••

NYELVKONYV
FERENCZI ATTILA • MONOSTORI MARTINA

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ
 Bírálók: NAGY PIROSKA

TECYEY IMRE

ISBN 963 19 5108 1

© Ferenczi Attila-Mon ostori Martina 1998

A könyv engedélyszáma: 47943/97 . XV.

 ELŐSZÓ

Könyvünket elsősorban olyan tanulóknak szánjuk, akik a magyar nyelvtan alapfo-

galmainak ismeretében kezdik el tanulmányozni a latin nyelvet. Mindenekelőtt az
iskolák felsőbb osztályaiban (a gimnáziumi nyelvkönyv kiegészítéseként), illetve a
felnőttek oktatásában használható (egyetemek bölcsészkarán a nem latin szakosok
kurzusain). A benne megfogalmazódó nyelvi anyag elsajátítóját egyetemi latin záró-
vizsga, illetve az állami középfokú nyelvvizsga letételére készíti elő. A könyv any;:1-
gának összeállításakor abból a meggyőződésből indultunk ki, hogy a latin nyelvtan-
nak és szókincsnek a középfokú tudásszinten elvárható alapjai még a legrövidebb
formában kifejtve is megtöltenek egy kötetet. Könyvünkben ezért elődjével, a
Banó-Nagy-Waczulik-féle nyelvkönyvvel szemben nem maradt hely rendszerezett
kultúrtörténeti ismereteknek. A középfokú nyelvvizsga kultúrtörténeti részére tehéit
más forrásból kell felkészülni. A kultúrtörténet vázlatának ismertetése csakis a nyelv-
tan rovására történhetett volna, amit egy nyelvkönyv - meggyőződésünk szerint -
nem vállalhat.
Könyvünk négy nagyobb, nem egészen egyforma módon megszerkesztett alegy-
ségre oszlik. A változtatásokkal az egyre fejlődő tudásszint változó igényeihez pró-
báltunk alkalmazkodni. Az egyes olvasmányok A, B, illetve a 2. egységtől kezdve A,
B és C egységekre oszlanak. Az A, illetve a B egységek szövegei lehetőséget nyújta-
nak a gyakorlásra. Az olvasmány nyelvtanának elsajátításához nem szükséges feltét-
lenül mindkét szöveg feldolgozása. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a könyvet kü-
lönféle szintű kurzusokon használjuk. A gyors és átfogó nyelvtani ismeretek meg-
szerzését célzó tanulás során elégséges csak az A szövegek elolvasása (pl. egyetemi
záróvizsgára való felkészülésnél). Az alaposabb fordítási rutin megszerzését is célul
kitűző tanulás során tanácsos mindkét szöveget áttanulmányozni. Az A és B szöveg
arra is lehetőséget biztosít, hogy a problémásabbnak érzett nyelvtani anyagnál
hosszabban elidőzzünk, és elolvassuk mindkettőt, míg a könnyebben elsajátított
anyagrészeknél már az egyik szöveg elolvasása után továbblépjünk. A C részben az
olvasmány nyelvtanához kapcsolódó gyakorlómondatokat, tehát nem összefüggő
szöveget találunk.
Az egyes alegységek közötti legfontosabb különbséget az jelenti, hogy a nyelv-
könyvnek csak az első két egységében szótároztuk ki az olvasmányok szövegét. A
harmadik és negyedik alegységben szótározási segítséggel szeretnénk a könyv olva-
sóit fokozatosan önálló szótárhasználatra szoktatni. Hosszú évek során alakult ki
bennünk az a tapasztalat, hogy a biztos szintaktikai és alaktani ismeretek birtokában
lévő tanulók is tanácstalanul állnak ismeretlen szövegek előtt, ha nincsen bizonyos
szótárkezelési rutinjuk., Ezért a nyelvkönyv második részének használatához külön

3·
latin szótárra van szükség. (CYöR1<ösY ALAJOS: Latin-magyar szótár vagy TEGYEY IMRE:
Latin-magyar zsebszótár.) Az első három egységben (a feladatok kivételével) jelöltük
a latin szavak hosszúságát. Ezzel a magánhang zók helyes hosszúságának elsajátítá-
sát szeretnénk megkönnyít eni. A negyedik részben azonban elhagytuk a hosszúság-
jeleket, hogy megszokottá tegyük a latin szövegek általános írásképét, azaz a
hosszúságjelek hiányát.
Az olvasmányo k megértéséhe z szükséges nyelvtani anyagot igyekeztünk tömören
és világosan kifejteni, ezért szükség esetén a könyvből egyedül is lehet tanulni. A
nyelvtani feladatok megoldása a Függelékben megtalálható . A terjedelmi korlátok
miatt azonban az olvasmányo k után csak az új nyelvtan bemutatásár a volt lehető­
ségünk, és elmaradt a régebbi anyag szisztematik us ismétlése. Szaktanár irányításá-
val ezért sokkal jobb eredménnye l forgathatjuk a könyvet.
Jó munkát a tanuláshoz!
A szerzők
 BEVEZETÉS

1. A latin nyelv története

A latin nyelv az indoeurópai (régebbi nevén indogermán) nyelvcsalád tagja. Ez a
nyelvcsalád, mint neve is mutatja, hatalmas területeken terjedt el Indiától egészen
Nyugat-Európáig. Az indoeurópai nyelvcsalád ágai a latin mellett az indoiráni, ör-
mény, görög, kelta, albán, szláv (és balti), valamint a germá~ nyelvek. Ma kontinen-
sünkön a három finnugor nyelvű ország (Magyar-, Finn- és Eszt-) kivételével minde-
nütt indoeurópai nyelvet beszélnek.

germán újlatin szláv

angol francia cseh
német olasz horvát
portugál lengyel
román orosz
spanyol szerb
szlovák
szlovén

A latin eredetileg csak Itália egy részének, Latiumnak (innen a név) és Rómának a
nyelve volt; a félsziget más tájegységeit elfoglaló egyéb italikus törzseknek saját nyel-
vük volt. A latin legközelebbi rokon nyelvei az umber, a venét, az oszk és a szabin
(ez utóbbi kettőt nevezzük összefoglalva szabellnek). Róma közelében éltek etrusz-
kok is, akik nem tartoztak az italikus népességhez. Az ő nyelvüket, bár maradtak
fenn írásos emlékek, mind a mai napig nem sikerült teljes biztonsággal megfejteni.
Az azonban bizonyos, hogy az etruszk jelentős szerepet játszott a latin nyelv fejlő­
désében. A dél-itáliai és szicíliai görög gyarmatvárosok szintén fontos szerepet ját-
szottak a rómaiak kulturális és nyelvi fejlődésében. A latin nyelv csak Róma katonai
és politikai szerepének növekedésével szorította háttérbe rokonait, és vált Itália,
majd később a Római Birodalom nyugati felének meghatározó nyelvévé (a biroda-
lom keleti felében a görög töltötte be ugyanezt a szerepet).
A Kr. u. 5. századtól kezdve a latin nyelv egysége megbomlott, és a korábban is
meglévő területi változatokból, ,,nyelvjárásokból" lassan és fokozatosan a római bi-
rodalom egyes, politikailag is önállósuló részein új nyelvek alakultak ki. Ezeket a la-
tin leánynyelveinek Cneolatin" vagy újlatin nyelveknek) nevezzük: olasz, francia,
11
11

spanyol, portugál, román, rétoromán.

Az indoeurópai nyelvek közül nem a latinnak vannak a legkorábbi nyelvemlékei.
 A görög nyelv első írott forrásai, a Krétán és Mükéné ben - Püloszban talált
ún. ,,li-
neáris B" táblák a Kr. e. 12. századból származnak. A legkorábbi latin nyelvű
emlé-
künk (az ún. praenestei fibula - ruhatűző kapocs - felirata) ezzel szemben
csak" a
11
Kr. e. 6. századból származik. Nagyobb mennyiségű írott nyelvem lékünk csak
a Kr.
e. 3. századból maradt fenn (Plautus vígjátékai). A latin nyelvet a középko ron
át egé-
szen az újkor derekáig Európa számos országában használták a tudomán yos
és a hi-
vatalos politikai érintkezés nyelveké nt. Hazánkn ak 1845-ig (a magyar mellett)
hiva-
talos állami nyelve volt.
A latin nyelv több mint 2000 éves története során természetesen sokat változott
,
ha tehé1t latinul tanulunk , világosan meg kell határozn unk, melyik nyelválla
potot
vizsgáljuk. Könyvün k nyelvtana az ókori klasszikus próza nyelvhasználatát követi,
te-
hát a Kr. e. ·1. század (főként Cicero és Caesar) nyelvi normáit igyekszik megtanít
a-
ni. Ennek a nyelvnek az ismerete bárki számára jó alapot adhat, hogy ezután
egyé-
ni érdeklődésének megfelelően a későbbi vagy korábbi korok nyelvi sajátsága
it
könnyen elsajc'ítíthassa.

2. A kiejtés
Magyarorszé.í.gon ma kétféle latin kiejtés használatos. Az egyik a hagyomá
nyos
vagy "erasmusi a másik az ún. Jestituál t azaz visszaállított ókori kiejtés. Az
11
11
1
1 előb­
bi a 16. században élt németalf öldi humanis táról, Rotterda mi Erasmusról kapta
ne-
vét, aki rendezte és szabályokban rögzítette a latin betűinek hangértékét. Erre
azért
volt szükség, mert a középko rban teljesen szabályozatlan és területen ként igen
kü-
lönböző volt a latin szavak kiejtése. Magyarországon az 1970-es évekig
egységesen
ezt a kiejtést használták.
A második világháb orú utáni években az angol egyetemekről elindulva Európa
nagy részén elterjedt a „restituá lt" kiejtés szokása. A latin nyelv betűinek az
ókor-
ban használatos hangérté két a 20. századi nyelvészek csak indirekt úton következ
-
tethették ki, mivel hangzó forrásunk az ókorból természetesen nem maradt.
Fel-
használták a leánynye lvek tanulságait, a más nyelvbe átkerült jövevényszavakat
, a
nyelvtört énet következ tetéseit stb.
Általános (tehát mindkét kiejtési rendszerben érvényesülő) szabályok:
Magánhangzók: a, e, i, o, u. A magánha ngzók rövidségét és hosszúságát nem je-
lölték, mi azonban könyvün kben, hogy segítsük a helyes hosszúságok megtanu
lását,
föléjük írt vízszintes vonallal jelöljük a hosszú magánhangzókat: a e i ö ü.
A nem
tankönyv céljára készült szövegekben efféle jelölést nem találunk.
Az a betűt rövid vagy hosszú á hangnak ejtjük.
Az e betűt, ha rövid hangot jelöl, e-nek, ha hosszút, é-nek ejtjük.
Az i megfelel kiejtésében a magyar i-nek, csak a szó elején magánhangzó előtt
és
két magánhangzó között hangzott j-nek pl. lanus, Maius.
Az o és u általában megfelel anyanye lvünk hangjainak.
A görög szavakban előforduló y-t i-nek ejtjük.
A gu, qu, su hangcso portokba n a tőbeli magánha ngzó előtt az u v-nek hangzik;
pi. qualitas lingua.
1

A kettős magánh angzók (diftongusok) közül az au, eu, ei kiejtése megfelel

a
magyar hasonló hangzóc soportok énak, azzal a különbséggel, hogy a latinban
ezek
mindig hosszúnak számítanak.
 A mássalhangzókat általában az anyanyelvünkben is megszokott módon képez-
zük, kivéve, hogy az s kiejtése mindig sz.
A görög eredetű mássalhangzócsoportok kiejtése a latinban: ch - kh; ph - f;
rh - 0 th - th.
Különbségek a két kiejtési rendszer között:
Az erasmusi kiejtési rendszerben az ae betűpárt é-nek, az oe-t pedig ő-nek (te-
11
11

hát egyszerű hosszú magánhangzóknak) ejtjük. A mássalhangzók kiejtésével kapcso-

latban a következőket kell megjegyeznünk: a e betű hangértéke attól függ, milyen
hang követi. Ha magas magánhangzó (i, e) áll utána, e, pl. Cicero, Caecilius, ha mély
magánhangzó (a, o, u) vagy mássalhangzó áll utána, illetve ha a szó végén áll: k, pl.
Catullus, Corsica, creta, lac stb. A cc csoport első c-je mindig k, a második kiejtését
pedig az utána következő hang minősége határozza meg az iménti szabály szerint.
A ti betűcsoport magánhangzók előtt ci, pl. Horatius, mássalhangzók előtt ti ma-
rad, pl. porticus stb. Ha a ti csoportot s, t vagy x hang előzi meg, mindig ti-nek ejt-
jük, pl. Sextius. Ugyanígy ti-nek ejtjük, ha hosszú az i hang: pl. totius.
A Jestituált kiejtésben az ae ai, az oe pedig oi. Tehát ezek is kettőshangzók (dif-
11

tongusok). A e mindig k-nak, a ti pedig ti-nek hangzik.

A két kiejtési rendszer közötti különbséget az alábbi táblázat foglalja össze.

betű(cso-
erasmusi" ,,restituált"
port) 11

c c-k k
ti ci - ti ti
ae é a1
oe ő oi

Ha következetesen alkalmazzuk, a két kiejtési rendszer bármelyikét használhat-

juk az ókori szövegek olvasásához. A középkori vagy az újkori latinság szövegei ese-
tében az erasmusit használjuk!
11
11

A hangsúly
A hangsúly a latin nyelvben is a szó valamelyik szótagjának határozottabb, nyo-
matékos kiejtését jelenti. Anyanyelvünkben a szó első szótagja hangsúlyos, a latin
nyelvben a hangsúly helye a szótagok számától és hosszúságától függ.
Az egytagú szavak természetesen egyetlen szótagjukon hordozzák a hangsúlyt. A
kéttagú szavaknak az első szótagja hangsúlyos. A kettőnél több tagú szavak hangsú-
lyát az utolsó előtti szótag hordozza, ha ez a szótag hosszú; ha rövid, a szó végétől
számított harmadik szótag válik hangsúlyossá, függetlenül annak hosszúságától.

7
 3. A nyelvtani szakszavak
A latin nyelvtanulás hagyományának fontos része, hogy a nyelvtani szakkifejezé-
seket latinul adjuk meg, ezért már az első olvasmánytól kezdve latin terminusoka t
használunk a nyelvtani magyarázatokban. A legfontosabb kifejezések:
A latin nyelvben két alapvető ragozási rendszer van: a declinatio és a coniugatio.

A declinatio
A latin névszóragozási rendszer. Nem főnévragozás, mert a decfinatióba n rago-
zódnak a melléknevek és némi eltéréssel a névmások és a számnevek is. Öt decli-
natio alakult ki a névszói tövek, valamint a ragozási hasonlóságok alapján.
A latinban két szám van: egyes szám és többes szám.
egyes szám - singularis (sing.)
többes szám - pluralis (p/ur.)
A latin névszóragozás öt állandó esetből áll:
nominativus (nom.) - alanyeset
accusativus (acc.) - tárgyeset
genitivus (gen.) - birtokos eset
dativus (dat.) - részeshatározó eset
ablativus (ab/.) - egyéb határozókat kifejező eset
Ez az öt eset ismétlődik singularisban és pluralisban, tehát egy latin declinatio
összesen 10 alakot tartalmaz.
Az öt állandó eseten kívül van két olyan, aminek használata kevés névszót érint.
Ez a kettő a vocativus, a megszólítás esete, valamint a locativus, a „hol?" kérdésre
felelő helyhatározó.

A coniugatio
A latin igeragozási rendszer neve. Négy fajtája, azaz négy lehetséges variációja
van. Ez azt jelenti, hogy a latin nyelv igéi négy alaki csoportba oszthatók be. A de-
clinatiókhoz hasonlóan a tövek, illetve a ragozási hasonlóságok alapján alakultak ki
ezek a kategóriák. Ennek megfelelően beszélünk 1., 2. stb. coniugatióró l.
A három igeidő neve a latinban:
praesens - jelen idő (a praesum igéből - ,, jelen levő")
praeteritum - múlt idő (a praeterire igéből - ,,ami mellett elmentünk")
futurum - jövő idő (a sum igéből - ,,majdan létező")
A latin igeragozás jellegzetes sajátossága, hogy a cselekvésnek (vagy a történés-
nek) nemcsak az idejét, hanem a szemléletét is meghatározza (actio), azaz megkü-
lönböztet folyamatosságot és befejezettséget.
perfectum - befejezett (a perficio - ,,megcsinál", ,,megvalósít" igéből)
imperfectum - folyamatos (in + perfectum - ,,be nem fejezett")
Pl. A kocsi rúdja eltörött. Csak perfectum alakkal érzékeltethető lezárultság.
Minden latin igeidőben van tehát perfectum és imperfectum ragozás.
Ebből következően a latin nyelvben nem elégséges az igeidőket egyszerűen „je-
len idő" vagy „múlt idő" névvel nevezni, mindig hozzá kell tennünk az imperfec-
tum, illetve a perfectum megkülönböztetést is: pl. praesens perfectum, praeteritum
imperfectum , futurum perfectum stb.

8
 A latin igék kétféle igenemhez (genushoz) tartozhatnak: lehetnek cselekvőek és
szenvedőek. Ha a leggyakoribb előfordulást, vagyis az ige állítmányi szerepét
vesszük alapul, ez annyit jelent, hogy az állítmány melletti alany vagy végrehajtója
a cselekvésnek (cselekvő az igealak - activum), vagy elszenvedi a cselekvést, rajta
hajtják végre (szenvedő igealak - passivum).
A magyarhoz hasonlóan három mód van a latinban is, azonban e három latin
mód használata és jelentése nem azonos a mieinkkel.
indicativus - kijelentő mód;
coniunctivus - kötőmód; főmondati jelentésben leggyakrabban felszólítást (prae-
sensek), illetve feltételességet (praeteritu mok) fejezhet ki. A latin coniunctiv us azon-
ban legtöbbször az alárendelő mellékmo ndatok állítmányaként fordul elő;
imperativus - parancsoló mód; kizárólag felszólítást fejez ki.

9
 1./1.

De prövinciis
lmperium Römanum ex prövincifs cönstat, et Osque ad Danubium fluvium per-
A tinet. Populus Römanus ergö multas prövincias administrat. Römanf prövincias ad
Danubium sitas Pannoniam et Nöricum nöminant. Nostra provincia est Pannonia.
Pannonia praeter Nöricum ceteras quoque finitimas prövincias habet: Moesiam et
lllyriam. Pannoniam et Dalmatiam Römanf lllyricum quoque appellant.
Terram Pannoniae nön sölum Römanf, sed etiam Celtae habitant. Nöriö et
Pannonif nön in oppidfs, sed in parvfs casfs et vfös vfvunt. At multa oppida Römana

MOESIA.

Pannonia és a környező provinciák

ad Danubium sita sunt. Röman,, ubi in
provincia.s veniunt, pr,mö castra, postea
mOnicipia vel colönias collocant, viasque
longas i nter col ön ias aedificant. Cl ara
mOnicipia Pannoniae prövinciae sunt:
Aquincum, Gorsium, Arrabona, Scarbantia
etc. Prövinci,s Röman,s legatI AugustI
praestant.
Röman, terra.s trans Danubium sitas
Germaniam nöminant. Ad Danubium
autem imperiö Römanö Böihaemum flniti-
mum est. Marcomann,, Quad, et postea
Vandal,, incolae Böihaem, populö Römanö
inim,ö et imperiö Römanö per1culös1 sunt,
et bellum Röman,s parant. At Röman,
multös v,cös populörum in bellö capiunt.
lta prövinciae ad Danubium sitae quasi
pröpugnacula imperi, contra Germanös
sunt.

Corsiumi sírkő

Corsium, a forum keleti díszkútja

 Cögitö, ergö sum.
B Am,citia semper cara est.
Historia est magistra vitae.
lnter arma silent MOsae.
Magis movent exempla, quam verba.
Verba movent, exempla trahunt. . J
Parva flamma saepe incendium magnum suscitat.
Serum auxilium post proelium.

SzóTÁR

A ad praepositio+acc. -nál, -nél, mellett; -ra, Dalmatia, -ae, f. - tartomány az Adriai-ten-

-re; -hoz, -hez, -höz; felé; végett, -ért
administrö 1 - vezet, igazgat
aedificö 1 - épít
appellö 1 - hív, nevez; akit/amit aminek:
mindkettő accusativus
Aquincum, -i, n. - város Pannoniában, a mai
Óbuda területén
Arrabona, -ae, f. - város Pannoniában, a mai
Cyőr helyén
at - viszont, másrészről, azonban; de, ellen-
ben
Augustus, -i, m. - a római császárok mellék-
neve, melyet Giius luljus Caesar Octa-
vianus használt először. Eppen ennek alap-
ján emlegetjük őt egyszerűen Augustus-
ként. Az utána következő valamennyi
uralkodó felvette ezt a címet és nevet.
autem - pedig, továbbá (rendszerint a máso-
dik helyen áll a tagmondatban)
bellum, -i, n. - háború, harc
Böihaemum, -i, n. - egy kelta nép által la-
kott terület, ma Csehország, illetve Auszt-
ria fekszik ezen a vidéken
capiö 3 cepi captum - elfoglal, elfog
casa, -ae, f. - kunyhó, házikó, kalyiba
castra, -örum, n. (csak többes száma van) -
(katonai) tábor
Celta, -ae, m. - kelta (férfi)
ceterus 3 - más, egyéb
darus 3 - híres
collocö 1 - felállít, berendez, megszervez
colönia, -ae, f. - telep(ülés), gyarmat
cönstö 1 -stiti -statürus - áll valamiből; ami-
ből: ex+ablativus
contra praepositio+acc. szemben,
ellen(ében)
ger rnentén, !llyricum területén, ma Hor-
vc1torszc1ghoz tartozik
Danubius, -ii, m. - a Duna neve forrásától
Orsováig (Románia; a Vaskapu előtt), az
Orsovától a tengerig tartó részt nevezték
/sternck
de praepositio +ab/. - -ról, -ről
est - l;_1sd sum esse fut ragozását a nyelvtan-
ban!
et - és
etc. - et cetera rövidítése; magyarul: stb.
etiam - is; párosan fordul elő a szövegben:
nön sölum ... sed etiam - nemcsak ... ,
hanem ... is
ex (mássalhangzóval kezdődő szó előtt gyak-
ran rövidebb alakban: e) praepositio+abl.
- -ból, -bői
finitimus 3 - szomszédos, határos; amivel: dat.
fluvius, -ii, m. - folyó(víz)
Germania, -ae, f. - a germán törzsek ottho-
na a Rajna, a Duna, a Visztula és az Észa-
ki-, illetve a Balti-tenger által határolt terü-
leten; ma Németország, illetve részben
Lengyelország fekszik e vidéken
Germanus, -i, m. - germán (férfi)
Gorsium, -ii, n. - város Pannoniában, a mai
Tác közelében volt
habeö 2 habui habitum - birtokol, van va-
lamije, rendelkezik valamivel; amit birto-
kol: accusativus
habitö 1 - lakik; ahol: accusativus
lllyria, -ae, f. - az illírek földje, a mai Dalmá-
cia (Horvátország) és Albánia területén fe-
küdt
lllyricum, -i, n. - alakilag tér el az előző szó-
tól, jelentésben nem

12
 imperium, -ii, n. - birodalom, (fő)hatalom
in praepositio 1. +acc. - -ba, -be; -ra, -re,
2. +ab/. - -ban, -ben; -on, -en, -ön
incola, -ae, m. - lakó, lakos
inimicus 3 - ellenséges, veszedelmes
inter praepositio+acc. - között
ita így, ily módon, ekként
legatus, -i, m. - helytartó
longus 3 - hosszú (időben is, térben is), so-
káig tartó
Marcomanni , -örum, m. - Germaniában élő
néptörzs
Moesia, -ae, f. - tartomány a mai Bulgária
területén
multus 3 - sok
münicipium, -ii, n. - (önkormányzattal ren-
delkező) város
Müsa, -ae, f. - múzsa
nöminö 1 - hív, nevez; akit/amit aminel<.·
mindkettő accusativus
nön - nem
Nörici, -örum, m. - Noricum tartomány lakói
Nöricum, -i, n. - római provincia a Duna, a
Dráva és az lnn között, nagyjából a mai
Ausztria területén
noster, nostra, nostrum - a miénk, a mi (va-
lamink)
oppidum, -i, n. - város
Pannonia, -ae, f. - a Bécsi erdőtől a Dunáig,
illetve a Száváig terjedő tartomány, rész-
ben a mai Ausztria, illetve Magyarország
területén
Pannonii, -örum, m. - pannonok, Pannonia
lakosai
parö 1 - készít, bellum parare - háborúra
készül; al<i ellen: dativus
parvus 3 - kicsi
periculösus 3 - veszélyes, veszedelmes; aki-
re/amire, akivel/amivel szemben: dativus
pertineö 2 pertinui pertentum - kinyúlik,
elér, kiterjeszkedik valahová, kiterjed
am icitia, -ae, f. - barátság
arma, -örum, n. - fegyver(zet), harc
auxilium, -ii, n. - segítség
carus 3 - kedves, drága
cögitö 1 - gondolkodik
ergö - tehát
exemplum, -i, n. - példa
flamma, -ae, f. - tűz, láng
13
populus, -i, m. - nép
postea - ezután, azután, később
praesfö 1 -stiti -stitum/-stafürus - élén áll
valaminek, vezet valamit; amit: dativus
praeter praepositio+acc. - valamin kívC,I,
valamin túl
primö - kezdetben, először
'J
pröpugnacul um, -i, n. - bástya, védőfal; vé-
delem
provincia, -ae, f. - tartomány
Quadi, -örum, m. - kvádok, germán nép-
törzs, nagyrészt a mai Csehország, kisebb
hányadban a mai Szlovákia területén é>ltek
quasi - mintegy
-que - és, is; az előtte álló szóhoz simul, ve-
le egybeírjuk, de a fordítás során eléje kell
tenni
quoque - is (a kapcsolt szó után áll)
Römanus 3 - római
Scarbantia, -ae, f. - város Pannoniában, ma
Sopron
sed - de, hanem, ellenben; a szövegben pá-
ros kötőszóként is: nön sölum ... sed
etiam - nemcsak ... , hanem ... is
situs 3 - épült, épített; fekvő, található
sölum - a szövegben páros kötőszóként:
nön sölum ... sed etiam - nemcsak ... ,
hanem ... is
terra, -ae, f. - föld
trans praepositio+acc. - valamin túl
ubi - mikor, mihelyt
üsque - valamilyen praepositio követi, leg-
gyakrabban ad - egészen ... -ig
VandaH, -örum, m. - vandálok, germán
néptörzs
vel - vagy
veniö 4 veni ventum - jön, megérkezik
via, -ae, f. - út
vicus, -i, m. - falu
vivö 3 vixi victürus - él
historia, -ae, f. - történelem
incendium, -ii, n. - tűzvész B
magis - inkább, nagyobb mértékben
m~istra, -ae, f. - tanító, tanácsadó
magnus 3 - nagy, erős, heves
moveö 2 mövi mötum - (meg)mozgat, indít
post praepositio +acc. - után
proelium, -ii, n. - csata, ütközet, harc
quam - mint suscitö 1 - éleszt, támaszt, szít
saepe - gyakran, sokszor, ismételten trahö 3 traxi tractum - húz, vonszol, magá-
semper - mindig, állandóan val vonz
serus 3 - késő, elkésett verbum, -i, n. - szó
sileö 2 silui - hallgat, csendben van vita, -ae, f. - élet

-------------NYELVTAN-------------

Megjegyzés a helyesírásról
A latin nagy kezdőbetűvel nemcsak a tulajdonneveket írja, hanem a tulajdonnév-
ből képzett mellékneveket vagy adverbiumokat is. Roma, -ae, f. - Róma; Romanus
3 - római; LaUne - latinul (pl. beszél).

A névelő
A latinban sem határozott, sem határozatlan névelő nincs. Pl. provincia egyaránt
jelentheti azt, hogy a provincia", egy provincia" vagy provincia". A fordítás során
11 11 11

a magyar nyelvi sajátosságokat kell figyelembe venni.

A szótári alakról
A szótári alakok a latin nyelv tanulásának sok évszázados tapasztalatait összegzik.
Ez a kialakult forma a minimálisan szükséges információ ahhoz, hogy a szó teljes
alaktani rendszerét képezni tudjuk. Rövidíteni, egyszerűsíteni nem lehet: minden
információra szükség van, tehát a szavakat mindig teljes szótári alakjukkal együtt
tanuljuk meg!

Az. ige szótári alakja

Az ige szótári alakja 4 részből áll: 1.: nomino 2.: nom,nare 3.: nominav1 4.:
nominatum

1. a praesens imperfectum (folyamatos jelen idő) egyes szám 1. személyű alakja;

2. az egyik főnévi igenév, melynek latin neve infinitivus (in + finitivus = ,,megha-
tározatlan", mivel ennek az igeinek tekintett alaknak nincsen ideje, módja, szá-
ma, személye). Ez felel meg a magyar -ni képzős főnévi igenévnek. A második
szótári alakot általában számmal jelöljük, ez az alak szolgál egyben a négy coniu-
gatio (igeragozási osztály) következetes megkülönböztetésére:
1 = -a.re (nomino 1 = nomino, nominare .. .)
2 = -ere (habeo 2 = habeo, habere ... )
3 = -ere (VIVO 3 = VIVO, v1vere ... )
4 = -ire (venio 4 = venio, ven1re .. .)
3. a praesens perfectum (befejezett jelen) egyes szám 1. személyű alakja;
4. a supinum, szintén egyfajta főnévi igenév, melynek itt szereplő alakját célhatáro-
zásra használjuk. Végződése -um. Bizonyos szótárak nem ezt az alakot, hanem a
 tövéből képzett egyik melléknévi igenevet tüntetik fel, ami -us-ra végződik. Van-
nak igék, melyeknek nincs supinumuk. Ekkor két eset lehetséges: vagy csak há-
rom alakból áll a szótári alak: sum esse fut, vagy négyből, de a 4. alak -urus vé-
gű. Ez nem supinum, hanem egyfajta melléknévi igenév: vrvo 3 v1x1 vrcturus.

Mint láttuk, a ragozási osztályt - és egyben az infinitivust - számmal rövidíthet-

JLik. Az/. coniugatióban az igék túlnyomó többsége azonosan viselkedik, azaz infini-
tivusa -are, praesens perfectuma -av,, supinurna pedig -aturn végződésű. Ebből kö-
vetkezőleg ezen igék szótári alakja zömében csak két elemet tartalmaz: praesens
imperfectum sing. 1. + a coniugatiót jelző szám:nőminő 7 - kiolvasandó: nőminő,
nöminare, nöminavi nöminatum; laudö 7 - kiolvasandó: laudő, laudare, laudavi
laudatum etc. Arnennyiben ettől a sémától eltérés van, (pl. más a perfectum képzé-
se), a coniugatiós szám után teljes igealakokat találunk: stö 7 stetf, stc''itCirus.

A latin igének három töve van: az imperfectum , a perfectum és a supinum tő.

Ezek közül kettő ragozható: az imperfectum tő és a perfectum tő. (A supinum tőból
igeneveket képzünk.)
A cselekvő igeragozás fő szabálya, hogy az imperfectum tőből képezzük az im-
perfectum, és a perfectum tőből a perfectum alakokat. Mivel tehát csak az igető bir-
tokában tudjuk ragozni az igéket, fontos tudnunk, hogyan találhatjuk meg az igetö-
veket a szótári alakból.

Az imperfectum tövet az 1., II. és IV. coniugatióban az infinitivusból (2. szótá-

ri alak) kaphatjuk meg, ha eltávolítjuk róla a -re képzőt.

Tehát: nominajre > nomina.-

habejre > habe-
ven1jre > veni-
A Ill. coniugatióban azonban nem az infinitivusból indulunk ki (mert ott bizo-
nyos hangtani változások miatt nem biztos, hogy látjuk a tövet), hanem az 1. szótá-
ri alakból az -o személyragot vágjuk le.

v,vjo > VIV-

capijo > capi-
tribujo > tribu-
A:z 1. coniugatióban -a-, a I1.-ban -e-, a 111.-ban mássalhangzó, -T- vagy -u- és a
IV.-ben -,- tövet kapunk. Az így megszerzett imperfectum tőhöz járulnak a személy-
ragok. (A perfectum tő megtalálásáról a következő olvasmány nyelvtanában lesz
szó.)

A főnév szótári alakja

A főnevek szótári alakja 3 állandó részből áll: pl. 1.: provincia, 2.: -ae, 3.: f
1.singularis nominativus (egyes számú alanyeset)
2. singularis genitivus (egyes számú birtokos eset). Csak ez a szótári alak mutatja
meg egyértelműen, melyik declinatióba (névragozási osztályba) tartozik a szó. A
sing. nominativus több declinatióban is végződhet ugyanúgy.

15
3.a főnév nemét rövidítő betű. A latin nyelvben a főnevek háromféle neműek le-
hetnek:
m. = masculinum - hímnem
f. = femininum - nőnem
n. = neutrum - semlegesnem
Előfordulhat a latinban olyan főnév, amelynek csak pluralis (többes számú) alak-
jai vannak (lásd az olvasmányból: castra, -orum, n. = tábor). Ezeknél csak annyi-
ban módosul a fenti séma, hogy természetesen pluralis nominativus, pluralis ge-
nitivus szerepel a szótári alakban, valamint a grammatikai nem. Az ilyenfajta fő­
nevet plurale tantum (= 11 csak többes") névvel illetjük.

A praesens imperfectum képzése

A magyar jelen időnek megfelelő igeidő. Az ige imperfectum tövéhez kapcso-

lódnak a személyragok. A Ill. coniugatióban a mássalhangzós tövűeknél a 2. sze-
mélytől kezdődően a tő és a személyragok között l<ötőhangsort találunk. Ez végig i,
kivéve a többes 3. személyt, ahol u.
A cselekvő személyragsor:
Sing. 1. -ö/-m Plur. 1. -mus
2. -s 2. -tis
3. -t 3. -nt

A praesens imperfectum a négy coniugatióban

1. II. Ill. IV.

nöminö* habe-ö VIV-Ö capi-ö veni-ö

-
nömina-s habe-s VIV-/-S capi-s venT-s
nömina-t habe-t VIV-i-t capi-t veni-t
nömina-mus habe-mus vTv-i-mus capi-mus venT-mus
nömina-tis habe-tis VIV-i-tis capi-tis venT-tis
nömina-nt habe-nt vTv-u-nt capi-u-nt veni-u-nt

Megjegyzések:
*-a+ o > ö
1. Vigyázzunk, az 1., a II., valamint a IV coniugatióban szabályosan, a ni5mini5/habei5/venii5
példájának megfelelően változik a tő hosszúsága!
2. A IV. coniugatióban a többes 3. személyben (a Ill. coniugatio analógiájára) szintén megje-
lenik az -u- kötőhang.

A létige ragozása, mint szinte minden nyelvben, eltér a szabályos igék ragozásá-
tól.
A sum esse fui praesens imperfectuma:

Sing. 1. sum Plur. 1. sumus

2. es 2. estis
3. est 3. sunt

16
 A latin nem különbözteti meg az alanyi és a tárgyas ragozást: prővinciam admi-
nistrő- egy provinciát igazgatok'' vagy a provinciát igazgatom".
11 11

Az 1. és a II. declinatio
Az 1. declinatio az -a tövű és zömében nőnemű névszók ragozása.

Singu!aris PI ura/is
Nom. terra terrae
Acc. terram terra.s
Cen. terrae terrarum
Dat. terrae terris
Ab!. terra terris

Van az 1. declinatióban néhány hímnemű kivétel is. Ilyen a szövegben az incola,

-ae, m. Ezek a szavak általában férfiak által űzött mesterséget, foglalkozást jelölnek,
esetleg népnevek (Celta, -ae, m.), és ezért hímneműek. E szavak nemét alapvetően
a jelentésük, és nem a hangalakjuk befolyásolja. További példák:
poeta, -ae, m. - költő
agricola, -ae, m. - földműves
nauta, -ae, m. - hajós
A II. declinatio az -o tövű hím- és semlegesnemű szavak ragozása. A névszói tö-
vek bizonyos szempontból másképp viselkednek, mint az igeiek. Míg az igéknél a tő
szinte mindig változatlan formában szerepel, és ehhez kapcsolódnak az egyéb toldalé-
kok, a névszóknál a ragozás során a tő különféle hangtani változásokon megy keresz-
tül. A II. declinatio első három alakjában pl. egyáltalán nem mutatkozik meg az -o tő.
A hímnemű szavak singularis nominativusa -us-ra vagy ritkábban -er-re végződik.
A semlegesek pedig szinte mindig -um-ra. A hím- és semlegesnemű szavak ragozá-
sa alapvetően megegyezik, csak a semlegesneműek ragozásának általános (tehát
nem csak a II. declinatióra érvényes) alapszabályát kell figyelembe vennünk:

Minden semlegesnemű főnévnek és melléknévnek (valamint a legtöbb névmás-

nak és számnévnek) a nominativusa és az accusativusa megegyezik egymással, s
ezek a pluralisban mindig -a-ra végződnek.

hímnem: populus, -T, m. semlegesnem: oppidum, -T, n.

Singularis
Nom. populus oppidum
Acc. populum oppidum
Cen. populi oppidi
Dat. populö oppidö
Ab!. populö oppidö

17
 hímnem: populus, -11 m. semlegesnem: oppidum, -11 n.
PI ura/is
Nom. populi oppida
Acc. populös oppida
Cen. populörum oppidörum
Dat. populis oppidis
Ab/. populis oppidis

Megjegyzés:
Ebbe a declinatióba csak néhány -us végű nőnemű főnév tartozik, pl. humus, -11 f - föld, ta-
laj. Van továbbá néhány -us végű, de semlegesnemű főnév is, ezekről előfordulásuk helyén
beszélünk majd.

A főnév és a melléknév egyeztetése

Olvasmányunkban az egyik leggyakoribb melléknévfajta, az ún. három végződé­

sű melléknév fordult elő: pl. multus 3. A szótárban található 3-as szám azt jelöli,
hogy 3 végű melléknévvel van dolgunk, azaz a melléknévnek külön végződése van
mind a három grammatikai nemben: mu/tus (m.), mu/ta (f), multum (n.). Minden
melléknévnek, amelynek a szótárban megadott hímnemű alakja -us-ra végződik és
utána egy hármas található, nőneme -a, semlegese pedig -um. A nőnemet (-a) az 1.
declinatióban, a hím- (-us) és semlegesnemet (-um) a II. declinatióban ragozzuk.
Ritkábban előfordulnak olyan melléknevek is, melyeknek hímneme -er végződést
mutat: ezek az -er, -a, -um végű melléknevek. Ragjaikat tekintve nem térnek el az
-us, -a, -um végűektől. A különbség abban áll, hogy az -er végűek esetéb~n a rago-
kat az -r után tesszük, s nem a szó eredeti végződését változtatjuk meg. lgy ragoz-
zuk a szövegünkben előforduló noster nostra nostrum birtokos névmást is. Nem-
csak a melléknevek, hanem a főnevek között is vannak olyanok, amelyek -er vé-
gűek. Akár főnévről, akár melléknévről van szó, csak arra kell vigyázni, hogy az -er
végződésben lévő e kieshet. Ha kiesik, singularis accusativustól kezdve hiányzik a
ragozásból. Hogy ez az e kiesik-e vagy sem, azt a szótári alak világosan megmutat-
ja. Főnevek esetében a genitivusból, mellékneveknél pedig a nőnemű és semleges-
nemű alakból fog hiányozni ez a magánhangzó. Ragozásukat lásd alább a noster
példáján, főnevekre vonatkozóan pedig a következő olvasmány után.
A jelzőt egyeztetjük a jelzett szóval nemben, számban, esetben. Nem a decli-
natiók egyeznek, hanem a nemek, tehát gyakran a jelző és a jelzett szó eltérő de-
clinatióban ragozódik. Az incola szó maga az 1. declinatióban ragozódik, de hímne-
mű, ezért csak hímnemű, tehát II. declinatiós jelzőt vehet maga mellé.

Singularis
Nom. populus Römanus vTcus noster incola Römanus
Acc. populum Römanum vTcum nostrum incolam Römanum
Cen. populi Römani vTci nostri incolae Römani
Dat. populö Römanö vTcö noströ incolae Römanö
Ab/. populö Römanö v,cö noströ incola Römanö

18
 Pluralis
Nom. populi Roma.ni vici nostri incolae Roma.ni
Acc. popu lös Roma.nos vicös noströs i ncolas Roma.nos
Gen. populörum Romanörum vicörum noströrum incolarum Romanörum
Dat. populis Romanis vicis nostris incolis Romanis
Ab!. populis Romanis vicis nostris incolis Romanis

A birtokos névmások

A birtokos névmás lehet a latin mondatban jelző vagy az összetett állítmány név-
szói része. Magyarra a birtokos személyjel segítségével fordítjuk.

Sze-
Sing. Plur.
mély
1. meus, -a, -um enyém, az én vmim noster, -tra, -trum mienk, a mi vmink
2. tuus, -a, -um tied, a te vmid vester, -tra, -trum tiétek, a ti vmitek
3. suus, -a, -um övé, az ő vmije suus, -a, -um övék, az ő vmijük

A birtokos névmásokat az 1. és a II. declinatióban ragozzuk, és jelzőként egyez-

tetjük a birtok nemével, számával és esetével: mea provincia - az én tartományom;
poeta noster - a mi költőnk etc. (Tehát a birtokos nembelisége figyelmen kívül ha-
gyandó.)
A praepositiók

Bizonyos határozós viszonyok kifejezésére a latinban praepositiók szolgálnak

(mint a magyarban a ragok és névutók). A praepositiókat három csoportra oszthat-
juk. Vannak csak accusativusszal állók (pl. ad1 per), csak ablativusszal állók (pl. ex)
és olyanok is, amelyek mindkettővel állhatnak. Ez utóbbi típusnál a két eset között
jelentésbeli különbség van: accusativusszal hová?1 ablativusszal hol? kérdésre felel
az így kapott határozó. Pl. in Pannoniam - Pannoniába, in Pannonia - Pannoniában.

Állítmány a latin mondatban

A latin mondatnak mindig igei állítmánya van. A latin - szemben a magyarral

- nem ismeri a névszói állítmányt, a létigének szerepelnie kell a mondatban. (Ter-
mészetesen előfordul - és nemcsak a létigével, hanem bizonyos összetett igealakok-
kal is -, hogy látszólag nem szerepel a szövegben ez az ige, de analogikus alapon
odaértendő.) A névszói állítmány csak jelen időben okozhat gondot, hiszen múlt és
jövő időben a magyar is összetett állítmánnyal él (pl. 11 a provincia nagy volt; a pro-
vincia nagy lesz").

Prövincia magna est. - A provincia nagy.

Pannonia prövincia est. - Pannonia (egy) provincia.
Prövincia nostra est. - A provincia a miénk.

19
 Ilyenkor a latinban állítmánykiegészítő névszóról beszélünk, ami lehet mellék-
név (1. példa), főnév (2. példa), névmás (3. példa: birtokos névmás), sőt bizonyos
szerkezetek is, erre később látunk példát.

FELADATOK

1. Változtassa meg az alábbi igék számát (tegye egyesből többesbe, vagy for-
dítva), úgy, hogy a személy közben változatlan marad!

habes ................ , venio ................ , nominant. ............... , vivit. ............... ,

aedificat. ............... , sumus ................ , appellatis ................ , es ............... .

capit ............... .

2. Ragozza végig a következő jelzős szerkezeteket!

a) populus Romanus, provincia nostra, oppidum darum, via longa

b) poeta darus, agricola Germanus, nauta Graecus (Graecus 3 = görög)

3. Tegye a jelzős kifejezéseket pluralisba!

viam longam ................ , oppidum darum ................ , ................ , provinciae

nostrae ................ , ................ , incola Pannonico ................ (Pannonicus 3 =

pannóniai), poetae Romano ............... .

4. Tegye a jelzős kifejezéseket singularisba!

Celtas inimicos ................ , viarum periculosarum ................ , casis pa,r-

vis ................ , ................ , populi finitimi ................ , vicos Pannonicos ......... ,.

5. Változtassa meg a következő mondatokat! Az egyes számban állókat tegye

többesbe, vagy fordítva!
Pl. /nco/a Pannoniae in parva casa vivit. /nco/ae Pannoniae in parvis céls.is
vivunt.
1. Oppida trans Danubium sita sunt. 2. Romani in provincias veniunt. 3.
Pannonici casas aedificant. 4. Provincia finitima est.

20
6. Nevezze meg a megadott helységek helyén· létezett római települést!

Győr-

Sopron -

Pécs-

Óbuda -

Tác-

Szombathely -'-

Bécs· -

7. Egészítse ki a mondatokat!

1. Romani cas ... aedificant (házakat); 2. ln provinciis multi Romani. .. (van-

nak); 3.. Pannoniamult. .. incoL .. habet. (sok lakost); 4. Terram Pannoni. .. non

solum Romani habitant. (Pannoniának a... .)

 1./2.

De Römulö et Remö (Livius nyomán)

Lupa. A capitoliumi farkas.
Róma legismertebb jelképe. Itá-
liai mester készítette a Kr. e.
5. sz. elején. Az ikrek figurája re-
neszánsz kori kiegészítés.
(Museo Capitolino, Róma)

Amulius, reg1s Procae füius fratrem

A suum, Numitörem expulit, et inde sölus
Római ezüstpénz az ikreket szoptató farkas
képével. Kr. e. 2. sz.
(Magyar Nemzeti Múzeum)
regnavit. Mox Rhea Silvia, sacerdös Vestae
geminös fTliös, Römulum et Remum pepe-
rit, et Martem deum Hliörum patrem nun-
cupavit. ld ubi cognövit rex Amulius, avun-
culus Rheae sacerdötem in custödiam
dedit, et puerös in aqua interficere voluit.
Serv, eius geminös in alveö collocaverunt,
et alveum in aqua Tiberis exposuerunt.
Postea puerös tenuis in locö siccö aqua
destituit, lupaque sitiens ,nfantes invenit, et
mammas e,s praebuit. Faustulus, magister
regi, pecoris cum uxöre Larentia puerös edu-
cavit. Longö tempore post corporibus anim,s-
que iam valid, Romulus et Remus Amulium
ocöderunt, et Numitörem regem fecerunt.

· 22
 Post caedem AmOliT fratres gemin, non manserunt tamen apud Numitorem
regem, sed novam urbem condere cupTverunt eo loco, ubi quondam Faustulus eos
invenit. Novae urbis prTmus rex Romulus fuit, eT nomen suum dedit, et ibT solus
regnavit, nam eo tempore Remus iam non vTxit. Martis eius causa fuit terribilis Tra
RomulT: Remus enim novos admodumque humiles muros IOdibrio transiluit, et
Tratus Romulus eum interfecit.
Factum RomulT omen TnfelTx fuit.

Színházi maszkok római mozaikon. (Museo Lateranense, Róma)

Plautus: A bögre
Titus Maccius Plautus (kb. Kr. e. 250-kb. 180),
római komédiaíró a hagyomány szerint 130 da-
B
rabot írt, de közülük csak 19 maradl ránk. Mint
szinte minden római szerző, mintáját a görög
irodalomból merítette. A bögre (Aulularia) az
athéni Menandrosz (Kr. e. 340-290) egyik ko-
médiájának átdolgozása. Az Aulularia a ház és a
család védőistenének, a Lamak a bevezetőjével
kezdődik, aki röviden ismerteti a család történe-
tét és a cselekményt. (Adaptált szöveg)

Spectatores, ego sum Lar familiaris. Deus

sum familiae Euclionis. Ecce Euclionis
aedes. Est in aedibus Euclionis thesaurus
magnus. Sed thesaurus in aula est et sub
terra latet. Ego enim aulam clam in aedibus
servo. Euclio de thesauro Tgnörat. COr
thesaurum clam adhOc servo? Fabulam Lar bronzszobra. Az istenség bal kezében
explico. Euclio non bonus est senex, sed áldozótálat, jobbjában ivókürtöt tart.
avarus et malus. Euclionem igitur non amo. (Párizs, Bibliotheque Nationale, Cabinet
Praeterea Euclio me non cOrat. Sed Euclio des Médailles Antiques)

23
 füiam habet bonam. Nam cOrat me Phaedria, Eucliönis filia, et multum honörem,
multum unguentum, multas corönas dat. Phaedriam igitur, bonam filiam Eucliönis
valde amö. Sed Eucliö pauper est. Nullam igitur dötem habet filia, nam senex de
aula 1gnörat. Nunc autem, quia Phaedria bona est, aulam aur, plenam Eucliön, dö.
Eum in somniö vTsö, et e, aulam mönströ.

Komikus színházi Jelenetet ábrázoló dombormCí Pompeiiből. A színész mellett a fuvolás

látható,aki az előadást kísérte. (Nápoly; Museo Nazionale)

SZÓTÁR

admodum - nagyon, még egészen causa, -ae, f. - ok

A alveus, -i, m. - teknő, csónak c'ögnöscö 3 -gnövi, -gnitum - értesül, meg-
Amülius, -ii, m. - Alba Longa királyának tud, (meg)isme1·
neve collocö 1 - odatesz valahová, elhelyez vala-
animus, -i, m. - lélek, jellem; elme; cor- hol; ahol: ín + ablativus
poribus animisque - testben-lélekben"
11 corpus, -oris, n. - test; corporibus animis-
apud praepositio + acc. - -nál, -nél; mellett que - testben-lélekben"
11

aqua, -ae, f. - víz cum praepositio + ab/. - -val, -vel

avunculus, -i, m. - nagybáty cupiö 3 cupivi cupilum - vágyódik, kíván,
caedes, -is, f. - megölés, gyilkosság óhajt

24
cüstödia, -ae, f. - őrizet, fogság, börtön; őr­
ség
dö dare dedi datum - ad, megad
destituö 3 -stitui -stitütum - odaállít vala-
hová, otthagy valahol; ahol: in + ablativus
deus, -i, m. (plur. nom.: d[i]i v. dei) -
isten(ség)
educö 1 - (fel)nevel
enim - ugyanis
eum, eius, eö, eös, eis lásd a nyelvtanban az
is, ea, id névmás ragozását!
expönö 3 -posui -positum - kitesz, kirakva-
lahová; ahová: in + ablativus
expellö 3 -puli -pulsum - kitaszít, elűz
faciö 3 feci factum - csinál; kelt, szerez; tesz
valamivé, akit amivé: mindkettő accusativus
factum, -i, n. - tett, cselekedet
Faustulus, -i, m. - pásztor, Romulus és
Remus nevelőatyja
filius, -ii, m. - fia (valakinek)
frater, fratris, m. - (fiú)testvér
gemini, -örum, m. (csak többes száma van)
- ikrek
humilis 2 - alacsony
iam - már
ibi - ott
inde - ezután; ezért, ennélfogva
infüns, -antis, m. f. - gyerek, csecsemő
infel"ix (lnfelicis) - szerencsétlen, vészt ho-
zó, átkos
interficiö 3 -feci -fectum - megöl, meggyil-
kol
inveniö 4 -veni -ventum - (meg)talál
ira, -ae, f. - harag
iratus 3 - haragos, dühös
Larentia, -ae, f. - Faustulus pásztor felesége,
Romulus és Remus nevelőanyja
locus, -i, m. plur.: loci, -örum, m. és loca,
-örum, n. - hely; konkrét és átvitt értelem-
ben egyaránt; a kétféle többes szám jelen-
tése (általában) eltér: loca: konkrét, hely-
rajzi értelemben; loci: átvitt értelemben
11
(pl. könyvben); eö locö - 11 hol? kérdésre
felelő helyhatározó
lüdibrium, -ii, n. - gúny, csúfság; lüdibriö -
módhatározó (11 gúnyosan, gúnyolódva")
lupa, -ae, f. - anyafarkas, nőstényfarkas
magister, magistri, m. - elöljáró, felügyelő
mamma, -ae, f. - emlő
maneö 2 mansi mansum - (meg)marad (va-
lahol)
25
Mars, Martis, m. - hadisten, Romulus és
Remus atyja
mors, mortis, f. - halál
mox - nemsokára, csakhamar; ezután, erre
mürus, -i, m. - fal
nam - ugyanis, mert, mivel
nömen, -inis, n. - név; hírnév
novus 3 - új
Numitor, -öris, m. - Amulius testvére, Rhea
Silvia atyja, Romulus és Remus nagyatyja 1
albai király, akit fivére űzött el ~
nuncupö 1 - (meg)nevez; akit aminek:
mindkettő accusativus
occidö 3 -cidi -cisum - megöl, meggyilkol
ömen, -inis, n. - előjel, jósjel
pater, patris, m. - apa, atya
pecus, -oris, n. - nyáj, csorda
pariö 3 peperi partum - szül
post - 1. adverbium: később; 2. praepositio
+ acc. - után
praebeö 2 praebui praebitum - (oda)nyC1jt,
ad, szolgáltat
primus 3 - első
Proca, -ae, m. - Numitor és Amulius atyja 1
Alba Longa királya
puer, pueri, m. - (fiú)gyermek; ragozcisát
lásd a nyelvtanban!
quondam - egykor, hajdan
rex, regis, m. - király
regius 3 - királyi, a királyhoz tartozó, őt ille-
tő
regnö 1 - uralkodik
Remus, -i, m. - Mars és Rhea Silvia ikerfiai-
nak egyike
Rhea Silvia, Rheae Silviae, f. - Numitor lá-
nya, Romulus és Remus anyja
Romulus, -i, m. - Mars és Rhea Silvia iker-
fiainak egyike
sacerdös, -dötis, m. f. - pap(nő)
servus, -i, m. - (rab)szolga
siccus 3 - száraz
Silvia lásd Rhea Silvia
sitiö 4 sitivi sititum - szomjazik, szomjas;
sitiens - melléknévi igenév, jelentése:
11 szomjazó, szomjas"
sölus 3 - egyedül(i), magányos
suus 3 - övé, az ő valamije, sajátja; övék, az
ő valamijük, sajátjuk
tamen - azonban, mindazonáltal; non ...
tamen - mégsem
tempus, -oris, n. - idő; longö tempore post
 -
11 hosszú idő múlva; sok idővel később"; ubi - ahol; mihelyt
eö tempore - mikor?" kérdésre felelő
11 urbs, urbis, f. - város
időhatározó uxor, -öris, f. - feleség
tenuis 2 - sekély validus 3 - erős, hatalmas
terribilis 2 - rettenetes, borzasztó Vesta, -ae, f. - a családi tűzhely istennője
Tiberis, -is, m. - Róma folyója volö velle volui - akar (ragozása a nyelvtan-
transiliö 4 -silui - átugrik, átlép ban!)
adhüc - még mindig, még most is, ez ideig filia, -ae, f. - lánya vkinek; megkülönbözte-
B aedes, -is, f. - szoba, ház, lakás tésül a filius főnév alakjaitól a plur. dat. és
amö 1 - szeret, kedvel ab/. -bus ragot kap: filiabus (,,lányainak"
aula, -ae, f. - fazék, edény, bögre vagy )ányaitól")
aurum, -i, n. - arany honor, -öris, m. - tisztelet, tiszteletadás,
avarus 3 - kapzsi, fösvény megtiszteltetés, áldozat (isteneknek)
bonus 3 - jó, derék igitur - tehát, ennélfogva
clam - rejtve, titokban, alattomban ignörö 1 - nem tud, nem ismer
coröna, -ae, f. - koszorú, virágfüzér (ti. amit Lar, Laris, m. - a háznak védőistensége
ünnepélyes vagy vidám alkalmakkor a fe- lateö 2 latui - rejtőzik, lappang
jükre tettek, illetve amivel az istenek szob- malus 3 - rossz, gonosz
rait is megtisztelték) me - engem; a sing. 1. személyű személyes
cür - miért? névmás accusativusa
cürö 1 - törődik vkivel/vmivel, gondoskodik mönströ 1 - (meg)mutat; felvilágosíl, kioktat
vkiről/vmiről, gondoz, ápol vkit, gondját nüllus 3 - egyáltalán nem, semmiféle, sem-
viseli vkinek/vminek; akinek/aminek: accu- milyen
sativus nunc most
dös, dötis, f. - hozomány pauper (pauperis) - szegény, vagyontalan
ecce - íme, lám Phaedria, -ae, f. - Plautus darabjának női fő-
ego - én; a sing. 1. személyű személyes név- szereplője
más nominativusa plenus 3 - tele, telt vmivel; amivel: genitivus
ei - lásd a nyelvtanban az is, ea, id névmás praeterea - azonkívül, továbbá
ragozását! quia - mert, mivel
Eucliö, -önis, m. - a P/autus-darab férfi fő­ senex, senis, m. - öregember, aggastyán;
szereplőjének neve plur. gen. senum!
eum lásd az is, ea, id névmás ragozását a servö 1 - szemmel tart, (meg)őriz
nyelvtanban! somnium, -i'i, n. - álom(kép)
explicö 1 - kifejt, előad, megmagyaráz spectator, -öris, m. - néző (színházban)
fabula, -ae, f. - elbeszélés, történet, mese; sub praepositio + ab/. - alatt, aljában vminek
színdarab thesaurus, -i, m. - kincs
familia, -ae, f. - család unguentum, -i, n. - kenőcs
familiaris 2 - házi, a házhoz tartozó, csa- valde nagyon, nagymértékben
ládi visö 3 visi - lát, meglátogat

-------------NYELVTAN-------------

A praesens perfectum képzése

A praesens perfectum többnyire egyszeriséget, befejezettséget kifejező igeidő, ezt
az aspektusát nevezzük latinul praesens perfectum historicumnak (vagy ritkábban a
múltban lezajlott, de a jelenben is érvényes állapotot eredményező cselekvést jelöl,
ennek neve praesens perfectum logicum). Magyarra múlt idővel fordítjuk.

26
 Képzése: perfectum tő + személyragok
A perfectum tövet minden coniugatióban az ige harmadik szótári alakjából kap-
juk meg. Ez az alak mindig i-re végződik, ha ezt eltávolítjuk, máris előttünk áll a per-
fectum tő.
A praesens perfectumnak sajátos személyragjai vannak:

-i
-isti
-it
-imus
-istis
-erunt (-ere)
A praesens perfectum - és általában a perfectumok - képzésében nincs eltérés J
négy coniugatio között.

1. II. Ill. IV.

regnav-1 praebu-i expul-i inven-i
regnav-isti praebu-isti expul-isti inven-isti
regnav-it praebu-it expul-it inven-it
regnav-imus praebu-imus expul-imus inven-imus
regnav-istis praebu-istis expul-istis inven-istis
regnav-erunt praebu-erunt expul-erunt inven-erunt
vagy regnav-ere vagy praebu-ere vagy expul-ere vagy inven-ere

Megjegyzés:
a plur. 3. személy kétféle ragja között jelentésbeli eltérés nincs.

A volö, velle, volui - ,,akarni" ige ragozása

Praesens imperfectumban rendhagyó:

volö volumus
vis vultis
vult volunt

A praesens perfectum képzése szabályos: volui, voluisti, voluit, voluimus, voluis-

tis, voluerunt. A kijelentő mód (indicativus) többi imperfectuma a II. coniugatio sze-
rint alakul. (L. a tankönyv végén az összefoglaló táblázatot!)
 A II. declinatiós -er végü főnevek

A problémáról már az előző olvasmány nyelvtanában szó esett, ott egy mellék-
névként viselkedő szót ragoztunk, itt az alkalom, hogy a főneveket is bemutassuk.
Pl. puer, puer1 m. - fiú. Mint a szótári alak mutatja, az -e- végig meg fog maradni a
1

ragozás során:
Singularis PI ura/is
Nom. puer pueri
Acc. puerum puerös
Cen. pueri puerörum
Dat. puerö pueris
Ab!. puerö pueris

Most lássunk olyan főnevet, amelyből kiesik az -e-: ager, agrt, m. - (szántó)föld

Singularis PI ura/is
Nom. ager agri
Acc. agrum agrös
Cen. agri agrörum
Dat. agrö agris
Ab!. agrö agris

A Ill. declinatio
A Ill. declinatio különböző tőtípusú névszók ragozása. Singularis nominativusuk
egészen eltérő lehet. Egyaránt vannak benne hím-, nő- és semlegesnemű szavak, te-
hát a Ill. declinatio esetében különösen fontos, hogy a szavak teljes szótári alak-
ját pontosan tanuljuk meg. A szótári alakkal ezúttal vigyázni kell, ti. a szótárak a
genitivusi alakot csak attól a betűtől kezdve adják meg, ahonnét a szó gyöke válto-
zik vagy változhat: homlo, -inis, m. értendő: homo, hominis .. .; caplut, -itis, n. érten-
dő: caput capitis .. .; uxor, -oris, f. értendő: uxlor, uxoris ... Ez utóbbi esetben történ-
hetne hangtani változás, de nem következik be, ezt is jelezni kell, ezért -oris a ge-
nitivus. A szótári alakból az is kiderül, mi lesz az a szógyök, amihez a ragokat
tesszük. Ha a genitivus -is ragját levágjuk, megkapjuk a ragozandó részt: caput
capitjis: capit- lesz a változatlan része minden ragozott alaknak; homo, hominlis:
homin-; uxor, uxorlis: uxor- fog szerepelni minden rag előtt.
Találhatók a Ill. declinatióban mássalhangzós tövű és -i tövű szavak. Az -i tövűe­
ken belül további két kategóriát különíthetünk el: vannak ún. ,,gyenge" és „erős" -i
tövű szavak.

28
 Ill. deci.
l\.
ms h -1
-~
gyenge erős

Mássalhangzós tövű pl. a rex, regis, m., corpus, -oris, n.

Singularis PI ura/is Singularis PI ura/is
Nom. rex reges Nom. corpus corpora
Acc. regem reges Acc. corpus corpora
Cen. regis regum Cen. corporis corporum
Dat. regi regibus Dat. corpori corporibus
Ab!. rege regibus Ab!. corpore corporibus

Ettől a ragozástól csak egyetlen helyen tér el a gyenge -i tövűeké: a plur. gen.
esetragja ezek esetében nem -um, hanem -ium. A főnév -i tövű tehát, de ez csak
egyetlen esetben jelenik meg a ragozás során, ezért gyenge" -i tövűnek nevezzük.
11

Az erős -i tövűek esetében az -i tő megjelenik továbbá (azaz a plur. gen. esetragjéin

kívül) a sing. ablativusban, illetve semlegesnemű szavak esetében a pluralis nomina-
tivus és accusativus -a esetragja előtt.

msh. tő: rex, regis m. gyenge -i tő: urbs, -bis f erős -i tő: mare, -is n.
Singularis
Nom. rex urbs mare
Acc. regem urbem mare
Cen. regis urbis maris
Dat. regi urbi mari
Ab!. rege urbe mari
PI ura/is
- - maria
Nom. reges urbes
Acc. reges urbes maria
Cen. regum urbium marmm
Dat. regibus urbibus maribus
Ab!. regibus urbibus maribus

A különböző tőtípusokat a következőképpen tudjuk elkülöníteni egymástól a szó-

tári alak alapján:
gyenge -i tövű
1. azok az -es és -is végű főnevek, ame-
lyeknek a sing. nominativusa és geni-
tivusa ugyanannyi szótagból áll (pari-
syllaba), pl. avis, avis, f - madár
2. azok az -s és -x végű főnevek, ame-
lyekben a sing. genitivus ragja előtt
legalább két mássalhangzó található,
pl. urbs, urbis, f - város
erős -i tövű
1. az -e, -al és -ar végű főnevek (ezek
mindegyike semleges), pl. mare, ma-
ris, n. - tenger, animal, -is, n. - állat,
exempfar, -is, n. - másolat
2. a Ill. declinatióban ragozódó alapfo-
kú melléknevek zöme, pl. terribilis 2
 A Ill. declinatiós melléknevek
Az. előző olvasmányban megismert háromvégű melléknevek mellett léteznek két-
végű és egyvégű melléknevek is. Ezeket mindig a Ill. declinatióba n ragozzuk (szinte
mind erős -i tövűek). Az. egyvégíí melléknevek szótári alakjában megadjuk a singu-
laris genitivust, de zárójelbe tesszük, hogy jól elkülöníthető legyen a főnevektől. Pl.
fe/"ix (fe!tcis) - szerencsés, dús, boldog. A kétvégű melléknevek végződése -is és -e
(mivel ettől alaktani eltérés nem létezik, a szótár nem írja ki ezeket a végződéseket,
hanem csak kettes számmal jelöli a típust). Az. -is végződésű alakok hímneműek
vagy nőneműek, az -e végűek semlegesek. Természetesen ezeket a mellékneveket
is egyeztetjük a főnévvel nemben, számban és esetben.

A kétvégű melléknevek ragozása

hímnem nőnem semlegesnem
Singularis
Nom. avunculus terribilis 1ra terribilis bellum terribile
Acc. avunculum terribilem iram terribilem bellum terribile
Cen. avuncun terribilis 1rae terribilis belli terribilis
Dat. avunculö terribil, 1rae terribill bellö terribil,
- -
Ab/. avunculö terribili 1ra terribili bellö terribili
PI ura/is
Nom. avuncul, terribiles 1rae terribiles bella terribilia
Acc. avunculös terribiles iras terribiles bella terribilia
- -
Cen. avunculörum terribilium 1rarum terribilium bellörum terribilium
- -
Dat. avunculls terribilibus lrlS terribilibus belli s terribilibus
- -
Ab!. avunculls terribilibus 1ns terribilibus bellls terribilibus
(Létezik néhány Ill. declinatiós háromvégű melléknév is, ezekről később esik szó.)

Az egyvégű melléknevek ragozása

hímnem nőnem semlegesnem
Singularis
Nom. avunculus fellx terra fellx oppidum fellx
Acc. avunculum fellcem terram fel,cem oppidum felix
Cen. avuncun fellcis terrae fellcis oppid, fel,cis
Dat. avunculö fel1ö terrae fel,ö oppidö fellö
Ab/. avunculö fe!Tci terra fellci oppidö fellci
PI ura/is
Nom. avuncun fellces terrae fellces oppida fel,cia
Acc. avunculös fellces terra.s fellces oppida fellcia
Cen. avunculörum fel,cium terrarum fellcium oppidörum fel,cium
Dat. avuncul,s fellcibus terr1s fel,cibus oppid,s fel,cibus
Ab/. avunculls felkibus terr1s fellcibus oppid,s felJCibus
 Megjegyzés:
a mellékneveknél a ragozás során változatlan szógyököket úgy kapjuk meg, hogy a kétvégű­
eknél a nominativus -is végét vágjuk le: terribillis 2: terribil- fog szerepelni minden ragos alak-
ban a rag előtt; az egyvégűeknél pedig a zárójelben álló genitivus -is ragját vesszük le: fel,x
(feliclis): fe/1c- lesz a ragokkal ellátandó gyök.

Az. is, ea, id névmás

A latin névmások közül számosnak a ragozása az 1. és a II. declinatiót követi; et-
től szinte mindig eltér azonban a sing. genitivus és dativus esetragja.
A sing. genitivus -ius, a sing. dativus -i esetragot kap. Ezt nevezzük névmási ge-
nitivusnak és névmási dativusnak.
Az is, ea, id névmás eredeti funkciója determinatí v névmás (azaz a szövegben
már megnevezett dolgokra vagy személyekre utal). Gyakran a személyes névmás
eredetileg hiányzó harmadik személyét pótolja, jelentése ilyenkor: ő vagy (többes
számban) ők.
Az is, ea, id névmás ragozása:

masc. fem. neutr.

Singularis
Nom. is ea id
Acc. eum eam id
Cen. eius eius eius
Dat. ei ei ei
Ab!. eö ea eö
PI ura/is
Nom. i1 - e1 eae ea
Acc. eös eas ea
Cen. eörum earum eörum
Dat. e1s - i1s e1s - i1s e1s - i1s
Ab!. e1s - i1s e1s - i1s e1s - i1s

Megjegyzés:
néhány helyen egy esetnél két alak szerepel, de jelentéskülönbség köztük nincs.

Attributum praedicativum, appositio praedicativa

A latin mondatban szereplő jelző (attributum) és értelmező (appositio) számos
esetben a jelzett-értelmezett szónak nem állandó tulajdonságát, funkcióját, hanem
alkalmi állapotát, az adott mondat cselekvéséhez kötődő, az állítmány szempontjá-
ból fontos jellegét jelöli meg. Magyarra fordítva mód-, idő- vagy állapothatározó lesz.
Az ilyen határozóval fordítandó jelzőt nevezzük állítmányi jelzőnek, latinul attribu-
tum praedicativumnak, az értelmezőt pedig állítmányi értelmezőnek, latinul: apposi-
tio praedicativának. Az attributum praedicativum tehát szófaját tekintve mindig mel-
léknév vagy melléknévhez közel álló szófaj (pl. sorszámnév), az appositio praedicati-
va viszont főnév. Azt, hogy egy jelző vagy értelmező a mondaton belül állítmányi jel-
ző vagy értelmező-e, csak a szövegösszefüggés alapján dönthetjük el.

31
Példák:
attributum praedicativumok:
AmCilius ... sölus regnavit - Amulius ... egyedül (hogyan?) uralkodott
iratus Romulus eum interfecit - Romulus dühösen (vagy feldühödve - hogyan? mi-
lyen állapotban?) megölte őt [az idézett példák olvasmányunk A részéből származ-
nak, de ezeken kívül még van hasonló példa ugyanott]

appositio praedicativák:
Pater senex non eadem faci( quae puer fecit. - Apám öregkoré1ban (mikor?) nem
ugyanazokat a dolgokat cselekszi, amiket gyerekként (milyen minöségben ?) tett. For-
dítva is lehet: senex - öregen (milyen állapotban? milyen minőségben? - állapotha-
tározó); puer - gyerekkorában (mikor? - időhatározó)
Cicero cönsul Catili nam ex urbe expulit. - Cicero mint consul (hogyan? milyen mi-
nöségben ?) űzte ki Catilinát a városból.

FELADATOK

1. Tegye a praesens imperfectumban álló igealakokat praesens perfectumba,

ügyeljen az eredeti szám és személy megtartására!

educat ................ 1 regnas ................ 1 exponunt ................ 1 est ................,

datis ................ 1 latet ................ 1 interficio ............... .

2. Tegye a praesens perfectumban állókat praesens imperfectumba!

dedit ................ , peperit ................ 1 nuncupavistis ................ 1 fecerunt

................ , manserunt ................ 1 fui ................ 1 expulisti ............... .

3. Ragozza a következő jelzős kifejezéseket!

rex Romanus, urbs prima, murus humilis

4. Tegye az egyes számúakat többes be, a többes számúakat pedig egyesbe az

eset megtartásával!

tenuis aqua ................ , regis terribilis ................ , nomen magmim

................ , ................ , tempora periculosa ................ , ................ 1 vicos

humiles ................ 1 bellis terribilibus ................ , ............... .

32
5. Egyeztesse a ragozott névszóval az is ea id névmást! Ügyeljen a nem, szám
és az eset egyezésére! Pl. regem - eum !

ludíbria ................ , ................ , uxore ................ , tempus ................ ,

................ , causae ................ , ................ , ................ , pecoris ................ ,

alveo ................ , ............... .

6. Állapítsa meg a következő Ill. declinatiós szavakról, hogy melyik tőtípusba

tartoznak (msh., gyenge -i, erős -i). A feladatot a szavak jelentésének kike-
resése nélkül is elvégezheti.
ars, artís, f.; lex, legís, f.; munus, -eris, n.; vacatio, -onís, f.; cupído, -inis, f.;
arx, arcis, f.; mos, moris, m.

7. fordítsa latinra!
1. a király szolgái; 2. a Tiberis vizébe; 3. a halál okai; 4. Róma első királya; 5.
A király időt adott a fiainak; 6. Az anyafarkas megtalálta Romulust és Remust.
7. A városban nem él farkas.

8. Mi a hiba?

(Fotó: Grüll Eszter)

33
 1./3.

De triumphis
Cönsul, Römanö, quT 1ns1gn1 sua vir-
A tOte hostes v1cerat, propter victöriam
senatus triumphum iOdicavit. Trium-
phator cum exercitü suö per portam
triumphalem, quae apud Campum
Martium eral, Urbem intravit. Populus
Römanus, qu, cönsulem fe!Tcem cum
exercitü fortT Römanö salütabat, cla-
mabat: iö triumphe! iö triumphe[
Stabat triumphator vestTmentö tri-
umphalT 1ns1gnis et lovT CapitölTnö si-
milis in currO aureö, quem quattuor
equT trahebant, super capite eius aurea
coröna erat, quam servus publicus
tenebat, qu1 post cönsulem in currO
stabat. Hoc agmen Via Sacra Fórum
praeterTbat. Triumph, semper 1nsYgnia
spectacula populö praebebant.

Marcus Aurelius diadalmenete. A csaszar

triumphatori kocsiján a Capitoliumra vonul.
A háttérben a Forum építményei láthatók.
(Museo Capitolino, Róma)

Dum töta urbe populus festum agebat,

triumphator in Capitölium Tbat. Postquam
aedem !ovis intraverat, in qua iam omnis
senatus aderat, corönam et örnatOs Kr. e. 8-ban Augustus tiszteletére
deposuit, et tau rum immolavit. Segusióban (ma Susa) emelt diadalív.

34
 Augustus tettei
cl,v,
Augusl:us önélel:rajzából (F?es gestae AugusU) vett részlet. Ezt a beszámolót birodalom- B
szerte kifüggesztették, és Rómában Augustus mauzóleumának falán is olvashat() volt. Szöve- ·
ge azonban nem az örök városban maradL ránk, hanem az éJkori Ankyra (rna Anka1·c1J
Augustus-templomának pillérein, mégpedig latin és görög nyelven. ·1555-ben fedezték fel, s
azóta a tudományban rnonurnenturn Ancyranurn a neve. (A szcímokkal jelölt 1·észek kü!Cmál-
ló részletek.)

A MonumenLum Ancyranurn. Az Ankarában talált felirat, arnely megőrizte számunkra

Augustus Res Cestae-jét.

1. Senatus decretTs honörificTs in ördinem

suum me adlegit et impérium mihi dedit.
2. Bella terra et mar, cTvTlia externaque tötö
orbe terrarum saepe gessT, victorque omnibus
cTvibus pepercT. 3. Mare pacavT a praedöni-
bus. Eö bellö servörum, quT fügerant a domi-
111s suTs et arma ceperant, tr,ginta fere mTlia
capta domin1s ad supplicium tradidT. !Oravit in
mea verba töta ltalia sponte sua, et me belli,
quö v1cT ad Actium, ducem depopöscit.
IOraverunt in eadem verba prövinciae Galliae,
Hispaniae, África, Sicilia, Sardinia.

