Alekszandr Szergejevics Puskin

Mes�k

TARTALOM

Mese Szalt�n c�rr�l meg a fi�r�l,

a dics� �s hatalmas Gvidon hercegr�l,
meg Lebegyr�l, a gy�ny�r� c�rl�nyr�l
(ford�totta Kormos Istv�n)
Mese a hal�szr�l meg a kis halr�l
(ford�totta Vas Istv�n)
Mese a p�p�r�l meg Bald�r�l, a szolg�j�r�l
(ford�totta Illy�s Gyula)
Mese a halott c�rkisasszonyr�l �s a h�t vit�zr�l
(ford�totta �prily Lajos)
Mese az aranykakasr�l
(ford�totta Fodor Andr�s)
Mese Szalt�n c�rr�l meg a fi�r�l,
a dics� �s hatalmas Gvidon hercegr�l,
meg Lebegyr�l, a gy�ny�r� c�rl�nyr�l

H�rom �kes hajadon

Fonogat a guzsalyon.
Sz�l a legnagyobbik fennen:
"K�rne csak a c�r meg engem!
S�tni-f�zni �llan�k,
S mindenkit j�ltartan�k!"
Sz�l ut�na a k�z�ps�:
"Engem k�rne c�ri k�r�!
Sz�ne-fonna gyors kezem
�j ruh�t b�s�gesen!"
Sz�l kis h�gocsk�juk v�g�l:
"K�rne engem feles�g�l!
Sz�ln�k neki dali�t,
Szebbet �lm�ba se l�t!"
M�g a szava el se r�ppen,
Nyikordul az ajt� cs�ndben:
Szalt�n c�r a k�sz�b�n,
A le�nyokra k�sz�n.
Csacsog�sukat kihallva
�llt ablakuknak alatta,
F�l is buzdult hamar�n
A legkisebbik szav�n:
"Aj, te zsenge sz�l vir�gom!
L�gy te c�rn�, azt k�v�nom.
S mire d�lre sz�ll a l�d,
Sz�lj egy vasgy�r� fi�t!
�s ti, kedves h�gocsk�im,
K�vessetek, b�r�nyk�im,
A nyomunkba l�pjetek,
Udvaromba j�jjetek.
Az �regebb s�ss�n-f�zz�n,
A kisebbik fonjon-sz�jj�n!"
A pitvarba l�p a c�r,
Egy ugr�sra ott a v�r;
�zennek mindj�rt a papnak,
S m�g azeste lagzit laknak.
�l a c�r a lakom�n
Ifj� neje oldal�n,
V�g�l viszik �jszak�ra
Elef�ntcsont nyoszoly�ra,
S otthagyj�k az ifj� p�rt,
Ott a c�rn�t �s a c�rt.
Fazek�n�l a szak�csn�,
Sz�k�n�l s�r a tak�csn�,
D�l-f�l, egyik se mulat,
�gy irigylik h�gukat.
Az pedig, amint �g�rte,
M�g el sem telt n�szi �je,
C�r-ur�t�l megfogan.
H�bor� j� komoran.
�l Szalt�n c�r j� lov�ra,
Homlok�n a b�cs� �rnya;
K�ri asszony�t igen,
V�rja �t haza hiven.
S indul hadaival messze,
�tk�zetb�l �tk�zetbe;
K�zben otthon r�fnyi sz�p
Fi�t �d nekik az �g.
�vja magzat�t az anyja
Mint sas vigy�z fia-sasra,
S megy a h�rrel gyors fut�r,
Hadd �r�lj�n meg a c�r.
De szak�cs- �s tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
H�guk elveszejten�k,
H�t el� csak h�rn�k�t!
H�rom k�gy�, h�rom �spis,
�rnak �m Szalt�nnak m�ris:
"Sz�lt a c�rn� �jszaka,
Sz�rnysz�l�tt a magzata,
Se nem eg�r, se nem b�ka,
Kutya k�lyke-vakar�ka."
Fut Szalt�nig a fut�r:
Olvassa a h�rt a c�r,
�s veszett haragra lobban,
�li ember�t el onnan,
De azt�n lecsillapul,
S m�rge ily parancsba f�l:
"V�rjanak b�k�n a c�rra,
Hazaindul nemsok�ra!"
A fut�rn�l a lev�l,
Nyargal haza, mint a sz�l.
De szak�cs- �s tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
Addig t�lt�get neki,
M�g esz�t elvedeli,
S hoppsz! a tarsolyba k�ny�kig;
A levelet kicser�lik,
Hamisat dugv�n bel�.
Sz� d�d�g, a r�szeg�:
"Urunk-c�runk azt �t�lte,
H�nyj�k tenger fenek�re,
Ahol legm�lyebb a v�z -
A c�rn�t s a fattyut is!"
Aj, a sok boj�r de ajgat,
C�rt �gy senki nem sirathat,
A c�rn�t is kedvelik,
M�gis indul mindegyik
C�ri �gyash�zba sebten
�s a h�rt jelenti fennen
- Mit �zent a messzi c�r -
Egy szak�llas v�n boj�r.
Abroncsos hord� a b�rt�n,
G�rgetik v�gig a f�ld�n,
Benn a c�rn� s gyermeke -
Zsuppsz! a tengerbe vele!
Fenn az �g, csillaggal �kes,
Lenn a v�z, hull�ma sz�les,
Felh� lebeg az egen,
Hord� ring a tengeren.
Bel�l hang: jajos s�r�s�,
B�rt�n�ben s�r a c�rn�,
Fia meg csak rikogat,
S egyre n�, hogy m�g olyat!...
Anyj�nak aj-baj az �let,
S � a tengerrel besz�lget:
"H�j, hull�m, te v�g s szabad!
Fusd ki kedvedre magad!
Tajt�kod magasra csapjon,
�r vagy te a sziklaparton,
A f�ldet elnyelheted,
G�ly�k csak pih�k neked;
Sz�nj meg, mert az �let�nk kell,
S vess sz�razra b�rt�n�kkel!"
Sz�t fogad a v�z neki,
A hord�t �m g�rgeti
Tarajos hull�ma partra,
S z�dul vissza m�r rohanva.
�rzi a k�t rab mad�r,
Hogy hord�juk f�ld�n �ll,
De bel� z�rolva t�tlen
Meddig �lnek a s�t�tben?
H�t f�l�ll ny�jt�zni benn
A kis c�rfi k�nnyeden;
M�g csak mostan l�tni nagynak.
"Elkelne igen egy ablak!" -
Sz�l s nem mond t�bb bet�t,
S hordaj�n nagy l�ket �t.
Szabad anya s fia v�gre.
L�pnek sziget f�veny�re;
K�r�s-k�r�l s�k mez�,
Rajt egy t�lgyfa, z�ldell�.
�ll t�prengve, �ll a c�rfi:
"J� volna m�r vacsor�zni."
T�r egy �gat hirtelen,
Meghajl�tja �vesen,
H�rnak pedig a keresztje
Zsin�rj�t k�ti keresztbe,
Ny�lvessz�nek ott a n�d,
T�rdeli a sz�las�t,
�s mez�n t�l, halmon is t�l,
Part fel� vad�szni indul.
Tengerpartra alig �r,
�les sikolyt hoz a sz�l...
Harsog� hull�mmorajban
L�tv�n l�tja, hogy mi baj van:
Lenn az �r hatty�t dob�l,
Fenn karmos kesely� sz�ll.
Csapkod a hatty� ijedten,
Sz�rnya vizet sz�ntva rebben,
Vijjog�st hallat magas
R�pte k�zben fenn a sas...
Akkor pend�l az �j h�rja,
Sas nyak�t a ny�l �tf�rja,
Hull al� a kesely� -
K�r�l a v�z v�rsz�n�.
�ll a c�rfi vont ij�val,
T�bbet az a sas se sz�rnyal;
A hatty� is ott terem,
S�jtja-v�gja sz�ntelen,
Sz�p feh�r sz�rnytolla borzas,
Sasra h�t hal�lt kiolvas.
S sz�l - szava �multat�,
Mert emberi az a sz�:
"C�rfi, te! ment� vit�zem!
Szavamat hozz�d id�zem!
Mostan h�rom nap alatt
Nem jut egy sz�k�s falat,
Mert �rv�ny forog nyiladdal,
De ne b�nd; baj s m�gse nagy baj:
Megh�l�lom ezt neked,
J��rt j�val fizetek.
Nem hatty� a megmentetted:
Sz�z �let�t v�delmezted,
S nem rabl� sas halt hal�lt:
Var�zsl�, ki s�rba sz�llt.
T�ged soha nem feledlek,
Mindig megtal�lsz, ha kellek;
Most ne hagyd any�d maga,
Mert k�zel az �jszaka."
Azzal felr�ppen magasba.
�m a c�rfi s �desanyja
V�rta nyugtalan az �jt,
S �hesen aludni t�rt.
Valah�ra j� a reggel;
N�z a f�nybe vizsla szemmel,
S l�t a c�rfi nagy csod�t:
F�ldb�l sz�kkent palot�t.
V�ra b�styaorma cifra,
�s fala m�g�tt vak�tva
Tornyok erdeje ragyog,
Rajtuk b�bor ablakok.
Kelti �m anyj�t repesve.
�mul az: "H�t ez mi lenne?"
Sz�l a c�rfi: "Azt hiszem,
�gy feh�r hatty�m izen."
S l�pnek boldog s�hajt�ssal
Ama v�rk�sz�b�n �tal,
Akkor pedig - gingalang -
Bongva koldul sz�z harang;
T�dulnak el� a n�pek,
K�rus zeng, magasztos �nek,
Aranyos hint�n pedig
F�nyes udvar �rkezik.
�s m�g sz�ll a h�la fennen,
Koron�t hoznak d�s selymen:
C�rfi homlok�ra f�l -
Ott szikr�zva t�nd�k�l.
S mert az c�ri anyja v�gya,
L�pve f�nyes tr�nus�ra
Kap a c�rfi h�t nevet:
Ez a Gvidon nevezet.
Sz�l fuvintgat, langy lehelet,
Part fel� haj� k�zelget,
�rboc�n v�szon dagad,
Fr�ccsen sz�t orr�n a hab,
M�g haj�juk fut a sz�llel,
A haj�s mind partra k�mlel,
S �muldoznak: "M�g ilyet!
Ez csak m�g csud�s sziget!
V�ros n�tt ott! arany tornyok!
�rzik sz�las darabontok!"
Parton �gy�, durrog�,
Kik�t�st parancsol�.
H�t a r�vbe igyekeznek;
H�vja �ket Gvidon herceg,
Lenn�nek vend�gei -
Mindet sorra k�rdezi:
"Volt-e �rutok tem�rdek?
Most haj�tok hova t�r meg?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Dr�ga pr�met adtunk-vett�nk,
Sok aranymarh�t szerezt�nk.
�m utunk v�g�re j�r,
Fordulunk keletre m�r,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szalt�n c�r orsz�g�ba."
Gvidon b�cs�sz�t rebeg:
"J� urak, csak menjetek!
Sz�lljatok v�g vitorl�val,
S Szalt�nnak adj�tok �tal
Hercegi �dv�zletem."
Indulnak seregesen.
�ll a parton, n�zi �ket,
B�san a messzi men�ket,
S h�t, hol �g-v�z �ssze�r,
Hatty� bukdos, h�feh�r.
"�dv�z�llek, ifj� herceg!
Oly bor�s vagy, mint a felleg;
Mondd, mi b�nt olyan igen?" -
K�rdi t�le szel�den.
S�hajt az: "Nagy k�n �l engem,
Abban kell itt s�nyledeznem,
B�nat nincs nagyobb tal�n:
Hogy nem l�thatom ap�m."
