Buddha, Buddhizmus

Élete:
eredeti neve: Gótama Sziddhárta
trónörökös
megvilágosodott
önkínzás nem vezetett eredményre
meditáció: túllépett a vágyakon, nem fojtotta, hanem megértette azok eredetét,
világ és a saját személyisége csupán állandóan változó jelenségek „játéka”
testre, elmére, érzésekre, gondolatokra, külvilág dolgaira-> kölcsönös függésben lévő
jelenségekre tekint
vágyak, önzés, düh-> magunkat azonosítjuk vele
minden gondolat, érzés, tett-> lenyomat-> újra felbukkannak-> újbóli átélés: tartós létezés
illúziója
én= múló jelenségekkel való csalóka azonosulás
tanítását soha nem erőltette rá senkire

Buddhizmus:
hozzásegít: életről és világról valósághű képet alkotni
nem a valóságot akarja átformálni, hanem az ember saját szemléletmódját
belső béke, pozitív emberi tulajdonságok, mérhetetlen szeretet, öröm
emberi tudás alapja: felismerés= élet szenvedés-> oka: érzékiség, élet utáni vágy+
tudatlanság-> leküzdése: érzékiségtől, cselekvéstől való tartózkodás, szemlélődő passzivitás,
életösztön kikapcsolása, radikális aszkézis, meditáció
erkölcsfilozófiai rendszer: olyan vallás, aminek nincsenek istenei és mitológiája sincs, nem
tagadja az istenek létezését, de nem tulajdonít nekik nagy jelentőségét
lényege: erkölcsi és viselkedési elvek, életszabályok sorsa
Alapja: öt szabály: tilos bármely élőlény elpusztítása, mások tulajdonának elvétele, más
asszonyainak érintése, hazugság, részegesség
szerzetesi cölibátus és vagyontalanság,
aszkétizmus: teljes passzivitás és a lét utáni vágyak kioltása

Tanítása:
 mindenki számára érthető
 életben kiválóan használható magyarázatok
  végső valóság keresése
 feltételekhez kötött
 ezek megértésével tartós boldogság elérése
 nem ismer dogmákat, sőt bátorít, hogy tegyünk fel kérdéseket
 megértett információ a megfelelő meditációkon keresztül saját tapasztalattá válik, a
kiegészítő módszerek pedig megszilárdítják az elért tudatszinteket
 Karma: ok-okozati összefüggések
 Meditáció: erőfeszítés nélküli időzés, lenyugtatáson és összepontosításon alapul
 Gyémánt Út: tudat természetének felismerése, megvilágosodott erőterekkel való
eggyé válás, tanítóval való azonosulás
 Megszabadulás: test, gondolatok, érzelmek folyamatos változása; nincs alapja egy
valóban létező egónak vagy „énnek”; emiatt nem érezzük magukat célpontnak
 Megvilágosodás: végső lépés, tudat tiszta fénye minden tapasztalaton át sugárzik;
tudat minden pillanatban élvezi az önmagából keletkező képességeit, és minden
spontánná, erőfeszítés nélkülivé válik

 Buddha tanításainak három szintje:

1. szenvedést akarják elkerülni, ok-okozati tanácsok
2. belső gazdasággal rendelkeznek, szeretnének tenni a másikért, bölcsességről és
együttérzésről tanítottak
3. Gyémánt Út: Buddha: saját tudatunkban rejlő képességek időtlen tükre; gazdag,
önfelszabadító nézőpontból tapasztalja meg a világot
I. félelemnélküliség
II. spontán öröm
III. aktív együttérzés

