállapotú anyagokra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

A) A halmazukat felépítő részecskék helyváltoztató mozgásra képesek.
B) A halmazukat felépítő részecskék kitöltik a rendelkezésre álló teret.
C) Nagymértékben összenyomhatók.
D) A halmazukat felépítő részecskék egymással és az edény falával is ütköznek.
E) Adott térfogatú tartályban, azonos hőmérsékleten és nyomáson mindig azonos tömegűek.
2. Melyik anyagra igaz, hogy az anyagi halmazában standard körülmények között semmilyen elsőrendű kötés nem
alakul ki?
A) A metánra. B) A konyhasóra. C) A hidrogénre.
D) A neonra. E) A kálium-nitrátra.
2. Az anyagi halmazok szerkezete 21
3. Az Avogadro-törvényből következik, hogy…
A) az azonos állapotú gázokkal megtöltött tartályok térfogatai úgy aránylanak egymáshoz, mint a bennük lévő
gázok anyagmennyiségei.
B) az azonos állapotú gázokkal megtöltött tartályok térfogatai úgy aránylanak egymáshoz, mint a bennük lévő
gázok tömegei.
C) az azonos állapotú gázokkal megtöltött tartályok térfogatai – az anyagi minőségtől függően – úgy arányla-
nak egymáshoz, mint a bennük lévő gázok moláris tömegei.
D) az azonos állapotú gázok anyagmennyiség-arányait csak az anyagi minőségük befolyásolja.
E) az azonos állapotú gázok esetében az anyagmennyiség-százalékos összetétel megegyezik a tömegszázalé-
kos összetétellel.
4. Minden szilárd halmazállapotú anyagra jellemző, hogy…

A) kristályos szerkezetű. B) részecskéi rezgőmozgásra képesek.
C) nagymértékben összenyomható. D) rendelkezik éles, határozott olvadásponttal.
E) szürke színű.
5. Az alábbi állítások közül melyik igaz?

A) A desztillált víz és a benne úszó jégkockák egyfázisú, kétkomponensű rendszert alkotnak.
B) A desztillált víz és a benne úszó jégkockák amorf anyagok.
C) A desztillált víz és a benne úszó jégkockák kétfázisú, kétkomponensű rendszert alkotnak.
D) A desztillált víz és a benne úszó jégkockák homogén rendszert alkotnak.
E) A desztillált víz és a benne úszó jégkockák kétfázisú, egykomponensű rendszert alkotnak.
6. Kémcsövekbe rendre két-két anyagot teszünk, majd a kémcsövek tartalmát alaposan összerázzuk. Melyik eset-
ben keletkezik heterogén rendszer?
A) Alkohol és víz. B) Víz és salétromsav.
C) Jód és alkohol. D) Benzin és víz.
E) Benzin és szén-tetraklorid.
7. Melyik anyagi rendszer homogén?

A) Szénpor és homok. B) Kristálycukor és só. C) Étolaj és víz.
D) Metán és ammónia. E) Vaspor és kénpor.
8. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyek szerkezetében előfordul kovalens kötés?
A) Vas, szilícium-dioxid, nátrium-klorid, hidrogén-klorid.
B) Kénsav, nátrium-hidroxid, klórgáz, alumínium.
C) Hidrogén-klorid, ammónium-szulfát, szén-dioxid, kálium-bromid.
D) Grafit, szilícium-dioxid, mészkő, szén-monoxid.
E) Kalcium, kristálycukor, argon, glaubersó.
9. Válaszd ki azt az állítást, amely minden molekularácsban kristályosodó anyagra igaz!
A) A rácspontokban csak molekulák lehetnek.
B) A bennük működő rácsösszetartó erő a kovalens kötés.
C) A moláris tömegükhöz képest magas forráspontértékek jellemzőek rájuk.
D) Közönséges körülmények között gáz-halmazállapotúak.
E) Halmazaikat molekulák vagy nemesgázatomok építik fel.
10. Válaszd ki azt az állítást, amely minden fémrácsban kristályosodó anyagra igaz!
A) Magas olvadás- és forrásponttal rendelkeznek.
B) A hőmérséklettől függetlenül kiváló elektromos vezetők.
C) Oldódni képesek más fémek olvadékában.
D) Vízben kiválóan oldódnak.
E) Olyan könnyen megmunkálhatók, hogy akár fólia is készíthető belőlük.
11. Mely rácstípusú anyagokra jellemző, hogy a „hasonló a hasonlóban” elv szerint oldódnak?
A) A molekularácsos anyagokra. B) Az atomrácsos anyagokra.
C) Az ionrácsos anyagokra. D) A fémrácsos anyagokra.
E) Nincs ilyen rácstípus.
12. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagot, amely atomrácsban kristályosodik?
A) Gyémánt, cink, kvarc. B) Kvarc, fehérfoszfor, gyémánt.
C) Gyémánt, kvarc, vörösfoszfor. D) Vörösfoszfor, fehérfoszfor, vas.
E) Gyémánt, magnézium, alumínium-nitrát.
13. Melyik sorban találunk példát mind a négy rácstípusban kristályosodó anyagra?
A) Fe, NaCl, NH3, H2SO4. B) CaCO3, Ar, Mg, Si.
C) SiO2, FeCl3, NaNO3, Sr. D) KOH, Ca, Mg(NO3)2, SiO2.
E) Si, Al, O2, H3PO4.
14. Melyik sorban találunk példát mind a négy rácstípusban kristályosodó anyagra?
A) Jég, ólom, kvarc, szóda.
B) Vas, konyhasó, víz, hidrogén-klorid.
C) Nátrium-hidroxid, sziksó, klór, kén.
D) Salétromsav, magnézium, gyémánt, kénsav.
E) Ammónia, kálium-karbonát, nátrium, metán.
15. Milyen alakúak az AX2E összetételű molekulák?
A) Lineáris alakúak. B) Piramis alakúak. C) V alakúak.
D) Tetraéderes alakúak. E) Síkháromszög alakúak.
16. Melyik sor tartalmaz csupa olyan molekulát, amelyek többszörös kovalens kötést is tartalmaznak?
A) Kén-dioxid, dihidrogén-szulfid, oxigén, klór.
B) Oxigén, nitrogén, víz, kén-trioxid.
C) Nitrogén, víz, oxigén, hidrogén.
D) Kén-dioxid, oxigén, nitrogén, szén-dioxid.
E) Szén-dioxid, oxigén, hidrogén, nitrogén.
17. Melyik molekula atomjai helyezkednek el egy síkban?

A) A fehérfoszfor-molekula. B) Az ammóniamolekula. C) A vízmolekula.
D) A metánmolekula. E) A salétromsav-molekula.
18. Melyik sorban vannak olyan molekulák feltüntetve, amelyek mindegyike más alakú?
A) H2S, SO2, O3. B) NH3, PCl3, HCN. C) BeCl2, BH3, PCl5.
D) SF6, SO3, BF3. E) P4, CH4, CHCl3.
19. Melyik állítás HAMIS a három atomból felépülő molekulákra vonatkozóan?

A) Lehetnek lineáris alakúak.
B) Lehetnek poláris és apoláris molekulák is.
C) V alakú képviselőik mindig apolárisak.
D) Van olyan képviselőjük, amelynek központi atomjához egy nemkötő elektronpár tartozik.
E) Van olyan képviselőjük, amelynek központi atomjához két nemkötő elektronpár tartozik.
20. Melyik állítás igaz az ionok méretével kapcsolatban?

A) Az egyszerű kationok mérete a periódusokban a rendszám növekedésével nő.
B) Az egyszerű anionok mérete a periódusokban a rendszám növekedésével nő.
C) Az egyszerű kation mérete mindig kisebb, mint annak az atomnak a mérete, amiből létrejött.
D) Az egyszerű anion mérete mindig kisebb, mint annak az atomnak a mérete, amiből létrejött.
E) Az egyszerű ionok képződése során számottevő méretváltozást nem állapíthatunk meg a kiindulási atom
méretéhez képest.
21. Melyik sor tartalmazza az egyes kémiai részecskéket növekvő méret szerint sorba állítva?
A) O2–, Na+, Ca2+, Ar. B) Ne, Na+, Mg2+, Al3+. C) Al3+, F–, Ar, K+.
D) Cl–, S2–, Sc3+, S. E) Fe3+, Fe2+, Fe, Rb+.
22. Melyik megállapítás HAMIS a komplex kionokkal kapcsolatban?
A) Központi fémionból és hozzá kapcsolódó ligandumokból állnak.
B) A központi fémionhoz datív kötéssel kapcsolódnak a ligandumok.
C) Általában a ligandumon lévő nemkötő elektronpár hozza létre a fémionnal a kötést.
D) A komplex ionok kialakításának lehetősége leginkább az s-mező fémeire jellemző.
E) Komplex vegyület keletkezik, ha az alumíniumot fölös mennyiségű nátrium-hidroxid-oldattal reagáltatjuk.
23. Melyik anyagi halmazban fordul elő datív kötés?

A) A desztillált vízben. B) Az ammónium-kloridban.
C) A nátrium-szulfátban. D) A kálium-hidrogén-karbonátban.
E) A szén-dioxid-gázban.
24. Lokalizált és delokalizált elektronokat egyaránt tartalmaz…

A) a metánmolekula. B) a konyhasó. C) a hidrogéngáz.
D) a neongáz. E) a kálium-nitrát.
25. Melyik sorban található csak endoterm változás?

A) A nátriumion képződése, a kovalens kötés felszakítása, a párolgás.
B) A σ-kötés kialakulása, a fagyás, a lecsapódás.
C) A forrás, az olvadás, az anionok képződése.
D) A kalciumion képződése, a lecsapódás, a szublimálás.
E) A nitrátion képződése, az olvadás, a párolgás.
26. Melyik párosítás NEM helyes?

A) Gyémánt – egyszeres kovalens kötés.
B) [Diamino-réz(II)]-ion – datív kötés.
C) Szén-dioxid – kovalens kötés és diszperziós kölcsönhatás.
D) Szilícium-dioxid – kétszeres kovalens kötés.
E) Kálium-nitrát – ionkötés és kovalens kötés.
27. Milyen kötés NEM fordul elő az ammónium-szulfát anyagi halmazában?

A) Ionkötés. B) Delokalizált kötés.
C) Egyszeres kovalens kötés. D) Datív kötés.
E) Hidrogénkötés.
28. Melyik anyagra igaz, hogy az anyagi halmazában standard körülmények között kovalens és ionkötés is megta-
lálható?
A) A metánra. B) A konyhasóra. C) A hidrogénre.
D) A neonra. E) A kálium-nitrátra.
29. Melyik részecskében a legnagyobb az oxigén kovalens vegyértéke?
A) Az oxigénmolekulában. B) A vízmolekulában. C) Az oxóniumionban.
D) A hidroxidionban. E) A kénsav molekulájában.
30. Melyik állítás NEM igaz?

A) A kén-dioxid-molekulában hat nemkötő elektronpár található.
B) A hidrogénkötés erőssége nem éri el a kovalens kötés erősségét.
C) A szilícium-dioxidban a szilícium kovalens vegyértéke négy.
D) A metán kisebb sűrűségű, mint az azonos állapotú szén-monoxid.
E) A benzin és a víz heterogént rendszert képez.

Hasonlítsd össze a gázok és a folyadékok tulajdonságait! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) A gázok B) A folyadékok C) Mindkettő D) Egyik sem
31. Részecskéik helyváltoztató mozgásra képesek.

32. Jellemző rájuk a diffúzió.
33. Nem rendelkeznek állandó alakkal.
34. Jelentős mértékben összenyomhatók.
35. Kitöltik a rendelkezésükre álló teret.
36. Részt vehetnek homogén rendszerek felépítésében.
37. Részt vehetnek heterogén rendszerek felépítésében.
38. Jellemző rájuk a párolgás.
39. Ilyen halmazállapotú a jód közönséges körülmények között.
40. Ilyen halmazállapotú a hidrogén-klorid közönséges körülmények között.
Hasonlítsd össze az olvadást és a lecsapódást! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) Az olvadás B) A lecsapódás C) Mindkettő D) Egyik sem
41. Endoterm halmazállapot-változás.

42. A forrással ellentétes folyamat.
43. Csak a molekularácsban kristályosodó anyagokra jellemző halmazállapot-változás.
44. Másik neve: kondenzáció.
45. A higany gőzeit lehűtve ez a változás következik be.
46. Exoterm folyamat.
47. Gáz-halmazállapotú anyag átalakulása.
48. A folyamata nem jár energiaváltozással.
49. Folyékony halmazállapotú terméket eredményezhet a folyamat.
50. Gáz-halmazállapotú terméket eredményezhet a folyamat.
Hasonlítsd össze az elemi részecskéket és a kémiai részecskéket! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) Az elemi részecskék B) A kémiai részecskék
C) Mindkettő D) Egyik sem
51. Mindig egyetlen atommagot tartalmaznak.

52. Az elektron ebbe a csoportba tartozik.
53. Közöttük vannak olyan részecskék, amelyeken belül elsőrendű kötések vannak.
54. Ebbe a csoportba sorolható az atommag.
55. A kloridion ebbe a csoportba tartozik.
56. Töltéssel rendelkező részecskék is tartoznak ide.
57. A konyhasó vizes oldatában vannak ilyen részecskék.
58. Vannak közöttük semlegesek.
59. Ilyen részecskék építenek fel minden atomtörzset.
60. Részt vesznek a cukormolekulák felépítésében.
Hasonlítsd össze az elektronegativitást és az ionizációs energiát! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) Az elektronegativitás B) Az ionizációs energia
61. Értéke független az atom elektronfelhőjét felépítő héjak számától.

62. Egy perióduson belül a nemesgázok esetében éri el a legnagyobb értékét.
63. Ez egy befektetett energiamennyiség.
64. Az anionná történő átalakulás energiamennyiségét jelöli.
65. Ez az energiamennyiség szabadul fel a kationok képződésekor.
kJ
66. Mértékegysége a .
mol
67. Periodikusan változó tulajdonság.
68. Vannak kis rendszámú atomok is, amelyekre nem állapítható meg ilyen adat.
69. Értéke a lítium esetében a legkisebb.
70. Segítségével következtethetünk arra, hogy milyen elsőrendű kémiai kötés jöhet létre két adott atom között.
Hasonlítsd össze a kovalens és a fémes kötést! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A kovalens kötés B) A fémes kötés C) Mindkettő D) Egyik sem
71. Gáz-halmazállapotú anyagokban előfordulhat.

72. Kialakulása delokalizált elektronok által valósul(hat) meg.
73. Kizárólag elemekre jellemző kötéstípus.
74. Előfordulhat az ionrácsos anyagokban.
75. A nikkel(II)-bromid kristályrácsában is előfordul.
76. A kalkopirit rácsát összetartó kötés.
77. Erősebb, mint a dipólus-dipólus kölcsönhatás.
78. Az atomrácsos anyagokban működő rácsösszetartó erő.
79. A nátrium halmazát összetartó legerősebb kötés.
80. Jellemzője a kötéspolaritás.
Hasonlítsd össze az atomrács és a molekularács tulajdonságait! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) Az atomrács B) A molekularács C) Mindkettő D) Egyik sem
81. Az amorf anyagok jellemző rácstípusa.

82. A rácspontjaiban csak semleges részecskék lehetnek.
83. A rácsösszetartó erő a kovalens kötés.
84. Elemekre is jellemző rácstípus.
85. Vegyületek is kristályosodhatnak ilyen rácsban.
86. A rácspontjaiban lehetnek atomok.
87. Közönséges körülmények között az ilyen rácsban kristályosodó anyagok mindegyike szilárd halmazállapotú.
88. A jód jellemző rácstípusa.
89. A konyhasó is ilyen rácsban kristályosodik.
90. Az ilyen rácsban kristályosodó anyagok jól oldódnak benzinben.
Hasonlítsd össze a lineáris alakú és a síkháromszög alakú molekulák szerkezetét! Az egyetlen megfelelő betűjellel vála-
szolj!
A) A lineáris alakú molekulák B) A síkháromszög alakú molekulák
91. Minden képviselőjük három atomból épül fel.

92. Vannak közöttük polárisak.
93. Központi atomjukon nincs nemkötő elektronpár.
94. A kén-dioxid molekulája is ilyen alakú.
95. Molekuláikat minden esetben 180°-os kötésszög jellemzi.
96. Minden ilyen alakú molekula apoláris.
97. A központi atomhoz kapcsolódó ligandumok tartalmazhatnak nemkötő elektronpárt.
98. Kétatomos molekulák is lehetnek ilyen alakúak.
99. Kötésszögük jellemzően 120°.
100. A bór-trifluorid molekulája is ilyen alakú.
Hasonlítsd össze az egyszerű és az összetett ionok tulajdonságait! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) Az egyszerű ionok B) Az összetett ionok C) Mindkettő D) Egyik sem
101. Elemi részecskék.

102. Minden képviselőjük egyetlen atommagot tartalmaz.
103. Bennük azonos számú proton és elektron fordul elő.
104. Töltéssel rendelkező kémiai részecskék.
105. Minden képviselőjük hidrogénion felvételével jön létre.
106. Az ammóniumion is ilyen részecske.
107. Elektron(ok) leadása útján jönnek létre.
108. Csak anionok lehetnek.
109. Előfordulnak a nátrium-karbonát anyagi halmazában.
110. Előfordulnak a kobalt(II)-klorid halmazában.
A táblázatba beírt információk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát a kristályos szilárd anya-
gok tulajdonságaival!
A kristályrács megnevezése 111. 112. 113. 114.
A rácsközéppontokban elhelyezkedő
115. 116. 117. 118.
részecskék megnevezése
A kristályrácsot összetartó legerősebb

119. 120. 121. 122.
kölcsönhatás
Az olvadáspont értéke a moláris tömeghez

képest (alacsonyabb, körülbelül megfelel 123. 124. 125. 126.
a moláris tömegnek, magasabb)
Lehetséges halmazállapotuk (25 °C, 0,101 MPa) 127. 128. 129. 130.
Keménységük 131. 132. 133. 134.
Elektromos vezetőképességük 135. 136. 137. 138.
nincs fizikai
Oldhatósági sajátságuk 139. 140. értelemben 141.
vett oldószerük
142. 143. 144.
Három választott példa az elemek közül 145. 146. 147.
148. 149. 150.
151. 152. 153. kalkopirit
Három választott példa a vegyületek közül 154. 155. 156.
157. 158. 159.
Az alábbi táblázatban különböző kémiai részecskék szerkezetét vizsgáljuk. Egy-egy oszlop egy-egy részecske adatait
tartalmazza. Határozd meg, hogy melyik részecskéről lehet szó, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! Minden ré-
szecske csak egy központi atomot tartalmaz, és a részecskék felépítésében kizárólag C-, H- és O-atomok vesznek részt!
A kémiai részecske kémiai jele 160. 161. 162. 163.
A kémiai részecske neve 164. 165. 166. 167.
A részecske szerkezeti képlete a kötő és

168. 169. 170. 171.
nemkötő elektronpárok feltüntetésével
A központi atom vegyjele C O C C
A központi atomhoz kapcsolódó lokalizált

172. 1 173. 174.
pi-kötések száma
A központi atomhoz kapcsolódó

175. 176. 177. 3
ligandumok száma
egyszeresen kétszeresen
A kémiai részecske töltése 178. 179.
pozitív negatív
A részecske alakja 180. 181. 182. 183.
A részecskében meghatározható
184. 185. 186. 187.
kötésszög értéke
A kémiai részecske polaritása 188. poláris
Az alábbi táblázatban különböző kémiai részecskék szerkezetét vizsgáljuk. Egy-egy oszlop egy-egy részecske adatait
tartalmazza. A táblázatba beírt információk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát!
Ne CH4 NO–3 Fe2+ S2– Al H3O+
A kémiai részecske neve 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195.
1 darab részecskében előforduló protonok

196. 197. 198. 199. 200. 201. 202.
száma
1 darab részecskében előforduló

203. 204. 205. 206. 207. 208. 209.
elektronok száma
1,00 mólnyi mennyiségének tömege 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216.
8,00 grammnyi mennyiségének

217. 218. 219. 220. 221. 222. 223.
anyagmennyisége
15,0 grammnyi mennyiségében

224. 225. 226. 227. 228. 229. 230.
előforduló kémiai részecskék száma
A táblázatba beírt információk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát! A megoldáshoz használ-
A szilícium-dioxid Az ammónia A nátrium-klorid
Kémiai jele 231. 232. 233.
1,00 mólnyi mennyiségében előforduló protonok száma 234. 235. 236.
Kristályrácsának típusa 237. 238. 239.
A kristályrácsát felépítő részecskék pontos megnevezése 240. 241. 242.
A kristályrácsot összetartó legerősebb kölcsönhatás 243. 244. 245.
Halmazállapota (25,0 °C, 0,101 MPa) 246. 247. 248.
A standardállapotú halmazában előforduló kötőerő(k)

249. 250. 251.
megnevezése
Vízoldhatósága (korlátlan, jó, rossz) 252. 253. 254.
A forráspontjuk növekvő sorrendje 255.
Az alábbi táblázatban a molekulák térszerkezetével kapcsolatos kérdésekre keressük a választ. A táblázatba beírt infor-
mációk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát!
HBr PH3 H2Se SiCl4 CS2 SF6 NCl3
A központi atom vegyjele 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262.

263. 264. 265. 266. 267. 268. 269.
szigma-kötések száma

270. 271. 272. 273. 274. 275. 276.
pi-kötések száma
A molekulában található kötés(ek) polaritása 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283.

284. 285. 286. 287. 288. 289. 290.
nemkötő elektronpárok száma
A molekulában előforduló nemkötő

291. 292. 293. 294. 295. 296. 297.
elektronpárok száma
Az egy molekulában előforduló

298. 299. 300. 301. 302. 303. 304.
protonok száma
A molekula alakja 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311.
A molekulában előforduló kötésszög(ek) értéke(i) 312. 313. 314. 315. 316. 317.
A molekula polaritása 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324.
Az anyagi halmazában kialakuló legerősebb

325. 326. 327. 328. 329. 330. 331.
másodrendű kötés
Anyagi halmazok vizsgálata
A táblázatban ismert anyagi halmazokat jelöltünk. Egészítsd ki értelemszerűen a táblázatot, majd válaszolj az anya-
gokra vonatkozó kérdésekre!
Az anyag
A B C D E F G H I
betűjele
Kémiai jele Fe 332. NaOH 333. Al CO2 Ar 334.
kálium-
Neve 335. kénsav 336. 337. 338. bronz 339. kvarc
karbonát
Add meg az összes olyan anyag betűjelét, amelyre igaz, hogy…

340. szilárd állapotban fémrácsban kristályosodik.
341. tartalmaz delokalizált elektronokat.
342. van benne poláris kovalens kötés.
343. szilárd halmazállapotban molekularácsban kristályosodik.
344. tartalmaz többszörös kovalens kötést.
345. kovalens és ionkötést egyaránt tartalmaz.
346. halmazát apoláris molekulák építik fel.
347. atomrácsban kristályosodik.
348. ionrácsos anyag.
349. halmazát poláris molekulák építik fel.
A forráspontot befolyásoló tényezők

A következő feladatban különböző anyagok forráspontjait hasonlítjuk össze. Válaszolj a kérdésekre, majd párosítsd az
anyagokat a megfelelő forráspontértékkel, illetve indokold a döntésed anyagszerkezeti ismereteid alapján!
HCl HBr HI Forráspontértékek: –85,0 °C, –66,0 °C, –35,4 °C
350. Milyen tényezők befolyásolják döntő módon az anyagok forráspontját?

351. Ezek közül a fenti molekulák miben hasonlítanak egymáshoz, illetve hol tapasztalsz lényeges eltérést közöt-
tük?
352. Melyik forráspontérték melyik anyaghoz tartozik? A válaszodat indokold!
353. A HF forráspontja 19,5 °C. Mivel indokolható ez a – többihez képest – kiugróan magas érték?
H2 N2 Cl2 Forráspontértékek: –34,0 °C, –196 °C, –253 °C
354. A forráspontot meghatározó tényezők közül miben hasonlítanak és miben térnek el egymástól a fenti mole-
kulák?
355. Melyik forráspont-érték melyik anyaghoz tartozik? A válaszodat indokold!
Hihetünk-e a szemünknek?
Trixi és Bence vitatkoznak: nem tudják eldönteni, hogy a víznek vagy az étolajnak nagyobb-e a sűrűsége. Ahhoz, hogy
eldöntsék a kérdést, elővesznek egy vízzel teli és egy olajjal teli flakont, és azt mondja Bence:
– Ha nekem nem hiszel, akkor a szemednek biztosan hinni fogsz! Nézd meg: töltök ki a vízből egy keveset üvegpohárba.
Látod, milyen könnyen folyik? Vagyis kicsi a sűrűsége! Most az olajból is töltök ki keveset egy másik üvegpohárba. Nézd,
mennyivel sűrűbb anyag! Egyértelmű, hogy az olajnak nagyobb a sűrűsége!
– Akkor most figyelj! – szól Trixi. – Én összeöntöm az olajat és a vizet egy közös pohárba! Akár egy kiskanállal el is keve-
rem őket, egy idő után mégis mindig azt tapasztalom, hogy ez a két anyag nem tud oldódni egymásban, és a pohár alján
a víz, fölötte az olaj helyezkedik el. Ebből egyértelműen tudom, hogy a víznek nagyobb a sűrűsége, mint az étolajnak!
356. Miért nem oldódik egymásban a víz és az étolaj? A válaszodat indokold!

357. Szerinted Trixinek vagy Bencének volt-e igaza ebben a történetben? Miért?
358. A víz és az étolaj melyik tulajdonságát vizsgálta Trixi, és melyiket Bence?
359. A) Mekkora anyagmennyiségű a 235 gramm tömegű ammóniagáz?
B) Mekkora anyagmennyiségű a 957 gramm tömegű nátrium-szulfát?
C) Mekkora anyagmennyiségű a 4,23 mg kálium-hidroxid?
360. A) Hány mg tömegű a 7,50 · 10–3 mol kénsav?

B) Mekkora a tömege 2,45 mol nátrium-kloridnak?
C) Mekkora a tömege 3,86 mol magnézium-karbonátnak?
361. A) Mekkora az anyagmennyisége 100 gramm tömegű rézgálicnak (CuSO4 · 5 H2O)?

B) Mekkora anyagmennyiségű a 85,0 gramm tömegű keserűsó (MgSO4 · 7 H2O)?
C) Mekkora az anyagmennyisége 20,0 mg tömegű gipsznek (CaSO4 · 2 H2O)?
362. A) Mekkora a tömege 25,0 mol szódának (Na2CO3 · 10 H2O)?

B) Mekkora a tömege 63,5 mmol vasgálicnak (FeSO4 · 7 H2O)?
C) Mekkora a tömege 6,94 mol timsónak (KAl(SO4)2 · 12 H2O)?
363. A) Hány molekula fordul elő 130 gramm metánban?

B) Hány molekula fordul elő 500 gramm ammóniában?
C) Hány molekula fordul elő 45,0 gramm kénsavban?
364. A) Hány darab ion fordul elő 420 mg magnézium-bromidban?

B) Hány darab ion fordul elő 620 gramm nátrium-szulfátban?
C) Hány darab ion fordul elő 864 gramm kálium-nitrátban?
365. A) Számítsd ki, hogy melyikben van több atom: 40,0 gramm kén-dioxidban vagy 60,0 gramm kén-trioxidban!
B) Számítsd ki, hogy melyikben van több atom: 15,0 gramm hidrogénben vagy 150 gramm oxigénben!
C) Számítsd ki, hogy melyikben van több atom: 95,0 gramm ammóniában vagy 65,0 gramm kénsavban!
366. A) Mekkora az arany sűrűsége 25,0 °C-on, 0,101 MPa nyomáson, ha ilyen körülmények között 62,1 grammját
3,21 cm3-nek mértük?
B) Egy ismeretlen folyadék 40,0 cm3-es részletének tömegét megmérve, azt 39,5 gramm tömegűnek találtuk.
Számítsd ki a folyadék sűrűségét!
C) Egy ismeretlen oldat sűrűségét szeretnénk meghatározni. Az ismeretlen oldat 100 cm3-es részletét meg-
mérve, azt 112 gramm tömegűnek találtuk. Mekkora a sűrűsége?
g
367. A) Mekkora a tömege annak a 20,0 cm3 térfogatú oldatnak, amelynek sűrűsége 1,12 ?
cm3
g
B) Mekkora a tömege annak a 15,0 cm3 térfogatú oldatnak, amelynek sűrűsége 1,06 ?
cm3
g
C) Mekkora a tömege annak a 100 cm3 térfogatú oldatnak, amelynek sűrűsége 1,22 ?
cm3
g
368. A) Számítsd ki, hogy mekkora a térfogata annak a 20,0 gramm tömegű oldatnak, amelynek sűrűsége 1,05 !
cm3
g
B) Számítsd ki, hogy mekkora a térfogata annak a 35,2 gramm tömegű oldatnak, amelynek sűrűsége 1,17 !
cm3
g
C) Számítsd ki, hogy mekkora a térfogata annak a 250 gramm tömegű oldatnak, amelynek sűrűsége 1,23 !
cm3
369. A) Számítsd ki az azonos állapotú nitrogéngázra vonatkoztatott sűrűséget a következő gázok esetében: H2,
O2, HF, NH3, CO2!
B) Számítsd ki az azonos állapotú metánra vonatkoztatott sűrűséget a következő gázok esetében: H2, N2, HCl,
NH3, CO!
C) Számítsd ki az azonos állapotú héliumra vonatkoztatott sűrűséget a következő gázok esetében: F2, O2,
CH4, NO, SO2!
370. A) Egy gáz azonos állapotú hidrogénre vonatkoztatott sűrűsége 22,77. Mennyi a gáz moláris tömege?
B) Egy gáz azonos állapotú héliumra vonatkoztatott sűrűsége 11,5. Mennyi a gáz moláris tömege?
C) Egy gáz azonos állapotú ammóniára vonatkoztatott sűrűsége 4,16. Mennyi a gáz moláris tömege?
371. A) Két tartályt standard nyomású, 35,0 °C hőmérsékletű gázokkal töltünk fel. Az első tartályba hidrogén, a
második tartályba klórgáz kerül. Méréseink szerint a két tartály azonos anyagmennyiségeket tartalmaz a
gázokból. Ezek alapján mit állapíthatunk meg a két tartály térfogatáról?
B) Két tartályt standard nyomású, 22,0 °C hőmérsékletű gázokkal töltünk fel. Az első tartályba metánt, a
második tartályba oxigéngázt vezetünk. Az első tartályba háromszoros anyagmennyiségű metánt sikerült
juttatnunk, mint amennyi oxigént a második tartályba bevezettünk. Ezek alapján mit állapíthatunk meg a
két tartály térfogatáról?
C) Két tartályt standard nyomású, 44,2 °C hőmérsékletű gázokkal töltünk fel. Az első tartályba héliumot, a
második tartályba szén-dioxidot vezetünk. Az első tartályba ötszörös anyagmennyiségű héliumot sikerült
juttatnunk, mint amennyi szén-dioxidot a második tartályba bevezettünk. Ezek alapján mit állapíthatunk
meg a két tartály térfogatáról?
372. A) Mekkora a 4,44 mol anyagmennyiségű hidrogéngáz térfogata standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsék-
leten?
B) Mekkora a 7,59 mol anyagmennyiségű metán térfogata standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsékleten?
C) Mekkora a 20,4 mol anyagmennyiségű argon térfogata standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsékleten?
373. A) Mekkora a 2,35 mol anyagmennyiségű oxigéngáz térfogata standard nyomáson és 0,00 °C hőmérsékleten?
B) Mekkora a 6,95 mol anyagmennyiségű kén-dioxid térfogata standard nyomáson és 0,00 °C hőmérsékleten?
C) Mekkora a 4,87 mol anyagmennyiségű szén-monoxid térfogata standard nyomáson és 0,00 °C hőmérsék-
leten?
374. A) Mekkora az anyagmennyisége a 20,0 dm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű klórgáznak?
B) Mekkora az anyagmennyisége a 3,56 m3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű neongáznak?
C) Mekkora az anyagmennyisége a 400 cm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű kriptonnak?
375. A) Mekkora az anyagmennyisége a 87,6 dm3 térfogatú, standard nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű nitrogénnek?
B) Mekkora az anyagmennyisége a 9,23 dm3 térfogatú, standard nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű szén-dioxid-
gáznak?
C) Mekkora az anyagmennyisége az 5,20 cm3 térfogatú, standard nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű nitro-
gén-monoxidnak?
376. A) Mekkora a térfogata a 130 gramm tömegű, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű metánnak?
B) Mekkora a térfogata a 741 gramm tömegű, standard nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű xenonnak?
C) Mekkora a térfogata a 852 gramm tömegű, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű dihidrogén-szulfid-
gáznak?
377. A) Mekkora a tömege 200 dm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű nitrogénnek?
B) Mekkora a tömege 943 dm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű argonnak?
C) Mekkora a tömege 2,50 cm3 térfogatú, standard nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű oxigéngáznak?
378. A) Mekkora a térfogata standard nyomáson és 0,00 °C hőmérsékleten 3,00 · 1021 darab metánmolekulának?
B) Mekkora a térfogata standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsékleten 9,00 · 1024 darab szén-dioxid-moleku-
lának?
C) Mekkora a térfogata standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsékleten 4,80 · 1022 darab klórmolekulának?
379. A) Számítással igazold, hogy melyik nagyobb térfogatú standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsékleten:
70,0 mg nitrogéngáz vagy 3,60 · 1022 darab ammóniamolekula!
B) Számítással igazold, hogy melyik nagyobb térfogatú standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsékleten:
120 gramm oxigéngáz vagy 7,20 · 1024 darab nitrogén-dioxid-molekula!
C) Számítással igazold, hogy melyik nagyobb térfogatú standard nyomáson és 0,00 °C hőmérsékleten:
4,20 kg metán vagy 6,30 · 1025 darab fluormolekula!
380. A) Mekkora a kriptongáz sűrűsége standard nyomáson és 0,00 °C hőmérsékleten?
B) Mekkora a kén-dioxid-gáz sűrűsége standard nyomáson és 25,0 °C hőmérsékleten?
C) Mekkora a metán sűrűsége standard nyomáson és 0,00 °C hőmérsékleten?
381. A) Milyen nyomásértéknél lesz 20,0 gramm tömegű a 28,6 dm3 térfogatú kén-dioxid-gáz –5,00 °C hőmérsék-
leten?
B) Milyen nyomásértéknél lesz 182 kg tömegű a 468 m3 térfogatú szén-dioxid-gáz 80,0 °C hőmérsékleten?
C) Milyen nyomásértéknél lesz 520 mg tömegű a 130 cm3 térfogatú szén-monoxid-gáz 200 °C hőmérsékleten?
382. A) Hány °C a hőmérséklete a 230 gramm tömegű, 0,225 MPa nyomású és 0,200 m3 térfogatú neonnak?
B) Hány °C a hőmérséklete a 786 gramm tömegű, 0,114 MPa nyomású és 0,423 m3 térfogatú hidrogéngáznak?
C) Hány °C a hőmérséklete a 68,0 gramm tömegű, 136 kPa nyomású és 42,0 dm3 térfogatú héliumnak?
383. A) Hány darab szén-dioxid-molekula van 150 cm3 térfogatban 25,0 °C hőmérsékleten és 300 kPa nyomáson?
B) Hány darab hidrogénmolekula van 240 dm3 térfogatban –26,0 °C hőmérsékleten és 130 kPa nyomáson?
C) Hány nitrogén-monoxid-molekula van 3,26 m3 térfogatban 30,0 °C hőmérsékleten és 109 kPa nyomáson?
384. A) Számítsd ki a szén-monoxid abszolút sűrűségét –5,00 °C hőmérsékleten és 1,20 MPa nyomáson!
B) Számítsd ki az ammónia abszolút sűrűségét 64,0 °C hőmérsékleten és 142 kPa nyomáson!
C) Számítsd ki a xenon abszolút sűrűségét –40,0 °C hőmérsékleten és 0,432 MPa nyomáson!
385. A) Add meg a kálium-karbonát tömegszázalékos összetételét az egyes alkotóelemekre nézve!

B) Add meg a kénsav tömegszázalékos összetételét az egyes alkotóelemekre nézve!
C) Add meg az ammónium-nitrát tömegszázalékos összetételét az egyes alkotóelemekre nézve!
386. A) Add meg a FeSO4 ∙ 7 H2O tömegszázalékos összetételét az egyes alkotóelemekre nézve! A kristályvizet
tekintsd elválaszthatatlan, különálló összetevőnek!
B) Add meg a ZnSO4 ∙ 7 H2O tömegszázalékos összetételét az egyes alkotóelemekre nézve! A kristályvizet
C) Add meg a CoCl2 ∙ 6 H2O tömegszázalékos összetételét az egyes alkotóelemekre nézve! A kristályvizet
387. A) Add meg a vegyület összegképletét, ha ismert a tömegszázalékos összetétele: H: 4,39%, C: 26,1%, O: 69,5%!
B) Add meg a vegyület összegképletét, ha ismert a tömegszázalékos összetétele: K: 38,7%, N: 13,9%, O: 47,5%!
C) Add meg a vegyület összegképletét, ha ismert a tömegszázalékos összetétele: Na: 27,4%, H: 1,20%,
C: 14,3%, O: 57,1%!
388. A) Add meg a kristályvizes vegyület összegképletét, ha ismert a tömegszázalékos összetétele: Al: 8,10%,
S: 14,4%, O: 28,8%, H2O: 48,7%!
B) Add meg a kristályvizes vegyület összegképletét, ha ismert a tömegszázalékos összetétele: Fe: 19,9%,
S: 17,1%, O: 34,2%, H2O: 28,9%!
C) Add meg a kristályvizes vegyület összegképletét, ha ismert a tömegszázalékos összetétele: Na: 25,8%,
H: 0,567%, P: 17,4%, O: 36,0%, H2O: 20,2%!
A feladat
sorszáma
leválogatott nem https://bit.ly/3C235ZX
leválogatott igen https://bit.ly/3Qyo5Mg
leválogatott nem https://bit.ly/3QCUi4S
leválogatott nem https://bit.ly/3QjZUBt
2011. október magyar 3. igen https://bit.ly/3pds6dh
2013. május angol 1. igen https://bit.ly/3PpJHcu
2011. május magyar 1. igen https://bit.ly/3JXPLrB
3. A KEVERÉKEK SAJÁTSÁGAI

◉ A hasonló a hasonlóban elv kizárólag a molekularácsos anyagokra vonatkozik. Ez alapján az apoláris anya-
gok apoláris oldószerben, míg a poláris anyagok poláris oldószerben oldódnak jobban.
◉ A molekularácsos anyagok vízben való oldhatóságát elősegítheti, ha a molekula nagyobb mértékben polá-
ris, ha képes a vízmolekulával hidrogénkötést kialakítani, valamint ha kémiai reakcióba lép a vízzel. Ez utóbbit
kémiai oldódásnak is nevezzük.
◉ Az oldhatóság hőmérsékletfüggésénél figyelembe kell venni az oldáshő előjelét. Az endoterm oldáshőjű

anyagokból magasabb hőmérsékleten több oldódik, míg az exoterm oldáshőjű anyagokból kevesebb.
◉ A jód oldódásakor oxigénatomot tartalmazó oldószerben barna, míg oxigénatomot nem tartalmazó oldó-
szerben lila színnel oldódik.
◉ Különböző tankönyvekben és feladatgyűjteményekben az oldatok és egyéb keverékek számszerű összetéte-

lét más-más jelöléssel is megtalálhatjuk:
m m
z tömegszázalék: % , %, tömeg%, w%;
m m
V V
z térfogatszázalék: % , %, térfogat%, φ%;
V V
n n
z anyagmennyiség-százalék: % , %, anyagmennyiség%, x%;
n n
z kémiai koncentráció (anyagmennyiség-koncentráció, molaritás): c, cn;
z tömegkoncentráció: ρ, ctömeg, cm.
◉ A folyadékok összeöntésekor a térfogatok a legritkább esetekben adhatók össze, ugyanis gyakran követke-
zik be térfogatcsökkenés, ritkább esetben térfogat-növekedés. Előbbi a térfogat-kontrakció, utóbbit pedig
térfogat-expanziónak nevezzük. Ezekben az esetekben úgy járunk el helyesen, hogy az oldott anyag és az
oldószer térfogatának, illetve sűrűségének segítségével kiszámítjuk az oldott anyag és az oldószer tömegét.
A tömegek már összeadhatók, majd az oldat tömegéből az oldat sűrűségének segítségével megkaphatjuk az
oldat térfogatát.
◉ Nincs olyan gáz és szilárd anyag, amelyik korlátlanul oldódik vízben.
◉ A gázok korlátlanul keverednek (elegyednek) egymással.
◉ A tökéletesen homogén gázelegyek esetében az anyagmennyiség-százalék és a térfogatszázalék egyenlő.
◉ A folyadékok csak egy kis hányada elegyedik korlátlanul egymással.
◉ A szilárd anyagok keverékeit porkeverékeknek nevezzük. A porkeverékek csak nagyon kevés esetben töké-
letesen homogének.
◉ A keverékek szétválaszthatók fizikai és kémiai módszerekkel. Fizikai módszerek például a desztillálás, a szű-
rés, az extrakció, a dekantálás stb., míg a kémiai elválasztás során valamilyen reakció segítségével történik meg
az elválasztás. Minden módszer a szétválasztandó komponensek tulajdonságainak különbözőségén alapul.
11. Az oldatok és az oldódás

12. Az oldatok összetétele
13. A kolloid rendszerek

1. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyek rosszul oldódnak vízben?
A) Vas, szilícium-dioxid, nátrium-klorid.
B) Alkohol (etil-alkohol), nátrium-hidroxid, klórgáz.
C) Hidrogén-klorid, ammónia, szén-dioxid.
D) Szén, szilícium-dioxid, mészkő.
E) Kalcium, kristálycukor, benzin.
2. Válaszd ki azt az állítást, amely igaz a telített oldatra!

A) Az adott hőmérsékleten több oldott anyag oldható fel még benne.
B) Melegítésekor mindig több oldott anyag oldható fel benne.
C) Hűtésekor mindig több oldott anyag oldható fel benne.
D) Benne az oldódás sebessége mindig nagyobb, mint a kristálykiválásé.
E) Összetételét az oldhatósággal jellemezzük.
3. Milyen esetben keletkezhet túltelített oldat?

A) Ha endoterm oldáshőjű anyag forrón telített oldatát óvatosan hűtjük.
B) Ha endoterm oldáshőjű anyagok hidegen telített oldatát óvatosan melegítjük.
C) Ha telített oldatba oldandó anyagot teszünk.
D) Ha exoterm oldáshőjű gáz forrón telített oldatát óvatosan hűtjük.
E) Ha telített oldatba nagy mennyiségű oldószert teszünk.
4. Melyik állítás igaz a jódra?

A) Alkoholban lila színnel oldódik. B) Benzinben lila színnel oldódik.
C) Vízben lila színnel oldódik. D) Vízben sötétvörös színnel oldódik.
E) Kálium-jodid jelenlétében vízben oldhatatlan.
3. A keverékek sajátságai 39
5. Az alábbi anyagok közül melyik oldódik korlátlanul vízben?
A) A nátrium-klorid. B) Az ammóniagáz.
C) Az etanol. D) A benzin.
E) A szőlőcukor.
6. Mely rácstípusú anyagokra jellemző, hogy nem oldódnak semmilyen oldószerben?

A) A molekularácsos anyagokra. B) Az atomrácsos anyagokra.
C) Az ionrácsos anyagokra. D) A fémrácsos anyagokra.
E) Nincs ilyen rácstípus.
7. Mit nevezünk Lugol-oldatnak?

A) A nátrium-hidroxid vizes oldatát. B) A kálium-jodidos jódoldatot.
C) Az ammónia vizes oldatát. D) A jód alkoholos oldatát.
E) A szén-dioxid vizes oldatát.
8. Három anyagot kémcsőbe teszünk, majd ezeket összerázzuk. Melyik esetben keletkezik kétfázisú rendszer,
amelynek az alsó fázisa lila színű?
A) Jód, etanol, víz. B) Jód, benzin, víz.
C) Jód, szén-tetraklorid, benzin. D) Jód, szén-tetraklorid, víz.
E) Benzin, szén-tetraklorid, víz.

A) A kalcium-hidroxid vizes oldata – meszes víz.
B) Az ammónia vizes oldata – sósav.
C) A szén-dioxid vizes oldata – szódavíz.
D) A jód alkoholos oldata – jódtinktúra.
E) A kálium-jodidos jódoldat – Lugol-oldat.
10. Melyik esetben szükséges a legkisebb tömegű szilárd anyag ahhoz, hogy 50 °C hőmérsékleten 100 gramm
vízben való oldódással telített oldatot készítésünk? A megoldáshoz használd a Négyjegyű függvénytáblázat
című könyv oldhatósági adatait!
A) A nátrium-klorid esetében. B) A kálium-nitrát esetében.
C) A kalcium-klorid esetében. D) A nátrium-hidroxid esetében.
E) Az ammónium-klorid esetében.
11. Melyik gázból oldhatunk fel a legnagyobb tömegűt 25 °C hőmérsékleten 100 gramm vízben? A megoldáshoz
használd a Négyjegyű függvénytáblázat című könyv oldhatósági adatait!
A) Az ammóniából. B) A hidrogén-kloridból.
C) A hidrogénből. D) Az oxigénből.
E) Minden esetben ugyanannyi oldható fel.
A) Alacsonyabb hőmérsékleten több szén-dioxid-gáz oldódik ugyanolyan mennyiségű vízben.
B) Melegítéskor csökken a vízben oldható oxigéngáz mennyisége.
C) A cukorszirup készítését forrón végezzük, mert magasabb hőmérsékleten nagyobb a kristálycukor oldha-
tósága.
D) Ha telített sóoldatból elpárolog víz, akkor nő a töménysége.
E) Ha telítetlen sóoldatból elpárolog víz, akkor nő a töménysége.
13. Az alábbiak közül melyik univerzális oldószer, azaz melyikben oldódnak jól az apoláris és poláris anyagok is?
A) A víz. B) A benzin. C) Az aceton.
D) A szén-tetraklorid. E) Az olaj.

A) A gázok oldódása exoterm folyamat.
B) Az oldódás endoterm, ha a rácsenergia abszolút értéke nagyobb, mint a hidratációs energia abszolút értéke.
C) A hidratációs energia előjele mindig negatív.
D) Az oldáshő megmutatja, hogy mekkora a hőváltozás, ha 1,00 gramm anyagból nagyon híg oldatot készí-
tünk.
E) Exoterm oldódásnál az oldáshő előjele negatív.
15. Melyik módszerrel NEM növelhetjük az oldódás sebességét?

A) A hőmérséklet emelésével.
B) Az oldat kevergetésével.
C) A szilárd oldott anyag előzetes porításával.
D) Az oldószer elpárologtatásával adott hőmérsékleten.
E) A határfelület növelésével.
16. Az alábbi rendszerek közül egyik NEM kolloid rendszer. Melyik lehet ez?
A) A tejszínhab. B) A felhő. C) A rostos gyümölcslé.
D) A tej. E) A szőlőcukor vizes oldata.
17. Melyik esetben gáz-halmazállapotú a diszpergáló közeg és szilárd halmazállapotú a diszpergált anyag?
A) A hab. B) A füst. C) A köd.
D) A szuszpenzió. E) Az emulzió.
18. Melyik esetben gáz-halmazállapotú a diszpergáló közeg és folyékony halmazállapotú a diszpergált anyag?
19. Melyik esetben folyékony halmazállapotú mind a diszpergáló közeg, mind a diszpergált anyag?

A) Felhő – köd.
B) Szappanoldat – asszociációs kolloid.
C) Jód alkoholos oldata – szuszpenzió.
D) Fehérje-oldat – makromolekulás kolloid rendszer.
E) Kocsonya – gél.
21. Mely folyadékpárok NEM képeznek elegyet?

A) Víz – etanol. B) Aceton – benzin. C) Víz – benzin.
D) Aceton – víz. E) Szén-tetraklorid – benzin.
22. Melyik porkeveréket lehet víz segítségével szétválasztani?

A) Szénpor és homok. B) Kristálycukor és só.
C) Nátrium-nitrát és kálium-klorid. D) Nátrium-karbonát és kénpor.
E) Vaspor és kénpor.
23. Melyik gázelegyet lehet víz segítségével szétválasztani?

A) Hidrogén és hidrogén-klorid. B) Szén-monoxid és nitrogén-monoxid.
C) Nitrogén és oxigén. D) Hélium és argon.
E) Metán és neon.
24. Milyen esetben lehet egy kétkomponensű gázelegy esetében a tömeg-, a térfogat- és az anyagmennyiség-szá-
zalékos összetétel megegyező?
A) Ezek minden esetben megegyeznek.
B) Ezek soha nem lehetnek egyformák.
C) Abban az esetben, ha a hőmérséklet magasabb, mint a kisebb moláris tömegű összetevő forráspontja.
D) Abban az esetben, ha a két komponens moláris tömege megegyezik.
E) Abban az esetben, ha az egyik komponens poláris, míg a másik apoláris.

A) Létrejöhet úgy gázelegy, hogy egy poláris gázt egy apoláris gázzal keverünk össze.
B) A szilárd anyagok adott hőmérsékleten korlátozottan oldódnak vízben.
C) A gázok vízben való oldódása exoterm folyamat.
D) A desztilláció a komponensek forráspont-különbségén alapul.
E) A majonéz egy kolloid rendszer.
Hasonlítsd össze a jódtinktúrát és a Lugol-oldatot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) A jódtinktúra B) A Lugol-oldat C) Mindkettő D) Egyik sem
26. Vörösbarna színű.

27. Lila színű.
28. Az oldószert poláris molekulák alkotják.
29. Oldott anyaga csak a jód.
30. Benne trijodidionok találhatók.
31. Kétféle oldott anyagot (ionvegyületet és elemmolekulát) tartalmaz.
32. Oldószere a víz.
33. Oldószere a benzin.
34. Kolloid rendszer.
35. Keményítőt híg oldatába téve sötétkék színeződést tapasztalunk.
Hasonlítsd össze az ammóniagáz és a kálium-nitrát oldódását! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldás-
hoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) Az ammóniagáz oldódása vízben B) A kálium-nitrát oldódása vízben
36. Endoterm folyamat.

37. Hőfejlődéssel járó kémiai változás.
38. Az oldódáskor a rácsenergia abszolút értéke nagyobb, mint a hidratációs energia abszolút értéke.
39. Ionvegyület oldása vízben.
40. A keletkező oldatban hidratált molekulák is keletkeznek az oldott anyagból.
41. Az oldódáskor emulzió keletkezik.
42. Az oldódáskor színtelen oldat keletkezik.
43. Az oldott anyagnak magasabb hőmérsékleten nagyobb az oldhatósága, így töményebb oldathoz jutunk.
44. Ez az oldódás túltelített eredményezhet, amennyiben a már telített oldathoz további oldandó anyagot adunk.
45. Az oldódás mértéke növelhető a nyomás növelésével.
Hasonlítsd össze a telített és a túltelített oldatot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A telített oldat B) A túltelített oldat C) Mindkettő D) Egyik sem
46. Instabilis rendszer.

47. Adott hőmérsékleten oldhatósággal jellemezzük.
48. Oldószer hozzáadásával telítetlen oldat készíthető belőle.
49. Oldott anyag hozzáadásával telítetlen oldat készíthető belőle.
50. Nagyobb a koncentrációja, mint a telítetlen oldatnak.
51. Oldószer és oldott anyag keverésével előállítható.
52. Szilárd oldott anyag esetén, ha egy kis kristályt dobunk bele, nagy mennyiségű oldott anyag válik ki.
53. Gázok vízben való oldásával előállítható.
54. Exoterm oldódású anyag hidegen telített oldatának óvatos melegítésével állítható elő.
55. Mindig nagy töménységű oldat.
Hasonlítsd össze a homogén és a kolloid rendszereket! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A homogén rendszer B) A kolloid rendszer
56. Szabad szemmel látható benne a fázishatár.

57. A részecskeméret benne kisebb, mint 1 nm.
58. Ilyen típusú rendszer a füst.
59. A szappanoldatban a micellák miatt ez a rendszer alakul ki.
60. Ha vízben oldunk a sót, akkor a keletkező oldat ilyen.
61. Ha vízben oldunk tojásfehérjét, akkor a keletkező rendszer ilyen.
62. Nem elegyedő folyadékokból keletkezhet.
63. Szórja a fényt, „opálos”.
64. Vizes alapú típusa a makromolekulás rendszer.
65. Több komponensből álló rendszer.
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba a kérdésre adott választ! Minden esetben a víz az oldószer!
Az oldat Az oldat
Az oldott anyag Az oldószer
Az oldott anyag Az oldott anyag Az oldószer tömeg anyagmennyi-
anyag anyag
képlete tömege tömege százalékos ség-százalékos
mennyisége mennyisége
összetétele összetétele
NH3 24,0 g 180 g 66. 67. 68. 69.
HCl 70. 150 g 0,500 mol 71. 72. 73.
NaCl 74. 75. 1,00 mol 10,0 mol 76. 77.
H2SO4 100 g 78. 79. 80. 15,0% 81.
NaOH 82. 83. 2,00 mol 84. 85. 0,500%
KOH 86. 87. 88. 15,0 mol 89. 1,50%
KCl 25,0 g 90. 91. 12,0 mol 92. 93.
HNO3 94. 134 g 95. 96. 20,0% 97.
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba a kérdésekre adott választ!
A diszpergált részecske A diszpergáló közeg

A kolloid rendszer neve Példa a kolloid rendszerre
halmazállapota halmazállapota
szuszpenzió 98. 99. 100.
101. tejszínhab 102. 103.
104. 105. folyadék folyadék
106. 107. folyadék gáz

Kísérletek oldatokkal, az oldhatóság
Három kémcső egyikében etil-alkohol, egy másikban desztillált víz, a harmadikban pedig benzin található. A folya-
dékokat kettéosztjuk, majd mindegyik folyadék egyik részletéhez külön-külön egy-egy kis szemcse jódot teszünk.
108. Írd le a tapasztalatokat mindhárom esetben, és magyarázd a jelenséget! Térj ki az oldódás mértékére, illetve
a kapott oldatok színére!
Ezután a folyadékok másik felét felhasználva páronként összeöntjük azokat.

109. Írd le a tapasztalatokat mindhárom esetben, és magyarázd a jelenséget!
Végül a folyadékpárokat tartalmazó kémcsövekbe egy-egy kis szemcse jódot teszünk.

110. Írd le a tapasztalatokat mindhárom esetben, és magyarázd a jelenséget! Térj ki az oldódás mértékére, illetve a
kapott oldatok/oldatfázisok színére!
Kísérletek kálium-nitrát-oldattal
Vízben annyi kálium-nitrátot oldunk, hogy telített oldathoz jussunk. Az oldáshő értéke pozitív.
111. Hogyan változott a környezet hőmérséklete? Mi ennek a magyarázata?
112. Rajzolj energiadiagramot a rácsenergia és a hidratációs energia feltüntetésével!
A telített oldatot elkezdjük melegíteni.

113. Hogyan változik a kálium-nitrát oldhatósága a hőmérséklet emelésével? Miért?
114. Hogyan készíthető kálium-nitrátból túltelített oldat?
A szökőkútkísérlet
Laboratóriumban ammóniagázt állítunk elő úgy, hogy a gázfejlesztő lombikban tömény ammóniaoldatot melegí-
tünk.
115. Hogyan változik az ammónia oldhatósága a hőmérséklet függvényében? Hőváltozás szempontjából milyen
folyamat az ammónia oldódása vízben?
A keletkező ammóniagázt gömblombikban fogtuk fel.

116. Hogyan tartsuk a gömblombikot a gáz felfogása közben? Válaszodat indokold!
Az ammóniagázzal elvégezzük a szökőkútkísérletet. A lombikba szökőkútszerűen áramlik be a víz.
117. Az ammóniagáz melyik tulajdonságát igazolja a kísérlet? Indokold válaszodat!
118. Az alábbi gázok közül melyikkel lehetne elvégezni úgy a szökőkútkísérletet, hogy a lombikba – az ammónia
esetében megfigyeltekhez hasonlóan – szökőkútszerűen áramoljon be a víz?
metán, hidrogén-klorid, szén-dioxid, szén-monoxid
Tortakészítés
Gyümölcstortát készítettünk az alábbi hozzávalók felhasználásával: tojás, cukor, só, liszt, tej, pudingpor, gyümölcs,
tortazselépor, víz.
119. Az összetevők között van emulzió. Melyik ez az alapanyag? Milyen a halmazállapota ebben az esetben a disz-
pergáló közegnek és a diszpergált anyagnak?
A recept szerint a tojást szét kell választani, majd a tojásfehérjét fel kell verni.
120. Milyen kolloid rendszer keletkezik ekkor? Milyen a halmazállapota ebben az esetben a diszpergáló közegnek
és a diszpergált anyagnak?
A tojássárgáját a cukorral ki kell keverni, majd hozzá kell adni a lisztet és a tojásfehérjét. A nyers tésztát ki kell sütni.
A tésztára először puding kerül, majd a gyümölcs, végül a tortazselé.
A tortazselé elkészítésekor először a vízben fel kell oldani a cukrot. Majd hozzá kell adni a tortazseléport és fel kell
melegíteni. A tortára öntés után hűtőbe kell tenni, hogy elkészüljön a torta.
121. Milyen többkomponensű rendszer keletkezik a cukor vízben való oldásakor?
122. Hogyan nevezzük a felmelegített kolloid rendszert?
123. Miért kell lehűteni a tortát? Milyen átalakulás következik be ekkor?
124. A hűtés után milyen kolloid rendszer jött létre?
Keverékek szétválasztása fizikai módszerekkel