Sz�l hatty�ja: "Sose b�njad,
Mert val�ra v�lik v�gyad:
Sz�llj csak �tal, hercegem,
Sz�nyogk�nt a tengeren."
S t�rja sz�rnyait suhogva
�m a hatty� a habokba,
�s Gvidonra v�z frecseg,
B�v�s-b�jos permeteg,
S h�t, abban a pillanatban,
Mint cs�pp sz�nyog, sz�rnyra pattan,
Huss! Rep�l, ahogy akar,
A haj�ig �r hamar,
F�l! s egy vaksi sz�glet�ben
Megb�vik nagy �szrev�tlen.
Lengeteg sz�l f�jdog�l,
A haj�cska sz�llva sz�ll,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szak�n c�r orsz�g�ba.
Int fel�j�k messzir�l
A r�g �h�tott �b�l.
Csak kik�tnek s m�r sietve
Mennek Szalt�n c�r elejbe,
�m ut�nuk r�ppen �,
H�s�nk is, a vakmer�.
Minden arany, minden �don,
Koron�s�n �l a tr�non
A nagy c�r, Szalt�n, a h�s,
Homloka �m gond-red�s.
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
- H�rom �rt� szellemek -
K�r�tte csellengenek.
�lteti haj�sait le,
S k�rdi c�rjuk, lesve szinte:
"Merre vitorl�ztatok?
H�ny vil�got l�ttatok?
Tengeren t�l a n�p boldog?
Esnek-e m�g csuda dolgok?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Tengeren t�l a n�p boldog.
L�ttunk is egy csuda dolgot:
Egy lakatlan szigetet!
Kietlenebb nem lehet:
Partja szikl�s, f�ldje hitv�ny,
Egy sz�l t�lgy magaslott s�kj�n,
S v�ros cs�ppent most oda -
K�zep�n nagy palota,
Arany tornyok, f�nyes termek,
D�s templomok, �kes kertek.
Gvidon� az a sziget,
Aki h�dol� h�ved."
Szalt�nban meg�ll a l�lek.
Annyit mond: "Ha addig �lek,
L�tnom kell e csudahont,
S herceg�t, dics� Gvidont."
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony,
Arra k�ri c�r-ur�t,
Ne higgyen ilyen csud�t.
"Csak ilyen csud�ra tellett?
Tudok �n csud�t, de szebbet!
- Herren a szak�cs banya. -
V�ros �ll? Mi az maga?
Egy feny�, az csuda l�tv�ny:
M�kus �l az egyik �g�n,
Kis dalocsk�t d�dol�,
A foga k�zt mogyor�.
H�t azon csud�lkozhatnak:
Sz�narany a h�ja annak,
Smaragdk� a belseje -
S ez val�s�g, nem mese."
Szalt�n �muldozva n�zdes,
�m a sz�nyogocska m�rges,
Szak�csn�nak sz�ll vadul,
�s a jobb szem�be sz�r.
Ijedez az rettenettel,
K�nnybe l�badt vaksi szemmel;
H�ga, napa s szolgahad
Sz�nyog sz�llat�n szalad:
"�lnok f�rge! ha elkaplak,
P�rul j�rsz!" - De ott az ablak:
Huss, ki rajt! s a tengeren
Hazasz�lldos csendesen.
N�z Gvidon a parton �llva
A morajl� tenger�rra,
S h�t, hol �g-v�z �ssze�r,
Hatty� bukdos, h�feh�r.
"�dv�z�llek, ifj� herceg!
Oly bor�s vagy, mint a felleg;
Mondd, mi b�nt olyan igen?" -
K�rdi t�le szel�den.
S�hajt az: "Nagy k�n �l engem,
Abban kell itt s�nyledeznem,
Mert van egy csud�s csuda,
Nem kell m�s nekem soha:
Egy feny� a csuda l�tv�ny,
M�kus �l az egyik �g�n,
Kis dalocsk�t d�dol�.
A foga k�zt mogyor�.
H�t azon csud�lkozhatnak:
Sz�narany a h�ja annak,
Smaragdk� a belseje -
Val�s�g ez, vagy mese?"
Feleli a hatty� nyomban:
"Nincs hazugs�g a dologban.
Azt a m�kust ismerem,
H�t ne b�sulj, hercegem!
Sz�vesen seg�tek n�ked,
Semmit nem kell k�tszer k�rned."
Indul a herceg haza,
Tovat�nt a b�nata.
Alig l�p be udvar�ra,
Ugyan el�ll szeme-sz�ja:
Ott van a csud�s feny�,
M�kus bukkan rajt el�,
Mogyor�t ropogtat �lve,
Gy�lik �m a h�j k�r�lte,
Magja meg k�l�n halom;
�nekel nagy szilajon,
Hogy az udvar n�pe hallja:
"Ajjha, kerek erd�, hajjha!"
M�g csak ez a nagy �r�m!
Gvidon s�hajt: "K�sz�n�m!
J� hatty�m, az �g meg�ldjon,
Teljes sz�vemmel k�v�nom!"
S �m: krist�ly kalit ker�l,
A kis m�kus benne �l,
Kalit mellett str�zsa str�zs�l,
Egy kincst�rnok kincset sz�ml�l;
Pince, kamra mind tele,
S ez a m�kus �rdeme.
Sz�l fuvintgat, langy lehelet,
Part fel� haj� k�zelget.
�rboc�n v�szon dagad,
Fr�ccsen sz�t orr�n a hab.
Szikl�s part fel� suhannak,
M�r a v�ros mellett vannak;
Parton �gy�, durrog�,
Kik�t�st parancsol�.
H�t a r�vbe igyekeznek;
H�vja �ket Gvidon herceg,
Lenn�nek vend�gei -
Mindet sorra k�rdezi:
"Volt-e �rutok tem�rdek?
Most haj�tok hova t�r meg?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Eladtunk sok ac�lkardot,
Aranyl�ncot, ez�stcsattot.
�m utunk v�g�re j�r,
Fordulunk keletre m�r,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szalt�n c�r orsz�g�ba."
Gvidon b�cs�sz�t rebeg:
"J� urak, csak menjetek!
Sz�lljatok v�g vitorl�val,
S Szalt�nnak adj�tok �tal
Hercegi �dv�zletem,
S v�le nagy tiszteletem."
M�ly hajl�sok, hossz� b�kok,
S mennek a vend�g haj�sok.
Herceg�nk a partra megy -
M�r hatty�ja ott lebeg.
Sz�l Gvidon: "Nagy k�n �l engem,
Messzi �tra sz�llna lelkem!..."
Az a v�zre csap megint;
Csepp! csepp! - a hercegre hint:
Sz�ll Gvidon, mint cs�pp legyecske,
Lenn v�z, fenn �g v�gtelenje;
Hamar a haj�n terem,
Be egy r�sbe hirtelen!
Lengeteg sz�l f�jdog�l,
A haj�cska sz�llva sz�ll,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szalt�n c�r orsz�g�ba.
Int fel�j�k messzir�l
A r�g �hitott �b�l.
Csak kik�tnek s m�r sietve
Mennek Szalt�n c�r elejbe,
�m ut�nuk r�ppen �,
H�s�nk is, a vakmer�.
Minden arany, minden �don,
Koron�san �l a tr�non
A nagy c�r, Szalt�n, a h�s,
Homloka �m gond-red�s.
Babariha s a tak�csn�,
Meg a f�lszem� szak�csn�,
H�rom r�t varangy cs�cs�l
M�rgesen a c�r k�r�l.
�lteti haj�sait le,
S k�rdi c�rjuk, lesve szinte:
"Merre vitorl�ztatok?
H�ny vil�got l�ttatok?
Tengeren t�l a n�p boldog?
Esnek-e m�g csuda dolgok?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Tengeren t�l a n�p boldog;
L�ttunk is egy csuda dolgot:
Szigetet a tengeren,
V�rost ama szigeten,
Abban arany tornyok s termek,
D�s templomok, �kes kertek,
Palota el�tt feny�,
Alatta egy illeg�
M�kus �l krist�lykalitban,
M�k�s m�kus, illan-villan,
Kis dalocsk�t d�dol�,
A foga k�zt mogyor�.
H�t azon csud�lkozhatnak:
Sz�narany a h�ja annak,
Smaragdk� a belseje.
�s a m�kus �lete?
Mellette szolg�l� str�zsa,
S egy kincst�rnok ajtaj�ba,
Ha ott marsol a sereg,
M�kusunknak tiszteleg.
Aranyh�jb�l sok p�nzt vernek,
Hajig�lja csak a gyermek,
S hordja a feln�tt, ah�ny,
A smaragdot v�kasz�m;
Ott nem l�tsz sehol egy h�zat,
Csak t�nd�kl� palot�kat.
Gvidon� az a sziget,
Aki h�dol� h�ved!"
Szalt�nban meg�ll a l�lek.
Annyit mond: "Ha addig �lek,
L�tnom kell e csudahont,
S herceg�t, dics� Gvidont."
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
Arra k�ri c�r-ur�t,
Ne higgyen ilyen csud�t.
Hangja mint az �jszak��,
Sz�l s�t�ten a tak�csn�:
"M�g tal�n az is csuda,
Hogy k�vet r�g m�kusa?
Hogy smaragd lenne a magja,
S aranyh�jjal egybe rakja?
Ezzel el nem �m�tasz,
H�tha csud�d nem igaz!
M�s csud�t hallj - nincsen p�rja
Z�gva forr a tenger �rja
�s tombolva h�borog,
T�pdesi a partfokot.
V�z fr�ccsen a partra szerte,
S �me, ott a partra vetve
Harminch�rom j� vit�z,
Pikkelyv�rtben, v�vni k�sz;
Dali�sak, karcs�k, sz�pek,
Mind egyforma, ifj�, d�lceg
�ri�snak mondhat� -
Vel�k Csernomor ap�.
Ez csuda - jobbat ki mondhat?
Nem tudok csud�t nagyobbat!"
Hallgat a vend�gsereg,
Vitasz� ott nem pereg.
N�z Szalt�n c�r h�ledezve;
Dong d�h�dten a legyecske,
S megcs�pi - r�pk�dve sz�t -
A tak�csn� bal szem�t.
Telleget az rettenettel,
K�nnybe l�badt vaksi szemmel.
Hajsza indul: "�sd agyon!
Most!... Hamar!... Az asztalon!
Ott rep�l... Oh�, elkaplak!
Ej, te!" - Huss, ihol az ablak,
�s a l�gy a tengeren
Hazasz�lldos csendesen.
N�z Gvidon a parton �llva
A morajl� tenger�rra,
S h�t, hol �g-v�z �ssze�r,
Hatty� bukdos, h�feh�r.
"�dv�z�llek, ifj� herceg!
Oly bor�s vagy, mint a felleg;
Mondd, mi b�nt olyan igen?" -
K�rdi t�le szel�den.
S�hajt az: "Nagy k�n �l engem,
Abban kell itt s�nyledeznem:
Van egy csuda, nem titok,
Melyet �n �gy �hitok!"
"Mire v�gysz? Milyen csud�ra?"
"Z�gva forr a tenger �rja
�s tombolva h�borog,
T�pdesi a partfokot.
V�z fr�ccsen a partra szerte,
S �me, ott a partra vetve
Harminch�rom j� vit�z,
Pikkelyv�rtben, v�vni k�sz;
Dali�sak, karcs�k, sz�pek,
Mind egyforma, ifj�, d�lceg
�ri�snak mondhat� -
Vel�k Csernomor ap�."
Sz�l hatty�ja: "Hercegem, te!
