1.

A pathologia tárgya, autopsia és sebészi pathologia (biopsia), a

pathologia mint tantárgy
Pathos + logos = a szenvedés tanulmányozása; olyan disciplina ami hidat képez az alaptárgyak
és a klinikai tudományok között

A patológia feladatai a betegségek:

• Aethiológiájának (okok) feltárása
• Morphológiájának leírása (macro-,és microscopos, submicroscopos)
• Pathogenesisének feltárása (a betegségek mechanismusa, kifejlődése)
• Klinikai jelentősége (functionalis következmények)

A pathologia disciplina részei

• AUTOPSIA (kórboncolás) célja

o Diagnosis a betegségek morfológiai megjelenése alapján
o Halálok azonosítása
o Betegségek stádiumának megállapítása (staging) – pl: malignus betegségekben
o A terápia hatásosságának megállapítása
o Mellékhatások értékelése

• BIOPSIA (sebészi patológia)

o Cytologia
§ Aspiratios
(vékony tű biopszia (FNAB), mélyebben fekvő szervekből egy
aspirációs készlet segítségével nyerünk sejteket, kenet vagy sejtblokk
formájában + ancilláris technikák (flow cytometria), + in situ technikák
(ICC)
§ Exfoliative (levedlett)
(testüregi vagy könyebben hozzáférhető szervekről ledvedlett vagy
mechanikailag eltávolított sejtek, pl: gynecologiai, vizelet, köpet)

o Histologia
§ Fagyasztott technika (gyors, kevésbé jó morphológia, intraoperativ
vizsgálat)
§ Formalin-fixált, paraffinba ágyazott szövetek (HE)
Sebészi pathológia

• A legkisebb mucosalis (pl:gyomor) és ún. core biopsiás (szövethenger) mintától a

legnagyobb resecatumig pl: colectomiás szerv complexig (colon, mesocolon, abban
lévő nyirokcsomók, erek) minden típusú minta részletes vizsgálata
• A mintavétel módjai: biopsia (pl. endoscopos; hörgőrendszer, luminalis GI
elváltozásai), excisio (bőr vagy felszínes lágyrészek laesio), resectio (nephrectomia)
• A formalin fixált mintát pathológus szakorvos vizsgálja
o a minta orientációja
o a minta jelölése (festékek)
o a sebészi szélek azonostása, festése
o macroscopos leírás (szövettani lelet része)
o szövetblokkok kivágása és indítása a protokollok szerint
• A szövetminta utófixálása (4-6% formalin), processzálása és paraffinba ágyazása. A
paraffin blokkból 4 mikron vastag metszetek készülnek, majd HE-festés, esetleg
histokémiai festések, amelyek egyéb ancilláris technikákkal (IHC, ISH, PCR)
egészülnek ki.
• A HE metszetek vizsgálata (alap információ), az esetek 80-85%-ában elég arra, hogy
végleges megállapítást tegyünk.
• A megállapításokat a KÓRSZÖVETTANI LELETBEN foglaljuk össze, amely
tartalmazza a diagnosist, a microscopos leírást, értékes prognostikus adatokat (pl:
daganatok).
• Ancilláris technikák: IHC, ISH, PCR

A halál fogalma

• Biológiai halál: az életműködések teljes és végleges megszűnte

• Klinikai halál: a szív, tüdők, és a központi idegrendszer működésének teljes
megszűnése
• E.ü-i tövény: az egyén halottnak tekinthető: a spontán szívműködés és vérkeringés
irreverzibilis megszűntével, vagy a cerebrális funkciók teljes és végleges kiesése után
(agyhalál)
o Mesterségesen fenntartott szívműködés és lélegeztetés esetén is halottnak
tekinthető az egyén az alábbiak fennállásakor:
§ mély eszméletlenség
§ mindennemű reflex teljes hiánya
§ a pupillák teljes, kétoldali fénymerevsége
§ spontán légzés teljes hiánya
§ isoelectromos EEG (stimuláció ellenére)
2. Postmortalis elváltozások, sejtkárosodás és sejthalál, a sejtkárosodás
okai
KORAI HULLAJELENSÉGEK