Az alábbi keverékeket vizsgáljuk:
vaspor–kénpor, konyhasó–homok, metán–ammónia, jód–grafit
125. Melyik gázelegy a felsorolt keverékek közül?
126. Melyik keverék, illetve mely keverékek választható(k) szét víz segítségével? Mi a szétválasztás(ok) elvi alapja?
Ismertesd a tapasztalatokat!
127. Melyik keverék, illetve mely keverékek választható(k) szét benzin segítségével? Mi a szétválasztás(ok) elvi
alapja? Ismertesd a tapasztalatokat!
128. Hogyan választható szét legkönnyebben a vaspor–kénpor keverék?
129. A) 200 gramm oldatban 25,0 gramm oldott anyag található. Hány w%-os az oldat?
B) 550,0 gramm oldatban 12,55 gramm oldott anyag található. Hány w%-os az oldat?
C) 1200 gramm oldatban 53,00 gramm oldott anyag található. Hány w%-os az oldat?
130. A) 200 gramm vízben 25,0 gramm sót oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 230 gramm vízben 20,0 gramm cukrot oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
C) 20,0 gramm vízben 0,122 gramm sót oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
131. A) 300 gramm vízben 0,0100 mol nátrium-kloridot oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 100 gramm vízben 0,100 mol hidrogén-klorid-gázt oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
C) 20,0 gramm vízben 0,200 mol ammóniát oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
132. A) 200 gramm vízben 24,5 dm3 térfogatú, standard nyomású és 25,0 °C hőmérsékletű ammóniagázt oldunk.
Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 100 gramm vízben 2,45 dm3 térfogatú, standard nyomású és 25,0 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázt
oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
C) 20,0 gramm vízben 0,125 dm3 térfogatú, standard nyomású és 0,00 °C hőmérsékletű ammóniagázt ol-
dunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
133. A) 150 gramm vízben 18,0 dm3 térfogatú, 0,109 MPa nyomású és 10,0 °C hőmérsékletű ammóniagázt ol-
dunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 300 gramm vízben 53,4 dm3 térfogatú, 115 kPa nyomású és 55,0 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázt
C) 895 gramm vízben 0,175 m3 térfogatú, 250 kPa nyomású és 5,00 °C hőmérsékletű ammóniagázt oldunk.
Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
134. A) Hány gramm 26,1 w%-os oldat készíthető 10,2 gramm oldandó anyagból?
B) Hány gramm 10,0 w%-os oldat készíthető 32,0 gramm oldandó anyagból?
C) Hány gramm 2,50 w%-os oldat készíthető 0,123 gramm oldandó anyagból?
135. A) Hány gramm 25,0 w%-os oldat készíthető 1,25 mol nátrium-kloridból?
B) Hány gramm 12,1 w%-os oldat készíthető 33,3 mol nátrium-hidroxidból?
C) Hány gramm 2,70 w%-os oldat készíthető 0,125 mol hidrogén-kloridból?
136. A) Hány gramm 2,00 w%-os oldat készíthető 24,5 dm3 térfogatú, standard nyomású és 25,0 °C hőmérsékletű
ammóniagázból?
B) Hány gramm 24,1 w%-os oldat készíthető 4,90 dm3 térfogatú, standard nyomású és 25,0 °C hőmérsékletű
hidrogén-klorid-gázból?
C) Hány gramm 2,33 w%-os oldat készíthető 20,0 dm3 térfogatú, standard nyomású és 0,00 °C hőmérsékletű
ammóniagázból?
137. A) Hány gramm 16,5 w%-os oldat készíthető 100 dm3 térfogatú, 0,305 MPa nyomású és 40,0 °C hőmérsékletű
ammóniagázból?
B) Hány gramm 10,0 w%-os oldat készíthető 95,0 dm3 térfogatú, 230 kPa nyomású és 32,0 °C hőmérsékletű
hidrogén-klorid-gázból?
C) Hány gramm 8,55 w%-os oldat készíthető 2,35 m3 térfogatú, 85,6 kPa nyomású és 20,0 °C hőmérsékletű
ammóniagázból?
138. A) Hány gramm oldott anyag és hány gramm oldószer van 340 gramm 15,0 w%-os oldatban?
B) Hány gramm oldott anyag és hány gramm oldószer van 1432 gramm 10,53 w%-os oldatban?
C) Hány gramm oldott anyag és hány gramm oldószer van 170 gramm 11,1 w%-os oldatban?
g
139. A) Egy 350,0 cm3 térfogatú, 1,165 sűrűségű oldatban 2,750 gramm oldott anyag található. Hány w%-os
cm3
az oldat?
g
B) Egy 700 cm3 térfogatú, 1,10 sűrűségű oldatban 10,0 gramm oldott anyag található. Hány w%-os az
cm3
oldat?
g
C) Egy 1325 cm3 térfogatú, 1,012 sűrűségű oldatban 0,2233 kg oldott anyag található. Hány w%-os az
cm3
oldat?
140. A) 250 cm3 térfogatú vízben 25,0 gramm sót oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
g
B) 300 cm3 térfogatú szén-tetrakloridban (ρ = 1,59 ) 8,00 gramm jódot oldunk. Hány w%-os lesz az így
cm3
keletkező oldat?
g
C) 100 cm3 térfogatú etanolban (ρ = 0,789 ) 2,50 gramm jódot oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező
cm3
oldat?
141. A) 200 cm3 térfogatú vízben 92,0 dm3 térfogatú, standard nyomású és 25,0 °C hőmérsékletű ammóniagázt
B) 530 cm3 térfogatú vízben 162 dm3 térfogatú, standard nyomású és 25,0 °C hőmérsékletű ammóniagázt
C) 1,00 cm3 térfogatú vízben 5,30 cm3 térfogatú, standard nyomású és 0,00 °C hőmérsékletű hidrogén-klo-
rid-gázt oldunk. Hány w%-os lesz az így keletkező oldat?
g
142. A) Mekkora térfogatú 0,940 sűrűségű, 14,9 w%-os oldat állítható elő 21,0 gramm tömegű ammóniából?
cm3
g
B) Mekkora térfogatú 0,980 sűrűségű, 4,27 w%-os oldat állítható elő 164 gramm tömegű ammóniából?
cm3
g
C) Mekkora térfogatú 0,960 sűrűségű, 9,34 w%-os oldat állítható elő 425 gramm tömegű ammóniából?
cm3
g
143. A) Mekkora térfogatú 1,100 sűrűségű, 20,39 w%-os oldat állítható elő 80,00 dm3 térfogatú, 115,0 kPa
cm3
nyomású és 20,00 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázból?
g
B) Mekkora térfogatú 1,04 sűrűségű, 8,49 w%-os oldat állítható elő 100 dm3 térfogatú, 120 kPa nyomá-
cm3
sú és 20,0 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázból?
g
C) Mekkora térfogatú 1,180 sűrűségű, 36,23 w%-os oldat állítható elő 621,0 dm3 térfogatú, 0,1234 MPa
cm3
nyomású és 20,00 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázból?
144. A) 250 cm3 térfogatú vízben hány gramm nátrium-hidroxidot kell oldanunk ahhoz, hogy 8,28 w%-os oldatot
g
kapjunk? Mekkora térfogatú oldat keletkezik, ha tudjuk, hogy a keletkező oldat sűrűsége 1,09 ?
cm3
B) Hány gramm kálium-hidroxidot kell 420,0 cm3 térfogatú vízben oldanunk ahhoz, hogy 10,49 w%-os olda-
g
tot kapjunk? Mekkora térfogatú oldat keletkezik, ha tudjuk, hogy a keletkező oldat sűrűsége 1,095 ?
cm3
C) Hány gramm kálium-bromidot kell 545 cm3 térfogatú vízben oldanunk ahhoz, hogy 20,0 w%-os oldatot
g
kapjunk? Mekkora térfogatú oldat keletkezik, ha tudjuk, hogy a keletkező oldat sűrűsége 1,16 ?
cm3
145. A) Hány dm3 térfogatú, 0,202 MPa nyomású és 20,0 °C hőmérsékletű ammóniagázt kell 80,0 cm3 térfogatú
vízben oldanunk ahhoz, hogy 6,75 w%-os oldatot kapjunk? Mekkora térfogatú oldat keletkezik, ha tudjuk,
g
hogy a keletkező oldat sűrűsége 0,970 ?
cm3
B) Hány dm3 térfogatú, 0,125 MPa nyomású és 20,0 °C hőmérsékletű ammóniagázt kell 420 cm3 térfogatú
vízben oldanunk ahhoz, hogy 10,4 w%-os oldatot kapjunk? Mekkora térfogatú oldat keletkezik, ha tudjuk,
g
hogy a keletkező oldat sűrűsége 0,956 ?
cm3
C) Hány dm3 térfogatú, 132 kPa nyomású és 20,0 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázt kell 20,0 cm3 térfo-
gatú vízben oldanunk ahhoz, hogy 26,2 w%-os oldatot kapjunk? Mekkora térfogatú oldat keletkezik, ha
g
tudjuk, hogy a keletkező oldat sűrűsége 1,13 ?
cm3
146. A) Összekeverünk 150 gramm tömegű, 12,0 w%-os és 350 gramm tömegű, 25,0 w%-os sóoldatot. Milyen lesz
a keletkező oldat w%-os összetétele?
B) Összekeverünk 450 gramm tömegű, 2,50 w%-os és 705 gramm tömegű, 10,0 w%-os cukoroldatot. Milyen
lesz a keletkező oldat w%-os összetétele?
C) Összekeverünk 1050 gramm tömegű, 10,00 w%-os és 3700 gramm tömegű, 75,00 w%-os sóoldatot. Mi-
lyen lesz a keletkező oldat w%-os összetétele?
147. A) 330 gramm tömegű, 12,0 w%-os sóoldathoz 770 gramm vizet keverünk. Milyen lesz a keletkező oldat
w%‑os összetétele?
B) 700 gramm tömegű, 32,0 w%-os cukoroldathoz 400 gramm vizet keverünk. Milyen lesz a keletkező oldat
w%-os összetétele?
C) 30,00 gramm tömegű, 85,00 w%-os sóoldathoz 1250 gramm vizet keverünk. Milyen lesz a keletkező oldat
148. A) 7,30 kg tömegű, 14,0 w%-os sóoldatban további 1,70 kg sót oldunk. Milyen lesz a keletkező oldat w%-os
összetétele?
B) 400 gramm tömegű, 8,00 w%-os cukoroldatban további 50,0 gramm cukrot oldunk. Milyen lesz a keletke-
ző oldat w%-os összetétele?
C) 900 gramm tömegű, 2,60 w%-os benzines jódoldatban további 125 gramm jódot oldunk. Milyen lesz a
keletkező oldat w%-os összetétele?
149. A) 3,50 kg tömegű, 16,0 w%-os sóoldatból elpárologtatunk 700 gramm vizet. Milyen lesz a keletkező oldat
B) 150 gramm tömegű, 2,00 w%-os sóoldatból elpárologtatunk 70,0 gramm vizet. Milyen lesz a keletkező
oldat w%-os összetétele?
C) 320 gramm tömegű, 7,80 w%-os nátrium-nitrát-oldatból elpárologtatunk 35,0 gramm vizet. Milyen lesz a
keletkező oldat w%-os összetétele?
150. A) 455 gramm tömegű, 22,0 w%-os sóoldatot hány gramm 12,0 w%-os és hány gramm 45,0 w%-os oldatok
összeöntésével állíthatunk elő?
B) 250 gramm tömegű, 2,00 w%-os sóoldatot hány gramm 22,0 w%-os oldat és hány gramm víz összeönté-
sével állíthatunk elő?
C) 2,50 kg tömegű, 45,0 w%-os sóoldatot mekkora tömegű 31,0 w%-os oldat és hány gramm só összekeve-
résével állíthatunk elő?
g
151. A) 124 cm3 térfogatú, 21,4 w%-os, 1,15 sűrűségű kénsavoldatot hány gramm 10,0 w%-os és hány
cm3
gramm 46,0 w%-os oldatok összeöntésével állíthatunk elő?
g
B) 2750 gramm tömegű, 3,500 w%-os sósavat mekkora térfogatú 12,51 w%-os, 1,060 sűrűségű oldat és
cm3
hány gramm víz összeöntésével állíthatunk elő?
g
C) 2,500 dm3 térfogatú, 40,00 w%-os, 1,430 sűrűségű NaOH-oldatot mekkora térfogatú 11,92 w%-os,
cm3
g
1,130 oldatból és hány gramm szilárd nátrium-hidroxidból állíthatunk elő?
cm3
152. A) 130 gramm CuSO4 · 5 H2O-ot 770 gramm vízben oldunk. Hány tömegszázalékos oldatot kapunk?
B) 200 gramm ZnSO4 · 7 H2O-ot 400 gramm vízben oldunk. Hány tömegszázalékos oldatot kapunk?
C) 300,0 gramm Na2SO4 · 10 H2O-ot 1200 gramm vízben oldunk. Hány tömegszázalékos oldatot kapunk?
153. A) Hány gramm só szükséges 150 gramm tömegű, 20,0 °C-on telített nátrium-klorid-oldat elkészítéséhez?
20,0 °C-on 100 gramm víz 35,9 gramm NaCl-ot old.
B) Hány gramm só szükséges 250 gramm tömegű, 50,0 °C-on telített kálium-nitrát-oldat elkészítéséhez?
50,0 °C-on 100 gramm víz 84,2 gramm KNO3-ot old.
C) Hány gramm só szükséges 350,0 gramm tömegű, 20,00 °C-on telített kálium-klorid-oldat elkészítéséhez?
20,00 °C-on 100,0 gramm víz 34,03 gramm KCl-ot old.
154. A) Hány gramm CuSO4 · 5 H2O szükséges 120 gramm tömegű, 20,0 °C-on telített réz(II)-szulfát-oldat elkészí-
téséhez? 20,0 °C-on a telített oldat 16,7 w%-os.
B) Hány gramm Na2CO3 · 10 H2O szükséges 200 gramm tömegű, 50,0 °C-on telített nátrium-karbonát-oldat
elkészítéséhez? 50,0 °C-on a telített oldat 32,2 w%-os.
C) Hány gramm KAl(SO4)2 · 12 H2O szükséges 300 gramm tömegű, 20,0 °C-on telített timsóoldat elkészítésé-
hez? 20,0 °C-on a telített oldat 5,57 w%-os.
155. A) Határozd meg a kristályvizes nátrium-tioszulfát (Na2S2O3 · X H2O) képletét, ha a 20,0 °C hőmérsékletű telí-
tett oldatot 77,6 gramm kristályvizes só 42,2 gramm vízben való oldásával készíthetjük el! Ezen a hőmér-
sékleten a vízmentes só oldhatósága: 70,0 gramm só/100 gramm víz.
B) Határozd meg a kristályvizes nikkel(II)-szulfát (NiSO4 · X H2O) képletét, ha a 20,0 °C hőmérsékletű telített ol-
datot 68,0 gramm kristályvizes só 69,5 gramm vízben való oldásával készíthetjük el! Ezen a hőmérsékleten
a vízmentes só oldhatósága: 37,5 gramm só/100 gramm víz.
C) Határozd meg a kristályvizes réz(II)-szulfát (CuSO4 · X H2O) képletét, ha a 20,00 °C hőmérsékletű telített
oldatot 64,70 gramm kristályvizes só 176,6 gramm vízben való oldásával készíthetjük el! Ezen a hőmérsék-
leten a vízmentes só oldhatósága: 20,70 gramm só/100,0 gramm víz.
156. A) 6,30 kg tömegű, 12,0 w%-os réz(II)-szulfát-oldatban további 700 gramm rézgálicot (CuSO4 · 5 H2O) oldunk.
Hány w%-os oldathoz jutunk eközben?
B) 50,0 gramm tömegű, 2,00 w%-os cink-szulfát-oldatban további 20,0 gramm ZnSO4 · 7 H2O-ot oldunk.
C) 300 gramm tömegű, 15,0 w%-os vas(II)-szulfát-oldatban további 12,5 gramm FeSO4 · 7 H2O-ot oldunk.
157. A) 555 gramm tömegű, 32,0 w%-os réz(II)-szulfát-oldatot szeretnénk előállítani. Hány gramm 10,0 w%-os
oldat és hány gramm CuSO4 · 5 H2O szükséges ehhez?
B) 753 gramm tömegű, 26,0 w%-os vas(II)-szulfát-oldatot szeretnénk előállítani. Hány gramm 14,0 w%-os
oldat és hány gramm FeSO4 · 7 H2O szükséges ehhez?
C) 2,50 kg tömegű, 20,0 w%-os nátrium-szulfát-oldatot szeretnénk előállítani. Hány gramm 5,00 w%-os oldat
és hány gramm Na2SO4 · 10 H2O szükséges ehhez?
g
158. A) 125 cm3 térfogatú, 8,00 w%-os, 1,08 sűrűségű réz(II)-szulfát-oldatot hány gramm 1,00 w%-os oldat
cm3
és hány gramm CuSO4 · 5 H2O felhasználásával állíthatunk elő?
g
B) 200 cm3 térfogatú, 10,0 w%-os, 1,12 sűrűségű vas(II)-szulfát-oldatot hány gramm 5,00 w%-os oldat
cm3
és hány gramm FeSO4 · 7 H2O felhasználásával állíthatunk elő?
g
C) 400 cm3 térfogatú, 15,0 w%-os, 1,10 sűrűségű nikkel(II)-szulfát-oldatot hány gramm 10,0 w%-os ol-
cm3
dat és hány gramm NiSO4 · 7 H2O felhasználásával állíthatunk elő?
159. A) Még hány gramm rézgálicot (CuSO4 · 5 H2O) oldhatunk fel 20,0 °C-on 100 gramm tömegű, 10,0 w%-os
réz(II)-szulfát-oldatban, ha tudjuk, hogy ezen a hőmérsékleten a telített oldat 16,7 w%-os?
B) Még hány gramm szódát (Na2CO3 · 10 H2O) oldhatunk fel 50,0 °C-on 230 gramm tömegű, 20,0 w%-os nát-
rium-karbonát-oldatban, ha tudjuk, hogy ezen a hőmérsékleten a telített oldat 32,2 w%-os?
C) Még hány gramm timsót (KAl(SO4)2 · 12 H2O) oldhatunk fel 20,0 °C-on 300 gramm tömegű, 2,00 w%-os
timsóoldatban, ha tudjuk, hogy ezen a hőmérsékleten a telített oldat 5,57 w%-os?
160. A) Milyen oldat keletkezik (telített, telítetlen, túltelített), ha 50,0 °C-on 200 gramm vízben megpróbálunk felol-
dani
◉ 100 gramm réz(II)-szulfátot (CuSO4);
◉ 100 gramm rézgálicot (CuSO4 · 5 H2O)?
Válaszaidat számítással indokold! Ehhez határozd meg a keletkező oldatok w%-os összetételét is!
50,0 °C‑on a vízmentes réz(II)-szulfát oldhatósága: 33,3 gramm só/100 gramm víz.
B) Milyen oldat keletkezik (telített, telítetlen, túltelített), ha 20,0 °C-on 300 gramm vízben megpróbálunk felol-
dani
◉ 100 gramm réz(II)-szulfátot (CuSO4)?
C) Milyen oldat keletkezik (telített, telítetlen, túltelített), ha 80,0 °C-on 250 gramm vízben megpróbálunk felol-
dani
◉ 100 gramm réz(II)-szulfátot (CuSO4)?
161. A) 235 gramm tömegű, 80,0 °C-on telített kálium-nitrát-oldatot 20,0 °C-ra hűtünk le.
Hány gramm só kristályosodik ki eközben? A KNO3 telített oldata 80,0 °C-on 63,0 w%-os, 20,0 °C-on
24,2 w%-os.
B) 36,0 gramm tömegű, 70,0 °C-on telített kálium-hidroxid-oldatot 10,0 °C-ra hűtünk le.
Hány gramm kálilúg kristályosodik ki eközben? A KOH telített oldata 70,0 °C-on 60,6 w%-os, 10,0 °C-on
50,8 w%-os.
C) 4,50 kg tömegű, 80,0 °C-on telített kálium-klorid-oldatot 0,00 °C-ra hűtünk le.
Hány gramm kálisó kristályosodik ki eközben? A KCl telített oldata 80,0 °C-on 33,9 w%-os, 0,00 °C-on
21,7 w%-os.
162. A)
500 gramm tömegű, 80,0 °C-on telített réz(II)-szulfát-oldatot 20,0 °C-ra hűtünk le. Hány gramm
CuSO4 · 5 H2O kristályosodik ki eközben? A réz(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C-on 36,3 w%-os, 20,0 °C-on
16,7 w%-os.
B) 360 gramm tömegű, 70,0 °C-on telített cink-szulfát-oldatot 10,0 °C-ra hűtünk le. Hány gramm ZnSO4 · 7 H2O
kristályosodik ki eközben? A cink-szulfát telített oldata 70,0 °C-on 60,6 w%-os, 10,0 °C-on 32,0 w%-os.
C) 3,50 kg tömegű, 80,0 °C-on telített vas(II)-szulfát-oldatot 0,00 °C-ra hűtünk le. Hány gramm FeSO4 · 7 H2O
kristályosodik ki eközben? A vas(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C-on 30,4 w%-os, 0,00 °C-on 13,5 w%-os.
163. A) 700 gramm 10,0 w%-os réz(II)-szulfát-oldatból elpárologtatunk 250 gramm vizet, majd az oldatot 20,0 °C‑ra
hűtjük. Számítással igazold, hogy megindul-e a kristálykiválás! A réz(II)-szulfát telített oldata 20,0 °C-on
16,7 w%-os, és az oldattal CuSO4 · 5 H2O kristályok vannak egyensúlyban.
B) 450 gramm 20,0 w%-os cink-szulfát-oldatból elpárologtatunk 200 gramm vizet, majd az oldatot 10,0 °C‑ra
hűtjük. Számítással igazold, hogy megindul-e a kristálykiválás! A cink-szulfát telített oldata 10,0 °C-on
32,0 w%-os, és az oldattal ZnSO4 · 7 H2O kristályok vannak egyensúlyban.
C) 2,50 kg 15,0 w%-os vas(II)-szulfát-oldatból elpárologtatunk 750 gramm vizet, majd az oldatot 20,0 °C-ra
hűtjük. Számítással igazold, hogy megindul-e a kristálykiválás! A vas(II)-szulfát telített oldata 20,0 °C-on
20,8 w%-os, és az oldattal FeSO4 · 7 H2O kristályok vannak egyensúlyban.
164. A) Hány gramm 80,0 °C-on telített kálium-nitrát-oldatból kell kiindulni, hogy a 20,0 °C-ra való lehűtése köz-
ben 50,0 gramm salétrom kristályosodjon ki? A KNO3 telített oldata 80,0 °C-on 63,0 w%-os, 20,0 °C-on
24,2 w%-os.
B) Hány gramm 70,0 °C-on telített kálium-hidroxid-oldatból kell kiindulni, hogy a 10,0 °C-ra való lehűté-
se közben 150 gramm kálium-hidroxid kristályosodjon ki? A KOH telített oldata 70,0 °C-on 60,6 w%-os,
10,0 °C-on 50,8 w%-os.
C) Hány gramm 80,0 °C-on telített kálium-klorid-oldatból kell kiindulni, hogy a 0,00 °C-ra való lehűtése
közben 100 gramm só kristályosodjon ki? A KCl telített oldata 80,0 °C-on 33,9 w%-os, 0,00 °C-on 21,7 w%-os.
165. A) Hány gramm 80,0 °C-on telített réz(II)-szulfát-oldatból kell kiindulni, hogy a 20,0 °C-ra való lehűtése köz-
ben 10,0 gramm CuSO4 · 5 H2O kristályosodjon ki? A réz(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C-on 36,3 w%-os,
20,0 °C-on 16,7 w%-os.
B) Hány gramm 70,0 °C-on telített cink-szulfát-oldatból kell kiindulni, hogy a 10,0 °C-ra való lehűtése köz-
ben 11,5 gramm ZnSO4 · 7 H2O kristályosodjon ki? A cink-szulfát telített oldata 70,0 °C-on 60,6 w%-os,
10,0 °C‑on 32,0 w%-os.
C) Hány gramm 80,0 °C-on telített vas(II)-szulfát-oldatból kell kiindulni, hogy a 0,00 °C-ra való lehűtése köz-
ben 100 gramm FeSO4 · 7 H2O kristályosodjon ki? A vas(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C-on 30,4 w%-os,
0,00 °C-on 13,5 w%-os.
166. A) Hány gramm szilárd kálium-nitrátból kell 80,0 °C-on telített oldatot készíteni ahhoz, hogy az oldat
20,0 °C‑ra történő lehűtése során 110 gramm salétrom kristályosodjon ki? A KNO3 telített oldata 80,0 °C‑on
63,0 w%‑os, 20,0 °C-on 24,2 w%-os.
B) Hány gramm szilárd kálium-hidroxidból kell 70,0 °C-on telített oldatot készíteni ahhoz, hogy az ol-
dat 10,0 °C-ra történő lehűtése során 1,00 kg kálium-hidroxid kristályosodjon ki? A KOH telített oldata
70,0 °C‑on 60,6 w%-os, 10,0 °C-on 50,8 w%-os.
C) Hány gramm szilárd kálium-kloridból kell 80,0 °C-on telített oldatot készíteni ahhoz, hogy az oldat
0,00 °C‑ra történő lehűtése során 20,0 gramm kálium-klorid kristályosodjon ki? A KCl telített oldata
80,0 °C‑on 33,9 w%-os, 0,00 °C-on 21,7 w%-os.
167. A) Hány gramm CuSO4 · 5 H2O-ból kell 80,0 °C-on telített oldatot készíteni ahhoz, hogy az oldat 20,0 °C‑ra tör-
ténő lehűtése során 100 gramm CuSO4 · 5 H2O kristályosodjon ki? A réz(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C‑on
36,3 w%-os, 20,0 °C-on 16,7 w%-os.
B) Hány gramm ZnSO4 · 7 H2O-ból kell 70,0 °C-on telített oldatot készíteni ahhoz, hogy az oldat 10,0 °C-ra tör-
ténő lehűtése során 20,0 gramm ZnSO4 · 7 H2O kristályosodjon ki? A cink-szulfát telített oldata 70,0 °C‑on
60,6 w%-os, 10,0 °C-on 32,0 w%-os.
C) Hány gramm FeSO4 · 7 H2O-ból kell 80,0 °C-on telített oldatot készíteni ahhoz, hogy az oldat 0,00 °C-ra tör-
ténő lehűtése során 150 gramm FeSO4 · 7 H2O kristályosodjon ki? A vas(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C-on
30,4 w%-os, 0,00 °C-on 13,5 w%-os.
168. A) CuSO4 · 5 H2O-ot kristályosítunk át. Számítsd ki, hogy legfeljebb hány százalékos kitermeléssel dolgozha-
tunk! A réz(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C-on 36,3 w%-os, 20,0 °C-on 16,7 w%-os.
B) ZnSO4 · 7 H2O-ot kristályosítunk át. Számítsd ki, hogy legfeljebb hány százalékos kitermeléssel dolgozha-
tunk! A cink-szulfát telített oldata 70,0 °C-on 60,6 w%-os, 10,0 °C-on 32,0 w%-os.
C) FeSO4 · 7 H2O-ot kristályosítunk át. Számítsd ki, hogy legfeljebb hány százalékos kitermeléssel dolgozha-
tunk! A vas(II)-szulfát telített oldata 80,0 °C-on 30,4 w%-os, 0,00 °C-on 13,5 w%-os.
169. A) Milyen tömegarányban kevertünk össze vízmentes nátrium-karbonátot és vizet, ha a telítési egyensúly
beállta utána a szilárd fázis tömege egyenlő a folyadékfázis tömegével? A nátrium-karbonát telített oldata
50,0 °C-on 32,2 w%-os, és a telített oldattal Na2CO3 · 10 H2O összetételű kristályok tartanak egyensúlyt.
B) Milyen tömegarányban kevertünk össze vízmentes kálium-alumínium-szulfátot és vizet, ha a telítési
egyensúly beállta utána a szilárd fázis tömege kétszerese a folyadékfázis tömegének? A kálium-alumíni-
um-szulfát telített oldata 20,0 °C-on 5,57 w%-os, és a telített oldattal KAl(SO4)2 · 12 H2O összetételű kristá-
lyok tartanak egyensúlyt.
C) Milyen tömegarányban kevertünk össze vízmentes réz(II)-szulfátot és vizet, ha a telítési egyensúly beáll-
ta utána a szilárd fázis tömege fele a folyadékfázis tömegének? A réz(II)-szulfát telített oldata 20,0 °C-on
16,7 w%-os, és a telített oldattal CuSO4 · 5 H2O összetételű kristályok tartanak egyensúlyt.
170. A) A 48,2 w%-os kálium-bromid-oldatot 20,0 °C-ra lehűtve az oldott anyag 30,0%-a kikristályosodott. Hatá-
rozd meg a kálium-bromid oldhatóságát 20,0 °C-on 100 gramm vízre vonatkoztatva!
B) A 42,5 w%-os kálium-nitrát-oldatot 0,00 °C-ra lehűtve az oldott anyag 82,0%-a kikristályosodott. Határozd
meg a kálium-nitrát oldhatóságát 0,00 °C-on 100 gramm vízre vonatkoztatva!
C) A 63,8 w%-os nátrium-nitrát-oldatot 20,0 °C-ra lehűtve az oldott anyag 50,0%-a kikristályosodott. Hatá-
rozd meg a nátrium-nitrát oldhatóságát 20,0 °C-on 100 gramm vízre vonatkoztatva!
171. A) 200 mol oldatban 25,0 mol oldott anyag található. Hány x%-os az oldat?
B) 55,0 mol oldatban 1,25 mol oldott anyag található. Hány x%-os az oldat?
C) 1200 mol oldatban 5,000 mol oldott anyag található. Hány x%-os az oldat?
172. A) 350 gramm vízben 0,0100 mol nátrium-kloridot oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 110 gramm vízben 0,120 mol hidrogén-klorid-gázt oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
C) 25,0 gramm vízben 0,100 mol ammóniát oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
173. A) 250 gramm vízben 25,0 gramm nátrium-kloridot oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 200 gramm vízben 20,0 gramm ammóniát oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
C) 30,0 gramm vízben 0,122 gramm nátrium-hidroxidot oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
174. A) 250 gramm tömegű vízben 15,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású ammóniagázt
oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 1,00 kg tömegű vízben 32,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású hidrogén-klorid-gázt
C) 200 gramm tömegű vízben 2,25 dm3 térfogatú, 0,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású dihidrogén-
szulfid-gázt oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
175. A) 200 cm3 térfogatú vízben 2,50 gramm nátrium-kloridot oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
B) 430 cm3 térfogatú vízben 62,0 gramm kálium-kloridot oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
C) 820 cm3 térfogatú vízben 142 gramm magnézium-kloridot oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
176. A) 300 cm3 térfogatú vízben 13,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású ammóniagázt
B) 160 cm3 térfogatú vízben 10,0 dm3 térfogatú, 12,0 °C hőmérsékletű, 0,205 MPa nyomású hidrogén-klo-
rid-gázt oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
C) 500 cm3 térfogatú vízben 8,25 dm3 térfogatú, 40,0 °C hőmérsékletű, 255 kPa nyomású dihidro-
gén-szulfid-gázt oldunk. Hány x%-os lesz az így keletkező oldat?
177. A) Hány gramm 2,50 x%-os oldat készíthető 1,50 mol nátrium-klorid felhasználásával?
B) Hány gramm 1,20 x%-os oldat készíthető 33,3 mol nátrium-hidroxid felhasználásával?
C) Hány gramm 3,70 x%-os oldat készíthető 0,125 mol hidrogén-klorid felhasználásával?
178. A) Hány gramm 2,00 x%-os oldat készíthető 50,0 gramm tömegű kálium-klorid felhasználásával?
B) Hány gramm 1,00 x%-os oldat készíthető 32,0 gramm tömegű nátrium-szulfid felhasználásával?
C) Hány gramm 2,50 x%-os oldat készíthető 0,133 gramm tömegű magnézium-klorid felhasználásával?
179. A) Hány gramm 1,80 x%-os oldat készíthető 20,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású
ammóniagáz felhasználásával?
B) Hány gramm 0,500 x%-os oldat készíthető 14,0 dm3 térfogatú, 12,0 °C hőmérsékletű, 140 kPa nyomású
hidrogén-klorid-gáz felhasználásával?
C) Hány gramm 0,0120 x%-os oldat készíthető 850 dm3 térfogatú, 5,00 °C hőmérsékletű, 0,105 MPa nyomású
dihidrogén-szulfid-gáz felhasználásával?
180. A) Hány gramm nátrium-hidroxidot kell 2,50 dm3 térfogatú vízben oldanunk ahhoz, hogy 0,810 x%-os olda-
tot kapjunk?
B) Hány gramm nátrium-nitrátot kell 750 cm3 térfogatú vízben oldanunk ahhoz, hogy 1,20 x%-os oldatot
kapjunk?
C) Hány gramm kálium-jodidot kell 500 cm3 térfogatú vízben oldanunk ahhoz, hogy 2,30 x%-os oldatot kap-
junk?
181. A) Hány dm3 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású hidrogén-klorid-gázt kell 20,0 cm3 térfogatú vízben
oldanunk ahhoz, hogy 0,0515 x%-os oldatot kapjunk?
B) Hány dm3 0,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású ammóniát kell 165 cm3 térfogatú vízben oldanunk
ahhoz, hogy 0,127 x%-os oldatot kapjunk?
C) Hány dm3 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású dihidrogén-szulfid-gázt kell 460 cm3 térfogatú vízben
oldanunk ahhoz, hogy 1,23 x%-os oldatot kapjunk?
182. A) Hány gramm nátrium-klorid és hány gramm víz van a 350 gramm tömegű, 1,50 x%-os oldatban?
B) Hány gramm kénsav és hány gramm víz van az 1500 gramm tömegű, 1,052 x%-os oldatban?
C) Hány gramm salétromsav és hány gramm víz van a 100 gramm tömegű, 1,11 x%-os oldatban?
183. A) Egy 250 cm3 térfogatú kénsavoldatban 27,0 cm3 kénsav található. Hány φ%-os az oldat?
B) Egy 500,0 cm3 térfogatú etanol–víz elegyben 15,55 cm3 etanol található. Hány φ%-os az oldat?
C) Egy 1300 cm3 térfogatú salétromsav-oldatban 55,00 cm3 salétromsav található. Hány w%-os az oldat?
g
184. A) 500 cm3 térfogatú kénsavoldatot 75,0 gramm tömegű, 1,83 sűrűségű, vízmentes kénsavból készí
cm3
tettünk desztillált víz hozzáadásával. Hány φ%-os lett az így keletkezett oldat?
g
B) 75,0 cm3 térfogatú etanol–víz elegyet 10,0 gramm tömegű, 0,789 sűrűségű, vízmentes alkoholból
cm3
készítettünk desztillált víz hozzáadásával. Hány φ%-os lett az így keletkezett oldat?
g
C) 1500 cm3 térfogatú salétromsav-oldatot 900,0 gramm tömegű, 1,513 sűrűségű, vízmentes salétrom-
cm3
savból készítettünk desztillált víz hozzáadásával. Hány φ%-os lett az így keletkezett oldat?
185. A) Hány cm3 térfogatú, 2,61 φ%-os oldat készíthető 10,5 cm3 térfogatú oldandó anyagból?
B) Hány cm3 térfogatú, 10,0 φ%-os oldat készíthető 32,0 cm3 térfogatú oldandó anyagból?
C) Hány cm3 térfogatú, 25,0 φ%-os oldat készíthető 12,3 cm3 térfogatú oldandó anyagból?
186. A) Hány cm3 térfogatú, 70,0 φ%-os oldat készíthető 35,5 gramm vízmentes kénsavból? A vízmentes kénsav
g
sűrűsége 1,83 .
cm3
B) Hány cm3 térfogatú, 15,0 φ%-os etanol–víz elegy készíthető 45,0 gramm vízmentes alkoholból? A vízmen-
g
tes etanol sűrűsége 0,789 .
cm3
C) Hány cm3 térfogatú, 20,00 φ%-os oldat készíthető 0,1250 gramm vízmentes salétromsavból? A vízmentes
g
salétromsav sűrűsége 1,513 .
cm3
187. A) Hány cm3 térfogatú, 75,0 φ%-os oldat készíthető 1,51 mol vízmentes kénsavból? A vízmentes kénsav sű-
g
rűsége 1,83 .
cm3
B) Hány cm3 térfogatú, 12,0 φ%-os etanol–víz elegy készíthető 3,33 mol vízmentes alkoholból? A vízmentes
g
etanol sűrűsége 0,789 .
cm3
C) Hány cm3 térfogatú, 27,00 φ%-os oldat készíthető 0,1755 mol vízmentes salétromsavból? A vízmentes
g
salétromsav sűrűsége 1,513 .
cm3
g g
188. A) 178 cm3 térfogatú vízben (ρ = 1,00 3
) 25,0 cm3 térfogatú etanolt (ρ = 0,789 ) oldunk. Hány φ%-os
cm cm3
g
lesz az így keletkező oldat, ha tudjuk, hogy a sűrűsége 0,982 ?
cm3
g g
B) 250 cm3 térfogatú vízben (ρ = 1,00 3
) 14,2 cm3 térfogatú kénsavat (ρ = 1,83 ) oldunk. Hány φ%-os
cm cm3
g
lesz az így keletkező oldat, ha tudjuk, hogy a sűrűsége 1,07 ?
cm3
g g
C) 2500 cm3 térfogatú vízben (ρ = 0,9998 ) 150,0 cm3 térfogatú salétromsavat (ρ = 1,513 ) oldunk.
cm3 cm3
g
Hány φ%-os lesz az így keletkező oldat, ha tudjuk, hogy a sűrűsége 1,039 ?
cm3
189. A) 500 cm3 térfogatú, 70,0 φ% etanolt tartalmazó etanol–víz elegyet szeretnénk előállítani, amelynek sűrű-
g
sége 0,880 . Mekkora térfogatú etanolból és mekkora térfogatú vízből kell kiindulni? A vízmentes
cm3
g g
etanol sűrűsége 0,789 3
, a vízé pedig 1,00 .
cm cm3
B) 250,0 cm3 térfogatú, 12,70 φ% kénsavat tartalmazó oldatot szeretnénk előállítani, amelynek sűrűsége
g
1,145 . Mekkora térfogatú kénsavból és mekkora térfogatú vízből kell kiindulni? A vízmentes kénsav
cm3
g g
sűrűsége 1,830 3
cm cm3
C) 2000 cm3 térfogatú, 96,00 φ% etanolt tartalmazó etanol–víz elegyet szeretnénk előállítani, amelynek sű-
g
rűsége 0,8040 . Mekkora térfogatú etanolból és mekkora térfogatú vízből kell kiindulni? A vízmentes
cm3
g g
etanol sűrűsége 0,7890 3
cm cm3
190. A) Mekkora térfogatú etanolt kell oldanunk 2500 cm3 térfogatú vízben ahhoz, hogy 70,00 φ% etanolt tartalma-
g g
zó etanol–víz elegyet kapjunk? A keletkező elegy sűrűsége 0,8800 3
, a vízmentes etanolé 0,7890 ,
cm cm3
g
a vízé pedig 0,9997 .
cm3
B) Mekkora térfogatú kénsavat kell oldanunk 450,0 cm3 térfogatú vízben ahhoz, hogy 12,67 φ% kénsavat
g g
tartalmazó oldatot kapjunk? A keletkező oldat sűrűsége 1,145 , a vízmentes kénsavé 1,830 ,
cm3 cm3
g
cm3
C) Mekkora térfogatú etanolt kell oldanunk 30,0 cm3 térfogatú vízben ahhoz, hogy 96,0 φ% etanolt tartalma-
g g
zó etanol–víz elegyet kapjunk? A keletkező elegy sűrűsége 0,804 3
, a vízmentes etanolé 0,789 ,
cm cm3
g
cm3
191. A) Egy 350 cm3 térfogatú oldatban 0,0100 mol oldott nátrium-klorid található. Mennyi az oldat anyagmen�-
nyiség-koncentrációja?
B) Egy 1,50 dm3 térfogatú oldatban 0,100 mol oldott hidrogén-klorid található. Mennyi az oldat anyagmen�-
nyiség-koncentrációja?
C) Egy 5,50 dm3 térfogatú oldatban 1,30 mol oldott kálium-nitrát található. Mennyi az oldat anyagmennyi-
ség-koncentrációja?
192. A) Egy 2,00 dm3 térfogatú oldat 2,50 gramm oldott ammóniát tartalmaz. Mennyi az oldat anyagmennyi-
B) Egy 550 cm3 térfogatú oldat 12,0 gramm oldott kálium-kloridot tartalmaz. Mennyi az oldat anyagmennyi-
C) Egy 1200 cm3 térfogatú oldat 53,00 gramm oldott hidrogén-kloridot tartalmaz. Mennyi az oldat anyag-
mennyiség-koncentrációja?
193. A) Mennyi lesz annak a 0,200 dm3 térfogatú oldatnak az anyagmennyiség-koncentrációja, amelyet 16,8 dm3
térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású ammónia vízben történő oldásával kapunk?
B) Mennyi lesz annak a 100 cm3 térfogatú oldatnak az anyagmennyiség-koncentrációja, amelyet 500 cm3 tér-
fogatú, 13,0 °C hőmérsékletű, 0,126 MPa nyomású hidrogén-klorid-gáz vízben történő oldásával kapunk?
C) Mennyi lesz annak a 2,50 dm3 térfogatú oldatnak az anyagmennyiség-koncentrációja, amelyet 300 dm3
térfogatú, 35,0 °C hőmérsékletű, 99,2 kPa nyomású dihidrogén-szulfid-gáz vízben történő oldásával ka-
punk?
mol
194. A) Mekkora térfogatú 0,500 koncentrációjú oldat készíthető 1,25 mol kalcium-klorid felhasználásával?
dm3
mol
B) Mekkora térfogatú 1,50 koncentrációjú oldat készíthető 33,3 mol nátrium-hidroxid felhasználásával?
dm3
mol
C) Mekkora térfogatú 0,200 koncentrációjú oldat készíthető 0,250 mol hidrogén-klorid felhasználásával?
dm3
mol
195. A) Mekkora térfogatú 0,400 koncentrációjú oldat készíthető 10,2 gramm kálium-klorid felhasználásával?
dm3
mol
B) Mekkora térfogatú 1,30 koncentrációjú oldat készíthető 22,2 gramm nátrium-nitrát felhasználásával?
dm3
mol
C) Mekkora térfogatú 0,700 koncentrációjú oldat készíthető 55,0 gramm cink-jodid felhasználásával?
dm3
mol
196. A) Mekkora térfogatú 0,600 koncentrációjú oldat készíthető 76,2 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű,
dm3
standard nyomású ammónia felhasználásával?
mol
B) Mekkora térfogatú 1,30 koncentrációjú oldat készíthető 96,0 dm3 térfogatú, 38,0 °C hőmérsékletű,
dm3
92,0 kPa nyomású dihidrogén-szulfid-gáz felhasználásával?
mol
C) Mekkora térfogatú 1,40 koncentrációjú oldat készíthető 63,0 dm3 térfogatú, 22,0 °C hőmérsékletű,
dm3
0,145 MPa nyomású hidrogén-klorid-gáz felhasználásával?
mol
197. A) Hány gramm oldott anyag és hány gramm víz található a 400 gramm tömegű, 2,16 koncentrációjú,
dm3
g
1,13 sűrűségű kénsavoldatban?
cm3
mol
B) Hány gramm oldott anyag és hány gramm víz található az 1,50 kg tömegű, 7,32 koncentrációjú,
dm3
g
1,23 sűrűségű salétromsav-oldatban?
cm3
mol
C) Hány gramm oldott anyag és hány gramm víz található az 1,70 kg tömegű, 1,22 koncentrációjú,
dm3
g
1,05 sűrűségű nátrium-karbonát-oldatban?
cm3
g
198. A) Mekkora térfogatú víz (ρ = 1,00 ) és mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású am-
cm3
mol g
mónia felhasználásával készül a 3,00 dm3 térfogatú, 1,36 3
koncentrációjú, 0,988 3
sűrűségű oldat?
dm cm
g
B) Mekkora térfogatú víz (ρ = 1,00 ) és mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású
cm3
mol g
hidrogén-klorid-gáz felhasználásával készül az 5,00 dm3 térfogatú, 1,81 koncentrációjú, 1,03
dm3
cm3
sűrűségű oldat?
g
C) Mekkora térfogatú víz (ρ = 1,00 ) és mekkora térfogatú 0,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású am-
cm3
mol g
mónia felhasználásával készül az 1,50 dm3 térfogatú, 2,73 koncentrációjú, 0,978 sűrűségű oldat?
dm 3
cm3
199. A) Egy 4,00 dm3 térfogatú oldat 2,50 gramm oldott kobalt(II)-kloridot tartalmaz. Mennyi az oldat tömegkon-
centrációja?
B) Egy 346 cm3 térfogatú oldat 9,30 gramm oldott bárium-nitrátot tartalmaz. Mennyi az oldat tömegkon-
centrációja?
C) Egy 5,10 m3 térfogatú oldat 680 kg oldott kálium-karbonátot tartalmaz. Mennyi az oldat tömegkoncent-
rációja?
200. A) Egy 550 cm3 térfogatú oldatban 0,600 mol oldott nátrium-szulfid található. Mennyi az oldat tömegkon-
centrációja?
B) Egy 6,75 dm3 térfogatú oldatban 3,90 mol oldott ezüst(I)-nitrát található. Mennyi az oldat tömegkoncent-
rációja?
C) Egy 4,80 dm3 térfogatú oldatban 5,15 mol oldott kálium-szulfát található. Mennyi az oldat tömegkoncent-
rációja?
201. A) Mennyi lesz annak a 0,400 dm3 térfogatú oldatnak a tömegkoncentrációja, amelyet 21,0 dm3 térfogatú,
20,0 °C hőmérsékletű, 0,202 MPa nyomású ammónia vízben történő oldásával kapunk?
B) Mennyi lesz annak az 1,00 dm3 térfogatú oldatnak a tömegkoncentrációja, amelyet 5,00 dm3 térfogatú,
28,0 °C hőmérsékletű, 0,105 MPa nyomású hidrogén-klorid-gáz vízben történő oldásával kapunk?
C) Mennyi lesz annak a 2,30 dm3 térfogatú oldatnak a tömegkoncentrációja, amelyet 0,355 dm3 térfogatú,
42,0 °C hőmérsékletű, 88,2 kPa nyomású dihidrogén-szulfid-gáz vízben történő oldásával kapunk?
g
202. A) Mekkora térfogatú 37,0 koncentrációjú oldat készíthető 10,0 gramm kálium-klorid felhasználásával?
dm3
g
B) Mekkora térfogatú 50,0 koncentrációjú oldat készíthető 35,0 gramm nátrium-nitrát felhasználásával?
dm3
g
C) Mekkora térfogatú 25,5 koncentrációjú oldat készíthető 200 gramm cink-jodid felhasználásával?
dm3
g
203. A) Mekkora térfogatú 55,0 koncentrációjú oldat készíthető 1,50 mol réz(II)-klorid felhasználásával?
dm3
g
B) Mekkora térfogatú 25,5 koncentrációjú oldat készíthető 4,59 mol nátrium-hidrogén-karbonát fel-
dm3
használásával?
g
C) Mekkora térfogatú 700 koncentrációjú oldat készíthető 1,26 mol nátrium-bromid felhasználásával?
dm3
g
204. A) Mekkora térfogatú 8,00 3
koncentrációjú oldat készíthető 88,6 dm3 térfogatú, 0,00 °C hőmérsékletű,
dm
standard nyomású ammónia felhasználásával?
g
B) Mekkora térfogatú 53,5 koncentrációjú oldat készíthető 777 cm3 térfogatú, 30,0 °C hőmérsékletű,
dm3
90,0 kPa nyomású dihidrogén-szulfid-gáz felhasználásával?
g
C) Mekkora térfogatú 12,8 koncentrációjú oldat készíthető 36,0 dm3 térfogatú, 33,0 °C hőmérsékletű,
dm3
0,363 MPa nyomású hidrogén-klorid-gáz felhasználásával?
g
205. A) Hány gramm oldott anyag és hány gramm víz található az 1400 gramm tömegű, 211,7 koncentráci-
dm3
g
ójú, 1,131 sűrűségű kénsavoldatban?
cm3
g
B) Hány gramm oldott anyag és hány gramm víz található az 580 gramm tömegű, 461 koncentrációjú,
dm3
g
1,22 sűrűségű salétromsav-oldatban?
cm3
g
C) Hány gramm oldott anyag és hány gramm víz található a 900 gramm tömegű, 79,6 koncentrációjú,
dm3
g
1,03 sűrűségű nátrium-szulfát-oldatban?
cm3
g
206. A) Mekkora térfogatú víz (ρ = 1,00 ) és mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású
cm3
g g
ammónia felhasználásával készül az 5,00 dm3 térfogatú, 18,7 koncentrációjú, 0,990 sűrűségű
dm 3
cm3
oldat?
g
B) Mekkora térfogatú víz (ρ = 1,00 ) és mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású
cm3
g g
hidrogén-klorid-gáz felhasználásával készül a 9,20 dm3 térfogatú, 88,3 3
dm cm
sűrűségű oldat?
g
C) Mekkora térfogatú víz (ρ = 1,00 ) és mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású
cm3
g g
ammónia felhasználásával készül az 5,25 dm3 térfogatú, 224 3
sűrűségű
dm cm
oldat?
g
207. A) A 10,1 w%-os nátrium-hidroxid-oldat sűrűsége 1,11 . Számítsd ki az oldat anyagmennyiség-százalé-
cm3
mol g
kos összetételét, az anyagmennyiség-koncentrációját 3
-ben és a tömegkoncentrációját -ben!
dm dm3
g
B) Az 50,5 w%-os kénsavoldat sűrűsége 1,40 . Számítsd ki az oldat anyagmennyiség-százalékos össze-
cm3
mol g
tételét, az anyagmennyiség-koncentrációját 3
dm dm3
g
C) A 39,01 w%-os kálium-hidroxid-oldat sűrűsége 1,385 . Számítsd ki az oldat anyagmennyiség-százalé-
cm3
mol g
kos összetételét, az anyagmennyiség-koncentrációját 3
dm dm3
g
208. A) A 0,450 x%-os salétromsav-oldat sűrűsége 1,05 . Számítsd ki az oldat tömegszázalékos összetételét,
cm3
mol g
az anyagmennyiség-koncentrációját -ben és a tömegkoncentrációját -ben!
dm3 dm3
g
B) A 23,1 x%-os nátrium-nitrát-oldat sűrűsége 1,13 . Számítsd ki az oldat tömegszázalékos összetételét,
cm3
mol g
az anyagmennyiség-koncentrációját 3
dm dm3
g
C) A 0,0659 w%-os kálium-klorid-oldat sűrűsége 1,002 . Számítsd ki az oldat tömegszázalékos összeté-
cm3
mol g
telét, az anyagmennyiség-koncentrációját 3
dm dm3
g
209. A) A 96,0 φ% etanolt (C2H6O) tartalmazó etanol–víz elegy sűrűsége 0,804 . A vízmentes etanol sűrűsége
cm3
g g
0,789 3
, a desztillált vízé pedig 1,00 . Számítsd ki az oldat tömeg- és anyagmennyiség-százalékos
cm cm3
mol g
összetételét, az anyagmennyiség-koncentrációját 3
dm dm3
g
B) A 70,0 φ% etanolt (C2H6O) tartalmazó etanol–víz elegy sűrűsége 0,880 . A vízmentes etanol sűrűsége
cm3
g g
0,789 3
, a desztillált vízé pedig 1,00 . Számítsd ki az oldat tömeg- és anyagmennyiség-százalékos
cm cm3
mol g
összetételét, az anyagmennyiség-koncentrációját 3
dm dm3
g g
C) A 12,72 φ% kénsavat tartalmazó oldat sűrűsége 1,145 3
. A vízmentes kénsav sűrűsége 1,830 ,a
cm cm3
g
desztillált vízé pedig 0,9997 . Számítsd ki az oldat tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetéte-
cm3
mol g
lét, az anyagmennyiség-koncentrációját 3
dm dm3
mol g
210. A) A 3,07 koncentrációjú salétromsav-oldat sűrűsége 1,10 . Számítsd ki az oldat tömeg- és anyag-
dm 3
cm3
g
mennyiség-százalékos összetételét, valamint a tömegkoncentrációját -ben!
dm3
mol g
B) A 2,51 koncentrációjú kénsavoldat sűrűsége 1,15 . Számítsd ki az oldat tömeg- és anyagmen�-
dm 3
cm3
g
nyiség-százalékos összetételét, valamint a tömegkoncentrációját -ben!
dm3
mol g
C) A 0,264 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat sűrűsége 1,01 . Számítsd ki az oldat tömeg- és
dm 3
cm3
g
anyagmennyiség-százalékos összetételét, valamint a tömegkoncentrációját -ben!
dm3
g g
211. A) A 374,5 3
koncentrációjú salétromsav-oldat sűrűsége 1,190 3
. Számítsd ki az oldat tömeg- és
dm cm
mol
anyagmennyiség-százalékos összetételét, valamint az anyagmennyiség-koncentrációját -ben!
dm3
g g
B) A 280,2 koncentrációjú kénsavoldat sűrűsége 1,170 . Számítsd ki az oldat tömeg- és anyag-
dm 3
cm3
mol
mennyiség-százalékos összetételét, valamint az anyagmennyiség-koncentrációját -ben!
dm3
g g
C) A 401,6 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat sűrűsége 1,330 . Számítsd ki az oldat tömeg- és
dm 3
cm3
mol
anyagmennyiség-százalékos összetételét, valamint az anyagmennyiség-koncentrációját -ben!
dm3
212. A) 12,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású héliumot és 34,0 dm3 térfogatú, 0,00 °C hő-
mérsékletű, standard nyomású hidrogéngázt keverünk össze. Számítsd ki a gázelegy w%-, x%- és φ%-os
összetételét, valamint az elegy átlagos moláris tömegét, miután felvette a közös hőmérsékletet!
B) 370 dm3 térfogatú, 18,0 °C hőmérsékletű, 0,121 MPa nyomású argont és 125 dm3 térfogatú, 90,0 °C hő-
mérsékletű, 222 kPa nyomású oxigéngázt keverünk össze. Számítsd ki a gázelegy w%-, x%- és φ%-os ös�-
szetételét, valamint az elegy átlagos moláris tömegét, miután felvette a közös hőmérsékletet!
C) 15,0 m3 térfogatú, 43,5 °C hőmérsékletű, 0,357 MPa nyomású nitrogén-monoxid-gázt és 896 dm3 térfo-
gatú, 155 °C hőmérsékletű, 168 kPa nyomású xenont keverünk össze. Számítsd ki a gázelegy w%-, x%- és
φ%-os összetételét, valamint az elegy átlagos moláris tömegét, miután felvette a közös hőmérsékletet!
213. A) Egy gázelegy 3,61 kg szén-monoxidot és 947 gramm szén-dioxidot tartalmaz. Számítsd ki a gázelegy w%-,
x%- és φ%-os összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét!
B) Egy gázelegy 421 gramm ammóniát és 769 gramm metánt tartalmaz. Számítsd ki a gázelegy w%-, x%- és
φ%-os összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét!
C) Egy gázelegy 120 gramm kén-dioxidot és 564 gramm kriptont tartalmaz. Számítsd ki a gázelegy w%-, x%-
és φ%-os összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét!
214. A) Egy nitrogén–metán gázelegy azonos állapotú oxigéngázra vonatkoztatott sűrűsége 0,750. Számítsd ki az
elegy átlagos moláris tömegét, valamint a w%-os, x%-os és φ%-os összetételét!
B) Egy oxigén–argon gázelegy azonos állapotú hidrogéngázra vonatkoztatott sűrűsége 18,0. Számítsd ki az
elegy átlagos moláris tömegét, valamint a w%-os, x%-os és φ%-os összetételét!
C) Egy kén-dioxid–szén-dioxid gázelegy azonos állapotú metánra vonatkoztatott sűrűsége 3,55. Számítsd ki
az elegy átlagos moláris tömegét, valamint a w%-os, x%-os és φ%-os összetételét!
215. A) Egy szén-dioxid–nitrogén gázelegy 10,0 grammja 0,00 °C hőmérsékleten, standard nyomáson 6,50 dm3
térfogatú. Számítsd ki az elegy átlagos moláris tömegét, valamint a w%-os, x%-os és φ%-os összetételét!
B) Egy hélium–nitrogén-monoxid gázelegy 68,5 grammja 25,0 °C hőmérsékleten, standard nyomáson
140 dm3 térfogatú. Számítsd ki az elegy átlagos moláris tömegét, valamint a w%-os, x%-os és φ%-os ös�-
szetételét!
C) Egy metán–hidrogén gázelegy 214 grammja 25,0 °C hőmérsékleten, standard nyomáson 524 dm3 térfo-
gatú. Számítsd ki az elegy átlagos moláris tömegét, valamint a w%-os, x%-os és φ%-os összetételét!


A feladat
sorszáma
2011. október magyar 6. igen https://bit.ly/3SD6nsP
2012. október magyar 6. igen https://bit.ly/3oRUBNd
2016. május magyar 7. nem https://bit.ly/3oVV692
2016. október magyar 8. igen https://bit.ly/3BOzqDo
A témakörhöz kapcsolódó kísérletek sorszáma a 2022. májusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott emelt
szintű szóbeli érettségi vizsga B tételsorában:
1., 2., 3., 4., 5., 6.
4. AZ ANYAGSZERKEZET – VEGYES FELADATOK

◉ Az anyagi halmazt kémiai részecskék (atomok, molekulák, ionok) építik fel. Az anyagi halmaz egésze semleges,
vagyis nem rendelkezik töltéssel. A kémiai részecskéket elemi részecskék építik fel. Ezek közül a legfontosab-
bak a proton, a neutron és az elektron. A proton és az elektron töltéssel rendelkezik, míg a neutron semleges.
◉ Az egyszerű ionok atomokból elektronleadással vagy -felvétellel, míg az összetett ionok molekulákból pro-
tonleadással vagy -felvétellel keletkeznek.
◉ Kristályrácstípusról kizárólag szilárd halmazállapot esetén beszélünk.
◉ Az elsőrendű kémiai kötések mindig lényegesen erősebb kölcsönhatást jelentenek, mint a másodrendű köl-
csönhatások. Ebből kifolyólag azoknak a kristályos anyagoknak az olvadáspontja magasabb, amelyeket első-
rendű kötések tartanak egybe, mint a molekularácsos anyagoké.
◉ A datív kötés lehet szigma- és pi-kötés is. Például az oxóniumionban szigma-kötés, míg a szén-monoxid-mo-
lekulában pi-kötés lesz a datív kötés.
◉ Delokalizált elektronok a fémrácsos anyagokban, a grafitban, számos összetett anionban, illetve bizonyos
szerves vegyületekben (például benzol, butadién, acetamid) egyaránt előfordulnak. Ezek létrejöhetnek pi-kö-
tés(ek) delokalizációjával, nemkötő elektronpárok delokalizációjával, illetve vegyértékelektronokból. A delo-
kalizált elektronok miatt gyakran megváltozik az anyagi halmaz fényelnyelő képessége, aminek eredménye-
képpen színesek lesznek.
◉ A feladatsorokban gyakran jelenik meg a polaritás kérdése. Bár van a kettő között kapcsolat, különbséget
kell tenni a kovalens kötés polaritása, valamint a molekulapolaritás között.
◉ Csak azonos állapotú gázok térfogatai adhatók össze.
◉ A különböző oldatok tömegei összeadhatók, a térfogataik viszont a legtöbb esetben nem. A folyadékok
térfogatát csak akkor szabad összeadni, ha nincs térfogat-kontrakció.
◉ Nincs olyan szilárd anyag vagy gáz, amely korlátlanul oldódna vízben.
◉ A vízoldhatóság mértékét növeli az, ha a feloldandó anyag molekulái képesek hidrogénkötést kialakítani a
vízzel.

14. Összefoglalás
1. Melyik alapállapotú kémiai részecske tartalmazza a legtöbb párosítatlan elektront?

A) A vasatom. B) A titánatom. C) A krómatom.
D) A kobalt(II)ion. E) A nitrogén-dioxid-molekula.
2. Az alább felsorolt kémiai részecskék közül melyik az, amelyik NEM tíz darab elektront tartalmaz?
A) A metánmolekula. B) A szulfidion. C) A vízmolekula.
D) A neonatom. E) Az ammóniumion.
3. Melyik kémiai részecske tartalmazza a legtöbb protont?

A) A foszforsavmolekula. B) A hidrogén-szulfit-ion. C) A xenonatom.
D) A kén-trioxid-molekula. E) A szilícium-tetrafluorid-molekula.
4. Az alább felsorolt anyagokból 100-100 grammnyi mennyiség áll rendelkezésre. Melyikben található a legtöbb
kémiai részecske? (Az anyagi halmazt felépítő kémiai részecskére gondolj, vagyis amelyik molekulákból épül fel, ott
azzal számolj!)
A) Vas. B) Argon. C) Metán.
D) Nátrium-klorid. E) Kén-trioxid.
5. Egy darab elektron tömege 9,11 · 10–28 gramm. Hány gramm elektron található 800 gramm héliumban?
A) 0,219 gramm. B) 3,64 · 10–25 gramm. C) 400 gramm.
D) 0,109 gramm. E) 8,00 gramm.
6. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyek felépítésében delokalizált elektronok is előfordulnak?
A) Alumínium, gyémánt, ammónium-klorid.
B) Higany, grafit, nátrium-szulfát.
C) Metán, fehérfoszfor, hidrogén-klorid.
D) Ammónium-nitrát, kálium-jodid, kalcium-karbonát.
E) Cink, cink-szulfát, cink-bromid.
7. Az alábbiakban oxidokat soroltunk fel. Melyik sorban találjuk az anyagokat csökkenő rácsösszetartó erő szerint
sorba rendezve?
A) Szilícium-dioxid, szén-monoxid, hidrogén-peroxid, kén-dioxid.
B) Kén-dioxid, szén-monoxid, szilícium-dioxid, hidrogén-peroxid.
C) Szén-monoxid, kén-dioxid, hidrogén-peroxid, szilícium-dioxid.
D) Hidrogén-peroxid, kén-dioxid, szilícium-dioxid, szén-monoxid.
E) Szilícium-dioxid, hidrogén-peroxid, kén-dioxid, szén-monoxid.
4. Az anyagszerkezet – vegyes feladatok 65
8. A kristályrácsában kétféle elsőrendű kötés is előfordul:
A) NaCl. B) NH4Cl. C) H2O. D) K2S. E) H2SO4.
9. A felsorolt részecskék közül melyikben NEM négy darab kötő elektronpár található?
A) Az ammóniumionban. B) A metánmolekulában. C) Az oxóniumionban.
D) A kén-dioxid-molekulában. E) A szén-tetraklorid-molekulában.
10. A nitrátionban…
A) 31 elektron és 32 proton található.
B) 100°-os kötésszög figyelhető meg.
C) három nitrogénatom található.
D) ugyanannyi proton van, mint a hidrogén-karbonát-ionban.
E) a nitrogénatomon nemkötő elektronpár található.
11. Az alábbiakban kémiai részecskéket soroltunk fel. Melyik sorban találjuk azokat, amelyek egyikében SINCS
pi-kötés?
A) Ammóniumion, fehérfoszfor-molekula, triklórmetán-molekula, klórmolekula.
B) Kén-dioxid-molekula, kénsavmolekula, hidrogén-peroxid-molekula, fluormolekula.
C) Szén-monoxid-molekula, kén-trioxid-molekula, oxigénmolekula, nitrogénmolekula.
D) Hidrogén-cianid-molekula, karbonátion, kénmolekula, berillium-klorid-molekula.
E) Brómmolekula, foszfor-pentaklorid-molekula, xenon-tetraoxid-molekula, nitrátion.
12. Melyik sorban találunk kizárólag olyan molekulákat, amelyekben minden kötésszög kisebb, mint 109,5°?
A) Bór-triklorid, ammónia, foszfor-pentaklorid, szilícium-tetrafluorid.
B) Kén-dioxid, szén-dioxid, bór-trifluorid, berillium-klorid.
C) Dinitrogén-monoxid, kén-trioxid, hidrogén-peroxid, metán.
D) Fehérfoszfor, kén-hidrogén, víz, kén-hexafluorid.
E) Hidrogén-cianid, etén, xenon-tetrafluorid, szénsav.
g
13. Egy standardállapotú gázelegy sűrűsége 2,00 . Az alább felsorolt elegyek közül melyik lehet ez?
dm3
A) A metán–argon-gázelegy. B) A szén-dioxid–kén-dioxid-gázelegy.
C) A hidrogén–hélium-gázelegy. D) A szén-monoxid–szén-dioxid-gázelegy.
E) A kén-dioxid–klór-gázelegy.
14. Egy gázelegy azonos térfogatú metánt és szén-dioxidot tartalmaz. Mennyi a gázelegy azonos állapotú nitro-
gén-monoxid-gázra vonatkoztatott sűrűsége?
A) 2,00. B) 60,0. C) 30,0. D) 1,00. E) 4,00.
15. Nitrogéngázt egy ismeretlen gázzal keverünk össze. Az így kapott gázelegy azonos állapotú szén-monoxidra
vonatkoztatott sűrűsége 1,00. Mi lehet az ismeretlen gáz?
A) Oxigén. B) Ammónia. C) Etén. D) Szén-dioxid. E) Hidrogén-klorid.
16. 640 gramm tömegű kén-dioxid-gáz térfogata standard körülmények között ugyanakkora, mint az ugyanilyen
állapotú…
A) 320 gramm tömegű metángázé. B) 40,0 gramm tömegű héliumé.
C) 10,1 gramm tömegű hidrogéngázé. D) 32,0 gramm tömegű oxigéngázé.
E) 180 gramm tömegű vízé.
17. Az alábbiakban a halogénelemek hidrogénnel alkotott vegyületeit soroltuk fel. Melyik sorban találjuk az anya-
gokat növekvő forráspont szerint sorba rendezve?
A) Hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, hidrogén-jodid.
B) Hidrogén-jodid, hidrogén-bromid, hidrogén-klorid, hidrogén-fluorid.
C) Hidrogén-fluorid, hidrogén-jodid, hidrogén-bromid, hidrogén-klorid.
D) Hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, hidrogén-fluorid, hidrogén-jodid.
E) Hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, hidrogén-jodid, hidrogén-fluorid.
18. Az alábbi anyagok 50,0-50,0 grammnyi mennyiséget vízben oldjuk. Az elkészült oldatok térfogata minden
esetben 2,00 dm3 lesz. Melyik oldat anyagmennyiség-koncentrációja lesz a legnagyobb?
A) Nátrium-klorid. B) Hidrogén-klorid.
C) Ammónia. D) Kénsav.
E) Szőlőcukor.
19. Melyik alábbi sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyek benzinben való oldhatósága elhanyagolható?
A) Szilícium-dioxid, vas, grafit, hidrogén-klorid.
B) Fehérfoszfor, bróm, metán, hélium.
C) Kén-dioxid, jód, nátrium, neon.
D) Oxigén, ózon, dihidrogén-szulfid, ammónia.
E) Hidrogén-fluorid, klór, salétromsav, argon.
20. Hogyan állíthatunk elő egy exoterm oldáshőjű szilárd anyagból túltelített oldatot?
A) A telített oldatba további oldandó anyagot teszünk, majd hosszasan kevergetjük.
B) A forrón telített oldatot lassan, rázkódás- és pormentes környezetben lehűtjük.
C) A hidegen telített oldatot lassan, rázkódás- és pormentes környezetben lehűtjük.
D) A hidegen telített oldatot lassan, rázkódás- és pormentes környezetben felmelegítjük.
E) Túltelített oldat kizárólag endoterm oldáshőjű anyagok segítségével készíthető.
Hasonlítsd össze az ionizációs energiát és az oldáshőt! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz hasz-
nálhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) Az ionizációs energia B) Az oldáshő C) Mindkettő D) Egyik sem
21. Értéke lehet pozitív és negatív is.

22. 1 mol atom anionná történő alakulásához szükséges energiamennyiséget jelöli.
23. Ezen energiamennyiségből megkülönböztetünk első, második és harmadik mennyiséget is.
24. Periodikusan változó tulajdonság.
25. Minden esetben a hidratációs energiával azonos előjelű energiaváltozást jelöl.
26. A nátrium-klorid kristályrácsának felbontásához szükséges energiamennyiséget jelöli.
27. Értéke 1,00 gramm anyagra vonatkozik.
kJ
mol
29. Értéke nagyjából az elektronegativitással ellentétesen változik.
30. Meghatározásához fontos ismerni a rács- és hidratációs energiák értékét.
Hasonlítsd össze a szén-dioxidot és a szilícium-dioxidot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A szén-dioxid B) A szilícium-dioxid C) Mindkettő D) Egyik sem
31. Molekularácsban kristályosodik.

32. Az anyagi halmazában kétszer több oxigénatom található, mint szénatom/szilíciumatom.
33. Az anyagi halmazában kizárólag pi-kötések fordulnak elő.
34. Az anyagi halmazában kétféle kötésszög is megfigyelhető.
35. Az anyagi halmazában páros számú nemkötő elektronpár fordul elő.
36. A kristályrácsában a rácsösszetartó erő a dipólus-dipólus kölcsönhatás.
37. Nincs fizikai értelemben vett oldószere.
38. Szilárd halmazállapotú formája szublimálni képes.
39. Az anyagi halmazában előforduló kovalens kötések hosszabbak, mint a vízben előforduló H–O kötések.
40. Az anyagi halmazában csak olyan atomok fordulnak elő, amelyek vegyértéke 2.
Hasonlítsd össze a hidrogén-kloridot és a sósavat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A hidrogén-klorid B) A sósav C) Mindkettő D) Egyik sem
41. A kémiailag tiszta anyagok közé tartozik.

42. Cseppfolyós halmazállapotú.
43. Standardállapotú halmazában ionok is előfordulnak.
44. Az anyagi halmaza kovalens kötéseket tartalmaz.
45. A standardállapotú halmazát korlátlan mennyiségű oxigéngázzal lehet összekeverni.
46. Elvégezhető vele a szökőkútkísérlet.
47. Standardállapotú halmazában hidrogénkötések is előfordulnak.
48. Az anyagi halmazában megtalálható (kötött) atomok közül a klóratomnak a legnagyobb az elektronegativitása.
49. Vízzel tetszőleges arányban keverhető.
50. Anyagi halmazában molekulák (is) találhatók.
Hasonlítsd össze az oxigénatomot, az oxigénmolekulát és az oxidiont a megadott szempontok szerint!
Az oxigén-
Az oxigénatom Az oxidion
molekula
Kémiai jelölése 51. 52. 53.
1 darab kémiai részecskében előforduló protonok száma 54. 55. 56.
1 darab részecskében előforduló elektronok száma 57. 58. 59.
A legnagyobb méretű részecske 60.
A legkisebb méretű részecske 61.
Tégy X-et annak a részecskének a cellájába, amelyikre igaz az állítás!
A szilícium-dioxid halmazában előfordul 62. 63. 64.
A magnézium-oxidban előfordul 65. 66. 67.
A durranógázban előfordul 68. 69. 70.
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő elemeket és vegyületeket a megadott szempontok szerint!
A kén- A szén- A szén-

A nitrogén
dioxid tetraklorid dioxid
Kémiai jele 71. 72. 73. 74.
1 molekulájában előforduló elektronok száma 75. 76. 77. 78.
A molekula szerkezeti képlete a kötő és nemkötő elektronpárok

79. 80. 81. 82.
jelölésével
A molekulában előforduló nagyobb elektronvonzó képességű atom
83. 84. 85. 86.
elektronegativitása
A molekula alakja 87. 88. 89. 90.
A molekulán belüli kötések polaritása 91. 92. 93. 94.
A molekula polaritása 95. 96. 97. 98.
A molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás szilárd

99. 100. 101. 102.
halmazállapotban
Az anyagi halmazának oldódása vízben (elegyedése vízzel)

103. 104. 105. 106.
(nem oldódik, közepesen oldódik, jól oldódik, korlátlanul oldódik)
Az anyagi halmazának oldódása benzinben (elegyedése benzinnel)

107. 108. 109. 110.
(nem oldódik, közepesen oldódik, jól oldódik, korlátlanul oldódik)
A táblázatban két elemet és a kettőjük kölcsönhatásával létrejövő vegyületet helyeztünk el. Hasonlítsd össze az elemeket
és a vegyületet a megadott szempontok szerint!
Az atom vegyértékhéjának elektronszerkezete 3s2 2s2 2p4
A standardállapotú tiszta halmazban előforduló elem/vegyület kémiai jele 111. 112. 113.
A kristályrácsában előforduló kémiai részecske/részecskék pontos
114. 115. 116.
megnevezése
A kristályrácsának típusa szilárd halmazállapotban 117. 118. 119.
A kristályrácsát összetartó erő 120. 121. 122.
A kristályrácsában előforduló kötések és kölcsönhatások 123. 124. 125.
1 mólnyi mennyiségében előforduló protonok száma 126. 127. 128.
Az ionjaik mérete az atomok méretéhez képest (kisebb, egyenlő, nagyobb) 129. 130.
Az ionjaik mérete egymáshoz képest (kisebb, egyenlő, nagyobb) 131.

Valódi és kolloid oldatok
Kristálycukorból, konyhasóból és tojásfehérjéből oldatokat készítettünk. Válaszolj a feltett kérdésekre!
132. Milyen rácsban kristályosodik a szacharóz? Milyen részecskék fordulnak elő a rácsközéppontokban? Mi a leg-
erősebb rácsösszetartó erő a szilárd halmazában?
133. Milyen rácsban kristályosodik a nátrium-klorid? Milyen részecskék fordulnak elő a rácsközéppontokban? Mi a
legerősebb rácsösszetartó erő a szilárd halmazában?
134. Melyik oldási folyamatban kapunk kolloid rendszert? Asszociációs vagy makromolekuláris kolloidot kapunk?
135. Melyik edényben kapunk homogén anyagi rendszert?
136. Milyen kémiai részecskék fordulnak elő a cukoroldatban?
137. Milyen kémiai részecskék fordulnak elő a konyhasóoldatban?
Oldódás és oldhatóság
Két kémcső egyikébe fél ujjnyi szilárd ammónium-nitrátot, a másikba pedig fél ujjnyi konyhasót teszünk. Mindegyik
kémcsőbe másfél ujjnyi forró (80 °C hőmérsékletű) desztillált vizet öntünk, majd alaposan összerázzuk a kémcsövek
tartalmát. Azt tapasztaljuk, hogy mindkét kémcsőben csak egy fázis figyelhető meg.
138. A kísérlet alapján eldönthető-e, hogy telített, telítetlen vagy túltelített oldat képződött az összerázást köve-
tően? A válaszodat indokold!
Mindkét kémcső tartalmát 0 °C hőmérsékletűre lehűtjük. Az egyik kémcső alján fehér színű szilárd anyag ki-
válását figyelhettük meg, míg a másik kémcsőben nem látható változás. (Az ammónium-nitrát oldhatósága
80 °C-on: 576 gramm/100 gramm víz, 0 °C-on: 118 gramm/100 gramm víz; a konyhasó oldhatósága 80 °C-on:
38,4 gramm/100 gramm víz, 0 °C-on 35,7 gramm/100 gramm víz.)
139. Az oldhatóságadatok ismeretében melyik anyag vizes oldatában indulhatott meg a sókiválás? A válaszodat
indokold!
140. Mi lehet az oka, hogy a másik kémcsőben nem következett be a kristálykiválás?
141. Hogyan lehetne mégis elérni azt, hogy a másik kémcsőben is beinduljon a kristálykiválás?
Ha egy fél kémcsőnyi szobahőmérsékletű vízbe ammónium-kloridot, egy másikba pedig ugyanannyi konyhasót helye-
zünk, az egyik kémcsőben a kapott oldat hőmérséklete jelentősen el fog térni a desztillált víz hőmérsékletétől.
kJ kJ
ΔoH(NH4NO3) = 25,7 ; ΔoH(NaCl) = 3,85 .
mol mol
142. Melyik kémcsőben és milyen jellegű változás figyelhető meg? A megadott oldáshőértékek felhasználásával
támaszd alá a válaszod!
143. Miért nem volt észlelhető a másik kémcső esetében változás?
144. A) Az uraninit nevű ásvány képlete: UX2. Számítás útján határozd meg, hogy mi lehet az X elem, ha tudod,
hogy az ásvány 11,85 tömegszázalék X-et tartalmaz!
B) A rodokrozit (málnapát) nevű ásvány képlete: XCO3. Számítás útján határozd meg, hogy mi lehet az X
elem, ha tudod, hogy az ásvány 10,45 tömegszázalék szenet tartalmaz!
C) A szerpentin nevű ásvány képlete: Mg6X4O10(OH)8. Számítás útján határozd meg, hogy mi lehet az X elem,
ha tudod, hogy az ásvány 26,31 tömegszázalék magnéziumot tartalmaz!
mg mg
145. A) Egy ásványvíz címkéjén a következő összetételt fedezhetünk fel: Na+(aq) 196 , Ca2+(aq) 193 ,
liter liter
mg mg
Mg2+(aq) 41,8 , K+(aq) 10,5 . Mekkora tömegű nátrium-kloridot, kalcium-kloridot, magnézi-
liter liter
um-kloridot és kálium-kloridot kell feloldani 2,50 deciliter vízben ahhoz, hogy a fenti összetételű oldathoz
jussunk? Add meg a feloldandó porkeverék tömegszázalékos összetételét! Milyen tömegkoncentrációjú
lesz kloridionra nézve az így nyert oldat?
mg mg
B) Egy ásványvíz címkéjén a következő összetételt fedezhetünk fel: Na+(aq) 18,0 , Ca2+(aq) 82,0 ,
liter liter
mg mg
liter liter
mg mg
C) Egy ásványvíz címkéjén a következő összetételt fedezhetünk fel: Na+(aq) 32,0 , Ca2+(aq) 144 ,
liter liter
mg mg
liter liter
g
146. A) 120 cm3 térfogatú, 4,52 koncentrációjú ammóniaoldatban annyi standardállapotú ammóniagázt
dm3
mol
oldottunk fel, hogy 3,00 koncentrációjú oldatot kapjunk. Határozd meg az ammóniagáz térfogatát!
dm3
g
B) 400 cm3 térfogatú, 50,0 koncentrációjú sósavban annyi standardállapotú hidrogén-klorid-gázt oldot-
dm3
mol
tunk fel, hogy 5,00 koncentrációjú oldatot kapjunk. Határozd meg a hidrogén-klorid-gáz térfogatát!
dm3
g
C) 760 cm3 térfogatú, 32,0 koncentrációjú sósavban annyi 10,0 °C hőmérsékletű, 0,125 kPa nyomású
dm3
mol
hidrogén-klorid-gázt oldottunk fel, hogy 3,20 koncentrációjú oldatot kapjunk. Határozd meg a hid-
dm3
rogén-klorid-gáz térfogatát!
mol
147. A) A 7,90 koncentrációjú kénsavoldat 54,0 tömegszázalékos. Számítsd ki az oldat sűrűségét!
dm3
mol
B) A 10,41 koncentrációjú salétromsav-oldat 50,00 tömegszázalékos. Számítsd ki a savoldat sűrűségét!
dm3
mol
C) A 3,083 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat 11,01 tömegszázalékos. Számítsd ki a lúgoldat sűrű-
dm3
ségét!
mol g
148. A) Egy 5,50 koncentrációjú oldat 25,0 tömegszázalékos, sűrűsége 1,32 . Számítsd ki az oldott
dm 3
cm3
anyag moláris tömegét!
mol g
B) Egy 6,67 3
koncentrációjú oldat 40,0 tömegszázalékos, sűrűsége 1,25 3
. Számítsd ki az oldott
dm cm
mol g
C) Egy 0,667 koncentrációjú oldat 10,0 tömegszázalékos, sűrűsége 1,20 . Számítsd ki az oldott
dm 3
cm3
149. A) 2,50 mol szilárd kalcium-kloridot vízben oldottunk fel. Mekkora hőváltozás kíséri a folyamatot?
B) 6,25 mol szilárd kálium-nitrátot vízben oldottunk fel. Mekkora hőváltozás kíséri a folyamatot?
C) 4,60 kmol szilárd ammónium-szulfátot vízben oldottunk fel. Hány MJ hőváltozás kíséri a folyamatot?
150. A) 50,0 gramm szilárd lítium-bromidot vízben oldottunk fel. Mekkora hőváltozás kíséri a folyamatot?
B) 130 mg szilárd magnézium-kloridot vízben oldottunk fel. Mekkora hőváltozás kíséri a folyamatot?
C) 75,0 kg szilárd nátrium-hidroxidot vízben oldottunk fel. Hány MJ hőváltozás kíséri a folyamatot?
151. A) Egy porkeverék 10,0 w% ezüst(I)-nitrátot és 90,0 w% nátrium-nitrátot tartalmaz. Mekkora mennyiségű hő
nyelődik el a porkeverék 50,0 grammnyi mennyiségének vízben történő oldása során?
B) Egy porkeverék 25,0 w% kálium-kloridot és 75,0 w% kálium-bromidot tartalmaz. Mekkora mennyiségű hő
nyelődik el a porkeverék 470 grammnyi mennyiségének vízben történő oldása során?
C) Egy porkeverék 60,0 w% lítium-kloridot, 20,0 w% nátrium-jodidot, valamint 20,0 w% kalcium-bromidot
tartalmaz. Mekkora mennyiségű hő szabadul fel a porkeverék 125 grammnyi mennyiségének vízben tör-
ténő oldása során?
152. A) Egy porkeverék 30,0 w% vízmentes nátrium-szulfátot és 70,0 w% nátrium-acetátot tartalmaz. Mekkora
hőváltozás kíséri a porkeverék 360 grammnyi mennyiségének vízben történő oldását?
B) Egy porkeverék 80,0 w% kálium-jodidot és 20,0 w% kálium-fluoridot tartalmaz. Mekkora hőváltozás kíséri
a porkeverék 48,5 grammnyi mennyiségének vízben történő oldását?
C) Egy porkeverék 90,0 w% nátrium-kloridot és 10,0 w% lítium-szulfátot tartalmaz. Mekkora hőváltozás kíséri
a porkeverék 48,5 grammnyi mennyiségének vízben történő oldását?
153. A) Egy porkeverék 15,0 x% vízmentes nátrium-karbonátot és 85,0 x% kálium-acetátot tartalmaz. Mekkora
B) Egy porkeverék 68,0 x% lítium-szulfátot és 32,0 x% vízmentes magnézium-szulfátot tartalmaz. Mekkora
C) Egy porkeverék 5,00 x% ammónium-nitrátot és 95,0 x% nátrium-bromidot tartalmaz. Mekkora hőváltozás
kíséri a porkeverék 55,5 kg-nyi mennyiségének vízben történő oldását?
154. A) Egy porkeverék kálium-hidroxidot és lítium-hidroxidot tartalmaz. A porkeverék 27,00 grammnyi men�-
nyiségét vízben tökéletesen feloldva 27,44 kJ mennyiségű hő felszabadulását tapasztaljuk. Add meg a
porkeverék tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét!
B) Egy porkeverék kalcium-jodidot és lítium-jodidot tartalmaz. A porkeverék 261,5 grammnyi mennyiségét
vízben tökéletesen feloldva 113,5 kJ mennyiségű hő felszabadulását tapasztaljuk. Add meg a porkeverék
tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét!
C) Egy porkeverék ammónium-bromidot és nátrium-fluoridot tartalmaz. A porkeverék 12,34 grammnyi
mennyiségét vízben tökéletesen feloldva 449,7 J mennyiségű hő elnyelődését tapasztaljuk. Add meg a
porkeverék tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét!


A feladat
sorszáma
leválogatott nem https://bit.ly/3A8kvn2
2016. október magyar 8 igen https://bit.ly/3yl9o8M
2018. május magyar 8 nem https://bit.ly/3OHSXZv
2020. május angol 6 nem https://bit.ly/3QKOUh7
* A linkek megtekintésének utolsó időpontja: 2022. 06. 27.
5. A SZTÖCHIOMETRIA ÉS A TERMOKÉMIA

◉ Szinte minden reakciót többféle reakciótípusba is besorolhatunk.
◉ A reakcióegyenletek felírására kizárólag akkor jár a pont, ha azok rendezettek. A rendezést az atomokra és a
töltésre egyaránt el kell végezni.
◉ Fontos többször is elolvasni a feladatot, hogy megbizonyosodj arról, hogy nem ionegyenlet felírása-e az
elvárás!
◉ A termokémiai egyenlet egy olyan reakcióegyenlet, amelyben az anyagok halmazállapotát, valamint a re-
akcióhőt is fel kell tüntetni.
◉ A reakcióhőt a legkisebb, egész számú együtthatókkal rendezett reakcióegyenlet segítségével számoljuk.

kJ
Ilyenkor az alkalmazott mértékegység a (vagy ennek többszöröse). Kivételt képeznek az égéseket leíró
mol
egyenletek, amelyek esetében megengedett az, hogy az oxigént ne egész számra rendezd.
◉ Az 1 mólnyi mennyiségtől eltérő mennyiségű reakcióelegy átalakulása esetében a hőmennyiség-változás

mértékegysége kJ (vagy J, MJ, GJ).
◉ Az égéshő az adott anyag égésekor bekövetkező energiaváltozás, vagyis az égési reakció reakcióhője. Az
égéshő értéke mindig negatív.
◉ Ha egy számítási feladatban az szerepel, hogy „hő szabadul fel”, akkor a megadott reakcióhőértéket negatív
előjellel kell figyelembe venni. Ugyanígy, ha azt kéri a feladat, hogy azt számítsd ki, hogy mennyi hő szabadul
fel a folyamat során, akkor, bár negatív szám jön ki, a válaszban az előjelet nem kell jelölni.
◉ Csak a standard körülmények között (25 °C hőmérséklet, 0,101 MPa nyomás) stabilis elemek képződéshője
kJ
0 . Például a gyémánt a szén nem stabilis allotrop módosulata, ennek megfelelően a képződéshője sem
mol
nulla.
◉ Amennyiben a feladat nem adja meg valamelyik vegyület képződéshőjét, akkor a Négyjegyű függvénytáb-
lázatok című könyvből kell kikeresni az értékeket, vagy esetleg pont annak kiszámítása a feladat.
◉ A kristályvizes és a vízmentes vegyületek képződéshője eltérő.
◉ Egy körfolyamatban bármelyik részfolyamat reakcióhője kiszámítható, amennyiben a többi folyamat reak-
cióhője ismert.
◉ Az, hogy a katalizátor nem befolyásolja a reakcióhő értékét, szintén a Hess-tételből következik.
15. A kémiai átalakulások és feltételeik

16. A sztöchiometriai számítások alapjai
17. A kémiai átalakulások energiaviszonyai

1. Milyen típusú reakció játszódik le a cink és a sósav között?

A) Csapadékképződéssel járó reakció. B) Sav-bázis reakció.
C) Egyesülési reakció. D) Gázfejlődéssel járó reakció.
E) Bomlási reakció.
2. Milyen típusú reakció játszódik le a hidrogéngáz és a klórgáz között?

C) Egyesülési reakció. D) Kicserélődési reakció.
3. Milyen típusú reakció játszódik le a sósav és az ezüst(I)-nitrát-oldat között?

C) Egyesülési reakció. D) Gázfejlődéssel járó reakció.
4. Milyen típusú reakció a mészégetés?

A) Exoterm reakció. B) Sav-bázis reakció. C) Egyesülési reakció.
D) Kicserélődési reakció. E) Bomlási reakció.
5. A nátrium-szulfát-oldathoz bárium-nitrát-oldatot öntünk. Fehér csapadék képződését figyelhetjük meg. Mi le-

het a csapadék képlete?
A) Na2SO4. B) Ba(NO3)2. C) NaNO3. D) Ba2SO4. E) BaSO4.
6. Az ólom(II)-nitrát-oldathoz kálium-jodid-oldatot csöpögtetünk. Aranysárga színű csapadék képződését figyel-

hetjük meg. Mi lehet a keletkező csapadék képlete?
A) PbI. B) Pb(NO3)2. C) PbI2. D) KI. E) KNO3.
5. A sztöchiometria és a termokémia 75
7. Az alábbi ionegyenletek közül melyik jelöli helyesen a vas és a híg sósav között lejátszódó reakció lényegét?
A) Fe + 2 H+ → Fe2+ + H2 B) Fe + 2 H+ → Fe2+ + 2 H C) Fe2+ + H2 → Fe + 2 H+
D) Fe + 2 HCl → FeCl2 + H2 E) Fe + 3 H+ → Fe3+ + 1,5 H2
8. Az alábbi ionegyenletek közül melyik jelöli helyesen a konyhasóoldat és az ezüst(I)-nitrát-oldat között lejátszó-
dó reakció lényegét?
A) Ag2+ + 2 Cl– → AgCl2 B) Ag+ + Cl– → AgCl C) 2 Ag+ + Cl2– → Ag2Cl
D) Na+ + Cl– → NaCl E) Na+ + NO–3 → NaNO3
9. Adott a … Fe2O3 + … CO → … Fe + … CO2 reakcióegyenlet. Mely sztöchiometriai együtthatók alkalmazásával

kapunk rendezett egyenletet?
A) 1, 1, 2, 1. B) 1, 2, 2, 2. C) 1, 3, 2, 3. D) 2, 3, 4, 3. E) 2, 3, 1, 3.
10. Adott a … HI + … HIO3 → … I2 + … H2O reakcióegyenlet. Mely sztöchiometriai együtthatók alkalmazásával

A) 1, 1, 1, 1. B) 5, 1, 3, 3. C) 1, 5, 3, 3. D) 5, 2, 3, 2. E) 4, 3, 2, 3.
11. Adott a … Cu + … Ag+ → … Cu2+ + … Ag reakcióegyenlet. Mely sztöchiometriai együtthatók alkalmazásával

A) 1, 1, 1, 1. B) 2, 1, 2, 1. C) 1, 1, 2, 2. D) 1, 2, 1, 2. E) 2, 2, 1, 1.
12. Adott a … H2O2 + … KMnO4 + … H2SO4 → … O2 + … MnSO4 + … H2O + … K2SO4 reakcióegyenlet. A lánc-
szabállyal történő rendezés során mely sztöchiometriai együtthatók alkalmazásával NEM kapunk rendezett
egyenletet?
A) 5, 2, 3, 5, 2, 8, 1. B) 7, 2, 3, 6, 2, 10, 1. C) 9, 2, 3, 7, 2, 12, 1.
D) 5, 2, 3, 5, 2, 10, 1. E) 11, 2, 3, 8, 2, 14, 1.
13. Az alábbi elemi állapotú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású anyagok közül melyiknek NEM nulla a kép-
ződéshője?
A) Grafit. B) Nitrogén. C) Ózon. D) Higany. E) Kálium.
14. Az alább felsorolt reakcióhő-értékek közül melyik NEM jelölhet égéshőt?

kJ kJ kJ kJ MJ
A) 216 B) –12,0 C) –5,78 D) –624 E) –2,11
mol mol mol mol mol
15. Az alábbi állítások közül melyik HIBÁS?

A) A katalizátor hatására csökken az aktivált komplexum kialakulásához szükséges energia mennyisége.
B) A Hess-tétel értelmében a reakcióhő függ a kiindulási anyagok halmazállapotától.
C) Az exoterm reakciók aktiválási energiája negatív értékű.
D) Az endoterm átalakulások során keletkező termékek magasabb energiával rendelkeznek, mint a reaktánsok.
E) A mészégetés endoterm átalakulás.
16. Az alábbi állítások közül melyik HIBÁS?
A) Az ammónia és a hidrogén-klorid között egyesülés játszódik le.
B) A cink és a sósav között lejátszódó reakció egy homogén reakció.
C) A szén-monoxid-gáz oxigénnel való reakciója során a reakcióhő negatív előjelű.
D) A higany-oxid melegítése higanyt és oxigéngázt eredményez, vagyis bomlás játszódik le.
E) A kénsavoldathoz bárium-klorid-oldatot csöpögtetve fehér színű szilárd anyag válik ki az oldatból, vagyis
csapadékképződés játszódik le.
17. Melyik állítás igaz minden endoterm folyamatra?

A) A folyamat közben a rendszer energiatartalma fokozatosan csökken.
B) Az ilyen folyamatok mindegyike fizikai változás.
C) Az ilyen folyamatok mindegyike kémiai változás.
kJ
D) Az ilyen változások esetében a ΔH > 0 .
mol
E) A rendszer a folyamat közben felszabaduló energiát hő formájában a környezetnek adja át.
kJ
18. Az alábbi reakciók közül melyik esetében biztosan ΔrH < 0 ?
mol
A) CaCO3 → CaO + CO2 B) 2 H2 + O2 → 2 H2O C) 2 NH3 ⇌ N2 + 3 H2
D) H → H+ + e– E) O2 → 2 O
19. Milyen információt NEM tüntetünk fel egy termokémiai egyenletben?

A) A reagáló anyagok kémiai jelét.
B) A reakcióhőt.
C) A termékek halmazállapotát.
D) A kiindulási anyagok hőmérsékletét és nyomását.
E) A sztöchiometriai együtthatókat.
20. Az alábbi folyamatok közül melyik exoterm minden esetben?

A) A forrás. B) Az olvadás. C) Az egyesülés. D) A fagyás. E) A gázfejlődés.

Hasonlítsd össze az endoterm és az exoterm reakciókat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz hasz-
A) Az endoterm reakció B) Az exoterm reakció C) Mindkettő D) Egyik sem
21. A reakcióhő az ilyen reakciók esetében pozitív értékű.

22. 1 mol hidrogén vízzé alakulása ilyen kémiai változás.
23. A vegyületek elemekből történő képződése lehet ilyen reakció.
24. Az elemek átalakulása lehet ilyen változás.
25. Az ilyen változás során a keletkező termékek magasabb energiaszintűek, mint a kiindulási anyagok.
26. Az ammónia bomlása ilyen típusú reakció.
27. A kálium vízzel való reakciója során ilyen energiaváltozású reakció játszódik le.
28. A magnézium oxigénnel történő reakciója során lejátszódó reakció.
29. Ilyen reakció a mészégetés.
30. Az olvadt nátrium és a klórgáz között lejátszódó reakció is ilyen változás.
Hasonlítsd össze a képződéshőt és a reakcióhőt! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A képződéshő B) A reakcióhő C) Mindkettő D) Egyik sem
kJ
mol
32. Kiszámítható a kötési energiák segítségével.
33. Mindig 1 mol termék keletkezését kísérő energiaváltozást jelöl.
34. Megállapodás szerint bizonyos anyagok esetében értéke nulla.
35. Értéke minden esetben pozitív.
36. Sok esetben nem valós átalakulás energiaváltozását jelöli.
37. Az egyik speciális formáját égéshőnek nevezzük.
38. Értéke függ a termék halmazállapotától.
39. A legtöbb esetben nem mérhető, csak számítható.
40. Értéke sosem lehet negatív.
Adottak az alábbi anyagok vagy vizes oldatuk:
bárium-nitrát kalcium-karbonát hidrogén-klorid cink
klór hidrogén ammónia oxigén kénsav
A táblázatba különböző reakciók rendezett egyenletét kell beírnod. Válassz ki 2-2 anyagot, és a táblázatba beírt infor-
mációk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát!
A rendezett
Reaktáns 1. Reaktáns 2.
reakcióegyenlet
Csapadékképződéssel járó reakció 41. 42. 43.
Egyesülés 44. 45. 46.
Gázfejlődéssel járó reakció 47. 48. 49.
Bomlás 50. 51.
Homogén reakció 52. 53. 54.
Heterogén reakció 55. 56. 57.
Exoterm reakció 58. 59. 60.
Az alábbi táblázatban különböző típusú reakciók egyenleteit kell felírni. Segítségképpen minden reakció esetében fel-
tüntettük az egyik kiindulási anyagot vagy az egyik terméket. A táblázatba beírt információk alapján határozd meg a
sorszámmal ellátott cellák tartalmát!
A(z egyik) A(z egyik) A rendezett

kiindulási anyag termék reakcióegyenlet
Csapadékképződéssel járó reakció nátrium-klorid 61.
Gázfejlődéssel járó reakció kálium-karbonát 62.
Egyesülés ammónium-klorid 63.
Bomlás kalcium-oxid 64.
Homogén reakció oxigén 65.
Heterogén reakció hidrogén 66.

nátrium-hidrogén-
Endoterm reakció 67.
karbonát
Exoterm reakció cink 68.

Reakciótípusok
69. A szén alkalmas arra, hogy többféle reakcióban is részt vegyen kiindulási anyagként. Írd fel a szén és a vas(III)-
oxid, valamint a szén és az oxigén között lejátszódó reakciók rendezett egyenletét! Energiaváltozás szempont-
jából milyen típusú reakciókról van szó?
70. Az oxigén homogén és heterogén reakciókban is részt vehet. Írj fel két-két példaegyenletet mindkét reakciótí-
pusra! Milyen más reakciótípusba sorolhatók ezek a reakciók?
71. A víz lehet egyesülési és bomlási reakció terméke is. Írj fel mindkét folyamatra egy-egy konkrét példaegyenle-
tet!
72. A nátrium-karbonát lehet kiindulási anyag és termék is. Írj fel mindkettőre egy-egy konkrét példát! Nevezd
meg a felírt kémiai változások típusát!
73. A sósav segítségével gázfejlődéssel és csapadékképződéssel járó reakciókat is el lehet végezni. Írj fel mindkét
típusra egy-egy konkrét rendezett példaegyenletet!
kJ
74. Adott a Fe + 2 HCl → FeCl2 + H2 (ΔrH < 0 ) kémiai változás. Milyen típusú reakcióról van szó? Legalább
mol
három különböző típust nevezz meg!
Folyamatok energiaváltozása és reakciótípusa
Az alábbi táblázatban különböző folyamatok rendezett reakcióegyenleteit írtuk be, jelölve a reakcióhő-értékeket. A táb-
lázat segítségével válaszold meg a feltett kérdéseket! Ahol reakcióegyenlet kiválasztása a cél, az egyenlet betűjelével
válaszolj!
A reakcióhő értéke
A reakció
A reakció rendezett egyenlete kJ
betűjele
mol
A C(sz) + O2(g) → CO2(g) –394,0
B 2 Mg(sz) + CO2(g) → 2 MgO(sz) + C(sz) –2012
C 2 H2(g) + O2(g) → 2 H2O(f ) –572,0
D S(sz) + O2(g) → SO2(g) –296,8
E 2 SO2(g) + O2(g) ⇌ 2 SO3(g) –197,8
F C(sz) + CO2(g) → 2 CO(g) 172,0
75. Melyik betűjellel jelölt reakció ír le endoterm kémiai változást?