�n nem b�suln�k helyedbe;
Azt a csud�t ismerem,
Hadd a b�-bajt, kedvesem!
Ama h�res harminch�rom
J� vit�z testv�r bar�tom,
Siess haza miel�bb,
S v�rj nyugodtan - j�nnek �k."
B�nat�t �m sutba dobja,
S tenger ellen, b�styafokra
�l a herceg, s v�rva v�r -
Szirtre csapdos fel az �r,
V�z fr�ccsen a partra szerte,
S �me, ott a partra vetve
Harminch�rom v�vni k�sz
Pikkelyv�rtes j� vit�z.
Elindulnak p�ros�val;
El�l galamb�sz haj�val
V�n ap�ka l�peget,
Vezetv�n a sereget.
Fut vend�gei elejbe
Gvidon a partra sietve;
V�ra n�pe is szalad.
Sz�l ap�, a kedves agg:
"�kes hatty� k�ld�tt minket,
Ny�jas sz�val arra intett,
�lljunk lenn a s�nc alatt,
S v�dj�k b�szke v�radat.
M�t�l fogva nappal-�jjel
Ne t�r�dj te semmi v�sszel:
Tengerm�lyb�l felj�v�nk,
S t�ged b�tran �riz�nk.
L�tsz benn�nket nemsok�ra,
De most vissza, tenger�rba,
Mert fullaszt itt a vil�g."
S lebuknak a dali�k.
Sz�l fuvintgat, langy lehelet,
Part fel� haj� k�zelget,
�rboc�n v�szon dagad,
Fr�ccsen sz�t orr�n a hab.
Szikl�s part fel� suhannak,
M�r a v�ros mellett vannak,
Parton �gy�, durrog�,
Kik�t�st parancsol�.
H�t a r�vbe igyekeznek;
H�vja �ket Gvidon herceg,
Lenn�nek vend�gei -
Mindet sorra k�rdezi:
"Volt-e �rutok tem�rdek?
Most haj�tok hova t�r meg?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Szilaj doni parip�kat
Elcser�lt�nk j�neh�nyat.
�m utunk v�g�re j�r,
Fordulunk keletre m�r,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szalt�n c�r orsz�g�ba."
Gvidon b�cs�sz�t rebeg:
"J� urak, csak menjetek!
Sz�lljatok v�g vitorl�val,
S Szalt�nnak adj�tok �tal
Hercegi �dv�zletem,
S v�le nagy tiszteletem."
M�ly hajl�sok, hossz� b�kok,
S mennek a vend�g haj�sok.
Herceg�nk a partra megy -
M�r hatty�ja ott lebeg.
Sz�l Ovidon: "Nagy k�n �l engem,
Messzi �tra sz�llna lelkem!..."
Az a v�zre csap megint,
Csepp! csepp! - a hercegre hint:
Icipici lett a herceg.
Kis dong�cska, cseppnyi szerzet,
Z�m-z�m, sz�ll a tengeren,
Hamar a haj�n terem,
�s lesz�llva �szrev�tlen,
Megb�vik egy reped�sben.
Lengeteg sz�l f�jdog�l,
A haj�cska sz�llva sz�ll,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szalt�n c�r orsz�g�ba.
Int fel�j�k messzir�l
A r�g �h�tott �b�l.
Csak kik�tnek s m�r sietve
Mennek Szalt�n c�r elejbe,
�m ut�nuk r�ppen �,
H�s�nk is, a vakmer�.
Minden arany, minden �don,
Koron�san �l a tr�non
A nagy c�r, Szalt�n, a h�s,
Homloka �m gond-red�s.
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
H�rman n�zdelik a c�rt,
N�gy szemmel - t�bb �gyse l�t.
�lteti haj�sait le,
S k�rdi c�rjuk, lesve szinte:
"Merre vitorl�ztatok?
H�ny vil�got l�ttatok?
Tengeren t�l a n�p boldog?
Esnek-e m�g csuda dolgok?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Tengeren t�l a n�p boldog;
L�ttunk is egy csuda dolgot:
Szigetet a tengeren,
V�rost ama szigeten,
Csuda j� ott �j csud�ra:
Z�gva forr a tenger �rja
�s tombolva h�borog,
T�pdesi a partfokot.
V�z fr�ccsen a partra szerte,
S �me, ott a partra vetve
Harminch�rom j� vit�z,
Pikkelyv�rtben, v�vni k�sz;
Dali�sak, karcs�k, sz�pek,
Mind egyforma, ifj�, d�lceg
�ri�snak mondhat� -
Vel�k Csernomor ap�.
K�l a v�zb�l �sz szak�llal,
Hozza n�p�t p�ros�val,
S�nc k�r�l az �rcsapat
S�lyos l�ptekkel halad.
Olyan harcra sz�nt sereggel
Az ur�nak f�lni nem kell;
Gvidon� az a sziget.
Aki h�dol� h�ved!"
Szalt�nban meg�ll a l�lek.
Annyit mond: "Ha addig �lek,
L�tnom kell e csudahont,
S herceg�t, dics� Gvidont."
Szak�csasszony, tak�csasszony
Meg se pisszen; napamasszony
Herren csak, Babariha:
"Mit csud�ltok annyira?
Parton cs�szk�lnak az �r�k?
Azzal �n mit sem t�r�d�k!
Ny�jtsd mes�d, elszenvedem,
Csak h�t nem csuda nekem!
H�re j�r egy m�s csud�nak,
Csud�k legnagyobbik�nak:
�l egy messzi c�rle�ny,
F�ldre sz�llt t�nd�r tal�n,
Napot elhom�lyos�t�,
�jszak�t vil�gos�t�,
Csillag s hold a fejd�sze,
S�t feh�ren messzire,
Termet�re �kes p�va,
Ing�-ring� a j�r�sa,
�s ha felcsend�l szava,
Mintha forr�s zsongana.
Higgyetek a v�n szav�nak,
S ezt nevezz�tek csud�nak!"
Hallgat a vend�gsereg,
Egy pisszt ott nem ejtenek.
Szalt�n �ltiben elk�ped,
C�rfiban gy�lik a m�reg,
De nem b�ntja, zsongva sz�t,
V�n Babariha szem�t,
Z�mm�g�lve-d�ngics�lve
Csak lesz�ll az orrhegy�re,
S cs�p bel� full�nkosat,
Dagad is, hogy m�g olyat!
T�mad nagy zsivaj, de nyomban:
"�! Jajajjaj! Itt van! Ott van!
Ide, �r�k! Arra sz�ll!
�sse le valaki m�r!
Megvan! Aj, nem! �n lecsaplak!
M�gse!" - Nyitva �m az ablak,
Huss ki! �s a tengeren
Hazasz�ll sz�p csendesen.
N�z Gvidon a parton �llva
A morajl� tenger�rra,
S h�t, hol �g-v�z �ssze�r,
Hatty� bukdos, h�feh�r.
"�dv�z�llek, ifj� herceg!
Oly bor�s vagy, mint a felleg;
Mondd, mi b�nt olyan igen?" -
K�rdi t�le szel�den.
S�hajt az: "Nagy k�n �l engem,
Abban kell itt s�nyledeznem:
P�r jut minden ifj�nak,
�n vagyok f�lsz�rny� csak."
"Mondd csak, v�lasztott�l volna?"
Felel Gvidon v�gyakozva:
"�l egy messzi c�rle�ny,
F�ldre sz�llt t�nd�r tal�n,
Napot elhom�lyos�t�,
�jszak�t vil�gos�t�,
Csillag s hold a fejd�sze,
S�t feh�ren messzire,
Termet�re �kes p�va,
Ing�-ring� a j�r�sa,
�s ha felcsend�l szava,
Mintha forr�s zsongana.
Mondd, igaz e l�ny szem�lye?"
S pillog hatty�j�ra f�lve.
N�z a hatty� messzire,
Nagy sok�ra sz�l �me:
"Van olyan l�ny a vil�gon,
De a n� - hidd el, bar�tom,
Nem keszty�, mit leh�zol,
�s az �vedbe dugol.
Mondok b�lcs tan�csot egyet:
Ezt el�bb megh�nyjad-vessed,
Mert ha valahol hib�s,
J� k�s�bben a s�r�s."
De csak kunyer�lt a c�rfi,
Hogy ne kelljen �llni-v�rni,
� megfontolt m�r j�vet
Mindent, ami csak j�het,
S indulna ak�rmi messze
Azt a c�rle�nyt keresve,
Gyalogszerrel is ak�r,
Csak megl�ssa v�gre m�r.
S�hajt csak a hatty� erre:
"Nem kell �tra kelni messze,
T�rsadat most l�thatod,
Mert a c�rl�ny - �n vagyok."
Villan tolla, sz�rnya lebben,
M�r fenn sz�ll a fellegekben,
Tenger f�l�l partra sz�ll,
Bokrok k�z� a mad�r,
H�sz�n toll�t �m leh�nyja,
S �ll el� a c�r le�nya:
Csillag s hold a fejd�sze,
S�t feh�ren messzire,
Termet�re �kes p�va,
Ing�-ring� a j�r�sa,
�s ha f�lcsend�l szava,
Mintha forr�s zsongana.
Gvidon herceg �tkarolja,
Repes�n mell�re vonja,
Sz�ve csordultig tele,
Siet anyj�hoz vele.
"Aj, �rn�m te, j� any�csk�m
- Mondogatja t�rden �llv�n -,
Asszonyt hozott gyermeked,
Szorgos, j� menyet neked;
�ld�s�rt �llunk el�dbe,
Engedelmet rem�lve.
�ldj meg, �s k�v�nj re�nk
Boldog �letet, any�nk."
�s a f�ld�n m�r a t�rd�k;
Szent ikont tartv�n f�l�b�k
Anyjuk s�rva �gy rebeg:
"�ld�sommal �ljetek."
Nem sok� cs�rik-csavarj�k,
Hamar lagzijukat lakj�k,
S v�rj�k - nap, h�t, h� de megy! -
L�nyt vagy fi�t sz�l Lebegy.
Sz�l fuvintgat, langy lehelet,
Part fel� haj� k�zelget,
�rboc�n v�szon dagad,
Fr�ccsen sz�t orr�n a hab.
Szikl�s part fel� suhannak,
M�r a v�ros mellett vannak;
Parton �gy�, durrog�,
Kik�t�st parancsol�.
H�t a r�vbe igyekeznek;
H�vja �ket Gvidon herceg,
Lenn�nek vend�gei -
Mindet sorra k�rdezi:
"Volt-e �rutok tem�rdek?
Most haj�tok hova t�r meg?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Nem ingyenbe adtunk-vett�nk,
Csemp�sz �rut rejtegett�nk.
�m utunk v�g�re j�r,
Fordulunk keletre m�r,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szalt�n c�r orsz�g�ba..."
Gvidon b�cs�sz�t rebeg:
"J� urak, csak menjetek!
Mikor hazafel� sz�lltok,
V�g sz�l hajtsa vitorl�tok!
S Szalt�nnak, ki uratok,
�zenetet mondjatok:
Elj�vetel�t �g�rte,
De mikor �r ide v�gre?!
Vigy�tek �dv�zletem."
Mennek h�t seregesen.
Gvidon herceg most nem mozdul,
Otthon marad asszonyostul.
Lengeteg sz�l f�jdog�l,
A haj�cska sz�llva sz�ll,
Buj�non t�l vitorl�zva,
H�s Szalt�n c�r orsz�g�ba.
Int fel�j�k messzir�l
A r�g �h�tott �b�l.
Csak kik�tnek s m�r sietve
Mennek Szalt�n c�r elejbe.