Augustus. A szobor cifdozat bemutatáscihoz togájá-

nak redőjével befedett fejjel ábrázolja a princepset.
(Róma, Museo del/e Therrne)

35
 SZÓTÁR
adsum adesse affui - ott van, jelen van
A aedes, -is, f. - templom
agö 3 egi actum - tesz, csinál, festum
agere: ünnepelni, ünnepet ülni, tartani
agmen, -inis, n. - menet
aureus 3 - a1·anyozott, arannyal díszített
campus, -i, m. - mező, síkság; Campus
Martius: Mars mező
caput, -itis, n. - fej
Capitölinus 3 - capitoliumi
Capitölium, -ii, n. - Róma egyik dombja s
rajta luppiter főtemploma
clamö 1 - kiabál, kiált(ozik)
cönsul, -is, m. - a köztársaság legfőbb tiszt-
ségviselője a császárkorig
currus, -üs, m. - diadalszekér, harci szekér
depönö 3 -posui -positum - letesz
dum - miközben, mialatt
equus, -1, m. - ló
exercitus, -üs, m. - hadsereg
felix (felicis) - boldog, szerencsés, sikeres
festum, -i, n. - ünnep(nap)
fortis 2 - bátor
Főrum, -i, n. - a kereskedelmi és állami élet
központja Rómában, a Capitolium és a
Palatium között; mint köznévnek piactér"
11
a jelentése
hoc lásd a hic, haec, hoc névmás ragozását
a nyelvtanban, a köv. olvasmány után!
hostis, -is, m. f. - ellenség; idegen
ihat lásd az eö ire ivi itum ige ragozását a
nyelvtanban!
im~olö 1 - (fel)áldoz ~ triumphalis 2 - győzelmi, diadalmi
ins1gnis 2 - kitűnő, kiváló, jeles, nevezetes;
amirőC amiben, ami miatt: ablativus;
insigni sua virfüte - módhatározó: ,,kivá-
ló bátorsága révén"
intrö 1 - bemegy, belép; ahová: accusativus
iö - indulatszó az öröm kifejezésére
lovi dativus a luppiter, lovis, m. tulajdon-
névből (ragozása: luppiter, lovem, lovis,
lovi, love) - Jupiter, a rómaiak legfőbb is-
tene, Saturnus és Rhea fia, luno férje, az
ég, a villámlás, a mennydörgés, az eső, a
hó ura, az állam és a család legfőbb őre
iüdicö 1 - (meg)ítél
Martius 3 - Marshoz tartozó; Campus
Martius: Mars mező
36
omnis 2 - egész, minden, összes, mind
örnatus, -üs, m. - (dísz)ruha
per praepositio + acc. - valamin keresztül,
át; végig; szerteszét
porta, -ae, f. - kapu
post praepositio + acc. - mögött
postquam - azután, hogy; miután
praetereö -ire -ivi -itum - mellette elmegy
elhalad; ami mellett: accusativus
propter praepositio + acc. - miatt, -ért
püblicus 3 - állami, köz-
quae, quam, qua, quem, qui lásd a qui,
quae, quod névmás ragozását a nyelvtan-
ban!
quattuor ragozhatatlan - négy; utána többes
számot használ a latin ·
sacer, sacra, sacrum - szent; Via Sacra: a
Forumon át a Capiloliumra vezető út; a
szövegben ablativusban áll és hol?" kér-
11
désre felel
salütö 1 - üdvözöl, köszönt
senatus, -üs, m. - szenátus, a római állam-
tanács
similis 2 - hasonló; akihez: clativus
spectaculum, -i, n. - látványosság
stö 1 steti" staturus - áll
super praepositio + ab/. - fölött, -on, -en,
-ön
taurus, -i, m. - bika
teneö 2 tenui tentum - (kezében) tart
fötus 3 - egész, teljes; töta urbe - hol?"11
kérdésre felelő helyhatározó
triumphator, -öris, m. - diadalmaskodó,
győzelmet ünneplő
triumphe! - a diadalmenetet kísérő öröm-
kiáltás
triumphus, -i, m. - diadalmenet
vesttmentum, -i, n. - ruha, ruházat
via, -ae, f. - út; Via Sacra: a Forumon át a
Capitoliumra vezető út; a szövegben abla-
tivusban áll és hol? kérdésre felel
11
11
vincö 3 vici victum - (le)győz, győzelmet
arat; felülmúl
victöria, -ae, f. - győzelem
virtus, -ütis, f. - erény, erő, bátorság;
insigni sua virfüte - módhatározó: ,Jivá-
ló bátorsága révén"
a praepositio + ab!. - -tói, -tői
Actium, -ii, n. - az lán-tengerbe nyúló hegy-
fok Epirusban; Octavianus, a későbbi
Augustus császár győzelmének színhelye
adlegö 3 -legi -lec:tµm - hozzáválaszt, bevá-
laszt ·' . /0
Africa, -ae, f. - világrész, illetve a római pro-
vincia neve
captus 3 - elfogott, fogságba esett
civilis 2 - polgári
övis, -is, m. f. - polgár
decretum, -i, n. - döntés, határozat;
decretis honörificis - mód- vagy eszköz-
határozó: 11 megtisztelő határozataival"
deposcö 3 -popösci - kíván, követel
dominus, -i, m. - úr, gazda
dux, ducis, m. - vezér, vezető
eadem - lásd az idem, eadem, i dem
( ugyan6 ugyanaz") névmás ragozását a
11 1
nyelvtanban az 5. olvasmány után!
iüraverunt in eadem verba - ugyanúgy
11
felesküdtek" (szó szerint: "ugyanazokra a
szavakra esküdtek"; vö. iürö 1)
eö bellö - id6határozó vagy képes helyhatá-
rozó: ,,azon háború folyamán, abban ahá-
borúban"
extemus 3 - külső, külföldi
fere - csaknem, mintegy, körülbelül
fugiö 3 fögi fugitürus - elfut, elmenekül, el-
szökik
Gallia, -ae, f. - kelták lakta terület, kb. a mai
Franciaország, Svájc, Benelux államok te-
rületén
gerö 3 gessi gestum - visel
Hispania, -ae, f. - provincia kb. a mai Spa-
nyolország és Portugália területén
honörificus 3 - megtisztel6, kitüntető
iürö 1 - esküszik, esküt tesz; in verba iürare
- vkinek hűséget esküszik (ti. utánamond-
ja az eskü szavait)
mare, -is, n. - tenger; terra et mari - szára-
zon és vízen
--------------NYELVTAN--------------
A praeteritum imperfectum
A praeteritum imperfectum a múltbeli folyamatos vagy ismétlődő cselekvés
kifejezésére szolgáló igeidő.
Képzése: imperfectum tő + időjel + személyrag. Az időjel az 1. és a II. coniu-
gatióban -ba-, a Ill. és a IV. coniugatióban -eba-. Az egyes szám 1. személy személy-
ragja itt: -m.
meus 3 - enyém, az én vmim B
mihi - nekem; a sing. 1. személyű személyes
névmás dativusa
milia - a mille ( = ezer) számnév többes szá-
ma. A singularis ragozhatatlan; a pluralis
(melynek genitivusa: milium) jelentése te-
hát: "több ezer". Itt a triginta számnév
mondja meg, pontosan hány ezer.
orbis, -is, m. - kör, kerekség; orbis
terrarum - földkerekség; tötö orbe
terrarum - hol?" kérdésre felel6 helyha-
11
tározó
ördö, -inis, m. - sor, rend
pacö 1 - lecsendesít, megbékéltet, meghó-
dít, elhódít; akitől/amitől e/hódít: a, ab
praepositio + ablativus
parcö 3 peperci parsürus (meg)kírnél;
akit/amit: dativus
praedö, -önis, m. - rabló, kalóz
qui, quö - lásd a qui, quae, quod névmás
ragozását a nyelvtanban!
Sardinia, -ae, f. - sziget Itáliától nyugatra
servörum genitivus partitivus annak l<ifeje-
zésére, hogy valamiből egy bizonyos
mennyiségről van szó: a rabszolgák kö-
11
zül" ti. triginta fere milia fejezi ki, hogy
belőlük mennyiről van szó
Sicilia, -ae, f. - Szicília, Róma első tartomá-
nya
sponte - önként, magától; sponte sua - jó-
szántából, jószántukból, önként (3. sze-
mély[ ek]re)
supplicium, -ii, n. - (halál)büntetés
tradö 3 -didi -ditum - átad, kezébe ad, ki-
szolgáltat
triginta ragozhatatlan - harminc
verbum, -i, n. - szó, in verba mrare -
vkinek hűséget esküszik (ti. utánamondja
az eskü szavait)
victor, -öris, m. - győztes
 1. II. 111. IV.
clama-ba-m tene-ba-m trah-eba-m capi-eba-m veni-eba-m
clama-ba-s tene-ba-s trah-eba-s capi-eba-s veni-eba-s
clama-ba-t tene-ba-t trah-eba-t capi-eba-t veni-eba-t
clama-ba-mus tene-ba-mus trah-eba-mus capi-eba-mus veni-eba-mus
clama-ba-tis tene-ba-tis trah-eba-tis capi-eba-tis veni-eba-tis
clama-ba-nt tene-ba-nt trah-eba-nt capi-eba-nt ven i-eba-nt

A létige praeteritum imperfectuma:

eram eramus
eras eratis
erat erant

A praeteriturn perfectum
A praeteritum perfectum viszonyított (tehát önállóan, önmagában igen ritkán
alkalmazható) igeidő, mely azt fejezi ki, hogy a cselekvés egy másik múlt időhöz
(tehát praeteritum imperfectumhoz vagy praesens perfectumhoz) viszonyítva még
korábban történt. Magyarra múlt idővel fordítjuk, az előidejűség érzékeltetésére
határozószót használhatunk: 11 előbb, korábban" stb.
Képzése: perfectum tő + -eram -eramus
-eras -eratis
-erat -erant

1. 11. Ill. IV.

clamav-eram tenu-eram trax-eram ven-eram
clamav-eras tenu-eras trax-eras ven-eras
clamav-erat tenu-erat trax-erat ven-erat
clamav-eramus tenu-eramus trax-eramus ven-eramus
clamav-eratis tenu-eratis trax-eratis ven-eratis
clamav-erant tenu-erant trax-erant ven-erant

A létige praeteritum perfectuma is szabályosan:

fueram, fueras, fuerat stb.

38
 Az. eő, ire, ivi (i i), itum (,,menni") ige ragozása

A tő egyetlen hang: e-1 de csak akkor, ha utána mély hangrendű magánhangzc')

következik, egyébként i-.

praesens imperfectum: eö, 1s, it, 1mus, Ifis, eunt

praeteritum imperfectum: 1bam, 1bas, 1bat, 1bamus, 1batis, lbant
A perfectumok képzése szabályos. Az Tv- perfectum tő mellett létezik i- is: 1v1,
1visfi, 1vit stb. 1veram, 1veras stb. Az -i perfectum tő esetén bizonyos összevon;_í-
sokra kerül sor, ezzel kapcsolatban az ige ragozásának összefoglalását 1. a könyv vc'.·-
gében az összefoglaló táblázatban.

A volő, velle, volui praeteritumai

A vo/01 velle1 voluT praeteritum imperfectuma: volebam, volebas, volebat,

volebamus, volebatis, volebant. (Mintha Ill. coniugatiós lenne.) Praeteritum per-
fectuma mint a többi igéé: volueram, volueras, voluerat etc. (L. a tankönyv végf'n
az összefoglaló táblázatot!)

A IV. declinatio

A IV. declinatio az -u tövű főnevek ragozása. Főként hímnemű szavak tartoznak

ide, de elvétve akad közöttük nő- és semlegesnemű is. Az -us végűek hímneműek
(esetleg nőneműek), az -u végűek pedig semlegesneműek.

hím- és nőnem sem legesnem

pl.: exercitus1 -Os m. - pl.: cornO, -Os n. -
hadsereg szarv
Singularis
Nom. exercitus cornu
Acc. exercitum cornu
Cen. exercitüs cornüs
Dat. exercitu1 cornü
Ab!. exercitü cornü
PI ura/is
Nom. exercitüs cornua
Acc. exercitüs cornua
Cen. exercituum cornuum
Dat. exercitibus cornibus
Ab!. exercitibus cornibus

39
 A vonatkozó névmás
Ragozásával kapcsolatban 1. Jz elöző olvasmány magyarázatát az is ea id név-
1 1

máshoz!
masc. fem. neutr.
Singularis
Nom. qu1 quae quod
Acc. q~:m quam quod
Cen. CUIUS cüius cüius
Dat. cui cui cui
Ab!. quo qua quo
Pluralis
Nom. qu1 quae quae
Acc. quos quas quae
Cen. quorum quarum quorum
Dat. quibus quibus quibus
Ab!. quibus quibus quibus

fHADATOK

1. Tegye az imperfectumban állókat perfectumba, a perfectumban állókat pedig

imperfectumba (a szám és a személy változatlan marad)! Pl. expulerat >
expellebat

A) manebas ................ , volebatis ................ , posueram ................ , educa-

bant ................ , tenueramus ................ , traxeratis ................ ibat ............... .

eramus ................ , inveneratis ................ stabat.. ............. .

B) fecerunt ................ , ponebant ................ , stat ................ , facitis

.; .............. , egi ................ , voluimus ................ , vicit ................ , traxerat

................ , invenerunt ................ , tenebatis ............... .

2·. Írja oda az ago 3 egi actum ige ragozott alakjai mellé a sum esse fui azonos
alakját! Pl. egit - fuit

egisti ............... . agis ............... .

agebamus ............... . egimus ............... .

40
 agebatis· ........ ,.p••·

3. KakukktojástMelyik nem iUika sorba?

A. agit, trélhit,.vicit, facit
B. tenere;trahere, manere, praebere
C. porümus, vincimus, vivimus, venirnus
o~ popL1lus exercitus, filius, deus 1

4. Egyeztesse a ragozott főnévvel a zárójelben lévő melléknevet! PL aquam

(tenuís) > tenuem

virnrurn ünsignls) ,.............,., regi (Rornanüs) ,··••;. ... ,"e:.,, lupae (terribilis)

................ , ;., ... , ......... , .............. ;. 1 curru (sirnilis) ......... :.. ,;;./exercitus (insi-

gnis) ........ ,........ , ......... ,....... , ................. , ............... ;., corpus (validus)

5 ... Egészítse kia mondatokat!

currumtriumphator.is quattuor (equus)

rurn) praeteribat. Triurnphátor apud Carnpu111 Martíurn ,úrbs)

;.•..... '. ........ intrí:lvit. Triurnphator (luppiter CaPitolinus) sirnilis·erat.

Jriurnphi.·•·ipsigníaSpeCtácula·•.·(populus)·· '.·•::·:··;, ..... ,.··Praehebant.

6. \J~ft~zf~sa m~ga.
· ........... .. ··•.··.·····.· ·
(</jyet(<ezífjelzős
..···•·······.•....··•··.•.····.· .. ·······•··..·• .. ·..·.. •••• •••••····•.·.··.···••···.. ·•.·..•.·•··

l<if~jezések s~ámát, tegye• 3z eg~s siá•

·....· ··.. ·· .. · ... .. ····•.··.......•. ·.··....·.....·.. ... •· .......·.... ·· .... ·.. ·.. •••••• ... ··.·... ·.·

>..· ~-ú~~á.f'löh~~sh~': .és fC>rdítyii! ,Ügyeljen ... az . eset változatlanságára! Pl.

ex.érc:ittím.·RÓmanüm··>·ex.ercitusRomanós · ·

.'..·. ·_·....:·_· ... ·.: ... ··.··.....'..><·_..', ·: :- :·. ·. ·.·. :·: ,-:-"" '

·.cons.qtt.H; :Jel'fciúrh<;..•...i,.,·.,,.;i.:;, corpofiS•••·•·\laH9i·.·.······; .. '.'..;!'.'.'··•• .. , .•.•.· capuf.·)suum

.. · i···· ;: .· i··•····•··•·i····..............··•··•·· . ·•·
-~ -~-- ~-- • { .... ~--: ~:. -~---.~ -~ -.. ~.' ... Í' =·_.,. .; -~.- t:._,\. f ..···~-- -: ~ . • : t.·"' .*

f%ordJ~ ~tii,~! .·
l, j\r9mai népüdvözlia.·consult2 .• •Akirályakapun átavárosba lép. 3.A
szenátusnak saját hadserege van. kocs,i, . ·ameiyet.lovak húztak, .aCapito- 4'.A
Hurnon álL. 5. Arórnaiakür1nepnapot tartanak a győzelem miatt. 6. A consul
tején aranykoszorú. volt.
 ,,Libertatem et cönsulatum L Brütus instituit"
(Tacitus)

LOcius Tarquinius, ultimus rex Römae, vir

A crOdelis erat, itaque Röman1 eum Superbum
nöminabant. lile Tullium regem bonum, qu1
uxöris suae páter erat, fugaverat et necaverat;
praeterea complOres inim1cös aut v1 aut dolö
vita pr1vaverat. Odium Römanörum metuit, et
cOstödiam armatörum semper circum se
habebat.
Semper cOra imperi1 eum sollicitabat, et
saepe se rogitabat: Quis filiorum meorum
11

imperium habebit? Quisnam post mortem

meam regnabit?" Postremö Delphös, ad
1ns1gne öraculum Apollinis m1sit f1liös suös,
Titum et Arruntem, cum fTliö Tarquiniae,
soröris suae, LOciö IOniö Brutö. Qu1 iuvenis
nön aliam viam ad securitatem invenit, quam
per simulatiönem stultitiae. ltaque vultO stul-
tus, animo callidus cögnömen BrOU haud
abnuerat, atque höc modö in tOtö erat.
Bronz férfiportré a l<r. e. 3. sz.-i Rómá- Del ph 1s i uvenes hanc q uaestiönem
ból, melyet a legendás hagyomány
posuerunt: Ad quem nostrum post mortem
Brutus arcképeként tart számon. (Ró- 11

ma, Palazzo dei Conservatori) patris regnum Romanum veniet?" Tum e specO
Pythia ita respondit: lmperium summum
11

Romae habebit, quT vestrum prTmus, i5

iuvenes, osculum matrT tulerit. Dum Tarquini1
11

ea verba reputant, Brutus per simulatiönem ad terram cecidit, eamque ösculö clam
contigit, nam terra commOnis mater omnium mortalium est.
(LIVIUS nyomán)

Olvasmányunk B részében verses szövegeket olvashatunk. A latin skandálás (ritmikus olva-

B sás) szabályainak rövid összefoglalását könyvünk végén találjuk meg a 261. oldalon. Catullus
versének versformája a hendecasyllabus, az Ovidiustól származó szövegek disztichonban, míg
az Aeneis részlete hexameterben íródott. Latin verset soha ne olvassunk fel prózaként!

42
Cenabis bene. Ezüst asztali készletet ábrázoló pompeii falfestmény.

Cenabis bene, m, Fabulle, apud me,

SI tecum attuleris bonam atque magnam
cenam, nön sine candida puella,
et v1nö et sale et omnibus cachinn1s.
Haec s1, inquam, attuleris, venuste noster,
cenabis bene: nam tu1 Catulli
plenus sacculus est aranearum.
(CATULLUS 13, 1-7 .)

Dönec eris fel,x, multös numerabis am1cös,

tempora s1 fuerint nubila, sölus eris.
(Ov101us: Tristia, 1. 9. 5-6.)

Heredem tibi me, Catulle, d1cis,

nön credam, nis1 legerö, Catulle.
(MARTIALIS XII. 73.)

ln freta dum fluvi1 current, dum montibus umbrae

lustrabunt convexa, polus dum s1dera pascet,
semper honos nömenque tuum laudesque manebunt.
(Vrnc1uus: Aeneis, 1. 607-9.)

43
 SZÓTÁR
abnuö 3 -nui - visszautasít, nem akar,
A (meg)tagad
accipiö 3 -cepi -ceptum - kap, (el)fogad
alius alia aliud - más(ik), másféle
animö - tekintethatározó az animus, -i, m.
főnévből: )elkében, lelkét tekintve, lélek-
ben"
Apollö, -inis, m. - Apollo (görögösen Apol-
lón); luppiter és La.tana fia, a nyilazás, a
jóslc'~s, a költészet, a zene, az orvoslás iste-
ne, napisten
armatus 3 - fegyveres, fölfegyverzett;
cüstödia armatörum - ,, fegyveresekbé51
é1lló füség, fegyveresek adta őrizet"
Arrüns, -untis, m. - Tarquinius fia
atque - és
aut - vagy
Brutus, lücius lünius - a hagyomány szerint
a köztársasági é1llamforma létrehozója, az
első consul; Tarquinius Superbus unoka-
öccse. Cognornene (Brutus) annyit jelent:
bárgyú, oktalan, nehézkes.
cadö 3 cecidi - földre zuhan, (el)esik
callidus 3 - ügyes, okos, furfangos, ravasz
circum praepositio + acc. - körül, közelé-
ben
cögnömen, -inis, n. - melléknév, ragadvány-
név, gúnynév
commünis 2 - közös
complüres, -plüra (v. -plüria) - több(en),
meglehetősen sokan
cönsulatus, -üs, m. - a consuli hivatal
contingö 3 -tigi -tactum - (meg)érint
crüdelis 2 - kegyetlen
cum kötéSszó - amikor
cüra, -ae, f. - gond, gondoskodás
Delphi, -örum, m. - Delphoi, görög város,
ahol Apollón híres jósdája volt
dolus, -i, m. - csalás, álnokság; dolö - mód-
határozó: csellel, cselvetéssel"
11
ferö ferre tuH latum - hoz, visz; ösculum
ferre - megcsókolni, elviselni; akit: dativus
fugö 1 - elűz, elkerget
haud tagadószó - nem
illum - ille, illa, illud névmás, lásd a nyelv-
tant!
inimicus, -i, m. - ellenség
instituö 3 -stitui -stitütum - bevezet, rend-
szeresít, életbe léptet, létrehoz
inveniö 4 -veni -ventum - rájön, (meg)talál,
kigondol
itaque - és így, ennélfogva, tehát
lünius, -ii, m. - Brutus nemzetségneve
iuvenis, -is, m. (kivétel, mert mássalhangzós
tövű!) - ifjú, fiatal férfi; ö iuvenes meg-
szólítás: ,,ó, ifjak"
L - a Lucius praenomen rövidítése
libertas, -atis, f. - szabadság
mater, matris, f. - anya
metuö 3 metui - fél; akitől/amitől: accusati-
vus
mittö 3 misi missum - küld
modus, -i, m. - mód; höc modö - módha-
tcírozó: )lyen módon"
mortalis, -is, m. halandó, ember
necö 1 - megöl
ö- ó!
odium, -ii, n. - gyűlölet, ellenszenv
öraculum, -i, n. - jóshely, jósda
ösculum, -i, n. - csók; ösculö - eszközhatá-
rozó: csókkal"
11
paucus 3 - néhány, kevés
per praepositio + acc. - által, segítségével;
-n, -ul, -ül
pönö 3 posui positum - tesz, feltesz
postremö - végül, végre
privö 1 - megfoszt, amitől: ablativus
Pythia, -ae, f. - Püthia, a delphoi Apollón-
jósda papnője
quaestiö, -önis, f. - kérdés
quis, quid - kicsoda? micsoda? (ragozása
mint a vonatkozó névmásé)
quisnam, quidnam - ugyan kicsoda? micso-
da? ugyan melyik?
regnum, -i, n. - uralom, hatalom, királyság
reputö 1 - átgondol, megfontol
res, rei, f. - dolog, ügy
respondeö 2 -spondi -spönsum felel, vá-
laszol
rogitö 1 - kérdezget
Röma, -ae, f. - Róma, a birodalom fővárosa
se visszaható névmás - magát, magukat; cir-
cum se - önmaga körül, önnön személye
körül
secüritas, -atis, f. - biztonság
seu - vagy
si ha
simulatiö, -önis, f. - tettetés, színlelés, ürü-
gye, látszata vminek
sollicitö 1 - felkavar, izgat, nyugtalanít
soror, -öris, f. - nővér, lánytestvér
specus, -üs, m. - barlang
stultitia, -ae, f. - oktalanság, butaság, egy-
ügyűség
stultus 3 - oktalan, buta, együgyű
summus 3 - legmagasabb, legfőbb, legna-
gyobb, legkiválóbb
superbus 3 - gőgös
Tacitus, -i, m. - Publius Cornelius Tacitus, a
Kr. u. 1-2. században élt kiváló történetíró
Tarquinia, -ae, f. - az utolsó római király
testvére
Tarquinius, -ii, m. - az utolsó római király;
Tarquinii - a Tarquinius-fiak
11
11
Titus, -i, m. - Tarquinius egyik fia
Tullius, -ii, m. - Servius Tullius, Róma hato-
dik királya
afferö afferre attuli allatum - (oda)visz, hoz
amkus, -i, m. - barát
aranea, -ae, f. - pók
bene - jól
cachinnus, -i, m. - nevetés, kacagás
candidus 3 - hófehér, fehérbe öltözött,
szépséges
Catullus(om)!
11
Catulle - megszólítás: 11
Martialis versének címzettje, természete-
sen nem azonos a költővel, akinek verse
megelőzi a Martial isét
Catullus, -i, m. - a Kr. e. 1. században élt ró-
mai költő
cena, -ae, f. - lakoma, ebéd, étkezés
cenö 1 - étkezik, ebédel
convexum, -i, n. - völgykatlan
credö 3 credidi creditum - (el)hisz
currö 3 cucurri cursum - fut, rohan, szalad,
siet
dicö 3 dixi dictum - mond, szól, beszél
dönec - amíg, mialatt, ameddig
eris - lásd a sum esse fui futurumát a nyelv-
tanban!
Fabullus, -i, m. - Catullus barátjának neve;
Fabulle - megszólítás: Jabullus(om)!"
fretum, -i, n. - tenger
fuerint - lásd sum esse fui futurum perfec-
tumát a nyelvtanban!
haec - lásd a hic, haec, hoc névmás ragozá-
sát a nyelvtanban!
heres, -edis, m. f. - örökös
45
tum - akkor
tütus 3 - biztos, biztonságos; in tütö - mel-
léknév főnévi értelmű használata: 11 bizto11-
ságban11
ultimus 3 - utolsó
veniö 4 veni ventum - vhova jut, kerül, át-
száll
vestrum - közületek; a plur. 2. személyG
személyes névmás genitivusa
vir, -i, m. - férfi; az egyetlen -ir végű 11. clc-
clinatiós főnév, ragozása mint a pucr, -1 m.
1
főnévé
vis f. hiányos főnév - erő, hatalom; (rzigozé'í-
sát 1. a nyelvtani részben) ·
vi - módhatározó: erövel 1 eröszakkc1I"
11
vultus, -üs, -m. - arc; vultü - tekintethc1Uíro-
zó: ,arckifejezését tekintve, arcában, cHC-
1
ra"
honös, -öris, m. ( = honor, -öris, m.) - tisz-
telet, megtiszteltetés, jutalom, tekintély,
hír
inquam (hiányos ige; ez az alak praes. imrA
sing 1.) - így szól, úgymond
laus, !audis, f. - dicséret, dicsőség, hír
legö 3 legi lectum - olvas; hiányzik a tingy
1
mellőle, értse hozzá: ,,a végrendeletct'
lüströ 1 - megszemlél, bejár, körüljár
Martialis, -is, m. - epigrammaköltő a l<r. u.
1-2. században
me - engem; a sing. 1. személyű személyes
névmás accusativusa; apud me - nálarr1
mi - a meus megszólító esete (vocativus
nyelvtani leírását 1. a következő fejezel-
ben) mi Fabulle - Fabullusom!
möns, montis, m. - hegy; montibus - eléje
értendő: in
nis, - ha nem
nübilus 3 - felhős, borús; barátságtalan, ko-
mor
numero 1 - számlál, számol
Ovidius, -ii, m. - Publius Ovidius Naso, a Kr.
e. és a Kr. u. 1. században élt költő
pascö 3 pavi pastum - legeltet, táplál, ne-
vel, növeszt; gyönyörködtet
polus, -i, m. - ég(boltozat)
puella, -ae, f. - leány, vkinek a kedvese, fic1-
tal asszony
sacculus, -i, m. - erszény
sal, salis, m. - só; okosság, elmésség, élc
sidus, -eris, n. - csillag tuus 3 - a tied, a te vmid
sine praepositio + ab!. nélkül umbra, -ae, f. - árnyék, sötétség, homály
tecum - veled; magaddal; a sing. 2. szemé- venustus 3 - bájos, kedves; venuste noster
lyű személyes névmás cum praepositiós - megszólítás: kedves barátom!
ablativusa Vergilius, -ii, m. - Publius Vergilius Maro, a
tempus, -oris, n. - idő; körülmények, viszo- l<r. e. -1. században élt költő
nyok, helyzet vinum, -i, n. - bor
tibi - neked; a sing. 2. személyű személyes
névmás clativusa

--------------NYELVTAN--------------

A futurum imperfectum
A futurum imperfectum képzése eltérő az 1-11. és a 111-IV. coniugatióban:

1-11. coniugatio: 111-IV. coniugatio:

imperfectum tő + -bö imperfectum tő + -am
-bis -es
-bit -et
-bimus -emus
-bitis -etis
-bunt -ent
A futurum személyragjait ebben az alakban célszerű megtanulni, de fontos tud-
nunk, hogy ezek a toldalékok időjelet, kötőhangot (csak az 1-11. coniugatióban) és
személyragokat egyesítenek magukban:
b-ö a-m
b-i-s e-s
b-i-t stb. e-t stb.

1. 11. 111. IV.

roga-bö habe-bö cad-am capi-am veni-am
roga-bis habe-bis cad-es capi-es veni-es
roga-bit habe-bit cad-et capi-et veni-et
roga-bimus habe-bimus cad-emus capi-emus veni-emus
roga-bitis habe-bitis cad-etis capi-etis veni-etis
roga-bunt habe-bunt cad-ent capi-ent veni-ent

Magyarra jövő idővel fordítjuk.

A létige futurum imperfectuma: erő, eris, erit, erimus, eritis, erunt.

Az eö igéé: 1bö, ibis, 1bit, 1bimus, 1bitis, 1bunt.
A vo/6 igéé: volam, voles, volet, volemus, voletis, volent. (Mintha Ill. coniu-
gatiós lenne, vö. a praeteritum imperfectumnál elmondottakkal[)

46
 A futurum perfectum
A futurum perfectum a praeteritum perfectumhoz hasonlóan nem önálló igeidn.
Futurum perfectumot csak futurum imperfectum mellett, ahhoz viszonyítva haszná-
lunk. Ez az igeidő azt fejezi ki, hogy a jövőben valami előbb be fog következni,
és csak azután kerül sor a másik (futurum imperfectumban kifejezett) cselek-
vésre. Bár befejezett jövő idő nincs a magyar nyelvben, a latin fut. perf. használat;:'ít
érzékeltető nyelvi szituációt könnyen elképzelhetünk: 11 Ha majd megcsináltaci a lec-
kédet, lemehetsz a játszótérre." Az első, időhatározói tagmondat a majd szó miatt
kétségtelenül jövő idejű, mégis múlt idejű ragozott igét találunk benne. Ebben az
esetben a múlt idő nem valódi időt jelöl, hanem a befejezettséget, a perfektualitást
érzékelteti: az első cselekvésnek le kell zárulnia ahhoz, hogy a második bekövetkez-
hessék. Magyarra körülírt előidejűséggel adhatjuk vissza: 11 majd" + múlt idő.
praet. perf. praet. imperf. jelen fut. perf. fut. imperf.

Képzése egységes mind a 4 coniugatióban:

Perfectum tő + -erö -erimus
-eris -eritis
-erit -erint

1. II. 111. IV.

rogav-erö habu-erö cecid-erö ven-erö
rogav-eris habu-eris cecid-eris ven-eris
rogav-erit habu-erit cecid-erit ven-erit
rogav-erimus habu-erimus cecid-erimus ven-erimus
rogav-eritis habu-eritis cecid-eritis ven-eritis
rogav-erint habu-erint cecid-erint ven-erint

A toldalék alakjai tehát (mint a praeteritum perfectum esetében) formailag (lát-

szólag) megegyeznek a létige imperfectum alakjaival. Jól jegyezzük meg az egyetlen
különbséget: a létige többes szám 3. személyű alakja erunt, a toldaléké pedig -erint.

A létige futurum perfectuma: fuerö, fueris, fuerit, fuerimus, fueritis, fuerint.

A többi rendhagyó ige is szabályosan viselkedik (volo: voluerö, volueris, volue-
rit, voluerimus, volueritis, voluerint; eo: iverö, iveris, iverit, iverimus, iveritis,
iverint).

A vfs hiányos ragozású főnév ragozása

Sing. Plur.
Nom. VIS vfres
Acc. Vlm vfres
Cen. - vfrium
Dat. - vfribus
Ab/. vi vfribus

47
 A locativus; helyhatározók
A locativus a régi latin nyelvből megőrzött helyhatározós eset, amely hol? kér-
désre felel. Használata korlátozott (ezért nem része az állandó eseteket felsoroló
declinatiós táblázatnak): csak az 1. és a II. declinatióhoz tartozó, egyes számú vá-
ros- és szigetnevekből, de csak a kisebb szigetek nevéből képezhető (tehát nem
tartozik ide pl. Sicilia, Creta, Sardinia). Esetragja az 1. declinatióban -ae, a 11.-ban -i.
(Eredeti esetragja az -i; ez az 1. declinatio főneveinek tövével -ae-vé olvadt össze,
melyet az ókorban aj-nak ejtettek.) Romae - Rómában; Rhodi - Rhodoszon;
Mediolani - Mediolanumban (Milanóban). A nyelvi hasonlóság alapján rendhagyó
locativusok is vannak. Ezek közül a legfontosabbak:

domus, -Cis, f (ház, otthon) - domi (otthon)

rCis, rCiris, n. (falu, vidék) rüri (falun, vidéken)
humus, -i, f (föld) humi (földön)
Carthago, -inis, f Carthagini (Karthágóban)
A városok és kisebb szigetek nevei előtt a latin nem használ praepositiót.
Hová? kérdésre praepositio nélküli accusativus felel.
Honnan? kérdésre praepositio nélküli ablativus válaszol.
Hol? kérdésre vagy locativusszal, vagy - olyan szavak esetében, ahol ez nem al-
kalmazható-, szintén ablativusszal felelhetünk.
Athén nevének szótári alakja a latinban: Athenae, -arum, f: többes számú, tehát
nem képezhetjük a locativusát; ugyanígy többes számú pl. a láva által eltemetett vá-
ros neve is: Pompeii, -orum, m. vagy a híres jóshely: Oelphi, -orum, m.

Egyes számú városnév Többes számú városnév

Roma, -ae, f Athenae, -arum, f Pompeii, -orum, m.
·. Hová? Römam Athenas Pompeiös
Honnan? Röma Athenis Pompeiis
Hol? Römae Athenis Pompeiis

A mutató névmás
Az ille, illa, illud (jelentése: ,,az") távolra mutató névmás ragozása a legszabályo-
sabb: sem a tő, sem az esetragok nem mutatnak rendhagyóságot:

semleges-
hímnem nőnem
nem
Singularis
Nom. ille illa illud
Acc. illum illam illud
Cen. illius illius illius
Dat. illi illi illi
Ab!. illö illa illö

48
 semleges-
hímnem nőnem
nem
PI ura/is
Nom. i IIT illae illa
Acc. illös illas illa
Cen. illörum illarum illörum
Dat. i llis ill,s i 11,s
Ab/. i llis illTs i IITs

Ugyanígy ragozzuk az iste, ista, istud névmást is. Ennek jelentése: 11 ez" vagy „az".
(Ugyanis a magyarban csak két mutató névmás van, a latinban pedig három: hic -
a beszélőhöz legközelebbi személy vagy dolog; iste - ami távolabb van tőle, ille - a
legmesszebb van a beszélőtől.)
A közelre mutató névmás (jelentése: 11 ez ) ragozása:
11

semleges-
hímnem nőnem
nem
Singularis
Nom. hic haec hoc
Acc. hunc hanc hoc
Cen. hüius hüius hüius
Dat. huic huic huic
Ab/. höc hac höc
PI ura/is
Nom. hT hae haec
Acc. hös has haec
Cen. hörum harum hörum
Dat. hTs h,s hTs
Ab/. h,s hTs h1s
Megjegyzés:
Az egyes számban az esetragok után egy nyomatékosító elem: -e (eredetileg: -ce) találha-
tó, melynek hatására az accusativus ragja -m helyett n-re változik. A többes számban csak a
semleges nom. és acc. esetben jelenik meg ez a nyomatékosító elem.

A visszaható névmás

A visszaható névmásnak nincsen nominativusa. Ragozása egyes és többes szám

harmadik személyben:
Nom.
Acc. se
Cen. sui
Dat. sibi
Ab!. se
49
 Cenitivusa nem fejez ki birtoklást, jelentése bizonyos igék és főnevek mellett:
önmaga vagy önmaguk iránt. A visszaható névmást a latin is akkor használja, amikor
a magyar: ha a cselekvés magára az alanyra hat vissza. Az 1. és 2. személyekre nincs
külön visszaható névmás, a személyes névmás eseteit használjuk.

A genitivus partitivus
Pl.: quis f,/iorum; ad quem nostrum; qu1 vestrum:
A genitivus (a magyar birtokos esettől eltérően) kifejezheti valamely dolognak
mint egésznek a fogalmát, amelynek egy részét kiemeljük. A genitivusban álló név-
szó tehát azt fejezi ki, hogy mi közül vagy miből értendő a megnevezett kisebb
egység. Ilyen genitivus partitivus áll fokozott melléknevek (,,a legbölcsebb közülünk,
a legszebb a lányok közül" stb.), névmások C,a fiúk közül kicsoda?, aki közületek"
stb.), illetve (határozott vagy határozatlan) mennyiséget kifejező szavak mellett:
Römanörum multi - sokan a rómaiak közül. A genitivus egyes számú, ha olyan el-
vont főnévről van szó, amelyet a latin önmagában oszthatatlannak tekint: satis
eloquentiae - elegendő ékesszólás; ha személyek, megszámlálható tárgyak közül
emelünk ki valamennyit, többes számú: nonnOI/J Römanörum - néhányan a ró-
maiak közül.

A genitivus obiectivus és subiectivus

Pl.: odium Romanorum; custodia armatorum; cOra imperil:
Az odium Romanorum kifejezés két fogalmat is felölelhet: a rómaiak gyűlöletét pl.
királyukkal szemben, vagy a rómaiak iránti gyűlöletet. Ilyen szerkezetekben az a fő­
név, amelyik formailag birtokként viselkedik, kapcsolatba hozható egy igével (odium
- od11 odisse; custodia - custodio 4; cOra - cOro n azaz igei tartalmat fejez ki el-
vont formában. A birtokos esetben álló szó a másiknak alanya (subiectum), illet-
ve tárgya (obiecturn) lehet, tehát vagy ő cselekszik, vagy rá irányul a cselekvés.
Tehát a "rómaiak gyűlölete" kifejezheti azt is, hogy a rómaiak gyűlölnek valakit, és
azt is, hogy a rómaiakat gyűlölik. Ha a birtokos szerkezetben álló szavak között ala-
nyi viszony van (ha a rómaiak gyűlölnek), genitivus subiectivusról, ha tárgyas viszony
(a rómaiakat gyűlölik), genitivus obiectivusról beszélünk. Az ilyen kifejezések pon-
tos jelentését csak az adott mondat értelme alapján dönthetjük el.

A római név
A köztársaságkortól kezdve a szabad római polgároknak három tagból álló nevük
volt. 1. praenomen, mely a mi utónevünknek felel meg; 2. nomen gentile, amely a
modern kori vezetéknévnek felel meg. Ez volt a többtagú név legfontosabb része,
mert ez jelölte, hogy az illető melyik nemzetség, gens tagja; 3. cognomen, a meg-
különböztető vagy ragadványnév. Ennek kialakulására azért volt szükség, mert Ró-
mában jóval kevesebb előnevet használtak, mint ahány keresztnév ma pl. a magyar

50
nyelvben szokásos; a második név pedig nem családot, hanem nemzetséget jelöl,
tehát jóval népesebb embercsoportot, mint a mai családneveink, ezért elkerülhetet-
len lett volna a gyakori névazonosság.
A praenőment a latin szövegekben általában rövidítve találjuk meg. A legfonto-
sabbak közülük a következőek:
App. = Appius; C. = Caius (ejtsd: Gájusz"); Cn. = Cnaeus (ejtsd: Gnéusz''); D.
11 11

= Oecimus; l. = Lucius; M. = Marcus; P. = Publius; Q. = Quintus; S. vagy Sex. =

Sextus; Ser. = Servius; T. = Titus; Ti. vagy Tib. = Tiberius.

FELADATOK

1. Változtassa meg a megadott igék actióját (impf. - perf.) úgy, hogy a többi
jellemző változatlanul marad!

nominabunt ................ , egerat ................ , clamabat ................ 1 dederunt

................ , praebebit ................ 1 trahes ................ , vincam ................ , stabat

................ , habueram us ............... .

2. Adja meg az alábbi igék futurum imperiectumát és perfectumát abban a

számban és személyben, amelyben a? eredeti alak áll!

habent ................ , ............... .

cado ................ , ............... .

das ................ , ............... .

estis ................ , ............... .

eo ················1 ............... .
0

3. Párosítsa a ragozott főneveket a jelzőikkel!

vestimenta similem
curru multas
virorum sua
sororis magno
matrem crudelis
curas fortium

4. Egészítse ki a hiányzó városnevekkel az 52. oldali táhlázc1tot! .A megoldás-

hoz használjon latin-magyar szótárat!

51 H'
 honnan? hol? hová?

Brundisio

Nolae

Veios

Aquincum

Cumas

Carthagine

5. Változtassa meg a jelzős kifejezések számát!

viri crudelis ................ 1 vultu stulto ................ 1 verbum simile ................ 1

•••••••••••••••• 1 virtuti suae ................ 1 regibus ultimis ................ 1 ••••••••••••••••

1 ter-

ram communem ................ 1 currus aurei ................ 1 ••••••••••••••••

6. Tegye az is ea id névmás ragozott alakjai mellé az i//e illa illud és a hic haec
hoc megegyező alakjait!

eae ................ , ................ 1 eos ................ 1 ................ 1 eius ················1

•••••••••••••••• 1 earum ................ 1 ................ 1 eo ................ 1 ••••••••••••••••

1 ei(D

················1 ················1 ................ 1 ················

7. Jelölje írásban a sorok ritmusképletét!

Donec eris felix 1 multos numerabis amicos 1

tempora si fuerint nubila 1 solus eris.

8. Fordítsa latinra!
1. A király Delphibe küldte a fiait. 2. Az apa elűzte a farkast. 3. Az anya a.fiát
Titusnak fogja elnevezni. 4. Brutus az anyjának csókot fog adni. 5. Apollo
Pythián keresztül fog válaszolni.

52
 1./5.

De lupö et cane (Phaedrus nyomán)

Vadászjelenet kutyákkal. (Piazza Armerina)

Die quödam lupus macer et ieiunus canem nitidum et perpastum vidít. Tum A
lupus hTs fere verb1s canem compellavit: Similes facie et figura sumus, ego vero te
11

röbore ac corpore vincö. At tu nites, ego esuriö. Cur Fortüna tibi mater, m~hi nover-
ca fuit? Ostende mihi orTginem condiciönis tuae!" Respondit canis: Specta illam
11

domum sub radicibus montis! !//Te vivo, meumque officium est domum et bona
domin1 cCistod,re. Oominus ipse et uxor !tbertque eius mihi panem, ossa, carnis
frCista concedunt. lta sine labore ventrem meum quoUdie impleo. Ven1 mecum,
am1ce, et homines tibi quoque eadem dabunt, s,
idem mCinus praestabis. '
Placuerunt lupö haec verba et tecum" inquit ,veniam Dum pröcedunt, videt for-
11
•
1

11 1

te lupus collum canT h1c et illTc detrTtum, causamque huius re, inquTrit. )nterdurn"
inquit canis )/1, me vinciunt catena. Statim lupus comitem deseruit etin silvam se
11

abdidit: sic vitae commoda sprevit ITbertatemque servavit.

53
 Balnea, vTna, Venus corrumpunt corpora nostra,
B sed vTtam faciunt balnea, vTna, Venus.
(Római felirat)

Difficilis, facilis, iucundus, acerbus es Tdem,

nec tecum possum vTvere, nec sine te.
(MARTIALIS XII. 47.)

Nön amo, te, SabidT, nec possum dTcere, quare,

hoc tantum possum dTcere, nön amq te.
(MARTIALIS 1. 32.)

Vel metuunt, vel amant, quT te, Lupe, nön bene nörunt.
Ast ego, quT növi, nec metuö, nec amö.
(JANUS PANNONIUS 124.)

Laudat, amat, cantat noströs mea Röma libellös,

meque sinus omnes, me manus omnis habet.
Ecce rubet quTdam, pallet, stupet, öscitat, ödit.
Hoc volö: nunc nöbis carmina nostra placent.
(MARTIALIS VI. 61 .)

Omnia prömittis, cum töta nocte bibisü;

mane nihil praestas: Pölliö, mane bibe.
(MARTIALIS XII. 12.)

Kocsma (caupona) Herculaneumban


abdö 3 -didi -ditum - eltesz, elrak, eltávolít;
se abdit - menekül vhová, elrejtőzik
ac - és
amice - barátom!": vocativus, lásd a nyelv-
11
tant!
bona, -örum, n. (csak többes száma van) -
javak, birtok, vagyon
canis, -is, m. f. - kutya (alakja ellenére más-
salhangzós tövű!)
carö, carnis, f. - hús
catena, -ae, f. - lánc, kötelék; catena - esz-
közhatározó
collum, -i, n. - nyak
comes, -itis, m. - kísérő, (úti)társ
commodum, -i, n. - kényelem, előny,
szon, érdek
compellö 1 - megszólít
concedö 3 -cessi -cessum - átenged, meg-
hagy
condiciö, -önis, f. - helyzet, körülmény, ál-
lapot, sors
corpore - tekintethatározó: testben"
11
custödiö 4 custödivi (vagy custödii)
custöditum - megőriz, szemmel tart,
megóv, oltalmaz
deserö 3 -serui -sertum - elhagy
detritus 3 - ledörzsölt, kopott (melléknévi
igenév, amivel a következő olvasmányban
foglalkozunk részletesen)
dies, diei, m. f. - nap; die quödam - mi-
kor?" kérdésre felelő időhatározó
domus, -us, f. - ház
eadem - az idem eadem i dem névmásra
vonatkozólag lásd a nyelvtant!
esuriö 4 esurivi (vagy esurii) - éhes, éhezik
facies, -ei, f. - külső, alak; facie - tekintet-
határozó: alakra
11
11
figura, -ae, f. - alak, külső; figura - tekintet-
határozó: 11 külsőre"
forte - véletlenül
fortüna, -ae, f. - sors, szerencse
frustum, -i, n. - darab, falat
hic adverbium - itt
his ... verbis - mód- vagy eszközhatározó:
11ezekkel a szavakkal"
homö, -inis, m. - ember
idem, eadem, i dem - ugyanő, ugyanaz;
lásd a nyelvtant!
SZÓTÁR
ieiünus 3 - koplaló, éhes, sovány A
illic - ott, amott
impleö 2 -plevi -pletum - megtölt, teletölt
inquirö 3 -quisivi -quisitum - vmi után ku-
tat, vizsgál, nyomoz, kipuhatol
inquit - úgymond, így szól (inquam sing. 3.
személyű alakja)
interdum - néha, olykor
ipse, ipsa, ipsum - ő maga, éppen ez a sze-
mély vagy dolog, személyesen (nyomatékot
kifejező névmás); ragozása mint az ille illa
illud mutató névmásé; lásd a nyelvtant!
labor, -öris, m. - megerőltetés, fá.1·adság,
munka
ha- liberi, -örum, m. - vkinek a gyerekei
lupus, -i, m. - farkas
macer, macra, macrum - sovány
mecum - velem; a sing. 1. személyű szemé-
lyes névmás cum praepositiós ablativusa;
lásd a nyelvtant!
munus, -eris, n. - kötelesség, feladat
nec - és nem, sem
niteö 2 nitui - csillog, fénylik, ragyog; kövér,
jól táplált
nitidus 3 - fénylő, csillogó; jól táplált, kövér
noverca, -ae, f. - mostohaanya
officium, -ii, n. - szolgálat, kötelezettség,
kötelesség
origö, -inis, f. - eredet, származás
11 os, ossis, n. - csont
ostendö 3 -tendi -tentum - mutat; kijelent,
tudat, közöl
panis, -is, m. - kenyér (alakja ellenére más-
salhangzós tövű!)
perpastus 3 - jól táplált, jól tartott, el hízott
placeö 2 placui placitum - tetszik; akinek:
dativus
praestö 1 -stiti -stitum/-statürus - elvégez,
teljesít, megtesz; kezeskedik, felelősséget
vállal, jótáll
pröcedö 3 -cessi -cessum - (előre)halad, to-
vábbmegy
quare - miért?
quidam, quaedam, quoddam - valaki, vala-
mi, egy bizonyos személy v. dolog; die
quödam - mikor?" kérdésre felelő időha­
11
tározó
quotidie - mindennap, napról napra
55
 radix, -icis, f. - töve, alja vminek
röbur, -oris n. - erő, keménység; röbore -
tekintethatározó: 11 erőben, erőre nézve"
sic - így
silva, -ae, f. - erdő
spectö 1 - néz, szemügyre vesz
spernö 3 sprevi spretum - eltaszít, elutasít,
megvet
statim - nyomban, azonnal
te - téged; a sing. 2. személyű személyes
névmás accusativusa; lásd a nyelvtant!
tu - te; a :iing 2. személyű személyes névmás
nominativusa; lásd a nyelvtant!
venter, ventris, m. - has, gyomor
verö - azonban, de
videö 2 vidi visum - lát
vinciö 4 vinxi vinctum - (meg)köt,
(meg)kötöz

acerbus 3 - mogorva, barátságtalan, fanyar nörunt = növerunt; a növi igéből - jelenté-

B ast= at se: ,,ismernek"
balneum, -i, n. - fürdő növi növisse nötum - tud, ismer; itt előfor­
bibö 3 bibi - iszik duló praes. perf. sing. 1. alakjának jelenté-
cantö 1 - énekel, szaval; állandóan emleget, se: )smerlek"; lásd a nyelvtant!
hajtogat, fúj vmit nox, noctis, f. - éjszaka; töta nocte - mi- 11

carmen, -inis, n. - dal, vers kor?" kérdésre felelő időhatározó

corrumpö 3 -rüpi -ruptum - megront, tönk-
retesz
cum l<ötőszó - miután, valahányszor
difficilis 2 - megközelíthetetlen, mogorva
facilis 2 - szíves, hajlandó, megközelíthető,
barátságos
Faustus, -i, m. - Martialis versének címzett-
je; Fauste - megszólítás: 11 Faustus(om)!''
Lásd a nyelvtant!
iücundus 3 - kellemes, kedves, szeretetre
méltó, vidám
laudö 1 - dicsér
libellus, -i, m. - könyv(ecske)
ödi ödisse - gyűlöl, utál, nem szeret, meg-
vet; lásd a nyelvtant!
öscitö 1 - száját eltátja; ásít
palleö 2 pallui - sápad(oz), halovány, sápadt
színe van
Pölliö, -önis, m. - Martialis versének cím-
zettje
possum posse potui - -hat, -het, képes;
amire: infinitivus
prömittö 3 -misi -missum - (meg)ígér
rubeö 2 rubui - piroslik, pirul
Sabidius, -ii, m. - Martialis versének cím-
zettje; Sabidi - megszólítás: Sabi- 11

Lupus, -i, m. - Janus Pannonius versének cím- dius(om)!"

zettje; Lupe - megszólítás: Lupus(om)!
11
11
; scribö 3 scripsi scriptum - ír
lásd a vocativust a nyelvtanban! sinus, -üs, m. - ruha ránca, öble, ,,zseb"
mane n. ragozhatat/an - reggel stupeö 2 stupui - álmélkodik, ámul, meg-
manus, -üs, f. - kéz (vigyázzon! IV. decli- hökken
natiós, de nőnemű!) tantum - csak, csupán
nihil n. ragozhatatlan - semmi Venus, -eris, f. - a szerelem és a szépség is-
nöbis - nekünk; a plur. 1. személyű szemé- tennője; szerelmi vágy, szerelem
lyes névmás dativusa; lásd a nyelvtant!

--------------NYELVTAN--------------

A felszólító mód (imperativus)

A felszólító módot csak két szem~lyben lehet képezni: egyes szám második és töb-
bes szám második személyben. Ugy képezzük, hogy az egyes számban mind a 4
coniugatióban az infinitivusból levágjuk a -re képzőt. Többes számban a képzé-
se: imperfectum tő+ -te, a Ill. coniugatióban + -ite.

56
 praesto 1 ➔ praesta!, praestate!
video 2 ➔ vide! videte!
ostendo 3 ➔ ostende! ostendite!
capio 3 ➔ cape! capite!
venio 4 ➔ veni! venite!

Négy ige a singularisban némiképp rendhagyó módon képezi az imperativusát, egy

közülük pedig a pluralisban is:
dico 3 ➔ dic!, dicite!
duco 3 ➔ düc! ducite!
facio 3 ➔ fac! facite!
fero ferre ➔ fer! ferte! (elmarad a -te rag előtt a kötőhang)
A feri5 igét - mivel egyébként is rendhagyó a ragozása - a későbbi olvasmányok
egyikében tárgyaljuk.

A hiányos igék
Az olvasmányban előfordult két olyan ige, melyeknek különlegességét az adja,
hogy nem rendelkeznek imperfectum alakokkal: novT, novisse, notum - tud, ismer;
odT, odisse - gyűlöl. Alakjaik egyébként szabályosak. lmperfectum alakok hiányában
a jelen időt a praes. perf. fejezi ki, a múlt időt a praet. perf. vagy a praes. perf., a jö-
vő időt a fut. perf. Azt, hogy a praes. perf. mikor jelent jelen időt, és mikor múltat,
ebből következően csak a szövegkörnyezet alapján dönthetjük el. A szótári alak is
egyedi: 1. praes. perf sing. 1.; 2. infinitivus perfectus activi; 3. supinum - ha van.
A többi ilyen alakú ige:
meminT, meminisse - emlékezik; amire: genitivus
coepT, coepisse, coeptum - elkezd vmit (vonzata leggyakrabban infinitivus)

praes. perf praet. perf fut. perf

- -
nOVI növeram növerö
növisti növeras növeris
növit etc. növerat etc. növerit etc.
memini memineram meminerö
meministi memineras memineris
meminit etc. meminerat etc. meminerit etc.
ödi öderam öderö
ödisti öderas öderis
ödit etc. öderat etc. öderit etc.
coepi coeperam coeperö
coepisti coeperas coeperis
coepit etc. coeperat etc. coeperit etc.

57
 Az előbb említett infinitivus perfectus activi természetesen bármelyik aktív ala-
kú igéből képezhető: perfectum tő + -isse képző: dedisse, habuisse, scr1psisse 1
cepisse, venisse, fuisse. Ennek a főnévi igenévnek azonban nincs magyar megfelelő­
je. (A magyarban csak egyetlen -ni képzős főnévi igenév van, szemben a latin nyelv
6 infinitivusával.) Ez az igenév igeneves szerkezetekben azttudja kifejezni, hogy egy
másik cselekvéshez képest előbb kövétkezett be az infinitivusban foglalt tartalom.
(Bővebben 1. 11/3. olv. nyelvtana!)

A possum, posse, potui ige ragozása

A pot- ( képes, erős, -hat, -het") gyök + a sum, esse, fuT összetétele. Ebből követ-
11

kezik, hogy ragozása a létigét követi, de az előtag (pot) hasonulását figyelembe kell
venni. Ha az előtag olyan létige alakkal találkozik, amelyik mássalhangzóval kezdő­
dik, hasonul hozzá (pos- lesz), ha magánhangzóval induló alakkal kapcsolódik
össze, megmarad pot-nak. Perfectumai szabályosak.
praes. impf praet. impf fut. impf.
possum poteram poterö
potes poteras poteris
potest poterat poterit
possumus poteramus poterimus
potestis poteratis poteritis
possunt poterant poterunt!

praes. perf praet. perf fut. perf

potui" potueram potuerö
potuisti potueras potueris
potuit potuerat potuerit
potuimus potueramus potuerimus
potuistis potueratis potueritis
potuerunt potuerant potuerint!

Megjegyzés:
kivételesen minden egyes alakot kiírtunk, noha perfectumait a szabályok alapján képezni
tudnánk, de fel akartuk hívni a figyelmet, hogy a hasonlónak látszó alakokat ne keverjük.

Az V. declinatio
Főképpen nőnemű (kivétel a dies), -e tövű főnevek tartoznak ide.

res, reT f
Singularis PI ura/is
Nom. res res
Acc. rém res
Cen. rei rerum
Dat. rei rebus
Ab/. re rebus
 A személyes névmás ragozása
Nom. ego én tü te is ea id
Acc. me engem te téged eum eam id
Gen. mei irántam, tui irántad, eius eius eius
rólam rólad
Dat. mihÍ nekem tibÍ neked e1 ei ei
Ab!. me tőlem te tőled eö ea eö
Nom. nös mi vös ti ii - ei eae ea
Acc. nös minket vös titeket eös eas ea
Gen. nostri irántunk vestri irántatok eörum earum eörum
nostrum közülünk vestrum közületek
Dat. nöbis nekünk vöbis nektek eis - iis eis - iis eis - iis
Ab!. nöbis tőlünk vöbis tőletek eis - iis eis - iis eis - iis

Megjegyzések:
A személyes névmásnak nincsen eredeti harmadik személyű alakja, helyettesítésére az is ea
id névmást használjuk. A tulajdonképpeni személyes névmások (tehát az egyes és többes
szám első és második személye) genitivusa nem fejez ki birtoklást. Többes számban két ge-
nitivusi alakja van: nostrt, vestrt - ,,irántunk, rólunk", illetve „irántatok, rólatok", tehát ge-
nitivus obiectivus; nostrum, vestrum - ,,közülünk, közületek": genitivus partitivus, a rne,, tuT
mindkettőt (tehát gen. obiectivust és gen. partitivust is) kifejezhet: ,,irántam, belőlem; irán-
tad, belőled". Az első és második személyű névmás ragozott alakjai visszaható értelműek is
lehetnek (a visszaható névmásnak nincsen nominativusa). A cum praepositio mindig a sze-
mélyes névmás után áll és egybeírjuk vele: mecum - velem; tecum - veled; nobiscum - ve-
lünk; vobiscum - veletek. (Ugyanígy a 3. személyű visszaható névmásnál: secum - magával,
magukkal.) Mivel az is ea id eredetileg nem személyes névmás, ez a szabály rá nem érvényes.
Tehát: cum eo; cum eTs stb.

A vocativus, a megszólítás esete

A II. dedinatio -us és -ius végű névszói egyes számban külön m~gsz~lító eset-
tel rendelkeznek,/és az -us végződés helyébe -e esetragot kapnak. lgy: 0, Romu-
lus: 0 Romu/e!, 0, nagy hadvezér: 0 magne imperator.
Az -ius v~gű tulajdonnevek, vala!Jlint a f1fius és a meus szavak vocativusa 1-re
végződik: 0, Vergilius! - 0 Vergi/i! En fiam! - Mi fili!
Jegyezzük meg: Et tu, m1 f111, Brute? - Te is, fiam, Brutus?

A domus, -üs, f. ragozása

A domus ragozásában a II. és a IV. declinatio esetragjai keverednek:

Singularis PI ura/is
Nom. domus domüs
Acc. domum domüs - -ös
Gen. domüs domuum - -örum
Dat. domui domibus
Ab!. domö! domibus
 A szónak, bár nem városnév vagy sziget, van locativusa: dom, - otthon. (A többi
helyhatározós alakját is a városnevekhez hasonlóan praepositio nélkül képezi:
domum - haza, domo - otthonról)

Az. idem, eadem, idem névmás

Jelentése: ugyanaz, ugyanő, az is1 ea1 id és a -dem toldalék összetételéből jön lét-
re. Ragozása során mindig az is 1 ea1 id-et ragozzuk, és hozzáillesztjük a ragozott
alakhoz a -dem toldalékot.

masculinum femininum neutrum

Singularis
Nom. Tdem eadem idem
Acc. eundem eandem idem
Cen. eiusdem eiusdem eiusdem
Dat. eidem eidem eidem
Ab!. eödem eadem eödem
Pluralis
Nom. iTdem eaedem eadem
Acc. eösdem easdem eadem
Cen. eörundem earundem eörundem
Dat. eTsdem - iTsdem eTsdem - iTsdem eTsdem - iTsdem
Ab!. eTsdem - iTsdem eTsdem - iTsdem eTsdem - iTsdem

Megjegyzés:
e1sdern és i1sdern között nincs jelentéskülönbség.
Hasonlít erre a qu1darn quaedarn, quoddarn névmás ragozása, amelyben a qu1 quae, quod
1 1

ragozott alakjaihoz a -darn toldalék kerül. A hangtani változások ugyanott jelentkeznek, ahol
az 1dern eadern, idern esetében: quendarn quandarn quorundarn, quarundarn.
1 1 1

Az. ipse, ipsa, ipsum meghatározó névmás

A meghatározó névmás funkciója, hogy közelebbről határoz meg valamit, ami
már szóba került. Esetünkben ez a „közelebbi meghatározás" annyit jelent, hogy
nyomatékosítja a szót, amivel egyeztetve van. Ragozása mint az ille1 illa1 illud név-
másé:
masculinum femininum neutrum
Singularis
Nom. ipse ipsa ipsum
Acc. 1psum ipsam ipsum
Cen. ipsius ipsius ipsius
Dat. ipsi ipsi ipsi
Ab!. ipsö ipsa ipsö

60
 masculinum femininum neutrum
PI ura/is
Nom. ipsT ipsae ipsa
Acc. ipsös ipsas ipsa
Cen. ipsörum ipsarum ipsörum
Dat. ipsTs ipsTs ipsTs
Ab!. ipsTs ipsTs ipsTs

FELADATOK

1. Kösse össze az azonos idejű igealakokat! (A szám és a személy lehet el-

térő!)
videbit vici
concedebant respondet
ven1s spernet
fuit servaverit
abdiderint amabam

2. Válogassa ki az alábbi igék közül az imperfectumokat!

respondit, ducit, vidít, venit, misit, vincit, pbtuit

imperfectumok: ...

3. Tegye egyesből többesbe a jelzős kifej~zéseket!:

latus nitidum ................ , ............ ~•··i facies si•milis ........ :....', .. , diei longo

................ , lupus macer ................ , rei bon;ae , ... ,.. :......... , .. ,... ,........ .

4. Helyezze el a kipontozott helyre a vonatkozó ·névm'ás megádott alakjait!

cui, quem, quae, cui, quibus

Canis, ................ lupus compellavit. Specta illam domum, ................ sub

monte stat. Canem, ................ dominus carnem dat, lupus deseruit. Verba,

................ lupus canem compellavit. Lupus videt caneni, ................ collum

detritum est.

61
5. Írja a vinco 3 ige megadott alakjai mellé a vincio 4 megfelelő alakjait!

vinces ................ 1 vicerunt ................ 1 vincebam ................ 1

vicerat ................ 1 vince ................ 1 vicerint ............... .

6. Egyeztesse a zárójelben szereplő névmást a ragozott főnévvel (a zárójel-

ben álló szó csak azt mutatja meg, melyik névmásra gondolunk, semmi-
lyen szempontból nincs egyeztetve a főnévvel)!

regi (idem) ................ 1 res (hic) ................ 1 •••••••••••••••• , •••••••••••••••• 1 vultus (ille)

................ , •••••••••••••••• , •••••••••••••••• 1 •••••••••••••••• , labore (is) ................ , col la

(qui) ................ , ................ , silvam (hic) ................ , canis (quidam)

................ , ................ , lupo (ille) ................ , ............... .

7. Melyik nem illik a többi közé, és miért?

a) dominis, amicis, carnis, figuris

b) respondit, concedit, deserit, vincit

e) procedes, vinces, inquires, vides

8. Fordítsa latinra!
1. A kutya megvetette a szabadságot. 2. Azt a házat látom, amelyik a hegyen
áll. 3. Gyertek velem, barátaim] 4. A sovány farkas, akihez mostoha a szeren-:
cse, látott egy kövér kutyát. 5. l<i fog velem jönni közületek? 6. Szavaid nekem
nem tetszenek.

62
 1./6.

Graeci Tröiam capiunt

A híres Laokoón szoborcsoport. Görög márványszobor a Kr. e.

2-1. sz.-ból.

FractT pugnTs duces Craecörum de victöria iam desperantes annö decimö be!IT
TröianT immanem equum dTvTna Palladis arte aedificabant . Hoc delectös virös fürtim
A
inclOserunt, et uterum armatTs mTlitibus compleveru nt. Tum se in !Ttore desertö Tnsu-
lae, cu, nömen est Tenedos, cum navibus condiderunt . Tröian, longö metO !Tberat,
ac fTnem horribilis be!IT nequ,quam sperantes Tbant per Dörica castra, atque falsö
cum gaudiö relicta a Craeös loca revidebant. Tum sacerdös Nept□ n,, Laocoön
ardens summa decurrit ab arce et procul ait: 11 0 mise6, quae tanta insania, cives?
 Htc a!iquis latet error, equo ne credite, Teucr1!" Et validTs vfribus ingentem hastam in
latus ferT contorsit. Paulö post ecce a Tenedö per tranquillum mare gemin1 serpentes
ad ITtora tendunt, et agmine certö Laocoonta petunt. Pr1mum parva duörum füiörum
corpora serpens uterque implicat, mox ipsum auxiliö subeuntem ac tela ferentem cor-
ripiunt. Ctves v1su attonitt equum in urbem trahunt, ac ita exitium Tröiae properant.

Aeneas bemutatkozik
B
Aeneas, aki egyike Trója legjelesebb harcosainak, és az égő vá-
rosból menekülő társai bolyongásuk hetedik évében félelmetes
tengeri viharba kerülnek a karthágói partok közelében. A vihar
elcsendesedése után kiköt a hős a szárazföldön, és az eltűnt tár-
sak keresésére indul. Helyettük azonban anyjával, Venus isten-
növel találkozik, aki é.füuhában, vadásznak öltözve siet fia elé,
hogy biztatást adjon neki nehéz helyzetében. Aeneas nem isme-
ri fel, hogy anyjával áll szemközt, ezért bemutatkozik neki, s rö-
viden elmondja bolyongc'isa történetét.

Nös Tröia anüqua, sT vestras forte per aures

Tröiae nömen iit, d1versa per aequora vectös
forte sua Libyös tempestas appulit örTs.
Sum pius Aeneas, raptös qu1 ex hoste penates
classe vehö mecum, fa.ma super aethera nötus.
ltaliam quaerö patriam, et genus ab love summö.
Bis den1s Phrygium cönscend1 navibus aequor,
vix septem convulsae und1s Euröque supersunt.
Ipse Tgnötus, egens Libyae deserta peragrö,
Euröpa atque Asia pulsus.
(VERGILIUS: Aeneis 1, 375-85)

Aeneas és Anchises. Az égő Trójából menekülő Aeneas vállán

viszi beteg apját. Terrakotta szobor Veúből, Kr. e. S. sz. első fele.
(Róma, Museo Nazionale di Villa Ciulia)

SzóTÁR

A a, ab (magánhangzó előtt ab) praepositio + aliquis, aliqua, aliquid - valaki, valami

ab/. - -tói, -tői; -ból, -bői; felől; által
ac lásd atque
agmen, -inis, n. - vonulás, menet; certö
agmine - határozott irányban, egyenesen
aiö (sing. 3.: ait) - mond, állít
annus, -1, m. - év; annö decimö - 11 mikor?"
kérdésre felelő időhatározó
arx, arcis, f. - (felleg)vár, erődítmény
ardeö 2 arsi - lángol, ég; indulattól hevül,
ég; ardens - participium imperfectum

64
Vergilius. Az Észak-Afriká-
ból (mai Tunézia) előkerült
mozaikon a költőt jobbról
az epikus költészet, balról
pedig a tragédia múzsája
veszi körül. A költő csak
Vergilius lehet, mert az
ölében lévő tekercsen az
Aeneis egyik híres sora ol-
vasható: Musa, mihi cau-
sas memora ...
aclivi (folyamatos cselekvö melléknévi ige-
név; lásd a nyelvtant!) · deligö 3 -legi -lectum - (ki)választ; delectus
ars, artis, f. - mesterség, művészet; divina
... arte - módhatározó: ,,isteni eredetCí
mesterséggel"
atque (vagy ac) - és
attonö 1 -tonui -tonitum - elkábít, meghök-
kent, megzavar; attoniti - participium
perfectum passivi (befejezett szenvedő
melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)
auxiliö - az 1. olvasmányból ismert főnév
dativusa a subeuntem mellett: ,,segítségül,
segítségre"
certus 3 - biztos, határozott
compleö 2 -plevi -pletum - megtölt; amivel:
ablativus
condö 3 -didi -ditum - elrejt
contorqueö 2 -torsi -tortum - megforgat;
megcsóvál, hajít, röpít
corripiö 3 -ripui -reptum - megragad, elra-
gad
credö 3 credidi creditum - hisz; aki-
nek/aminelc dativus
decimus 3 - tizedik; annö decimö - mi- 11
kor?11 kérdésre felelő időhatározó
65
decurrö 3 -curri -cursum - lefut, lesiet
- participium perfectum passivi (befejezett
szenvedö melléknévi igenév; lásd a nyelv-
tant!)
desertus 3 - elhagyott, puszta, kietlen
desperö 1 - kétségbeesik, elveszíti remé-
nyét, kicíbrándul; amivel kapcsolatban: de
+ ablativus; desperantes - participiurn
imperfectum activi (folyamatos cselekvő
melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)
divinus 3 - isteni, ihletett, fenséges, nagy-
szerű; divina ... arte - módhatározó: ,,is-
teni eredetCí mesterségével"
Döricus 3 - dór, görög
duo, duae, duo - kettő
error, -öris, m. - tévedés, hiba, káprázat,
csel
exitium, -ii, n. - romlás, bukás, pusztulás
falsus 3 - téves, hibás, alaptalan, talmi
ferö ferre tul'i latum - hoz, visz; ferentem -
participium imperfectum activi (folyamatos
cselekvő melléknévi igenév; lásd a nyelv-
tant!) sing. acc.-a
ferus, -i, m. - (vad)állat
finis, -is, m. - vég, határ
frangö 3 fregi fractum - megtör, legyőz;
fracti - participium perfectum passivi (be-
fejezett szenvedő melléknévi igenév; lásd
a nyelvtant!)
fürtim - lopva, észrevétlenül, titkon
gaudium, -ii, n. - öröm
geminus 3 - iker, kettős, kettő, -pár
Graecus 3 - görög; a Graecis - a görögök-
11
től, a görögök által"; passzív igealak (relic-
ta) melletti logikai alany, végrehajtó hatá-
rozó annak kifejezésére, hogy a cselekvés
kitől indul ki
hasta, -ae, f. - lándzsa, dárda
horribilis 2 - borzasztó, irtózatos
hüc - ide, erre a helyre
immanis 2 - roppant nagy, óriási; szörnyű,
rettenetes
implicö 1 -plicavi v. -plicui -plicatum v.
-plicitum - körülfon
inclüdö 3 -clüsi -clüsum - bezár
ingens (ingentis) - nagy, rendkívüli
insania, -ae, f. - őrültség, esztelenség
insula, -ae, f. - sziget
Laocoön, -ontis, m. - Laokoón, Neptunus
papja; Laocoonta - görögös singularis ac-
cusativus
latus, -eris, n. oldal
liberö 1 - megszabadít; amitől: ablativus;
liberati - participium perfectum passivi
(befejezett szenvedő melléknévi igenév;
lásd a nyelvtant!)
lttus, -oris, n. - part
mare, maris, n. - tenger
metus, -üs, m. - félelem
miles, -itis, m. - katona
miser, misera, miserum - szerencsétlen,
nyomorult, szánalomra méltó
mox - majd, aztán
navis, -is, f. - hajó
ne- ne
Nepfünus, -i, m. - a tenger istene
nequiquam - hiába, céltalanul, haszontala-
nul
Pallas, -adis, f. - Pallasz Athéné, latinul Mi-
nerva; luppiter lánya, a tudományok, a
művészetek, a hadi mesterség istennője
petö 3 pefivi petitum - megy, siet vhová; vkire
rátör, rátámad; ahová/akire: ~ccusativus
66
post adverbium - később; amennyivel: abla-
tivus (ti. paulö - kevéssel, valamivel)
primum - először, kezdetben
procul - messziről, távolról
properö 1 - siettet, gyorsít
pügna, -ae, f. - harc, csata; pügnis - plur.
ab/.: a harcok miatt, a harcoktól", okha-
11
tározó, vagy a passzív igealak (fracti) mel-
letti logikai alany, végrehajtó határozó an-
nak kifejezésére, hogy a cselekvés mitől
indul ki
relinquö 3 -li"qui -lictum - hátrahagy, el-
hagy, otthagy; relicta - participium perfec-
tum passivi (befejezett szenvedő mellék-
névi igenév; lásd a nyelvtant!)
revideö 2 - újra megnéz
serpens, -entis, m. - kígyó
sperö 1 - remél; sperantes - participium
imperfectum activi (folyamatos cselekvő
melléknévi igenév; lásd a nyelvtant!)
subeö -ire -ivi v. -ii -itum - közeledik, (alul-
ról) odamegy; amilyen célból: dativus (ti.
auxiliö); subeuntem - participium imper-
fectum activi (folyamatos cselekvő mellék-
névi igenév; lásd a nyelvtant!; egyébként
az eö ire ige rendhagyó participiuma ez:
iens [gen.: euntis])
tantus 3 - akkora, oly nagy
telum, -i, n. - fegyver, dárda
tendö 3 tetendi tentum - igyekszik vhova,
tart vmerre, megy, törekszik; ahová: ad +
acc.
Tenedus v. Tenedos, -i, f. - Tenedosz, sziget
Trója közelében
Teucri, -örum, m. - trójaiak
tranquillus 3 - nyugodt, csendes
Tröia, -ae, f. - Trója
Tröianus 3 - trójai
tum - akkor; aztán, majd, továbbá
uterque, utraque, utrumque - mindkettő
uterus, -i, m. - has, belső rész
validis viribus - módhatározó: hatalmas
11
erővel"
visus, -üs, m. - látvány; visü - okhatározó
vagy logikai alany, végrehajtó határozó a
passzív igealak (attoniti) mellett annak ki-
fejezésére, hogy a cselekvés mitől indult .
ki: a látvány miatt, a látványtól"
11
Aeneas, -ae, m. (az 1. declinatio szerint ra-
gozzuk!) - Anch,ses és Venus fia, a római
nép ősatyja
aequor, -oris, n. - tenger
aether, -eris, m. - ég, levegő, menny;
aethera - görögös singularis accusativus
antiquus 3 - régi, hajdani, ősi; Tröia
anfiqua - honnan?" kérdésre felelő hely-
11
határozó
appellö 3 -puli -pulsum - odahajt, odairá-
nyít; ahová/a,:nihez: dativus
Asia, -ae, f. - Azsia; Asia - ablativus! hon-
11
nan ?" kérdésre felelő helyhatározó
auris, -is, f. - fül
bis - kétszer
classis, -is, f. - hajóhad; classe - eszközha-
tározó: hajóhaddal"
11
cönscendö 3 -scendi -scensum - felhág,
felmegy, (be)száll; aequor cönscendere -
tengerre szállni; amivel: ablativus
convellö 3 -velli v. -vulsi -vulsum - széttép,
elszakít, szétszaggat, szétrombol, megren-
dít; convulsae - participium perfectum
passivi (befejezett szenvedő melléknévi
igenév; lásd a nyelvtant!) plur. nom.-a
deni, denae, dena - tíz-tíz (osztószámnév);
bis deni - kétszer tíz, azaz húsz
deserta, -örum, n. (csak többes száma van)
- pusztaság, sivatag
diversus 3 - különböző; távol eső; ellensé-
ges
egeö 2 egui - szegényesen, szükségben él,
nyomorog; egens - participium imperfec-
tum activi (folyamatos cselekvő mellékné-
vi igenév; lásd a nyelvtant!)
Euröpa, -ae, f. - Európa; Euröpa - ablativus!
11 honnan?" kérdésre felelő helyhatározó
Eurus, -i, m. - (délkeleti) szél; Eurö - ablati-
vus! a logikai alany, azaz a végrehajtó ha-
tározó kifejezésére a passzív igealak (con-
vulsae) mellett: a széltől, a szél által"
11
fa.ma, -ae, f. - hír(név); fa.ma - ablativus! te-
kintet- vagy okhatározó: hírnév tekinteté-
11
ben, hírnév szempontjából - hírneve mi-
att"
67
forte sua - módhatározó vagy eszközhatciro-
zó: szeszélyével szeszélye által, szeszé-
11 1
lyesen"
genus, -eris, n. - születés, származás; genus
(ti. dücö) ab love summö - a legfensége-
11
sebb Jupitertől származom"; származást,
eredést kifejező igék mellett ablativus c:ill c1
származás helyének megjelölésére
ignötus 3 - ismeretlen, idegen, (senki által)
nem ismert
ltalia, -ae, f. - Itália
Libya, -ae, f. - Líbia, Észak-Afrika
Libycus 3 - líbiai
nötus 3 - ismert
öra, -ae, f. - part
patria, -ae, f. - haza, hon
penates, -ium v. -um, m. (csak többes szá-
ma van) a család és az állam védő istenei
peragrö 1 bejár, kóborol; amit/ahol: accu-
sativus
Phrygius 3 - fríg, trójai
pius 3 - kegyes, istenfélő, kötelességtudó
pellö 3 pepuli pulsum - elkerget, elűz
quaerö 3 quaesivi quaesitum - (fel)keres
rapiö 3 rapui raptum - magához ragad, el-
ragad; akitől: ex + ablativus; raptös - par-
ticipium perfectum passivi (befejezett
szenvedő melléknévi igenév; lásd a nyelv-
tant!) plur. acc.-a
septem - hét
super praepositio + acc. - fölé, -ra, -re, -ig
supersum -esse -fui - fennmarad, túlél,
életben marad
tempestas, -atis, f. - időjárás, vihar, vész
Tröia antiqua - ,,honnan?" kérdésre felelé5
helyhatározó
unda, -ae, f. - hullám, hab; undis - abla-
tivus! a logikai alany, azaz végrehajtó hatá-
rozó kifejezésére passzív igealak (convul-
sae) mellett: a hullámoktól, a hullámok
11
által"
vehö 3 vexi vectum - húz, visz, szállít; pass.:
megy, utazik
vix - alig
-------------NYELVTAN-------------

A participiumok

A participiumok melléknévi igenevek. Maga a név a pars, -tis f (rész) főnév és a

capio 3 cep11 captum (vesz, fog) ige összetételeként jött létre. Megalkotói azt pró-
bálták vele kifejezni, hogy ez a szófaj mind az igei, mind a névszói sajátosságokból
részesül. Igei tulajdonsága, hogy lehet cselekvő vagy szenvedő, valamint hogy
actióval rendelkezik, lehet tehát folyamatos (imperfectum), befejezett (perfectum) és
beálló (instans). (Vagyis egy másik igealakban kifejeződő cselekvéshez képest azzal
egyszerre zajlik [imperfectum], ahhoz képest előbb kezdődött [perfectum], vagy
később fog bekövetkezni [instans]). A participium azonban nem fejezhet ki időt,
nem beszélhetünk 11 jelen idejű" vagy 11 múlt idejű" melléknévi igenevekről. (Bár né-
hány modern idegen nyelv nyelvtanában meghonosodott ez az alapjában véve pon-
tatlan kifejezés.) Igei jellemzője az is, hogy tárgyat (csak ha tárgyas az ige) vagy ha-
tározót vehet maga mellé. Névszói tulajdonsága, hogy a participium a latin mon-
datban legtöbbször a jelző szerepét tölti be. Vannak esetei, egyes és többes száma;
mindig egyeztetjük nemben, számban, esetben azzal a szóval, amelyiknek jelzője­
ként áll. A declinatiók rendszerében ragozzuk őket.
Lényegében a magyar nyelv participiális rendszere is hasonlít a latinéhoz. Beszé-
lünk ugyanis folyamatos, befejezett és beálló melléknévi igenévről, pl. tanuló, meg-
tanult, tanulandó. A tanuló és a megtanult melléknévi igenevek között nyelvünkben
sem csupán annyi a különbség, hogy az egyik folyamatos, a másik pedig befejezett.
A „tanuló" (pl. diák) cselekvő, míg a 11 megtanult" (pl. tananyag) szenvedő jelentésű.
A latin nyelvben ezek alapján 6 participium létének elvi lehetősége adott. Hiány-
zik azonban az imperfectum passivi és a perfectum activi, így összesen csak 4 alak
létezik valójában. Ezek közül egyelőre csak az imperfectum, illetve perfectum par-
ticipiumot tanuljuk.
A participiumok rendszere

activum passivum

impf. tő +
imperfectum
-(e)ns X
supinum tő
+ -us
perfectum X -a
-um

instans

A participium imperfectum képzése:

imperfectum tő + 1-11. coniugatio -ns
111-IV. coniugatio -ens

68
 Az. így nyert participium egyvégű, tehát mindhárom nemhez tartozó szavak jelző­
jeként ugyanazt az alakot veszi fel. A Ill. declinatio erős -i tövű szavainak mintájá-
ra ragozzuk, genitivusa -(e)ntis.