76. Határozd meg a magnézium-oxid képződéshőjét!
77. Számítsd ki a cseppfolyós víz képződéshőjét!
78. Határozd meg a kén-trioxid és víz között lejátszódó egyesülés reakcióhőjét, ha tudjuk, hogy a keletkező kénsav
kJ
képződéshője ΔkH = –814,0 ! (A számítások során eltekintünk az oldódást kísérő hőváltozástól!) Energiavál-
mol
tozás szempontjából milyen típusú reakcióról van szó?
79. Az előző számítás alapján magyarázd meg, hogy a kén-trioxidot miért nem szokták közvetlenül vízbe vezetni!
80. 50,00 gramm tömegű szén égése közben fejlődő hőmennyiséget mekkora térfogatú 25,00 °C hőmérsékletű,
standard nyomású hidrogéngáz égésével lehetne elérni?
81. Melyik reakció (mely reakciók) jelöl(nek) heterogén reakciót?
82. Melyik reakció (mely reakciók) jelöl(nek) egyesülést?
83. Melyik reakcióhő (mely reakcióhő-értékek) jelöl(nek) egyúttal képződéshőértéket is?
84. A) Hány gramm kén-dioxid keletkezik 82,6 gramm tömegű kén égése során? Mekkora tömegű oxigénre van
szükség ehhez? Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
B) Hány gramm nátrium-peroxid keletkezik 279 gramm tömegű nátrium égése közben? Mekkora tömegű oxi-
géngáz szükséges az átalakuláshoz? Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
C) 357 gramm tömegű klórgázt izzó vasporral hozunk kölcsönhatásba. Mekkora tömegű vas(III)-klorid keletke-
zik a reakció során? Hány gramm vaspor alakul át eközben? Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
85. A) 45,2 gramm tömegű kénport 53,8 gramm tömegű cinkporral alaposan összekeverünk. Számítsd ki, hogy
legfeljebb mekkora tömegű termék keletkezhet a porkeverékben beindított reakcióban! A kén szublimálá-
sától tekints el! Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
B) 75,0 gramm tömegű vasport és 50,0 gramm tömegű kénport keverünk össze, majd beindítjuk a reakciót.
Számítsd ki, hogy legfeljebb mekkora tömegű termék keletkezhet a porkeverékben beindított reakcióban!
A kén szublimálásától tekints el! Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
C) 70,0 gramm tömegű alumíniumport és 150 gramm tömegű elporított jódot keverünk össze, majd egy vízcsepp
segítségével beindítjuk a reakciót. Számítsd ki, hogy legfeljebb mekkora tömegű termék keletkezhet a porkeve-
rékben beindított reakcióban! A jód szublimálásától tekints el! Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
86. A) Mekkora tömegű szilárd kálium-jodid reagál el maradéktalanul 40,0 gramm tömegű, 10,0 w%-os ólom(II)-
nitrát-oldattal? A végbemenő reakció rendezendő egyenlete:
… KI + … Pb(NO3)2 → … PbI2 + … KNO3.
B) Mekkora tömegű szilárd nátrium-klorid reagál el maradéktalanul 120 gramm tömegű, 2,00 w%-os
ezüst(I)-nitrát-oldattal? A végbemenő reakció rendezendő egyenlete:
… NaCl + … AgNO3 → … AgCl + … NaNO3.
C) Mekkora tömegű szén-dioxid-gáz reagál el maradéktalanul 56,0 gramm tömegű, 8,00 w%-os meszes vízzel?
A végbemenő reakció rendezendő egyenlete:
… CO2 + … Ca(OH)2 → … CaCO3 + … H2O.
87. A)
Mekkora tömegű 10,0 w%-os nátrium-karbonát-oldat segítségével közömbösíthető maradéktalanul
200 gramm tömegű, 12,0 w%-os sósav? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… Na2CO3 + … HCl → … NaCl + … CO2 + … H2O.
B) Mekkora tömegű 22,0 w%-os kálium-hidroxid-oldat segítségével semlegesíthető maradéktalanul
330 gramm tömegű, 20,0 w%-os kénsavoldat? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… KOH + … H2SO4 → … K2SO4 + … H2O.
C) Mekkora tömegű 3,45 w%-os ezüst(I)-nitrát-oldat reagál el maradéktalanul 12,5 gramm tömegű, 2,25 w%‑os
nátrium-bromid-oldattal? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… AgNO3 + … NaBr → … AgBr + … NaNO3.
88. A)
Mekkora tömegű 4,00 w%-os dihidrogén-szulfid-oldat reagál el maradéktalanul 20,0 cm3 térfogatú,
g
1,05 sűrűségű, 18,0 w%-os réz(II)-szulfát-oldattal? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
dm3
… H2S + … CuSO4 → … CuS + … H2SO4.
g
B) Mekkora tömegű 10,0 w%-os kálium-hidroxid-oldat reagál el maradéktalanul 25,0 cm3 térfogatú, 1,16
dm3
sűrűségű, 27,0 w%-os salétromsav-oldattal? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… KOH + … HNO3 → … KNO3 + … H2O.
g
C) Mekkora tömegű 7,50 w%-os nátrium-szulfid-oldat reagál el maradéktalanul 50,0 cm3 térfogatú, 1,06
dm3
sűrűségű, 10,0 tömegszázalékos cink-nitrát-oldattal? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… Na2S + … Zn(NO3)2 → … ZnS + … NaNO3.
mol
89. A) Mekkora tömegű csapadék válhat ki, 90,0%-os hatékonyságot feltételezve, ha 20,0 cm3 térfogatú, 1,75
dm3
koncentrációjú ezüst(I)-nitrát-oldathoz nagy feleslegben vas(II)-bromid-oldatot öntünk? A lejátszódó reak-
ció rendezendő egyenlete:
… AgNO3 + … FeBr2 → … AgBr + … Fe(NO3)2.
mol
B) 20,0 cm3 térfogatú, 0,130 koncentrációjú nátrium-jodid-oldathoz nagy mennyiségű ólom(II)-nit-
dm3
rát-oldatot öntöttünk. Hány gramm ólom(II)-jodid-csapadék kiválása valósulhat meg 75,0%-os hatékony-
ságot feltételezve? A lejátszódott reakció rendezendő egyenlete:
… NaI + … Pb(NO3)2 → … PbI2 + … NaNO3.
mol
C) 41,0 cm3 térfogatú, 0,111 koncentrációjú kálium-szulfát-oldathoz feleslegben bárium-nitrát-olda-
dm3
tot adagoltunk. Számítsd ki, hogy mekkora tömegű bárium-szulfát-csapadék képződése következhet be
60,0%-os hatékonyságot feltételezve! A végbement reakció rendezendő egyenlete:
… K2SO4 + … Ba(NO3)2 → … BaSO4 + … KNO3.
90. A) Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású kén-dioxid-gáz fejlődik egy 45,0 gramm tö-
megű, 80,0 w%-os tisztaságú kéndarab égetése során, ha tudod, hogy a szennyeződés égése során szilárd
anyag képződik? Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
B) 65,0 gramm tömegű, 75,0 w% tisztaságú mészkövet égetünk ki. Mekkora a fejlődő gáz térfogata 25,0 °C
hőmérsékleten és standard nyomáson, ha a szennyeződés átalakulásával nem kell számolnunk? A végbe-
menő reakció rendezendő egyenlete:
… CaCO3 → … CaO + … CO2.
C) 365 gramm tömegű, 90,0 w% tisztaságú piritport pörköltünk. Mekkora a képződött kén-dioxid-gáz térfoga-
ta 75,0 °C hőmérsékleten, 0,115 MPa nyomáson, ha tudod, hogy a szennyeződés éghetetlen? A végbement
reakció rendezendő egyenlete:
… FeS2 + … O2 → … Fe2O3 + … SO2.
91. A) 35,0 tömegszázalék kalcium-karbonátot tartalmazó CaCO3–CaCl2 keverék 120 grammját fölös mennyiségű
sósavval reagáltatjuk. Mekkora térfogatú 0,00 °C hőmérsékletű, 0,202 MPa nyomású gáz fejlődik? A leját-
szódó reakció rendezendő egyenlete:
… CaCO3 + … HCl → … CaCl2 + … CO2 + … H2O.
B) 20,0 tömegszázalék kálium-karbonátot tartalmazó K2CO3–KNO3 keverék 58,0 grammját fölös mennyiségű
sósavval reagáltatjuk. Mekkora térfogatú 32,0 °C hőmérsékletű, 0,155 MPa nyomású gáz fejlődik? A leját-
… K2CO3 + … HCl → … KCl + … CO2 + … H2O.
C) 75,0 w% vasat tartalmazó vas–ezüst porkeverék 20,0 grammját feleslegben vett sósavval reagáltatjuk. Mek-
kora térfogatú 21,0 °C hőmérsékletű, 0,111 MPa nyomású gáz fejlődik? A lejátszódó reakció rendezendő
egyenlete:
… Fe + … HCl → … FeCl2 + … H2.
92. A) Egy 15,5 gramm tömegű magnézium–alumínium porkeverék 30,0 anyagmennyiség-százalék magnéziu-
mot tartalmaz. Számítsd ki, hogy mekkora térfogatú 28,0 °C hőmérsékletű, 0,118 MPa nyomású hidrogén-
gáz fejlődik feleslegben alkalmazott nátrium-hidroxid-oldat hatására! A lejátszódó reakció rendezendő
egyenlete:
… Al + … NaOH + … H2O → … Na[Al(OH)4] + … H2.
B) Mekkora térfogatú 75,0 °C hőmérsékletű, 0,132 MPa nyomású NO2-gáz képződik egy vas–réz ötvözet
130 grammjának tömény salétromsav-oldattal való reakciója során, ha tudod, hogy az ötvözet a vasat és a
rezet 2,00 : 1,00 anyagmennyiség-arányban tartalmazza? A lejátszódó reakció rendezett egyenlete:
Cu + 4 HNO3 → Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O.
C) Cinket és ólmot 5,00 : 2,00 anyagmennyiség-arányban tartalmazó ötvözet 30,0 grammnyi mennyiségét fö-
lös mennyiségű sósavban történő oldásával mekkora térfogatú 35,0 °C hőmérsékletű, 0,222 MPa nyomású
gáz fejlődik? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… Zn + … HCl → … ZnCl2 + … H2.
93. A) Egy arany–ezüst ötvözet 50,0 grammját fölös mennyiségű tömény salétromsavban teljesen feloldottuk.
A folyamat közben 4,50 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, légköri nyomású nitrogén-dioxid-gáz fejlődik.
Hány tömegszázalék arany volt a mintában? A végbement reakció rendezett egyenlete:
Ag + 2 HNO3 → AgNO3 + NO2 + H2O.
B) Egy 35,0 gramm tömegű alumínium–kobalt porkeverékre feleslegben nátrium-hidroxid-oldatot csepegte-
tünk. A reakció során 24,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, légköri nyomású gáz fejlődött. Hány w%
alumínium volt a mintában? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… Al + … NaOH + … H2O → … Na[Al(OH)4] + … H2.
C) Határozd meg, hogy hány w% kristályvízmentes sziksót tartalmaz az a Na2SO4–Na2CO3 porkeverék, amely-
nek 230 grammja salétromsavval 6,80 dm3 térfogatú, 0,00 °C hőmérsékletű, légköri nyomású szén-dioxid-
gázt fejleszt! A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… Na2CO3 + … HNO3 → … NaNO3 + … CO2 + … H2O.
94. A) Hány w% és hány x% magnézium-karbonátot tartalmaz az a vízmentes, 270 gramm tömegű magnézi-
um-karbonát–magnézium-szulfát porkeverék, amelyik sósavval 9,00 dm3 térfogatú, 0,00 °C hőmérsékletű,
légköri nyomású gázt fejleszt? A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… MgCO3 + … HCl → … MgCl2 + … CO2 + … H2O.
B) Egy ezüst–alumínium ötvözet 20,0 grammos, elporított részletét híg kénsavoldattal reagáltatva 10,0 dm3
térfogatú, 0,00 °C hőmérsékletű, légköri nyomású hidrogéngáz fejlődik. Számítsd ki a minta w%- és x%-os
összetételét! A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… Al + … H2SO4 → … Al2(SO4)3 + … H2.
C) Nátrium-kloriddal szennyezett nátrium-nitrát 6,00 grammjából oldatot készítünk, majd feleslegben vett
ezüst(I)-nitrát-oldattal 315 mg tömegű csapadékot választunk le. Határozd meg a porkeverék tömeg- és
anyagmennyiség-százalékos összetételét! A lejátszódó reakció rendezendő egyenlete:
… NaCl + … AgNO3 → … AgCl + … NaNO3.
95. A) Hány dm3 térfogatú, 0,00 °C hőmérsékletű, légköri nyomású gáz keletkezik 40,0 w% kalcium-karbonátot
tartalmazó CaCO3–Na2CO3 keverék 65,5 grammjának nagy mennyiségű sósavval való reakciójában? A leját-
szódó reakciók rendezendő egyenletei:
… CaCO3 + … HCl → … CaCl2 + … CO2 + … H2O,
… Na2CO3 + … HCl → … NaCl + … CO2 + … H2O.
B) 135 gramm tömegű nátrium-klorid–kálium-jodid porkeverékből készült oldatot fölös mennyiségű
ezüst(I)-nitrát-oldattal hozunk kölcsönhatásba. Mekkora tömegű csapadék válik le, ha tudod, hogy a porke-
verék 40,0 w% nátrium-kloridot tartalmaz? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… NaCl + … AgNO3 → … AgCl + … NaNO3,
… KI + … AgNO3 → … AgI + … KNO3.
C) Nátrium-szulfit és nátrium-szulfid 345 mg tömegű keverékéhez feleslegben sósavat adunk. Számítsd ki,
hogy mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, légköri nyomású gázelegy képződik, ha tudod, hogy a keve-
rék 60,0 w% nátrium-szulfidot tartalmaz! (A gázelegyben nem megy végbe további átalakulás!) A lejátszódó
reakciók rendezendő egyenletei:
… Na2SO3 + … HCl → … NaCl + … SO2 + … H2O,
… Na2S + … HCl → … NaCl + … H2S.
96. A) 75,0 x% kalciumot tartalmazó kalcium–magnézium keverék 55,0 grammját forró vízzel teljesen elreagáltat-
juk. Számítsd ki, hogy mekkora térfogatú 25,0 °C-os, légköri nyomású gáz fejlődik! A végbemenő reakciók
rendezendő egyenletei:
… Ca + … H2O → … Ca(OH)2 + … H2,
… Mg + … H2O → … Mg(OH)2 + … H2.
B) 60,0 anyagmennyiség-százalék kobaltot tartalmazó vas–kobalt ötvözet 120 grammnyi mennyiségét sósav-
felesleggel teljesen elreagáltatjuk. Mekkora térfogatú 33,0 °C hőmérsékletű, 99,8 kPa nyomású hidrogén-
gáz keletkezik a reakciókban? A végbemenő reakciók rendezendő egyenletei:
… Fe + … HCl → … FeCl2 + … H2,
… Co + … HCl → … CoCl2 + … H2.
C) 10,0 x% rezet tartalmazó réz–cink keverék 100 grammját forró, tömény kénsavoldattal teljesen elreagáltat-
juk. Mekkora térfogatú 50,0 °C hőmérsékletű, 123 kPa nyomású kén-dioxid-gáz keletkezik az oldás során?
A lejátszódó reakciók rendezett egyenletei:
Cu + 2 H2SO4 → CuSO4 + SO2 + 2 H2O,
Zn + 2 H2SO4 → ZnSO4 + SO2 + 2 H2O.
97. A) Határozd meg a reakciók során keletkező gázelegy térfogatát 75,0 °C hőmérsékleten, 110 kPa nyomá-
son, a térfogat-százalékos összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét, ha tudod, hogy egy 12,0 w%
Na2SO3-ot tartalmazó CaCO3–Na2SO3 keverék 65,0 grammnyi mennyiségét fölös mennyiségű híg HNO3-ol-
dattal visszük reakcióba! A végbemenő reakciók rendezendő egyenletei:
… CaCO3 + … HNO3 → … Ca(NO3)2 + … CO2 + … H2O,
… Na2SO3 + … HNO3 → … NaNO3 + … SO2 + … H2O.
B) Számítsd ki a reakciók során keletkező gázelegy térfogatát 105 °C hőmérsékleten, 130 kPa nyomáson, a
térfogat-százalékos összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét, ha tudod, hogy egy 30,0 w% mag-
nézium-karbonátot tartalmazó MgCO3–Zn keverék 250 grammnyi mennyiségét fölös mennyiségű sósavval
visszük reakcióba! A végbemenő reakciók rendezendő egyenletei:
… MgCO3 + … HCl → … MgCl2 + … CO2 + … H2O,
… Zn + … HCl → … ZnCl2 + … H2.
C) Számítsd ki a reakciók során keletkező gázelegy térfogatát 23,5 °C hőmérsékleten, 0,110 MPa nyomáson, a
térfogat-százalékos összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét, ha tudod, hogy egy 75,0 w% szóda-
bikarbónát tartalmazó szódabikarbóna–nátrium-szulfid keverék 140 grammnyi mennyiségét fölös mennyi-
ségű híg kénsavoldattal visszük reakcióba! A végbemenő reakciók rendezendő egyenletei:
… NaHCO3 + … H2SO4 → … Na2SO4 + … CO2 + … H2O,
… Na2S + … H2SO4 → … Na2SO4 + … H2S.
98. A) Határozd meg a reakciók során keletkező gázelegy térfogatát –10,0 °C hőmérsékleten, 95,0 kPa nyomá-
son, a térfogat-százalékos összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét, ha tudod, hogy egy 45,0 x%
MgCO3-ot tartalmazó MgCO3–K2SO3 keverék 650 grammnyi mennyiségét fölös mennyiségű sósavval vis�-
szük reakcióba! A végbemenő reakciók rendezendő egyenletei:
… MgCO3 + … HCl → … MgCl2 + … CO2 + … H2O,
… K2SO3 + … HCl → … KCl + … SO2 + … H2O.
B) Számítsd ki a reakciók során keletkező gázelegy térfogatát 66,5 °C hőmérsékleten, 220 kPa nyomáson, a
térfogat-százalékos összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét, ha tudod, hogy egy 40,0 x% káli-
um-karbonátot tartalmazó kálium-karbonát–alumínium keverék 110 grammnyi mennyiségét fölös men�-
nyiségű híg kénsavoldattal visszük reakcióba! A végbemenő reakciók rendezendő egyenletei:
… K2CO3 + … H2SO4 → … K2SO4 + … CO2 + … H2O,
… Al + … H2SO4 → … Al2(SO4)3 + … H2.
C) Számítsd ki a reakciók során keletkező gázelegy térfogatát 50,5 °C hőmérsékleten, 158 kPa nyomáson, a
térfogat-százalékos összetételét, valamint az átlagos moláris tömegét, ha tudod, hogy egy 33,3 x% víz-
mentes szódát tartalmazó szóda–nátrium-szulfit keverék 27,0 grammnyi mennyiségét fölös mennyiségű
híg salétromsav-oldattal visszük reakcióba! A végbemenő reakciók rendezendő egyenletei:
… Na2CO3 + … HNO3 → … NaNO3 + … CO2 + … H2O,
… Na2SO3 + … HNO3 → … NaNO3 + … SO2 + … H2O.
99. A) Nátrium–kalcium keverék 0,750 grammját vízben oldva 400 cm3 térfogatú, 0,00 °C hőmérsékletű, stan-
dard nyomású gáz fejlődik. Hány w% és hány x% nátriumot tartalmaz a keverék? A lejátszódó reakciók
… Na + … H2O → … NaOH + … H2,
… Ca + … H2O → … Ca(OH)2 + … H2.
B) Határozd meg annak az alumínium–cink ötvözetnek a tömeg- és anyagmennyiség-százalékos cinktartal-
mát, amelynek 360,0 mg-ja fölös mennyiségű nátrium-hidroxid-oldatból 332,4 cm3 térfogatú, 25,00 °C
hőmérsékletű, standard nyomású gázt fejleszt! A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… Al + … NaOH + … H2O → … Na[Al(OH)4] + … H2,
… Zn + … NaOH + … H2O → … Na2[Zn(OH)4] + … H2.
C) Egy oldat összesen 180,0 gramm tömegű kálium-kloridot és kálium-bromidot tartalmaz oldott állapot-
ban. Az összes sónak hány w%-a és hány x%-a kálium-bromid, ha a sóoldathoz öntött ezüst(I)-nitrát-oldat
hatására 330,3 gramm tömegű csapadék válik le? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… KCl + … AgNO3 → … AgCl + … KNO3,
… KBr + … AgNO3 → … AgBr + … KNO3.
100. A) 70,00 gramm tömegű, vasat és rezet tartalmazó keverék teljes klórozásához 35,72 dm3 térfogatú, 25,00 °C
hőmérsékletű, standard nyomású klórgáz szükséges. Határozd meg a keverék tömeg- és anyagmennyi-
ség-százalékos összetételét! A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… Fe + … Cl2 → … FeCl3,
… Cu + … Cl2 → … CuCl2.
B) 25,50 gramm tömegű magnézium–alumínium keverék brómmal való reakciójához 184,8 gramm brómra
van szükség. Határozd meg a keverék w%- és x%-os összetételét! (A bróm párolgásától a számítás során
tekints el!) A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… Mg + … Br2 → … MgBr2,
… Al + … Br2 → … AlBr3.
C) 125,0 gramm tömegű cink–vas keverék kénnel való reakciójához 68,41 gramm kénre van szükség. Hatá-
rozd meg a keverék w%- és x%-os összetételét! (A kén szublimálásától a számítás során tekints el!) A leját-
szódó reakciók rendezendő egyenletei:
… Zn + … S → … ZnS,
… Fe + … S → … FeS.
101. A) A pétisó hatóanyagának (az ammónium-nitrát) előállítása több lépésben történik. A lejátszódó reakciók
… N2 + … H2 ⇌ … NH3,
… NH3 + … O2 → … NO + … H2O,
… NO + … O2 ⇌ … NO2,
… NO2 + … H2O + … O2 → … HNO3,
… NH3 + … HNO3 → … NH4NO3.
Az így nyert anyagot dolomitliszttel (CaCO3 · MgCO3) keverik.
Számítsd ki:
◉ hogy egy zsák (50,00 kg) pétisó előállításához milyen térfogatú standard nyomású, 25,00 °C hőmérsék-
g
letű ammóniagázra és milyen térfogatú 1,235 sűrűségű, 38,25 tömegszázalékos salétromsav-ol-
cm3
datra van szükség, ha a pétisó ammónium-nitrát-tartalma 27,00 tömegszázalékos! (A számítás során
vedd figyelembe, hogy a salétromsav előállításához is szükséges ammóniagáz!)
◉ hogy hány kg dolomitlisztet kell hozzákeverni az ammónium-nitráthoz, ha a pétisó ammónium-nit-
rát-tartalma 27,00 tömegszázalékos!
◉ az 50,00 kg tömegű pétisó nitrogén-, kalcium- és magnéziumtartalmát tömegszázalékban!
B) A pétisó hatóanyagának (az ammónium-nitrát) előállítása több lépésben történik. A lejátszódó reakciók
… N2 + … H2 ⇌ … NH3,
… NH3 + … O2 → … NO + … H2O,
… NO + … O2 ⇌ … NO2,
… NO2 + … H2O + … O2 → … HNO3,
… NH3 + … HNO3 → … NH4NO3.
Számítsd ki:
◉ hogy egy zsák (100,0 kg) pétisó előállításához milyen térfogatú 0,201 MPa nyomású, 45,00 °C hőmér-
g
sékletű ammóniagázra és milyen térfogatú 1,250 sűrűségű, 40,58 tömegszázalékos salétromsav-
cm3
oldatra van szükség, ha a pétisó ammónium-nitrát-tartalma 24,00 tömegszázalékos! (A számítás során
◉ a 100,0 kg tömegű pétisó nitrogén-, kalcium- és magnéziumtartalmát tömegszázalékban!
C) A pétisó hatóanyagának (az ammónium-nitrát) előállítása több lépésben történik. A lejátszódó reakciók
… N2 + … H2 ⇌ … NH3,
… NH3 + … O2 → … NO + … H2O,
… NO + … O2 ⇌ … NO2,
… NO2 + … H2O + … O2 → … HNO3,
… NH3 + … HNO3 → … NH4NO3.
Számítsd ki:
◉ hogy egy zsák (25,00 kg) pétisó előállításához milyen térfogatú 135 kPa nyomású, 80,00 °C hőmérsék-
g
letű ammóniagázra és milyen térfogatú 1,260 sűrűségű, 42,14 tömegszázalékos salétromsav-
cm3
oldatra van szükség, ha a pétisó ammónium-nitrát-tartalma 21,00 tömegszázalékos! (A számítás során
◉ a 25,00 kg tömegű pétisó nitrogén-, kalcium- és magnéziumtartalmát tömegszázalékban!
102. A) Számítsd ki a magnézium égéshőjét! A lejátszódó reakció rendezett egyenlete:

Mg(sz) + 0,5 O2(g) → MgO(sz).
B) Számítsd ki a metán égéshőjét! Vedd figyelembe, hogy a folyamat közben cseppfolyós víz keletkezik! A le-
játszódó folyamat rendezendő egyenlete:
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
C) Számítsd ki az etil-alkohol (C2H5OH) égéshőjét! A számításod során vedd figyelembe, hogy az égés közben
vízgőz képződik! A lejátszódó folyamat rendezendő egyenlete:
… C2H5OH(f ) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
103. A) Számítsd ki az 1,00 mol mennyiségű kalcium-karbonát-csapadék képződése közben bekövetkező ener-
giaváltozást! A lejátszódó reakció rendezendő ionegyenlete:
… Ca2+(aq) + … CO32–(aq) → … CaCO3(sz).
B) Számítsd ki az 1,00 mol mennyiségű ezüst(I)-klorid-csapadék képződése közben bekövetkező energiavál-
tozást! A lejátszódó reakció rendezendő ionegyenlete:
… Ag+(aq) + … Cl–(aq) → … AgCl(sz).
C) Számítsd ki az 1,00 mol mennyiségű ólom(II)-jodid-csapadék képződése közben bekövetkező energiavál-
tozást! A lejátszódó reakció rendezendő ionegyenlete:
… Pb2+(aq) + … I–(aq) → … PbI2(sz).
104. A) Mennyi hő szabadul fel 320 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású hidrogén azonos
állapotú fluorral való reakciója közben? Írd fel a lejátszódó reakció rendezett termokémiai egyenletét!
B) Mennyi hő szabadul fel szabadul fel 95,0 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású klórgáz
nátriummal való reakciója közben? Írd fel a lejátszódó reakció rendezett termokémiai egyenletét!
C) Mekkora mennyiségű hő nyelődik el 150 gramm tömegű mészkő bomlása közben? Írd fel a lejátszódó
reakció rendezett termokémiai egyenletét!
kJ
105. A) Számítás útján határozd meg a metanol (CH3OH) képződéshőjét, ha ismert az égéshője (ΔrH = –728 )!
mol
A lejátszódó égés rendezett egyenlete:
CH3OH(f ) + 1,5 O2(g) → CO2(g) + 2 H2O(f ).
B) Számítsd ki a kén-hidrogén képződéshőjét, ha ismert az alábbi részleges égési folyamat reakcióhője
kJ
(ΔrH = –265 )! A lejátszódó reakció rendezett egyenlete:
mol
H2S(g) + 0,5 O2(g) → H2O(f ) + S(sz).
kJ
C) Számítsd ki a vas(III)-oxid képződéshőjét, ha ismert az alábbi folyamat reakcióhője (ΔrH = 491 )! A le-
mol
játszódó reakció rendezendő egyenlete:
Fe2O3(sz) + 3 C(sz) → 3 CO(g) + 2 Fe(sz).
106. A) 100,0 gramm tömegű naftalin (C10H8(sz)) tökéletes égése közben 3,892 MJ hőmennyiség szabadul fel.
Határozd meg a naftalin képződéshőjét, ha tudod, hogy kizárólag szén-dioxid és vízgőz keletkezik! A leját-
… C10H8(sz) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
B) Számítsd ki a szőlőcukor (C6H12O6(sz)) képződéshőjét, ha ismert, hogy 40,0 grammnyi mennyiségének
elégetésekor 624 kJ hő fejlődik, miközben CO2(g) és H2O(f ) keletkezik! A lejátszódó reakció rendezendő
egyenlete:
… C6H12O6(sz) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
C) 41,25 mg tömegű kámfor (C10H16O(sz)) tökéletes égésekor 1,180 kJ hő szabadul fel. Számítsd ki, hogy
mekkora a kámfor képződéshője, ha tudod, hogy kizárólag szén-dioxid és vízgőz keletkezik! A lejátszódó
… C10H16O(sz) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
g
107. A) Butángázt (C4H10) oldottunk fel hexánban (C6H14). Az így kapott 6,50 w%-os oldat sűrűsége 0,608 .
cm3
Mekkora mennyiségű hő szabadul fel 145 cm3 térfogatú oldat tökéletes égésekor, amennyiben cseppfo-
lyós víz keletkezésével számolunk? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… C4H10(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… C6H14(f ) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
g
B) Propángázt (C3H8) oldottunk fel benzolban (C6H6). Az így kapott 15,0 w%-os oldat sűrűsége 0,855 .
cm3
Mekkora mennyiségű hő szabadul fel 75,8 cm3 térfogatú oldat tökéletes égésekor, amennyiben cseppfo-
lyós víz keletkezésével számolunk? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… C3H8(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… C6H6(f ) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
g
C) Metánt oldottunk fel oktánban (C8H18). Az így kapott 16,0 w%-os oldat sűrűsége 0,678 . Mekkora
cm3
hőmennyiség szabadul fel 400 cm3 térfogatú oldat tökéletes égésekor, amennyiben vízgőz keletkezésével
számolunk? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g),
… C8H18(f ) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
108. A) Mekkora mennyiségű hő fejlődik 200 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 40,0 x%
metánt és 60,0 x% butánt (C4H10) tartalmazó gázelegy tökéletes égésekor, ha a termékek hőmérséklete és
nyomása megegyezik a kiindulási anyagokéval? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… C4H10(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
B) Mekkora mennyiségű hő fejlődik 55,6 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 10,0 x%
szén-monoxidot, 20,0 x% propánt (C3H8) és 70,0 x% metánt tartalmazó gázelegy tökéletes égésekor, ha a
termékek hőmérséklete és nyomása megegyezik a kiindulási anyagokéval? A lejátszódó reakciók rende-
zendő egyenletei:
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g),
… C3H8(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
C) Mekkora mennyiségű hő fejlődik 130 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 30,0 x%
hidrogént, 30,0 x% szén-monoxidot és 40,0 x% metánt tartalmazó gázelegy tökéletes égése közben, ha
vízgőz képződésével számolunk? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… H2(g) + … O2(g) → … H2O(g),
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g),
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
109. A) Mekkora mennyiségű hő fejlődik 100 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 30,0 w%
metánt és 70,0 w% butánt (C4H10) tartalmazó gázelegy tökéletes égésekor, ha a termékek hőmérséklete és
nyomása megegyezik a kiindulási anyagokéval? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… C4H10(g) + … O2(g)→ … CO2(g) + … H2O(f ).
B) Mekkora mennyiségű hő fejlődik 6,24 m3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 40,0 w%
szén-monoxidot, 35,0 w% propánt (C3H8) és 25,0 w% metánt tartalmazó gázelegy tökéletes égésekor, ha a
termékek hőmérséklete és nyomása megegyezik a kiindulási anyagokéval? A lejátszódó reakciók rende-
zendő egyenletei:
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g),
… C3H8(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
C) Mekkora mennyiségű hő fejlődik 250 cm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 5,00 w%
hidrogént, 62,5 w% szén-monoxidot és 32,5 w% metánt tartalmazó gázelegy tökéletes égése közben, ha
vízgőz képződésével számolunk? A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… H2(g) + … O2(g) → … H2O(g),
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g),
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
110. A) Egy metán–bután gázelegy azonos állapotú hidrogéngázra vonatkoztatott sűrűsége 20,0. Számítsd ki,
hogy mekkora mennyiségű hő szabadul fel a gázelegy 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 1,75 m3
térfogatú mennyiségének tökéletes égésekor, miközben vízgőz keletkezik! A lejátszódó reakciók rende-
zendő egyenletei:
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g),
… C4H10(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
B) Egy C3H8–C4H10 gázelegy azonos állapotú oxigéngázra vonatkoztatott sűrűsége 1,63. Számítsd ki, hogy
mekkora hőmennyiség szabadul fel a gázelegy 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 6,25 m3 tér-
fogatú mennyiségének tökéletes égésekor, miközben cseppfolyós víz keletkezik! A lejátszódó reakciók
… C3H8(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… C4H10(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
C) Egy szén-monoxid–bután gázelegy azonos állapotú héliumgázra vonatkoztatott sűrűsége 9,50. Határozd
meg, hogy mekkora mennyiségű hő szabadul fel a gázelegy 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású,
18,6 dm3 térfogatú mennyiségének tökéletes égésekor, miközben vízgőz keletkezik! A lejátszódó reakciók
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g),
… C4H10(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
g
111. A) Egy propán–szén-monoxid gázelegy sűrűsége 25,0 °C hőmérsékleten, standard nyomáson 1,63 .
dm3
Számítással határozd meg, hogy mekkora hőmennyiség szabadul fel a gázelegy 25,0 °C hőmérsékletű,
standard nyomású, 55,5 dm3 térfogatú mennyiségének tökéletes égésekor, miközben cseppfolyós víz ke-
letkezik! A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… C3H8(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ),
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g).
g
B) Egy hidrogén–metán gázelegy sűrűsége 25,0 °C hőmérsékleten, standard nyomáson 0,408 . Szá-
dm3
mítsd ki, hogy mekkora hőmennyiség szabadul fel a gázelegy 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású,
356 dm3 térfogatú mennyiségének tökéletes égésekor, miközben cseppfolyós víz keletkezik! A lejátszódó
reakciók rendezendő egyenletei:
… H2(g) + … O2(g) → … H2O(f ),
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f ).
g
C) Egy szén-monoxid–bután gázelegy sűrűsége 25,0 °C hőmérsékleten, standard nyomáson 1,45 . Szá-
dm3
mítsd ki, hogy mekkora hőmennyiség szabadul fel a gázelegy 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású,
873 dm3 térfogatú mennyiségének tökéletes égésekor, miközben vízgőz keletkezik! A lejátszódó reakciók
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g),
… C4H10(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g).
112. A) 2,00 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású bután–hidrogén gázelegyet tökéletesen el-
égetünk. Az égés során 98,8 kJ mennyiségű hő szabadul fel, miközben a keletkező víz gáz-halmazállapotú
lesz. Határozd meg a gázelegy x%-os összetételét! A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… C4H10(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g),
… H2(g) + … O2(g) → … H2O(g).
B) Milyen az anyagmennyiség-százalékos összetétele annak a szén-monoxid–hidrogén gázelegynek, amely-
nek 125,0 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású mennyiségét elégetve 1,375 MJ hő
keletkezik? A lejátszódó reakciók során kizárólag gáz-halmazállapotú termékek keletkezésével számolj!
A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… CO(g) + … O2(g) → … CO2(g),
… H2(g) + … O2(g) → … H2O(g).
C) 350,0 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású metán–hidrogén gázelegy tökéletes égé-
se során 7,525 MJ hőmennyiség szabadul fel, miközben CO2(g) és H2O(g) képződik. Számítsd ki a gázelegy
anyagmennyiség-százalékos összetételét! A lejátszódó reakciók rendezendő egyenletei:
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g),
… H2(g) + … O2(g) → … H2O(g).

A vizsga eredeti A feladat Kizárólag ehhez a

Vizsgaidőszak A feladat elérési útvonala*
nyelve sorszáma témakörhöz kapcsolódik?

2008. október magyar 2. igen https://bit.ly/3P1AdV0
2005. október magyar 6. igen https://bit.ly/3NMKNyn
2006. február magyar 7. nem https://bit.ly/3IiBiWf
2009. október magyar 7. igen https://bit.ly/3OOxvm5
2010. október magyar 8. nem https://bit.ly/3apr3D0
2011. május magyar 8. igen https://bit.ly/3yka2SP
2012. május magyar 6. igen https://bit.ly/3nMpvWI
2014. október magyar 6. igen https://bit.ly/3nNtQsJ
2015. május magyar 7. igen https://bit.ly/3yeNbrM
2016. május angol 6. igen https://bit.ly/3P9wMMf
2016. május magyar 6. igen https://bit.ly/3akYEy6
2016. október magyar 9. nem https://bit.ly/3Rdu764
2017. május angol 7. igen https://bit.ly/3Aqthg3
2018. október magyar 7. igen https://bit.ly/3OOrXYH
2019. május angol 9. igen https://bit.ly/3afrwb9
2020. október magyar 7. nem https://bit.ly/3PowaT9
A témakörhöz kapcsolódó kísérlet sorszáma a 2022. májusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott emelt
17.
6. A REAKCIÓSEBESSÉG ÉS
A KÉMIAI EGYENSÚLY
◉ A kémiai változások sebessége függ a reaktánsok anyagi minőségétől, azok állapotától (például, hogy tömb
alakban vagy elporított formában kívánjuk reagáltatni), a reagáló részecskék koncentrációjától, a hőmérsék-
lettől, illetve attól, hogy alkalmaztunk-e katalizátort vagy sem.
◉ Minden reakció gyorsítható melegítéssel, még az exoterm átalakulások is. Ezzel szemben a hűtés minden
reakciót lassít, az endoterm átalakulásokat jobban.
◉ A katalizátor részt vesz az átalakulásban, miközben egy olyan reakcióutat nyit meg, amely kisebb aktiválási
energiával rendelkezik.
◉ Minden reakció egyedi, így az alkalmazható katalizátorok anyagi minőségében is vannak eltérések. Így a
vízelvonáshoz jó katalizátor a tömény kénsavoldat, míg az ammóniaszintézishez nem az.
◉ A reakciósebesség csak akkor számítható ki a reakcióegyenlet sztöchiometriai együtthatóinak felhasználá-

sával, ha egyszerű reakcióról van szó. Amennyiben a feladat elvárja a sebesség meghatározását vagy az
azzal történő logikai következtetések levonását, de nem tesz említést a reakció kinetikájáról, úgy azt egyszerű
reakciónak tekinthetjük.
◉ A megfordítható reakciók csak egy kis hányada vezet egyensúlyra.
◉ Az egyensúlyi rendszerben az egyes komponensek csak a legritkább esetben azonos koncentrációjúak, a

koncentrációk viszont mindig állandó értékűek.
◉ A nyomás- és térfogat-változtatás csak olyan egyensúlyi rendszerek esetében hatásos, amelyekben a gáz-
részecskék száma változik. Gyakran előfordul, hogy a rendszerben vannak szilárd anyagok és/vagy folyadékok
is, amelyek ebből a szempontból nem vehetők figyelembe.
◉ A katalizátor az egyensúlyi rendszer mindkét reakcióját egyformán gyorsítja, így az egyensúlyi rendszert
egyik irányba sem tolja el.
◉ Egy egyensúlyi rendszerben az egyik átalakulás mindig exoterm, a másik pedig mindig endoterm. A reakció
hő abszolút értéke a két reakció esetében megegyezik.
◉ A hűtés mindkét irányú reakciót lassítja. A különbség abban van, hogy az exoterm változás kevésbé lassul,
így a hőfejlődéssel járó folyamat felé tolódik el az egyensúlyi rendszer. De ez semmiképpen nem jelenti azt,
hogy a hűtés kedvező lenne az exoterm folyamatnak, mivel eközben a reakcióidő jelentősen megnő.
◉ Egy egyensúlyi rendszer egyensúlyi állandója abban az esetben számítható ki a tömeghatás törvénye és a
sztöchiometriai együtthatók segítségével, ha a rendszerben egyszerű reakciók játszódnak le. Ha a feladatban
nincs utalás ennek ellenkezőjére, akkor úgy kell tekinteni, hogy azok egyszerű kinetikájúak.
◉ Az egyensúlyi állandónak a legtöbb esetben van mértékegysége.
◉ Az egyensúlyi állandó a koncentrációk helyett abban az esetben számítható ki az anyagmennyiségek fel-

használásával, ha nem következik be részecskeszám-változás.
18. A reakciók sebessége és befolyásolása

19. A kémiai egyensúly és befolyásolása

1. Hogyan növelhető bármely kémiai változás sebessége?

A) A nyomás növelésével. B) Vaskatalizátor alkalmazásával.
C) Hűtéssel. D) A térfogat csökkentésével.
E) Valamelyik reaktáns mennyiségének növelésével.
2. Milyen módon NEM gyorsíthatjuk nyílt térben a 2 H2O2 → 2 H2O + O2 reakcióegyenlet szerint lejátszódó folya-
matot?
A) Növeljük hidrogén-peroxid-oldat koncentrációját.
B) Elvezetjük a rendszerből a keletkező oxigéngázt.
C) Nagy mennyiségű hőt közlünk a rendszerrel.
D) Barnakőport (MnO2) adunk a rendszerhez a folyamat katalizálása érdekében.
E) Intenzív fényforrás hatásának tesszük ki a rendszert.
3. A bróm és a hangyasav között lejátszódó reakció egy közepes sebességű, exoterm folyamat. Melyik alábbi meg-
állapítás HAMIS?
A) A reakció gyorsítható, ha növeljük a hőmérsékletet.
B) A reakciósebesség növelhető a bróm mennyiségének növelésével.
C) Megfelelő katalizátor segítségével az átalakulás rövidebb idő alatt bekövetkezik.
D) A folyamat gyorsabbá tehető, ha híg hangyasavoldat helyett tömény savoldatot alkalmazunk.
E) Az átalakulás gyorsul, ha hűtést alkalmazunk.
4. Az alábbi reakciók közül melyik NEM gyorsítható a hidrogén mennyiségének növelésével?

A) 2 H2 + O2 → 2 H2O B) CuO + H2 → Cu + H2O C) Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2
D) H2C=CH2 + H2 → H3C–CH3 E) WO3 + 3 H2 → W + 3 H2O
6. A reakciósebesség és a kémiai egyensúly 93
5. Hogyan változik a 2 A + B → 3 C egyszerű kinetikájú gázreakció sebessége, ha a nyomást megduplázzuk egy
zárt tartályban?
A) Nyolcszorosára nő. B) Négyszeresére nő. C) Kétszeresére nő.
D) Nyolcadrészére csökken. E) Nem változik a sebesség, mert nincs részecskeszám-változás.
6. Hogyan változik a 2 A + B → 3 C egyszerű kinetikájú gázreakció sebessége, ha a „C” jelű anyag koncentrációját
ötszörösére növeljük?
A) Tizenötszörösére nő. B) Ötszörösére nő. C) Ötödére csökken.
D) Tizedére csökken. E) Nem változik a sebesség.
7. Az alábbi átalakulások közül melyik tekinthető pillanatszerűnek?

A) A hidrogén égése. B) A vas korróziója. C) A hidrogén-peroxid bomlása.
D) A nátrium és víz reakciója. E) A fotoszintézis.
8. A nátrium-szulfát-oldathoz bárium-nitrát-oldatot öntünk. Az alábbi megállapítások közül melyik helyes?

A) Lassú változás megy végbe. B) Közepes sebességű reakció játszódik le.
C) Pillanatszerű reakció következik be. D) Robbanás történik.
E) Nem játszódik le kémiai átalakulás.
9. Mi az egyensúlyi állandó mértékegysége a 2 A + 3 B ⇌ C + 2 D egyensúlyi rendszer esetében, ha egyszerű

reakciók mennek végbe?
2 2 5 3
mol mol mol mol
A) 3
B) 3
C) 3
D) 3
dm dm dm dm
E) Az egyensúlyi állandónak nincs mértékegysége.
10. Hogyan határozható meg az egyensúlyi állandó a 3 A + B ⇌ 2 C + 4 D egyensúlyi rendszer esetében, ha egy-
szerű reakciók végbemenetelével számolunk?
[ A]3e [B ]e [ A]3e [B ]e [C ]2e [D ]e4

A) K B) K C) K
[C ]2e [D ]e4 [C ]2e [D ]e4 [ A]3e [B ]e
[C ]e2 [D ]e4 [C ]2e [D ]e4

D) K E) K
[ A]e3 [B ]e1 [ A]3e [B ]e
11. Hogyan írható fel a tömeghatás törvénye a 3 H2 + N2 ⇌ 2 NH3 egyensúlyi rendszer esetében, ha egyszerű reak-
ciók végbemenetelével számolunk?
[H2 ]3e [N2 ]e [H2 ]3e [N2 ]e [NH3 ]2e

A) K B) K C) K
[NH3 ]2e [NH3 ]2e [H2 ]3e [N2 ]e
[NH3 ]2e [NH3 ]2e

D) K E) K
[N2 ]3e [H2 ]e [H2 ]3e [N2 ]e
12. Az alábbi egyensúlyra vezető reakciók közül melyik esetében lehet a termékképződést elősegíteni a nyomás
csökkentésével?
A) H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) B) 2 SO2(g) + O2(g) ⇌ 2 SO3(g)
C) 2 NO(g) + O2(g) ⇌ 2 NO2(g) D) C(sz) + H2O(g) ⇌ CO(g) + H2(g)
E) CH3COOH(f ) + C2H5OH(f ) ⇌ CH3COOC2H5(f ) + H2O(f )
13. Miként lehet a bomlás irányába tolni a N2(g) + 3 H2(g) ⇌ 2 NH3(g) egyensúlyi rendszert?
A) A hidrogén mennyiségének jelentős növelésével.
B) Az ammónia elvezetésével.
C) Vaskatalizátor alkalmazásával.
D) A zárt tartály térfogatának növelésével.
E) A rendszer folyamatos kevertetésével.
14. Hogyan NEM lehet a termékképződés irányába tolni a 2 SO2(g) + O2(g) ⇌ 2 SO3(g) egyensúlyi rendszert, ha
tudjuk, hogy az égés exoterm folyamat?
A) Az oxigén mennyiségének jelentős növelésével.
B) A keletkező kén-trioxid fokozatos elvezetésével.
C) Vanádium(V)-oxid-katalizátor alkalmazásával.
D) A zárt tartály térfogatának csökkentésével.
E) A hőmérséklet jelentős növelésével.
15. A H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) egyensúlyi rendszerben az egyensúlyi koncentrációk függetlenek…

A) a nyomástól. B) a bevezetett hidrogén mennyiségétől.
C) a hőmérséklettől. D) az elvezetett HI mennyiségétől.
E) a jód kiindulási koncentrációjától.
16. A dinamikus egyensúlyi rendszerben…

A) az átalakulás gyorsabban játszódik le, mint a visszaalakulás.
B) az összes komponens koncentrációjának meg kell egyeznie.
C) csak gáz-halmazállapotú anyagok lehetnek jelen.
D) sem átalakulás, sem visszaalakulás nem megy végbe.
E) minden komponens koncentrációja állandó.
17. Az alábbi egyensúlyra vezető reakciók közül melyik esetében független az egyensúlyi állandó a zárt tartályban
alkalmazott nyomástól?
A) H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) B) 2 SO2(g) + O2(g) ⇌ 2 SO3(g)
C) 2 NO(g) + O2(g) ⇌ 2 NO2(g) D) C(sz) + H2O(g) ⇌ CO(g) + H2(g)
E) N2(g) + 3 H2(g) ⇌ 2 NH3(g)
18. Az egyensúlyi reakciók esetében…
A) teljesen felesleges katalizátort alkalmazni, mert úgysem lehet a segítségével eltolni az egyensúlyt egyik
irányba sem.
B) a melegítés csak az endoterm átalakulás sebességét növeli.
C) a tartály térfogatának akkor van jelentősége, ha a folyamatban a gázrészecskék száma változik.
D) egy idő után a visszaalakulás nagyobb sebességgel játszódik le, mint az átalakulás.
E) minden komponens egyensúlyi koncentrációja azonos.
19. Ha a 2 NO(g) + O2(g) ⇌ 2 NO2(g) egyensúlyi rendszert tartalmazó zárt tartályban megnöveljük az oxigén kon-
centrációját, akkor…
A) a nitrogén-monoxid koncentrációja is emelkedni fog.
B) a zárt tartályban megnő a nyomás, ami a nyomáscsökkenés irányába vezeti a rendszert.
C) ezzel párhuzamosan a nitrogén-dioxid mennyisége csökkenni fog.
D) semmilyen változás nem következik be.
E) az oxigén egy része a nitrogén-dioxiddal lép reakcióba.
20. A nitrogén-dioxid vörösbarna színű, míg a dinitrogén-tetraoxid színtelen. Mi történik, ha a 2 NO2(g) ⇌ N2O4(g)
rendszerben növeljük a nyomást?
A) Mivel a tartályban egy dimerizáció következik be, a nyomásnövelés nem eredményez változást.
B) A tartályban előforduló gázelegy színe fokozatosan sötétedni fog.
C) A tartályban előforduló gázelegy színe fokozatosan elszíntelenedik.
D) A tartály térfogata le fog csökkenni.
E) A tartályban található gázelegy tömege nőni fog.

Hasonlítsd össze a lassú és a pillanatreakciókat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz használhatod
a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A lassú reakció(k) B) A pillanatreakció(k) C) Mindkettő D) Egyik sem
21. A csapadékképződési reakciók ebbe a csoportba tartoznak.

22. A kénszalag égése ebbe a csoportba tartozik.
23. A hidrogén oxigénnel való reakciója is ilyen reakció.
24. Ilyen kémiai változás a vas korróziója.
25. Katalizátorral gyorsítható átalakulás.
26. Csak exoterm átalakulás lehet az ilyen reakció.
27. Az ilyen reakciók esetében általában igen kicsi az aktiválási energia értéke.
28. Az ezüst(I)ionok és a kloridionok között lejátszódó reakció ilyen átalakulás.
29. Közepes sebességű reakció hűtés hatására ilyen reakció lesz.
30. A nátrium-tioszulfát-oldat és a sósav között lejátszódó reakció is ilyen változás.
Hasonlítsd össze az ammóniaszintézist és a nitrogén-dioxid dimerizációját! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A folyamatokat tekintsd egyszerű kinetikájú átalakulásoknak!
kJ
A) Az ammóniaszintézis: N2(g) + 3 H2(g) ⇌ 2 NH3(g), ΔrH < 0
mol
kJ
B) A nitrogén-dioxid dimerizációja: 2 NO2(g) ⇌ N2O4(g), ΔrH < 0
mol
C) Mindkettő
D) Egyik sem
31. A nyomás csökkentése a visszaalakulás irányába tolja el az egyensúlyt.

32. Az egyensúlyi koncentrációk – minden komponensre nézve – állandók.
33. A térfogat csökkentése a bomlás irányába tolja el az egyensúlyt.
34. A zárt tartályba héliumgázt vezetve a termékképződés irányába tolódik el az egyensúly.
35. Melegítés hatására (közel) színtelen anyagi rendszer jön létre.
2
mol
36. Az egyensúlyi állandó mértékegysége 3
.
dm
37. Vaskatalizátor alkalmazásával egyre nagyobb mennyiségű termék jön létre.
38. Az egyensúlyi rendszer beállta után a tartályban nem játszódnak le átalakulások.
39. A tartályt jeges vízbe helyezve a benne lévő gázelegy egyre gyorsabban vörösbarna színűvé válik.
40. Az egyensúlyi állandó értéke negatív.
Hasonlítsd össze az alábbi két egyensúlyi rendszert! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! Mindkét átalakulást te-
kintsd egyszerű kinetikájú változásnak!
kJ kJ
A) 2 A(g) + B(sz) ⇌ 2 C(g), ΔrH < 0 B) A(g) + B(g) ⇌ 3 C(g), ΔrH > 0
mol mol
41. A nyomás csökkentése a visszaalakulás irányába tolja el az egyensúlyt.

42. Az egyensúlyi koncentrációk – minden komponens esetében – megegyeznek.
43. A térfogat csökkentése a bomlás irányába tolja el az egyensúlyt.
44. A zárt tartályba „A” jelű gázt vezetve a termékképződés irányába tolódik el az egyensúly.
45. Melegítés hatására mindkét irányú reakció gyorsul.
2
mol
46. Az egyensúlyi állandó mértékegysége 3
.
dm
47. Megfelelően megválasztott katalizátor alkalmazásával egyre nagyobb mennyiségű termék jön létre.
48. Az egyensúlyi rendszer beállta után a tartályban azonos sebességgel játszódnak le az átalakulások.
49. A tartályt jeges vízbe helyezve az egyensúlyi rendszer egyre inkább a termékképződés irányába tolódik.
50. Az egyensúly a bomlás irányába tolódik, ha a rendszerhez „C” jelű gázt vezetünk.
A táblázatba különböző egyszerű kinetikájú gázreakciók egyenleteit írtuk be. A táblázatba beírt információk alapján hatá-
rozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát! Amennyiben az adott körülmény változtatása nincs hatással a reakcióse-
bességre, írd oda, hogy „nem változik”!
Hogyan változik a reakciósebesség (hányszorosára nő vagy hányad részére csökken?), ha…

a „C” jelű anyag
Reakcióegyenlet az „A” jelű anyag a „B” jelű anyag a zárt tartály
koncentrációját
koncentrációját koncentrációját felére térfogatát felére
háromszorosára
megduplázzuk? csökkentjük? csökkentjük?
növeljük?
A+2B→3C+D 51. 52. 53. 54.
2A+B→C+2D 55. 56. 57. 58.
A+3B+C→2D+E 59. 60. 61. 62.
2A+3B→2C+D 63. 64. 65. 66.
2A+2B→C+D 67. 68. 69. 70.
4A→2B+3C+4D 71. 72. 73. 74.
A+2B+3C→2D 75. 76. 77. 78.
Az alábbi táblázatban különböző egyensúlyi rendszereket vizsgálunk. Add meg a táblázat sorszámozott celláiba, hogy
milyen változás következik be, ha az adott körülményt megváltoztatjuk! A lehetséges válaszok: a termékképződés irányába
tolódik az egyensúly, a visszaalakulás irányába tolódik az egyensúly, az egyensúlyi rendszer nem változik.
Melyik irányba tolódik el a kémiai egyensúly, ha …

a „B” jelű anyagot
jelentősen növel-
a hőmérsékletet?
az „A” jelű anyag
megduplázzuk?
jük a tartályban
koncentrációját
megválasztott
alkalmazunk?
rendszerből?
megfelelően
Reakcióegyenlet
elvezetjük a
megkötjük?
katalizátort
térfogatát?
tartályban
növeljük a
nyomást?
uralkodó
a „C” jelű
növeljük
a tartály
anyagot
kJ
A(g) + 2 B(g) ⇌ 3 C(sz) + D(g) ΔrH < 0 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.
mol
kJ
2 A(g) + 3 B(g) ⇌ 5 C(g) + D(g) ΔrH > 0 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.
mol
kJ
4 A(sz) + 2 B(g) ⇌ C(f ) + 3 D(sz) ΔrH > 0 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99.
mol
kJ
2 A(g) ⇌ 2 B(g) + 2 C(g) + D(g) ΔrH < 0 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106.
mol
kJ
3 A(g) + B(sz) ⇌ 4 C(g) + 2 D(f ) ΔrH > 0 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113.
mol
kJ
A(sz) + B(g) ⇌ C(f ) + D(g) ΔrH < 0 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120.
mol
kJ
2 A(f ) + B(f ) ⇌ 2 C(f ) + D(f ) ΔrH > 0 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127.
mol
kJ
4 A(g) + B(g) ⇌ C(g) + 3 D(g) ΔrH < 0 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134.
mol
A reakciósebesség befolyásolása
Kék színű csempe egyik sarkába, a csempe közepére, illetve a csempe egy másik sarkába különböző koncentrá-
ciójú nátrium-tioszulfát-oldatokból cseppeket képeztünk. Minden csepphez egyszerre ugyanakkora térfogatú,
mol
1,0 koncentrációjú sósavat cseppentettünk. A három cseppben eltérő időpillanatban változások indultak
dm3
meg.
Válaszolj a kísérlettel kapcsolatos kérdésekre!

135. Rendezd a lejátszódó reakció egyenletét!
… Na2S2O3 + … HCl → … NaCl + … SO2 + … S + … H2O
136. Mi volt az első változás, amelyet megfigyelhettünk?

137. Mi történt ezután az egyes cseppekben? Adj magyarázatot a bekövetkező változásokra!
138. A kísérletleírás alapján mit mondhatunk el a reakció sebességéről?
139. Mi a magyarázata annak, hogy a három cseppben nem azonos időpontban kezdődött el a reakció? Melyik
cseppben indulhatott el először az átalakulás?
140. Hogyan kellene változtatni a kísérlet leírásán ahhoz, hogy mindhárom cseppben azonos sebességgel menje-
nek végbe a változások? Legalább két megoldási javaslatot írj!
Egyensúlyi folyamatok vizsgálata

Egy kémcsőbe szilárd antimon(III)-kloridot (SbCl3) helyezünk, majd vízzel hozzuk kölcsönhatásba. Színtelen folya-
dékot kapunk.
… SbCl3 + … H2O ⇌ … SbOCl + … HCl
142. Mi történik, ha az egyensúlyi rendszerhez hidrogén-klorid-gázt vezetünk? A válaszodat indokold!

143. Melyik irányba tolódna el az egyensúly, ha a folyamatok gyorsítására megfelelően kiválasztott katalizátort
alkalmazunk?
Egy laboráns azt kapta feladatának, hogy antimon(III)-kloridot oldjon vízben. Sajnos egy kevés oldat a kézfejére
került, ami enyhén irritálta a bőrét. Az antimon(III)-kloridot tartalmazó edény címkéjén a szerepelt, hogy ilyen ese-
tekben vízzel le kell mosni az érintett felületet. Kevés vízzel megmosta a kézfejét, aminek hatására azt tapasztalta,
hogy az irritációt immár maró érzés váltotta fel.
144. Hogyan lett volna elkerülhető a baleset?
145. Mi lehet az oka, hogy kevés víz hatására sokkal erősebb irritációt, maró érzést érzett? A válaszodat az egyen-
súlyi reakció figyelembevételével és felhasználásával indokold!
146. A laboráns egy vegyész segítségét kérte, aki azt javasolta, hogy tömény nátrium-karbonát-oldattal mossa
meg alaposan az érintett felületet. A kézmosás közben erős pezsgés volt megfigyelhető, a maró érzés és az ir-
ritáció szinte azonnal megszűnt. Az egyensúlyi rendszerben előforduló anyagok figyelembevételével magya-
rázd meg a bekövetkező változást! Írd fel az egyensúlyi rendszer egyik komponensének rendezett egyenletét
a nátrium-karbonáttal! Miért volt fontos tömény oldatot alkalmazni?
Sárga színű vas(III)-klorid-oldathoz színtelen kálium-rodanid-oldatot (KSCN) öntünk. Az oldat a keletkező vas(III)-
rodanid hatására vérvörös színűvé válik.
… FeCl3 + … KSCN ⇌ … Fe(SCN)3 + … KCl
148. Milyen változás figyelhető meg amikor az egyensúlyi rendszerhez kálium-klorid-oldatot öntünk? A válaszo-
dat indokold!
149. Hogyan lehet azt elérni, hogy az előző változást követően újból az eredeti tapasztalatok legyenek megfigyel-
hetők? Adj meg legalább két megoldási lehetőséget indoklással együtt!
Fehér csempe két távoli sarkába 3-3 csepp híg réz(II)-szulfát-oldatot cseppentünk. A kék színű cseppekbe színtelen
kálium-bromid-oldatot cseppentve a cseppek zöld színűvé váltak.
… CuSO4(aq) + … KBr(aq) ⇌ … K2SO4(aq) + … CuBr2(aq)
151. Milyen változás figyelhető meg amikor az egyensúlyi rendszerhez színtelen kálium-szulfát-oldatot öntünk?
A válaszodat az egyensúlyi reakció figyelembevételével indokold!
152. Jelölj két olyan változtatási lehetőséget, amelynek eredményeképpen az anyagi rendszer zöld színűvé válik!
153. Melyik irányba tolódik el az egyensúly, ha ugyanezt az egyensúlyi rendszert egy zárt tartályban hozom létre,
majd a tartályban a nyomást a légköri nyomás 100-szorosára növeljük?
154. A) A 2 A + B → C megfelelő körülmények között végzett, egyszerű kinetikájú oldatreakcióban a kiindulási

mol mol
koncentrációk a következők: [A] = 0,400 3
és [B] = 0,300 . Számítsd ki, hogy hányad részére
dm dm3
csökken a reakció sebessége a kezdeti sebességhez képest abban az időpontban, amikor az „A” jelű anyag
75,0%-a elreagál!
B) Az A + 2 B → 3 C megfelelő körülmények között végzett, egyszerű kinetikájú oldatreakcióban a kiindulási
mol mol
koncentrációk a következők: [A] = 0,600 3
és [B] = 0,400 . Számítsd ki, hogy hányad részére csök-
dm dm3
ken a reakció sebessége a kezdeti sebességhez képest abban az időpontban, amikor a „B” jelű anyag fele
elreagál!
C) Az A + 3 B → 2 C megfelelő körülmények között végzett, egyszerű kinetikájú oldatreakcióban a kiindu-
mol mol
lási koncentrációk a következők: [A] = 0,200 3
és [B] = 0,500 . Számítsd ki, hogy hányad részére
dm dm3
csökken a reakció sebessége a kezdeti sebességhez képest abban az időpontban, amikor az „A” jelű anyag
80,0%-a elreagál!
155. A) Számítással határozd meg, hogy hogyan változik meg az

A+2B→3C
megfelelő körülmények között végzett, egyszerű kinetikájú gázreakció sebessége, ha a reakció végbeme-
neteléhez alkalmazott zárt tartály térfogatát a felére csökkentjük!
B) Számítással határozd meg, hogy hogyan változik meg a
3A+B→2C
neteléhez alkalmazott zárt tartály térfogatát a negyedére csökkentjük!
C) Számítással határozd meg, hogy hogyan változik meg a
2A+2B→C
neteléhez alkalmazott zárt tartály térfogatát a duplájára növeljük!
mol mol
156. A) Mennyi az egyensúlyi rendszerben a komponensek koncentrációja, ha 1,00 3
„A” és 3,00 „B”‑ből
dm dm3
kiindulva az „A” jelű anyag 25,0%-a alakul át az
A+2B⇌C+D
egyenlet szerinti egyensúlyi reakcióban? Mennyi ezen körülmények között a K egyensúlyi állandó értéke?
mol mol
B) Mennyi az egyensúlyi rendszerben a komponensek koncentrációja, ha 2,00 3
„A” és 4,00 „B”‑ből
dm dm3
kiindulva a „B” jelű anyag 10,0%-a alakul át a
2A+B⇌C+3D
egyenlet szerinti egyensúlyi reakcióban? Mennyi ezen körülmények között a K egyensúlyi állandó értéke?
mol
C) A kén-trioxid előállítása során a kén-dioxid-gáz kiindulási koncentrációja 3,00 3
, míg az oxigéngázé
mol dm
2,00 . Az egyensúly beállásáig a kén-dioxid-gáz 60,0%-a alakul át. Számítással határozd meg az
dm3
egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó (K) értékét, ha tudod, hogy az alábbi rendezen-
dő folyamat játszódik le:
… SO2 + … O2 ⇌ … SO3!
157. A) 2,50 m3 térfogatú edény adott hőmérsékleten 500 mol hidrogént és 750 mol jódot tartalmaz. Az egyensú-
lyi állapot beállása során a jód egyharmada alakult át a
H2 + I2 ⇌ 2 HI
egyensúlyi reakció szerint. Számítsd ki a K egyensúlyi állandó értékét!
B) Mennyi a kellően magas hőmérsékleten végbemenő
2 H2O ⇌ 2 H2 + O2
folyamat K egyensúlyi állandója, ha egy 10,0 dm3 térfogatú zárt edényben 30,0 mol vizet hevítve 40,0%-ban
megy végbe a disszociáció?
C) 25,0 mol nitrogént és 60,0 mol hidrogént vezetünk egy üres, 10,0 dm3 térfogatú tartályba. Miközben a
N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3
reakcióegyenlet szerint elérjük az egyensúlyt, a nitrogén mennyiségének 70,0%-a átalakult. Számítsd ki a
K értékét!
158. A) 12,0 mol nitrogén-monoxidot és 8,00 mol oxigént egy üres, 2,00 dm3 térfogatú palackba vezetünk, majd
a palackot lezárás után 500 °C-ra hevítjük. Az egyensúly elérése után a palack 4,00 mol nitrogén-dioxidot
tartalmaz. Határozd meg a K értékét, tudod, hogy az alábbi folyamat megy végbe:
2 NO + O2 ⇌ 2 NO2!
B) Egy 3,00 dm3 térfogatú tartály kezdetben 15,0 mol szén-dioxidból és 15,0 mol hidrogénből álló gázele-
gyet tartalmaz. A
CO2 + H2 ⇌ CO + H2O
reakció szerint beállt egyensúlyban a CO2 koncentrációja az eredeti koncentrációnak pontosan a fele. Szá-
mítsd ki a K egyensúlyi állandót!
C) Egy 5,00 dm3 térfogatú tartály kezdetben 20,0 mol kén-dioxidból és 30,0 mol oxigénből álló gázelegyet
tartalmaz. A
2 SO2 + O2 ⇌ 2 SO3
reakció szerint beállt egyensúlyban a SO2 koncentrációja az eredeti koncentrációnak pontosan a fele. Szá-
mítsd ki a K egyensúlyi állandót!
159. A) Mennyi a CH4 + H2O ⇌ CO + 3 H2

folyamat K egyensúlyi állandója, ha egy 2,00 dm3 térfogatú zárt edényben 160 gramm tömegű metángázt
és 180 gramm tömegű vízgőzt összekeverve a szénhidrogén 25,0%-a alakul át?
B) Mennyi a CO + H2O ⇌ CO2 + H2
folyamat K egyensúlyi állandója, ha egy 3,00 dm3 térfogatú zárt edényben 560 gramm tömegű szén-mo-
noxid-gázt és 36,0 gramm tömegű vízgőzt összekeverve a víz 75,0%-a alakul át?
C) Mennyi a 2 SO2 + O2 ⇌ 2 SO3
folyamat K egyensúlyi állandója, ha egy 3,00 dm3 térfogatú zárt edényben 128 gramm tömegű kén-dioxi-
dot és 480 gramm tömegű oxigéngázt összekeverve a kén-dioxid 90,0%-a alakul át?
160. A) Az A+3B⇌C
mol
egyensúlyi folyamatban minden komponens egyensúlyi koncentrációja 0,200 . Mekkora ilyen körül-
dm3
mények között a folyamat egyensúlyi állandója? Számítsd ki, hogy az „A” vagy a „B” jelű anyag alakul-e át
nagyobb százalékban!
B) A 2A+B⇌3C+3D
mol
dm3
C) A 2A+4B⇌3C+3D
mol
dm3
A feladat
sorszáma

2009. május magyar 6. nem https://bit.ly/3zP3bmg
2015. május magyar 3. nem https://bit.ly/3QfJqd9
2005. május magyar 7. igen https://bit.ly/3JlHltS
2007. október magyar 5. igen https://bit.ly/3JpDgov
2008. május magyar 9. igen https://bit.ly/3cWhZXh
2009. október magyar 8. igen https://bit.ly/3Jo9G2E
2011. május magyar 9. igen https://bit.ly/3cZohFI
2013. május angol 9. nem https://bit.ly/3QfhohA
2015. május magyar 9. nem https://bit.ly/3SjaeuM
2017. május angol 9. igen https://bit.ly/3OVR5fo
2017. május magyar 6. nem https://bit.ly/3vyKUqW
2019. október magyar 10. nem https://bit.ly/3JoaxQU
2020. május magyar 4. nem https://bit.ly/3cNQyie
2021. május magyar 7. nem https://bit.ly/3JD5egN
8., 9.
* Utolsó letöltés időpontja: 2022. 08. 02.
7. A SAV-BÁZIS REAKCIÓK

◉ Arrhenius szerint a savak olyan anyagok, amelyek vizes oldatban hidrogénionra és anionra (savmaradékion-
ra), a bázisok olyan anyagok, amelyek hidroxidionra és kationra disszociálnak. Ezzel szemben Brønsted sze-
rint a savak olyan molekulák vagy ionok, amelyek protont (hidrogéniont) adnak át egy másik részecskének,
míg a bázisok olyan molekulák vagy ionok, amelyek protont vesznek fel.
◉ Egy sav erősségét a savi disszociációs állandó (vagy más néven savállandó), a bázis erősségét a bázisállandó
mutatja meg. Az 1-nél nagyobb állandó erős savat, illetve bázist jelöl.
◉ A gyenge savak, illetve a gyenge bázisok vizes oldatában a disszociáció nő a hígítással.
◉ Egy erős sav konjugált bázispárja gyenge, míg egy gyenge sav konjugált bázispárja erős.
◉ A pH csak 22,0 °C hőmérsékleten változik 0 és 14 között. Ilyen hőmérsékleten lesz ugyanis a vízionszorzat
2
mol
értéke 1,00 · 10–14 3
. A hőmérséklet növelésével nő a vízionszorzat értéke, aminek következtében a
dm
pH-skála rövidebb: 70,0 °C-on például 0-tól 12,68-ig tart. Ennek következtében a semleges pH is egyre kisebb
értékű lesz: 70,0 °C-on a pH = 6,34 lesz a semleges.
A számítási feladatokban – az egyszerűség kedvéért – 25,0 °C-on is 0 és 14 között értelmezzük a pH-t.
◉ Az erős savak és erős bázisok reakciójából keletkező sók csak akkor fognak semleges kémhatású vizes ol-
datot képezni, ha szabályos sók. A savanyú sók (mint például a NaHSO4) vizes oldata kissé savas kémhatású.

20. A sav-bázis reakciók

21. A kémhatás és a pH. A közömbösítés és a semlegesítés

1. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan részecskéket, amelyek savként képesek viselkedni?
A) H3O+, H2S, NH3, HF. B) NH4+, OH–, HCl, H2SO4. C) H2CO3, HCO3–, H3PO4, HNO2.
D) HBr, HNO3, HClO4, H2. E) NaOH, NH3, KOH, Ca(OH)2.
2. Melyik sor tartalmaz kizárólag egyértékű savakat?
A) HNO3, H2S, HI, HF. B) HBr, H2CO3, HCl, H2SO4. C) H2CO3, H2SO3, H3PO4, H2SO4.
D) HBr, HNO3, HClO4, HCl. E) HF, HClO3, H2S, HCl.
3. Melyik sorban vannak felsorolva kizárólag olyan részecskék, amelyek a vízzel szemben savként és bázisként is
viselkedhetnek?
A) NH3, HNO3, HCO3–. B) HCO3–, HSO4–, H2PO4–. C) [Al(H2O)6]3+, OH–, H2O.
D) CO32–, SO42–, SO32–. E) H3O+, H2SO4, H2CO3.
4. Az alábbiak közül melyik sav-bázis reakció?

A) Az ammóniaszintézis. B) A hidrogén és klór reakciója.
C) A kalcium-karbonát bomlása. D) A kénsav reakciója a meszes vízzel.
E) A kénsav és a cink reakciója.
5. Melyik állítás igaz minden gyenge savra?

A) A savállandója 1-nél nagyobb szám.
B) Kétértékű savként viselkedik.
C) A disszociáció mértéke a hígítás során csökken.
D) Tízszeresére hígítva pontosan 1 egységgel csökken a pH-ja.
E) A hígítása során csökken a vizes oldat oxóniumion-koncentrációja.
6. A HCl erős sav, a HF viszont gyenge (középerős). Ezt igazolja az a tény, hogy…
A) a HCl erősebben maró hatású, mint a HF, amit az is mutat, hogy a sósav még az üveget is marja.
B) a HCl az erős bázisokkal is elreagál, míg a HF csak a gyenge bázisokkal.
C) a HCl vízben való oldódása során protonátadás következik be, míg a HF esetében nem.
D) a HCl vizes oldatban kisebb mértékben disszociál, mint a HF.
E) a HCl savállandójának értéke 1-nél nagyobb, míg a HF-é 1-nél lényegesen kisebb.
7. Az alábbi folyamatok közül melyik NEM tekinthető közömbösítésnek?

A) NaOH + HNO3 → NaNO3 + H2O B) 2 K + 2 HCl → 2 KCl + H2O
C) KOH + HBr → KBr + H2O D) 3 NaOH + H3PO4 → Na3PO4 + 3 H2O
E) Ca(OH)2 + H2SO4 → CaSO4 + 2 H2O
8. Az alábbi folyamatok közül melyik NEM jelölhet semlegesítést?

A) NaOH + HNO3 → NaNO3 + H2O B) Ca(OH)2 + H2SO4 → CaSO4 + 2 H2O
C) KOH + HI → KI + H2O D) 2 NaOH + H2CO3 → Na2CO3 + 2 H2O
E) KOH + HBr → KBr + H2O
7. A sav-bázis reakciók 105
9. Adott a HBr + H2O ⇌ Br– + H3O+
sav-bázis reakció. Melyik részecske viselkedik (vagy mely részecskék viselkednek) savként?
A) A HBr. B) A HBr és a Br–. C) A H2O és az H3O+.
D) Az H3O+. E) A HBr és az H3O+.
10. Adott a HI + H2O ⇌ I– + H3O+

sav-bázis reakció. Melyik részecske a hidrogén-jodid bázispárja?
A) A H2O. B) A I–. C) Az H3O+. D) A H2O és a I–. E) A I– és a H3O+.
11. A pH = 2,00-es oldatra NEM jellemző, hogy…

A) az oldat savas kémhatású.
B) az oldat hígításával nő a pH.
C) az oldathoz lúgot öntve közömbösítés játszódik le.
mol
D) az oldatban 25,0 °C-on a [OH–] = 1,00 · 10–2 .
dm3
E) az oldatban nagyobb az oxóniumion-koncentráció, mint a hidroxidion-koncentráció.
mol
12. A 0,0100 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldatra jellemző, hogy…
dm3
A) az oldat savas kémhatású.
B) az oldat hígításával nő a pH.
C) az oldathoz lúgot öntve közömbösítés játszódik le.
mol
D) az oldatban a [OH–] = 1,00 · 10–2 .
dm3
E) az oldatban nagyobb az oxóniumion-koncentráció, mint a hidroxidion-koncentráció.
mol
13. Mennyi a pH-ja a 0,0500 koncentrációjú kénsavnak? (Mindkét disszociációs lépést tekintsd teljesnek!)
dm3
A) 1,00. B) 1,30. C) 0,05. D) 0,100. E) 12,7.
mol
14. Mennyi a pH-ja a 0,0250 koncentrációjú kalcium-hidroxid-oldatnak 25,0 °C hőmérsékleten?
dm3
A) 1,30. B) 12,7. C) 1,60. D) 12,4. E) 2,50.
15. Melyik indikátor NEM alkalmas sav-bázis folyamatok előrehaladásának jelzésére?

A) A metilnarancs. B) A murexid. C) A fenolftalein.
D) A vörös káposzta leve. E) Az univerzál indikátor.
16. Milyen színű lesz a fenolftaleinnel megfestett víz, ha abban nátrium-nitrátot oldunk?
A) Rózsaszínű. B) Sárga színű. C) Sötétzöld színű.
D) Sárgászöld színű. E) Nem változik meg az oldat színe.
17. Melyik sorban vannak felsorolva kizárólag olyan anyagok, amelyeket fenolftaleines vízben oldva színes oldatot
kapunk?
A) CaO, NaOH, NH3, K2CO3. B) HCl, HNO3, NH4Cl, AlCl3. C) HClO4, NH4NO3, HBr, H2SO4.
D) Na2CO3, K2S, NaHSO4, NaCl. E) NaNO3, K2SO4, CaCl2, KCl.
18. Melyik sorban vannak felsorolva kizárólag olyan anyagok, amelyeket a metilnaranccsal megfestett vízben old-
va színváltozást tapasztalunk?
A) CaO, NaOH, NH3, K2CO3. B) HCl, HNO3, NH4Cl, AlCl3. C) HClO4, KNO3, HBr, H2SO4.
D) Na2CO3, K2S, NaHSO4, NaCl. E) NaNO3, K2SO4, CaCl2, KCl.
19. Az alábbi állítások közül melyik HAMIS?

A) A fenolftalein indikátor kizárólag a lúgos kémhatású anyagok vizes oldatát jelzi színváltozással.
B) Az erős savak hígítása pH-növekedéssel jár.
C) A hidrogén-szulfát-ion amfoter részecske.
D) Az alumínium-klorid vizes oldata savas kémhatású.
E) A gyenge savakból – koncentrációtól függetlenül – csak pH = 2,00-nél nagyobb pH-jú oldatot lehet készí-
teni.
20. A nátrium-karbonát vizes oldata azért lúgos kémhatású, mert…

A) a nátriumionok kölcsönhatásba lépnek a vízzel, miközben hidroxidionok keletkeznek.
B) a karbonátionok reagálnak a vízzel, miközben hidroxidionok jönnek létre.
C) a nátriumvegyületek mindegyike lúgosan hidrolizál.
D) egy gyenge bázis és erős sav sója.
E) vízoldható karbonát.

Hasonlítsd össze a gyenge és az erős savakat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz használhatod a
Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A gyenge savak B) Az erős savak C) Mindkettő D) Egyik sem
21. Disszociációjuk mértéke nő a vizes oldat hígításával.

22. Savállandójuk 1-nél kisebb értékű.
23. Ebbe a csoportba tartozik a hidrogén-jodid.
24. Erős bázisokkal reagálva a keletkező só lúgosan hidrolizál.
25. Vizes oldatuk pH-ja 25,0 °C-on 7-nél nagyobb.
26. Lúgokkal való reakciójukat közömbösítésnek nevezzük.
27. A vizes oldatukban nincsenek disszociálatlan savmolekulák.
28. A szénsav ebbe a csoportba tartozik.
29. Az ammónia ebbe a csoportba tartozik.
30. A vizes oldatukban az oxóniumion-koncentráció nagyobb, mint a hidroxidion-koncentráció.
Hasonlítsd össze a nátrium-hidroxid és az ammónia vizes oldatát! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megol-
dáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
mol
A) A 0,0100 koncentrációjú, 25,0 °C hőmérsékletű nátrium-hidroxid-oldat
dm3
mol
B) A 0,0100 koncentrációjú, 25,0 °C hőmérsékletű ammóniaoldat
dm3
C) Mindkettő
D) Egyik sem
31. A vizes oldat lúgos kémhatású.

mol
32. Az oldatban a [OH–] < 1,00 · 10–2 .
dm3
33. Az oldatot hígítva pH-növekedés következik be.

