Őrségváltás(?

) a Hunnia Filmgyárban

írta: Kása Csaba

megjelent: 2022. július 18.

A Hunnia Filmgyár Rt-ben az 1944. július 19-i igazgatósági ülésen kezdődött el, majd az
augusztus 4-i rendkívüli közgyűlésen fejeződött be az a folyamat, amit egy korábban készült
film alapján őrségváltásnak gondolt mindenki. De nem teljesen így volt.

Az említett, Őrségváltás című filmet 1942-ben mutatták be, a kor társadalmi problémáit
dolgozta fel. Forgatókönyvét Tóth Miklós[1] írta, rendezője Bánky Viktor[2] volt, főszerepét
Páger Antal játszotta. A felvételek a Magyar Filmiroda műtermeiben készültek, a Pannónia
Film és Mesterfilm Kft. együttműködése keretében.

„Az Őrségváltás ismét az a film, amely aktualitásával csak úgy kínálkozott a felvevőgép elé.
Ezt a mai magyar problémát ideje volt filmrevinni - és tegyük hozzá mindjárt -, jól filmrevinni.
Hogyan tudtunk meglenni nélküle? Minden idegszálunk sürgette már a magyarság igazi
»honfoglalását«, el kellett mondani ezt a témát, szájunk szélén levő mondanivalót úgy, ahogyan
legkedvesebb örömhírünket alig várjuk, hogy közöljük hozzátartozónkkal. Ha a »honfoglalás«
fogalma nem volna nekünk, magyaroknak annyira szent, nyugodtan adhattuk volna ezt a
szimbolikus címet is ennek a filmnek. […] Páger, a meg nem alkuvó, öntudatos keresztény
mérnök szerepében túllépi a színjátszás területét. Valósággal besétál közénk, hogy megrázzon,
tanítson, utat mutasson nekünk. Heroikus küzdése szoborszerűen vésődik emlékezetünkbe. […]
A keresztény magyaroknak szól és hozzájuk talál. Nem »tendenz-film«, nem propaganda,
hanem valóság.”[3] A szakmai sajtó mellett a lapok kritikusai is kiemelkedő dicséretekkel
halmozták el az alkotást: „A magyarság-térítő film a magyar fiatalság sorsának örvendetes
változásáról számol be. Új utakon halad a nemzet, új utakon halad a film is. Ez a film a jó
magyar filmek útján halad.”[4] És ami manapság ritkán következik be, nemcsak a „hozzáértők”
tetszését nyerte el a film, hanem a közönség soraiban is hatalmas sikert aratott. Az Urániában
és az Átriumban tartott bemutatóról így tudósított a korabeli lap: „A szerző, rendező, színészek
- magyar filmben ilyen sikert még alig arattak! Amikor személyesen is megjelentek az Uránia
színpadán - a közönség szűnni nem akaró ünneplésben részesítette őket.”[5] A siker csak
fokozódott, a filmet látni és a mozikba bejutni próbáló közönség soraiban még csődület és
dulakodás is kialakult. „Az Őrségváltás óriási érdeklődést váltott ki a közönség körében […]
Példátlanul áll az is a magyar filmek történetében, hogy a tolongók elől az Uránia színház
ajtajait le kellett zárni, sőt a rend fenntartására rendőri karhatalmat kellett igénybe venni. A
rendőrök a várakozókat csak turnusokban engedték a jegypénztár elé.”[6]
 2

Két jelent az Őrségváltás című filmből. Magyar Film, 1942. augusztus 18. címlap
 3

Másik oldalról mindent megtettek azért, hogy a film ne kerülhessen a közönség elé. Elterjedt
egykor az a szóbeszéd, hogy majdnem sikerült is betiltani a vetítését. Azonban Antal István
nemzetvédelmi propagandaminiszter meghívására Kállay Miklós miniszterelnök és a kormány
tagjainak többsége augusztus 5-én látogatást tett a Hunniában. A társaság két játékfilmet
tekintett meg, a Negyedíziglent és az Őrségváltást.[7] Állítólag ekkor engedélyezte
személyesen a miniszterelnök néhány változtatás után kisebb mozikban a film vetítését.[8]

Az Őrségváltásból mindössze 30 percnyi töredék maradt fenn. Rendezőjét 1947-ben félévi,

forgatókönyvíróját 1949-ben két és félévi börtönre ítélte a népbíróság és elrendelte a mű
megsemmisítését.

A filmről visszatérve a valósághoz, hogyan is zajlott le az őrségváltás a színészszakmában?

