Professional Documents
Culture Documents
Turai Katalin - A Szoftverkészítők Jogi Felelőssége A Felhasználók Felé
Turai Katalin - A Szoftverkészítők Jogi Felelőssége A Felhasználók Felé
1
Tartalom:
BEVEZETŐ 1
Dobozos s zoftver 1
Egyéni szoftverek 1
A szerződés létrejötte 1
Tévedés 1
Átadás 1
Milyen jogokat adhat át a fejlesztő? 1
A jogszavatosság kérdése 1
A forráskód visszatartás következményei 1
Elfogadás 1
A szavatolt minőség kérdése 1
2
St Albans DC v International Computers Ltd. (ICL) 1
Eurodynamic 1
Részteljesítés 1
I. TERMÉKFELELŐSSÉG 1
Bevezető 1
A termékfelelősség feltételei 1
Termék-e a szoftver? 1
3
Bevezető
- a szoftver, mint a szerződés közvetett tárgya, sajátos annyiban, hogy szellemi alkotás,
tehát többnyire a felhasználó nem szerez tulajdonjogot rá, hanem csak felhasználási
engedélyt és így a szerzővel hosszú távú jogviszonyba kerül. Ez a jogviszony leginkább
a bérlethez hasonlít, hiszen a használó rendelkezési jogát a szerző („tulajdonos”) jogai
folyamatosan korlátozzák és meghatározzák, és ha a felhasználó szerződésszegő módon
használja a szoftvert akkor, végső esetben a nála lévő műpéldány megsemmisítésére is
kötelezhető.
- a szoftver jogi sajátossága nem merül ki abban, hogy szellemi alkotásként a szerzői jogi
törvény hatály alá esik, hanem mint szerzői mű is sajátos. A legtöbb művészeti és
tudományos alkotással ellentétben, ugyanis a szoftver többnyire előre jól meghatározott
gyakorlati funkciók ellátására jön létre. A szoftver funkcionális volta, viszont kihat a
szerző és a felhasználó viszonyára. A felhasználó ugyanis kifejezetten azért szerzi be a
szoftvert , hogy azt bizonyos feladatok ellátására használni tudja, éppen ezért csak akkor
köt szerződést, ha a szoftver megalkotója a funkcionális működtetés lehetőségét számára
garantálja. Ebből kifolyólag, nemcsak a felhasználónak kell vállalnia, hogy a beszerzett
szoftvert jogszerűen használja, hanem az alkotóra is többletkötelezettségek hárulnak,
amennyiben a használat időtartamára garantálni kell, hogy a szoftver rendeltetésszerűen
működik, használható.
- További jogi kérdéseket vet fel, a felek viszonya vonatkozásában, ha a szerződést nem
egy már létező műre, hanem még létrehozandó alkotásra kötik, ez esetben a mű
elkészültéig a felek szoros együttműködésére van szükség, mely leginkább a Ptk.
vállalkozási szerződésében rendezett viszonyra hasonlít, ám a felek közötti viszonyt
explicit módon mégis csak egy felhasználási szerződés rendezi.
4
A szoftverértékesítés lehetséges módjai
Dobozos szoftver
Egyéni szoftverek
5
tárgyalások eredményeképpen kimerítően szabályozzák.
Ebbe a típusba tartozó szoftverek esetén, a fejlesztő egy már elkészült művön végez kisebb
átalakításokat, a megrendelő igényeihez mérten.
A megrendelő ebben az esetben sincs feltétlenül kapcsolatban az általa igényelt szoftver
szerzőivel csak a fejlesztő céggel. Amennyiben a fejlesztők nem a saját művüket módosítják,
erre megelőzően engedélyt kaptak az eredeti szerzőtől. A végfelhasználó ilyenkor két külön
licenciát kap, egyet az eredeti termék használatára az eredeti szerzőtől, a másikat a testre
szabott mű felhasználására közvetlenül a fejlesztőtől.
Amint azt a fentiekben vázoltam e szerződési forma esetén van leginkább szükség a
szerző és a felhasználó szoros és hosszan tartó együttműködésére, épp ezért ezen szerződések
igénylik a leginkább a minden részletre kiterjedő kidolgozást, és ezekkel kapcsolatban merül
fel a legtöbb jogvita. Az egyedileg gyártott szoftverek magas költségére tekintettel az ide
tartozó esetek kerülnek többnyire a bíróságok elé is.
A fejezetben kronologikus sorrendben veszem végig a szerződéses kapcsolat
folyamatát, és az egyes stációknál kitérek a gyakran előforduló problémákra.
A szerződés létrejötte
Tévedés
Gyakori vita forrása, hogy a felek drasztikusan eltérő szakmai hátteréből kifolyólag csak
látszólag jön létre akarategység a szerződés tárgyát illetően.
International Business Machines v Catamore Enterprises Inc
CORP 153,154
Az ügyfél azt hiszi, kész programot (gépi kód ) kap, holott csak egy rendszertervet (systems design) rendelt meg.
6
A szoftverfelhasználási szerződés teljesítésének menete
Átadás
A jogszavatosság kérdése
7
Elfogadás
8
lennie és a kijavításra megfelelő határidőt kell tűzni. Ha a szerző a kijavítást határidőre nem
végzi el, a felhasználó a szerződéstől dífizetés kötelezettsége nélkül elállhat. (Szjt. 49/3)
Ha a szerző végül, a póthatáridőre sem tud a kijavítási igénynek eleget téve teljesíteni, a
felhsználó elállhat.
A kijavítási igény akkor indokolt, ha a szolgáltatás az imént idézett Ptk. -beli főszabály
szerint ( 277/1) hibás teljesítésnek minősül. Ezzel kapcsolatban különösen két kitétel adhat a
szoftverek vonatkozásában vitára okot, mégpedig, - egyrészt az, hogy a szolgáltatásnak a
szerződésben meghatározott minőségűnek kell lennie, - másrészt pedig az, hogy alkalmasnak
kell lennie a felhsználó mindazon céljaira, amiről a kötelezettnek tudomása volt.
A szerződésben meghatározott minőség
- része –e a szerződésnek az előzetes reklám, mi képezi részét?
- core és nem core funkciók ?
A megrendelő céljaira való alkalmasság
A 277/1 szakasz utolsó fordulatára - miszerint a szolgáltatásnak a kötelezett által
egyébként ismert célra is alkalmasnak kell lennie, a jogosult csak abban az esetben tud
sikeresen hivatkozni, ha ezt bizonyítani is tudja. A szolgáltatás alkalmatlanságát ugyanis,
jogvita esetén, a Pp. 164/1 alapján, a felhasználónak kell bizonyítania.. Tekintettel arra, hogy
a felhasználási szerződésnél formai követelmény az írásbeliség, a bíróságok megkövetelik,
hogy a szolgáltatásra vonatkozó minőségi meghatározások is az írott szerződés részét
képezzék. A minőségmeghatározáskor megkövetelt részletesség szemléltetésére idézem a
következő példát:
BH 1992.389
Xxx az eset eleje
9
megkívánt rendeltetésnek megfelelő használatra.
Habár a szóbanforgó esetben a szerződés a program rendeltetését megjelölte, nevezetesen,
hogy a a szolgáltatás olyan számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció
elkészítésére vonatkozik, amely a Commodore 610 vagy PC típusú számítógépen biztosítani
fogja a felperes számlázási rendelésállományával és árukészletével öszzefüggő adatok
nyilvántartását, a bíróság ennyi specifikálást nem tartott elegendőnek.
“A felek szerződése nem tartalmazta, hogy a felperes milyen adatokból, milyen pénzügyi,
gazdasági algoritmusok alkalmazásával, milyen tartalmú és külalakú eredményeket kívánt
kapni, továbbá mely adatokat és eredményeket kívánt tárolni.”