C�rjuk �l a tr�nus�n,
Koron�val homlok�n.
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
H�rman n�zdelik a c�rt,
N�gy szemmel - t�bb �gyse l�t.
�lteti haj�sait le,
S k�rdi c�rjuk, lesve szinte:
"Merre vitorl�ztatok?
H�ny vil�got l�ttatok?
Tengeren t�l a n�p boldog?
Esnek-e m�g csuda dolgok?"
S hallja �m v�laszukat:
"Behaj�ztunk nagy utat!
Tengeren t�l a n�p boldog;
L�ttunk is egy csuda dolgot:
Szigetet a tengeren,
V�rost ama szigeten,
Arany tornyok, f�nyes termek,
D�s templomok, �kes kertek,
Palota el�tt feny�,
Alatta egy illeg�
M�kus �l krist�lykalitban,
M�k�s m�kus, illan-villan,
Kis dalocsk�t d�dol�,
A foga k�zt mogyor�.
H�t azon csud�lkozhatnak:
Sz�narany a h�ja annak,
Smaragdk� a belseje.
Mindig str�zsa van vele.
S h�t csud�k j�nnek csud�kra:
Z�gva forr a tenger �rja
�s tombolva h�borog,
T�pdesi a partfokot.
V�z fr�ccsen a partra szerte,
S �me, ott a partra vetve
Harminch�rom j� vit�z,
Pikkelyv�rtben, v�vni k�sz,
Dali�sak, karcs�k, sz�pek,
Mind egyforma, ifj�, d�lceg
�ri�snak mondhat� -
Vel�k Csernomor ap�.
Olyan harcrasz�nt sereggel
Az ur�nak f�lni nem kell.
�s a hercegn�! Olyat
Nem tal�lsz csud�t sokat!
Napot elhom�lyos�t�,
�jszak�t vil�gos�t�,
Csillag s hold a fejd�sze,
S�t feh�ren messzire.
Gvidon herceg� e v�ros,
H�re h�t orsz�gra sz�lldos.
K�ldi �j �dv�zlet�t,
B�r neheztel kicsik�t,
Mert utaztodat �g�rted,
De hi�ba �zen �rted."
Nem b�rja tov�bb a c�r -
Haj�hada k�szen �ll.
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
Arra k�ri c�r-ur�t,
Ne higgyen ilyen csud�t.
Dehogyis hallgatna r�juk,
M�rgesen dobbant a c�rjuk:
"C�r vagyok-�, vagy k�ly�k?
Cs�nd legyen m�r, �rd�g�k!
M�g ma indulok!" - ki�ltja,
S teremajtaj�t bev�gja.
Gvidon b�styafokra �l,
Tenger-n�zve elmer�l:
Most nem z�g az h�borogva,
Alig mozdul egy-egy fodra.
S l�m, a t�vol szemhat�r
Sz�l�n sok-sok g�lya sz�ll;
J� a messzi v�zen �tal
H�s Szalt�n haj�had�val.
Dobban a herceg sz�ve,
F�lki�lt ott �ltibe:
"H�j, any�masszony, te �rva!
Ifj� hitvesem, te dr�ga!
�m, haj�k! haj�k, az�m!
S rajtuk pedig j� ap�m!"
N�zdel t�vcs�v�n a herceg,
M�g a sok haj� k�zelget.
�ll Szalt�n fed�lzet�n,
T�vcs�v�vel a szem�n.
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
�spis k�gy�k�nt figyel
A vid�ken messzi el.
�gy� d�rren, messze hangz�,
Bongva kondul� harangsz�;
Gvidon m�r a parton �ll,
Szalt�n n�pe partra sz�ll.
Szak�csasszonyt, tak�csasszonyt,
S Babariha napamasszonyt,
S el�l Szalt�nt vezetik -
�mul-b�mul mindegyik.
V�rkapun �m beljebb t�rnek,
Felragyognak kardok, v�rtek;
Harminch�rom j� vit�z
�rk�dik ott, v�vni k�sz,
Dali�sak, karcs�k, sz�pek,
Mind egyforma, ifj�, d�lceg
�ri�snak mondhat� -
Vel�k Csernomor ap�.
L�p Szalt�n c�r az udvarba:
A feny� ott, �s alatta
Kicsi m�kus, d�dol�;
Ott az aranymogyor�.
Kiharapja aranymagj�t,
Zs�kba gy�jt�geti nagyj�t.
K�r�lte az udvaron
Sz�naranyh�j, nagy halom.
�s csuda j� �j csud�ra...
�m Gvidon hitvese-p�rja:
Csillag s hold a fejd�sze,
S�t feh�ren messzire,
Termet�re �kes p�va,
Ing�-ring� a j�r�sa;
Gvidon anyj�t vezeti.
N�z a c�r - megismeri.
H�s Szalt�n sz�ve megdobban:
"Csak nem � az? �, val�ban!"
Elakad l�legzete.
K�t szeme k�nnyel tele.
H� p�rj�t mag�hoz vonja,
N�z meny�re, n�z Gvidonra;
Roskadnak az asztalok -
Nagy lakom�t csapnak ott.
Szak�csasszony, tak�csasszony,
S Babariha napamasszony
Futkos h�romfele m�r,
�s nyomukba fut a c�r.
V�tk�t mindh�rom bevallja
S�rdog�lva, szipogatva;
Szalt�n megbocs�t nekik,
Mehet haza mindegyik.
�s le�l - el� kup�ja!
N�z hamarost az alj�ra.
Volt kup�m, csurdig tele,
De csak bajszom �rt bele.
Mese a hal�szr�l meg a kis halr�l

�regember, �regasszony�val,
K�k tengernek partj�n �ldeg�lt.
�ldeg�ltek �reg s�rkunyh�ban
Harminch�rom esztendeje m�r.
�regasszony fonta fonal�t.
�regember hal�szgatni j�rt,
H�l�j�t el�sz�r kiveti.
Nincs m�s benne - csak tengeri giz-gaz.
H�l�j�t m�sodszor kiveti,
Tele van az h�n�rral, moszattal.
H�l�j�t harmadszor kiveti,
Nincs m�s benne, mint egy kicsi hal,
Csakhogy az a kicsi hal aranyhal!
S az aranyhal sz�ja sz�ra ny�lik
S emberhangon ekk�p esdekel:
"Engedj, �reg, vissza, v�r a tenger,
V�lts�gd�jat kapsz �rtem, ha kell,
Teljes�tem, b�rmit is k�v�nn�l."
Megijedt a hal�sz a csod�t�l:
Itt hal�szik harminch�rom �ve,
Sosem hallott m�g halat besz�lni.
Az �reg a halat elbocs�tja
S sz�l ut�na kedvesen bec�zve:
"Isten veled, sz�p aranyhalacska!
Nem kell nekem v�lts�gd�j tet�led.
Menj, siess a k�k tenger viz�be,
Bolyongani szabad messzes�gbe!"
Ballag haza �regasszony�hoz,
Sz�l neki a f�lelmes csod�r�l:
"Nem fogtam ma, csak egy kis halacsk�t,
Aranyhal volt, nem ak�rmilyen hal,
Sz�lt a kis hal, �gy, ahogy mi sz�lunk,
K�redzkedett k�k tengerbe vissza,
V�lts�gd�jat �rte felaj�nlott,
V�lts�gd�jat, amit �n k�v�nok.
V�lts�gd�jat venni f�ltem �n,
K�k tengerbe visszaeresztettem."
�regasszony az �reget szidja:
"�, te mamlasz, �, bolond fajank�!
Hogy nem vett�l v�lts�got a halt�l!
Legal�bb egy tekn�t k�rj nekem,
A mienk m�r sz�trepedt eg�szen."
Megy az �reg k�k tenger partj�ra.
L�tja, hogy a tenger fodroz�dik.
Parton �ll, az aranyhalat h�vja.
Oda�szik �s k�rdi az aranyhal:
"�regap�, h�t neked mi kell?!"
Sz�l az �reg, m�lyen meghajolva:
"Sz�nj meg engem, �, aranyhal �rn�,
�n az �regasszonyt�l kikaptam,
Nem hagy nyugton engem, �regembert.
Elzavart: �j tekn� kell neki,
A mienk m�r sz�trepedt eg�szen."
Azt feleli erre az aranyhal:
"Ne b�sulj h�t, menj isten h�r�vel.
Meglesz majd az �j tekn� - ne f�lj."
Ballag haza �regasszony�hoz,
�j tekn�t l�t az �regasszonyn�l.
�regasszony szitokkal fogadja:
"�, te mamlasz, �, bolond fajank�!
Tekn�t k�rt�l, �, te m�l�, tekn�t!
Azt hiszed t�n, nagy dolog egy tekn�?
Fordulj vissza, sz�lj az aranyhalnak:
K�rj t�le egy sz�p falusi h�zat!"
Megy az �reg k�k tenger partj�ra.
L�tja, hogy m�r elborul a tenger.
Parton �ll, az aranyhalat h�vja.
Oda�szik s k�rdi az aranyhal:
"�regap�, h�t neked mi kell?!"
Sz�l az �reg, m�lyen meghajolva:
"Sz�nj meg engem, �, aranyhal �rn�,
Szidalommal v�rt az �regasszony,
Nem hagy nyugton engem, �regembert.
H�zat akar a rigoly�s asszony."
Azt feleli erre az aranyhal:
"Ne b�sulj h�t, menj isten h�r�vel.
Nem kell f�lned: meglesz majd a h�z."
Megy az �reg kunyh�ja fel�:
Kunyh�j�nak nyoma sem maradt.
�ll az �j h�z, sz�p tisztaszob�stul,
K�m�nyest�l, cserepestet�st�l,
Kapusz�rnya er�s t�lgyfa deszka.
Ablak�ban �l az �regasszony,
Mindhi�ba - csak ur�t szapulja:
"�, te mamlasz, igazi fajank�!
H�zat k�rt�l, mafla, paraszth�zat!
Fordulj vissza, sz�lj az aranyhalnak:
Nem leszek �n durva parasztasszony,
Leszek ink�bb �snemes nagyasszony."
Megy az �reg k�k tenger partj�ra.
L�tja, hogy m�r h�borog a tenger.
Parton �ll, az aranyhalat h�vja.
Oda�szik s k�rdi az aranyhal:
"�regap�, h�t neked mi kell?!"
Sz�l az �reg meghajolva m�lyen:
"Sz�nj meg engem, �, aranyhal �rn�,
M�g bolondabb lett az �regasszony,
Nem hagy nyugt�n engem, �regembert.
Nem lesz t�bb� durva parasztasszony,
Akar lenni �snemes nagyasszony."
Azt feleli erre az aranyhal:
"Ne b�sulj h�t, menj isten h�r�vel."
Ballag haza �regasszony�hoz.
No de mit l�t? Kast�lyt, tornyosat.
A torn�con �ll az �regasszony,
Kis sub�ja dr�ga cobolypr�mb�l,
Arany brok�t f�di fejeb�bj�t,
Nyaka k�r�l neh�z igazgy�ngy�k,
Aranygy�r�k csillognak kez�n,
L�b�n piros csizma kordov�nb�l.
K�r�l�tte csel�dek s�r�gnek,
Veri �ket, hajukat cib�lja.
Sz�l az �reg, �regasszony�hoz:
"Adjonisten, nemesasszony �rn�m!
Ugye, most m�r megnyugszik a lelked?"
R�ripakodik az �regasszony -
Szolg�lni az ist�ll�ba k�ldi.
M�lik egy h�t, elm�lik a m�sik,
M�g bolondabb lesz az �regasszony,
Az �reget �jra k�rni k�ldi:
"Fordulj vissza, sz�lj az aranyhalnak:
Nem leszek m�r �snemes nagyasszony,
Leszek ink�bb nagyhatalm� c�rn�."