A participium perfectum képzése:

Ennek a participiumnak a képzéséhez a supinum tőre van szükség. Ezt a tövet a
4. szótári alakból képezhetjük, ha elhagyjuk belőle az -um végződést. A supinum tő­
höz a participium perfectumban az -us 3 (-us, -a, -um) képzőt tesszük. Ha egy ige
4. szótári alakja -urus-ra végződik (pl. stö 1; vivo 3; ardeö 2), abból nem képezhe-
tő part. perf.
Jelentés, fordítás:

part. impf act. part. perf pass.

l1berö 1
compleö 2 -plev1 -pletum
trahö 3 traú tractum
capiö 3 cept captum
vinciö 4 v1nú v1nctum
liberans (-antis) = a liberatus 3 = a megsza-
megszabadító, aki v. ami badított, akit v. amit meg-
megszabadít, vkt meg- szabadítottak, vmtől meg-
szabadítva szabadulva
complens (-entis) = a completus 3 = a megtöl-
megtöltő, aki v. ami meg- tött, akit v. amit megtöl-
tölt, vmt megtöltve töttek, vmvel megtöltve
trahens (-entis) = a hú- tractus 3 = a vonszolt,
zó, aki v. ami húz, vmt akit V. amit vonszoltak,
húzva vmtől vonszoltan
capiens (-ientis) = az el- captus 3 = az elfoglalt,
foglaló, aki v. ami elfoglal, akit v. amit elfoglaltak, vki
vmit elfoglalva által elfoglalva v. elfogva
vinciens = a vinctus 3 = a megkötö-
(-entis)
megkötöző, aki V. ami zött, akit v. amit megkö-
megkötöz, vkt megkötöz- töztek, vktől megkötözöt-
ve ten

Megjegyzés:
a part. perf. passivi visszaható értelmű is lehet. Pl. motus 3 (a moveo 2 - ,,mozgat" igéből) je-
lentése: a megmozdított, akit, amit megmozdítottak", ha külső cselekvő van, aki ami meg-
11 11 1

mozdult", ha a jelzett szó végezte önmagán a cselekvést.

Példák:
- equt currum trahentes - a kocsit húzó lovak; a lovak, amelyek húzzák a kocsit;
tárgyi bővítménye van a participiumnak;
- Tröian1 longö metü !tberaU - a hosszú ideig tartó félelemtől megszabadult trójai-
ak; a trójaiak, akik megszabadultak a hosszú ideig tartó félelemtől: ablativusi bő­
vítménye van a participiumnak (amitől megszabadultak); a participium a szöveg-
ben egyébként attributum praedicativum;
- am1ö bene cenantes - a barátok, akik jól (ti. finom ebédet) lakomáznak: módha-
tározói bővítmény, adverbiummal kifejezve.

69
 A ragozható tőszámnevek ragozása

A tőszámnevek többsége a latinban ragozhatatlan. Ragozhatóak az 7, 2, 3, a több

százat és több ezret kifejező számnevek. Megjegyzendő, hogy kettőtől kezdve
töb-
bes számot használunk utánuk.

egy kettő három

masc. fem. neutr. masc. fem. neutr. masc. fem. neutr.

Onus Ona Onum duo duae duo tres tres tria

Nom.
unum Onam unum duös duas duo tres tres tria
Acc.
- -
unms ünius duörum duarum duörum trium trium trium
Cen. ünius
- - - - - - duöbus duabus duöbus tribus tribus tribus
Dat. um um um
- -
uno
- -
una uno duöbus duabus duöbus tribus tribus tribus
Abt.

kétszáz
több ezer
masc. fem. neutr.

Nom. ducentl ducentae ducenta mTlia

Acc. ducentös ducentas ducenta mllia
Cen. ducentö rum ducentar um ducentör um mTlium
Dat. ducentTs ducenüs ducenüs mllibus
Abt. du centis ducenüs ducenüs m1libus

Mint látható, ragozásuk hasonlít a melléknevekére, megkülö nböztetik a három

nemet, azonban néhol (unus) a névmások ragozása hatott rájuk (gen. és dat.!).
két
Egyeztetjük őket a főnévvel nemben, számban, esetben. Pl.: két férfi: duo virt;
férfit: duos viros etc.
és
A latin nyelvben léteznek a tő- és sorszámnevek mellett úgynevezett osztó-
mnevet, ha valamibő l többekn ek
szorzószámnevek. A latin akkor használ osztószá
osz-
egyenké nt ugyanan nyit juttat. Szorzásnál a szorzandó jelölésére alkalmazzák az
den, -
kétszer tíz. A szorzósz ámnév ugyanen nél a műveletn él a
tószámnevet: bis
szorzó szerepét tölti be.

A ferö ferre tulilátu m ige

Rendhagyósága jórészt abból fakad, hogy- bár mássalhangzós tövű, s ennek

alapján a Ill. coniugat ióhoz áll közel a ragozása - a kötőhangot elhagyja s, t, r
más-
salhangzók előtt.
praesens imperfec tum
ferö ferimus
fers fertis
fert ferunt

70
 Praeteritum és futurum imperfectuma azonban szabályos Ill. coniugatiós:
ferebam, ferebas, ferebat, ferebamus, ferebatis, ferebant; illetve feram, feres,
feret, feremus, feretis, ferent. Perfectumaival még ennyi gond sincsen, teljesen
azonosak bármelyik másik ige alakjaival: tuli", tulisti, tulit etc. (praes. perf.); tule-
ram, tuleras, tulerat etc. (praet. perf.); tulerö, tuleris, tulerit etc. (fut. perf.) (L. a
tankönyv végén az összefoglaló táblázatot is!)

Esettan

falsa cum gaudio - valid1s vfribus: A latin a cselekvés módját vagy kísérő, körülmé-
nyeit kifejező mód határozót ablativusszal fejezi ki. Ez az ablativus modi. Allhat cum
praepositióval vagy anélkül.

FELADATOK

1. Jelölje írásban a szótagok hosszúságát az alábbi két verssoron!

vix septem convulsae undis Euroque supersunt.
Ipse ignotus, egens Libyae deserta peragro

2. Alakítsa át a participium imperfectumokat perfectummá, vagy fordítva!

tractus ................ , tendens ................ , implicans ................ , desertus

................ , ferens ................ , inclusus ............... .

3. Tegye a jelzős kifejezéseket egyesből többesbe, vagy fordítva!

viri latentis ................ , cives attoniti ................ , in litore deserto ................ ,

divinae artis ................ , agmen petens ................ , ................ , ingentem ha-

stam ................ , viri desperantes ............... .

4. Tegye az imperfectumban állókat perfectumba, vagy fordítva!

petiverunt ................ , fert ................ , tendet ................ , fuerit ................ ,

contorserat ................ , traxerunt ................ , aedificabis .............. ..

5. Az A szöveg alapján egészítse ki a mondatokat!

G) Graeci uterum equi ................ compleverunt. (fegyveres katonákkal)

@ Duces ................ belli Troiani immanem equum aedificabant. (a 10. évé-

ben)
 G) Tum in litore deserto ................ (e/rejtőzködtek)

@ ................ ne credite, Teucri l (a lónak)

@ Cives equum ................ trahunt. (a városba)

6. Igaz vagy hamis? Írjon az igaz állításokat tartalmazó mondatok mögé +, a

hamisakat tartalmazók mögé - jelet!

G) D
Craeci duos equos immanes aedificabant.

@ Laocoon equum in urbem trahere voluit. D

G) Laocoon Neptuni sacerdos erat. D
@ Laocoon tres filios habebat. D
@ Aeneas duas naves habebat. D
@ Cives Troiani equo crediderunt. D
7. Mondja latinul!
1. az elrejtett ló; 2. a rejtőzködő vadállat; 3. az elhagyott sziget; 4. a part felé
tartó kígyók; 5. a város, amelynek neve Róma; 6. A görögök elhagyták Trója
partjait. 7. Maguk a trójaiak siettetik Trója pusztulását.

72

j
 11./1.

Szent György és a sárkány

A szöveg az úgynevezett Legenda aurea alapján készült. Ezt a művel az különbözleli meg A
a számtalan többi középkori legendagyűjteményté51, hogy benne az életrajzok nem kronolo-
gikus rendben, hanem a szenteknek az egyházi évben tartott ünnepei sorrendjében követik
egymást. A terjedelmes gyűjteményt jacobus de Voragint\ a dominil«:í.nus prédikátor, majd
génovai püspök állította össze a 73. században.

Ceörgius tribunus pervenit quadam vice

in prövinciam Libyae in övitatem, quae
dícitur Silena. IOxta quam övitatem erat
stagnum ínstar maris, in quö dracö pestifer
latebat, quí saepe populum contra se
armatum in fugam converterat, flatOque
suö ad murös övitatis accedens omnes
ínficiebat. Quapropter duae oves a övibus
perterritís eí quotídie dabantur, et furor
eius ita sedabatur. Ubi iam oves paene
deficiebant, ovis cum adiunctö homine
dracöní tribuebatur. Et iam paene omnes
fílií et fíliae cönsOmptí erant, quandö filia
regis Onica sorte est deprehensa et dracöní
adiOdicata. Tunc rex contrístatus ait: Tollite
11

aurum et argentum et dimidium regni mei,

et filiam mihi dimittite."
Cuí populus cum furöre respondit: Tu, 11

6 rex, hóc edictum fecisti, et nunc omnes

pueri nostri mortui sunt, et tCi vis filiam
tuam salvare?"
Rex coepit fíliam suam flere. Szt. György és a sárkány. Orosz ikon a
Virgö ad lacum pröcessit. Quam beatus 18. sz.-ból.
Ceörgius casO inde transiens ut plörantem
vídit, interrogavit causam maestitiae. Et illa:
- Bone iuvenis, equum conscende et fuge, si mecum mari non desideras.
- Ni5/i timere, filia, quia in Christi nomine te iuvabo.
Dum loquuntur, ecce dracö veniens caput de lacO levavit. Geörgius equum
cönscendens et cruce se muniens dracönem contra se venientem aggreditur, et
lanceam vibrans et se Deö commendans ipsum vulneravit et ad terram deiecit.

73
B A „nyolc boldogság"
Az eredetileg héber ,nyelvű Ószövetséget és a
görög nyelven íródott Ujszövetséget a Kr. u. 4-5.
században Szt. Jeromos (Hieronymus) fordította
latinra. Ez a fordítás vált azután az egyház hiva-
talosan elismert és a latin nyelvű szertartásokon
felhasznált szövegévé, s annyira elterjedt, hogy a
Vulgata ("közkeletű, elterjedt") nevet kapta. A
részlet a hegyi beszéd nyolc boldogság" című
11

részét tartalmazza.

Videns autem lesus turbas ascendit ín

montem ... et accesserunt ad eum discipulT
eius. Et aperiens ös suum docebat eös
dTcens: Beat1 pauperes spfritu, quoniam
11

ipsorum est regnum coelorum; beati m,tes,

quoniam ips, possidebunt terram; beati,
qu, lugent, quoniam ips, consolabuntur;
beati, qu, esuriunt et sitiunt iustitiam, quo-
niam ipst saturabuntur; beaU misericordes,
Krisztus a kereszten. Ír evangeliarium quoniam ipst misericordiam consequentur;
a 8. sz.-ból. (St. Callen) beati mundo corde, quoniam ips1 Oeum
videbunt; beati pacifió, quoniam ft!it De,
vocabuntur; beati, qu, persecutionem patiuntur propter iustitiam, quoniam ipsorum
est regnum coelörum; ... gaudete et exsultate, quoniam merces vestra copiosa estin
coel,s, sic enim persecCiU sunt prophetas, qu1 fuerunt ante vas."
(MÁTÉ evangéliuma 5, 1-12.)

C 1. Hermadia et Arbolica urbes vT captae sunt. 2. Arbolica et virtOte et multitOdine

oppidanörum diO defensa est. 3. Omnia aedificia incendebantur, pecora interfi-
ciebantur, praeda ex omnibus loös agebatur. 4. Res familiaris debet cönservarT
dTligentia et parsimönia. 5. PecOniae pOblicae prövidentia tua et ministeriö noströ
et iam exactae sunt et exiguntur. 6. Quemadmodum flamma nön potest opprim1,
quemadmodum aes verbere atque ictO nön laeditur, ne scinditur quidem, sic ani-
mus deprehendT nön potest. 7. lnopTnantes nostrT re nova perturbantur. 8. Sapiens
nOIITus movebitur contumelia.

,SZÓTÁR

A a (magánhangzó előtt ab) praep. + ab!. - aggredior 3 -gressus sum - odamegy, meg-
-tói, -tői; által; a övibus perterritis - lásd támad; ahova/akit, amit: accusativus (ma-
az esettani magyarázatot! gyarázatát lásd a nyelvtanban!)
accedö 3 -cessi -cessum - odamegy, köze- argentum, -i, n. - ezüst
lebb megy armö 1 - fölfegyverez
adiüdicö 1 - odaítél beatus 3 - boldog, szent
adiungö 3 -iünxi -iünctum - odaköt casü - véletlenül

74
Christus, -i, m. - Krisztus
civitas, -atis, f. - város
commendö 1 - ajánl; al<inel<: dativus
cönscendö 3 -scendi -scensum - felmegy,
felmászik; equum cönscendere - lóra ül
contristö 1 - elszomorít
convertö 3 -verti -versum - megfordít; in fu-
gam convertere - megszalaszt, megfutamít
crux, crucis, f. - kereszt; cruce - eszközha-
tározó: kereszttel, ti. a kereszt jelével, ke-
11
resztvetéssel '1
cui populus ... respondit - a vonatkozó
névmást itt mutató névmás értelmében
használja a mondat legelején, fordítsa a
magyarnak megfelelően személyes név-
mással (hiszen a királyról van szó)!
de praep. + ab/. - -ból, -bői
deficiö 3 -feci -fectum - elfogy
deiciö 3 -ieci -iectum - ledob, levet, ledönt;
megöl
deprehendö 3 -prehendi -prehensum -
megfog, elfog, megragad, elvesz
desiderö 1 - akar, kíván
Deus, -i, m. - Isten (keresztény értelemben)
dimidium, -ii, n. - fele vminek
dimittö 3 -misi -missum - elbocsát, elereszt
dracö, -önis, m. - kígyó, sárkány
edictum, -i, n. - rendelet, parancs
flatus, -üs, m. - fúvás, lehellet; flatü suö -
eszközhatározó
fleö 2 flevi fletum - sír, könnyez, (meg)sirat
fuga, -ae, f. - menekülés, futás
furor, -öris, m. - tombolás, düh
Geörgius, -ii, m. - György
inde - erre, ezután, majd
inficiö 3 -feci, -fectum - megmérgez, meg-
fertőz, megmételyez
instar + gen. - akkora, mint; -val, -vel fel-
érő; ... nagyságú; pl. instar equi - ló
nagyságú; akkora, mint egy ló
interrogö 1 - (meg)kérdez
iuvö 1 iüvi iütum - támogat, segít; al<it/al<i-
nel<: accusativus
iüxta praep. + acc. - mellett, -nál, -nél;
iüxta quam civitatem - a vonatkozó név-
mást a mondat elején mutató névmás ér-
telmében használja
lacus, -üs, m. - tó
75
lancea, -ae, f. - lándzsa
levö 1 - (fel)emel
loquor 3 locütus sum - szól, beszél (magya-
rázatát lásd a nyelvtanban!)
maestitia, -ae, f. - szomorúság, bánat
morior 3 mortuus sum - meghal (magyar·á-
zatát lásd a nyelvtanban!)
müniö 4 münivi münitum - megeré5sít
nölö nölle nölui - nem akar; nöli - sing. 2.
személyű imperativus, amit a latin infini-
tivusszal tiltásra használ, a továbbiakra lé1sd
a nyelvtant!
ovis, -is, f. - juh
paene - majdnem, csaknem
perterreö 2 -terrui -territum - nagyon rncg-
ijeszt, megrémít
perveniö 4 -veni -ventum - megérkezik, el-
jut vhova
pestifer, -era, -erum - veszedelmet, romlcíst
hozó, ártalmas
plörö 1 - sír, jajgat
Quam ... Geörgius ... vidit - a vonatkozó
névmást mutató névmás helyett használja,
fordítsa személyes névmással, hiszen sze-
mélyről van szó!
quandö - amikor
quapropter - amiért, ennélfogva
salvö 1 - (meg)ment
sedö 1 - lecsillapít
Silena, -ae, f. - egy líbiai város neve
sors, sortis, f. - sorsolás, sorsvetés; sorte -
módhatározó vagy ablativus rei efficientis
(lásd ez utóbbira a nyelvtant!)
stagnum, -i, n. - állóvíz, tó
timeö 2 timui - fél
tollö 3 sustuli sublatum - vesz, elfogad
transeö -ire -H -itum - átmegy, mellette el-
megy
tribünus, -i, m. - katonatiszt
tribuö 3 tribui tribütum - ad, juttat
tunc - akkor
ünicus 3 - egyetlen
ut - mihelyt, amikor
vibrö 1 - lóbál, forgat, csóvál, lóbálva elhajít
vice - ab!. egy alkalommal; quadam vice -
egy bizonyos alkalommal
virgö, -inis, f. - leány, szűz, hajadon
vulnerö 1 - megsebesít
 ante praep. + acc. - előtt
B aperiö 4 -perui -pertum - megnyit, kinyit
ascendö 3 -scend, -scensum - fölhág, föl-
megy
coelum, -i, n. ég, menny
cönsequor 3 -secütus sum - elér, elnyer;
magyarázatát lásd a nyelvtanban!
cönsölö,1 - megvigasztal; pass.: megvigasz-
taltatik, vigasztalást nyer
cöpiösus 3 - bőséges, gazdag
cor, cordis, n. - szív; mundö corde - nem
egyeztetett minőségjelző, lásd a nyelvtant!
Deus, -i, m. - itt a keresztény értelemben vett
Istent jelenti, ezért kell nagybetCível írni
discipulus, -i, m. - tanítvány
doceö 2 docui doctum - tanít
exsultö 1 - ujjong
gaudeö 2 gavisus sum - örül, örvend (ma-
gyarázatát lásd a nyelvtanban!)
lesus, lesu, m. - Jézus (vigyázat! a genitivu-
sa görögös!)
iüstitia, -ae, f. - igazság, igazságosság
lügeö 2 lüxi - gyászol, szomorkodik
e aedificium, -ii, n. - épület, ház
aes, aeris, n. - érc, bronz, réz; bronzból/réz-
böl készült tárgy (pl. szobor)
agö 3 egi actum - elhajt, elrabol
Arbolica, -ae, f. - város Hispaniában
cönservö 1 - megőriz
contumelia, -ae, f. - bántalmazás, sértés
debeö 2 debui debitum - kell, köteles
defendö 3 -fendi -fensum - (meg)véd
diligentia, -ae, f. - gondosság, alaposság, ta-
karékosság
diü - sokáig, hosszú ideig
exigö 3 -egi -actum - behajt, beszed (pénzt)
flamma, -ae, f. - tCíz, láng
Herma.dia, -ae, f. - város Hispaniában
idus, -üs, m. - ütés, csapás
incendö 3 -cendi -censum - meggyújt, fel-
gyújt
inopinans (inopinantis) - nem sejtő, nem
gyanító, gyanútlan
laedö 3 laesi laesum - csap, sújt; megsért,
megkárosít
76
merces, -edis, f. - bér
misericordia, -ae, f. - könyörületesség, irga-
lom
misericors (-cordis) - könyörületes, irgal-
mas
mitis 2 - szelíd
mundus 3 - tiszta; mundö corde - nem
egyeztetett minőségjelző, lásd a nyelvtant!
ös, öris, n. - száj
pacificus 3 - békeszerző
patior 3 passus sum - elvisel, eltCír; hagy,
enged; magyarázatát lásd a nyelvtanban!
persecütiö, -önis, f. - üldözés
persequor 3 -secütus sum - üldöz; magya-
rázatát lásd a nyelvtanban!
possideö 2 -sedi -sessum - birtokol
propheta, -ae, m. - próféta
quoniam - mivel, mert
saturö 1 - jóllakat, kielégít
spiritus, -üs, m. - lélek; spiritü - tekintet-
határozó: )élekben, lelkileg"
turba, -ae, f. - tömeg, sokaság
vocö 1 - hív, nevez
ministerium, -ii, n. - szolgálat
multitüdö, -inis, f. - tömeg, sokaság
nüllius - a már korábban szerepelt nüllus 3
genitivusa
ne - ne ... quidem - még ... sem
oppidanus 3 - városi, városbeli
opprimö 3 -pressi -pressum - elnyom, le-
nyom, elpalástol
parsimönia, -ae, f. - takarékosság
pecünia, -ae, f. - pénz, tulajdon, vagyon
pecus, -oris, n. - barom, marha
perturbö 1 - összezavar, megzavar, nyugta-
lanít, felizgat
praeda, -ae, f. - zsákmány
prövidentia, -ae, f. - előrelátás, gondosko-
dás
quemadmodum - ahogyan, amiként
quidem - ne ... quidem - még ... sem
res, rei, f. - dolog, helyzet; vagyon
sapiens, -entis, m. - bölcs
scindö 3 scidi scissum - széttép, széthasít
verber, -eris, n. - vessző, korbács; ütés, ütleg
-------------NYELVTAN-------------

A passivum
A latin igének két neme (genus) van: az eddig tanult activum és a most téírgya-
landó passivum. Míg az activumban az alany az állítmányban kifejezett cselekvés
végrehajtója, a cselekvés tehát tőle indul ki, addig a passivumban az alanyra külső
hatásként vonatkozik az állítmány által megjelölt cselekvés, az alany tehát elszen-
11

vedi" (passivum +- patior - szenvedni) a más által végrehajtott cselekvést.

Ebből következik, hogy passivuma csak tárgyas igének lehet.
A mai magyar nyelvben a szenvedő igealakok használata erősen korlátozott, ezért
először is meg kell értenünk a passzivitás fogalmát.

Aktív: Passzív:
a polgárok bárányt adtak a sárkánynak - bárány adatott a sárkánynak a polgcírok
által
Az aktív mondat alanyából (aki a cselekvés tényleges végrehajtója) a passzív mondat-
ban határozó lesz: a polgárok által, a mondat tárgyából pedig alany: bárány adatott.
Activum Passivum
öves dracönT ovem dabant - ovis a cTvibus dracönT dabatur

A passivum képzése
A passivum képzésének alapszabályai:
1. az imperfectum alakokat ugyanolyan módszerrel képezzük, mint az activum-
ban, csak az aktív helyett passzív személyragokat alkalmazunk:
-r
-ns
-tur
-mur
-mini
-ntur

Az actio imperfecta passivi

praesens
vocor habe-or dTc-or capi-or vinci-or
voca-ris habe-ris dTc-e-ris cape-ris vinö-ris
voca-tur habe-tur dTc-i-tur capi-tur vinö-tur

voca-mur habe-mur dTc-i-mur capi-mur vinö-mur

voca-mini habe-mini dTc-i-mini capi-mini vinö-mini
voca-ntur habe-ntur d1c-u-ntur capi-u-ntur vinci-u-ntur

77
 praeteritu m

voca-ba-r habe-ba-r d1c-eba-r capi-eba-r vinci-eba-r

voca-ba-ris habe-ba-ris d1c-eba-ris capi-eba-ris vinci-eba-ris
voca-ba-tur habe-ba-t ur d1c-eba-tur capi-eba-tur vinci-eba-tur

voca-ba-mur habe-ba-m ur d1c-eba-mur capi-eba-mur vinci-eba-mur

voca-ba-mini habe-ba-m ini d1c-eba-mini capi-eba-mini vinci-eba-mini
voca-ba-ntur habe-ba-ntur d1e-eba-ntur capi-eba-ntur vinci-eba-ntur

futurum

voca-bor habe-bor d1e-ar capi-ar vinci-ar

voca-beris habe-beris d1c-eris capi-eris vinc1-ens
voca-bitur habe-bitur d1c-etur capi-etur vinci-etur

voca-bimur habe-bim ur d1c-emur capi-emur vinci-emur

voca-bimini habe-bim ini d1c-emini capi-emin i vinci-emini
voca-buntur habe-buntur d1e-entur capi-entur vinci-entur

Megjegyzések:
- a praesens imperfectu m egyes szám 1. személye minden coniugatióban -or;
- a Ill. coniugatióban a praesens imperfectu m egyes szám második személyében a kötőhang
az activumban megszokott -i- helyett -e-; a rövid -i tőhang is -e-re változik;
egyébként ez a változás a rövid -i- hanggal minden olyan esetben bekövetkezik, amikor
utána r-rel kezdődő toldalék áll (vö. capere, dicere - infinitivusképző előtt; caperis, diceris
- személyrag előtt; s majd a későbbiekben lesz példa a módjel előtti váltásra is). A IV con-
iugatióban soha nincs változás, mert ott a tőhang hosszú. Ez az alapja a következő pont-
ban olvasható változásnak is;
- az 1-11. coniugatiós igék futurumának az egyes szám 1. személyében szintén -or a személyrag,
e
a 2. személy ragja előtt pedig az activumtól eltérően (ahol -i) kötőhangot találunk: -beris.

Rendhagyó a kötőhangok tekintetében - amint arról már korábban (1/6. olvas-

mány) esett szó - a fero ferre tu/T latum passzív praes. impf.-a:
feror ferimur
ferris ferimini
fertur feruntur
Az ige többi indicativusi imperfectuma szabályos, mintha Ill. coniugatiós lenne.
(L. a tankönyv végi összefoglaló táblázatot is!)

2. A passzív perfectum ok
A passzív perfectum okat nem ragozással, hanem összetétellel képezzük!
Az összetételben az első tag mindig a participium perfectum, a második pedig a
létige:
laudatus
3
+ sum

A participium perfectum mellé mindig a létige adott időben és módban vett im-
perfectum alakjai kerülnek (hiszen a participium önmagában kifejezi a perfekti-
78 d
vitást). Különösen ügyeljünk arra, hogy a ragozás során többes számban az összeté-
tel mindkét tagját pluralisba tegyük! Az így összetett alakok participiális részét
egyeztetjük az alannyal nemben és számban - erre utal a fölé írt 3-as számjegy. Pl.:
Vir v,nctus est. Puella v,ncta est. Corpus vtnctum est. Ugyanez többes számban: Virt
v,ncti sunt. Puellae v,nctae sunt. Corpora v,ncta sunt.

Az actio perfecta passivi

praesens
3 3
vocatus sum habitus sum dictus 3 sum vTnctus 3 sum
vocatus 3 es habitus 3 es dictus 3 es vTnctus 3 es
vocatus 3 est habitus 3 est dictus 3 est vTnctus 3 est

vocati 3 sumus habiti 3 sumus dicti 3 sumus vTncti 3 sumus

vocati 3 estis habiti 3 estis dicti 3 estis vTncti 3 estis
vocati 3 sunt habiti 3 sunt dicti 3 sunt vTncti 3 sunt
praeteritum
3 3
vocatus eram habitus eram dictus 3 eram vTnctus 3 eram
vocatus 3 eras habitus 3 eras dictus 3 eras vTnctus 3 eras
vocatus 3 erat habitus 3 erat dictus 3 erat vTnctus 3 erat

vocati 3 eramus habiti 3 eramus dicti 3 eramus vTncti 3 eramus

vocati 3 eratis habiti 3 eratis dicti3 eratis vTncti 3 eratis
vocati 3 erant habiti 3 erant dicti 3 erant vTncti 3 erant
futurum
3 3
vocatus erö habitus erö dictus 3 erö vTnctus 3 erö
vocatus 3 eris habitus 3
eris dictus 3 eris vTnctus 3 eris
vocatus 3 erit habitus 3 erit dictus 3 erit vTnctus 3 erit

vocati 3 erimus habiti 3 erimus dicti 3 erimus vTncti 3 erimus

vocati 3 eritis habiti 3 eritis dicti 3 eritis vTncti3 eritis
vocati 3 erunt habiti 3 erunt dicti 3 erunt vTncti 3 erunt

A passzív infinitivus képzője -rt, kivéve a Ill. coniugatiót, ahol csupán -,. Tehát:
vocart, habert, dió, cap,, v1ncfr1. De vigyázzunk a fero ige passzív infinitivusára:
ferr,. Itt tehát - bár egyébként igen közel áll ragozása a Ill. coniugatióhoz - -r, kép-
zőt találunk.
Vannak igék, melyeknek nincs passzívumuk: pl. possum posse potu1; volo velle
volu, (és összetételei).
Hogyan fordítsuk a latin mondatot magyarra, ha nem szerepel a passzív igealak
mellett az az ablativusi határozó (lásd az esettanban !), amely megjelöli, kitől/mitől
indul ki a cselekvés? Térjünk vissza az olvasmány mondatához, amiből kiindulva a

79
passivumot taglaltuk! Ouae oves a civibus p'erterritis eT dabantur. - A megrémült
11

polgárok két juhot adtak neki". Most vegyük ki az ablativusi határozót: Ouae oves
eT dabantur. - ,,Két juhot adtak neki." Azaz ilyen esetben a magyar nyelv általános
alannyal fejezi ki, hogy nem tudjuk, kitől, mitől ered a cselekvés.
Urbs Roma in septem montibus condita est. - ,,Róma városát hét hegyen alapí-
tottál<." (Szó szerint: ,,Róma városa ... alapíttatott" - csak éppen a mai nyelvhasz-
nálatnak nem felel meg. Ezért ezt a fordítástípust a jövőben mellőzzük, most csak a
pontos megértés kedvéért alkalmazzuk néhányszor.) Draco vulneratus est. - ,,A kí-
gyót megsebesítették." Vagy: ,,A kígyó megsebesült." Domus aedificatur. - 11 Házat
építenek." Vagy: Ház épül." Oraco movetur. - A sárkányt megmozdítják." Vagy:
11 11

,,A sárkány megmozdul." Ez utóbbi eset arra is rávilágít, hogy hiányzó ablativusi cse-
lekvő esetén meg kell vizsgálnunk, a passzív igealak valóban passzív-e (tehát fölte-
hető a külső cselekvő), vagy visszaható értelmű. Ebből le is szűrhetjük a tanulságot:
a latinban a passivum azt jelenti, hogy az alanyon hajtják végre a cselekvést, vagy
külső valaki/valami, vagy önmaga, tehát visszaható is lehet.

A deponens, vagyis az ún. ,,álszenvedő" igék

A latin igéknek számukat tekintve kisebbik része eltér az eddig tanult típustól:
nincs ugyanis aktív személyragozott alakjuk. Ezeket a csak passzív alakban elő­
forduló igéket deponens igéknek nevezzük. Nevük a deponere igéből származik,
s arra utal, hogy ezek a szavak mintegy 11 megválnak" passzív jelentésüktől, )eteszik"
passzív jelentésüket. Ezeket az igéket passzív alakjuk ellenére is aktív jelentéssel
fordítjuk magyarra. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az igecsoport kialaku-
lásakor ne lett volna jól érezhető különbség a deponens igék és a szabályos, aktív
alakot is képező igék jelentése között. Ez a különbség az általunk tanult latin nyelv-
ben már nem mindig érezhető. Eredetileg minden bizonnyal az alanynak és a cse-
lekvésnek szoros egymásra hatását fejezhette ki, mint pl. a magyarban az ikes igék.)
Ha tehát ezután a szótárban egy ige eleve passzív alakban található meg, arra kell kö-
vetkeztetnünk, hogy belőle egyáltalán nem képezhetők aktív ragozott alakok, de for-
dítása cselekvő igeként történik. A deponens igék szótári alakja ugyanúgy épül fel,
mint az eddig tanultaké. Ragozásuk mindenben megegyezik a másik igecsoport szen-
vedő ragozásával. Az első alak tehát a praesens imperfectum egyes szám 1. sze-
mély, a következő az infinitivus, s a harmadik a praesens perfectum egyes szám
1. személye. Mivel perfectum tő nem létezik a passzív ragozásban, s helyette a per-
fectum alakok a supinum tőből képzett participium perfectum összetételei ként jön-
nek létre, így a supinum tő külön feltüntetésére (a 4. szótári alakra) nincs szükség.
Példák: hortor 1 (-ar!) hortatus sum - biztat
confiteor 2 (-ert) confessus sum - bevall
loquor 3 (-t) locCitus sum - beszél, szól
aggredior 3 (-T) aggressus sum - odamegy; megtámad
experior 4 (-Trt) expertus sum - kipróbál
A deponens igék mind a négy participiumot képezik, de közülük egynek a jelen-
tésére ügyelnünk kell, ti. a participium perfectum passivi (hortatus, confessus etc.)
cselekvő jelentésű: aki biztatott aki bevallott" etc. Ez persze nem meglepő, ha ar-
11

ra gondolunk, hogy participium + létige által alkotott valamennyi perfectuma a

80
deponens igének cselekvő jelentésű: hortatus sum - biztattam, confessus sum - be-
vallottam etc. A cselekvő értelmét ezen igealakoknak - természetesen - nem a lét-
ige, hanem a participium adja. A másik kérdés az infinitivusokkal kapcsolatos. Mi-
vel az infinivitusok rendszerét később tárgyaljuk, most csak jelezzük ezt a problé-
mát, visszatérünk rá.

A semideponens, azaz „félig álszenvedő" igék

A deponens igéknek van egy olyan egészen szűk csoportja, melynek tagjaira az
jellemző, hogy imperfectum alakjaikat cselekvően ragozzuk, míg perfectumaikat
szenvedően (azaz összetett formában: participium + létige). Mivel ezek csak félig
álszenvedőek, latinul semideponens igéknek hívjuk őket. Jelentésük ebből követke-
zően cselekvő, csak ragozási sajátosságuk az, hogy félig aktív, félig passzív alakúak.
Ezek az alábbiak:
audeo 2 ausus sum - mer(észel)
fldo 3 fisus sum - bízik
gaudeo 2 gavTsus sum - örül
soleo 2 solitus sum - szokott (vmit csinálni)
Van egy ötödik tagja is a csoportnak: fTo fierT factus sum - lesz; válik vmivé;
megtörténik. Ez annyiban tér el a többitől, hogy már az infinitivusa is (noha az is im-
perfectum alak) passzív formájú. Ennek ragozása is rendhagyó. (Később tárgyaljuk,
amikor szövegben is előkerül.)

Tiltás a latinban

No!T timere ! - Ne félj! - mondja Szent György a reszkető leánynak. A felszólítás-

sal (imperativusszal) már a korábbiakban foglalkoztunk, akkor azonban nem esett
szó a tiltásról, csak arról, hogyan hívjunk fel valakit egy cselekvés elvégzésére. A til-
tásnak ez az egyik lehetséges módja: a nőlő női/e nőlui (nem akar) ige imperativu-
sa + infinitivusban az az ige, aminek megtételét tiltjuk. No!T tribuére! - Ne adj!;
No/Tte tribuére! - Ne adjatok! (Vigyázat! A no!T/no!Tte imperativus is rendhagyó!)

Esettan

A passzív igék vagy igeszármazékok mellett a végrehajtót, aki vagy ami által a cse-
lekvés végbemegy, ablativus fejezi ki. Ha dologról vagy elvont fogalomról van szó,
praepositio nélküli ablativust használunk, melynek neve ablativus rei efficientis, ha
személyről van szó, a (vagy magánhangzóval kezdődő szó előtt ab) praepositio áll
mellette. Ennek neve ablativus auctoris (Példák a C részben: 2., 4-8.)
Kéttagú kifejezések (jelzős főnevek) ablativusa kifejezheti egy dolog vagy személy
tulajdonságát, minőségét (gyakrabban külső tulajdonságot). Neve ablativus quali-
tatis. Pl. Caesar nigris oculis fuit. - Caesar fekete szemű volt. Agesilaus fuit statüra
humili et corpore exiguö. - Agészilaosz alacsony termetű és vézna testű ember volt.
beatT mundö corde - boldogok a tiszta szívűek

, 81
 FELADATOK

1. Tegye az aktív igéket passzívumba!

converterat ................ , iuvabis ................ 1 sedaverat ................ , dicis

................ , inficiet ................ 1 dedit ............... .

2. Írja a facio 3 ige alakjai mellé a morior 3 alakjait!

facis ................ , faciebat ................ 1 faciet ................ 1 feceramus

•••••••••••••••• 1 fecit ............... .

3. Tegye a passzív igéket aktívumba!

armaberis ................ 1 inficeris ................ 1 inficieris ................ 1 sedati sumus

•••••••••••••••• 1 dicti erunt ................ 1 daris ............... .

4. Tegye az egyes számban álló kifejezéseket többesbe, vagy fordítva!

draco pestifer ................ 1 civitatis omnis ............•... ., ~í3.pita magna

................ 1 ................ 1 civibus perterritis ..... '. .......... ; .... : ........ '. ... ; flatu suo

................ 1 adiuncto homini .............. ..

5. Alakítsa át az aktív mondatokat passzívakká (ügyeljen az igeidökre)!

1. Georgius tribunus salvavit virginem plorantem. 2:Draco. popolum arrnil-
tum in fugam converterat. 3. Georgius quaesivit causarn .rnaestitiae: 4. Te
iuvabo. 5. Tribunus draconem vulneravit et ad terrarn deiecit. ·

6. Alakítsa a passzív mondatokat aktívakká!

1. Duae oves a civibus perterritis ei dabantur. 2: ómnes Hlii: effiliae a dra-
cone consumpti sunt. 3. Ovis cum adiuncto homine:9.raconi"dátm a populci.

7. Fordítsa latinra! Minden mondatot alkosson. meg p.asszíy és.aktív állít-

mánnyal is! · ·
1. A sárkány elengedi a király lányát. 2. Te hoztad:, király, a parancsot! J. A
polgárok már majdnem minden juhot odaadtak a sárkánynak~+ SzentGyörgy
megkérdezte a szomorúság okát. · · ·

82
 11./2.

A britannok életmódja
Caius /u/ius Caesar (Kr. e. 100-44) nemcsak az
egész ókor egyik legjelentékenyebb politikusa és A
hadvezére volt, hanem a római próza aranykorának
Cicero mellett a legjelentősebb szerzője. Két azo-
nos műfajú hosszabb alkotása maradt ránk:
Commentari1 de be/fa Ca//ico és Commentarú de
be!!o cTvi/1. A commentarú a tisztségviselők (ma-
gistratus) hivatali beszámolójából Caesar műveivel
emelkedett az irodalmi műfaj rangjára. A politikus
ezekben a műveiben egyes szám harmadik sze-
mélyben beszéli el, magyarázza meg és próbálja
érthetővé tenni cselekedeteit. Egyszerűen, kevés
szóval, mégis hatásosan és láttató módon ábrázol.
A Commentarú de be//o Ca//ico V. könyvében,
amelynek nyomán készült szövegünk, a második
britanniai partraszállással kapcsolatban (Kr. e. 55)
tesz egy rövidebb kitérőt, és bemutatja a sziget ős­
lakosainak életformáját. Érem Caesar portréjával. (Párizs,
Bib/iotheque Nationa/e, Cabinet
des Médai//es Antiques)
Caesar foruma Rómában
 Britanniae pars interior ab i1s incolitur, quf in fnsula natl sunt, maritima pars ab ifs,
quf praedae ac belli causa ex Belgiö transierun t et ibf permanserunt. Hominum est
TnflnTta multitudö creberrim aque aedificia fere GallicTs cönsimilia, pecorum nume-
rus ingens. Nascitur ibf plumbum album in mediterrane1s regiönibus, in maritimfs
ferrum, sed eius exigua est cöpia; aere Otuntur importatö.
Ex omnibus incolfs Britanniae longe sunt humanissimf, quf Cantium incolunt,
quae regiö est maritima omnis, neque multum a Gallica differunt cönsuetud ine.
lnteriöres plerTque frumenta nön serunt, sed lacte et carne v1vunt, pellibusqu e sunt
vestTtT. Omnes verö se Britann1 ,vitrö Tnficiunt, quod caeruleum efficit colörem,
atque höc horribiliöre s sunt in pdgna aspectu; capillöque sunt prömissö atque cor-
pore rasö praeter caput et labrum superius. Uxöres habent denT duoden1que inter
se commune s et maxime fratres cum fratribus parentesque cum ITberTs; sed s1 quT
sunt ex hTs natT, eörum habentur ITberT, quö prTmum virgö quaeque deducta est.
(Bellum Gallicum V, 12., 14.)

B A gallok családi élete

Ez a szöveg szintén a Commenta rit de be/16 Callico nyo-
mán készült. A VI. könyvben a Kr. e. 53. év eseményei t adja
elő. A Rajnán való átkelés kapcsán ír a gallok szokásairól.

ln vTtae TnstitOtTs höc fere ab reliqu1s differunt, quod

ITberTs, nis1 cum adoleveru nt, palam ad parentes adfre
nön licet. VirI, quantas pecunias ab uxöribus dötis
nömine acceperun t, tantas ex su1s bonTs cum dötibus
communic ant. HOius omnis pecuniae coniunctim ratiö
habetur fructusqu e servantur. Uter eörum vfta
superavit, ad eum pars utrfusque cum fructibus
superiörum temporum pervenit. Virf in uxöres, s1cutf in
l1berös, vitae necisque habent potestatem; et cum
Cal! harcos feje páter familiae illustriöre locö natus decessit, eius
(Aix-en-Provence) propinquf conveniun t, et de morte sf res in
suspfciönem venit, de uxöribus in servflem modum
quaestiön em habent, et s1 compertu m est, Ygn1 atque omnibus tormentTs excruciatas
interficiun t.
FOnera sunt, prö cultu Gallörum magnifica et sumptuösa, omniaque , quae vfvTs
cordf erant, in 1gnem fnferunt, etiam animalia, ac paulö supra hanc memoriam servT
ac clientes Ona cremaban tur. (Bellum Gallicum VI, 18-19.)

C 1. Melior est certa pax, quam sperata glöria. 2. Luna est maior, quam dfmidia pars
terrae. 3. Maior est Padus ac violentior Rhodanö. 4. Exeg1 monumen tum aere
perennius. 5. Cum pare contender e anceps est, cum superiöre furiösum est, cum
Tnferiöre sordidum. 6. GallT ITberius atque audacius de bellö cönsilia capiunt. 7.
Annf temporum saluberrim um ver est; saluber deinde hiems, periculösi or aestas;
autumnus longe perTculösissimus. 8. Alcibiades omnium aetatis suae longe pulcher-
rimus, cönsiliT plenus, ad rem m1litarem maxime idöneus erat. 9. Römanf bella for-
tius semper, quam felTcius gesserunt.

84
 SZÓTÁR
albus 3 - fehér
aspectus, -üs, m. - megjelenés, külső;
aspectü - magyarázatát lásd a nyelvtanban!
Belgiu'!1, -i"i, n. - Gallia Befgica egy része,
ma Eszak-Franciaország területén fekszik
(Artois)
Britannia, -ae, f. - Britannia; a mai Nagy-
Britannia neve az ókorban
Britannus 3 - britannus
caeruleus 3 - kék
Cantium, -i"i, n. - Britannia délkeleti része
(ma Kent)
capillus, -i, m. - haj
causa, -ae, f. - ok; causa (ab!.!) + gen. - mi-
att, végett; vigyázat! a vonzata után áll!
color, -öris, m. - szín
cönsimilis 2 - egészen hasonló; akihez/ami-
hez: dat.
cönsuetüdö, -inis, f. - szokás
cöpia, -ae, f. - készlet, bőség
creber crebra crebrum - sűrű, szorosan
egymás mellett álló, számos
dedücö 3 -düxi -ductum - levezet, elvezet;
itt: férjhez ad
differö differre distuli dilatum - eltér, kü-
lönbözik; akitől/amitől: a, ab + ablativus;
amiben, ami által: ablativus
duodeni -ae -a - tizenkettő-tizenkettő
efficiö 3 -fed -fectum - létrehoz, alkot; tesz
vmivé, vmilyenné; akit/amit amivé/ami-
lyenné: mindkettő accusativus
exiguus 3 - szűkös, kicsiny, jelentéktelen
ferrum, -i, n. - vas
frümentum, -i, n. - gabona, búza
Gallicus 3 - gall, galliai
habeö 2 habui habitum - bír, birtokol, van
vmije; számít, tekint vminek
höc - a horribiliöres melletti okhatározó:
„emiatt., ennek következtében" (ti. hogy
befestik magukat)
hümanus 3 - emberi(es); művelt, finom
importö 1 - bevisz, beszállít
incolö 3 -colui -cultum - lakik, megtelep-
szik; ahol: accusativus
inficiö 3 -fed -fectum - színez, befest
infinitus 3 - határtalan, végtelen
interior -ius (az intra praepositióból szárma-
zó középfokú melléknév, alapfoka nincs) -
belső, beljebb lévő
85
labrum, -i, n. - ajak A
lac, lactis, n. - tej
longe - messze, távol; felsőfok mellett túlzó-
fokot jelent: "messze a leg ... "
maritimus 3 - tenger mellett fekvő, tengeri
maxime - leginkább, különösen, főképpen
mediterraneus 3 - a szárazföld belsejében
lévő, szárazföldi
multum adv. - nagyon, sokat, sokszor
nascor 3 natus sum - születik, származik,
ered, keletkezik
neque - és nem, sem
numerus, -i, m. - szám, mennyiség
parens, -entis, m. f. - szülő
pars, partis, f. - rész, terület
pellis, -is, f. - állati bőr, irha, bunda; pel-
libus - ablativus! eszközhatározó vagy cíl-
landó határozó
permaneö 2 -mansi -mansum - (meg)-
marad, állandóan megmarad vhol
plerique pleraeque pleraque a legtöbben,
a többség
plumbum, -i, n. - ólom
praeter praep. + acc. - kivéve, kivételével
prömittö 3 -misi -missum - növeszt, meg-
ereszt
pügna, -ae, f. - harc
quisque quaeque quidque - ki-ki, mind-
egyik
quö adv. - ahová (ti. amelyik férfihoz" érte-
11
lemben)
radö 3 rasi rasum - levakar, leborotvál
regio, -önis, f. - vidék, tájék, égtáj
serö 3 sevi satum - vet, ültet
si qui - azaz si aliqui, ti. sT, illetve ne köté5-
szók után az afiquis előtagja elmarad
superior -ius (középfokú alak; vagy a supe-
rus 3-ból, vagy super praep.-ból) - feljebb
levő, felsőbb
transeö -ire -ii -itum - átmegy, átkel
ütor 3 üsus sum - él vmivel, használ vmit
amit/amivel: ab!.
vestiö 4 vestivi vestitum - (fel)ruház, öltöz-
tet, beföd; amibe/amivel: ablativus
vitrum, -i, n. - kékes nedvet adó növény,
festőcsülleng; vitrö - eszközhatározó
vivö 3 vixi victürus - a már szerepelt igének
a vonzata itt eszközhatározóként ablativus
 adeö -ire -ii -itum - odamegy, közeledik;
B ahová/akihez: ad + acc.
adolescö 3 adolevi adultum - felnő, serdül
animal, -alis, n. - állat
cliens, -entis, m. - kliens, pártfogolt, védenc
commünicö 1 - megoszt, közössé tesz vmit
vkivel/vmivel
compertus 3 - megtudott, ismert, bizonyos
coniünctim - egyesülten, közösen, együtt
conveniö 4 -veni -ventum - összejön,
összegyülekezik
cor, cordis, n. - szív, lélek; cordi est + dat.
- kedves vki előtt
cremö 1 - eléget, megéget
cultus, -üs, m. - életmód
de praep. + ab/. - -ról, -ről; -tói, -tői; vmi-
vel/vkivel kapcsolatban, vkit/vmit illetően
decedö 3 -cessi -cessum - meghal
etiam - sőt, is
excruciö 1 - kínoz, gyötör
früctus, -üs, m. - gyümölcs, átvitt értelem-
ben: (haszon)élvezet, haszon, nyereség,
jövedelem, jutalom, bér
fönus, -eris, n. - temetés, gyászszertartás
Gallus, -i, m. - gallus (férfi)
habeö 2 habui habitum - rendelkezik vmi-
vel, bír vmit, van vmije; habere quáestiö-
nem - vizsgálatot, nyomozást tart; habere
ratiönem + gen. - figyelemmel van vmi-
re, ügyel vmire; számadást vezet vmiről
ignis, -is, m. - tűz; igni - ablativus! egyéb-
ként itt eszközhatározó
illüstris 2 - híres, kiváló, előkelő; illüstriöre
locö - a natus participium mellett a szár-
mazás helyének megjelölésére
1nferö inferre intuli illatum - bevisz, be-
dob, rádob
institütum, -i, n. - intézmény, szokás
licet 2 licuit/licitum est személytelen ige -
meg van engedve, szabad, lehet; akinek:
dativus, ami: (itt) infinitivus
magnificus 3 - nagyszerű, fényes, pompás
memoria, -ae, f. - emlékezet; paulö supra
hanc memoriam - kevéssel a mi korunk
előtt
nex, necis, f. - megölés, halál, gyilkosság;
habere potestatem vitae necisque - élet
és halál fölötti hatalommal rendelkezik
86
nisi - ha nem; csak, ha; kivéve, ha
nömen, -inis, n. - cím, név, elnevezés;
nömine - (vmilyen) címen; amilyenen: ge-
nitivus
palam - nyíltan, nyilvánosan, mindenki sze-
me láttára
páter, patris, m. - apa, atya; páter familiae
- családfő
paulus 3 - kevés, kicsi; paulö supra hanc
memoriam - kevéssel a mi korunk előtt
perveniö 4 -veni -ventum - jut vkinek, rá-
száll
potestas, -atis, f. - hatalom; habere
potestatem vitae necisque - élet és halál
fölötti hatalommal rendelkezik
prö praep. + ab/. valamihez képest, mérten
propinqui, -örum, m. - rokonok
quaestiö, -önis, f. - nyomozás, kutatás, vizs-
gálat; habere quaestiönem - vizsgálatot,
nyomozást tart, akivel szemben: de + ab-
lativus
quantus 3 - amilyen nagy, amennyi, amek-
kora
quod kötőszó - hogy
ratiö, -önis, f. - figyelem, számadás; habere
ratiönem + gen. - figyelemmel van vmire,
ügyel vmire; számadást vezet
reliquus 3 - plur. a többi
servilis 2 - szolgai, rabszolgát illető, rabszol-
gai
sicuti - miként, mint, ahogy
sümptuösus 3 - drága, költséges
superior -ius - előbbi, korábbi, elmúlt
superö 1 - megvan, életben marad; vita
superare - életben marad, túlél
supra praep. + acc. - előbb, azelőtt; paulö
supra hanc memoriam - kevéssel a mi
korunk előtt
suspiciö, -önis, f. - gyanú(sítás); in suspi-
ciönem venire - gyanúba keveredik; gya-
nússá válik
tormentum, -i, n. - kínpad, kínzóeszköz;
omnibus tormentis - ablativus; eszközha-
tározó
üna adverbium - együtt, vele együtt, egy-
szerre, egyszersmind
uter utra utrum - amelyik a kettő közül
vivus 3 - élő, életben lévő

aestas, -atis, f. - nyár
aetas, -atis, f. - kor(szak), nemzedék,
élet(idő)
Alcibiades, -is, m. - Alkibiadész, Szókratész
tanítványa, hadvezér
anceps (ancipitis) - bizonytalan kimenetelű
audax (audacis) - merész, bátor, vakmerő
autumnus, -i, m. - ősz
cönsilium, -ii, n. - tanács, elhatározás, terv,
szándék, okosság; cönsilium/cönsilia
capere - határoz
contendö 3 - tendi -tentum - megmérkőzik,
összeméri erejét, versenyez
deinde - ezután, azonkívül, továbbá
dimidius 3 - fél-
exigö 3 -egi -actum - elvégez, befejez
furiösus 3 - dühös, őrült, őrjöngő
glöria, -ae, f. - dicsőség, győzelem
hiems, hiemis, f. - tél
idöneus 3 - alkalmas
inferior -ius (inferus 3 középfoka) - cseké-
lyebb, gyengébb, alsóbbrendű
liber -era -erum - szabad, akadálytalan,
nem korlátozott, önálló
lüna, -ae, f. - hold
maior - magyarázatát lásd a nyelvtanban! e
maxime - magyarázatát lásd a nyelvtan-
ban!
melior - magyarázatát lásd a nyelvtanban l
militaris 2 - hadi, katonai; res militaris -
hadügy, hadtudomány
monumentum, -i, n. - emlékmű
Padus, -i, m. - a Pó folyó antik neve
par (paris) - hasonló, egyenlő
pax, pacis, f. - béke
perennis 2 - tartós, folytonos, állandó, ma-
radandó
pulcher pulchra pulchrum - szép, clicsű,
gyönyörű
Rhodanus, -i, m. - Rhőne, folyó Galliában,
a mai Franciaországban
salüber salübris salübre - egészséges, gyó-
gyító
sordidus 3 - piszkos, nemtelen, aljas, gyalá-
zatos
ver, veris, n. - tavasz
violens (violentis) - heves, sebes, rohanó

--------------NYELVTAN--------------

A melléknevek áttekintése
Alaktani viselkedésük alapján a latin nyelv mellékneveit három fő csoportra oszt-
hatjuk:
3 végű melléknevek, 2 végű melléknevek és 1 végű melléknevek.

A háromvégű mellékneveknek mind a három grammatikai nem számára külön

végződésük van. Ez leggyakrabban -us, -a, -um pl. longus, longa, longum (a szótár-
ban: longus 3) vagy -er, -a, -um, pl. pulcher, pulchra, pulchrum; liber, libera,
liberum; ezeket a mellékneveket az 1., illetve a II. declinatióban ragozzuk. (Elvétve
akadnak -er, -is, -e végződésű, három alakú melléknevek, amelyek a Ill. decli-
natióba tartoznak, s erős -i tövűek, pl. ce/er, -is, -e - gyors.)
A kétvégű melléknevek végződése mindig -is, -e (-is - hímnem, nőnem, -e -
semlegesnemt ragozásuk a Ill. declinatióban az erős -i tövűek ragozását követi, pl.
brevis, breve (a szótárban: brevis 2).
Az. egyvégű melléknevek egyetlen végződése szolgál mindhárom nem kifejezé-
sére. Jórészt szintén a Ill. declinatio erős -i tövűi közé tartoznak. Szótári alakjuk köz-
li a sing. genitivusukat - a főnevektől való megkülönböztethetőségük miatt zárójel-
ben: pl. felix (felicis).

87
 A melléknevek fokozása

A középfok két dolgot jelenthet: vagy egy másik személlyel/dologgal összevetve

nagyobb mértékű tulajdonság áll fenn a jelzett szóban, vagy a szokásosnál nagyobb
tulajdonsá got hordoz a jelzett főnév: fe!Tcior = boldogabb - meglehetősen, igencsak
boldog.
A felsőfok egyrészt a magyarhoz hasonlóan valamely tulajdonság kiemelését je-
lenti minden máshoz képest, másrészt nagyítását: feffcissimus = a legboldogabb -
igencsak boldog.
Középfokban a melléknév -ior, -ius képzőt kap, -ior hím- és nőnemben, -ius
semlegesnemben. A képzőt a sing. gen. ragja helyére tesszük. Pl. long 1,,➔ longior,
longius; brev I is, ➔ brevior, brevius; feffc I is, ➔ fe!,cior, fe!,cius. A Ill. declinatió ban
ragozzuk őket, és mássalhangzós tövűek. A semlegesn em ragozása csak sing. és plur.
nominativ usban, illetve accusativusban tér el a többiekétől.

hímnem nőnem semlegesnem

Singularis
Nom. capillus longior vita longior bellum longius
Acc. capillum longiörem v1tam longiörem bellum longius
Gen. capillT longiöris vitae longiöris belli longiöris
Dat. capillö longiöri vitae longiöri bellö longiöri
Ab!. capillö longiöre vita longiöre bellö longiöre
Pluralis
Nom. capill1 longiöres vitae longiöres bella longiöra
Acc. capillös longiöres v1tas longiöres bella longiöra
Gen. capillörum longiörum v1tarum longiörum bellörum longiörum
Dat. capillTs longiöribus vfüs longiöribus bellTs longiöribus
Ab!. capill1s longiöribus vms longiöribus bellTs longiöribus

Felsőfokban -issimus (-issimus, -issima, -issimum) toldalékot teszünk a sing.

3

gen. ragja helyére. Az így kapott alakot az 1-11. declinatiób an ragozzuk. Pl.: long i 1
➔ longissimus 3, brev I is ➔ brevissimus 3, fel,c I is ➔ fefióssimus 3. Az alapfokban
-er végű melléknev ek felsőfoka -rimus3, amit a hímnem sing. nominativusához te-
szünk, pl.: pufcherrimus 3.

Rendhagyóságok
Fokozott alakjaikat eltérő tövekből képezzük:

alapfok középfok felsőfok

3
3
bonus - jó melior, melius optimus
3
3
malus - rossz peior, peius pessimus
3
3
magnus - nagy maior, mai us maximus
3
3
parvus - kicsi minor, minus minimus
3
multus 3 - sok plOs (gen.: plOris) pl0rimus

88
 Megjegyzés:
A mu/tus középfokában egyes számban hiányzik a hím- és a nőnem, a plüs csak semle-
gesnemben használatos. Egyébként pedig gyenge -i tövűként viselkedik. sing. nom.-acc.:
plüs; gen.: plüris; egyes számban több alak nincs; pluralisa teljes: hím- és nőnem: nom.-acc.:
plüres; gen.: plürium; dat.-abl.: plüribus; semlegesnem: nom.-acc.: plüra; gen.: plürium;
dat.-abl. plüribus.
Hat -ifis végű melléknévnek a felsőfokát -limus 3 toldalékkal képezzük, amit a sing.
gen. ragja helyére teszünk. Ezek:
facilis 2 - könnyű facillimus 3
difficilis 2 - nehéz difficillimus 3
similis 2 - hasonló simillimus 3
dissimilis 2 - különböző dissimillimus 3
gracilis 2 - kecses gracillimus 3
humilis 2 - alacsony humillimus 3
Rendhagyó a vetus (gen.: veteris; jelentése: régi, ősi) egyvégű melléknév fokozá-
sa is: vetustior, vetustius a középfoka, veterrimus 3 a felsőfoka. Egyébként ennek
a melléknévnek az alapfoka 111. declinatiós, de mássalhangzós tövű! Mássalhangzós
tövű a szintén egyvégű dives (gen.: divitis; jelentése: gazdag) is, középfoka: divitior,
divitius vagy dttior, ditius; felsőfoka: divitissimus 3 vagy ditissimus 3. Itt tehát va-
lójában nem képzési rendhagyóság áll fenn, hanem a melléknév egy szótagot (-vi-)
kivethet magából.

Az adverbiumok képzése és fokozása

A melléknevekből adverbiumot, határozószót képezhetünk: hosszú ➔ hosszan,

hosszabban, leghosszabban.
Az 1-11. declinatióban ragozódó latin melléknevek -e, a Ill. declinatióban rago-
zódók pedig -iter adverbiumképzőt kapnak a sing. gen. ragja helyére: pl. longe1
pulchre, breviter, feliciter.
(Kivételt képeznek a participiumi eredetű -ns végű melléknevek, melyeknél -ter képző
van, előtte a-t- kiesik: prudens [okos], gen.: prudent I is, adverbiuma: pruden I ter.)
Az adverbiumot fokozhatjuk: középfokban megegyezik a középfokú melléknév
semlegesnemével: longius, brevius, felicius. Felsőfokban képzője -e, amit a sing. gen.
ragja helyére teszünk: longissime, brevissime, felicissime, pulcherrime, simillime etc.
Az említett rendhagyó fokozású mellékneveknek az alapfokC1 adverbiumai (vala-
mint a középfokú magis) is rendhagyóak.

alapfok középfok felsőfok

bonus béné melius optime
malus malé peius pessime
magnus - magis maxime
-
parvus - minus min1me
multus multum plus plurime

A facilis alapfokú adverbiuma facile, a difficilis adverbiuma difficulter, az audax

melléknévé pedig audacter. (Közép- és felsőfokuk szabályosan.)

89
 Esettan

1. Ablativus comparationis - A középfokú melléknév mellett puszta (praepositio

nélküli) ablativus jelöli azt, akivel vagy amivel összehasonlítunk valamit. Ezek a
szavak mondják meg, hogy kinél vagy minél nagyobb, jobb, rosszabb stb. valaki
vagy valami. Ezt nevezzük abl. comparationisnak. Pl. Nihil est melius libertate.
Exeg1 monumentu m aere perennius.
2. Ablativus mensurae - Az ablativus comparationishoz hasonlóan puszta ablati-
vusban áll az a határozó, amely azt jelöli, mennyivel nagyobb, jobb vagy rosszabb
stb. valami a másiknál. Ennek neve abl. mensurae (a magyarban fok-, mértékha-
tározó). Cicero Quinto fratre multis annis maior erat. Multö maior - sokkal na-
gyobb: quö pulchrio 0 eö melior - minél szebb, annál jobb.
3. Ablativus limitationis - horribiliores sunt in pugna aspectü. Amikor valakiről
vagy valamiről általános érvényű kijelentés hangzik el, annak érvényét bizonyos
korlátok közé szorítja az ablativus limitationis. Amikor tehát csak bizonyos szem-
pontból, némi megszorítással állítunk valamit, ezt a korlátozó szempontot ablati-
vusszal fejezzük ki. Pl. Nemo tib1 par est eloquentia. - Senki sem veszi fel veled
a versenyt az él<esszólásban (az ékesszólás tekintetében). TnsTgnis pietate vir. - A
jámborságával kitűnő férfiú.
4. BritannT sunt capillö prömissö - a britannusok hosszú hajúak
(BritannT sunt) corpore rasö - a britannusok borotvált testűek
ablativus qualitatis, 1. az előző olvasmány esettanát!

Az összehaso nlítás

Két dolog minőségének összehasonlítását elvégezhetjük egyszerű és összetett

mondatban is. A hasonlító mellékmond at kötőszava a quam (nem szabad összeté-
veszteni a vonatkozó névmással!). Pl. Cal!! humaniores sunt, quam Britann1. A gal-
lok civilizáltabbak, mint a britannusok. Vagy: Cal!T Britannis hCimaniores. A britan-
nusoknál civilizáltabbak a gallok.
Ha két egyező mértékű tulajdonságot hasonlítunk össze, azt általában a követke-
ző mondatstruk túrában tesszük: BritannT tam hCimanT sunt, quam Cal!T. A britan-
nusok olyan civilizáltak, mint a gallok.

FELADATOK

1. Tegye az igéket imperfectumból perfectumba, vagy for:élítv:aJ

utuntur ................ , vestiti sunt ................ , nasceto,r ..;.. ,:.:·: ........, ihcoluerunt

................ , inficiuntur ................ , incolent ::·········· .. ··ÍÉF2lílSiemnt ............•.... ,

est ............... .

90
2. Alakítsa át a passzív állítmányú mondatokat aktívvá, az aktív állítmánnyal
rendelkezőket pedig passzívakká!

1. Pars interior ab iis incolitur, qui in insula nati sunt. 2. Deni Britanni habent
uxores communes. 3. Plurima bella a Britannis gesta sunt. 4. Vitrum
caeruleum efficit colorem. 5. lnteriores plerique frumenta non serunt.

3. Képezze a megadott melléknevek közép- és felsőfokát!

crudelis, callidus, facilis, ingens, miser

4. Egészítse ki a táblázatot a hiányzó alakokkal. Az adverbiumokat adver-

biumként, a mellékneveket melléknévként fokozza!

pessime

facilius

horribilis

albior

humanissimus

superbe

5. Adja meg a következő kifejezések kért alakjait!

haec pars maior - plur. gen.
idem pecus magnum - plur. nom.
illud corpus rasum - sing. dat.
ea regio maritíma - sing. acc.

6. Alakítsa át az alapfokú jelzős kifejezést középfok + ab!. comparationis al-

kalmazásával! (P/. Viri tam fortes, quam Britanni = Viri Britannis fortíores.)
1. Rex tam bonus, quam pater.
2. Urbes tam magnae, quam Roma..
3. Lux tam communis est, quam aqua.
4. Nox tam longa est, quam dies.
7.c Fordítsa latinra!
l. Ez a hajadon nem Rómában született. 2. Közülünk messze ő a legbölcsebb
(sapiens, -entis). 3. Ezt könnyebb nekem megtennem, mint neked. 4. A fiú
jobban hasonlított az apjára, mint az anyjára. 5. Britannia nagyobb Szicíliánál.
6. Gyakran használt csúnya (malus) szavakat.

91
 11./3.

Az agrigentumiak Hercules-szobra
Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 706-43), a rómaiak legjelent6sebb szónoka fényes politikai
pályát futott be: családjából elsőként kerLilt be a szenátus soraiba (azaz homo novus volt), és
rninden tisztséget olyan fiatalon nyert el (suo anno, azaz: a saját évében''), ahogyan csak azt
11

a törvények előírásai megengedték. Quaestorként Szicíliában szolgált, s olyan becsülettel vé-

gezle feladatát, hogy amikor a későbbi propraetor, Verres gaztettei miatt a szicíliaiak pert in-
dítottak Rómcíban a korrupt hivatalnok ellen, őt kérték fel ügyük képviseletére. l<r. e. 70-ben
mondta el Cicero vádbeszédét, melynek olyan hatása volt, hogy Verres már az első tárgyalás
uté:Í.n elhagyta Rómát és önkéntes száműzetésbe vonult. Cicero azonban újabb tárgyalásra
számítva annyi anyagot gyűjtött össze, hogy abból öt újabb beszédet szerkesztett, s bár nem
mondhatta el őket, írásban közzétette a szöveget. Ezek közül a negyedik beszéd" a Verres
11

állal eltulajdonított műkincseket veszi számba, címe: De s1gn1s. Ennek a beszédnek nyomán
készült a két alábbi részlet.

Az agrigentumi Héraklész-templom romjai

92
 Herculis templum est apud Agrigenünös nön longe a fórö sane sanctum apud illös A
et religiösum. lb, est ex aere simulacrum ips,us Herculis pulcherrimum. Quamquam
plurima simulacra v,d,, iudices, pulchrius simulacrum, quam illud, nunquam
cönspicatus sum. Ad hoc templum Verres nocte servös quösdam armatös repente
m,sit. H, concurrerunt et templum expugnabant, sed custödes templl clamavere, et
serv,s obsistere templumque defendere cönabantur. Sed serv, Verris eös clav,s et
füstibus reppulerunt, et ub, valvas templl effregerunt, simulacrum commovebant.
lnterea fama töta urbe percrebruit; fama erat servös templum expugnare. Subitö
nuntius qu,dam in fórum celerrime ingressus nuntiavit servös quösdam simulacrum
Herculis commovere. Omnes Agrigenün,, ub, surrexerunt telaque arripuerunt, brev,
tempore ad templum ex töta urbe accurrerunt. Ub, ad templum pervenerunt,
v,derunt servös simulacrum summa v, commovere cönar1. Tum Agrigenün,, maxime
,raü, impetum repente fecerunt; flebat magna lapidatiö; servr Verris fügerunt.
Num scelera peiöra umquam audrvistis, iudices? Num facinora scelestiöra
umquam accepistis? Aud,te, iudices, operamque drligentius date: mox et peiöra et
scelestiöra audietis. (ln Verrem II. 4. 43, 94-95.)

A cataniai Cere~-szobor megszerzése

Est apud Catinenses sacrarium Cereris. Sed nön
licet vir,s in sacrarium illud intrare. Mulieres et vir- B
gines sacra cönficere solent. ln e9 sacrariö sígnum
Cereris erat peranüquum. Hoc sígnum serv, Verris
ex illö religiösissimö atque anüquissimö locö nocte
sustulerunt. Postr,die sacerdötes Cereris rem ad
magistratus suös detulerunt; omnibus res atröcissi-
ma esse videbatur. Tum iste, quod susp,ciönem a se
demovere volebat, amkum quendam suum iussit
aliquem reperfre et accusare. Nölebat enim Verres
in crrmine esse. Am,cus igitur ille nömen serv, cuius-
dam detulit; tum hunc servum accusavit, testesque
fictös in eum dedit. Senatus Catinensium rem Ceres. Érem a köztársaságkorból
legibus su,s iudicare cönstituit, et sacerdötes vocavit. (Párizs, Bibliotheque Nationale,
Ub, senatus de omnibus rebus rogavit, sacerdötes Cabinet des Médailles Antiques)
responderunt servös Verris in templum nocte
intravisse et s,gnum locö sustulisse; affümaverunt se
omnes omnia cönspicatas esse. Senatus igitur negavit illum servum in templum nocte
ingressum esse et s,gnum sustulisse, et cönfümavit eum innocentem esse. Op,nor,
iudices, vös scelera peiöra nunquam aud,visse. Sed operam mih, date; nam et peiöra
putö vös mox aud,turös esse.
(ln Verrem II. 4. 45, 99-100.)

1. Mendacem memorem esse oportet. 2. Caesar aud,verat Pompeium cönfestim

esse venturum. 3. Themistocles respondit se ,gnörare Arisüdem. 4. Cönsules
sciebant se post annum futurös esse pr,vatös. 5. Caesar iussit equitatum reverü. e
6. Segesta est oppidum pervetus in Sicilia, quod ab Aenea conditum esse

93

demöns trant. 7. Dlcar prTnceps Aeolium carmen ad ltalös dedOxis
fuisse fertur et iOrgiösa. 9. Cönsules
Xanthip pe, Söcratis uxor, mörösa admodu m
iubentu r exercitu m cönscrTbere.
SzóTÁR
A accipiö 3 -cepi -ceptum - értesül, megtud,
(meg)hall
accurrö 3 -curri -cursum - odafut, odasza-
lad, hozzásiet
Agrigentinus 3 - agrigentumi
arripiö 3 -ripui -reptum - megfog, megra-
gad
audiö 4 audivi auditum - hall(gat)
brevis 2 - rövid; brevi tempore - mennyi 11
idő alatt? mennyi időn belül?" kérdésre fe-
lelő időhatározó
celer celeris celere - gyors
clava, -ae, f. - fütykös, bunkó; clavis - abla-
tivus! egyébként eszközhatározó
commov eö 2 -mövi -mötum - megmozdít,
elmozdít, helyéből kimozdít
concurrö 3 -curri -cursum - összefut, -sza-
lad
cönor 1 - hozzáfog, törekszik, iparkodik,
megkísérel, próbál; amihez/amire/amit:
infinitivus
cönspico r 1 - megpillant, meglát
cüstös, -ödis, m. f. - őr, felügyelő
dtligens (diligentis) - figyelmes, gondos,
szorgalmas, lelkiismeretes
dö dare dedi datum - ad, nyújt; operam
dare - fáradságot fordít vmire, foglalkozik
vmivel; hallgat, figyel vkire; akire: dativus
effringö 3 -fregi -fractum - kitör, feltör, szét-
tör
expügnö 1 - megostromol, ostrommal be-
vesz, megvív
facinus, -oris, n. - tett, gaztett
faciö 3 feci factum - tesz, csinál; impetum
facere - rohamot/támadást intéz
füma, -ae, f. - hír, szóbeszéd, pletyka
fiö fieri factus sum - lesz, támad, keletke-
zik, megtörténik, bekövetkezik
fórum, -i, n. - fórum, vásártér, piac(tér)
füstis, -is, m.- husáng, dorong, fütykös;
füstibus - ablativus! eszközhatározó
94
se modös. 8.
Hercule s, -is, m. - luppiter és Alcmene fia,
hérósz
impetus , -üs, m. - roham, támadás; impe-
tum facere - rohamot/támadást intéz
ingredior 3 -gressus sum - belép, bemegy
interea - ezalatt, eközben
iüdex, -icis, m. - bíró
lapidatiö, -önis, f. - kődobálás
longe - messze, távol; amitől, ahonnan: a,
ab + ablativus
num - vajon?; -e?; ugye nem?
nunquam - sohasem
nüntiö 1 - jelent, hírül hoz, tudósít, értesít
nüntius, -ii, m. - hírvivő, követ, hírnök
obsistö 3 -stiti - útjába áll, ellenáll, ellenál-
lást fejt ki, ellenszegül; akinek/akivel szem-
ben: dativus
opera, -ae, f. - fáradság, fáradozás, tevé-
kenység; operam dare - fáradságot fordít
vmire, foglalkozik vmivel; hallgat, figyel
vkire; akire: dativus
percreb rescö 3 -crebrui - gyakorivá lesz, el-
terjed, ismeretessé válik
quamqu am kötőszó - noha, jóllehet, ámbár
repellö 3 reppuli repulsum - visszakerget,
visszaűz, elkerget
repente - gyorsan, hirtelen, váratlanul
scelestu s 3 - gonosz, bűnös, elvetemült
scelus, -eris, n. - gonoszság, vétek, bűn,
gaztett
simulacr um, -i, n. - szobor
subitö - hirtelen, egyszerre, gyorsan
surgö 3 surrexi surrectum - fölkel, fölemel-
kedik
templum , -i, n. - templom, szentély
umquam /unquam - valamikor, valaha
valvae, -a.rum, f. - (csak többes száma van)
(kétszárnyú) ajtó
Verres, -is, m. - Verres, Cicero vádbeszédé-
11
nek címzettje
11
accüsö 1 - bevádol, vád alá helyez
afflrmö 1 - megerősít, állít, bizonyít, tanúsít,
igazol
atröx (atröcis) - szörnyű, rettenetes; ke-
mény, szigorú, vad
Catinensis 2 - catinai
Ceres, Cereris, f. - a szántás-vetés, a termé-
kenység, a béke és a törvény istennője
cönficiö 3 -feci -fectum - létrehoz, elkészít,
tesz, elvégez, tart; sacra cönficere - áldo-
zatot bemutat, szertartást végez
cönfirmö 1 - megerősít, erősen állít, bizo-
nyít
cönstituö 3 -stitui -stitütum - elhatároz
crimen, -inis, n. - bűn, vétek, vád
deferö deferre detuH delatum - közöl, szó-
ba hoz, bejelent, bevádol, előterjeszt
demoveö 2 -mövi -mötum - elmozdít, eltá-
volít, elhárít; akitől/amitől: a, ab + ablati-
vus
fictus 3 - színlelt, költött, csalárd, hamis
innocens (innocentis) - ártatlan
intrö 1 - a már korábbról ismert igének itt in
+ acc. a vonzata
iste ista istud - ez, az
iubeö 2 iussi iussum - parancsol, utasít
Aeolius 3 - aiol, görög
Aristides, -is, m. - Ariszteidész, athéni ál-
lamférfi a Kr. e. 6-5. században
Caesar, -is, m. - Caius /ulius Caesar, római
államférfi és író
condö 3 -didi -ditum - alapít
cönfestim - rögtön, azonnal, tüstént
cönscribö 3 -scripsi -scriptum - összeír,
besoroz, besorol
dedücö 3 -düxi -ductum - áttelepít; átültet
demönströ 1 - előad, kimutat, bebizonyít
equitatus, -üs, m. - lovasság
fertur - azt mondják, állítólag, beszélik (a
ferö ige sing. 3. személyű passivuma)
futürus 3 - leendő, eljövendő; a sum esse
fui ige part. instans activije
ltalus 3 - itáliai
iürgiösus 3 - veszekedő, civakodó, kötekedő
memor (memoris) - emlékező, jó emléke-
zőtehetségű
95
iüdicö 1 - (el)ítél, igazságot szolgáltat, ítéle- B
tet mond, eldönt
lex, legis, f. - törvény
magistratus, -üs, m. - tisztségviselő, hivatal-
nok
mulier, -is, f. - asszony, nő
negö 1 - tagad; azt mondja, hogy nem
opinor 1 - gyanít, sejt, vél, hisz
perantiquus 3 - ősrégi, igen régi
postridie - a következő napon, másnap
putö 1 - vél, hisz, gondol
quod kötőszó - mivel, minthogy
religiösus 3 - szent, tisztelt
reperiö 4 repperi repertum - megtalál, ki-
derít; kieszel, kitalál; szerez
rogö 1 - (meg)kérdez, kérdezősködik
sacrarium, -ii, n. - kápolna, szentély
sacrum, -i, n. - áldozat, szertartás, ünnep
signum, -i, n. - szobor
sustulerunt, sustulisse - lásd tollö
tollö 3 sustuli sublatum - (el)vesz, elemel;
ahonnan: ex+ablativus, vagy puszta abla-
tivus
testis, -is, m. f. - tanú
videö 2 vidi visum - pass.: látszik, tűnik,
úgy gondolja, hogy ... ; akinek látszik/aki
gondolja: dativus
mendax (mendacis) - hazug, csaló C
modus, -i, m. - versmérték
mörösus 3 - rosszkedvű, zsémbelődő, mo-
gorva
oportet 2 oportuit személytelen ige - kell,
célszerű, kívánatos
pervetus (perveteris) - igen régi
Pompeius, -ii, m. - római államférfi, Caesar
kortársa
princeps (principis) - első
privatus, -i, m. - magánember
revertor 3 reversus sum - visszafordul,
visszatér
Segesta, -ae, f. - város Szicíliában
Söcrates, -is, m. - Szókratész, athéni filozó-
fus a Kr. e. 5-4. században
Themistocles, -is, m. - Themisztol<lész,
athéni államférfi a Kr. e. 6-5. században
Xanthippe, -es, f. - Xanthippé, Szókratész
felesége
 -
-------------NYELVTAN------------

Az. accusativus cum infinitivo

A legtöbb olyan igei (vagy ritkábban névszói) kifejezés után, amikor a magyar
nyelvben kijelentő alanyi vagy tárgyi mellékmo ndat következik, a latin a mellék-
mondat helyett infinitivusos szerkezetet használ. Ilyen kifejezések lehetnek pl.
- az érzékelést kifejező igék: látja, hogy ... ; hallja, hogy ... ; érzi, hogy ...
- a mondást kifejező szavak: mondja, hogy ... ; válaszolja, hogy ... ; panaszkodik,
hogy ...
- a tudást, gondolást kifejező igék: tudja, hogy ... ; nem tudja, hogy ... ; azt hiszi,
hogy ... ; azt gondolja, hogy ... etc.
A latinban a mellékmondat állítmánya helyén infinitivust találunk, alanya helyén
pedig accusativust. A szerkezet neve ezért accusativus cum infinitivo. Magyarra
mellékmondattal fordítjuk. A latin szerkezet tehát három elemből áll: 1. a vezérige
(verbum regen.sr 2. az infinitivus, 3. az accusativusban álló alany. A vezérigét a fel-
ismerhetőség kedvéért az elemzéskor be szoktuk keretezni. A latin az accusativu
s
cum infinitivót nem értelmezi külön mondatké nt, hanem az egyszerű mondat ré-
szének tekinti, nem választjuk el tehát vesszővel az állítmánytól.