A sikeres bizonyításhoz tehát a bíróság a támasztott követelmények egyértelmű, részletes,
írásbeli meghatározását kívánja meg.
K: Szerző javára történő értelmezés itt is???
Az együttműködési kötelezettség
BH 1989/102
10
átsrtukturálását, az újonnan létrehozott korszerű munkamegosztásnak megfelelő rendszerterv
elkészítését, és az ennek megvalósításához szükséges programozási célfeladatok elvégzését.
Az alperes a teljesítésben való aktív részvétel körében, a vállalati ismeretek biztosítását és a
megvalósítás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését vállalta. Ezen túl a felek
kölcsönös szerződéskötési kötelezettség mellett arról is rendelkeztek, hogy az egyes fázisokra
résszerződéseket kötnek. Továbbá, hogy a köttelezett által készített rendszerterv tartami
felülvizsgálatát közös zsüri fogja elvégezni.
A 83 decemberében kötött szerződés teljesítésének határidejét 84 decemberében határozták
meg azzal, hogy 85 januárjára a rendszer üzemképes lesz, és azon az alperes a számítógépes
felgolgozást megkezdheti.
A díjazással kapcsolatban részletfizetésben állapodtak meg, miszerint a fejlesztő a
szerződéskötéskor a díj 30 %át, a zsüri jegyzőkönyv felvétele után a díj 40%át kapja kézhez,
míg a maradék 30%ot az alperes a sikeres próbaüzemeltetés után fogja megfizetni. A
kikötött díjat összegszerűen is előre meghatározták.
A megvalósulás az eredeti tervekhez képest sokat késett, ugyanis a rendszerterv 85-
ben került átadásra, a számítógépi programok egy része pedig 86-ban, az alperes eddigre, az
eredetileg kikötött díjnak mintegy felét fizette meg.
A felperesek kereseti kérelmükben azt állították, hogy a szerződés teljesítése az alperesnek
felróható okból meghiúsult, és az alperes köteles az addig nyújtott szolgáltatások után járó
díjat megfizetni, ami az eredetileg kikötött összegnek körülbelül a 80%a lett volna.
Az alperes védekezésében kifejtette, hogy mivel a felperes az 1987 március 31-re módosított
teljesítési határidőre sem szolgáltatta a szerződésben kitűzött cél elérésére alkalmas anyagot, a
szerződéstől elállt. A kifizetett díj visszatérítése után viszontkeresetet terjesztett elő.
A bíróság első fokon a felperes kereseti kérelmét elutasította, és a viszontkereset
alapján kötelezte őket a kapott díj visszafizetésére is. A bíróság indoklásában a szakértői
véleményre hivatkozott, miszerint:
a felperesek kötelezettségeiket nem teljesítették, nem szolgáltattak szoftver , így a jogosultnak
sem volt miről elfogadó nyilatkozatot tenni. A szakértői véleményben az is szerepelt, hogy az
“alperes a az együttműködés során a minka végtéséhez minden tőle telhető segítséget
megadott.”
A felperes fellebbezésében sérelmezte, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a
Keretszerződés együttműködési köteklezettségről rendelkező részeit, - álláspontjuk szerint az
alperes mulasztásai okozták a teljesítési határidő módosítását és tették lehetetlenné a
szerződés maradéktalan teljesítését.
11
A Legfelső Bírósáag az első fokon meghozott ítélet hatályon kívül helyezését és új
eljárás lefolyttatását rendelte el. Indoklása szerint:
A jövóben megalkotandó szerzői jogi védelem alatt álló művek elkészítése általában a
megrendelő útmutatásai szerint történik. A felhasználó gazdálkodási rendszerzét érintő
szoftveralkotás elkészítése pedis szükségszerűen igényli a felhsználó által ellátott szervezési,
üzemeltetési, és egyéb adatfeldolgozási falyamatoknak a megismerését a szerző részéról.
Az első fokú bíróság ezért alaptalanul mellőzte annak viysgálatát, hogy az aalperest milyen
együttműködési kötelezettség terhelte, és ennek milyen mértékben tett eleget. Nem volt
mellőzhető továbbá, annak felderítése sem, hogy a kölcsönösen vállalt szerződéskötési
kötelezettség ellenére a szerződéskötések az egyes fázisokra miért maradtak el, és ez milyen
hatással volt a felprese teljesítésére.
A ptk 277/szakasza rendelkezik arról, hogy a feleknek a szerződés teljesítése érdekében
együtt kell működniük, így a felperes szerződésszegésének megítélése az alperes
együttműködési kötelezettségének megállapításától nem független kérdés.
Erre tekintettel az újabb eljárás során az első fokú bíróságnak tüzetesen fel kell derítenie a
tényállást, a felek együttműködésével, teljesítéssel összefüggő tevékenységével kapcsolatban.
A határozat kitért az első fokon alkalmazott szakértői véleményre is, és megállapította, hogy
a tények részletekbe menő felderítése nélkül, a szakértő megállapítása, miszerint az alperes
“minden tőle telhető segítséget megadott”.
A felhasználó tehát csak akkor állhat el a a szerződéstől díj fizetése nélkül, ha a teljesítés
érdekében , úgy járt el ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, ennek ellenére a teljesített
szolgáltatás hibásnak bizonyult, ezek után a szerzőt, megfelelő határidő tűzésével kijavításra
felhívta, és kijavítást a szerző az újabb határidőre sem végzi el. A visszaadás indokoltsága és
az együttműködési kötelezettség elemzése után, most a megfelelő határidő szabásával
kapcsolatban felmerülő problémákra térnék rá..
A kijavítási idő
12
döntésében rámutatott arra, hogy a felhasználó nem gyakorolhatja, a sikertelen kijavítás
esetére fennálló elállási jogát, amennyiben a kijavításra nyilvánvalóan túl rövid időt ad a
szerzőnek. A szóbanforgó eset egy kiadói szerződéssel volt kapcsolatos, ahol javítás címén a
kiadó szinte a könyv teljes átírását kívánta volna meg, és minderre a szerzőnek 20 napot
biztosított. Egy könyv koncepciót is érintő átdolgozása esetén ez laikus szemmel nézve is túl
(már már rosszhiszeműen) rövid határidőnek bizonyul. Szoftverek esetében az indokolt
hosszúságú határidő megállapítása nemigen lehetséges a laikus számára, mindenesetre az elv
ezekre a szerződésekre is megáll.
Szjt 49/3
Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, a felhasználó a szerződéstől díjfizetési
kötelezettség nélkül elállhat.
Mi számít alapos oknak?
Az alapos ok fennállta többnyire az együtműködési kötelezettség valamilyen megszegésére
vezethető vissza, így:
- alapos ok ha a kijavítási kérelem nem részletezi kellő mértékben a kijavítandó részeket. Így
alapos oknak számított, amikor a megrendelő a belsőépítész terveit, azzal adta vissza, hogy az
nem kivitelezhető, anélkül, hogy konkrétan megjelölte volna mire terjedjen ki a javítás. BH
1992.524
Alapos oknak számít az is, ha a kijavítás címén kért átdolgozás majdnem egy új mű
elkészítését jelentené. (BH 1983/16. A kiadó a megrendelt könyv koncepciót is érintő átírását
követelte.) Ez az eset szoftverszerződéseknél különösen gyakran előfordul, ugyanis nagyon
sokszor a megrendelő tesztelés közben ébred rá, hogy a szoftvert még további, eddig meg
nem jelölt feladatokra is szeretné használni.