Néhány nappal Magyarország német megszállása után megjelent az 1220/1944. M. E. sz.
rendelet, amely a Sajtókamarára, ill. a Színművészeti és Filmművészeti Kamarára vonatkozó
intézkedéseket tartalmazott. Egyrészt a továbbiakban ezen két kamarába zsidót felvenni nem
lehetett. Másrészt a korábban felvetteket egy hónapon belül törölni kellett a névsorból. A
Magyar Film szerkesztőségi cikkben foglalta össze az eseményeket és tanulságait: „Végre
megindult teljes erővel a tisztogatás. A kormány rendeletei lehetővé tették, hogy a magyar
közvélemény régi vágyának megfelelően bekövetkezhessék a teljes és végleges
őrségváltás.”[9]

1944. március 22-én a Sztójay-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszter nélkül alakult meg.
A tárca vezetésével ideiglenesen dr. Antal István igazságügyminisztert bízta meg a kormányzó,
így a kinevezendő államtitkárra várt a későbbiekben annak tényleges irányítása. A tisztség az
Erdélyi Pártnak[10] volt fenntartva. Ez érthető is, a parlament második legnagyobb ereje volt,
több képviselővel rendelkezett, mint a kormányban résztvevő Magyar Megújulás Pártja. Az
Erdélyi Párt azonban nem kívánt élni a lehetőséggel, nem volt rá emberük, de nem is vállalta
senki sem közülük. Vezetői a székelyföldi származású történészt, országgyűlési képviselőt,
Mester Miklóst javasolták a pozícióra, mivel meg voltak győződve arról, hogy az erdélyi
érdekeket jól tudná képviselni. Rajtuk kívül Ravasz László református püspök, Bereczky Albert
lelkész, Zsindely Ferenc kormánypárti képviselő és Herczeg Ferenc, az írófejedelem, a
kormányzó bizalmasa is őt ajánlotta.
 4

Mester Miklós államtitkár, 1944. A család tulajdonában

Kinevezése az 1944. április 30-i Budapesti Közlönyben jelent meg.[11] Azonban a háború és az
ország helyzete miatt lényeges reformokat végrehajtani nem tudott. Legfőbb tevékenysége
segítőivel a zsidók mentesítési rendszerének létrehozása, és minél több érintettnek a zsidókra
 5

vonatkozó rendelkezések hatálya alóli mentesítése – azaz a deportálás elkerülésének lehetővé

tétele volt.

Mester Miklós hivatalából adódóan felügyelte a magyar filmgyártást, és 1944. július 15-től
ideiglenesen ellátta a „filmkormánybiztosi” teendőket.[12] De nem ez volt az egyetlen kapcsolata
a magyar filmiparral. Az általa alapított, ekkor virágkorát élő Mesterfilm Kft-hez való kötődése
is közrejátszhatott tevékenységében, de feltehetőleg nem ez volt a lényeg. Itt a magyar
filmgyártásban döntő szerepet játszó, a filmkészítő vállalatok számára megkerülhetetlen
Hunnia Filmgyár Rt-ben betöltött szerepére gondolunk.

A részvénytársaságnak korábbi, 1944. június 14-i közgyűlése szerint hét tulajdonosa és

összesen 2750 darab részvénye volt. Az alig két hónappal később megtartott rendkívüli
közgyűlésen hármójuk kivételével a többiek már nem voltak részvényesek. Az új tulajdonosi
körben 1000 részvénye volt Mester Miklósnak és 250–250 darab további hét személynek.
Ezáltal Mester a 36%-os részesedésével nem volt ugyan többségben, de ő rendelkezett a
legnagyobb tulajdonrésszel.

Szándékát, ami miatt a Hunnia legfőbb tulajdonosává vált, nem ismerjük, csak sejtjük. Ettől
azonban el kell különíteni a cég vezetésében reá háruló feladatot, amelyet államtitkári tisztéből
adódó filmkormánybiztosi kinevezése rótt rá. A Filmgyár igazgatóságának lecserélése az 1944.
július 19-i igazgatósági ülésen kezdődött el. Kádas Károly, a Hunniát felügyelő iparügyi
minisztérium államtitkára és egyben a részvénytársaság igazgatóságának elnöke[13]
bejelentetésével: „[…] az 1880/1944. M. E. számú rendelet szerint a Filmgyári Alap
tulajdonában lévő Hunnia Filmgyár Rt. az iparügyi minisztérium kezeléséből a vallás- és
közoktatási minisztérium kezelésébe adatik át, az iparügyi minisztérium által delegált
igazgatóság lemondása aktuálissá vált. A régi igazgatóságnak lemondását el kell határoznia.”[14]
A megszületett határozat ezt kimondta és felkérte a kultuszminisztert a közgyűlés
összehívására.