J Fama erat I servos templum expOgnare - elterjedt a hír, hogy szolgák ostro-
J J

molják a templomo t

Példánkban a vezérige és az infinitivusban foglalt cselekvés egyidejű: ,,Elterjedt a

hír, hogy ostromolják" (tehát a hír elterjedésével egy időben). Természetesen nem
csak egyidejű cselekvést fejezhetünk ki ebben a szerkezetben. Tehát nemcsak azt
mondhatjuk: az a hír járta, hogy szolgák ostromolják a templomot, hanem azt is, hogy
az a hír járta, hogy szolgák ostromolták, vagy hogy: szolgák fogják ostromolni a temp-
lomot. Az előbbit előidejűségnek (hiszen a hír elterjedése előtt történt), az utóbbit
pedig utóidejűségnek (a cselekvés csak később fog bekövetkezni) nevezzük. Ezek-
nek a viszonyoknak a kifejezésére különféle infinitivusai vannak a latin nyelvnek. Az
infinitivusok - mint a participiumok - igenemüket (genus) tekintve lehet0ek aktívak
vagy passzívak, actiójuk pedig lehet imperfectum, perfectum és instans. lgy:

Az. infinitivusok rendszere

activum passivum
impf. tő + -re = impf. tő + -ri =
imperfectum -are -ere -ari -i
-ere -ire -eri -iri

perfectum tő + supinum tő+

perfectum -isse -us 3 esse
supinum tő + supinum tő+
instans -ürus 3 esse -um iri
 Az infinitivus perfectusok közül az aktív képzéséről már fentebb volt szó a hiá-
nyos igék kapcsán (coepi etc.), a passivumban a participium perfectum mellé az es-
se (a létige infinitivusa) kerül. A participiumot egyeztetjük az accusativusban álló
alannyal (erre utal a part. után álló 3-as szám), az acc. cum infinitivós szerkezet-
ben tehát -um esse, -am esse, -um esse, többesben -ös esse, -as esse, -a esse ala-
kot vehet fel. Egyéb alakja nem lehet. /
Az infinitivus instans activi képzése supinum tő + -urus 3
esse. Eppúgy egyeztet-
jük, mint az infinitivus perfectus passivit! A passzív infinitivust a supinum accusati-
vusából és az eo, ire, ivi, itum igéből képzett körülírás fejezi ki. (A supinumot nem
egyeztethetjük az alannyal, hiszen IV. declinatiós főnévként viselkedik: végződése
mindig -um.)

A deponens igék infinitivusai

Egy fontos megjegyzésünk van még: a deponens igék infinitivusainak kérdése. Ezen
igecsoportról fentebb már volt szó. Ezen igék csak három infinitivust képeznek:
Pl. hortor 1 hortatus sum

inf imperfectus passivi hortari

inf perfectus passivi hortatus 3 esse - hortati 3 esse
inf instans activi! !! hortatürus 3 esse - hortatüri 3 esse

Vagyis instans actióban nem a passzív, hanem az aktív alakú infinitivust képzik.
Jelentése valamennyinek cselekvő.

Magyarázatok az accusativus cum infinitivo használatához

1. Példák elő- és utóidejűségre az acc. cum inf.-ban:

IFama eratl servos tempfum expugnavisse -1 az a hír járta, hogy I szolgák ostro-
molták meg a templomot.

IFama eratl servos templum expügnaturos esse - laza hír járta, hogyl szolgák

fogják megostromolni a temp-

lomot.

2. Sacerdotes I responderunt J ... servos Verris signum sustulisse.

A papnők Iazt felelték, hogy I Verres szolgái elvitték a szobrot.

Ebben az accusativus cum infinitivós szerkezetben az infinitivusnak tárgyi bővítmé­
nye van: signum, s minthogy alanya is tárgyesetben áll, két accusativus van a mon-
datban. Ez olykor zavaró lehet, hiszen a szórend nem ad egyértelmű felvilágosítást
arról, melyik accusativus az infinitivus alanya és melyik a tárgya. Ebben a mondat-

97
ban a szavak jelentéséből és a szövegkörnyezetből eldönthető, hogy ki végzi a
cse-
lekvést, és az mire irányul (nem a szobor vitte magával a szolgákat, hanem fordítva),
de ez nincsen mindig így.
Pl.:

iFama erat/ exercitum Romanum hostes dev"icisse.

IAz a hír járta, hogyl a római sereg legyőzte az ellenséget.

ki
Nehéz eldönteni egyértelműen, melyik accusativus az alany és melyik a tárgy:
győzött le kicsodát, a rómaiak az ellensége t, vagy az ellenség a rómaiaka t. Ilyen
esetben az infinitivusos szerkezetet átalakítjuk passzívvá, azaz aktív helyett passzív
infinitivust használunk:

1 Fama erat I hostes ab exercitu Roma no devictos esse.

3. Sacerdotes I responderunt , ~ omnia consplcatas esse.

A papnők /azt válaszolták, hogy! ők mindent láttak.

us
Ha a verbum regensnek és az infinitivusnak az alanya azonos, akkor az accusativ
minden esetben a visszaható névmás (me, te, se, nos, vas, se).

A nominativus cum infinitivo

Az észrevevést, mondást, gondolást, parancsolást kifejező igék közül néhány,

no-
amennyiben (személyes) passzívumban állanak, egy másik igeneves szerkezetet,
az esetben a vezérige ala-
minativus cum infinitivó t vehetnek maguk mellé. Ebben
s
nya és a kijelentő alanyi mellékmondat alanya mindig azonos (ezért személye
itt az alany valóban alanyese tben áll, el-
a passzívum, hiszen van kitett alany). Ezért
-
lentétben az acc. cum inf.-val, ahol a mellékm ondat alanya - mint fentebb láttuk
tárgyesetben van.
Aktív vezérige után tehát acc. cum inf, passzív (személyes passzívum) után
nom. cum inf következik.
Példák a nom. cum inf. használatára és fordítási lehetőségeire:

~ (ti. ~) prlnceps Aeo/ium carmen ad Italos dedCixisse modos.

!El fogják mondani rólam, hogyl elsőként ültettem át az aiol dalt itáliai mértékekre.

~ Xanthippe morosa fuisse.

!Azt mondják, hogy! Xanthippé zsémbes volt.

ltubenturl consules exercitum conscrTbere.

98
A consuloknak I megparancsoljákj , hogy toborozzanak hadsereget.

10/citurj ~ a Römu/ö interfectus esse.

Romulus állítólag megölte Remust.

[Putanturj ~ ventOrT esse.

jAzt gondolják, hogyl az ellenség jönni fog.

Omnibus res atröcissima ~ jvidebaturl.

Mindenkinek j úgy tűnt, hogy I ez rendkívül elvetemült dolog.

A videö passzívuma azt jelenti: t(ínik1 látszik1 és utána rendszerint nom. cum inf. kö-
vetkezik.

Az. összetett infinitivusokat itt is egyeztetni kell az alannyal. Tehát az infinitivus

perfectus passivi a,nom. cum infinitivós szerkezetben -us esse, -a esse, -um esse,
többes számban -fesse, -ae esse, -a esse alakban állhat, az inf. instans activi -ürus
esse, -üra esse, -ürum esse, -üriesse, -ürae esse, -üra esse alakokat vehet fel.

A fiö, fieri, factus sum ige

Az A részben előfordul egy olyan ige, melynek rendhagyóságáról már korábban a
semideponens igék kapcsán megemlékeztünk, de szövegben még nem került elő:
fTö fierT factus sum - lesz, válik vmivé, bekövetkezik, megtörténik

praes. impf praet. impf fut. impf

fiö - fTebam fTebamus fiam Hemus
fis - fTebas fTebatis fTes Hetis
fit fiunt fTebat fTebant fTet Hent

Mint látható, a praes. impf.-ban két alak hiányzik (plur. 1. és 2. személy), egyéb-
ként az ige úgy viselkedik, mintha a Ill. coniugatióhoz tartozna. Perfectumai szabá-
lyosak, azaz összetettek, ahogyan azt fentebb - a passzív perfectumok kapcsán -
már ismertettük. L. a 11./1. olvasmány nyelvtanát!

A nölö nölle nölui ige ragozása

Az ige a non tagadószó és a vo/ö velle voluT ige összetételéből jött létre. Ebből kö-
vetkezik, hogy ragozására az említett alapige nyomta rá bélyegét. A praes. impf.-ra
kell nagyon vigyázni, mert bizonyos alakjait két szóba kell írni, a többi viszont össze-

99
vont, egy szó. Megjegyzendő, hogy ahol az eredeti ige vol- töve bukkan fel, ott tör-
ténik meg az összevonás, egyéb esetekben két szóba írjuk az alakokat. Ragozása a
Ill. coniugatióhoz áll közel. Perfectumai szabályosak. Passzívuma nincs. Participium
imperfectuma: nolens (nolentis). lmperativusáról beszéltünk (1. a 11./1. olvasmány
nyelvtanát és a tankönyv végi nyelvtani táblázatokat])

praes. impf praet. impf fut. impf

nölö nölebam nölam

nön vis nölebas nöles
nön vult nölebat nölet
nölumus nölebamus nölemus
nön vultis nölebatis nöletis
nölunt nölebant nölent

praes. perf praet. perf fut. perf

nölui nölueram nöluerö
nöluisti nölueras nölueris
nöluit etc. nöluerat etc. nöluerit etc.

Esettan

Az ablativus temporis
brev, tempore - ,, rövid idő alatt"
Az ablativus időegységet, időt jelentő szavakkal (annus, mens1s1 dies, tempus)
praepositio nélkül fejezi ki azt az időhatározót, mely a "mikor?", ritkábban a
"mennyi idő alatt?" kérdésre felel. Jelen példánk az utóbbi kérdésre ad választ. A
határozó neve ablativus temporis.

' "y
fEIADATOK:
'' y ,,

J:. Az, :alá.b,pi:fo~ooák .többféleképpen .értel ooezh~tők; •Högyan? ·. .

ámate
quarn
·nostri .
,.
,,
✓ ,,

2. Húzza aláaz infihitivusban álló alakokafi

l''' ' ', '' ',,

dicta.·esse, s~lütant; fa<'.:, poni, audi, mittí:, ·mlssil'.f~cere., arnaóis, amatura esse
' '
'

3. Alakít~a át ügy az.alá;bbi' mondatokat, högya zárój~lben .lévő kifejezések-

től •függjenek! Pl.: (Vergilius scribit) Troia· do/a capta est -"-' Vergilius :scribit
. :Troiam cíolo captam esse. · · ·

· 100
 1. (Aeneas vidit) Troi.a a hostibus capitur.
2. (Videbatur) Equus divina arte áedjficatur.
3. (Poeta dicit) Troiani novam patriam ih ltalia condere voluerunt.

4. Tegye az aktívumban állókat passzívumba, vagy fordítva!

nuntiavit ................ , audietis ................ , videberis .•............... , defendis

................ , mitteris ................ , ............ , ... ;, commotus erat ............... .

5. Egyeztesse a ragozott főnevekkel a zárójelben lévő jelzőiket!

simulacra (similis) ................ , ................ , nocte (longior) ................ , servi

(expugnans) ................ , ................ , famae (melior) ................ , ................ ,

6. A következő kétértelmű acc. cum inf. szerkezeteket alakítsa át félreérthetet-

len mondatokká! Alkossa meg mindkét lehetséges.mondatot.PI. Fama erat
exercitum Romanum hostes vicisse. - Fama erat hostes ab exercitu Romano
victos ·esse. 111: Fama erat éxercitum Romanum··a· hostibus esse victum.
1. Cicero dicit cives Agrigentinos servos Verris repellere.
2. Cicero dicit se rem publicam defendere.
3. Sdmus Martialem hunquam Verginum salutavisse. ·

7. Mondja latinuH .....· · .. ·~· ... ·. . . . . , ·. . .·.. . . . . . . ·

1; R6mátRqrn~Jlus alapította: 2. Allítólág Romulusalapította Rórr\iL ~· Cicero
. azt) mQn:dja, hogy meg fogja ·véd~ni a szenátust: 4 . .úgy tűnik, megérkezett
Wrres. 5; V~rr~s a: leg?zebb:szobrqka:t é1karta. bhtokolni. ..

101
 11./4.

ség szerint
Az alábbi szövegek szerzője Petronius Arbiter (Kr. u. ?-66), aki minden valószínű
azonos azzal a Petroniusszal, akinek életéről és haláláról Tacitus emlékezik meg
(Annales 16 1
s
18.): ,,A nappalt alvással, az éjszakát hivatalos ügyekkel és az élet gyönyörűségeivel töltötte,
k, őt semmittev ése tette híressé, mégsem tartották korhelyne k
mint ahogy másokat szorgalmu
és tékozlónak, mint általában azokat, akik vagyonukat e/fecsérlil<, hanem finom ízlésű életmű­
vésznek Mondásait és cselekedeteit pedig, minél nagyobb fesztelenséget és bizonyos nemtö-
rődömséget mutattak, annál szívesebben a természetes egyszerCíség
megnyilvánulásának fog-
ter-
ták fel. Bithyniai proconsulként, majd consuli minőségben mégis tetterős és intézkedésre
mett férfinak mutatkozott. Azután visszasüllyedvén a bűnökbe, vagy a bűnök utánzásáv al, mint
tar-
a választél<os ízlés mestere, Nero bizalmas baráti körébe került be, mert a császár csak azt
11

totta a bőség kellemes és kényeztető ajándékának, amit Petronius jóváhagyásra ajánlott. (ford.
Borzsák István)
szerint re-
Petronius egyetlen, csonkán ránk maradt műve, a Satyricon a mai fogalmaink
barát, Encol-
gény. Elegáns, könnyed és a beszélt nyelvhez közel álló stílusban beszéli el két
pios és Eumolpos otthontala n bolyongását Dél-Itáliában. A meglehetősen töredékes mű
leg-
Cena Trimalchionis, Trimalchi o lakomája. Trimalchio rabszolgas ágból
kerekebb egysége a
fényűző gazdagságba emelkede tt műveletlen parvenü, s az általa rendezett
lakomát ennek
Cena Trimalchio nis nyomán készült
megfelelően az ízléstelenül kérkedő fényűzés jellemzi. A
az A szöveg, a B pedig a vándorló cimborák crotoni kalandját meséli el.

A farkasember története
;
Trimalchio ad Niceröte m respexit, et 11 solebas" inquit 11 suavius esse in convictO
A nescio, quid nunc taces. Öro· te, sic felicem me videas, narra illud, quod tibi OsO
venit!" Niceros delectatus affabilitate amici talem fabulam exorsus est:
„Cum adhuc servirem, habitabamus in vico angusto. Ibi ama.re coepi uxorem
Terentii coponis, nomine Melissam Tarentinam. Forte dominus Capuam exierat:
nactus ego occasionem persuadeo hospitem nostrum, ut mecum ad quintum
gal-
mlliarium veniat. Erat autem miles, fortis tamquam Orcus. Discedimus circa
meridie. Venimus inter monimen ta: homo meus
licinia, IOna IOcebat tamquam
coepit ad stelas ambulare, sedeo ego canens, et stelas numero. Deinde, ut respexi
naso
ad comitem , ille exuit se, et omnia vestimenta in viam posuit. Mihi anima in
mortuus. At ille subito lupus factus est, ululare coepit et in
~rat, stabam tamquam
primo nescieba m, ubi essem, deinde accessi, ut vestimen ta eius
silvas fügit. Ego
tollerem: illa autem lapidea facta sunt. Gladium strinxi, etin tota via umbras cecidi,
tam
donec ad villam amicae meae pervenire m. Melissa mea mirari coepit, quod

102
 Triclinium a pompeii
Vettiusok házából

serö ambularem, et ,,S-i ante" inquit ,yenisses, saltem nos adiuvisses; lupus enim
intravit, et omnia pecora laceravit. Nec tamen derisit, etiam si fugit; servus enim no-
ster lancea collum eius traiecit". Pr1ma luce igitur domum füg1, et postquam ven1 in
illum locum, in quö lapidea vestlmenta erant facta, nihil inven1 nis1 sanguinem. Ut
verö domum ven1, iacebat m1les meus in lectö tanquam bovis, et collum illius
medicus curabat. lntellex1 illum versipellem esse. ''
(LXI. 1-6.; LXII. 14.)

Crotön erkölcsei
Destinatum carpimus iter, ac mömentö temporis in montem cönscendimus, ex
quö haud procul impositum in arce subl1m1 oppidum cernimus. Nec, quid esset, B
sciebamus, dönec a vilicö quödam Crotöna esse cognövimus, urbem anüquissimam
et aliquandö ltaliae pr1mam. Cum deinde diligentius explöraremus, qu1 homines

103
 Kikötőt ábrázoló falfest-
mény Stabiaeból. Kr. u. 1.
sz. (Nápol'ft Museo Nazio-
nale)

inhabitar ent nöbile solum, j5 mi" inquit vTlicus hospites s1 negotiatores estis, mOtate
11 1

propositum, aliudque vitae praesidium quaerite. Sin autem sustinetis semper menUr1 1

reeta ad lucrum curritis. ln ha.e enim urbe non litterarum studia eelebrantur, non
frOgalitas sancUque mores laudibus ad frOetum perveniunt, sed quoscumque homines
in ha.e urbe v1deritis, s6ti5te in duas partes ess e d1v1 sas. Nam aut eaptantur, aut eap~
tant. ln ha.e urbe nemo lrberos tollit, quia quisquis suos heredes habet, non ad eenas,
non ad speetacula admittitur, sed omnibus prohibetur commod1s, inter rgnominiosos
latitat. Qu1 verő nee uxores dOxerunt, nee proximas neeessitOdines habent, ad summos
honores perveniunt. Ad1bitis" inquit oppidum tamquam in pestilentia eampos, in
11

quibus nihil aliud est nis1 eadavera, quae laeerantur, aut corv1 qu1 laeerant".
1

(CXVI.)

1.
C 1. Videant cönsules, ne quid res pOblica detr1menü capiat! 2. S1 est spes nostr1
,
reditOs, eam cönfümes, et rem adiOves. 3. lmitemu r noströs BrOtös, Camillos
Deciös! 4. Sit tib1 terra levis! 5. Saepe stilum vertas! 6. Minöres ne contemp seris!

7. Prfsca iuvent aliös; ego me nunc denique natum

Gratulor, haec aetas möribus apta me1s.
(ÜVIDIUS)

8. COr nön mittö meös tibi, Pontiliane, libellös?

Ne mihi tO mittas, Pontiliane, tuös.
(MARTIALIS)

C 104 S<

1. NatiJram s, sequemur ducem, nunquam aberrabimus. 2. S, v,s, dabö tibi testes.
3. Ego, s, Söpiönis des,deriö me mover, negem, certe mentiar. 4. s, gladiurn quis
apud te sana mente deposuerit, repetat Tnsaniens, reddere peccatum sit. 5. Vellem
esse Diogenes, nis, Alexander essem. 6. Hectora quis nösset, fe!Tx s, Tröia fuisset?
7. s, tacuisses, philosophus mansisses.
SzóTÁR
adhüc - még, eddig, ez ideig
adiuvö 1 -iüvi -iütum - segít, támogat
affabilitas, -atis, f. - nyájasság, barátságos-
ság
ambulö 1 - jár(kál), sétál
amica, -ae, f. - barátnő, kedves, szerető
angustus 3 - szegényes, kicsi, szűk
anima, -ae, f. - lélek, lelkierő, bátorság;
anima in nasö est - inába száll a bátorsága
ante adverbium - előbb
bovis (gyakrabban előforduló nominativusa:
bös), bovis, m. f. - ökör, tehén, marha
caedö 3 ceödi caesum - üt, vág, (le)kasza-
bol, megöl
canö 3 cecini cantum - énekel
Capua, -ae, f. - Campania legfontosabb vá-
rosa
circa praep. + acc. - körül, tájt, tájban
convictus, -üs, m. - (asztal)társaság, lakoma,
vendégség
cöpö (gyakoribb nominativusa: caupö), -önis,
m. - kocsmáros, csapláros
cum + coniunctivus praet. impf. - amikor
cürö 1 - gyógyít; akit/amit: accusativus
delectö 1 - gyönyörködtet, megörvendeztet;
pass.: gyönyörködik, örömét/kedvét leli
vmiben; amiben: ablativus
derideö 2 -risi -risum - kinevet, kigúnyol,
kicsúfol
discedö 3 -cessi -cessum - elmegy, eltávo-
zik
dominus, -i, m. - úr, gazda, háziúr
exeö -ire -1vi -itum - kimegy, eltávozik, el-
megy
exördior 4 -örsus sum - megkezd, beszélni
kezd
exuö 3 exui exütum - levet, letesz, levetkőz­
tet; se exuere - levetkőzik
105
II.
gallicinium, -ii, n. - kakasszó; hajnal (ti. az A
az idő, amikor a kakas kukorékol)
gladius, -ii, m. - kard
habitö 1 - a jól ismert igének itt in + ab/. é1
vonzata
hospes, -itis, m. f. - vendéglátó, házigazda,
szállásadó
iaceö 2 iacui - fekszik, hever
intellegö 3 -lexi -lectum - megért, íclfog,
belát
lacerö 1 - széttép, szétmarcangol
lancea - a korábban előfordult főnévnek ez
ablativusa mint eszközhatározó (,,lándzsá-
val")
lapideus 3 - kőből való, kő­
lectus, -i, m. - fekvőhely, ágy
lüceö 2 lüxi - világít, fénylik
lüx, lücis, f. - világ(osság), napvilág; pnma
lüce - hajnalban, az első napsugár megje-
lenésekor
medfcus, -i, m. - orvos
Melissa, -ae, f. - női név
meridies, -ei, m. - dél
miliarium, -ii, n. - mérföldkő
miror 1 - (el)csodálkozik, meglepődik
monimentum = monumentum , -i, n. -
emlékmű, síremlék
nanciscor 3 nactus sum - elér, elnyer, talál,
kap
narrö 1 - (el)beszél, (el)mond
nasus, -i, m. - orr; anima in nasö est - iná-
ba száll a bátorsága
Nicerös, -ötis, m. - Trimalchio egyik vendé-
ge
occasiö, -önis, f. - alkalom, kedvező idő­
pont
Orcus, -i, m. - alvilág, halál, az alvilág iste-
ne
 örö 1 - kér, könyörög, esedezik
persuade ö 2 -suas1 -suasum - rábeszél, rá-
vesz; itt szokatlan a vonzata: akit: accusati-
vus, (egyébként dativus) amire: coniunctivu-
sos mellékmondat ut kötőszóval bevezetve
postquam - azután, hogy; miután
primus 3 - első; prima lüce - hajnalban, az
első napsugár megjelenésekor
qu1ntus 3 - ötödik
quod ... ambulare m - mivelhogy ... sétál-
11
tam"; véleményes okot fejez ki a quod,
ezért van mellette coniunctivus
respiciö 3 -spexi -spectum - hátranéz,
visszatekint, körülnéz; fordul vki felé; aki-
re/aki felé: ad + acc.
saltem - legalább
sanguis, -inis, m. - vér
sedeö 2 sedi sessum - ül, idfüik, vesztegel,
Létlenkcdik
serö ac/v. - későn
serviö 4 servivi vagy servii servitum - szol-
gcíl vkinél
stela, -ae, f. - sírkő
adeö -ire etc. - az ismert ige vonzata itt
B praepositio nélküli accusativus
admittö 3 -misi -missum - beereszt, odabo-
csát; pass. bebocsátást nyer; ahová: ad + acc.
aliquand ö - valamikor, egyszer, egykor
arx, arcis, f. - itt: magaslat, domb,
(hegy)csúcs
cadaver, -eris, n. - hulla, holttest
capfö 1 - törekszik, iparkodik vmire, les, fi-
gyel, vadászik vmire; megfogni, megnyer-
ni, rászedni igyekszik, örökségre vadászik
carpö 3 carpsi carptum - megtesz, megjár
(utat)
celebrö 1 - foglalkozik vmivel, űz vmit
cemö 3 crevi cretum - lát, észrevesz
cögnöscö 3 etc. - a már ismert igének itt az
acc. cum inf-ón kívüli vonzata a + ab!.
(akitől megtudni)
corvus, -i, m. - holló
Crofön, -önis, f. - város Dél-Itáliában; acc.:
Crotöna
cum + coniunctivus praet. impf - amikor
destinö 1 - meghatároz, megállapít, célul ki-
tCfz, kijelöl
dividö 3 -visi -visum - szétválaszt, szétoszt
dücö 3 düxi ductum - vezet, húz, visz;
uxörem dücere - feleségül vesz; nősül
106
stringö 3 strinxi strictum - kihúz, kiránt
(kardot)
suavis 2 - kellemes, kedves
taceö 2 tacui tacitum - hallgat, nem beszél
talis 2 - ilyen, olyan
tamen - legalább, de legalább; mégis, mind-
azonáltal; nec tamen - legalább nem, de
mégsem
tamquam /tanquam hasonlító kötőszó -
mint
Tarentinus 3 - tarentumi, Tarentum városá-
ból való
Terentius, -ii, m. - férfinév
traiciö 3 -ieci -iectum - átdö( átszúr
Trimalchiö, -önis, m. - a vendéglátó házi-
gazda neve
ubi - hol?
ululö 1 - ordít, üvölt
üsus, -üs, m. - használat; üsü venit - meg-
történik, megesik; akivel: dativus
versipelli s 2 - alakját változtató, farkassá át-
alakuló
villa, -ae, f. - mezei lak, majorság
explörö 1 - kikérnie!, kikutat, kipuhatol,
megvizsgál
frügalitas, -atis, f. - takarékosság, rendsze-
retet, becsületesség, derekasság, józanság
honor, -öris, m. - tisztelet, kitüntetés, tiszt-
ség, hivatal, méltóság, tekintély, becsület
hospes, -itis, m. f. - idegen, külföldi, jövevény
ignömini ösus 3 - gyalázatos, szégyenletes,
becstelen
impönö 3 -posui -positum - bele-, oda-, rá-
tesz; létesít
inhabitö 1 - lakik; ahol/amit: accusativus
iter, -ineris, n. - út
latitö 1 - rejtőzködik, bújkál
Hberös tollere - gyermekei születnek
vkinek, gyermeket vállal vki
littera, -ae, f. - betű; pfur.: irodalom, tudo-
mány
lucrum, -i, n. - nyereség, előny, haszon
mentior 4 mentítus sum - kohol, költ, ha-
zudik, félrevezet, megcsal
mi= mei
momentu m, -i, n. - időköz, időszak;
mömentö temporis - nyomban, rövidesen
mös, möris, m. - szabály, törvény, szokás,
erkölcs
mütö 1 - megváltoztat
 necessitü dö, -inis, f. - szoros viszony, össze-
köttetés, barátság, rokonság
negötiator, -öris, m. - kereskedő, bankár
nemö, -minis, m. - senki
nobilis 2 - ismert, híres, hírhedt, nemes, elő­
kelő
pestilentia, -ae, f. - dögvész, fe1tőző nyavalya
praesidiu m, -i,, n. - védelem, oltalom, se-
gítség
procul - messze, távol(ban)
prohibeö 2 -hibui -hibitum - távol tart,
visszatart; amitől: ablativus
pröpositu m, -1, n. - szándék, terv
proximus 3 - legközelebbi, igen közeli
qui homines inhabitarent - hogy miféle11
emberek lakják"; az explöraremus állít-
mánytól függő kérdő tárgyi alárendelő
mellékmondat. Ennek magyarázata a 11/6.
olvasmány után következik.
aberrö 1 - eltéved
Alexander, -ndri, m. - Nagy Sándor, make-
dón uralkodó
aptus 3 - alkalmas, megfelelő; akinek/ami-
nek: dativus
Brütus, -i, m. - LCicius /Cinius Brutus, a ha-
gyomány szerint a királyok elűzője
Camillus, -i, m. - híres család, melynek leg-
ismertebb tagja Furius Camillus, aki Veiit
elfoglalta és legyőzte a gallusokat
capiö 3 cepi captum - kap; detrimen tum
capere - kárt szenved
certe - bizonyosan, kétségkívül
contemn ö 3 -tempsi -temptum - megvet,
lenéz
Decius, -ii, m. - nevezetes nemzetség,
melynek két tagja - apa és fia - két külön
háborúban mint consulok feláldozták ma-
gukat a hazáért
denique - végre, végül is, sőt
desideriu m, -ii, n. - kívánság, sóvárgás
detrimen tum, -i, n. - kár, veszteség;
detrimen tum capere - kárt szenved
Diogenes , -is, m. - Diogenész, cinikus böl-
cselő
gratulor 1 - szerencsét kíván, örvendezve
megköszön, hálát ad
Hector, -oris, m. - Hektór, Priamosz fia, tró-
jai hős; acc.: Hectora
imitor 1 - utánoz, hasonlít vmihez/vkihez
1nsaniö 4 -sanivi -sanitum - őrjöng, eszte-
lenül viselkedik
107
quicumq ue quaecum que quodcum que -
akárki, akármi, bármelyik
quid esset - hogy mi az"; a sciebamu slól
11
függő tárgyi mellékmondat. MagyarcÍ.Zcllé1 c1
11/6. olvasmány után
recta adv. - egyenesen, egyenes úton
sanctus 3 - szent, sérthetetlen, feddhetetlen
scitöte - a sciö ige II. imperativusa: tudjátok
(meg)!
sin - ha pedig, de ha
solum, -i, n. - talaj, föld; vidék
studium, -ii, n. - tanulmány, tudomány,
vmivel való foglalkozás; kedvtelés
sublimis 2 - magas, magasan lévő
sustineö 2 -tinui - elvisel, eltűr, magára vé'illc1I
tollö 3 sustuli sublatum - jelentése itt: gyer-
meket nevel, vállal (ti. hozzá t;::irtozik él
li'berös; a kettő együtt jelenti ezt)
vllicus, -i, m. - majoros, gazda
iuvö 1 iüvi iütum - felvidít, mulaltat, gyö-
nyörködtet
levis 2 - könnyű
mens, mentis, f. - ész, elme
nafüra, -ae, f. - természet
ne quid detrimen ti - ti. ne aliquid! mellet
te gen. partitivus áll
nösset = növisset
peccatum , -i, n. - tévedés, vétek, vétség
philosoph us, -i, m. - bölcs
Pontilianus, -i, m. - Martialis versének cím-
zettje
priscus 3 - hajdani, régi, ősi
püblicus 3 - közös, köz-, állami; res püblica
- állam, köztársaság
reddö 3 -didi -ditum - visszaad
reditus, -üs, m. - visszatérés
repetö 3 -petivi -petitum - visszakér
res, rei, f. - dolog, ügy; res püblica - állam,
köztársaság
sanus 3 - ép, egészséges
Scipiö, -önis, m. - a gens Cornelia egyik hí-
res ága, amelyik olyan kiváló rómaiakat
adott a hazának, mint a zamai győztes
sequor 3 secütus sum - követ
Si gladium quis - Si gladium aliquis
spes, spei, f. - remény
stilus, -i, m. - íróvessző
vertö 3 verti versum - fordít, forgat, megfordít
e
--------------NYELVTAN--------------

A coniunctivus
A coniunctivus az indicativus (kijelentő mód) mellett a másik olyan igemód a la-
tinban, amely minden személyre kiterjedő ragozási rendszerrel rendelkezik. (Mint
láttuk, a harmadik igemódnak, az imperativusnak csak két alakja van: egyes és töb-
bes második személy.) A coniunctivus jelentésével kapcsolatban meg kell különböz-
tetnünk főmondati (önálló) és mellékmondati (viszonyított) használatát. A főmon­
datban - többek között - kifejezhet feltételességet, felszólítást és óhajtást.
Az. önállóan, főmondatban vagy mellérendelő mondatban használt coniuncti-
vus igen gyakran felszólítást vagy óhajt fejez ki (praesensek), vagy irreális, meg
nem valósult, illetve meg nem valósítható feltételt, óhajt (praeteritumok) jelent,
tehát a magyar mondat állítmánya többnyire felszólító vagy feltételes módban áll.
Több nehézséget okoz ennél a coniunctivus mellékmondati (viszonyított) használa-
ta. Természetesen a latin nyelvben sem áll minden alárendelő mellékmondat állít-
mánya coniunctivusban. Bizonyos alárendelő mellékmondato k állítmánya indicati-
vusban áll, másoké pedig mindig coniunctivusban, s vannak olyan mellékmondatt í-
pusok is, amelyek állítmánya állhat coniunctivusban is és indicativusban is. A mel-
lékmondatokban szereplő coniunctivusokat csak akkor tudjuk helyesen fordíta-
ni, ha felismerjük, hogy milyen fajta mellékmondattal van dolgunk, s tudjuk azt
is, melyik mondattípusban tér el az igemód használata a magyartól. A mellékmon-
datok coniunctivusi állítmányát tehát nem mindig fordíthatjuk magyarra feltételes
vagy felszólító móddal. Vannak olyan latin mellékmondatok, melyeknek coniuncti-
vusi állítmányát csak kijelentő móddal fordíthatjuk.
A coniunctivusban nincs futurum, csak két igeidő létezik: praesens és praeteri-
tum. Képzésük:
Praesens imperfectumban az imperfectum tő és a személyrag (aktív vagy
passzív) közé -a módjel kerül. Az 1. coniugatio igéinél nem találunk külön módjelet,
a coniunctivust a tőhang változása jelzi: -a-ból -e- lesz. A coniunctivusban az aktív
egyes szám első személy ragja mindig -m.

narrem narrer habeam habear d1cam d1car vinciam vinciar

- - d1cas d1caris vincias vinciaris
narres narreris habeas habearis
narret narretur habeat habeatur d1cat d1catur vinciat vinciatur
narremus narremur habeamus habeamur dTcamus dTcamur vinciamus vinciamur
narretis narremin1 habeatis habeamin1 d1catis d1camin1 vinciatis vinciamin1
narrent narrentur habeant habeantur dkant d1cantur vinciant vinciantur

Megjegyzés:
itt is, és a továbbiakban is a capio 3 ragozása mint a dTco 3 igéé, csak vigyázni kell az imper-
fectum tőre. (L. a tankönyv végi nyelvtani táblázatokat is!)

A létige coniunctivus praesens imperfectuma: sim, sis, sit, simus, sitis, sint.

A praeteritum imperfectum képzése

imperfectum tő + -re módjel + személyrag. A -re módjel ugyanazt a hangtani

108
 változást idézi elő, mint az aktív infinitivus képzője: a Ill. coniugatióban -e kötőhang
található előtte, illetve a rövid -i tőhangot -e-re változtatja.

- -
narrarem narrarer haberem haberer d,cerem d,cerer vinörem vinörer
narrares narrareris haberes habereris d,ceres d1cereris vinöres - -
v1ncireris
narraret narraretur haberet
haberetur d,ceret dkeretur vinöret vinöretur
- - -
narraremus narraremur haberemus haberemur d,ceremus d,ceremur vinöremus vinöremur
- - -
narraretis narrarem1n1 haberetis haberemin, dkeretis d,ceremini vinöretis - -
vinc1rem1n1
narrarent narrarentur haberent haberentur dicerent dicerentur vinörent vincirentur

A létige coniunctiv us praeteritu m imperfectu ma: essem, esses, esset, essemus,

essetis, essent. (Úgy képezzük tehát, mintha az infinitivus imperfectushoz tennénk
a személyragokat, de a deponens igéknél látszik, hogy ez nem igaz.)
A perfectum idők képzésében az indicativus hoz hasonlóan itt is különbség mu-
tatkozik az aktív és a passzív ragozás között: az aktív alakokat toldaléko kkal, míg
a passzívakat az indicativusban megismert módon a participiu m perfectum és a
létige összetételével alkotjuk meg.

Az aktív coniunctivus praesens perfectum képzése mind a négy coniugatióban:

perfectum tő + -erim -enmus

-eris -eritis
-erit -erint

1. II. 111. IV.

narraverim habuerim d1xerim v1nxerim
narraveris habueris d1xeris v1nxeris
narraverit habuerit d1xerit v1nxerit
narraverimus habuerimus d1xerimus v1nxerimus
narraveritis habueritis d1xeritis v1nxeritis
narraverint habuerint d1xerint v1nxerint

(A toldalékok tehát az egyes szám első személytől eltekintve megegyeznek a fu-

turum perfectum képzésében használatosakkal.)

A passzív coniunctivus praesens perfectum ban a participium után a létige con-

iunctivus praesense kerül:
dictus 3 sim dict? simus
dictus 3 sis dict? sitis
dictus 3 sit dictT3 sint

A praeteritu m perfectum képzése mind a négy coniugatio aktívumában:

perfectum tő + -issem -issemus

-isses -issetis
-isset -issent
narravissem habuissem d1xissem vfnxissem
narravisses habuisses d1xisses vfnxisses
narravisset habuisset dfxisset v1nxisset
narravissemus habuisse mus d,xissemus v1nxissemus
narravissetis habuissetis d,xissetis v,nxissetis
narravissent habuisse nt d,xissent v1nxissent

3 3
Passzívumban: narratus essem habitus' essem dictus essem vTnctus essem
3
1 1 1

etc. Pl.:
dictus 3 essem dict? essemus
dictus~' esses dictt3 essetis
dictus 3 esset d ictt 3 essent
A rendhagyó igék coniunctivusai:
possum posse potui (Passzívuma nincs)
praes. impf praet. impf praes. perf praet. perf

possim possem potuerim potuisse m

possis posses potueris potuisse s
possit posset potuerit potuisse t
possimu s possemu s potuerimus potuisse mus
possitis possetis potueritis potuisse tis
possint possent potuerint potuisse nt

volö velle volui (Passzívuma nincs)

praes. impf praet. impf praes. perf praet. perf

velim vellem voluerim voluissem

velis velles volueris voluisses
velit vellet voluerit voluisset
velimus vellemu s voluerimus voluissemus
velitis velletis volueritis voluissetis
velint vellent voluerint voluissent

nölö nölle nölui (Passzívuma nincs)

praes. impf praet. impf praes. perf praet. perf

nölim nöllem nöluerim nöluissem

nölis nölles nölueris nöluisses
nölit nöllet nöluerit nöluisset
n9limus nöllemu s nöluerimus nöluissemus
nölitis nölletis nölueritis nöluissetis
nölint nöllent nöluerint nöluissent

110
 eő ire ivitum (Passzívuma nincs)
praes. impf praet. impf praes. perf praet. perf
- -
eam eamus Trem ,remus 1verim 1verimus 1v1ssem 1vissemus
eatis - -
,res
eas 1retis 1veris 1veritis 1visses 1vissetis
eat eant Tret Trent 1verit 1verint 1visset 1vissent

Megjegyzés
az i- perfectum tőre lásd az összefoglaló táblázatot a kötet végén!

fiő fierifactus sum

praes. impf praet. impf praes. perf praet. perf

fiam fiamus fierem fieremus factus 3 sim factus 3 essem
fias fia.tis fi eres fieretis factus 3 sis factus 3 esses
fiat Hant fi eret fierent factus 3 sit etc. factus 3 esset

ferő ferre tulilatum

praes. impf praet. impf praes. perf praet. perf

feram ferar ferrem ferrer tulerim latus 3 sim tulissem latus 3 essem
feras feraris ferres ferreris tuleris latus 3 sis tulisses latus 3 esses
ferat feratur ferret ferretur tulerit latus 3 sit tulisset latus 3 esset
feramus feramur ferremus ferremur etc. etc. etc. etc.
feratis feramin1 ferretis ferremin1
ferant ferantur ferrent ferrentur

A feltételes alárendelő mellékmondatok

A feltételes alárendelő mellékmond atokban olyan körülmény fogalmazód ik meg,
melynek teljesülésétől függ a főmondat érvénye. Pl. Ha megcsináltad a házi felada-
tot, elmehetsz moziba. A főmondat (elmehetsz moziba) a mellékmond atban megfo-
galm§lZOtt feltételtől függ, hiszen csak akkor mehetsz moziba, ha végeztél a dolgod-
dal. Eppen ezért a latin nyelvben is erőteljes hatással van a mellékmond at a főmon­
datra, ennél a mondatfajtá nál sokkal kisebb a főmondat önállósága, mint más mon-
dattípusoknál. Három lehetséges esetet (casust) különbözte tünk meg aszerint,
hogy a főmondatnak, illetve a mellékmond atnak a valósághoz való viszonyát ho-
gyan határozzuk meg.
Kötőszavai: si - ha; nisi - ha nem; sí nön - ha nem (ha egy szót tagad).

1. Casus realis. Tényt tartalmaz a főmondat is és a mellékmond at is.

Ebben az esetben az indicativus bármely idejét használhatjuk mind a főmondat­
ban, mind a mellékmond atban. Pl. C 11. 1-2.

111
II. Casus potentiali s. Lehetségesnek tartjuk a főmondat és a mellékmo ndat tartal-
mát, de bekövetkeztéről bizonyosat nem tudunk mondani. Ezt a lehetségessé-
get a latin a coniunctivus praesenseivel fejezi ki, mégpedig rendszerint praes.
impf.-ot használ a jelenre, praes. perf.-ot a múltra vonatkozóan. A fordításnál
használhatjuk a magyar feltételes módot jelen időben, de talán a keveredések
elkerülése végett célravezetőbb a kijelentő mód mellett egy móclosítószóval ér-
zékeltetni a bizonytalanságot (talán, esetleg stb.). Pl. CII. 3-4.

Ill. Casus irrealis. A főmondat és a mellékmo ndat tartalma egyaránt lehetetlen,

nem következhet(ett) be. Jelenre vonatkozóan praet. impf., múltra vonatkozóan
praet. perf. coniunctivus áll mindkét tagmondatban. Ilyenkor a magyar feltételes
mód jelen, illetve múlt idejével fordítjuk magyarra az állítmányokat. Pl. C II.
5-7.
Van tulajdonké ppen egy negyedik lehetőség is, ami az eddigiekh ez képest nem
új, hanem az előbbi három közül valamelyik kettőnek a keveredéséből jön lét-
re. Ezt nevezzük casus mixtusnak (kevert esetnek).
Leggyakrabban rea/itas + potentialitas keveredése fordul elé5: Memoria minu-
itur, nisT eam exerceas. -Az emlékezőtehetség (biztosan) meggyöngül, ha (eset-
leg) nem foglalkoztatjuk.

Esettan

prTma luce - abl. temp. (L. a 11./3. olvasmány esettanát is!)

FELADATOK

1. Húzza alá a coniunctivusban állókat!

viclet, laudet, amat, agat, dices, moreretur, conaberis, misero, der

2. Tegye a megadott indicativusi alako~at coniunctivusba az idő, a szám, a sze-

mély megtartásával! ►

taces ..•............. , amabat ................ , coepisti ................ , factus est .................,

erat ................ , ponebant ur ................ , steteram ................ , es ............... .

3. Tegye a megadott coniunctivusi alakokat indicativusba az idő, a szám és a

személy megtartásával!

videas .............. .. , venerit .............. .. , ambulare m .............. .. , essem

................ , sublati sínt ................ , coepissent ................ , posset ................ ,

eat ............... .

112
 4. Figyelje meg, hogyan változik a pono 3 posui positum ige jelentése, ha prae-
fixumot (,,igekötőt") kap! Használjon szótárt!

appono (ad + pono) ................ , suppono (sub + pono) ................ ,

impono (in + pono) ................ , superpono (super + pono) ................ ,

depono (de + pono) ................ , oppono (ob + pono) ............... .

5. Alkosson jelzős kifejezéseket az alábbi alárendelt szóösszetételekből, for-

dítsa is le őket! Pl. Remus, qui a fratre occisus est - Remus a fratre occisus =
a testvére által megölt Remus.

a, iter, quod destinavimus ............................... ,

b, oppidum, quod in arce sublimi positum est.. ............................. ,

e, homines, qui semper mentiuntur. .............................. ,

d, comes, qui omnia vestimenta in viam ponit.. ............................. ,

e, servus, qui uxorem coponis amat.. ............................ .

6. Adja meg a következő jelzős kifejezések kért alakjait!

mi les fortis - plur. gen. ............................... ,

uxor amata - sing. dat . ............................... ,

servus persuadens - sing. ab! . ............................... ,

via brevis - sing. gen . .............................. .

7. Fordítsa latinra!
1. Műveljük kertjeinket (hortus, -i, m.)! 2. Ha tudnék, sétálnék (de nem tu-
dok). 3. Kora hajnalban hazafutottam. 4. A szolga nem tudta elhinni, hogy az
ember farkassá változott. 5. A katona legyen erős! 6. Ha hallgattál volna, bölcs
maradtál volna.

113

...
 11./5.

Cicero a helyes életvitelről

Cicero filozófiai művei között fontos szere-
A pet játszanak a főként platóni mintákat követő
dialógusok. Az. A szöveg a Cato maior de
senectute (Az. idősebb Cato az öregségről) e. di-
alógus egy részlete. Cato itt arról igyekszik meg-
győzni beszélgetőtársait, hogy az öregséggel
szemben hangoztatott vádak többsége nem áll-
ja meg helyét a valóságban. Az öregkor velejá-
rója, a testi gyengeség nem akadálya a szellemi
vagy a politikai tevékenységnek, és az érett sze-
mélyiség és a tapasztalt elme előnyt jelenthet az
efféle tevékenységekben.

Quid mTrum in senibus, s1 1nfüm1 sunt

aliquandö, cum id ne adulescentes qui-
dem effugere possint? Resistendum
senectut1 est, eiusque vit_ia. dfligentia
compensan da sunt, pt:Ígnandum *,
tamquam contra morbörum vim, sic
contra senectutem ; habenda* ratiö
valetudinis, Otendum* exercitatiön ibus
modiös, tantum cib1 et pötiönis adhiben-
dum est, ut reficiantur vTres, nön oppri-
mantur. Nec verö corpor1 sölum subve-
niendum est, sed menti atque animö
multö magis; nam haec quoque, nis1
tamquam lumin1 oleum 1nstTlles, exsün-
Cicero mellszobra (Firenze, Uffizi)
guuntur senectOte, et corpora quidem
exercitatiön um defaügatiöne ingravescunt,
anim1 autem se exercendö levantur.
(Cato maior de senectute 33,9.)

* egészítsük ki: est

 !ljak testedzés közben. Görög relief (Athén, Nemzeti Múzeum)

Cicero buzdítása a polgártársaihoz

Cicero töredékesen fennmaradt beszéclének részlete. Kr. e. 63-ban Caesar ösztönzésére
vádat emeltek Caius RabTrius szencítor ellen, rne1t évtizedekkel korábban állítólag megölt egy B
néptribunust. A per célja természetesen nem a réges-régi bCíneset megtorlása volt, hanern a
szenátus megfélemlítése. Cicero védte Rab1riust, és alcibbi szavaival a bírák magabiztossé:í.gát
akarja növelni, hogy legyen bátorságuk perbe fogott társuk oldalára állni.

A szenátusi ülések színhelye, a

Curia a Forum Romanumon

115
 Nullus est reliquus rex, nulla gens, nulla nati6, quam pertimescatis; nullum
adventTcium, nullum extraneum malum est, quod 1nsinuare in hanc rem publicam
possit. S1 immortalem hanc övitatem esse optatis, s1 aeternum hoc imperium, s1
gloriam sempiternam manere, nobis a nostr1s cupiditatibus , a turbulentTs hominibus
atque novarum rerum cupid1s, ab intestTn1s malTs, a domestiös cönsili1s est caven-
dum. HTs autem malTs m·agnum praesidium vöbis maiöres vestrT relTquerunt, id est
vöcem cönsulis. H,uic vöcT favete, QuirTtes, atque parate re, publicae spem
ITbertatis, salutis, dignitatis. Nunc quoniam armörum susp1ciö nulla est, tela nön
videö, nön CapitöliT atque arcis obsessiö est, sed accusatiö perniciösa, iudicium
acerbum, nön vös ad arma vocandös esse, sed ad suffragia cohortandös contra
oppugnatiön em vestrae maiestatis putavT.
(Pro Rabirio perduellioni s reo 33.)

C 1. Cum apes evolaturae sunt, cönsonant vehementer. 2. Nöbis differendum est

iter et de proeliö cogitandum . 3. ST d1v1na nostrTs animTs orTgö est, tendendum ad
virtutem, nec voluptatT terren1 corporis serviendum est. 4. Caesar, cum ex Gallia
Römam regressurus esset, cönsulatum in proximum annum popöscit. 5. HelvetiT
frumentum omne, praeterquam quod secum portaturT erant, comburunt. 6. Ob res
a me aut per legatös meös terra marfque pröspere gesta.s qufnquagies et qufnquies
decrevit senatus supplicandu m esse diTs immortalibu s. 7. Omnes deös publicös et
pr1vatös, QuirTtes, deserturf estis? 8. Quid, sT hostes ad urbem veniant, factur1 estis?
9. Nön sölum minuenda nön sunt auxilia, quae habemus, sed etiam nova com-
paranda. 10. lndurandus est animus et a blandTmentTs voluptatum procul abstra-
hendus.

SZÓTÁR

A adhibeö 2 -hibui -hibitum - odatart, nyújt, exercitatiö, -önis, f. - gyakorlás, testgyakor-

odavisz, használ; adhibendum - lásd a
nyelvtant!
adulescens, -entis, m. - fiatalember, ifjú
aliquandö - néha
cibus, -i, m. - élelem, táplálék
compensö 1 - kiegyenlít, pótol; compen-
sanda - lásd a nyelvtant!
cum + coniunctivus - mivel, minthogy (a
coniunctivust magyarra kijelentő móddal
fordítsa!)
defatigatiö, -önis, f. - elfáradás, kimerültség;
defatigatiöne - okhatározó
diligentia - vigyázat! ablativus!
effugiö 3 -fügi -fugitürus - elfut, elszalad,
elmenekül; elkerül, kikerül
exerceö 2 exercui exercitum - foglalkoztat,
gyakorol
lat
exstinguö 3 -tinxi -tinctum - kiolt, meg-
semmisít
habenda - lásd a nyelvtant!
infirmus 3 - gyenge, erőtlen
ingravescö 3 - elnehezedik, súlyosbodik
instillö 1 - becsepegtet; ahová: dativus
levö 1 - megkönnyebbít, támogat, enyhít,
csökkent
lumen, -inis, n. - világító eszköz, mécses,
fáklya, gyertya
mirus 3 - feltűnő, csodálatos, különös
modicus 3 - megfelelő, kellő, mértékletes
morbus, -i, m. - betegség
multö - sokkal
oleum, -i, n. - olaj

116
 opprimö 3 -pressi -pressum - elnyom,
megfojt, megsemmisít
pötiö, -önis, f. - ivás, ital
pügnö 1 - harcol küzd; pügnandum - lásd
a nyelvtant!
quidem - bizony, éppen, ugyanis
reficiö 3 -feci -fectum - helyrehoz, felfrissít,
megerősít, felüdít
resistö 3 -stiti - ellenáll, akivel/amivel szem-
ben: dativus (ti. senectüti); resistendum -
lásd a nyelvtant!
senectüs, -ütis, f. - aggkor, vénség, öregség
sölum - csak, csupán
accüsatiö, -önis, f. - vádolás, vád(askodás),
besúgás
acerbus 3 - kemény, nyers; bántó, kímélet-
len
adventicius 3 - kívülről jövő, külső, idegen,
külföldi
aeternus 3 - örök, örökkévaló, el nem múló
caveö 2 cavi cautum - őrizkedik, vigyáz,
óvakodik; amitől/akitől: a, ab + ab!.; ca-
vendum est - lásd a nyelvtant!
civitas, -atis, f. - polgárság, közösség, város,
nép, állam
cohortor 1 - biztat, buzdít, fellelkesít, báto-
rít; cohortandös - lásd a nyelvtant!
cupiditas, -atis, f. - kívánság, szenvedély,
kapzsiság
cupidus 3 - vágyakozó, sóvárgó, lelkesedő;
amire/amiért: genitivus
dignitas, -atis, f. - nemesség, érdem, tiszte-
let, tekintély
domesticus 3 - hazai, belföldi, honi
extraneus 3 - külső, kívülről jövő, idegen
faveö 2 füvi fautum - kedvez, javát akarja
vkinek, elősegít, támogat vkit; figyelmét
odafordítja vkire/vmire; akit/amit, aki-
re/amire: dativus
gens, gentis, f. - néptörzs, nép
immortalis 2 - halhatatlan, örökkévaló
insinuö 1 - behatol, befurakodik, beférkőzik
intestinus 3 - belső, belföldi
iüdicium, -ii, n. - ítélet, peres eljárás, tör-
vényszék, bíróság
abstrahö 3 -traxi -tractum - elhúz, elvon
ahonnan/akitől/amitől: a, ab + ab/.;
abstrahendus - lásd a nyelvtant!
117
subveniö 4 -veni -ventum - segítségére jön,
támogat; akinek/aminek; akit/amit: dati-
vus; subveniendum - lásd a nyelvtant!
tantum, -i, n. - annyi(ra)
ut - hogy; következményes mellékmondatot
bevezető kötőszó, utána coniunctivusban
áll az állítmány (reficiantur és oppriman-
tur), magyarra felszólító móddal fordítsa!
ütendum - lásd a nyelvtant!
valetüdö, -inis, f. - egészségi állapot, egész-
ség
vitium, -ii, n. - bűn, vétek, hiba, fogyatkozás
maiestas, -atis, f. - fenség, méltóság
maiöres, -um, m. - az ősök B
malum, -i, n. - baj, rossz, gonoszság, hiba
natiö, -önis, f. - nemzet, (nép)törzs
obsessiö, -önis, f. - ostromzár, körülzárás,
megszállás
oppügnatiö, -önis, f. - ostromlás, megroha-
nás, támadás
optö 1 - kíván, óhajt
parö 1 - előkészít, készülődik, előteremt,
megszerez
perniciösus 3 - ártalmas, káros
pertimescö 3 -timui - retteg, igen megijed,
nagyon fél; akitől/amitől: accusativus
quam = ut eam - hogy tőle (pertimescatis
= ,,féljetek")
Quirites, (-i)um, m. - a római polgárok
quod insinuare ... possit - ,,ami behatolhat-
na": következményes mellékértelmű vonat-
kozói mondat, ezért coniunctivus az állítmá-
nya, magyarra feltételes móddal fordítottuk
reliquus 3 - hátrahagyott, megmaradt, más
res novae (plur. !) - forradalom, zűrzavaros
helyzet
salüs, -ütis, f. - jólét, üdv, boldogulás
sempiternus 3 - állandó, folytonos, örökké
tartó, el nem múló
suffragium, -ii, n. - szavazás, szavazat
turbulentus 3 - nyugtalan, felkavart, hábor-
gó, izgatott; zavart keltő, okozó
vocandös - lásd a nyelvtant!
vöx, vöcis, f. - hang, szó
apis, -is, f. - méh
blandimentum, -i, n. - dédelgetés, hízelgés, e
kellemesség, csábítószer
cögitö 1 - gondol(kodik), megfontol; ami-
ről/amit: de + ab/.; cögitandum (ti. est) -
lásd a nyelvtant]
combürö 3 -üssi -üstum - föléget, megéget
comparö 1 - elkészít, előkészít, előteremt,
felszerel; comparanda - lásd a nyelvtant!
cönsonö 1 -sonui - együtt hangzik, össz-
hangban van
cum + indicativus - amikor, valahányszor
cum + coniunctivus praet. perf. - miután
decernö 3 -crevi -cretum - elhatároz, el-
dönt, eltökél, határozatilag kijelent, elren-
del
desertüri estis - lásd a nyelvtant!
differö differre distuH dfüitum - elhalaszt,
késleltet; differendum est - lásd a nyelv-
tant!
diis - plur. dat./abf. a deus főnévből
evolö 1 - kirepül; evolatürae sunt - lásd a
nyelvtant!
factüri estis - lásd a nyelvtant!
Helvetii, -örum, m. - helvétek, kelta nép-
törzs
indürö 1 - megkeményí t, megszilárdít;
indürandus - lásd a nyelvtant!
legatus, -i, m. - alvezér
minuö 3 minui minutum - kisebbít, csök-
kent; minuenda - lásd a nyelvtant!
nostris animis - birtoklást kifejező dativus,
fordítsa birtokos esettel!
ob praep. + acc. - miatt, -ért
portö 1 - visz, hord, elszállít; portafüri
erant - lásd a nyelvtant!
pöscö 3 popösd - kér, kíván
praeterquam - kivéve
privatus 3 - magán-, a magánemberre vo-
natkozó
prösperus 3 - kívánatos, üdvös, kedvező
quinquagies et quinquies - ötvenötször
regredior 3 -gressus sum - visszamegy, visz-
szatér; regressürus esset- lásd a nyelvtant!
serviendum est - lásd a nyelvtant!
supplicö 1 - imádkozik, könyörög, esdekel;
akinek/akihez: dativus; supplicandum -
lásd a nyelvtant!
tendö 3 tetendi tentum - törekszik vmire,
vhova fordul, hajlik; tendendum est -
lásd a nyelvtant!
terrenus 3 - földi
vehemens (vehementis) - tüzes, szenvedé-
lyes, határozott, nagy
voluptas, -atis, f. - gyönyör, öröm, élvezet

-------------NYELVTAN-------------

A participium instans activi és passivi

Az eddig tanult (1. 1/6. olvasmány nyelvtana) participium imperfectum és perfec-

tum mellett létezik a latinban cselekvő és szenvedő értelmű beálló melléknévi
igenév: participium instans activi és passivi. Az instans activivel már találkoztunk
az acc. cum inf.-nál, ti. amikor az infinitivusok rendszerét taglaltuk. Képzésük:
part. instans activi: supinum tő + ürus 3 (-ürus, -ura, -urum)
part. instans passivi: imperfectum tő + 1-11. coniugatio -ndus 3 (-ndus, -nda,
-ndum)
111-IV. con i ugatio -endus 3 (-endus,
-enda, -endum)
Mint végződésük is mutatja, mindkét participiumo t az 1. és a II. declinatióban ra-
gozzuk.
Jelentésüket legkönnyebben talán a magyar nyelv alapján lehet megérteni. Anya-
nyelvünkben is van beálló melléknévi igenév, sőt a képzője is hasonló: -andó,
-endő. Ez az igenév legtöbbször szenvedő értelmű, és a cselekvés jövőbeli szüksé-
gességét fejezi ki, pl. tanulandó, keverendő, megfontolandó stb. Ez felel meg a latin

118 ·
participium instans passivi jelentésének. Legenda - amit olvasni kell, agenda - amit
meg kell csinálni stb.
A magyar beálló melléknévi igenév azonban néha aktív jelentésű is lehet: mara-
dandó, jövendő, romlandó, halandó stb. Ilyenkor valamely dolog tulajdonságaként
azt jelöli meg, hogy majd a jövőben valamit fog csinálni. Ezt fejezi ki a latin part.
instans activi is. A magyar nyelv és a latin között ebben a tekintetben tehát az a kü-
lönbség, hogy míg a magyar ugyanavval a képzővel fejezheti ki a kétféle jelentést,
addig a latinnak két önálló képzője van erre a célra.
A latin participiumok teljes rendszerének táblázata a következő (vö. 1./6. olvas-
mány):

activum passivum
imperfectum tő +
imperfectum
-(e)ns X
supinum tő+
perfectum X -us 3
supinum tő + imperfectum tő +
instans
-ürus 3 -(e)ndus 3

A coniugatio periphrastica
Az. instans participiumok és a létige kapcsolatát (ilyenkor a part. állítmányki-
egészítőként szerepel) coniugatio periphrasticának, azaz körülírt igeragozásnak
nevezzük. Az aktív alakok a közeljövőben bekövetkező cselekvést fejezik ki, míg a
passzívak a cselekvés szükségességét, azt, hogy valakinek/valaminek el kell szenved-
nie az igealakban foglalt cselekvést.

laudaturus sum - dicsérni fogok vagy dicsérni készülök

laudandus sum - dicsérendő vagyok, engem dicsérni kell
A participium instans activivel képzett összetételek a coniugatio periphrastica ak-
tív alakjait, a participium instans passivivel képzett összetételek pedig„a passzív alak-
jait eredményezik. Az. igeidőt és a módot a létige határozza meg. lgy: /audaturus
3 sim - coni. praes. impf.; laudaturus 3 fueram - ind. praet. perf. stb. Ne feledjük,
hogy ebben az esetben is, mint minden participiummal összetett alakban, a coniu-
gatio többes számában a participiumot is többesbe kell tennünk: laudatur, 3 s1mus,
laudatur, 3 fueramus stb.

A gerundium
A gerundium cselekvő értelmű igenév, amely formailag a part. instans passivi
semlegesnemével esik egybe. A gerundium elvont főnévi formában fejezi ki az
igék tartalmát, ezért nincs többes száma. Csak négy esete létezik: accusativus (mely
csak praepositióval együtt fordul elő), genitivus, dativus és ablativus. Magyarra álta-

119 "
 lában -ás, -és végű főnévvel fordítjuk. (Számos esetben - attól függően, hogy a mon-
datban milyen funkciót lát el - határozói igenévvel vagy főnévi igenévvel is vissza-
adhatjuk, amint azt a lenti példákon is látni fogjuk.) A gerundium és a part. instans
passivi elkülönítése az alaktani hasonlóság ellenére sem okoz nehézséget. A partici-
pium instans passivi csak coniugatio periphrasticában fordulhat elő, tehát létigével
m
együtt, illetve jelző lehet és ilyenkor egyeztetjük a jelzett szóval, míg a gerundiu
nem állhat sem állítmánykiegészítőként, sem jelzős szerkeze tben.
A gerundium hiányzó alanyesetét és praepositio nélküli accusativusát az infini-
tivus imperfectus adja. A kettő együtt ad ki egy teljes paradigmát:

Singularis
Nom. exercere
Acc. exercere és ad exercendum
Cen. exercend1
Dat. exercendö
Ab/. exercendö

Az infinitivus lehet alany vagy tárgy a mondatban:

Errare humanum est. - Tévedni emberi dolog.
Vincere sös, Hanniba/ sed victoria CiU nesös. -
1
Győzni tudsz, Hannibal, de a
------- = --- = élni nem tudsz.
győzelemmel

Ettől kezdve minden egyéb mondattani funkciót a gerundiu m lát el.

Accusativusa leggyakrabban ad praepositióval cé/határozót fejez ki, vagy időhatá­

rozó inter praepositióval:
Rex mTlites suos ad dimican dum mTsit. - A király harcolni küldte katonáit.
Genitivusa leginkább gen. obiectivus. Különösen gyakran fordul elő causa vagy
gratia postpositiókkal célhatározó kifejezésére.
Cupidus sum Romam videndi. - Vágyom arra, hogy lássam Rómát. (Szó szerint: Ró-
ma látására vágyom.)
Romam videndi causa in Urbem venT. - Azért jöttem a városba, hogy megnézzem
Rómát.
Dativusa legtöbbször a hasznosságot, alkalmasságot kifejező melléknevek mellett
áll: Aqua Citilis est bibendö . - A víz ivásra alkalmas. J .,
Ablativusa a legkülönfélébb határozókat fejezheti ki, ok-, mód-, végrehajtó határozó
(abl. rei efficientis) lehet.
Mens dTligenter discend ö alitur. - A szorgalmas tanulás gyarapítja az elmét.
Vagy: Szorgalmas tanulás útján gyarapszik az elme.

'-'' I A gerundium csak kétféle bővítményt vehet magához, tárgyat és határozót (tehát
,~ . t) ~ jelzőt nem, mint a magyar -ás, -és végű főnevek):
:\' ,.;;; Römam videndT cupidus - Róma látására vágyó, v. Rómát látni vágyó,
'1'> j .~ ~
--1 ~
1l.,
120
~ ~
~,;
diligenter discendi5 - szorgalmas tanulás útján.
A határozót igen gyakran fejezi ki adverbium, azaz határozószó, de természetesen
másféle (pl. ablativusi) alakban is kifejezheti a cselekvés körülményeit:
Hannibal ad Citendum victöria modicum tempus habuit. - Hannibalnak a győzelem
kihasználására (hogy kihasználja győzelmét) kevés ideje volt.
Jelzőt azonban sohasem vesz maga mellé, sem birtokos, sem minőségjelzőt. Ezt
azért fontos leszögezni, mert - mint láttuk - a magyar fordítás éppen azt sugallja,
hogy az adverbiumból minőségjelző lesz, a tárgyból pedig birtokos jelző. Ez azon-
ban magyar nyelvi sajátosság.

Esettan
A dativus auctoris
nöbis cavendum est; nöbis differendum est iter:
a participium instans passivi mellett dativus jelöli, akinek vagy aminek a cselekvést
végre kell hajtania. Neve: dativus auctoris.
A B szöveg második mondatának szerkezete:
s1 immortalem hanc övitatem esse optatis
s1 aeternum hoc imperium (se. esse optatis)
s1 glöriam sempiternam manere (se. optatis)
nöbis cavendum est

a nostr1s cupiditatibus
a turbulenüs hominibus
a cupid1s (se. hominibus) rerum novarum
ab intestln1s malis
a domestiös cönsili1s

EEIJ\DATÖK
, ,, : , ' ' ,,, , e

l. Húzza:~la a {11~ dedi.riatióhoz:tárfozó sza:v~k4t!

víri~;, :senis,. vires, :dies~ ·animúm, .rnrporµr11~ 1:~mjni,: miserif '.vergrlius, suavius,
·peCO,fi:m~drc:ús: . .. . . . ..

2: Egy~zf~.sse: ·~ ~•. lll~gadött. névrnáscikat :é~: .~~m~~~eyeket a• fi>,n~vekkel ! Pl.

(qui): geFJ!Íl:JIJ)'. (rnágrii:Js):.:..:• (IU.Itum :g~ntÍUfr! .· m!':g11art,1m; •

(hic) ·····"":.·.·:·.. =···::~.~~"";; ·

(quidam) .. ·.:····'··:; .•. ;.. ;;; (puplic:us)

121
 (idem) ......... .. ............ nocte ........................ (medius)

(ille) .. .......... .............. comitum ....... .. ..... ..... (fortis)

3. Tegye a coniunctivusban állókat indicativusba vagy fordítva!

possint ................ 1 compensanda sunt ................ 1 levantur ................ 1

oppressus sit ................ 1 fuit ................ 1 tollerem ................ 1 moreretur

................ 1 fecissent ............... .

4. Adja meg az alábbi igék gerundiumának ab/ativusát!

habeo ....................... 1 subvenio ............................. 1

morior ...................... 1 nanciscor ............................ 1

fero ........................... 1 levo ................................... .

5. Fordítsa le a következő mondatokat és kifejezéseket!

modus vivendi; amor habendi; ars bene vivendi; Homo ad intelligendum
natus est. Mens discendo alitur. Docendo discimus.

6. Írja a participium instans passivi mellé a participium instans activi azonos

alakjait!

capiendo (sing. ab/.) ................ 1 agenda (plur. nom.) ................ 1 ferendorum

................ 1 nanciscendos ................ 1 tollendo (sing. dat.) ................ 1 sequen-

dae (plur. nom.) ............... .

7. Mondja latinul!
1. Minden várost még a rómaiak sem tudtak elfoglalni. 2. Még Cicero sem tu-
dott mindent. 3. Küzdeni kell (resisto 3) a betegségek ellen. 4. A katona hát-
rapillantott kísérőjére. 5. A farkas üvölteni kezdett és az erdőbe menekült.

122,
 11./6.

Catulli carmina
C. Valerius Catullus (Kr. e. ?84-54?) a római líra első jelentős alkotója. A római költészetet
és a költői nyelvet megújító neóteril<us l<öltől< (poetae novT - új költők) mozgalmának legfon-
tosabb képviselője. Szemben a korábbi költészet személytelenül elmélkedő vagy közösségi
gondolataival az ő költeményeiben szinte kizárólag az egyéni érzelmek válnak fontossá, s
mindenekelőtt a szerelem. Viharos szerelmi viszony fűzte korának egyik botrányos életet él6
férjezett asszonyához, akit verseiben Lesbiának nevez. Catullus előtt senki nem fogalmazta
meg hasonló erővel és átérzéssel a harmóniátlan, a gyűlöletet és megvetést is magában fog-
laló szerelem élményét.

VTvamus, mea Lesbia, atque amemus

rumöresque senum severiörum
A
omnes uníüs aestimemus assis!
Söles occidere et redTre possunt,
nöbis, cum semel occidit brevis lux,
nox est perpetua Ona dormienda.
Da m, basia mille, deinde centum,
dein mille altera, dein secunda centum,
deinde Osque altera mille, deinde centum.
Dein, cum mTlia multa fecerimus,
conturbabimus illa, ne sciamus,
aut ne q u is mai us i nvidere possit,
cum tantum sciat esse basiörum.
(5.)

Odi et amö. Quare id faciam, fortasse requ1ris.

Nesciö, sed fier, sentiö et excrucior.
(85.)

DTcebas quondam sölum te nösse Catullum,

Lesbia, nec prae me velle tenere lovem.
DTlexT tum te nön tantum, ut vulgus am1cam,
sed pater ut natös dliigit et generös.
Nunc te cögnövf, quare ets1 impensius Oror,
multö mf tamen es vTlior et levior.
Qu1 potis est, inquis quod amantem iniuria
11
11
11 talis
cogit ama.re magis, sed bene velle minus 11
•

. (72.)

· 123
Flora 1 a tavasz és a virágzás istennője egy Stabiaeban talált
fa/festményen (Nápo!Yr Museo Nazionafe)

Hoc est mens deducta tua, mea Lesbia, culpa,

atque ita se officiö perdidit ipsa suö,
ut iam nec bene velle queat tibi, s1 optima füis,
nec desistere amare, omnia s1 facias.
(75.)

Nulla potest mulier tantum se d1cere amatam

vere, quantum a me Lesbia amata mea est.
Nulla fides Ollö fuit umquam foedere tanta,
quanta ín amöre tuö ex parte reperta mea est.
(87.)

124
 Catullus 57 tavaszán csatlakozik egy propraetorként
Bithynia provi,nciába induló politikus, barátja, L. Memmius B
kíséretéhez. Utközben felkeresi Kis-Azsiában nemrégiben
meghalt fivérének sírját. A végső búcsú emléke ez a vers.

Multas per gentes et multa per aequora vectus

adveniö has miseras, frater, ad 1nferias,
ut te postremö dönarem mOnere mortis,
et mOtum - nequ1quam - alloquerer cinerem,
quandöquidem fortOna mih1 tete abstulit ipsum,
heu, miser ind1gne frater adempte mihll
Nunc tamen interea haec, pr1scö quae möre parentum
tradita sunt tr1stes mOnera ad 1nferias,
Accipe fraternö multum manantia fletO
atque in perpetuum, frater, ave atque vale!
(101.)

Római sírkő

A következő év tavaszán a Memmius barátaiból szerveződött bithyniai társaság feloszlik és

tagjai külön-külön indulnak haza Rómába.

1am ver egelidös refert tepöres,

iam coell furor aequinoctialis
iOcund1s Zephyr1 silescit aur1s.
Linquantur Phrygi1, Catulle, camp1
N1caeaeque ager Ober aestuösae.
Ad claras Asiae volemus urbes!
1am mens praetrepidans avet vagar1;
iam laeü studiö pedes vigescunt.
0 dOlces comitum valete coetOs,
longe quös simul a domö profectös
d1versae varie viae reportant.
(46.)
Nil nimium studeö, Caesar, tibi velle piacere,
nec söre, utrum s1s albus an ater homö.
(93.)