Ha a kijavítási kérelem a szerződésben meg nem jelölt felhasználásra való alkalmasság
elérésére irányul, az nem más, mint burkolt szerződésmódosítás. Az ilyen kérés nemcsak
jogi, hanem technikai problémákat is felvet. A fejlesztő ugyanis vagy az eredeti rendszert
módosítja, és azt kockáztatja, hogy a rendszer lassul, újabb kis hibákat produkál, és
legrosszabb esetben “összeomlik”, vagy teljesen új struktúrájú programot kell létrehoznia. A
vevő viszont nem érti, hogy miért is kell neki egy munkáért kétszeres díjat fizetnie, vagy
pedig a módosított program lassúságára fog panaszkodni. Ha a szerző kerek perec megtagadja
a kért funkciól beépítését, a felek közötti kapcsolatot az is megrontja. A megoldást csak az
jelentheti, ha a szerződéskötés idején a felek fokozottan együttműködnek, a megrendelő
13
szükségleteinek és lehetőségeinek a feltérképrzésekor, és meggyőződnek róla, hogy a
megrendelő valóban azt kérte, ami az igényeinek megfelel. Valamint, hogy tudatában volt
annak, mi az a funkció, amit esetlegesen az adott tevékenységéhez kapcsolódóan kérhetett
volna még, de megfontolt szándékkal nem kérte. Ehhez természetesen nem elegendő, a
szakember informatikai tudása, a rendszer megtervetéséhez a mmegrendelőnek is részletes
tájékoztatást kell adnia saját munkafolyamatairól, működéséről. Ezen kívül érdemes a
megrendelő figyelmét arra is felhívni, hogy a programok utólagos módosítgatása, csak szűk
keretek között lehetséges, úgyhogy fontos, hogy már az eredeti terv minden lényeges funkciót
tartalmazzon.
Ha a mű a javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti
meg.(49/4 )
14
Az, hogy a filmhez megírt zene, a rendezőnek végül mégsem tetszik, a zeneszerzőnek nem
felróható, és méltánytalan volna a díját ezért tetemesen csökkenteni, míg a szoftver
alkalmatlansága többnyire visszavezethető valamilyen a szerzőnek is felróható okra.
Amennyiben ez az ok a culpa in contrehendo körébe tartozik, vizsgálandó, hogy miért nem
sikerült a feleknek eredményesen felmérni a fejlesztőre váró feladatot, és ezek szerint kell a
díjat mérsékelni.
A hibák keletkezése
15
így csak a nehezebben bizonyítható tervezési hibával lehet számolni. A vevőnek tehát vagy
más gyártók hasonló termékeire, vagy pedig általános ipari (szakmai) standardekre kell
hivatkoznia.
16
megtérítését kérte.
A bíróság mindkét fokon a szerzőknek adott igazat, azzal, hogy ugyan valóban vitathatatlan,
hogy a szolgáltatás február 11-én a szerződés megszüntetésének idején, nem volt alkalmas az
A. céljainak megfelelő használatra, és hogy e tekintetben a szerzők felelőssége fennáll, de a
rendszer alapjában véve üzemelt és további javítások után, ne kizárt, hogy a felperes
céljainak is megfelelt volna. Az adott pillanatban tehát, a felhasználó cégnek még nem volt
joga díjfizetés nélkül elállni a szerződéstől. A Lordok Házának indoklása szerint:
a szoftver nem olyan dolog, melynek átadása egyetlen alkalommal történik, hanem azt
szükségszerűen tesztelni kell, és a tesztelés erdményétől függően lehet csak a hibákat
kijavítani és a szükséges kisebb változtatásokat elvégezni.
Mivel a felek nem kötötték ki precízen, hogy pontosan milyen minőségű legyen a szolgáltatott
dolog, milyen hosszú lesz a tesztelési és a kijavításra adott idő, a bíróság úgy ítélte meg, hogy
a szerződés egyoldalú megszüntetésével a felhasználó lehetetlenné tette a fejlesztő számára,
hogy az a jelentkező hibákat kijavítsa, és így felmondását úgy kell értelmezni, mint ha a
rendszert az adott állapotában elfogadta volna, anélkül, hogy az az eredetileg megjelölt cél
ellátására alkalmas lett volna. A fejlesztőknek így munkájuk ellenértékeként méltányos
díjazás jár, és mentesülnek a kötelezettség alól, hogy a rendszeren további javításokat
végezzenek.
Míg a Saphena esetben a felhasználó elvesztette a pert, mivel egy használható, ám a kívánt
minőséget el nem érő rendszer további javítását lehetetlenné tette, a jelen esetben a
fejlesztő rovására döntött a bíróság, ugyanis az átadott rendszer egy alapvetó funkcióját nem
tudta hibátlanull végrehajtani a kikötött határidőre. Érdemes ugyan hozzátenni, hogy az adott
határidő szerinti hibátlan teljesítés a jogosult kifejezett kikötése volt.
Tényállás: (az eset leírása)
St. Albans helyi önkormányzata korszerűsíteni kívánta ügyvitelét, ennek érdekében ICL-lel
komplex egyéni rendszer fejlesztésére és installálására kötött szerződést. Az szerződéskötés
előzménye, hogy Margaret Thatcher kormányzata 1990 -es hatállyal bevezette az
önkormányzati fejadót, ami a helyi önkormányzatok részéről meglehetős ellenkezést váltott
ki. Az adó elszabotálásának megelőzésére, a kormányzat rendkívül szigorú határidőket
szabott, az adóbeszedés különféle fázisainak teljesítésére, a késedelembe eső
önkormányzatokat pedig jelentős bírságokkal sújtotta. A megyék, így St. Albans is a gyors és
17
pontos adóadminisztrációt számítógépes rendszer segítségével kívánták megoldani. Annál is
inkább, mivel a fejadó, viszonylagos egyszerűségének köszönhetően, - különösen jól
adminisztrálható gépi programmal. ICL egy tekintélyesebb fejlesztő vállalat, üzletet
szimatolva a dologban, ekkor a piacon reklámozni kezdte “Az ICL Megoldás” nevű temékét,
amely saját állításai szerint alkalmas a helyi önkormányzatok igényeinek kiszolgálására. Az
ajánlatot, az ICL, azzal próbálta különösen vonzóvá tenni e jelentkkező önkormányzatok
számára, hogy tudomásukra hozta: - habár a rendszer pillanatnyilag nem rendelkezik a fejadó
kiszámításához, és beszedéséhez szükséges funkciókkal, ezeknek a feladatoknak a
beprogramozására egy 70 fős profi fejlesztő gárdát fog alkalmazni, és így azok, már a
speciális egyedi igényeket, az önkormányzatok konkrét kívánságait is figyelembe véve fogják
a feladatot megoldani. Ennek hatására, számos önkormányzat , így St Albans is szerződést
kötött ICL-lel. A szerződésben részletteljesítést kötöttek ki, megjelölve a határidőket,
amikorra az egyes funkcióknak működniük kell. A szerződés külön hangsúlyozta, hogy a
fejadóval kapcsolatos feladatok elvégzésére a jogszabályban megadott határidőkre a
rendszernek alkalmasnak kell lennie. A rendszernek teljes egészében 1990 februárjára kellett
elkészülnie, míg a fejadó beszedéséhez szükséges első művelet végrehajtására, nevezetesen az
adóköteles lakosok összeszámlálására 1989 decemberére kellett alkalmasnak lennie.
A decemberi összeszámlálás során azonban, a rendszer valamilyen kisebb hibából kifolyólag
három ezerrel több adózót számlált, a tényleges adókötelesek számánál. Ebből kifolyólag, St
Albans bevételei magasabbnak látszottak a valódinál, és igy jelentősebb mennziságű központi
támogatástól esett el, ráadásul, nagyobb mennyiságű adót is utalt át a regionális
költségvetésbe, mint jogszerűen kellett volna. Az önkormánnyzat veszteségei, több mint 1, 3
millió angol font, meghaladták a fejlesztőknek járó díjat. St. Albans szerződésszegés miatt
pert indított, és kárának megtérítését követelte.