Megijedt az �reg, kifakad:
"Mi lelt asszony, bolondgomb�t ett�l?
Azt sem tudod, hogy kell l�pni, sz�lni,
Rajtad nevet majd az eg�sz orsz�g."
Erre m�rges lett az �regasszony,
Szeg�ny ur�t j�l pofon�ti.
"Mit mer�szelsz, muzsik? Feleselni,
�snemes nagyasszonnyal, velem?
M�g sz�pen vagy, m�gy a tengerpartra,
Vagy ha nem m�gy, vitetlek er�vel!"
Megy az �reg, megy a tengerpartra,
L�tja, hogy m�r s�t�t az a tenger.
Parton �ll, az aranyhalat h�vja.
Oda�szik s k�rdi az aranyhal:
"�regap�, h�t neked mi kell?"
Sz�l az �reg meghajolva m�lyen:
"Sz�nj meg engem, �, aranyhal �rn�,
A v�nasszony �jra megbolondult:
Nem lesz t�bb� �snemes nagyasszony,
Akar lenni nagyhatalm� c�rn�."
Azt feleli erre az aranyhal:
"Ne b�sulj h�t, menj isten h�r�vel.
Ne f�lj: c�rn� lesz az �regasszony."
Ballag haza �regasszony�hoz.
Mi ez? C�ri palota el�tte.
Kit l�t benne? �regasszony�t.
Ott �l asztal�n�l, �, a c�rn�,
Kiszolg�lj�k nemesek, boj�rok,
T�lt�getnek d�libort neki -
Eszik hozz� f�szeres kal�csot,
K�r�l�tte rettenetes �rs�g,
V�llukon a rettenetes fejsze.
T�bb se kell a retteg� �regnek -
V�nasszonya l�b�hoz let�rdel.
"Adjonisten, rettenetes c�rn�!
No de most m�r megnyugszik a lelked?"
De az �regasszony r� se n�z,
Parancsot ad: ki vele, ne l�ssa!
Odafutnak nemesek, boj�rok,
Az �reget �tik, taszig�lj�k,
Szaladnak az ajt�n�ll� �r�k,
Fejsz�ikkel majdhogy felapr�tj�k.
L�tja a n�p, nagyot nevet rajta:
"�gy kell neked, v�n ostoba birka!
Tanulhatt�l, pipogya fajank�!
Bolond, aki m�s szeker�t tolja!"
M�lik egy h�t, elm�lik a m�sik,
M�g bolondabb lesz az �regasszony.
Udvaroncokat szalajt ur��rt,
Megkeresik, hurcolj�k el�be.
Sz�l az �regasszony az �reghez:
"Fordulj vissza, sz�lj az aranyhalnak:
Nem leszek �n nagyhatalm� c�rn�,
Leszek ink�bb tenger kir�lyn�je,
Lakom ink�bb �ce�n-tengerben,
Ott szolg�ljon engem az aranyhal,
� legyen majd futos� csel�dem."
Most az �reg nem mer feleselni,
Nem mer m�g egy �rva sz�t se sz�lni.
Megy imm�r a k�k tenger partj�ra,
A tengeren l�t fekete ork�nt,
Dagadoznak haragv� hull�mok
Sz�guldanak, von�tanak, b�gnek.
Parton �ll, az aranyhalat h�vja,
Oda�szik, k�rdi az aranyhal:
"�regap�, h�t neked mi kell?"
Sz�l az �reg, meghajolva m�lyen:
"Sz�nj meg engem, �, aranyhal �rn�!
Mit tegyek az �tkozott bany�val?
Akar lenni tenger kir�lyn�je,
Akar �lni �ce�n-tengerben,
Azt akarja, szolg�ld te magad,
Te magad l�gy futos� csel�dje."
Nem sz�l erre semmit az aranyhal,
Loccsan egyet farka a habokban.
Bele�szik tenger m�lys�g�be.
V�r v�laszra, v�r a tengerparton,
Elunja az �reg, hazaballag -
L�tja �jra: el�tte a kunyh�,
A k�sz�b�n �l az �regasszony,
L�ba el�tt ott a t�r�tt tekn�.
Mese a p�p�r�l meg Bald�r�l, a szolg�j�r�l

Volt egy p�pa,

F�l-hab�ka,
Elment egyszer a v�s�rba,
Hogy valami port�k�t v�s�lna.
Ki j� vele szembe? Balda,
Ott t�bl�bolt erre-arra.
"Talpon m�r ilyen kor�n,
Mi j� k�ne, szent aty�m?"
Sz�lt az: "Szolga k�ne, nem m�s:
Szak�cs, lov�sz, h�zver� �cs
Egy szem�lyben, de ilyet
Olcs� b�r�rt hol lelek?"
"N�lam jobbat nem tal�lsz a f�ld�n
- Felelt Balda -, elszeg�d�m.
H�rom fricska homlokodra: �vi b�rem,
Ennem t�nk�llyel be�rem."
Veszi fontol�ra.
Vakarja fej�t a p�pa,
Milyen fricska, att�l f�gg ez,
No valahogy majd csak meglesz.
"J�l van - mozdul sz�ra sz�ja -,
Eb, aki megb�nja.
�llj be hozz�m. L�ssam nyomban,
Ki a leg�ny a dologban."
Szolg�l Balda a p�p�n�l,
Ist�ll�ban a szalm�n h�l,
Enni eszik t�bbet n�gyn�l,
Dolgozik is t�bbet h�tn�l.
Tesz-vesz kora pitymallatkor,
Befog, sz�nt, megt�r a tagb�l,
T�zet rak, ty�kot mony�sz,
Szedi, s�ti kemenc�ben a toj�st.
P�p�n� sz�l: der�k Balda!
P�pal�ny sz�l: esz a b� miatta!
P�pafinak "p�pp�" � is.
Balda dajk�l, f�z pemp�t is.
Csak a p�p�nak soha
Nincs hozz� egy j� szava.
Az az alku - haj, egykett�
Kitelik m�r az esztend�!
Nem eszik, nem alszik t�le,
F�j feje-csontja el�re.
Be is vallja asszony�nak:
"�gy s �gy volt - most mit csin�ljak?"
A feh�rn�p lelem�nyes,
�rt fort�lyhoz, eff�l�hez.
Mond az asszony: "Tudok m�dot,
Hogy vess�k el ezt a gondot.
Parancsolj r� olyat, hogyha
V�ghezvinn�, beleholna.
Nem teszi h�t, s te b�r n�lk�l kidobod:
�pen marad homlokod!"
Der�l a p�pa orc�ja,
B�trabban n�z m�r Bald�ra.
"Gyere - mondja -, ide hozz�m,
Hallgass sz�mra, dr�ga szolg�m.
Elv�llalta a s�t�n-had,
Hogy am�g �lek, d�zsm�t ad,
Sz�p summa volt, mondhatom,
S h�rom �ve - nem kapom!
Hajtsd be te! Edd meg a t�nk�ly�d:
S menj, szor�tsd fizet�sre az �rd�g�t."
Balda b�lint, nem vit�zik,
Megy, megy, megy az �perenci�ig.
Kendert kap, k�t�lnek csavarintja,
K�t�l v�g�t tengerbe haj�tja.
Felj�n a v�n �rd�g - hallga -:
"Mi nem j�t csin�lsz itt, Balda?"
"Felkorb�csolom az aljat,
�tkozottak, megcsikarlak!"
Megszeppent az �reg �rd�g.
"M�rt haragszol r�nk? K�ny�rg�k!"
"M�rt? M�g k�rded? �s a d�zsma?!
Lesz nemulass �rte, m�g ma!
Nem fizett�tek, no mostan
Mi fizet�nk - alaposan!"
"Ne b�ntsd azt a tengert, Balda, n�zzed,
Megkapod a d�zsm�t, az eg�szet.
V�rj, k�ld�m az unok�m a partra."
- Csak r�szedem, azt gondolja Balda.
F�lmer�l az �rd�gfi az aljbul,
Ny�vogott mint egy kis �hes kandur.
"J�napot, sz�p �cs�m, Balda.
Mi d�zsma k�ne, ha volna?
D�zsm�r�l, gyehenna uccse,
Nem hallott m�g Belzeb�b se!
No de mindegy - enged�nk,
Ha fogad�st k�tsz vel�nk,
Az� lesz a teljes d�zsma-summa,
Ki a tengert el�bb k�rbe futja.
K�sz�tik m�r lent a zs�kot... Rajta!"
Fakad hars�ny kacag�sra Balda:
"N�zd csak, hol van a fejed,
Versenyt fussak? �n? Veled?
Te Bald�val, �nvelem?
Hogy te l�gy ellenfelem?
Ki eszelt ki ilyen d�res�get?
V�rj, hozom a kis�cs�met."
Megj�rta gyorsan az erd�t,
Tapsif�lest fogott kett�t,
Zs�kba tette (a fi �rd�g
Addig a parton l�d�rg�tt).
Veszi Balda az egyik nyulacsk�t,
"No, kezd�dhet - mondja a - mulats�g.
M�g z�ldf�l�, tejf�l-bajsz�
Vagy te hozz�m, �rd�gfatty�,
De ne t�lts�k az id�t,
Gy�zd le �cs�met el�bb.
Ezt �rd utol. Vigy�zz! Indulj!"
S rohant az �rd�g s a kisny�l.
Az �rd�g a tenger partj�n k�rbe.
A kis ny�l meg haza az erd�be.
Nyelvet l�gat, k�p�t t�rli,
Sz�guld vissza az �rd�gfi,
A tengert k�r�l szaladta,
Azt hiszi, legy�zve Balda.
Liheg, piheg s mit l�t? Balda
A kis�ccs�t simogatja:
"Elf�radt�l, j� �cs�m?
Pihenj meg b�ty�d �l�n."
Megjuh�dzik, dirmeg-d�rm�g,
Beh�zza fark�t az �rd�g.
N�zi �csit sand�n, n�m�n,
"No - sz�l -, ess�nk t�l azon a d�zsm�n."
Lent meg �gy sz�l: "Estem bajba,
Nagyapa, legy�z�tt Balda!"
A v�n �rd�g t�preng, ajgat,
De fent Balda �jra zajt csap,
H�borog megint a tenger,
V�vja harc�t az egekkel.
A kis �rd�g �jra kisz�ll:
"Hagyd el! K�ldj�k fel m�r, ami j�r,
De - l�tod ezt a j� f�tyk�st itt?
V�lassz c�lt, amerre tetszik,
Aki ezt messzibb veti,
A d�zsma azt illeti.
F�lsz egy kis kar-r�ndul�st�l? Mire v�rsz m�g?"
"Hogy az a felh� jobban kil�tssz�k,
Azt dobom meg. Azut�n
Nektek m�k m�r igaz�n!"
Fut megint nagyapj�hoz az �rd�g,
Sz�l remegve: "�jra Balda gy�z�tt."
Csap megesmeg zajt Balda a parton,
R�m�ti az �rd�g�t kitart�n.
J�n megint az �rd�gfi kif�lva:
"Csitulj, itt a d�zsma - �pp csak �jra..."
�mde Balda k�zbesz�l:
"Nem! Rajtam a sor!
Kik�t�st most �n szabok,
Teneked feladatot.
Most v�lik el, mennyit �r a fajt�d.
L�tod azt a deres kanc�t?
H�t azt a kanc�t emeld fel,
F�lverszt�nyira cipeld el.
Ha elb�rod, tied lesz a d�zsma,
Ha nem b�rod: az eny�m, de m�g ma!"