A rendkívüli közgyűlést – amelyen már a fent említett, részben új részvényesek vettek részt –
augusztus 4-én tartották meg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkári szobájában,
azaz Mester Miklós hivatalában. A részvényesek tanácskozásán részt vett a Vallás- és
Közoktatásügyi Minisztérium vezetésével ideiglenesen megbízott Antal István
igazságügyminiszter is. Feltehetőleg jelenlétével segítette államtitkárát abban, hogy a
közgyűlés a megfelelő mederben folyjék le. Miután a levezető elnök bejelentette, hogy a teljes
korábbi igazgatóság lemondott, Mester indítványára a közgyűlés elhatározta jegyzőkönyvileg
megörökíteni a következőket: „Kádas Károly államtitkár a Hunnia elnöki tisztét a legnehezebb
viszonyok között vette át, olyan időben, mikor a gyártás folyamatossága még egyáltalán nem
volt biztosítva. Egy-egy film gyártására alakult zsidó cégek vonultak be a Hunnia műtermeibe
gyártani azzal a szándékkal, hogy adósságok visszahagyásával távozzanak. A forgatókönyvek
elbírálására vagy visszavetésére nem volt törvényes hatóság, hiszen az Országos Nemzeti
Filmbizottság is csak azelőtt öt évvel, 1939-ben alakult meg.”[15] Ezután a közgyűlés
megválasztotta a részvénytársaság új igazgatóságát, amelyben Mester Miklós is helyet kapott.

A közgyűlés után azonnal megtartotta első igazgatósági ülését az új vezetés, amelyen Antal
István miniszter is részt vett. A jegyzőkönyvét nem találtuk meg a levéltárban. Azonban az MTI
augusztus 8-án hírt adott mindkét eseményről, és egyben közölte azt is, hogy a Filmgyár
igazgatóságának az elnöke Mester Miklós lett.[16] Új feladata miatt lemondott a
filmkormánybiztosi posztjáról, amelynek ellátására úgyis csak ideiglenesen lett kinevezve.
Indoklása szerint azért, hogy az összeférhetetlenségnek még a látszatát is elkerülje.[17]
 6

Egy képkocka az 1072. világhíradóból. A Hunniában. Baloldalon Mester Miklós beszél.

Forrás: filmhiradokonline.hu

Néhány nap múlva – augusztus 11-én – Mester, mint kultuszállamtitkár, és mint a Hunnia új
elnöke, Balogh László miniszteri osztálytanácsossal,[18] Nagy Sándorral, az új
vezérigazgatóval[19] és Nagylucskay Sándor vezérkari ezredessel[20] látogatást tett a stúdióban.
Az ezredes a Honvéd Vezérkar dicsérő oklevelét nyújtotta át annak az öt alkalmazottnak, akik
a filmgyár pasaréti telepének tűzesete alkalmával életük veszélyeztetése árán vettek részt az
oltásban, önfeláldozóan mentették meg a nemzeti vagyont képező gyárépületet. Mester Miklós
rögtönzött ünnepi beszéddel köszöntötte a kitüntetett dolgozókat: „Soha nagyobb
önfeláldozásra, magabízó hitre ebben az országban nem volt szükség, mint a mai időkben.
Magyarország sorsa mindig nehéz volt. Őseink megállták a helyüket az élet minden területén a
múltban és most nekünk is méltóknak kell lennünk az ősökhöz. Én magam azért jöttem ide,
hogy bizalmat öntsek a magyar film munkásainak lelkébe. Most megállapíthatom, hogy innen
magam is bizalmat és hitet viszek el. Kedves munkatársaim, köszönöm ezt a hitet. Hunnia-
elnöki megbízatásom semmiféle díjazással nem jár. Engem az idealizmus hozott ide és két cél
vezet: egyfelől a magyar film színvonalának emelése szakemberek, magyar lelkű szakemberek
bevonásával, másfelől: azoknak a munkásoknak, akik itt dolgoznak, legyenek fizikai vagy
szellemi munkások, emeljem az életszínvonalát. Ehhez kérem mindannyiuk támogatását és
Isten áldását a Hunnia munkájára. Isten tartsa meg kedves munkatársaimat!”[21] Tudomásunk
szerint Hunnia-elnöki pozíciójában további érdemi tevékenységet már nem folytatott.