 Buddha tanításának hatása a modern világra: olyan, mint a gyémánt: természet

szerint megváltoztathatatlan, mégis a mögötte lévő dolgok színeiben ragyog
 Karma kagyü vonal: meditációra helyezi a hangsúlyt; képes egy hiteles tanítón
keresztül hozzásegíteni bennünket a tudat természetének közvetlen
megtapasztalásához.
 Karmapák: mindegyik Buddha aktivitását testesíti meg; Tibet első tudatosan
inkarnálódott lámája: megtestesíti az egész átadást és annak szellemi erejét
 Buddha tanácsai: ne higgyük el a dolgokat csak azért, mert ő mondta; mindent le kell
ellenőriznünk; meg kell néznünk, hogy mennyire hasznos számunkra; nagy
jelentőségűek a jól feltett kérdések
 Buddhizmus: tapasztalati út; módszerek+ meditáció-> minden tanítás és intellektuális
tudás tapasztalattá válik-> igazi belső megértés, ami túlmutat a hiten
 Arról szól, hogy megtanulunk pozitívan gondolkodni? Nem. Gondolatok
természetünkből adódnak, pozitív gondolatok éppúgy nem tartósak, mint a negatívak-
> nem lehet rájuk támaszkodni
 Nyugati buddhizmus megalapozása: olyan, mint egy gyémánt, áttetszőek,
elpusztíthatatlanok-> társadalom színének visszatükröződése
 Vegetarianizmus?: Nagyon érdekes, amit Buddha mondott a húsevésről. Azt mondta,
edd azt, amit megengedhetsz magadnak és ne csinálj belőle problémát, de ne engedd,
hogy közvetlenül a te kedvedért állatokat öljenek meg. Buddhista nézőpontból az ölés,
jelen esetben az állat levágásának oka a rossz karmikus kapcsolat az állat és a
mészáros között. Ez a karma előbb vagy utóbb beérik, még akkor is, ha te nem voltál
ott és nem ettél abból a steakből, amit ez a találkozás eredményezett. A karma oda-
vissza forog a mészáros és a borjú között: mészáros az egyik életben, borjú a
másikban. A lényeg, hogy ne kerülj ebbe bele.
 Cölibátus?: Nem fontos
 Másokra gondolás: Buddhisták 3 kapcsolódási módja:
1. király: magát erősíti, majd később másokon segít
2. révész: utasaival együtt érkezik a túlpartra
3. pásztoré: aki elsősorban másokkal törődik, mielőtt másra gondolna
király befolyása a legnagyobb, pásztor fejlődik a leggyorsabban

 a valóság három arca:

1) múlékonyság és változás: idővel kialakuló tapasztalat

2) nem kielégítő: hiányzik a teljesség érzete, amit tökéletes elégedettségként élhetnénk át, mivel
azonban a teljességet nem tudjuk külső jelenségek pótlásával megszerezni-> csalódás;
szenvedés+ boldogság: tudatban található a gyökere, ezért külső jelenségekkel nem
szüntethető meg, illetve nem található meg
3) nem „én”: legtitokzatosabb tanítása; egyetlen tapasztalható jelenség sem alkalmas arra, hogy
az önazonosságunknak, „énünk” alapjául szolgál; nem vagyunk azonosak más emberekkel/
állatokkal/ tárgyakkal-> elkülönült, önálló. létező, folyamatosan, tartósan létező dologként
látjuk magunkat-> viszonylagos, praktikus igazság=> bizonyos problémák forrásává válik ez a
szemlélet
 meditáció: szenvedés okainak legyőzése, pozitív tulajdonságainak kifejlesztése

 Négy isteni állapot:

1) mérhetetlen szeretet
2) mérhetetlen részvét
3) mérhetetlen együttérző öröm
 4) mérhetetlen egykedvűség (nem az érzelmekkel való túlfűtöttség)

 Éber tudatosság kifejlesztése:

1) légzés tudatosítása
2) testhelyzetek tudatosítása
3) érzések szemlélése
4) tudatállapotok szemlélése
5) előkészítő gyakorlatok

 menedékvétel: bizalom kifejezése a tanítást megszemélyesítő mester és Buddha által

kinyilatkoztatott tanítás iránt
 Vadzsraszattva meditáció: istenséghez való imádkozás a lelki megtisztulásért
 mandalafelajánlás
 Tárá meditáció: női Buddha istenség
 Avalókitéshvara: együttérző istenség:
részvét megtestesítője
szenvedő lényen képes segíteni
mani: minden kívánságot teljesít
imádság: koncentráció eszköze
mala és mantra: tudat megnyitásának és fejlesztésének ügyes eszköze
lótusz: szellemi út kibontakozása
Tan kereke: állandó változás és arról szóló tudás erejének szimbóluma
adás: vázából örök vizét önti-> állandó áramlás megszakad= halál

 Főbb irányzatai:
 hínajána: világtól való teljes elfordulás, minél gyorsabb egyéni megszabadulás eszménye
 mahájána: minden lény iránti egyetemes együttérzést állítja a középpontba
 vadzsajána

 Nemes Nyolcrétű Ösvény: tartalmaz etikai alapelveket, életünk és a tudatunk

megismerésével kapcsolatos, valamint a meditációs gyakorláshoz tartozó tanításokat
1) Tökéletes szemlélet
2) Tökéletes elhatározás
3) Tökéletes beszéd
4) tökéletes cselekvés
5) Tökéletes megélhetési mód
6) Tökéletes erőfeszítés
7) Tökéletes éberség
8) Tökéletes elmélyedés
Források:
https://www.buddhizmusma.hu/a-karma-kagyu-vonal
https://buddhizmus.hu/hu/a-buddhista-ut/a-buddhista-ut-celjai-fobb-tanitasai
http://www.erdekessegek.hu/index7_6.htm