Az ICL védekezésében arrra hivatkozott, hogy a rendszernek teljes egészében csak 1990-re
kellett elkészülnie, és a félkész, még fejlesztés alatt álló mű esetében teermészetes, hogy
előfordulnak javításra szoruló hibák. Álláspontja szerint, akkor amikor a felperes
részteljesítések elfogadásába belegyezett, egyben azt is elfogadta, hogy a közbenső
időpontokban, egy nem teljesen kész, még hibákat, és hiányosságokat tartalmazó rendszert
vesz át..
A bíróság a fenti érvelést elutasította, indoklása szerint, mivel a szerződés pontosan
megjelölte, hogy az egyes határidőkre, milyen alapvető funkcióknak kell feltétlenül
működniük, a rendeltetésszerű használatra a maguk alapfeladatának körében a
rlszrendszereknek is alkalmasnak kellett volna lenniük. Mivel pedig a szerződésben
18
kifejezetten kikötötték, hogy a fejadóval kapcsolatos műveletek elvégzése a jogszabályi
határidőkre alapvető fontosságú, és az alperes ezen követelmény teljesítését kifejezetten is
vállalta, a hibás teljesítés következményei alól a fenti érveléssel nem mentesülhet.
Eurodynamic
nem minden hiba sz szegés, de ha nem lehet kijavítani azzá válhat, Ptk 277/1 a szben
megszabott minőség szerint kell szolgáltatni
Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a
felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat. (Szjt 49/3)
Ha a mű a javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti
meg.(49/4 )
Részteljesítés
19
A szoftverfejlesztési szerződés jellege
vegyes jelleg,
Szjt: ha a mű rendeltetésére kijavítás után sem alkalmas, a szerzőt mérsékelt díjazás illeti.
A törvény megosztja a kockázatot a két fél között. Az elmaradt eredmény kihatásal lesz a
szerző díjazására, mert csak csökkentett díjazásban részesül, ugyanakkor felelőssége nem
olyan szigorú, mint a vállalkozóké. Ezzel a kockázaatmegosztással a jogalkotó, helyesen a
feladat kísérleti jellegét méltányolj, mint . ahogyan a kutatási szerződésben is lehetőség van
rá, hogy a kutatónak a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is járjon. Szoftverek
eseténa rendszer terjedelmétól, bonyolultságától, a feladat jellegétól függóen , nagy számban
jelentkeznek olyan tényezők, amelyeket nem lehet pontosan előre jelezni, és kiszámítani.
Úgyhogy az adott feladattól függően sokszor, eredetileg ne kiszámítható, hogy valóban
mindaz a használat, amit a megrendelő elképzel, hatékonyan egyszerre megvalósítható. A
gyakorlatba ezt a kérdést a szerződő felek úgy szokták megoldaani, hogy alpa és kiegészítő
funkciók kategóriáiba sorolják a megrendelő igényeit, éés a fejlesztó vállalja, hogy az alap, a
rendster működéséhez elengedetlenül szüksége sfunkciók működni fognak, ezek hiányában a
szerződésszegés nmeteljesítésnek minősül, míg a kegészítő, kényelmi funkciókra nézveee
csak annzit vállal, hogy azokból megvalósít, annyit amennyit csk bír,,,de egy minimálisan
meghatározott számút mindenképpen. Ha a kiegészítő funkciók nem működnek, az nem
nemteljesítés lesz, hanem csak hibás teljesítés. Ehhez képest, ha a fejlesztő alapfunkciót nem
tud kijavítás után sem átadni, elesik a díjtól. Ha kiegészító funkciót nem bír működdésképessé
tenni, akkor csak a díj egy kisebb hányadáról kell lemondania.
Mindazonáltal az angolszász gyakorlatban ismert megfontolás, hogy a sok kicsi hiba
összeadódva nemteljesítést eredményez. Saphena?
A késedelem a fent említett határidők után nemteljesítésnek számít.
Kutatási szerződés
412/1 Kutatási szerződés alappján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendeló pedig
díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka
eredménytelen befejezése esetén is jár.
414/A
A kutatási szerződésre a külön nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerződés
általános szabályait, illeetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell
20
megfelelően alkalmazni.
Vállalkozási
391/1 A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el.
397/1 A díj (ha jogszabály kivételt nem tesz) teljesítéskor esedékes.
Megbízási szerződés
21
A felelősségkorlátozás érvényességét mind a kontinentális, mi az angolszász jogrendszer
másként bírálja el, ha egyedi szerződésről és másként, ha fogyasztóról van szó. (Igaz a
fogyasztó fogalma nem egészen azonos.)
Amennyiben a szerződés hasonló szakértelemmel bíró cégek között jön létre, a törvényi
beavatkozás szűkebb körű, így vonatkozik a Ptk 314(1) szakasza, miszerint.
A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet,
testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget nem lehet kizárni.
(2) A szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem
lehet kizárni és korlátozni, kivéve ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő
csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. (Kommentár)
Másfelől pedig, ammennyiben a szerződés az egyik fél á.sz.f -jei alapján jött létre a kikötés
megtámadható, azon az alapon, hogy indokolatlanul egyoldalú előnyt biztosít.
Magyar á.sz.f-re vonatkozó szabályozás:
209/C Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több
szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz. és amelynek meghatározásában
a másik fél nem működhetett közre.
209/D Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel
meghatározásában a másik fél közreműködött. (- az angol jogban azt kell bizonyítani, hogy a
feltétel nem tisztességtelen (azt is?))
A bírósági az ászf létét tágan értelmezi, így általános sz fnek ítélt azt is, amikor a felek úgz
kötöttek szerződést, hogy az egyik ászf-jeit vették alapul de a tárgyalások során, ha a másik
fél véleménye eltért, at eltérést ez megengedte. BH...
Angol gyak . hasonlóan értelmezi a á.sz.f létét. Attól ,hogy tárgyalnak róla, attól még á.sz.f.
22
Felelősségkorlátozás körében vállalkozó felelősség korlátozását a bíróság nem tartotta
tisztességtelennek, amikor az cssak a neki fel nem róható károkat zárta ki. BH
Tényállás:
Felperes W. Ltd. integrált, testreszabott szoftver-rendzser elkészítésére kötött szerződést, az
alperes S Ltd-vel. W maga is egy számítástechnikai termékekkel kereskedő cég, amely főként
postai úton kereskedik. W., A növekvő vállalat igényeinek megfelelően, elsősorban a postai
megrendelések , a raktárral való kommunikáció és a számviteli feladatok bonyolítására
alkalmas rendszert szándékozott vásárolni. E célból megkereste S Ltd-t és tárgyalásokba
bocsátkoztak. W. Választása azért esett S.-re, mivel az már korábban piacra dobott egy
“Mailbrain” elnevezésű saját terméket, amelyet kifejezetten postai úton megrendelhető
termékek ismertetésére és reklámozására fejlesztettek ki. Ez önmagában nem fedte le W.
igényeit,de összekapcsolható volt, egy Genasys nevű termékkel, amely alkalmas volt a
többi megjelölt funkció ellátására (vásárlások nyilvántartása, könyvviteli feladatok).
A felek több hónapos tárgyalás után, 92 nyarán kötöttek egymásssal szerződést.
Kötelezettségeiket, azok természete szerint, három különböző dokumentumba foglaták:
a, egy adás-vételi szerződésbe
b, egy szoftver-felhasználási szerződésbe és
c, egy a módosított szoftverre vonatkozó felhasználási szerződésbe.
A szerződés Sanderson CFL általános szerződési feltételeire épült, melyek között szerepelt
két, a hibás teljesítésből fakadö kárt korlátozó klauzula is. Az egyik a hibás teljesítésből
fakadó következményes kárt zárta ki, a másik pedig a közvetlen kárért fizethető összeget
korlátozta a hibás szoftverért, illetve szolgáltatásért kifizetett ár összegéig. A rendszert W.
közel egy évig próbálta használni, de az a kisebb javítások után sem működött kielégítően.