Szeg�ny �rd�g n�z re�,
B�jik a kanca al�,
Nekikap,
Fesz�l, majd beleszakad,
Felemeli, l�p vele
S menten �sszerogy bele.
"Nagy buta vagy - mondja Balda -,
Elb�jhat az �rd�g-fajta.
K�zzel sem b�rod? hiszen
�n l�bam k�zt elviszem!"
Fel�lt Balda a kanc�ra,
Elnyargalt egy j� verszt�ra.
Fut megint nagyapj�hoz az �rd�g,
Sz�l �mulva: "�jra Balda gy�z�tt."
�llt�k erre az �rd�g�k k�rbe,
Nincs m�s m�d: gy�jtik a d�zsm�t �ssze,
Rakj�k Balda v�llaira ny�gve.
Megy h�t haza Balda nagy-zih�lva,
Felsz�kken a p�pa, hogy megl�tja,
Feles�ge m�g� surran,
Ijedt�ben �sszehuppan,
De Balda megleli sz�pen,
"Itt a d�zsma, hol a b�rem?"
Szeg�ny p�pa,
Homlok�t el�re tolta.
Els� fricska
Padl�sig pattintja.
M�sodikt�l azon m�d
Elfeledett minden sz�t.
Harmadikra szeg�ny p�pa
Lett imm�r eg�sz hab�ka.
Balda meg az mondta mindah�nyszor
"El�g volt, aty�m, a kapzsis�gb�l."
Mese a halott c�rkisasszonyr�l �s a h�t vit�zr�l

Ment a c�r, ment messze t�jra.

B�cs�j�t�l b�s a p�rja,
�rv�n ablak�hoz �l,
S v�rja rend�letlen�l.
V�rja hajnalt�l s�t�tig,
R�n�n fut n�z�se v�gig,
M�g a megn�v� s�t�t
Megf�jd�tja k�t szem�t.
N�z s nem l�tja dr�ga t�rs�t,
L�tja h�vihar fut�s�t.
Mely a r�t felett s�v�lt,
M�g feh�rr� lesz a f�ld.
M�r kilenc h� telt el �ppen,
S f�rk�sz m�g a messzes�gben.
�s mikor szenteste lett,
Kisle�nya sz�letett.
S nem kelt m�g a nap sug�ra,
�s kit ablakn�l a p�rja
Este-reggel v�rt haza,
Megj�tt v�gre c�r-apa.
Csak meg�llt n�z�se rajta,
Majd m�lys�geset s�hajtva
�r�m�ben elal�lt
�s mis�re m�r nem �lt.
S�rt a c�r, cs�ggedve gy�szolt,
Mit tegyen? � is hib�s volt.
�m az �v szaladva j�r,
S �jra megn�s�l a c�r.
N�je, nincs t�lz�s a sz�ban,
C�ri n�nek sz�p val�ban:
Karcs� �s magas, feh�r.
�szben b�rkivel fel�r;
Csak ne volna b�szke, k�nyes,
�nfej�, irigy s neg�des,
B�r az esk�v� ut�n
Egy t�kr�t hozott csup�n.
Van t�kr�nek egy var�zsa:
Mindig v�laszol szav�ra:
Hogyha t�kr�vel besz�l,
V�g �s tr�f�s lesz a kedve,
S �gy b�szk�lkedik nevetve:
"T�kr�m, t�kr�m, �letem,
Sz�n-igaz sz�t mondj nekem:
N�lam f�ld sz�n�n van-� szebb,
Van r�zs�sabb �s feh�rebb?"
S erre t�kre �gy felel:
"C�rn�m, nem vitatjuk el,
N�lad nincs a f�ld sz�n�n szebb,
Nincs r�zs�sabb �s feh�rebb."
S c�rasszony kacaghatott,
V�llat vont, kacsingatott,
T�kr�t n�zte felvidulva,
Forgott, pattintott az ujja.
Majd kez�t cs�p�re tette,
S perg� test�t n�zegette.
S k�zben �szrev�tlen, �rv�n,
Csendben felserd�lt a c�rl�ny,
Benne, mint a sz�p vir�g,
�gy virult az ifj�s�g.
J� s szel�d, feh�r a sz�ne,
Barna sz�p szem�ld�k�ve.
M�r menyasszony is. Ki�?
Jeliszej kir�lyfi�.
V�f�ly �rkezik, s az apja
M�r le�ny-juss�t kiadja:
H�t sz�p c�ri v�ros�t
�s sz�znegyven palot�t.
�s a lagzi napja m�r j�,
�lt�zk�dni kezd a c�rn�,
Majd t�kr�t sz�l�tja meg,
Tetszelegve elcseveg:
"F�ld sz�n�n n�, mondd, van-� szebb,
Van r�zs�sabb �s feh�rebb?"
S erre t�kre �gy felel:
"Sz�p vagy, nem vitatjuk el,
�mde c�rod l�nya m�g szebb,
M�g r�zs�sabb, m�g feh�rebb."
Hogy felugrik, hogy remeg!
Karj�t d�h lend�ti meg,
Dr�ga t�kr�t f�ldre dobja,
K�t sarokkal megtapodja!...
"�, hazug, hitv�ny �veg,
�gy bosszantan�l te meg:
Hogy b�jamhoz m�rje b�j�t -
Majd kiverj�k m�ni�j�t!
Hogy megn�tt, n�zz�nk oda!
S hogy feh�r lett, nem csoda!
V�rand�s anyj�t ig�zet
Fogta meg, m�g h�ra n�zett.
M�gis, mondd, lehetne szebb
�s mindenben kedvesebb?
Valld be: p�rom nincs a b�jban;
B�rhol j�rj a nagyvil�gban,
Szebbet nem tal�lsz sehol,
�gy van?" S t�kre v�laszol:
"C�r urad le�nya m�g szebb,
M�g r�zs�sabb, m�g feh�rebb."
D�h hev�ti, gy�l�let,
Mit tegyen, m�st nem tehet,
T�kr�t pad m�g� lecsapja
S t�st�nt Csernavk�t h�vatja
- Bels� l�nya, kedveli -
�s parancsot ad neki:
Csalja erd� s�r�j�be,
Ott feny�h�z k�sse �lve
S hagyja ott kegyetlen�l.
Farkasoknak �tel�l.
�rd�g b�r a n�k d�h�vel.
Ment Csernavka, ment szeg�nnyel,
S�r� rengetegbe ment:
Messze j�rtak, messze bent,
S r�d�bbent a c�r le�nya,
Hogy milyen sors v�r re�ja,
S �gy k�ny�rg�tt: "Kedvesem,
Mondd, mi b�n�m van nekem?
El ne puszt�ts itt, galambom!
Hogyha c�rn� lesz a rangom,
Megh�l�lom gazdagon."
Az szerette �t nagyon,
J� is volt a c�rle�nyhoz,
Sz�nta s nem k�t�tte f�hoz.
"Csak ne s�rj - ez vigasza. -
�g veled." S elment haza.
M�r a c�rn� v�rva v�rja:
"Hol van, mondd, a c�r le�nya?"
Szolg�l�ja �gy felel:
"S�r� erd� nyelte el,
Ott �ll megk�t�zve teste,
Majd a vad re�t�r este,
S nem sok�ig szenved ott,
�gy kor�bban lesz halott."
S sz�llt a h�r, sz�llt messze t�jra:
Elveszett a c�r le�nya!
�rli c�r-apj�t a b�.
Jeliszej kir�lyfi�
K�sz�l m�r, istenhez esdve,
S �tra kel, hogy megkeresse
Lelke f�nyes csillag�t,
Ifj�, sz�p menyasszony�t.
S�r� k�zt a sz�p menyasszony
Hajnalig j�rt vad haraszton,
Mendeg�lt, ment, meg nem �llt,
S h�t egy sz�p kast�lyt tal�lt.
R�vakkant a h�z kuty�ja,
Azt�n h�zelegve v�rja:
M�r a nagykapun bement:
T�gas udvar, �rva csend.
L�pcs�t �r. Hozz� szeg�dve
Hallgat m�r az udvar �re
S j�tszogatna is vele.
Z�ron m�r a l�ny keze,
M�r az ajt�t is kit�rja,
�s bel�p egy sz�p szob�ba:
Faln�l sz�nyeges fapad,
T�lgyasztal szentk�p alatt,
Csempe-k�lyha, csempe-padka,
S l�tja m�r tov�bbhaladva:
J� helyen j�r, b�zhatik,
Itt csak j� ember lakik!
H�re sincsen itt vesz�lynek!
S nincs k�r�l egy �rva l�lek.
Kunt bej�rt minden helyet,
Itt is, ott is rendezett,
Meggy�jtotta bent a m�cset,
T�z rak�s�val se k�sett,
Majd egy h�l�helyre ment,
S elf�radva megpihent.
D�lid� j�n. K�nn mozognak,
Udvaron lovak dobognak,
�s h�t r�zs�s-arc�, sz�p,
Bajszos, j� vit�z bel�p.
M�r az els� felki�ltott:
"L�ttatok m�r tisztas�got! -
Valaki rendet csin�lt
S itt a h�ziakra v�rt.
Mondd, ki vagy? Ki j�tt a h�zhoz?
J�jj el� s vel�nk bar�tkozz.
V�n ember vagy? J�jj k�zel,
Holtig nagyb�csink leszel;
Ifj� vagy, piros leg�nyke?
�gy n�z�nk r�d, mint �cs�nkre.
V�nasszony vagy? L�gy any�nk,
�gy h�vunk, s vigy�zz re�nk.
L�ny vagy? Megtartunk magunknak.
Kedves testv�rnek, h�gunknak."
H�t a c�rle�ny kij�n,
Illedelmesen k�sz�n,
M�lyet hajlik elfogulva,
S engedelmet k�r pirulva,
Hogy vend�g�l j�tt ide,
B�r nem h�vta senki se.
S m�g figyelnek sz�p szav�ra,
Tudj�k m�r: a c�r le�nya;
Sz�psarokba �ltetik,
Piroggal vend�gelik,
K�n�lgatj�k p�link�val,
T�lc�n t�lt�tt kispoh�rral;
Mindhi�ba van teli:
Ajka meg sem �zleli,
Csak pirogb�l t�r picinyk�t,
Azzal �zes�ti �ny�t,
F�raszt�, nagy �t ut�n
� csak �gyacsk�t k�v�n;
Ezt meg�rtik egy szav�ra,
Elk�s�rik sz�p szob�ba
S ott hagyj�k mag�ra �t:
Adjon �lma �j er�t.
Nap fogy s �j nap j� ut�na,
S h�t vit�zn�l c�rle�nya
K�nn az erd�n lakva r�g,
Ott mag�t nem unja m�g.
M�r hom�lyos virradatban
Indul mind a h�t, csapatban,
Messze j�rnak j� lovon,
Vadkacs�t l�nek tavon,
Ott vad�szva elmulatnak,
Szarac�nt �znek, kutatnak,
Vagy k�t sz�les v�ll felett
�tnek el tat�rfejet,
Messze v�gtatnak nyilazva,
Erd�n vad cserkeszt riasztva.
S addig h�zuk asszonya
Nem mulaszt semmit soha,
S renddel v�rja tiszta h�zban.
Nincs ellenkez�s szav�ban,
S ellent �k sem mondanak.
S napjaik csak sz�llanak.
Mind szerelmes lett a l�nyba,
�s hozz� a sz�p szob�ba
- M�g a nap meg sem jelent -
Egyszer mind a h�t bement.
S sz�l a legnagyobb: "Le�nyunk,
Mint h�gocska �lsz te n�lunk,
Megszerett�nk mind: heten,
S mind elvenn�nk sz�vesen.