34. Lúggal reagál, miközben közömbösítés játszódik le.
35. A reakciójával létrejövő sók gyakran savasan hidrolizálnak.
36. Az oldat pH-ja 2,00.
37. Az oldatban az oxóniumion-koncentráció nagyobb, mint a hidroxidion-koncentráció.
38. Az oldathoz fenolftaleint cseppentve színváltozás következik be.
39. Az oldatot tízszeresére hígítva pontosan 1 egységgel változik a pH.
40. Egyértékű bázis vizes oldata.
Hasonlítsd össze a savasan és a lúgosan hidrolizáló sókat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz
A) Savasan hidrolizáló sók B) Lúgosan hidrolizáló sók
41. Erős savak és erős bázisok reakciója során szinte mindig ilyen sók keletkeznek.
42. A vizes oldat kémhatásának semlegestől való eltérését az eredményezi, hogy a só kationja reakcióba lép a víz-
molekulákkal, miközben az oxóniumionok koncentrációja megváltozik.
43. A vizes oldat kémhatásának semlegestől való eltérését az eredményezi, hogy a só anionja reakcióba lép a víz-
molekulákkal, miközben az oxóniumionok koncentrációja megváltozik.
44. Gyenge bázisok közömbösítésével keletkezhetnek ilyen sók.
45. Gyenge savak közömbösítésével keletkezhetnek ilyen sók.
46. A semlegesítés jellemzően ilyen sók keletkezésével jár.
47. A vizes oldatukba univerzál indikátort cseppentve az indikátor színe megváltozik.
48. Ebbe a csoportba tartozik a nátrium-szulfát.
49. Az ammónium-nitrát ebbe a csoportba tartozik.
50. A nátrium-szulfid ebbe a csoportba tartozik.
Hasonlítsd össze a két különböző hőmérsékletű sósavat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz hasz-
mol
A) A 0,0100 koncentrációjú, 25,0 °C hőmérsékletű sósav
dm3
mol
B) A 0,0100 koncentrációjú, 50,0 °C hőmérsékletű sósav
dm3
C) Mindkettő
D) Egyik sem
51. Erős bázissal sztöchiometrikus arányban reagálva pH = 7,00-es oldat keletkezik.

52. Az oldatban az oxóniumion-koncentráció nagyobb, mint a hidroxidion-koncentráció.
mol
53. Az oldatban a [OH–] < 1,00 · 10–2 .
dm3
mol
54. Az oldatban az [H3O+] < 1,00 · 10–2 .
dm3
55. Az oldat pH-ja 2,00.

56. Az oldat pOH-ja 12,0.
57. Ammóniaoldattal reagálva lúgosan hidrolizáló sót eredményez.
58. Az oldathoz fenolftaleint cseppentve színváltozás következik be.
59. Az oldatot hígítva pH-növekedés következik be.
2
mol
60. Az oldatban az oxóniumion-koncentráció és a hidroxidion-koncentráció szorzata 1,00 · 10–14 3
.
dm
A vízionszorzat Az oxóniumion- A hidroxidion-

értéke koncentráció koncentráció
A folyadék A folyadék
mol
2
mol mol A pH értéke
megnevezése hőmérséklete (°C)
dm3 dm3 dm3
desztillált víz 22,0 1,00 · 10–14 61. 62. 63.
desztillált víz 60,0 1,26 · 10–13

64. 65. 66.
mol
0,0100
dm3 22,0 1,00 · 10–14 67. 68. 69.
koncentrációjú sósav
mol
0,0100
dm3 40,0 3,80 · 10–14 70. 71. 72.
koncentrációjú sósav
A vízionszorzat Az oxóniumion- A hidroxidion-
értéke koncentráció koncentráció
A folyadék A folyadék
mol
2
mol mol A pH értéke
megnevezése hőmérséklete (°C)
dm3 dm3 dm3
mol
0,0100
dm3
22,0 1,00 · 10–14 73. 74. 75.
koncentrációjú
nátrium-hidroxid-oldat
mol
0,0100
dm3
50,0 5,60 · 10–14 76. 77. 78.
koncentrációjú
mol
0,0100
dm3
22,0 1,00 · 10–14 79. 80. 81.
koncentrációjú
nátrium-klorid-oldat
mol
0,0100
dm3
30,0 1,89 · 10–14 82. 83. 84.
koncentrációjú
nátrium-klorid-oldat
A táblázatba beírt információk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát! Amennyiben az utolsó
oszlopban az adott cella kitöltése nem indokolt, húzd ki! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytábláza-
tok című könyvet!
A só vizes oldatának A só vizes oldatának A só vizes A semlegestől eltérő kémhatás esetén

A só képlete színe metilnarancs színe fenolftalein oldatának a kémhatásváltozást eredményező
indikátor mellett indikátor mellett kémhatása folyamat ionegyenlete
NaBr 85. 86. 87. 88.
Na2CO3 89. 90. 91. 92.
AlCl3 93. 94. 95. 96.
(NH4)2SO4 97. 98. 99. 100.
Ca(NO3)2 101. 102. 103. 104.
K3PO4 105. 106. 107. 108.
Na2SO3 109. 110. 111. 112.
A táblázat kitöltése során jelöld, hogy hogyan változik az oldatok pH-ja (nő, csökken, nem változik) az egyes tényezők
módosításának hatására! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
koncentrációjú
koncentrációjú
koncentrációjú
koncentrációjú
koncentrációjú
ammónium-klorid-oldat
kálium-karbonát-oldat
nátrium-nitrát-oldat
dm3
dm3
dm3
dm3
dm3
mol
mol
mol
mol
mol
sósav
0,100
0,100
0,100
0,100
0,100
Desztillált vizet öntünk hozzá 113. 114. 115. 116. 117.
mol
0,0100 koncentrációjú sósavat öntünk hozzá 118. 119. 120. 121. 122.
dm3
mol
0,0100 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldatot öntünk hozzá 123. 124. 125. 126. 127.
dm3
mol
0,100 koncentrációjú konyhasóoldatot öntünk hozzá 128. 129. 130. 131. 132.
dm3
mol
0,100 koncentrációjú hidrogén-bromid-oldatot öntünk hozzá 133. 134. 135. 136. 137.
dm3
mol
0,100 koncentrációjú szénsavat öntünk hozzá 138. 139. 140. 141. 142.
dm3

A háztartási anyagok vizes oldatának kémhatása
Nagy méretű fehér színű csempére fekete színű tintával író alkoholos filctoll segítségével egy 3 oszlopból és 8 sor-
ból álló táblázatot rajzolunk. A csempére háztartási anyagok kis mennyiségeit helyezzük el a következő módon:
◉ az első sor mindhárom cellájába háztartási ecet hígított oldatának 2-3 cseppje;
◉ a második sor mindhárom cellájába mosószóda vizes oldatának 2-3 cseppje;
◉ a harmadik sor mindhárom cellájába sós víz 2-3 cseppje;
◉ a negyedik sor mindhárom cellájába szódavíz 2-3 cseppje;
◉ az ötödik sor mindhárom cellájába lefolyótisztító híg vizes oldatának 2-3 cseppje;
◉ a hatodik sor mindhárom cellájába híg szappanoldat 2-3 cseppje;
◉ a hetedik sor mindhárom cellájába háztartási vízkőoldó hígított oldatának 2-3 cseppje;
◉ a nyolcadik sor mindhárom cellájába citromlé 2-3 cseppje.
Az első oszlop cseppjeihez univerzál indikátort, a második oszlop cseppjeihez fenolftaleint, míg a harmadik oszlop
cseppjeihez metilnarancs indikátort cseppentünk.
Válaszolj a kísérlettel kapcsolatos kérdésekre! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című
könyvet!
143. Mely folyadék(ok) savas kémhatású(ak)? Mi az oldott anyag ebben/ezekben az oldat(ok)ban?
144. Írd fel a(z egyik) savas kémhatású vizes oldatban a kémhatást okozó folyamat ionegyenletét!
145. Mely folyadék(ok) lúgos kémhatású(ak)? Nevezd meg a(z egyik) lúgos kémhatású oldatban az oldott anyagot!
146. Írd fel a(z egyik) lúgos kémhatású vizes oldatban a kémhatást okozó folyamat ionegyenletét!
147. Mely oldatok esetén figyelhetünk meg vörös vagy narancssárga színt univerzál indikátor becseppentése után?
148. Mely oldatok esetén figyelhetünk meg kékeszöld (esetleg lila) színt univerzál indikátor becseppentése után?
149. Mely oldatok esetén nem figyelhető meg változás a fenolftalein becseppentése után?
150. Mely oldatok esetén figyelhetünk meg rózsaszín megjelenését a fenolftalein becseppentése után?
151. Mely oldatok esetén figyelhetünk meg vörös színt a metilnarancs indikátor becseppentése után?
Közömbösítés és semlegesítés
Egy középiskolás tanuló szorgalmi feladatként kiselőadást szeretne tartani a közömbösítés és semlegesítés téma-
köréből. A kiselőadás részeként tanulói demonstrációs kísérleteket is be kíván mutatni. Ehhez a kívánt mennyiség-
ben a következő anyagok állnak rendelkezésére:
mol
◉ 1,00 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat,
dm3
mol
◉ 1,00 koncentrációjú sósav,
dm3
mol
◉ 1,00 koncentrációjú ammóniaoldat,
dm3
mol
◉ 1,00 koncentrációjú foszforsavoldat.
dm3
Válaszolj a kísérlettel kapcsolatos kérdésekre! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című

könyvet!
152. Írd fel négy lehetséges sav-bázis reakció rendezett egyenletét!
153. A felírt négy folyamat közül melyik/melyek tekinthetők semlegesítésnek? A válaszodat indokold!
154. Melyik reakció során keletkezik lúgosan hidrolizáló só? Írd fel lúgos kémhatást eredményező folyamat ione-
gyenletét!
155. Melyik reakció során keletkezik savasan hidrolizáló só? Írd fel savas kémhatást eredményező folyamat ione-
gyenletét!
156. Mit figyelhetne meg a tanuló, ha véletlenül a két lúgoldatot öntené össze? A válaszodat indokold!
mol
157. A) Számítsd ki egy olyan oldat pH-ját, amelyben az oxóniumionok koncentrációja 2,34 ∙ 10–3 !
dm3
mol
B) Számítsd ki egy olyan oldat pH-ját, amelyben az oxóniumionok koncentrációja 4,61 ∙ 10–2 !
dm3
mol
C) Számítsd ki egy olyan oldat pH-ját, amelyben az oxóniumionok koncentrációja 8,93 ∙ 10–4 !
dm3
158. A) Számítsd ki egy olyan 25,0 °C hőmérsékletű oldat pH-ját, amelyben a hidroxidionok koncentrációja
mol
1,59 ∙ 10–2 !
dm3
B) Számítsd ki egy olyan 25,0 °C hőmérsékletű oldat pH-ját, amelyben a hidroxidionok koncentrációja
mol
6,92 ∙ 10–4 !
dm3
C) Számítsd ki egy olyan 25,0 °C hőmérsékletű oldat pH-ját, amelyben a hidroxidionok koncentrációja
mol
5,16 ∙ 10–3 !
dm3
159. A) Számítsd ki egy olyan 40,0 °C hőmérsékletű oldat pH-ját, amelyben a hidroxidionok koncentrációja
mol
2,00 ∙ 10–3 !
dm3
B) Számítsd ki egy olyan 50,0 °C hőmérsékletű oldat pH-ját, amelyben a hidroxidionok koncentrációja
mol
3,50 ∙ 10–2 !
dm3
C) Számítsd ki egy olyan 70,0 °C hőmérsékletű oldat pH-ját, amelyben a hidroxidionok koncentrációja
mol
8,25 ∙ 10–4 !
dm3
160. A) Mennyi az oxóniumionok koncentrációja abban az oldatban, amelynek pH-ja 3,22?

B) Mennyi az oxóniumionok koncentrációja abban az oldatban, amelynek pH-ja 2,75?
C) Mennyi az oxóniumionok koncentrációja abban az oldatban, amelynek pH-ja 1,72?
161. A) Mennyi a hidroxidionok koncentrációja abban a 25,0 °C hőmérsékletű oldatban, amelynek pH-ja 10,6?
B) Mennyi a hidroxidionok koncentrációja abban a 25,0 °C hőmérsékletű oldatban, amelynek pH-ja 12,5?
C) Mennyi a hidroxidionok koncentrációja abban a 25,0 °C hőmérsékletű oldatban, amelynek pH-ja 11,9?
162. A) Mennyi a hidroxidionok koncentrációja abban az 50,0 °C hőmérsékletű oldatban, amelynek pH-ja 9,88?
B) Mennyi a hidroxidionok koncentrációja abban a 29,0 °C hőmérsékletű oldatban, amelynek pH-ja 12,4?
C) Mennyi a hidroxidionok koncentrációja abban a 40,0 °C hőmérsékletű oldatban, amelynek pH-ja 11,6?
mol
163. A) Számítsd ki a 0,0235 koncentrációjú sósav pH-ját!
dm3
mol
B) Számítsd ki a 0,0641 koncentrációjú kénsavoldat pH-ját!
dm3
mol
C) Számítsd ki a 2,13 · 10–3 koncentrációjú hidrogén-jodid-oldat pH-ját!
dm3
mol
164. A) Számítsd ki a 0,0487 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat pH-ját 25,0 °C-on!
dm3
mol
B) Számítsd ki a 0,0742 koncentrációjú kalcium-hidroxid-oldat pH-ját 25,0 °C-on!
dm3
mol
C) Számítsd ki a 4,53 · 10–4 koncentrációjú kálium-hidroxid-oldat pH-ját 40,0 °C-on!
dm3
g
165. A) Hány cm3 térfogatú, 38,0 w%-os (sűrűsége 1,19 ) sósav szükséges 150 cm3 térfogatú, pH = 2,30-os híg
cm3
oldat elkészítéséhez?
g
B) Hány cm3 térfogatú, 36,0 w%-os (sűrűsége 1,18 ) sósav szükséges 620 cm3 térfogatú, pH = 1,56-os híg
cm3
g
C) Hány cm3 térfogatú, 38,0 w%-os (sűrűsége 1,19 ) sósav szükséges 420 cm3 térfogatú, pH = 2,75-os híg
cm3
166. A) 740 cm3 térfogatú, pH = 1,75-os és 2,13 dm3 térfogatú, pH = 3,00-as hidrogén-bromid-oldatokat elegyí-
tünk egymással. Mekkora lesz az így létrejött oldat pH-ja?
B) 120 cm3 térfogatú, pH = 2,36-os és 480 cm3 térfogatú, pH = 3,34-os hidrogén-jodid-oldatokat elegyítünk
egymással. Mekkora lesz az így létrejött oldat pH-ja?
C) 625 cm3 térfogatú, pH = 3,48-os és 111 cm3 térfogatú, pH = 1,63-os salétromsav-oldatokat elegyítünk
egymással. Mekkora lesz az így létrejött oldat pH-ja?
167. A) Milyen térfogatarányban kell összekeverni 2,50-os és 4,40-os pH-jú savoldatokat ahhoz, hogy az új oldat
pH = 3,70-os legyen?
B) Milyen térfogatarányban kell összekeverni 1,85-os és 2,45-os pH-jú savoldatokat ahhoz, hogy az új oldat
C) Milyen térfogatarányban kell összekeverni 4,21-os és 3,62-os pH-jú oldatokat ahhoz, hogy az új oldat
mol
168. A) 10,0 cm3 térfogatú sósavat titrálunk 0,105 koncentrációjú NaOH-oldattal. A mérés során a lúgoldat-
dm3
ból 11,2 cm3 fogy. Mennyi a HCl-oldat anyagmennyiség-koncentrációja?
mol
B) 20,0 cm3 térfogatú sósavat titrálunk 0,113 koncentrációjú KOH-oldattal. A mérés során a lúgoldat-
dm3
ból 18,6 cm3 fogy. Mennyi a HCl-oldat anyagmennyiség-koncentrációja?
mol
C) 10,0 cm3 térfogatú kénsavat titrálunk 0,117 koncentrációjú NaOH-oldattal. A mérés során a lúgol-
dm3
datból 22,5 cm3 fogy. Mennyi a kénsavoldat anyagmennyiség-koncentrációja?
169. A) Határozd meg, hogy hány gramm citromsav (összegképlete: C6H8O7; háromértékű gyenge szerves sav)
mol
szükséges ahhoz, hogy 25,0 cm3 térfogatú, 0,142 koncentrációjú kálium-hidroxid-oldatot közöm-
dm3
bösítsünk!
B) Hány gramm szalicilsav (az összegképlete: C7H6O3; egyértékű gyenge szerves sav) szükséges ahhoz, hogy
mol
10,0 cm3 térfogatú, 0,0945 koncentrációjú NaOH-oldatot közömbösítsünk?
dm3
C) Hány gramm almasav (az összegképlete: C4H6O5; kétértékű gyenge szerves sav) szükséges ahhoz, hogy
mol
32,0 cm3 térfogatú, 0,241 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldatot közömbösítsünk?
dm3
170. A) Mennyi annak a kalcium-hidroxid-oldatnak a tömegkoncentrációja, amelynek 20,0 cm3-ét 12,8 cm3 térfo-
mol
gatú, 0,0845 koncentrációjú sósav semlegesít?
dm3
B) Mennyi annak a kálium-hidroxid-oldatnak a tömegkoncentrációja, amelynek 42,6 cm3-ét 25,4 cm3 térfo-
mol
gatú, 0,0521 koncentrációjú kénsavoldat semlegesít?
dm3
C) Mennyi annak a salétromsav-oldatnak a tömegkoncentrációja, amelynek 40,6 cm3-ét 32,4 cm3 térfogatú,
mol
0,129 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat semlegesít?
dm3
171. A) 200 cm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, pH = 12,1-jú nátrium-hidroxid-oldatot szeretnénk készíteni. Eh-
mol
hez olyan nátrium-hidroxid-oldat áll rendelkezésre, amelynek 20,0 cm3-ét 0,103 koncentrációjú só-
dm3
savval megtitrálva 18,4 cm3 átlagfogyást mérünk. Hogyan készíthető el a pH = 12,1-jú oldat?
B) 250 cm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, pH = 12,3-jú kálium-hidroxid-oldatot szeretnénk készíteni. Eh-
mol
hez olyan kálium-hidroxid-oldat áll rendelkezésre, amelynek 10,0 cm3-ét 0,108 koncentrációjú só-
dm3
C) 600 cm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, pH = 11,9-jú nátrium-hidroxid-oldatot szeretnénk készíteni. Eh-
mol
hez olyan nátrium-hidroxid-oldat áll rendelkezésre, amelynek 25,0 cm3-ét 0,111 koncentrációjú só-
dm3
mol
172. A) 10,0 cm3 térfogatú, 1,20 koncentrációjú HNO3-oldatot 200 cm3 térfogatúra hígítottunk, majd a hígí-
dm3
mol
tott oldat 25,0 cm3-ét kálium-hidroxid-oldattal semlegesítettük. Hány cm3 térfogatú, 0,0943 kon-
dm3
centrációjú KOH-oldat szükséges a 25,0 cm3 hígított savoldat semlegesítéséhez?
mol
B) 5,00 cm3 térfogatú, 2,50 koncentrációjú kénsavoldatot 750 cm3 térfogatúra hígítottunk, majd a hígí-
dm3
mol
tott oldat 20,0 cm3-ét nátrium-hidroxid-oldattal közömbösítettük. Hány cm3 térfogatú, 0,134 kon-
dm3
centrációjú NaOH-oldat szükséges a 20,0 cm3 hígított savoldat közömbösítéséhez?
mol
C) 12,0 cm3 térfogatú, 0,950 koncentrációjú sósavat 400 cm3 térfogatúra hígítottunk, majd a hígított
dm3
mol
oldat 10,0 cm3-ét nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítettük. Hány cm3 térfogatú, 0,0921 koncent-
dm3
rációjú NaOH-oldat szükséges a 10,0 cm3 hígított sósav semlegesítéséhez?
173. A) Kristályos szóda (Na2CO3 ∙ x H2O) 5,02 grammjából 1,00 dm3 térfogatú oldatot készítettünk. Az oldat
mol
10,0 cm3-es részleteivel az ekvivalenciapontig 5,27 cm3 térfogatú, 0,150 koncentrációjú sósav re-
dm3
agált. Mi a kristályos szóda képlete?
B) Kristályvizét részlegesen elvesztett szóda 3,36 grammjából 300 cm3 térfogatú törzsoldatot készítettünk.
mol
Ennek 10,0 cm3-ét 12,0 cm3 térfogatú, 0,0992 koncentrációjú sósav közömbösítette. Mi a vizsgált
dm3
szóda (Na2CO3 ∙ x H2O) képlete?
C) 2,80 gramm tömegű, kristályvizét részlegesen elvesztett oxálsavból desztillált vízzel 500 cm3 térfogatú
mol
oldatot készítettünk. Az így nyert oldatból 10,0 cm3-t megtitrálva 10,6 cm3 térfogatú, 0,102 kon-
dm3
centrációjú nátrium-hidroxid-oldat fogyását tapasztaltuk. Mi a vizsgált, kristályvizét részlegesen elvesztett
oxálsav – (COOH)2 ∙ x H2O – pontos képlete?
174. A) 13,5 gramm tömegű vízkövet (amelynek az egyik fő komponense a kalcium-karbonát) 200 cm3 térfogatú,
mol
2,00 koncentrációjú ecetsavoldatban (feleslegben) oldottunk fel. Az így kapott oldatból 500 cm3
dm3
mol
térfogatú törzsoldatot készítettünk. A törzsoldat 20,0 cm3-e 31,6 cm3 térfogatú, 0,215 koncentráci-
dm3
ójú nátrium-hidroxid-mérőoldattal közömbösíthető. Hány w% kalcium-karbonát volt a vizsgált vízkőben,
ha más komponens nem oldódott be a sav hatására?
B) 5,00 gramm tömegű szennyezett mészkőport (amelynek a fő komponense a CaCO3) 150 cm3 térfogatú,
mol
0,500 koncentrációjú salétromsavoldat-feleslegben oldottunk fel. Az így kapott oldatból 750 cm3
dm3
mol
térfogatú törzsoldatot készítettünk. A törzsoldat 20,0 cm3-e 18,2 cm3 térfogatú, 0,0395 koncentrá-
dm3
ciójú kálium-hidroxid-mérőoldattal semlegesíthető. Hány w% kalcium-karbonát volt a vizsgált mintában,
ha tudjuk, hogy más komponens nem reagált a savval?
C) 60,0 gramm tömegű krétaport (amelynek a fő komponense a kalcium-karbonát) 500 cm3 térfogatú,
mol
2,98 koncentrációjú sósavban (feleslegben) oldottunk fel. Az így kapott oldatból 750 cm3 térfoga-
dm3
mol
tú törzsoldatot készítettünk. A törzsoldat 25,0 cm3-e 20,5 cm3 térfogatú, 1,52 koncentrációjú káli-
dm3
um-hidroxid-mérőoldattal semlegesíthető. Hány w% CaCO3 volt a vizsgált porban, ha tudjuk, hogy csak a
krétapor kalcium-karbonát-tartalma vett részt a savval való reakcióban?
175. A) 1,00 gramm tömegű, vízmentes kálium-karbonátból és nátrium-karbonátból álló keveréket desztillált
vízben oldunk, majd mérőlombikban a térfogatot 100 cm3 térfogatúra állítjuk be. Ennek az oldatnak a
mol
10,0 cm3-es részleteit 15,9 cm3 térfogatú, 0,104 koncentrációjú sósav titrálja. Számítsd ki a keverék
dm3
w%-os összetételét!
B) 1,50 gramm tömegű, vízmentes nátrium-karbonátból és nátrium-hidrogén-karbonátból álló keveréket
desztillált vízben oldunk, majd mérőlombikban a térfogatot 300 cm3 térfogatúra állítjuk be. Ennek az ol-
mol
datnak a 20,0 cm3-es részleteit 12,8 cm3 térfogatú, 0,115 koncentrációjú sósav titrálja. Számítsd ki a
dm3
keverék w%-os összetételét!
C) 2,70 gramm tömegű, vízmentes nátrium-karbonátból és kálium-hidrogén-karbonátból álló keveréket
desztillált vízben oldunk, majd mérőlombikban a térfogatot 250 cm3 térfogatúra állítjuk be. Ennek az ol-
mol
datnak a 10,0 cm3-es részleteit 13,4 cm3 térfogatú, 0,0988 koncentrációjú sósav titrálja. Számítsd ki
dm3
a keverék w%-os összetételét!
176. A) Egy 6,00 gramm tömegű, kalcium-oxidból és bárium-oxidból álló porkeveréket 300 cm3 térfogatú,
mol
0,550 koncentrációjú sósavban oldottunk fel. A reakció lejátszódása után a kapott oldatból 500 cm3
dm3
mol
térfogatú törzsoldatot készítettünk. Ennek 20,0 cm3-es részleteit 12,5 cm3 térfogatú, 0,0966 kon-
dm3
centrációjú nátrium-hidroxid-oldat semlegesíti. Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét!
B) Egy 10,0 gramm tömegű, kalcium-karbonátból és magnézium-karbonátból álló porkeveréket 250 cm3 tér-
mol
fogatú, 1,25 koncentrációjú sósavban oldottunk fel. A reakció lejátszódása után a kapott oldatból
dm3
mol
400 cm3 térfogatú törzsoldatot készítettünk. Ennek 10,0 cm3-es részleteit 15,5 cm3 térfogatú, 0,142
dm3
koncentrációjú kálium-hidroxid-oldat semlegesíti. Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét!
C) Egy 8,20 gramm tömegű, vízmentes nátrium-karbonátból és kálium-hidrogén-karbonátból álló porkeve-
mol
réket 800 cm3 térfogatú, 0,25 koncentrációjú sósavban oldottunk fel. A reakció lejátszódása után a
dm3
kapott oldatból 1,20 dm3 térfogatú törzsoldatot készítettünk. Ennek 20,0 cm3-es részleteit 23,5 cm3 térfo-
mol
gatú, 0,0384 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldat semlegesíti. Határozd meg a keverék w%-os és
dm3
x%-os összetételét!
mol
177. A) Mennyi a pH-ja a 0,0225 koncentrációjú ecetsavoldatnak?
dm3
mol
B) Határozd meg a 4,62 · 10–3 koncentrációjú egyértékű gyenge sav pH-ját, ha tudod, hogy a savi dis�-
dm3
mol
szociációs állandója Ks = 1,88 · 10–6 !
dm3
mol
C) Határozd meg a 7,33 · 10–2 koncentrációjú egyértékű gyenge sav pH-ját, ha tudod, hogy a savi dis�-
dm3
mol
szociációs állandója Ks = 3,49 · 10–5 !
dm3
mol
178. A) Mennyi a pH-ja a 0,0944 koncentrációjú ammóniaoldatnak 25,0 °C hőmérsékleten?
dm3
mol
B) Számítsd ki a 0,0248 koncentrációjú egyértékű gyenge bázis oldatának pH-ját 25,0 °C hőmérsékle-
dm3
mol
ten a bázisállandó ismeretében (Kb = 4,12 · 10–5 )!
dm3
mol
C) Számítsd ki a 0,0664 koncentrációjú egyértékű gyenge bázis oldatának pH-ját 25,0 °C hőmérsékle-
dm3
mol
ten a bázisállandó ismeretében (Kb = 8,35 · 10–6 )!
dm3
179. A) Határozd meg annak az egyértékű gyenge savnak a savállandóját, amelynek pH = 3,96-os oldatának kon-
mol
centrációja 6,81 · 10–2 !
dm3
B) Határozd meg annak az egyértékű gyenge savnak a savállandóját, amelynek pH = 4,12-os oldatának kon-
mol
dm3
C) Határozd meg annak az egyértékű gyenge savnak a savállandóját, amelynek pH = 4,42-os oldatának kon-
mol
dm3
180. A) Határozd meg annak az egyértékű gyenge bázisnak a bázisállandóját, amelynek pH = 10,9-es, 25,0 °C hő-
mol
mérsékletű oldatának koncentrációja 2,35 · 10–2 !
dm3
B) Határozd meg annak az egyértékű gyenge bázisnak a bázisállandóját, amelynek pH = 11,2-es, 25,0 °C hő-
mol
mérsékletű oldatának koncentrációja 1,87 · 10–1 !
dm3
C) Határozd meg annak az egyértékű gyenge bázisnak a bázisállandóját, amelynek pH = 9,56-os, 25,0 °C
mol
hőmérsékletű oldatának koncentrációja 4,53 · 10–2 !
dm3
181. A) Számítsd ki, hogy milyen koncentrációjú az a hidrogén-cianid-oldat, amelynek pH-ja 5,23!
B) Számítsd ki, hogy milyen koncentrációjú annak a gyenge savnak a vizes oldata, amelynek pH-ja 4,29, a savi
mol
disszociációs állandója pedig Ks = 4,90 · 10–10 !
dm3
C) Számítsd ki, hogy milyen koncentrációjú annak a gyenge savnak a vizes oldata, amelynek pH-ja 5,11, a savi
mol
disszociációs állandója pedig Ks = 8,49 · 10–8 !
dm3
182. A
Milyen lesz a pH-ja annak a pH = 4,54-os egyértékű gyenge savat tartalmazó oldatnak, amelyet tízszeresé-
mol
re hígítottunk, ha tudod, hogy a savi disszociációs állandója Ks = 4,90 · 10–10 ?
dm3
B) Milyen lesz a pH-ja annak a pH = 5,31-os egyértékű gyenge savat tartalmazó oldatnak, amelyet húszszo-
mol
rosára hígítottunk, ha tudod, hogy a savi disszociációs állandója Ks = 3,17 · 10–9 ?
dm3
C) Milyen lesz a pH-ja annak a pH = 5,12-os egyértékű gyenge savat tartalmazó oldatnak, amelyet negyven-
mol
szeresére hígítottunk, ha tudod, hogy a savi disszociációs állandója Ks = 9,64 · 10–11 ?
dm3
mol
183. A) Hányszorosára kell hígítani egy egyértékű gyenge sav (Ks = 2,34 · 10–5 ) pH = 4,21-os oldatát ahhoz,
dm3
hogy a pH-ja 1,60-dal változzon?
mol
B) Hányszorosára kell hígítani egy egyértékű gyenge sav (Ks = 3,19 · 10–5 ) pH = 4,08-os oldatát ahhoz,
dm3
mol
C) Hányszorosára kell hígítani egy egyértékű gyenge sav (Ks = 7,54 · 10–6 ) pH = 4,67-os oldatát ahhoz,
dm3
184. A) Számítással határozd meg, hogy hányszoros térfogatúra kell hígítani a 25,0 °C hőmérsékletű, pH = 11,8-es
ammóniaoldatot ahhoz, hogy a pH-ja egy egységgel változzon!
B) Számítás útján határozd meg, hogy hányszorosára szükséges hígítani egy egyértékű gyenge bázis
mol
(Kb = 3,69 · 10–5 ) pH = 11,1-es oldatát ahhoz, hogy a pH-ja 25,0 °C hőmérsékleten 2,20-dal változzon!
dm3
C) Számítás útján határozd meg, hogy hányszorosára szükséges hígítani egy egyértékű gyenge bázis
mol
(Kb = 1,92 · 10–5 ) pH = 10,6-es oldatát ahhoz, hogy a pH-ja 25,0 °C hőmérsékleten 1,23-dal változzon!
dm3


2005. május magyar 2. nem https://bit.ly/3zzuSy9
2005. május magyar 6. igen https://bit.ly/3vIoDae
2005. október magyar 7. igen https://bit.ly/3JxDABy
2006. február magyar 9. igen https://bit.ly/3Jvx6mS
2006. május magyar 8. nem https://bit.ly/3zCOtxo
2006. október magyar 10. nem https://bit.ly/3BGNn6z
2007. május magyar 9. nem https://bit.ly/3Q0QUkd
2008. május angol 7. nem https://bit.ly/3vI2Kry
2008. május magyar 8. igen https://bit.ly/3P2b0JC
2008. október magyar 9. nem https://bit.ly/3bEQAsu
2009. május magyar 10. nem https://bit.ly/3vGU5Wo
2010. május magyar 7. nem https://bit.ly/3byw9xu
2010. október magyar 7. nem https://bit.ly/3P3Wa5v
2010. október magyar 9. igen https://bit.ly/3zsBjms
2011. október magyar 8. igen https://bit.ly/3SxiNCb
2011. október magyar 9. nem https://bit.ly/3BKitdt
2012. május angol 7. igen https://bit.ly/3Qh1kMk
2012. május magyar 7. nem https://bit.ly/3cXMkEQ
2013. május magyar 9. nem https://bit.ly/3oUHz1C
2013. október magyar 7. nem https://bit.ly/3BHCTnm
2014. május magyar 9. nem https://bit.ly/3Jv3h5X
2014. október magyar 7. nem https://bit.ly/3p3blkF
2015. október magyar 9. nem https://bit.ly/3zBMiKq
2016. október magyar 6. igen https://bit.ly/3p2klGI
2018. május magyar 7. nem https://bit.ly/3OYd31n
2018. május magyar 9. nem https://bit.ly/3Sna6dP
2020. május magyar 6. nem https://bit.ly/3P2P1T9
2020. május magyar 8. nem https://bit.ly/3SqSFsP
2021. május angol 7. igen https://bit.ly/3Qh1kMk
2021. május magyar 9. nem https://bit.ly/3vGvTTU
7., 11., 12., 24., 26., 33., 36., 37., 43., 44., 45., 46., 50., 56., 62., 63.
8. AZ ELEKTROKÉMIA

◉ Az oxidációs szám az atomok névleges, illetve az egyszerű ionok valódi töltését jelöli.
◉ Az oxidációs szám jelölése eltér a töltés jelölésétől: az oxidációs számot a vegyjel fölé írjuk, az előjel a szám
elé kerül, az értéke nulla is lehet, illetve az 1-est is kiírjuk.
◉ Előfordulhat, hogy a molekulák szerkezeti képlete és összegképlete alapján meghatározott oxidációs

számok között különbség van. Ilyen eset fordul elő például az ecetsav esetében, amelyben van +3-as és –3-as
oxidációs számú szénatom is, viszont az összegképlet alapján számolva 0-s oxidációs szám jön ki a szénato-
mokra. A legtöbb esetben a szerkezeti képlet alapján megállapított oxidációs számok a helyesek.
◉ Sok feladatban várják el, hogy a redoxireakció rendezése során tüntessük fel az oxidációs számokat is.
Ilyenkor kizárólag akkor járunk el helyesen, ha az egyes vegyjelek fölé csak 1-1 atom oxidációs számát írjuk fel.
1 6 2 2 4 8
Például a H2SO4 jelölés helyes, míg a H2SO4 nem.
◉ A redoxireakciók rendezése során előfordulhat, hogy több részecskének is csökken és/vagy nő az oxidációs
száma. Az egyenletrendezés során minden változást figyelembe kell venni.
◉ Egy galvánelem anódja a két összekapcsolt elektród közül mindig az lesz, amelyik elektródpotenciálja adott
körülmények között a kisebb.
◉ Olyan is előfordul, hogy mindkét elektród ugyanabból a fémből készül, ellenben azok eltérő koncentrációjú
elektrolitokkal vannak kapcsolatban. Az ilyen galvánelemet koncentrációs galvánelemnek nevezzük.
◉ A galvánelemek elektromotoros ereje mindig pozitív szám. Ha a számítások során mégis negatív szám jön-
ne ki, akkor vagy rosszul sikerült meghatározni, hogy melyik elektród az anód és melyik a katód, vagy szám-
tani hibát követtél el.
◉ Egy galvánelem celladiagramját megállapodás szerint úgy írjuk fel, hogy a celladiagram bal oldalán az anó-
dot, a jobb oldalon pedig a katódot jelöljük.
◉ A kisebb standardpotenciálú fém redukálni képes a nagyobb standardpotenciálú fémiont. A nagyobb

standardpotenciálú halogén oxidálni képes a kisebb standardpotenciálú halogenidiont.
◉ A standardpotenciál a legtöbb esetben meghatározza egy fém reakciókészségét (reakció vízzel, savakkal,
más fémionokkal), de vannak kivételek is. Ilyen például az ólom, amelynek a sósavval és a kénsavval való
érintkezése során olyan bevonat keletkezik a felületén, amely megakadályozza a további reakciót. Szintén a
felületen jelen lévő bevonat (védő oxidréteg) miatt nem lép reakcióba az alumínium a vízzel.
◉ A feladatok többségében oldatelektrolízissel kell dolgozni. Azonban célszerű a feladatot többször is átol-
vasni, nehogy mégiscsak olvadékelektrolízisről legyen szó, ugyanis abban az esetben más folyamatok ját-
szódhatnak le.
◉ Higanykatódot alkalmazva a nátriumion le tud válni a vizes oldatból.
◉ Ha az oldatból indifferens elektródok alkalmazása esetén az oldott anyag kationja és anionja is le tud válni,
akkor az oldat hígulni fog.
◉ Ha az oldatból indifferens elektródok alkalmazása esetén az oldott anyag kationja és anionja sem tud leválni,
akkor a vizes oldat töményedni fog.
◉ Ha az oldatból indifferens elektródok alkalmazása esetén csak a kation tud leválni, míg az anion leválása he-
lyett vízbontás játszódik le, az oldat savvá alakul.
◉ Ha az oldatból indifferens elektródok alkalmazása esetén csak az anion tud leválni, míg a kation leválása he-
lyett vízbontás játszódik le, az oldat lúggá alakul.
◉ Rozsdásodásnak csak a vas korrózióját szabad nevezni.
◉ A passzív korrózióvédelem csak addig működik, amíg a bevonat sértetlen, az aktív védelem esetén a bevo-
nat sérülése sem jelent problémát.
◉ Az aktív fémvédelem egyik megvalósítási lehetősége a katódos fémvédelem, amikor egy, a védendő fémnél
negatívabb standardpotenciálú fémet kapcsolunk a védendő fémhez. Ilyen fordul elő a tenger alatti, vasból
készült vezetékek és csövek esetén, amelyhez gyakran védő fémként magnéziumot kapcsolnak.

a Kémia 9–10. tankönyv II. kötet (OH-KEM910TB/II) következő leckéjében:
73. A redoxireakciók és az oxidációs szám

74. A galvánelemek
75. A redoxireakciók iránya
76. Az elektrolízis
77. A korrózió
78. Részösszefoglalás 1.

1. Melyik sor tartalmazza az anyagokat olyan sorrendben, amelyben növekszik a kénatomok oxidációs száma?
A) S8, H2S, SO3, H2SO3. B) Na2S, S8, SO2, K2SO4. C) SO3, H2SO4, NaHSO4, MnSO4.
D) ZnSO4, Na2SO3, S8, K2S. E) FeS, FeS2, MgSO4, SO2.
2. Melyik sor tartalmaz erélyes oxidálószereket?

A) HNO3, H2SO4, KMnO4. B) H2, NH3, H2S. C) S8, SO2, H2SO4.
D) HBr, HNO3, CO. E) KCl, O3, N2.
3. Melyik sorban vannak felsorolva kizárólag olyan anyagok, amelyek oxidáló- és redukálószerként is viselkedhet-
nek, vagyis redoxiamfoter sajátságúak?
A) NH3, HNO3, Na2CO3. B) SO3, HCl, Na2S. C) H2O, Cl2, KNO3.
D) CaH2, H2SO4, CuO. E) H2O2, H2, SO2.
8. Az elektrokémia 121
4. Melyik sorban vannak kizárólag olyan vegyületek felsorolva, amelyekben az egyik atom oxidációs száma lega-
lább +5-ös?
A) Na2SO4, KMnO4, H2CO3. B) K2Cr2O7, NH4NO3, WO3. C) CCl4, HOCl, NiSO4.
D) CaCO3, K4[Fe(CN)6], SO3. E) Na2SO3, CS2, CuCO3.
5. Adott a … MnO2 + … HCl → … Cl2 + … MnCl2 + … H2O

redoxireakció. Milyen együtthatókat alkalmazva kapunk rendezett egyenletet?
A) 1, 2, 1, 1, 1. B) 2, 4, 1, 2, 2. C) 1, 4, 1, 1, 1.
D) 1, 4, 1, 1, 2. E) 1, 2, 1, 1, 2.
6. Adott a … MnSO4 + … NaOH + … KNO3 → … Na2MnO4 + … KNO2 + … Na2SO4 + … H2O

redoxireakció. Milyen együtthatókat alkalmazva kapunk rendezett egyenletet?
A) 1, 2, 1, 1, 2, 1, 2. B) 1, 4, 2, 1, 2, 1, 2. C) 1, 4, 1, 1, 1, 2, 2.
D) 1, 4, 1, 1, 2, 2, 1. E) 1, 2, 1, 1, 2, 1, 2.
7. Adott a 4 NaH + TiCl4 → Ti + 4 NaCl + 2 H2

redoxireakció. Melyik anyag viselkedik redukálószerként?
A) A nátrium-hidrid. B) A titán(IV)-klorid. C) A titán.
D) A nátrium-klorid. E) A hidrogéngáz.
8. Adott az 4 Ag + 2 H2S + O2 → 2 Ag2S + 2 H2O

redoxireakció. Melyik anyag viselkedik redukálószerként?
A) Az ezüst. B) A dihidrogén-szulfid. C) Az oxigéngáz.
D) Az ezüst(I)-szulfid. E) A víz.
9. Adott a I2 + 5 Cl2 + 6 H2O → 2 HIO3 + 10 HCl

redoxireakció. Melyik anyag viselkedik oxidálószerként?
A) A jód. B) A klór. C) A víz.
D) A jódsav. E) A hidrogén-klorid.
10. Az alábbi redoxireakciók közül melyikben NEM fordul elő olyan eset, hogy ugyanaz az atom oxidálódik és
redukálódik is?
A) 4 KClO3 → KCl + 3 KClO4
B) Hg2I2 + 2 KI → K2[HgI4] + Hg
C) 3 KClO3 + H2O → KClO4 + 2 ClO2 + 2 KOH
D) 6 NO + 4 KOH → 4 KNO2 + N2 + 2 H2O
E) 4 Mg + 10 HNO3 → 4 Mg(NO3)2 + NH4NO3 + 3 H2O
11. Az alábbiakban a standard vas- és ezüstelektródokból összeállított galvánelem celladiagramja látható. Melyik
jelölés a helyes? A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A(–) Fe2+(aq) | Fe(sz) || Ag(sz) | Ag+(aq) (+)K
B) A(–) Fe(sz) | Fe2+(aq) || Ag(sz) | Ag+(aq) (+)K
C) A(–) Fe(sz) | Fe2+(aq) || Ag+(aq) | Ag(sz) (+)K
D) A(–) Ag+(aq) | Ag(sz) || Fe(sz) | Fe2+(aq) (+)K
E) A(–) Ag(sz) | Ag+(aq) || Fe2+(aq) | Fe(sz) (+)K
12. Az alábbiakban a standard réz- és kobaltelektródokból összeállított galvánelem celladiagramja látható. Melyik
jelölés a helyes? A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A(–) Co(sz) | Co2+(aq) || Cu2+(aq) | Cu(sz) (+)K
B) A(–) Co2+(aq) | Co(sz) || Cu(sz) | Cu2+(aq) (+)K
C) A(–) Co(sz) | Co2+(aq) || Cu(sz) | Cu2+(aq) (+)K
D) A(–) Cu(sz) | Cu2+(aq) || Co2+(aq) | Co(sz) (+)K
E) A(–) Cu2+(aq) | Cu(sz) || Co(sz) | Co2+(aq) (+)K
13. Melyik egyenlet jelöli a standard cink- és ezüstelektródokból összeállított galvánelem katódfolyamatát? A meg-
oldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) Zn → Zn2+ + 2 e– B) Zn2+ + 2 e– → Zn C) Ag2+ + 2 e– → Ag
D) Ag+ + e– → Ag E) Ag → Ag+ + e–
14. Melyik egyenlet jelöli a standard nikkel- és rézelektródokból összeállított galvánelem anódfolyamatát? A meg-
A) Ni → Ni2+ + 2 e– B) Ni2+ + 2 e– → Ni C) Cu2+ + 2 e– → Cu
D) Cu+ + e– → Cu E) Cu → Cu2+ + 2 e–
15. Az alábbi folyamatok közül az egyik NEM játszódik le. Melyik az? A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű
függvénytáblázatok című könyvet!
A) Zn + Fe2+ → Zn2+ + Fe B) 2 KCl + F2 → 2 KF + Cl2 C) Na + Ag+ → Na+ + Ag

D) Ca + 2 HCl → CaCl2 + H2 E) Co + 2 H2O → Co(OH)2 + H2
16. Az alábbi folyamatok közül csak az egyik játszódik le. Melyik az? A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű
függvénytáblázatok című könyvet!
A) Cu + H2SO4 → CuSO4 + H2 B) Zn + 2 H2O → Zn(OH)2 + H2
C) Fe + 2 HCl → FeCl2 + H2 D) Co(NO3)2 + 2 Ag → 2 AgNO3 + Co
E) 2 MgCl2 + Br2 → 2 MgBr2 + Cl2
17. Az alábbi oldatokat grafitelektródok mellett elektrolizáljuk. Melyik esetben nő eközben az oldat pH-ja? A meg-
A) A kálium-klorid-oldat. B) A nátrium-nitrát-oldat. C) A réz(II)-szulfát-oldat.
D) A cink-klorid-oldat. E) Az alumínium-nitrát-oldat.
18. Az alábbi oldatokat grafitelektródok mellett elektrolizáljuk. Melyik esetben csökken eközben az oldat pH-ja?
A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A nátrium-bromid-oldat. B) A kálium-karbonát-oldat. C) A cink-nitrát-oldat.
D) A réz(II)-jodid-oldat. E) A magnézium-szulfát-oldat.
mol
19. Mekkora töltésmennyiség szükséges 200 cm3 térfogatú, 0,250 koncentrációjú réz(II)-szulfát-oldat eseté-
dm3
ben az összes fémion leválasztásához?
A) 9,65 · 104 C. B) 9,65 · 103 C. C) 1,93 · 104 C.
D) 1,93 · 103 C. E) 4,83 · 103 C.
mol
20. Mekkora töltésmennyiség szükséges 1,25 dm3 térfogatú, 0,800 koncentrációjú ezüst(I)-nitrát-oldat ese-
dm3
tében az összes fémion leválasztásához?
A) 9,65 · 104 C. B) 9,65 · 103 C. C) 1,93 · 104 C.
D) 1,93 · 103 C. E) 4,83 · 103 C.

Hasonlítsd össze a galvánelemet és az elektrolizálócellát! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz
A) A galvánelem B) Az elektrolizálócella C) Mindkettő D) Egyik sem
21. Felépítésében két elektród vesz részt.

22. Az anódján elektronfelvétel játszódik le.
23. A katódján redukció megy végbe.
24. A negatív töltésű elektródján elektronleadás játszódik le.
25. Az összeállításához egy diafragmára vagy sóhídra van szükség.
26. Az elektródja készülhet platinából.
27. Benne a kémiai energia elektromos energiává alakul.
28. A katódján fémionok elektronfelvétele szokott lejátszódni.
29. Az anódja pozitív töltésű.
30. Az eloxálás során ilyen berendezést alkalmaznak.
Hasonlítsd össze a cink- és vaselektródokat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz használhatod a
A) A cinkelektród B) A vaselektród C) Mindkettő D) Egyik sem
31. Segítségével összeállíthatunk olyan galvánelemet, amelynek ez lesz a katódja.

32. Segítségével összeállíthatunk olyan galvánelemet, amelynek ez lesz az anódja.
33. A tömege csökken, ha rajta oxidáció játszódik le.
34. Az elektródpotenciálja függ az elektrolit koncentrációjától és hőmérsékletétől.
35. Amennyiben a két elektródot összekötjük, standard körülmények között ez lesz a negatív töltésű elektród.
36. A standard elektródpotenciálja a hidrogénéhez képest kisebb.
37. A standard elektródpotenciálja a króméhoz képest nagyobb.
38. Standard elektródként a standard kobaltelektróddal összekapcsolva a katód szerepét fogja betölteni.
39. Standard elektródként a standard alumíniumelektróddal összekapcsolva a katód szerepét fogja betölteni.
40. A használat után a felületét alaposan meg kell mosni, szárazra kell törölni, majd száraz, zárt helyen kell tárolni,
hogy a korrózióját megakadályozzuk/lassítsuk.
Hasonlítsd össze a nátrium-klorid- és réz(II)-szulfát-oldat elektrolízisét! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A meg-
A) A nátrium-klorid-oldat elektrolízise B) A réz(II)-szulfát-oldat elektrolízise
41. Grafitelektród alkalmazása esetén az anódon fémkiválás figyelhető meg.

42. Indifferens elektródok alkalmazása esetén gázfejlődés figyelhető meg.
43. Indifferens elektródok alkalmazása esetén az oldat pH-ja a folyamat közben fokozatosan nő.
44. A grafitból készült katód színe a folyamat közben megváltozik.
45. Igen hosszan végezve a folyamatot színtelen oldathoz jutunk.
46. Az indifferens elektródokkal végzett elektrolízis során nyert oldatba fenolftalein indikátort cseppentve az ró-
zsaszínűvé válik.
47. A grafitelektródok alkalmazása esetén keletkező oldatban az oxóniumion-koncentráció nagyobb, mint a hid-
roxidion-koncentráció.
48. A folyamat közben a platinából készült katód tömege fokozatosan csökken.
49. A folyamat közben a reakciótér felett szúrós szag érzékelhető.
50. Az elektrolízis közben keletkező (egyik) gázt ki lehet mutatni izzó gyújtópálcával.
Hasonlítsd össze a kálium-nitrát- és cink-jodid-oldat elektrolízisét grafitelektródok között! Az egyetlen megfelelő betűjel-
lel válaszolj! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A kálium-nitrát-oldat elektrolízise B) A cink-jodid-oldat elektrolízise
51. Az anódon fémkiválás figyelhető meg.

52. Az elektrolízis közben gázfejlődés figyelhető meg.
53. A folyamat közben az oldat koncentrációja az eredeti oldott anyagra nézve fokozatosan csökken.
54. A folyamat közben az oldat színe megváltozik.
55. Az elektrolízis közben az oldat koncentrációja az eredeti oldott anyagra nézve fokozatosan nő.
56. Az elektrolízis közben keletkező (egyik) gázt ki lehet mutatni izzó gyújtópálcával.
57. Az elektrolízis közben ugyanazt tapasztaljuk, mintha nátrium-szulfát-oldatot elektrolizáltunk volna.
58. A keletkező oldatban nő a fémion-koncentráció.
59. A negatív töltésű elektródon vízbontás játszódik le.
60. A folyamat közben keletkező termék(ek) reakcióba lép(nek) a jelen lévő anyagok egyikével.
Hasonlítsd össze az anódot és a katódot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz használhatod a
A) Az anód B) A katód C) Mindkettő D) Egyik sem
61. A galvánelem pozitív töltésű elektródja.

62. Az elektrolizáló berendezésben ezen az elektródon elektronleadás játszódik le.
63. A Daniell-elemben a cinkelektród.
64. A standard vas- és nikkelelektródokból összeállított galvánelemben a vaselektród.
65. A passzív fémvédelemmel ellátott védendő fémből ilyen elektród lesz, ha a sérülést követően helyi galvánelem
alakul ki.
66. Rajta elektronfelvétel és -leadás is történhet.
67. A platinaelektród ilyen elektródként funkcionálhat.
68. A felületén gázfejlődés is bekövetkezhet.
69. Az anyag részt vehet az átalakulásokban.
70. Ezen az elektródon fémkiválás következhet be.
Hasonlítsd össze az aktív és a passzív korrózióvédelmet! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz hasz-
A) Az aktív korrózióvédelem B) A passzív korrózióvédelem
71. Ilyen védelmet jelent a fémek felületének lefestése.

72. A vasfelület cinkréteggel történő bevonása ezt eredményezi.
73. A célja a környezeti hatások (például a levegő nedvesség- és oxigéntartalma) által előidézendő káros folyama-
tok megakadályozása.
74. Az arany esetében leggyakrabban alkalmazott korrózióvédelmi megoldás.
75. Az ónnal bevont vaslemez ilyen védelemmel van ellátva.
76. A bevonat sérülése esetén a védendő fém elveszti a védelmet.
77. A katódos fémvédelem ilyen típusú korrózióvédelemnek minősül.
78. Ilyen védelmet érhetünk el, amennyiben a védendő fémet egy olyan fémmel vonjuk be, amelynek a standard
elektródpotenciálja kisebb, mint a védendő fémé.
79. A fémfelület műanyagréteggel történő bevonása ilyen típusú védelem.
80. A horganyzott bádog valójában egy ilyen védelemmel ellátott vaslemez.
A feladatban több galvánelemet kell összeállítani úgy, hogy a sor elején lévő elektródot összekapcsolod az oszlop tetején
jelölt elektróddal. A táblázatba beírt információk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát! A meg-
Standard rézelektród Standard ezüstelektród Standard krómelektród
celladiagram: 81. celladiagram: 85. celladiagram: 89.
anódreakció: 82. anódreakció: 86. anódreakció: 90.

Standard
cinkelektród
katódreakció: 83. katódreakció: 87. katódreakció: 91.
elektromotoros erő: 84. elektromotoros erő: 88. elektromotoros erő: 92.

Standard
nikkelelektród

Standard
kobaltelektród
A nátrium-szulfát-oldat
elektrolízise indifferens
elektrolízise grafitanód
A nátrium-klorid-oldat
és higanykatód között
A ezüst(I)-nitrát-oldat
A réz(II)-klorid-oldat
A cink-nitrát-oldat
elektródok között
A katódfolyamat egyenlete 117. 118. 119. 120. 121.
Az anódfolyamat egyenlete 122. 123. 124. 125. 126.
9,65 · 104 C töltés hatására leváló katódtermék

127. 128. 129. 130. 131.
tömege
1,93 · 105 C töltés hatására leváló anódtermék
132. 133. 134. 135. 136.
tömege
Hogyan változik meg az oldat összetétele az
elektrolízis közben? 137. 138. 139. 140. 141.
(hígul, töményedik, savvá alakul, lúggá alakul)
Ismeretlen fém azonosítása
Egy vegyésztechnikus a szertár pakolása közben ráakadt egy nagyon régi elektrokémiai mérőbőröndre. Azt ki-
nyitva négy olyan fémlemezt talált, amelyet korábban nagy valószínűség szerint galvánelemek összeállításához
használtak. Minden lemez mellett egy-egy erősen elhalványult feliratú folyadéküveget is talált, bennük vélhetően
a standard elektrolitoldatokkal.
Mivel a laboráns nem szerette volna kipróbálni, hogy a lemezek reagálnak-e híg savakkal vagy vízzel, óvatosan
megcsiszolta valamennyi lemez felszínét, majd rövid ideig a megfelelőnek vélt elektrolitoldatba merítette azokat.
Egyik esetben sem tapasztalt változást.
142. Milyen változást figyelhetett volna meg, ha a lemezeket nem a saját ionjukat tartalmazó oldatba merítette
volna?
143. Milyen összetételűek és hőmérsékletűek lehettek az elektrolitok, ha azok valóban standard elektródokhoz
készültek?
Ezután a technikus elővett egy rézlemezt, megfelelő összetételű réz(II)-szulfát-oldatot készített ki, és rendre min-
den ismeretlen elektródot felhasználva galvánelemeket állított össze.
Az első elektród esetében a mért elektromotoros erő 1,10 V-nak adódott.
144. Mi lehetett az ismeretlen fém? A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
145. Írd fel a galvánelem celladiagramját! Add meg az anódon és a katódon lejátszódó reakciók rendezett egyen-
letét!
A második elektród egészen világosszürke színű fémből készült. Ebben az esetben a mért elektromotoros erő
2,00 V-nak adódott.
letét!
A harmadik elektród esetében a mért elektromotoros erő 0,62 V-nak adódott. Az elektród mellett talált elektrolit
halvány rózsaszínű volt.
letét!
A negyedik elektród felszíne enyhén vörösbarna volt, azonban a csiszolás hatására visszanyerte az eredeti szürke
színét. A rézelektróddal összekapcsolva a mért elektromotoros erő 0,78 V-nak adódott. Az elektród mellett talált
elektrolit nagyon halvány zöld színű volt.
letét!
Oldatok elektrolízise platinaelektródok között
Hat U alakú csőbe rendre a következő híg oldatokat öntöttük:
nikkel(II)-szulfát-oldat, kénsavoldat, nátrium-hidroxid-oldat, kobalt-klorid-oldat, kálium-klorid-oldat.
152. Mely folyadék(ok) színes(ek)?
Platinaelektródokat merítünk az oldatokba, majd feszültséget kapcsolunk az elektródokra. A válaszok megadásá-

hoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
153. Mely oldat(ok)ba merülő anódon figyelhető meg gázfejlődés? Írd fel a lejátszódó folyamat(ok) rendezett ion
egyenletét!
154. Mely oldat(ok)ba merülő katódon következik be fémkiválás? Írd fel a lejátszódó folyamat(ok) rendezett ione-
gyenletét!
155. Mely U alakú cső/csövek fölött érződik kellemetlen, szúrós szag?
156. Mely oldat(ok) hígult(ak) az eredeti oldott anyagra nézve? A válaszodat indokold!
157. Mely oldat(ok) töményedett/töményedtek az eredeti oldott anyagra nézve? A válaszodat indokold!
158. Mely oldat(ok) pH-ja csökkent az elektrolízis közben? A válaszodat indokold!
159. Mely oldat(ok) pH-ja nőtt az elektrolízis közben? A válaszodat indokold!
160. A) Mennyi a pontos koncentrációja annak a kálium-permanganát-oldatnak, amelyből 25,81 cm3 térfogatú
mennyiség fogy 0,1010 gramm tömegű kristályvizes oxálsavra kénsavas közegben? A kristályvizes oxálsav
képlete: (COOH)2 ∙ 2 H2O.
2 KMnO4 + 5 (COOH)2 ∙ 2 H2O + 3 H2SO4 → K2SO4 + 2 MnSO4 + 10 CO2 + 18 H2O
B) Mennyi a pontos koncentrációja annak a kálium-permanganát-oldatnak, amelyből 21,62 cm3 térfogatú
mennyiség fogy 0,1215 gramm tömegű kristályvizes oxálsavra kénsavas közegben? A kristályvizes oxálsav
képlete: (COOH)2 ∙ 2 H2O.
2 KMnO4 + 5 (COOH)2 ∙ 2 H2O + 3 H2SO4 → K2SO4 + 2 MnSO4 + 10 CO2 + 18 H2O
C) Mennyi a pontos koncentrációja annak a kálium-permanganát-oldatnak, amelyből 22,53 cm3 térfogatú
mennyiség fogy 0,1232 gramm tömegű vízmentes nátrium-oxalátra kénsavas közegben?
2 KMnO4 + 5 (COO)2Na2 + 8 H2SO4 → K2SO4 + 5 Na2SO4 + 2 MnSO4 + 10 CO2 + 8 H2O
mol
161. A) Milyen annak az oldatnak a vas(II)ion-koncentrációja -ben, amelynek 20,00 cm3-ét 14,75 cm3 térfo-
dm3
mol
gatú 0,02032 koncentrációjú kálium-permanganát-oldat oxidálja kénsavas közegben? A lejátszódó
dm3
… FeSO4 + … KMnO4 + … H2SO4 → … Fe2(SO4)3 + … MnSO4 + … H2O + … K2SO4.
mol
B) Milyen annak az oldatnak a vas(II)ion-koncentrációja -ben, amelynek 25,00 cm3-ét 18,26 cm3 tér-
dm3
mol
fogatú 0,03256 koncentrációjú kálium-bikromát-oldat oxidálja kénsavas közegben? A lejátszódó
dm3
… K2Cr2O7 + … FeSO4 + … H2SO4 → … K2SO4 + … Cr2(SO4)3 + … Fe2(SO4)3 + … H2O.

mol
C) Milyen annak az oldatnak a nitrition-koncentrációja -ben, amelynek 20,00 cm3-ét 23,21 cm3 térfoga-
dm3
mol
tú 0,02756 koncentrációjú kálium-bikromát-oldat oxidálja kénsavas közegben? A lejátszódó reakció
dm3
rendezendő egyenlete:
… K2Cr2O7 + … NaNO2 + … H2SO4 → … Cr2(SO4)3 + … K2SO4 + … NaNO3 + … H2O.
162. A) Az alábbi fémekből 2,00-2,00 grammnyi mennyiséget nagy mennyiségű reagens sósavba dobunk. Melyik
esetben történt változás? Állítsd sorrendbe a fémeket a fejlesztett hidrogéngáz növekvő mennyisége sze-
rint: cink, ezüst, nátrium!
B) Az alábbi fémekből 60,0-60,0 grammnyi mennyiséget nagy mennyiségű reagens sósavba dobunk. Melyik
rint: réz, kalcium, alumínium!
C) Az alábbi fémekből 25,0-25,0 grammnyi mennyiséget nagy mennyiségű reagens sósavba dobunk. Melyik
rint: nikkel, vas, magnézium!
163. A) Nagy mennyiségű vas(II)-nitrát-oldatba 10,0-10,0 gramm tömegű fémdarabokat dobunk a következő fé-
mekből: magnézium, króm, réz. Melyik esetben hogyan és mennyivel változik meg a szilárd fázis tömege?
B) Nagy mennyiségű kobalt(II)-nitrát-oldatba 20,0-20,0 gramm tömegű fémdarabokat dobunk a következő
fémekből: cink, alumínium, ezüst. Melyik esetben hogyan és mennyivel változik meg a szilárd fázis tömege?
C) Nagy mennyiségű nikkel(II)-nitrát-oldatba 8,00-8,00 gramm tömegű fémdarabokat dobunk a következő
fémekből: vas, kadmium, arany. Melyik esetben hogyan és mennyivel változik meg a szilárd fázis tömege?
164. A) Két edény egyikében cink-klorid-oldatba magnéziumlemezt mártunk, míg a másikban magnézium-klo-
rid-oldatba cinklemezt mártunk. Az egyik esetben a lemez tömege 0,555 grammal változott. Számítással
igazold, hogy nőtt vagy csökkent a lemez tömege! Hány darab fémion redukálódott a reakció során?
B) Két edény egyikében réz(II)-nitrát-oldatba ezüstlemezt mártunk, míg a másikban ezüst(I)-nitrát-oldatba
rézlemezt mártunk. Az egyik esetben a lemez tömege 2,53 grammal változott. Számítással igazold, hogy
nőtt vagy csökkent a lemez tömege! Hány darab fémion redukálódott a reakció során?
C) Két edény egyikében nikkel(II)-klorid-oldatba kobaltlemezt mártunk, míg a másikban kobalt(II)-klorid-ol-
datba nikkellemezt mártunk. Az egyik esetben a lemez tömege 3,15 · 10–3 grammal változott. Számítással
igazold, hogy nőtt vagy csökkent a lemez tömege! Hány darab fémion redukálódott a reakció során?
mol
165. A) Négy főzőpohárba 300-300 cm3 térfogatú, 0,250 koncentrációjú kobalt(II)-nitrát-oldatot öntünk.
dm3
Ezekbe rendre 2,50-2,50 gramm tömegű fémdarabokat teszünk az alábbi fémekből: réz, cink, ezüst és
alumínium. Milyen tömegűek lesznek a fémdarabok a reakciók teljes végbemenetelét követően?
mol
B) Négy főzőpohárba 600-600 cm3 térfogatú, 0,200 koncentrációjú cink-nitrát-oldatot öntünk. Ezekbe
dm3
rendre 4,00-4,00 gramm tömegű fémdarabokat teszünk az alábbi fémekből: kobalt, magnézium, arany és
alumínium. Milyen tömegűek lesznek a fémdarabok a reakciók teljes végbemenetelét követően?
mol
C) Négy főzőpohárba 350-350 cm3 térfogatú, 0,400 koncentrációjú vas(II)-nitrát-oldatot öntünk. Ezek-
dm3
be rendre 8,40-8,40 gramm tömegű fémdarabokat teszünk az alábbi fémekből: ólom, cink, kadmium és
nikkel. Milyen tömegűek lesznek a fémdarabok a reakciók teljes végbemenetelét követően?
166. A) Nátrium-klorid-oldatot elektrolizálunk platinaelektródok között. A katódon 75,0 cm3 térfogatú, 25,0 °C hő-
mérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik. Mekkora térfogatú azonos állapotú gáz fejlődik az anódon, ha
a gázok visszaoldódásával nem számolunk?
B) Réz(II)-klorid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az anódon 0,245 gramm tömegű termék ke-
letkezik. Mekkora tömegű a katódtermék, ha a termékek visszaoldódásával nem számolunk?
C) Ezüst(I)-nitrát-oldat elektrolízisét grafitelektródok között végezzük. A katód tömege 125 mg-mal nőtt.
Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású anódtermék keletkezik, ha a termékek víz
oldhatóságával nem számolunk?
167. A) Mekkora töltésmennyiség szükséges 1,50 gramm tömegű vas leválasztásához vas(II)-nitrát-oldat indiffe-
rens elektródok között történő elektrolízise során? Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard
nyomású gáz fejlődik eközben a másik elektródon? A gáz vízoldhatóságától tekints el!
B) Mekkora töltésmennyiség szükséges 6,75 gramm tömegű kobalt leválasztásához kobalt(II)-szulfát-oldat
indifferens elektródok között történő elektrolízise során? Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, stan-
dard nyomású gáz fejlődik eközben a másik elektródon? A gáz visszaoldódásától tekints el!
C) Mekkora töltésmennyiség szükséges 2,22 gramm tömegű nikkel leválasztásához nikkel(II)-klorid-oldat in-
differens elektródok között történő elektrolízise során? Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard
nyomású gáz fejlődik eközben a másik elektródon? A gáz vízoldhatóságától tekints el!
168. A) Magnézium-szulfát-oldatot elektrolizálunk indifferens elektródok között. Az elektródokon 2,00 ∙ 106 C töl-
tésmennyiség halad át. Mekkora térfogatú gázok keletkeznek 32,0 °C hőmérsékleten, 110 kPa nyomáson,
ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk?
B) Kalcium-klorid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektródokon 9,65 ∙ 105 C töltésmen�-
nyiség halad át. Mekkora térfogatú gázok keletkeznek 15,0 °C hőmérsékleten, 0,212 MPa nyomáson, ha a
termékek visszaoldódásával nem számolunk?
C) Nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektródokon 6,55 ∙ 107 C
töltésmennyiség halad át. Mekkora térfogatú gázok keletkeznek 40,0 °C hőmérsékleten, 0,156 MPa nyo-
máson, ha a termékek visszaoldódásával nem számolunk?
169. A) Cink-jodid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektródokon 7,50 ∙ 105 C töltésmennyiség

halad át. Mekkora tömegű termékek keletkeznek, ha a termékek visszaoldódásával nem számolunk?
B) Réz(II)-jodid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektródokon 2,61 ∙ 104 C töltésmennyiség
halad át. Mekkora tömegű termékek keletkeznek, ha a termékek visszaoldódásával nem számolunk?
C) Cink-bromid-oldatot elektrolizálunk indifferens elektródok között. Az elektródokon 8,96 ∙ 105 C töltés-
mennyiség halad át. Mekkora tömegű termékek keletkeznek, ha a termékek visszaoldódásával nem szá-
molunk?
170. A) 100 gramm tömegű, 15,0 w%-os kobalt(II)-klorid-oldatot elektrolizálunk 7,50 ∙ 103 C töltésmennyiség mel-
lett grafitelektródok segítségével. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele, ha a termé-
kek visszaoldódásával nem számolunk?
B) 400 gramm tömegű, 5,00 w%-os nikkel(II)-klorid-oldatot elektrolizálunk 1,00 ∙ 104 C töltésmennyiség mel-
lett indifferens elektródok segítségével. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele, ha a
C) 750 gramm tömegű, 10,0 w%-os vas(II)-klorid-oldatot elektrolizálunk 2,20 ∙ 104 C töltésmennyiség mellett
platinaelektródok segítségével. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele, ha a termékek
visszaoldódásával nem számolunk?
171. A) 1,82 kg tömegű, 10,0 w%-os kálium-nitrát-oldatot elektrolizálunk platinaelektródok között. Az elektródo-
kon 7,50 ∙ 106 C töltésmennyiség halad át. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele, ha a
termékek vízoldhatóságával nem számolunk?
B) 900 gramm tömegű, 6,30 w%-os magnézium-nitrát-oldatot elektrolizálunk indifferens elektródok között.
Az elektródokon 8,85 ∙ 105 C töltésmennyiség halad át. Számítsd ki, hogy milyen a visszamaradó oldat
tömegszázalékos összetétele, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk!
C) 325 gramm tömegű, 4,60 tömegszázalékos nátrium-nitrit-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között.
Az elektródokon 3,00 ∙ 105 C töltésmennyiség halad át. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos
összetétele, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk?
172. A) Nagy térfogatú reagens kobalt(II)-nitrát-oldatot elektrolizálunk indifferens elektródok között 3,25 napon
át, 4,00 mA áramerősséggel. Mekkora tömegű kobalt válik le, és mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű,
standard nyomású gáz fejlődik, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk?
B) Nagy térfogatú reagens nikkel(II)-szulfát-oldatot elektrolizálunk indifferens elektródok között 1,25 órán
át, 0,100 A áramerősséggel. Mekkora tömegű nikkel válik le, és mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű,
standard nyomású gáz fejlődik, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk?
C) Nagy térfogatú reagens cink-nitrát-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között 25,0 másodpercen
át, 700 kA áramerősséggel. Mekkora tömegű cink válik le, és mekkora térfogatú 35,0 °C hőmérsékletű,
0,121 MPa nyomású gáz fejlődik, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk?
173. A) 250 gramm tömegű, 10,0 tömegszázalékos kálium-nitrát-oldatot elektrolizálunk 20,0 percen át, 15,0 A
áramerősséggel, grafitelektródok között. Határozd meg a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetéte-
lét, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk!
B) 420 gramm tömegű, 17,5 tömegszázalékos nátrium-tioszulfát-oldatot elektrolizálunk 5,55 percen át,
20,0 A áramerősséggel, grafitelektródok között. Határozd meg a visszamaradó oldat tömegszázalékos
összetételét, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk!
C) 320 gramm tömegű, 8,95 tömegszázalékos magnézium-szulfát-oldatot elektrolizálunk 28,0 percen át,
10,0 A áramerősséggel, platinaelektródok között. Határozd meg a visszamaradó oldat tömegszázalékos
összetételét, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk!
174. A) 200 gramm tömegű, 10,0 w%-os nikkel(II)-klorid-oldatot elektrolizálunk 20,0 percen át, 6,00 A áramerős-
séggel, grafitelektródok segítségével. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele, ha a ter-
mékek visszaoldódásával nem számolunk?
B) 300 gramm tömegű, 20,0 w%-os kobalt(II)-klorid-oldatot elektrolizálunk 40,0 percen át, 13,0 A árame-
rősséggel, grafitelektródok segítségével. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele, ha a
C) 150 gramm tömegű, 18,6 w%-os cink-jodid-oldatot elektrolizálunk 19,5 percen át, 8,00 A áramerősséggel,
grafitelektródok segítségével. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele, ha a termékek
visszaoldódásával nem számolunk?
175. A) 2,00 kg tömegű vasat szeretnénk leválasztani platinaelektródok között. Mennyi ideig kell a vas(II)-szul-
fát-oldatot elektrolizálni 35,0 A áramerősség alkalmazása mellett, ha a termékek vízoldhatóságával nem
számolunk?
B) 40,0 gramm tömegű aranyat akarunk arany(III)-nitrát-oldat elektrolízisével leválasztani. Mennyi ideig kell
8,65 A áramerősséggel, grafitelektródok mellett elektrolizálni, ha a termékek vízoldhatóságával nem szá-
molunk?
C) 1,00 gramm tömegű kadmiumot szeretnénk kadmium(II)-nitrát-oldat elektrolízisével leválasztani. Mennyi
ideig kell 5,00 mA áramerősséggel, indifferens elektródok között elektrolizálni, ha a termékek visszaoldó-
dásával nem számolunk?
176. A) 32,5 gramm tömegű nikkel előállítását kívánjuk megvalósítani indifferens elektródok között történő elekt-
rolízissel. Mekkora áramerősség szükséges, ha a nikkel(II)-szulfát-oldat elektrolízisét 20,0 óra alatt kívánjuk
megvalósítani? A termékek vízoldhatóságától tekints el!
B) 20,0 gramm tömegű ón előállítását kívánjuk megvalósítani platinaelektródok között történő elektrolízis-
sel. Mekkora áramerősség szükséges, ha az ón(II)-nitrát-oldat elektrolízisét 30,0 perc alatt kívánjuk megva-
lósítani? A termékek vízoldhatóságától tekints el!
C) 430 gramm tömegű króm előállítását kívánjuk megvalósítani indifferens elektródok között történő elekt-
rolízissel. Mekkora áramerősség szükséges, ha a króm(III)-nitrát-oldat elektrolízisét 3,50 óra alatt kívánjuk
végezni? A termékek vízoldhatóságától tekints el!
177. A) 400 gramm tömegű, 0,850 w%-os cink-nitrát-oldatot elektrolizálunk 200 percen át, 1,00 A áramerősség-
gel, grafitelektródok segítségével. Milyen a visszamaradó oldat tömegszázalékos összetétele a benne ol-
dott anyagokra nézve, ha a termékek visszaoldódásával nem számolunk?
B) 500 gramm tömegű, 6,80 tömegszázalékos kalcium-klorid-oldatot elektrolizálunk 120 percen át, 3,50 A
áramerősséggel, grafitelektródok segítségével. Számítsd ki a visszamaradó oldat tömegszázalékos össze-
tételét a benne oldott anyagokra nézve, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk!
C) 7,40 kg tömegű, 10,0 tömegszázalékos nátrium-bromid-oldatot elektrolizálunk 360 percen át, 25,0 A
áramerősséggel, grafitelektródok segítségével. Határozd meg a visszamaradó oldat tömegszázalékos ös�-
szetételét a benne oldott anyagokra nézve, ha a termékek vízoldhatóságával nem számolunk!
Kizárólag ehhez
A vizsga A feladat
Vizsgaidőszak a témakörhöz A feladat elérési útvonala*
eredeti nyelve sorszáma
kapcsolódik?
Esettanulmány feladatok
2006. október magyar 1. igen https://bit.ly/3SxdO4t
2008. május magyar 2. igen https://bit.ly/3p3wpHS
leválogatott igen https://bit.ly/3bHLz2n
2005. október magyar 5. igen https://bit.ly/3BQm2yW
2017. május angol 4. igen https://bit.ly/3vOgmBC
2005. május magyar 9. nem https://bit.ly/3A7Eemq
2006. május magyar 9. nem https://bit.ly/3BQ0suo
2006. október magyar 8. igen https://bit.ly/3QfMDda
2007. május magyar 5. nem https://bit.ly/3bHPts3
2007. október magyar 9. igen https://bit.ly/3bCDTP7
2008. május angol 2. nem https://bit.ly/3A6D3U6
2008. május angol 8. nem https://bit.ly/3A4UYud
2008. október magyar 7. nem https://bit.ly/3P8HHVR
2009. május magyar 9. igen https://bit.ly/3JEI8pU
2009. október magyar 10. igen https://bit.ly/3P8CmxN
2011. május magyar 6. igen https://bit.ly/3A4rT23
2011. október magyar 7. nem https://bit.ly/3BPl6dW
2012. május magyar 9. igen https://bit.ly/3P8xx7C
2013. május angol 6. nem https://bit.ly/3SCcyNJ
2013. május magyar 7. igen https://bit.ly/3P6DJ08
2014. május angol 6. nem https://bit.ly/3A67Lwz
2014. május magyar 6. igen https://bit.ly/3Q9mhcC
2015. május angol 6. igen https://bit.ly/3A62KEl
2015. május angol 9. nem https://bit.ly/3SDE2ST
2015. május magyar 8. nem https://bit.ly/3Qpdva4
2016. május angol 8. nem https://bit.ly/3QcAFRm
2016. május magyar 5. igen https://bit.ly/3BNVpKQ
2016. október magyar 3. igen https://bit.ly/3bBSwCm
Kizárólag ehhez
A vizsga A feladat
Vizsgaidőszak a témakörhöz A feladat elérési útvonala*
eredeti nyelve sorszáma
kapcsolódik?
2017. május angol 8. igen https://bit.ly/3zFMhVX

2017. május magyar 8. nem https://bit.ly/3P87UE9
2017. október magyar 5. nem https://bit.ly/3vNXSkR
2018. május angol 6. nem https://bit.ly/3BNUFoW
2018. május angol 8. nem https://bit.ly/3p9og4B
2018. október magyar 8. nem https://bit.ly/3QKKwhl
2019. május angol 7. nem https://bit.ly/3bHopcD
2019. május magyar 7. nem https://bit.ly/3Qs4MUx
2019. október magyar 8. nem https://bit.ly/3vQjJbk
2019. október magyar 9. nem https://bit.ly/3P6TwMu
2020. május angol 7. nem https://bit.ly/3JFcKaX
2020. október magyar 10. nem https://bit.ly/3bzRYNj
17., 20., 21., 22., 23., 25., 28.
9. ÁLTALÁNOS KÉMIA – VEGYES FELADATOK

1. Milyen szerepet NEM tölthet be a kénsav egy reakcióban?

A) Nem lehet oxidálószer. B) Nem lehet katalizátor.
C) Nem lehet redukálószer. D) Nem lehet Brønsted szerinti sav.
E) Nem lehet reagens csapadékképződési reakcióban.
2. Milyen szerepet NEM tölthet be az ammónia egy reakcióban?

A) Nem lehet Brønsted szerinti bázis. B) Nem lehet termék egyensúlyi reakcióban.
C) Nem lehet redukálószer. D) Nem lehet oxidálószer.
E) Nem lehet reagens komplexképződési reakcióban.
3. Milyen szerepet NEM tölthet be a kén-dioxid egy reakcióban?

A) Nem lehet Brønsted szerinti bázis. B) Nem lehet reaktáns egyensúlyi reakcióban.
C) Nem lehet redukálószer. D) Nem lehet oxidálószer.
E) Nem lehet termék egy gázképződéssel járó sav-bázis reakcióban.
4. Milyen reakcióban vehet részt a nátrium-klorid?

A) Hidrolízisben. B) Egyensúlyi gázreakcióban.
C) Égési reakcióban. D) Fluorgáz képződésével járó reakcióban.
E) Csapadékképződéssel járó reakcióban.
5. Milyen típusú reakcióban NEM vehet részt a hidrogéngáz?

A) Redoxireakcióban. B) Egyensúlyi reakcióban. C) Égési reakcióban.
D) Sav-bázis reakcióban. E) Pillanatszerű reakcióban.
6. Adott a következő reakció: Cu + 4 HNO3 → Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O.

Melyik alábbi állítás igaz teljes mértékben?
A) Ez egy gázfejlődéssel járó sav-bázis reakció.
B) A reakció gyorsítható a réz(II)-nitrát elvezetésével.
C) A hidrogén redukálódott a folyamat közben.
D) A salétromsav protont adott át a réznek, így az Cu2+-ionná alakult.
E) Ez egy gázfejlődéssel járó redoxireakció.
7. Adott a következő reakció: Na2SO3 + 2 HNO3 → 2 NaNO3 + SO2 + H2O.
Melyik alábbi állítás igaz teljes mértékben?
A) Ez egy gázfejlődéssel járó sav-bázis reakció.
B) A salétromsav protont vett fel a folyamatban.
C) A nitrogén redukálódott a folyamat közben.
D) Ez egy gázfejlődéssel járó redoxireakció.
E) A reakció gyorsítható a nátrium-szulfit elvezetésével.
8. Adott a következő reakció: N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3.