Egy év után S Ltd. az egész rendszert újból megvizsgálta és azt, tanácsolta W-nek, hogy újabb
hardver üzembe helyezésére van szükség ahhoz, hogy a rendszer zavartalanul funkcionálni
23
tudjon. W. újabb hardvert vásárolt és S további módosításokat eszközölt, de a rendszer
továbbra sem működött megfelelően. W. ekkor egy másik céggel új rendszer megalkotáására
szerződést kötött, S-t pedig beperelte, és követelte a hibás teljesítésből fakadó kára
megtérítését.
24
körülményekre tekintettel kell ésszerűnek lennie.
Az ésszerűségre hivatkozó félnek kell az ésszerűséget bizonyítania.
A minősítést a következő szempontokra figyelemmel kell elvégezni (az ésszerűségi teszt
kritériumai) :
- tekintettel kell lenni a forrásokra, amelyek a felelősség korlátozó félnek rendelkezésére
álltak az esetlegesen bekövetkező helytállás tekintetében, a klauzula kikötésekor, (b) ideértve
a biztosítás-kötés lehetőségét is.
- a felek viszonylagos alkupozícióira, - többek között, arra is hogy a jogosultnak milyen egyéb
lehetőségei lettek volna a szolgáltatás beszerzésére
- valamilyen előnyért cserében, egyezett-e bele a fél a kikötés elfogadásába
- ismerte -e a vevő a klauzulát és annak alkalmazási körét a gyakorlatban (tekintettel a
kereskedelmi szokásokra, és a felek korábbi kapcsolatára)
- a szolgáltatott dolog a vevő megrendelésére , vagy speciális igényeit figyelembe véve
készült-e?
- az adott üzletágban szokásos gyakorlat-e?
25
gyakorlatban szinte semmiféle jelentősége sincs.
A felsőbb bíróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gondossági kikötés oly
módon változtatja meg a felelősségkorlátozó rendelkezés értelmét, hogy ammennyiben S.
valóban mindent megtett a teljesítés érdekében, akkor a következményes károk W-t terhelik
De, ha S. nem a vállalt maximális gondossággal járt el, akkor Watson a következményes kárt
is érvényesítheti, ugyanis S. Nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének.
Tehát, ha a szoftver nem működik a szavatolt módon, S-nek bizonyítania kell, hogy a
szavatolt működés érdekében valóban mindent megtett, különben nem szabadul a
következményes károk alól sem.
Tehát a magyar esethez hasonlóan az angol bíróság is felróhatósági alapon közelített
felelősségkorlátozáshoz, és megengedi a nem felróható módon okozott kárt kizárását, illetve
korlátozását..
BH
A bíróság továbbá azt is hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni azon kár közt, amit
Watson azért szenved el , mert a szoftver nem működik a szavatolt módon, és azon kár között,
ami abból fakad, hogy a szoftver ugyan a szavatolt - tehát a felhasználói kézikönyvnek
megfelelő módon működött - ám ez a működés nem fedte le Watson valós szükségleteit. Ez
utóbbi probléma, ha egyáltalán S. Ltd - nek felróható, akkor a megtévesztés körébe tartozik,
tehát nem a szerződés teljesítésével, hanem a szerződéskötéskor fennálló együttműköddési
kötelezettség megszegésével kapcsolatos probléma. (“Culpa in contrahendo”), és mint ilyen ,
nem tartozik a szerződéses felelősséget korlátozó klauzula hatálya alá.
26
és annak jelentőségét jól ismerte, továbbá azzal is tisztában volt , hogy felár ellenében a
tejesítésre biztosítás köthető, és korlátozás megszüntetése elérhető.
Ami a piacot illeti, S. Helyzete nem volt annzira domináns, hogy W ne tudott volna jelentős
árrrendegménzt kicsikarni nála.
Watson tárgyalásai során a klauzulák értelmét a gongossági szint megemelésével módosítani
tudta.
Következésképp:
Nincs arra szükség, hogy a bíróság a felek viszonyába jelentősen beavatkozzon és a
szerződést módosítsa - azaz részlegesen érvénytelenné nyilvánítsa.
27
.A biztosítási elv
Az eset körülményeiből következik, hogy előre látható, a nemteljesítés vagy hibás teljesítés
egész bizonyosan ú.n következményes kárt fog okozni - azaz elmaradt hasznot és más egyéb
költségeket. Ezek összegét Watson tudja jobban megebcsülni és így a nemteljesítésből fakadó
kárra ő tud előnyösebben biztosítást kötni. Érthető tehát, hogy a kötelezett a kockázatot
Watsonra akarja telepíteni, hiszen az esetlegesen bekövetkező kár összegét mégcsak
megbecsülni sem tudja, s így nyilván az árbe beépíteni sem. Ezzel szemben Watson tud
ugyan összegszerűen becsülni, de nem tudhatja, mekkora a hiba bekövetkeztésnek kockázata.
Az optimális kockázatelosztás érdekében tehát a feleknek együtt kell működniük, mégpedig
oly módon, hogy:
a, a felhasználó- jogosult Watson előre jelzi S-nek, hogy mekkora kárral járna egy adott
időszakra az üzletkiesés, és ennek, valamint saját korábbi tapasztalatainak a hasonló
komplexitású rendszerek hibaszázalékáról, birtokában a fejlesztő köt biztosítást, és a
biztosítási díj a szerződésben felárként megjelenik
b, a felhasználó köt biztosítást, de erre tekintettel alacsonyabb árat fizet a szolgáltatásért.
Tekintettel arra, hogy a piacon melyik típusú biztosítás van inkább jelen, és melyik köthető
meg előnyösebb feltételekkel, az optimális megoldáshoz, a feleknek mindenképpen közösen
kell eldönteniük azt, hogy melyik utat választják. A saját á.sz.feltételeit alkalmazó féltől, tehát
legalább az elvárható, hogy választási lehetőséget engedjen a két út közül. (Mint ahogyan azt
egyébként Watson teszi)
Megjegyezzük még, hogy a klauzula érvényességével együtt is Sandersont szerződésen kívüli
kárfelelősség terheli, amennyiben Watfordot a szerződés megkötése előtt megtévesztette a
szerződés tárgya ( - a rendszer alkalmassága) tekintetében.
Fogyasztói szerződések
28
Fogyasztói szerződések és általános szerződési feltétel esetén a felelősség kizáró klauzula
tisztességtelennek minősülhet.
Intézményes fogyasztóvédelem keretében reális eltérítő erő lehet. A mai napig nincs
gyakorlata??
USA stb
xxx
A kártérítés mértéke
(355/1) mégpedig teljes kártérítéssel: vagyoni és nem vagyoni
(355/4) Kártérítés címén a károsult vagyonábanbeállott értékcsökkenést és az elmaradt
vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért
vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez és kiküszöböléséhez szükséges.
Ám míg:
29
318(1) Szerződésszegéssel okozott kár esetén a kártérítés mérséklésének nincs helye.
A kártérítés mértéke
- Ha a kár a szerződés megszegéséből fakad a jogosultat lehet, hogy a felelősségkorlátozó
klauzula miatt nem tudja kártérítési igényét érvényesíteni. Ha a szerződés érvénytelen és a
károkozás szerződésen kívüli felelősséget von maga után, a kár érvényesíthtő, ám a bíróság
rendkívüli máltánylást kívánó körülmény ek fennállta esetén a kártérítés mértékét
tetszőlegesen csökkentheti.
- a kár nagyságával, fajtájával kapcsolatos előrelátás?
- a kártérítés funkciói: kármegelőzés, kockázatmegosztás
Kutatási szerződés
Ptk 413/4 A vállalkozó a szerződésben kikötheti kártérítési felelősségének korlátozását.
xxx
30
kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más
szerződésekkel való kapcsolatát.