1. Caesar Callös interrogavit, cOr sibi frOmentum nön m1sissent. 2. Potesne mih1 C
d1cere, quö soror mea 1verit? 3. Philosoph1 disputant, quid cognöscere, quid sperare
poss1mus, quid faciamus. 4. Gves discordes erant, urbem defenderent, an hostibus
traderent. 5. German, matres familiarum cönsulebant, utrum proelium committe-
rent necne. 6. Nesömus, quandö moritOr1 s1mus.
HS 125
 SZÓTÁR
aestimö 1 - (fel)becsül, értékel; ami-
A re/amennyire: genitivus; megítél, vél, gon-
dol; aestimemus - felszólító értelmű fő­
mondati coniunctivus
alter altera alterum másik; második
amö 1 - szeret; amemus - felszólító értelmű
főmondati coniunctivus
amor, -öris, m. - szeretet, szerelem
as, assis, n. - római rézpénz; kb. mint né:Í.-
lunk a fillér
basium, -ii, n. - csók
centum ragozhatatlan - száz
cögö 3 coegi coactum - kényszerít, késztet
conturbö 1 - megzavar, zavarba hoz, össze-
zavar
culpa, -ae, f. - vétek, hiba, bűn; tua ...
culpa - ablativus!
dedücö 3 -düxi -ductum - elvezet, odavezet
dein = deinde
desistö 3 -stiti - eláll vmitől, abbahagy vmit;
amit6!/amit: infinitivus
diligö 3 -lexi -lectum - szeret, tisztel
dormiö 4 dormivi dormitum alszik
etsi l<öté5szó - ha mindjárt, habár, jóllehet,
noha
excruciö 1 - kínoz, keresztre feszít
fides, fidei, f. - hit, bizalom; hűség, őszinte­
ség, becsületesség
foedus, -eris, n. - szövetség, szerződés; üllö
... foedere - eléje értendő: in
fortasse adv. - talán
gener, -eri, m. - vő, sógor
impense adv. - mértéken túl, módfelett, na-
gyon
iniüria, -ae, f. - jogtalanság, igazságtalanság,
bántalom, sérelem
invideö 2 -vidi -visum - irigykedik, irigyel
lesbia, -ae, f. - Catullus szerelmesének neve
mi= mihi
natus, -i, m. - szülött, (fiú)gyermek; plur.:
gyermekek
ne sciamus ... ne possit - célhatározó alá-
rendelő mellékmondatok, ezért magyarra
felszólító móddal fordítsa az állítmányaikat!
nösse = növisse
ocddö 3 -cidi -casum - lemegy, lenyugszik
(csillag)
ödi ödisse - gyűlöl
126
perdö 3 -didi -ditum - tönkretesz, elpusztít,
szerencsétlenné tesz
perpetuus 3 - folytonos, szakadatlan,
hosszú, állandó
potis 2 - képes, lehetséges
prae praep. +ab/. - előtt, vmihez/vkihez ké-
pest
quantum, -i, n. - amennyire
quare - amiért, ennélfogva, tehát; miért?
queö 4 quivi quitum - -hat, -het, tehet, bír,
tud; amit: infinitivus
qui - hogyan? mi módon?
quondam - valamikor, olykor, néha, egykor
quod - hogy
redeö -ire -ii -itum - visszamegy, visszajön,
visszatér
requirö 3 -quisivi -quisitum - (meg)kérdez
rümor, -öris, m. - mendemonda; morgoló-
dás, zúgás, moraj
secundus 3 - következő, második
semel - egyszer
sentiö 4 sensi sensum - érez, átél, tapasz-
tal; amit: infinitivus; sentiö fieri - érzem,
11
hogy így van" (ti. hogy egyszerre él ben-
nem gyűlölet és szeretet)
severus 3 - komoly, szigorú, sanyarú, komor
söl, sölis, m. - nap (mint égitest és mint id6-
tartam is), napvilág
üllus 3 - egy, valamely
ürö 3 üssi üstum - (el)éget, lángra gyújt, he-
vít, emészt
üsque - egyre, folyton, állandóan
ut vulgus amicam ... pater ut natös diligit
- az ut kötőszó itt hasonlító mondatokat
vezet be, indicativusszal áll, jelentése:
ahogyan
11
11
ut ... queat - következményes alárendel6
mellékmondat, állítmányát fordítsa ma-
gyarra kijelentő móddal
vere - az igazságnak megfelelően, helyesen,
őszintén
vilis 2 - olcsó, értéktelen, hitvány
vivamus - felszólító értelmű főmondati con-
iunctivus
vulgus, -i, n. - tömeg, sokaság, köznép (ki-
vétel, mert II. declinatiós, -us végű, de
neutrum! Pluralisa nincs.)
adimö 3 -emi -em(p)tum - elvesz, elragad,
elrabol, megfoszt; akitől elvesz/akit meg-
foszt: dativus
adveniö 4 -veni -ventum - odajön, megér-
kezik, eljön
aequinoctialis 2 - napéjegyenlőségi
aestuösus 3 - forró, izzó, heves
ager, agri, m. - (szántó)föld
alloquor 3 -locütus sum - megszólít, biztat,
vigasztal, beszél vkihez
an - vajon ... ? -e? utrum és an gyakran
együtt járnak, eldöntendő kérdés két tag-
ját vezetik be
ater atra atrum sötét, fekete; vészthozó
auferö auferre abstuli ablatum - elvisz, el-
ragad, elrabol
aura, -ae, f. - fuvallat, légáramlat, szellő
ave - üdvözlégi Isten hozott[ élj boldogul l
aveö 2 - áhítozik vmire, sóvárog vmi után;
amire, ami után: infinitivus
cinis, -eris, m. - hamu, por
coetus, -üs, m. - gyűlés, gyülekezet, társaság
dönö 1 - ad, adományoz, (oda)ajándékoz
dulcis 2 - édes, kellemes, kedves
egelidus 3 langyos
fletus, -üs, m. - sírás, zokogás, könnyár,
könnyek; fraternö ... fletü - okhatározó
fraternus 3 - testvéri
heu - jaj!
indignus 3 - méltatlan, érdemtelen, gyalá-
zatos, felháborító
"inferiae, -arum, f. - halotti áldozat
laetus 3 - víg, jókedvű, örvendező; amiért,
ami miatt: ablativus
linquö 3 liqui - hátrahagy, otthagy; lin-
quantur - felszólító értelmű főmondati
coniunctivus
manö 1 - tárgyatlan: folyik, csurog, csepeg;
tárgyas: csepegtet, hullat
committö 3 -m1s1 -missum - összeköt,
egyesít; proelium committere - csatát
kezd
cönsulö 3 -sului -sultum - tanácsot kér, aki-
től: accusativus
disputö 1 - megvitat, fejteget, értekezik
discors (discordis) - meghasonlott, egyet
nem értő
127
münus, -eris, n. - ajándék, áldozati aján- B
dék; kötelesség, feladat
Nicaea, -ae, f. - Nikaia, város Bithyniában
pes, pedis, m. - láb
praetrepidö 1 - nagyon siet
proficiscor 3 -fectus sum - útra kel, elindul,
elutazik; ahonnan: a, ab+ab/.
quandöquidem - minthogy, mivelhogy
referö referre rettuli relatum - visszavisz,
visszahoz
reportö 1 - visszavisz, visszahoz
silescö 3 silui - elnémul, elhallgat
simul - egyszerre, egyszersmind
studeö 2 studui - törekszik; amire: infinitivu:;
tepor, -öris, m. - langyosság, (mérsékelt)
meleg
tete - a tü személyes névmás -te nyomaté-
kosító partikulával ellátott accusativuscl
tradö 3 -didi -ditum - átad, hagyományoz
tristis 2 - szomorú
über (überis) - termékeny, jól termc\ bősc'­
ges, bővelkedő
ut ... dönarem ... et alloquerer - célhatéiro-
zói alárendelő mellékmondatok, ezért a
coniunctivusokat fordítsa magyarra felszó-
lító móddal!
utrum - vajon ... ? -e? utrum és an gyakran
együtt járnak, eldöntendő kérdés kél tag-
ját vezetik be
vagor 1 - kóborol, barangol, csatangol
vale/valete - Isten veled/veletek[ élj(etek)
boldogul!
varius 3 - változatos, sokféle, különböző, el-
térő
vigescö 3 - felfrissül, megélénkül
volö 1 - repül, siet, rohan; volemus - felszó-
lító értelmű főmondati coniunctivus
Zephyrus, -i, m. - nyugati szél
moritüri - a morior 3 mortuus sum ige
part. instans activije
e
-ne (simulószó; egybeírjuk a szóval, amelyre
vonatkozik) - vajon ... ? -e?
quandö - mikor?
quö - hová?
tradö 3 etc. (teljes alak fentebb a B szöveg
szószedetében) - átad, kezére ad
utrum - vajon
-------------NYELVTAN-------------

A határozatlan névmások ragozása

A következő szavak határozatlan névmások (alakjuk szerint közel állnak a mellék-
nevekhez), de ragozásukban névmási genitivust (-Tus) és dativust (-T) alkalmaznak.
alius, alia, aliud más
alter, altera, alteru m a másik (kettő közül)
uter, utra, utrum az egyik (a kettő közül)
uterque, utraque, utrumque mindkettő
neuter, neutra, neutrum egyik sem (a kettő közül)
üllus, ülla, üllum valamely
nüllus, nulla, nüllum egy sem
sölus, söla, sölum egyedüli
tötus, töta, tötum egész
ne quis malus invidere possit -
a ne és a sT kötőszavak után az aliquis, aliqua, aliquid (valaki, valami) határozatlan
névmást ebben a formában nem használjuk, a jelentést módosító ali- partikula el-
marad: ne quis - nehogy valaki; ne quid - nehogy valami; sT quis - ha valaki; sT quid
- ha valami.

A függő kérdés
Ha egy kérdő mondat valamely másik mondat alanyát vagy tárgyát fejti ki teljes
mondat formájában, kérdő alanyi vagy kérdő tárgyi alárendelő mellékmondatról
beszélünk. Pl.:
Mit csinálsz? - Ez egyenes kérdés. - Tudom, hogy mit csinálsz. (Mit tudok? Azt,
hogy mit csinálsz.) - Ez már kérdő tárgyi alárendelő mellékmondat.
Mit csinálsz? - Ez egyenes kérdés. - Köztudott hogy mit csinálsz. (Mi köztudott?
Az, hogy mit csinálsz.) - Ez már kérdő alanyi alárendelő mellékmondat.
Ezt az alárendelő mondatfajtát rövidebb néven függő kérdésnek is nevezzük.

A kötőszó kérdő névmás (Pl. quis?, quid? - kicsoda? micsoda? melyik?; qualis 2?
- milyen?; quT?, quae?, quod? - milyen? miféle?; quantus 3 ? - mekkora? milyen
nagy?; ubT? - hol?; quot? - hány? mennyi?) vagy kérdőszó (num, utrum, an, -ne -
vajon ?... -e?; quare, cur - miért?). A kérdő névmásokkal óvatosnak kell lennünk,
mert túlnyomó többségük egyben vonatkozó névmás is. A függő kérdés állítmánya
mindig coniunctivusban van, de magyarra kijelentő móddal fordítjuk. Azt azon-
ban, hogy éppen melyik coniunctivus áll a mellékmondatban, egy külön szabály-
rendszer, a consecutio temporum szabja meg.

128
 A consecutio temporum
Consecutio temporum annyit jelent magyarul, hogy „az idők egymást követése".
E kifejezés pedig arra vonatkozik, hogy amennyiben az alárendelő mellékmonciat-
ban coniunctivus áll, annak ideje a főmondatéhoz igazodik, állapota pedig a főmon­
dati cselekvéshez viszonyítva megmondja, milyen időviszonyban áll a főmondatLc1I:
azzal egyidejű, ahhoz képest előidejű vagy utóidejű. Leegyszerűsítve azt mondhat-
nánk, hogy ha a főmondatban jelen vagy jelennek megfelelő idő van, akkor a mel-
lékmondati állítmány is jelen időben, azaz praesensben lesz, csak éppen con-
iunctivusban. Ha pedig a főmondatban múlt idő van, akkor múlt idő, azaz prae-
teritum lesz a mellékmondatban is, de coniunctivusban. A consecutio temporum
szempontjából a főmondatban jelennek számít: praesens imperfectum, praesens
perfectum logicum, futurum imperfectum, futurum perfectum 1 imperativus. A fő­
mondatban előforduló múlt idők: praesens perfectum, praeteritum imperfectwn 1

praeteritum perfectum.
A mellékmondati igealak állapota egyidejűség esetén imperfectum, előidejű­
ségnél perfectum, utóidejűségnél pedig instans. Ez utóbbit a cselekvő körCilírt ige-
ragozással, a coniugatio periphrastica aktív alakjaival fejezzük ki. Esetünkben
azonban a körülírt igeragozásnak csak két meghatározott alakja jöhet számításb,1,
amint azt lentebb látni fogjuk. (Coniunctivus praesens imperfectum, illetve prac-
teritum imperfectum.)

főmondatban mellékmondatban

coni. praes. impf., ha egyidejű a főmondattal

jelen idő: coni. praes.perf. 1 ha előidejű a főmondathoz képest

coniugatio periphrastica activa coni. praes. impf., ha

utóidejű a főmondathoz képest

facias. csinálsz.
Scio1 quid ~ feceris. Tudom, hogy m i t ~ csináltál.
facturus s1s. fogsz csinálni.

főmondatban mellékmondatban

coni. praet. impf., ha egyidejű a főmondattal

múlt idő: coni. praet. perf., ha előidejű a főmondathoz képest

coniugatio periphrastica activa coni. praet. impf., ha

utóidejű a főmondathoz képest

faceres. csinálsz.
Söv11 quid ~ fecisses. Tudtam, hogy m i t ~ csináltál.
factCirus esses. ~ fogsz csinálni.
129
 Vigyázat! A latin állapotnak nem lévén magyar megfelelője, a mi nyelvünk csak
idővel, azaz jelennel, múlttal, jövővel képes visszaadni az igének azt az aspektusát,
ami a latin igealaknál csak relatív időt fejez ki, tehát a főmondathoz képest előbb,
utóbb vagy vele együtt történik a mellékmondati cselekvés.
A coniunctivust - mint láthattuk - természetesen a magyar nyelvnek megfelelően
fordítjuk, azaz jelen esetben, függő kérdésnél, nyelvünkben kijelentő módot hasz-
nálunk. A későbbiekben lesznek olyan alárendelő mellékmondatfajták, melyeknek
állítmánya magyarul felszólító mód lesz, de ez nem a latin igealak tükörfordítása,
hanem a magyar grammatika sajátosságaiból fakad.

Esettan

A genitivus pretii

ünius aestimemus assis - értékeljük egy asra

A becslést, adást, vevést jelentő igék mellett genitivus fejezi ki azt, amennyire érté-
keljük, amennyiért vesszük vagy eladjuk a dolgokat. Pl.
Tanti non es. - Annyit nem érsz.
Sua pfer,que parvi pendunt. - Legtöbben kevésre becsülik a sajátjukat.

Az. ablativus causae

studiö pedes vigescunt; fraternö fletü manantia munera

Az ablativus causae: okhatározó. A cselekvés belső indító okát vagy a külső körül-
ményekben rejlő okát praepositio nélküli ablativusszal fejezzük ki. Különösen gyak-
ran fordul elő a kedélyállapotot (örömöt, bánatot, gyönyörködést, elégedettséget
stb.) kifejező igék és melléknevek mellett: TnsYgnis pietate vir - A jámborsága miatt
kiváló férfiú. A fentebb már előfordult (abl. limitationis) példán látjuk, hogy ugyan-
az az ablativus kétféle határozó is lehet, csak a szövegből dönthetjük el, melyikről
van szó, néha még onnan sem.

multö v,lior et levior - abl. mensurae: mértékhatározó

tantum basiörum - gen. partitivus
Lesbia a me amata est - abl. auctoris

FELADATOK

1. Tegye~'amo J mellé az,eo ireivi itum igeazónos,a.lakjál!

amabis ................ , amabant ................ , amaret .......... :..•.,.

130
2. Változassa a főmondat idejét praesens perfectumra és ennek megfelelően
változtassa meg a mellékmondat idejét!
a) Nescio 1 quid faciam. b) Nescio 1 quid ·fecerim. e) Nescio 1 quid facturus sim.

3. Alkosson összetett mondatot! Tegye függővé az első mondattól a másodi-

kat! Pl. Cicero videt: quid fecit Verres. Cicero videt quid Verres fecerit.
1. Laocoon a civibus quaesivit: quid est haec insania. 2. Catullus nescit: ubi
erat Lesbia. 3. Catullus non vult scire: utrum Caesar bonus est. 4. Romani
nesciverunt: quid hostes facient.

4. Egyeztesse a ragozott főnevekkel a zárójelben szereplő szavakat!

seni (unus) ................ 1 urbis (totus) ................ 1 imperatori (solus) ................ 1

luce (nullus) ................ , viros (a/ius) ............... .

5. Tegye az egyes számban szereplő kifejezéseket többesbe, vagy fordítva!

senum severiorum ................ 1 noctis perpetuae ................ , quis malus

•••••••••••••••• 1 basium dulce ........... ; ... :, ······----:'··'·i exercitüsomnes· ................ 1

•••••••••••••••• 1 diei longae ................ 1 ···.:·······--···

6. Mi az ellentétpárja?

bellum· - ............................... vetus·- .: ...................................... .

longus 3 -.............................. ·nascor·..:....·: ........................... :.......... .

nox - .................................... amare _;:_· .......... :............... :................ .

minor - ................................. dominus ~··:..::.:............................. .

albús - .; ............................... .

7. Fordítsa latinra!
1. Catullus nem tudja, mit csinál Lesbia. '.i„ Juc1Óff1„ k.i afapította :Rómát. 3. Ki
tudja, mit fog Caesar csinálni? 4: Catullus az~ kérdezi.~ vajon' mileh.et édesebb
a szerelemnél. 5. Ha majd sok csókot váltottak, :rrem fogj~k tudni:, hol vannak.

131
 111./1.

Cornelius Nepos Hannibalról

Cornelius Nepös (Kr. e. 10CH-27?) Cicero és Catullus kortársa volt. A neóterikus költőkhöz
közel áll<\ az ő irodalmi 6s politikai nézeteikkel rokonszenvező prózaíró. Soha nem töltött be
hivatali tisztséget, egé>sz életét az irodalomnak és a családjának szentelte. Neki ajánlotta
Catullus verseinek gyűjteményét, Vc1gy legalábbis annak elsö felét:

Kit lepjek meg e kedves új kötette'1

mit sírnára imént csiszolt a horzskő?
Csak téged Neposom, hiszen te szoktad
sernrniségeimet becsülni kissé.
(CATULLUS 1, 1-4. ford. DEVECSERI GÁBOR)

Cornelius Nepos fő műve,i a De vtris

illustribus (Híres férfiakról) nevezetes történelmi
személyiségek életrajzait tartalmazta, annak
megfelelően csoportosítva őket, melyikük mi-
nek köszönhette hírnevét. Királyok, hadvezérek,
szónokok, történetírók és költők szerepeltek a
gyűjteményben. A műből csak az idegen (nem
római) hadvezérek portréit tartalmazó könyv
maradt ránk teljes egészében, a többiből csak
egy-egy életrajzot ismerünk.
A rómaiak emlékezetében mitikussá növeke-
dett 11. pun háborúban Hannibal Róma városát,
sőt az egész birodalom létét fenyegette. A nagy
karthágói hadvezér jellemét és tetteit félelem-
mel teljes csodálattal örökíti meg a sz~rző, bár
szavaiban mindvégig ott érződik a római szel-
lem és erkölcsök fölényébe vetett hite.

Hannibal, bronzszobor a Kr. e. 1. sz.-ból

(Rabat, Múzeum)

132
 Hannibal rászedi a római hadvezért,
Fabius Maximust
ln Apulia obviam HannibalT venerunt duo cönsules, C. Terentius et L. Aemilius. A
UtrTusque exercitus Onö proeliö fugavit, Paulum cönsulem ocödit et aliquot
praeterea cönsulares, in hTs Cn. ServTlium Geminum, quT superiöre annö fuerat
cönsul.

