A mai nap igen fontos számotokra. Ez a ti napotok, az elválás napja.

Lezárul életetek egy szakasza, és egy új, reményekkel teli kezdődik.

Emlékezzetek vissza az elmúlt nyolc év örömteli és bánatos pillanataira, megpróbáltatásokra, és

engedjétek, hogy járjon át újra az az érzés, amikor elértétek első sikereiteket.

Nehéz lesz a búcsúzás, mert az elmúlt években igaz barátokat szereztetek magatoknak, legtöbben
megtaláltátok első szerelmeteket.

Kis közösségetek összekovácsolódott a kirándulásokon, Dózsa-napokon, Trapp-napokon és egyéb

szórakoztató iskolai rendezvényeken.

Ne feledkezzetek meg azokról sem, akik lelkiismeretes munkájukkal, szeretetükkel, időnként dorgáló
szavaikkal eljuttattak idáig titeket, s átsegítettek sok-sok nehézségen. Emlékezzetek tanáraitokra jó
szívvel.

Búcsúztok tehát, s a búcsúzás mindig szomorkás.

De vigasztaljon benneteket, hogy egy új iskola, új barátokkal, lehetőségekkel vár titeket.

Kívánjuk, mi, hetedikesek, hogy jövendő életetek vidám és sikerekben gazdag legyen,

Útravalóul Ibsen szavait ajánljuk figyelmetekbe:

„Gyönyörű, ha valaki maga előtt célt lát,

S azt meg is valósítja tűzön-vízen át.”