I. Termékfelelõsség
Bevezetõ
31
A termékfelelősség feltételei
A törvénytől eltérően, az irányelv definíciójában a dolog szó nem szerepel, a minden ingó,
helyén a minden "mozgatható" - all movables kifejezés áll, ami azért szignifikáns, mert nem
olyan hagyományos terminus technikus, mint az ingó/ingatlan (dolog) fogalma a magyar
nyelvben, ezek helyén a hagyományos jogi angol, a personal chattel, personal property/ real
property felosztást alkalmazza. Az eltérés következménye, hogy a szakirodalomban
megindulhatott a találgatás, vajon terméknek csak a hagyományos dolog kategóriába
illeszkedő áruk számítanak vagy a fogalom bizonyos körülmények fennállta esetén
kiterjeszthető az áruként megjelenő információra is.
Termék-e a szoftver?
“Sajátos problémák merülnek fel azon iparágak körében, amelyek információt tartalmazó
termékeket gyártanak, így könyvet, lemezt, kazettát, szoftvert... Úgy tűnik, hogy az Irányelvet
nem szándékoztak az információ hibáira is kiterjeszteni, ugyanakkor szoftverek esetében
lényeges, hogy a szoftvert tartalmazó gépek gyártói, ne mentesüljenek a termékfelelősség
alól, azzal, hogy a hibát a szoftver tartalmazta. “
32
Utóbb ezt, az aggályt az Irányelv alkalmazásához kiadott kommentár eloszlatta, miszerint,
amennyiben a számítógépi program hibája miatt, az azt alkalmazó termék kárt okoz, a
felelősség a terméket gyártóra hárul. Ezzel implicit módon a magyarázat azt is tagadja,
hogy a szoftver önmagában termék lenne.
A szakirodalomban folyó vitának ez azonban nem vetett véget, és az álláspontok a mai napig
megoszlanak a kérdésben. Az alábbiakban az angolszász irodalomban található főbb
irányzatokat ismertetem.
A skála egyik végén találjuk a szoftvert tisztán információnak tekintő nézetet, mely
szerint a szoftver szolgáltatása, valamilyen információt adó szolgáltatással, például tanácsadói
szolgáltatással analóg, és így arra nem terjedhet ki a termék fogalma.
Jane Stapelton a termékfelelősségi irányelv problematikus kérdéseit analizálva így ír erről:
Az irányelv kommentátorainak egy része elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Bíróság
rugalmasan fogja értelmezni a termék fogalmát, és nemcsak az árunak minősülő dolgokat
értik majd termék alatt, hanem mindent , ami olyan, mint a hibás áru. Ebből következőleg fel
kell tennünk a kérdést, hogy mi az, ami a hibás szoftvert a hibás áruhoz teszi hasonlatossá. Ha
erre a kérdésre a Bíróság meggyőző választ akar adni, akkor előzetesen azt kell tisztáznia,
hogy mi az, ami a hibás “áruk” által okozott kárigényeket sajátossá teszi. A tömegméretekben
való termelés nem adja meg a választ, hiszen az Irányelv által szabályozott termékfelelősség
nemcsak a tömegesen termelt árucikkekre vonatkozik. Ráadásul, az olyan nem áruk, mint a
térkép és a szoftver tömegesen előállíthatóak, és sérülés okozására képesek. Az sem állja
meg a helyét, hogy amennyiben a termék hibáira összpontosítunk, az előállító magatartását
nem kell vizsgálni: - kell.
...
33
Pragmatikus szempontból kiindulva a Winfield és Jolowicz féle kártérítési jogi szakkönyv
megfontolandónak tartja következő példát:
Ha egy repülő azért csapódik a földnek, mert az automatikus leszállás vezérlő egyik
alkatrésze bizonyos hőfok felett nem működik, akkor vajon tényleg jelentősége van-e annak,
hogy az alkatrész, azért nem működik, mert az említett hőfokon meghibásodott, vagy azért,
mert eleve úgy programozták, hogy csak bizonyos hőfok határok között működjön.
A példa arra világít rá, hogy a szoftver nem tiszta információ, hanem olyan, ami valamilyen
funkció betöltésére szolgál. A szoftvert a funkció ellátására tervezik, és hibái többnyire
tervezési hibák. Az eredmény szempontjából nézve nincs jelentősége annak, hogy egy
hagyományos vezérlőmű van rosszul megtervezve, vagy pedig a szoftver irányította. A
szoftver tehát nem a tévesen adott tanáccsal, vagy a tévesen megadott adattal rokon, hanem a
rosszul megtervezett árucikkel.
Az utóbbi megfontolás vezet arra, hogy különbözően húzzuk meg a dobozos és az egyedi
szoftverek esetén fennálló felelősség határait.
34
(Simon Whittaker könyvében e kérdéssel részletesebben is foglalkozik:)
Terméknek kellene-e tekintenünk a számítógépi programokat a Direktíva céljára? Az angol
elemzők éppencsak, hogy megfogalmazták ezt a kérdést, de a válasz kidolgozásával az
amerikai szakirodalom előbbre jár, noha még egyetlen amerikai bíróság sem hozott döntést
kifejezetten abban a kérdésben, hogy szoftver esetében fennállnak-e az objektív felelősség
feltételei.
Az amerikai kommentátorok egyetértenek abban, hogy a kérdés megválaszolásához, azt kell
vizsgálni, fennállnak-e az objektív felelősség kiterjesztésének szükségessége szoftver
esetében is. Az objektív felelősség kiterjesztésének három leggyakrabban emlegetett indoka,
hogy:
- a termék bejut a kereskedelem “vérkeringésébe”
- a gyártónak több lehetősége van a kockázatok kontrollálására, mint bárki másnak
- a gyártó a balesetek költségét az árba beépítve teríteni tudja.
Azaz az amerikai bíróságok rendszerint a fenti indokok valamelyikére hivatkoznak, amikor
jogértelmezésükkel az objektív felelősség határait az ingó dolgokon túlra terjesztik.
35
fontos vetülete, és az Európai Bíróság nemegyszer értelmezte a közösségi jogot úgy, hogy egy
adott jogszabályt “a közös piacot megteremtő rendelkezések összeségének” kontextusában
vizsgált.
xx
Talán a Bizottság álláspontjának bizonyítékául szolgálhat az a válasz, amit az
Európai Parlament egyik képviselőjének az írásbeli kérdésére adtak. A kérdés így szólt:
Kiterjed -e az termékfelelősségi irányelv hatálya a számítógépek szoftvereire is?
A bizottság egyöntetűen válaszolt: mivel a definíció úgy fogalmaz, hogy minden termék, ami
ingó, akkor is ha alkotórészként be van építve egy másik ingóba, (vagy egy ingatlanba), a
szoftver terméknek számít.
Xx
Ok-okozati összefüggés
xxx
36
Ahogyan a jogosan elvárható kifejezés is, többet jelent a törvényesen elvárhatónál. Azaz a
gyártó nem mentesül, azzal , hogy az előállításra vonatkozó minden jogszabályt és előírást
betartott.
A bizottság azért nem használta az "ésszerű" kifejezést, mivel ez a kifejezés a fogyasztó jogait
szűkítené, hiszen az ésszerűség hagyományosan tekintettel van olyan költség tényezőkre, és
egyéb elvárhatósági szempontokra is, amelyek termékfelelősség esetén nem vizsgálandóak.
A taxatívan felsorolt kimentési okok közül, a tudomány és technika állására való hivatkozás
az, ahol a gyártó magatartását kimondottan vizsgálni kell, és így lehetőség nyílhat valamifajta
felróhatósági mérce becsempészésére.