Az alábbi állítások közül melyik NEM igaz?
A) Ez egy dinamikus kémiai egyensúlyi reakció.
B) A hidrogén oxidálódott a kémiai változás során.
C) Vaskatalizátort alkalmazva az egyensúlyi rendszer a szintézis irányába fog eltolódni.
D) Az elemi gázok mennyiségének növelése a szintézist gyorsítja.
E) A nyomás csökkentése a bomlásnak kedvez.
9. Az alábbi reakciók közül melyik egy gázfejlődéssel járó redoxireakció?

A) HNO3 + NaHCO3 → NaNO3 + CO2 + H2O
B) 2 H2S + SO2 → 3 S + 2 H2O
C) Fe + 2 AgNO3 → Fe(NO3)2 + 2 Ag
D) 2 AgNO3 + 2 NaOH → Ag2O + 2 NaNO3 + H2O
E) 2 H2O2 → 2 H2O + O2
10. Az alábbi reakciók közül melyik egy gázfejlődéssel járó sav-bázis reakció?
A) 2 H2S + SO2 → 3 S + 2 H2O
B) Fe + 2 AgNO3 → Fe(NO3)2 + 2 Ag
C) 2 H2O2 → 2 H2O + O2
D) HNO3 + NaHCO3 → NaNO3 + CO2 + H2O
E) 2 AgNO3 + 2 NaOH → Ag2O + 2 NaNO3 + H2O
11. Melyik állítás igaz a réz(II)-szulfát-oldatra nézve?

A) Az oldatban kisebb az oxóniumion-koncentráció, mint a hidroxidion-koncentráció.
B) Bárium-nitrát-oldattal összeöntve fehér színű csapadékot képez.
C) Grafitelektródok között elektrolizálva az anódon vörös színű fém válik le.
D) Egy erős bázis és egy gyenge sav vizes oldatának reakciójával létrehozható.
E) A cinkkel pillanatszerű reakcióba lép.
9. Általános kémia – vegyes feladatok 137
12. Melyik állítás igaz a cink-szulfát-oldatra nézve?
A) A Daniell-elemben ebbe az oldatba merül a katód.
B) Belőle cink választható le, ha ólomlemezt merítünk bele.
C) Grafitelektródok között elektrolizálva az oldatban nő az oxóniumionok koncentrációja.
D) Amennyiben nikkellemezt merítünk bele, a színe zöldesre fog váltani.
E) Nátrium-klorid-oldattal összeöntve fehér színű csapadékot képez.
13. Melyik állítás HAMIS a hidrogén-peroxidra nézve?

A) Redukálószerként viselkedhet.
B) Oxidálószerként viselkedhet.
C) Benne az oxigénatomok oxidációs száma –2.
D) Bomlása közben pezsgés figyelhető meg.
E) A bomlása közepes sebességgel játszódik le.
14. Melyik állítás igaz a katalizátorokkal kapcsolatban?

A) Az egyensúlyi folyamatokban jellemzően az endoterm reakciókat gyorsítják.
B) Redoxireakciókban nem jellemző az alkalmazásuk.
C) Nem vesznek részt semmilyen átalakulásban, pusztán a jelenlétük gyorsítja a reakciókat.
D) Kizárólag szilárd anyagok lehetnek katalizátorok.
E) Csökkentik az aktivált komplex kialakulásához szükséges energia mennyiségét.
15. Adott a következő reakció: Cu + 4 HNO3 → Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O.

Melyik szerepet tölt be a salétromsav a reakcióban?
A) Brønsted szerinti sav. B) Oxidálószer. C) Redukálószer.
D) Katalizátor. E) Komplexképző.
16. Adott a következő reakció: CuSO4 + 4 NH3 → [Cu(NH3)4]2+ + SO42–.

Melyik szerepet tölt be az ammónia a reakcióban?
A) Brønsted szerinti sav. B) Oxidálószer. C) Redukálószer.
D) Brønsted szerinti bázis. E) Komplexképző.

A) A hűtés gyorsítja az exoterm átalakulásokat.
B) A nátriummal vízzel való reakciója redoxireakció.
C) Az alumínium a vegyületeiben +3-as oxidációs számmal szerepel.
D) A vas korróziója exoterm átalakulás.
E) A szénsav egy kétértékű gyenge sav.
A) A cink reakcióképesebb fém, mint az ezüst.
B) Egy erős sav és egy gyenge bázis közömbösítésével keletkező só vizes oldata lúgos kémhatású.
C) A csapadékképződési reakciók pillanatszerűen lejátszódó reakciók.
D) A hidrogén-peroxidban –1-es oxidációs állapotú oxigénatomok vannak.
E) Az alumínium-szulfát-oldat savas kémhatású.

A) A vas(III)-klorid elnevezésben a „III” a vasionok anyagmennyiségét jelöli 1 mol vegyületben.
B) A katalizátor az exoterm reakciók esetében negatív aktiválási energiát idéznek elő.
C) Az égési reakciók minden esetben exoterm folyamatok.
D) A fenolftalein indikátor a savas oldatokat rózsaszínnel jelöli.
E) A cink negatív standard elektródpotenciálja miatt reakcióba lép a vízzel.

A) Az ammónium-nitrátban a nitrogénatomok oxidációs száma –3.
B) A kálium-permanganát (KMnO4) oxidálószerként szokott viselkedni.
C) A nátrium-nitrát-oldat indifferens elektródok között zajló elektrolízise közben az oldat hígul.
D) A vöröskáposzta-lé csak a lúgos kémhatású oldatokat jelöli színváltozással.
E) Az egyensúlyi rendszerekben az összetevők koncentrációja megegyezik.

Hasonlítsd össze a protonfelvétel és az elektronleadás folyamatát! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megol-
dáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A protonfelvétel B) Az elektronleadás C) Mindkettő D) Egyik sem
21. Egyszerű kationok keletkezhetnek ilyen folyamatban.

22. Az ammóniumion ilyen változás közben jön létre az ammóniából.
23. Ez a változás a redoxireakciók alapja.
24. Az erre a változásra képes részecskék Brønsted szerint savként viselkednek.
25. A rézzel történik a Daniell-elem katódján.
26. Pozitív töltésű ionok kialakulásához vezethet.
27. A víz autoprotolízise közben lejátszódik.
28. A sósav és a nátrium-karbonát reakciója közben végbemegy.
29. A réz és közepes töménységű salétromsav reakciója közben lejátszódik.
30. Megfelelő reakciópartnerrel szemben a tömény kénsav alkalmas reaktáns erre az átalakulásra.
Hasonlítsd össze a nátrium-klorid- és a cink-szulfát-oldatokat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz
A) A nátrium-klorid-oldat B) A cink-nitrát-oldat C) Mindkettő D) Egyik sem
31. Az oldathoz ezüst(I)-nitrát-oldatot öntve fehér színű csapadék képződése figyelhető meg.
mol
32. A 0,100 koncentrációjú oldat pH-ja 25,0 °C hőmérsékleten 7,00-nél kisebb.
dm3
33. Indifferens elektródok között elektrolizálva az anódon gázfejlődés játszódik le.

34. Ha az oldatba vaslemezt mártunk, redoxireakció indul be.
35. Előállítható erős sav és erős bázis vizes oldatának reakciójával.
36. Indifferens elektródok között elektrolizálva nagyobb tömegű fém keletkezik, mint ha az elektrolízist higanyka-
tódot alkalmazva végeztük volna.
37. Az oldott anyagban van olyan részecske, amelynek az oxidációs száma +5.
38. Az oldatba nátriumot dobva reakció játszódik le.
39. Az oldatba fenolftalein indikátort cseppentve az oldat színes lesz.
40. A protolitikus reakcióban történő előállítását semlegesítésnek nevezzük.
mol
Az alábbi táblázatban különböző, 0,100 koncentrációjú oldatok tulajdonságait hasonlítjuk össze. A táblázatba
dm3
beírt információk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát! A megoldáshoz használhatod a Négy-
jegyű függvénytáblázatok című könyvet!
Kálium-klorid-
hidoxid-oldat
Réz(II)-nitrát-
szulfát-oldat
Nátrium-
Nátrium-
Sósav
oldat
oldat
Az oldat kémhatása 41. 42. 43. 44. 45.
Hogyan változik az oldat pH-ja, ha az oldathoz desztillált vizet öntünk?

46. 47. 48. 49. 50.
(nő, csökken, nem változik)
mol
Hogyan változik az oldat pH-ja, ha az oldathoz 0,100 koncentrációjú
dm3 51. 52. 53. 54. 55.
HBr-oldatot öntünk? (nő, csökken, nem változik)
mol
Hogyan változik az oldat pH-ja, ha az oldathoz 0,100 koncentrációjú
dm3 56. 57. 58. 59. 60.
nátrium-klorid-oldatot öntünk? (nő, csökken, nem változik)
Az anódfolyamat egyenlete az indifferens elektródok közötti elektrolízis esetén 61. 62. 63. 64. 65.
A katódfolyamat egyenlete az indifferens elektródok közötti elektrolízis esetén 66. 67. 68. 69. 70.
Hogyan változik az oldat pH-ja az indifferens elektródok között történő elektrolízis

71. 72. 73. 74. 75.
közben? (nő, csökken, nem változik)
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő oldatokat a megadott szempontok szerint! Amennyiben adott reakció nem
játszódik le, ott írd oda, hogy „nem játszódik le”! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című
könyvet!
Nátrium-tioszulfát-oldat
Nátrium-karbonát-oldat
Ezüst(I)-nitrát-oldat
A sósavval való reakciójának sebessége
76. 77. 78.
(pillanatszerű, viszonylag gyors, közepes sebességű, lassú, nem reagál sósavval)
Az oldat kémhatása 79. 80. 81.
A semlegestől eltérő kémhatású oldat kémhatását eredményező folyamat ionegyenlete 82. 83. 84.
Az anódfolyamat egyenlete az indifferens elektródok közötti elektrolízis esetén 85. 86. 87.
A katódfolyamat egyenlete az indifferens elektródok közötti elektrolízis esetén 88. 89. 90.
Hogyan változik az oldat pH-ja az indifferens elektródok között történő elektrolízis közben?
91. 92. 93.
(nő, csökken, nem változik)

Reakciók vizsgálata
Az alábbi kérdések a következő, betűkkel jelölt reakciókhoz kapcsolódnak:
A … C + … O2 → … CO.
B … NaOH + … H2SO4 → … Na2SO4 + … H2O.
C … MgBr2 + … AgNO3 → … AgBr + … Mg(NO3)2.
D … SO2 + … O2 → … SO3.
E … Cu2+ + … NH3 → … [Cu(NH3)4]2+.
F … CaCO3 + … HCl → … CaCl2 + … CO2 + … H2O.
Válaszolj a feltett kérdésekre! Amely kérdésben a reakciók közül kell kiválasztani a megfelelő(ke)t, ott az adott reakció(k)
betűjelével válaszolj!
94. Rendezd a lehetséges legkisebb egész számú együtthatókkal a hat darab reakcióegyenletet!
95. Melyik három reakció lényege írható fel egyszerűbben ionegyenlet formájában? Írd fel az egyik ionegyenletet!
96. Mely reakció(k) gyorsul(nak) a hőmérséklet emelésével? Miért gyorsul(nak) az adott reakció(k) melegítés hatá-
sára?
97. Mely reakció(k) lejátszódása közben keletkezik biztosan szilárd anyag (is)?
98. Hogyan tolható el a „D” jelű reakció egyensúlya az egyesülés irányába? Nevezz meg legalább három különböző
lehetőséget!
99. Mely reakció(k) jár(nak) oxidációsszám-változással? A válaszodat az oxidációs számok felírásával támaszd alá!
100. Mely reakció(k) tartozik/tartoznak a sav-bázis reakciók közé? Milyen lesz a reakció(k) során keletkező vizes
oldat(ok) kémhatása? A válaszodat indokold!
101. Milyen szerepet tölt be az ammónia az „E” jelű reakcióban?
102. Energiaváltozás szempontjából melyik két átalakulás jár biztosan hőfejlődéssel?
Oldatok vizsgálata
mol
A kérdésekben megjelölt kísérletek elvégzéséhez a következő 1,00 koncentrációjú oldatok állnak rendelke-
dm3
zésre:
◉ réz(II)-szulfát-oldat;
◉ alumínium-klorid-oldat;
◉ ezüst(I)-nitrát-oldat;
◉ cink-szulfát-oldat;
◉ nikkel(II)-szulfát-oldat;
◉ sósav.
Válaszolj értelemszerűen a feltett kérdésekre! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című
könyvet!
103. Melyik két oldat szükséges a Daniell-elem összeállításához? Írd fel a galvánelem celladiagramját, illetve az
elektródokon lejátszódó reakciók ionegyenletét!
104. Grafitelektródokat alkalmazva mely oldat(ok) elektrolízise során válik le fém a katódon? A katódfolyamat(ok)
egyenletét írd fel!
105. Mely oldat(ok) esetében játszódik le redoxireakció, ha az oldatba kobaltlemezt merítünk? Írd fel a lejátszódó
folyamat(ok) ionegyenletét!
106. Mely oldat(ok) esetében nagyobb az oxóniumion-koncentráció, mint a hidroxidion-koncentráció?
107. Milyen kémhatású az alumínium-klorid-oldat? Semlegestől eltérő kémhatás esetén írd fel a kémhatást befo-
lyásoló reakció ionegyenletét!
108. Melyik oldat pH-ja a legkisebb? A válaszodat indokold!
109. Válassz ki két olyan oldatot, amelyeket összeöntve csapadékképződés játszódik le! Írd fel az átalakulás ione-
gyenletét!
mol
110. A) 100 cm3 térfogatú, 2,30 · 10–3 koncentrációjú sósavat grafitelektródok között elektrolizálunk. Mek-
dm3
kora töltésmennyiség szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 0,250-del változzon? A keletkező termékek
visszaoldódásától tekints el!
mol
B) 500 cm3 térfogatú, 5,80 · 10–4 koncentrációjú hidrogén-bromid-oldatot platinaelektródok között
dm3
elektrolizálunk. Mekkora töltésmennyiség szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 1,36-dal változzon? A ke-
letkező termékek visszaoldódásától tekints el!
mol
C) 750 cm3 térfogatú, 9,95 · 10–4 koncentrációjú hidrogén-jodid-oldatot indifferens elektródok között
dm3
elektrolizálunk. Mekkora töltésmennyiség szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 1,50-dal változzon? A ke-
letkező termékek visszaoldódásától tekints el!
mol
111. A) 250 cm3 térfogatú, 4,61 · 10–3 koncentrációjú sósavat grafitelektródok között elektrolizálunk. Men�-
dm3
nyi idő szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 0,680-del változzon, ha az elektrolízis során 2,45 A áramerős-
séget alkalmaztunk? A keletkező termékek visszaoldódásától tekints el!
mol
B) 325 cm3 térfogatú, 6,35 · 10–3 koncentrációjú sósavat grafitelektródok között elektrolizálunk. Men�-
dm3
nyi idő szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 1,11-dal változzon, ha az elektrolízis során 1,08 A áramerős-
séget alkalmaztunk? A keletkező termékek visszaoldódásától tekints el!
mol
C) 493 cm3 térfogatú, 5,37 · 10–4 koncentrációjú hidrogén-jodid-oldatot platinaelektródok között
dm3
elektrolizálunk. Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 1,64-dal változzon, ha az elektrolízis
során 874 mA áramerősséget alkalmaztunk? A keletkező termékek visszaoldódásától tekints el!
mol
112. A) 300 cm3 térfogatú, 4,00 · 10–4 koncentrációjú sósavat platinaelektródok között elektrolizálunk. Mek-
dm3
kora áramerősség szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 0,500-del változzon, ha az elektrolízist 16,0 per-
cen át végeztük? A keletkező termékek visszaoldódásától tekints el!
mol
B) 1,20 dm3 térfogatú, 8,60 · 10–5 koncentrációjú hidrogén-bromid-oldatot indifferens elektródok kö-
dm3
zött elektrolizálunk. Mekkora áramerősség szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 0,750-del változzon, ha
az elektrolízist 6,00 percen át végeztük? A keletkező termékek visszaoldódásától tekints el!
mol
C) 840 cm3 térfogatú, 3,48 · 10–4 koncentrációjú hidrogén-klorid-oldatot grafitelektródok között elekt-
dm3
rolizálunk. Mekkora áramerősség szükséges ahhoz, hogy az oldat pH-ja 1,30-dal változzon, ha az elektro-
lízist 120 percen át végeztük? A keletkező termékek visszaoldódásától tekints el!
113. A) 15,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású, 50,0 x% klórgázt tartalmazó hidrogén–
klór-gázelegyet felrobbantunk, majd a keletkezett anyagi rendszert 300 dm3 térfogatú desztillált vízben
oldjuk. Mekkora töltésmennyiség szükséges ahhoz, hogy a keletkezett oldatot platinaelektródok között
elektrolizálva a pH 0,340-del változzon? Az elektrolízis közben keletkező termékek visszaoldódásától te-
kints el!
B) 8,00 dm3 térfogatú, 32,0 °C hőmérsékletű, 115 kPa nyomású, 40,0 x% klórgázt tartalmazó hidrogén–
klór-gázelegyet felrobbantunk, majd a keletkezett anyagi rendszert 80,0 dm3 térfogatú desztillált vízben
elektrolizálva a pH 1,15-dal változzon? Az elektrolízis közben keletkező termékek visszaoldódásától te-
kints el!
C) 11,3 dm3 térfogatú, 18,0 °C hőmérsékletű, 95,0 kPa nyomású, 70,0 x% hidrogéngázt tartalmazó hidrogén–
klór-gázelegyet felrobbantunk, majd a keletkezett anyagi rendszert 65,0 dm3 térfogatú desztillált vízben
elektrolizálva a pH 0,985-del változzon? Az elektrolízis közben keletkező termékek visszaoldódásától te-
kints el!
114. A) 150 gramm tömegű, vas(II)-szulfátot és nátrium-kloridot tartalmazó porkeveréket 1,00 dm3 desztillált
mol
vízben oldunk. A minta 20,0 cm3 térfogatú részleteit 0,00100 koncentrációjú savas kálium-bikro-
dm3
mát-oldattal titrálva 6,58 cm3-es fogyásokat mérünk. Mekkora tömegű ezüst(I)-klorid-csapadék vált volna
le, ha az 1,00 dm3 térfogatú oldatot teljes egészében ezüst(I)-nitrát-oldattal reagáltattuk volna el? A titrá-
lás során lejátszódó reakció rendezendő ionegyenlete:
… Cr2O72– + … Fe2+ + … H+ → … Cr3+ + … Fe3+ + … H2O.
B) 200 gramm tömegű, vas(II)-szulfátot és nátrium-kloridot tartalmazó porkeveréket 800 cm3 desztillált
mol
vízben oldunk. A minta 25,0 cm3 térfogatú részleteit 0,00250 koncentrációjú savas kálium-bikro-
dm3
mát-oldattal titrálva 9,60 cm3-es fogyásokat mérünk. Mekkora tömegű ezüst(I)-klorid-csapadék vált volna
le, ha a 800 cm3 térfogatú oldatot teljes egészében ezüst(I)-nitrát-oldattal reagáltattuk volna el? A titrálás
során lejátszódó reakció rendezendő ionegyenlete:
… Cr2O72– + … Fe2+ + … H+ → … Cr3+ + … Fe3+ + … H2O.
C) 120 gramm tömegű, vas(II)-szulfátot és kálium-kloridot tartalmazó porkeveréket 1,50 dm3 desztillált víz-
mol
ben oldunk. A minta 20,0 cm3 térfogatú részleteit 0,0200 koncentrációjú savas kálium-permanga-
dm3
nát-oldattal titrálva 21,9 cm3-es fogyásokat mérünk. Mekkora tömegű ezüst(I)-klorid-csapadék vált volna
le, ha az 1,50 dm3 térfogatú oldatot teljes egészében ezüst(I)-nitrát-oldattal reagáltattuk volna el? A titrá-
lás során lejátszódó reakció rendezendő ionegyenlete:
… Fe2+ + … MnO4– + … H+ → … Fe3+ + … Mn2+ + … H2O.


A feladat
sorszáma
2012. május magyar 2. igen https://bit.ly/3Ax3yCh
leválogatott nem https://bit.ly/3Awj6WY
2009. május magyar 6. igen https://bit.ly/3AxfeFf
2011. május angol 2. nem https://bit.ly/3QV7O3X
2012. október magyar 5. igen https://bit.ly/3KknjAB
2015. május magyar 3. igen https://bit.ly/3dGJPqK
2005. május magyar 9. nem https://bit.ly/3PySSaH
2006. május magyar 8. nem https://bit.ly/3wfzOaE
2006. május magyar 9. igen https://bit.ly/3PDo20u
2008. május angol 2. nem https://bit.ly/3AuRYYm
* A linkek utolsó letöltésének időpontja: 2022. 08. 19.
A feladat
sorszáma
2008. október magyar 7. nem https://bit.ly/3T3Auti

2010. május magyar 6. nem https://bit.ly/3pxt6Jn
2010. május magyar 7. igen https://bit.ly/3KcpxSj
2012. május magyar 7. nem https://bit.ly/3PACBSL
2013. május angol 6. nem https://bit.ly/3K39E0t
2013. május magyar 9. nem https://bit.ly/3PDmBz8
2013. október magyar 7. igen https://bit.ly/3wf922h
2013. október magyar 8. nem https://bit.ly/3dG7EPH
2015. május magyar 8. nem https://bit.ly/3SZq9Pg
2015. október magyar 9. igen https://bit.ly/3QCm1mK
2016. május angol 8. igen https://bit.ly/3T1nynL
2017. május magyar 6. igen https://bit.ly/3QyFxk7
2017. május magyar 8. nem https://bit.ly/3A4Gd9L
2018. május angol 6. igen https://bit.ly/3QtzPjj
2018. május angol 8. nem https://bit.ly/3dJ0GJP
2018. október magyar 8. nem https://bit.ly/3PBNlA9
2019. május angol 7. nem https://bit.ly/3PBNhjT
2019. május magyar 7. nem https://bit.ly/3At6JuN
2019. október magyar 9. igen https://bit.ly/3wgJ7Hc
2020. május angol 7. nem https://bit.ly/3CgB1SM
2020. május magyar 4. igen https://bit.ly/3AzFm2p
2020. május magyar 6. igen https://bit.ly/3pw1RyU
2020. május magyar 9. nem https://bit.ly/3K6JQ3B
2020. október magyar 10. nem https://bit.ly/3T53aSL
2021. május angol 8. nem https://bit.ly/3QTbraz
17.
* A linkek utolsó letöltésének időpontja: 2022. 08. 19.
10. PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR 1.
1. Esettanulmány (6 pont)
Olvassa el figyelmesen a szöveget, és válaszoljon az alább feltett kérdésekre tudása és a szöveg alapján!
Kisebbek a protonok, mint eddig tudtuk

Az atomok egyik fő alkotóeleme 5 százalékkal kisebb az új mérések szerint.
A Bonni Egyetem és a Darmstadti Műszaki Egyetem munkatársainak Physical Review Lettersben közölt cikke szerint
a korábbi mérések eredményeinek téves értelmezése miatt rosszul tudtuk a proton méretét.
Pár éve felfordulást okozott tudományos berkekben, hogy bizonyos mérések szerint az atomok magját alkotó pro-
tonok valószínűleg kisebbek, mint azt az 1990-es évek óta tudni véltük. Voltak olyanok, akik szerint az eltérés szük-
ségessé tette a részecskefizika standard modelljének újraírását.
A minket körülvevő dolgokat atomok alkotják, amelyek protonokból, neutronokból és elektronokból állnak.
A friss adatok szerint a proton átmérője a korábban ismert 0,88 femtométer helyett csak 0,84 femtométer (egybil-
liomod nanométer).
„Az elemzésünk szerint a régi és új mérések közötti különbség valójában nem létezett. Ehelyett a régi értékekben
egy eddig alábecsült rendszerszintű tévedés volt” – magyarázza Ulf Meißner professzor, a Bonni Egyetem magfizi-
kai intézetének munkatársa.
Az átmérőjük meghatározásához a protonokat részecskegyorsítóban elektronokkal bombázták. A részecskék le-
pattannak egymásról, mint a biliárdgolyók, és egy rugalmas szórás nevű jelenséget produkálnak. Minél nagyobb
a proton, annál nagyobb a rugalmas szórás, és minél gyorsabb (és nagyobb energiájú) elektronnyalábbal lőnek rá,
annál pontosabb a mérés. Ugyanakkor minél nagyobb energiájú elektronokkal bombázzák a protont, annál na-
gyobb az esélye, hogy szóródás helyett az ütközésből egy új részecske jön létre. A korábbi mérések ezért viszonylag
alacsony energiájú nyalábokkal dolgoztak.
Ugyanakkor persze azok az ütközések, amelyek új részecskéket hoznak létre, szintén fontos információkkal szolgál-
hatnak a protonokról.
„Olyan elméleti alapot dolgoztunk ki, amelyben az ilyen események is felhasználhatók a proton átmérőjének kiszá-
mításához. Ez lehetővé teszi, hogy olyan adatokkal dolgozzunk, amiket eddig figyelmen kívül hagytak” – mutatott
rá Hans-Werner Hammer professzor, a Darmstadti Műszaki Egyetem munkatársa.
A német kutatók az új módszerrel újraértékelték az elmúlt évtizedek kísérleteit, ami nemcsak a protonok ismert
méretének 5 százalékos pontosításához vezetett, de a protonok és neutronok finom struktúrájával kapcsolatos
információt is szolgáltattak.
(Forrás: https://bit.ly/3SMQO1z, alapján. Utolsó megtekintés időpontja: 2022. 08. 14.)
A) Hogyan nevezzük összefoglaló néven a protonokat, a neutronokat és az elektronokat?

B) Hol helyezkednek el a felsorolt részecskék az atomon belül?
C) Korábban miért csak viszonylag kis energiájú nyalábokkal végeztek kísérleteket?
D) Miért lehet előnyös nagyobb energiájú nyalábokat alkalmazni?
E) Mitől függ a rugalmas szórás mértéke?
F) Határozza meg a 23
11
Na-atomban előforduló részecskék számát külön-külön!
2. Négyféle asszociáció (8 pont)
Hasonlítsa össze az exoterm és az endoterm változásokat! Az egyetlen helyes betűjellel válaszoljon!
A) Az exoterm változások B) Az endoterm változások
1. Ilyen változás a szén-dioxid-gáz oldódása desztillált vízben.

2. A fa korhadása ilyen energiaváltozással járó átalakulás.
3. A szilárd anyagok oldódása ilyen változás lehet.
4. A hidrogéngáz oxigénnel történő reakciója ebbe a csoportba tartozik.
5. A katalizált folyamatok ilyen reakciók.
6. A párolgás egy ilyen kémiai változás.
7. A kálium-nitrát oldódása egy ilyen típusú változás.
8. Az ammónia bomlása hidrogénre és nitrogénre ilyen energiaváltozással járó reakció.
3. Egyszerű választás (6 pont)

Válassza ki az egyetlen megfelelő betűjelet!
1. Melyik sort tartalmaz kizárólag olyan alapállapotú atomokat, illetve ionokat, amelyek elektronfelhőjében párat-
lan számú párosítatlan elektron található?
A) Cr, Cu+, Ag, Zn2+. B) As, Al, V, Br. C) Li, Ca, Ti, Fe3+.
D) B, Cu2+, Ge, Pb2+. E) Au, Se, Co, Mn2+.
2. Mennyi annak a gázelegynek az azonos állapotú hidrogéngázra vonatkoztatott sűrűsége, amelyik azonos térfo-
gatú metánt és nitrogén-dioxid-gázt tartalmaz?
A) 31,0. B) 23,0. C) 46,0. D) 15,5. E) 31,5.
3. Benzint és alkoholt öntünk össze egy kémcsőben, majd alaposan összerázzuk a kémcső tartalmát. A kapott
anyagi rendszer…
A) egy szuszpenzió. B) egy elegy. C) egy szol.
D) egy emulzió. E) egy kétfázisú heterogén rendszer.

A) A nitrogénatom a legkisebb rendszámú atom, amelyik esetében alkalmazni kell a Hund-szabályt.
B) A kén-trioxid-molekula trigonális piramis alakú.
C) A hidrogén égése pillanatszerűen lejátszódó kémiai változás.
D) A 18O-atom a leggyakoribb oxigénizotóp.
E) A kálium-nitrát-oldat indifferens elektródok között történő elektrolízise közben az oldat pH-ja nő.
10. Próbaérettségi feladatsor 1. 147
5. Az alább felsorolt anyagok közül melyik tartalmazza a legkisebb oxidációs számú atomot?
A) HNO3. B) NH3. C) CH4. D) Fe2(SO4)3. E) CaCO3.
6. Az alábbi kémiai változások közül melyik egy gázfejlődéssel járó redoxireakció?

A) NaHCO3 + HCl → NaCl + CO2 + H2O
B) Na2SO3 + H2SO4 → Na2SO4 + SO2 + H2O
C) CuSO4 + Zn → ZnSO4 + Cu
D) FeS + 2 HCl → FeCl2 + H2S
E) Ag + 2 HNO3 → AgNO3 + NO2 + H2O
4. Elemző és számítási feladat (15 pont)

Vizes oldatok vizsgálata
A következő vizes oldatokat vizsgáljuk:
mol
a) 0,250 koncentrációjú nátrium-szulfát-oldat;
dm3
mol
b) 0,0300 koncentrációjú sósav;
dm3
mol
c) 5,00 · 10–3 koncentrációjú kalcium-hidroxid-oldat;
dm3
mol
d) 0,625 koncentrációjú alumínium-szulfát-oldat;
dm3
mol
e) 0,0860 koncentrációjú nátrium-karbonát-oldat.
dm3
A következő kérdésekre válaszként az adott oldat betűjelét adja meg! Válaszoljon az oldatokhoz kapcsolódó kér-
désekre is!
A) Mely oldat(ok)ban nagyobb a hidroxidionok koncentrációja, mint az oxóniumioné? Írja fel az (egyik) oldat
esetében a kémhatást igazoló reakció ionegyenletét!
B) Mely oldato(ka)t festene piros színűre a metilnarancs indikátor oldata? Mi ennek a magyarázata?
C) Írja fel az alumínium-szulfát-oldat kémhatását alátámasztó reakció ionegyenletét!
D) Melyik két oldatot kellene összeönteni ahhoz, hogy gázfejlődés következzen be? Írja fel a lejátszódó reakció
rendezett egyenletét! Részecskeátmenet tekintetében milyen típusú reakcióról van szó?
E) Milyen pH-jú a vizsgált hidrogén-klorid-oldat?
F) Milyen pH-jú a vizsgált kalcium-hidroxid-oldat? A számítás során a disszociáció mindkét lépését tekintse
teljesnek!
G) Mekkora térfogatú sósav semlegesítené a vizsgált kalcium-hidroxid-oldat 125 cm3-nyi mennyiségét?
H) Mekkora térfogatú nátrium-karbonát-oldat közömbösítené az előző pontban számolt mennyiségű sósavat?
(Amennyiben a G) alpontot nem sikerült megválaszolnia, tekintse úgy, hogy 85,0 cm3 sósavat kell közömbösíteni!)
5. Táblázatos feladat (15 pont)
Az alábbi táblázat különböző alakú molekulákra, illetve az azokat felépítő atomokra vonatkozik. Az egyes cellákba
beírt információk alapján azonosítsa az egyes molekulákat, illetve töltse ki értelemszerűen a táblázatot!
A molekula összegképlete 1. 2. 3. 4. 5.
A molekula alakja 6. 7. piramis 8. 9.
A molekulában kialakuló kötésszög 10. 92,3° 11. 180° 12.
A molekula polaritása 13. 14. 15. 16. 17.
A molekulában előforduló szigma-kötések száma 3 2 3 2 4
A molekulában előforduló pi-kötések száma 3 18. 19. 20. 21.
A molekula központi atomja 22. 23. 24. 25. 26.
A központi atom oxidációs száma 27. 28. 29. 30. –4
A központi atom vegyértékhéjának elektronszerkezete 3s23p4 3s23p4 2s22p3 2s22p2 2s22p2
Egy darab molekulában előforduló protonok száma 40 18 10 22 74
6. Számítási feladat (12 pont)

140 gramm tömegű, 10,0 w%-os réz(II)-szulfát-oldatot éppen addig a pillanatig elektrolizálunk, amíg az indifferens
elektródok közül a másodikon is meg nem indul a gázfejlődés.
Ar(Cu) = 63,5; Ar(S) = 32,1; Ar(O) = 16,0; Ar(H) = 1,01.
A) Írja fel az elektródokon lejátszódó folyamatokat!
B) Mekkora tömegű fém válik ki a folyamat közben?
C) Mekkora töltésmennyiség halad át az elektródokon a folyamat közben?
(Amennyiben a B) pontban nem sikerült meghatároznia a levált fém anyagmennyiségét, úgy tekintse azt
0,500 mol‑nak!)
D) Mennyi ideig tartott az elektrolízis 2,50 A áramerősség mellett?
0,500 mol‑nak!)
E) Mekkora térfogatú 22,0 °C hőmérsékletű, 0,110 MPa nyomású gáz fejlődött a másik elektródon?
0,500 mol‑nak!)
F) Hány tömegszázalékos kénsavoldatot kapunk a folyamat végére?
0,500 mol‑nak!)
Egy egyértékű erős sav (jelöljük az egyszerűség kedvéért úgy, hogy „HA”!) 10,00 cm3 térfogatú oldatát 200,0 cm3
mol
térfogatúra hígítjuk. A törzsoldat 20,00 cm3 térfogatú részleteit 0,1025 koncentrációjú kálium-hidroxid-ol-
dm3
dattal titráljuk. Az átlagfogyás: 18,55 cm3.
A) Határozza meg a törzsoldat anyagmennyiség-koncentrációját!
B) Határozza meg az eredeti savoldat anyagmennyiség-koncentrációját!
(Amennyiben az A) pontban nem sikerült a törzsoldat koncentrációját kiszámítania, úgy a számításai során ve-
mol
gye azt 1,000 · 10–3 -nek!)
dm3
C) Határozza meg az eredeti savoldat pH-ját!
(Amennyiben a B) pontban nem sikerült az eredeti oldat koncentrációját kiszámítania, úgy a számításai során
mol
vegye azt 2,000 · 10–2 -nek!)
dm3
1,000 dm3 térfogatú eredeti oldat elkészítéséhez 2,890 gramm tömegű tiszta savat kell kimérni.
D) Határozza meg a sav moláris tömegét!
(Amennyiben a B) pontban nem sikerült az eredeti oldat koncentrációját kiszámítania, úgy a számításai során
mol
vegye azt 2,000 · 10–2 -nek!)
dm3
A törzsoldat 100,0 cm3 térfogatú mennyiségét pH = 12,35-os ammóniaoldattal közömbösítjük.

mol
Kb(ammónia) = 1,790 · 10–5
dm3
E) Milyen koncentrációjú az ammóniaoldat?
F) Mekkora térfogatú ammóniaoldat szükséges a közömbösítéshez?
(Amennyiben az A) pontban nem sikerült a törzsoldat koncentrációját kiszámítania, úgy a számításai során ve-
mol
gye azt 1,000 · 10–3 -nek!)
dm3
G) Hányszorosára kellene hígítani az ammóniaoldatot ahhoz, hogy a pH-ja egy egységgel változzon?
(Amennyiben az E) pontban nem sikerült az ammóniaoldat koncentrációját kiszámítania, úgy a számításai során
mol
vegye azt 1,550 · 10–3 -nek!)
dm3
8. Elemző feladat (7 pont)
Reakciótípusok
A következő híg oldatok állnak rendelkezésre:
◉ kálium-jodid-oldat;
◉ nátrium-tioszulfát-oldat;
◉ sósav;
◉ nátrium-karbonát-oldat;
◉ ezüst(I)-nitrát-oldat;
◉ nátrium-hidroxid-oldat.
A fenti anyagokat figyelembe véve válaszoljon a feltett kérdésekre!
A) Írja fel egy olyan pillanatszerű reakció ionegyenletét, amely terméke egy sárgás színű csapadék!
B) Rendezze az alábbi reakció egyenletét! Milyen típusú reakcióról van szó? Mit tapasztalunk a reakció közben?
… Na2S2O3 + … HCl → … NaCl + …S + … SO2 + … H2O
C) Írja fel egy gázfejlődéssel járó reakció rendezett egyenletét!
D) Írja fel egy olyan átalakulás rendezett egyenletét, amely változást szabad szemmel nem figyelhetünk meg!
Milyen típusú reakció játszódik le?

Egy 5,00 dm3 térfogatú tartályba 15,0 mol kén-dioxid- és 20,0 mol oxigéngázt vezetünk. Az egyensúlyi rendszer
kialakulásáig a kén-dioxid mennyiségének a fele alakul át.
A) Írja fel a lejátszódó égési folyamat rendezett egyenletét, és határozza meg az egyensúlyi állandót!
B) Határozza meg az égéshőt!
kJ kJ
ΔkH(SO2) = –297 ; ΔkH(SO3) = –396
mol mol
C) A B) alpont eredményét is figyelembe véve hogyan változik az egyensúlyi állandó értéke a hőmérséklet je-
lentős emelésével? A válaszát indokolja!
kJ
(Amennyiben a B) alpontot nem sikerült kiszámítania, tekintse az égéshőt –100 értékűnek!)
mol
D) Mekkora tömegű oxigéngázt kell a rendszerbe betölteni ahhoz, hogy az eredeti körülmények között a kén-
dioxid háromnegyede alakuljon át?
1
mol
(Amennyiben az A) alpontot nem sikerült kiszámítania, tekintse az egyensúlyi állandót 2,50 · 10–1 ér-
dm3
tékűnek!)
E) Mekkora tömegű kén-trioxid keletkezik a plusz oxigéngáz bevezetését is figyelembe véve?

F) Az egyensúlyi rendszerben megmaradt oxigéngáz mekkora anyagmennyiségű azonos állapotú hidrogén-
gázzal lépne reakcióba?
(Amennyiben a D) alpontot nem sikerült kiszámítania, tekintse az oxigénfelesleget 10,0 mol értékűnek!)
11. SZÓBELI ÉRETTSÉGI MINTATÉTELEK 1.
„A” tételek
1. Az elemi részecskék
Nevezze meg a kémiai részecskékben előforduló elemi részecskéket! Jellemezze azokat a relatív tömegük és
töltésük szerint! Jelölje meg a helyüket a különböző kémiai részecskékben! Mutassa be az elemi részecskék és a
periódusos rendszer közötti kapcsolatokat! Mutassa be az elemi részecskék számában bekövetkező változást az
alfa- és a béta-sugárzás közben!
2. A kémiai részecskék
Mutassa be a kémiai részecskéket! Jellemezze azokat a töltésük, valamint a felépítésükben előforduló atomma-
gok száma szerint! Konkrét példákon keresztül mutassa be, hogy miként alakulnak át az egyes kémiai részekék
egymásba! Mutassa be, hogy milyen szerepe van az elektronegativitásnak az egyes kémiai részecskék kialaku-
lásában!
3. A periódusos rendszer titkai

Mutassa be a periódusos rendszer felépítését! Konkrét példákon keresztül térjen ki az azonos sorban, illetve az
azonos oszlopban elhelyezett atomok szerkezete és tulajdonságai között felfedezhető hasonlóságokra és kü-
lönbségekre! Konkrét példák segítségével ismertesse a periodikusan változó tulajdonságokat!
4. A kovalens kötés
Mutassa be a kovalens kötés kialakulásának feltételeit! Jellemezze a kovalens kötéseket a kötések száma, a kö-
tések szimmetriája, valamint a kötéshez szükséges elektronokat biztosító atomok száma alapján! Ismertesse a
delokalizált kötések kialakulásának lehetőségeit! Konkrét példák segítségével mutassa be, hogy milyen kristály-
rácsok szerkezetében jelenhet meg kovalens kötés!
5. A másodrendű kötések jellemzése

Ismertesse a másodrendű kötések kialakulásának körülményeit, illetve feltételeit! Nevezzen meg három-három
olyan anyagot, amelynek a szilárd halmazában az adott másodrendű kötés biztosítja a kémiai részecskék közötti
kölcsönhatást! A hidrogén-halogenidek fizikai tulajdonságait alapul véve mutassa be, hogy milyen jelentőség-
gel bír az, hogy a részecskék között melyik másodrendű kötés alakul ki!
6. Különböző alakú molekulák

Válasszon ki öt különböző molekulaalakot, illetve mindegyik alakhoz két-két konkrét példamolekulát! Jellemez-
ze a kiválasztott tíz molekulát a szerkezetében előforduló atomok, kötő és nemkötő elektronpárok száma sze-
rint! Adja meg minden molekulaalak esetében legalább az egyik példamolekulában a kötésszög értékét! Ismer-
tesse a konkrét molekulaalak kialakulását befolyásoló tényezőket!
7. A különböző halmazállapotú anyagi halmazok összehasonlító jellemzése

Hasonlítsa össze a 25 °C hőmérsékleten és standard nyomáson szilárd, cseppfolyós és gáz-halmazállapotú anya-
gokat az anyagi halmazt felépítő részecskék közötti távolság, a részecskék közötti kölcsönhatások erőssége, il-
letve a részecskék mozgása alapján! Mutassa be, hogy miként befolyásolják a fenti jellemzők az anyagi halmaz
alakját és térfogatát! Ismertesse a diffúzió és a felületi feszültség jelenségét! Konkrét példán keresztül szemlél-
tesse, hogy mi a különbség a sűrűség és a viszkozitás között!
8. A homogén, a heterogén és a kolloid rendszerek összehasonlító jellemzése
Mutassa be a különböző anyagi rendszerek összetételét! Térjen ki az anyagi halmazokat felépítő részecskék
méretére, a keveredés megvalósulásának vagy hiányának magyarázatára! Nevezzen meg három-három példát
mindhárom anyagi rendszerre! Mutasson be egy olyan változást, amely következtében egy homogén rend-
szerből heterogén rendszer lesz, és egy olyan változást is, amelynél ennek fordítottja játszódik le!
9. Az oldatok
Mutassa be az oldatok kialakulásának lehetőségeit különböző halmazállapotú oldandó anyagok példáján! Tér-
jen ki az oldódást kísérő energiaváltozásokra, az oldódást befolyásoló tényezőkre, illetve az oldódás sebessé-
gét növelő külső hatásokra! Mutassa be a különböző koncentrációtípusokat! Ismertesse a túltelített oldatok
létrehozásának lehetőségeit!
10. A fizikai és kémiai változások összehasonlító jellemzése

Ismertesse a fizikai és kémiai változások közötti hasonlóságokat és különbségeket! Mutassa be a folyamatokat
kísérő energiaváltozásokat! Három konkrét példán keresztül mutassa be a fizikai változásokat kísérő energia-
változásokat! Csoportosítsa a kémiai változásokat legalább négy különböző szempont alapján! Minden cso-
portosítás esetén nevezzen meg konkrét példákat a változásokra!
11. Dinamikus gázegyensúlyi rendszerek összehasonlítása

Hasonlítsa össze az ammóniaszintézist, a kén-dioxid égését, valamint a hidrogén és jódgőz egyesülését! Mu-
tassa be a tömeghatás törvényének alkalmazását az adott rendszerekre, illetve az egyensúlyi állandók mérték
egységeit! Konkrét példákon keresztül ismertesse a három egyensúlyi rendszer esetében a legkisebb kényszer
elvének a jelentőségét! Magyarázza meg a katalizátor alkalmazásának indokoltságát!
12. Sóoldatok kémhatása

Ismertesse, hogy milyen tényező és hogyan befolyásolja azt, hogy az adott só vizes oldata milyen kémhatá-
sú! Nevezzen meg három-három olyan sót, amelynek a vizes oldata savas, semleges, illetve lúgos kémhatású!
A semlegestől eltérő kémhatású sóoldatok közül kettő-kettő esetében ionegyenlet felírásával támassza alá az
adott kémhatás kialakulását!
13. Az elektrokémiai berendezések

Mutassa be a Daniell-elem felépítését! Jelölje a galvánelem celladiagramját, ismertesse az elektródokon leját-
szódó folyamatok ionegyenletét! Mutasson be néhány olyan hétköznapi helyzetet, amelyeket galvánelemek
segítségével oldanak meg!
Ismertesse a sósav elektrolízisét indifferens elektródok között! Adja meg az elektródokon lejátszódó folyama-
tok egyenletét, és magyarázza meg az oldat pH-jának változását!
Mutassa be, hogy az akkumulátorok működése során melyik részfolyamatban jelenik meg a galvanizmus, és
melyikben az elektrolízis! Ismertesse, hogy miként változik az elektródok töltése a galvanizmus és az elektrolí-
zis között!
14. Sók olvadékának és vizes oldatának elektrolízise

Mutassa be a nátrium-nitrát, a kálium-klorid, a réz(II)-szulfát, illetve a cink-jodid vizes oldatainak elektrolízisét
indifferens elektródok között! Ismertesse az elektródokon lejátszódó folyamatokat, és térjen ki az oldatok ös�-
szetételének változására!
A kálium-klorid, illetve a cink-jodid példáján keresztül mutassa be, hogy milyen hasonlóságok és különbségek
lehetnek az oldat- és olvadékelektrolízis között!
11. Szóbeli érettségi mintatételek 1. 153
„C” tételek
15. A periódusos rendszer egy periódusában az atomok növekvő rendszám szerint vannak elhelyezve. Az 5–10.
rendszámú atomok példáján keresztül mutassa be, hogy az atomok mérete miként változik egy perióduson
belül! Magyarázza a méretek változását!
16. A periódusos rendszerben az atomok növekvő rendszám szerint vannak elhelyezve. A relatív atomtömegek
viszont nem minden esetben mutatnak ugyanilyen tendenciát. Például az argon nagyobb relatív atomtömeg-
gel rendelkezik, mint a kálium, pedig a rendszáma kisebb. Mi lehet a jelenség magyarázata? Keressen még egy
ugyanilyen példát a periódusos rendszerben!
17. A kétatomos vegyületmolekulák dipólusosak. A szén-monoxid azonban kivétel. Mi lehet a jelenség magyará-
zata? Milyen következményei vannak annak, hogy a szén-monoxid apoláris?
18. Az ionvegyületek rácsösszetartó ereje az ionkötés. Mégis számos esetben kovalens kötés is kialakul az anyagi
halmazban. Hol és milyen formában jelenik meg a kovalens kötés az egyes ionvegyületekben?
19. Mi a magyarázata annak, hogy az ionrácsos anyagok mindegyike vegyület? Konkrét példán keresztül mutassa
be, hogy mely elemekből képződő vegyületek kristályosodhatnak ionrácsban!
20. Lehet-e egy tömény oldat telítetlen, illetve egy híg oldat telített? A válaszát konkrét példákkal támassza alá!
A megoldáshoz használhatja a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
21. Mutasson be legalább két olyan hétköznapi jelenséget, amely szorosan összefügg a gázok vízoldhatóságának
exoterm jellegével! Amennyiben a bemutatott jelenségek kedvezőtlen hatásúak, úgy ismertesse a lehetősége-
ket, amelyek a jelenségek lefolyását megakadályozza!
22. Régebben a patikák a hidrogén-peroxid-oldatot barna színű üvegbe átmérve hozták forgalomba, mára azon-
ban barnára színezett műanyag edényeket alkalmaznak erre a célra. Miért volt szükség a kevésbé környezetba-
rát termékre váltani, ha tudjuk, hogy az üveg barna színét mangán(II)ionok okozzák, míg a műanyag edények
esetében a festék nem tartalmaz mangánionokat?
23. A hangyacsípés során a bőrbe hangyasav kerül. Miért lehet szódabikarbónával, illetve a vizes oldatával mérsé-
kelni a hangyacsípést követő viszkető érzést?
24. Mi a magyarázata annak, hogy a fémek összes reakciója redoxireakció? A magyarázatát a kálium négy különbö-
ző reaktánssal történő reakciójának felírásával támassza alá!
II. Szervetlen kémia
12. Az s- és p-mező fémei
13. A d-mező fémei
14. A fémek –
vegyes feladatok
15. A hidrogén, illetve
a 16–18. csoportok
nemfémes elemei és
vegyületeik
16. A nitrogén- és a széncsoport
elemei és vegyületeik
17. Szervetlen kémia –
vegyes feladatok
18. Próbaérettségi feladatsor 2.
19. Szóbeli érettségi
mintatételek 2.
12. AZ s- ÉS p-MEZŐ FÉMEI

◉ Az alkáliföldfémek alapállapotú atomja nem rendelkezik párosítatlan elektronnal. A 13. csoport fémei ese-
tében pedig az alapállapotú atomok nem három, hanem egy párosítatlan elektronnal rendelkeznek.
◉ Számos periódusos rendszerben a cézium és a francium, illetve az inkább félfémként viselkedő gallium té-
vesen cseppfolyós anyagként van jelölve. Az s- és p-mező fémei 25 °C hőmérsékleten és légköri nyomáson
szilárd halmazállapotúak. Az viszont tény, hogy a három említett elem olvadáspontja kifejezetten alacsony
a fémek többségéhez képest.
◉ Az összes ebbe a csoportba tartozó fém szürke színű. Bár vannak árnyalatbeli különbségek, az érettségin
elegendő azt hangsúlyozni, hogy a delokalizált elektronrendszer következtében szürke színűek.
◉ Ebbe a csoportba többnyire könnyűfémek tartoznak. Két fontosabb kivétel az ón és az ólom. A lítium, nátri-
um és kálium sűrűsége még a vízénél is kisebb.
◉ Az alkálifémek égése változatos vegyületeket eredményez. A nátriummal például peroxid, a káliummal pe-
dig szuperoxid jön létre.
◉ A fémek összes reakciója redoxireakció, amelyben a fém a redukálószer szerepét tölti be. Az s- és p-mező
fémei negatív standardpotenciálúak.
◉ Az s-mező fémei minden savval, koncentrációtól függetlenül, képesek elreagálni.
◉ Az ólom nem lép reakcióba sem a sósavval, sem a kénsavval, mert a felszínén keletkező ólom(II)-klorid, illet-
ve ólom(II)-szulfát csapadék képződik, amely megakadályozza a reakció folytatódását.
◉ Az alumínium és az ón amfoter fémek, vagyis nemcsak savból, de lúgból is képesek a hidrogént felszabadí-
tani. Emellett fontos tudni, hogy az alumínium-oxid és az alumínium-hidroxid is amfoter sajátságúak, vagyis
savval és lúggal is elreagálnak.
◉ Az alkálifémek, illetve a kalcium is reakcióba lépnek a lúgoldatokkal, de csak azok víztartalmával.
◉ A fémek kémiai módszerrel történő előállítása mindig valamilyen redukcióval történik.
◉ Az s- és p-mező fémeinek vegyületei többségében ionvegyületek. Amennyiben az anion nem színes, a ve-
gyület fehér színű, a vizes oldata színtelen. Az alkálifémek minden fontosabb vegyülete oldódik vízben.
◉ A számolási feladatok megoldásához gyakran kell az adott anyagokra vonatkozó elméleti ismereteinket is
használni. A fémekkel kapcsolatos feladatokra ez fokozottan igaz. Mielőtt elkezdjük egy feladat matematikai
megoldását, szükséges végiggondolni, hogy mi mivel lép reakcióba, vagy éppen mi nem reagál egy adott
anyaggal.
158 II. SZERVETLEN KÉMIA
79. A fémek általános jellemzői

80. Az alkálifémek és vegyületeik
81. Az alkáliföldfémek és vegyületeik
82. Az alumínium és előállítása

1. Melyik fém sorolható az alkáliföldfémek közé?

A) A nátrium. B) A kalcium. C) A lítium. D) A kálium. E) A rubídium.
2. Melyik fém atomjainak van csak egy elektron a legkülső héján?

A) A kalciumnak. B) A berilliumnak. C) Az ónnak. D) A rubídiumnak. E) Az alumíniumnak.
3. Melyik sorra igaz, hogy csak könnyűfémeket tartalmaz?

A) Nátrium, kálium, kalcium, alumínium, ón.
B) Nátrium, kálium, ólom, kalcium, alumínium.
C) Kálium, kalcium, lítium, alumínium, ólom.
D) Nátrium, kálium, kalcium, alumínium, lítium.
E) Ólom, kálium, kalcium, alumínium, ón.
4. Melyik sorban vannak kizárólag olyan fémek, amelyek bármilyen sav híg vizes oldatából képesek hidrogéngázt
fejleszteni?
A) Ólom, nátrium, ón. B) Kálium, nátrium, stroncium. C) Alumínium, magnézium, ólom.
D) Magnézium, ólom, nátrium. E) Rubídium, ólom, bárium.
5. Milyen folyamat a fémek előállítása érceikből?

A) Dehidrogénezés. B) Oxidáció. C) Kondenzáció.
D) Redukció. E) Sav-bázis reakció.
6. Melyik megállapítás NEM igaz a nátriumra?

A) Az alkálifémek közé tartozik. B) A víznél kisebb sűrűségű nehézfém.
C) Tárolása petróleum alatt történik. D) Vízzel heves reakcióba lép.
E) Vízzel kölcsönhatásba lépve lúgos kémhatású oldat keletkezik.
12. AZ s- ÉS p-MEZŐ FÉMEI 159
7. A kalcium és a víz reakciója során…
A) csak egy termék keletkezik.
B) fenolftalein indikátort hozzáadva a keletkező oldathoz, nem tapasztalunk színváltozást.
C) redoxireakció játszódik le.
D) melléktermékként oxigén keletkezik.
E) sav-bázis reakció játszódik le.
8. A magnéziumra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

A) Az alkáliföldfémek közé tartozik.
B) Fémrácsban kristályosodó könnyűfém.
C) Sósavban hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
D) Nátrium-hidroxid hideg vizes oldatában hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
E) Vakító fénnyel ég el levegőn.
9. A nátriumra vonatkozó állítások közül melyik igaz?

A) Az alkáliföldfémek közé tartozik.
B) Jellegzetes vörös színűre festi a színtelen gázlángot.
C) Hatására a nátrium-hidroxid vizes oldata töményebbé válik.
D) Sósavban klórgáz fejlődése közben oldódik.
E) A káliumnál erélyesebb redukáló hatását standardpotenciál-értéke is bizonyítja.
10. Az alumínium gyártása során…

A) a legnagyobb tömegben alkalmazott alapanyag a kriolit.
B) elektrokémiai redukciót alkalmaznak.
C) a bauxitból sósavas mosással nyerik ki az alumíniumtartalmú részeket.
D) a melléktermékként keletkező kriolitot az építőipar hasznosítja.
E) csak minimális energiaigény lép fel.
11. A káliumra jellemző, hogy…

A) vízzel rendkívül heves reakcióba lép, a fejlődő hidrogéngáz általában lángra is lobban.
B) nem festi a színtelen gázlángot.
C) hatására a lúgoldatok pH-ja csökken.
D) halogénekkel csak erélyes körülmények között lép reakcióba.
E) szenes redukcióval állítja elő az ipar kálisóból.
12. A természetes vizek állandó keménységét okozó vegyület:

A) A kalcium-karbonát. B) A magnézium-foszfát. C) A kalcium-klorid.
D) A magnézium-oxid. E) A magnézium-hidrogén-karbonát.
13. A mészkő…
A) kémiai összetételét tekintve kalcium-foszfát.
B) vízben jól oldódó ionvegyület.
C) speciális körülmények között kristályosodott módosulata a hamuzsír.
D) égésével égetett mész keletkezik.
E) hőbontása során szén-dioxid-gáz fejlődik.
14. Állítsd növekvő sorrendbe az alábbi fémeket az alapján, hogy azonos tömegű mennyiségükből mekkora térfo-
gatú, 25 °C hőmérsékletű, légköri nyomású hidrogéngáz fejlődik feleslegben adagolt sósav hatására!
alumínium, kalcium, kálium, magnézium, nátrium
A) Nátrium, kálium, magnézium, kalcium, alumínium.
B) Alumínium, magnézium, kalcium, nátrium, kálium.
C) Kálium, kalcium, nátrium, alumínium, magnézium.
D) Kálium, nátrium, kalcium, magnézium, alumínium.
E) Nátrium, magnézium, kalcium, kálium, alumínium.
15. A trisóra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

A) Korábban elterjedten használt vízlágyítószer volt.
B) Környezetkárosító hatása napjainkban nem alkalmazzák vízlágyítószerként.
C) Képlete Na3PO4.
D) A vizes oldatának kialakuló lúgos kémhatása miatt műtrágyaként nem használható.
E) Vízlágyító hatását annak köszönheti, hogy a vízkeménységet okozó kálium- és kalciumionokkal csapadékot
képez.

Hasonlítsd össze az alkálifémeket és az alkáliföldfémeket! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) Az alkálifémek B) Az alkáliföldfémek C) Mindkettő D) Egyik sem
16. Az s-mező fémei közé tartoznak.

17. Vegyértékhéjuk elektronszerkezete ns1.
18. Az ebbe a csoportba tartozó elemeknek a legkisebb az ionizációs energiájuk az adott periódusban.
19. Az ebbe a csoportba tartozó elemeknek a legnagyobb az elektronegativitásuk az adott periódusban.
20. Halogénekkel képesek reakcióba lépni.
21. Vízzel a csoportba tartozó valamennyi fém képes reakcióba lépni standard körülmények között.
22. Van közöttük olyan, a víznél kisebb sűrűségű fém, ami oxigénnel reagálva peroxidot képez.
23. Van olyan képviselőjük, amely csak petróleum alatt tárolható biztonsággal.
24. Az ebbe a csoportba tartozó elemek reakciókészsége kisebb, mint az ezüsté.
25. Az idetartozó elemek vízben oldhatatlan vegyületei felelősek a vízkeménység kialakulásáért.
Hasonlítsd össze a magnéziumot és az ólmot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! Amennyiben a válaszok meg-
adásához szükséges, a szükséges információ(ka)t keresd ki a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvből!
A) A magnézium B) Az ólom C) Mindkettő D) Egyik sem
g
26. A sűrűsége nagyobb, mint 5,00 .
cm3
27. A híg sósavval hidrogéngáz képződése közben reagál.
28. Olvadáspontja alacsonyabb, mint az óné.
29. A káliumnál negatívabb standardpotenciálú fém.
30. Hideg vízzel nem, vagy csak rendkívül kis mértékben lép reakcióba.
31. Atomjainak külső elektronhéján két párosítatlan elektron található.
32. Szürke színű vegyület.
33. Egy darabkáját cink-nitrát-oldatba dobva fémkiválás következik be.
34. Nitrátjának vizes oldata színtelen.
35. Lúgoldatokkal közönséges körülmények között reagál.
Hasonlítsd össze a nátrium-karbonátot és a kalcium-karbonátot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A nátrium-karbonát B) A kalcium-karbonát C) Mindkettő D) Egyik sem
36. Hagyományos neve: gipsz.

37. Jól oldódik vízben.
38. Mészkő formájában hegységalkotó kőzet.
39. Sósav hatására színtelen, szagtalan gázt fejleszt.
40. Kristályvizes formája sziksóként „kivirágzik”.
41. A megfelelő lúg és szén-dioxid reakciójával előállítható.
42. A szén-dioxid-gáz laboratóriumi kimutatásakor keletkezik.
43. A szénsav szabályos sója.
44. Vizes oldatában – amennyiben oldódik – a fenolftalein indikátor színtelen marad.
45. Hőbontása során égetett mész képződik.
Hasonlítsd össze a nátrium-hidroxidot és az alumínium-hidroxidot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A nátrium-hidroxid B) Az alumínium-hidroxid C) Mindkettő D) Egyik sem
46. Standard körülmények között színtelen folyadék.

47. Standard körülmények között fehér színű szilárd anyag.
48. Nagyon jól oldódik vízben.
49. Vizes oldatában a fenolftalein indikátor lilás színnel lúgos kémhatást jelez.
50. A vegyület hagyományos neve: marónátron.
51. Jelentős szerepet tölt be az alumíniumgyártás folyamatában.
52. A vegyület hagyományos neve: timföld.
53. Amfoter sajátságú anyag.
54. A megtisztított felületű alufólia darabkáját vízbe dobva ez a termék keletkezik.
55. Erősen higroszkópos anyag.
Hasonlítsd össze a káliumot és az alumíniumot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A kálium B) Az alumínium C) Mindkettő D) Egyik sem
56. Az s-mező fémei közé tartozik.

57. Atomjának nincs párosítatlan elektronja.
58. Szürke színű szilárd anyag.
59. Nagyon reakcióképes, ezért levegőtől elzártan, víz alatt tároljuk.
60. Felületét a levegőn védő oxidréteg borítja.
61. A felületén kialakuló védő oxidréteg megakadályozza, hogy lúgokban oldódjon.
62. A felületén kialakuló védő oxidréteg megakadályozza, hogy vízben oldódjon.
63. Kis sűrűsége miatt a könnyűfémek közé soroljuk.
64. Sav- és lúgoldatokban egyaránt oldódó fém.
65. Tömény oxidáló savakban passziválódik.
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba szükséges válaszokat az s-mező fémeire vonatkozóan!
1. csoport fémei 2. csoport fémei
Hagyományos nevük 66. 67.
Színük, halmazállapotuk és sűrűség szerinti besorolásuk standard

68. 69.
körülmények között
A 3. periódus elemének reakciója oxigénnel (rendezett egyenlet) 70. 71.
A fenti reakcióban keletkezett termék neve, benne az oxigén 72. 73.

oxidációs száma 74. 75.
A 4. periódus elemének reakciója klórral (rendezett egyenlet) 76. 77.
A képződött klorid vizes oldatának színe, a vizes oldat kémhatása 78. 79.
A 4. periódus elemének reakciója vízzel (rendezett egyenlet) 80. 81.
A vízzel való reakcióban keletkező termékek nevei 82. 83.
Mit tapasztalunk, ha a vízzel való reakció során keletkező vizes

84. 85.
oldatokba fenolftalein indikátort csöpögtetünk?
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő fémeket a megadott szempontok szerint!
Mg Al K
Vegyértékhéjának elektronszerkezete 86. 87. 88.
Sűrűség szerint történő besorolása (könnyűfém, nehézfém) 89. 90. 91.
Tárolása (petróleum alatt tárolható, levegőtől elzártan tárolható, levegőn is tárolható) 92. 93. 94.
Reakciója forró vízzel (rendezett egyenlet) 95. 96. 97.
Reakciója híg kénsavoldattal (rendezett egyenlet) 98. 99. 100.
Reakcióba lép-e tömény kénsavoldattal (igen, nem) 101. 102. 103.
Reakciója feleslegben alkalmazott forró nátrium-hidroxid-oldattal (rendezett egyenlet) 104. 105. 106.
Részecskeátmenet szempontjából milyen típusú kémiai reakcióval állítható elő a tiszta

107. 108. 109.
fém a vegyületeiből?
Egy olyan ásvány/kőzet neve, amelyben megtalálható az adott fém vegyület

110. 111. 112.
formájában
Egy konkrét példa a fém felhasználására 113. 114. 115.
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba szükséges válaszokat a feltett kérdésekre vonatkozóan!
Melyik anyagra ismersz rá? A vegyület képletével válaszolj! Válaszold meg a kérdést az anyaggal kapcsolatban!
Vizes oldatát grafitelektródok között elektrolizálva a

Egy alkálifém ételízesítésre használt vegyülete: 116.
katódfolyamat egyenlete: 117.
A szénsav savanyú sója, az alkálifém-tartalma 27,37 w%:

Hőbomlásának rendezett reakcióegyenlete: 119.
118.
Régebben vízlágyításra használt foszfortartalmú vegyület: Egy, a vízlágyító hatását igazoló reakció rendezett
120. egyenlete: 121.
Kénsavval történő semlegesítésének rendezett

Erős egyértékű bázis, oxigéntartalma 28,52 w%: 122.
reakcióegyenlete: 123.
A sósavval való reakciójában keletkező gáz kimutatása

A hagyományos neve: hamuzsír. 124.
laboratóriumban (rendezett reakcióegyenlet): 125.
A hagyományos neve: glaubersó. 126. Élettani hatása: 127.
Reakciója vízzel (rendezett egyenlet): 129.

A mészégetés során keletkező szilárd termék: 128. A mészégetés és a keletkező termék vízzel való reakciójának
energiaváltozás szerinti besorolása: 130.

Az alumíniumgyártás lépései
131. Nevezd meg az alumínium legfontosabb ércét!
132. A megnevezett érc az alumíniumvegyületeken kívül milyen összetevőket tartalmaz még? Legalább kettőnek
add meg a képletét és a nevét!
133. Milyen vegyület formájában van jelen az alumínium az ércben? Add meg a vegyület képletét és nevét!
134. Hogyan lehet az ércből kioldani az alumíniumtartalmú részeket? Nevezd meg az alkalmazott oldószert, és írd
fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
135. Mi az előző kérdésben leírt folyamatnak a mellékterméke?
136. Miért veszélyes ez a melléktermék?
137. Hogyan lehet kinyerni az ércből történt kioldás eredményeként keletkező oldatból az alumíniumvegyületet?
Írd fel a változás lényegét egyenlettel is!
138. A kinyert vegyületből hogyan állítanak elő timföldet? Nevezd meg az eljárást, és írd fel a lejátszódó reakció
rendezett egyenletét!
139. A keletkező timföld olvadáspontja közel 2000 °C. Hogyan érik el a gyártási folyamat során, hogy több száz
°C-kal alacsonyabb hőmérsékleten olvadt timföld alakuljon ki?
140. Írd föl a timföld elektrolízisének anód-, illetve katódfolyamatát egyenlettel! Milyen gáz(ok) távozik/távoznak
az elektrolizáló kádakból?
Fémek és vegyületeik
Három számozott óraüvegen három ismeretlen szilárd anyag mintáját találjuk. Kettő ezek közül fehér színű, egy
pedig szürke. Az ismeretlen anyagok a következők lehetnek:
KCl CaO Mg (por) Na2CO3 CaSO4 · 2 H2O CaCO3 Al (por)
Az ismeretlenek azonosítása érdekében több kísérletet is elvégeztünk, amelyek tapasztalatait az alábbi táblázat-
ban rögzítettük:
1. ismeretlen 2. ismeretlen 3. ismeretlen
A szilárd anyagot fenolftaleines nem tapasztalunk nem tapasztalunk az anyag feloldódik, az

vízbe téve… változást. változást. oldat lilásra színeződik.
A szilárd anyagot sósavba

az anyag pezsgés közben oldódik, miközben színtelen, szagtalan gáz fejlődik.
téve…
A sósavas reakció során

képződő gázba égő pukkanó hangot hallunk. a láng elalszik. a láng elalszik.
gyújtópálcát tartva…
az anyag pezsgés közben

A szilárd anyagot felesleges
oldódik, miközben nem tapasztalunk
mennyiségű NaOH-oldatba a szilárd anyag feloldódik.
színtelen, szagtalan gáz változást.
téve…
fejlődik.
A fentiek ismeretében válaszolj az alábbi kérdésekre, és azonosítsd a három anyagot!

141. A hét felsorolt anyag közül add meg a vízben oldódó vegyületek nevét!
142. Milyen kémhatást jelez a fenolftalein indikátor lilás színnel?
143. Válaszd ki a lehetséges anyagok közül az(oka)t, amelyikre/amelyekre igaz az, hogy vízben oldódik/oldódnak,
és vizes oldatában/oldatukban a fenolftalein indikátor lilás színű lesz!
144. A lehetséges ismeretlenek közül válaszd ki azokat, amelyek gázfejlődés közben oldódnak sósavban! Sorold
fel ezek képletét!
145. A fenti válaszaid alapján határozd meg, hogy melyik anyag lehetett a 3. sorszámú ismeretlen! Írd fel a gázfej-
lődési reakció rendezett egyenletét! Add meg annak a reakciónak az ionegyenletét, amellyel magyarázható a
vizes oldatban az indikátor színváltozása!
146. Milyen gáz fejlődött az 1. ismeretlen és a sósav hatására, ha az égő gyújtópálcát a fejlődő gázhoz közelítve
pukkanó hangot hallottunk?
147. Hogyan nevezzük az olyan anyagokat, amelyek savakkal és lúgokkal is képesek reakcióba lépni?
148. Mi lehetett az 1. sorszámú ismeretlen? Írd fel az ismeretlen savval és a lúggal lejátszódó reakciók rendezett
egyenletét!
149. A tapasztalatok alapján határozd meg, hogy mi lehet a 2. sorszámú ismeretlen!
150. Milyen általános szabállyal magyarázható, hogy a 2. és a 3. sorszámú ismeretlenek is reagálnak sósavval?
151. A) Hány gramm kalcium-klorid tartalmaz 3,00 · 1023 darab kloridiont?
B) Hány gramm kálium-nitrát tartalmaz 1,50 · 1020 darab nitrátiont?
C) Hány gramm alumínium-szulfát tartalmaz 7,50 · 1026 darab szulfátiont?
152. A) Hány darab nátriumiont tartalmaz 24,6 gramm trisó?

B) Hány darab szulfátiont tartalmaz 240,8 gramm kristályos (kristályvizes) gipsz?
C) Hány darab kationt, illetve hány darab aniont tartalmaz 2,13 gramm glaubersó (kristályvizes só)?
153. A) Mekkora tömegű vízmentes Na2CO3 és mekkora térfogatú desztillált víz szükséges 500 cm3 térfogatú,
g
12,0 w%-os, 1,12 sűrűségű szódaoldat elkészítéséhez?
cm3
B) Mekkora tömegű NaCl és mekkora térfogatú desztillált víz szükséges 1,50 m3 térfogatú, 1,00 w%-os sóol-
g
dat elkészítéséhez? Az oldat sűrűsége 1,02 .
cm3
C) Mekkora tömegű KCl és mekkora térfogatú desztillált víz szükséges 2,20 dm3 térfogatú, 8,00 w%-os sóol-
g
dat elkészítéséhez? Az oldat sűrűsége 1,05 .
cm3
g
154. A) Mekkora tömegű Na2CO3 · 10 H2O szükséges 1,00 dm3 térfogatú, 10,0 w%-os, 1,10 sűrűségű szóda-
cm3
mol
oldat elkészítéséhez? Milyen lesz az oldat összetétele koncentrációban kifejezve?
dm3
g
B) Mekkora térfogatú 18,00 w%-os, 1,186 sűrűségű szódaoldat elkészítéséhez elegendő 214,5 gramm
cm3
Na2CO3 · 10 H2O?
C) Mekkora tömegű 3,00 w%-os oldat készíthető 274 gramm CaCl2 · 6 H2O vízben történő oldásával?
155. A) Mekkora tömegű szilárd nátriumot reagáltattunk vízzel, ha ennek eredményeként 250 cm3 térfogatú,
g
11,0 w%-os, 1,12 sűrűségű oldat keletkezett? Mekkora térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard
cm3
nyomású gáz fejlődött közben?
B) Mekkora tömegű szilárd káliumot reagáltattunk vízzel, ha ennek eredményeként 750,0 cm3 térfogatú,
g
14,70 w%-os, 1,135 sűrűségű oldat keletkezett? Mekkora térfogatú normálállapotú gáz fejlődött
cm3
közben?
C) Mekkora tömegű szilárd nátriumot reagáltattunk vízzel, ha ennek eredményeként 130 cm3 térfogatú,
g g
298 koncentrációjú, 1,23 sűrűségű oldat keletkezett? Mekkora térfogatú, 25,0 °C hőmérsékle-
dm3 cm3
tű, standard nyomású gáz fejlődött közben?
156. A)
10,6 gramm tömegű szilárd, kristályvízmentes nátrium-karbonátra 300 cm3 térfogatú, 22,3 w%-os,
g
1,11 sűrűségű sósavat öntünk. Hány w%-os lesz a reakció lejátszódása után visszamaradó oldat az
cm3
egyes oldott anyagokra nézve? Mekkora térfogatú, 0,120 MPa nyomású, 22,0 °C hőmérsékletű gáz távozik
az oldódás során?
g
B) 95,00 w%-os tisztaságú, 300,0 gramm tömegű mészkőre 170,0 cm3 térfogatú, 13,50 w%-os, 1,065
cm3
sűrűségű sósavat öntünk. A reakció lejátszódása után megmaradt szilárd anyagot leszűrjük, majd a vis�-
szamaradt oldatot pedig 500,0 cm3 térfogatúra egészítjük ki. Hány gramm szilárd anyagot szűrtünk le a
reakció teljes lejátszódása után? Számítsd ki a vízzel hígított oldat összetételét tömegkoncentrációban
kifejezve! Mekkora térfogatú, standardállapotú gáz fejlődött az oldódás során? (A számításaid során vedd
figyelembe, hogy a szennyeződés nem oldódik sósavban!)
C) 20,7 gramm tömegű kálium-karbonátra sósavat öntünk. Mekkora térfogatú 125 kPa nyomású, 40,0 °C hő-
mérsékletű gáz fejlődik 100 gramm tömegű 10,9 w%-os sósav hatására? Milyen összetételű oldat marad
vissza a reakció lejátszódása után?
157. A) Kalciumból és magnéziumból álló porkeverék 7,00 grammját hideg vízzel reagáltatjuk. A reakció során
2,40 dm3 térfogatú, 0,115 MPa nyomású, 15,0 °C hőmérsékletű gáz fejlődik. Írd fel a lejátszódó reakció(k)
egyenletét! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét!
B) Ólomból és magnéziumból álló porkeverék 3,000 grammját forró vízzel reagáltatjuk. A reakció során
2,185 dm3 térfogatú, normálállapotú gáz fejlődik. Írd fel a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Határozd meg
a keverék w%-os és x%-os összetételét!
C) Kalciumból és ónból álló porkeverék 25,0 grammnyi mennyiségét vízzel reagáltatjuk. A reakció során
11,0 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik. Írd fel a lejátszódó reakció(k)
158. A) Ólomból és magnéziumból álló porkeverék 12,00 grammnyi mennyiségét sztöchiometrikus mennyiségű,
14,60 w%-os sósavval reagáltatjuk. A reakció során 8,964 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard
nyomású gáz fejlődik. Írd fel a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os
összetételét! Hány tömegszázalékos a reakció lejátszódása után visszamaradó oldat?
B) Magnéziumból és alumíniumból álló porkeverék 20,0 grammnyi mennyiségét 150 gramm tömegű,
20,0 w%-os nátrium-hidroxid-oldattal reagáltatjuk. A reakció során 15,9 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmér-
sékletű, standard nyomású gáz fejlődik. Írd fel a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Határozd meg a keverék
w%-os és x%-os összetételét! A reakció lejátszódása után a visszamaradó oldatot desztillált vízzel 1,00 dm3
térfogatúra egészítettük ki. Számítsd ki az oldat tömeg- és anyagmennyiség-koncentrációját a benne lévő
oldott anyagokra nézve!
C) A cin egy ólomból és ónból álló ötvözet, amelyet forrasztóanyagként használnak. A cin 10,0 gramm tö-
megű mennyiségét sztöchiometrikus mennyiségű, 12,5 w%-os sósavval reagáltatjuk. A reakció során
1,30 dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik. Írd fel az egyetlen lejátszódó re-
akció egyenletét, ha tudod, hogy ilyen körülmények között csak +2-es oxidációs állapotú fémion keletkez-
het! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét! Hány tömegszázalékos a reakció lejátszódása
után visszamaradó oldat?
159. A) E gy kalciumból és magnéziumból álló porkeverék 13,29 grammnyi mennyiségét sztöchiometrikus men�-
nyiségű sósavban oldva 11,03 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését
tapasztaljuk. Írd fel a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetéte-
g
lét! Mekkora térfogatú, 1,110 sűrűségű, 22,33 w%-os sósavat használtunk fel a keverék oldásához?
cm3
B) Egy nátriumból és káliumból álló keverék 7,70 grammját nátrium-hidroxid-oldatban oldva 3,36 dm3 térfo-
gatú, 0,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk, miközben szilárd anyag nem ma-
radt vissza. Írd fel a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét!
C) Egy kalciumból és káliumból álló keverék 9,574 grammnyi mennyiségét sztöchiometrikus mennyiségű
sósavban oldva 4,900 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, légköri nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk.
Írd fel a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét! Mekkora
g
térfogatú 1,065 sűrűségű, 13,50 w%-os sósavat használtunk fel a keverék oldásához?
cm3
160. A) Egy alumíniumból és magnéziumból álló porkeverék 40,77 grammját sztöchiometrikus mennyiségű só-
savban oldva 43,70 dm3 térfogatú, 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk.
Írd fel a lejátszódó reakció(k) egyenletét! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét! Mekkora
g
térfogatú 1,050 sűrűségű, 10,52 w%-os sósavat használtunk fel a keverék oldásához? Hány tömeg-
cm3
százalékos lesz a reakció lejátszódása után visszamaradó oldat az egyes komponensekre nézve?
B) Egy kalciumból és káliumból álló keverék 126,6 grammnyi mennyiségét sósavban oldva 61,25 dm3 térfo-
gatú, 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk. Írd fel a lejátszódó reakció(k)
C) Egy lítiumból és alumíniumból álló keverék 21,20 grammját nátrium-hidroxid-oldatban oldva 31,85 dm3
térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk. Írd fel a lejátszódó reak-
ció(k) egyenletét! Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét!
161. A) Részben oxidálódott kalcium bizonyos mennyiségét főzőpohárba tesszük, és 200,0 cm3 térfogatú,
g
21,36 w%-os, 1,105 sűrűségű sósavat öntünk rá. 28,00 °C hőmérsékleten, 115,0 kPa nyomáson
cm3
7,616 dm térfogatú, színtelen, szagtalan gáz fejlődését tapasztaljuk, miközben a szilárd anyag teljes
3
mennyisége feloldódott. A főzőpohárban keletkezett oldatot maradéktalanul áttöltjük egy 1000 cm3 tér-
fogatú mérőlombikba, majd desztillált vízzel alapos keverés közben jelig töltjük a lombikot. A mérőlom-
mol
bikban elkészített oldatból 20,00 cm3 térfogatú mintákat veszünk ki, amelyeket 0,6488 koncentrá-
dm3
ciójú nátrium-hidroxid-mérőoldattal titrálunk. Az átlagfogyás 12,50 cm3 volt. Írd fel a lejátszódó reakciók
egyenleteit! Mekkora tömegű részben oxidálódott kalciumot oldottunk sósavban? A szilárd minta hány
w% és hány x% el nem oxidálódott kalciumot tartalmazott?
B) Részben elkarbonátosodott égetett mész bizonyos tömegű mintáját 175,0 cm3 térfogatú, 13,50 w%-os,
g
1,065 sűrűségű sósavval reagáltatjuk. 25,00 °C hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, színtelen, szagta-
cm3
lan gáz fejlődését tapasztaljuk, amelynek térfogatát 2450 cm3-nek mérjük. A keletkezett oldatot desztillált
vízzel pontosan 500,0 cm3 térfogatúra egészítjük ki, majd ennek 25,00 cm3 térfogatú mintáit indikátor
mol
mellett 0,2000 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal titráljuk. Az átlagfogyás 18,50 cm3-nek
dm3
adódott. Írd fel a lejátszódott reakciók egyenleteit! Mekkora volt a szilárd minta tömege, és hány w% még
el nem karbonátosodott égetett meszet tartalmazott?
mol
C) Egy magnéziumból és alumíniumból álló ötvözet bizonyos mennyiségét 500 cm3 térfogatú, 2,00
dm3
koncentrációjú sósavban oldjuk. Az összes szilárd anyag feloldódása közben 5,60 dm térfogatú, normálál-
3
lapotú gáz fejlődését tapasztaljuk. A fejlődő gáz eltávozása után kapott oldatot desztillált vízzel 1,00 dm3
térfogatúra egészítjük ki. A törzsoldatból 10,0 cm3 térfogatú mintákat veszünk ki, majd megtitráljuk
mol
0,400 koncentrációjú nátrium-hidroxid-mérőoldattal. A kapott átlagfogyás 12,5 cm3. Számítsd ki a
dm3
vizsgált ötvözet tömegét, valamint w%-os és x%-os összetételét!
162. A) Egy káliumból és kalciumból álló keverék 3,524 gramm tömegű mintáját nagy mennyiségű vízben oldot-
tunk. A reakciók teljes lejátszódása után 3000 cm3 térfogatú oldatot kaptunk, amelynek a pH-ját megmér-
ve, az 12,65-nek adódik. Milyen volt a kiindulási keverék w%-os és x%-os összetétele?
B) Nátrium–kálium ötvözet 3,93 gramm tömegű mintáját nagy mennyiségű desztillált vízben oldva 1,50 dm3
térfogatú, pH = 13,0-jú oldatot kaptunk. Milyen volt a kiindulási keverék w%-os és x%-os összetétele?
C) Egy nátriumból és káliumból álló ötvözet 0,939 grammnyi mennyiségű mintáját nagy mennyiségű vízben
oldva, a fejlődő gáz teljes eltávozása és az összes szilárd anyag oldódása után 750 cm3 oldattérfogatot
mérünk. Az oldat pH-ja 12,6. Milyen volt a kiindulási keverék w%-os és x%-os összetétele?
163. A) Konyhasó híg vizes oldatát elektrolizáljuk grafitelektródok között. Az elektrolízist 3,00 órán keresztül,
2,50 A áramerősséggel végezzük. Írd fel a lejátszódó elektródreakciók egyenleteit! Mekkora térfogatú
22,0 °C hőmérsékletű, 115 kPa nyomású gáz(elegy) képződik a folyamat során? Az elektrolízis befejeztével
a visszamaradt oldatot 3,50 dm3 térfogatúra egészítjük ki. Mekkora lesz az így nyert oldat a pH-ja? (Az
áramkihasználtságot tekintsd 100%-osnak! A keletkező termék(ek) visszaoldódásától tekints el!)
B) Kalcium-klorid híg vizes oldatát elektrolizáljuk grafitelektródok között. Az elektrolízist 5,00 órán keresz-
tül, 1,50 A áramerősséggel végezzük. Írd fel a lejátszódó elektródreakciók egyenleteit! Mekkora térfogatú
28,0 °C hőmérsékletű, 110 kPa nyomású gáz(elegy) fejlődik a folyamat során? Az elektrolízis befejeztével
a visszamaradt oldatot 5,00 dm3 térfogatúra egészítjük ki. Mekkora lesz az így keletkezett oldat pH-ja? (Az
áramkihasználtságot tekintsd 100%-osnak! A keletkező termék(ek) visszaoldódásától tekints el!)
C) 300 gramm tömegű, 18,0 w%-os kálium-jodid-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektrolí-
zist 1,25 órán keresztül, 2,00 A áramerősséggel végezzük. Írd fel a lejátszódó elektródreakciók egyenleteit!
Az elektrolízis befejeztével a visszamaradt oldatot 2,00 dm3 térfogatúra egészítjük ki. Mekkora lesz az így
mol
keletkezett oldat KI-tartalma koncentrációban kifejezve? (Az áramkihasználtságot tekintsd 100%-os-
dm3
nak! A keletkező termék(ek) visszaoldódásától tekints el!)
164. A) 600 gramm tömegű, 12,0 w%-os szódaoldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektrolízis so-
rán mindkét elektródon vízbontás történik. Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású
durranógáz fejlődik, ha az elektrolízist 1,25 A áramerősséggel 67,4 órán keresztül végezzük? Milyen lesz a
visszamaradó oldat w%-os szódatartalma? Írd fel az elektródfolyamatok egyenleteit is!
B) 340 gramm tömegű, 17,0 w%-os kálium-nitrát-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok között. Az elektro-
lízis során mindkét elektródon vízbontás történik. Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyo-
mású durranógáz fejlődik, ha az elektrolízist 2,50 A áramerősséggel 24,0 órán keresztül végezzük? Milyen
lesz a visszamaradó oldat w%-os kálium-nitrát-tartalma? Írd fel az elektródfolyamatok egyenleteit is!
g
C) 210 cm3 térfogatú, 20,0 w%-os, 1,12 sűrűségű kálium-nitrát-oldatot elektrolizálunk grafitelektródok
cm3
között. Az elektrolízis során mindkét elektródon vízbontás történik. Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsék-
letű, standard nyomású durranógáz fejlődik, ha az elektrolízist 1,50 A áramerősséggel 36,0 órán keresztül
végezzük? Milyen lesz a visszamaradó oldat w%-os kálium-nitrát-tartalma? Írd fel az elektródfolyamatok
egyenleteit is!
165. A) 25,0 °C hőmérsékleten a nátrium vízzel való reakciója heves, exoterm reakció. 2,30 gramm tömegű nát-
riumot vízbe dobva 18,4 kJ hő felszabadulását mérhetjük. Mekkora a folyamat reakcióhője? Számítással
határozd meg a OH–(aq) képződéshőjét!
B) 25,0 °C hőmérsékleten a kálium vízzel való reakciója nagyon heves, exoterm reakció. 1,17 gramm tömegű
káliumot vízbe dobva 5,88 kJ hő felszabadulását mérhetjük. Mekkora a folyamat reakcióhője? Számítással
határozd meg a K+(aq) képződéshőjét!
C) 25,0 °C hőmérsékleten a kalcium vízzel való reakciója heves, exoterm reakció. 4,00 gramm tömegű kal-
ciumot vízbe dobva 43,1 kJ hő felszabadulását mérhetjük. Mekkora a folyamat reakcióhője? Számítással
határozd meg a Ca2+(aq) képződéshőjét!