Nem lehet. V�lassz k�z�l�nk
S b�k�ts meg, hogy mind �r�lj�nk,
Egynek m�tka-esk�t adj,
Hatnak �kish�gom� maradj
S gondoz� kezed ne vedd el.
M�rt intesz nemet fejeddel?
V�lasz ez? Tal�n kos�r?
L�nyunk m�s k�r�re v�r?"
S sz�lt a l�ny: "Ti j� vit�zek,
Kik �h�gocsk�nak� bec�ztek,
�szint�n sz�lok; ha nem,
Egy-helyemben istenem
Mind�r�kre megmarasszon -
�n m�s� vagyok, menyasszony.
Mindegyiket kedvelem,
Egyform�k vagytok nekem
B�tors�gra, �les �szre,
�m sz�vemnek van vit�ze
S kedvesebbet nem tal�l
Jeliszej kir�lyfin�l."
�lltak s sz�val sem zavart�k.
Csak tark�jukat vakart�k.
"Sz�, mely k�r, m�g nem hib�s
- mond az els� -, megbocs�ss.
Erre vissza sz� ne t�rjen."
"Nem haragszom �n - szer�nyen
�gy felelt a c�rle�ny -
S v�laszom sem b�n tal�n."
�s a k�r�k meghajoltak,
Rendre, csendben elvonultak,
S egyet�rtve mind a h�t
�lte r�gi �let�t.
S k�zben �d�z mostoh�ja
Gondolt m�g a c�rle�nyra,
Nem bocs�tott meg neki,
S�t t�kr�t sem t�rheti,
Meggy�l�lte, megvetette;
V�gre m�gis k�zbe vette
�s megint el�je �lt,
Nagy haragja csendes�lt.
P�v�skodva n�z t�k�rbe
�s mosollyal k�rdi t�le:
"T�kr�csk�m, k�sz�ntelek!
Mondj igaz sz�t, k�rdelek:
N�lam f�ld sz�n�n van-� szebb,
Van r�zs�sabb �s feh�rebb?"
S erre t�kre �gy felel:
"Sz�p vagy, nem vitatjuk el,
�m ki h�r n�lk�l, szer�nyen
T�lgyeserd� s�r�j�ben,
H�t vit�z h�z�ban �l,
Szebb n�lad s mindenkin�l."
D�lt-f�lt, Cservank�t kereste:
"Hogy mert�l megcsalni, beste?" -
Vad haraggal r�rivall.
Az t�st�nt mindent bevall.
Most az �d�z n� ijeszti,
Piszkavassal �zni kezdi
S �gy kegyelmez csak neki,
Hogyha azt kiv�gezi.
Egyszer font a c�r le�nya
S ablakn�l �lve v�rja
Kedves testv�rb�tyjait.
L�pcs�n�l az eb von�t.
Ablak�n kin�z vigy�zva:
H�t egy koldul� ap�ca
J�n fel� a telken �t
S �zi bottal a kuty�t.
"V�rj csak, j� any�ka, v�rj csak!
T�st�nt sz�lok �n kuty�nknak,
Csak ne f�lj, megv�delek
�s meg is seg�telek."
�s a koldul� ki�ltja:
"�, te kedves kis le�nyka!
L�sd, az �tkozott eb itt
Foggal szinte sz�tszak�t.
Hogy rohan r�m, majd megenne!
J�jj mell�m." A l�nyka menne,
M�r kez�ben a keny�r,
L�pne, �m amint ki�r,
L�b�n�l csahol kuty�ja,
S �t a n�h�z nem bocs�tja,
�s ha az fel� halad,
M�rgesebben, mint a vad,
R�t�r v�szesen morogva.
"Ez rosszul aludhatott ma -
Sz�l a l�ny. - Kapd el! Dobom!
Kis keny�rd�c, v�ndorom."
S ott van m�r any� kez�ben;
"K�sz�n�m - k�sz�nte sz�pen -
Isten �ldja meg sz�ved,
Most majd �n dobok neked!"
S l�tva, hozz� el nem �rhet,
Egy aranys�rg�ra �rett,
Pomp�s alm�t dob neki.
Ny� az eb s mag�t veti...
Fogja, mint labd�t, a c�rl�ny.
"J� gy�m�lcs, edd meg ma, dr�g�m.
�n meg k�sz�n�m neked
- Sz�l any� - eb�demet."
Meghajolt el�tte m�lyen
S elveszett a s�r�s�gben...
Fenn a l�pcs�n s�r az eb,
Hangja mind keservesebb,
Futkos, b�san n�z a l�nyra,
Mintha �llat-sz�ve f�jna.
Mintha mondan� neki:
"Dobd el!" � d�delgeti,
Simogatja gyenge k�zzel:
"J� kuty�m, mi baj? Mit �rzel?
Csend! Fek�dj!" - nyugtatva sz�l
�s bemegy. Bez�rja j�l
Ajtaj�t, ablakhoz �l le,
Ott fon�sba elmer�lne
S v�rn�: j� a h�t vit�z?
�m csak alm�j�ra n�z.
Nem l�tott ily ritka-sz�pet,
Mily aranys�rg�ra �rett,
Illat�val h�v, ig�z,
T�n m�z-�z van benne, m�z!
H�j�n magja �ts�t�tlik,
V�r, gondolja, v�r eb�dig,
�mde nem v�rhatta ki:
R�zsasz�j�hoz viszi,
H�s�b�l harap darabk�t
�s lenyel egy kis falatk�t...
K�bul, fogy l�legzete,
Elborul eszm�lete,
Sz�p aranys�rg�s gy�m�lcse
Halv�ny k�zb�l hull a f�ldre,
Szeme fordul s fennakad,
S fejjel a szentk�p alatt,
Fal mellett lehull a padra,
N�m�n, �letjelt sem adva...
Testv�r-b�ty�k kis hada
�j kalandr�l t�r haza.
H�t el�j�k fut kuty�juk,
�s csaholva n�z re�juk,
S visszafut, s utat jelez,
M�g von�t is. "Rossz jel ez -
Mondogatj�k megriadva: -
Jaj, re�nk nagy baj szakad ma!"
�s bel�pnek - jaj! S az eb
M�g d�h�dtebb, m�rgesebb.
Ott az alma! J� nyomon van,
R�rontott s lenyelte nyomban.
Felfordult s kiszenvedett,
Mert az alma m�rgezett.
Cs�ggedt fejjel, b�san ott �ll
Mind a h�t a sz�p halottn�l,
Halk im�val elviszik,
Holt m�dj�ra d�szitik,
K�sz�ln�nek m�r temetni,
�mde j� megh�nyni-vetni:
Oly szel�den fekszik ott.
�lom-�lbe hullhatott?
Mintha �desen pihenne,
Csak l�legzet volna benne!
S v�rtak m�g h�rom napot,
De nem �bredt fel. Halott.
Tartanak nagy gy�szt, utols�t,
Hoztak egy krist�ly-kopors�t,
Abba tett�k kincs�ket,
C�rle�ny-testv�r�ket.
Egy nagy puszta hegy van arra,
Ott hat oszlophoz csavarva
Felf�ggesztik l�ncokon,
�jf�l �l a hegyfokon.
Hogy gonosz k�z elker�lje,
R�csot is vontak k�r�le.
Mind a h�t f�ldig hajolt
S sz�lt az els�: "Dr�ga holt,
Hadd ringasson itt az �lom,
B�jad itt a rossz vil�gon
Gazs�g �ldozatja lett,
Menny fogadja lelkedet.
Kedves volt�l, dr�ga l�lek -
Minek�nk s a v�leg�nynek...
Senki p�rja nem leszel,
S�r �lelt meg, s�r vesz el."
Aznap �d�z mostoh�ja
Azt a j�h�rt egyre v�rja,
J�st�kr�t el�veszi
�s megint megk�rdezi:
"F�ld sz�n�n, mondd, no van-� szebb,
Van r�zs�sabb �s feh�rebb?"
S erre t�kre �gy felel:
"Sz�p vagy, nem vitatjuk el,
Nincs is n� a f�ld sz�n�n szebb,
Nincs r�zs�sabb �s feh�rebb."
Jeliszej kir�lyfi�
J�rja �tj�t s szomor�,
T�n a f�ldet is bej�rja,
S�rdog�l, mert nincs ar�ja.
Megk�rdez j�v�-men�t,
Csakhogy meg sem �rtik �t,
Ez g�nnyal kacag szem�be,
Az meg sz� el�l kit�rne.
V�gre m�r a napra n�z
S felki�lt a j� vit�z:
"Sz�p napocska, j� rem�nyem!
Mindennap fent j�rsz az �gen,
Adsz tavaszt �s adsz telet,
Mindent l�tsz a f�ld felett,
L�m, felelsz-e, dr�gas�gom?
Nem l�tt�l a nagy vil�gon
Egy sz�p c�rl�nyt, �gi f�ny?
�n voln�k a v�leg�ny."
Megsz�lalt napocska erre:
"�n nem l�ttam �t semerre.
Vajjon �l-e? H�tha holt?
Szomsz�dom tal�n, a hold
Erre-arra j�rt nyom�ban
S h�tha l�tta mostan�ban."
Jeliszej az �jre v�rt,
Leste k�nt a holdsug�rt.
S hogy felj�tt a hold az �gen,
�zte s �gy k�rlelte sz�pen:
"Holdam, holdam, j� h�vem!
Sz�p aranyszarv �g-�ven!
Kelsz, legy�zve m�ly s�t�tet,
F�ny szemed, puf�k a k�ped,
Csillag v�rja f�nyedet,
Csillagraj n�z �s szeret.
L�m, felelsz-e, dr�gas�gom:
Nem l�tt�l a nagy vil�gon
Egy sz�p c�rl�nyt, �gi f�ny?
�n voln�k a v�leg�ny."
Erre sz�lt a hold felelve:
"�n nem l�ttam �t semerre,
�n csak akkor �rk�d�m,
Hogyha �gi rendje j�n.
T�n nem voltam m�g a v�rt�n,
S �gy futott el ott a c�rl�ny."
Sz�lt Jeliszej: "�, be k�r!"
�m a hold biztatta m�r:
"V�rj: a sz�lnek sz�z az �tja,
T�le k�rdezd, h�tha tudja.
Menj csak hozz�, megleled.
Csak ne b�sulj, �g veled."
Jeliszej �j kedvet �rez,
T�st�nt elsz�guld a sz�lhez.
"Sz�l, er�d sokat tehet,
�z�d fenn a felleget,
Tengeren habot te futtatsz,
Megsuhogva messze juthatsz.
Senkit�l se f�lsz, csup�n
Istent�l. Felelsz-e, l�m,
El ne utas�ts, bar�tom:
Nem l�tt�l a nagy vil�gon
Egy sz�p c�rle�nyt? Eny�m:
�n voln�k a v�leg�ny."
Z�dul r� a sz� a sz�lben:
"V�rj, ott t�l a csendes �ren
Lelsz egy nagy, magas hegyet,
M�ly barlangot rejteget;
Benne - bajt mondok, komor sz�t -
Lelsz egy sz�p �veg-kopors�t
Oszlopok k�zt, l�ncokon,
Nincsen arra semmi nyom,
Puszt�n �ll a t�ja s �rv�n:
Halva fekszik ott a c�rl�ny."
S m�r a sz�l tov�bb suhog.
B�s Jeliszej felzokog,
Elbolyong a puszta t�jig,
Mert m�g egyszer l�tni v�gyik
Sz�ps�ges menyasszony�t.