Ha a gyártó azt állítja, hogy a hiba nem volt felismerhető, ez jelentheti egyrészt azt, hogy a
hiba maga ismert ugyan, csak a tudomány és a technika állása szerint nincs olyan vizsgálati
módszer, amellyel 100%-ban kiszűrhető lenne, - ilyen volt az az eset, amikor egy doboz
37
konzervborsóban hernyót találtak, és a gyártó védekezésében előadta, hogy ő a legkorszerűbb
minőségellenőrző rendszereket használja, amelynek révén az évi 20 millió doboz borsó közül
mindössze 4 tartalmazott hernyót, és ennél jobb eredményt a tudomány és a technika állása
szerint manapság lehetetlen elérni. Mire a bíróság kifejtette, hogy az adott hibaszázalékot
valóban kitűnőnek tartja, és egyáltalán nem vethető semmilyen mulasztás a gyártó szemére,
ám a fenti védekezés nem a statisztikailag le nem csökkenthető hibák kimentésére nyújt
lehetőséget, hanem csak az olyanokéra, amelyek a tudomány és a technika állása szerint az
előállításkor még egyáltalán nem ismertek. Azaz a nem felsimerhető kifejezést , úgy kell
érteni, hogy a hibafajta nem ismert és ezért nem felismerhető.
A bizottság végül azt a következtetést vonta le, hogy a fejlesztési kockázat viselésének
megosztása jogpolitikai döntés, a költséget lehet a fogyasztóra vagy a gyártóra terhelni, és
részben vagy egészben akár az egész társadalomra is.
38
szigoríthatják alkalmazását.
Problémát okozott azonban, amikor az angol parlament nem szigorította, hanem vélhetően
könnyebbé tette a mentesülést, azzal, hogy az Irányelv szövegét a következőképpen ültette
át:
a gyártó kimentheti magát ha bizonyítani tudja, hogy a a tudomány és a technika állása
szerint a termék hibája olyan jellegű volt, hogy a forgalomba hozatal idején azt más, azonos
kategóriájú terméket előállító gyártó sem ismerhette volna fel.
Az átültetést ért kritika szerint, ez a szakasz így a szakmai standerdeket és nem
önmagában a tudomány és a technika állását veszi alapul. A Bizottság emiatt Nagy-Britanniát
be is perelte a Bíróság előtt, és így az ügy kapcsán a Bírósági Főügyész? irányadó
jogértelmezést bocsátott ki:
Az Irányelv egy olyan objektív felelősségi intézményt kíván megvalósítani, amely immáron
nem abszolút, hanem korlátozott jellegű, - tiszteletben tartva a kockázatok károsult és
gyártó közötti méltányos megosztásának elvét. Ezek szerint a gyártónak kell viselnie az
összes előre becsülhető kockázati költséget, de nem a fejlesztési kockázatot, amely jellegénél
fogva kiszámíthatatlan. Éppen ezért az Irányelv értelmében a károsultnak bizonyítania kell a
kár felmerülésének tényét, a termék hibás voltát, és a kettő közötti okozati összefüggést, de
nem kell, hogy mindez a gyártónak felróható legyen. Ugyanakkor a gyártó kimentheti magát
azzal, hogy a tudomány és a technika állása szerint a terméket forgalomba hozatalának
időpontjában nem lehetett hibásnak tekinteni.
Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk arra, hogy mivel az Irányelv csak a tudomány és a
technika állását említi, nincs szó annak a vizsgálatáról, hogy mi a kérdéses időpontban a
szokásos ipari gyakorlat. Más szavakkal, a gyártó esetleges mentesülésére semmilyen
kihatással nincs az a tény, hogy az adott időpontban, iparágában senki más sem teszi meg a
szükséges intézkedéseket az áruk nagyobb biztonságának elérésére, feltéve, hogy tudományos
ismereteink szerint létezhetnének ilyen intézkedések.
A költség aspektusok tehát a vizsgálandó körön kívülre esnek, mint ahogyan az sem
releváns, hogy az adott gyártó nem tudott lépést tartani a technikai haladással, és a
szakirodalomban fellelhető eredményekkel. Úgy gondolom, hogy a gyártó tudásszintjének
az adott terület legmagasabb szakértői tudása kell mércéül szolgáljon.
39
Itt jegyezném med, hogy a mérce kikristályosításához szükséges még a tudományos és
technikai ismeretek fogalmát tovább pontosítani.
A tudományos kultúra fejlődése nem lineáris abból a szempontból, hogy az új
felfedezéseket megszületésükkor gyakran a tudományos közösség nagy része
megbízhatatlannak, megalapozatlannak tartja, idővel azonban az új tudás egyre szélesebb és
szélesebb körben válik elfogadottá, míg végül szinte egyöntetűen mindenki a hívévé válik.
Éppen ezért nagyon is lehetséges, hogy valamely termék piacra dobásakor egy-egy
elszigetelt hang figyelmeztet az áru potenciális veszélyeire, míg a tudományos többség
biztonságosnak tartja. A kérdés az, hogy egy ilyen ambivalens helyzetben, amikor a kockázat
nem is biztos, hogy fennáll, és létezését a többség csak utólag ismerheti majd el, egy ilyen
helyzetben hivatkozhat-e a gyártó a a tudomány és a technika meglévő szintjére.
Nézetem szerint a fenti kérdésre tagadó válszt kell adnunk. A tudományos ismeretek állását
nem lehet a többségi szakvéleménnyel azonosítani, hanem a legelőrehaladottabb kutatások
eredményeivel.
xx
Ez a Bizottság által javasolt értelmezés van leginkább összhangban a Közösségi szabályok
mögött húzódó célokkal, a gyártónak kell az előre látható kockázatokat viselnie, amelyekkel
szemben meg tudja védeni magát, akár úgy, hogy a kutatás és fejlesztésbe invesztálva
megelőző intézkedéseket tesz, akár úgy , hogy felelősségbiztosítást köt a termékei által
okozott kárra.
Ha a tudományos szakvélemények tömegében egy is van, amely a várható kockázatra
figyelmeztet, a gyártó többé nem hivatkozhat arra, hogy a kockázat nem volt előre látható,
és mint ilyen kívül esik a termékfelelősség körén.
40
A fentiek fényében a szoftverekről a következő mondható el:
A szoftver hibája többnyire tervezési hiba. ( Nehézkesen alkalmazható az at érv, hogy a hiba
nem volt felismerhető, amikor az nem az embertől függetlenül létezett, hanem az ember által
létrehozott.) Hibái, a hibalehetőség értelemben véve ismertek, hiszen köztudott, hogy
hibátlan szoftver nem létezik, ám a konkrét, adott körülmények között fellépő és a a termék
biztonságát veszélyeztető hiba természetesen ismeretlen. Kiszűrhetőek-e a tudomány és a
technika állása szerint az ilyen hibák. Ha a válasz nemleges, a gyártó érvelhet azzal, hogy
mivel csak a kockázat volt ismert, de a tudomány és a technika állása szerint a veszélyt
elhárítani nem lehet, a termék nem hibás, hanem csak olyan, amilyenre amilyenre jelenleg az
emberi technika képes.
Ha viszont létezik olyan teszt, amellyel a hiba kiszűrhető, a védekezés már nem áll meg. A
valóság az, hogy tesztelni elméletileg a végtelenségig lehet, a gyakorlatban azonban nyilván
nem. A megfelelő tesztelés kérdése tehát újfent ésszerűségi, gondossági, felróhatósági
kérdéssé válik, ami ellentmond az objektív felelősség követelményének.
41
II Klasszikus kártérítési felelősség
A szoftver viszont természetszerűleg efféle sérülések okozására önmagában nem képes. Nem
a szoftver maga okoz sérülést, hanem a szoftver által irányított gép, vagy az arra támaszkodó
ember.
Előfordul, hogy a téves információ balesetekhhez vezet, ám ennél jóval gyakoribb a gazdasági
kár. Az értékkel bíró információ elvszítése, eltorzulása pedig önmagában is kár jelent, de
ezekre a nap mint nap előforduló esetkre, a termékfelelősség nem terjed ki. A károsult,
amennyiben a fejlesztővel nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban, ilyenkor kártérítési
igénnyel léphet fel ellene. Programok fagynak le, megírt munkák vesznek el, határidős
feladatok nem készülnek szoftverhibák miatt, az ebből fakadó kártérítési igény érvényesítése
mégis szinte példa nélkül való.