A feladat
sorszáma
leválogatott nem https://bit.ly/3a3w8AX
2005. május magyar 6. igen https://bit.ly/3y3SGt7
2005. május magyar 9. igen https://bit.ly/3ysxbE0
2006. február magyar 7. igen https://bit.ly/3NqhxNv
2006. május magyar 9. igen https://bit.ly/3OQ6nD2
2006. október magyar 10. igen https://bit.ly/39XUhJ0
2007. október magyar 9. igen https://bit.ly/3bCANdl
2008. május angol 7. igen https://bit.ly/3OzR1Th
2008. május angol 8. igen https://bit.ly/3nr7T2y
2008. május magyar 6. igen https://bit.ly/3y1nkDE
2008. október magyar 7. igen https://bit.ly/3AgjeKv
2009. május magyar 7. igen https://bit.ly/3ORIXNB
2009. október magyar 7. igen https://bit.ly/3burZpX
2010. május magyar 7. igen https://bit.ly/3NyLgUp
2011. május angol 6. igen https://bit.ly/3NnTEpS
2011. május magyar 6. igen https://bit.ly/3OS8juO
2012. május magyar 7. igen https://bit.ly/3uagtXv
2012. október magyar 8. igen https://bit.ly/3yr3fIc
2013. május angol 6. igen https://bit.ly/3bEMuR7
2013. május magyar 6. igen https://bit.ly/3nnLqmW
2013. október magyar 6. igen https://bit.ly/3AciYMr
A feladat
sorszáma
2013. október magyar 7. igen https://bit.ly/3NygATo
2014. május magyar 8. igen https://bit.ly/3bG4lak
2015. május magyar 7. igen https://bit.ly/3uaMSNw
2015. május magyar 8. igen https://bit.ly/3y2qAi3
2015. október magyar 6. igen https://bit.ly/3nnK2AP
2016. május angol 8. igen https://bit.ly/3ysbILb
2016. október magyar 3. igen https://bit.ly/39XykKn
2017. május magyar 9. igen https://bit.ly/3QZasGD
2018. október magyar 7. igen https://bit.ly/3OuWPgS
2019. május angol 7. nem https://bit.ly/3bAuB5A
2019. május angol 9. igen https://bit.ly/3y1ggXI
2019. május magyar 7. igen https://bit.ly/3OL6JL5
2020. május angol 6. igen https://bit.ly/3nnoR1J
4., 6., 11., 15., 16., 22., 23., 24., 25., 33., 40., 43., 46., 47., 49.
13. A d-MEZŐ FÉMEI

◉ A d-mező fémeinek alapállapotú atomjai különleges elektronszerkezettel rendelkeznek: sok esetben belső
telítetlen alhéjuk van. Emellett előfordul, hogy nem a várt módon alakul a vegyértékelektron-szerkezetük, az
elektronegativitásuk, illetve az atomsugaruk.
◉ Ionjaik gyakran nem nemesgáz-elektronszerkezetűek, párosítatlan elektronnal rendelkeznek, amelynek kö-

vetkeztében a vegyületeik színesek. A vegyületek színe alapján következtethetünk a benne található fém
ionra. Több d-mezőbeli fémre jellemző, hogy többféle iont is képes létrehozni. Szinte minden fém esetében
azonban van egy kiemelkedő stabilitású ion.
◉ A d-mező fémei – kevés kivételtől eltekintve (Sc, Ti, Y) – a nehézfémek közé tartoznak.
◉ Pozitív és negatív standardpotenciálú fémek is tartoznak ebbe a csoportba, így a savakkal, a lúgokkal, illetve
a vízzel szemben mutatott viselkedésük nagyon eltérő lehet.

83. A vas és előállítása

84. Egyéb fontos fémek
85. Részösszefoglalás 2.

1. Melyik fém színe tér el jelentősen a szürkétől?

A) A vasé. B) A krómé. C) A rézé. D) A cinké. E) A higanyé.
2. Melyik fém atomjainak van csak egy elektron a legkülső héján?

A) A vasnak. B) A réznek. C) A cinknek. D) A kobaltnak. E) A mangánnak.
3. Melyik sorra igaz, hogy csak szürke színű fémeket tartalmaz?

A) Titán, kobalt, platina, ezüst, réz. B) Vas, kobalt, ezüst, réz, nikkel.
C) Vanádium, nikkel, ezüst, réz, arany. D) Kobalt, arany, platina, vas, ezüst.
E) Vas, kobalt, nikkel, ezüst, higany.
4. Melyik sorban vannak kizárólag olyan fémek, amelyek tömény lúgoldatból képesek hidrogéngázt fejleszteni?
A) Vas, réz, cink, mangán. B) Vas, kobalt, nikkel, ezüst.
C) Réz, nikkel, vas, ezüst. D) Cink, vas, kobalt, nikkel.
E) A fenti sorok közül egyikre sem igaz az állítás.
5. Melyik sorban vannak kizárólag olyan fémek, amelyek híg savakból képesek hidrogéngázt fejleszteni?
A) Vas, nikkel, réz. B) Vas, kobalt, cink. C) Nikkel, cink, ezüst.
D) Vas, higany, kobalt. E) Réz, cink, vas.
6. A rézre vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

A) A nehézfémek közé tartozik.
B) Közönséges körülmények között vörös színű, szilárd anyag.
C) Forró, tömény sósavban gázfejlődés közben oldódik.
D) Nagyon jó az elektromos vezetőképessége.
E) Oxigén jelenlétében ecetsavban lassan oldódik.
7. A vasra vonatkozó állítások közül melyik igaz?

A) A nehézfémek közé tartozik.
B) Amfoter elem: savakból és lúgokból is képes hidrogéngázt fejleszteni.
C) A tömény sósav passziválja.
D) Közönséges körülmények között vízzel heves reakcióba lép.
E) Vegyületeinek vizes oldata színtelen.
8. A cink és a sósav reakciója során…

A) melléktermékként oxigén keletkezik.
B) színtelen, szúrós szagú gáz fejlődését tapasztaljuk.
C) fenolftalein indikátort hozzáadva a keletkező oldathoz, nem tapasztalunk színváltozást.
D) sav-bázis reakció játszódik le.
E) a cink oxidálószerként viselkedik.
9. A higanyra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

A) Közönséges körülmények között szürke, folyékony anyag.
B) Vezeti a hőt és az elektromosságot.
C) Sósavban hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
D) Tömény oxidáló savakban nem hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
E) Mérgező nehézfém.
13. A d-MEZŐ FÉMEI 173
10. 25,0 gramm tömegű fémet fölös mennyiségű forró, tömény kénsavoldatba téve melyik esetben tapasztaljuk a
legnagyobb térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését?
A) A vas esetében.
B) A réz esetében.
C) Az ezüst esetében.
D) A nikkel esetében.
E) A forró, tömény kénsavoldat a felsorolt négy fémet passziválja, egyik esetben sem tapasztalunk gázfejlődést.
11. A vasgyártás során…

A) a legnagyobb tömegben alkalmazott alapanyag a mészkő.
B) elektrokémiai redukciót alkalmaznak.
C) a vasérc redukciójával jutnak vas(III)-oxidhoz.
D) a keletkező nyersvas szenet is tartalmaz.
E) gázfejlődéssel járó reakciók nem játszódnak le.
12. Az acélgyártás során…

A) vasércből kiindulva közvetlenül állítják elő az acélt.
B) szenes redukciót alkalmaznak.
C) 100%-os tisztaságú vas előállítása a cél.
D) a nyersvas széntartalmát redukció útján 1,7% alá csökkentik.
E) a nyersvas széntartalmát oxidáció útján 1,7% alá csökkentik.
13. A kálium-permanganát…
A) képlete K2MnO4.
B) vízben jól oldódó ionvegyület.
C) vizes oldatát kénsavval savanyítva hidrogéngáz előállítására használható.
D) közönséges körülmények között kék színű, szilárd halmazállapotú anyag.
E) hőbontása során elemi kálium keletkezik.
14. Az aranyra vonatkozó állítások közül melyik igaz?

A) Nagy keménységű fém, ezért ékszerkészítésre csak ötvözeteit használják.
B) Karátszámából az ékszer tömegére következtethetünk.
C) Választóvízben oldódik.
D) Sárga színű könnyűfém.
E) A tömény sósav és tömény salétromsav-oldat 3 : 1 arányú keverékében oldódik.
15. A vascsoport elemeire vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?
A) A nyolcadik mellékcsoport elemei.
B) Alapállapotú atomjaikban négy elektronhéjon vannak elektronjaik.
C) Nyolc vegyértékelektronjuk van.
D) Sósavban oldódnak hidrogéngáz keletkezése közben.
E) Tömény oxidáló savakban passziválódnak.
16. Az alábbi vegyületek közül melyik zöld színű?

A) A kobalt(II)-klorid. B) A vas(III)-klorid. C) A réz(II)-klorid.
D) A cink-klorid. E) Az ezüst(I)-klorid.
17. Melyik megállapítás NEM igaz a cinkre?

A) Az első főcsoport eleme.
B) Kénnel reagálva fehér színű vegyület képződik.
C) Tömény nátrium-hidroxid-oldatból hidrogéngázt fejleszt.
D) Sósavban gáz fejlődése közben oldódik.
E) A káliumnál gyengébb redukáló hatását standardpotenciál-értéke is bizonyítja.
18. Az izzó vas és a klórgáz reakciója során…

A) zöldes színű szilárd anyag keletkezik.
B) vörösbarna színű köd keletkezik.
C) endoterm átalakulás megy végbe.
D) vas(III)-klorid jön létre.
E) színtelen anyag keletkezik.
19. Az ezüstre vonatkozó állítások közül melyik igaz?

A) Negatív standard elektródpotenciálú fém.
B) Jellegzetes kékes színűre festi a színtelen gázlángot.
C) A híg kénsavoldatból szúrós szagú gázt fejleszt.
D) A külső elektronhéján egy elektron található.
E) A tömény salétromsavval reagál, miközben színtelen nitrogén-dioxid-gáz keletkezik.
20. Az alábbi fémek közül melyik könnyűfém?

A) A króm. B) A vas. C) A réz. D) A cink. E) A szkandium.
Hasonlítsd össze a vasat és a cinket! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! Amennyiben a válaszok megadásához
elengedhetetlen, a szükséges információ(ka)t keresd ki a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvből!
A) A vas B) A cink C) Mindkettő D) Egyik sem
21. Az s-mező fémei közé tartozik.

22. Vegyértékelektronjai közül az utolsó a d-alhéjra épül be.
23. Negatív standardpotenciálú fém.
24. Az atomjának mérete kisebb, mint az alumíniumatomé.
25. Halogénekkel képesek reakcióba lépni.
26. Sósavban hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
27. Tömény nátrium-hidroxid-oldatban hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
28. Por alakban sem lép reakcióba oxigénnel.
29. A tömény oxidáló savakban passziválódik.
30. Megfelelő körülmények között tömör védő oxidréteg alakulhat ki felületén.
Hasonlítsd össze a cinket és a rezet! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! Amennyiben a válaszok megadásához
elengedhetetlen, a szükséges információ(ka)t keresd ki a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvből!
A) A cink B) A réz C) Mindkettő D) Egyik sem
31. Standard körülmények között szürke színű szilárd anyag.

32. Alapállapotú atomjának legkülső elektronhéján két elektron található.
33. Hidratált ionjai színtelenek.
34. Komplexképzésre hajlamos fém.
35. Az egyik jól ismert vegyülete a bordói lé egyik alapanyaga.
36. Szilárd halmazállapotban is jó hő- és elektromos vezetőképességgel rendelkezik.
37. Sósavban oldva hidrogéngáz fejlődését tapasztaljuk.
38. A forró, tömény kénsavoldat passziválja.
39. A 30 w%-os salétromsav-oldatban oldva színtelen, levegőn fokozatosan megbarnuló gáz fejlődését tapasztaljuk.
40. Feleslegben vett nátrium-hidroxid-oldatba téve vízben jól oldódó komplex keletkezése közben oldódik.
Hasonlítsd össze a rézgálicot és a vas(III)-kloridot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A rézgálic B) A vas(III)-klorid C) Mindkettő D) Egyik sem
41. Képlete: CuSO4 · 5 H2O.

42. Jól oldódik vízben.
43. Standard körülmények között kék színű szilárd anyag.
44. Vizes oldatából permetezőszer is készül.
45. Vizes oldatába ólomlemezt merítve a szilárd fázis tömege egy idő után megváltozik.
46. Vizes oldatába cinklemezt merítve a szilárd fázis tömege egy idő után megváltozik.
47. Ez az anyag keletkezik, ha a vasat sósavban oldjuk.
48. Előállítható réz és forró, tömény kénsavoldat sztöchiometrikus reakciója közben keletkező oldat bepárlásával.
49. Hevítés hatására megváltozik a színe.
50. Standard körülmények között sárga (sárgásbarna) színű szilárd anyag.
Hasonlítsd össze a vasgyártást és az acélgyártást! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A vasgyártás B) Az acélgyártás C) Mindkettő D) Egyik sem
51. A folyamat során elektrokémiai redukciót alkalmaznak.

52. Az alkalmazott redukálószer a koksz.
53. Salakképző anyag is szükséges az eljáráshoz.
54. Alapanyaga a nyersvas.
55. Szén-monoxid- és/vagy szén-dioxid-gáz képződik a gyártási folyamatban.
56. A nagykohóban megvalósuló folyamat.
57. Végterméke egy jól megmunkálható anyag.
58. A folyamathoz oxigéngázra van szükség.
59. A végtermék szenet tartalmaz.
60. A gyártási folyamat célja, hogy a széntartalmat 1,7% fölé növeljék.
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba szükséges válaszokat a d-mező fémeire vonatkozóan!
A vascsoport elemei A rézcsoport elemei

(vas, kobalt, nikkel) (réz, ezüst, arany)
Helyük a periódusos rendszerben 61. 62.
Színük, halmazállapotuk és sűrűség szerinti besorolásuk standard

63. 64.
körülmények között
Egy kiválasztott képviselő reakciója oxigénnel (rendezett egyenlet) 65. 66.
A fenti reakcióban keletkezett termék neve, benne a fém oxidációs 67. 68.
száma 69. 70.
Egy kiválasztott képviselő reakciója klórral (rendezett egyenlet) 71. 72.
73. 74.
A képződött klorid vizes oldatának színe, a vizes oldat kémhatása
75. 76.
Egy kiválasztott képviselő reakciója sósavval (rendezett egyenlet)

77. 78.
(ha nincs kiválasztható fém, akkor írd oda, hogy „nincs ilyen képviselő”)
A sósavval való reakcióban keletkező termékek nevei

(ha a reakcióhoz nem volt kiválasztható fém, akkor írd oda, 79. 80.
hogy „nem releváns”)
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő fémeket a megadott szempontok szerint!
Ag Fe Zn
Vegyértékelektron-szerkezete 81. 82. 83.
Sűrűség szerint történő besorolása (könnyűfém, nehézfém) 84. 85. 86.
Viselkedése levegőn
87. 88. 89.
(korrodálódik, felületén védő oxidréteg alakul ki, felületén szulfidréteg alakulhat ki)
Reakciója sósavval (rendezett egyenlet vagy „nem lép reakcióba”) 90. 91. 92.
Reakciója híg kénsavoldattal (rendezett egyenlet vagy „nem lép reakcióba”) 93. 94. 95.
Reakciója tömény kénsavoldattal (rendezett egyenlet vagy „nem lép reakcióba”) 96. 97. 98.
Reakciója feleslegben alkalmazott nátrium-hidroxid-oldattal

99. 100. 101.
(rendezett egyenlet vagy „nem lép reakcióba”)
Részecskeátmenet szempontjából milyen típusú kémiai reakcióval állítható elő a tiszta

102. 103. 104.
fém a vegyületeiből?
Egy olyan ásvány/kőzet neve, amelyben megtalálható az adott fém vegyület

105. 106.
formájában
Egy konkrét példa a fém felhasználására 107. 108. 109.
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba szükséges válaszokat a feltett kérdésekre vonatkozóan!
Melyik anyagra ismersz rá? A vegyület képletével válaszolj! Válaszold meg a kérdést az anyaggal kapcsolatban!
Egy fém, amelynek +2-es oxidációs állapotú ionjai vizes A fém nitrátjának vizes oldatát grafitelektródok között
oldatban rózsaszínűek: 110. elektrolizálva a katódfolyamat egyenlete: 111.
Az ötvözetet alkotó másik fém reakciója fölös mennyiségű

Két fémből álló, sárga színű rézötvözet: 112.
NaOH-oldattal (rendezett egyenlet): 113.
Egy fém, amelynek bomlékony oxidja narancssárga színű: Az oxid elemi fémhez vezető bomlási reakciójának
114. rendezett egyenlete: 115.
Fehér színű szilárd anyag, hagyományos nevei: A vegyület vizes oldatához nagy mennyiségű
lápisz, pokolkő. 116. ammóniaoldatot öntve, a keletkező ion képlete: 117.
Kék színű szilárd anyag, amely hevítés hatására kifehéredik: A hevítés során lejátszódó reakció
118. (rendezett reakcióegyenlet): 119.

A vasgyártás lépései
120. Nevezd meg a vas egyik ércét! Add meg a benne előforduló (egyik) vasvegyület képletét!
121. Milyen oxidációs számmal szerepel a vas a következő vegyületeiben: FeO, Fe2O3, Fe3O4?
122. Nevezd meg, hogy milyen berendezésben történik a nyersvas előállítása?
123. A
dd meg a képletét és a nevét azoknak a szilárd halmazállapotú anyagoknak, amelyeket a vasgyártás során
a berendezésbe adagolnak!
124. Mi a szerepe a vasgyártás során az egyes szilárd anyagoknak?
125. Részecskeátmenet szempontjából milyen típusú reakció a vas érceiből történő előállítása?
126. Milyen hőmérsékleten megy végbe a vasgyártás folyamata?
127. M
ilyen módon tudják elérni ezt a hőmérsékletet? Ha ehhez kémiai reakció is lejátszódik, írd fel a rendezett
egyenletet!
128. Írd fel a berendezésben lejátszódó folyamatok rendezett egyenletét:
◉ két olyan folyamatét, amely során a vasvegyületből elemi vas keletkezik!
◉ egy olyan folyamatét, amely során a kohósalak képződik!
129. Mit nevezünk nyersvasnak? Add meg a halmazállapotát, a színét és a megmunkálhatóságát!
130. Mire használják a nyersvasat?
Réz- és ezüstionokat tartalmazó oldatok

Egy laboráns azt a feladatot kapta, hogy készítsen reagenst, amelynek segítségével bizonyítható az egyik szerves
vegyületcsalád, az aldehidek (illetve a szerkezetükben előforduló formilcsoport) redukáló hatása. Sajnos már nem
emlékezett arra pontosan, hogy miként is kell ezeket a reagenseket elkészíteni, de azt tudta, hogy…
◉ az egyik reagens elkészítéséhez ezüst(I)ionokat tartalmazó oldat szükséges;
◉ a másik reagens elkészítéséhez réz(II)ionokat tartalmazó oldatot kell használnia;
◉ az egyik reagens egy színtelen oldat, míg a másik mélykék színű;
◉ mindkét reagens lúgos kémhatású.
A reagensek készítésével kapcsolatban válaszolj a következő kérdésekre!

131. Melyik vegyületből tud a laboráns – vízben való oldással – megfelelő koncentrációjú réz(II)ionokat tartalmazó
oldatot készíteni: a rézgálicból vagy a réz(II)-oxidból? A választásodat indokold!
mol
132. Mekkora tömeget kell a laboránsnak kimérnie az általad választott anyagból 100 cm3 térfogatú, 1,00
dm3
koncentrációjú oldat készítéséhez?
133. Az elkészített, réz(II)ionokat tartalmazó oldatból két kémcsőbe is tölt a laboráns mintegy 5,0-5,0 cm3-nyi
mennyiséget. Az egyik kémcsőbe cseppentővel kevés ammóniaoldatot, a másik kémcsőbe kevés (azonos
koncentrációjú) nátrium-hidroxid-oldatot csepegtet. Mindkét esetben hasonló változást tapasztal. Milyen
változás következik be? A válaszodat ionegyenlet felírásával támaszd alá!
134. A laboráns úgy dönt, hogy változtat a vizsgálat menetén: újabb két kémcsövet vesz elő, és az egyikbe kb.
10,0 cm3 térfogatú ammóniaoldatot, a másikba pedig 10,0 cm3 térfogatú (azonos koncentrációjú) nátri-
um-hidroxid-oldatot önt. Most ezekhez adagol a cseppentővel kevés, réz(II)ionokat tartalmazó oldatot, és
megfigyeli a tapasztalható változást. Milyen változást tapasztalt az egyik, illetve a másik kémcső esetében?
Írd fel a változások lényegét ionegyenlet segítségével!
135. Az ezüstionokat tartalmazó vizes oldat elkészítéséhez két fehér színű szilárd anyag áll a laboráns rendelkezé-
sére: az egyik az ezüst(I)-klorid, a másik az ezüst(I)-nitrát. Melyik anyagból tud a laboráns – vízben való oldás
mol
segítségével – megfelelő (1,00 ) koncentrációjú vizes oldatot készíteni?
dm3
136. A kiválasztott anyagból a laboráns elkészíti az oldatot, és két kémcsőbe tölt belőle nagyjából 5,0-5,0 cm3-nyit.
Mindkét mintához – cseppentő segítségével – kevés lúgoldatot adagol: az elsőhöz ammóniaoldatot, a má-
sodikhoz nátrium-hidroxid-oldatot. Mindkét esetben először fehér, majd egyre barnuló csapadék leválását
tapasztalja. Írd fel a lejátszódó reakció ionegyenletét!
137. A kémcsövek tartalmához a laboráns tovább adagolja a lúgoldatokat. Ennek hatására az egyik esetben válto-
zást tapasztal, a másikban nem. Mit tapasztal az egyik kémcső esetében? A válaszodat ionegyenlet felírásával
támaszd alá!
138. A) Hány w% a rézgálic oxigéntartalma?
B) Hány w% klórt tartalmaz a kobalt(II)-klorid-hexahidrát?
C) Hány w% fémet tartalmaz a nikkel(II)-nitrát-hexahidrát?
139. A) Hány mól vízzel kristályosodik a kobalt(II)-klorid azon módosulata, amelynek kristályvíztartalma 21,7 w%?
B) A részben kihevített rézgálic víztartalma 25,3 w%. Milyen képletre következtethetünk ebből?
C) A kihevített nikkel(II)-nitrát erősen higroszkópos anyag. Levegőn való állás közben kristályvíztartalmának
egy részét visszaveszi. Milyen képlettel írható le az így nyert vegyület összetétele, ha tudod, hogy 19,8 tö-
megszázalék kristályvizet tartalmaz?
140. A) Mi a tapasztalati képlete annak a vas-oxidnak, amelynek vastartalma 72,3 w%?

B) Mi a tapasztalati képlete annak a réz-oxidnak, amelynek réztartalma 88,8 w%?
C) Mi a tapasztalati képlete annak a mangán-oxidnak, amelynek mangántartalma 63,2 w%?
141. A) Rézgálic felhasználásával 10,0 liter (1,00 liter = 1,00 dm3) térfogatú, 1,00 w%-os oldatot kell készítenünk.
Hogyan járjunk el?
B) Rézgálic felhasználásával 20,0 liter (1,00 liter = 1,00 dm3) térfogatú, 2,50 w%-os oldatot kell készítenünk.
Hogyan járjunk el?
C) Rézgálic felhasználásával 10,0 dl (1,00 deciliter = 100 cm3) térfogatú, 5,00 w%-os oldatot kell készítenünk.
Hogyan járjunk el?
142. A) Milyen összetételű lesz az az oldat (w%, cn, cm), amelyet úgy készítünk, hogy 47,54 gramm tömegű
NiCl2 · 6 H2O-t oldunk vízben, és az oldatot 300,0 cm3 térfogatúra egészítünk ki? (Az elkészült oldat sűrű-
g
sége 1,180 .)
cm3
B) Milyen összetételű lesz az az oldat (w%, cn, cm), amelyet úgy készítünk, hogy 35,7 gramm tömegű
CoCl2 · 6 H2O-t oldunk vízben, és az oldatot 800 cm3 térfogatúra egészítünk ki? (Az elkészült oldat sűrűsége
g
1,12 .)
cm3
C) Milyen összetételű lesz az az oldat (w%, cn, cm), amelyet úgy készítünk, hogy 58,1 gramm tömegű
NiSO4 · 6 H2O-t oldunk vízben, és az oldatot 1,75 dm3 térfogatúra egészítünk ki? (Az elkészült oldat sűrűsé-
g
ge 1,10 .)
cm3
143. A) Kálium-permanganát és sósav reakciójával 3,25 dm3 térfogatú, 200 kPa nyomású, 32,0 °C hőmérsékletű
klórgázt állítunk elő. Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét! Mekkora tömegű hipermangánra
van szükség a reakció lejátszódásához? Mekkora térfogatú, 38,0 w%-os sósavat használtunk fel, ha a sósa-
g
vat 15,0% fölöslegben alkalmaztuk? (A sósav sűrűsége 1,19 .)
cm3
B) Kálium-permanganát és sósav reakciójával 565 cm3 térfogatú, 125 kPa nyomású, 19,0 °C hőmérsékletű
g
cm3
C) Kálium-permanganát és sósav reakciójával 600 cm3 térfogatú, 140 kPa nyomású, 19,0 °C hőmérsékletű
g
cm3
mol
144. A) Egy 6,00 gramm tömegű vaslemezt 1,00 dm3 térfogatú, 1,00 koncentrációjú réz(II)-szulfát-oldatba
dm3
helyezünk. Mekkora lesz a szilárd fázis tömege a teljes kicserélődés után? Mennyivel változik a folyamat
közben az oldat tömege?
mol
B) Egy 5,00 gramm tömegű cinklemezt 500 cm3 térfogatú, 2,00 koncentrációjú ezüst(I)-nitrát-oldatba
dm3
helyezünk. Mekkora lesz a szilárd fázis tömege a teljes kicserélődés után? Mennyivel változik a folyamat
közben az oldat tömege?
mol
C) Egy 10,0 gramm tömegű nikkellemezt 250 cm3 térfogatú, 4,00 koncentrációjú higany(II)-klorid-ol-
dm3
datba helyezünk. Mekkora lesz a szilárd fázis tömege a teljes kicserélődés után? Mennyivel változik a fo-
lyamat közben az oldat tömege?
145. A) Mekkora tömegű nyersvas állítható elő 1,00 tonna vasércből szenes redukcióval? Az adott vasércben a vas
Fe2O3 formájában van jelen, ami mellett 15,0 w% meddő található. Az előállítani kívánt nyersvas széntar-
talma 3,50 w%.
A keletkezett nyersvas tömegének 80,0%-át acélgyártás során alapanyagként használják fel. Mekkora tö-
megű acél nyerhető így ki, ha az előállított acél 1,70 w% szenet tartalmaz?
B) Mekkora tömegű nyersvas állítható elő 300 kg vasércből szenes redukcióval? Az adott vasércben a vas
talma 3,70 w%.
C) Mekkora tömegű nyersvas állítható elő 810 kg vasércből szenes redukcióval? Az adott vasércben a vas
talma 4,00 w%.
146. A) Egy rézből és vasból álló keverék 5,00 gramm tömegű mintáját fölös mennyiségű forró, tömény kénsav
oldatba tesszük. Színtelen, szúrós szagú gáz fejlődését tapasztaljuk, amelynek térfogata 25,0 °C hőmér-
sékleten, standard nyomáson 1,35 dm3. Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét! Írd fel a
lejátszódó reakció(k) rendezett egyenletét!
B) Egy cinkből és rézből álló keverék 4,00 gramm tömegű mintáját fölös mennyiségű sósavba tesszük. Színte-
len, szagtalan gáz fejlődését tapasztaljuk, amelynek térfogata 0,00 °C hőmérsékleten, standard nyomáson
1,01 dm3. Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét! Írd fel a lejátszódó reakció(k) rendezett
egyenletét!
C) Egy ezüstből és higanyból álló ötvözet (amalgám) 3,00 gramm tömegű mintáját fölös mennyiségű
~30,0 w%-os salétromsav-oldatba tesszük. Színtelen, a levegőn lassan megbarnuló gáz fejlődését ta-
pasztaljuk, amelynek térfogata 30,0 °C hőmérsékleten, 0,112 MPa nyomáson 0,125 dm3. Határozd meg az
amalgám w%-os és x%-os összetételét! Írd fel a lejátszódó reakció(k) rendezett egyenletét!
147. A) Egy nikkel–réz ötvözet 24,44 gramm tömegű mintáját fölös mennyiségű sósavba tesszük. Színtelen, szag-
talan gáz fejlődését tapasztaljuk. A fejlődő gázt maradéktalanul felfogjuk, és feleslegben lévő, forró réz(II)-
oxidra fúvatjuk. A redukció során éppen annyi elemi állapotú rezet nyerünk ki, mint amennyit a kiindulási
ötvözetünk tartalmazott. Számolással határozd meg, milyen volt a kiindulási ötvözet w%-os és x%-os ös�-
szetétele! Írd fel a lejátszódó reakciók rendezett egyenletét!
B) Egy ékszer készítéséhez aranyból és ezüstből álló ötvözetet használnak. Az ötvözet aranytartalmát
60,00 w%-os salétromsav-oldat felhasználásával szeretnék meghatározni. A következőképpen járnak el:
lemérik az ékszer tömegét, ami 1,530 grammnak adódik. Beleteszik az ékszert a – nagy feleslegben alkal-
mazott – salétromsav-oldatba, és benne hagyják mindaddig, amíg gázfejlődés tapasztalható. A gázfejlő-
dés megszűnése után – feleslegben – kálium-jodid-oldatot adagolnak a keletkezett oldathoz, amelynek
hatására világossárga csapadék leválását tapasztalják. A csapadékot leszűrik, víz- és savmentesre szárítják,
és lemérik a tömegét. Megállapítják, hogy a kiindulási ötvözet tömege 1,302-szerese a levált csapadék
tömegének. Határozd meg, hány w% volt az ötvözet aranytartalma! Írd fel a lejátszódó reakciók rendezett
egyenletét!
C) Egy kobaltot és rezet tartalmazó keverék 4,22 gramm tömegű mintáját sósavban próbálták feloldani.
A keverék hatására a – feleslegben vett – sósavból színtelen, szagtalan gáz fejlődött. A fejlődő gázt ma-
radéktalanul felfogták, és hidrogén-klorid-gáz előállításához használták fel. A keletkezett HCl-gázt vízben
elnyeletve 10,0 dm3 térfogatú, 2,00-es pH-jú sósavat tudtak előállítani. (Az esetleges veszteségektől minden
lépésben tekints el!) Határozd meg a kiindulási keverék w%-os és x%-os összetételét! Írd fel a lejátszódó
reakciók rendezett egyenletét!
g
148. A) Mekkora tömegű cinket oldottak fel 74,66 cm3 térfogatú, 1,100 sűrűségű, 20,00 w%-os sósavban, ha a
cm3
fém teljes feloldódását követően visszamaradt oldat térfogatát 100,0 cm3-re kiegészítve, annak 10,00 cm3
térfogatú részleteit nátrium-hidroxid-mérőoldattal megtitrálva 12,50 cm3-es átlagfogyást tapasztaltunk?
mol
A mérőoldat 1,200 koncentrációjú volt. (A fém oldódását követően a keletkező cinkionokat csapadék
dm3
formájában leválasztották az oldatból.)
g
B) Mekkora tömegű kobaltot oldottak fel 236,5 cm3 térfogatú, 1,105 sűrűségű, 15,41 w%-os kénsavol-
cm3
datban, ha a fém hidrogéngázt eredményező teljes feloldódását követően visszamaradt oldat térfogatát
500,0 cm3-re kiegészítve, annak 25,00 cm3 térfogatú részleteit kálium-hidroxid-mérőoldattal megtitrálva
mol
18,50 cm3-es átlagfogyást tapasztaltunk? A mérőoldat 1,081 koncentrációjú volt. (A fém oldódását
dm3
követően a keletkező kobaltionokat csapadék formájában leválasztották az oldatból.)
g
C) Mekkora tömegű nikkelt oldottak fel 140,9 cm3 térfogatú, 1,180 sűrűségű, 30,00 w%-os salétrom-
cm3
sav-oldat, ha a fém nitrogén-monoxid-gázt eredményező teljes feloldódását követően visszamaradt oldat
térfogatát 300,0 cm3-re kiegészítve, annak 20,00 cm3 térfogatú részleteit nátrium-hidroxid-mérőoldattal
mol
megtitrálva 12,30 cm3-es átlagfogyást tapasztaltunk? A mérőoldat 1,626 koncentrációjú volt. (A fém
dm3
oldódását követően a keletkező nikkelionokat csapadék formájában leválasztották az oldatból.)
149. A) Egy vasból és cinkből álló keverék 17,7 gramm tömegű mintáját fölös mennyiségű sósavba tesszük. Szín-
telen, szagtalan gáz fejlődését tapasztaljuk, amelynek térfogata 25,0 °C hőmérsékleten, standard nyomá-
son 7,35 dm3. Határozd meg a keverék w%-os és x%-os összetételét! Írd fel a lejátszódó reakciók rendezett
egyenletét!
B) Egy rézből és cinkből álló keverék 16,16 gramm tömegű mintáját fölös mennyiségű ~30,00 w%-os salét-
romsav-oldatba tesszük. Színtelen, a levegőn lassan megbarnuló gáz fejlődését tapasztaljuk, amelynek
térfogata 273,0 K hőmérsékleten, standard nyomáson 3,735 dm3. Határozd meg a keverék w%-os és x%-os
összetételét! Írd fel a lejátszódó reakciók rendezett egyenletét!
C) Egy rézből és higanyból álló ötvözet 22,73 gramm tömegű mintáját fölös mennyiségű forró, tömény kén-
savoldatba tesszük. Színtelen, szúrós szagú gáz fejlődését tapasztaljuk, amelynek térfogata 25,00 °C hő-
mérsékleten, standard nyomáson 6,125 dm3. Határozd meg az ötvözet w%-os és x%-os összetételét! Írd fel
a lejátszódó reakciók rendezett egyenletét!
150. A) Nikkelből és cinkből készült ötvözet összetételét szeretnénk meghatározni. Az ötvözetből kimérünk két
azonos tömegű és összetételű mintát. Az egyik mintát feleslegben vett sósavban oldva 1,838 dm3 térfo-
gatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk. A másik mintát – feleslegben
vett – nátrium-hidroxid-oldatba szórjuk. Ekkor 0,6125 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard
nyomású gáz fejlődik. Mekkora volt egy-egy minta tömege? Milyen volt a kiindulási ötvözet w%-os és
x%‑os összetétele?
B) Vasból és rézből készült ötvözet összetételét szeretnénk meghatározni. Az ötvözetből kimérünk két azo-
nos tömegű és összetételű mintát. Az egyik mintát feleslegben vett 30,00 w%-os salétromsav-oldatban
oldva 1,868 dm3 térfogatú, 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású nitrogén-monoxid-gáz fejlődését
tapasztaljuk. A másik mintát – feleslegben vett – tömény salétromsav-oldatba szórjuk. Ekkor 1,121 dm3
térfogatú, 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású nitrogén-dioxid-gáz fejlődik. Mekkora volt egy-egy
minta tömege? Milyen volt a kiindulási ötvözet w%-os és x%-os összetétele?
C) Vasból és cinkből készült ötvözet összetételét szeretnénk meghatározni. Az ötvözetből kimérünk két azo-
nos tömegű és összetételű mintát. Az egyik mintát feleslegben vett híg kénsavoldatban oldva 5,023 dm3
térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású hidrogéngáz fejlődését tapasztaljuk. A másik mintát
– feleslegben vett – tömény kénsavoldatba szórjuk. Ekkor 2,083 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű,
standard nyomású kén-dioxid-gáz fejlődik. Mekkora volt egy-egy minta tömege? Milyen volt a kiindulási
ötvözet w%-os és x%-os összetétele?
151. A) Ezüstöt, rezet és cinket tartalmazó keverék adott tömegű mintáját sósavba tesszük. 1,225 dm3 térfogatú,
25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk. A keverék sósavban nem oldódó
részét (vagyis a megmaradt szilárd fázist) 30,00 w%-os salétromsav-oldatban oldva 0,7350 dm3 térfogatú,
25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású színtelen, de a levegőn elszíneződő gáz fejlődését tapasztaljuk,
miközben a teljes szilárd fázis feloldódik. Az így létrejövő oldathoz feleslegben sósavat adva 4,305 gramm
tömegű fehér színű csapadék válik le. Mekkora volt egy-egy minta tömege? Milyen volt a kiindulási ötvö-
zet w%-os és x%-os összetétele?
B) Ezüstöt, kobaltot és cinket tartalmazó keverék adott tömegű mintáját nátrium-hidroxid-oldatba tesszük.
1,121 dm3 térfogatú, 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk. A keverék lú-
goldatban nem oldódó részét (vagyis a megmaradt szilárd fázist) sósavban oldva szintén 1,121 dm3 tér-
fogatú, 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését, de még mindig marad feloldatlan szilárd
g
anyag. Ennek feloldásához 6,970 cm3 térfogatú, 65,84 w%-os, 1,395 sűrűségű salétromsav-oldatra
cm3
volt szükség. Mekkora volt egy-egy minta tömege? Milyen volt a kiindulási ötvözet w%-os és x%-os össze-
tétele?
C) Vasat, rezet és higanyt tartalmazó keverék adott tömegű mintáját sósavba tesszük. 1,450 dm3 térfogatú,
25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődését tapasztaljuk. A keverék sósavban nem oldódó
részét (vagyis a megmaradt szilárd fázist) 30,00 w%-os salétromsav-oldatban oldva 1,633 dm3 térfogatú,
25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású színtelen, de a levegőn elszíneződő gáz fejlődését tapasztaljuk,
viszont még mindig marad feloldatlan szilárd anyag. Ennek feloldásához 1,393 cm3 térfogatú, 65,84 w%‑os,
g
1,395 sűrűségű salétromsav-oldatra volt szükség. Mekkora volt egy-egy minta tömege? Milyen volt
cm3
a kiindulási ötvözet w%-os és x%-os összetétele?

2007. október magyar 1. igen https://bit.ly/3bSeH6R
2010. május magyar 2. igen https://bit.ly/3nJvqvY
2016. október magyar 2. igen https://bit.ly/3nO6DXC
leválogatott nem https://bit.ly/3bZxKML
2006. május magyar 5. nem https://bit.ly/3NT8rt1
2018. október magyar 4. igen https://bit.ly/3Ipl8dV
2013. október magyar 5. igen https://bit.ly/3ABUwVi
2019. május magyar 4. igen https://bit.ly/3aomuJi
2005. október magyar 8. nem https://bit.ly/3uyDBz0
2006. február magyar 8. nem https://bit.ly/3ytG66Z
2008. május angol 2. igen https://bit.ly/3nJwqQK
2010. október magyar 6. nem https://bit.ly/3NQgK90
2011. október magyar 7. igen https://bit.ly/3uVwf95
2012. május magyar 6. nem https://bit.ly/3yPt1pG
2012. május magyar 9. nem https://bit.ly/3PbmBGP
2015. május angol 9. nem https://bit.ly/3nNw6jO
2015. október magyar 7. nem https://bit.ly/3yPUc3N
2016. október magyar 8. nem https://bit.ly/3almWYI
2017. május angol 8. nem https://bit.ly/3OSJ4J4
2017. május magyar 8. nem https://bit.ly/3uVwwc7
2018. május angol 8. nem https://bit.ly/3bYk846
2019. május magyar 8. nem https://bit.ly/3Rjy211
2019. október magyar 8. nem https://bit.ly/3ORf14A
2020. május angol 9. igen https://bit.ly/3PcqT0J
2020. május magyar 9. nem https://bit.ly/3yNHJxC
2020. október magyar 7. igen https://bit.ly/3ysd6fN
2021. május angol 8. igen https://bit.ly/3OQGweh
19., 20., 21., 28., 38., 48., 50.
14. A FÉMEK – VEGYES FELADATOK

1. Válaszd ki az egyetlen sort, amelyben kizárólag könnyűfémek találhatók!

A) Alumínium, vas, kálium, réz, volfrám.
B) Alumínium, nátrium, stroncium, kalcium, magnézium.
C) Vas, réz, cink, ólom, ón.
D) Lítium, nátrium, kálium, ón, stroncium.
E) Kálium, vas, ólom, alumínium, kalcium.
2. Melyik sorban fordulnak elő olyan fémek, amelyek mindegyike képes hideg vízzel reagálni?
A) Li, Ca, Mg, Al. B) K, Rb, Ca, Li. C) Al, Ag, Na, Sn. D) Mn, Co, Ni, Na. E) Sr, Ba, Li, Pb.
3. Válaszd ki az egyetlen sort, amelyben csak olyan fémek találhatók, amelyek híg savakból hidrogéngázt fejlesz-
tenek!
A) Magnézium, vas, nátrium, réz, ólom.
B) Kálium, ezüst, arany, kalcium, cink.
C) Nátrium, kálium, kalcium, réz, vas.
D) Magnézium, alumínium, cink, nátrium, kálium.
E) Alumínium, cink, arany, réz, ezüst.
4. Melyik fém alapállapotú atomjának van kizárólag egy elektron a külső héján?
A) A kalciumnak. B) A réznek. C) A cinknek. D) A vasnak. E) Az alumíniumnak.
5. Melyik sorra igaz, hogy csak szürke színű fémeket tartalmaz?

A) Nátrium, kálium, platina, ezüst, réz.
B) Kalcium, kálium, ezüst, réz, ólom.
C) Nátrium, kálium, ezüst, réz, arany.
D) Kalcium, nátrium, kálium, arany, platina.
E) Kalcium, nátrium, kálium, alumínium, vas.
6. Melyik állítás HAMIS az ionok hidratált formáinak színével kapcsolatban?

A) A hidratált alumíniumionok színtelenek.
B) A réz(II)ionok vizes közegben kék színt eredményeznek.
C) A vas(III)ionok vizes oldata almazöld színű.
D) A nátriumionokat tartalmazó vizes oldat színtelen.
E) A hidratált nikkel(II)ion zöld színű.
7. Adott körülmények között a forró, tömény kénsavoldatból gázt fejlesztenek:
A) Mg, Zn, Cu, Ag, Na. B) Cu, Ag, K, Fe, Zn. C) Zn, Cu, Ag, Al, Fe.
D) Fe, Al, K, Na, Mg. E) Ag, Cu, Al, Fe, Mg.
8. A lángfestés alkalmas egyes fémek azonosítására is. Melyik párosítás HIBÁS?

A) Rb – rubinvörös. B) Ba – fakó ibolya. C) Ca – téglavörös.
D) Na – sárga. E) Cs – kék.
9. Melyik HAMIS az alábbi kijelentések közül?

A) A mészégetés valójában nem az oxigénnel való reakciót, hanem hevítést jelent.
B) A mészoltás egy erősen endoterm reakció, amely során az égetett mészből oltott meszet kapunk.
C) A víz változó keménységét a kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát-tartalom okozza.
D) A cseppkövek képződésének alapja a magnézium- és a kalcium-karbonát, illetve a magnézium- és a kalci-
um-hidrogén-karbonát egymásba átalakulása képezi.
E) Az ezüstionok baktériumölő hatásúak.
10. Az alábbi fémek közül az egyik savval és lúggal egyaránt reagál. Melyik az?
A) Vas. B) Ólom. C) Ezüst. D) Réz. E) Cink.
11. Milyen együtthatókkal lesz rendezett az alábbi reakcióegyenlet?

… Al2O3 + … NaOH + … H2O → … Na[Al(OH)4]
A) 1, 2, 3, 2. B) 2, 4, 1, 4. C) 1, 2, 4, 2. D) 2, 2, 3, 4. E) 2, 1, 2, 1.
12. Az alábbi egyenletek közül az egyik a termitreakció folyamatát írja le. Melyik az?
A) Fe2O3 + 3 C → 2 Fe + 3 CO B) Fe2O3 + 3 CO → 2 Fe + 3 CO2 C) 4 Fe + 3 O2 → 2 Fe2O3
D) Fe2O3 + 2 Al → Al2O3 + 2 Fe E) 4 Al + 3 O2 → 2 Al2O3
13. Az alábbi vegyületek egyike NEM vízoldható. Melyik az?

A) Pb(NO3)2. B) PbCl2. C) Na2CO3. D) NaCl. E) CuSO4.
14. Az alábbi redoxireakciók közül az egyik NEM játszódik le. Melyik az?
A) Ca + Zn2+ → Ca2+ + Zn B) K + Ag+ → K+ + Ag C) 2 Ag+ + Cu → 2 Ag + Cu2+
D) Fe2+ + Zn → Fe + Zn2+ E) Cu + Zn2+ → Zn + Cu2+
15. Melyik megállapítás igaz?

A) A réz és tömény salétromsav reakciójában a réz oxidációs száma nem változik meg.
B) A 30 w%-osnál hígabb salétromsavban a cink leginkább nitrogén-dioxid-gáz fejlődése közben oldódik.
C) A réz(II)-oxid tömény sósavval való reakciója során zöld színű oldat keletkezik.
D) A magnézium – a körülményektől függetlenül – reakcióba lép a vízzel.
E) Az ezüst nem korrodálódik, mert felületén tömör oxidréteg alakul ki, ami meggátolja a fémet a további
reakcióban.
14. A fémek – vegyes feladatok 187
Hasonlítsd össze az alumíniumot és a vasat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) Az alumínium B) A vas C) Mindkettő D) Egyik sem
16. Világosszürke színű elem.

17. A tömény kénsavoldatban kén-dioxid-gáz képződése közben oldódik.
18. Alapállapotú atomjának egy darab párosítatlan elektronja van.
19. Különböző töltésű ionokat képez.
20. Felületén védő oxidréteg található.
21. Ionjának/ionjainak vizes oldata színtelen.
22. Elemi állapotban részt vesz a termitreakcióban.
23. Oxidjában +3-as oxidációs állapotú.
24. Az alkáliföldfémek közé tartozik.
25. A tömény nátrium-hidroxid-oldatban oldódik.
Hasonlítsd össze a cinket és a rezet! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A cink B) A réz C) Mindkettő D) Egyik sem
26. Szulfátjának vizes oldata kék színű.

27. Ebből készül a Daniell-elem egyik elektródja.
28. A sárgaréz egyik alkotóeleme.
30. Sósavban oxigénmentes környezetben nem oldódik.
31. Amennyiben egy vaslemezt vonunk be ezzel a fémmel, aktív korrózióvédelmet valósítunk meg.
32. Standard ezüstelektróddal összekapcsolva a galvánelem anódja lesz.
33. A salétromsav-oldatban koncentrációtól függetlenül oldódik.
34. Oxidja lehet vörös színű is.
35. A hemoglobin központi részecskéje.
Hasonlítsd össze a magnéziumot és az ezüstöt! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz használhatod
a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!
A) A magnézium B) Az ezüst C) Mindkettő D) Egyik sem
36. Nitrátja kiválóan oldódik vízben.

37. Forró vízzel könnyen reakcióba lép.
38. Standard cinkelektróddal összekapcsolva a galvánelem anódja lesz.
39. Vegyületeiben kizárólag +2-es oxidációs állapotú lehet.
40. Hidroxidja instabilis vegyület.
41. Szürke színű fém.
42. Negatív standardpotenciálú elem.
43. A félnemes fémek közé tartozik.
44. A tömény salétromsav-oldat nitrogén-dioxid-gáz közben oldja.
45. Oxidja fehér színű.
Hasonlítsd össze a vas(II)iont és a vas(III)iont! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A vas(II)ion B) A vas(III)ion C) Mindkettő D) Egyik sem
46. A hidroxidionokkal csapadékot képez.

47. Kloridja sárgásbarna színű.
48. Oxidja vörösbarna színű.
49. A vas klórgázzal való reakciójának terméke.
50. Vizes oldata világoszöld színű.
51. A levegő oxigénje hatására átalakul a másik vasionná.
52. További oxidációra képes forma.
53. A vas híg kénsavoldattal való reakciójának terméke.
54. A lángfestése sárga.
55. Szulfátja sárga színű oldat formájában oldódik.
Hasonlítsd össze a kobaltot és a kalciumot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj! A megoldáshoz használhatod a
A) A kobalt B) A kalcium C) Mindkettő D) Egyik sem
56. Ionjai okozzák a természetes vizek keménységét.

57. Lángfestő sajátságú fém, a színtelen gázlángot téglavörös színűre festi.
58. Az alkálifémek közé tartozik.
59. Vízzel való reakciójában hidrogéngázt fejleszt.
60. Karbonátja jól ismert hegységalkotó.
61. Alapállapotú atomja párosítatlan elektron(oka)t tartalmaz.
62. Ionjának vizes oldata rózsaszínű.
63. Az ezüstnél reakcióképesebb fém.
64. Nitrátja vízben jól oldódik.
65. A nehézfémek közé tartozik.
Hasonlítsd össze a káliumot és a vasat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A kálium B) A vas C) Mindkettő D) Egyik sem
66. A hamuzsír alkotóeleme.
67. Lángfestő tulajdonságú fém, a színtelen gázlángot fakóibolya-színűre színezi.
68. A hidroxidja az erős bázisok közé tartozik.
69. Közönséges körülmények között a vízzel heves reakcióba lép.
70. Alapállapotú atomjának nincs párosítatlan elektronja.
71. A környezeti hatásoktól való védelem céljából petróleum alatt tárolják.
72. Az alkáliföldfémek közé tartozik.
73. A p-mező eleme.
74. Szulfidja vízoldhatatlan.
75. Nátrium-hidroxid-oldattal reakcióba lép.
Hasonlítsd össze a cinket és a nátriumot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A cink B) A nátrium C) Mindkettő D) Egyik sem
76. A d-mező eleme.

77. A tömény lúgoldatban oldódik.
78. Nem lángfestő sajátságú fém.
79. Atomja a hidrogénionokat redukálja.
80. A tömény kénsavoldattal reakcióba lép.
81. A horganyzott bádog egyik alkotója.
83. A levegő oxigéntartalma hatására peroxiddá alakul.
84. Sósavban oldva színes oldatot kapunk.
85. A tömény salétromsav-oldatban passziválódik.
Hasonlítsd össze a kalciumot és a rezet! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A kalcium B) A réz C) Mindkettő D) Egyik sem
86. Oxigénben fehér színű oxiddá ég el.

87. Az elektromos áramot vezeti.
88. A sósavban oldódik, miközben hidrogéngáz fejlődik.
89. Lángfestő sajátságú fém, a színtelen gázlángot sárga színűvé változtatja.
90. Kétféle oxidja ismert.
91. A levegőn a felülete lassan oxidálódik.
92. Vegyületeiben +1-es oxidációs állapotú is lehet.
93. Ionja nagy mennyiségű ammóniaoldattal jellegzetes, sötétkék színű komplexoldatot képez.
94. A kristályos szulfátjának hagyományos neve: gipsz.
95. Alapállapotú atomjában a 4. elektronhéjon két elektron található.
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő fémeket a megadott szempontok szerint! A megoldáshoz használhatod a
Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet! Amennyiben nem megy végbe reakció, írd azt válaszként, hogy „nem
játszódik le reakció”!
A vas A nátrium Az alumínium
A vegyértékhéjának elektronszerkezete 96. 97. 98.
Sűrűsége az óloméhoz képest (kisebb, közel azonos, nagyobb) 99. 100. 101.
Reakciója sósavval (rendezett egyenlet), 102. 103. 104.

a keletkező fémvegyület neve 105. 106. 107.
A sósavval való reakció során keletkező oldat színe 108. 109. 110.
Reakciója tömény nátrium-hidroxid-oldattal (rendezett egyenlet) 111. 112. 113.
Reakciója klórgázzal (rendezett egyenlet), 114. 115. 116.

a keletkező termék neve 117. 118. 119.
Reakciója oxigéngázzal (rendezett egyenlet), 120. 121. 122.

Redukálja-e a cinkionokat (igen, nem) 126. 127. 128.
Az ezüst A réz A kalcium
Színe 132. 133. 134.
Sűrűsége a króméhoz képest (kisebb, közel azonos, nagyobb) 135. 136. 137.
138. 139. 140.

(Leggyakoribb) oxidjának képlete és színe
141. 142. 143.
Standardpotenciáljának értéke a hidrogénhez képest

144. 145. 146.
(kisebb, nagyobb)
Reakciója sósavval (rendezett egyenlet), 147. 148. 149.

2,00 gramm tömegű fém sósavval való reakciója során fejlődő

gáz maximális térfogata 25,0 °C hőmérsékleten, légköri 153. 154. 155.
nyomáson (ha nem reagál sósavval, akkor a válasz 0 dm3)
Reakciója tömény salétromsav-oldattal (rendezett egyenlet), 156. 157. 158.

A lítium A kálium A vas
Az atomsugaruk szerinti növekvő sorrend 165.
Az ionsugaruk szerinti növekvő sorrend (amelyik fémnek többféle

166.
ionja is van, ott a kisebb töltésűt kell figyelembe venni)
Sűrűsége szerinti besorolása (könnyűfém, nehézfém) 167. 168. 169.
Az olvadáspontjuk csökkenő sorrendje 170.
Reakciója oxigéngázzal (rendezett egyenlet), 171. 172. 173.

Reakciója vízzel (rendezett egyenlet), 177. 178. 179.

4,50 gramm fém vízzel való teljes reakciója során

fejlődő gáz térfogata 25,0 °C hőmérsékleten, légköri nyomáson 183. 184. 185.
(ha nem reagál sósavval, akkor a válasz 0 dm3)
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő fémeket és fémvegyületeket a megadott szempontok szerint! A megoldáshoz
használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet! Amennyiben nem megy végbe reakció, írd azt válasz-
ként, hogy „nem játszódik le reakció”!
A nátrium A réz A magnézium
Az alapállapotú atomjában előforduló párosítatlan elektronok

189. 190. 191.
száma
Színe 192. 193. 194.
Sűrűsége a vaséhoz képest (kisebb, közel azonos, nagyobb) 195. 196. 197.
198. 199. 200.

Reakciója forró vízzel (rendezett egyenlet),
a keletkező fémvegyület neve
201. 202. 203.
204. 205. 206.

Reakciója híg kénsavoldattal (rendezett egyenlet),
207. 208. 209.
A szulfátjának hagyományos neve 210. 211. 212.
A szulfátjának egy konkrét felhasználási területe 213. 214. 215.
Az alumínium A cink A réz
Az alapállapotú atomjában előforduló párosítatlan elektronok száma 219. 220. 221.
Színe 222. 223. 224.
Sűrűsége a kalciuméhoz képest (kisebb, közel azonos, nagyobb) 225. 226. 227.
Hidratált ionjának színe 228. 229. 230.
231. 232. 233.

Reakciója sósavval (rendezett egyenlet),
234. 235. 236.
237. 238. 239.

Reakciója tömény kénsavoldattal (rendezett egyenlet),
240. 241. 242.
Ionjának reakciója kevés nátrium-hidroxid-oldattal (rendezett ionegyenlet) 243. 244. 245.
246. 247. 248.

A kevés lúgoldattal keletkező vegyület neve és színe
249. 250. 251.
A lúgoldattal keletkező vegyület reakciója ammóniaoldattal

252.
(rendezett ionegyenlet)
A kalcium A vas Az alumínium
Az alapállapotú atomjában előforduló párosítatlan elektronok száma 256. 257. 258.
Az oxidjának neve és színe (ha több oxidja is van, akkor azt vedd 259. 260. 261.
figyelembe, amelyikben a legnagyobb a fém oxidációs száma!) 262. 263. 264.
Hidratált ionjának színe (ha több ionja is van, akkor azt vedd figyelembe,
265. 266. 267.
amelyikben a legkisebb az ion töltése!)
Reakciója vízzel (rendezett egyenlet), 268. 269. 270.

Reakciója klórgázzal (rendezett egyenlet), 274. 275. 276.

Ionjának reakciója kevés nátrium-hidroxid-oldattal

(rendezett ionegyenlet) (ha több ionja is van, akkor azt vedd figyelembe, 280. 281. 282.
amelyikben a legkisebb az ion töltése!)
283. 284. 285.

A fenti, kevés lúggal való reakcióban keletkező vegyület neve és színe
286. 287. 288.
Milyen változás figyelhető meg lúgoldat feleslegének hatására? 289. 290. 291.
Fémek vizsgálata
Az alábbi fémeket vizsgáljuk: cink, ólom, vas, alumínium, réz, ezüst. A feltett kérdések kizárólag ezekre a fémekre vonat-
koznak! Válaszolj értelemszerűen a feltett kérdésekre! A megoldáshoz használhatod a Négyjegyű függvénytáblázatok
című könyvet!
292. A felsorolt fémek közül melyek standard elektródpotenciálja negatív?
293. Mely fémeket lehet 20 w%-os sósavban feloldani? Írd fel a lejátszódó reakció(k) rendezett egyenletét, és ne-
vezd el a keletkező fémvegyületet!
294. Mi a magyarázata, hogy a többi fémmel nem megy végbe a reakció?
295. Nevezz meg a fenti fémek közül egy olyat, amelyik reakcióba lép a tömény kénsavoldattal! Írd fel a lejátszódó
reakció rendezett egyenletét, jelöld az oxidációsszám-változásokat!
296. Nevezz meg egy olyan fémet, amelyik nem lép reakcióba a tömény kénsavoldattal! A választásodat indokold!
297. Két fém segítségével összeállítható a Daniell-elem. Melyik ez a két fém? Írd fel a galvánelem celladiagram-
ját, illetve az elektródokon lejátszódó folyamatok egyenletét! Számítsd ki az elektromotoros erőt standard
elektródok alkalmazása esetén!
298. Melyik két fém segítségével lehetséges összeállítani a legnagyobb elektromotoros erejű galvánelemet stan-
dard elektródokat alkalmazva? Írd fel az így összeállítható galvánelem celladiagramját, illetve az elektródo-
kon lejátszódó folyamatok egyenletét! Számítsd ki az elektromotoros erőt!
Ismeretlen anyagok azonosítása

Egy kémiaverseny egyik feladata az, hogy meghatározzuk, hogy milyen elporított anyagok vannak négy darab
sorszámozott edényben. Ennek érdekében egy kísérletsorozatot végeztünk el, amelynek tapasztalatait az alábbi
táblázatban rögzítettük.
1. ismeretlen 2. ismeretlen 3. ismeretlen 4. ismeretlen
Színe fekete sötétszürke sötétlila fehér
Kis mennyiségét lila színű oldat színtelen oldat

nem oldódik nem oldódik
vízben oldva keletkezik keletkezik
A vizes oldat
lúgos lúgos
kémhatása
pezsgés figyelhető pezsgés figyelhető pezsgés figyelhető

Kis mennyiségét
zöld színű oldat meg, színtelen oldat meg, zöldessárga meg, színtelen oldat
tömény sósavban
keletkezik keletkezik, színtelen, színű, szúrós szagú keletkezik, színtelen,
oldva
szagtalan gáz fejlődik gáz fejlődik szagtalan gáz fejlődik
A fejlődő gáz az indikátorpapír

útjába nedves nem tapasztalható előbb savas az indikátorpapír
indikátorpapírt változás kémhatást jelez, majd savas kémhatást jelez
tartva elszíntelenedik
Kis mennyiségét
fakóibolya-színű láng sárga színű láng
színtelen gázlángba
figyelhető meg figyelhető meg
tartva
A lehetséges anyagok: alumínium, cink, grafit, kalcium-karbonát, kálium-permanganát, kálium-hidrogén-karbo-

nát, nátrium-karbonát, kálium-foszfát, réz(II)-oxid, vas.
A tapasztalatok, valamint az alábbi kérdésekre adott válaszaid segítségével azonosítsd az ismeretlen anyagokat!
299. Válaszd ki a lehetséges anyagok közül az(oka)t, amelyik/amelyek pora fekete színű!
300. A fekete színű anyagok közül melyik reagál sósavval zöld oldat keletkezése közben? A válaszodat a lejátszódó
reakció rendezett egyenletének felírásával támaszd alá!
301. Ezek alapján mi volt az 1. ismeretlen?
302. A felsorolt anyagok közül melyik/melyek pora sötétszürke színű?
303. Milyen gáz fejlődik a sósavval való reakció során?
304. Melyik anyag lehet a 2. ismeretlen, ha figyelembe veszed, hogy színtelen oldat jön létre?
305. Írd fel a 2. ismeretlen sósavval lejátszódó reakciójának rendezett egyenletét!
306. A felsorolt anyagok közül melyik/melyek pora sötétlila színű?
307. Mire következtethetünk az alapján, hogy a színtelen lángot fakóibolya-színűre festi?
308. A tapasztalatok alapján (lila színű vizes oldat, sötétlila színű szilárd por, sósavval zöldessárga színű gázt fej-
leszt) melyik anyag lehet az egyetlen helyes megoldás a 3. ismeretlen esetében?
309. Milyen gáz keletkezik a sósavval való reakcióban? Írd fel a lejátszó reakció rendezett egyenletét, jelöld az
oxidációs számokat!
310. Válaszd ki a lehetséges anyagok közül az(oka)t, amelyik/amelyek fehér színűek!
311. A fehér színű anyagok közül melyik/melyek oldódik/oldódnak jól vízben, miközben színtelen oldat keletkezik?
312. A vízoldható fehér színű anyagok közül melyiknek/melyeknek lúgos kémhatású a vizes oldata?
313. A lúgos kémhatású vizes oldattal rendelkezők közül melyik/melyek fejleszt(enek) színtelen, szagtalan gázt a
sósavval való reakció során? Írd fel a lehetséges reakció(k) rendezett egyenletét!
314. Mi lehet a színtelen, szagtalan gáz, ami a sósavval való reakcióban ezen anyagok esetében fejlődik?
315. A lángfestést is figyelembe véve mi lehet a 4. ismeretlen?
316. A) Egy vegyület 52,92 w% alumíniumot és 47,08 w% oxigént tartalmaz. Határozd meg a vegyület pontos
képletét!
B) A dolomit 21,73 w% kalciumot, 13,18 w% magnéziumot, 13,03 w% szenet és 52,06 w% oxigént tartalmaz.
Határozd meg a dolomit képletét!
C) A pácoláshoz használt só 45,94 w% káliumot, 16,46 w% nitrogént és 37,60 w% oxigént tartalmaz. Hatá-
rozd meg a pácoláshoz használt só képletét!
317. A) A timsó 8,24 w% káliumot, 5,69 w% alumíniumot, 13,5 w% ként, 27,0 w% oxigént, valamint 45,6 w% kris-
tályvizet tartalmaz. Add meg a timsó képletét!
B) A rézgálic 25,45 w% rezet, 12,84 w% ként, 25,63 w% oxigént, valamint 36,08 w% kristályvizet tartalmaz.
Add meg a rézgálic képletét!
C) A sziksó 16,1 w% nátriumot, 4,20 w% szenet, 16,8 w% oxigént, valamint 63,0 w% kristályvizet tartalmaz.
Add meg a sziksó képletét!
318. A) A vas egyik ásványa a magnetit (Fe3O4), amely valójában kétféle oxidból áll: Fe2O3 · FeO. Számítsd ki a mag-
netit tömegszázalékos összetételét vasra és oxigénre, illetve a két összetevő oxidra nézve egyaránt!
B) A kalcium és titán közös ásványa a perovszkit (CaTiO3), amely a két fém oxidjából tevődik össze: CaO · TiO2.
Számítsd ki az ásvány tömegszázalékos összetételét a két összetevő oxidra külön, illetve a kalcium-, titán-
és oxigéntartalomra nézve is!
C) Az ilmenit a vas és titán közös ásványa (FeTiO3), amely a két fém oxidjából tevődik össze: FeO · TiO2. Szá-
mítsd ki az ásvány tömegszázalékos összetételét a két összetevő oxidra külön, illetve a vas-, titán- és oxi-
géntartalomra nézve is!
319. A)
3,000 gramm tömegű sárgarezet (réz–cink ötvözet) 40,00 cm3 térfogatú, 10,52 tömegszázalékos,
g
1,050 sűrűségű sósavban oldjuk. A reakció lejátszódása után 8,892 mmol anyagmennyiségű hidro-
cm3
gén-klorid még feleslegben marad. Számítsd ki az ötvözet tömegszázalékos összetételét!
B) 7,500 gramm tömegű konstantánt (réz–nikkel ötvözet) 60,00 cm3 térfogatú, 11,52 tömegszázalékos,
g
1,055 sűrűségű sósavban oldjuk. A reakció lejátszódása után 11,00 mmol anyagmennyiségű hidro-
cm3
gén-klorid még feleslegben marad. Számítsd ki az ötvözet tömegszázalékos összetételét!
C) 6,00 gramm tömegű alumíniumbronzot (réz–alumínium ötvözet) 55,0 cm3 térfogatú, 20,4 tömegszáza-
g
lékos, 1,10 sűrűségű sósavban oldjuk. A reakció lejátszódása után 12,5 mmol anyagmennyiségű
cm3
hidrogén-klorid még feleslegben marad. Számítsd ki az ötvözet tömegszázalékos összetételét!
g
320. A) 5,000 gramm tömegű réz–magnézium ötvözetet 140,0 cm3 térfogatú, 11,26 tömegszázalékos, 1,075
cm3
sűrűségű híg kénsavoldatban oldjuk. A reakció lejátszódása után 49,52 mmol anyagmennyiségű kénsav
még feleslegben marad. Számítsd ki az ötvözet anyagmennyiség-százalékos összetételét!
B) 25,00 gramm tömegű shakudot (réz–arany ötvözet) 70,00 cm3 térfogatú, 60,30 tömegszázalékos,
g
1,375 sűrűségű tömény salétromsavban oldjuk. A reakció lejátszódása után 527,0 mmol anyagmen�-
cm3
nyiségű salétromsav még feleslegben marad. Számítsd ki az ötvözet anyagmennyiség-százalékos össze-
tételét!
g
C) 50,00 gramm tömegű ezüst–arany ötvözetet 100,0 cm3 térfogatú, 64,74 tömegszázalékos, 1,390
cm3
sűrűségű tömény salétromsavban oldjuk. A reakció lejátszódása után 1,243 mol anyagmennyiségű salét-
romsav még feleslegben marad. Számítsd ki az ötvözet anyagmennyiség-százalékos összetételét!
321. A) Egy cink–magnézium ötvözet 3,101 gramm tömegű mennyiségét 76,10 cm3 térfogatú, 20,08 tömegszáza-
g
lékos, 1,140 sűrűségű híg kénsavoldatban oldjuk. Számítsd ki az ötvözet tömegszázalékos összetéte-
cm3
lét! Mekkora térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gázt fogtunk fel reakció során?
B) Egy cink–alumínium ötvözet 2,925 gramm tömegű mennyiségét 22,37 cm3 térfogatú, 20,39 tömegszáza-
g
lékos, 1,100 sűrűségű sósavban oldjuk. Számítsd ki az ötvözet tömegszázalékos összetételét! Mek-
cm3
kora térfogatú 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gázt fogtunk fel reakció során?
C) Egy cink–vas ötvözet 4,291 gramm tömegű mennyiségét 17,47 cm3 térfogatú, 26,20 tömegszázalékos,
g
1,130 sűrűségű sósavban oldjuk. Számítsd ki az ötvözet tömegszázalékos összetételét! Mekkora tér-
cm3
fogatú 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású gázt fogtunk fel reakció során?
322. A) Egy kalcium–magnézium ötvözet 91,52 gramm tömegű mennyiségét 714,0 cm3 térfogatú, 34,00 tömeg-
g
százalékos, 1,255 sűrűségű híg kénsavoldatban oldjuk. Számítsd ki az ötvözet anyagmennyiség-szá-
cm3
zalékos összetételét! Mekkora térfogatú 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gázt fogtunk fel reak-
ció során?
B) Egy alumínium–vas ötvözet 2,00 gramm tömegű mennyiségét 6,42 cm3 térfogatú, 28,2 tömegszázalékos,
g
1,14 sűrűségű sósavban oldjuk. Mekkora térfogatú 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású gázt
cm3
fogtunk fel reakció során?
C) Egy kálium–cink ötvözet 15,00 gramm tömegű mennyiségét 45,11 cm3 térfogatú, 30,14 tömegszázalékos,
g
1,150 sűrűségű sósavban oldjuk. Számítsd ki az ötvözet anyagmennyiség-százalékos összetételét!
cm3
Mekkora térfogatú 10,00 °C hőmérsékletű, 111,1 kPa nyomású gázt fogtunk fel reakció során?
323. A) Egy cinkből, alumíniumból és rézből álló ötvözet 3,000 grammját fölös mennyiségű sósavban oldva
1,243 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik, miközben a szilárd anyag
egyharmada visszamarad. Határozd meg az ötvözet tömegszázalékos összetételét!
B) Egy magnéziumból, ezüstből és vasból álló ötvözet 5,550 grammját fölös mennyiségű sósavban oldva
36,04 tömegszázaléka visszamarad. Határozd meg az ötvözet tömegszázalékos összetételét!
C) Egy nikkelből, aranyból és alumíniumból álló ötvözet 1,234 grammját fölös mennyiségű sósavban oldva
67,46 cm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik, miközben a szilárd anyag
48,62 w%-a visszamarad. Határozd meg az ötvözet tömegszázalékos összetételét!
324. A) Egy alumíniumból, magnéziumból és rézből álló ötvözet 4,800 grammját fölös mennyiségű sósavban old-
va 3,555 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik, miközben a szilárd anyag
37,50 w%-a visszamarad. Határozd meg az ötvözet anyagmennyiség-százalékos összetételét!
B) Egy ezüstből, nikkelből és kalciumból álló ötvözet 2,50 grammját fölös mennyiségű sósavban old-
va 68,4 cm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik, miközben a szilárd anyag
C) Egy vasból, aranyból és stronciumból álló ötvözet 112,5 grammját fölös mennyiségű sósavban oldva
mol
325. A) Egy alumínium–réz ötvözet 1,000 grammját 49,01 cm3 térfogatú, 1,012 koncentrációjú nátrium-hid-
dm3
roxid-oldatba tesszük. A reakció lejátszódása után fölöslegben maradt nátrium-hidroxidot 10,05 cm3 tér-
g
fogatú, 10,10 tömegszázalékos, 1,055 sűrűségű sósav semlegesíti. Számítsd ki az ötvözet tömegszá-
cm3
zalékos összetételét!
mol
B) Egy réz–cink ötvözet 2,225 grammját 14,57 cm3 térfogatú, 0,6090 koncentrációjú nátrium-hid-
dm3
roxid-oldatba tesszük. A reakció lejátszódása után fölöslegben maradt nátrium-hidroxidot 15,22 cm3 tér-
g
fogatú, 10,00 tömegszázalékos, 1,050 sűrűségű sósav semlegesíti. Számítsd ki az ötvözet tömegszá-
cm3
zalékos összetételét!
mol
C) Egy ezüst–alumínium ötvözet 5,00 grammját 250 cm3 térfogatú, 1,12 koncentrációjú nátrium-hid-
dm3
roxid-oldatba tesszük. A reakció lejátszódása után fölöslegben maradt nátrium-hidroxidot 27,6 cm3 térfo-
g
gatú, 20,0 tömegszázalékos, 1,10 sűrűségű sósav semlegesíti. Számítsd ki az ötvözet tömegszázalé-
cm3
kos összetételét!
g
326. A) Egy vas–cink ötvözet 4,000 grammját 25,22 tömegszázalékos, 1,125 sűrűségű sósavban oldjuk.
cm3
A teljes feloldódás végéig 1,595 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik.
Számítsd ki:
◉ az ötvözet tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét;
◉ hogy hány cm3 térfogatú sósav szükséges a teljes feloldódáshoz;
◉ hogy hány tömegszázalékos lesz az oldat a keletkező két sóra nézve!
g
B) Egy magnézium–cink ötvözet 10,0 grammját 41,5 tömegszázalékos, 1,32 sűrűségű kénsavoldatban
cm3
oldjuk. A teljes feloldódás végéig 6,61 dm3 térfogatú, 273,0 K hőmérsékletű, standard nyomású hidrogén-
gáz fejlődik. Számítsd ki:
◉ hogy hány cm3 térfogatú kénsavoldat szükséges a teljes feloldódáshoz;
g
C) Egy vas–nikkel ötvözet 8,500 grammját 17,45 tömegszázalékos, 1,085 sűrűségű sósavban oldjuk.
cm3
A teljes feloldódás végéig 3,687 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású gáz fejlődik.
Számítsd ki:
◉ hogy hány cm3 térfogatú sósav szükséges a teljes feloldódáshoz;
327. A) 62,50 w% réz és egy ismeretlen, két vegyértékű fém ötvözetének 8,000 grammját sztöchiometrikus men�-
nyiségű, 3,053 dm3 térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású klórgázzal reagáltatjuk. A ke-
letkező fém-kloridok keverékének tömege 16,83 gramm. Számítás útján határozd meg, hogy mi lehet az
ismeretlen két vegyértékű fém!
B) 33,33 w% alumínium és egy ismeretlen, két vegyértékű fém ötvözetének 6,000 grammját sztöchiometri-
kus mennyiségű, 69,97 gramm tömegű jóddal reagáltatjuk. A keletkező fém-jodidok keverékének tömege
75,97 gramm. Számítás útján határozd meg, hogy mi lehet az ismeretlen két vegyértékű fém!
C) 71,43 w% réz és egy ismeretlen, három vegyértékű fém ötvözetének 7,000 grammját sztöchiometrikus
mennyiségű, 9,387 gramm tömegű klórral reagáltatjuk. A keletkező fém-kloridok keverékének tömege
16,39 gramm. Számítás útján határozd meg, hogy mi lehet az ismeretlen három vegyértékű fém!
g
328. A) Egy 2,000 gramm tömegű cinklemezkét sztöchiometrikus mennyiségű, 30,18 w%-os, 1,220 sűrű-
cm3
ségű kénsavoldatba teszünk.
◉ Határozd meg a cinklemez teljes feloldódása közben fejlődő 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomá-
sú hidrogén térfogatát!
◉ Számítsd ki, hogy hány tömegszázalékos lesz az oldat a keletkező sóra nézve!
Egy 60,00 gramm tömegű alumíniumrudacskát helyezve az oldatba, fémkiválást tapasztalunk.
◉ Írd fel a lejátszódó reakció rendezett ionegyenletét, majd számítsd ki a fémdarab tömegének változását!
g
B) Egy 1,500 gramm tömegű alumíniumlemezkét sztöchiometrikus mennyiségű, 27,18 w%-os, 1,135
cm3
sűrűségű sósavba teszünk.
◉ Határozd meg az alumíniumlemez teljes feloldódása közben fejlődő 12,00 °C hőmérsékletű, 0,2051 kPa
nyomású hidrogén térfogatát!
Egy 48,00 gramm tömegű magnéziumrudacskát helyezve az oldatba, fémkiválást tapasztalunk.
g
C) Egy 1,100 gramm tömegű nikkellemezkét sztöchiometrikus mennyiségű, 34,18 w%-os, 1,170 sűrű-
cm3
ségű sósavba teszünk.
◉ Határozd meg az alumíniumlemez teljes feloldódása közben fejlődő 33,00 °C hőmérsékletű, 0,1023 kPa
nyomású hidrogén térfogatát!
Egy 64,20 gramm tömegű cinkrudacskát helyezve az oldatba, fémkiválást tapasztalunk.
A vizsga A feladat Kizárólag ehhez a

eredeti nyelve sorszáma témakörhöz kapcsolódik?
2010. május magyar 2. igen https://bit.ly/3yFkGVJ
2015. május angol 2. igen https://bit.ly/3ulRT5X
2006. május magyar 5. igen https://bit.ly/3OZW5jM
2005. május magyar 3. igen https://bit.ly/3OL4k3m
2016. május angol 3. nem https://bit.ly/3nCx6Hn
2018. október magyar 4. igen https://bit.ly/3yH5Qy1
2020. május magyar 1. igen https://bit.ly/3RatIkM
2012. május magyar 4. igen https://bit.ly/3agzIaP
2015. október magyar 4. igen https://bit.ly/3Awwfj4
2016. május angol 5. igen https://bit.ly/3nxX0fD
2007. május magyar 7. igen https://bit.ly/3aabO0I
2016. május magyar 6. igen https://bit.ly/3yH5UOh
2018. május magyar 9. igen https://bit.ly/3bSAQlK
2021. május magyar 8. igen https://bit.ly/3OVvFiQ
13., 14., 18., 19., 20., 21., 27., 28., 38., 43., 44., 48., 50.
15. A HIDROGÉN, ILLETVE A 16–18. CSOPORTOK
NEMFÉMES ELEMEI ÉS VEGYÜLETEIK
◉ A nemesgáz-elektronszerkezet csak a hélium és a neon esetében jelent lezárt külső elektronhéjat. A többi
nemesgáz esetében a legkülső elektronhéjon csak 8 darab elektron található, így legalább üres d-atompá-
lyákkal rendelkeznek.
◉ A nemesgázok szilárd halmazállapotban molekularácsban kristályosodnak. A rácspontokban nemesgázato-

mok találhatóak, amelyeket gyenge másodrendű (diszperziós) kölcsönhatás tart össze.
◉ Az elemi gázok egy-, illetve kétatomos molekulákból épülnek fel. Az előbbire példa az összes nemesgáz, míg
kétatomos molekulával rendelkezik a hidrogén, az oxigén, illetve a halogének.
◉ A kétatomos lineáris molekulákban nem értelmezzük a kötésszöget. Ilyenek a már említett elemi gázok
molekulái (a hidrogén-, az oxigén- és a halogénmolekulák), illetve a hidrogén-halogenidek-molekulái.
◉ A fluoratom a vegyületekben csak –1-es oxidációs számmal rendelkezhet, míg a többi halogénatom oxidá-
ciós száma a kapcsolódó atomok függvényében akár +1, +3, +5 és +7 is lehet.
◉ A halogének reakcióinál a standardpotenciál határozza meg az oxidálóképességet. A nagyobb standardpo-

tenciálú elem képes elektront felvenni a kisebb standardpotenciálú iontól.
◉ A sósav és a klór is reagál vassal, de a hidrogénion kevésbé erélyes oxidálószer, mint a klór, ezért sósavnál
FeCl2 (vas(II)-klorid), míg a klórnál FeCl3 (vas(III)-klorid) keletkezik a reakció során.
◉ A hidrogén-halogenidek forráspontja sokszor kérdés érettségi feladatokban. Mivel molekularácsos anya-

gok, így a molekula mérete és a másodrendű kölcsönhatás együttesen határozzák meg a forráspontot. A hid-
rogén-fluorid kis molekulatömege ellenére a legmagasabb forráspontú a molekulái között kialakuló hidro-
génkötések miatt. A hidrogén-klorid, hidrogén-bromid és a hidrogén-jodid molekulái között dipólus-dipólus
kölcsönhatás alakul ki, ezért itt a molekula méretével (a moláris tömeggel) arányosan együtt nő a forráspont is.
◉ A hidrogén-halogenidek saverőssége is sokszor előkerül az érettségin. A halogénatom méretének növe-

kedésével nő a kötéstávolság, csökken a kötés erőssége, így a molekula könnyebben leadja a hidrogéniont.
Ennek következtében a hidrogén-fluorid középerős, míg a többi hidrogén-halogenid erős sav. A halogén
rendszámának növekedésével nő a saverősség, vagyis a hidrogén-jodid a legerősebb sav a négy hidrogén-ha-
logenid közül.
◉ A híg sósav és a híg kénsav segítségével a negatív standardpotenciálú fémek hidrogéngázt fejlesztenek,
míg a pozitív standardpotenciálú fémek nem lépnek reakcióba. Kivétel az ólom, amely bár negatív standard-
potenciálú, nem lép reakcióba a két savoldat egyikével sem a felületén kialakuló bevonat miatt.
◉ A tömény kénsavval a pozitív standardpotenciálú fémek egy része is reakcióba lép. Amennyiben lejátszó-
dik a reakció, kén-dioxid-gáz képződik. Kivételek a passziválódó fémek (alumínium és vas), illetve például az
arany és a platina.
◉ A hidrogén és a kén-dioxid redukáló- és oxidálószerként is viselkedhetnek. Oxidálószerként azonban akkor

viselkednek, ha a reakciópartnerük erélyesebb redukálószer.
26. Aelemei
15. A hidrogén, illetve a 16–18. csoportok nemfémes SZÉNHIDRÁTOK
és … 201
303
24. A nemesgázok
25. A hidrogén
26. A halogénelemek
27. A hidrogén-halogenidek
28. Az oxigén és az ózon
29. A víz és a hidrogén-peroxid
30. A kén és a kén-hidrogén
31. A kén oxidjai és oxosavai

1. Válaszd ki azt az állítást, amely NEM minden nemesgázra igaz!

A) Csak telített (és üres) alhéjakkal rendelkezik.
B) Közönséges körülmények között inert gáz.
C) Vegyértékhéjának elektronszerkezete ns2 np6.
D) Szilárd halmazállapotban atomjai között diszperziós kölcsönhatás van.
E) Szilárd halmazállapotban molekularácsban kristályosodik.
2. Mely reakcióban csökken a hidrogénatom oxidációs száma?