.,,,.._

Pó
CALl,IA .,~~--
_-,..,___ ~~"" .. ·· ..
~ Trebia ~···.•·.•
~~~ ~)~-.
_,L--_..::::,;1·
,___ _ _
E~
ia~~.==Trasimenuf'I !ó
~t &
h~
"'~ A,,

KORZ 'C, ~========"'==:::::i...

1;lgo Nova=====
----
F:=Ö~i
----------
= =

NUMIDIA
0 200 km

Hannibál hadjárata (II. pun háború Kr. e. 218-201)

Hac pugna pbgnata Römam profectus est nullö resistente. ln propinquTs urbT
montibus moratus est. Cum aliquot ibT dies castra habuisset, et Capuam revertere-
tur, Q. Fabius Maximus, dictator Römanus, in agrö Falernö eT se obiecit. HTc clausus
locörum angustiTs noctO sine Ollö detrTmentö exercitus se expedTvit, Fabiöque, cal-
lidissimö imperatörT, dedit verba. Namque obducta nocte sarr:nenta in cornibus
iuvencörum deligata incendit, eiusque generis multitudinem magnam dispalatam
immTsit. Quö repentTnö obiectö v1sO tantum terrörem iniecit exercituT Römanörum,
ut egred1 extra vallum nemö auderet. Hanc post rem gestam nön ita multis diebus
M. Minucium Rufum, magistrum equitum pari ac dictatörem imperiö, dolö pröduc-
tum in proelium fugavit. Longum est omnia enumerare proelia. Quare Onum hoc
satis erit dictu, ex quö intellegT possit, quantus ille fuerit: quamdiu in ltalia fuit,
nemö e1 in acíe restitit, nemö adversus eum post Cannensem pugnam in campö
castra posu it.
(Hannibal 4-5.)
 Harci elefánt, campaniai tál a
Kr. e. 3. sz.-ból. Hasonló ele-
fántok voltak Hannibal Róma
ellen felvonultatott seregé-
ben is.

Hannibal halála
Accidit casO, ut legat, PrOsiae Römae apud T. QuTnctium Flaminium cönsularem
B cenarent, atque ib, de Hannibale mentiöne facta ex iis Onus diceret eum in PrOsiae
regnö esse. ld posterö die Flaminius senatu, detulit. Patres cönscriptT, qu, Hannibale
vTvö nunquam se sine 1nsidi1s futOrös ex,stimarent, legatös in BTthyniam m,serunt, in
i,s Flaminium, qu, ab rege peterent, ne inim,cissimum suum secum haberet sibique
dederet. HOc cum legaü Römanörum venissent, ac multitOdine domum eius cir-
cumdedissent, puer ab ianua pröspiciens Hannibali d1xit plOres praeter cönsuetOdi-
nem armatös apparere. Qui imperavit e,, ut omnes fores aedificii circum1ret, ac
propere sibi nOntiaret, num eödem modö undique obsideretur. Puer cum celeriter,
quid vidisset, renOntiasset, omn,sque exitus occupatös ostendisset, sensit id nön for-
tuitö factum, sed se peü, neque sibi diOtius v,tam esse retinendam. Quam ne alienö
arbitriö d1mitteret, memor prTstinarum virtOtum, venenum, quod semper secum
habere cönsueverat, sOmpsit.
(Hannibal 12 .)

C 1. Capüv1s d,missis pax cum hostibus facta est. 2. Regibus expulsis Römae
cönsules creabantur. 3. Söle occidente nautae in portum revertuntur. 4. Caesare
ocösö res publica restitu, nön poterat. 5. Caesar explöraüs regiönibus, albente caelö
omnes cöpias castr1s edOcit._ 6. ln multis regiönibus Ovae nön matOrescunt
deficiente sölis ardöre. 7. Orantibus am1ös Söcrates carcerem nön rel,quit.

"" 134
 8. Fabricius ad Pyrrhum nön transiit quarta parte regn1 prömissa. 9. Perdit1s rebus
omnibus tamen ipsa virtus se sustentare potest. 10. Hannibale duce Carthaginienses
magnas victörias pepererunt. 11. Me 1nv1tö cönsilium captum est. 12. Cicerone
cönsule coniuratiö Catilinae detecta est. 13. Hannibal puer decem annörum
patrem in Hispaniam secutus est. 14. Graeö classe trecentarum navium Persas apud
Salam1nem v1cerunt; classis Persarum erat quadringentarum navium. 15. Vir1 magn1
ingeni1 et virtutis egregiae hanc rem publicam creaverunt. 16. Legiönes, quac
m1litum virtutis probatae erant, légiönes veteranae appellabantur. 17. Tot1us fere
Galliae legatT ad Caesarem gratulatum convenerunt. 18. Quid est tam iucundum
: c~gnitu atque aud1tu quam sapientibus sententi1s örnata öratiö? 19. Ovidius Nasö
ad Scythas exulatum ierat. 20. Pleraque faciliöra sunt dictu, quam facto.

Szójegyzék helyett a szótározásról

Könyvünk második felében nem található szójegyzék, ezért néhány jó tanácsot
szeretnénk adni a szótár használatához.
1. A mondat megértése nem a szótározással kezdődik. Figyelmesen olvassuk el az
egész mondatot! Ha összetett mondatról van szó, próbáljuk megkeresni a fö-
mondatot. Ebben segítségünkre lehetnek a kötőszavak. Alárendelő mellékmon-
dati kötőszóval nem kezdődik főmondat (kivéve a relatív mondatfűzést, 1. a kö-
vetkező olvasmány nyelvtanát). Ilyen kötőszavak vagy kötőszó helyén álló név-
mások: cum, ut, s,, qu,, quae, quod etc. A főmondatnak keressük meg az állít-
mányát és az alanyát, először ezeket fordítsuk le, s csak ezután lássunk hozzá a
bővítmények (tárgy, határozók, jelzők - lehetőleg ebben a sorrendben) meghatá-
rozásához és a szavak kikereséséhez.
2. A szavakat csak akkor találjuk meg a szótárban, ha a szövegben előforduló
alakból vissza tudunk következtetni a szótőre. Ehhez arra van szükség, hogy a
toldalékokat leválasszuk. A főnevek, melléknevek esetében az esetragot határoz-
zuk meg, ennek alapján gyakran máris kiderül, hogy melyik declinatióba tartozik
a szó. Pl. terrarum: az -a mutatja, hogy 1. declinatiós; be//ö: az -ö mutatja, hogy
másodikos. A Ill. declinatio okozhat nehézséget a tőbeli hang változása miatt:
homo, hominis, m.; mos, maris, m. etc. Segíthetnek az ilyen esetekben a szótár
utalásai: pl. a foedere ablativust természetesen nem fogja megtalálni az olvasó,
de a foederatio főnév (szövetség) vagy a foederatus 3 (szövetséges) melléknév
már segít, mit is kell keresni, mert zárójelben ott fogja látni a foedus nominati-
vust, amit áttekintve kiderül, hogy lévén Ill. declinatiós, csak belőle származhat
az említett alak. Ugyanakkor vigyázni kell a ragozási sajátosságok miatti hasonló-
ságokra. Pl. a scr,ptorum alaknál nem állhatunk meg ott, hogy ez bizonyára egy
II. declinatiós főnév plur. gen.-a, tehát scr,ptust vagy scrTptumot kell keresni.
Könnyen lehet, hogy a Ill. declinatiós scr,pto~ -oris, m. (írnok) főnévvel állunk
szemben, illetve annak plur. gen.-ával. Az igéknél az idő-, módjel, személyrag le-
vágása után mindig állapítsuk meg, hogy az imperfectum vagy a perfectum tőről
van-e szó. A perfectum tőből igen sokszor visszamehetünk az imperfectum tő­
höz, lásd a perfectum tövek leggyakoribb fajtáiról alább. Pl. habul issel t -van egy
személyragunk, előtte egy módjel, ami a coni. praet. perf.-ra jellemző, tehát a

135
 habu- perfectum tő, ez az -u pedig a II. coniugatióra jellemző, keresendő tehát
habeo 2 habuT. DTe I e I re I t - a -t személyrag, a -re módjel (coni. praet. impf1
már csak az a kérdés, II. vagy Ill. coniugatiós az ige (ne feledjük, csak a nyelv-
könyvekben találjuk meg az -e hosszúságának jelölését). Diceo 2 ige a szótárban
nincs, dico 3 annál inkább, az -i kötőhang -e-vé válásáról pedig fentebb már volt
szó (4. olvasmány). A nagyobb szótárak tartalmaznak utalókat, amik megkönnyí-
tik egy adott ige felismerését. Pl. nactus lásd nandscor.
3. A következő megjegyzés az egyes szócikkek feldolgozására vonatkozik. Ne áll-
junk meg az első jelentésnél, mert egyáltalán nem biztos, hogy az szerepel a
szövegben is. Mindig végig kell olvasni az egész szócikket, majd ezután kiválasz-
tani a megfelelő jelentést. A jelentés kikeresése előtt célszerű tisztázni, van-e tár-
gyi bővítménye az igének, mert ha van, eleve ki lehet hagyni az intranzitív (tár-
gyatlan) meghatározásokat.
Mint tudjuk, az igeragozás, ebből következőleg az igék szótári feldolgozása is az
imperfectum tövekre épül. Az alábbiakban coniugatiókra bontva ismertetjük a
jellemző perfectum töveket.

1. coniugatio. Ritka kivételektől eltekintve (pl. do 1 dedT datum) szabályos az elté-

rés. Tudniillik -v- perfectumképzővel találkozhatunk az imperfectum tő után:
cenö cena / re cena /v h sőt, az imperfectum tő jellegzetes -a hangja a supinum
tőben is megvan, csak ott egy -t képző áll utána: cena I t I um; enumero enu-
mera I re enumera I v l I enumera I t I um etc. Néhányszor úgynevezett redup-
likált perfectum van: ilyen a dö dare ded l Ida I t I um. Ez azt jelenti, hogy a per-
fectum alak a tő egyetlen szótagját megismétli, az ismételt szótaggal kezdődik a
perfectum: stö 1 steti; do 1 dedi etc.
II. coniugatio. A leggyakrabban az -u perfectumképző fordul elő: habeö 2 habuT,
teneo 2 tenuT.
Ill. coniugatio. Gyakori a reduplikáció: parco 3 peperci; az -x-es perfectum:
traho 3 traxT; valamint a tőhang megnyúlása: /ego 3 legT.
IV. coniugatio. A legjellemzőbb talán a tőhang megnyúlása: venio 4 venT, továb-
bá a -v-s perfectum: sitio 4 sitTvT, vestio 4 vesUvT, illetve ezeknek v nélküli alak-
jai: scio 4 scivi/sciT etc.

SzQTÁROZÁSI :SEGÍTSÉG

A obviam - adverbium zói adverbium, ne keverjük össze a rövid

cönsulem occidit - a szótárban occid6 1 ige
intranzitív (azaz nem vehet magához tár-
gyat), így csak az ocódc? lehet a keresett
szó
profectus - lásd a profióscor 3 igét
revert I e I re I tur - leválasztva a toldalékokat,
világos az ige töve
H1c clausus ... - a h1c i-je hosszú, helyhatáro-
magánhangzós hic haec hoc mutató név-
mással!
clausus - a claudo 3 igét keresse!
verba dare - rászedni, akit: dativus
generis - 1. genus
im I m1sit - ismert ige igekötős alakja
obiecto - 1. obicio
adversus eum - az adversus praepositio!

136
accidit- személytelenül használt ige, az acci-
dö1 alatt található
casu - véletlenül, történetesen
de I tulit - a jól ismert fero igéről van szó
ded I e I re I t - tehát 111. coniugatiós, mással-
hangzós tövű igét keressen!
Magyarázatok
ln Apulia, majd lejjebb: Capua és ager
Falernus - lásd a mellékelt térképet!
Paulum cönsulem ocödit - ti. L. Aemiliust,
akinek teljes neve L. Aemilius Paulus volt
in his - ti. in consularibus; az in jelentése itt:
közt~tt
hac pugna pügnata és nullö resistente -
ablativus absolutusok; magyarázatuk a
nyelvtanban
Cum ... habuisset et ... reverteretur - a
cum jelentése: amikor, illetve miután; rész-
letesebb magyarázatát lásd a nyelvtanban
cum historicum címszó alatt!
Q. Fabius Maximus, dictator ... - miután a
két consul vereséget szenvedett, dictatort
választottak Fabius Maximus személyé-
ben, a dictatura ideje alatt nem működött
semmiféle egyéb önálló végrehajtói hata-
lom, minden tisztségviselő a dictatomak
volt alárendelve, és köteles volt végrehaj-
tani az egyszemélyű főhatóság parancsait
e1 se obiecit - ti. Hanniba/1
Hic clausus ... - a clausus nominativusban
áll, tehát az alanyra, Hannibalra vonatko-
zik
ut ... cenarent ... diceret - következményes
alárendelő mellékmondat; ,,hogy ... lako-
máztak ... (hogy) azt mondta"
legati Prüsiae - Prüsias, -ae, m. a szótári
alakja; Blthynia királyának neve
mentiöne facta - ablativus absolutus; lásd a
nyelvtant!
ex iis - ti. ex lega.Us
eum in Prüsiae regnö esse - ti. Hannibalem
qui ... existimarent - okhatározói értelmű vo-
natkozói mondat (ezért a coniunctivus; erről
a mondattípusról lásd a 111/3. olv. nyelvtanát);
fordítsa: minthogy úgy vélték ... "
11
Hannibale vivö - ablativus absolutus man-
cus; magyarázat a nyelvtanban
137
factu m - ti. factum ess e, tehát a fü5 fier1 li1c-
tus sum igéből
renuntiasset - renuntiavisset
retine I ndam - II. coniugatiós ige
sumpsit - lásd a sumo 3 igét
eius generis multitudinem - az ilyenfajtt1, 11
ily módon felkészített, felszerelt csmclé'ít";
genitivus qualitatis; lásd lejjebb a nyelv-
tant!
immisit - az ige jelentése itt: elenged, szc"t-
11
hajt"; alanya: Hannibal
iniecit alanya: Hannibal
Quö repenfinö obiectö visü - ablativus
absolutus; a quo-t fordítsuk magyarra mu-
tató névmással (relatív mondatfűzés - 1. a
következő olvasmány nyelvtanát)
ut ... nemö auderet - következményes aléÍ-
rendelő mellékmondat; hogy . . . senki
11
sem merészelt". A mellékmondat miben-
létéről később beszélünk.
hanc post rem gestam - ,,e dolog elvégzése
után"
nön ita multis diebus - nem olyan sok
11
nappal később, alig pár nappal később"
pari ... imperiö - összetartozó szerkezet
dictu - supinum ablativusa; magyarázatát
lásd a nyelvtanban
nemö e1 in acie restitit - ti. Hannibal1
adversus eum - ti. Hannibalem
in campö - csatatéren, nyílt téren
fufürös - kiegészítendő: esse
qui ab rege peterent - célhatározói értelmű B
vonatkozói mondat (ezért a coniunctivus;
erről a mondattípusról lásd később a nyelv-
tant); fordítsa: hogy azt kérjék a királytól"
11
ne ... secum haberet - hogy ne tartsa ma-
11
gánál"
sibique dederet (eléje értendő.- ut) - és 11
hogy szolgáltassa ki nekik"; sibi - ti.
lega.Us, illetve rajtuk keresztül: Roman1s;
ez is és az előző tagmondat is célzatos tár-
gyi mellékmondat a peterent-től függően
Huc cum ... venissent - ti. Hannibal házcí-
hoz, amit Prusias bocsátott Hannibal ren-
delkezésére; cum historicum
puer - rabszolgafiú
Qu1 imperavit e1 ... - ti. Hannibal puero
ut ... circumiret ac ... nüntiaret - fordítsa:
,,hogy járja körbe és jelentse"; célzatos tár-
gyi mellékmondat
cum ... , quid vidisset, renüntiasset - cum
renuntia(vi)sset, quid v1disset; cum histori-
cum, amely az ostendissetre is vonatkozik
omnisque exitus - omnesque exitus
factum - kiegészítendő: esse
esse retinendam - retinendam esse
Quam ne alienö arbitriö dimitteret - ti.
v1tam
memor pristinarum virtütum - memor
mellett a gen. obiectivus egyik alfaja, a
gen. memoriae szerepel, amely az
emlékez[tet]ést, elfelejtést kifejező igék,
melléknevek, főnevek mellett áll

--------------NYELVTAN--------------

Az ablativus absolutus
Az olvasmányban számos olyan főnév + participium kapcsolatot találunk, melyek
mind ablativusban állanak. Pl. ha.e pugna pugnata, nulla resistente etc. Ez a most
először előforduló ig~neves szerkezet az ablativus absolutus, mely mellékmondat
rövidítésére szolgál. Otféle mellékmondatot rövidíthet; ezek: időhatározói, okha-
tározói, módhatározói, megengedő, illetve feltételes. Szerkezete: főnév (vagy azt
helyettesítő névmás) + participium, nemben, számban és esetben egyeztetve. For-
mailag tehát olyan jelzős szerkezet, amely mindig ablativusban áll. Lehet egyes, il-
letve többes számú, s bármilyen grammatikai nemű a főnév nemétől függően. Két-
féle participiumot használ a lehetséges négyből a latin ebben a szerkezetben: a par-
ticipium imperfectum activit, illetve a perfectum passivit. (A participium imperfec-
tum activi sing. abl.-a itt kötelezően -el) A mellékmondat alanya a főnév vagy név-
más, állítmánya pedig az igenév lesz. A participium imperfectum aktív állítmányú, a
perfectum pedig passzív állítmányú mondatokat rövidít. A participium imperfectum
egyidejű a mondat állítmányával, a perfectum pedig előidejű.
A szerkezet sémája hasonló az accusativus cum infinitivóéhoz, azaz a mellék-
mondat alanya a főnév (vagy az azt helyettesítő névmás), a mellékmondat állítmá-
nya pedig az igenév lesz, csak itt az igenév participium és nem infinitivus.
A legegyszerűbb és gyakran alkalmazható fordítási mód az időhatározói mellék-
mondattá való felbontás. Gondosan ügyelnünk kell a participium jellemzőire: a par-
ticipium impf act.-ból a magyar mellékmondatban cselekvő és egyidejű állítmány
lesz, tehát a mellékmondat bevezető kötőszava: amiko~ miközben, mialatt.

nulla resistente - miközben senki sem állt ellen (időhatározó)

vagy: ellenállás nélkül (módhatározó)
vagy: mivel senki sem állt ellen (okhatározó)

A fordítás során figyelemmel kell lennünk arra, hogy a participium perf pass.
szenvedő állítmányt fed, (tehát magyarul tárgy lesz a latin alanyból), és a mellék-
mondat előidejű, kötőszava: miután
''
ha.e púgna pugnata - szó szerint: miután ez a csata megvívatott, a magyar nyelvnek
megfelelően: miután ezt a csatát megvívták.

U< 138
 Azt, hogy az ötféle mellékmondati variáns közül éppen melyik illik legjobban az
adott szövegbe, a teljes mondat jelentése és a szöveg kontextusa mutathatja meg.
Gyakorlati módszerként azt ajánlhatjuk, hogy végig kell próbálni a lehetőségeket, s
így kell kiválasztanunk a szövegünkbe illő jelentést.
A szerkezet mindkét része vehet maga mellé bővítményeket, pl. a főnév birtokos
vagy minőségjelzőt, névmást, a participium határozót vagy - amennyiben cselekvö
- tárgyat.
Az eddigiekből kiderült, miért ablativus a konstrukció neve. Absolutusnak viszont
azért hívják, mert az ablativusban álló alany semmilyen alakban nem fordul elő
a főmondatban. ,,Eloldott" (absolvo 3 -solv, -solCitum - eloldani, feloldani, ti. ebben
az esetben attól a tagmondattól, amelyben a szerkezet áll), független" a szerkezet
11

formailag a főmondattól.

Fordítási lehetőségek
Tröia capta Craect redierunt
1. Alárendelő mellékmondattal: Miután elfoglalták Tróját, a görögök hazatértek.
2. Névutós szerkesztéssel, amikor is a participium főnevesül, a főnév birtokos jelző
lesz: Trója elfoglalása után a görögök hazatértek.
3. Olykor határozói igenévvel: Alexander Magnus regnö Persarum subactö exerci-
tum in lndiam dCixit (subigo 3 -eg, -actum - leigáz). Nagy Sándor, leigázva a per-
zsák birodalmát, seregét Indiába vezette.

Az ablativus absolutus helyettesíthető a latinban mellékmondattal is.

Römulö regnante bellum fuit cum Sabtnts. (Romulus uralkodása alatt háború volt
a szabinokkal.) vagy: Dum Romulus regnabat, bellum fuit cum Sabtnts.
Captivis dimissis pax cum hostibus facta est. (A foglyok elengedése után meg-
kötötték a békét az ellenséggel.) vagy: Postquam captivi dimissi erant, pax cum
hostibus facta est.
Az ablativus absolutust nem választja el vessző a mondat többi részétől.

Az. ablativus absolutus mancus

AB részben találunk egy olyan szerkezetet, amelyben nincs participium, és még-

is ebbe a kategóriába soroljuk: Hannibale vivo - amíg Hannibal él; Hannibal életé-
ben. Ennek magyarázata, hogy az ablativus absolutusból elmaradhat a participi-
um, de csak egyetlen egy esetben: ha a létige part. impf. activije kellene hogy sze-
repeljen benne. A létigének ezt az alakját nem használták. Az eredeti mellékmon-
dat: dum (miközben, amíg) Hannibal vtvus est (erat erit) amíg Hannibal él (élt, él-
ni fog). Tehát a létige elmarad, aztán az alanyból és a vele egyeztetett állítmányki-
egészítőből (jelen esetben melléknév, de lehet főnév is) ablativusban álló rövidít-
mény lesz. Ennek neve: ablativus absolutus mancus. A mancus jelző arra utal, hogy
11csonka" a szerkezet, hiszen nélkülözi a participiumot. Az állítmánykiegészítő ilyen-
kor többnyire valamilyen állapotot kifejező melléknév (tudó, nem tudó, akaró, nem
akaró, élő etc.), főnév esetén pedig kort, hivatalt, valamilyen cselekvő személyt fe-
jez ki.

139 °
0
 További példák:
me 1nscio (!nscius 3 - nem tudó) - tudtomon kívül;
Cicerone consule - Cicero consulsága idején;
Caesare et Antonio consulibus - Caesar és Antonius consulsága alatt;
matre v1va - anyám életében, amíg anyám él.

A supinum
Az A rész utolsó mondatában szerepel egy olyan főnévi igenév, melyet az 1/1. ol-
vasmányban, az ige szó\~ri alakjánál egyszer már említettünk, de jellemzőit részle-
teiben nem tárgyaltuk. Osszesen két alakban fordul elő: singularis accusativus-
ban1 illetve ablativusban. Az accusativus (melyet a szótári alak is tartalmaz) mindig
um-ra, az ablativus pedig u-ra végződik. Esetragjai tehát a IV. declinatióból valók.
Szövegünkben a dictu supinum ablativus fordul elő mint tekintethatározó (abl.
limitationis). Quare unum hoc satis erit dictü - Ezért elég lesz ezt az egyet említeni
( 11 említés tekintetében ez az egy elegendő"). A supinum ablativusának funkciója

tehát az ablativus limitationis. Horribile dictü/visü - Szörnyű említeni/látni.

A supinum accusativusa célhatározót fejez ki, ám használata nagyon korláto-
zott, mivel csak mozgást vagy mozgatást jelentő igék (mitto, do, voco, eo, venio,
profiöscor etc.) mellett szerepel. Pl. Caesar venit Romam captum. - Caesar azért
jött, hogy Rómát elfoglalja. Caesar mJ/ites suos m1sit castra positum. - Caesar el-
küldte katonáit, hogy tábort verjenek. Tárgyat vehet maga mellé. Caesar venit
Römam captum. További példák: lásd a C 17-20.

A cum historicum
A múltban lejátszódott események egymáshoz való viszonyát határozza meg. A
vele kezdődő mellékmondat állítmánya mindig coniunctivusban van. Annak az
alárendelő mellékmondatnak a cselekvése, melyet ez a cum vezet be, kétféle idő­
viszonyban lehet a főmondattal; vagy vele egyidejű, azzal egyszerre történik, vagy
hozzá képest előidejű, előbb következett be. Ennek megfelelően egyidejűség ese-
tén coniunctivus praet. impf. szerepel mellette (magyarul: mikor, miközben1 mia-
latt), előidejűségnél pedig coniunctivus praet. perf. (magyarul: miután). Szöve-
günkben egyszerre látjuk illusztrálva mind a két lehetőséget: Cum aliquot ib1 dies
castra habuisset et Capuam reverteretur ... - Miután néhány napig ott táborozott
és miközben visszafelé tartott Capuába ...

A latin mondat alanya

A latinban az alanyt többféle módon fejezhetjük ki. Eddig leggyakrabban főnévi

alannyal találkoztunk, de mint láthattuk1 szerkezet is betöltheti ezt a mondattani
funkciót, pl. az acc. cum inf.: fama erat servös templum expügnare. A nom. cum
inf. pedig mindig alanyi szerepben áll. Lehet alany névmás is, akár személyes: Tü,
0 rex, hoc edictum fecisU ... ., akár mutató: nam haec quoque ... exsUnguuntur se-
nectCite. Ehhez képest a mostani újdonság az, hogy infinitivus az alany: Longum est
omnia enumerare proelia. Erről a jelenségről már volt szó a gerundium kapcsán (11/5.
olvasmány), ám most célunk az volt, hogy a lehetséges alanyfajtákat összegyűjtsük.
Előfordul, hogy a mondatnak általános alanya van, ebben az esetben vagy nincs
kitett alany, vagy ezt a funkciót határozatlan névmás látja el: Quae volumus, ea
credimus /Jbenter. -Amit akarunk, azt szívesen elhisszük. O!cet quispiam nos ma/e
fecisse. - Valaki azt fogja mondani, hogy rosszul cselekedtünk. Utóbbi esetben egy-
szerűbb a helyzet, hiszen van alany a mondatban, csak a szófaja speciális. Előbbi
esetben az állítmány közli csak azt a tényt, hogy mindenkire, illetve sokakra vonat-
kozik a mondat tartalma. Ilyenkor az állítmány lehet:
1. cselekvő ige plur. 1. személye; erre volt fentebb példa;
2. cselekvő ige plur. 3. személye; Dkunt Caesarem ultra modum fortem fuisse. -
Azt mondják, Caesar módfelett béítor volt.
3. cselekvő ige sing. 2. személye; Ut sementem feceris, ita metes. - Amint vetsz,
úgy aratsz.
4. tárgyas ige személyes szenvedő alakja; Propter virtCitem iCire laudaris. - Kivá-
lóságod miatt méltán dicsérnek téged. /
5. tárgyatlan ige személytelen szenvedő alakja; S,c itur ad astra. - lgy jutunk a
csillagokig.

Esettan

A genitivus qualitatis

eius generis multitCidinem - az ilyenfajta csordát, az ily módon felszerelt csordát

A korábban tárgyalt (11/1. olv.) ablativus qualitatishoz hasonló szerkezet, csak itt a
jelzős szerkezet genitivusban áll. Vagyis a gen. qualitatis is a nem egyeztetett minő­
ségjelzők kategóriájába tartozik. Mind a kettő kifejezhet külső és belső tulajdonsá-
got egyaránt, de a genitivus qualitatis gyakrabban fordul elő belső (lelki, észbeli stb.)
tulajdonságok kifejezésére, míg az ablativus qualitatis többször fordul elő külső (tes-
ti) jellemzők meghatározására. További példákat 1. C 13-16.

FELADATOK

1. Tegye a következő igealakokat imperfectumból perfectumba, illetve fordít-

va, az összes többi jellemzőt változatlanul hagyva!

moratus est ................ , erunt ................ , factum est ................ , egressus esset

................ , audebit ................ , existimaverit ................ , ................ , gessistis

................ , daret ............... .

141
2. Az esetet változatlanul hagyva tegye a következő jelzős kifejezéseket egyes
számból többesbe, vagy fordítva!

pari imperio ................ 1 •••••••••••• •••• 1 multitudinem magnam ....... ......... 1

domus circumdatae ................ , ................ 1 exercitus occupatos ················1

montibus propinquis ................ , ............... .

3. Fejezze ki mellékmondattal az alábbi ablativus absolutusos szerkezeteket

(az előidejűséget cum + coni. perfectumai, egyidejűséget cum + coni. im-
perfectumai fejezzék ki)!
1. Hac pugna pugnata Hannibal Romam profectus est. 2. Hannibal nullo
resistente in montibus moratus est. 3. Hannibal repentino visu obiecto ma-
gnum terrorem iniecit exercitui Romano. 4. De Hannibale mentione facta
Flaminius dixit eum in regno Prusiae esse. 5. Hannibale vivo Romani nun-
quam sine insidiis erunt (köt6szó: dum + ind.).

4. A participium imperfectum ablativusának alakja megmutathatja, hogy ablati-

vus absolutusos szerkezetről van-e szó. Fordítsa le a két mondatot!
Poeta cantat animo gaudenti.
Patre gaudente liberi cantant.

5. Egyeztesse a ragozott főnévvel a névmást!

consuli (idem) ................ 1 terrorum (quidam) ................ , detrimento (ille)

················1 •• ••••••••••••••
1
verba (hic) ......... ....... 1 •••••••••••••• •• 1 exercitus (is)

················1 ················1 •••••••••••••••• 1 •••••••••••••••• 1 dies (qui) ................ ,

················1 ............... .

6. Határozza meg, hogy milyen mondatot rövidít az ablativus absolutus (idő-,

mód-, okhatározó, megengedő, feltételes)!
1. Homines omnis timoris expertes (expers + gen. - mentes valamitől) esse
debent deo res humanas moderante (modero 1 - irányít, kormányoz).
2. Pietate adversus deum sublata (tolla tol/ere sustulf sublatum - megszüntet,
eltöröl) fides etiam et societas generis humani tollitur.
3. Pythagoras Tarquinio Superbo regnante in ltaliam venit.
4. Xerxes interfectis sacerdotibus Athenas incendio delevit (deleo 2 -levT
-letum - elpusztít).
5. Fabricius ad Pyrrhum non transiit quarta parte regni promissa.

142
 6. Camillus novum exercitum scripsit (exercitum scribere - hadsereget beso-
rozni) nullo militiam detrectante (detrecto 1 - elutasít, megtagad).

7. fordítsa latinra!
1. A csata megvívása után a rómaiak hazatértek. 2. Hannibal nagy tehetségű
ember volt. 3. Senki nem tudott Hanni balnak ellenállni. 4. Mindkét consul el-
esett a csatában. 5. Miután a hírt meghallották, kiabálni kezdtek a katonák. 6.
Senki sem mert Caesarnak ellenállni.

Akantuszleve!el<. Díszítő motívum az Ara Pacisról

143
 111./2.

Caesar és a polgárháború
C. lulius Caesar C()fnmenta.ri, de bello Gallico című művének egy részletével már a 11/2. ol-
vasmányban megisrnerkedtCmk. Most másik, hasonló műfajú munkájából, a Commentarit dc
bello öv,/,ből következik két részlet. Caesar feladata sokkal nehezebb ebben a műben, mint
a l3eflurn Ga//icumban, mert belpolitikai döntéseinek helyességéről kell meggyőznie olvasó-
ját. Kikerülhetetlen szükségszerűségnek kell láttatnia saját törvényszegését, amely a polgárhé:í-
borC1 kirobbanásához vezelett. A fegyveres összecsapás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy
Caesar Callióban elhaté'irozta, pályázik a 49-es év consuli hivatalára. A törvények értelmében
igényét Rómföan személyesen kellett bejelentenie, római hadvezér azonban nem léphetett
csapatai élén Itália területére. Amikor tehát a szenátus ragaszkodott ahhoz, hogy Caesar sze-
mélyesen jelenjék meg a fővárosban, kellemetlen választás elé állította a hadvezért: vagy
megválik csapataitól, s így teljesen kiszolgáltatottá válik, vagy pedig lemond a consulság ter-
véről. Caesar egyik rossz lehetőséget sem választotta, hanem egy harmadik,
kockázatos, dc
szcímára sokat ígéré5 megoldás mellett döntött: elindult katonáival Róma felé. Gallia Cisalpina
és Itália között a Rubico folyónál húzódott a határ. Ezt átlépve nem maradt más választása,
mint a fegyveres ö~szeütközés vállalása. A folyócska itáliai partjára átérve hangzott el állítólag
a híres mondat: Alea iacta est (a kocka el van vetve). A szenátusi erők élén Cn. Pompeius
állt. A háború sorsát meghatározó ütközet Pharszalosznál zajlott le Kr. e. 48-ban.

Saturnus temploma a Forumon. Itt őrizték a pénztárat

144
 Caesar érkezésének a híre hatalmas ijedséget
kelt Rómában
Quibus rebus Römam nuntIatIs tantus
repente terror invasit, ut Lentulus cönsul, cum
ad aperiendum aerarium venisset ad
pecuniamque Pompeiö ex senatus cönsultö
pröferendam, pröti n us apertö sanctiöre
aerariö ex urbe profugeret. Caesar enim
adventare iam iamque et adesse eius equites
falsö nuntiabantur. Hunc Marcellus collega et
plerTq ue magistratus cönsecOtT su nt. Cn.
Pompeius prTdie eius dieT ex urbe profectus
iter ad legiönes habebat, quas a Caesare
acceptas in Apulia hTbernörum causa dispo-
suerat. Delectus circa urbem intermittuntur:
nihil citra Capuam tOtum esse omnibus Római ezüstdénár a Kr. e. 7. sz.-ból
videtur. Capuae prTmum sese cönfümant et (Párizs, Bibliotheque Nationale, Cabi-
colligunt, delectumque colönörum, quT lege net des Médailles Antiques)
lulia Capuam deductT erant, habere Tnstitu-
unt; gladiatöresque, quös ibT Caesar in ludö habebat, ad forum pröductös Lentulus
spe ITbertatis cönfümat, atque hTs equös attribuit, et se sequT iussit.
(1. 14.)

Praetori emelvény (tribunal) a Forumon (Pá- Quaestorok az emelvényen (tribuna/). Kr. e.

rizs, Biblíotheque Nationale, Cabinet des 7. sz.-i római érmén (Párizs, Biblíotheque
Médailles Antiques) Nationale, Cabinet des Médailles Antiques)

145
 Caesar körülzárja Pompeius csapatainak egy részét
Caesar castrTs pofüus a mTlitibus con-
B tendit, ne in praeda occupatT reliquT negötiT
gerendT facultatem dTmitterent. Qua re
impetrata montem opere circummunTre
Tnstituit. PompeianT, quod is möns erat sine
aqua, diffTsT eT locö relictö monte universT
i ugTs ei us LarTsam versus se reci pere
coeperunt. Qua re animadversa Caesar
cöpias suas d1v1sit, partemque legiönum in
castrTs PompeiT remanere iussit, partem in
sua castra remTsit, 1111 secum legiönes diJxit,
commodiöreque itinere PompeianTs occur-
rere coepit, et prögressus mTlia passuum VI
aciem Tnstruxit. Qua re animadversa
PompeianT in quödam monte cönstiterunt.
Hunc montem flumen subluebat. Caesar
mTlites cohortatus est, etsT tötTus dieT conti-
nentT laböre erant cönfectT, noxque iam
Harcoló legionáriusokat ábrázoló dombor- suberat, tamen munTtiöne flumen a monte
mű a Rajna vidékéről seclusit, ne noctu aquarT PompeianT pos-
sent. Quö perfectö opere illT de deditiöne
missTs legatTs agere coeperunt. PaucT ördinis senatöriT, quT se cum iTs coniunxerant,
nocte fuga salutem petTverunt.
(Ill. 97.)

C 1. Catö librum de agrTs colendTs scrTpsit. 2. Post Tröiae interitum Aeneas in ltali-
am venit, atque locum urbT condendae quaesTvit. 3. lrrita sunt cönsilia urbis
delendae, övium truödandörum, nöminis RömanT exstTnguendT. 4. Vestis fr1goris
depellendT gratia inventa est. 5. Multi in equTs parandTs adhibent curam, in amTcTs
eligendTs neglegentes sunt.

SzórÁROZÁSI SEGÍTSÉG

invasit - lásd az invado 3 igét cönsecutf su nt - lásd a consequor 3 igét

A prö I ferendam - az igekötő levágása segít
megtalálni, melyik igéről van szó
profug I e I ret - a látszat ellenére -i tövű 111.
coniugatiós ige
ad I esse - vágjuk le az igekötőt, s kiderül, mi
az alapige
falso - adverbium
profectus - lásd a profiöscor 3 igét
iter habere - útját veszi vmerre
hTbernörum causa - a causa postpositio, az-
az a vonzata után áll; a postpositiók szere-
pe egyébként a praepositiókéval azonos
pr1mum - adverbium
poütus - a potior 4 igéből; vonzata abl.
opere - az opus, -eris, n. főnévből
contendö 3 etc. - itt: kíván, követel; akitől: a,
ab+abl.
diffü, - a difftdo 3 igéből
prögressus - lásd a pri5gredior 3 igét
ínstruxit lásd az Tnstrui5 3 igét
cönstiterunt - a ci5nsisti5 3 igéből
cönfectí - lásd a ci5nficiő 3 igét B
sub I erat - az igekötő levágása nyomán is-
mert ige áll előttünk
perfectö - a perficii5 3 igéből
agere - itt: tárgyalni

Magyarázatok
invasit - ezúttal tárgyatlan, jelentése: tá-
madt, keletkezett
ad pecüniamque - a -que az ad elé értendő
az ut-tal kezdődő következményes mellék-
mondat állítmánya a profugeret, (fordítsa
kijelentő móddal!) ebbe ékelődik bele a
cummal bevezetett időhatározói mellék-
mondat (cum historicum), melynek állít-
mánya a venisset
ad aperiendum aerarium és ad pecüniam
pröferendam - gerundivumos szerkeze-
tek; lásd a nyelvtant
apertö sanctiöre aerariö - az államkincstá-
rat Saturnus templomában tartották, tehát
a jelző két dolgot jelent: szent, mert szent
helyen van, ugyanakkor érinthetellen, ami- A
hez nem szabad nyúlni, mivel a kincstár
ezen részét különleges esetekre tartották
fenn, ennélfogva titkosabb, a szentélyhez
közelebb eső részen helyezték el, a kö-
zépfok csak ez utóbbira akar utalni
Hunc Marcellus collega ... - ti. Lentulum
cőnsulem
lege lülia - a /ex JiJ/ia, melyet lulius Caesar
kezdeményezett - innen kapta nevét -,
arról rendelkezett, hogy katonák és sze-
gény polgárok számára, kivált ha 3 vagy
több gyermekük volt, állami pénzen birto-
kokat vásároljanak, és a közföldek (ager
publicus) maradványát is köztük osszák ki

castris pofüus - ti. a pompeianusok táborát prögressus milia passuum VI - a számnév B

ne ... dimitterent - a contendit igétől függő
célzatos tárgyi mellékmondat; fordítsa:
hogy ne szalasszák el" (ti. facultatem)
11
opere circummünire - ti. sánccal
quod is möns erat sine aqua - okhatározói
kötőszó
iugis eius - ti. in iugTs montis
Larisam versus - versus Larísam; a versus
praepositio
a milia elé értendő; utána gen. partitivus
erant cönfecfi - cönfectí erant
münitiöne - mint fentebb opere
ne ... possent- célhatározói mondat: ,,hogy
ne tudjanak"
il/T agere coeperunt - ti. a pompeianusok
cum iTs coniünxerant - ti. a pompeianusok-
kal

--------------NYELVTAN--------------

A gerundivumos szerkezet

ad aperiendum aerarium - a kincstár kinyitására, hogy a kincstárat kinyissa

ad pecüniam Pompeio ex senatus consu/to pröferendam - hogy előhozza a sze-
nátusi határozat alapján a pénzt Pompeiusnak
Ha a gerundium (1. 11/5. olv. nyelvtana) tárgyat vesz maga mellé, átalakíthatjuk
gerundivumos szerkezetté. Ekkor a gerundiumból -(e)ndus 3 alakú igenevet képe-
zünk (amely alakját tekintve megegyezik a participium instans passivivel), s ezt
egyeztetjük a főnévvel, mégpedig úgy, hogy az eredményül kapott jelzős szerkezet

147
esetét az eredetileg gerundiumi alak esete határozza meg, míg nemét és számát az
eredetileg tárgyi bővítményként álló szó. Formailag jelzős szerkezetet kapunk te-
hát, amelyben a gerundium esete (tehát mondatta0i határozói funkciója) megma-
rad1 viszont fölveszi a tárgyának nemét és számát. lgy pl. spes capiendT urbem he-
lyett használhatjuk a spes urbis capiendae formát (a város elfoglalásának reménye).
Vagy ugyanez többes számú tárggyal: spes capiendT urbes helyett spes urbium capi-
endarum. (Ez az átalakítás csak akkor nem szokás, ha a tárgy melléknév plur. neu-
truma vagy névmás neutruma: occasio haec legend, - alkalom arra 1 hogy ezeket a
dolgokat elolvassuk.) Ezt az egyeztetett szerkezetet hívjuk gerundivumos szerkezet-
nek. A gerundium és a gerundivumos szerkezet elkülönítése nem okoz nehézséget:
míg a gerundium önmagában álló alak, amely csak egyes számban és semleges-
nemben fordul elő, addig a gerundivumos szerkezet mindig egyeztetett jelzős
szerkezetként jelenik meg, amely lehet többes számú és hím- vagy nőnemű is.
A gerundivumos szerkezetben szereplő jelző formai szempontból azonos a parti-
cipium instans passivivel, de nem a cselekvés szükségességét fejezi ki (-andó,
-endő). A gerundium + tárgy és a gerundivumos szerkezet fordítása nem külön-
bözik egymástól. Pl. facu/tas reliqu1 negotit gerendT - a többi feladat elvégzésének
lehetősége; ad pecCiniam proferendam - a pénz előhozásár·a.
A gerundivumos szerkezet mondattani szerepére vonatkozólag ugyanaz érvé-
nyes, mint amit a gerundiumnál elmondtunk. Különösen gyakran fejez ki ad prae-
positióval célhatározót1 és gyakran áll genitivusa causa és gratia névutókkal összetett
kifejezésekben (1. 11/5. olv. nyelvtana).

Relatív mondatfűzés

Néha előfordul, hogy egy mondat - hangsúlyozzuk, nem egyszerűen tagmondat,

hanem a teljes mondat - vonatkozó névmással kezdődik. E jelenséggel az író arra
akar stilisztikailag utalni, hogy szoros gondolati összefüggés van az előző mon-
dat(ok) tartalmával. Ilyenkor a vonatkozó névmást mutató névmással kell magyar-
ra fordítanunk.
Quibus rebus Romam nCintiatTs ... - Miután ezeket a dolgokat Rómába hírül vit-
ték.
Qua re animadversa Caesar copias suas dTvTsit. .. - Miután ezt a tényt észlelte,
Caesar kettéosztotta csapatait ...

FELADATOK

1. Helyettesítse az amo 1 igét a capio 3 ige azonos alakjaival!

amant ................ , amaris ................ , amati essent.. .....•........ , ama!

................ , amaberis ................ , amand us ................ , ament ............ '. ... ,

amantia ............... .

C 148
2. Tegye a jelzős kifejezéseket singularisból pluralisba, vagy fordítva!

quibus rebus ................ , ................ , tantus terror ................ , eius diei

................ , montis alti ................ magistratus omnes ................ , ................ ,

ordinis senatorii ............... .

3. Keresse ki a szövegből az ablativus absolutusos szerkezeteket, és alakítsa át

őket latinul mellékmondattá! (Az A és a B szövegben együttesen nyolc ab/.
abs. található.)

4. Csináljon igeneves szerkezetek segítségével (ab/. abs. 1 gerundivum) az

összetett mondatokból egyszerű mondatokat!
1. Caesar milites cohortatus est, ut negotia gererent.
2. Postquam mons munitus erat, milites Caesaris se receperunt.
3. Dum Catullus dormit, Lesbia alios amat.

5. A gerundium +tárgyból alkosson gerundivumos szerkezetet!

1. Romam venimus urbem videndi gratia. 2. Mens alitur libros legenda.
3. Caesar ad cohortandum milites orationem habuit. 4. Sumpsit diem feminas
quaerendo. 5. Multi magnam curam adhibent in equos parando.

6. Alakítsa vissza a következő gerundivumos szerkezeteket gerundium +tárggyá!

ad pecuniam proferendam; (cura) amicorum eligendorum
(facultas) reliqui negotii gerendi; (liber) de agris colendis

7. Adja meg az ellentétét!

amicus ................ , amat ................ , difficilis ................ brevis ................ ,

malus ................ tacet ................ , servus ................ , dies ............... .

8. Fordítsa latinra!
1. A hadviselés (bellum gerere) lehetősége. 2. A házépítés (domus aedificare)
művészete. 3. Romulust és Remust elfogta (capio) a vágy (cupido); hogy várost
alapítsanak (tk. a városalapítás vágya). 4. A consul azt hitte, hogy Caesar köze-
ledik. 5. Míg Caesar a katonáit buzdította, Lentulus consul elmenekült a város-
ból. 6. A katonák átszállításával (milites transportare) Trebonius volt megbízva
(praepositus erat + amivel rnegbízva: dat.).

149
 111./3.

A római költészet aranykora Augustus uralkodása alatt bontakozott ki. Három nagy költő
neve fűződik ehhez a virágzáshoz: Vergiliusé, Horatiusé és Ovtdiusé. Ovidius volt hármuk kö-
zül a legfiatalabb (szül. Kr. e. 43., Su/móban), s csak a princeps hosszú uralkodása az oka,
hogy mindhármukat egyetlen korszak költőiként tartjuk számon. Nehéz megmondani, mi az
oka, hogy a sulmói költő oly sok mindenben különbözik idősebb pályatársaitól. Lehet, hogy
a születési dátumában rejlik a magyarázat, abban tudniillik, hogy Ovidius személyes élmé-
nyei közül hiányzott a polgárháború, s így másképp ítélte meg Augustust és politikai művét,
a principátust. De az is lehetséges, hogy történelmi élményektől függetlenül Ovidius emberi
és költői alkata miatt nem tudta saját ideáljának tekinteni a hivatalos művészetpolitika által
támogatott és terjesztett fennkölt pátoszt. Korai költészetében szinte egyetlen témája a szere-
lem, amelyről elfogulatlan hangon, megkapó játékossággal és iróniával teli stílusban beszél.
Pályája elején három szerelmi elégiagyűjteményt ad ki: Amores (Szerelmek), Ars amatoria (A
szerelem művészete) és a Remedia amoris (A szerelem orvosságai). A művekben megfogalma-
zódó frivol világszemléletnél semmi sem lehetett idegenebb az akkoriban éppen a szerelmi
erkölcsök megregulázására törekvő Augustus elképzeléseitől. Az önéletrajzi versek tanúsága
alapján úgy tűnik, nem csupán az eltérő értékrend volt az oka annak, hogy Augustus a Feke-
11
te-tenger partján fekvő Tom,ba száműzte a költőt. Ovidius esetleg valamilyen ballépést is
11

elkövetett, amely ennyire felingerelte a princepset. Pontosan mi is rejlik a szigorú ítélet mö-
gött, nem tudhatjuk.
Első szemelvényünk Ovidius szerelmi elégiáiból mutat be egy részletet. AB szövegben fel-
idézett események talán ennek s ehhez hasonló költeményeknek a következményeiről szól-
nak: a száműzetésbe induló költő utolsó otthon töltött estéjének szomorú emléke a Trtstia
(Keservek) e. gyűjteményből. Mindkét szövegrészlet versformája disztichon (1. 1/4. olv. magya-
rázatai és a könyv végén található fejezet a versolvasásról).

A A déli szieszta
A helyszín bemutatása
Aestus erat, mediamque dies exegerat höram;
adposuT mediö membra levanda torö.
Pars adaperta fuit, pars altera clausa fenestrae,
quale fere silvae lumen habere solent,
qualia sublucent fugiente crepuscula Phoebö
aut ubi nox abiit, nec tamen orta dies.
Illa verecundTs lux est praebenda puellTs,
qua timidus latebras speret habere pudor.

150
 Saruját oldozó Venus. Tri-
.. ,.,., pusz töredéke, Kr. u. 2-3 .
sz. (Magyar Nemzeti Mú-
' '• • -. ~ :s, ~
.., ,.,,,,., zeum)
,;
.
•
,
~

~,,
_, ,,
,., ~' ... .....
! .. 4 ,,;: •
~ ,

Női portré, mozaik Pom-

peiiből. (Nápoly, Museo
Naziona/e)

Corinna érkezése nem marad következmények

nélkül
Ecce, Corinna venit tunica velata reöncta,
candida d1vidua colla tegente coma,
derjpuT tunicam; nec multum rara nocebat,
pugnabat tunica sed tamen illa teg1;
cumque ita pugnaret, tamquam quae vincere nöllet,
victa est nön aegre pröditiöne sua.
Ut stetit ante oculös positö velamine noströs,
in tötö nusquam corpore menda fuit:
quös umerös, quales v1d1 tetig1que lacertös!
forma papillarum quam fuit apta premT!
quam castTgatö planus sub pectore venter!
quantum et quale latus! quam iuvenale femur!
 singula quid referam? n1I nön laudabile v1d1,
et nOdam pressf corpus ad Osque meum.
cetera quis nescit? lass1 requievimus ambö.
pröveniant mediT sic mihi saepe dies.
(Amores 1. 5. 1-10., 12-26.)

Szerelmi jelenet. Pompeii,

Vettiusok háza

A száműzetésben
B
Cum subit ill1us trTstissima noctis imagö
qua mihi supremum tempus in Urbe fuit,
cum repetö noctem, qua tot mihi cara re1Tqu1 1
labitur ex ocul1s nunc quoque gutta me1s.
1am prope lux aderat, qua me discedere Caesar
fTnibus extremae iusserat Ausoniae.
Nec spatium fuerat, nec mens satis apta parandT:
torpuerant longa pectora nostra mora.
Nön mihi servörum, comitis nön cOra legendT,
nön aptae profugö vestis opisve fuit.
Nön aliter stupu1, quam qu1 lovis Tgnibus ictus
vTvit, et est vitae nescius ipse suae.
Ut tamen hanc animT nObem dolor ipse remövit,
et tandem sensOs convaluere meT,

152
 adloquor extremum maestös abiturus a1111cös,
quT modo de mulüs Onus et alter erant.
Uxor amans flentem flens acrius ipsa tenebat,
imbre per indTgnas Osque cadente genas.
Nata procul Libyös aberat d1versa sub ör1s 1
nec poterat fatT certior esse 111e1.
Quöcumque aspiceres, luctus gemitusque sonabant,
förrnaque nön tacitT füneris intus erat.
(Tristia 1. 3. 1-22.)

1. Romulus legatös 1111sit ad vTcTnas gentes, quT societatem novö populö peterent. 2.
Dareus pontem fecit, quö cöpias suas traduceret. 3. Nemö fuit poeta, qu1 quemquam
meliörem, quam se arbitraretur. 4. Senex serit arbores, quae alteri saeculö prösint.

Augustus, az (m. Prirna Porta-i szobor (Róma Vatikáni Múzeum)

1

153
 SzóTÁROZÁSI SEGÍTSÉG
A exegerat - lásd az exigi5 3 igét
adaperta - adaperio 4 igéből
abliit - az igekötő levágása után ismert igét
látunk
orta - az orior 4 igét keresse
speret - coniunctivus!
reöncta - a recingo 3 igéből
multum - adverbium
sublit - ismert ige igekötős alakja
B adlerat - az igekötő leválasztása megmutatja
az alapigét
torpuerant - a torpeo és a torpesco igéből
egyaránt lehet
pectora - a pectus, -oris, n. főnévből
opislve - az ops főnév genitivusa + a -ve vá-
lasztó kötőszó
stupu1 - lehet a stupeo vagy a stupesco igé-
ből
MAGYARÁZATOK
mediam ... höram - ti. a nap közepén lévő
A óra, azaz dél
membra levanda - célhatározó a participi-
um értelme
mediö ... torö - az ágy közepére
fugiente ... Phoebö - metaforikus, Phoebus
a Nap istene
orta dies - ezúttal a dies nőnemű
est praebenda - praebenda est
qua ... speret - célhatározói mellékértelmű
vonatkozói mondat; lásd a nyelvtant!
tunica ... reöncta - egybetartozik
dividua (ti. tegente coma) - kettéosztott, két
ágban aláhulló
rara - ti. tunica, ritka szövésű, vékony,
könnyű
pügnabat ... illa - az infinitivus a pugnabat-
tól függ; az illa nominativus
cum ... pügnaret- okhatározói a cum, ezért
coniunctivus
154
tetig1 - lásd tanga 3
quam - mennyire! mily nagyon!
casügatus - melléknév, nem participium
quid referam? - minek? miért?; refero - itt:
előhoz, említ
ad Osque - egészen ... -hez
press1 - premo 3 igéből
requievimus - a requiesco 3 igénél keresse
ictus - lásd az 1c6 3 igét
convaluere - lásd a convalesco 3 igét
extremum - adverbiális használatú
abliturus - megint az eo 1re ige
modo - adverbium
acrius - lásd az acer, acris, acre melléknevet
Nata - főnév!
ablerat - a létige összetétele
aspiceres - aspicii5 3 igéből
füneris - lásd a funus, funeris, n. főnevet
quae vincere nöllet - következményes mel-
lékértelmű vonatkozói mondat; lásd a
nyelvtant!
ut stetit - ahogy(an)
quös, quales, quam, quantum, quale - kér-
dő névmások, illetve a quam adverbium;
felkiáltásban, mint a magyarban is: Mi-11
csoda vállakat láttam!"
apta - vonzata (amire alkalmas) általában ad
+ acc. vagy dat., itt infinitivus: prem1
quid referam? - jelentése: Minek monda-
nám? Ti. singula ,,A részleteket"
nüdam - ti. Corinnam
nil = nihil; nil nön - kettős tagadás, amely
11
határozott állítást fejez ki, tehát: "minden
pröveniant - kívánságot jelent (coniunct.
optativus)
medii dies - delek
cum subit és cum repetö - valahányszor
cara - plur. neutr. acc. ,,kedves dolgokat"
finibus extremae ... Ausoniae -Ausonia (ti.
Itália) szélének határairól
Nec spatium fuerat, nec mens satis apta
parandi - a parand, egyaránt tartozik a
spatiumhoz és a menshez (a gen. jelenté-
se: valamire, ti. szolgáló idő és lelkiálla-
pot); az apta nőnem sing. nom., formailag
a mens jelzője, vele van egyeztetve, mert
hozzá áll közelebb, de a spatium főnévhez
is tartozik. A paro ige itt tárgyatlan: ,,készü-
lődik"
longa ... mora - egybetartozik
servörum - a ciJra ide is tartozik
aptae ... vestis opisve - a ciJra ide is tarto- B
zik
lovis ignis - Jupiter tüze a villám
vílae nescius ipse suae - ,,maga sincs tuda-
tában annak, hogy él"
ut tamen hanc ... - mihelyt
nata - a költő lányáról van szó, aki az előz6
házasságából született
fati ... mei certior esse - értesülni, amir6!:
gen. (gen. memoriae)
aspiceres - jelentése: néztél volna; fömon-
dati használat, amely lehetőséget és általá-
nos alanyt fejez ki (coniunct. potentialis)

--------------NYELVTAN--------------

A vonatkozói alárendelő mellékmondatok

A vonatkozói alárendelő mellékmondat a főmondatnak valamely mondatrészével

kapcsolatban közöl új információkat. Formailag ezt a szoros függést a nemben,
számban egyeztetett valamely vonatkozó névmással fejezi ki: quT quae quod (aki,
ami, amely); qualis 2 (amilyen); quantus 3 (amekkora, amilyen nagy). Vannak olyan
vonatkozói határozószók, amelyeket nem egyeztethetünk: ubT (ahol), unde (ahon-
nan), quot (ahány, amennyi) etc. Módhasználat szempontjából kétfélék a vonatko-
zói mellékmondato k.

1. lndicativusszal állnak, ha tényt tartalmaznak.

Georgius tribunus pervenit ... in cTvitatem, quae dTcitur Silena.
Britanniae pars interior ab iTs incolitur, qui in Tnsula natT sunt ...

2. Coniunctivusszal állnak, ha valamilyen mellékértelmük van: cé( ok, következ-

mént megengedés:
Natura hominT rationem dedit, qua animus regeretur. -A természet észt adott az
embernek, hogy az irányítsa a lelkét. (cél)
Difficillimum est reperTre, quod sit ex omnT parte perfectum. - Igen nehéz olyan
dolgot találni, ami minden ízében tökéletes. (következmén y- fogalmát részlete-
sebben lásd a következő olvasmány nyelvtanában)
Amamus poetas, qui pufcherrimas fabula.s narrent. - Szeretjük a költőket, mint-
hogy igen szép történeteket mesélnek. (ok)
MT!ites nostrT, qui paucT essent, fortiter pugnabant. - Katonáink, jóllehet kevesen
voltak, bátran harcoltak. (megengedés)
Ilyenkor a vonatkozói kötőszó felbontható ut is, ea, id vagy cum is, ea, id féle
kapcsolattá. Azt, hogy melyik mellékértelem található az adott mondatban, csak
a mondat jelentése és a kontextus dönti el.

155
 Coniunctivusszal állhat akkor is a mellékmondat, ha szorosan függ egy acc. cum
inf.-tól, infinitivustól vagy coniunctivusos mondattól. Ez utóbbi jelenség az attractio
modi, vagyis a főmondat módja mintegy magához vonja a mellékmondat állítmá-
nyának módját, noha mellékértelem nem áll fenn. Meg kell jegyeznünk, ez a legrit-
kább eset, sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a fentebb taglalt mellékértelmek va-
lamelyike található meg a c:oniunctivusban.

FELADATOK

1. Pótolja az aránypár hiányzó tagját!

videbant: viderent = ................ : vidissent; parant: ................ = parabant:

paraverant; potest: possit = poterat: ................ ; dabis: daberis = dabas:

................ , refert: referat = ................ : referret, est: ................ =eram:

fueram

2. Tegye a jelzős kifejezéseket egyes számból többesbe, vagy fordítva!

partis apertae ................ , quale lumen ................ , ................ , iuvenale femur

................ , ................ , corpora nostra ................ , ................ , imaginibus

tristibus ................ , ................ , taciti funeris .............. ..

3. Milyen határozót vagy jelzőt fejeznek ki az alábbi esetek?

ictus !ovis ignibus, eius generis multitudo,
puella victa est proditione sua, satis dictu,
superiore anno fuerat consul, pauci ordinis senatorii,
hanc post rem gestam non multis diebus

4. Egyeztesse a zárójelben álló névmásokat a megadott főnévvel!

noctis (tatus 3) ................ , pectus (a/ius alia aliud) ................ , ................ , cor-

pora (qui quae quod) ................ , ................ , latera (qualis 2) ................ ,

................ , silvae (is ea id) ................ , ................ , ................ , aestus (idem

eadem idem) ................ , ................ , ................ , ................ , pectore (ipse ipsa

ipsum) ................ , partis (a/ter altera alterum) .............. ..

156
 5. Puer renuntiavit, quid vidisset.
a. Milyen típusú alárendelésről van szó?
b. Változtassa meg a mellékmondat állítmányát úgy, hogy a főmondathoz ké-
pest egyidejűséget, illetve utóidejűséget fejezzen ki!
e. Alkossa meg az egyidejű, előidejű és utóidejű mellékmondatokat jelen ide-
jű főmondattal is: Puer renuntia( quid ...

6. Adja meg a hiányzó alakokat! (A mellékneveket melléknévként, az adver-

biumokat pedig adverbiumként kell fokozni!)

celeriter

plurimus

sanctior

nobilis

iuvenalius

facile

7. Pyrrhus király megpróbálta legyőzni a rómaiakat. A háború előtt jóslatot

kért Delphoiból. A következő választ kapta:
Rex, tibi dico te Romanos vincere posse.
a. Magyarázza meg a jóslat nyelvi kétértelműségét!
b. Alakítsa át két egyértelmű mondattá!
8. Fordítsa latinra!
1. i')ugustus megparancsolta, hogy Ovidius hagyja el a várost. 2. A nap felkelt.
3. Ugy tűnik, semmi sem biztonságos. 4. Miután becsukta az ablakot, Ovidius
aludni (dormire) kezdett. 5. A lány nem akart győzni. 6. A fény alkalmas (aptus
ad+ acc.) az írásra. 7. Pompeius követeket küldött, hogy azok (quí) a békéről
tárgyaljanak.

157
 111./4.

Alkibiadész és az athéniak
Az alábbi két Cornelius Nepostól származó
történet a görög történelem egyik legellent-
mondásosabb szereplőjéről 1 Alkibiadészröl
szól. Az ő tanácsára kezdtek bele az athéniek a
balsikerű és végzetes következményekkel járó
szicíliai hadi vállalkozásba, melynek döntő je-
lentősége volt abban 1 hogy a peloponnészoszi
háború az athéniek számára oly megalázó ve-
reséget hozott. Cornelius Nepos így jellemzi
hősét az életrajz elején:
Az athéni Alcibiades, Clinias fia olyan volt,
11

mintha a természet rajta próbálta volna ki erejét,

hogy mivé képes formálni. Mert a róla megemlé-
kező történetírók egybehangzóan állítják, hogy
nem volt ember, aki hibák vagy erények dolgában
felülmúlta volna. Roppant tekintélyes állam fia
volt, rendkívül előkelő családban született, s vala-
mennyi kortársa közül neki volt a legvonzóbb kül-
seje. Ha a helyzet úgy kívánta, munkabíró volt és
kitartó; de mihelyt kikapcsolódott és semmi oka
nem volt rá, hogy elméjét fárassza, fényűzővé,
szerte/enné, szeszélyessé és féktelenné vált, úgy-
hogy mindenki megütközött rajta, miként lakozhat
Alkibiadész portréja (Koppenhága) egy és ugyanazon emberben ekkora ellentmon-
dás, miként lehetséges ilyen ellentétes természet.
Pericles házában nőtt fel, tanítómesteréül pedig Socratest választották. Olyan apóst mond-
hatott magáénak, mint Hipponicus, a leggazdagabb férfi mindazok között, akik görög nyelven
beszéltek. Ezért, még ha szabadjára engedte volna is képzeletét, akkor sem tudott volna több
jót kigondolni magának, sem pedig nagyobb dolgokra szert tenni, mint amilyenekkel őt a ter-
11
mészet és a szerencse elhalmozta. (Alcibiades 1-2.; ford. HAVAS LÁSZLÓ)

Alkibiadész száműzése

A Bellö Peloponnesiö huius cönsiliö atque auctöritate Athenienses bellum

Syracusan1s ind1xerunt, ad quod gerendum ipse dux delectus est, duo praeterea
collegae daü N1cias et Lamachus. ld cum appararetur, prius quam classis ex1ret 1
accidit, ut omnes Hermae qu1 in oppidö erant, deicerentur. Hoc cum appareret
1
 nön sine magna multöru m cönsensiöne esse factum, quae nön ad
pnvatam , sed
publica m rem pertiner et, magnus multitud ini timor est iniectus, ne
qua repenüna
vís in civitate existeret, quae libertate m opprime ret populi. Hoc maxime
convení re
in Alcibiad em videbatur, quod et potentio r et maior, quam privatus
existimabatur.
Höc crímine in cöntiön e ab inimicís compell abatur. Sed instabat tempus
ad bel-
lum proficís cendi. lnimící verö eius quiesce ndum in praesenti, quia
nocerí nön
posse intellege bant, et illud tempus exspect andum decreve runt,
quö exisset, ut
absentem aggrede rentur; itaque fecerun t. Nam postqua m in
Siciliam eum
pervenisse credide runt, absentem, quod sacra violasset, reum fecerun
t. Qua de re
cum eí nuntius a magistratO in Siciliam missus esset, ut domum ad
causam dTcen-
dam redíret, essetque in magna spe prövinc iae bene adminis trandae
, nön parere
nöluit, etin trireme m, quae ad eum deporta ndum erat missa, ascendi
t. Ha.e Thurios
in ltaliam pervectus, multa secum reputans de immode rata cívium
suörum licentia
crudelit ateque erga nöbiles, Otilissimum ratus ir_:opendentem evítare
tempes tatem,
clam se a custödibus subduxi t, et inde primum Elidem, dein Thebas
venit.
(Alcibiades 3-4.)

A diada lmas hazatérés

Tanta fuit omnium exspectatiö videndi Alcibiadis, ut ad eius trireme
cönflue ret, proinde ac si sölus advenisset. Sic enim populö erat
m vulgus B
persuasum et
adversas superiöres et praesentes secundas res accidisse eius opera.
ltaque et Sici-
liae amissum imperiu m et Laceda emoniö rum victörias culpae suae
tribuera t, quod
talem virum e cívitate expulissent. Neque id sine causa arbitrar i videban
tur. Nam

Athén, Akropolisz, a Parthenon nyugati homlokzata

159
 postquam exerc1tu1 praeesse coeperat, neque terra neque mari hostes pares esse
potuerant. Hic ut e nave egressus est, quamquam Theramenes et Thrasybulus
e1sdem rebus praefuerant, simulque venerant in Pfraeum, tamen Onum omnes illum
prösequebantur, et, id quod numquam antea 0s0 venerat nis1 Olympiae victöribus,
corönís aurefs aeneísque vulgö dönabatur. lile lacrimans talem benevolentiam
cTvium suörum accipiebat remin1scens pr1stin1 temporis acerbitatem. Postquam in
astu venit, cöntiöne advocata sic verba fecit, ut nemö tam ferus fuerit, qu1n eius
casum lacrimaverit, inim1cumque i1s se ostenderit, quorum opera patria pulsus fue-
rat, proinde ac s1 alius populus, nön ille ipse, quf tum flebat, eum sacrilegi1 dam-
ndvisset. (Alcibiades 6.)

C 1. Pompeius paulö ante ex castr1s fugientes suös cönspexerat. 2. Galli vicü silere
solent, canere victöres. 3. Senatus metuit, ut urbs obsessa impetum sustinere pos-
set. 4. Audiö vöces eörum, qu1 verer1 videntur, ut habeant satis praesidi1 ad cönsilia
vestra transigenda. 5. Homines avar1 semper ti ment, ne sibi pecunia rapiatur. 6. Post
da.dem Cannensem Röman1 timebant, ne Hannibal statim Römam urbem aggre-
deretur. 7. Pericles tanta prudentia erat, ut Athenienses cönsili1s eius tr1ginta annös
parerent. 8. Numerus stellarum tantus est, ut nemö eas narrare possit. 9. Qu1 fit,
Maecenas, ut nemö contentus v1vat? 10. Homö ad altiöra na.tus est, quam ut servus
corporis sít. 11. Röman1 numquam castra collocaverunt, qu1n vallö fossaque
fümarent.

SzórÁROZÁSI SEGÍTSÉG

A delectus est - a szótárban két de/iga igét ta-
lálunk, ez a supinum tő azonban csak az
egyikből származhat
appara[retur - vigyázzunk az imperfectum
tőre - ez az ige 1. coniugatiós. Ne keverjük
össze a szövegben később szereplő appa-
reo 2 igével!
ex[íret - az igék előtagjának (praefixum) levá-
gása segít az alapszó megtalálásában
accidit - (cado) személytelen jelentésben
deicerentur - Ill. coniugatiós -re- módjel
előtt lehet mássalhangzós vagy rövid -i tő.
Pl. díceretur - dícö; deiceretur - deiciö
esse factum - a facio ige passzívumát a f,o fe-
jezi ki - tehát ebből kell levezetni
abs[entem - a létige előtaggal (praefrxum)
összetett alakjaiból képezhető part. impf.;
az abs az a-ab praepositio összetételek-
ben előforduló mellékalakja
pervectus - perveho-ból
ratus - reor-ból

egressus est - egredior igéből

B pulsus - pello igéből
vulgö - adverbium

cönspexerat - a conspicio 3 igéből

e quí fit, Maecenas - a qu, jelentése: hogyan?,
mi módon?

160
 Magyarázatok
huius cönsiliö atque auctöritate - ti. Alcibiadis
accidit, ut ... deicerentur - az accidit után
következményes alárendelő mellékmon-
dat áll; állítmányát kijelentő móddal for-
dítsa magyarra! Lásd a nyelvtant!
Herma - az ókorban elterjedt szobortípus.
Alapja négyoldalú hasáb, tetején mellszo-
bor. A két kar a hasáb oldalaihoz simul
nön sine s majd később nön parere nöluit -
tagadó értelmű szavak tagadása, azaz ket-
té5s tagadás határozott állítást fejez ki!
multörum - nem áll jelzett szó mellette; jelenté-
se ilyenkor 1. ha hímnemű: sokan sokaV;
11
11
1 ,1
2. ha semlegesnemű: "sok minded'. Ugyan-
így omnes - mindenki, omnia - minden
ne qua repentina vis ... existeret - lásd a
nyelvtani magyarázatot (verba timendi)!
et ... et - mind ... , mind ...
existimabatur - alanya Alcibiades
höc crimine - ti. hogy felbujtott a hermák
ledöntésére
in cöntiöne - tehát nem a bíróságon jelen-
tették fel, hanem a népgyűlésen hangoz-
tatták vádjaikat
Tanta fuit ... exspectatiö, ut ... vulgus
cönflueret - következményes alárendelő
mellékmondat (lásd a nyelvtant!), állítmá-
nyát magyarra kijelentő móddal fordítsa!
proinde ac si - mintha csak
persuasum erat - személytelen kifejezés:
,,meggyőződése volt", 11 biztos volt benne";
akinek meggyőződése: dativus, ami meg-
győződése: acc. cum inf.
tribuö + dat. finalis (lásd a nyelvtant!) - ,,vala-
minek tulajdonít", 11valamit valakinek/valami-
nek betud, felró"; tribuerat - alanya populus
quod ... expulissent - okhatározói aláren-
delő mellékmondat (quod = mivel, mint-
hogy); lásd a nyelvtant!
videbantur - alanya: populus, értelem szerinti
egyeztetés. Gyűjtőköznevek esetében (po-
pulus, vulgus, multitudo etc.) egyes és többes
számot egyaránt használhat a latin; ha egyes
számot használ, grammatikailag egyeztet, ha
többes számot, értelem szerint (hiszen a tö-
meg sok egyedből áll). Ez utóbbit nevezzük
é1telem szerinti egyeztetésnek, latin szakki-
fejezése: constructio ad intellectum.
161
compellabatur - alanya Alcibiades A
in praesenti (ti. tempore) - jelenleg
intellegebant noceri nön posse - ti. eum
exisset - eúvisset
ut absentem aggrederentur - célhatározói
alárendelő mellékmondat az exspectan-
dumtól függően, fordítsa az igét magyarra
felszólító móddal!
quiescendum, exspectandum - ti. ess e
quod sacra violasset - az állítmány megszo-
kottabb alakja: violavisset; a quocf (,,mivel,
minthogy") pedig véleményes okhatcíroz{;i
kötőszó, ezért van utána coniunctivus
reum fecerunt - bevádolni; akit amivé le-
szek: kettős accusativus
qua de re - relatív mondatfűzés
ei nüntius missus esset - ti. Alcihiadi
ut domum redfret - célhatározói mondc1L,
állítmányát fordítsa felszólító móddal!
essetque in magna spe - ti. még minclig
Alcibiades, 11 bár nagy volt a reménye";
amire: gen. ohiectivus
tempestas - itt nem konkrét értelemben ·
11 baj" 1 11 megpróbáltatás"
pares - ti. Atheniensihus
üsü venerat - történt, megtörtént
victöribus - dativus
astu - nem ragozható 1 itt acc.; görög szó: a
latin oppidum helyett áll
sic verba fecit, ut ... - következményes alá-
rendelő mellékmondatot vezet be az ut
állítmányát fordítsa kijelentő móddal; láscl
a nyelvtant!
sic verba fecit, ut nemö tam ferus fuerit,
quin eius casum lacrimaverit inimicum-
que iis se ostenderit - a következményes
mellékmondat időhasználatáról lásd a
nyelvtant!
ille ipse - éppen az
sacrilegii damnavisset - szentségtörés
miatt elítélték a sacrilegiT genitivus,
amely mellől elmaradt egy főnév ablativu-
sa, pl. uimine. Tehát tulajdonképpen: "a
szentségtörés vádja miatt elítélni". A vá-
dolást, illetve elítélést kifejező szavak nwl-
lől gyakran hiányzik az ablativusban álló
szó, e hiányos genitivus neve: genitivus
cnm1nts.
-------------NYELVTAN-------------

A verba timendi

A félést jelentő szavak (timeö, metuö, horreö, illetve timor, metus stb.) a latinban
a beszélő óhaját fejezik ki: timor, ne repenUna v1s existeret tulajdonképpen azt je-
lenti: 11 az a félelemteljes óhaL hogy ne keletkezzék olyan erő". Ezért a félelmet ki-
fejező szavak (verba timendi) után anyanyelvünk szempontjából nézve fordítva
használjuk a latin kötőszavakat: timeö, ut - félek, hogy ne(m), timeo, ne - félek,
hogy (vö. C 3-6.). A verba timendi után coniunctivusos mellékmondat követke-
zik, amit hagyományosan célzatos alanyi vagy tárgyi mellékmondatnak nevezünk.
(Erről a mondatfajtáról lásd a nyelvtant később!) Allítmányát kijelentő móddal for-
dítjuk magyarra.

A következményes alárendelő mellékmondat

Tanta fuit exspectatiö, utad eius triremem vulgus conflueret - Oly nagy volt a vá-
rakozás, hogy ...

Ezt a mellékmondattípust a latinban következményes mellékmondatnak nevez-

zük. A~ következményes mellékmondat a főmondat következményét, hatását jelöli
meg. Altalában nem a főmondat egészéhez, hanem egy-egy mondatrészhez kap-
csolódik. (A magyar nyelvtanban nem beszélünk önálló következményes mondattí-
pusról. Ezt ~ mellékmondattípust magyarul a köv~tkező példák alapján képzelhet-
jük el: Pl. Ugy elesett, hogy nem tudott felállni. Ugy ír, hogy nem lehet elolvasni.
Olyan kicsi, hogy nem éri el a kilincset. Olyan sok tízórait evett, hogy nem tudott
ebédelni stb. A magyar nyelvtan szerint az ilyen mondatok többnyire következmé-
nyes melléktartalmú hasonlítói mondatok.) A következményes mellékmondat fő­
mondata tehát azt fejezi ki, hogy egy cselekvés olyan módon megy végbe, hogy ...
vagy egy tulajdonság olyan mértékben érvényesül, hogy ... stb.
Ezeket a mondatokat a kötőszó-utalószó párról ismerhetjük fel. A következmé-
nyes összetétel főmondatában leggyakoribb utalószavak: s1c1 ita, tam, adeö, talis,
tantus. (Mint látjuk, ezek az utalószavak vagy rámutató tartalmú adverbiumok, vagy
mutató névmások.) Az állító kötőszó mindig ut Chogy'J a tagadó ut non ( hogy 11

nem"), vagy tagadó főmondat után qu1n Chogy ne{m]"); (B rész utolsó mondata;
11. mondat a C részben). A következményes mellékmondat állítmánya mindig
coniunctivusban áll, a consecutio temporumnak megfelelően, de azzal a megszo-
rítással, hogy elő- és utóidejűséget nagyon ritkán használ. Van egy különleges helyzet,
ugyanis főmondati múlt idő után az elvárható praet. impf. coni. helyett elég gyak-
ran praes. perf. áll: sic verba fecit, ut nemö tam ferus fuerit, qu1n eius casum
lacrimaverit inim1cumque i1s se ostenderit. Megfigyeléseink szerint ez jobbára ak-
kor történik meg, ha a szerző a mellékmondat tartalmát valamilyen oknál fogva kü-
lönlegesnek, váratlannak, kiemelendőnek tartja.
Következményes értelmű lehet a vonatkozói mellékmondat is (1. 111/3. olv. nyelv-
tanát), ilyenkor a vonatkozó névmást felbonthatjuk egy ut is stb. kapcsolattá.

162
 Következményes mellékmondat áll a latinban a következő kifejezések után is:

est, ut - van (úgy), hogy

accidit, ut - úgy esik, hogy
fit, ut - előfordul (az), hogy
mos est, ut - az a szokás, hogy
!ex est ut - az a törvény, hogy stb.

A coniunctivust magyarra kijelentő móddal fordíthatjuk, kivéve a tagadó főmon­

datokat: Fiert non potest, qu1n proficiscar. - Nem lehetséges, hogy ne utazzam el.
Nemo fuit tam fortis, qu1n rei novitate perturbaretur. - Senki sem volt annyira fxí-
tor, hogy a helyzet újdonsága meg ne zavarta volna. A felszólító vagy feltételes mód
használata itt magyar nyelvi sajátosság.

Az okhatározói mellékmondat
Az okhatározói mellékmondat a főmondatban kifejezett cselekvés okát jelöli
meg.
Miért? mi okból? kérdésre felel.

Legfontosabb kötőszavai: indicativusszal: quod (ne tévesszük össze a vonatko-

zó névmás semlegesnemű alakjával), quia, quoniam; coniunctivusszal: cum (cau-
safe).
Pl. Hoc maxime convenfre in Alcibiadem videbatur, quod et potentior et maiot~
quam prtvatus eústimabatur.
Qua de re cum e1 nuntius a magistratu in Siciliam missus esset, non parere noluit.

lndicativusszal álló kötőszavak után akkor használhat coniunctivust a szerző, ha

azt akarja érzékeltetni, hogy nem biztos tényről, hanem a főmondat (logikai) alanyá-
nak vagy saját magának a véleményéről van szó. Pl.
Lacedaemoniorum victorias cufpae suae tribuerat, quod talem virum e övitate
expulissent.
Afcibiadem reum fecerunt, quod sacra violasset.

A participium coniunctum

A participium igei eredetének következtében gyakran nem puszta jelző a latin

mondatban, hanem egy egész mellékmondat jelentését sűríti magába. Alakilag
ilyenkor is egyeztetjük nemben, számban, esetben azzal a szóval, amelyre vonatko-
zik, de nem jelzővel, hanem határozói igenévvel vagy önálló mellékmondattal for-
dítjuk magyarra. Ezt a szerkezetet participium coniunctumnak nevezzük. A partici-
pium coniunctum bármely, névszóval kifejezett mondatrészhez kapcsolódhat. A
part. perfectum az állítmányhoz képest előidejűséget (és szenvedő tartalmat), a part.
imperfectum egyidejűséget (és cselekvő tartalmat) fejez ki, mint az ablativus abso-
lutusos szerkezetekben.

163
 Caesar unum diem rei frumentariae causa moratus Corf1nium contendit. - Cae-
sar, miután egy napot az élelem beszerzésére fordított, Corfiniumba vette útját.
Athenienses ovantes ac gratulantes Alcibiadem acceperunt. - Az athéniek ujjongva
és szerencsét kívánva fogadták Alkibiadészt.
Különösen gyakori az alanyhoz kapcsolódó participium coniunctum. Ennek felis-
merését az nehezíti, hogy ilyenkor néha nem látunk jelzett szót a jelző mellett, ab-
ból azonban, hogy alanyesetben áll, világossá válik, hogy az alanyra vonatkozik. Az
A szövegben szereplő következő mondatban három ilyen participium coniunctu-
mot is találunk:
Hac Thuriös in ltaliam pervectus, multa secum reputans de immoderata övium
suörum licentia crCidelitateque erga nöbiles, Citilissimum ratus impendentem evitare
tempestatem clam se a custödibus subduxit ...
Participium instans (főképp az aktív) is előfordul participium coniunctumként.
Gyakran célhatározóval fordítjuk magyarra: Söpio in Africam traiecit Carthaginern
deletürus. - Scipio átkelt Afrikába, hogy Karthágót elpusztítsa.

(Afcibiades) se subduxit

~
pervectus reputans ratus
,} ,} ,}
in ltaliam multa Otilissimum (esse)
de licentia
crudelitateque

Esettan

A dativus finalis
praesidiö in castel/Js fuerant, culpae suae tribuerat
Célhatározót kifejező dativus, mely azt mondja meg, hogy minek, milyen cél-
ra van, szolgál a dolog. Arról ismerhető fel, hogy mellette igen gyakran létige á!I.
További igék, melyek mellett gyakran fordul elő: do (adni), mitto (küldeni), tribuo
(tulajdonítani, felróni), veniö (jönni). Gyakran áll mellette még egy dativus, annak ki-
fejezésére, hogy kinek javára-kárára folyik a cselekvés: 06 tibi hunc librum dönö.
Ezt a könyvet ajándékba adom neked.

- 164
 FELADATOK

1. Tegye a zárójelben álló igéket ugyanabba az alakba, amelyben a mellettük

levők állnak!

mittant (no/o) ................ , veniat (dono) ................ ,

exivisset (absum) ................ , advocaris (accipio) ................ ,

egrederis (arbitror) ................ , egredieris (arbitror) ................ ,

reretur (utor) ................ , noceri (ascendo) ............... .

2. Fejezze ki jelzős szerkezettel!

Pl. homo, qui venit - homo veniens

a, vis, quae opprimit libertatem

b, pueri, qui capiunt

e, classis, quae exit

d, Hermae, qui deiecti sunt

3. Egészítse ki a táblázatot!

hová? hol? honnan?

in ltalia

domo

Thuriis

in Siciliam

Aquinco

4. Milyen eset milyen használata?

1. huius consilio atque auctoritate Athenienses Syracusanis bellum indixerunt,
2. bello Peloponnesio Athenienses bellum indixerunt, 3. spes provinciae bene
administrandae, 4. culpae suae tribuerat, 5. hostes neque mari neque terra
praecellere potuerant, 6. coronis aureis donabatur, 7. sacrilegii damnaverunt,
8. Alcibiades ab inimicis compellabatur

165
5. Alakítsa át a szöveg következő mondatait úgy, hogy. a Cornelius Nepos dicit
kifejezéstől függjenek!

Cornelius Nepos dicit. ..

1. bello Peloponnesio huius consilio atque auctoritate Athenienses bellum
Syracusanis indixerunt
2. duo praeterea collegae dati sunt
3. magnus multitudini timor est iniectus
4. Alcibiades hoc crimine ab inimicis compellabatur
5. instabat tempus ad bellum proficiscendi

6. Alakítsa át a következő mondatokat úgy, hogy az Alcibiades timebat kifeje-

zéstől függjenek.

Pl.: Alcibiades timebat, - omnes Hermae deiciuntur = Alcibiades timebat, ne

omnes Hermae deicerentur.
1. Athenienses Syracusanis bellum indicunt.
2. provinciam non bene administrant.
3. repentina vis oppressit libertatem populi.
4. nuntius a magistratu non est missus.

7. Az A szöveg alábbi részletében praefixummal összetett igéket talál. Keresse

meg a szótárban az alábbi igék praefixum nélküli alakjait! Vizsgálja meg,
hogyan változtatta meg a jelentésüket a praefixum ( ·
)llud tempus exspectandum decreverunt, quo exi~seC ut .absentem aggtede-
rentur." ·

8. Fordítsa latinra!
1. Akkora volt az athéniek kegyetlensége, hogy Altibia.desnem tudta elviselni
(tolerare). 2. Alcibiadest, míg távol volt, bevádo:!téik/Jlénségei: ·3. Alc:ibiades
sokat töprengett polgártársai kegyetlenségéről. 4·_ ;Al~ibiades,: m'.iután kilépett a
hajóból, meglátta a tömeget. 5. Ellenfelei aztgpnp(;)ltéi~,·:hngy Alcib.iadefi már
megérkezett Szicíliába. 6. A hermák ledöntésénefvádja "

166
 111./5.

Alábbi szövegeink a 111/2. olvasmányhoz hasonlóan Caesar CommentariT de bello övtf, e.

művéből származnak.
Pompeius stratégiai hibákat követett el a háború első szakaszában, amikor elhagyta Rómát,
és meg sem próbálta ott összpontosítani erejét. Az akkor már öregedő hadvezér a háború so-
rán mindvégig védekezett, s nem tudta magához ragadni a kezdeményezést. Caesar ezt hasz-
nálta ki, és részenként semmisítette meg ellenfele csapatait. A döntő ütközetben az hozta
meg Caesar számára a győzelmet, hogy tartalékcsapatait szokatlan módon nem általános tar-
talékként használta, hanem a csata második szakaszában oldalról megtámadta velük a szám-
beli fölényben lévő pompeianus sereget. (Lásd a túlodali térképet!) Mai ismereteink szerint
Caesar adatai nem egészen megbízhatóak. Hogy saját hadvezéri kiválóságát kiemelje, eltú-
lozza a pompeianusok túlerejét, illetve kicsinyíti saját katonai veszteségét a sorsdöntő csatá-
ban.
Pompeius látva, hogy lovasságát szétverték, sorsukra hagyta legióit, és először Görögor-
szágba, majd onnan Egyiptomba menekült. Itt Ptolemaiosz, egyiptomi király emberei orvul
megölték: ehhez Egyiptomban élő elzüllött római zsoldosokat használtak fel eszközül.

A pharszaloszi csata vége

Caesar prfma IOce omnes eös, qu, in monte cönsederant, ex superiöribus loös in A
planitiem descendere atque arma pröicere iussit. Quod ubf sine recOsatiöne
fecerunt, passfsque palmfs pröiectf ad terram flentes ab eö salOtem petfverunt,
cönsölatus cönsurgere iussit, et pauca apud eös de lenitate sua locOtus, quö minöre
essent timöre, omnes cönservavit, mflitibusque sufs commendavit, ne quf eörum
violaretur, neu quid suf desfderarent. Hac adhibita dfligentia ex castrfs sibi legiönes
alias occurrere et eas, quas secum dOxerat, in vicem requiescere atque in castra
revertf iussit, eödemque die Larfsam pervenit.
ln eö proeliö nön amplius ducentös mflites desfderavit, sed centuriönes, fortes
virös, circiter XXX amfsit. Ex Pompeianö exercitO circiter mflia XV cecidisse videban-
tur, sed in deditiönem venerunt amplius mflia XXIIII (namque etiam cohortes, quae
praesidiö in castellfs fuerant, sese Sullae dediderunt), multi praeterea in ffnitimas
övitates refügerunt; sfgnaque mflitaria ex proeliö ad Caesarem sunt relata CLXXX et
aquilae VIIII.
(Ill. 98-99.)

167
 ~~ !tegyek hegyek /tegyek
,,,,//1,, -~
_'33 ~ '•1,//1 ///r,.
'' 111(11

f~ '§
~/ 111/11'
,,,.,,, '"""•, .. ,,, .,,,,,,,,,,,,,
% %.í---'-'-W."------, 111
//JJllt''
/!(( ,11 111 ·,,,1„11,.

//11/1(/llfl''

~ 1 Pomperus tabora l11111111111111111111n11111'''

.::::::: // . ,- , ,, % Pompeius tábora elus tábora IIJll)il) 11
~
1
D , ' Ili\ 111\\l\\\\\\
~011;111,/~
1\/1111111111111111\\\\I\\I
n 11111' ~//,/{~ \' 7111/ //)11 I) \j 1\ \ i\\ \1 \i 11 \i 111111 ! 11 II\\\ \\ \\ 1\ \ \\\\\\\'
\\\\\l\\llllllll/11/1////11/llll\\\\\\\\\\\\
l////t1IIJJIIII\\\I. '/;11;;////lli\ \\\\\llllllll lll/l//11111111p1\\I\\\\\ J

az erődítés vonala az erődítés vonala az erödít és vonala

~
gyalogság (3 vonal) ;~
,o
,.31 I::::: _: 1könnyűlovasság '0
,.31
~ I 'Í ~;;,~~~~;~,~ ],! ~ == ~ Ü)
o;;-;-:-,

~~3
,0
-, ~ b0
~
~ 0
~
~ <:i!
.&
-&
c5 c5
.
~ jcaesarj
~ könnyűlovasság tartalék ~ Caesa 1:
gyalogság lovassaga
-.i.. - CD
0) ~ta~~~ék gyalogság
OJ ~ i a r l a acíes)
1 Caesar/ G) Pompeius lovassága Caesar quclfla acies-e
és könnyűfegyverzetű megfutarnítja
előnyomulása Pornpeius lovasságát
,~\\\\\\1///1;/, \\'\\\\ \ti Il//111;
i\\\\1//11/IÍ~ ~ Caesar létszámban ~
és hátulról bekeriti ~ /..;;
~~ ~ -~

~
1/
\!:J
alulmaradt lovassága :}f-
~ ~
~
Pompeius seregét
~
# ~:;::::--
G) Crastínus vezeti .~

2 ~
-:? % ::_:_jf ~ (1) Caesar beveti
az előnyomulást
-- ~
visszavonul
tertia acies-ét
g ~
dombok Q) Caesar tadalék -jjj- dombok és a két irányból jjf dombok
--
:I ~
~
gyalogsága
(quarla acies) éketjf
~
.:g::
megtámadott
J
~
~
s

.
pompeiánusok
á% ~~ ver Pompeius ;§ ~> ~ #
':Jí;;; # • lovasságába
-
'.:%,
/1/, <''
:--....::2-::::- •
megfutamodnak
1:'//; '-,~
~
I/JJ/11\\\\\\\~' IJJ//11\\\\\\\'\
A csatát megelőzoen: Pharsalus A két hadsereg
1/J;;; 11) 1\\\\\\\'\ Pharsalus
Pompeius veresége Pharsalus
Crastinus előnyomulása megütközik

A pharszaloszi csata hadrendje

 Pompeius halála
Ibi casu rex erat Ptolemaeus, puer aetate,
magn1s cöpi1s cum soröre Cleopatra bellum
gerens, quam pauös ante mensibus per suös
propinquös atque am1cös regnö expulerat;
castraque Cleopatrae nön longö spatiö ab
eius castr1s distabant. Ad eum Pompeius
m1sit, ut prö hospitiö atque am1citia patris
Alexandr1a reciperetur, atque illius opibus in
calamitate tegeretur. Am1ö regis, qu1 propter
aetatem eius in pröcuratiöne erant regn1, s1ve
timöre adducü, ut postea praedicabant, sol-
licitatö exercitu regiö ne Pompeius Alexan-
dr1am Aegyptumque occuparet, s1ve
despecta eius fortuna, ut plerumque in
calamitate ex am1ös inim1ö existunt, h1s, qu1
erant ab eö miss1, palam llberaliter responde-
runt, eumque ad regem venfre iusserunt. lps1
clam cönsiliö in1tö Achillam, praefectum
regium, singular1 hominem audacia, et L. Pompeius Magnus mellszobra (Koppen-
Septimium, tribunum m1litum ad interficien- hága)
dum Pompeium m1serunt. Ab h1s llberaliter
ipse appellatus et quadam nötitia Septim1 pröductus, quod bellö praedönum apud eum
ördinem duxerat, naviculam parvulam cönscendit cum pauös su1s: ib1 ab Achilla et
Septimiö interficitur. ltem L. Lentulus comprehenditur ab rege, et in custödia necatur.
(Ill. 103-4.)

1. Omnes öves boni optant, ut res publica v1vat, crescat, flöreat. 2. Medicus mihi C
persuasit, ut coüdie ambularem. 3. Orpheus deös 1nfernörum örabat, ut sibi
Eurydicen redderent. 4. Marcellus militibus commendavit, ne quis Archimedem
interficeret. 5. Legum serv1 sumus, ut liberi esse poss1mus. 6. Magister exempla
narrabat, quö facilius discipuli rem intelligerent. 7. Atticus ltaliam reliquit, ne contra
Sullam arma ferret. 8. Ut sementem feceris, ita metes. 9. Ut de ali1s iudicabis, ita
ali1 de te iudicabunt. 10. Ut haec cögnöv1, statim cönsilium meum mutavL

· ·SzóTÁROZÁSI SEGÍTSÉG

cönsederant - consTdi5 igéből ci5nsola I tus - Ne feledjük, az 1. coniugatiós A

pass1s - két ige supinum tövéből is levezet-
hető: patio"1 illetve panda. Itt csak az
utóbbinak van értelme
expulerat - az expelli5 igéből
opibus - az ops főnévből
igék szótárban megadott egyes szám elsó
személyében az -6 személyrag előtt nem
látszik az -a tő!
re l lata - a fero igéből
praedica I bat - 1. coniugatiós, ne tévesszük
össze a praedTci5 3 igével! B
Achillas, -ae, m. - személynév

169

..
 Magyarázatok
A ubi - itt időhatározói kötöszó
pröiecti, flentes - az időhatározói mellék-
mondat alanyára vonatkozó (ti. a hegyröl
lejövő katonák) part. coniunctumok, for-
dítsuk határozói igenévvel őket! Az első
participium passzív, de visszaható értelmű:
)eborulva".
cönsölatus (eös) cönsurgere iussit - iubeo
után acc. cum inf. következik
cönsölatus, locütus - a főmondat itt ki nem
tett alanyára (Caesar) vonatkozó part.
coniunctumok (Caesar mint jelölt alany
csak az előzö mondatban szerepelt)
pauca - semlegesnemű plur. acc.: "egy ke-
veset", "néhány szót"
quö minöre essent timöre - célhatározói
értelmű vonatkozói mellékmondat;
minore timore: abl. qualitatis = minus
timerent; quo - "hogy ezáltal"; lásd a
nyelvtant!
longö spatiö - ablativus mensurae a dista-
B bant mellett
m1sit - elmaradt a tárgy, értsük hozzá:
!egatos
prö hospitiö atque amicitia patris - patris
alatt az előző egyiptomi uralkodó értendő,
aki a mostaninak apja volt, s vele Pom-
peius jó kapcsolatot tartott fenn
Amici regis - a főmondat beékelések nélkül
a következő: AmTó regis ... sTve timore
adducU ... , s1ve despecta eius fortuna ...
hTs ... !Tberaliter responderunt
adducfi - part. coniunctum (ti. amTc!)
ne ... occuparet - célzatos mellékmondat a
timore ablativus tartalmát magyarázza;
Eurydicen - görögös accusativus
e quö ... intelligerent - célhatározói aláren-
delő mellékmondat; quo - "hogy ezáltal";
lásd a nyelvtant!
170
commendavit - itt: )elkére kötötte, meg-
hagyta"
ne ... violaretur, neu ... desiderarent - a
commendavittól függő célzatos tárgyi alá-
rendelő mellékmondatok; állítmányaikat
fordítsa magyarra felszólító móddal! (Lásd
a nyelvtant!)
desiderarent - ti. a fogságba esett katonák;
az ige jelentése itt és alább még egyszer:
11elveszít"
ne quid sui - su, gen. part. - a magukéból,
azaz: ami az övék
in vicem - (így is: invicem) "viszont, fordít-
va"
amplius - több, mint
XXIIII - = XX/V; kétféle írásmóddal jelölhet-
jük a négyes számot, éppúgy, mint lejjebb
a kilencest: Vl/11 = IX.
Sulla - nem azonos a híres politikus hadve-
zérrel
lásd a nyelvtant itt és az előző olvasmány-
nál isl
sollicitatö exercitü ... - rendezze: ne solli-
citato exercitu ...
liberaliter - nyájasan, szívélyesen
cönsiliö initö - cönsilium inire: tervet sző­
11
ni, eltervezni"
ipse - ti. Pompeius
appellatus, pröductus - part. coniunctu-
mok; productus - megtévesztve"
11
bellö praedönum .. . ördinem düxerat -
Pompeius kalózok ellen vívott harcaiban
szolgált alatta Septimius mint centurio (az-
az egy század - orda - állt irányítása alatt)
L. Lentulus - a 49-es év consu/a, Pompeius
csapatkapitánya a pharszaloszi csatában
-------------NYELVTAN-------------

A számnevek
A ragozható számnevekkel már megismerkedtünk az 1/6. olvasmányban. A többi-
ek összefoglalását a kötet végében szereplő táblázatban találjuk meg.

A célhatározói mellékmondat
A célhatározói mellékmondat a főm~ndatban kifejtett cselekvés célját jelöli meg.
Miért? 1 mi célból? kérdésre felel. Allítmánya mindig coniunctivusban áll.
Utóidejűséget nem szokott érzékeltetni a latin ebben a mondatfajtában, tehát prae-
sens és praeteritum imperfectum coniunctivusok fordulhatnak elő benne. (Előidejű­
ség a dolog természetéből fakadóan - cél - kizárt.) Kötőszava: ut - hog½ illetve ne
- hogy ne. Célhatározói értelme lehet a vonatkozói mellékmondatnak is, ilyenkor a
következményeshez hasonlóan ut is (ea 1 id) típusú kapcsolattá bontható fel a qu,
(quae 1 quod) névmás. A vonatkozó névmás egyik alakjának (sing. abl.) eszköz- vagy
mód határozói értelme lehet: quo ( = ut eo) - hogy azáltal (C rész 5. mondat s