Magyarországon és Angliában eleddig egyetlen ilyen esetet sem publikáltak, és Amerikában
is, ahol a személyi számítógépek használata a legelterjedtebb, és ahol a büntető kártérítés
intézménye jóval inkább motivál pereskedésre, is csak szórványosan fordultak elő ilyen
esetek.
42
A kártérítési felelősség fennálltának Ptk-ban szabályozott öt feltétele közül, a károsultnak kell
bizonyítania:
- a kár bekövetkeztét
- azt, hogy a károkozó tanusított olyan magatartást, ami a kárt előidézhette
- és azt, hogy a kár és az állítólagos károkozó magatartása között (adekvát) ok-okozati
összefüggés van.
A károkozó bizonyíthatja, hogy a kárt nem felróhatóan okozta.
A törvény pedig vélelmezi, hogy amennyiben, nincsen a jogellenességet kizáró ok, a
károkozás jogellenes volt. A jogellenességet kizáró ok fennálltát a károkozó bizonyíthatja.
Az ok-okozati összefüggés
A károsult közrehatása
A szoftver által okozott kár bekövetkezte mindig azon is múlik, hogy a szoftver által
szolgáltatott információt, az azt megkapó személy hogyan kezeli. Felmerül a kérdés, hogy
amennyiben a felhasználó tud a szoftverhiba kockázatáról, mennyiben köteles biztosítási
intézkedéseket tenni.
43
valamiért nnem üzemképes,,,a másik azonnal helyettesíteni tudja. Repüpőgépeken, a
légiirányításban, atomerőműveknél ezek az óvintézkedések már a kötelező gyakorlattá váltak,
ám vannak olyan kritikus biztonságot igénylő területek, ahol még nem előírásszerű az efféle
körültekintés.
Nagy port vert fel Angliában az az eset, amikor a londoni mentőszolgálat riasztáskijelző
rendszerének hibájából, jónéhány beérkezett segélykérő hívásra nem küldtek ki mentőautót. A
történtek után a kritika csak részben irányult a szoftverkészítők ellen, legalább ilyen
mértékben hibáztatták a mentőszolgálat óvatlanságát, amiért nem volt alternatív híváskijelző
rendszere, és amiért a rendszer használatának tesztelésére nem szántak elég időt.
Gyógyászati alkalmazás
Az angol bíróségi gyakorlat nnehezen ítél meg rosszul sikerült kezelés miatt kártérítést , mivel
a sérelem okaként többnyire nem a rossz kezelést, ahnem a betegséget tekintik. Ettől
függtelenül van olyan eset, amikor valóban maga akezelés okoz sérülést, ilyen votl az
amikor a szoftver hibája miatt sugárkezelésben részesülő betegek az előírtnál lényegesen
nagyobb dózist kaptak.
Tanácsadó szolgálatok
Vitatott a szoftverkészítők felelőssége abban az esetben is, amikor tanácsadó cégek a hibásan
feldolgozott adatok fényében téves információt adnak megrendelőiknek. Az amerikai ...
esteben amikor az adótanácsadó a stámítógépi program hibája folytén számolta el ügyfele
adóját, a bíróság nem fejlesztőt, hanem a tanácsadőt tartotta a kár okozójának, mivel
túlságosan megbított a gép eredményeiben. Jóllehet a tanácsadó bizonyítani tudta, hogy a
számítógép eredmények utánaszámolása olyan időigényes feladat, hogy az a piaci viszonyok
között élet szerűtlen volna, a bíróság úgy ítélte meg, hogy ha kisebb hibákat a szakember nem
is vesz észre nagyobb eltéréseknek a “kellő körültekintés mellett” fel kell tűnniük, ezért a kár
nem hárítható át a fejlesztőre. ...
Az elõreláthatóság - Foreseeability
Részben az ok- okozati összefüggés meglétével kapcsolatban merül fel az a probléma, hogy
sok szoftver rendkívül változatos módon felhasználható, és míg a fejlesztõ elõre láthat
44
bizonyos alkalmazásokat, mások számára is teljesen váratlanok. Jó példa erre a
táblázatkezelõ szoftverek alkalmazása, ahol a fejlesztõk többnyire tisztában vannak vele, hogy
a program hibái esetleges nayagi veszteségekhez vezetnek, és ehhez mérten próbálják
megfelelõen biztonságossá tenni a program mûködését. Ám az már nem elvárható a
fejlesztõtõl, hogy gondoljon arra is, a táblázatkezelõt kórházban ápolt szívbetegek adatainak
feldolgozására használják, és a hiba emberek halálába kerülhet. Az ilyen speciális
alkalmazásokhoz speciális biztonsági eszközök beépítése szükséges a programba, amit a
fejlesztõ ne fog magától értetõdõen beépíteni. Sajnos jelenleg a felhasználók sokszor
nincsenek annak tudatában, hogy extra biztonságot kívánó igényeikhez extra biztonságot
nyújtó szofvert kell beszerezniük, illetev megrendelniük, és így sok kár származik abból, hogy
a felhsználó nem a neki megfelelõ szoftvert szerzi be. Az elõre nem látható felhsználási mód
tehát, egyrészt problematikussá teszi az ok-okozati összefüggést, másrészt kiiktatja a
felróhatóságot. A kártérítési intézmény célja a kár bekövetkeztének megelõzése és a
méltányos kárallokáció, mind a megelõzés mind a méltányosság szempontjából az a
legmegfelelõbb megoldás, ha a megrendelõ körültekintõen szerzi be a számára szükséges
szoftvereszközt, és a fejlesztõ csak azon kockázatok viselésében kénytelen szerepet
vállalni, amelyeket elõre láthatott és a szükséglet tudatában kivédhetett.
Felróhatóság
A bíróságoknak különösen nehéz feladata van, amikor egy olyan speciális szakértelmet
kívánó területen, mint a szoftverfejlesztés, meg kell határozniuk az elvárható gondosság
kritériumait. Egyértelmű szakmai standerdek és iránymutatások hiányában ez szinte
lehetetlen. A bíróság nem tehet mást, mint hogy vakon bízik a szakértői véleményben, ám a
munka jellegéből következően a szakértő is sokszor csak találgatni tud. Az elvárható szakmai
gondosság indikátora lehet az ISO szabványok alkalmazása, illetve a részletes, alapos
dokumentáció elkészítése, ám ezeknek az indikátoroknak a megléte korántsem nevezhető
döntő bizonyítéknak a gondosság tekintetében. Így nem ritka, hogy a felkért szakértők
véleménye szöges ellentétben van egymással, mint ahogyan az sem, hogy maga a szakértői
vélemény hibás.
Lloyd -szakértő probléma
Reed/IT szakmai standerd plusz
- mi várható el egy úttörő iparágban
- mi várható el a szaktekintélytől
45
Spec. Károkozási fajta: A megtévesztés
A felelõsség kizárása
Ilyen körülmények között nem csoda, ha ritkán keeerül csak sor perindításra, habár ahogy a
szoftverek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a mindennapi éleet során, az ilyen irányú
pereskedés volumene is várhhatóan nőni fog.
46
(általánosan elvárható, előrelátás
- kórházi eset
rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények - kommentár - ezek milyen jellegűek??)
Itt megintcsak nem lehet egyelőre még a magyar gyakból példát felhozni, így újfent angol és
amerikai esetekre fogok támaszkodni.
1. Előre láthatóság
2. Felróhatóság
- gondatlanság
Különböző formái
- túlságosan bízik a szoftverben
- nem használja 27.21
3. Okság
27.22
47
Kimentési lehtőségek:
- közrehatás
Az alvállalkozó felelőssége
48