A) A hidrogén égése során. B) A hidrogén és klór reakciója során.
C) A metán és oxigén reakciója során. D) A nátrium-hidrid keletkezése közben.
E) A sósav és a kálium-hidroxid-oldat reakciója közben.
3. Melyik állítás igaz a jódra?

A) Oxidálni képes a kloridiont.
B) Vörösbarna színű folyadék.
C) Az alumíniummal endoterm reakcióban reagál.
D) Molekulája lineáris alakú, a molekulában 180°-os kötésszög figyelhető meg.
E) Benzinben lila színnel oldódik.
4. Melyik állítás igaz a klórra?

A) Oxidálni képes a jodidiont.
B) Vörösbarna színű folyadék.
C) Vizes oldatát sósavnak nevezzük.
D) Molekulája lineáris alakú, a molekulában 180°-os kötésszög figyelhető meg.
E) A vassal való reakciója során FeCl2 keletkezik.
5. Egy elem kétatomos molekulákból áll. Standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten vörösbarna színű folyadék.
Melyik elemről lehet szó?
A) A fluorról. B) A klórról. C) A brómról. D) A jódról. E) A hidrogénről.
6. Melyik az az elem, amelyiknek a kálium-jodidos oldatát Lugol-oldatnak nevezzük?

A) A fluor. B) A klór. C) A bróm. D) A jód. E) A hidrogén.
7. Melyik állítás NEM igaz sem a fluorra, sem a klórra?

A) A nátriummal való reakciójában ionvegyület keletkezik.
B) Standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten szúrós szagú gáz.
C) A hidrogénnel kétatomos molekulát alkot.
D) A hidrogénnel alkotott vegyülete reagál az üveggel.
E) Vizes oldata a sósav.
8. Melyik elem atomjában egyezik meg a vegyértékelektronok száma az elektronhéjak számával?

A) A fluor. B) A klór. C) A bróm. D) A hélium. E) A hidrogén.

A) Hélium – Nap. B) Klórgáz – mérgező.
C) Jód – vörösbarna benzines oldat. D) Hidrogén – margarin készítése.
E) Bróm – „bűzlő”.
10. Melyik esetben szükséges a legkisebb tömegű fém 49,0 dm3 térfogatú, standard nyomású, 0,00 °C hőmérsék-
letű hidrogéngáz fejlesztéséhez a sósavval való reakcióban?
A) A cink. B) Az alumínium. C) A réz. D) A vas. E) Az ezüst.
11. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan fémeket (M), amelyek oldódnak sósavban, miközben MCl2 összetételű
vegyület keletkezik?
A) Vas, magnézium, réz. B) Nikkel, cink, alumínium. C) Nátrium, kálium, lítium.
D) Vas, cink, kobalt. E) Kalcium, kálium, nikkel.
12. Melyik állítás NEM igaz a hipóra?

A) Belőle erős savval klórgáz fejleszthető.
B) Hatóanyagában a klór oxidációs száma +1.
C) A vizes oldat savas kémhatású.
D) Hatóanyaga ionrácsos anyag, amelyben összetett anion található.
E) Színtelenítő hatású.
13. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyekben azonos a halogénatom oxidációs száma?
A) HCl, CaCl2, AlCl3. B) NaCl, HOCl, HClO3. C) HClO4, NaOCl, HCl.
D) HBrO2, HBrO3, HBrO4. E) I2, MgI2, NaI2.
15. A hidrogén, illetve a 16–18. csoportok nemfémes elemei és … 203
A) A klór redukálni tudja a jodidiont. B) A kloridion oxidálni tudja a jódot.
C) A klór oxidálni képes a jodidiont. D) A kloridion redukálni tudja a jodidiont.
E) A jodidion oxidálni tudja a klórt.

A) A léggömbök töltésére régen hidrogént, ma már héliumot használnak.
B) A deutériumban ugyanannyi proton van, mint amennyi neutron.
C) A nátrium-hidrid és a hidrogén-klorid is ionrácsos hidrogénvegyület.
D) Elektrolízis során a grafitanódon a nátrium-klorid-oldat és a sósav esetében is klórgáz keletkezik.
E) A jód alkoholban vörösbarna színnel oldódik.

A) A hidrogénatom egyik allotrop módosulata a trícium.
B) Az oxigén egyik allotrop módosulata az ózon.
C) Az amorf kén fokozatosan lágyul, nincs olvadáspontja.
D) A rombos kén standardállapotban stabilis allotrop módosulat.
E) A monoklin kén magasabb hőmérsékleten stabilis allotrop módosulat.

A) A hidrogén-kloridot laboratóriumban elemeiből állítjuk elő.
B) A hidrogént laboratóriumban előállíthatjuk egy tetszőleges fém és sósav reakciójával.
C) Az elemek közül a nemesgázoknak a legnagyobb az elektronegativitásuk.
D) A halogének forráspontja a rendszám növekedésével nő.
E) A hidrogén-halogenidek saverőssége a halogén rendszámának növekedésével csökken.

A) A hidrogén-halogenidek közül a hidrogén-jodid a legerősebb sav.
B) A hidrogén-halogenidek közül a hidrogén-kloridnak legkisebb a forráspontja.
C) A hidrogén-halogenidek közül a hidrogén-fluoridnak legnagyobb a forráspontja.
D) A hidrogén-halogenidek közül a hidrogén-fluorid a legerősebb sav.
E) A hidrogén-halogenidek mind jól oldódnak vízben.
mol
19. Melyik az a hidrogén-halogenid, amelyiknek 0,0100 -es vizes oldatában a pH nem 2,00?
dm3
A) A hidrogén-fluorid. B) A hidrogén-klorid. C) A hidrogén-bromid.
D) A hidrogén-jodid. E) Mindegyik esetben a pH = 2,00.
20. Melyik elem allotrop módosulatait nevezzük rombosnak és monoklinnak?
A) A hidrogén. B) Az oxigén. C) A kén. D) A klór. E) A jód.
21. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyekben azonos az oxigénatom oxidációs száma?
A) Na2O2, H2O, HOCl. B) KMnO4, NaOCl, O2. C) CO2, H2SO3, KMnO4.
D) CaO, O2, O3. E) CuO, Al2O3, KO2.
22. Melyik elektrolízis során szükséges a legtöbb idő azonos áramerősség mellett 150 dm3 térfogatú, standard
nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű gáz(elegy) fejlesztéséhez?
A) A nátrium-klorid-oldat elektrolízise grafitelektródokon.
B) A sósav elektrolízise grafitelektródokon.
C) A nátrium-klorid-oldat elektrolízise grafitanódon és higanykatódon.
D) A nátrium-szulfát-oldat elektrolízise grafitelektródokon.
E) A kénsavoldat elektrolízise grafitelektródokon.

A) A szén-monoxid egy vízben igen kis mértékben oldódó nemfém-oxid.
B) A hidrogén-peroxid könnyen bomlik, miközben oxigéngáz keletkezik.
C) A hidrogén-peroxid molekulája nem síkalkatú.
D) A kalcium-hidroxid változó vízkeménységet okoz.
E) Az esővízben kis mennyiségben oldott gázok is megtalálhatók.

A) A kén-dioxid egy vízben nem oldódó nemfém-oxid.
B) A kén-trioxid apoláris molekula, ezért molekulái között szilárd halmazállapotban diszperziós kölcsönhatás
alakul ki.
C) A kén-hidrogén színtelen, szagtalan gáz.
D) A kénsav molekulája síkalkatú.
E) A kénsavat permetezésre is használják.

A) A híg kénsavoldatban az alumínium és a cink is hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
B) A tömény kénsavoldatban az alumínium és a cink is kén-dioxid-gáz fejlődése közben oldódik.
C) A réz híg kénsavoldatban, illetve hideg, tömény kénsavoldatban sem oldódik.
D) Az ezüst forró, tömény kénsavoldatban kén-dioxid-gáz fejlődése mellett oldódik.
E) A vas tömény kénsavoldatban passziválódik.
Hasonlítsd össze a hidrogént és a héliumot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) A hidrogén B) A hélium C) Mindkettő D) Egyik sem
26. Az 1. periódus eleme.

27. Standardállapotban színtelen, szagtalan, az azonos állapotú levegőnél kisebb sűrűségű gáz.
28. A világegyetem leggyakoribb eleme.
29. Kimutatása durranógázpróbával történik.
30. Van olyan izotópja, amelyben két neutron található.
31. A kénsavoldat elektrolízisekor az anódon keletkezik.
32. Víz alatt felfogható.
33. Nátrium és víz reakciójában keletkezik.
34. Laboratóriumban előállítható réz és sósav reakciójával.
35. Levegővel robbanóelegyet képez.
Hasonlítsd össze a hidrogén-kloridot és a klórt! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A hidrogén-klorid B) A klór C) Mindkettő D) Egyik sem
36. Standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten színtelen, szúrós szagú gáz.

37. Vizes oldata a sósav.
38. Redukálja a brómot.
39. A levegőnél nagyobb sűrűségű gáz.
40. Molekularácsban kristályosodik, amelyben a rácsösszetartó erő a diszperziós kölcsönhatás.
41. Molekulái között hidrogénkötés alakulhat ki.
42. Keményítővel kék színreakciót mutat.
43. Vízben oldva savas kémhatású oldat keletkezik.
44. Vassal való reakciójában FeCl2 keletkezik.
45. Hidrogéngázzal robbanóelegyet alkot.
Hasonlítsd össze a hidrogén-kloridot és a hidrogén-fluoridot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A hidrogén-klorid B) A hidrogén-fluorid C) Mindkettő D) Egyik sem
46. A hidrogén-halogenidek közül a legerősebb sav.

47. Vizes oldata lúgos kémhatású.
48. Vízzel szemben savként viselkedik.
49. Molekulái között hidrogénkötés alakulhat ki.
50. Molekulájában a kötésszög 180°.
51. Sárgászöld színű, szúrós szagú gáz standard nyomáson és 25 °C-on.
52. A hidrogén-halogenidek közül a legalacsonyabb a forráspontja.
53. A hidrogén-halogenidek közül a legmagasabb a forráspontja.
54. A szilícium-dioxiddal is reakcióba lép a vizes oldata.
55. Vizes oldatából az ezüst hidrogéngázt fejleszt.
Hasonlítsd össze az oxigént és a ként! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) Az oxigén B) A kén C) Mindkettő D) Egyik sem
56. Sárga színű szilárd anyag.

57. Vízben korlátlanul oldódik.
58. Atomjaiban két párosítatlan elektron található.
59. Kétatomos molekulát alkot.
60. Vannak allotrop módosulatai.
61. Nátriummal redoxireakcióban egyesül.
62. Oxidációs száma a kénsavban +2.
63. Hidrogénnel robbanóelegyet képez.
64. A kaucsuk vulkanizálására használják.
65. Molekulájában datív kötés található.
Hasonlítsd össze a kén-dioxidot és a dihidrogén-szulfidot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A kén-dioxid B) A dihidrogén-szulfid C) Mindkettő D) Egyik sem
66. Záptojásszagú, színtelen gáz.

67. Molekulája V alakú.
68. Vizes oldata savas kémhatású.
69. A molekulái és a vízmolekulák között hidrogénkötés alakulhat ki.
70. Molekulájában a kén vegyértéke 2.
71. Molekulájában a kén oxidációs száma –2.
72. Oxidáló- és redukálószerként is viselkedhet.
73. A Lugol-oldatot elszínteleníti, mert oxidálja a Lugol-oldatban levő jodidiont.
74. Szulfidos ércekből előállítható.
75. Az élelmiszeriparban tartósításra használják.
Add meg a táblázat sorszámozott celláiba a kérdésekre adott választ! A táblázat minden sorába más-más molekulát
válassz! Mindegyik molekula központi atomja a kén legyen!
Szilárd halmazában
A molekula A központi atom Kötésszög a A molekula
A molekula alakja működő legerősebb
képlete vegyértéke molekulában polaritása
másodrendű kötőerő
76. 2 77. 78. 79. 80.
81. 82. 83. 120° 84. 85.
86. 87. 88. 89. 90. hidrogénkötés
SO2 91. 92. 93. 94. 95.
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő vegyületeket a megadott szempontok szerint! Amennyiben adott reakció nem
játszódik le, ott írd oda, hogy „nem játszódik le”!
A hidrogén-
A kénsav
klorid
Összegképlete 96. 97.
Szerkezeti képlete
98. 99.
(az összes kapcsolódó atom kötő és nemkötő elektronpárjának feltüntetésével)
A molekula polaritása 100. 101.
A legerősebb másodrendű kötőerő a molekulák között szilárd halmazállapotban 102. 103.
Fizikai tulajdonságai
104. 105.
(szín, halmazállapot 25 °C hőmérsékleten és standard nyomáson, vízoldhatóság)
Reakciója vízzel (rendezett reakcióegyenlet) 106. 107.
Reakciója nátrium-hidroxid-oldattal (rendezett reakcióegyenlet) 108. 109.
Híg vizes oldatának reakciója cinkkel (rendezett reakcióegyenlet) 110. 111.
Tömény vizes oldatának reakciója vassal (rendezett reakcióegyenlet) 112. 113.
Forró, tömény vizes oldatának reakciója rézzel (rendezett reakcióegyenlet) 114. 115.
Egy konkrét felhasználási területe 116. 117.

Anyagok azonosítása
Négy anyagot kell azonosítani (A, B, C, D) a megadott tulajdonságok alapján!
Az alábbiakat tudjuk az anyagokról:
◉ Az A, a C és a D anyag standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten jellegzetes szagú gáz.
◉ A B anyag vízzel korlátlanul elegyedő folyadék.
◉ A D anyag színes, míg a másik három anyag színtelen.
◉ A gázok (A, C, D) vizes oldatai savas kémhatásúak, míg a folyadék (B) vizes oldata semleges.
◉ A gázokat hígított (világosbarna) Lugol-oldatba külön-külön belevezetve a következőket tapasztaljuk: a D
anyag esetében sötétedik az oldat, az A és C anyag esetében elszíntelenedik az oldat, a C anyag esetében lassan
kialakuló opálosodást is megfigyelhetünk, miközben finom eloszlású szilárd anyag keletkezik.
◉ Ha az A és C anyag vizes oldatát összeöntjük, akkor az oldatban sárga színű szilárd anyag keletkezik.
◉ A B anyaghoz barnakőport (MnO2) adva erős pezsgést tapasztalunk. A reakció közben színtelen, szagtalan gáz
keletkezik, amely a parázsló gyújtópálcát lángra lobbantja.
◉ Ha a D anyagba felhevített vasport szórunk, akkor vörösbarna füst, ellenben ha felhevített nátriumot teszünk
bele, akkor fehér füst keletkezik.
118. Írd fel a keresett anyagok (A, B, C, D) kémiai jelét!

119. Sorold fel a B anyag azon tulajdonságait, amely miatt korlátlanul elegyedik vízzel!
120. Írd fel az A, a C és a D anyagok vízzel való reakciójának rendezett egyenletét!
121. Milyen tulajdonságú lehet az az anyag, amelyik elszínteleníti a Lugol-oldatot?
122. Írd fel az A és a C anyagok Lugol-oldatban lejátszódó reakciójának rendezett egyenletét!
123. Milyen tulajdonságú lehet az az anyag, amelyik reakciójában sötétedik a Lugol-oldat?
124. Írd fel a D anyag Lugol-oldatban lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
125. Melyik szilárd anyag keletkezik az A anyag és a C anyag oldatának összeöntésekor?
126. Írd fel az A anyag és a C anyag oldatának összeöntésekor lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
127. Melyik az a színtelen gáz, amelyik a parázsló gyújtópálcát lángra lobbantja?
128. Írd fel annak a reakciónak a rendezett reakcióegyenletét, amelyben a B anyagból a színtelen, szagtalan gáz
keletkezik!
129. Írd fel a D anyag reakciójának rendezett egyenletét vassal, illetve nátriummal!
Kísérletek hidrogén-kloriddal
Laboratóriumban hidrogén-klorid-gázt állítottunk elő. A gázfejlesztő lombikba egy fehér szilárd anyagot tettünk és
tömény kénsavoldattal reagáltattuk.
130. Az alábbi anyagok közül melyik fehér szilárd anyagot válaszhatjuk, ha hidrogén-klorid gázt szeretnénk előál-
lítani?
szóda, kősó, pétisó, rézgálic, lápisz, keserűsó
Hidrogén-klorid-gáz keletkezik abban az esetben is, ha sósavat melegítünk.

131. Hogyan változik a hidrogén-klorid-gáz oldhatósága a hőmérséklet függvényében? Hőváltozás szempontjá-
ból milyen folyamat a hidrogén-klorid oldódása vízben?
A keletkező hidrogén-klorid-gázt gömblombikban fogtuk fel.

132. Hogyan tartsuk a gömblombikot a gáz felfogása közben? Válaszodat indokold!
Annak vizsgálatára, hogy van-e már elég gáz a lombikban, egy nedves univerzális indikátorpapírt tarthatunk a
lombik szájához. Az indikátor piros elszíneződést mutat a gáz hatására.
133. Milyen kémhatást mutat az indikátorpapír? Válaszodat reakcióegyenlet írásával indokold!
A hidrogén-klorid-gázzal elvégeztük a szökőkútkísérletet. A lombikba szökőkútszerűen áramlik be a víz.
134. A hidrogén-klorid-gáz melyik tulajdonságát igazolja a kísérlet? Indokold a válaszodat!
Egy üveghengerbe ammóniagázt vezetünk, egy másik üveghengerbe pedig hidrogén-klorid-gázt. Mindkét üveg-
hengert üveglappal lezártuk. A hidrogén-klorid-gázzal telt hengert ráfordítottuk az ammóniát tartalmazó üveg-
hengerre, majd kihúztuk közülük az üveglapokat. Ekkor fehér füst keletkezett.
135. Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
136. A felső vagy az alsó hengerben jelenik-e meg valamivel előbb a fehér füst? Válaszodat indokold!
137. Milyen rácstípusban kristályosodik a keletkező anyag? Milyen halmazállapotú a keletkező anyag?
138. A) Egy nemesgáz 0,400 grammja 27,0 °C hőmérsékleten, 125 kPa nyomáson, 2,00 dm3 térfogatot tölt be.
Melyik ez a nemesgáz?
B) Egy hidrogénvegyület 3,757 grammja 47,00 °C hőmérsékleten, 98,00 kPa nyomáson, 3,000 dm3 térfogatot
tölt be. Melyik lehet ez a vegyület? Határozd meg a moláris tömegét és az összegképletét!
C) Egy hidrogénvegyület 6,146 grammja 127,0 °C hőmérsékleten, 112,0 kPa nyomáson, 5,000 dm3 térfogatot
tölt be. Melyik lehet ez a vegyület? Határozd meg a moláris tömegét és az összegképletét!
139. A) 1,50 gramm tömegű nátrium nagy mennyiségű vízzel való reakciójában hány dm3 térfogatú, standard
nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű hidrogéngáz keletkezik? Írd fel a reakció rendezett egyenletét is!
B) 2,70 gramm tömegű kálium nagy mennyiségű vízzel való reakciójában hány dm3 térfogatú, standard nyo-
mású, 0,00 °C hőmérsékletű hidrogéngáz keletkezik? Írd fel a reakció rendezett egyenletét is!
C) 0,0500 gramm tömegű cink feleslegben lévő sósavval való reakciójában hány cm3 térfogatú, standard
nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű hidrogéngáz keletkezik? Írd fel a reakció rendezett egyenletét is!
140. A) Sósav elektrolízise során hány cm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű gázelegy keletke-
zik összesen az elektródokon 15,0 perc alatt, 3,00 A áramerősség mellett? Írd fel az elektródreakciókat is!
B) Kénsavoldat elektrolízise során hány cm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű gázelegy ke-
letkezik az elektródokon összesen 10,0 perc alatt, 2,00 A áramerősség esetén? Írd fel az elektródreakciókat is!
C) Nátrium-klorid-oldat elektrolízise során hány cm3 térfogatú standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű gáz-
elegy keletkezik az elektródokon összesen 5,00 perc alatt, 5,00 A áramerősség esetén? Írd fel az elektród-
reakciókat is!
141. A) Legalább hány gramm tömegű 15,0 w%-os hidrogén-peroxid-oldatból kell kiindulni ahhoz, hogy 2,00 dm3
térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű oxigéngázt állítsunk elő a hidrogén-peroxid bontásá-
val? Írd fel a reakcióegyenletet is!
B) Legalább hány gramm tömegű 20,0 w%-os sósavból kell kiindulni ahhoz, hogy 7,50 dm3 térfogatú, stan-
dard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű hidrogéngázt állítsunk elő a cinkkel való reakcióban? Írd fel a reak-
cióegyenletet is!
C) Legalább hány gramm tömegű 10,0 w%-os sósavból kell kiindulni ahhoz, hogy 7,50 dm3 térfogatú, stan-
dard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű klórgázt állítsunk elő a kálium-permanganáttal való reakcióban? Írd
fel a reakcióegyenletet is!
142. A) Cinkből, alumíniumból, vasból és rézből rendre 7,00-7,00 grammnyi mennyiséget tettük 50,0-50,0 gramm
tömegű, 22,0 w%-os sósavba. Számítsd ki, hogy mekkora térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsék-
letű gáz keletkezik az egyes fémek esetében! Írd fel a lejátszódó reakciók rendezett egyenletét!
B) Magnéziumból, alumíniumból, nikkelből és ezüstből rendre 10,0-10,0 grammnyi mennyiséget tettük
100-100 gramm tömegű, 20,0 w%-os sósavba. Számítsd ki, hogy mekkora térfogatú, standard nyomá-
sú, 25,0 °C hőmérsékletű gáz keletkezik az egyes fémek esetében! Írd fel a lejátszódó reakciók rendezett
egyenletét!
C) Magnéziumból, alumíniumból, nikkelből és ezüstből rendre 2,00-2,00 grammnyi mennyiséget tettük 75,0-
75,0 gramm tömegű, 11,0 w%-os (híg) kénsavoldatba. Számítsd ki, hogy mekkora térfogatú, standard nyo-
mású, 25,0 °C hőmérsékletű gáz keletkezik az egyes fémek esetében! Írd fel a lejátszódó reakciók rende-
zett egyenletét!
143. A) 23,5 gramm tömegű, rezet és alumíniumot tartalmazó keveréket fölös mennyiségű sósavval reagáltat-
tunk. A reakció során 14,7 dm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű hidrogéngáz kelet-
kezett. Határozd meg a keverék tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét! Írd fel a lejátszódó
reakció(k) rendezett egyenletét is!
B) 23,86 gramm tömegű, ezüstöt és cinket tartalmazó keveréket fölös mennyiségű sósavval reagáltattunk.
A reakció során 4,900 dm3 térfogatú, standard nyomású, 25,00 °C hőmérsékletű hidrogéngáz keletkezett.
Határozd meg a keverék tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét! Írd fel a lejátszódó reakció(k)
rendezett egyenletét is!
C) 23,97 gramm tömegű, rezet és nikkelt tartalmazó keveréket fölös mennyiségű híg kénsavval reagáltat-
144. A) 59,25 gramm tömegű, cinket és alumíniumot tartalmazó keveréket fölös mennyiségű sósavval reagáltat-
B) 39,67 gramm tömegű, vasat és nikkelt tartalmazó keveréket fölös mennyiségű híg kénsavval reagáltat-
C) 1,657 gramm tömegű, vasat és alumíniumot tartalmazó keveréket fölös mennyiségű sósavval reagáltat-
g
145. A) Egy hidrogén–klór gázelegy átlagos moláris tömege 21,0 . Határozd meg az elegy tömeg- és anyag-
mol
mennyiség-százalékos összetételét! Hány gramm hidrogén-klorid-gáz keletkezik, ha felrobbantjuk az
elegy 0,500 mólnyi mennyiségét? Mennyi lesz azon oldat pH-ja, amelyet úgy nyerünk, hogy a keletkező
hidrogén-klorid-gázt 3,00 dm3 térfogatú vízben elnyeletjük?
g
B) Egy hidrogén–klór gázelegy átlagos moláris tömege 30,0 . Határozd meg az elegy tömeg- és anyag-
mol
g
C) Egy hidrogén–klór gázelegy átlagos moláris tömege 36,46 . Határozd meg az elegy tömeg- és anyag-
mol
mol mol
146. A) Összeöntünk azonos térfogatú 0,0100 koncentrációjú kénsavoldatot és 0,0100 koncentráció-
dm3 dm3
jú sósavat. Mekkora lesz a keletkező oldat pH-ja? (A savak disszociációját tekintsd teljesnek!)
mol mol
B) Összeöntünk azonos térfogatú 0,0200 3
koncentrációjú hidrogén-jodid-oldatot és 0,0100 kon-
dm dm3
centrációjú hidrogén-bromid-oldatot. Mekkora lesz a keletkező oldat pH-ja? (A savak disszociációját te-
kintsd teljesnek!)
mol mol
C) Összeöntünk azonos térfogatú 0,0150 3
koncentrációjú hidrogén-jodid-oldatot és 0,0250 kon-
dm dm3
centrációjú kénsavoldatot. Mekkora lesz a keletkező oldat pH-ja? (A savak disszociációját tekintsd teljesnek!)
147. A) Egy kén-dioxidból és oxigénből álló gázelegy azonos állapotú hidrogéngázra vonatkoztatott sűrűsége
25,0. Határozd meg a gázelegy tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázokat elreagáltat-
juk egymással. Számítsd ki a reakció során keletkező gázelegy térfogat-százalékos összetételét és átlagos
moláris tömegét, ha tudjuk, hogy az egyensúlyi reakcióban az oxigén 40,0%-a alakul át!
B) Egy hidrogénből és nitrogénből álló gázelegy azonos állapotú oxigéngázra vonatkoztatott sűrűsége
0,306. Határozd meg a gázelegy tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázokat elreagál-
tatjuk egymással. Számítsd ki a reakció során keletkező gázelegy térfogat-százalékos összetételét és átla-
gos moláris tömegét, ha tudjuk, hogy az egyensúlyi reakcióban a nitrogén fele alakul át!
C) Egy hidrogénből és jódgőzből álló gázelegy azonos állapotú nitrogéngázra vonatkoztatott sűrűsége
3,669. Határozd meg a gázelegy tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázokat elreagál-
tatjuk egymással. Számítsd ki a reakció során keletkező gázelegy térfogat-százalékos összetételét és átla-
gos moláris tömegét, ha tudjuk, hogy az egyensúlyi reakcióban a hidrogén 35,00%-a alakul át!
148. A) Egy hidrogénből és jódgőzből álló gázelegy sűrűsége 101,0 kPa nyomáson, 427,0 °C hőmérsékleten
g
3470 . Határozd meg a gázelegy anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázelegyet egy
m3
3,000 dm3 térfogatú tartályba vezetjük. Megmérve abban a gázelegy hidrogénkoncentrációját, azt kap-
mol
tuk, hogy [H2] = 0,5000 . A gázokat elreagáltatjuk egymással. A lejátszódó folyamat egyensúlyi ál-
dm3
landója 427,0 °C hőmérsékleten: K = 54,80. Határozd meg az egyensúlyi koncentrációkat! Számítsd ki a
keletkező gázelegy térfogat-százalékos összetételét és átlagos moláris tömegét!
B) Egy hidrogénből és jódgőzből álló gázelegy sűrűsége 100,0 kPa nyomáson, 447,0 °C hőmérsékleten
g
2673 . Határozd meg a gázelegy anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázelegyet egy
m3
5,000 dm3 térfogatú tartályba vezetjük. Megmérve abban a gázelegy jódkoncentrációját, azt kaptuk,
mol
hogy [I2] = 0,03000 . A gázokat elreagáltatjuk egymással. A lejátszódó folyamat egyensúlyi állandója
dm3
447,0 °C hőmérsékleten: K = 48,00. Határozd meg az egyensúlyi koncentrációkat! Számítsd ki a keletkező
gázelegy térfogat-százalékos összetételét és átlagos moláris tömegét!
C) Egy kén-dioxidból és oxigénből álló gázelegy sűrűsége standard nyomáson, 0,00 °C hőmérsékleten 2,57
g
. Határozd meg a gázelegy anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázelegyet egy 3,000 dm3
dm3
térfogatú tartályba vezetjük. Megmérve abban a gázelegy kén-dioxid-koncentrációját, azt kaptuk, hogy
mol
[SO2] = 0,0123 . A gázokat elreagáltatjuk egymással. A lejátszódó folyamat egyensúlyi állandója
dm3 1
mol
420 °C hőmérsékleten: K = 1,11 · 104 3 . Határozd meg az egyensúlyi koncentrációkat! Számítsd
dm
ki a keletkező gázelegy térfogat-százalékos összetételét és átlagos moláris tömegét!
149. A) Egy hidrogénből és jódgőzből álló gázelegy sűrűsége 98,00 kPa nyomáson, 427,0 °C hőmérsékleten
g
3031 . Határozd meg a gázelegy anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázokat egy 2,500 dm3
dm3
térfogatú tartályba vezetjük, ahol elreagáltatjuk egymással. A lejátszódó folyamat egyensúlyi állandója
427,0 °C hőmérsékleten: K = 54,80. Megmérve az egyensúlyi gázelegy hidrogén-jodid-koncentrációját, azt

mol
kaptuk, hogy [HI] = 0,5000 . Határozd meg az egyensúlyi koncentrációkat! Számítsd ki a keletkező
dm3
B) Egy hidrogénből és jódgőzből álló gázelegy sűrűsége 101,3 kPa nyomáson, 447,0 °C hőmérsékleten
g
3215 . Határozd meg a gázelegy anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázokat egy 1,500 dm3
dm3
447,0 °C hőmérsékleten: K = 48,00. Megmérve az egyensúlyi gázelegy hidrogén-jodid-koncentrációját, azt
mol
kaptuk, hogy [HI] = 0,03000 . Határozd meg az egyensúlyi koncentrációkat! Számítsd ki a keletkező
dm3
C) Egy kén-dioxidból és oxigénből álló gázelegy sűrűsége standard nyomáson, 0,00 °C hőmérsékleten
g
2,25 . Határozd meg a gázelegy anyagmennyiség-százalékos összetételét! A gázokat egy 5,000 dm3
dm3
1
mol
420,0 °C hőmérsékleten: K = 1,11 · 104 3
. Megmérve az egyensúlyi gázelegy kén-trioxid-koncent-
dm
mol
rációját, azt kaptuk, hogy [SO3] = 0,657 . Határozd meg az egyensúlyi koncentrációkat! Számítsd ki a
dm3
keletkező gázelegy térfogat-százalékos összetételét és átlagos moláris tömegét!


2011. október magyar 1. nem https://bit.ly/3nrvjVy
leválogatott nem https://bit.ly/3np6OZ1
leválogatott nem https://bit.ly/3NwnB72
2008. október magyar 6. igen https://bit.ly/3bBlC4e
2010. október magyar 2. igen https://bit.ly/3nsRMS6
2017. május magyar 1. igen https://bit.ly/3OD4slC
2005. május magyar 2. igen https://bit.ly/3OxDdJ2
2006. október magyar 6. nem https://bit.ly/3nrKVbz
2008. október magyar 5. nem https://bit.ly/3AlMGi6
2014. május magyar 4. nem https://bit.ly/3NtOTLt
2014. október magyar 5. nem https://bit.ly/3OGTKKm
2020. május magyar 5. nem https://bit.ly/3ubaTnJ
2007. május magyar 6. igen https://bit.ly/3bzmer6
2007. október magyar 5. igen https://bit.ly/3OwJogq
2010. május magyar 6. igen https://bit.ly/3nwg5hW
2010. május magyar 7. igen https://bit.ly/3OuFvs9
2011. május magyar 9. igen https://bit.ly/3yuv3LQ
2013. május angol 9. igen https://bit.ly/3nsGFsA
2013. május magyar 9. igen https://bit.ly/3NtK4C0
2014. május angol 5. igen https://bit.ly/3noY4lV
2014. október magyar 6. igen https://bit.ly/3a132SN
2019. október magyar 10. igen https://bit.ly/3bCpMJk
2020. május magyar 6. igen https://bit.ly/3NuJzaL
2021. május magyar 7. igen https://bit.ly/3OBDmLt
3., 4., 5., 8., 17., 24., 29., 31., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 46., 49.
16. A NITROGÉN- ÉS A SZÉNCSOPORT
ELEMEI ÉS VEGYÜLETEIK
◉ A szén- és a szilíciumatomok alapállapotban két párosítatlan elektront tartalmaznak, vegyértékük azon-
ban szinte minden vegyületben 4. Kivétel például a szén-monoxid-molekula, amelyben a szén kovalens vegy
értéke 3.
◉ A nitrogén elektronegativitása a 4. legnagyobb az elemek között, amihez kis atomi méret társul. Ennek meg-
felelően amennyiben a nitrogénatomhoz hidrogénatom is kapcsolódik, a molekulák között hidrogénkötés
alakul ki.
◉ A foszfor és a hidrogén elektronegativitása gyakorlatilag egyforma, így a közöttük kialakuló kovalens kötés
apoláris. A foszfinmolekula (PH3) poláris jellege a foszforatomon található nemkötő elektronpárral magyaráz-
ható.
◉ A szénnek háromféle allotrop módosulata van. A grafit és a gyémánt mellett több fullerént is ismerünk. Ezek
közül csak a C60 összegképletű molekula alakja hasonlít a hagyományos focilabdához. A többi fullerén mole-
kulája más alakkal rendelkezik.
◉ A grafit ugyan rétegrácsos szerkezetű, sok feladatban csak egy konkrét kristályrácstípust lehet megjelölni.
Ilyen esetekben az atomrács megjelölése az elvárás, mivel döntően ennek a jellemzői jelennek meg a fizikai
tulajdonságokban.
◉ Bár a szén-dioxid (CO2) és a szilícium-dioxid (SiO2) tapasztalati képlete nagyon hasonló, az előbbi mole-
kulákból épül fel, benne kettőskötésekkel, az utóbbi viszont atomrácsos szerkezetű, kizárólag egyszeres ko-
valens kötéseket tartalmazva.
◉ A szilícium-dioxid rácsa valóban hasonlít a gyémánt kristályrácsához, azonban ebben nemcsak a tetraéder-
re jellemző 109,5°-os kötésszög figyelhető meg, hanem az oxigénatom körül a ~105°-os is.
◉ A salétromsav-molekula szerkezetét kétféleképpen szokták felírni: benne kizárólag a lokalizált vagy az

O–N–O atomok környezetében delokalizált kötéseket jelölve. A valóságban mindkettő helyes, mert az adott
körülmények függvénye, hogy a molekulában mennyire valósul meg a delokalizáció.
◉ Viszonylag gyakran merül fel kérdésként a nitrogén-dioxid-gáz vízzel való reakciója, illetve a dimerizáci-
ója. A vízzel oxigénmentes környezetben savelegyet kapunk (salétromossav és salétromsav), míg oxigént is
a rendszerhez vezetve tisztán salétromsavhoz jutunk. A dimerizáció során a vörösbarna színű gáz színtelen
dinitrogén-tetraoxiddá alakul.
◉ Az ammóniaszintézist optimális hőmérsékleten viszik véghez: a 400-500 °C hőmérséklet kellően magas ah-
hoz, hogy az egyensúlyi rendszerben a folyamatok megfelelő sebességgel játszódjanak le, azonban nem elég
magas ahhoz, hogy az endoterm bomlási folyamat felé tolódjon el az egyensúly.
◉ Az ammóniamolekula azért alkalmas komplexekben ligandumként megjelenni, mert a nitrogénatom nem-

kötő elektronpárjának segítségével datív kötést képes kialakítani a fémionnal.
◉ A salétromsav sói (a nitrátok) mindegyike jól oldódik vízben.
26.vegyületeik
16. A nitrogén- és a széncsoport elemei és A SZÉNHIDRÁTOK 215
303
32. A nitrogén és az ammónia

33. A nitrogén-oxidok és a salétromsav
34. A foszfor és fontosabb vegyületei
35–36. A szén, a szén oxidjai és a szénsav
37. A szilícium és a szilícium-dioxid

1. Melyik alábbi elektronszerkezet jelöli a nitrogén elektronszerkezetét?

A) 1s2 2s2 2p6 3s2 3p2. B) 1s2 2s2 2p5. C) 1s2 2s2 2p3. D) 1s2 2s2 2p6. E) 1s2 2s2 2p2 3s1.
2. Melyik sorban található kizárólag negatív oxidációs állapotú nitrogén?

A) NH4NO3, HCN, NO2, NH3, N2O4. B) N2O, N2O4, NH4Cl, KNO3, N2. C) NH4NO3, NH3; NO, N2, NH4+.
D) N2O, N2O4, NH4+, NO, NH4NO3. E) NH4+, NH3, NH4Cl, NaCN, N2H4.
3. Melyik HAMIS az alábbi állítások közül az ammóniára nézve?

A) Az ipari szintézise gázfázisban, katalizátor jelenlétében valósul meg.
B) Salétromsavval reagálva a pétisó hatóanyagát képezi.
C) Diffúziósebessége kisebb a hidrogén-kloridénál, mivel kisebb méretű molekula.
D) Komplexképzésben ligandumként részt vehet.
E) Viszonylag könnyen cseppfolyósítható.
4. Melyik HAMIS az alábbi állítások közül a salétromsavra nézve?

A) Hagyományosan választóvíznek is nevezik.
B) Fény hatására bomlik, ezért sötét üvegben vagy sötét helyen tárolják.
C) Sóinak vízoldhatósága kiváló.
D) Erélyes redukálószerként viselkedik.
E) A bőrrel érintkezve, az megsárgul.
5. Melyik reakcióegyenlet HIBÁS?

A) 2 NaOH + CO2 → Na2CO3 + H2O B) C + CO2 → 2 CO C) 2 CO + O2 → 2 CO2
D) CH4 + H2O → CO + 3 H2 E) HCOOH → CO2 + H2
6. Az alábbi arányok között melyik helyes?
A) Szintézisgáz: CO : H2 = 1 : 3.
B) Nitrálóelegy: tömény HNO3 : tömény H2SO4 = 1 : 3.
C) Nitrálósav: tömény H2SO4 : tömény HNO3 = 1 : 2.
D) Választóvíz: tömény HCl : tömény HNO3 = 2 : 1.
E) Királyvíz: tömény HNO3 : tömény HCl = 3 : 1.
7. Melyik igaz az alábbi állítások közül?

A) A foszfor allotrop módosulatainak reakciókészsége azonos.
B) A vörösfoszfornak nincs fizikai értelemben vett oldószere.
C) A fehérfoszfor rendkívül mérgező, mert vízben jól oldódik.
D) A foszformódosulatok oxigénnel való reakciója difoszfor-trioxidot eredményez.
E) A foszforsavnak csak szabályos sója van.
8. Melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

A) A karbonátok hevítésével a laboratóriumban szén-monoxid állítható elő.
B) A szén-monoxid redukáló tulajdonságú vegyület.
C) A szénsav kétértékű, bomlékony sav.
D) A hidrogén-karbonátok a szénsav savanyú sói.
E) A szilárd szén-dioxidot szárazjégnek nevezzük.
9. Melyik párosítás HIBÁS?

A) Sziksó – Na2CO3 · 10 H2O. B) Trisó – Na3PO4. C) Mészkő – CaCO3.
D) Pétisó – NH4NO3. E) Szódabikarbóna – Na2CO3.
10. Válaszd ki a HAMIS állítást!

A) A szilícium magasabb hőmérsékleten szilícium-dioxiddá ég el.
B) A vízüveg a szilícium lúgban való oldásakor keletkezik.
C) A szilícium vízzel melegítés közben reagál.
D) A szilícium félvezető tulajdonságú.
E) A szilícium hevesen reagál fluorral.
11. Válaszd ki azt a sort, amelyben kizárólag olyan anyagok vannak, amelyek vizes oldatai savas kémhatásúak!
A) NaHCO3, Na2CO3, HNO3, NH3, H3PO4.
B) NH4NO3, HNO3, H3PO4, P2O5, NH4Cl.
C) NaHCO3, HNO3, NH4Cl, SiO2, NO2.
D) NO2, HNO2, H2CO3, Na2CO3, HNO3.
E) NH4NO3, NH3, H3PO4, H2CO3, NO2.
16. A nitrogén- és a széncsoport elemei és vegyületeik 217
12. Válaszd ki azt a sort, amelyben kizárólag olyan anyagok, illetve részecskék szerepelnek, amelyek felépítésében
delokalizált elektronok fordulnak elő!
A) Na2CO3, HNO3, NH3, NaHCO3, NO2.
B) N2, NH4NO3, NH3, H3PO4, NO2.
C) P4, HNO3, NH3, H3PO4, N2.
D) NO3–, PO43–, HCO3–, CO3–, NO2–.
E) NH3, NaHCO3, NO2, NO3–, PO43–.
13. Melyik sorban találhatóak kizárólag olyan fémek, amelyek tömény salétromsavban oldódnak?
A) Zn, Fe, Cu, Na, Mg. B) K, Cu, Ag, Na, Mg. C) Na, Ca, Al, Zn, Fe.
D) Pb, Hg, Al, Ca, K. E) Au, K, Pb, Zn, Cu.
14. Melyik állítás HAMIS az alábbiak közül?

A) A szilícium-dioxid oldódik a hidrogén-jodid-oldatban.
B) A nitrogén-monoxid a levegő oxigénjével egyesül, miközben vörösbarna színű gáz képződik.
C) A szénsav csak vizes oldatban létezik.
D) Az ammónia az ezüst(I)ionokkal komplexet képez.
E) A szilícium fémes szürke színű.
15. Melyik molekulában van a legtöbb nemkötő elektronpár?

A) PH3. B) PCl3. C) CO. D) CO2. E) H2CO3.

Hasonlítsd össze a nitrogént és a foszfort! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) A nitrogén B) A foszfor C) Mindkettő D) Egyik sem
16. 25 °C hőmérsékleten, standard nyomáson szilárd halmazállapotú.

17. Vegyértékhéjának elektronszerkezete: ns2 np3.
18. Több allotrop módosulata is van.
19. Vízben jól oldódik.
20. Az élő szervezeteket felépítő vegyületekben megtalálható.
21. Molekularácsban (is) kristályosodhat.
22. Van olyan oxidja, amelyet vízben oldva savat kapunk.
23. Oxosav központi atomja lehet.
24. Műtrágyaként alkalmazott vegyületekben előfordul.
25. Minden oxidjában +5-ös az oxidációs száma.
Hasonlítsd össze a foszfort és a szenet! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) A foszfor B) A szén C) Mindkettő D) Egyik sem

27. Lehet fekete színű is.
28. Van allotrop módosulata.
29. Az oxigénnel képzett vegyülete(i) standardállapotban gáz-halmazállapotú(ak).
30. Van olyan oxidja, amelyik dimerizációra képes.
31. Desztillált vízben jól oldódik.
32. Az (egyik) oxidját szilárd halmazállapotban szárazjégnek is nevezik.
33. Alapállapotú atomjának elektronszerkezetében csak két párosítatlan elektron van.
34. Olvadáspontja igen magas.
35. Savja nem kifejezetten bomlékony.
Hasonlítsd össze a salétromsavat és a foszforsavat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A salétromsav B) A foszforsav C) Mindkettő D) Egyik sem
36. Anionja delokalizált elektronokat tartalmaz.

37. A központi atomjának oxidációs száma +5.
38. Létezik savanyú sója.
39. Sói kivétel nélkül jó vízoldhatóságúak.
40. Kalciummal képzett sója felelős az állandó vízkeménységért.
41. A nitrálósav alkotója.
42. A bőrre kerülve azt sárga színűvé változtatja.
43. Sói eutrofizációt okoznak.
44. Jelentősen hígított formában üdítőkben is alkalmazzák.
45. Egyik sóját hagyományosan sziksónak nevezik.
Hasonlítsd össze az ammóniát és a salétromsavat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) Az ammónia B) A salétromsav C) Mindkettő D) Egyik sem
46. Vízzel szemben gyenge bázisként viselkedik.

47. A pétisó előállításához használják.
48. A hagyományos neve: választóvíz.
49. Minden sója jól oldódik vízben.
50. Laboratóriumban viszonylag könnyen, sóiból előállítható.
51. Molekulája megfelelő körülmények között delokalizált elektronrendszert tartalmaz.
52. Vízben oldva a folyadék térfogata megnő.
53. Fehérjék kimutatására használható vegyület.
54. Vizes oldatában a fenolftalein színtelen.
55. Szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú.
Hasonlítsd össze a szén-dioxidot és a szilícium-dioxidot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A szén-dioxid B) A szilícium-dioxid C) Mindkettő D) Egyik sem
56. Szilárd halmazállapotban molekularácsban kristályosodik.

57. 25 °C hőmérsékleten, standard nyomáson cseppfolyós halmazállapotú.
58. Anyagi halmaza háromatomos molekulákból épül fel.
59. Vízben nem oldódik.
60. Vízzel reagálva erős savat képez.
61. Molekulája lineáris alakú.
62. Tömény nátrium-hidroxid-oldattal reakcióba lép.
63. Meszes vízbe vezetve fehér csapadékot választ le.
64. Szilárd halmazállapotban szublimációra hajlamos.
65. Az anyagi halmazban a szén-, illetve szilíciumatom +4 oxidációs állapotú.
Hasonlítsd össze a szénsavat és a foszforsavat! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A szénsav B) A foszforsav C) Mindkettő D) Egyik sem
66. Kétértékű sav.

67. Az egyik sójának hagyományos neve: trisó.
68. Létezik szabályos és savanyú sója is.
69. Egyes üdítőitalokban előfordul.
70. A királyvíz összetevője.
71. Nátriumsói lúgosan hidrolizálnak.
72. Tömény vizes oldatának hagyományos neve: jégecet.
73. Csak vizes oldatban létezik.
74. A cseppkövek kialakulásában fontos szerepe van.
Hasonlítsd össze a nitrogén-dioxidot és a szén-dioxidot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A nitrogén-dioxid B) A szén-dioxid C) Mindkettő D) Egyik sem
76. Szilárd halmazállapotban molekularácsban kristályosodik.

77. Már nagyon kis koncentrációban is rendkívül mérgező.
78. Vörösbarna színű gáz.
79. A laboratóriumban előállítható a réz híg salétromsavban történő oldásával.
80. Előállítható egy másik oxid égésével.
81. Vízzel való reakciója közben savkeverék keletkezik.
82. Éghető vegyület.
83. Az azonos állapotú levegőnél nagyobb sűrűségű gáz.
84. Molekulája lineáris alakú.
85. Dimerizációra képes vegyület.
Hasonlítsd össze a fehérfoszfort és a szilíciumot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A fehérfoszfor B) A szilícium C) Mindkettő D) Egyik sem
86. Az atomjának elektronszerkezetében párosítatlan elektronok találhatók.

88. Megfelelő körülmények között vezeti az elektromos áramot.
89. Atomrácsos szerkezetű.
90. Szagtalan, szürke színű anyag.
91. Víz alatt huzamosabb ideig tárolható.
92. Az atomjának nincsenek izotópjai („tiszta” elem).
93. A természetben elemi állapotban előfordul.
94. Gyakorlatilag nincs fizikai értelemben vett oldószere.
95. Megfelelő eljárással vízüveg készíthető belőle.
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő vegyületeket a megadott szempontok szerint!
A difoszfor-
Az ammónia A szén-dioxid A salétromsav A foszforsav
pentaoxid
Molekulaképlete 96. 97. 98. 99. 100.
A molekula központi
101. 102. 103. 104. 105.
atomjának oxidációs száma
Halmazállapota
106. 107. 108. 109. 110.
(25 °C, 101 kPa)
Reakciója vízzel
111. 112. 113. 114. 115.
(rendezett egyenlet)
A fenti reakcióban
116. 117. 118. 119. 120.
keletkező anyag(ok) neve(i)
A fenti reakcióban
121. 122. 123. 124. 125.
keletkező oldat kémhatása
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő vegyületeket a megadott szempontok szerint!
A salétromsav A foszforsav A szénsav
Molekulaképlete 126. 127. 128.
Kristályrácstípusa szilárd halmazállapotban 129. 130.
A kristályrácsát összetartó legerősebb kötőerő 131. 132.
Reakciója nátrium-hidroxid-oldattal 1 : 1 anyagmennyiség-arányban

133. 134. 135.
(rendezett reakcióegyenlet)
A savból képződő anion(ok) képlete 136. 137. 138.
A belőle képződő (egyik) anion téralkata

139. 140. 141.
(a konkrét anion megnevezésével)
Ha sztöchiometrikus mennyiségű nátrium-hidroxid-oldattal reagál,

142. 143. 144.
milyen kémhatású a keletkező sóoldat?
A semlegestől eltérő kémhatású sóoldat kémhatását alátámasztó

145. 146. 147.
ionegyenlet
A sav előállítása a megfelelő oxid és víz (esetleg +O2) reakciójával

148. 149. 150.
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő oxidokat a megadott szempontok szerint!
A nitrogén- A nitrogén- A szilícium-

A szén-monoxid A szén-dioxid
monoxid dioxid dioxid
Tapasztalati képlete 151. 152. 153. 154. 155.
Kristályrácstípusa szilárd
156. 157. 158. 159. 160.
halmazállapotban
Szerkezeti képlete 161. 162. 163.
Nemkötő elektronpárok
164. 165.
száma egy molekulában
A datív kötések száma

166. 167. 168.
a molekulában
Előfordulnak-e az anyagi
halmazban delokalizált 169. 170. 171. 172.
elektronok? (igen/nem)
Halmazállapota
173. 174. 175. 176. 177.
(25 °C, 101 kPa)
Színe, szaga 178. 179. 180. 181. 182.
Vízoldhatósága
(nem oldódik,
nagyon rosszul oldódik,
183. 184. 185. 186. 187.
kis mértékben oldódik,
jól oldódik,
korlátlanul oldódik)
A laboratóriumi előállítása
188. 189. 190. 191.
Jelentősége (konkrét
felhasználási lehetősége 192. 193. 194. 195. 196.
vagy élettani hatása)
Az alábbi táblázatban az ammónia kölcsönhatását vizsgáljuk különböző savakkal. A táblázatba beírt információk
alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát!
Az ammóniával reagáló sav képlete HCl HNO3 H2CO3
A reakció rendezett egyenlete 197. 198. 199.
A keletkezett só szabályos neve 200. 201. 202.
A keletkezett só hagyományos neve 203. 204. 205.
A keletkezett só vizes oldatának kémhatása, 206. 207. 208.

a kémhatást alátámasztó ionegyenlet 209. 210. 211.
A keletkezett só egy konkrét felhasználási területe 212. 213. 214.

Szervetlen savak reakciói
Az alábbiakban olyan folyamatokat vizsgálunk, amelyek esetében az egyik reakciópartner a salétromsav, a foszforsav
vagy a szénsav. Válaszolj értelemszerűen a feltett kérdésekre!
215. Nátrium-hidroxid-oldattal sztöchiometrikus mennyiségben elreagálva trisót kapunk. Írd fel a reakció rende-
zett egyenletét! Miért nem használjuk napjainkban a trisót vízlágyításra?
216. A Hortobágyi Nemzeti Parkban sétálva bizonyos szárazabb időszakban a talaj „virágzását” figyelhetjük meg.
Írd fel a „virágzást” okozó vegyület sav-bázis reakció útján történő képződésének rendezett egyenletét!
217. Kb. 30 w%-os salétromsav-oldatba egy réz–vas–ezüst–arany ötvözet darabkáját dobnánk? Írd fel a lejátszódó
reakció(k) rendezett egyenletét! Jelöld a folyamat(ok) során bekövetkező oxidációsszám-változásokat!
218. Miben térne el a tapasztalat, ha az előző ötvözetet tömény salétromsav-oldatba dobnánk? Írd fel a lejátszódó
reakció(k) rendezett egyenletét! Jelöld a folyamat(ok) során bekövetkező oxidációsszám-változásokat!
219. Ammóniagázt lassan közepes töménységű salétromsav-oldatba vezetünk. Írd fel a lejátszódó reakció rende-
zett egyenletét! Mire használják a keletkező terméket?
Kísérletek ammóniával
Szilárd ammónium-kloridot és szilárd nátrium-hidroxidot alaposan összekeverünk, majd a keveréket egy gázfej-
lesztő készülék lombikjába tesszük. A tölcsérből cseppenként desztillált vizet adagolunk a porkeverékhez.
220. Írd fel a lejátszódó kémiai változás rendezett egyenletét! Miért lehet ezzel az eljárással ammóniagázt előállí-
tani?
221. Miért volt fontos, hogy az előállítás során szilárd keverékből induljunk ki, vagyis miért nem oldatokat hoztunk
kölcsönhatásba?
Egy lombikot ammóniával töltünk fel. A lombik szájához előbb egy megnedvesített indikátorpapírt tartunk.
222. Milyen változást tapasztalunk? Válaszodat reakcióegyenlet felírásával indokold!
Ezután a lombik szájához egy olyan üvegbotot tartunk, amelynek a végét előzetesen sósavba mártottuk.
223. Milyen változást tapasztalunk? Válaszodat reakcióegyenlet felírásával indokold!
A fejlődő ammóniagázt réz(II)-szulfát-oldatba vezetjük.

224. Milyen változásokat tapasztalunk: mi történik kezdetben, illetve mit tapasztalunk egy idő után? Válaszodat
reakcióegyenletek felírásával is támaszd alá!
A fejlődő ammóniagáz egy részét desztillált vízbe vezetjük. Az így nyert oldathoz cseppenként réz(II)-szulfát-olda-
tot adagolunk.
225. Milyen változásokat tapasztalunk: mi történik kezdetben, illetve mit tapasztalunk egy idő után?
A fejlődő ammóniagáz egy részét desztillált vízbe vezetjük. Az így nyert oldathoz cseppenként ezüst(I)-nitrát-olda-
tot adagolunk.
226. Milyen változásokat tapasztalunk: mi történik kezdetben, illetve mit tapasztalunk egy idő után? Válaszodat
reakcióegyenletek felírásával is támaszd alá!
g
227. A) Hány cm3 1,391 sűrűségű, 65,00 tömegszázalékos salétromsav-oldat, illetve hány cm3 víz szükséges
cm3
g
2750 cm3 térfogatú, 1,090 sűrűségű, 15,95 w%-os oldat elkészítéséhez?
cm3
g
B) Hány cm3 1,310 sűrűségű, 60,00 tömegszázalékos salétromsav-oldat, illetve hány cm3 víz szükséges
cm3
g
1,700 dm3 térfogatú, 1,190 sűrűségű, 31,47 w%-os oldat elkészítéséhez?
cm3
g
C) Hány cm3 1,689 sűrűségű, 85,00 tömegszázalékos foszforsavoldat, illetve hány cm3 víz szükséges
cm3
g
850,0 cm3 térfogatú, 1,216 sűrűségű, 35,00 w%-os oldat elkészítéséhez?
cm3
228. A) Hány dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású ammóniagázt szükséges vízben oldani
g
2,00 dm3 térfogatú, 0,898 sűrűségű, 28,0 tömegszázalékos ammóniaoldat előállításához?
cm3
B) Hány dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású ammóniagázt szükséges vízben oldani
g
cm3
C) Hány dm3 térfogatú, 25,0 °C hőmérsékletű, standard nyomású ammóniagázt szükséges vízben oldani
g
cm3
g
229. A) 475,0 cm3 térfogatú, 32,21 tömegszázalékos, 1,195 sűrűségű salétromsav-oldatot 14,64 tömegszá-
cm3
g
zalékos, 1,160 sűrűségű nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítünk. Számítsd ki, hogy…
cm3
◉ mekkora térfogatú nátrium-hidroxid-oldat szükséges a semlegesítéshez;
◉ hány tömegszázalékos a kapott oldat a keletkező sóra nézve;
◉ hány gramm nátrium-nitrátot kellene még az oldatban oldani ahhoz, hogy 20,00 °C hőmérsékle-
ten telített oldatot kapjunk, ha tudjuk, hogy a só oldhatósága ezen a hőmérsékleten 88,00 gramm
só / 100,0 gramm víz!
g
B) 275,0 cm3 térfogatú, 44,48 tömegszázalékos, 1,275 sűrűségű salétromsav-oldatot 20,37 tömegszá-
cm3
g
zalékos, 1,190 sűrűségű kálium-hidroxid-oldattal semlegesítünk. Számítsd ki, hogy…
cm3
◉ mekkora térfogatú kálium-hidroxid-oldat szükséges a semlegesítéshez;
◉ hány gramm kálium-nitrátot kellene még az oldatban oldani ahhoz, hogy 20,00 °C hőmérsékle-
ten telített oldatot kapjunk, ha tudjuk, hogy a só oldhatósága ezen a hőmérsékleten 31,60 gramm
g
C) 335,0 cm3 térfogatú, 35,93 tömegszázalékos, 1,220 sűrűségű salétromsav-oldatot 30,00 tömegszá-
cm3
g
zalékos, 0,892 sűrűségű ammóniaoldattal közömbösítünk. Számítsd ki, hogy…
cm3
◉ mekkora térfogatú ammóniaoldat szükséges a közömbösítéshez;
◉ hány gramm ammónium-nitrátot kellene még az oldatban oldani ahhoz, hogy 20,00 °C hőmérsék-
leten telített oldatot kapjunk, ha tudjuk, hogy a só oldhatósága ezen a hőmérsékleten 192,0 gramm
230. A) A nitroszol egy olyan folyékony műtrágya, amelyet karbamid (H2N–CO–NH2) és ammónium-nitrát 10,0 tö-
megszázalékos vizes oldataként használnak az agrárkultúrákban.
A hatóanyagok előállítása az alábbi reakcióegyenletek alapján történik:
2 NH3 + CO2 → H2N–CO–NH2 + H2O,
NH3 + HNO3 → NH4NO3.
Számítsd ki…
◉ a karbamid tömegszázalékos nitrogéntartalmát;
◉ hogy 1,50 dm3 térfogatú, 10,0 w%-os oldat elkészítéséhez mekkora tömegű karbamid, illetve ammóni-
um-nitrát szükséges, ha fele-fele tömegarányban szeretnénk felhasználni a két anyagot;
◉ hogy 1,25 hektár területre mennyibe kerül a nitroszollal történő műtrágyázás, ha tudjuk, hogy
dm3
évente négy alkalommal, alkalmanként maximum 200 mennyiséget használunk! A nitroszol
hektár
g
20,0 dm3‑es kiszerelése 30,0 ezer Ft-ba kerül, sűrűsége 1,10 .
cm3
B) A nitroszol egy olyan folyékony műtrágya, amelyet karbamid (H2N–CO–NH2) és ammónium-nitrát 9,00 tö-
2 NH3 + CO2 → H2N–CO–NH2 + H2O,
Számítsd ki…
◉ az ammónium-nitrát tömegszázalékos nitrogéntartalmát;
◉ hogy 800 cm3 térfogatú, 9,00 w%-os oldat elkészítéséhez mekkora tömegű karbamid, illetve ammóni-
◉ hogy 2,25 hektár területre mennyibe kerül a nitroszollal történő műtrágyázás, ha tudjuk, hogy évente
dm3
öt alkalommal, alkalmanként maximum 150 mennyiséget használunk! A nitroszol 5,00 dm3-es
hektár
g
kiszerelése 11,5 ezer Ft-ba kerül, sűrűsége 1,09 .
cm3
C) A nitroszol egy olyan folyékony műtrágya, amelyet karbamid (H2N–CO–NH2) és ammónium-nitrát 11,0 tö-
2 NH3 + CO2 → H2N–CO–NH2 + H2O,
Számítsd ki…
◉ az ammónia és a salétromsav tömegszázalékos nitrogéntartalmát;
◉ hogy 2,20 dm3 térfogatú, 11,0 w%-os oldat elkészítéséhez mekkora tömegű karbamid, illetve ammóni-
◉ hogy 0,750 hektár területre mennyibe kerül a nitroszollal történő műtrágyázás, ha tudjuk, hogy
dm3
évente három alkalommal, alkalmanként maximum 250 mennyiséget használunk! A nitroszol
hektár
g
10,0 dm3-es kiszerelése 19,0 ezer Ft-ba kerül, sűrűsége 1,11 .
cm3
231. A) Nátrium-hidroxid-oldat és foszforsav reakciójával trisót állítunk elő. Számítsd ki, hogy…
g
◉ hány cm3 térfogatú, 36,00 tömegszázalékos 1,390 sűrűségű nátrium-hidroxid-oldat szükséges
cm3
45,00 kg tömegű trinátrium-foszfát előállításához?
g
◉ hány cm3 térfogatú, 85,00 tömegszázalékos 1,689 sűrűségű foszforsavoldat szükséges 45,00 kg
cm3
trinátrium-foszfát előállításához?
◉ hány kg élelmiszeripari csomósodásgátlóként használatos kalcium-dihidrogén-foszfát állítható elő az
előbb számított mennyiségű foszforsavoldat felhasználásával?
◉ hány kg tömegű, 45,00 tömegszázalékos trinátrium-foszfát-tartalmú vízlágyító adalék készíthető
45,00 kg trinátrium-foszfát felhasználásával?
B) Nátrium-hidroxid-oldat és foszforsav reakciójával trisót állítunk elő. Számítsd ki, hogy…
g
cm3
g
cm3
C) Nátrium-hidroxid-oldat és foszforsav reakciójával trisót állítunk elő. Számítsd ki, hogy…
g
cm3
g
cm3
232. A) A rezet híg és tömény salétromsavban oldva nitrózus gázok fejlődése következik be. Ha a rezet 25,00-
30,00 tömegszázalékos salétromsavban oldjuk, akkor nitrogén-monoxidot, ha 60,00-65,00 tömegszázalé-
kos oldatban, akkor nitrogén-dioxid-gázt fejleszt. Írd fel a lejátszódó reakciók rendezett egyenletét, majd
számítsd ki, hogy…
g
◉ hány cm3 térfogatú, 27,00 tömegszázalékos, 1,160 sűrűségű salétromsav-oldat fejleszt 27,50 dm3
cm3
térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású nitrogén-monoxid-gázt;
g
cm3
térfogatú, 25,00 °C hőmérsékletű, standard nyomású nitrogén-dioxid-gázt;
◉ melyik esetben használunk fel nagyobb tömegű rezet az adott gáz előállításához!
B) A rezet híg és tömény salétromsavban oldva nitrózus gázok fejlődése következik be. Ha a rezet 25,00-
g
cm3
g
cm3
C) A rezet híg és tömény salétromsavban oldva nitrózus gázok fejlődése következik be. Ha a rezet 25,00-
g
cm3
g
cm3
233. A) Az alább felírt, rendezendő reakcióegyenletek alapján végezd el a számításokat!

… SiO2 + … Mg → … Si + … MgO,
… Si + … NaOH + … H2O → … Na2SiO3 + … H2.
◉ Hány gramm elemi szilícium állítható elő 4,00 kg tömegű, 5,50 tömegszázalék inert (nem reakcióké-
pes) szennyeződést tartalmazó kvarchomokot felhasználva?
g
◉ Hány gramm tömegű, 26,2 tömegszázalékos 1,13 sűrűségű sósav oldja fel (elválasztás céljából) a
cm3
szilícium mellett keletkező magnézium-oxidot?
g
◉ Hány cm3 térfogatú, 40,0 tömegszázalékos 1,43 sűrűségű nátrium-hidroxid-oldat oldja fel az elő-
cm3
állított szilíciumot?
◉ Hány kg tömegű, 25,0 tömegszázalékos nátrium-szilikát-oldat előállítható elő a kinyert tiszta szilícium
feloldásával?
B) Az alább felírt, rendezendő reakcióegyenletek alapján végezd el a számításokat!
… SiO2 + … Mg → … Si + … MgO,
… Si + … NaOH + … H2O → … Na2SiO3 + … H2.
g
cm3
g
cm3
feloldásával?
C) Az alább felírt, rendezendő reakcióegyenletek alapján végezd el a számításokat!
… SiO2 + … Mg → … Si + … MgO,
… Si + … NaOH + … H2O → … Na2SiO3 + … H2.
g
cm3
g
cm3
feloldásával?
234. A) Egy porkeverék 2,000 grammja vízmentes nátrium-karbonátot és nátrium-hidrogén-karbonátot tartal-

mol
maz. 16,05 cm3 térfogatú, 2,000 koncentrációjú sósavat hozzáadva, a sósav feleslegét 18,50 cm3
dm3
mol
térfogatú, 0,1500 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük. Számítsd ki a porkeverék
dm3
tömegszázalékos összetételét!
B) Egy porkeverék 1,000 grammja vízmentes nátrium-karbonátot és nátrium-hidrogén-karbonátot tartal-
mol
maz. 19,04 cm3 térfogatú, 0,9000 koncentrációjú salétromsav-oldatot hozzáadva, a sav feleslegét
dm3
mol
15,75 cm3 térfogatú, 0,2000 koncentrációjú kálium-hidroxid-oldattal semlegesítjük. Számítsd ki a
dm3
porkeverék tömegszázalékos összetételét!
C) Egy porkeverék 1,850 grammja vízmentes nátrium-karbonátot és nátrium-hidrogén-karbonátot tar-
mol
talmaz. 21,04 cm3 térfogatú, 0,7500 koncentrációjú kénsavoldatot hozzáadva, a sav feleslegét
dm3
mol
17,25 cm3 térfogatú, 0,1250 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük. Számítsd ki
dm3
a porkeverék tömegszázalékos összetételét!


leválogatott nem https://bit.ly/3ya3FBC
leválogatott nem https://bit.ly/3yCF6OS
2011. október magyar 5. nem https://bit.ly/3I7SM7T
2016. május magyar 4. igen https://bit.ly/3R4Croy
2006. február magyar 8. igen https://bit.ly/3IcwMsv
2006. május magyar 8. igen https://bit.ly/3QZwMQu
2008. május angol 2. igen https://bit.ly/3R8XFSg
2009. május magyar 10. igen https://bit.ly/3nCshxK
2009. október magyar 7. igen https://bit.ly/3a9YJEP
2009. október magyar 8. igen https://bit.ly/3OE4t8T
2010. október magyar 7. igen https://bit.ly/3R6V9f3
2012. május angol 8. nem https://bit.ly/3An5jSU
2012. május magyar 7. igen https://bit.ly/3bLJwKC
2012. október magyar 9. igen https://bit.ly/3aae5cp
2013. október magyar 7. igen https://bit.ly/3bKEq10
2016. május magyar 7. igen https://bit.ly/3bFvVEp
2017. május angol 9. igen https://bit.ly/3OBp7pY
2021. május angol 8. igen https://bit.ly/3P12gEg
7., 9., 14., 16., 19., 32., 35., 45., 48.
17. SZERVETLEN KÉMIA – VEGYES FELADATOK

1. Válaszd ki az egyetlen HAMIS állítást!

A) A hidrogén oxidációs száma vegyületeiben mindig +1.
B) A kén-dioxid redoxiamfoter tulajdonságú vegyület (oxidáló- és redukálószerként is viselkedhet).
C) A fémek előállítása vegyületeikből redukciós folyamat.
D) A vas vegyületeiben +2 és +3 oxidációs számmal is előfordulhat.
E) A hidrogén-peroxidban és a vízben különböző az oxigén oxidációs száma.
2. Melyik sorban vannak csak olyan anyagok, amelyek színesek (nem színtelenek és nem fehérek)?
A) Klórgáz, jódtinktúra, ezüst(I)-nitrát-oldat.
B) Kősó, mészkő, sósav.
C) Arany, higany, nitrogén-dioxid.
D) Szalmiákszesz, rézgálic, vas.
E) Nitrogén-monoxid, szén-dioxid, ammónia.
3. Az alább felsorolt elemek közül melyiknek az atomjában a legnagyobb a párosítatlan elektronok száma?
A) A szén. B) A réz. C) A vas. D) A króm. E) A klór.
4. Melyik állítás igaz minden fémre?

A) Oxigénnel redoxireakcióban egyesül.
B) 25 °C hőmérsékleten és standard nyomáson szürke színű, szilárd anyag.
C) Szilárd halmazállapotban a fémrácsot fémes kötés tartja össze.
D) Csak egyféle oxidációs állapotú iont képez.
E) Sósavban hidrogéngáz fejlődése közben oldódik.
5. Melyik sorban vannak olyan anyagok, amelyek azonos rácstípusban kristályosodnak?

A) Hidrogén-klorid, magnézium-klorid, nátrium-klorid.
B) Kén-hidrogén, hidrogén-jodid, nátrium-hidrid.
C) Vas, vas(II)-klorid, vas(III)-oxid.
D) Hidrogén-peroxid, ammónia, salétromsav.
E) Nátrium-peroxid, hidrogén-peroxid, magnézium-oxid.
6. Egy elem kétatomos molekulákat alkot. Standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten szürke színű szilárd anyag.
Melyik elemről lehet szó?
A) A vasról. B) Az alumíniumról. C) A brómról. D) A jódról. E) A magnéziumról.
7. Melyik tulajdonsággal NEM rendelkezik sem a réz, sem a bróm?

A) Vörös színű.
B) Standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten jellegzetes, kellemetlen szagú folyadék.
C) Vezeti az elektromos áramot.
D) Hidrogénnel alkotott vegyülete reagál az üveggel.
E) Létezik ionrácsos vegyülete.
8. Melyik elem atomjában egyezik meg a vegyértékelektronok száma az elektronhéjak számával?

A) Az oxigén. B) Az alumínium. C) A bróm. D) A nátrium. E) A cink.

A) Jód – Lugol-oldat. B) Szén-monoxid – mérgező. C) Nátrium – sárga színű lángfestés.
D) Elemi réz – sárga szín. E) Alumínium – védő oxidréteg.
10. Melyik esetben NEM színtelen gáz keletkezik a reakcióban?