A fentiek alapján látható, hogy a Hunniában lezajlott őrségváltás nem pontosan az volt, amit a
korszellem alapján elvártak. Mester Miklós államtitkárként, minisztere támogatásával lett a
Hunnia legnagyobb részvényese, hogy azután filmkormánybiztosi pozícióját kihasználva
 7

átvegye annak vezetését. Véleményünk szerint ez egy irányított, ellenőrzött „őrségváltás” volt,
hogy megelőzzék a valódit, az igazi szélsőséges elemek előre törését, ami később, Szálasi
hatalomátvétele után ténylegesen meg is történt a Hunniában.

[1] Tóth Miklós (1904–1975) forgatókönyvíró, producer. Zsibón született, Kolozsvárott

érettségizett, 1927-ben települt át Magyarországra. Budapesten az Esti Újság munkatársa, a
Pódium Kabaré háziszerzője, a Vígszínház dramaturgja volt. A Pannonia Film Kft. tulajdonosa,
amely két filmet készített a Mesterfilmmel közösen. Összesen tizenkét forgatókönyvet írt, ebből
nyolcat filmesítettek meg. 1945-ben Bukarestbe költözött. Letartóztatták, majd 1948 végén
kiadták a magyar kommunista hatóságoknak, a népbíróság két és félévi börtönre ítélte.
Büntetésének letöltése után Kistarcsára internálták, ahonnan 1953. július 29-én szabadult. 1956
után színpadi szerzőként működött.

[2] Bánky Viktor (eredeti nevén Koncsics Gyula) (1899–1967) filmrendező. Az Iparművészeti
Iskolán grafikai tanulmányokat folytatott, ezt félbehagyva végezte el a Színiakadémiát.
Münchenben, majd húga, a világhírű némafilmsztár, Bánky Vilma segítségével Hollywoodban
kapott kisebb filmszerepeket. 1933-ban hazajött Magyarországra, filmvágó lett, 1938-tól
rendező. Húsz filmet rendezett és ugyanennyiben volt vágó. Húsz filmjéből 1945 nyarán a
kommunisták tizenhármat betiltottak, többnek a kópiáját is megsemmisítették. 1945-ben
letartóztatták, majd nemsokára szabadon engedték. 1947-ben a népbíróság hat hónapi
börtönbüntetésre ítélte. Később Nyugat-Európába távozott, Münchenben hunyt el. A két háború
közötti időszak egyik legtehetségesebb és legsokoldalúbb filmes alkotója, rendezője volt.

[3] Gy. K. E. [Gyimesy Kásás Ernő]: Őrségváltás. Magyar Film, 1942. augusztus 18. 8.

[4] Őrségváltás. Beszámoló az Atrium és Uránia magyar ujdonságáról. Nemzeti Sport, 1942.
augusztus 18. 8.

[5] Őrségváltás. Pesti Hirlap, 1942. augusztus 19. 9.

[6] Sorbanállás – a mozi előtt. Magyar Film, 1942. augusztus 31. 7.

[7] Gy. K. E. [Gyimesy Kásás Ernő]: Kállay Miklós miniszterelnök és a kormány tagjai
meglátogatták a Hunniát. Magyar Film, 1942. augusztus 10. 3.

[8] Nagy valószínűséggel ez így is történt. Ugyanis az Országos Nemzeti Filmbizottság 1942.
augusztus 5-én értesítette a Pannónia Filmet, mint gyártót, hogy tudomásul vette az Örségváltás
elkészültét. Másnap, 6-án a Mesterfilm, mint forgalmazó kérelmezte a film vizsgálatát. Két nap
múlva, 8-án közölték a Bizottsággal Kállay Miklós miniszterelnök személyes utasítását arról,
hogy milyen változtatásokat írjon elő az engedélyezés feltételeként. Miután a kópiákból
kivágtak 38 métert, augusztus 18-án került a film a mozikba. (Gál Mihály: Cezúrák és cenzúrák.
Gondolat Kiadó, Budapest, 2020. 319.) Kállay és a kormány augusztus 5-én este tekintette meg
az Örségváltást a Hunniában!

[9] Nincs többé zsidó a Filmkamarában! Magyar Film, 1944. április 1. 1.

 8

[10] A visszatért Észak-Erdély képviseletére alakult párt. A korábban visszacsatolt

országrészekhez hasonlóan 1940. október 8-án is felsőházi és képviselőházi tagokat hívott be
az országgyűlés. Utóbbiak száma 46 volt, amely az év végére 41-re csökkent. Belőlük alakult
meg november 15-én az Erdélyrészi Pártonkívüli Képviselők Csoportja. December 7-én pártot
alapítottak Erdélyi Párt néven, amelynek elnöke gr. Teleki Béla lett.