11
11

alább a 2. példa).
Ad eum Pompeius m,si( ut pro hospitio atque am,citia patris AlexandrTa reciperetur
atque il/Jus opibus in calamitate tegeretur.
Caesar pauca apud eos de lenitate sua locutus quö minore essent timore omnes
1 1

conservavit.

A célhatározás kifejezésének lehetőségei

A latinban többféle módon is ki lehet fejezni a célhatározót. Ezek közül a három
legfontosabb a következő:
1. Célhatározói mellékmondattal.
Pl. LegaU venerun( ut pacem peterent. (pax1 pacis1 f - béke) vagy
Legau venerunt qu, pacem peterent.
1

2. Az ad praepositio ( + acc.) vagy causa1 gratia névutó ( + gen.) gerundium mai

vagy gerundivumos szerkezettel.
Pl. LegaU venerunt ad petendum pacem.
LegaU venerunt ad pacem petendam.
LegaU venerunt pacis petendae causa.
Szövegünkben: lps, tribunum mJ/itum ad interficiendum Pompeium m,serunt.
3. Supinum accusativusával, ha mellette mozgást vagy mozgatást (mitto etc.) jelen-
tő ige van.
Pl. LegaU venerunt pacem peUtum.

171
 A célzatos alanyi és tárgyi mellékmondat

Caesar mT!itibus commendavit, ne qu1 eorum violaretur.

A célhatározói mondattal rokon a célzatos tárgyi (vagy ritkábban alanyi) mellék-
mondat (függő felszólító mondat). Nevének második felét onnan kapta, hogy ez a
mellékmondat a főmondatnak tárgyi (vagy alanyi) kiegészítése: Caesar katonái lel-
11

kére kötötte, hogy ... " - magyarul úgy kérdeznénk rá: 1,mit kötött a katonák lelké-
re?" A magyar nyelvtanban az ilyen mondatokat egyszerűen tárgyi mellékmonda-
toknak nevezzük. Ennek a mellékmondatnak azonban a tartalma nem kijelentés,
hanem az alany szándéka, tehát valamilyen felszólítás. Ezt érzékelteti a latin nyelv-
tanban szokásos célzatos tárgyi mellékmondat elnevezés. Felismerését megkönnyí-
ti, hogy a főmondatban valamilyen akarást, l<ívánást, törekvést, hagyást, engedést,
parancsolást, buzdítást, rábeszélést kifejező ige vagy főnév van. (Utóbbi a célzatos
alanyi mellékmondatoknál.) Célzatos tárgyi mellékmondat következik az előző ol-
vasmány nyelvtan,ában tárgyalt félést jelentő igék (verba timendi) után is. (További
példák: C 1-4.) Allítmánya mindig coniunctivusban van. A coniunctivusok ha-
sonló megszorításokkal szerepelnek benne, mint a célhatározói alárendelő mellék-
mondatokban. Ennél a mellékmondatnál a coniunctivust magyarra felszólító mód-
dal fordítjuk. Végül egy igen hasonló tartalmú mondatpár, ami a célzatos alanyi és
tárgyi mellékmondatot érzékelteti:
Pater vult, ut hunc librum legam. - Apám azt akarja, hogy ezt a könyvet elolvas-
sam. Mit akar apám? Azt akarja, hogy ... - tehát célzatos tárgyi mellékmondat.
Voluntas patris est, ut hunc librum legam. - Apám akarata az, hogy ezt a könyvet
elolvassam. Mi apám akarata? Az, hogy ... - tehát célzatos alanyi mellékmondat.
(voluntas, -atis, f - akarat, szándék)

Az ut alárendelői kötőszó használata

Az ut kötőszó már többféle funkcióban is előfordult a szövegekben. Utána állhat
indicativus vagy coniunctivus, attól függően, hogy milyen típusú mondat élén talál-
ható.
Coniunctivusi állítmány követi, ha
1. következményes mellékmondat kötőszava: Tanta fuit omnium exspectatio vidend1
Alcibiadis, utad eius triremem vulgus conflueret.
2. célhatározói vagy célzatos tárgyi mellékmondat kötőszava: Ad eum Pompeius
m1sit, ut AlexandrTa reciperetur.
lndicativusban áll utána az állítmány, ha
1. időhatározói mellékmondatot vezet be (jelentése ilyenkor: amint, mihelyt):
Sanctus Ceorgius virginem ut plorantem vidít, interrogavit causam maestitiae.
2. hasonlító mondatot vezet be: ut postea praedicabant - ahogyan később hangoz-
tatták;
ut plerumque in calamitate ex amTds inimtd existunt - ahogyan legtöbbször a
bajban a barátokból ellenség lesz.

172
 Esettan
ne quT eörum - gen. partitivus
ne quid sui - gen. partitivus
hominem singulariaudacia - abl. qualitatis

FELADATOK

1. Írja ki betűvel a következő tő- és sorszámneveket!

XII. ................ , XLIX ................ , LI ................ , CII ................ . , XXXV

2. Osztályozza az igéket aszerint, hogy ímperfectum vagy perfectum alakban

állnak!
respondit, der, vidit, ducit, cepit, fugit, conderis, venit

3. Alakítsa át a következő időhatározói mellékmondatokat ablativus absolutu-

sos szerkezetekké!
Pl. Postquam Caesar necatus est, bellum civile exortum est. Caesare necato
bellum civile exortum est.
1. Dum Catullus versus scribit, Lesbia alios amat. 2. Postquam versus scripti
erant, Catullus ad Lesbiam venit. 3. Cum haec facta essent, Caesar Roma pro-
fectus est.

4. Fejezze ki minél többféle módon latinul a magyar célhatározói mellék-

mondatot!
Rómába jöttünk, hogy megnézzük a várost.

5. Írja a 3. személyű névmások mellé ugyanabban az alakban a sing. és plur.

7. személyű névmásokat!

is ................ , ................ , eum ................ , ................ , suus ................ ,

................ , sui ................ , ................ , ················1 ................ ,

················1
················1 ................. , ················

173
6. Alakítsa át az aktív állítmányú mondatokat passzívvá, vagy fordítva!
1. lpsi clam consilio inito Achillam, praefectum regium, singulari hominem
audacia, et L. Septimium, tribunum militum ad interficiendum Pompeium
miserunt. 2. Ab his liberaliter ipse appellatus est. 3. Pompeius in navicula ab
Achilla et Septimio interficitur. 4. ltem L. Lentulus comprehenditur ab rege et
in custodia necatur.

7. Fordítsa latinra!
1. Caesar megparancsolta, hogy jöjjenek le a katonák a hegyről. 2. Caesar sa-
ját jó szívéről (fenitas, -atis, f) beszél. 3. Valaki megsérült a katonák közül. 4.
A katonák visszatértek a táborba. 5. Caesar azt mondja, hogy Pompeius kato-
nái meg fogják adni magukat. 6. Caesar négy legiót magával vitt, hogy meg-
védje a tábort. 7. Pompeius egy nagy hegyen vigasztalta katonáit.

Csatahajó katonákl<al. Dombormű Praenestéből. Kr. e. 1. sz. (Róma, Vatikáni Múzeum)

174
 111./6.

A versenyfutó királylány
Ovidius két fő műve a FasU és a Metamorphoses. A Fastt (Római naptár) elégikus versfor-
mában (azaz disztichonokb an) megírt hosszabb mű, amelyben Ovidius Róma ünnepeinek
eredetét és a hozzájuk kapcsolódó szokásokat meséli el. Ovidius száműzetése miatt nem fe-
jezhette be ezt a mun~áját, csonkán maradt az utókorra.
A Metamorphoses (Atváltozások) hexameteres formában íródott. 15 könyvben mitikus át-
változások történeteit meséli el a világ keletkezésétől egészen lulius Caesar apotheózisáig
(megistenüléséig). A mű egymással laza kapcsolatban álló mesék füzére. Ovidius Meta-
morphoses e. művéből származik az alábbi részlet.

A következő történetet Venus meséli el Adonisnak.

Egy jóslat tanácsára hallgatva Atalanta, a boiótiai király gyönyörű lánya egyetlen kérőjéhez
sem hajlandó feleségül menni, amíg az futóversenyben le nem győzi őt. A vesztes fiatalem-
berek büntetése: halál. Hippomenes beleszeret a gyors lábú hajadonba, és elhatározza, hogy
megmérkőzik vele.

Forsitan audierrs aliquam certamine cursOs

velöces superasse virös: nön fabula rOmor
ille fuit; superabat enim. Nec drcere posses,
laude pedum förmaene bonö praestantior esset.
Scrtanü deus huic de coniuge ,,Coniuge" drxit
,,n!I opus est Atalanta tib1: fuge coniugis usum.
1 1

Nec tamen effugies teque ipsa v1va carebis.

1
11

Territa sorte de, per opacas innuba silvas

vrvit, et rnstantem turbam violenta procörum
condiciöne fugat, Nec sum potienda nis1 inquit
11 1
11

lyicta prius cursu. Pedibus contendite mecum:

praemia ve/66 coniux thalam1que dabuntu 0
mars pretium tard,s: ea /ex certaminis esto. 11

Illa quidem immrtis, sed (tanta potentia förmae est)

venit ad hanc legem temeraria turba procörum.
Sederat Hippomene s cursOs spectator in1qu1,
et 11 Petitur cuiquam per tanta pertcufa coniux? 11

Mezítelen Aphrodité (az ún. Esquilinusi Aphrodité")

11

175 ·
 d1xer·at, ac nimiös iuvenum damnarat amöres;
ut faciem et positö corpus velamine v1dit,
quale meum, vel quale tuum, s1 femina fias,
obstipuit, tollensque manus )gnöscite/' d1xit
,,quos modo culpav1! Nöndum mihi praemia nota,
quae peteretis, erant." Laudandö concipit 1gnes1
et, ne quis iuvenum currat velöcius, optat,
invidiaque timet. "Sed cur certaminis huius
intemptata mih, fortuna re!inquitur?" inquit
,,lwcientes cleus ipse iuvat!"
(X. 560-586.)

Hipponwnes jelentkezik c1 versenyre. Atalantánc1k r~1egtetszik az ifjú, megszánja fiatalságát,

B 6s ö maga pr()bc1ljc1 lebeszélni az esztelen kísérletröl. Eszre sem veszi és szerelem ébred ben-
ne él férfi iránt. Venus szíve megesik Hippomenesen, és segítségére siet: három csodálatos
,ir,myc1ln1c1L acl neki, hogy okosan íclhc1sznc1lva öket legyözhesse a lányt.

Maxentius császár circusa Ró-

mában a városfalakon kívül.
Főként kocsiversenyekeL tar-
tottak az ilyen építményekben.

176
Cuiclo l~eni: Hippornenes és Atalanta (Nápoly, Museo Naziona/e)

STgna tubae dederant, cum carcere prönus uterque

emicac et summam celerT pede ilbat arenam.
Adiciunt animös iuvenT clamorque favorque
verbaque dTcentum nunc nunc incumbere tempus!
11 1

Hippomene, propera! nunc vTribus utere toUs!

Pelle moram: vinces!" Dubium, Megareius herös
gaudeat, an virgö magis h1s Schoeneia dictls.
0 quotiens, cum iam posset transTre, morata est,
spectatösque diu vultus inv,ta relTquit!
Aridus e lassö veniebat anhelitus öre,
metaque erat longe: tum denique de tribus unum
fetibus arboreTs pröles Neptunia mTsit.
Obstipuit virgö, nitidTque cup1dine pömT
decl,nat cursus, aurumque volubile tollit;
praeterit Hippomenes: resonant spectacula plausu.
lila moram celerT cessataque tempora cursu
corrigit, atque iterum iuvenem post terga relinquit:
Et rursus pömT iactu remorata secundT
cönsequitur transitque virum. Pars ultima cursus
restabat, Nunc" inquit ades dea muneris auctor!"
11 11 1

lnque latus campT, quö tardius illa redTret,

iecit ab oblTquö nitidum iuvenaliter aurum.
An peteret, virgö vTsa est dubitare: coegi
tollere, et adieö sublatö pondera malö,
impediTque oneris pariter gravitate moraque,
neve meus sermö cursu sit tardius ipsö:
praeterita est virgö: duxit sua praemia victor.
(X. 652-680.)

177
 Magyarázatok
A audieris - audíveris; a coni. praes. perf. itt a
múltra vonatkozó bizonytalanságot fejezi
ki, ezt erősíti a mellette álló forsitan adver-
bium is
aliquam - főnévi értelemben használt nőne­
mű határozatlan névmás: 11 egy lány". A
költő feltételezi olvasóiról, tudják, kiről
van szó.
superasse - superavisse
nec dicere posses - nem tudnád megmon-
11
dani'' - itt a coni. praet. impf. második
személye általános alanyra vonatkoztatott
lehetőséget fejez ki
praestantior esset - ti. a lány
bonö - főnév: 11 kiválóság
11
Scitanti deus huic de coniuge 11 Coniuge"
dixit - rendezze: De coniuge dtxit deus
huic (ti. Atalantae) sótanU. Sótor 1 - jós-
latot kér; amivel kapcsolatban: de + ab/.
nil opus est - 11 semmi szükség", amire: abla-
tivus
coniugis üsum - 11 a házastárssal való együtt-
élést, a házasságot"
carcere - carcer - (a verseny indításánál
B használt) sorompó
libat - könnyedén érint
dicentum -főnévként használva a part. imper-
fectumok lehetnek mássalhangzós tövűek
nunc incumbere tempus - ti. est; "most kell
(most van itt az ideje) iparkodni"
Hippomene - a Hippomenes tulajdonnév
vocativusa
ütere - az utor igéből passzív sing. 2. szemé-
lyű imperativus; lásd a nyelvtant!
dubium - ti. est
Megareius herös - Hippomenes Megarából
származott
Schoeneia virgö - Atalanta apját Szkhoi-
neusznak hívták
cum iam posset transire - megengedői ér-
telmű cum: bár el tudta volna hagyni"
11
teque viva carebis - (careö + ab/.) - 11 élve
elveszíted önmagad". A történet folytatá-
sában ugyanis Atalanta elveszíti emberi
formáját. (Egy tragikus bűn elkövetése mi-
att Cybele oroszlánná változtatja.)
violenta - az -a rövid, tehát alanyesetben áll,
és Atalantára vonatkozik
potienda - potior igéből; nec potienda sum
- nem lehet megszerezni engem
illa quidem - ti. condicio
estö - )egyen" - ún. második vagy kategori-
kus imperativus a sum igéből
ad hanc legem - )lyen feltétellel"
Petitur cuiquam ... - 11 kérik-e feleségül ily
veszély árán"
damnarat - damnaverat
posifö velamine - pono jelentése itt: letesz,
levet
modo - adv.; az utolsó -o rövid, ez külön-
bözteti meg a modus, -1, m. szó dativusá-
tól vagy ablativusától
fetibus arboreis - a fa gyümölcse = alma
pröles Neptünia - azaz Hippomenes, ti.
Neptunus kései leszármazottja volt
cupidine pömi - gen. obiect.
cessata tempora - cesso itt tárgyas (tranzi-
tív): 11 elvesztegetett idő"
ades - adsum imperativusa (pluralisban:
adeste); ades (ti. mihi) - adsum dati-
vusszal: segít, támogat valakit
quö (= ut eö) tardius - 11 minél lassabban"
coegi - Venus mondja
malö - dativus az adieó mellett; malum első
szótagja hosszú, ez különbözteti meg a
malus 3 (11 rossz") alakjaitól
meus sermö - az én elbeszélésem, történe-
tem
-------------NYELVTAN-------------

A passzív imperativus
Ugyanúgy, mint a cselekvő felszólító módnál, csak singularis és pluralis 2. sze-
mély van.
Képzése: imperfectum tő +-re (sing. 2.)
-mini (plur. 2.)
A kötőhang a Ill. coniugatióban (a mássalhangzós tövűeknél) -i-1 de vigyázzunk a
-re előtti hangváltozásra.
Tehát: laudare, /audamini - dicsértess, dicsértessetek (dicsérjenek téged, dicsér-
jenek titeket); habere, habemini; dicere, dicimini; capere, capimini; aud,re,
aud,mini. Sokkal gyakrabban fordul elő ez az igealak a deponens igékből képezve,
hiszen azoknak személyragozott alakjaik - így imperativusuk is - szenvedő formá-
júak; hortare, hortamini - biztass, biztassatok; merere, meremini; loquere, lo-
quimini; patere, patimini; experfre, experTmini.

Attributum praedicativumok a szövegben

te v,va carebis
per opacas silvas v,vit innuba
turbam procörum violenta fugat
spectatös vultus inv,ta rellquit

Appositio praedicativák a szövegben

praemia velöö coniux thalam,que dabuntur
sederat Hippomenes cursus spectator in1qu1

Tárgyi mellékmondatok a szövegben

függő kérdés:
1. Nec dicere posses, laude pedum förmaene bonö praestantior esset.
2. Oubium, Megareius herös gaudeat, an virgö magis his Schoeneia dictis.
3. An peteret, virgo v,sa est dubitare
célzatos tárgyi mellékmondat:
ne quis iuvenum currat velöcius, optat.
A magyar alanyi és tárgyi mellékmondatok a latinban háromféle módon jelenhet-
nek meg, attól függően, hogy tartalmuk kijelentés, kérdés vagy felszólítás. Kifejez-
hetjük őket accusativus (nom.) cum infinitivóval, függő kérdéssel, illetve célzatos tár-
gyi (alanyi) mellékmondattal.

függő kérdés
tárgyi mellékmondat ~ acc. cum inf.
célzatos tárgyi mellékm.
Uxor rogat, ub, sit Cicero.
Uxor d1cit Ciceronem dom, non esse.
Uxor exspectat, ut Cicero domum revertatur.

Esettan

laude pedum - gen. obiectivus

laude és bonö - abl. causae vagy limitationis
cupTdine pömi - gen. obiectivus
pömi iactu - gen. obiectivus

FELADATOK

1. Az alábbi névmási alakokat többféleképpen is értelmezhetjük. Hogyan?

mei, sui, nostri, ei, suo

2. Tegye a singularisban álló kifejezéseket pluralisba, vagy fordítva!

veloces viros ................ , turbae instantis ................ , ei legi ................ , cursus

iniqui ................ , ................ , manus tollentes ................ , ............... .

3. Alakítson a mellékmondatokból participium coniunctumos szerkezeteket.

Pl. Caesar, qui Romae natus erat multa be/la gessit. - Caesar Romae natus
multa be/la gessit.
1. Hippomenes, qui manus sustulit, dixit. 2. Atalanta, quae sorte dei territa
erat, in silvis vixit. 3. luvenes, qui cum Atalanta pedibus contendunt, praemia
ferunt.

4. Tegye az imperfectumban állókat perfectumba, vagy fordítva!

sustulit ................ , iverunt ................ , poterunt ................ , voluerim

................ , potitus essem ................ , fuerit ................ , ................ , audet

5. Mondja latinul!
1. Atalanta egyedül élt az erdőben. 2. Nem kerülheted el (effugio) a sorsodat.
3. A kérők meglátják Atalanta arcát. 4. Bocsáss meg nekem! 5. Atalanta attól
félt, hogy legyőzi az ifjút. 6. Élve nem láthatod meg az erdőt.

180
 IV./1.

M. Tullius Cicero Kr. e. 62-ben mondta Arkhiasz görög költö védelmében azt a beszédet,
amelyből két részletet olvashatunk. Az antiokheiai származé:Í.SÚ költé5 kétszer, 86-ban és 70-
ben nem jelent meg a római polgárok számára kötelező cenzuson, mert L. Lucullus kíséreté-
ben távol volt Rómától. (Ugyanígy kísérte el a költő Catullus Bithyniába L. Memmiust.J
Grattius vádat emelt a költö ellen, hogy jogtalanul gyakorolja a polgárjogát, mert valójélfxrn
nem is tartozik a római polgárok soré:Í.ba. Tovább nehezítette Arkhiasz helyzetét, hogy
Hérakleia városi levéltára, ahol az Arkhiasz polgárjogára vonatkozó iratokat é5rizték, a szövet-
séges háborúban leégett.
Cicero védőbeszédében nem a polgárjog meglétének bizonyítására koncentrál, hanem a
műveltség és a költészet fontosságát hangsúlyozza a római társadalomban. Ha Arkhiasznak
nem lett volna polgárjoga, azt érdemei miatt azonnal meg kellene adni neki. A költészetet és
a tudást lelkesülten dicséré5 beszédet sokszor, szívesen olvasták az újkorban is.

Cicero a műveltségről
Quaeret quispiam: Quid? illi ipsi summi viri, quorum virtutes litteris proditae
11 A
sunt, itane doctrina, quam tu effers laudibus, eruditi fuerunt?" Difficile est hoc de
omnibus confirmare; sed tamen est certum, quid respondeam. Ego multos homines

Js/<0/a, római relief. A tanár l<.özépen ül, a diákok könyvtekercseiket olvassák (volumi-
na). A harmadik diák talán elkésett: kezében iskolaLáska mintha mentegetőznék. (Triet;
1

Reinisches Landesrnuseurn)

181
Cicero művét tartalmazó híres kézirat. A De re publica (Az államról) e. mű eredetileg a Kr. u.
4. sz.-ban készült kéthasábos kéziratát a 8. sz.-ban ,Jivakarták" a pergamenből (állati bőr), és
föléje írták egy keresztény szerző művét. Az ilyen kódexeket palimpszeszt kódexnek nevezik.
Az első hasáb szövege: )atissime agros vero et aedificia et pecudes et immensum argenti
pondus ... " (!. 17, 26.) (Róma, Vatikáni Könyvtár)

excellenti animo ac virtute fuisse sine doctrina et naturae ipsius habitu prope divi-
no per se ipsos et moderatos et graves exstitisse fateor. Etiam illud adiungo: saepius
ad laudem atque virtutem naturam sine doctrina, quam sine natura valuisse doctri-
nam. Atque idem ego hoc contendo, cum ad naturam eximiam et illustrem

182
accesserit ratio quaedam conformatioque doctrinae, tum illud nescio quid
praeclarum ac singulare solere exsistere. Ex hoc esse hunc numero, quem patres
nostri viderunt, divinum hominem Africanum, ex hoc fortissimum virum et illis tem-
poribus doctissimum, M. Catonem illum senem, qui profecto, si nihil ad percipien-
dam colendamque virtutem litteris adiuvarentur, numquam se ad earum studium
contulissent. Quodsi non hic tantus fructus ostenderetur, et si ex his studiis delecta-
tio sola peteretur, tamen, ut opinor, hanc animi remissionem humanissimam ac li-
beralissimam iudicaretis. Nam ceterae neque temporum sunt neque aetatum omni-
um neque locorum; at haec studia adulescentiam alunt, senectutem oblectant,
secundas res ornant, adversis perfugium ac solacium praebent, delectant domi, non
impediunt foris, pernoctant nobiscum, peregrinantur, rusticantur.
(Pro Archia poeta 7.)

A költő megérdemli a polgárjogot

Quam multos scriptores rerum suarum
magnus ille Alexander secum habuisse dici- B
tur! Atque is tamen, cum in Sigeo ad
Achillis tumulum adstitisset, 0 fortunate"
11

i nq u it
11adulescens, qui tuae virtutis
Homerum praeconem inveneris!" Et vere:
nam nisi llias illa exstitisset, idem tumulus,
qui corpus eius contexerat, nomen etiam
obruisset. Quid? noster hic Magnus, qui
cum virtute fortunam adaequavit, nonne
Theophanem Mytilenaeum, scriptorem
rerum suarum, in contione militum civitate
donavit, et nostri illi fortes viri, sed rustici
ac milites, dulcedine quadam gloriae com-
moti, quasi participes eiusdem !audis,
magno illud clamore approbaverunt?
ltaque, credo, si civis Romanus Archias legi-
bus non esset, ut ab aliquo imperatore civi-
tate donaretur, perficere non potuit. Sulla,
cum Hispanos et Gallos donaret, credo,
hunc petentem repudiasset; quem nos in
contione vidimus, cum ei libellum malus
poeta de populo subiecisset, quod epi-
gramma in eum fecisset tantummodo alter-
nis versibus longiusculis, statim ex iis rebus, Római arisztol<rata (Aulus Metellus) szó-
quas tum vendebat, iubere ei praemium naki pózban (,,fi arringatore"). Kr. e. 2. sz.
tribui, sed ea condicione, ne quid postea (Firenze, Museo Archeologico)
scriberet. Qui sedulitatem mali poetae
duxerit aliquo tamen praemio dignam, huius ingenium et virtutem in scribendo et
copiam non expetisset?
(Pro Archia poeta 10.)
 A Forum Rornanum romjai

e 1. 0 me felicem, qui tandem in patriam reverti. 2. 0 tempora, o mores! 3. luvat

nos te videre. 4. Decet nos exempla maiorum imitari. 5. Pudet me stultitiae meae.
6. Cicero consulatum annos quadraginta duo natus petivit. 7. Eum ducem redde-
mus, quem maxime idoneum cognoverimus. 8. Catilina in senatu hostis iudicatus
est. 9. Frater meus septem annos in ltalia moratus est. 10. Murus arcis ducentos pas-
sus longus et triginta pedes altus erat. 11. Cum senex de iuventute sua narrabat,
gaudebat. 12. Donec gratus eram tibi, Persarum vigui rege beatior. 13. Hostes cen-
turionem interfecerunt, priusquam milites succurrere possent. 14. Ubi regium
imperium in superbiam se convertit, Romani Tarquinium Roma expulerunt.

SzórÁROZÁSI SEGÍTSÉG

A litteris (dat.!) prodere - megörökíteni, ha-

11 quam sine nalura ... - ,,mint"; kötőszó
gyományozni" nescio quid - ,,valamiféle''
italne - vágja ketté, úgy keresse meg az ele- profecto - adverbium !
meket!

Quam multos ... - Milyen sok ... ! contexerat - contego 3 igénél keresse
B 11

Sigeum, -i, 11. - hegyfok és város Trója mel- civitas - itt: ,,polgárjog"
letl, ahol Achilleus sírját mutogatták az repudiasset = repudiavisset
odalátogatóknak

184
 Magyarázatok
idem ego ... - összetartozik
eruditi fuerunt - fuerunt = erant
excellenti animo ac virtute - a jelző a vir-
tute ablativushoz is értendő
doctrina - jelentése itt: tudományos felké-
11
szültség"
natura - jelentése: a veleszületett tehetség"
11
adiungo ... naturam ... valuisse doctrinam
- szerkezetileg összetartoznak
praeclarum ac singulare solere ... - a szer-
kezet a contendo igétől függ
cum accesserit ... - "amil<o~ valahányszor ... "
ex hoc numero - ,,ezek sorából, közülük"
esse hunc ... divinum hominem Africa-
num, ... fortissimum virum ... Catonem
... - még a contendo igétől függenek
Africanus - az iljabb Scipio Africanusra gon-
dol, aki Kr. e. 129-ben halt meg, tehát
atyái nemzedéke még valóban láthatta
Cato - a Kr. e. 149-ben elhunyt idősebb
Catóról, a cemorról van szó, aki híres-hír-
hedett volt szigorúságáról és kérlelhetet-
lenségéről
qui profecto ... contulissent - egybetarto-
zik
ad earum studium - ti. litterarum
ut opinor - közbevetés: ,,úgy gondolom"
ceterae - ti. remissiones
ceterae neque temporum sunt neque aeta-
tum omnium neque locorum - az omni-
um a másik két főnévhez is tartozik; a gc'-
nitivusok azt fejezik ki, hogy valamilyen
sajátosságuk van (illetve itt a tagadás miatt
nincsen), ti. ,,a többi felüdülésfajta nem sc1-
játossága minden időnek, kornak, hely-
nek"; gen. proprietatis: lásd a nyelvtdnt !
at haec studia - értse melléje: litterarum

magnus ille Alexander - Nagy Sándor, ma-
kedón uralkodó
noster hic Magnus - Pompeiusról van szó
si Archias legibus (ab/. causae) civis
Romanus non esset - rendezze így a
mondatot!
ut ... donaretur - a perficere igétől függ
credo - közbevetés, független a grammatikai
szerkezetektől
quem nos in contione vidimus ... iubere ei
(poetae malo) praemium tribui - quem
iubere: a vidimustól függ; praemium tribui:
a iubere függvénye
ne quid postea - azaz: aliquid
huius ingenium et virtutem - ti. Archíasré:
mutat

-------------NYELVTAN-------------

Ezúttal megkezdjük az egyes esetek mondattani használatára vonatkozó legfonto-

sabb tudnivalók összefoglalását. Az esettanban utalunk minden különösebb magya-
rázat nélkül azokra a típusokra is, amelyeket a korábbiakban részletesen taglaltunk.
Olyan határozófajták is lesznek itt, amelyeket érdemes tudni, de eddig nem for-
dultak elő. Ezekhez a tételes magyarázatok is hozzátartoznak, s természetesen a pél-
dák is.

Az. accusativus használata

Az accusativus a mondatban lehet tárgy vagy határozó.

A leggyakoribb használata, amivel eddig találkoztunk, a tárgyi funkció. Azaz aki-
re/amire a cselekvés irányul.
Noster hic Magnus ... Theophanem Mytilenaeum, scriptorem rerum suarum ...
civitate donavit. .. - Agrigentini, maxime irati impetum repente fecerunt.
1

Vigyázzunk az igevonzatokra, számos latin ige a magyartól eltérően accusativusszal

áll. Pl. metuo + acc. - félek vkitől.

Accusativus exdamationis
Ez az accusativus hiányos szerkezetű felkiáltó mondatot alkot, melynek állítmánya
hiányzik (vö. a n:,agyarban: A nemjóját!).
Me miserum! - En szerencsétlen!

Accusativus loci
A városok és kisebb szigetek neve, valamint a domus főnév hová? kérdésre puszta
accusativusban áll. Ezt a problémát érintettük az 1/4. olvasmánynál, csak az eset ne-
vét nem mondtuk meg.

Accusativus spatii
A térbeli mérték kifejezésére szolgál.
Caesar ... progressus milia passuum VI aciem instruxit. ..

Accusativus temporis
Meddig? Mennyi ideje annak, hogy? kérdésekre felel.
Cum aliquot ibi dies castra habuisset et Capuam reverteretur (Caesar) ...

Kettős accusativus
A magyarban különösen gyakori igei vonzatpár a tárgy és eredményhatározó
együttese: valakit/valamit valamivé tenni, kinevezni, megválasztani, valamit vminek
elnevezni, tekinteni, tartani stb. Akit aminek kinevezek, megválasztok stb. mindket-
tő accusativusban áll:
aquam turbulentam facere - a vizet zavarossá tenni; cives Ciceronem consulem
creaverunt - a polgárok Cicerót consu/lá választották; Romani summum consilium
senatum dicunt - a rómaiak a legfőbb tanácsot szenátusnak nevezik; populus
divites semper beatos putat - a nép a gazdagokat mindig boldogoknak hiszi.
Mindezekben a mondatokban ha az állítmány passzív, akkor nem kettős accusati-
vust, hanem kettős nominativust találunk.
Urbs, quam Romulus condiderat, Roma nominata est.
Néhány személytelen ige mellett a magyartól eltérő módon tárgyesetet találunk.
A legfontosabbak:
piget me restellek vmit (amit: gen.)
pudet me szégyenkezem vmi miatt (amiért: gen.)
miseret me szánakozom vkin (akin: gen.)
iuvat me örömömre van
fugit me elkerüli a figyelmemet
fa/fit me csalódom, tévedek, elkerüli a figyelmemet

186
 Genitivus proprietatis
A létige mellett kifejezi, hogy valakinek (valaminek) szokása, sajátossága, tiszte,
kötelessége valami. Ilyenkor a megfelelő latin szavak: consuetudo, propriurn,
munus, officium valamelyike tűnik el, csak a genitivus marad meg.
Est iuvenis maiores natu vereri. - Az iijúnak kötelessége tisztelni az idősebbeket.
(Ti. elmaradt az officium.) Sapientis est recte vivere. - A bölcsnek sajátossága, hogy
helyesen él. (A proprium maradt el.)
(A genitivus használatáról szóló részletes magyarázatok a IV/3. olvasmány nyelvta-
nában találhatók.)

Az időhatározói kötőszók

Fő- és mellékmondat időbeli viszonya háromféle lehet:

1. egyidejű a kettő;
2. előidejű a mellékmondat cselekvése;
3. utóidejű a mellékmondat cselekvése.

1. Egyidejűség
cum - amikor; valahányszor; amikor egyszerre; azáltal, hogy
durn, donec, quoad, quamdiu - mialatt, amíg
Tunc ad te ibo, cum paratus ero. - Akkor megyek hozzád, amikor kész leszek.
Cum libros legimus, cum scriptore colloquimur. - Valahányszor könyvet olvasunk,
az íróval beszélgetünk.
Vix epistulam tuam perlegeram, cum amicus meus subito intravit. - Alig olvastam
el a leveledet, amikor egyszerre a barátom hirtelenül belépett.
Cum aliis maledicis, tibi maledicis. - Azáltal, hogy másokat rágalmazol, magadat
rágal mazod.
Dum spiro, spero. - Amíg élek, remélek.
Quamdiu Romae eram, nunquam te vidi. -Amíg Rómában voltam, sohasem lát-
talak téged.
Dum loquuntu 0 ecce draco veniens caput de lacu levavit. - Mialatt beszéltek,
íme, a sárkány közeledvén kiemelte a tóból a fejét.

Mindezek mellett a kötőszók mellett rendszerint indicativus áll. Kivétel a durn,

donec, quoad (,,mígnem, amíg nem" jelentéssel), amelyekkel coniunctivusi állít-
mány is együtt járhat, amennyiben a mellékmondat cselekvése a főmondaté után
következik, s a főmondat cselekvését lezárja.
Aeneas multa quoque et bello passus est, dum conderet urbem. - Aeneas sokat
szenvedett háborúban is, amíg várost nem alapított. Azaz: addig tartottak Aeneas
megpróbáltatásai, amíg sorsa nyugvópontra nem jutott azzal, hogy saját várost ho-
zott létre. A város megalapítása véget vetett szenvedéseinek.
Egyidejűséget fejez ki a cum historicum is, ha coniunctivus praet. impf. áll utána.
2. Előidejűség
cum historicum - beszéltünk róla a 111/1. olvasmány nyelvtanában, állítmánya
mindig coniunctivus.
Cum aliquot ibi dies castra habuisset, et Capuam reverteretur (Caesar) ... - Mi-
után Caesar ott néhány napig táborozott és amikor visszafelé tartott Capuába ...
Az alábbi kötőszavak után indicativusi állítmány következik.
posLquam - miután
Milites, postquam urbes hostium ceperunt Romam redierunt. A katonák, miután
az ellenség városait elfoglalták, visszatértek Rómába.
ut ut primum, ubi, ubi primum, cum prirnurn, simu'1 simulac, simulatque - mi-
helyt, amint
Ut tamen hanc animi nubem dolor ipse removit. .. - Mihelyt azonban lelkemnek
ezt a felhőjét maga a fájdalom oszlatta el ...

3. Utóidejűség
ante!quam, priuslquam, (szétválhatnak elemeikre) - mielőtt; a mellékmondat ál-
lítmánya incJicativusban, coniunctivusban egyaránt lehet.
Hunc librum tibi non reddam, priusquam eum perlegero. - Nem adom vissza ne-
ked ezt a könyvet, rnielőtt elolvastam.
Cives portas clauserunt priusquam hostes invaderent. - A polgárok becsukták a
kapukat, mielőtt az ellenség bevonult.

FELADATOK

1. Tegye az imperfectumban állókat perfectumba, vagy fordítva!

proditae sunt ................ , fassus esset ................ , valuisse ................ , confir-

matus eris ................ , respondit ................ , quaesitus es ................ , adiun-

geris ................ , ............... .

2. Tegye a jelzős kifejezéseket egyesből többesbe, vagy fordítva!

multos homines ................ , doctrinis difficilibus ................ , ................ , excel-

lenti animo ................ , ................ , naturae divinioris ............... .

3. Egyeztesse a névmásokat a ragozott főnevekkel!

viri (quidam, quaedam, quoddam) ................ , .......... ,..... , virtuti (idem,

eadem, idem) ................ , numero (ille, illa, illud) ................ , ................ ,

188
 studia (quispiam, quaepiam, quodpiam) ................ , .... ;; ..........., exercitui (ipse,

ipsa, ipsum) .............. ..

4. Alkosson a két mondatból egyet (tegye függővé az elsőtől a másodikat)!

a. Cicero vidit; Ubi est poeta?
b. Omnes sciunt; Res Romana erat res publica.
e. Quis nescit; Quis condidit Romam?
d. Poeta optat; Vivat Lesbial

5. A következő acc. cum infinitivós szerkezeteket alakítsa át úgy, hogy bennük

passzív infinitivus szerepeljen. Pl. Cicero dicit se rem publicam conservavisse.
Cicero dicit rem publicam a se conservatam esse. A 2. és 3. mondatnál
mindkét lehetséges variációt alkossa meg!
1. Catullus dicit se multos versus scripsisse.
2. Caesar dicit se Pompeium victurum esse.
3. Fama est Ciceronem Archiam poetam defendisse.
4. Cicero dicit haec studia adulescentiam alere.

6. Milyen ablativus?
laudibus efferre; excellenti animo ac virtute esse; naturae habitu graves exsi-
stere

7. Gyűjtsünk az olvasmányokból szinonimákat, ellentéteket és egymást ki-

egészítő fogalompárokat (pl. natura - ratio)!

8. Fordítsa latinra!
l. Nagy tehetségű ember. 2. Erények nélkül semmitl:1em ér a műveltség (doc-
trina). 3. A költők dolga (gen. proprietati. s\ho~ verseket(ca rmen) írjanak. 4.
Cicero szép szavakkal örvendezteti meg (oblecto/á.z embere.ket:5. Nem a nők
dolga (gen. proprietatis), hogy háborút viseljenek: 6': Nehéz; Cicero szónokla-
tának ellenállni.

189
 IV./2.

A rómaiak nemzeti eposza Vergilius műve, az Aeneis. Talán nincs is még egy olyan irodal-
mi alkotása az ókori római kultúrának, amelyet hasonlóan nagy becsben tartottak volna, minL
a trójaiak itáliai honfoglalását 12 énekben elmesélő nagyeposzt. Miként (a legenda szerint) a
római nép a trójai menekült bevándorlók és a helyi őslakosok, a latinok keveredéséből jött
létre, ugyanígy egyesíti magában Vergilius műve a homéroszi görög epikus hagyományt a he-
lyi, itáliai elképzelésekkel. A főhős, Aeneas lényege is bizonyos keveredés eredménye. Egy-
szerre mitikus hős, igazi hérosz, mint a homéroszi félistenek, s ugyanakkor jelleme, személyi-
sége emberi, sőt olykor esendő is.
Az Aeneis végig a középkoron és a reneszánszon át, egészen az újkor kezdetéig megőriz­
te népszerűségét, évszázadok olvasó embereinek vált meghatározó élményévé. Már az ókor-
ban kötelező iskolai olvasmány volt, s ezt a szerepét nagyon sokáig megőrizte. Első szövegünk
az Aeneis 1. énekéből származik, ahol a főhős egy szörnyű tengeri vihart túlélve kiköt a leg-
közelebbi szárazföldön, és a tőle messzire sodródott társai keresésére indul (vö. 1/6. olv.). A
második szöveg, mely a VIII. énekből származik, arról a látogatásról számol be, amelyet Ae-
neas tett a később megalapítandó Róma helyén élő népnél és királyánál, Euandrusnál. A ki-
rály elbeszéléséből egy Itália távoli múltjával kapcsolatos mondát ismerhetünk meg.

A hét szarvas
Aeneas scopulum interea conscendit, et omnem
A prospectum late pelago petit, Anthea si quem
iactatum vento videat Phrygiasque biremis
aut Capyn aut celsis in puppibus arma Caici.
Navem in conspectu nullam, tres litore cervos
prospicit errantis; hos tata armenta sequuntur
a tergo, et longum per vallis pascitur agmen:
constitit hic, arcumque manu celerisque sagittas
corripuit, fidus quae tela gerebat Achates,
ductoresque ipsos primum capita alta ferentis
cornibus arboreis sternit, tum vulgus et omnem
miscet agens telis nemora inter frondea turbam;
nec prius absistit, quam septem ingentia victor
corpora fundat humi, et numerum cum navibus aequet.
Hinc portum petit, et socios partitur in omnis.
Vina, bonus quae deinde cadis onerarat Acestes
litore Trinacrio dederatque abeuntibus heros,

190
A sebesült Aeneast ápolják.
Pompeii falfestmény

dividit, et dictis maerentia pectora mulcet:

0 socii - neque enim ignari sumus ante malorum -,
11

o passi graviora, dabit deus his quoque finem.

Vos et Scyllaeam rabiem penitusque sonantis
accestis scopulos, vos et Cyclopia saxa
experti; revocate animos, maestumque timorem
mittite; forsan et haec olim meminisse iuvabit.
Per varios casus, per tat discrimina rerum
tendimus in Latium, sedes ubi fata quietas
ostendunt; illic fas regna resurgere Troiae.
Ourate, et vosmet rebus servate secundis. 11

Talia voce refert, curisque ingentibus aeger

spem vultu simulat, premit altum corde dolorem.
(1. 180-209.)

191
 Itália a trójaiak megérkezése előtt
Exin se cuncti divinis rebus ad urbem
B perfectis referunt: ibat rex obsitus aevo,
et comitem Aeneam iuxta natumque tenebat
ingrediens, varioque viam sermone levabat.
Miratur, facilisque oculos fert omnia circum
Aeneas, capiturque locis, et singula laetus
exquiritque, auditque virum monumenta priorum.
Tum rex Euandrus, Romanae conditor arcis:
,,Haec nemora indigenae Fauni Nymphaeque tenebant
gensque virurn truncis et duro robore nata:
quis neque mos„ neque cultus erat: nec iungere tauros
aut componere opes norant, aut parcere parto;
sed ramí atque asper víctu venatus alebat.
Prímus ab aetherío venít Saturnus 0/ympo
arma /ovis fugíens et regnís exul ademptís.

1502-ben Strasbourgban megjelent Aeneis-kiadást díszítő fa-

metszet

192
 Részlet az augustusi BékeoltárróC az Ara Pacisról. Középen Tellus (a Föld), két oldalán a vi-
zet és a földet allegorizáló nimfák

Is genus indocile ac dispersum montibus a/tis

composuit, legesque dedit, Latiumque vocari
maluit, his quoniam latuisset tutus in oris.
Aurea, quae perhibent, illo sub rege fuerunt
saecula: sic pfacida populos in pace regebat,
deterior donec paulatim ac decolor aetas
et belli rabies et amor successit habendi.
Tum manus Ausonia et gentes venere Sicanae,
saepius et nomen posuit Saturnia tellus. 11

(VIII. 306-329.)

SzórÁROZÁSI SEGÍTSÉG

1itore - litus, -oris, n. pectora - a pectus főnévből A

constitit hic - a hic itt adverbium: ekko 0 erre"
11
nemora - nemus, -oris, n.
capita - caput, -itis, n.
ingentia - Ill. declinatiós egyvégű melléknév
fundat - coniunctivus! fundo 3 az ige
onerarat = oneravlerat
ableuntibus - iens (gen.: euntis) az eo ire ige
participiuma rejlik a praefixumos alakban
malorum - főnév!
accestis = accessistis, lásd accedo 3
experti - az experior igéből; experti = exper-
ti estis
vosmet- vos + -met; a -met erősebbé, hang-
súlyosabbá teszi a vos jelentését. Ugyan-
így: egomet, nosmet.

perfectis - perficio 3 igéből successit - succedo 3 igéből

norant = noverant venere - venerunt
ademptis - az adimo 3 igéből
193
 Magyarázatok
scopulum ... conscendit - az igének puszta
A accusativus a vonzata (,,ahová")
prospectum late pelago petit - ,,olyan pon-
tot keres, ahonnan széltében beláthatja a
tengert" - a prospectus főnév a prospicio 3
igébéSI származik, ezért állhat mellette a
költői nyelvhasználatban adverbium: late;
pelago - azaz: in pelago
Anthea - görögös accusativus; Antheus
Anthea si quem - értse: si (a/i)quem,
Anthea: ,,ha valakit, (például) Antheust
(azaz Antheus hajóját)"; Antheus Aeneas
társa, a Trójából elindult húsz hajó egyiké-
nek parancsnoka
biremis - biremes; költői szövegben a 111.
declinatiós -i tövűek pluralis accusativusa
-es helyett -is lehet; ilyenkor az -i mindig
hosszCi
Capyn - görögös accusativus; Capys, Capyis,
m. - Aeneas egyik társának neve
arma Caici - némelyek úgy értelmezik, hogy
a harcos a fegyvereit helyezte el a hajó fa-
rában, s ezt távolról is észlelni lehetett,
mások szerint a hajóorr díszítményét érti
ezen Vergilius
litore - in litore
cervos ... errantis - cervos ... errantes
hos - ti. cervos
per vallis - per valles
fidus quae tela gerebat Achates - rendez-
ze: te/a, quae gerebat fidus Achates.
Achates Aeneas hűséges társa
ductores ... ferentis - ductores ... ferentes
fundat ... aequet - a prius ... quam időhatá­
rozói kötőszó miatt coniunctivusok
et numerum (ti. cervorum) cum navibus
aequet - mivel hét hajója maradt meg Ae-
neasnak a tengeri vihar után
Exin ... referunt - rendezze: exin divinis
B rebus perfectis cuncti se referunt ad urbem
natum - Ascaniusról, Aeneas fiáról van szó
facilis oculos - faciles oculos
omnia circum - circum omnia
capitur - átvitt értelemben „ejti foglyul" a
hely szépsége, azaz „elbűvöli"
virum ... priorum - virorum ... priorum
Euandrus, Romanae conditor arcis -
Euander, aki Arkadiából (tehát görög föld-
194
humi - a humus, -i, f. főnév locativusa; vi-
gyázzon! a főnév nőnemű! ráadásul köz-
név, mégis van locativusa; jelentése itt:
,,földre"
in omnis (ti. socios) - in omnes
Acestes - a trójai származású Acestes,
Segesta városának alapítója Szicíliában
(/itore Trinacrio - értse eléje: in; Trinacrius
= három kiszögellés; Szicília költői neve,
melyet alakja miatt kapott a sziget) korsók-
ba töltött borral látta el Aeneast és társait
dictis - főnevesült participium
neque enim ignari - a kettős tagadás erős
állítás: 11 nagyon is ismerjük ... ''; ignarus
után genitivus memoriae következik
ante malorum - az ante jelzői értékű: ko- 11
rábbi bajainkat"
o passi graviora - passi: ti. socii; graviora:
fönevesült
his - ti. his ma/is
Scyllaeam rabiem - Scylla hatfejű szörnye-
teg, mely egy szirten lakik a szicíliai hegy-
szorosban, s az arra elhaladó hajósokat
fölfalja, ha túl közel merészkednek hozzá
sonantis - sonantes; mert a szikla belsejében
lakik Scylla, akinek ráadásul kutyái is van-
nak, mindezeknek a hangjától zeng peni-
tus a szikla
Cyclopia saxa - ti. Szicília szigetén laknak a
Cyclopsok, azok az egyszemű óriások, akik-
kel már Odüsszeusznak is meggyűlt a baja
haec - a meminisse tárgya
fas - egészítse ki: est
talia voce refert - főnevesült melléknév a
talia
altum ... dolorem - az altum attributum
praedicativum: 11 mélyen"
premit ... corde - in corde
ről) ment Itáliába, természetesen nem Ró-
mát alapította meg, hanem a Palatinuson,
azaz a későbbi Róma egyik halmán épített
egy várost
indigenae Fauni Nymphaeque - azaz a
,,bennszülött" erdei démonok és erdei is-
tennők
gensque vir(or)um truncis et duro robore
nata - gyakori elképzelés volt az antikvi-
tásban, hogy egy néptörzs valamilyen
 természeti tárgyból: fából, kőből szüle-
tett
quis - quibus
parto - ti. a megszerzett vagyonnak
sed rami atque asper victu venatus alebat
- ti. rami fructus: a fák termése, gyümöl-
cse; a victu abl. limitationis
Saturnus - félt luppitertől, aki megfosztotta
őt hatalmától, ezért menekült Itáliába
montibus altis - in montibus altis
Latiumque vocari - ti. a genus indocile által
lakott területet
his quoniam latuisset tutus in oris - Latium
nevét a latin lateo 2 latui igével hozták
összefüggésbe
decolor aetas - ti. az aranykorhoz képest
„színehagyott", azaz átvitt értelemben is
értendő: ,,elfajzott, elkorcsosult", hiszen
elvesztette eredeti fényét és ragyogását
Tum manus Ausonia et gentes venere
Sicanae - azokról a törzsekről van szc\
melyek benépesítették Itáliát
saepius - több alkalommal váltott nevet e
terület: volt Hesperia, Ausonia, Oenotria,
végül lett Itália

-------------NYELVTAN-------------

A ma/o mai/e malui ige ragozása

Ez az ige a vo/o velle volui és a magis ()nkább, nagyobb mértékben'') adverbiurn
összetételéből jött létre. Perfectumai szabályosak. Passzívuma, participiumai és im-
perativusa nincsenek.

Indicativus Coniunctivus
praes. impf praet. impf fut. impf praes. impf praet. impf
malo rnalebam malam malim mallem
mavis malebas males malis malles
mavult malebat malet malit mallet
malumus malebamus malemus malimus mallemus
mavultis malebatis rnaletis malitis malletis
malunt rnalebant malent malint mallent
praes. perf praet. perf fut. perf praes. perf praet. perf
malui malueram maluero maluerim maluissem
maluisti malueras malueris malueris maluisses
maluit etc. maluerat etc. maluerit etc. maluerit etc. maluisset etc.

fHADAIÓK.

1. Skandálja ~írásb~n a következő. sorokat! (A legfo~tosablJ szabályokat a

könyv végén lévő:magyarázatokban találhatja meg~)
nec prius aqsistit,. quam septe·m ingentia victor
corpora, fundat humi, et númerum cum navibas aequét.

195 ·
2. Alkosson a mellékmondatokból igeneves szerkezeteket (part. coniunctum,
ab/. abs., gerundivumos szerkezet)!
a. Aeneas, qui ventis iactatus est, scopulum conscendit.
b. Aeneas, postquam cervi prospecti sunt, corripuit sagittas.
e. Aeneas scopulos conscendit, ut pelago prospiceret.
d. 0 socii, qui graviora fata passi estis!

3. A conscenderis igealakot többféleképpen is értelmezhetjük. Írja le, hogyan!

4. Melyik adverbium, melyik melléknév? Fokozza az alábbi mellékneveket

melléknévként, az adverbiumokat adverbiumként!
late, celere, ingens, grave, bene

5. Alkosson a következő mondatokból következményes összetett mondato~

kat! Pl. Aeneas tam bonus dux erat; Aeneas omnibus consuluit. - Aeneas tam
bonus dux erat, ut omnibus consuleret.
a. Cervus tam pulcher est; pulchrior conspici non potest.
b. Roma tam dara erat; nemo eam ignorabat.
e. Cicero poetam tam bene defendit; is damnatus non est.
d. Vergilius adeo praeclaros versus scripsit; ornnes libenter eos legunt.

6. Gyűjtse ki a B olvasmányból a participiumokat és azokat a szavakat, ame-

lyek alakjuk szerint lehetnének participiumok is!

7. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

a. Aeneas centum cervos sternit.
b. Troiani in Trinacriam tendunt.
e. Troiani iam graviora experti sunt.
d. Deus quidam dedit vina Troianis.

8. Fordítsa latinra!
1. Aeneas egyetlen hajót sem lát a tengeren.
2. Aeneas hét nagy testű szarvast terített le.
3. Aeneas a társaival Latiumba tart.
4. A sors Itáliában adott békés lakhelyet a trójaiaknak.
5. Aeneas meghallgatta a király történetét.
6. A király neve hallatán jobbját nyújtotta a trójai vezérnek.

196
 IV./3.

A most következő két olvasmány szemelvényei ugyanarról a történelmi eseményről szól-

nak. Cicerónak először l<r. e. 63-ban sikerült megszereznie a consuli tisztséget. Hivatali évé-
nek kétségtelenül legfontosabb eseménye az úgynevezett Catilina-féle összeesküvés leleple-
zése volt. Ez az államellenes szervezkedés, mely a fennálló államrend, azaz a szenátusi de-
mokrácia megváltoztatását tűzte ki célul maga elé, szinte teljes eredménytelensége miatt nem
tartozik a római történelem legjelentősebb eseményei közé, mégis a leghíresebbek közötl
tarthatjuk számon. Ennek oka, hogy két olyan kiemelkedő alkotó művei maradtak ránk a
szervezkedésről, mint Cicero és Sallustius.
Az összeesküvés eseményeinek tömör vázlata a következő: a 63-as consu/választáson
Catilina vereséget szenvedett, ezért fegyveres megmozdulást készített elő a hatalom megszer-
zésére. Egyik párthíve, Manlius hadsereget szervezett Etruriában, a terv azonban kitudódott.
Október 21-én a szenátus rendkívüli hatalommal ruházta fel a consu/okat az államellenes te-
vékenység megfékezésére. A szervezkedés ennek ellenére folytatódott, s Catilina a novem-
ber 6-ra virradó éjjel M. Laeca házában párthíveivel megbeszélést tartott, amelyen ismertet-
te a mozgalom harci programját. Cicero azonban a november 7-i szenátusi ülésen felfedte az
összeesküvők terveit, és száműzetésbe küldte vezetőiket. December S-én Cicero a bírói ha-
tározatot meg sem várva kivégezteti a szervezkedés néhány vezetőjét. (Ez a politikai döntés
lesz az alapja Cicero későbbi száműzetésének.) Catilina 62 elején ütközött meg a szenátusi
csapatokkal Pistoria mellett: súlyos vereséget szenvedett, s ő maga is elesett a csatatéren.
Cicero consu/ként összesen négy beszédet tartott Catilina ellen (Orationes in Catilinam
1-IV). Kettöt Kr. e. 63 novemberében, s újabb kettőt egy hónappal később. A négy beszéd
közül kettő (1., IV.) a szenátus előtt és kettő a népgyűlés előtt hangzott el. Különösen híressé
váltak az első beszéd elhangzásának körülményei: a szenátus tagjait Cicero a szokástól elté-
rően nem a Curiába, hanem luppiter Stator templomába hívatta, méghozzá éjszaka. A rend-
kívüli körülmények tovább fokozták erejét annak a beszédnek; melyet amúgy is Cicero leg-
jobban szerkesztett, leghatásosabb szónoki művének tartanak. lrásban csak jóval később, 60-
ban jelentette meg szónoklatait a szerző, s nem ugyanabban a formában, ahogyan 63-ban el-
mondta őket. Utólag mind szavainak politikai tartalmán, mind a szónoklat megformáltságán
sokat változtatott.
C. Sallustius Crispus (Kr. e. 86-34) nemcsak a latin próza legnagyobb mestereinek sorába
tartozik, hanem egyike a legjelentősebb római történetíróknak is. A Catilina-féle összeeskü-
vésről írott monográfiája (De coniuratione Catilinae) az első ismert műve, melyet minden va-
lószínűség szerint Caesar, illetve Cicero halála után (talán 42-ben) írt meg. Sallustius érezhe-
tően támaszkodik az események ábrázolásában Cicero beszédeire, de elődjénél határozot-
tabban törekszik Catilina és az egész mozgalom indítékainak megértésére. Ennek több oka is
van: Sallustius a szervezkedés leleplezése után mintegy húsz évvel lát hozzá munkájához, s
az időbeli távolság miatt jóval objektívebben" szemléli az eseményeket. Cicero nem elmé-
11

leti munkát írt, hanem az események sodrában szónoklatával befolyásolni akarta a szenátus
döntéseit, nem csodálkozhatunk hát, ha a consul a társadalom rendjét felforgató haramia-
ként, mintegy közellenségként mutatja be ellenfelét. S végül Cicero politikai világképe, opti-
 Cicero Cati/inát tárnadja a szenátus elótt. Cesare Maccari (7840-7 97 9) festménye. (Róma 1

Pa!azzo del Senato)

rnata meggyőződése eleve szembeállítja őt a néppárti Catilinával és annak mozgalmával, míg

a szintén popufaris nézeteket valló Sallustius esetében ilyen alapvető politikai különbségről
nincs szó. Mindezek ellenére azt kell mondanunk, hogy Sallustius munkája elfogulatlanabb
Cicero érték~lésénél, de távolról sem vizsgálja harag és részrehajlás nélkül" a történelmi ese-
11

ményeket. Eppen ezért nehéz megítélni, hogy a Catilina-féle összeesküvésnek a politikai

rendszer megdöntésén túl volt-e, s ha igen, milyen pozitív programja, azaz sikerük esetén mi-
lyen intézkedésekkel alapozták volna meg saját államrendjüket.
A következő olvasmányokban egy-egy Cicero-, illetve Sallustius-részlet áll egymás mellett.

Hogyan lett Ciceróból consul?

A Sed in ea coniuratione fuit Q. Curius, natus haud obscuro loco, flagitiis atque
facinoribus coopertus, quem censores senatu probri gratia moverant. Huic homini
non minor vanitas inerat, quam audacia: neque reticere, quae audierat, neque
suamet ipse scelera occultare, prorsus neque dicere neque facere quicquam pensi
habebat. Erat ei cum Fulvia, muliere nobili stupri vetus consuetudo. Cui cum minus
gratus esset, quia inopia minus largiri poterat, repente glorians maria montisque pol-
liceri coepit, et minari etiam ferro, ni sibi obnoxia foret. At Fulvia insolentiae Curi
causa cognita tale periculum rei publicae haud occultum habuit, sed sublato auc-
tore de Catilinae coniuratione, quae quoque modo audierat, multis narravit.
Ea res in primis studia hominum adcendit ad consulatum mandandum M. Tullio
Ciceroni. Namque antea pleraque nobilitas invidia aestuabat, et quasi pollui con-
sulatum credebant, si eum quamvis egregius homo novus adeptus foret. Sed ubi
periculum advenit, invidia atque superbia post fuere. lgitur comitiis habitis consules
declarantur M. Tullius Cicero et C. Antonius. Quod factum primo popularis coniu-
rationes concusserat. Neque tamen Catilinae furor minuebatur, sed in dies plura
agitare, arma per ltaliam locis opportunis parare, pecuniam Faesulas ad Manlium
quendam portare, qui postea princeps fuit belli faciendi.
(SALLUST1us, De coniuratione Catilinae, 23-24,2.)

Cicero a döntés fontosságáról

Quae cum ita sint, patres conscripti, vobis populi Romani praesidia non desunt:
vos ne populo Romano deesse videamini, providete. Habetis consulem ex plurimis
periculis et insidiis atque ex media morte non ad vitam suam, sed ad salutern ve-
stram reservatum. Omnes ordines ad conservandam rem publicam mente, volun-
tate, voce consentiunt. Obsessa facibus et telis impiae coniurationis vobis supplex
manus tendit patria communis: vobis aras Penatium, vobis illum ignem Vestae sem-
piternum, vobis omnium deorum templa atque delubra, vobis muros atque urbis
tecta commendat. Praeterea de vestra vita, de
coniugum vestrarum atque liberorum anima,
de fortunis omnium, de sedibus, de focis
vestris hodierno die vobis iudicandum est.
Habetis ducem memorem vestri, oblitum sui,
quae non semper facultas datur. Habetis
omnis ordines, omnis homines, universum
populum Romanum, id quod in civili causa
hodierno die primum videmus, unum atque
idem sentientem. Cogitate, quantis laboribus
fundatum imperium, quanta virtute stabilitam
libertatem, quanta deorum benignitate auctas
exaggeratasque fortunas una nox paene dele-
rit. ld ne umquam posthac non modo confici,
sed ne cogitari quidem possit a civibus, Vesta papnő (Párizs, Bibliotheque Na-
hodierno die providendum est. tionale, Cabinet des Médailles An-
(Cicrno, Oratio in Catilinam IV. 18-19.) tiques)

1. Saepe tui memini, et verborum tuorum oblivisci non possum. 2. lnitium sapi-
entiae est timor Dei. 3. Cupiditas gloriae et divitiarum iam multos homines perdi-
dit. 4. lmperator Nero Christianos incendii Romae arguit et morte damnavit. 5.
lngenii nobilis est iniuriam ignoscere. 6. Viri magni ingenii et virtutis egregiae hanc
rem publicam creaverunt. 7. Cicero clarissimus omnium oratorum Romanorum est.
8. Demens iudicio populi.

199
 SzóTÁROZÁSI SEGÍTSÉG
A coopertus - a cooperio 4 igéből
inlerat - ismert az ige, ha levágjuk az igekö-
tőt
quicquam - a quisquam határozatlan név-
más semlegesnemű alakja
delsunt és delesse - ugyanazon jól ismert ige
B igekötős származékai
Magyarázatok
quem censores senatu moverant - a cen-
A sorok hatáskörébe tartozott a senatus fel-
ügyelete, ha erkölcsileg súlyos kifogás me-
rült fel valakivel szemben, kizárták a testü-
letböl
quae audierat - vigyázzon! nem nőnem!
vanitas - itt: az erkölcsi meggyőződés hiá-
nya, gátlástalanság"
11
neque quicquam pensi habebat - 11 nem tö-
rődött vele", 11 mindegy volt neki"; pensi
gen. partitivus; ettől a kifejezéstől függnek
a reticere, occultare, dicere, facere infini-
tivusok, az utóbbi kettő itt tárgy nélkül áll
Erat ei cum Fulvia, muliere nobili stupri
vetus consuetudo - azaz házasságot tört,
mert a nő nem az ő felesége volt
Cui cum minus gratus esset - ti. Fulviae; re-
latív mondatfűzés
montis polliceretur - montes polliceretur
et minari etiam ferro - ti. Fulviát fenyegette
fegyverrel
Quae cum ita sint - mivel így állnak a dol-
B 11
gok''; a quae a relatív mondatfűzést jelzi, a
cum pedig cum causale
patres conscripti - a szenátorok hagyomá-
nyos megszólítása
reservatum - part. coniunctum, fordítsuk
mellékmondattal
Omnes ordines - a társadalmi rétegekről,
osztályokról van szó
obsessa facibus - a facibus vonatkozik a
bujtogató személyekre is átvitt értelem-
ben, de az általuk okozott veszélyes hely-
200
audierat = audiverat
foret = esset
sublato - a tolla igéből
concusserat - a concutio 3 igéből
auctas - az augeo 2 igéből
delerit = deleverit
obnoxia - 11 engedelmes, engedékeny" (már-
mint a kapcsolat folytatását tekintve)
sublato auctore - Fulvia elhallgatta a hír for-
rását
homo novus - ,,új ember" -nek a vagyonos,
nem arisztokrata sorból származó személy
számított
quamvis egregius - a quamvis csak a jelző­
re vonatkozik
invidia atque superbia post fuere - ... 11 hát-
térbe szorult(ak)"
comitiis habitis - a consu/okat a népgyűlé-
sen választották
quod factum - a factum főnév!
popularis - populares
in dies - 11 napról napra"
agitare ... parare ... portare - infinitivus
historicus mind a három; azaz történeti el-
beszélésben a múlt időt helyettesíti
zetre is, bármikor lángra lobbanhat a vá-
ros, nemcsak metaforikusan, hanem tény-
legesen is; obsessa - a patria jelzője
Penatium - a Penates nemcsak az egyes há-
zak, hanem az állam védőistenségei is voltak
Vestae - Vesta a családi tűzhely, ezen keresz-
tül a családi élet istenasszonya, templomá-
ban örökké égnie kellett az őt jelképező
tűznek
memorem vestri, oblitum sui - vigyázzon! a
személyes, illetve a visszaható névmás ge-
nitivusa
anima - itt „élet" civilis causa - ,,belső ügy", belügy"
11

omnis ordines, omnis homines - mindkét non modo confici sed ne cogitari quidem
esetben omnes értendő possit - 11 nem hogy véghezvinni, de még
unum atque idem - a sentientem tárgya csak kiagyalni se lehessen"

-------------NYELVTAN-------------

A genitivus használata
A genitivus alapjelentésével számtalanszor találkoztunk, ez ti. a birtokos jelzői
funkció. Pl. quorum virtutes litteris proditae sunt; cumin Sigeo ad Achillis tumulum
adstitisset (a IV/1. olvasmányból). Kinek, minek a birtoka? Kié? Mié? kérdésre felel.
Csak a latin nevét nem mondtuk ki eddig: genitivus possessivus.

Genitivus qualitatis
Nem egyeztetett minőségjelző. Róla is volt már szó: eius generis multitudinern
(111/1. olvasmány; lásd ott).

Genitivus quantitatis
Valójában az előbbinek egy alfaja, amennyiben számnévi jelzős genitivus fejezi ki
valaminek a nagyságát, korát, súlyát. Pl. Puer novem annorum. - Kilencéves fiú.

Genitivus obiectivus és subiectivus

A cselekvést jelentő főnevek mellett a genitivusnak kétféle jelentése lehet, ahogyan
erről már volt szó fentebb (1/4. olvasmánynál). Vagy tárgya a genitivusban álló főnév
a cselekvésnek, tehát az rá irányul, vagy alanya, tehát tőle indul ki a cselekvés. Csak
a szövegösszefüggés alapján dönthetjük el, mikor melyik jelentés szerepel a mon-
datban.

Genitivus memoriae
A genitivus obiectivus altípusáról van szó. Emlékezést, emlékeztetést, elfelejtést ki-
fejező szavak mellett áll, az obiectivusszal ellentétben igék mellett is szerepelhet.
Habetis ducem memorem vestri, oblitum sui.

Genitivus partitivus
Genitivusban áll az a névszó, amelyből egy bizonyos részt (sokat, keveset, valamek-
kora mennyiséget vagy valakit, valamit) kiemelünk. (1/4. olvasmánynál fordult elő
először.) Állhat közép- és felsőfokú melléknevek mellett, névmások, mennyiséget és
mértéket kifejező főnevek, névmások, adverbiumok mellett. Számnevek esetén kü-
lönösen az 1 OOO fölötti tőszámnevek mellett.
Genitivus proprietatis
A létige mellett kifejezi, hogy valakinek (valaminek) szokása, sajátossága, tiszte, kö-
telessége valami. (IV/1. olvasmány után beszéltünk róla.)

Genitivus pretii
A nem számszerű, hanem az általános értéket jelölik vele. Ebből következik, hogy
becslést, adást-vevést jelentő igék mellett áll, de a becslés magától értetődően átvitt
értelmű, tehát nem csak „piaci" becslést is kifejezhet. Vir sapiens fortunas parvi du-
cit. - A bölcs férfiú kevésre becsüli a vagyont.

Genitivus criminis
A proprietatishoz hasonlóan hiányos szerkezet. A vádolást, elítélést, felmentést je-
lentő igék mellett használják a bűntett, a vádpont megjelölésére. Elmarad a crimine
(bűnével, bűne alól) ablativus, csak az eredetileg mellette álló genitivus marad meg.
MiltiacJes proditionis accusatus est. - Miltiadészt árulással vádolták.

A cum alárendelői kötőszó fordítása

A cum kötőszó (ne tévesszük össze az azonos alakú praepositióval !) az eddig elő­
forduló szövegekben többféle jelentést is kifejezhetett, ennek megfelelően más szö-
vegben más és más módon fordíthattuk magyarra. Ha csak a legfontosabb fordítási
lehetőségek szempontjából vesszük vizsgálat alá a kérdést, és eltekintünk a jelentés
árnyalatnyi variációitól, amelyeket a latin leíró nyelvtan mind külön elnevezéssel il-
let, háromféle típust kell elkülönítenünk:
1. amikor"
11 időhatározói kötőszóként; általában indicativusi állítmány követi, kivé-
tel (s ezért érdemes nevét megtanulni) a cum historicum 1 amely a múltban lezaj-
lott események egymáshoz való időviszonyát jelöli. Ilyenkor coniunctivus követi.
(1. a 111/1. olvasmány nyelvtanának azonos címszavát!) Pl.: Cum essem Brundisii,
litteras tuas accepi. - Megkaptam leveledet, amikor Brundisiumban voltam. Cum
apes evolaturae sunt1 consonant vehementer. -Amikor a méhek kirepülni készül-
nek, erős morajló hangot hallatnak. (Ezekhez lásd még a IV./1. olvasmány nyelv-
tanában az időhatározókat!)
2. mivef; mivelhogy" okhatározói kötőszóként (cum causale); utána mindig con-
11

iunctivusban áll az állítmány. Cum sis mortalis1 mortalia cura! - Mivel ember vagy,
az emberi dolgokkal törődj!
3. bár
11
11
1 noha jóllehet" megengedői kötőszóként (cum concessivum), coniunc-
11
11
1 11

tivusi állítmánnyal. Pl.: Cum et loco et praesidio inexpugnabilis esset urbs1 consul
abstitit incepto. - Bár a város mind fekvése, mind katonái miatt bevehetetlen volt,
a consul (mégis) elállt tervétől.
Mivel azonban ez a cum használatának csak megközelítő összefoglalása, a jelen-
tést (leginkább az 11 amikor" esetében) csak a fordítás során használt 11 munkaesz-
köznek" tekintsük, s a latin mondat gondolatának megértése után más magyar
kötőszavakkal is fordíthatjuk.

202
 fELADATOK

1. Írja le a következő jelzős szerkezetek megnevezett eseteit!

haec res f erox - pi ur. acc. ............... .

eadem amicitia fidelis - plur. gen ................ .

illud tempus breve - plur. nom ................ .

quod mare vetus - sing. abl. ............... .

femina quaedam nobilis - sing. gen ................ .

2. Melyik nem illik a sorba?

a. dixit, capit, fuit, fecit
b. efficit, nolit, eat, velit
e. minatur, nascitur, polluitur, pollicetur
d. parare, portare, mandare, minare

3. Egészítse ki az alábbi igék hiányos szótári alakjait, és írja melléjük a jelen-

tést!

................ , ................ , adeptus sum =

................ , ................ , sustuli ................ , =

................ , ................ , factus sum =

................ , polliceri ................ , =

soleo, ................ , ................ , =

4. Alakítsa át a következő mondatok mellékmondatait igeneves szerkezetté

(ab/. abs., part. coni., gerundivum)!
1. Fulvia res, quas ex Curio audierat, Ciceroni narravit.
2. Cicero consul factus est, ut coniurationem Catilinae opprimeret.
3. Postquam res periculosae auditae sunt, Cicero consul declaratur.

5. Határozza meg, milyen genitivus szerepel a következő mondatokban!

1. Date Caesari, quod Caesaris est, et Deo, quod Dei est. 2. Multi nobiles
Catilinae coniurationis conscii erant. 3. Capitis non damnatus, sed magna
pecunia punitus est. 4. Quinquaginta milia militum in pugna ceciderunt. 5.
Populus Romanus cladis Cannensis numquam oblitus est.

203
6. a. Melyik nem coniunctivus?
ducat, agitet, minatur, velit
b. Melyik nem passzívum?
haberis, agiteris, crederis, egeris
e. Melyik nem lehet perfectum?
venit, accendit, fugit, invadit

7. Fordítsa latinra!
1. Cicero meghallotta, amit Fulvia mesélt. 2. Akkora merészség volt Curiusban,
hogy halállal fenyegette meg a consult. 3. Fulvia azt mondta, hogy nem tud
semmit. 4. Curius hirtelen dicsekedni kezdett. 5. Cicero megígérte, hogy meg-
védi az államot. 6. Fulvia elérte, hogy Curius pénzt ígérjen neki.

Nőiportré egyiptomi múmiáról. Kr. u. 2. sz. kö-

zepe. (Budapest, Szépművészeti Múzeum)

" M 204
 IV./4.

Meghiúsult merénylet Cicero ellen

Catilina in proximum annum nihilo minus consulatum petebat. Neque interca
quietus erat, sed omnibus modis insidias parabat Ciceroni. Neque illi tamen ad
cavendum dolus aut astutiae deerant. Namque a principio consulatus sui multa pol-
licendo per Fulviam effecerat, ut Q. Curius, de quo paulo ante memoravi, consilia
Catilinae sibi proderet; circum se praesidia amicorum atque clientium occulrc
habebat. Postquam dies comitiorum venit, et Catilinae neque petitio neque insi-
diae, quas consulibus in campo fecerat, prospere cessere, constituit bellum faccrc
et extrema omnia experiri, quoniam, quae occulte temptaverat , aspera foedaque
evenerant.
lgitur C. Manlium Faesulas atque in eam partem Etruriae, alios alio misit, quem
ubique opportunum sibi fore credebat. lnterea Romae multa simul moliri: ccrn-
sulibus insidias tendere, parare incendia, opportuna loca armatis hominibus
obsidere; ipse cum telo esse, item alios iubere, hortari, ut semper intenti paratique
essent, dies noctisque festinare, vigilare, neque insomniis neque labore fatigari.
Postremo, ubi multa agitanti nihil procedit, coniurationi s principes nocte convocat
per M. Porcium Laecam; ibique multa de ignavia eorum questus docet se Manlium
praemisisse ad eam multitudinem , quam ad capienda arma paraverat, item alios in
alia loca opportuna, qui initium belli facerent; seque ad exercitum proficisci
cupere, si prius Ciceronem oppressisset: eum suis consiliis multum officere. lgitur
perterritis ac dubitantibus ceteris C. Cornelius eques Romanus operam suam pol-
licitus, et cum eo L. Vargunteius senator constituere ea nocte paulo post cum arma-
tis hominibus sicuti salutatum ad Ciceronem introire ac de improviso domi suc1e
imparatum confodere. Curius, ubi intellegit, quantum periculum consuli impen-
deat, propere per Fulviam Ciceroni dolum, qui parabatur, enuntiat.
(SALLUST1us, De coniuratione Catilinae 26. - 28. 3.)

Cicero beszámolója ugyanerről

Fuisti igitur apud Laecam illa nocte, Catilina; distribuisti partis ltaliae; statuisti,
quo quemque proficisci placeret; delegisti, quos Romae relinqueres, quos tecum
educeres; discripsisti urbis partis ad incendia; confirmasti te ipsum iam esse exitu-
rum; dixisti paulum tibi esse etiam nunc morae, quod ego viverem. Reperti sunt
duo equites Romani, qui te ista cura liberarent, et se illa ipsa nocte paulo ante
lucem me in meo lecto interfecturos esse pollicerentur . Haec omnia vixdum etiam

205
 Az ún. Praetorianus relief A domborművön azonban nem praetorianusok, ha-
nem legionariusok és tisztjük látható. (Párizs, Louvre)

coetu vestro dimisso comperi; domum meam maioribus praesidiis munivi atque fir-
mavi; exclusi eos, quos tu ad me salutatum mane miseras, cum illi ipsi venissent,
quos ego iam multis ac summis viris ad me id temporis venturos esse praedixeram.
Quae cum ita sint, Catilina, perge, quo coepisti; egredere aliquando ex urbe; pa-
tent portae; proficiscere. Nimium diu te imperatorem tua illa Manliana castra
desiderant. Educ tecum etiam omnis tuos; si minus, quam plurimos, purga urbem.
Magno me metu liberabis, modo inter me atque te murus intersit. Nobiscum ver-
sari iam diutius non potes; non feram, non patiar, non sinam.
(Cicrno, Oratio in Catilinam 1. 4-5.)

206
 1. Castra a cohortibus, quae ibi praesidio erant relictae, industrie defendebantur.
2. Semper in civitate (ii), quibus opes nullae sunt, bonis invident, malos extollunt.
3. Senatus decernit, ut Cicero urbi praesidio sít. 4. Hic nobis aut vincendum aut
moriendum est. 5. Paucis temeritas est bono, multis malo. 6. Manlius posthabuit filii
caritatem publicae utilitati. 7. lnvident honori meo, ergo invideant labori, innocen-
tiae, periculis etiam meis! 8. Hannibal decurrit ex superiore loco, et, cum impetu
fudisset hostem, suis quoque tumultum auxit. 9. Epaminondas, cum vicisset
Lacedaemonios apud Mantineam, atque ipse gravi vulnere exanimari se videret,
quaesivit, salvusne esset clipeus, cum salvum esse flentes sui respondissent, rogavit,
essentne fusi hostes, cumque id quoque, ut cupiebat, audivisset, evelli iussit eam,
qua erat transfixus, hastam. 10. Cum primi ordines hostium transfixi pilis concidis-
sent, tamen acerrime reliqui resistebant. 11. lngens erat bello Punico numerus cap-
torum, quos Hannibal, cum a suis non redimerentur, venum dederat. 12. Recordare
tempus illud, cum Curio maerens iacebat in lecto.

SzóTÁROZÁSI SEGÍTSÉG

nihilo minus - nem a ragozhatatlan nihil, ha-
nem a nihilum, -i, n. szóból: semmivel
11
sem kevésbé"; abl. mensurae
insidiae, -arum, f. - plurale tantum (azaz
csak többes száma van)
delerant - desum igéből
pollicendo - polliceor 2 igéből
effecerat - az efficio ige mellett mondatunk-
ban nem áll közvetlen tárgy, hanem (célza-
tos tárgyi) alárendelő mellékmondat függ
tőle, a szó elsődleges jelentései tehát nem
kínálnak kielégítő megoldást, mert nem
hiányozhat mellőlük a tárgy
alio - adverbium, nem az alius, alia, aliucf
proficisclere - proficiscor 3 igéből
cessere - a cedo 3 igéből
questus - a queror 3 igéből
perterritis - a perterreo 2 igéből vezessük le

reperti sunt - a reperio 4 igéből

Magyarázatok
in proximum annum - nem a petebat, ha-
nem a consulatum bővítménye: consula-
tum in proximum annum - a következő
évre szóló consu/i hivatal
Ciceroni - a történet már Cicero consu/ságá-
nak évében, tehát Kr. e. 63-ban játszódott le
illi - ti. Ciceroni
ad cavendum - ti. ad se cavendum - önma-
ga védelmére
B
in campo - vagyis in campo Martio, tehát A
Catilina merényletet tervezett a Mars-me-
zőn a consu/ok ellen
aspera foedaque evenerant - evenio jelen-
tése itt: valahogyan végződik; aspera
foedaque - attributum praedicativumok
Faesulas - Faesulae, kisváros a mai Firenze
szomszédságában, olasz neve Fiesole
alios alio - fordítsa: mindenkit máshová"
11

comitiorum - Rómában többféle népgyűlés agere, parare, obsidere, hortari, festinare,

volt (comitia curiata, tributa, centuriata). A
tisztségviselők megválasztása a comitia
centuriatán történt.
petitio - ti. consulatus, azaz a consu/i hiva-
talra való pályázása, hivatalkeresése
vigilare, fatigari stb. - infinitivus historicu-
sok, 1. a nyelvtani részben
agitanti - ti. Cati/inae; part. coniunctum
questus - part. coni.
qui initium belli facerent - qui = ut ii

207
 eum suis consiliis ... - az eum Ciceróra vo- de improviso - hirtelenül
11
11
váratlanul"
, 11

natkozik domi suae - saját otthonában"; locativus

11

salutatum - supinum imparatum - ti. Ciceronem

M. Porcius laeca - Catilina cinkostársa, az ő munivi atque firmavi - szónoki eszköz,

B házában tartottak tanácskozást az összees- mely egy fogalmat két szóval jelöl meg,
küvők fordítsuk: ,,nagyon megerősítettem"
partis ltaliae - partes ltaliae salutatum - supinum
quo quemque proficisci placeret - pfaceret cum illi ipsi - causale
személytelen és acc. cum inf. függ tőle = illi ipsi - éppen azok"
11

hogy döntése szerint ki-ki hova menjen"

11 id temporis temporis gen. part. - abban 11

urbis partis - urbis partes az időben"

paulum tibi esse etiam nunc morae - tibi
dat. possessivus; morae gen. partitivus
quod - okhatározói alárendelő mellékmonda-
tot vezet be ( mivel, minthogy"), utána itt
11
coniunctivus áll, mert a mondat nem a szó-
nok, hanem Catilina kijelentését tartalmazza
duo equites Romani - Cicero és Sallustius
adatai ezen a ponton nem egyeznek,
Sallustius egy lovagról (C. Cornelius) és egy
szenátorról beszél (L. Vargunteius)
Quae cum ita sint - 1. IV/3. B olvasmány
magyarázatait ugyanehhez
quo coepisti - quo pergere coepisti
omnis tuos - omnes tuos
si minus, quam plurimos - ,,ha nem is vala-
mennyit, de minél többet", (szó szerint:
11 ha kevesebbet is - ti. mint a teljes tcírsa-
ság -, a lehető legtöbbet")

--------------NYELVTAN--------------

Az infinitivus historicus
Múltbeli események élénk, pergő ritmusú bemutatásánál a ragozott múlt idejű
ige helyett állhat infinitivus imperfectus is. Az ilyen (múlt idejű) ragozott igék he-
lyett szereplő infinitivust infinitivus historicusnak nevezzük.
Socios hortari, ut semper intenti paratique essent. Az infinitivus historicus után,
mivel az valójában múlt idejű ige szerepét tölti be, a consecutio temporum szabá-
lyainak megfelelően a mellékmondatokban praeteritum időket találunk.

A dativus szerepe a mondatban

A dativus végpontot jelöl, amely felé a cselekvés irányul. A mondatban leggyak-

rabban részeshatározó: azt fejezi ki, hogy kinek vagy minek a számára történik a
cselekvés. (Neve: dativus commodi, ha javára, illetve incommodi, ha kárára folyik
vkinek/vminek a cselekvés.)
A következő sajátos használatait, illetve elnevezéseit kell ismerni:

dativus possessivus
Azt a birtokost jelöli meg, aminek vagy akinek van valamije. Felismerhető arról,
hogy mellette a létige áll. A különbség a genitivus possessivushoz képest az, hogy itt

208
a birtok meglétén, a genitivusnál pedig a birtokoson van a hangsúly (ti. hogy kié?
mié? a birtok).
Est homini cum deo similitudo. - Van az embernek és az istennek hasonló vonása.

dativus auctoris
A coniugatio periphrastica passzív alakjai mellett azt a személyt, akinek csele-
kednie kell, dat. auctoris jelöli.
Quid nobis faciendum est? - Mit kell tennünk?

dativus finalis
Azt fejezi ki, hogy egy személy vagy dolog mire, minek, azaz milyen célra szolgál.
Felismerhető arról, hogy a dativus itt is ige, gyakran a létige (továbbá a dare,
mittere,
relinquere - valamit valamilyen célra adni, küldeni, hátrahagyni stb.) mellett áll. Cui
bono est? - Kinek van hasznára?

Sok igének a latinban a magyartól eltérően dativusos vonzata van. Pl. invideo 2
+ dat. - irigykedem vkire; parco 3 + dat. megkímélek valakit; consulo 3 + dat.
gondoskodom valakiről (ugyanez az ige accusativusszal: tanácsot kér vkitől) stb. Je-
gyezzük meg, hogy az ad, ante, con, in, ob, post, prae, sub előtaggal (praefixummal)
összetett igék mellett dativus szokott állni: pl. antepono aliquem alicui - vkinek vkit
elébe helyezni (= többre becsülni, fontosabbnak tartani); occurro alicui - valakivel
szembekerülni (= vkivel szembefutni)

A quod alárendelői kötőszó használata

(Ne tévesszük össze a vonatkozó névmás semlegesnemével!) Már találkoztunk a

quod kötőszóval mint okhatározói mondatok kötőszavával. Ilyenkor indicativus
követi, és jelentése: ,,mivel", ,,minthogy". Coniunctivus áll utána, ha a főmondat
alanyának véleményét közli.
„Hogy" jelentéssel az értelmezői alárendelő mellékmondatok kötőszava. Az
értelmezői mellékmondatok a főmondat egy mondatrészének vagy egészének tar-
talmát közelebbről megvilágítják, értelmezik. A quod kötőszó után ebben a mon-
datfajtában indicativus áll. Pl.: ln eo sumus sapientes, quod naturam optimam
ducem sequimur. - Abban áll a bölcsességünk, hogy a természetet mint a legjobb
vezetőt követjük. Az értelmezői mellékmondat felismerését megkönnyíti, hogy a fő­
mondat gyakran tartalmaz valamilyen utalószót, pl. mutató névmást: hoc, id, illud,
illa res, ea res, eo, in eo etc.
 fHADATOK

1. Egyeztesse a zárójelben megadott jelzőt a hozzá tartozó főnévvel!

viri (agitans) ................ , ................ , nocte (medius 3) ................ , insidiarum

(omnis 2) ................ , ianua (nobilis 2) ................ , ................ , exercitus (arma-

tus 3) ................ , ................ , ................ , ................ , diem (vetus) ................ ,

socios (dulcis 2) ............... .

2. Írja a mondatok után, hogy az aláhúzott kifejezés milyen határozó!

lndustria tua mihi laudanda est. ............... .

Amicitia nobis praesidio et auxilio, non detrimento sit. ................ , ............... .

Oppido ab hostibus obsesso celeriter auxilio venimus ................. , ............... .

Hannibal Romanos oderat, et eis odio erat. ............... .

3. Fordítsa le a következő mondatokat, figyeljen az igék magyartól eltérő von-

zataira!
1. Medici omnibus morbis mederi non possunt. 2. Germani a pueritia
laboribus et duritiae studebant. 3. Multi Athenienses gloriae Alcibiadis invide-
bant. 4. Persae, cum Athenas expugnavissent, ne templis quidem deorum
pepercerunt. 5. Hannibal Antiocho regi persuasit, ut cum exercitu in
Graeciam proficisceretur.

4. Tegye az indicativusban állókat coniunctivusba, vagy fordítva!

petebat ................ , faciant .......... ; ..... , procedit ................ , effecerat

•••••••••••••••• 1 interficerent ................ 1 obsidet ................ 1 reddor ............... .

5. Pótolja a hiányzó szavakat úgy, hogy a latin mondat a magyar fordításnak

megfeleljen!

Hunc librum tibi ................ (donum) do. - Ezt a könyvet ajándékba adom ne-

ked ................. (liberi) est parentes colere. - A gyerekek kötelessége tisztelni

szüleiket. ................ (quis modus) urbem defendit Cicero? - Milyen módon

210
 védte meg Cicero a várost? Proditores traduntur Romae ................ (caput)

damnati esse. - Azt mondják, Rómában az árulókat halálra ítélték.

6. Osztályozza az igéket aszerint, hogy folyamatos (actio imperfecta) vagy be-

fejezett (actio perfecta) alakban vannak-e!
videtis, vidi, viderit, venis, victos, venisti, legerunt, legentium, duci, venisse
folyamatosak:
befej ez ettek:

7. Elemezze szó- és mondattanilag a következő mondatot! Készítsen ágraj-

zot!
Obsessa facibus et telis impiae coniurationis vobis supplex manus tendit pa-
tria communis.

8. fordítsa latinra! (Próbáljon többféle szerkezetet alkalmazni: mellékmon-

dat, ab/. abs., part. coni.)
1. Catilina, miután megtartotta beszédét, elhagyta Rómát. 2. Catilina, miután
vereséget szenvedett (repulsam ferre), elhatározta, hogy háborút indít.
3. Corneliust és Vargunteiust távol tartották Cicero kapujától, aki mindent tu-
dott. 4. Catilina Manliust a sereghez küldte, amelyet a háborúra toborzott
(paro).

211
 IV./5.

Titus Livius (Kr. e. S9-Kr. u. 17) a mai olvasó számára egykönyvű szerző. Hatalmas műve,
az Ab urbe condita (A város alapításától) a római nép történelmének legteljesebb elbeszélé-
se. Az ősidőktől, tehát Aeneas Itáliába érkezésétől saját koráig (kb. Kr. u. 8-ig) foglalta össze
hazája történetét. Az eredetileg 142 könyvből álló műnek csak töredéke maradt az utókorra,
de ez is tetemes mennyiségű szöveget jelent. Az Ab urbe condita leghíresebb részei a kirá-
lyok koráról és a korai időkről szóló, illetve a pun háborúk eseményeit tárgyaló fejezetek.
Első szemelvényünk az utolsó római király, az etruszk származású, kegyetlen Tarquinius Super-
bus elűzése utáni fejleményekről számol be. A királyság mint államforma megszüntetését a hagyo-
mány Brutus nevéhez fűzi. Az ő vezetésével teremtették meg 510 táján a római állam új rendjét,
a consulatust. Az új rendszert azonban külső és belső veszélyek fenyegették. Erről szól szövegünk.
A második részlet a Kr. e. 2. században játszódik, és sokat elárul a II. pun háború utáni Ró-
ma viszonyairól, a provinciákba küldött tisztviselők magatartásáról. Q. Fulvius Flaccus His-
pania provinciában harcolt a keltiberek ellen, s komoly katonai sikereket ért el velük szem-
ben. Egy fogadalmi templom díszítésével kapcsolatban azonban olyasmire ragadtatta magát,
amivel éppúgy megszolgálta, hogy bekerüljön a történelembe, mint katonai győzelmeivel.

A Tarquinius Superbus
A veii Apoffo részlete. Kr. e. 500 körül
(Róma, Museo Nazionale di Vi//a Giu/ia)
az etruszkok királyánál
1am Tarquinii ad Lartem Porsennam,
Clusinum regem perfugerant. Ibi miscen-
do consilium precesque nunc orabant, ne
se oriundos ex Etruscis, eiusdem sanguinis
nominisque, egentes exulare pateretur,
nunc monebant etiam, ne orientem
morem pel!endi reges inultum sineret.
Satis libertatem ipsam habere dulcedinis.
Nisi, quanta vi civitates eam expetant,
tanta regna reges defendant, aequari sum-
ma infimis, nihil excelsum, nihil, quod
supra cetera emineat, in civitatibus fore;
adesse finem regnis, rei inter deos homi-
nesque pulcherrimae. Porsenna, cum re-
gem esse Romae, tum Etruscae gentis re-
gem amplum Tuscis ratus Romam infesto
exercitu venit. Non unquam alias ante

212
tantus terror senatum invasit: adeo valida res tum Clusina erat, magnumque Por-
sennae nomen.
Nec hostes modo timebant, sed suosmet cives, ne Romana plebs metu perculsa
receptis in urbem regibus vel cum servitute pacem reciperet. Multa igitur blandi-
menta plebi per id tempus a senatu data. Annonae in primis habita cura, et ad fru-
mentum comparandum missi alii in Volscos, alii Cumas. Salis quoque vendendi arbi-
trium, quia impenso pretio venibat, ademptum privatis; portoriisque et tributo
plebes liberata, ut divites conferrent, qui oneri ferendo essent: pauperes satis
stipendii pendere, si liberos educarent. ltaque haec indulgentia patrum asperis post-
modum rebus in obsidione ac fame adeo concordem civitatem tenuit, ut regium
nomen non summi magis, quam infimi horrerent, nec quisquam unus malis artibus
postea tam popularis esset, quam tum bene imperando universus senatus fuit.
(II. 9.)

Hogyan próbálta befedni Fulvius Flaccus az általa

építtetett templomot?
Q. Fulvius Flaccus censor aedem Fortunae equestris, quam in Hispania praetor B
bello Celtiberico voverat, faciebat enixo studio, ne ullum Romae amplius aut ma-
gnificentius templum esset. Magnum ornatum ei templo ratus adiecturum, si tegu-
lae marmoreae essent, profectus in Bruttios aedem lunonis Laciniae ad partem
dimidiam detegit, id satis fore ratus ad tegendum, quod aedificaretur. Naves paratae

Áldozati menetet ábrázoló részlet Augustus békeoltáráról, az Ara Pacisról

213
 Római templomok a Forum
Boariumon (Marhavásár-
tér). Vesta temploma (balra)
és Fortuna Virilis temploma

fuerant, quae tollerent et asportarent. Postquam censor rediit, tegulae expositae de

navibus ad templum portabantur. Quamquam, unde esset, silebatur, non tamen
celari potuit. Fremitus igitur in curia ortus est; ex omnibus partibus postulabatur, ut
consules eam rem ad senatum referrent. Ut vero accersitus in curiam censor venit,
multo infestius singuli universique praesentem lacerare: templum augustissimum
regionis eius quod non Pyrrhus non Hannibal violassent, violare parum habuisse
1 1 1

nisi detexisset foede ac prope diruisset. Oetractum culmen temp/0 nudatum tectum
1

patere imbribus putrefaciendum. Et censorem moribus regendis creatum.

Cum, priusquam referretur, appareret, quid sentirent patres, relatione facta in
unam omnes sententiam ierunt, ut eae tegulae reportandae in templum locarentur,
piaculariaque lunoni fierent.
(XLII. 3.1-12.)

e 1. Caesar, cum Brundisio in Graeciam navigaret, a

luno (Párizs, Bibliotheque Na-
tionafe, Cabinet des Médaiffes
Antiques)
piratis captus est. 2. Aeneas Troia Carthaginem fugit,
Carthagine in Latium navigavit. 3. Cicero patriam
sibi cariorem vita sua dixit. 4. Multi viri loco humili
nati industria et constantia summos honores assecu-
ti sunt. 5. Catilina cum paucis comitibus Roma in
castra ad Manlium profectus est. 6. Paucis diebus
post captivi e carcere liberati sunt. 7. Hannibal
Romanos vicit, qui numero multo superiores erant.
8. Agricola equum tribus mensibus ante parvo emit,
hodie eum plurimo vendidit. 9. Germani ingenti
magnitudine corporum, caeruleis oculis et flavis
comis erant. 10. Antiquis temporibus Romani cum
sapientia et iustitia imperio suo functi sunt.

214
 SzóTÁROZÁSI SEGÍTSÉG

egentes - (se ... egentes) part. coni. (Ne fe- perculsa - percei/a igéből