A) A sósav és a magnézium reakciója.
B) A szén égése.
C) A kálium-permanganát és a sósav reakciója.
D) Az ammónium-klorid és a nátrium-hidroxid reakciója.
E) A réz és a forró tömény kénsav reakciója.
11. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan fémeket, amelyekből sósavval hidrogéngáz fejleszthető?
A) Nikkel, vas, arany. B) Réz, ezüst, cink. C) Cink, réz, ólom.
D) Alumínium, ezüst, vas. E) Nátrium, kálium, magnézium.
12. Melyik esetben tolódik el az egyensúly a termék képződése irányába?

A) Az ammónia elemeiből történő szintézise során a nyomás csökkentése mellett.
B) A kén-dioxid és az oxigén exoterm reakciójában a hőmérséklet növelése közben.
C) A hidrogéngáz és a jódgőz reakciójában a nyomás növelése esetén.
D) A kén-dioxid és az oxigén reakciójában katalizátor alkalmazása során.
E) Az ammónia elemeiből történő exoterm szintézisénél a hőmérséklet csökkentése mellett.
13. Melyik sor tartalmaz kizárólag olyan anyagokat, amelyekben azonos a fématom oxidációs száma?
A) NaCl, CaSO4, AlCl3. B) Nal, Cu2O, CaH2. C) Fe2O3, Al2O3, WO3.
D) CaCl2, CuO, Mg3(PO4)2. E) MgI2, CaO, NaI.
17. Szervetlen kémia – vegyes feladatok 231
14. Melyik állítás NEM igaz a sósavra?
A) A hipóból sósavval klórgáz fejleszthető.
B) A nátrium-szulfitból sósavval kén-dioxid-gáz fejleszthető.
C) A vas és sósav reakciójával klórgáz fejleszthető.
D) A pozitív standardpotenciálú fémekkel nem fejleszthető belőle hidrogén.
E) A cinket a sósav oxidálja.

A) A klór redukálni tudja a vasat. B) A káliumot oxidálni tudja a klór.
C) A kloridion oxidálni tudja a rezet. D) A nátrium oxidálni tudja a jodidiont.
E) A jodidion redukálni tudja a rezet.

A) A kalcium védő oxidrétege miatt kevéssé reakcióképes.
B) A nátrium-hidroxid levegőn elfolyósodik, mert higroszkópos.
C) A nátriumot petróleum alatt tárolják, mert nagyon reakcióképes.
D) A salétromsavat sötét üvegben tárolják, mert bomlékony.
E) A fehérfoszfort víz alatt tárolják.

A) Az ammóniát az iparban elemeiből egyensúlyi reakcióban, alacsony nyomáson állítják elő.
B) A vasgyártás során a szén-dioxid-gáz a legfontosabb redukálószer.
C) A kénsavgyártás során a kén-trioxid egy köztes termék, amely kén-dioxidból keletkezik katalitikus oxidációval.
D) Az alumíniumgyártás során a bauxitból savas oldással választják el az alumíniumtartalmú vegyületeket a
többi összetevőtől.
E) A salétromsavgyártás során a nitrogén-dioxid-gázt elemeiből állítják elő.

A) A réz(II)-szulfát vizes oldatának grafitelektródokkal történő elektrolízise során a pH csökken.
B) A réz(II)-szulfát vizes oldatának rézelektródokkal történő elektrolízise során a pH csökken.
C) A nátrium-szulfát vizes oldatának grafitelektródokkal megvalósított elektrolízise során a pH nem változik.
D) A réz(II)-szulfát vizes oldatának grafitelektródokkal történő elektrolízise során a katódon réz válik ki.
E) A réz(II)-szulfát vizes oldatának grafitelektródokkal történő elektrolízise során az anódon színtelen, szagta-
lan gáz keletkezik.
mol
19. Melyik az az anyag, amelynek 0,00100 koncentrációjú vizes oldatában a pH = 3,00?
dm3
A) A hidrogén-fluorid. B) A kénsav. C) A salétromsav.
D) A kálium-nitrát. E) A salétromossav.
20. Melyik fém 10,0 grammjából fejlődik a legnagyobb térfogatú standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű gáz?
A) A cinkből sósavval. B) A rézből híg kénsavval.
C) A rézből forró tömény kénsavval. D) Az alumíniumból tömény salétromsavval.
E) Az ezüstből tömény salétromsavval.

Hasonlítsd össze a klórt és a káliumot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!
A) A klór B) A kálium C) Mindkettő D) Egyik sem
21. Nagyon reakcióképes elem, ezért elemi állapotban nem (vagy csak nagyon ritkán) fordul elő.
22. Alapállapotú atomjában egy párosítatlan elektron van.
23. Vízben oldva kémiai változás játszódik le.
24. Standard nyomáson, 25 °C hőmérsékleten rosszul megmunkálható, kemény szilárd anyag.
25. Alapállapotú atomjának három elektronhéja van.
26. Stabilis ionjának elektronszerkezete megegyezik az argonatoméval.
27. Hidrogénnel kétatomos molekulát alkot.
28. Vízben oldva semleges kémhatású oldat keletkezik.
29. Kálium-klorid vizes oldatának grafitelektródokkal történő elektrolízisekor keletkezik.
30. Kálium-klorid olvadékának grafitelektródokkal történő elektrolízisekor keletkezik.
Hasonlítsd össze a hidrogén-kloridot és a nátrium-kloridot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A hidrogén-klorid B) A nátrium-klorid C) Mindkettő D) Egyik sem
31. A levegőnél kisebb sűrűségű gáz.

32. Vízben jól oldódik, a keletkező oldat lúgos kémhatású.
33. Standard nyomáson és 25 °C hőmérsékleten színtelen, szúrós szagú gáz.
34. Molekularácsban kristályosodik, amelyben a rácsösszetartó erő a hidrogénkötés.
35. Vizes oldata a sósav.
36. Ionrácsos anyag, amelynek rácspontjaiban egyszerű ionok találhatók.
37. Vizes oldatának elektrolízise során – grafitelektród esetén – a katódon hidrogéngáz keletkezik.
38. Vizes oldata reagál kalciummal.
39. Vizes oldatát hipóval összeöntve klórgáz keletkezik.
40. Vizes oldata reagál a pozitív standardpotenciálú fémekkel.
Hasonlítsd össze a rezet és az oxigént! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A réz B) Az oxigén C) Mindkettő D) Egyik sem
41. Molekulájában a kötésszög 180°.
42. Leggyakoribb izotópatomjának atommagjában a protonok száma és a neutronok száma különböző.
43. A réz(II)-szulfátban atomjának oxidációs száma –2.
44. Vízben egyáltalán nem oldódik.
45. A réz(II)-oxid hidrogénnel való reakciójában redukálódik.
46. A réz(II)-szulfát vizes oldatának elektrolízisekor grafitelektród esetén az anódon keletkezik.
47. A réz(II)-szulfát vizes oldatának elektrolízisekor grafitelektród esetén a katódon keletkezik.
48. A réz(II)-szulfát vizes oldatának elektrolízisekor rézelektród esetén az anódon keletkezik.
49. A réz(II)-szulfát vizes oldatának elektrolízisekor rézelektród esetén a katódon keletkezik.
50. Alapállapotú atomjában két párosítatlan elektron található.
Hasonlítsd össze az ammóniát és a nátrium-hidroxidot! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) Az ammónia B) A nátrium-hidroxid C) Mindkettő D) Egyik sem
51. Molekulájában a kötésszög kisebb, mint 109,5°.

52. Vízben korlátlanul oldódik.
53. Réz(II)-szulfát-oldathoz feleslegben adva mélykék színű oldat keletkezik.
54. Réz(II)-szulfát-oldathoz pár cseppet adva világoskék színű csapadék keletkezik.
55. Vizes oldata a szalmiákszesz.
56. Az alumíniumgyártás során vizes oldatával történik a timföld elektrolízise.
57. Vizes oldatában a fenolftalein színes lesz.
58. Levegőn állva előbb elfolyósodik, majd elkarbonátosodik.
59. Elvégezhető vele a szökőkútkísérlet.
60. Sósavval való sztöchiometrikus reakciója semlegesítés.
Hasonlítsd össze a fémes és a nemfémes elemeket! Az egyetlen megfelelő betűjellel válaszolj!

A) A fémes elemek B) A nemfémes elemek C) Mindkettő D) Egyik sem
61. A periódusos rendszerben a B–Po vonaltól jobbra helyezkednek el.

62. Külső elektronhéjukon általában kis számú elektron van.
63. Ionvegyületekben inkább anionként szerepelnek.
64. Van olyan képviselőjük, amely standard nyomáson, 25 °C hőmérsékleten folyékony halmazállapotú.
65. Kémiai változásokban mindig redukálószerek.
66. Szilárd halmazállapotban minden képviselőjük jó hő- és elektromos vezetőképességgel rendelkezik.
67. Oxidjaik vízzel reagálva oxosavakat eredményeznek.
68. Vegyértékelektronjaik gyakran belső, telítetlen alhéjon is vannak.
69. Dipólusos képviselőik jól oldódnak vízben.
70. Kevés kivételtől eltekintve az ide tartozó elemek szürke színűek.
Hasonlítsd össze a táblázatban szereplő elemeket és vegyületeket a megadott szempontok szerint! Amennyiben nem
megy végbe reakció, írd azt válaszként, hogy „nem játszódik le reakció”!
A klór A vas A hidrogén-klorid
Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete 71. 72.
Párosítatlan elektronok száma az alapállapotú atomban 73. 74.
A molekula polaritása 75. 76.
A legerősebb másodrendű kötőerő a molekulák között

77. 78.
szilárd halmazállapotban
Színe és halmazállapota (25 °C, 0,101 MPa) 79. 80. 81.
Vízoldhatósága (nem oldódik, kis mértékben oldódik,

82. 83. 84.
jól oldódik, korlátlanul oldódik)
Reakciója vízzel (rendezett reakcióegyenlet) 85. 86.
Reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
87. 88. 89.
(rendezett reakcióegyenlet)
90.
Reakciójuk egymással (rendezett reakcióegyenlet),
a keletkező termék neve, a vas oxidációs száma 91.
a termékben
92.
93.
Reakciójuk egymással (rendezett reakcióegyenlet),
a keletkező termék neve, a vas oxidációs száma 94.
a termékben
95.
Az alábbi táblázatban szervetlen gázok laboratóriumi előállításának folyamatait találod. A táblázatba beírt informáci-
ók alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát!
Az előállított gáz egy

Az előállításhoz szükséges Az előállítás rendezett
Az előállított gáz képlete reakciójának rendezett
kiindulási anyagok egyenlete
egyenlete
96. nátrium-szulfid és sósav 97. ezüst(I)-nitrát-oldattal: 98.
NH3 99. 100. hidrogén-kloriddal: 101.
réz és forró, tömény

102. 103. kén-hidrogénnel: 104.
kénsavoldat
kálium-permanganát és
105. 106. vassal: 107.
sósav
magnézium és híg
108. 109. nátriummal: 110.
kénsavoldat
nátrium-hidroxid-oldat és
H2 111. klórral: 112.
egy megfelelő fém
CO2 113. 114. meszes vízzel: 115.
Azonosítsd a táblázatban megadott információk alapján a különböző elemeket és szervetlen vegyületeket! A táblázat-
ba beírt információk alapján határozd meg a sorszámmal ellátott cellák tartalmát!
Az anyag
A vizsgált anyag jellemzője Reakciója… (rendezett egyenlet)
kémiai jele
Záptojásszagú gáz 116. vízzel: 117.
Az égést nem tápláló gáz, amelynek moláris

g 118. nátrium-hidroxid-oldattal: 119.
tömege 44
mol
Mágnesezhető, könnyen korrodálódó fém,

120. sósavval: 121.
amelynek +2 és +3 töltésű ionja is van
Jól megmunkálható, világosszürke színű

122. jóddal: 123.
könnyűfém, amelyet bauxitból állítanak elő
Vörösbarna színű folyékony elem 124. nátrium-hidroxid-oldattal: 125.
Sárga színű molekularácsos elem,

126. cinkkel: 127.
amely 8 atomos molekulákat alkot
Lila színű ionrácsos szilárd anyag,

amelynek hevítésekor színtelen, szagtalan, 128. sósavval: 129.
az égést tápláló gáz keletkezik
vízzel oxigénmentes környezetben: 131.

Vörösbarna színű, szúrós szagú gáz,
130.
amely salétromsav bomlása során keletkezik
vízzel oxigéndús környezetben: 132.
Vörös színű szilárd elem 133. kb. 30 w%-os salétromsav-oldattal: 134.

Anyagok összehasonlító jellemzése
Kémcsövekben egy-egy szilárd anyagot találunk az alábbiak közül:
nátrium-hidroxid ezüstszemcse mészkő
cinkszemcse nikkel(II)-klorid szódabikarbóna vízmentes réz(II)-szulfát
135. Írd fel a vegyületek képletét!

136. Az egyik szilárd anyag a színe alapján egyértelműen azonosítható. Melyik ez az anyag? Milyen a színű ez az
anyag?
137. Az anyagok között két fém is található. Melyik folyadék alkalmas a két fém megkülönböztetésére: víz, sósav,
forró, tömény kénsav, tömény salétromsav? Írd fel a lejátszódó reakció(k) rendezett egyenletét!
138. A még nem azonosított anyagokhoz vizet öntünk. Az oldódás közben bekövetkező színváltozás alapján az
egyik anyag egyértelműen azonosítható. Melyik ez az anyag? Milyen színű lesz a keletkező oldat? Milyen
kémhatású lesz a keletkező oldat? Írd fel a kémhatás kialakulását okozó reakció ionegyenletét!
139. A vízoldhatóság alapján szintén meghatározhatunk egy anyagot. Melyik ez az anyag? A választásodat indo-
kold!
140. A még nem azonosított két anyaghoz sósavat öntünk. A sav mindkettővel reagál, a tapasztalatok azonban
eltérőek. Mutasd be a várható tapasztalatokat, és írd fel a lejátszódó reakciók rendezett egyenletét!
Kísérletek színes anyagokkal
Egy kísérletsorozat keretében a következő színű anyagokat vizsgáltuk: lila, sárga, fekete, kék, vörös, szürke, zöld,
vörösbarna.
141. Szürke színű szilárd anyag, amely melegítés közben lila színű, gáz-halmazállapotú anyaggá alakul.
◉ Melyik ez az anyag?
◉ Mi a bekövetkező halmazállapot-változás neve?
◉ Milyen színváltozást tapasztalunk, ha a vizsgált szilárd anyagot alkoholban oldjuk?
142. Fekete színű szilárd anyag, amelynek tökéletes égése közben színtelen, szagtalan, az égést nem tápláló gáz
keletkezik.
◉ Írd fel a tökéletes égés rendezett reakcióegyenletét!
143. Sárga színű szilárd anyag, amely egy záptojásszagú és egy szúrós szagú, színtelen gáz reakciójában keletkezik.
◉ Írd fel a két gáz reakciójának rendezett egyenletét, amelyben a sárga színű szilárd anyag keletkezik!
◉ Írd fel a sárga színű szilárd anyag melegítése közben bekövetkező szín- és viszkozitásváltozásokat! Magya-
rázd a jelenségeket!
144. Kék színű szilárd anyag, amely hevítés hatására fehér színűvé válik. Vizes oldatának elektrolízisekor a grafitból
készült katódon vörös színű szilárd anyag válik ki.
◉ Írd fel a hevítés hatására bekövetkező változás rendezett reakcióegyenletét!
◉ Írd fel az elektrolízis katódfolyamatát!
145. Szürke színű fém, amely sósavban és nátrium-hidroxid-oldatban sem oldódik. Tömény salétromsav-oldatban
vörösbarna színű gáz képződése közben oldódik.
◉ Melyik ez a fém?
◉ Írd fel a salétromsavas oldás rendezett reakcióegyenletét!
146. Világoszöld színű szilárd anyag, amely vízben jól oldódik. Ha a vizes oldatához nátrium-hidroxid-oldatot ön-
tünk, akkor piszkoszöld (szürkészöld) színű csapadék válik ki. Ha ehhez a rendszerhez hidrogén-peroxid-olda-
tot adunk, akkor pezsgés kíséretében vörösbarna színűvé válik a csapadék.
◉ Melyik fémion lehetett a világoszöld színű szilárd anyag kationja?
◉ Írd fel a lejátszódó csapadékképződés ionegyenletét!
◉ Milyen szerepet tölt be hidrogén-peroxid a leírt reakcióban?
◉ Mi lesz a vörösbarna színű csapadék képlete?
◉ Miért tapasztalunk gázfejlődést?
147. A) Egy fém atomjának atommagjában háromszor annyi proton található, mint az egyik nemfématom atom-
magjában. A belőlük keletkező vegyület 1,00 móljában összesen 4,32 · 1025 darab elektron található. A ve-
gyületben a fém- és a nemfématomok aránya 2,00 : 3,00. Határozd meg, hogy mely atomokról van szó!
Add meg a vegyület összegképletét!
B) Egy fém atomjának atommagjában 1,50-szer annyi proton található, mint az egyik nemfématom atom-
magjában. A belőlük keletkező vegyület 1,00 móljában összesen 1,20 · 1025 darab elektron található. A ve-
gyületben a fém- és a nemfématomok aránya 1,00 : 1,00. Határozd meg, hogy mely atomokról van szó!
Add meg a vegyület összegképletét!
C) Egy fém atomjának atommagjában tízzel több proton található, mint az egyik nemfématom atommagjá-
ban. A belőlük keletkező vegyület 2,00 móljában összesen 7,32 · 1025 darab elektron található. A vegyület-
ben a fém- és a nemfématomok aránya 1,00 : 2,00. Határozd meg, hogy mely atomokról van szó! Add meg
a vegyület összegképletét!
148. A) Egy fém egyik oxidjában a fémtartalom 77,77 w%, a másikban 69,99 w%. Határozd meg, hogy melyik
fémről lehet szó, és mely oxidjairól! A fém egy másik nemfémmel alkotott vegyületeiben a fémtartalom
44,09 w%, illetve 34,46 w%. Határozd meg, hogy melyik nemfémről van szó, és írd fel a vegyületek képletét!
B) Egy fém egyik oxidjában a fémtartalom 79,87 w%, a másikban 88,81 w%. Határozd meg, hogy melyik
C) Egy fém egyik oxidjában a fémtartalom 92,83 w%, a másikban 86,62 w%. Határozd meg, hogy melyik
149. A) 10,00 gramm cinkport és grafitport tartalmazó keveréket reagáltatunk feleslegben vett sósavval. A reakció
során 1,225 dm3 térfogatú standard nyomású, 25,00 °C hőmérsékletű gáz keletkezik. Írd fel a lejátszódó re-
akció rendezett egyenletét! Határozd meg a keverék tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét!
B) 5,00 gramm alumíniumport és grafitport tartalmazó keveréket reagáltatunk feleslegben vett híg kénsav
oldattal. A reakció során 2,52 dm3 térfogatú standard nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű gáz keletkezik. Írd
fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét! Határozd meg a keverék tömeg- és anyagmennyiség-száza-
lékos összetételét!
C) 4,00 gramm vasport és grafitport tartalmazó keveréket reagáltatunk feleslegben vett sósavval. A reakció
során 735 cm3 térfogatú standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű gáz keletkezik. Írd fel a lejátszódó re-
akció rendezett egyenletét! Határozd meg a keverék tömeg- és anyagmennyiség-százalékos összetételét!
150. A) Cinkport és grafitport tartalmazó keveréket reagáltatunk feleslegben vett sósavval. A reakció során
5,00 dm3 térfogatú standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű gáz keletkezik. A visszamaradó szilárd anya-
got leszűrjük, megszárítjuk, majd elégetjük. Az égés során 590 kJ hőmennyiség szabadul fel. Írd fel a leját-
szódó reakciók egyenletét! Határozd meg a keverék tömegét, valamint tömegszázalékos összetételét!
B) Alumíniumport és grafitport tartalmazó keveréket reagáltatunk feleslegben vett híg kénsavoldattal. A re-
akció során 3,27 dm3 térfogatú standard nyomású, 0,00 °C hőmérsékletű gáz keletkezik. A visszamaradó
szilárd anyagot leszűrjük, megszárítjuk, majd elégetjük. Az égés során 130 kJ hőmennyiség szabadul fel.
Írd fel a lejátszódó reakciók egyenletét! Határozd meg a keverék tömegét, valamint tömegszázalékos ös�-
szetételét!
C) Vasport és grafitport tartalmazó keveréket reagáltatunk feleslegben vett sósavval. A reakció során
3,06 dm3 térfogatú standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű gáz keletkezik. A visszamaradó szilárd anya-
got leszűrjük, megszárítjuk, majd elégetjük. Az égés során 656 kJ hőmennyiség szabadul fel. Írd fel a le-
játszódó reakciók egyenletét! Határozd meg a keverék tömegét, valamint tömegszázalékos összetételét!
151. A) Legalább hány gramm 25,0 w%-os hidrogén-peroxid-oldatból kell kiindulni akkor, ha 2,00 dm3 térfogatú
standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű oxigéngázt szeretnénk előállítani a hidrogén-peroxid bontásá-
val? Írd fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét! A keletkező oxigéngáz hány gramm magnéziummal
reagál el maradéktalanul?
B) Legalább hány gramm 10,0 w%-os sósavból kell kiindulni akkor, ha 8,50 dm3 térfogatú standard nyomású,
25,0 °C hőmérsékletű hidrogéngázt szeretnénk előállítani a cinkkel való reakcióban? Írd fel a lejátszódó re-
akció rendezett egyenletét! A keletkező hidrogéngáz hány gramm nátriummal reagál el maradéktalanul?
C) Legalább hány gramm 15,0 w%-os sósavból kell kiindulni akkor, ha 10,0 dm3 térfogatú standard nyomású,
25,0 °C hőmérsékletű klórgázt szeretnénk előállítani a kálium-permanganáttal való reakcióban? Írd fel a
lejátszódó reakció rendezett egyenletét! A keletkező klórgáz hány gramm vassal reagál el maradéktalanul?
152. A) 0,500 gramm tömegű nátriumot vízzel maradéktalanul elreagáltatunk, majd a keletkező oldatot 1,00 dm3
térfogatúra hígítjuk. Határozd meg a keletkező oldat pH-ját! A keletkező oldatba 2,50 dm3 térfogatú stan-
dard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázt vezetünk. Határozd meg az így keletkező oldat
pH-ját!
B) 0,300 gramm tömegű káliumot vízzel maradéktalanul elreagáltatunk, majd a keletkező oldatot 1,00 dm3
térfogatúra hígítjuk. Határozd meg a keletkező oldat pH-ját! A keletkező oldatba 1,50 dm3 térfogatú stan-
dard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű hidrogén-klorid-gázt vezetünk. Határozd meg az így keletkező oldat
pH-ját!
C) 0,100 gramm tömegű kalciumot vízzel maradéktalanul elreagáltatunk, majd a keletkező oldatot 1,00 dm3
térfogatúra hígítjuk. Határozd meg a keletkező oldat pH-ját! (Tekintsük úgy, hogy a keletkező hidroxid teljes
mértékben disszociál!) A keletkező oldatba 4,30 dm3 térfogatú, standard nyomású, 25,0 °C hőmérsékletű
hidrogén-klorid-gázt vezetünk. Határozd meg az így keletkező oldat pH-ját!
153. A) 20,0 cm3 térfogatú kénsavoldatba 1,20 gramm tömegű cinket teszünk, ami hidrogéngáz képződése
közben teljesen elreagál. A keletkező oldatból 100 cm3 térfogatú törzsoldatot készítünk. A törzsoldat
mol
10,0 cm3-es részleteit 0,987 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal titráljuk. Az átlagfogyás
dm3
11,2 cm3. Határozd meg a kiindulási kénsavoldat koncentrációját!
B) 80,0 cm3 térfogatú sósavba 1,20 gramm tömegű magnéziumot teszünk, ami eközben teljesen elrea-
gál. A keletkező oldatból 150 cm3 térfogatú törzsoldatot készítünk. A törzsoldat 20,0 cm3-es részleteit
mol
0,997 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal titráljuk. Az átlagfogyás 8,20 cm3. Határozd meg a
dm3
kiindulási sósav koncentrációját!
C) 100 cm3 térfogatú sósavba 1,20 gramm tömegű alumíniumot teszünk, ami eközben teljesen elrea-
gál. A keletkező oldatból 250 cm3 térfogatú törzsoldatot készítünk. A törzsoldat 20,0 cm3-es részleteit
mol
0,977 3
koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal titráljuk. Az átlagfogyás 6,25 cm3. Határozd meg a
dm
kiindulási sósav koncentrációját!


leválogatott igen https://bit.ly/3yN1Ls9
2007. május magyar 3. igen https://bit.ly/3OR6uyC
2009. május magyar 3. igen https://bit.ly/3nFN5Ez
2009. október magyar 3. igen https://bit.ly/3NGx2RL
2011. május magyar 4. igen https://bit.ly/3yon4Pn
2019. május angol 2. igen https://bit.ly/3RhyTPJ
2006. február magyar 3. igen https://bit.ly/3bQgAB1
2007. október magyar 3. igen https://bit.ly/3RgmyeQ
2008. május angol 3. igen https://bit.ly/3Il3Uhy
2008. május magyar 4. igen https://bit.ly/3RejUGj
2009. október magyar 5. igen https://bit.ly/3NHrvtX
2013. május magyar 4. igen https://bit.ly/3yJ9Iyf
2013. október magyar 1. igen https://bit.ly/3OLkLg0
2014. május angol 4. igen https://bit.ly/3IgtcO1
2015. május magyar 1. igen https://bit.ly/3AuiVvD
2019. május magyar 1. igen https://bit.ly/3agvKPM
2021. május angol 4. igen https://bit.ly/3aeN6fT
2021. május magyar 1. igen https://bit.ly/3yL1plB
2012. október magyar 5. nem https://bit.ly/3O0JwE1
2013. május angol 5. igen https://bit.ly/3yiV53m
2015. október magyar 4. igen https://bit.ly/3P64VML
2016. május angol 5. igen https://bit.ly/3Paw2WT
2018. május magyar 4. nem https://bit.ly/3bTD9oh
2021. május magyar 4. igen https://bit.ly/3OLx2Bl
2006. május magyar 6. igen https://bit.ly/3NNBGgO
2007. május magyar 7. igen https://bit.ly/3uurBOR
2014. május magyar 7. igen https://bit.ly/3R936kd
2016. május magyar 7. igen https://bit.ly/3Ar4LeU
4., 7., 8., 9., 10., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42.,
43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50.
18. PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR 2.
1. Esettanulmány (7 pont)
Olvassa el figyelmesen a szöveget, és válaszoljon az alább feltett kérdésekre tudása és a szöveg alapján!
Mészégetés a Hór-völgyben
Cserépfalu település határában nyílik hazánk egyik leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, a Hór-völgy. A Su-
ba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont épületeitől pár száz métert gyalogolva, a Hór-völgy nyugati oldalában egy
felhagyott kis kőfejtő készteti megállásra az arra bandukolót. Az egykoron mészégetési célokkal bányászott triász
időszaki mészkövet tanulmányozva egy kb. 230 millió évvel ezelőtti sekélytenger (és gazdag élővilága) elevenedik
meg szemlélője előtt. Ismerkedjünk meg most a külfejtés földtanával és a kibányászott kőzetanyag további „sorsá-
val”. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A hivatalos nevén Bervai Mészkő Formáció (korábban Subalyuki Mészkő Formáció) egy nagy kiterjedésű karbonát-
platformon (peremes selfen) rakódott le évmilliók alatt, a középső- és felső-triász határán (ladin és karni korszakok).
Ekkor a mai Bükköt hordozó lemeztöredék ezen területeit jól átvilágított és mozgatott, sekély trópusi tenger bo-
rította (természetesen nem a mai földrajzi helyén), melyről lagúnákat fűztek le a szárazföld felé a szivacsokból és
algákból álló zátonyok. Ennek az üledékgyűjtő-rendszernek az egyik „elemét” tárja fel a szóban forgó kis külfejtés,
méghozzá a zátonyt és a lagúnát elválasztó, különféle meszes vázú tengeri élőlények (hullámzás általi) felaprózó-
dásából keletkezett ún. mészhomokdombot. A nagy tisztaságú, mészégetési céloknak kiválóan megfelelő mészkö-
vet annak idején szekereken hordták a völgy elején található mészégető kemencékhez (tábori boksákhoz).
A karbonátos kőzetekből álló hegységeinkben egy ősi foglalkozás volt a mészégetés, amely tevékenység egyik
„őshazája” a Bükk volt. Egyes feltételezések szerint a mészégetés tudományát a IV. Béla királyunk által a 13. század-
ban behívott francia ciszterciek hozták magukkal, akik ezen tudásukat a bélapátfalvi apátsági templomnál fel is
használták (1232). Nem tudjuk pontosan, mióta űzik a mészégetést Cserépfalu körül, de az biztosan évszázadokra
tekint vissza. Az egyik legalkalmasabb kőzet a Hór-völgy alsó szakaszán kibányászott triász időszaki (kb. 230 millió
éves) Bervai Mészkő Formáció volt, amely nagy tisztaságával (szinte csak kalcium-karbonát) tűnt ki a bükki mész-
kövek közül.
A helyi elnevezéssel „csalakőnek” nevezett égetett mész elkészítése ún. tábori boksákban történt. A mészégetés
telephelyén először egy kb. 3-4 m mély és kb. 2-3 m átmérőjű gödör került kialakításra, mely falát lapos kővel
rakták ki („futra”), s föléje terméskőből boltozatot emeltek („sapka”). A befűtés után a mészkő teljes kiégése 900-
1000 °C-on történt (kb. 70–90 óra alatt), ekkor távozott el annak teljes szén-dioxid tartalma, s lett égetett mész, azaz
kalcium-oxid (CaO). 100 kg mész kinyeréséhez 200 kg nyers mészkövet és 130 kg fát használtak fel. A kiégett boksa
10–12 óra alatt hűlt ki annyira, hogy szét lehetett bontani.
A kiváló minőségű bükki égetett mész az alföldi települések keresett „portékája” volt. Cserépfaluban és térségében
1996-ban hagytak fel a mészégetők ősi mesterségükkel.
Rekonstruált kemencéket a Hór-völgy elején, a Látogatóközpont mögött láthatunk, de maradványaikkal számos
helyen találkozhatunk bükki túráink során. Ha a Hór-völgyben járunk, ne feledjük el megnézni a Suba-lyuk barlan-
got sem.
(Forrás: https://bit.ly/32IvKUe, utolsó megtekintés időpontja: 2021. 12. 29.)
A) A „mészégetés” elnevezés bizonyos szempontból akár megtévesztő is lehet. Írja fel a mészkő égetett mésszé
alakulásának reakcióegyenletét, majd számítsa ki a reakcióhőt! Jelöljön meg két olyan tényt, amelyben a mész
égetés kémiai tekintetben jelentősen eltér például a szén vagy a magnézium égetésétől!
kJ kJ kJ
ΔkH(mészkő) = –1208 ; ΔkH(égetett mész) = –634,9 ; ΔkH(CO2) = –393,5 .
mol mol mol
18. Próbaérettségi26. A SZÉNHIDRÁTOK

feladatsor 2. 241
303
B) Hogyan jöttek létre a mészhomokdombok?
C) Miért a Bervai Mészkő Formáció volt a mészégetésre legalkalmasabb kőzet?
D) Mekkora tömegű fa szükséges 0,250 tonna csalakő elkészítéséhez?
E) Mi az oka annak, hogy a boksák alja 3-4 m mélyre került a földfelszínhez képest? (Vegye figyelembe azt, hogy a
boksa kialakításához felhasznált köveket akár a földfelszín felett is elhelyezhették volna, mégis inkább kiástak egy
hatalmas gödröt!)
2. Négyféle asszociáció (7 pont)

Hasonlítsa össze a kén-dioxidot és az ammóniát! Az egyetlen helyes betűjellel válaszoljon!
A) A kén-dioxid B) Az ammónia C) Mindkettő D) Egyik sem
1. Standard nyomáson és 25 °C-on folyékony halmazállapotú.

2. A molekuláit szilárd halmazállapotban összetartó legerősebb kölcsönhatás a dipólus-dipólus kölcsönhatás.
3. Megfelelő reakciópartnerrel szemben redukálószerként viselkedhet.
mol
4. 0,0100 vizes oldatát tízszeres térfogatúra hígítva pontosan egy egységgel csökken a pH.
dm3
5. Molekulájában a központi atom egy nemkötő elektronpárt tartalmaz.

6. A vizes oldata kevés réz(II)ion hatására mélykék színűvé válik.
7. Savakkal reakcióba lépve olyan vegyületek jönnek létre belőle, amelyek szerkezetében a kovalens és az ionkötés
is megjelenik.
3. Egyszerű választás (7 pont)

Válassza ki az egyetlen megfelelő betűjelet!
1. Válassza ki azt a csoportot, amelyben minden fém reakcióba lép a forró, tömény kénsavoldattal!
A) Na, Mg, Al, Zn. B) Cu, Ag, Au, Pt. C) Hg, Fe, Au, Pb. D) K, Sr, Zn, Ag. E) Li, Zn, Al, Mg.
2. Az alábbi molekulák és összetett ionok közül melyikben a legnagyobb a kötésszög?

A) Az oxóniumion. B) A hidrogén-cianid-molekula. C) A szulfátion.
D) A szénsavmolekula. E) A fehérfoszfor-molekula.
3. Egy kémcsőben lévő szilárd ionrácsos anyagot desztillált vízben oldunk. Az oldódás közben színes oldatot ka-
punk, ha a szilárd anyag…
A) kálium-nitrát. B) cink-klorid. C) vas(II)-szulfát. D) ólom(II)-nitrát. E) ezüst(I)-nitrát.
4. Az alább felsorolt anyagok közül melyik az, amelyik redoxireakcióban kizárólag oxidálószerként képes viselkedni?
A) A szén-monoxid. B) A hidrogén-peroxid. C) A hidrogén-klorid.
D) A vas. E) A kénsav.
5. A 2 CO + O2 → 2 CO2 egyirányú, exoterm átalakulás zárt tartályban NEM gyorsítható…
A) a szén-monoxid mennyiségének növelésével.
B) a hőmérséklet növelésével.
C) a szén-dioxid elvezetésével.
D) a tartály térfogatának csökkentésével.
E) az oxigén nyomásának növelésével.
6. Az alábbi anyagok közül melyik NEM lép reakcióba a közepes töménységű nátrium-hidroxid-oldattal?
A) A nátrium. B) A réz(II)-nitrát. C) A szén-dioxid.
D) Az ammónium-klorid. E) A vas.
7. Az alábbi oldatok grafitelektródok között történő elektrolízise közben melyik esetben csökken a pH?
A) A nátrium-hidroxid-oldat. B) A kálium-szulfát-oldat. C) A sósav.
D) A kénsavoldat. E) A kalcium-nitrát-oldat.
4. Táblázatos feladat (16 pont)

Az alábbi táblázat sorai a sósav lehetséges reakciópartnereire vonatkoznak. Az egyes cellákba beírt információk
alapján azonosítsa az egyes anyagokat, illetve töltse ki értelemszerűen a táblázatot!
A reakciópartner és a sósav A reakció típusa és a

A reakciópartner
A reakciópartner egy jellemző tulajdonsága között lejátszódó reakció folyamat során keletkező
kémiai jele
rendezett egyenlete vizes oldat színe
Fehér színű ionvegyület, a szikes talajokban 4.

nagy mennyiségben előfordul.
1. Az anionjának alakja: 3.
2. 5.
Piramis alakú molekula, egy molekulájában

9.
10 darab proton található. A reakciópartner
6. tökéletes égésének rendezett egyenlete 8.
platinakatalizátor mellett:
10.
7.
A tömény salétromsav-oldatban
passziválódó nehézfém, amelynek 14.
0,25 mólnyi mennyisége
11. 3,9 · 1024 darab protont tartalmaz. 13.
Rendezett reakcióegyenlete
feleslegben vett klórgázzal: 15.
12.
A magnézium-karbonát hevítésével
19.
képződő fehér színű vegyület.
16. A vegyület halmazában előforduló kémiai 18.
részecskék pontos megnevezése:
20.
17.
A rézvegyületek tulajdonságai
Réz(II)-nitrát híg vizes oldatába egy nagy méretű nikkellemezt mártunk.
A) Írja le a lejátszódó kémiai reakció ionegyenletét!
B) Milyen változások figyelhetők meg, ha tudjuk, hogy az oldat réziontartalma teljesen átalakul?
C) Miben különbözött volna a tapasztalat, ha nikkel helyett cinklemezt mártunk az elektrolitba?
mol
Telített réz(II)-klorid-oldathoz cseppenként 2,00 koncentrációjú szalmiákszeszt adagolunk.
dm3
D) Írja fel a kevés, illetve a feleslegben alkalmazott szalmiákszesz hatására lejátszódó folyamatok ionegyenletét!
Jelölje az egyes rézvegyületek színét!
mol g
250,0 cm3 térfogatú, 1,000 koncentrációjú, 1,153 réz(II)-szulfát-oldatba grafitelektródokat mártunk,
dm 3
cm3
majd 2,500 A áramerősséggel elkezdjük elektrolizálni az oldatot. Az elektrolízist 150,0 percen át folytattuk.
E) Írja fel az elektródokon lejátszódó folyamatok egyenletét!
katód:
anód:
F) Hány tömegszázalékos lesz az elektrolízis végén keletkező oldat a benne oldott két oldott anyagra nézve
külön-külön?
C
Ar(H) = 1,008; Ar(O) = 16,00; Ar(Cu) = 63,55; Ar(S) = 32,06; F = 96 500
mol
6. Kísérletelemző feladat (7 pont)

A desztillált víz tulajdonságainak vizsgálata
Desztillált vízbe két platinaelektródot mártunk, majd feszültséget kapcsolunk az elektródokra. Semmilyen válto-
zást nem tapasztalunk.
A) Miért nem tapasztalunk változást?
B) Hogyan érhetnénk el, hogy szemmel látható változást figyelhessünk meg?
A desztillált vízbe kalciumszemcsét dobunk.

C) Hol fog elhelyezkedni a kalciumszemcse a vízhez képest? Mi ennek a magyarázata?
(A válasz megadásához használja a Négyjegyű függvénytáblázatok című könyvet!)
D) Írja fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
A desztillált víz oxidokkal reakcióba lép.

E) Írja fel a következő oxidokkal a lejátszódó reakciók egyenletét, ha oxigénmentes környezetet feltételezünk!
nitrogén-dioxid:
kén-dioxid:
foszfor(V)-oxid:
Egy egyértékű gyenge sav vizes oldatának pH-ja 3,00. Ha ezt a vizes oldatot 20,0-szorosára hígítjuk, a pH pontosan
egy egységgel változik.
A) Határozza meg a kezdeti savoldat anyagmennyiség-koncentrációját!
B) Határozza meg a gyenge sav savállandóját!
(Amennyiben az A) pontban nem sikerült a kezdeti koncentrációt kiszámítania, úgy a számításai során vegye azt
mol
2,00 · 10–3 -nek!)
dm3
500 cm3 térfogatú eredeti oldat elkészítéséhez 0,225 gramm tömegű tiszta savat kell kimérni.
C) Határozza meg a gyenge sav moláris tömegét!
(Amennyiben az A) pontban nem sikerült a kezdeti koncentrációt kiszámítania, úgy a számításai során vegye azt
mol
2,00 · 10–3 -nek!)
dm3

Egy kétkomponensű porkeverék 12,20 tömegszázalék alumíniumot, illetve egy két vegyértékű ismeretlen fémet
tartalmaz. A porkeverék 110,7 grammnyi mennyiségét teljesen elégetve 186,7 gramm tömegű oxid keletkezik.
Eközben az ismeretlen fém vegyértéke nem változik.
Ar(Al) = 27,00; Ar(O) = 16,00
A) Írja fel az alumínium és az ismeretlen fém esetében lejátszódó reakciók egyenletét!
B) Határozza meg az ismeretlen fém moláris tömegét! Melyik ez a fém?
C) Hány dm3 térfogatú 120,0 kPa nyomású, 30,00 °C hőmérsékletű gáz fejlődött volna, ha az eredeti porkeveré-
ket sósavban oldottuk volna fel?
D) Írja fel a lejátszódó reakciók rendezett egyenletét!
(Amennyiben a B) pontban nem sikerült meghatároznia, hogy mi az ismeretlen fém, úgy tekintse azt cinknek!
Ar(Zn) = 65,38)

Egy hidrogén–hélium–dihidrogén-szulfid összetételű elegy az elemi állapotú gázokat 16,0-16,0 tömegszázalék
mennyiségben tartalmazza. Ezen gázelegy 6,86 m3 térfogatú, standardállapotú részletét fölös mennyiségű oxi-
génnel keverve az éghető összetevőket tökéletesen elégetjük, miközben vízgőz keletkezik. Eközben 59,5 MJ hő
szabadul fel.
Ar(H) = 1,00; Ar(He) = 4,00; Ar(S) = 32,0; Ar(Na) = 23,0; Ar(O) = 16,0;
kJ kJ
ΔkH(H2O, g) = –242 ; ΔkH(SO2) = –297
mol mol
A) Írja fel a lejátszódó égési folyamatok rendezett egyenletét!
B) Határozza meg a dihidrogén-szulfid-gáz képződéshőjét!
Az égés során kapott, vízmentesített gázelegyet sztöchiometrikus mennyiségű NaOH-oldaton vezetjük át.
C) Írja fel az egyetlen lejátszódó reakció rendezett egyenletét!
D) Milyen kémhatású lesz a keletkező vizes oldat? A semlegestől eltérő kémhatás esetén ionegyenlettel igazolja
a kémhatást!
E) Hány kg 40,0 tömegszázalékos lúgoldatra van szükség a reakcióhoz?
(Ha nem sikerült kiszámítani a NaOH-dal reagáló gáz mennyiségét, tekintse azt 50,0 molnak!)
F) Számítással igazolja, hogy kiválna-e kristályvízmentes szilárd anyag, ha a fenti oldatot 20,0 °C-ra lehűtenénk!
Az oldhatóság 20,0 °C hőmérsékleten: 27,0 gramm só/100 gramm víz.
(Ha nem sikerült kiszámítani a NaOH-dal reagáló gáz mennyiségét, tekintse azt 50,0 molnak!)
19. SZÓBELI ÉRETTSÉGI MINTATÉTELEK 2.
„A” tételek
1. Hidrogénvegyületek összehasonlító jellemzése
Hasonlítsa össze a második periódus elemeinek azon hidrogénvegyületeit, amelyek esetében a szilárd halmazt
hidrogénkötések tartják egyben! Térjen ki a vegyületek molekula- és halmazszerkezetére! Mutassa be a vegyü-
letek fizikai tulajdonságait, sav-bázis jellegüket, valamint élettani hatásukat! Részletesen ismertesse a legkisebb
moláris tömegű vegyület ipari előállításának körülményeit! Mondjon egy-egy konkrét példát a vegyületek le-
hetséges felhasználására!
2. Elemi állapotú gázok összehasonlító jellemzése

g
Hasonlítsa össze a legfeljebb 39,0 moláris tömegű elemi gázok jellemzőit! Térjen ki az elemek molekula-
mol
és halmazszerkezetére! Mutassa be a fizikai tulajdonságaikat, az éghetőségüket, valamint élettani hatásukat!
Ismertesse három kiválasztott elem ipari és/vagy laboratóriumi előállításának lehetőségeit! Mondjon egy-egy
konkrét példát az elemek lehetséges felhasználására!
3. Oxidok jellemzése
Ismertesse egy-egy szabadon választott fém-oxid és nemfém-oxid tulajdonságait! Térjen ki a vegyületek hal-
mazszerkezetére, valamint a szilárd halmazukat felépítő kémiai részecskékre! Mutassa be a fizikai tulajdonságai-
kat, valamint – ha van – a vízzel való reakciójukat, és a reakció során kapott oldat kémhatását! Mondjon egy-egy
konkrét példát a kiválasztott oxidok lehetséges felhasználására!
4. A víz szervetlen kémiai reakciói

Mutassa be két-két konkrét példán keresztül a víz reakcióit fémekkel, nemfémekkel, savakkal, bázisokkal,
fém-oxidokkal, illetve nemfém-oxidokkal! Ahol indokolt, ott térjen ki a reakció lejátszódásához szükséges körül-
mények bemutatására! Nevezze meg a lejátszódó reakciók típusait!
5. Fontosabb sók jellemzése

Mutassa be két-két konkrét kristályvizes, illetve vízmentes só tulajdonságait! Jellemezze a sókat fizikai tulajdon-
ságaik szerint (szín, vízoldhatóság)! A vízoldható sók esetében térjen ki a vizes oldat kémhatására! A semlegestől
eltérő kémhatás esetén ionegyenlettel támassza alá az állításait! Mutassa be a sók egy-egy fontosabb reakcióját!
Térjen ki a sók egy-egy konkrét felhasználási lehetőségére!
6. A hidrogén-klorid
Mutassa be a hidrogén-klorid tulajdonságait! Jellemezze a molekula- és halmazszerkezetét, a fontosabb fizikai
tulajdonságait (szín, szag, halmazállapot, olvadás- és forráspont a többi hidrogén-halogenidhez képest, vízold-
hatóság, sűrűség)! Térjen ki a vízoldhatóságát igazoló kísérlet részletes bemutatására! Mutassa be a saverősségét
vizes oldatban a hidrogén-halogenidek csoportján belül! Térjen ki egy-egy konkrét példán keresztül az oxidok-
kal, a hidroxidokkal, a karbonátokkal, a szulfidokkal és a szulfitokkal való reakciókra! Mutassa be, hogy mely
fémek képesek reagálni a vizes oldatával, és melyek nem!
26. A SZÉNHIDRÁTOK
303
7. Az allotrop módosulatok összehasonlító jellemzése
Válasszon ki az oxigén, a foszfor és a szén allotrop módosulatai közül egyet-egyet, és mutassa be azokat részle-
tesen! Hasonlítsa össze a halmazszerkezetüket, illetve a fizikai tulajdonságaikat (szín, szag, halmazállapot, old-
hatóság)! Mutassa be mindhárom kiválasztott módosulat egy-egy konkrét reakcióját! Térjen ki a módosulatok
felhasználási lehetőségeire!
8. Vörösbarna színű anyagok

Mutassa be a bróm, a vas(III)-klorid, illetve a nitrogén-dioxid fontosabb tulajdonságait! Hasonlítsa össze a há-
rom anyag halmazszerkezetét, illetve a fizikai tulajdonságokat (halmazállapot, vízoldhatóság)! A vízoldható
anyagok esetében ismertesse a vizes oldat kémhatását! Ismertesse a három anyag (vagy a vizes oldat) egy-egy
kémiai változását! Adja meg az anyagok előállítási és felhasználási lehetőségeit is!
9. Két tetszőleges fém és a grafit összehasonlítása

Válasszon ki két fémet, és hasonlítsa össze a grafittal a fontosabb tulajdonságaikat! Ismertesse a halmazszerke-
zetüket, a fizikai tulajdonságokat (szín, halmazállapot, olvadás- és forráspont egymáshoz viszonyítva, vízoldha-
tóság)! Mindegyik elem esetében térjen ki az égési reakcióra, valamint egy-egy szabadon kiválasztott kémiai
változásra! Mutassa be a kiválasztott fémek ipari előállításának alapjait!
10. A réz és vegyületei

Mutassa be a réz és két szabadon választott rézvegyület fontosabb tulajdonságait! A két vegyület közül lega-
lább az egyik legyen vízoldható! Hasonlítsa össze a három anyag halmazszerkezetét, illetve a fizikai tulajdon-
ságokat (halmazállapot, szín, vízoldhatóság)! A vízoldható anyag(ok) esetében ismertesse a vizes oldat kém-
hatását, amelyet ionegyenlettel támasszon alá! Mutassa be a három anyag (vagy a vizes oldat) egy-egy kémiai
változását! A bemutatás során térjen ki az anyagok felhasználási lehetőségeire is!
11. Nehézfémek összehasonlító jellemzése

Válasszon ki három nehézfémet olyan módon, hogy az alapállapotú atomjaik vegyértékelektron-szerkezete je-
lentős eltérést mutasson! Hasonlítsa össze a kiválasztott fémek atomjainak elektronszerkezetét, illetve a fizikai
tulajdonságaikat (szín, halmazállapot, olvadáspont, megmunkálhatóság)! Mutassa be a három fém szervetlen
savakkal, illetve oxigénnel és halogénekkel való reakcióit!
12. Különböző reakciókészségű fémek összehasonlító jellemzése

Válasszon ki egy nagyon negatív, egy kicsit negatív, illetve egy pozitív standard elektródpotenciálú fémet!
Hasonlítsa össze a kiválasztott fémek atomjainak elektronszerkezetét, illetve a fizikai tulajdonságaikat (szín,
halmazállapot, olvadáspont, megmunkálhatóság)! Mutassa be a három fém szervetlen savakkal, vízzel, illetve
oxigénnel való reakcióit!
13. Különböző halmazállapotú elemek összehasonlító jellemzése

Válasszon ki három különböző halmazállapotú elemet, és hasonlítsa össze a fontosabb tulajdonságaikat! Is-
mertesse a kiválasztott elemek atomjainak elektronszerkezetét, illetve a fizikai tulajdonságaikat (szín, halma-
zállapot, olvadás- és forráspont, vízoldhatóság)! Mutassa be a három elem oxigénnel, klórral, vízzel, illetve só-
savval való reakcióit (ahol van reakció)! Térjen ki a kiválasztott elemek egy-egy konkrét felhasználási területére!
„C” tételek
14. A hidrogén-halogenidek forráspontja növekvő sorrendben: –83,7 °C, –67,0 °C, –35,5 °C, 19,5 °C. Melyik adat
melyik hidrogén-halogenidhez tartozik? A válaszát indokolja!
15. A hidrogén-peroxid és a dihidrogén-szulfid moláris tömege megegyezik, azonban az olvadás- és forráspontjuk
jelentősen eltér egymástól. Mi lehet az eltérő fizikai adatok magyarázata?
16. A negatív standardpotenciálú fémekre jellemző, hogy a híg savakból hidrogéngázt fejlesztenek. Kivételnek
számít az ólom. Nevezzen meg két híg, erős szervetlen savat, amelyekkel az ólom nem lép reakcióba! Mi a
magyarázata a jelenségnek?
17. A kénsavgyártás során a kén-trioxidot nem vízben, hanem híg kénsavoldatban nyeletik el. Mi az eljárás magya-
rázata?
18. A salétromsavgyártás során két olyan lépés is van (az ammónia oxidációja, valamint a nitrogén-dioxid salét-
romsavvá történő alakítása), amelyet szabályozni szükséges. Melyik esetben szükséges platinakatalizátort al-
kalmazni, és melyik esetben kell az oxigéndús környezetről gondoskodni? Mi történne, ha az előállítás lépése-
inél nem figyelnének oda a körülményekre?
19. Az égetett mész előállítását mészégetésnek nevezik. Miért megtévesztő az elnevezés? Gondoljon a reakció
típusára, illetve az energiaváltozásra! Mi lenne a folyamat helyes elnevezése? A válaszát indokolja!
20. A víz és a dihidrogén-szulfid szerkezeti képlete nagyon hasonló, a molekulában megfigyelhető kötésszög még-
is igen különböző. Mi lehet a magyarázata annak, hogy a vízben nagyobb a kötésszög?
21. Az általános iskolai kémiaórákon gyakran elhangzik az az állítás, hogy az ionná alakulás célja a nemesgáz-elekt-
ronszerkezet elérése. Mutasson be három olyan fémion-elektronszerkezetet, amely a fenti állítást – részben –
cáfolja! Mi az ionná alakulás valódi magyarázata?

Melléklet
Melléklet 1.
A képződéshő-
és oldáshőértékek
Melléklet 2.
A sav- és bázisállandók,
valamint a vízionszorzat
értékei
Melléklet 3.
A standard elektródpotenciál
táblázat
Melléklet 4.
Fontosabb fémionok és
fémvegyületek
Az atomok periódusos
rendszere
Az elemek periódusos
rendszere
Melléklet 1. – A képződéshő- és oldáshőértékek
kJ
Név Képlet Képződéshő
mol
benzol C6H6(f ) 46,5
bután C4H10(g) –124
etanol (etil-alkohol) C2H5OH(f ) –278
ezüst(I)-klorid AgCl(sz) –127
ezüst(I)ion (hidratált) Ag+(aq) 106
hexán C6H14(f ) –199
hidrogén-fluorid HF(g) –271
hidroxidion (hidratált) OH (aq)

–
–230
jodidion (hidratált) I–(aq) –56,0
kalcium-karbonát (mészkő) CaCO3(sz) –1,21 · 103
kalcium-oxid (égetett mész) CaO(sz) –635
kalciumion (hidratált) Ca2+(aq) –543
karbonátion (hidratált) CO32–(aq) –677
kloridion (hidratált) Cl–(aq) –168
magnézium-oxid MgO(sz) –602
metán CH4(g) –74,9
nátrium-klorid NaCl(sz) –411
nátriumion (hidratált) Na+(aq) –240
oktán C8H18(f ) –250
ólom(II)-jodid PbI2(sz) –176
ólom(II)ion (hidratált) Pb (aq)

2+
–1,60
propán C3H8(g) –104
szén-dioxid CO2(g) –394
szén-monoxid CO(g) –111
víz H2O(f ) –286
víz H2O(g) –242
252 MELLÉKLET
kJ
Név Képlet Oldáshő
mol
ammónium-bromid NH4Br(sz) 16,8
ammónium-nitrát NH4NO3(sz) 25,7
ammónium-szulfát (NH4)2SO4(sz) 6,60
ezüst(I)-nitrát AgNO3(sz) 22,6
kalcium-bromid CaBr2(sz) –103
kalcium-jodid CaI2(sz) –120
kalcium-klorid CaCl2(sz) –81,3
kálium-acetát CH3COOK(sz) –15,3
kálium-bromid KBr(sz) 19,9
kálium-fluorid KF(sz) –17,7
kálium-hidroxid KOH(sz) –57,6
kálium-jodid KI(sz) 20,3
kálium-klorid KCl(sz) 17,2
kálium-nitrát KNO3(sz) 34,9
lítium-bromid LiBr(sz) –48,8
lítium-hidroxid LiOH(sz) –23,6
lítium-jodid LiI(sz) –63,3
lítium-klorid LiCl(sz) –37,0
lítium-nitrát LiNO3(sz) –2,50
lítium-szulfát Li2SO4(sz) –29,8
magnézium-klorid MgCl2(sz) –160
magnézium-szulfát MgSO4(sz) –91,2
nátrium-acetát CH3COONa(sz) –17,3
nátrium-bromid NaBr(sz) –0,600
nátrium-fluorid NaF(sz) 0,900
nátrium-hidroxid NaOH(sz) –44,5
nátrium-jodid NaI(sz) –7,50
nátrium-karbonát Na2CO3(sz) –26,7
nátrium-klorid NaCl(sz) 3,90
nátrium-nitrát NaNO3(sz) 20,5
nátrium-szulfát Na2SO4(sz) 2,40
Melléklet 1. – A képződéshő- és oldáshőértékek 253
Melléklet 2. – A sav- és bázisállandók, valamint a vízionszorzat értékei
A gyenge vagy középerős mol

A sav képlete A savi disszociációs állandó(k) értéke
sav neve dm3
dihidrogén-szulfid H2S Ks1: 1,10 · 10–7 Ks2: 6,80 · 10–8
ecetsav CH3COOH Ks: 1,80 · 10–5
foszforsav H3PO4 Ks1: 7,10 · 10–3 Ks2: 6,30 · 10–8 Ks3: 4,20 · 10–13
hidrogén-cianid HCN Ks: 6,20 · 10–10
kénessav H2SO3 Ks1: 1,30 · 10–2 Ks2: 6,20 · 10–8
szénsav H2CO3 Ks1: 4,40 · 10–7 Ks2: 4,70 · 10–11
mol
A gyenge bázis neve A bázis képlete A bázisállandó(k) értéke
dm3
ammónia NH3 Kb: 1,79 · 10–5
alumínium-hidroxid Al(OH)3 Kb1: 5,00 · 10–9 Kb2: 2,00 · 10–10
A vízionszorzat értéke A vízionszorzat értéke

2 2
A hőmérséklet (°C) mol A hőmérséklet (°C) mol
dm3 dm3
22 1,00 · 10–14 40 3,80 · 10–14
25 1,27 · 10–14 50 5,60 · 10–14
29 1,76 · 10–14 60 1,26 · 10–13
30 1,89 · 10–14 70 2,10 · 10–13
Melléklet 3. – A standard elektródpotenciál táblázat
A redoxirendszer jelölése A redukciós folyamat A standard elektródpotenciál értéke (V)
Li+/Li Li+ + e– → Li –3,05
Cs+/Cs Cs+ + e– → Cs –3,02
Rb+/Rb Rb+ + e– → Rb –2,99
K+/K K+ + e– → K –2,93
Ba2+/Ba Ba2+ + 2 e– → Ba –2,90
Sr2+/Sr Sr2+ + 2 e– → Sr –2,89
Ca /Ca
2+
Ca + 2 e → Ca
2+ –
–2,87
Na+/Na Na+ + e– → Na –2,71
Ce /Ce
3+
Ce + 3 e → Ce
3+ –
–2,48
Mg2+/Mg Mg2+ + 2 e– → Mg –2,34
Be /Be
2+
Be + 2 e → Be
2+ –
–1,70
254 MELLÉKLET
A redoxirendszer jelölése A redukciós folyamat A standard elektródpotenciál értéke (V)
Al3+/Al Al3+ + 3 e– → Al –1,66
Mn2+/Mn Mn2+ + 2 e– → Mn –1,05
Zn2+/Zn Zn2+ + 2 e– → Zn –0,76
Cr3+/Cr Cr3+ + 3 e– → Cr –0,71
Fe2+/Fe Fe2+ + 2 e– → Fe –0,44
Cd2+/Cd Cd2+ + 2 e– → Cd –0,40
Co2+/Co Co2+ + 2 e– → Co –0,28
Ni2+/Ni Ni2+ + 2 e– → Ni –0,25
Sn2+/Sn Sn2+ + 2 e– → Sn –0,14
Pb2+/Pb Pb2+ + 2 e– → Pb –0,13
Fe3+/Fe Fe3+ + 3 e– → Fe –0,04
2 H+/H2 2 H+ + 2 e– → H2 0,00
Sn4+/Sn2+ Sn4+ + 2 e– → Sn2+ 0,15
Cu /Cu
2+ +
Cu + e → Cu
2+ – +
0,16
Bi3+/Bi Bi3+ + 3 e– → Bi 0,20
Sb /Sb
3+
Sb + 3 e → Sb
3+ –
0,24
As3+/As As3+ + 3 e– → As 0,30
Cu /Cu
2+
Cu + 2 e → Cu
2+ –
0,34
Cu+/Cu Cu+ + e– → Cu 0,52
I2/2 I –
I2 + 2 e → 2 I
– –
0,54
Fe3+/Fe2+ Fe3+ + e– → Fe2+ 0,77
Ag /Ag
+
Ag + e → Ag
+ –
0,80
Hg22+/2 Hg Hg22+ + 2 e– → 2 Hg 0,80
Hg2+/Hg Hg2+ + 2 e– → Hg 0,85
Br2/2 Br– Br2 + 2 e– → 2 Br– 1,09
Cl2/2 Cl– Cl2 + 2 e– → 2 Cl– 1,40
Au3+/Au Au3+ + 3 e– → Au 1,42
Au+/Au Au+ + e– → Au 1,68
F2/2 F– F2 + 2 e– → 2 F– 2,65
Melléklet 3. – A standard elektródpotenciál táblázat 255
Melléklet 4. – Fontosabb fémionok és fémvegyületek
Na K Mg Ca Al
Na+ K+ Mg2+ Ca2+ Al3+

Az ionja vizes oldata vizes oldata vizes oldata vizes oldata vizes oldata
színtelen színtelen színtelen színtelen színtelen
NaCl KCl MgCl2 CaCl2 AlCl3
fehér fehér fehér fehér fehér

A kloridja
konyhasó, kősó, kálisó, fedősó,
halit szilvin
NaOH KOH Mg(OH)2 Ca(OH)2 Al(OH)3

A hidroxidja
lúgkő, marónátron, oltott mész, timföldhidrát,
kálilúg
nátronlúg meszes víz hidrargillit
NaNO3 KNO3 Mg(NO3)2 Ca(NO3)2 Al(NO3)3

A nitrátja
salétrom,
chilei salétrom mészsalétrom
kálisalétrom
Na2CO3 · 10 H2O K2CO3 MgCO3 CaCO3 Al2(CO3)3
A karbonátja fehér fehér fehér fehér fehér
szóda, sziksó hamuzsír magnezit mészkő, márvány
Na2SO4 · 10 H2O K2SO4 MgSO4 · 7 H2O CaSO4 · 2 H2O Al2(SO4)3
A szulfátja fehér fehér fehér fehér fehér
glaubersó keserűsó gipsz
Na3PO4 K3PO4 Mg3(PO4)2 Ca3(PO4)2 AlPO4
A foszfátja fehér fehér fehér fehér fehér
trisó csontliszt, foszforit
Na2O2 KO2 MgO CaO Al2O3

Oxigénnel
sárga fehér fehér fehér fehér
alkotott
vegyülete timföld, korund,
nátrium-peroxid kálium-szuperoxid égetett magnézia égetett mész
smirgel
256 MELLÉKLET
Na K Mg Ca Al
NaHCO3 K2Cr2O7 CaCO3 · MgCO3 NaAlF6
fehér narancssárga fehér fehér
szódabikarbóna kálium-bikromát dolomit kriolit
Na2S KNO2 CaF2 [Al(OH)4]–
fehér fehér fehér színtelen
kálium-nitrit,
kénmáj folypát, fluorit
pácsó
Egyéb NaOCl KCN [Al(H2O)6]3+
fehér fehér színtelen
nátrium-hipoklorit,
ciánkáli
hipó
Na2S2O3 KMnO4
fehér sötétlila
kálium-
nátrium-tioszulfát,
permanganát,
fixírsó
hipermangán
Fe Co Ni Cu Ag Zn
Fe2+ Co2+ Ni2+ Cu+ Ag+ Zn2+

Az ionja(i) halványzöld kék almazöld fehér fehér fehér
szilárd
vegyületben Fe3+ Cu2+
sárgás, vöröses fehér
Fe2+(aq) Co2+(aq) Ni2+(aq) Cu+(aq) Ag+(aq) Zn2+(aq)
Az ionja(i) nagyon halvány

lilás rózsaszín színtelen színtelen színtelen
vizes halvány zöld almazöld
oldatban Fe3+(aq) Cu2+(aq)
sárga kék
FeCl2 CoCl2 · 6 H2O NiCl2 CuCl2 AgCl ZnCl2
zöld (híg vizes

halványzöld lilás rózsaszín almazöld fehér fehér
oldata kék)
A kloridja(i) vas(II)-klorid kobalt(II)-klorid nikkel(II)-klorid réz(II)-klorid ezüst(I)-klorid cink-klorid
FeCl3
narancssárga
vas(III)-klorid
Melléklet 4. – Fontosabb fémionok és fémvegyületek 257
Fe Co Ni Cu Ag Zn
Fe(OH)2 Co(OH)2 Ni(OH)2 CuOH AgOH Zn(OH)2
piszkoszöld,
rózsaszín halványzöld sárga fehér fehér
szürkészöld
A vas(II)-hidroxid réz(I)-hidroxid
hidroxidja(i)
Fe(OH)3 Cu(OH)2
vörösbarna világoskék
vas(III)-hidroxid réz(II)-hidroxid
Fe(NO3)2 Co(NO3)2 Ni(NO3)2 Cu(NO3)2 AgNO3 Zn(NO3)2
vizes oldatban vizes oldatban vizes oldatban

A nitrátja halványzöld lilás rózsaszín almazöld
kék színtelen színtelen
lápisz, pokolkő
FeCO3 CuCO3 ZnCO3
A karbonátja fehér kék fehér
sziderit, vaspát cinkpát
FeSO4 · 7 H2O CoSO4 NiSO4 · 7 H2O CuSO4 Ag2SO4 ZnSO4 · 7 H2O
halványzöld lilás rózsaszín almazöld fehér fehér fehér
vasgálic, kobalt(II)- nikkel(II)-

fehérgálic
A szulfátja zöldgálic szulfát szulfát
CuSO4 · 5 H2O
kék
rézgálic, kékkő
Fe2O3 Cu2O Ag2O ZnO
vörösbarna vörös barnásfekete fehér
Oxigénnel vas(III)-oxid, réz(I)-oxid,

ezüst(I)-oxid
alkotott hematit kuprit
vegyülete(i) CuO
fekete
réz(II)-oxid
258 MELLÉKLET
Fe Co Ni Cu Ag Zn
FeS2 [Co(H2O)6]2+ [Ni(H2O)6]2+ [Cu(H2O)6]2+ [Ag(NH3)2]+ [Zn(OH)4]2–
halvány
aranysárga lilásrózsaszín kék színtelen színtelen
almazöld
pirit,
vaskovand
FeS [Cu(NH3)4]2+ AgBr ZnS
fekete mélykék halványsárga fehér
vas(II)-szulfid ezüst(I)-bromid szfalerit
Egyéb FeO(OH) CuFeS2 AgI
zöldessárga,
vörösbarna sárga
rézsárga
vas-oxi-
hidroxid, kalkopirit ezüst(I)-jodid
rozsda
CuCO3 · Cu(OH)2 Ag2S
zöldes szürkésfekete
patina, ezüst(I)-szulfid,
malachitzöld argentit
Melléklet 4. – Fontosabb fémionok és fémvegyületek 259
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10
I. A
1 2,20
1 H
hidrogén
AZ ATOMOK PERIÓDUSOS RE
1,008 II. A
3 0,98 4 1,57
rendszám 6 2,55 elektronvonzó képesség
2 Li Be vegyjel C
lítium berillium
6,94 9,01 szén
név 12,01 relatív atomtömeg
11 0,93 12 1,31
3 Na Mg
nátrium magnézium
22,99 24,31 III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B
19 0,82 20 1,00 21 1,36 22 1,54 23 1,63 24 1,66 25 1,55 26 1,83 27 1,88 28
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co N
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikk
39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,7
37 0,82 38 0,95 39 1,22 40 1,33 41 1,6 42 2,16 43 2,10 44 2,2 45 2,28 46
5 Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium pallád
85,47 87,62 88,91 91,22 92,91 95,94 (98) 101,07 102,91 106
55 0,79 56 0,89 57 1,10 72 1,3 73 1,5 74 1,7 75 1,9 76 2,2 77 2,2 78
6 Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt
cézium bárium lantán hafnium tantál volfrám rénium ozmium irídium plati
132,91 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,2 192,2 195,
87 0,7 88 0,9 89 1,1 104 105 106 107 108 109 110
7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds
francium rádium aktínium raderfordium dubnium sziborgium bohrium hasszium meitnérium darmsta
(223) (226) (227) (265) (268) (271) (270) (277) (276) (281
s-mező 58 1,12 59 1,13 60 1,14 61 62 1,17 63 64
p-mező
6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd
cérium prazeodímium neodímium prométium szamárium európium gadolín
140,12 140,91 144,24 (145) 150,35 151,96 157,2
d-mező
90 1,3 91 1,5 92 1,7 93 1,3 94 1,3 95 96
f-mező
7 Th Pa U Np Pu Am Cm
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűriu
232,0 231 238,03 (237) (244) (243) (247
260 IV. ÖSSZETETT FELADATOK

MELLÉKLET
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
VIII. A
2
OS RENDSZERE He
hélium
III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
5 2,04 6 2,55 7 3,04 8 3,44 9 3,98 10
nzó képesség
B C N O F Ne
bór szén nitrogén oxigén fluor neon
10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
mtömeg
13 1,61 14 1,90 15 2,19 16 2,58 17 3,16 18
Al Si P S Cl Ar
alumínium szilícium foszfor kén klór argon
VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
7 1,88 28 1,91 29 1,90 30 1,65 31 1,81 32 2,01 33 2,18 34 2,55 35 2,96 36
Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
5 2,28 46 2,20 47 1,93 48 1,69 49 1,78 50 1,96 51 2,05 52 2,1 53 2,66 54 2,60
Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
7 2,2 78 2,2 79 2,4 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 2,2 86
Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
09 110 111 112 113 114 115 116 117 118
Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
meitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszium oganeszon
(276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
3 64 1,20 65 66 1,22 67 1,23 68 1,24 69 1,25 70 71 1,0
Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
5 96 97 98 99 100 101 102 103
Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
(243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)
Az atomok periódusos rendszere 261
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
I. A
–259
1
AZ ELEMEK PERIÓDUSOS REN

–253
0,09
1 H
hidrogén
1,008 II. A
3 181
4 1287 halmazállapot:
olvadáspont (°C, légköri nyom
H gáz
1342 2470 3550
0,54 1,85 rendszám 6 4027 forráspont (°C, légköri nyomá
2 Li Be Br folyadék vegyjel C
2,26 sűrűség (g/cm3, standard körü
(gázok esetében g/dm
lítium berillium
6,94 9,01 C szilárd név
szén
12,01 moláris tömeg (g/mol)
Tc mesterséges
98 650
11 883 12 1090
0,97 1,74
3 Na Mg
nátrium magnézium
22,99 24,31 III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B
63 842 1541 1668 1910 1907 1246 1538 1495
19 759 20 1484 21 2830 22 3287 23 3407 24 2671 25 2061 26 2861 27 2927 28
0,86 1,55 2,99 4,51 6,11 7,14 7,47 7,87 8,90
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikke
39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,7
39 777 1526 1855 2477 2623 2157 2334 1964
37 688 38 1382 39 3345 40 4409 41 4744 42 4639 43 4265 44 4150 45 3695 46
1,53 2,63 4,47 6,51 8,57 10,28 11,50 12,37 12,45 1
5 Rb
rubídium
Sr
stroncium
Y
ittrium
Zr
cirkónium
Nb
nióbium
Mo
molibdén
Tc
technécium
Ru
ruténium
Rh
ródium
Pd
palládi
85,47 87,62 88,91 91,22 92,91 95,94 (98) 101,07 102,91 106,
28 727 920 2233 3017 3422 3186 3033 2466
55 671 56 1870 57 3464 72 4603 73 5458 74 5555 75 5596 76 5012 77 4428 78
1,88 3,51 6,15 13,31 16,65 19,25 21,02 22,61 22,65 2
6 Cs
cézium
Ba
bárium
La
lantán
Hf
hafnium
Ta
tantál
W
volfrám
Re
rénium
Os
ozmium
Ir
irídium
Pt
platin
132,91 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,2 192,2 195,0
27 700 1050
87 677 88 1737 89 3200 104 105 106 107 108 109 110
5,00 10,07
7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds
francium rádium aktínium raderfordium dubnium sziborgium bohrium hasszium meitnérium darmstad
(223) (226) (227) (265) (268) (271) (270) (277) (276) (281
798 931 1021 1100 1072 822

fémek 58 3360 59 3290 60 3100 61 3000 62 1803 63 1527 64
6,69 6,64 7,01 7,26 7,35 5,24
félfémek
6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd
cérium prazeodímium neodímium prométium szamárium európium gadolín
140,12 140,91 144,24 (145) 150,35 151,96 157,2
nemfémek 1750 1572 1135 644 640 1176
90 4820 91 4000 92 3927 93 4000 94 3230 95 2011 96
11,72 15,37 19,05 20,45 19,82
7 Th Pa U Np Pu Am Cm
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűriu
232,0 231 238,03 (237) (244) (243) (247
262 IV. ÖSSZETETT FELADATOK

MELLÉKLET
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
VIII. A
–272
2
OS RENDSZERE
–269
0,18
He
hélium
III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
2075 3550 –210 –218 –220 –249
t (°C, légköri nyomáson) 5 4000 6 4027 7 –196 8 –183 9 –188 10 –246
(°C, légköri nyomáson) 2,46 2,26 1,25 1,43 1,70 0,90
cm3, standard körülmények között)
zok esetében g/dm3)
B C N O F Ne
bór szén nitrogén oxigén fluor neon
10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
meg (g/mol) 660 1414 44 115 –102 –189
13 2519 14 2900 15 281 16 445 17 –34 18 –186
2,70 2,33 1,82 1,96 3,21 1,78
Al Si P S Cl Ar
alumínium szilícium foszfor kén klór argon
VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
1495 1455 1085 420 30 938 817 221 –7 –157
7 2927 28 2913 29 2927 30 907 31 2204 32 2820 33 614 34 685 35 59 36 –153
8,90 8,91 8,92 7,14 5,90 5,32 5,73 4,82 3,12 3,75
Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
1964 1555 962 321 157 232 631 450 114 –112
5 3695 46 2963 47 2162 48 767 49 2072 50 2602 51 1587 52 988 53 184 54 –108
12,45 12,02 10,49 8,65 7,31 7,31 6,70 6,24 4,94 5,90
Rh
ródium
Pd
palládium
Ag ezüst
Cd
kadmium
In
indium
Snón
Sb
antimon
Te
tellúr
I
jód
Xe
xenon
102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
2466 1768 1064 –39 304 327 271 254 302 –71
7 4428 78 3825 79 2856 80 357 81 1473 82 1749 83 1564 84 962 85 337 86 –62
22,65 21,09 19,30 13,53 11,85 11,34 9,78 9,20 9,73
Ir
irídium
Pt
platina
Au arany
Hg
higany
Tl
tallium
Pb
ólom
Bi
bizmut
Po
polónium
At
asztácium
Rn
radon
192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
09 110 111 112 113 114 115 116 117 118
Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
eitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszium oganeszon
(276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
822 1313 1356 1412 1474 1497 1545 819 1663

3 1527 64 3250 65 3230 66 2567 67 2700 68 2868 69 1950 70 1196 71 3402
5,24 7,90 8,22 8,55 8,80 9,07 9,32 6,57 9,84
Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
1176 1345 1050 900 860 1527 827 827
5 2011 96 3110 97 98 99 100 101 102 103 1627
13,51 14,78 15,10
Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
merícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
(243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)
Az elemek periódusos rendszere 263
Forrásjegyzék
146. oldal: https://bit.ly/3SMQO1z, alapján. Utolsó megtekintés időpontja: 2022. 08. 14.
241. oldal: https://bit.ly/32IvKUe. Utolsó megtekintés időpontja: 2021. 12. 29.
Képjegyzék
Borító fotók: Shutterstock
8–9. oldal: Shutterstock
155. oldal: Shutterstock
264

OH-KEM910E 3-4 Gyujtemeny

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

OH-KEM910E 3-4 Gyujtemeny

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gyűjtemény

a Kémia emelt szintű oktatásához

A gyűjtemény megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Botka Lajosné

Tananyagfejlesztők: Bárány Zsolt Béla, Marchis Valér, Várallyainé Balázs Judit

© Oktatási Hivatal, 2023

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök • Raktári szám: OH-KEM910E

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Prog-

Előszó (a könyv felépítése, hasznos tanácsok az emelt szintű szóbeli vizsgához) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

I. Anyagszerkezet és általános kémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

II. Szervetlen kémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157

A feladatgyűjtemény tartalmaz a szóbeli vizsgatevékenység A és C tételeinek megfelelő mintatételeket is. Az

A feladatgyűjteményhez készült megoldókulcsokat a tankonyvkatalogus.hu oldalról lehet letölteni.

*A link utolsó letöltésének időpontja: 2022. 06. 19.

◉ A feleleted során törekedj a magabiztosságot sugárzó előadásmódra, a szabatos, szaknyelvet integráló

◉ A vizsgabizottság tagjai kérdéseket fognak feltenni a feleleteddel kapcsolatban. A válaszadásoddal feltét-

Fontos ismeretek és jó tanácsok a feladatok megoldásaihoz

◉ Az izotópok közül nem mind radioaktív.

◉ Az izotópok egymástól fizikai tulajdonságokban különbözhetnek, a kémiai sajátságaik viszont megegyez-

◉ A feladatok olykor a vegyértékhéj elektronszerkezetét kérik számon, máskor a teljes elektronszerkezetet.

A feladatokhoz szükséges elmélet megtalálható

10 I. ANYAGSZERKEZET ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIA

2. Az atommagra vonatkozó állítások közül melyik igaz?

4. Melyik állítás HAMIS az atomra vonatkozóan?

6. Egy alapállapotú atomban…

8. A főkvantumszámra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

10. Az atomok mérete a periódusos rendszer periódusaiban a rendszám növekedésével…

11. Melyik állítás HAMIS? A Pauli-elv következményeként…

12 I. ANYAGSZERKEZET ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIA

14. Az alább felsorolt állítások közül melyik igaz?

15. Az elektronegativitásra vonatkozó állítások közül melyik HAMIS?

Négyféle asszociációs feladatok

21. Elemi részecske.

31. Pozitív töltésű.

14 I. ANYAGSZERKEZET ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIA

41. Alapállapotú atomjában minden elektron párosított.

Hány vegyértékelektronja van? 75. 76. 77. 78. 79. 80.

Hány különböző pályaenergia-érték értelmezhető

Az elektronszerkezetének jelölése kitevős ábrázolással 111. 112. 113. 114. 115.

Az elektronszerkezetének felírása az atomtörzs (nemesgázatomtörzs)

A vegyértékelektronok száma az atomban 136. 137. 138. 139. 140.

Az atompályák száma az atomban 141. 142. 143. 144. 145.

Az alhéjak száma az atomban 151. 152. 153. 154. 155.

Az elektronhéjak száma az atomban 161. 162. 163. 164. 165.

Elemző és kísérletelemző feladatok

16 I. ANYAGSZERKEZET ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIA

Az elektronszerkezet kiépülési szabályainak vizsgálata

Az elektronszerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely közötti kapcsolat vizsgálata

207. A) Mekkora a tömege 8,43 mol anyagmennyiségű argonnak?

208. A) Hány atom található 75,0 gramm cinkben?

209. A) Hány darab proton van 20,0 gramm nátriumban?

210. A) Hány neutron található 100 mg 27Al-ban?

211. A) Hány gramm szénben van 8,25 · 1024 darab proton?

18 I. ANYAGSZERKEZET ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIA

A korábbi emelt szintű érettségi vizsga feladatsorokban

A vizsga Kizárólag ehhez

2019. május magyar 8. igen https://bit.ly/3vOJI2U

* Az utolsó letöltés időpontja: 2022. 08. 09.

Fontos ismeretek és jó tanácsok a feladatok megoldásaihoz

◉ A diffúzió a gázok és a folyadékok jellemzője. A felületi feszültség csak a folyadékokat jellemzi.

◉ Az ionvegyületek képlete a kationok és az anionok anyagmennyiség-arányát jelöli.