H�t alulr�l hegyre l�t:
Ott �ll hangtalan mag�nyban
�s k�r�le pusztas�g van
S benne m�ly s�t�t �reg;
Sz�j�t k�nnyen lelte meg.
S�r� benn a k�d, gomolyg�,
Ott f�gg egy �veg-kopors�,
Sz�p ar�ja, sz�p halott
M�ly �lm�t alussza ott.
R�zuhant b�t�l gy�t�rve,
Krist�lyh�z�t �sszet�rte.
H�t mozdul a l�ny bel�l
S �lm�lkodva n�z k�r�l,
Majd a l�ncban megfog�dzva
�gy s�hajt fel ringat�dzva:
"Mily sok� aludtam itt!"
Megmozd�tja tagjait
�s kisz�ll, m�g r�v�letben...
Hogy zokogtak mind a ketten!
�lbe vette s vitte m�r,
V�rta k�nt a napsug�r,
Ott sok kedves sz�t cser�ltek,
S �tra kelve haza�rtek.
S vitte m�r a h�rt a sz�l:
�l a c�r le�nya, �l!
T�tlenkedve sz�p szob�ban
�lt az �d�z n� mag�ban
�s megint k�v�ncsi lett
S t�kr�vel besz�lgetett:
"N� a f�ld sz�n�n van-� szebb?
Van r�zs�sabb �s feh�rebb?"
S erre t�kre �gy felel:
"Sz�p vagy, nem vitatjuk el,
�m a c�rod l�nya m�g szebb,
M�g r�zs�sabb, m�g feh�rebb."
Felsz�k�tt az �tkozott,
T�kr�t �sszez�zta ott,
Fut ki d�hvel �s zih�lva -
S szembe j� a c�r le�nya:
�ll a c�rn�, megremeg,
S meghal ott, b� �lte meg.
�s alighogy eltemett�k,
M�r a lagzit k�sz�tett�k,
J�tt a v�gs�g napja m�r,
S esk�v�re ment a p�r.
B�r tengersok �vet �ltem,
�n ilyen lagzit nem �rtem,
M�hs�rt ittam, nem sokat,
Megm�rtottam bajszomat.
Mese az aranykakasr�l

Hol, hol-nem, a vil�g v�g�n,

Hetedh�torsz�g vid�k�n,
�lt egy h�res c�r: Dadon,
Vakmer� �s zord nagyon.
Szomsz�dait nappal, �jjel
H�borgatta sz�z vesz�llyel,
No de �lte alkony�n
Elf�radva sok csat�n,
B�k�t akart volna v�gleg,
�mde m�r a szomsz�d n�pek
Nem hagyt�k b�k�n a c�rt,
D�ntve r� sok sz�rny� k�rt.
Orsz�g�t, hogy baj ne �rje,
Hogy hat�rait k�m�lje,
Roppant fegyveres hadat
Verbuv�lt � napra nap.
Vez�reknek nyugta, �lma
Nem volt ott, de mindhi�ba:
D�lr�l v�rnak sereget,
S l�m keletr�l k�zeleg.
B�sz vend�gek szerte d�lnak,
Tengerr�l is �pp nyomulnak.
Mennyit s�r, d�h�ng a c�r,
Szem�t le se h�nyja m�r;
Retteg�s ez, haj, nem �let!
Szembesz�llni ennyi v�sznek
Csak a b�lcs tud, senki m�s,
A her�lt, a csillag�sz.
Tisztelg� fut�r megy �rte,
�s a b�lcs a c�r el�be
Tariszny�j�t nyitva j�,
Aranykakast h�z el�.
�gy sz�l: "�me itt e j�sz�g,
�ll�ts n�ki hossz� p�zn�t,
S az �n aranykakasom
H� �r�d lesz, fogadom.
Am�g b�ke lesz k�r�tted,
� is b�k�n �l f�l�tted,
�m mihelyt csak ott terem
B�rmi v�sz a v�geken,
Ellens�ges t�mad�sra,
V�ratlan j�v� csap�sra,
A kakas fenn l�tva-l�t,
F�lrecsapja taraj�t,
Harsog, berzenkedve zordul,
S ahov� kell, arra fordul."
A h�l�s c�r m�st se k�r,
Aranyhegyeket �g�r:
"Hogy j�t hozt�l r�m e rosszban
- Mondja elragadtatottan -,
Els� k�v�ns�god �n
�gy bet�lt�m, mint eny�m."
Magas �l�f�ra sz�llva,
Kakas figyel a hat�rra,
�s b�rhonnan j� a v�sz,
Mint h� str�zsa, tettre k�sz,
�lm�b�l riadva bolydul;
S r�gt�n arrafel� fordul.
"Kukor�ku - rikony�l -,
C�rom, te csak aludj�l!"
A szomsz�dok megjuh�ztak,
B�sz sereggel egy se t�mad,
Mert ak�rmely oldalon
Gy�zni tud rajtuk Dadon.
Egy-k�t �v b�k�sen elment,
A kakas f�nn meg se rebbent,
�m a c�r egyszerre csak
Sz�rny� l�rm�t�l riad.
"N�p�nk atyja, mened�ke
- Kiab�l a hadvez�re -,
�bredj c�runk, nagy a baj!"
"No urak, mi�rt e zaj?
- Sz�l a c�r �s�tva �ppen. -
Mi, ki az? Mi baj? Nem �rtem."
"�jra harsog a kakas
- Sz�l a vez�r -, s mint a kas,
R�m�lettel z�g a v�ros."
L�p a c�r az ablak�hoz:
A kakas csapongva fenn
N�z keletre sz�ntelen.
Nincs id�, hogy k�rba vesszen,
"L�ra emberek, de sebten!"
K�ldi a c�r csapat�t,
�l�n id�sebb fi�t.
�l a kakas, semmi l�rma,
�jra csendes Dadon �lma.
Nyolc neh�z nap m�lik el,
A seregr�l semmi jel.
Megcsat�ztak, nem csat�ztak?
Senki sem hoz h�rt a c�rnak.
�jra riad a mad�r,
�j sereget gy�jt a c�r.
Kisebb fi�t k�ldi v�le,
Hogy a b�tyj�t megseg�lje.
A kakas m�r nem neszel.
Nincs sehonn�t semmi jel.
�jra nyolc nap j� ijesztve,
Retteg�st hoz mindenekre.
A kakas megint riad.
Harmad�zben gy�jt hadat
S b�r rem�ny�t veszti egyre,
Dadon indul el keletre.
�jjel-nappal megy a had,
Harci kedve m�r lohad,
F�radtan hi�ba l�bol,
Se csatamez�, se t�bor,
Sehol k�z�s s�rhalom.
"Mi a csuda!" - sz�l Dadon.
Nyolcadszor j� m�r a nappal,
Nagy hegyekhez �r a haddal,
S ahogy k�zt�k sz�tfigyel.
Egy selyems�torra lel.
Csod�s n�mas�g a t�jon
Minden�tt, s egy sz�k lap�lyon
T�nkrevert hadat tal�l.
Fut a s�torhoz a c�r,
Ott lel m�g csak sz�rny� k�pre:
Eldobott sisakra, v�rtre,
L�tja holtan k�t fi�t,
Kardjuk egym�st d�fte �t,
Lovuk ott k�sz�l a r�ten,
Sz�ttiport mez� f�v�ben,
V�rt�l �zott p�zsiton...
"Jaj nekem! - �v�lt Dadon. -
Gyermekeim hov� lettek?
�, mindketten t�rbe estek,
Mindk�t s�lymom odavan!
Menten elvesztem magam!"
Minden�nnen jajsz� t�r f�l,
Tompa s�haj k�l a v�lgyb�l,
Megremeg a hegy. De l�m,
S�tra ny�l� ajtaj�n
Felt�nd�klik egy le�nyka,
T�nd�rek d�sz�re v�lna,
Mint a hajnal, csudasz�p,
C�r el�be csendbe l�p.
Mint a naples� mad�rka,
N�mul, n�z a c�r a l�nyra.
�nmag�t is feledi,
M�r a gy�sz se f�j neki.
�s a sz�zle�ny Dadonra
R�mosolygott meghajolva -
K�zen fogta kis keze -
S�tor�ba ment vele:
Asztal�t el�je t�rva,
Minden j�val megk�n�lta,
Lefektette azut�n
Brok�tselyem nyoszoly�n,
�s egy �ll� h�tig egyre,
Sz� n�lk�l a l�nyt k�vetve
Megb�v�lten �s vakon,
�gy lakm�rozott Dadon.
V�gre azt�n nyolcad nappal,
�tra k�lt a c�r a haddal.
Orsz�g�ig meg sem �llt,
Vitte zs�km�nyk�nt a l�nyt.
J�tt�k h�re messze sz�lalt,
K�rt�lv�n val�t, val�tlant.
Sz�khely�n, a kapun�l
N�p rivalg� sora �ll.
Hintajuk m�g�tt szaladnak,
R�, s a sz�zre pillogatnak.
Mindenkit k�sz�nt a c�r...
�m egyszer csak r�tal�l
N�pe k�zt a b�lcs �regre,
�sz, ak�r a hatty� pelyhe,
Turb�nja meg mint a h�.
"Adjon isten, v�n ap�!
- Sz�l a c�r -, no, l�pj el�mbe,
�hajt�sod mondd ki v�gre!"
"F�ls�ges c�r - sz�l a b�lcs -,
Ideje, hogy sz�d bet�ltsd.
Eml�kezz csak, �gy aj�nltad,
Tettem�rt - mint j�bar�tnak -
V�gyam teljes�ten�d,
�ppen �gy, ak�r ti�d.
Legyen h�t eny�m e m�tka,
�m e t�nd�rsz�p le�nyka!"
D�bbenettel n�z Dadon:
"Micsoda? - sz�l zordonon. -
�rd�g b�jt bel�d, te v�ns�g,
Meghibbant�l volna v�gk�pp?
Mit nem forgat v�n fejed?
T�n, �g�rtem, meglehet,
�m mindennek van hat�ra,
Minek n�ked ez a l�nyka?
El�g! �n a c�r vagyok!
K�rj ak�rmi m�st, adok,
Kincset k�rj, boj�rok rangj�t,
Ist�ll�mb�l c�ri kanc�t.
K�rd az orsz�gom fel�t!"
"Nem kell n�kem m�s egy�b.
Csak e t�nd�rl�nyra v�gyom,
�n csak ezt a l�nyt k�v�nom!"
- Sz�l a b�lcs - de k�p Dadon:
"Majd ha fagy! biz nem adom!
Mit se kapsz te �tkos l�lek,
Hadd gy�t�rj�n �gy e v�tek!
Takarodj, m�g baj nem �rt!
F�lre inn�t ezt a v�nt!"
Az agg pr�b�lt m�g felelni,
De nem mindig j� perelni;
Jogar�val s�jt a c�r.
�ppen homlokon tal�l:
Holtan d�l a b�lcs a f�ldre,
Rengve dong a v�ros k�rbe.
A le�ny meg hahaha,
Nincs f�lelme, b�nata.
Megrend�l Dadon, de sz�ja
Gyeng�n r�mosolyg a l�nyra,
Hintaj�n sietve hajt.
Halk harang ver tompa zajt,
S hirtelen mindenki l�tja:
A kakas fentr�l lesz�llva
A hint� f�l� rep�l
�s a c�r fej�re �l, -
R�ndul �s b�bj�ra szegve
Cs�r�t, sz�ll a v�gtelenbe.
Ny�g a c�r jaj, oda van,
Hintaj�r�l lezuhan.
S mint akit m�g sose l�ttak,
H�re sincsen m�r a l�nynak.
Mese volt, de velej�t
�rti majd az ifj� n�p.