[11] Budapesti Közlöny, 1944. április 30. 1.

[12] A m. kir. minisztérium 1880/1944. M. E. számú rendelete 2. §-a alapján a

filmkormánybiztos legfőbb feladata a filmgyártás hosszabb időszakra szóló rendjének
előkészítése, a Filmipari Alap kezelése, a Hunnia és a többi filmgyár, ill. a Magyar Filmiroda
felügyelete, a magyar, valamint a Magyarországon készítendő mozgóképek szövegkönyveinek
és költségvetésinek előzetes elbírálása, a filmszakképzés újjászervezése, a filmgyártáshoz
szükséges tőke, hitel, nyersanyag biztosítása, szétosztása.

[13] Kádas Károly az iparügyi minisztériumi osztálytanácsosaként lett 1936-tól a Filmipari

Alapot Kezelő Miniszterközi Bizottság tagja minisztériuma képviseletében. 1938-tól a Hunnia
igazgatósági tagja, 1939-től az Iparügyi minisztérium államtitkára és a Filmgyár elnöke.

[14] MNL OL Z 1123–1944–1–119

[15] MNL OL Z 869–1–27.

[16] Antal István miniszter a távirati iroda híre szerint az új igazgatóság előtt kifejtette a
Hunniához fűződő kulturális értékek fontosságát. Azonban a tudósításból nem derül ki, hogy a
beszédet a közgyűlésen, vagy az igazgatóság ülésén mondta el a miniszter. Az MTI hír
egyébként dátum nélkül a rendkívüli közgyűlést említette, azonban ott nem történt meg az
igazgatóság elnökének megválasztása. Azt ugyanis nem a részvényesek választják meg, hanem
az igazgatóság tagjai maguk közül. Magyar Országos Tudósító, 1944. augusztus 8. 2. kiadás.

[17] Mester Miklós lemondott a filmkormánybiztosi megbízatásáról. Pesti Hirlap, 1944.

augusztus 10. 6.

[18] Balogh László, dr. (1898–1954) minisztériumi tisztviselő. A budapesti egyetem

bölcsészkarán tanult, 1922-ben magyar művelődéstörténetből doktorált. 1934 és 1938 között a
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium filmügyi előadója, utána két évig a
Miniszterelnökségen helyettes osztályfőnök. 1940 áprilisától miniszteri osztálytanácsos, a
filmügyekkel foglalkozó ügyosztály vezetője a Kultuszminisztériumban. Ugyanebben az
időszakban az Országos Nemzeti Filmbizottság főtitkára, a Hunnia Filmgyár és a Magyar Film
Iroda igazgatóságának tagja. 1941-től a Nemzetközi Filmkamara alelnöke. 1944-ig a magyar
filmgyártás első számú irányítója volt. A népbíróság 1946 januárjában 4 év börtönbüntetésre
ítélte, ezt a Népbíróságok Országos Tanácsa 1949 augusztusában 1 év 2 hónapra mérsékelte,
amit letöltöttnek tekintett. 1951-ben kitelepítették, ahol megbetegedett, majd meghalt.

[19] Nagy Sándor, dr. (1897–?) filmgyári vezető, vezérigazgató. Jogi doktorátus után
moziüzemvezetői oklevelet szerzett. 1924-től a mozititkár, majd igazgató. 1934-től a Hunnia
Filmgyár Rt. kereskedelmi és kölcsönző osztályának vezetője, 1943-tól egyúttal a
Nemzetvédelmi Propaganda Minisztérium filmosztályának vezetője. Az ország német
megszállásától ideiglenesen ő vezette a Hunniát, majd vezérigazgatója lett. 1945-ben az
Igazolóbizottság nem igazolta és állásvesztésre ítélte. További sorsa ismeretlen.
 9

[20] Nagylucskay (Volosin) Sándor (1899–1978) vezérkari tiszt. Szolgálatát 1918-ban kezdte.
1944-ben ezredes, a vezérkari főnökség sajtó- és propagandaügyek osztályának vezetője. 1950-
ben nyugdíját megvonták, a Farkasréti temetőben fizikai munkát végzett, később le is fokozták.
1991-ben eredeti rendfokozatát posztumusz visszakapta.

[21] Mester Miklós államtitkár a Hunniában. Magyar Országos Tudósító, 1944. augusztus 11.
Első kiadás. Az eseményről tudósított a Magyar Világhíradó, 1072. 1944. szeptember.
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5812; a letöltés időpontja: 2022. július 4.

https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfortulok-hu/orsegvaltas-a-hunnia-filmgyarban