ledjük: a part. imperfectumot az ige im- ademptum - adimo igéből A
perfectum tövéből képezzük!) venibat - a veneo venire igéből

enixo - az enitor igéből ortus est - az orior 4 igéből

Magyarázatok
Tarquinii - Tarquinius családjára utal a
többes szám
ad lartem Porsennam - Lars Porsenna (vagy
más átírás szerint: Porsinna) clusiumi et-
ruszk uralkodó
Clusium ősi etruriai város, Clusinus 3 en-
nek melléknévi alakja
nunc orabant . . . nunc monebant - ezen
igéktől függ minden eztán következő szer-
kezet és tagmondat (a pulcherrimae szóval
záruló mondat végéig), ugyanis tartalmi
B
mum, -i, n., infimum, -i, n. - a legfelsö, il-
letve a legalsó dolog; itt társadalmi érte-
11
lemben: 11 előkelő 1 illetve 11 alantas"
tanta regna reges defendant - a tanta ablct-
tivus, kiegészítendő: vi (párhuzamos a
quanta vi kifejezéssel, ezért nem ismétli a
főnevet)
fore - futurus 3 esse
cum ... tum - egyrészt ... másrészt
amplum - egészítsük ki: esse
vel cum servitute - akár a szolgaság árán
11

idézetekről van szó, amit oratio obliqua is"

névvel illetünk. Lásd a nyelvtant! data - ti. sunt
eiusdem sanguinis nominisque - gen. habita - ti. est
qualitatis missi - ti. sunt
inultum - egészítsük ki: esse ademptum - ti. est
regna - jelentése: királyság (mint államforma) liberata - ti. est
summa infimis - melléknevek többes sem- oneri ferendo essent - dat. fin.
legesnemű alakjai elvont főnévként. Sum-

templum augustissimum - innen a bekez- infinitivustól függ minden tagmondat; füg-

dés végéig a lacerare (ti. )lyen szavakkal") gő beszéd, lásd a nyelvtant!

--------------NYELVTAN--------------

A függő beszéd
Mások szavait kétféleképpen idézhetjük: szó szerint (egyenes idézet - oratio recta)
vagy tartalmilag. Ez utóbbi a függő beszéd (oratio ob!iqua). Az oratio obliquában a ki-
jelentő tartalmú mellékmondatokból a verbum dicenditől (mondást kifejező ige)
függő accusativus cum infinitivók lesznek, az összes egyéb tartalmú alárendelt
mellékmondat állítmánya coniunctivusba kerül, akkor is, ha egyébként indicativus
volt. Szövegünkben a Tarquiniusoknak Porsenna király előtt elhangzott szavait tolmá-
csolja a szerző oratio obliquában (ezt a könnyebb megkülönböztetés kedvéért dőlt

215
betűkkel szedtük). Az. egész szöveg két verbum dicenditől függ: nunc orabant ... nunc
monebant - hol kérlelték, hol pedig figyelmeztették őket, hogy ... ; az orabant igétől
célzatos tárgyi mellékmondat függ: ne se ... A monebant igétől szintén (a pateretur
szótól a célzatos tárgyi mellékmondaton belül egy acc. cum inf. függ: morem inultum
[esse]). Az. oratio obliqua többi önálló mondata és a bennük található acc. cum infini-
tivók is a monebant vezérigéhez kapcsolódnak, azonban vigyázni kell arra, hogy
újabb, ponttal elválasztott mondatok következnek ugyan, de a függés fennáll.

J monebantJ libertatem habere

summa aequari
nihil fore
finem adesse

Az. ablativus használata

Az ablativus, mint neve is elárulja, (az aufero igéből) eredetileg az eltávolodást, el-
távolítást kifejező szavak mellett a honnan? mitől? kérdésre felelő határozót fejezte
ki. Később bővült a használata, és kifejezhette a mivel? hogyan? kérdésre felelő ha-
tározókat (instrumentalis), illetve a hol? mikor? kérdésre felelő (locativusi) határozó-
kat. Ennek megfelelően használatát három fő csoportra oszthatjuk.

1. Az eredeti ablativusi használat

a. separationis, illetve honnan? kérdésre felelő abl. loci; pl.
Az abl. separationis elválasztást, eltávolítást kifejező igék, melléknevek, adver-
biumok mellett áll.
Mars homines omnibus malis liberat.
Amicus meus mihi Syracusis, ex magna urbe Siciliae, scripsit.
b. originis, a származást, eredetet kifejező abl., pl.
ex Etruscis oriundus
e. comparationis, összehasonlításban akinél v. aminél nagyobb mértékű tulaj-
donságot hordoz valaki vagy valami:
filia matre pulchrior
d. causae - okhatározó, különösen gyakori érzelmeket kifejező szavak mellett;
pl. Homines rebus secundis gaudent, rebus adversis dolent.
e. rei efficientis - auctoris passzív igék és igeszármazékok mellett:
Roma a Romulo est condita.

2. instrumentalisi használat
a. instrumenti - eszközhatározó, mindig praepositio nélkül áll. Pl.
Tauri cornibus se defendunt.
b. pretii - érték és ár kifejezésére szolgáló abl. (vö. gen. pretii is). Pl.
Agricola equum parvo emit, et eum plurimo vendidit.

216
 e. mensurae - fok-, mértékhatározó. Pl.
Paucis diebus post captivi e carcere liberati sunt.
d. limitationis - tekintethatározó (mire nézve? milyen tekintetben?), pl.
Frater tuus minor est natu.
e. socii - társhatározó, mellette mindig cum praepositio áll. Pl.
Caesar Rhenum fluvium cum compluribus legionibus transgressus est.
f. modi - módhatározó; állhat praepositio nélkül és cum praepositióval
enixo studio faciebat templum

3. locativusi használat
a. loci hol? kérdésre, pl.
Fratri meo Neapoli occurri. Ulixes decem annos terra marique erravit.
b. temporis - idöhatározó, pl.
Bello novissimo in oppido nostro mu/tae domus deletae sunt.

FELADATOK

1. Tegye az aktív alakban állókat passzívumba, vagy fordítva!

invasit ................ , percellis ................ , educatus sit ................ , recipis

................ , ademptum esset ................ , tenuisset ................ , lati erant

2. Írja a mondatok után, hogy az aláhúzott kifejezés milyen határozó, esetleg

jelző!

Cicero ceteris oratoribus multo maior fuit.

Nox umbra magna terram polumque involvit. ............... .

Dico te priore nocte apud Laecam fuisse ................ .

Aeneas pietate insignis erat. .............. ..

Catilina fuit magna vi, sed ingenio malo pravoque ................ .

3. fordítsa le a következő mondatokat! Ügyeljen az igék magyartól eltérő

vonzataira!
1. Quousque tandem abuteris, Catilina, patientia nostra? 2. Germani carne,
caseo et lacte vescebantur. 3. Senex, qui muneribus suis optime functus erat,
otio cum dignitate fruebatur. 4. Romulus dixit: Nil opus est certamine ullo".
11

5. Romani tribus saeculis toto orbe terrarum potiti sunt.

217
4. Tegye a jelzős kifejezéseket egyes számból többesbe, vagy fordítva!

quanta vi ................ , suos cives ................., va.lida res Clusina ................ ,

infesto exercitu ................ , plebes liberata ................ , universus senatus

................ 1 tempus longius ................ , , ........... , ... , senum severiorum

5. Alakítsa a passzív állítmányú mondatokat aktívakká, vagy fordítva!

1. Multa igitur blandimenta plebi per id tempus a senatu data. 2. Plebes tri-
buto et portoriis a patribus liberata est. 3. Non unquam alias ante tantus ter-
ror senatum invasit. 4. Romana plebs metu perculsa est.

Lararium a Vettiusok házában, Pompeii

218
 IV./6.

Hogyan rabolta ki Verres az asszíriai királyfit?

Könyvünk második fejezetében (3. olv.) már
olvastunk egy adaptált részletet Cicero vádbe-
szédéből, melyet a gátlástalan és mohó szicíliai
propraetor, Verres ellen mondott. A következő,
hosszabb részletben a szónok újabb értékes mű­
tárgyak eltulajdonítását olvassa a korrupt tiszt-
ségviselő fejére.
A novellaszerűen kerek történet Antiochus
Eusebes, szíriai király fiainak szerencsétlen ró-
mai útját meséli el. A királyfiaknak nem sikerült
elintézniük, amiért a fővárosba érkeztek, s így
dolgukvégezetlenül kellett visszatérniük hazá-
jukba. Még azokat a pompás tárgyakat sem sike-
rült átadniuk, amelyekkel a rómaiak jóindulatát
akarták megnyerni ügyük iránt. Az egyik királyfi
hazafelé menet Szicílián keresztül vette útját,
így éppen a gátlástalan és elvetemült Verres kar-
jaiba futott a magával vitt értékes tárgyakkal
együtt.
Utolsó olvasmányunk a szokásos A, B és C
szövegek helyett hosszabb, önálló olvasásra szánt
szövegrészleteket tartalmaz.

Görög bronzszobor a I<r. e. 4. sz.-ból. Az ún.

Marathoni iljú (Athén, Nemzeti Múzeum)
11
11

Reges Syriae, regis Antiochi filios pueros, scitis Romae nuper fuisse. Qui venerant
non propter Syriae regnum (nam id sine controversia obtinebant, ut a patre et a
maioribus acceperant), sed regnum Aegypti ad se et ad Selenen matrem suam per-
tinere arbitrabantur. Hi posteaquam temporibus rei publicae exclusi per senatum
agere, quae voluerant, non potuerunt, in Syriam, in regnum patrium profecti sunt.
Eorum alter, qui Antiochus vocatur, iter per Siciliam facere voluit, itaque isto prae-
tore venit Syracusas. Hic Verres hereditatem sibi venisse arbitratus est, quod in eius
regnum ac manus venerat is, quem iste et audierat multa secum praeclara habere
et suspicabatur. Mittit homini munera satis large haec ad usum domesticum: olei,
vini, quod visum est, etiam tritici, quod satis esset, de suis decumis. Deinde ipsum
regem ad cenam vocavit. Exornat ample magnificeque triclinium; exponit ea,
quibus abundabat: plurima et pulcherrima vasa argentea, omnibus curat rebus

219
 instructum et paratum, ut sit convivium.
Quid multa? Rex ita discessit, ut et istum
copiose ornatum et se honorifice acceptum
arbitraretur. Vocat ad cenam deinde ipse
praetorem; exponit suas copias omnes, mul-
tum argentum, non pauca etiam pocula ex
aura, quae, ut mos est regius et maxime in
Syria, gemmis erant distincta clarissimis. Erat
etiam vas vinarium, ex una gemma pergran-
di trulla excavata, manubrio aureo, de qua,
credo, satis idoneum, satis gravem testem,
Q. Minucium dicere audivistis.
lste unumquodque vas in manus sumere,
laudare, mirari. Rex gaudere praetori populi
Romani satis iucundum et gratum illud esse
Római ezListedény Boscorealéból (Párizs, convivium. Posteaquam inde discessum est,
Louvre) cogitare nihil iste aliud, quod ipsa res decla-
ravit, nisi quemadmodum regem ex provin-
cia spoliatum expilatumque dimitteret. Mittit rogatum vasa ea, quae pulcherrima
apud eum viderat; ait se suis caelatoribus velle ostendere. Rex, qui illum non nos-
set, sine ulla suspicione libentissime dedit. Mittit etiam trullam gemmeam rogatum;
velle se eam diligentius considerare. Ea quoque ei mittitur.

II Nunc reliquum, iudices, attendite, de quo et vos audivistis, et populus Romanus

• non nunc primum audiet, etin exteris nationibus usque ad ultimas terras pervulga-
tum est. Candelabrum e gemmis clarissimis opere mirabili perfectum reges ii, quos
dico, Romam cum attulissent, ut in Capitolio ponerent, quod nondum perfectum
templum offenderant, neque ponere potuerunt, neque vulgo ostendere ac proferre
voluerunt, ut et magnificentius videretur, cum suo
tempore in cella lovis Optimi Maximi poneretur,
et clarius, cum pulchritudo eius recens ad oculos
hominum atque integra perveniret; statuerunt id
secum in Syriam reportare, ut, cum audissent si-
mulacrum !ovis Optimi Maximi dedicatum, le-
gatos mitterent, qui cum ceteris rebus illud
quoque eximium ac pulcherrimum donum in Ca-
pitolium adferrent. Pervenit res ad istius auris,
nescio quomodo. Nam rex id celatum voluerat,
non quo quicquam metueret aut suspicaretur, sed
ut ne multi illud ante praeciperent oculis, quam
populus Romanus. lste petit a rege, et eum pluri-
bus verbis rogat, ut id ad se mittat; cupere se dicit
luppiter babér/<0szorúval. Érem a inspicere neque se aliis videndi potestatem esse
köztársaságkorból, felirata: S[ena- facturum. Antiochus, qui animo et puerili esset et
tusJ C{onsu/to/ (Párizs, Biblio- regio, nihil de istius improbitate suspicatus est.
theque Nationale, Cabinet cles lmperat suis, ut id in praetorium involutum quam
tvlédailles Antiques) occultissime deferrent. Quo posteaquam attulerunt,

220
Kandeláber (Nápoly, Museo Nazionale)

221
 Mozaik Hadrianus császár tiburi (ma Tivoli) villájából

involucrisque reiectis constituerunt, clamare iste coepit dignam rem esse regno
Syriae, dignam regio munere, dignam Capitolio. Etenim erat eo splendore, qui ex
clarissimis et pulcherrimis gemmis esse debebat, ea varietate operum, ut ars certare
videretur cum copia, ea magnitudine, ut intellegi posset non ad hominum appara-
tum, sed ad amplissimi templi ornatum esse factum.
Cum satis iam perspexisse videretur, tollere incipiunt, ut referrent. lste ait se velle
illud etiam atque etiam considerare, nequaquam se esse satiatum. lubet illos
discedere et candelabrum relinquere. Sic illi tum inanes ad Antiochum revertuntur.

Rex primo nihil metuere, nihil suspicari. Dies unus, alter, plures; non referri. Tum
Ill. mittit, si videatur, ut reddat. lubet iste posterius ad se reverti. Mi rum illi videri. Mittit
iterum; non redditur. Ipse hominem appellat; rogat, ut reddat. Os hominis
insignemque impudentiam cognoscite. Quod sciret, quod ex ipso rege audisset, in
Capitolio esse ponendum, quod lovi Optimo Maximo, quod populo Romano ser-
vari videret, id, sibi ut donaret, rogare et vehementissime petere coepit. Cum ille se
et religione lovis Capitolini et hominum existimatione impediri diceret, quod mul-
tae nationes testes essent illius operis ac muneris, iste homini minari coepit. Ubi
videt eum nihilo magis minis, quam precibus permoveri, repente hominem de pro-

222
 vincia iubet ante noctem decedere. Ait se
comperiss e ex eius regno piratas ad
Siciliam esse venturos. Rex maximo con-
ventu Syracusis in foro (ne quis forte me in
crimine obscuro versari atque adfingere
aliquid suspicione hominum arbitretur) , in
foro, inquam, Syracusis flens ac deos homi-
nesque contestans clamare coepit cande-
labru m factum e gemmis, quod in
Capitolium missurus esset, quod in templo
clarissimo populo Romano monumen tum
suae societatis amicitiaeq ue esse voluisset,
id sibi C. Verrem abstulisse; de ceteris
operibus ex auro et gemmis, quae sua
penes illum essent, se non laborare; hoc
sibi eripi miserum esse et indignum.
Rex Antiochus , qui Romae ante oculos
omnium nostrum biennium fere comitatu
regio atque ornatu fuisset, is, cum amicus
et socius populi Romani esset, praeceps e
provincia populi Romani exturbatus est.
(Oratio in Verrem II. IV 27-30.) Ezüsttükör háta (Párizs, Louvre)

Magyarázatok
reges - itt királyfiak''
11
nuper - Verres pere Kr. e. 70-ben zajlott le.
Antiochus király fiai pedig 73-ban jártak
Rómában.
Selenen matrem - Selenen görögös acc.;
Antiochus király felesége, tehát a történet-
ben szereplő királyfiak anyja VII. Ptole-
maiosz Phüszkón leánya volt, ezért tartha-
tott igényt a család (a Szeleukidák) Egyip-
tom trónjára.
temporibus - körülmény ek"; Róma ekkor
11
egyszerre 4 fronton viselt háborút, így nem
tudtak a királyfiak kérésével törődni
isto praetore - abl. abs. mancus
hereditatem - átvitt értelemben
regnum - ironikusan: Szicília természetesen
nem volt Verres királysága
decumis - a regnum metaforát folytató ironi-
kus szóhasználat: mintha maga Verres ren-
delkezett volna az ország adójával
haec ad usum domesticum - ,,a háztartás-
hoz szükséges dolgokat" t
vini, olei, tritici - gen. partitivusok a quod
visum est (,,amennyit jónak látott"), illetve
a quod satis esset (quod = ut id) kifejezé-
sek mellett
sumere, laudare stb. - infinitivus historicu-
sok
vas vinarium - boroskancsó, melyet később
tru//ának nevez. Ezzel mérték ki a bort a
mély keverőedényekből (a bort az ókor-
ban vízzel vegyítve itták); gemma = fél-
drágakő
discessum est - személytelen (azaz kitett
alany nélküli, általános alanyt tartalmazó)
passzívum: ,,eltávoztak, szétváltak"
mittit - ,,elküld", ti. valakit, a tárgy elmarad
mellőle
rogatum - supinum
nosset - novisset

223
 quam occultissime - quam + felsőfok = a
II. lehetőleg ...
candelabrum e gemmis ... - a bonyolult
mondat szerkezete: főmondat: (Cande-
labrum reges) neque ponere potuerunt
neque vu/go ostendere ac proferre vo-
luerunt. Ettől a főmondattól függ a cum at-
tulissent mint megengedői mellékmondat
(cum concessivum), a quoddal (quod cau-
sa/e) bevezetett okhatározói mellékmon-
dat, illetve az ut et magnificentius et clarius
videretur mint célhatározói mellékmon-
dat. Az ut in Capitolio poneretur célhatá-
rozói mondat a cum attulissent megenge-
dői mondatnak van alárendelve, a cum
suo tempore poneretur és a cum pulchri-
tudo perveniret okhatározói mellékmon-
datok (cum causa/e) pedig a magnificentius
célhatározói mellékmondatnak.
nondum perfectum - az ősi luppiter-temp-
lom Kr. e. 83-ban leégett, helyreállítását
már Sulla elkezdte, de az újbóli felszente-
lésre csak Kr. e. 69-ben kerülhetett sor
celatum - celatum esse
imperat - praesens historicum, azaz múlt
idő helyett álló jelen. Utána a mellékmon-
datban egyaránt lehet praesens, illetve
praeteritum coniunctivi.

metuere, suspicari, referri infinitivus hi- quae sua - ti. opera 11 amelyek az övéi és ná-
Ill. storicusok la vannak"
mittit - mint fentebb: ,,elküld", ti. valakit penes - praepositio
audisset - audivisset laborare - ,,fájlal", 11 sajnál"

--------------NYELVTAN--------------

A személytelen passzívum
discessum est - eltávoztak, elmentek
A latinban a tárgyatlan igéknek (pl. a mozgást jelentő igéknek) is lehet passzívu-
muk. Ilyen igealakok mellett azonban nem állhat határozott alany, ezért az ilyen ala-
kokat személytelennek nevezzük. A személytelen passzívum mindig egyes szám
harmadik személyű. Az összetett igealakokban a participium neutrumban áll. Ma-
gyarra általános alannyal fordítjuk.
Pl. venitljr - jönnek, útban vannak; ventum est - megjöttek, megérkeztek; Sic itur
ad astra - lgy jutunk a csillagokig. ln forum concursum est. - Az emberek a forum-
ra csődültek össze. Vivitur ex parvo bene. - Kevésből is jól él az ember.

224
 FELADATOK

l. Az. t szövegrészben 9 acc: cum infinitivós szerkezet található. Keresse ki

őket és írja fel az alábbiak szerint:
vezérige accusativus infinitivus

2. Keressen az 1. szövegből alapfokú adverbiumot!

3. a) Határozza meg, milyen mellékmondatok szerepelnek az alábbi monda-

tokban! b) Tegye át a főmondat állítmányát jelen időbe, utána igazítsa hoz-
zá a mellékmondati állítmányokat!
1. Rex ita discessit, ut se honorifice acceptum esse arbitraretur. 2. lmperavit
suis, ut id in praetorium quam occultissime deferrent. 3. Candelabrum Ro-
mam attulerunt, ut in Capitolio ponerent. 4. Erant pocula aurea, ut mos est
regíus. 5. Cogitare nihil aliud, nisi quemadmodum ex provincia spoliatum
dimitteret.

4. Milyen funkcióban állnak az alábbi esetek?

eorum alter ................ videndi potestas ................ Antiochus est animo et

puerili et regio ................ candelabrum opere mirabili perfectum ............... .

5. Mit fejez ki a cum kötőszó?

a. Statuerunt id secum in Syriam reportare, ut, cum audissent simulacrum
lovis Optimi Maximi dedicatum, legatos mitterent, qui cum ceteris rebus
illud quoque eximium ac pulcherrimum donum in Capítolium adferrent.
b: Rex Antiochus, qui Romae ante oculos omnium nostrum biennium fere
comitatu regio atque ornatu fuisset, is, cum amicus et socius populi Romani
esset, praeceps e provincia populi Romani exturbatus est.

6. Milyen mondatot vezet be az ut. kötőszó?

éi. exponit non pauca pocula ex auro, .ut mos est regius; ............... .

b. rogat, ut id ad se mittat; ............... .

c. rex id celare voluerat, ut ne multi illud ante praeciperent oculis; ............... .

d. servi candelabrum tollere incipiunt, ut referrent; .............. ..

e. reges Syriam sine controversia obtinebant, ut a patre acceperant;

225
 ' ' '

.f. rex ita, di,séessit; Ut se,honorifice acceptun1 esse arpitra'.retur; :e••··:·:-·'.·•·'.'.:

g. Verres. vehementissime petére :cpepit, ut rex Gandelabrum sibi donaret;

7. Adja meg az alábbi igék ké,rt alakjait többes szám 3. személyben!

eo ·-'. fut. impf. activí ......... ;..... .

volo - coni. praes. impf. '. ............. ..

volo - fut_. impf.... ,......... :.. ··

possum - fut. impf. ............... .

pqssum - fut. perf. .. ; .. ;~ .. :..... .

,tollo - toni; prnes; pe,rf. ctCtivi .....,.......... .

226
 NYELVTANI TÁBLÁZATOK

1. declinatio
terra, -ae, f - föld

sing. plur.
nom. terra terrae
acc. terram terras
gen. terrae terrarum
dat. terrae terrTs
ab/. terra terrTs

II. declinatio
servus, -1 1 m. - (rab)szolga

sing. plur.
nom. servus servT
acc. servum servös
gen. servT servörum
dat. servö servTs
ab/. servö serv1s

puer, -1 1 m. - fiú; ager, agr,, m. - (szántó)föld

sing. plur.
nom. puer ager puerT agrT
acc. puerum agrum puerös agrös
gen. puerT agrT puerörum agrörum
dat. puerö agrö puerTs agrTs
ab/. puerö agrö pueris agrTs

227
 oppidum, -11 n. - város
sing. pfur.
nom. oppidum oppida
acc. oppidum oppida
gen. oppid1 oppidörum
dat. oppidö oppid1s
ab/. oppidö oppid1s

Az 1-11. declinatio melléknevei

magnus 3 - nagy
masc. fem. neutr.
S. nom. magnus magna magnum
acc. magnum magnam magnum
gen. magn1 magnae magn1
dat. magnö magnae magnö
ab/. magnö magna magnö
Pl. nom. magn1 magnae magna
acc. magnös magnas magna
gen. magnörum magnarum magnörum
dat. magn1s magn1s magn1s
- -
ab/. magn1s magn1s magnis

lrber, lrbera, lrberum - szabad; pulcher, pulchra, pulchrum - szép

masc. fem. neutr. masc. fem. neutr.
S. nom. llber llbera llberum pulcher pulchra pulchrum
acc. l1berum llberam llberum pulchrum puchram pulchrum
gen. liberi lföerae l1ber1 pulchr1 pulchrae pulchr1
dat. l1berö liberae llberö pulchrö pulchrae pulchrö
ab!. lföerö libera lföerö pulchrö pulchra pulchrö
Pl. nom. liberi llberae lföera pulchr1 pulchrae pulchra
acc. llberös lföeras lföera pulchrös pulchras pulchra
gen. llberörum lföerarum lföerörum pulchrörum pulchrarum pulchrörum
dat. lföer1s llber1s lföer1s pulchr1s pulchr1s pulchr1s
ab/. lföer1s l1ber1s ltber1s pulchr1s pulchr1s pulchr1s

228
 Ill. declinatio

Mássalhangzós tövííek
rex, regis, m. - király
sing. plur.
- -
nom. rex reges
acc. regem reges
gen. regis regum
dat. reg, regibus
ab/. rege regibus

caput, -itis, n. - fej

sing. plur.
nom. caput capita
acc. caput capita
gen. capitis capitum
dat. capiU capitibus
ab!. capite capitibus

Gyenge -i tövííek
urbs, urbis, f - város
sing. plur.
nom. urbs urbes
acc. urbem urbes
gen. urbis urbium
dat. urb, urbibus
ab/. urbe urbibus

Erős -i tövííek
mare, maris, n. - tenger
sing. p!ur.
nom. mare maria
acc. mare maria
gen. maris marium
dat. mar, maribus
ab/. mar, maribus

229
 A Ill. declinatio rnelléknevei
acer; acris, a.ere - éles, hegyes
masc. fem. neutr.
-
S. nom. acer acris acre
acc. acrem acrem acre
- -
gen. acris acris acris
- - - - - -
dat. acr1 acri acr1
- - - - - -
ab!. acri acri acri
- - - -
Pl. nom. acres acres acria
- - - -
acc. acres acres acria
-
gen. acrium acrium acrium
dat. acribus acribus acribus
ab/. acribus acribus acribus

fortis 2 - erős, bátor

masc. fem. neutr.
S. nom. fortis fortis forte
acc. fortem fortem forte
gen. fortis fortis fortis
dat. forü forü forü
ab/. forü fort1 forü
Pl. nom. fortes fortes fortia
acc. fortes fortes fortia
gen. fortium fortium fortium
dat. fortibus fortibus fortibus
ab/. fortibus fortibus fortibus

fetix (felicis) - boldog, termékeny

masc. fem. neutr.

S. nom. fellx fellx fellx
acc. fellcem fellcem fellx
gen. fellcis fellcis fel!Cis
dat. fellö fel1ö fel1ö
ab!. fellö fellö fellö
Pl. nom. fellces fellces fellcia
acc. fellces fellces fellcia
gen. fel1cium fellcium felkium
dat. fel1cibus felkibus fellcibus
ab!. fellcibus fellcibus fellcibus

230
 IV. declinatio
frCictus, -Cis, m. - gyümölcs
sing. plur.
nom. fructus fructOs
acc. fructum fructus
gen. fructOs fructuum
dat. fructu1 fructibus
ab/. fructO fructibus

cornu, -us, n. - szarv

sing. pfur.
nom. cornu cornua
acc. cornu cornua
gen. cornus cornuum
dat. cornu cornibus
ab/. cornu cornibus

domus, -us, f. - ház

sing. plur.
nom. domus domus
acc. domum domus/domös
gen. domus domuum/domörum
dat. domu1 domibus
ab/. domö domibus

V. declinatio

sing. plur.
nom. res res
acc. rem res
gen. rei rerum
dat. rei rebus
ab/. re rebus

231
 Tőszámnevek ragozása

unus, una, unum - egy

masc. fem. neutr.

nom. Cinus Cina Cinum
acc. Cinum unam Cinum
gen.
- -
unius - - - -
unius unius
- - - - - -
dat. Unl Unl Unl
- - - -
ab!. uno una Cinö

duo, duae, duo - kettő

masc. fem. neutr.

nom. duo duae duo
acc. duös duas duo
gen. duörum duarum duörum
dat. duöbus duabus duöbus
ab!. duöbus duabus duöbus

tres, tria - három

masc. fem. neutr.
nom. tres tres tria
acc. tres tres tria
gen. trium trium trium
dat. tribus tribus tribus
ab!. tribus tribus tribus

ducenU, ducentae, ducenta - kétszáz

masc. fem. neutr.
nom. ducentl ducentae ducenta
acc. ducentös ducentas ducenta
gen. ducentörum ducentarum ducentörum
dat. ducentls ducenfis ducenfis
ab!. ducentTs ducentTs ducenfis

m,lia (m,lium) - több ezer

neutr.
nom. mllia
acc. mllia
gen. m1lium
dat. m1libus
ab!. mllibus

232
 A számnevek rendszere

arab osztószámnevek
tőszámnevek sorszámnevek szorzószámnevek
számok

Onus Ona Onum primus 3 semel singuli, -ae, -a

duo duae duo secundus 3 vagy bis blni, -ae, -a
alter, -era, -erum
3 tres tria tertius 3 ter ternl v. trini, -ae, -a
4 quattuor quartus 3 quater quaterni, -ae, -a
5 quinque quintus 3 qulnquies qu1n1, -ae, -a
6 sex sextus 3 sexies seni, -ae, -a
7 septem septimus 3 septies septenl, -ae, -a
8 octö octavus 3 octies octöni, -ae, -a
9 novem nönus 3 novies noveni, -ae, -a
10 decem decimus 3 decies denl, -ae, -a
11 Ondecim Ondecimus 3 Ondecies Ondenl, -ae, -a
12 duodecim duodecimus 3 duodecies duodenl, -ae, -a
13 tredecim tcrtius 3 dccimus 3 ter decies terni, -ae, -a deni, -ae, -a'
14 quattuordecim quartus 3 decimus 3 quater decies quaternl cleni*
15 qulndecim quintus 3 decimus 3 qulnquies decies quinl denl*
16 sedecim sextus 3 decimus 3 sexies decies seni denl*
17 septendecim septimus 3 decimus 3 septies decies septeni cleni'
18 duodevlginti duodevicesimus 3 duodevicies cluocleviceni, -ae, -a
19 Ondevigintl Ondevlcesimus 3 Ondevicies Onclevicenl, -ae, -a
20 viginti vlcesimus 3 v1c1es viceni, -ae, -a
21 Onus et viginti vlcesimus 3 prlmus 3 vicies semel viceni singull*
22 duo et vigintl vicesimus 3 alter, -era, -erum vicies bis vicenl binl*
28 duodetrlginta duodetricesimus 3 duodetricies duodetrlcenl, -ae, -a
29 Ondetrlginta Ondetricesimus 3 Ondetrlcies Oncletriceni, -ae, -a
30 trlginta tricesimus 3 tricies trlcenl, -ae, -a
40 q uad ragi nta quadragesimus 3 quadragies quaclrageni, -ae, -a
50 quinquaginta quinquagesimus 3 qulnquagies qu1nquagcn1, -ae, -a
60 sexaginta sexagesimus 3 sexag1es sexagen1, -ae, -a
70 septuaginta septuagesimus 3 septuagies septuageni, -ae, -a
80 octöginta octögesimus 3 octögies octögenl, -ae, -a
90 nönaginta nönagesimus 3 nönagies nonagen1, -ae, -a
100 centum centesimus 3 centies centeni, -ae, -a
101 centum Onus centesimus 3 primus 3 centies semel centeni singull*
200 ducentl, -ae, -a ducentesimus 3 ducenties clucenl, -ae, -a
300 trecenti, -ae, -a trecentesimus 3 trecenties treceni, -ae, -a
400 quadringentl, -ae, -a quadringentesimus 3 quadringenties quaclringeni, -ae, -a
500 qulngenti, -ae, -a qulngentesimus 3 quingenties qulngeni, -ae, -a
600 sescenti, -ae, -a sescentesimus 3 sescenties sescen1, -ae, -a
700 septingenti, -ae, -a septingentesimus 3 septingenties septingeni, -ae, -a
800 octingenti, -ae, -a octingentesimus 3 octingenties octingeni, -ae, -a
900 nöngentl, -ae, -a nöngentesimus 3 nöngenties nöngen,, -ae, -a
1000 mllle millesimus 3 mllies singula mllia**
2000 duo mllia bis millesimus 3 bis milies bina milia**
3000 tria milia ter millesimus 3 ter milies trina milia**
10 OOO decem milia decies millesimus 3 decies mllies clena milia**
100 OOO centum mllia centies millesimus 3 centies milies centena milia**
1 OOO OOO decies centena milia decies centies millesimus 3 clecies centies milies clecies centena milia**

* A további összetett alakoknál is változik nemek szerint a végződés, de az áttekinthető­

ség kedvéért nem tüntettük fel.
** Vigyázat! Nem változik a végződés!

233
 A személyes névmás

1. személy 2. személy 3. személy

S. nom. ego tO is ea id
acc. me te eum eam id
gen. mer tu, -· -·
e1us eius e1us
dat. mihi tibi e, e, e,
ab/. a me - mecum a te - tecum eö ea eö
Pl. nom. nös vös er/i, eae ea
acc. nös vös eös eas ea
gen. nostrr - nostru m vestrr - vestru m eörum earum eörum
dat. nöbis vöbis ers/irs ers/irs ers/irs
ab!. a nöbis - nöbiscum a vöbis - vöbiscum ers/irs ers/irs ers/irs

A visszaható névmás

nom.
acc. se
gen. SUI
dat. sibi
ab/. a se - secum

A birtokos névmás
meus 3; tuus 3; suus 3
noster nostra nostrum; vester vestra vestrum; suus 3
Ragozásuk az 1-11. declinatio szerint.

234
 A mutató névmások

masc. fem. neutr.

S. nom. hic haec hoc
acc. hunc hanc hoc
gen. hOius hOius hOius
dat. huic huic huic
ab!. höc hac höc
Pl. nom. hT hae haec
acc. hös has haec
gen. hörum harum hörum
dat. hTs hTs hTs
ab/. hTs hTs hTs

masc. fem. neutr.

S. nom. ille illa illud
acc. illum illam illud
gen. illTus illTus illTus
dat. iIIT iIIT i 11T
ab/. illö illa illö
Pl. nom. i IIT illae illa
acc. illös illas illa
gen. illörum illarum illörum
dat. i IITs i IITs illTs
ab!. i IITs illTs illTs

lste ista istud ragozása mint ille illa illud.

235
 A meghatározó névmások

masc. fem. neutr.

S. nom. is ea id
acc. eum eam id
gen. eius eius eius
dat. e, e, e,
ab/. eö ea eö
Pl. nom. el/i1 eae ea
acc. eös eas ea
gen. eörum earum eörum
dat. e1s/ils e1s/i1s e1s/ils
ab/. e1s/i1s e1s/ils e1s/i1s

masc. fem. neutr.

S. nom. 1dem eadem 'ídem
acc. eundem eandem 'ídem
gen. eiusdem eiusdem eiusdem
dat. e1dem e1dem e1dem
ab/. eödem eadem eödem
Pl. nom. i1dem eaedem eadem
acc. eösdem easdem eadem
gen. eörundem earundem eörundem
dat. i1sdem/e1sdem i1sdem/e1sdem i1sdem/e1sdem
ab/. i1sdem/e1sdem i1sdem/e1sdem ilsdem/e1sdem

masc. fem. neutr.

S. nom. ipse ipsa ipsum
acc. ipsum ipsam ipsum
gen. ips1us ips1us ips1us
dat. ips1 ips1 ips1
ab/. ipsö ipsa ipsö
Pl. nom. ips1 ipsae ipsa
acc. ipsös ipsas ipsa
gen. ipsörum ipsarum ipsörum
dat. ips1s ips1s ips1s
ab/. ips1s ips1s ips1s

236
 A vonatkozó névmás

masc. fem. neutr.

S. nom. quT quae quod
acc. quem quam quod
gen. cOius cOius cOius
dat. cui CUI cui
ab/. quo qua quö
Pl. nom. qu1 quae quae
acc. quös quas quae
gen. quorum quarum quorum
dat. quibus quibus quibus
ab!. quibus quibus quibus
 1. coniugatio

Indicativus Activum Passivum

praes. impf laudö laudor
laudas laudaris
laudat laudatur
laudamus laudamur
laudatis laudamin1
laudant laudantur
praet. impf laudabam laudabar
laudabas laudabaris
laudabat laudabatur
laudabamus laudabamur
laudabatis laudabamin,
laudabant laudabantu r
fut. impf laudabö laudabor
laudabis laudaberis
laudabit laudabitur
laudabimus laudabimur
laudabitis laudabimin1
laudabunt laudabuntur
praes. perf laudav1 laudatus 3 sum
laudavist1 laudatus 3 es
laudavit laudatus 3 est
laudavimus laudat1 3 sumus
laudavistis laudat1 3 estis
laudaverunt laudat1 3 sunt
praet. perf laudaveram laudatus 3 eram
laudaveras laudatus 3 eras
laudaverat laudatus 3 erat
laudaveram us laudat1 3 eramus
laudaveratis laudat1 3 eratis
laudaverant laudat1 3 erant
fut. perf laudaverö laudatus 3 erö
laudaveris laudatus 3 eris
laudaverit laudatus 3 erit
laudaverimus laudat1 3 erimus
laudaveritis laudat1 3 eritis
laudaverint laudat1 3 erunt

238
Coniunctivus Activum Passivum
praes. impf. laudem lauder
laudes lauderis
laudet laudetur
laudemus laudemur
laudetis laudeminí
laudent laudentur
praet. impf. laudarem laudarer
laudares laudareris
laudaret laudaretur
laudaremus laudaremur
laudaretis laudareminí
laudarent laudarentur
praes. perf. laudaverim laudatus 3 sim
laudaveris laudatus 3 sís
laudaverit laudatus 3 sit
laudaverimus laudatí 3 símus
laudaveritis laudatí 3 sítis
laudaverint laudatí 3 sint
praet. perf. laudavissem laudatus 3 essem
laudavisses laudatus 3 esses
laudavisset laudatus 3 esset
laudavissemus laudatí 3 essemus
laudavissetis laudatí 3 essetis
laudavissent laudatí 3 essent

Imperativus

Activum Passivum
lauda laudare
laudate laudaminr

Participiumok

Activum Passivum
impf. laudans (laudantis) -

perf. - laudatus 3
instans laudatOrus 3 laudandus 3

239
 lnfinitivusok

Activum Passivum
impf. laudare laudar,
perf laudavisse laudatus 3/laudaü 3 esse
instans laudatOrus 3/laudatur, 3 esse laudatum 1r1

Gerundium Supinum
nom. acc. laudatum
acc. ad laudandum ab/. laudatu
gen. laudand1
dat. laudandö
ab/. laudandö

240
 II. coniugatio
Indicativus Activum Passivum
praes. impf habeö habeor
habes haberis
habet habetur
habemus habemur
habetis habemin1
habent habentur
praet. impf habebam habebar
habebas habebaris
habebat habebatur
habebamus habebamur
habebatis habebamin,
habebant habebantur
fut. impf habebö habebor
habebis habeberis
habebit habebitur
habebimus habebimur
habebitis habebimin,
habebunt habebuntur
praes. perf habu1 habitus 3 sum
habuisti habitus 3 es
habuit habitus 3 est
habuimus habiti 3 sumus
habuistis habiti 3 estis
habuerunt habiti 3 sunt
praet. perf habueram habitus 3 eram
habueras habitus 3 eras
habuerat habitus 3 erat
habueramus habiti 3 eramus
habueratis habiti 3 eratis
habuerant habiti 3 erant
fut. perf habuerö habitus 3 erö
habueris habitus 3 eris
habuerit habitus 3 erit
habuerimus habiti 3 erimus
habueritis habiti 3 eritis
habuerint habití 3 erunt

241
Coniunctivus Activum Passivum
praes. impf. habeam habear
habeas habearis
habeat habeatur
habeamus habeamur
habeatis habeamin1
habeant habeantur
praet. impf. haberem haberer
haberes habereris
haberet haberetur
haberemus haberemur
haberetis haberemin1
haberent haberentur
praes. perf. habuerim habitus 3 sim
habueris habitus 3 s1s
habuerit habitus 3 sit
habuerimus habiü 3 s1mus
habueritis habiü 3 s1tis
habuerint habiü 3 sint
praet. perf. habuissem habitus 3 essem
habuisses habitus 3 esses
habuisset habitus 3 esset
habuissemus habiü 3 essemus
habuissetis habiü 3 essetis
habuissent habiü 3 essent

Imperativus

Activum Passivum
habe habere
habete habemin1

Participiumok

Activum Passivum
impf. habens (habentis) -

perf. - habitus 3
instans habitOrus 3 habendus 3

242
 lnfinitivusok

Activum Passivum
impf habere haberT
perf habuisse habitus 3/habiü 3 esse
instans habitOrus 3/habiturT 3 esse habitum ir1

Gerundium Supinum
nom. acc. habitum
acc. ad habendum ab/. habitu
gen. habendT
dat. habendö
ab/. habendö

243
 Ill. coniugatio
Indicativus Activum Passivum
praes. impf agö capiö agor capior
agis capis ageris caperis
agit capit agitur capitur
agimus capimus agimur capimur
agitis capitis agimin, capimin1
agunt capiunt aguntur capiuntur
praet. impf agebam capiebam agebar capiebar
agebas capiebas agebaris capiebaris
agebat capiebat agebatur capiebatur
agebamus capiebamus agebamur capiebamur
agebatis capiebatis agebamin, capiebamin ,
agebant capiebant agebantur capiebantur
fut. impf agam capiam agar capiar
ages capies ageris capieris
aget capiet agetur capietur
agemus capiemus agemur capiemur
agetis capietis agemin, capiemin,
agent capient agentur capientur
- - - -
praes. perf eg1 cep1 actus 3 sum captus 3 sum
egisti cepisti actus 3 es captus 3 es
egit cepit actus 3 est captus 3 est
egimus cepimus acti 3 sumus capti 3 sumus
egistis cepistis acti 3 estis capti 3 estis
egerunt ceperunt acti 3 sunt capti 3 sunt
praet. perf egeram ceperam actus 3 eram captus 3 eram
egeras ceperas actus 3 eras captus 3 eras
egerat ceperat actus 3 erat captus 3 erat
egeramus ceperamus acti 3 eramus capti 3 eram us
egeratis ceperatis acti 3 eratis capti 3 eratis
egerant ceperant acti 3 erant capti 3 erant
fut. perf egerö ceperö actus 3 erö captus 3 erö
egeris ceperis actus 3 eris captus 3 eris
egerit ceperit actus 3 erit captus 3 erit
egerimus ceperimus acti 3 erimus capti 3 erimus
egeritis ceperitis act, 3 eritis capti 3 eritis
egerint ceperint acti 3 erunt capti 3 erunt

244
Coniunctivus Activum Passivum
praes. impf. agam capiam agar capiar
·- .
agas capias agaris cap1ans
agat capiat agatur capiatur
agamus capiamus agamur capiamur
agatis capiatis agaminT capiaminT
agant capiant agantur capiantur

praet. impf. agerem caperem agerer caperer

ageres caperes agereris capereris
ageret caperet ageretur caperetur
ageremus caperemus ageremur caperemur
ageretis caperetis agereminT capereminT
agerent caperent agerentur caperentur

praes. perf. egerim ceperim actus 3 sim captus 3 sim

egeris ceperis actus 3 sís captus 3 sTs
egerit ceperit actus 3 sit captus 3 sit
egerimus ceperimus actT 3 sTmus captT 3 sTmus
egeritis ceperitis actT 3 sTtis captT 3 sTtis
egerint ceperint actT 3 sint captí 3 sínt

praet. perf. egissem cepissem actus 3 essem captus 3 essem

egisses cepisses actus 3 esses captus 3 esses
egisset cepisset actus 3 esset captus 3 esset
egissemus cepissemus actT 3 essemus captT 3 essemus
egissetis cepissetis actT 3 essetis captT 3 essetis
egissent cepissent actT 3 essent captT 3 essent

245
 Imperativus

Activum Passivum
agé capé agére capére
agite capite agimin, capimin,

Participiumok

Activum Passivum
impf agens (agentis) capiens (capientis) - -

perf - - actus 3 captus 3

instans acturus 3 capturus 3 agendus 3 capiendus 3

lnfinitivusok

Activum Passivum
impf. agere capere ag1 cap1
perf egisse cepisse actus 3/actl 3 esse captus 3/captl 3 esse
instans actürus 3/actüri 3 esse captürus 3/captüri 3 esse actum 1r1 captum 1r1

Gerundium Supinum
nom. acc. actum captum
acc. ad agendum ad capiendum ab!. act□ captu
gen. agend, capiend,
dat. agendö capiendö
ab/. agendö capiendö

Megjegyzés: Az -u-tövűek a mássalhangzós tövűeket követik a ragozásban.

246
r

IV. coniugatio
Indicativus Activum Passivum
praes. impf audiö audior
audis aud1ris
audit aud1tur
aud1mus aud1mur
audltis aud1min1
audiunt audiuntur
praet. impf audiebam audiebar
audiebas audiebaris
audiebat audiebatur
audiebamus audiebamur
audiebatis audiebamin1
audiebant audiebantur
fut. impf audiam audiar
audies audieris
audiet audietur
audiemus audiemur
audietis audiemin1
audient audientur
praes. perf aud1v1 aud1tus 3 su m
aud1visü aud1tus 3 es
aud1vit aud1tus 3 est
aud1vimus audm 3 sumus
aud1vistis audm 3 estis
aud1verunt audm 3 sunt
praet. perf aud1veram aud1tus 3 eram
aud1veras aud1tus 3 eras
aud1verat aud1tus 3 erat
aud1veramus audm 3 eramus
aud1veratis audm 3 eratis
aud1verant audm 3 erant
fut. perf aud1verö aud1tus 3 erö
aud1veris auditus 3 eris
aud1verit aud1tus 3 erit
aud1verimus audm 3 erimus
aud1veritis audm 3 eritis
aud1verint audm 3 erunt

247
Coniunctivus Activum Passivum
praes. impf audiam audiar
audias audiaris
audiat audiatur
audiamus audiamur
audiatis audiaminT
audiant audiantur
praet. impf audTrem audTrer
audTres audTreris
audTret audTretur
audTremus audTremur
audTretis audTreminT
audTrent audTrentur
praes. perf audTverim audTtus 3 si m
audTveris audTtus 3 sTs
audTverit audTtus 3 sit
audTverimus audTtT 3 sTmus
audTveritis audTtT 3 sTtis
audTverint audTtT 3 sint
praet. perf audTvissem audTtus 3 essem
audTvisses audTtus 3 esses
audTvisset audTtus 3 esset
audTvissemus audTtT 3 essemus
audTvissetis audTtT 3 essetis
audTvissent audTtT 3 essent

248
 Imperativus

Activum Passivum
audT audTre
audTte aud1min1

Participiumok

Activum Passivum
impf audiens (audientis) -

perf - audTtus 3
instans audTtOrus 3 audiendus 3

lnfinitivusok

Activum Passivum
impf audTre audTrT
perf audTvisse audTtus 3/audfü 3 esse
instans aud1t0rus 3/aud1tur1 3 esse audTtum TrT

Gerundium Supinum
nom. acc. audTtum
acc. ad audiendum ab/. aud1tu
gen. audiendT
dat. audiendö
ab/. audiendö

A deponens igék
Ragozásuk mint az 1-IV. coniugatio passivuma.
Eltérések:

lnfinitivusok

impf. hortari meren loqui expem,

perf hortatus 3/hortati 3 esse meritus 3/meriti 3 esse locütus 3/locüti 3 esse expertus 3/experti 3 f:'SSe

instans hortatürus 3/hortatüri 3 esse meritürus 3/meritüri 3 esse locütürus 3/locütüri 3 esse expertürus 3/expertüi·i 3 L·s,;e

A participium perfectum cselekvő jelentésű.

249
 Rendhagyó igék
sum esse fu1

Indicativus Coniunctivus
praes. impf sum sím
es SIS
est sít
sumus s1mus
estis s1tís
sunt sínt

praet. impf eram essem

eras esses
erat esset
eramus essemus
eratis essetís
erant essent

fut. impf erö

erís
erit
erímus
erítís
erunt

praes. perf fu, fuerím

fuistl fuerís
fuit fuerít
fuimus fuerímus
fuístís fuerítís
fuerunt fuerínt

praet. perf fueram fuíssem

fueras fuísses
fuerat fuísset
fueramus fuissemus
fueratís fuíssetís
fuerant fuíssent
fut. perf fuerö
fuerís
fuerít
fuerímus
fuerítis
fuerínt

250
 Imperativus

Participiumok

impf -

perf -

instans futOrus 3

lnfinitivusok

impf esse
perf fuisse
instans futOrus 3/futOrT 3 esse
 possum posse potu1

Indicativus Coniunctivus
praes. impf possum poss1m
potes possis
potest possit
possumus poss1mus
potestis possitis
possunt possint
praet. impf poteram possem
poteras posses
poterat posset
poteramus possemus
poteratis possetis
poterant possent
fut. impf poterö
poteris
poterit
poterimus
poteritis
poterunt
praes. perf potuI potuerim
potuistI potueris
potuit potuerit
potuimus potuerimus
potuistis potueritis
potuerunt potuerint
praet. perf potueram potuissem
potueras potuisses
potuerat potuisset
potueramus potuissemus
potueratis potu issetis
potuerant potuissent
fut. perf. potuerö lnfinitivusok
potueris
potuerit impf. posse
potuerimus
potueritis perf. potuisse
potuerint instans -

Participium impf activi: potens (potentis)

 fero ferre tu/T latum

Indicativus Activum Passivum

ferö feror
fers ferris
fert fertur
praes. impf
ferimus ferimur
fertis ferimin1
ferunt feruntur
ferebam ferebar
ferebas ferebaris
ferebat ferebatur
praet. impf
ferebamus ferebamur
ferebatis ferebamin1
ferebant ferebantur
feram ferar
feres fereris
feret feretur
fut. impf
feremus feremur
feretis feremin1
ferent ferentur
tun latus 3 sum
tulisü latus 3 es
tulit latus 3 est
praes. perf
tulimus laü 3 sumus
tulistis la.ti 3 estis
tulerunt laü 3 sunt
tuleram latus 3 eram
tuleras la.tus 3 eras
tulerat la.tus 3 erat
praet. perf
tuleramus laü 3 eramus
tuleratis laü 3 eratis
tulerant laü 3 erant
tulerö la.tus 3 ero
tuleris la.tus 3 eris
tulerit la.tus 3 erit
fut. perf
tulerimus laü 3 erimus
tuleritis laü 3 eritis
tulerint laü 3 erunt

253
 Coniunctivus Activum Passivum
praes. impf feram ferar
feras feraris
ferat feratur
feramus feramur
feratis feramin,
ferant ferantur
praet. impf ferrem ferrer
ferres ferreris
ferret ferretur
ferremus ferremur
ferretis ferremin,
ferrent ferrentur

praes. perf tulerim latus 3 sim

tuleris latus 3 s,s
tulerit latus 3 sit
tulerimus lati 3 s,mus
tuleritis lati 3 srtis
tulerint lati 3 sint

praet. perf tulissem latus 3 essem

tulisses latus 3 esses
tulisset latus 3 esset
tulissemus latr 3 essemus
tulissetis lati 3 essetis
tulissent latr 3 essent

Imperativus Gerundium Supinum

nom. acc. latum
Activum Passivum acc. ad ferendum ab/. latu
fer ferre gen. ferend,
ferte ferimin, dat. ferendö
ab/. ferendö

Participiumok

Activum Passivum
impf ferens (ferentis) -

perf - latus 3
instans latCirus 3 ferendus 3

254
 vo/6 velle volu,

Indicativus Coniunctivus
praes. impf volö velim
VIS vells
vult velit
volumus velimus
vultis velitis
volunt velint
praet. impf volebam vellem
volebas velles
volebat vellet
volebamus vellemus
volebatis velletis
volebant vellent
fut. impf volam
voles
volet
volemus
voletis
volent
praes. perf volu1 voluerim
voluisü volueris
voluit voluerit
voluimus voluerimus
voluistis volueritis
voluerunt voluerint
praet. perf volueram voluissem
volueras voluisses
voluerat voluisset
volueramus voluissemus
volueratis voluissetis
voluerant voluissent
fut. perf voluerö
lnfinitivusok
volueris
voluerit
impf velle
voluerimus
volueritis perf voluisse
voluerint instans -

Part. impf activi: volens

(volentis)

255
 ma/a mai/e malu1

Indicativus Coniunctivus
praes. impf malö malim
- -
mav1s mans
mavult malit
malumus malimus
mavultis mal1tis
malunt malint
praet. impf malebam mallem
malebas malles
malebat mallet
malebamus mallemus
malebatis malletis
malebant mallent
fut. impf. malam
males
malet
malemus
maletis
malent
praes. perf. malu1 maluerim
maluisü malueris
maluit maluerit
maluimus maluerimus
maluistis malueritis
maluerunt maluerint
praet. perf. malueram maluissem
malueras maluisses
maluerat maluisset
malueramus maluissemus
malueratis maluissetis
maluerant maluissent
fut. perf. maluerö
malueris lnfinitivusok
maluerit impf. malle
maluerimus
malueritis perf. maluisse
maluerint instans -

256
 ni5/i5 no/le ni5/ui

Indicativus Coniunctivus

praes. impf nölö nölim

nön v1s nöl1s
nön vult nölit
nölumus nöl1mus
nön vultis nölTtis
nölunt nölint

praet. impf nölebam nöllem

nölebas nölles
nölebat nöllet
nölebamus nöllemus
nölebatis nölletis
nölebant nöllent

fut. impf nölam

nöles
nölet
nölemus
nöletis
nölent

praes. perf nöluT nöluerim

nöluisü nölueris
nöluit nöluerit
nöluimus nöluerimus
nöluistis nölueritis
nöluerunt nöluerint

praet. perf nölueram nöluissem

nölueras nöluisses
nöluerat nöluisset
nölueramus nöluissemus Imperativus: nölT, nölTte
nölueratis nöluissetis Part. impf. activi: nölens
nöluerant nöluissent (nölentis)
fut. perf noluerö
lnfinitivusok
nölueris
nöluerit impf. nölle
nöluerimus
perf. nöluisse
nölueritis
nöluerint instans -

257
 eo ,re 1v,/i1 itum
Indicativus Coniunctivus
praes. impf. eö eam
IS eas
it eat
fmus eamus
ftis eatis
eunt eant
praet. impf. fbam frem
- -
,bas 1res
,bat fret
- -
fbamus 1remus
fbatis ,retis
fbant frent
fut. impf. ,bö
fbis
fbit
fbimus
fbitis
fbunt
praes. perf. fvf/if fverim/ierim
fvistf/fstf fveris/ieris
fvit/iit fverit/ierit
fvimus/iimus fverimus/ier imus
fvistis/f stis fveritis/ieritis
fveru nt/ieru nt fveri nt/ieri nt
praet. perf. fveram/ieram fvissem/fssem
fveras/ieras fvisses/fsses
fverat/ierat fvisset/f sset
fveramus/ier amus fvissemus/fssemus
fveratis/ieratis fvissetis/rssetis
fverant/ieran t rvissent/fssent
fut. perf. rverö/ierö
fveris/ieris
rverit/ierit
, veri m us/ieri m us
fveritis/ieritis
,veri nt/ieri nt

258
 Imperativus: 1, fte

Participiumok

impf iens (euntis)

perf -

instans iturus 3

lnfinitivusok

impf fre
perf 1visse/1sse
instans iturus 3/iturr 3 esse

Gerundium
nom.
acc. ad eundum
gen. e undi
dat. eundo
ab/. eundo
 A VERSOLVASÁSRÓL

A római költészet időmértékes verselésű, tehát a verssorok ritmusát a hosszú és a

rövid szótagok szabályos váltakozása eredményezi. A szótagokat akkor tekintjük
hosszúnak, ha bennük hosszú magánhangzó található vagy a rövid magánhangzót
két vagy annál több mássalhangzó követi. [A latin a zárhangok (b, p, d, t, g k) és a
folyékony hangok(/, r) kapcsolatát nem tekinti két mássalhangzónak!]
A magánhangzók találkozásánál keletkező hangűrt (hiatus) a latin versolvasás el-
tünteti. Ennek módja az egybeejtés (synizesis) pl. deest olv. des( és a hangkivetés
(e/isio). Az elizió lényege, hogy a szóvégi magánhangzót vagy az azt követő -m han-
got, ha magánhangzóval vagy h-val kezdődő szó követi, nem ejtjük ki. Pl. Nös Tröia
antiqua olv. Nos Troj' antiqua, illetve quaerö patriam et olv. quaero patri' et. Ha a
szóvégi magánhangzót vagy az az után álló -m hangot az est ige követi, az est szó e
hangja esik ki: sata est olv. satast.
A verssorok verslábakból, rövid és hosszú szótagok állandósult, ritmikus egységé-
ből épülnek fel. A leggyakoribb verslábak: u - jambus, - u trocheus, - u u dakti-
lus, u u - anapesztus, - - spondeusz. Könyvünkben háromfajta versforma fordul
elő: hendekaszillabusz, hexamete~ illetve disztichon.

A hexameter hat daktilusból áll. A daktilust spondeuszok helyettesíthetik, kivéve

az ötödik verslábat, amely daktilus szokott lenni.
Pl.
forte su1a Libylcfs temlpestas I appulit I örfs
-uu-uu- - -- -uu --
A disztichon egy hexameterből és egy pentameterből álló párvers. A pentameter
kétszer két és fél daktilusból álló verssor, melyet önállóan nem szoktak alkalmazni.
A csonka (harmadik) daktilus után sormetszet (cezúra) található. Ilyenkor az olvasás-
ban egy rövid szótagnak (azaz egy 11 morának") megfelelő szünetet tartunk.
Pl.
Oi5nec eris fe!Tx, multi5s numerabis am,ci5s, - u ul- -1- -1- u ul- u uj- -
tempora s, fuerint 11 nubila, sölus eris - u ul- u ul-11- u ul- u u lu
A hendekaszillabusz, mint neve is mutatja (gör. tizenegy) tizenegy szótagból álló
verssor. Képlete:
Pl.
Cenabis bene, m, Fabu/1' apud me - - - u u - u - u - -

261
 A FELADATOK MEGOLD ÁSAI

(Az összehasonlító vizsgálódást kívánó feladatok megoldásai természetesen nem ta-

lálhatók meg közöttük)

1./1.

1. habetis, venimus, nominat, vivunt, aedificant, sum, appellas, estis, capiunt

2. a. populus Romanus, populum Romanum, populi Romani, populo Romano,

populo Romano, populi Romani, populos Romanos, populorum Romanorum ,
populis Romanis, populis Romanis; provincia nostra, provinciam nostram,
provinciae nostrae, provinciae nostrae, provincia nostra, provinciae nostrae,
provincias nostras, provinciarum nostrarum, provinciis nostris, provinciis nostris;
oppidum darum, oppidum darum, oppidi dari, oppido daro, oppido daro,
oppida dara, oppida dara, oppidorum clarorum, oppidis daris, oppidis daris;
via longa, viam longam, viae longae, viae longae, via longa, viae longae, vias lon-
gas, viarum longarum, viis longis, viis longis
b. poeta darus, poetam darum, poetae clari, poetae claro, poeta daro, poetae
dari, poetas daros, poetarum darorum, poetis daris, poetis claris; agricola
Germanus, agricolam Germanum, agricolae Germani, agricolae Germano, agri-
cola Germano, agricolae Germani, agricolas Germanos, agricolarum Germa-
norum, agricolis Germanis, agricolis Germanis; nauta Graecus, nautam
Graecum, nautae Graeci, nautae Graeco, nauta Graeco, nautae Graeci, nautas
Graecos, nautarum Graecorum, nautis Graecis, nautis Graecis

3. vias longas, oppida dara, oppida dara, provinciarum nostrarum, provinciis nost-
ris, incolis Pannonicis, poetis Romanis

4. Celtam inimicum, viae periculosae, casae parvae, casa parva, populus finitimus,
vicum Pannonicum

5. Oppidum trans Danubium situm est. Romanus in provinciam venit. Pannonicus

casam aedificat. Provinciae finitimae sunt.

6. Arrabona, Scarbantia, Sopianae, Aquincum, Gorsium, Savaria, Vindobona

7. casas, sunt, multos incolas, Pannoniae

263
 1./2.

1. educavit, regnavisti, exposuerunt, fuit, dedistis, latuit, interfeci

2. dat, parit, nuncupatis, faciunt, manent, sum, expellis
3. rex Romanus, regem Romanum, regis Romani, regi Romano, rege Romano, re-
ges Romani, reges Romanos, regum Romanorum, regibus Romanis, regibus
Romanis; urbs prima, urbem primam, urbis primae, urbi primae, urbe prima,
urbes primae, urbes primas, urbium primarum, urbibus primis, urbibus primis;
murus humilis, murum humilem, muri humilis, muro humili, muro humili; muri
humiles, muros humiles, murorum humilium, muris humilibus, muris humilibus
4. tenues aquae, regum terribilium, nomina magna, nomina magna, tempus peri-
culosum, tempus periculosum, vicum humilem, bello terribili, bello terribili
5. ea, ea, ea, id, id, eius, ei, eae, eius, ei, eo
6. gyenge -i, msh., msh., msh., msh., gyenge -i, msh.
7. 1. servi regis; 2. in aquam Tiberis; 3. causae mortis; 4. primus rex Romae; 5. Rex
filiis tempus dedit. 6. Lupa Romulum et Remum invenit. 7. Lupus in urbe non
vivit (non habitat urbem).

1./3.

1. A) manseras, volueratis, ponebam, educaverant, tenebamus, trahebatis, iverat (v.

ierat), fueramus, inveniebatis, steterat; B) faciunt, posuerant, stetit, fecistis, ago,
volumus, vincit, trahebat, inveniunt, tenueratis
2. fuisti, eramus, fuerunt, est, es, fuimus, fuerant, eratis
3. A. vicit B. trahere C. venimus D. exercitus
4. insignium, Romano, terribilis, terribili, terribiles, simili, insignis, insignis, insignes,
insignes, validum, validum
5. equi, Forum, urbem, lovi Capitolino, populo
6. portae simili, porta simili, currus insignes, curruum insignium, consulis felicis,
corporum validorum, capita sua, capita sua
7. 1. Populus Romanus consulem salutat. 2. Rex per portam urbem intrat. 3.
Senatus exercitum suum habet. 4. Currus, quem equi trahebant, in Capitolio
stat. 5. Romani propter victoriam festum agunt. 6. ln capite consulis corona
aurea erat. Vagy: Consul in capite coronam auream habebat.

1./4.

1. nominaverint, agebat, clamaverat, dant, praebuerit, traxeris, vicero, steterat,

habebamus
2. habebunt, habuerint, cadam, cecidero, dabis, dederis, eritis, fueritis, ibo, ivero
(v. iero)

264
3. vestimenta sua, curru magno, virorum fortium, sororis crudelis, matrem similem,
cu ras m u ltas
4. Brundisii, Brundisium, Nola, Nolam, Veiis, Veiis, Aquinco, Aquinci, Cumis,
Cumis, Carthagini, Carthaginem
5. virorum crudelium, vultibus stultis, verba similia, verba similia, virtutibus suis, re-
gi ultima, rege ultima, terras communes, curruum aureorum, currus aureus
6. illae, hae, illos, has, illius, huius, illarum, harum, illa, hoc, illi, huic, illi, hi
7. Donec elris fejlix, mulJtos numeJrabis aJmicos
-uu--- - - uu-uu--
tempora J si fueJrint 11 nubila, J solus eJris.
- u u - uu - - uu - u u u
8. 1. Rex filios Delphos misit. 2. Pater lupum fugavit. 3. Mater filium Titum nomi-
nabit. 4. Brutus matri osculum dabit. 5. Apollo per Pythiam respondebit.

1./5.

1. videbit - spernet, concedebant - amabam, venis - respondet, fuit - vici,

abdiderint - servaverit
2. ducit, venit, vincit
3. latera nitida, latera nitida, facies similes, diebus longis, lupi macri, rerum
bonarum, rebus bonis
4. quem, quae, cui, quibus, cui
5. vincies, vinxerunt, vinciebam, vinxerat, vinci, vinxerint
6. eidem, haec, hae, has, ille, illius, illi, illos, eo, quae, quae, hanc, quidam, cuius-
dam, illi, illa
7. a. carnis sing. gen.; b. respondit praes. perf.; e. vides praes. impf.
8. 1. Canis libertatem sprevit. 2. Domum video, quae in monte stat. 3. Venite
mecum, amici! 4. Lupus macer, cui Fortuna noverca est, canem perpastum (v.
nitidum) vidit. 5. Quis vestrum mecum veniet? 6. Verba tua mihi non placent.

1./6.

1. v~x s~pJte~ c~nJv~lsae ~nJd~s ~uJ~q~ ~Jp~rs~nt.

i~se ~Jn_ot~ ~Jg~s ~~,a~ ~els~r~ 0erJa_~~

2. trahens, tentus 3, implicatus 3, deserens, latus 3, includens
3. virorum latentium, civis attonitus, in litoribus desertis, divinarum artium, agmina
petentia, agmina petentia, ingentes hastas, vir desperans
4. petunt, tulit, tetenderit, erit, contorquebat, trahunt, aedificaveris
5. armatis militibus, anno decimo, se condebant, equo, in urbem
6. -, -, + 1 - , - , +
7. 1. equus conditus, 2. ferus latens, 3. insula deserta, 4. serpentes ad litora ten-
dentes, 5. urbs, cuius nomen Roma est, 6. Graeci oras (v. litora) Troiae reli-
querunt. 7. lpsi Troiani exitium Troiae properant.

11./1 .

1. conversus 3 erat, iuvaberis, sedatus 3 erat, diceris, inficietur, datus 3 est

2. moreris, moriebatur, morietur, mortui 3 eramus, mortuus 3 est
3. armabis, inficis, inficies, sedavimus, dixerint, das
4. dracones pestiferi, civitatum omnium, caput magnum, caput magnum, civi per-
territo, cive perterrito, flatibus suis, adiunctis hominibus
5. 1. Virgo plorans a Georgia tribuno salvata est. 2. Populus armatus a dracone in
fugam conversus est. 3. Causa maestitiae a Georgia quaesita est. 4. luvaberis a
me. (A tu személyes névmás itt nem szükséges!) 5. Draco a tribuno vulneratus et
ad terram deiectus est.
6. 1. Cives perterriti duas oves ei dabant. 2. Draco omnes filios et filias consump-
sit. 3. Populus ovem cum adiuncto homine· draconi dat.
7. 1. Draco filiam regis dimittit. v. Filia regis a dracone dimittitur. 2. Rex, tu edictum
fecisti. v. Edictum a te factum est, o rex. 3. Cives iam paene omnes oves draconi
dabant. v. 1am paene omnes oves a civibus draconi datae sunt. 4. Beatus
Georgius quaesivit causam maestitiae. v. Causa maestitiae a beato Georgia quae-
sita est.

11./2.

1. usi 3 sunt, vestiuntur, natus 3 erit, incolunt, infecti 3 sunt, incoluerint, transeunt,
fuit
2. 1. Partem interiorem ii incolunt, qui in insula nati sunt. 2. Uxores communes a
Britannis denis habentur. 3. Britanni plurima bella gesserunt. 4. Caeruleus color
vitro efficitur. 5. Frumenta ab interioribus plerisque non seruntur.
3. crudelior (-ius), crudelissimus 3, callidior (-ius), callidissimus 3, facilior (-ius), facil-
limus 3, ingentior (-ius), ingentissimus 3, miserior (-ius), miserrimus 3
4. male, peius, facile, facillime, horribilior, horribilissimus, albus, albissimus, huma-
nus, humanior, superbius, superbissime
5. harum partium maiorum, eadem pecora magna, illi corpori raso, eam regionem
maritimam
6. 1. Rex patre melior. 2. Urbes Roma maiores. 3. Lux aqua communior. 4. Nox die
longior.
7. Haec virgo non Romae nata est. 2. llle (- is) est longe sapientissimus nostrum.
3. ld facilius possum facere, quam tu. 4. Puer patri similior erat, quam matri. 5.
Britannia Sicilia maior est. 6. Saepe usus est mai is verbis.

266
11./3.

1. amate - imperat. pl. 2. - amatus part. perf. vocativusa; quam - qui, quae, quod
sing. acc. fem. - kötőszó: ,,mint"; nostri - pl. 1. személyes névmás gen. - pl. 1.
birt. névm. sing. gen. masc. neutr. - pl. 1. birt. névm. plur. nom. masc.
2. dicta esse, poni, mitti, facere, amatura esse
3. 1. Aeneas vidit Troiam a hostibus capi. 2. Equus divina arte aedificari videbatur.
3. Poeta dicit Troianos novam patriam in ltalia condere voluisse.
4. nuntiatus 3 est, audiemini, videbis, defenderis, mittis, mittes, commoverat
5. similia, similia, longiore, expugnantis, expugnantes, melioris, meliori, meliores
6. 1. Cicero dicit cives Agrigentinos a servis Verris repelli. - Cicero dicit servos
Verris a civibus Agrigentinis repelli. 2. Cicero dicit rem publicam a se defendi. -
Cicero dicit se re publica defendi. 3. Scimus Martialem a Vergilio nunquam salu-
tatum esse. - Scimus Vergilium a Martiale nunquam salutatum esse.
7. 1. Romam Romulus condidit. - Roma a Romulo est condita. 2. Roma dicitur a
Romulo esse condita. 3. Cicero dicit senatum a se defensum iri. 4. Verres
advenisse videtur. 5. Verres simulacra (quaeque) pulcherrima habere voluit.

II./4.

1. laudet, agat, moreretur, der

2. taceas, amaret, coeperis, factus sit, esset, ponerentur, stetissem, sis
3. vides, venit, ambulabam, eram, sublati sunt, coeperant, poterat, it
5. a, destinatum iter = az eltervezett út; b, oppidum in arce sublimi positum = a
magas hegy tetején épült város; c, homines semper mentientes = örökké hazu-
dozó emberek; d, comes omnia vestimenta in viam ponens = az útitárs, aki
összes ruháját az útra helyezi; e, servus uxorem coponis amans = a kocsmáros-
néba szerelmes szolga
6. militum fortium, uxori amatae, servo persuadenti, viae brevis
7. 1. Colamus hortos nostros! 2. Si possem, ambularem. 3. Prima luce (mane)
domum fugi. 4. Servus credere non potuit hominem lupum factum esse. 5. Miles
sit fortis! 6. Si tacuisses, philosophus mansisses.

11./5. , ,

1. senis, vires, corporum, lumini, suavius, pecus

2. haec bella horribilia, quandam rem publicam, ei senatui Romano, eadem nocte
media, illorum comitum fortium
3. possunt, compensanda sint, leventur, oppressus est, fuerit, tollebam, moriebatur,
fecerant
4. habendo, moriendo, ferendo, subveniendo, nanciscendo, levando

267
5. életmód, bírvágy, életművészet (a jó élet művészete), Az ember tudásra (a dolgok
megértésére) született. A szellemet a tanulás táplálja. Tanítva tanulunk.
6. capturo, actura, laturorum, nacturos, sublaturo, secuturae
7. 1. Omnes urbes (omnia oppida) ne Romani quidem capere potuerunt. 2. Ne Ci-
cero quidem omnia scivit. 3. Morbis resistendum est. 4. Miles respexit ad
comitem. 5. Lupus ululare coepit, et in silvam fugit.

11./6.

1. it, eat, ivisses, euntis, ibis, ibant, iret

2. a, Nescivi, quid facerem. b, Nescivi, quid fecissem. e, Nescivi, quid facturus es-
sem.
3. 1. Laocoon a civibus quaesivit, quid esset haec insania. 2. Catullus nescit, ubi
fuerit Lesbia. 3. Catullus non vult scire, utrum Caesar bonus sit. 4. Romani
nesciverunt, quid hostes facturi essent.
4. uni, totius, soli, nulla, alias
5. senis severioris, noctium perpetuarum, qui mali, basia dulcia, basia dulcia,
exercitus omnis, exercitum omnem, dierum longarum, diebus longis
6. pax, brevis, dies, maior, ater (niger), iuvenis ~ novus, morior, odisse, servus, plus
7. 1. Catullus nescit, quid faciat Lesbia. 2. Scio, quis Romam condiderit. 3. Quis
scit, quid Caesar facturus sit? 4. Catullus quaerit (rogat), quid amore suavius (dul-
cius) esse possit. 5. Si multa basia fecerint, nescient, ubi sint.

111./1.

1. moratur, fuerint, fit, egrederetur, ausus 3 erit, existimabit, existimet, geritis, dedis-
set
2. paribus imperiis, paribus imperiis, multitudines magnas, domuum (~ domorum)
circumdatarum, domus circumdata, exercitum occupatum, monti propinquo,
monte propinquo
3. 1. Cum haec pugna pugnata esset, Hannibal Romam profectus est. 2. Cum nul-
lus resisteret, Hannibal in montibus moratus est. 3. Cum visus repentinus obiec-
tus esset, Hannibal magnum terrorem iniecit exercitui Romano. 4. Cum de
Hannibale mentio facta esset, Flaminius dixit eum in regno Prusiae esse. 5. Dum
Hannibal vivit, Romani nunquam sine insidiis erunt.
4. A költő örvendező lélekkel énekel. A gyerekek az apjuk örömére énekelnek.
5. eidem, quorundam, illi, illo, haec, haec, is, eius, ei (v. ii), eos, quae, quae, quas
6. 1. okhatározó, 2. feltételes, 3. időhatározó, 4. időhatározó, 5. megengedő, 6.
módhatározó
7. 1. Pugna confecta Romani domum redierunt. 2. Hannibal erat vir (v. homo)
magni ingenii. 3. Nemo potuit Hannibali resistere. 4. ln pugna cecidit uterque
consul. 5. Nuntio audito milites clamare coeperunt. 6. Nemo ausus est Caesari
resistere.

268
 111./2.

1. capiunt, caperis, capti essent, cape!, capieris, capiendus, capiant, capientia

2. cui rei, qua re, tanti terrores, eorum dierum (v. earum dierum), montium alto-
rum, magistratus omnis, magistratum omnem, ordinum senatoriorum
3. A. 1. quibus rebus nuntiatis, 2. aperto aerario, 3. qua re impetrata, 4. relicto
monte, 5. qua re animadversa (kétszer), 6. quo perfecto opere, 7. missis legatis,
B. 1. Quae res postquam nuntiatae erant, tantus terror Romam invasit. .. 2. cum
aerarium apertum esset, 3. quae res cum impetrata esset, 4. postquam mons
relictus erat, 5. cum res animadversa esset, 6. cum opus perfectum esset, 7.
postquam legati missi erant (Az előidejűséget egyaránt kifejezhetjük cum kötő­
szóval és utána coni. praet. perfectumm al, valamint postquam kötőszóval és in-
dicativus praeteritum perfectumm al.)
4. 1. Caesar milites cohortatus est ad negotia gerenda. 2. Monte munito milites
Caesaris se receperunt. 3. Catullo dormiente Lesbia alios amat.
5. 1. Romam venimus urbis videndae gratia. 2. Mens alitur libris legendis. 3. Cae-
sar ad cohortando s milites orationem habuit. 4. Sumpsit diem feminis
quaerendis. 5. Multi magnam curam adhibent in equis parandis.
6. ad proferendum pecuniam; (cura) eligendi amicos, (facultas) gerendi reliquum
negotium, (liber) de colendo agros
7. hostis, odit, facilis, longus, bonus, loquitur, dominus, nox
8. 1. facultas bellorum gerendorum , 2. ars domuum aedificanda rum, 3. Romulum
et Remum cupido cepit urbis condendae. 4. Consul credidit Caesarem advenire.
5. Caesare milites cohortante Lentulus consul ex urbe profugit. 6. Militibus trans-
portandis Trebonius praepositus erat.

111./3.

1. viderant, paraverunt, posset, dabaris, referebat, fuit

2. partium apertarum, qualia lumina, qualia lumina, iuvenalia femora, iuvenalia
femora, corpus nostrum, corpus nostrum, imagini tristi, imagine tristi, tacitorum
funerum
3. abl. rei efficientis, abl. causae (vagy rei efficientis), abl. temporis, gen. qualitatis,
abl. limitationis, gen. partitivus, abl. mensurae
4. totius, aliud, aliud, quae, quae, qualia, qualia, eius, ei, eae, idem, eiusdem,
iidem, eosdem, ipso, alterius
5. a. függő kérdés, b. Puer renuntiavit, quid videret. Puer renuntiavit, quid visurus
esset. e. Puer renuntiat, quid videat. Puer renuntiat, quid viderit. Puer renuntiat,
quid visurus sit.
6. celerius, celerrime, multus, plus, sanctus, sanctissimus, nobilior, nobilissimus,
iuvenaliter, iuvenalissime, facilius, facillime
7. b. Rex, tibi dico te a Romanis vinci posse. v. Rex, tibi dico Romanos a te vinci posse.

269
8. 1. Augustus iussit Ovidium urbem relinquere. 2. Sol ortus est. v. Dies orta est. 3.
Nil (nihil) tutum esse videtur. 4. Fenestris clausis Ovidius dormire coepit. 5.
Puella non voluit vincere. 6. Lux apta est ad scribendum. 7. Pompeius legatos
misit, qui de pace agerent.

111./4.

1. nolint, afuisset, arbitraris, uteretur, donet, acciperis, arbitraberis, ascendi

2. a, vis libertatem opprimens, b, pueri capientes, c, classis exiens, d, Hermae
deiecti
3. ln ltaliam, ex ltalia, domum, domi, Thurios, Thuriis, in Sicilia, ex Sicilia, Aquin-
cum, Aquinci
4. 1. abl. causae, 2. abl. temporis, 3. gen. obiectivus, 4. dat. finalis, 5. abl. loci, 6.
abl. instrumenti, 7. gen. criminis, 8. abl. auctoris
5. 1. Cornelius Nepos dicit Athenienses bello Peloponnesio huius consilio atque
auctoritate bellum Syracusanis indixisse.
2. Cornelius Nepos dicit duos praeterea collegas datos esse.
3. Cornelius Nepos dicit magnum multitudini timorem iniectum esse.
4. Cornelius Nepos dicit Alcibiadem hoc crimine ab inimicis compellatum esse.
5. Cornelius Nepos dicit tempus ad bellum proficiscendi institisse.
6. 1. Alcibiades timebat, ne Athenienses Syracusanis bellum indicerent. 2.
Alcibiades timebat, ne provinciam non bene administrarent. (v. Alcibiades time-
bat, ut provinciam bene administrarent. ) 3. Alcibiades timebat, ne repentina vis
opprimeret libertatem populi. 4. Alcibiades timebat, ut nuntius a magistratu mit-
teretur. (v. Alcibiades timebat, ne nuntius a magistratu non mitteretur.)
8. 1. Tanta erat crudelitas Atheniensium, ut Alcibiades tolerare non posset. 2.
Alcibiadem absentem inimici reum fecerunt. 3. Alcibiades multa reputavit de
crudelitate civium suorum. 4. Alcibiades ex nave egressus multitudinem aspexit
(vidit). 5. lnimici eius credebant eum in Siciliam advenisse. 6. crimen Hermarum
deiectorum

111./5.

1. duodecimus, undequinquagi nta, unus et quinquaginta, centesimus secundus,

quinque et triginta
2. imperfectum: der, ducit, conderis; mindkettő: venit, fugit
3. 1. Catullo versus scribente Lesbia alios amat. 2. Versibus scriptis Catullus ad
Lesbiam venit. 3. His factis Caesar Roma profectus est.
4. Romam venimus, ut urbem videremus. Romam venimus ad urbem videndam.
Romam venimus ad videndum urbem. Romam venimus urbem visum.
5. ego, nos, me, nos, meus, noster, mei (személyes), nostri v. nostrum (személyes),
mei (birtokos, sing. gen. 1 M. N., plur. nom. M.), nostri (birtokos, sing. gen .M. N.,
plur nom. M.)
0
270 "
 6. 1. Consilio inito Achillas, praefectus regius, singulari homo audacia, et L.
Septimius, tribunus militum ad interficiendu m Pompeium ab ipsis missi sunt. 2.
Hi ipsum liberaliter appellaveru nt. 3. Achillas et Septimius Pompeium in navicu-
la interficiunt. 4. ltem rex L. Lentulum comprehend it, et in custodia necat.
7. 1. Caesar iussit milites ex monte descendere. 2. Caesar de sua lenitate loquitur.
3. Aliquis militum violatus est. 4. Milites in castra redierunt. 5. Caesar dicit milites
Pompeii se dedituros esse. 6. Caesar quattuor legiones secum duxit, ut castra
defenderet. v. ad castra defendenda stb. 7. Pompeius milites suos in monte quo-
dam magno consolatus est.

111./6.

1. mei - személyes. M. N. sing. gen., birtokos M. N., sing. gen., M. plur. nom.; sui
- személyes. M. N. sing. gen., birtokos M. N. sing. gen., M. plur. nom.; nostri -
személyes gen., birt. M. N. sing. gen. M. plur. nom.; ei - is, ea, id. sing. dat., plur.
nom. M.; suo - birt. M. N. sing. dat. v. abl.
2. virum velocem, turbarum instantium, eis legibus, cursuum iniquorum, cursus
iniquus, manus tollens, manum tollentem
3. 1. Hippomene s manus tollens dixit. 2. Atalanta sorte dei territa in silvis vixit. 3.
luvenes cum Atalanta pedibus contendente s praemia ferunt.
4. tollit, eunt, potuerint, velim, potirer, sit, erit, ausus est
5. 1. Atalanta sola vixit in silvis. 2. Sortem effugere non potes. 3. Proci faciem
Atalantae vident. 4. lgnosce mihit 5. Atalanta timebat, ne iuvenem vinceret. 6.
Vivus silvam videre non potes.

IV./1.

1. produntur, fateretur, valere, confirmaber is, respondet, quaereris, adiunctus 3 es,

adiunctus 3 eris
2. multum hominem, doctrinae difficili, doctrina difficili, excellentibu s animis,
excellentibu s animis, naturarum diviniorum
3. cuiusdam, quidam, eidem, illi, illo, quaepiam, quaepiam, ipsi
4. a. Cicero vidit, ubi esset poeta. b. Omnes sciunt rem Romanam rem publicam
fuisse. e. Quis nescit, quis Romam condiderit? d. Poeta optat, ut Lesbia vivat.
5. 1. Catullus dicit multos versus a se scriptos esse. 2. Caesar dicit se a Pompeio vic-
tum iri. v. Caesar dicit Pompeium a se victum iri. 3. Fama est Archiam poetam a
Cicerone defensum esse. v. Fama est Ciceronem ab Archia poeta defensum es-
se. 4. Cicero dicit adulescentia m his studiis ali.
6. instrumenti, qualitatis, causae
8. 1. Vir (homo) magni ingen ii. 2. Sine virtutibus nil valet doctrina. 3. Poetarum est
carmina scribere. 4. Cicero pulchris verbis oblectat homines. 5. Non est femi-
narum bella gerere. 6. Difficile est orationi Ciceronis resistere.

271
IV./2.

1. nec prius I absisltit, quam I septem inlgentia victor

uu --- - - --uu-u
corpora I fundat hum1i, et numelrum cum I navibus I aequet.
- uu - u u - u u - - -uu - u
2. a. Aeneas ventis iactatus scopulum conscendit. b. Aeneas cervis prospectis cor-
ripuit sagittas. e. Aeneas scopulos conscendit pelago prospecturus. d. 0 socii
graviora fata passi !
3. praes. imperf. ind. pass., fut. imp. ind. pass., praes. perf. coni. act., fut. perf. ind.
activi. Sing. 2. szem.
4. latius, latissime, celerior (-ius), celerrimus 3, ingentior (-ius), ingentissimus 3, gra-
vior (-ius), gravissimus 3, melius, optime
5. a. Cervus tam pulcher est, ut pulchrior conspici non possit. b. Roma tam dara
erat, ut nemo eam ignoraret. e. Cicero poetam tam bene defendit, ut is damna-
tus non esset. d. Vergilius adeo praeclaros versus scripsit, ut omnes libenter eos
legerent.
6. perfectis, obsitus, natum, ingrediens, nata, cultus, parto, venatus, fugiens,
ademptis, dispersum
7. a. H, b. H, e. 1, d. H
8. 1. Aeneas nullam navem in mari videt. 2. Aeneas septem cervos magnis cor-
poribus stravit. 3. Aeneas cum sociis in Latium tendit. 4. Sors sedes quietas in
ltalia dedit Troianis. 5. Aeneas fabulam regis audiebat. 6. Rex nomine audito
dexteram (manum) dedit duci Troiano.

IV./3 . .

1. has res feroces, earundem amicitiarum fidelium, illa tempora brevia, quo mari
vetere, feminae cuiusdam nobilis
2. a. capit, b. efficit, e. polluitur, d. minare
3. adipiscor, tollo, fio, polliceor
4. 1. Fulvia res ex Curio auditas Ciceroni narravit. 2. Cicero consul factus est ad
coniurationem Catilinae opprimendam. 3. Rebus periculosis auditis Cicero con-
sul declaratur.
5. 1. possessivus, 2. possessivus, obiectivus, 3. criminis, 4. partitivus, 5. memoriae
6. a. minatur, b. egeris, e. invadit
7. 1. Cicero audivit, quod Fulvia narravit. 2. Tanta audacia Curio inerat, ut consuli
mortem minaretur. 3. Fulvia dixit se nihil scire. 4. Curius repente gloriari coepit.
5. Cicero pollicitus est se rem publicam defensurum esse. 6. Fulvia effecit, ut
Curius pecuniam polliceretur.

272
IV./4.

1. agitantis, agitantes, media, omnium, nobilis, nobili, armatus, armati, armati,

armatos, veterem, dulces
2. dat. auctoris, dat. commodi, dat. finalis, abl. auctoris, dat. finalis, dat. finalis
3. 1. Az orvosok nem tudnak minden betegséget gyógyítani. 2. A germánok gyerek-
koruktól kezdve a munkára és keménységre törekedtek. 3. Sok athéni irigykedett
Alcibiades dicsőségére. 4. A perzsák Athén ostromában még az istenek templo-
mait sem kímélték. 5. Hannibal rábeszélte Antiochus királyt, hogy hadsereggel
Görögországba induljon.
4. peteret, faciunt, procedat, effecisset, interficiebant, obsideat, reddar
5. dono, Liberorum, Quo modo, capitis
6. imperfectum: videtis, venis, legentium, duci
8. 1. Catilina oratione habita (v. postquam oratione usus erat) Romam reliquit. 2.
Catilina repulsa lata constituit arma capere. 3. Cornelius et Vargunteius a ianua
Ciceronis omnia scientis prohibiti sunt. 4. Catilina Manlium ad exercitum ad
bella paratum (v. qui ad bella paratus erat) misit.

IV./5.

1. invasus 3 est, percelleris, educaverit, reciperis, ademisset, tentus 3 esset, tulerant

2. abl. comparationis, abl. mensurae, abl. instrumenti, abl. temporis, abl. limitatio-
nis (esetleg abl. causae), abl. qualitatis
3. 1. Hát meddig fogsz még visszaélni a türelmünkkel, Catilina? 2. A germánok hús-
sal, sajttal és tejjel táplálkoztak. 3. Az öreg, aki hivatalát kitűnően látta el, meg-
becsülésben élvezte nyugalmát. 4. Romulus így szólt: ,,Nincs szükség semmiféle
versengésre". 5. A rómaiak három évszázad leforgása alatt az egész földkereksé-
get a hatalmuk alá hajtották.
4. quantis viribus, suum civem, validae res Clusinae, infestis exercitibus, plebes
liberatae, universi senatus, tempora longiora, tempora longiora, senis severioris
5. 1. Senatus multa igitur blandimenta plebi per id tempus dedit. 2. Patres plebem
tributo et portoriis liberaverunt. 3. Senatus non unquam alias ante tanto terrore
invasus est. 4. Metus Romanam plebem perculit.

IV./6.

1. scitis filios fuisse, arbitrabantur regnum pertinere, arbitratus est hereditatem

venisse, audierat et suspicabatur quem habere, arbitraretur istum ornatum et se
acceptum (esse), audivistis testem dicere, gaudere convivium gratum esse, ait se
velle, velle se considerare

273
2. large, ample, magnifice, copiose, honorifice
3. a. 1. következményes, 2. célzatos tárgyi, 3. célhatározói, 4. hasonlító, 5. függő
kérdés
b. 1. Rex ita discedit, ut se honorifice acceptum esse arbitretur. 2. lmperat suis,
ut id in praetorium quam occultissime deferant. 3. Candelabrum Romam affe-
runt, ut in Capitolio ponant. 4. Sunt pocula aurea, ut mos est regius. 5. Cogitat
nihil aliud, nisi quemadmodum ex provincia spoliatum dimittat.
4. gen. partitivus, gen. obiectivus, abl. qualitatis, abl. modi
5. cum historicum, cum concessivum
6. a. hasonlító, b. célzatos tárgyi, e. célhatározói, d. célhatározói, e. hasonlító, f. kö-
vetkezményes, g. célzatos tárgyi
7. ibunt, velint, volent, poterunt, potuerint, sustulerint

274
 TÁRGYMUTATÓ

(A Tárgymutató nem tartalmazza a kötet végén a nyelvtani táblázatokban

összefoglalt névmásokat és rendhagyó igéket)

ablativus (ált.) IV/5. dativus possessivus IV/4.

ablativus absol utus mancus 111/1. deponencia 11/1.
ablativus absolutus 111/1. feltételes mondat 11/4.
ablativus auctoris 11/1. fio 11/3.
ablativus causae 11/6. függő kérdés 11/6.
ablativus comparationis 11/2. függő beszéd IV/5.
ablativus instrumenti IV/5. futurum imperfectum 1/4.
ablativus limitationis 11/2. futurum perfe~tum 1/4.
ablativus loci IV/5. genitivus (ált.) IV/3.
ablativus mensurae 11/2. genitivus criminis IV/3.
ablativus modi 1/6. genitivus memoriae IV/3.
ablativus q ual itatis 11/1. genitivus obiectivus 1/4.
ablativus rei efficientis 11/1. genitivus partitivus 1/4.
ablativus temporis 11/3, IV/5. genitivus pretii 11/6.
accusativus (ált.) IV/1. genitivus qualitatis 111/1 .
accusativus cum inf. 11/3. genitivus q uantitatis IV/3.
accusativus exclamationis IV/1. genitivus subiectivus 1/4.
accusativus loci IV/1. genitivus proprietatis IV/1.
accusativus tem pori s IV/1. gerundium 11/5.
adverbiumképz és 11/2. gerundivumos szerk. 111/2.
alius 11/6. időhatározói kötőszavak IV/1.
alter 11/6. imperativus 1/5., 111/6.
appositio praedicativa 1/2. i nfi n itivus h istoricus IV/4.
attributum praedicativum 1/2. infinitivusok 11/3.
célhatározói mondat 111/5. következményes mondat 111/4.
célzatos alanyi és tárgyi mondat 111/5. locativus 1/4.
coniunctivus 11/4. melléknevek 11/2.
consecutio temporum 11/6. neuter 11/6.
cum IV/3. névadás 1/4.
cum historicum 111/1., IV/1. nominativus cum inf. 11/3.
dativus (ált.) IV/4. nullus 11/6.
dativus auctoris 11/5. okhatározói mondat 111/4.
dativus finalis 111/4. participium coniunctum 111/4.

275
participium imperfectum 1/6. relatív mondatfűzés 111/2.
participium instans 11/5. se 1/4.
participium perfectum 1/6. solus 11/6.
passivum 11/1. supinum 111/1.
praesens imperfectum 1/1. számnevek 1/6., 111/5.
praesens perfectum 1/2. személyes névmás 1/5.
praeteritum imperfectum 1/3. személytelen igék IV/1.
praeteritum perfectum 1/3. személytelen passzívum IV/6.
quod (kötőszó) IV/4. szótári alak 1/1.

276
 TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ ••••••••••••••••• •••••••••••••••• ~ ••••••••••••••••• •••••••••••• -................ .............. 3

BEVEZETÉS .............. ......................................................................... .

~
, , 5

1./1......... -... .-......•••... ~••••···•··•·•·· ··••·••··••u••• ••·····••·•···••· ···••••••··••••· •······ 10

(De prövinciis) ................................................................................. 12

1./2. ...•••.-......••. ·-· .. ~ .........•...-..........··-· .......•. -.-.•.......• ;... ~ ~ .. •,••·.... .. ........... 22

(De Römulö et Remö; Plautus: A bögre) ........................................ .

1./3. .......-.•..:.-......-~ .... ~ .....- . .. ~ •:• ...••...... ~ .- ...••..... ~ ••:•,•-· .. ···~ .... ._. ..:.....-..,........... 3 4
(De triumph is; Augustus tettei) ...................................................... .

(libertatem et cönsulatum l. Brutus instituit) ............................... .

(De lupö et cane) ............................................................................ .

(Graeci Tröiam capiunt; Aeneas bemutatkozik).-............................ .

11./1 . .. u ~-- ·~ ~ •••••••:~ ! ~ ··-· ••• ··-··· ~; .i.:.:•••••• -·~ ....:•• ;. ·-··~:!:; .-.-•.-u :., ~---- ••• ~- ~:.,.-•••• ·••, ••••• -~..... 73
(Szent György és a sárkány; A „nyolc boldogság ") ........................ .

11./2. .. ~ ...:.'·. ~ .-.• ; ..-.. ., . ~ 'f •• ~----·~ ••••-_••~· • .;~ •• • •·:•:,•~. ~ ~ ._.:.'••• ~ •::----•••• •,•,• •••• ~ ·-••:•• •••••_..... •• • • • • • 83
(A britannok életmódja; A gallok családi élete) ............................. .
277
 (Az agrigentum iak Hercules-s zobra; A cataniai Ceres-szob or meg-
szerzése) ........................................................................................ .

11./4. ............••.•..•••.••.•••... ···········~··········································•········· .102

(A farkasemb er története; Croton erkölcsei) ................................. .

11./5 ..................................................................•............................. ·114

(Cicero a helyes életvitelről; Cicero buzdítása polgártársa ihoz) ....

11./6. ........................................... ~ ......................... ! ...................................................................,..................... 123

(Catulli carmina) ............................................................................ .

111./1. ·········································~···························~·················•.•······; .132

(Cornelius Nepos Hannibalró l) ...................................................... .

111./2. ············································••:•~··~·······~····································· 144

(Caesar és a polgárháb orú) ........................................................... .

(A déli szieszta; A száműzetésben) ................................................ .

111./4. . ................. ................. .......·~ ! •.·• •.• ••.•• ; . ~:.:-•• ; ••••••••••.• ~· •••• :}~·•:•• ••••,.~: ••••·•·• l 5:8.
(All<ibiadész és az athéniak) .......................................................... .

(A pharszalos zi csata vége; Pompeius halála) ............................... .

(A versenyfut ó királylány) .............................................................. .

, \ ~ l f ' ,,

IV./1 . .. e • • • · · ~ • • • • • • 0 • • 0 • • • • • • • • ~.Cl • • • • ~ •.••••• ~ • • . • • • ~·-:. ..• ; - ~ · · · • • • ~, ..~-~~.-~·"·••.•.:,~,~:•.• • • ~·'•.~•!~ ••• ~.~~~•,·•:~ •• ·1.~.·s.J
(Cicero a műveltségről; A költő megérdem li a polgárjogot) ......... .

(A hét szarvas; Itália a trójaiak megérkezé se előtt) ....................... .

278
IV./3. •••.,.·...............................................•...........•..........•••• ~ ..•....•••....
' '
197
(Hogyan lett Ciceróból consul?; Cicero a döntés fontosságáról)

IV./4. . .....•......•................................•.....•......................•••........ !••····· 205

(Meghiúsult merénylet Cicero ellen; Cicero beszámolója ugyan-
.............................................................................................. .
erről)

IV./5. . ...•...•................... ............................ ...... :.........................••.... 212

(Tarquinius Superbus az etruszkok királyánál; Hogyan próbálta
befedni Fulvius Flaccus az általa építtetett templomot?) .............. .

IV./6. ••••........................ ............................ ................. u••················· 219

(Hogyan rabolta ki Verres az asszíriai királyfit?) ........................... .

NYELVTANI TÁBLÁZATOK ···························· ···························· ········•'••··· 227

A VERSOLVASÁSRÓL ••••••••••••••••••••••••••• ••••••••••••••••••••••••••• •••••••••••••••• ~ ••••••. 261

A FELADÁTOK MEGOLDÁSAI ·······················••,•·· ·····················~•.•··· ·····••'••··· :263

TÁRGYMUTATÓ ............................ ............................ .......................; •••.•• 2 75