§ Pallor mortis (hullai sápadtság): a keringés megszűntével a vér a legmélyebb pontra

süllyed, a test felső területein
§ Algor mortis (a holttest kihűlése): a holttest kb. 6 óra alatt felveszi a környezete
hőmérsékletét. Görcsök következtében (pl: tetanusz, strichnin mérgezés) rövidebb ideig
akár maghőmérséklet emelkedése is észlelhető a halál után.
§ Rigor mortis (hullai merevség): Az izomzat a halál után elernyed majd 2-4 óra múva
bekövetkező fokozatos izomkontrakció után merevség áll be az első 24 óra alatt. A teljes
oldódás kb. 48-72 óra alatt következik be.
§ Oka: az irreverzibilis actomyosin complexek kialakulása, oldódása a postmortalis
bomlás miatt következik be
§ Nysten-féle szabály szerint történik (typus descendens): először az áll és a tarkó
valamint arc illetve nyak izomzata, majd a mellkas, a törzs felső része, felső
végtagok és az alsó végtagok izmai, majd az oldódás is hasonló sorrendben
§ Catalepsias merevség: túlfeszített munka vagy erőkifejtés közben éri a halál, akkor
a halál pillanatában lévő helyzetét megtartja
§ Hullai véralvadás (hullai véralvadék = cruor postmortalis): a vér a halál után 3-4 órával
megalvad,
§ Az alvadék általában: vörös színű, sima felszínű, fénylő, nedves és rugalmas
tapintatú, nem tapad az ér falához, könnyen kihúzható
§ A sárga hulai alvadék puha, kocsonyás, áttetsző, borostyánkő sárga színű és
megalvadt fibrinből és savóból áll, sejtes elemeket nem tartalmaz. Az alvadékok
magasabban fekvő részei ilyenek, de néha egy alvadékon belül is látható
sedimentatio, alul vörös felül pedig sárga színű.
§ Élőben keletkezett alvadék = Thrombus: száraz, tömött, érdes, erősen tapad az
alapjához, nehéz levonni, keletkezési helyétől szürkésvörös vagy sötétvörös színű.
§ Az alvadék színe icterusnál sárgászöld, leukaemianál fehér, sepsisben
gombamérgezésben csokoládébarna (methaemoglobin).
§ Fulladás esetén a vér nem alvad meg, folyékony marad. (CO, CO2, HCN
mérgezés). Mindez a fibrinolysis enzimrendszer aktiválása folytán alakul ki.
§ Livores mortuales (hullafoltok), pallor mortissal együtt ez inkább az oldalsó és alsó
területeken
§ Hypostaticus (süllyedéses) hullafoltok a mélyen fekvő szervekben alakulnak ki
(tüdők hátsó felszíne, kismedencébe lógó belek), illetve a bőr nyomásnak ki nem
tett területein. Nyomásra eltűnik!
§ Imbibitios (beivódásos) hullafoltok a felületes bőrvénák mentén alakulnak ki,
intimájuk élénkvörös, a vérfesték (haem) átdiffundál az erek falán és megfesti a
környező szöveteket. Alakja változó és az erek lefutását követi. Nyomásra nem
tűnik el! Színe: szederjesvörös, pl: CO vagy HCN mérgezésben világosvörös.
§ Haematoma: élőben keletkezett vérbeszűrődés, el kell különíteni a hullafoltoktól!
A vérzéses folt kékesvörös (friss vérzés), a régebbiek, majd zöld, majd sárgásbarna
színűek. Rámetszéskor a haematoma nem mosható ki a vízsugárral, a területet
mikroszkóppal vizsgálva a szövetek közt vvt-ket látunk.
KÉSŐI HULLAJELENSÉGEK

§ Postmortalis exsiccatio: A levegőnek kitett helyeken jelentkezik. A cornea és sclera, ha

nyitva maradnak a szemrések, zavarossá válnak kiszáradnak. A gáztatalmú területekkel
érintkező szervek szintén kiszáradnak (pl: pericardium a mellüregben, perforatio miatt a
hasüregi szervek).
§ Maceratio: A folyadékkal érintkező elsősorban hám borította felszínek (pl. vesemedence,
kültakaró) felszínéről a hámsejtek leválnak és feloldódnak. A leoldódó hámsejtek a
vesemedencében, ill. a húgyúti apparátusban a vizeletet zavarossá teszik (ekülönítés a
gyulladás következtében kialakult gennyes vizelettől). Pl: intrauterin magzatelhalás miatt
kialakuló foetus mortus maceratus
§ Automalacia: A hullai szövetek önemésztődése baktériumok nélkül. A szervek/szövetek a
bennük lévő saját enzimek hatására autolysist szenvednek. Emésztőenzimeket tartalmazó
szervek.
§ Gastromalacia: A gyomornyálkahártya barnás feketés színű transzparens, az
erekben a vér savhaematinos átalakulása miatt az erek feketés vonalakként
rajzolódnak ki az egyébként elvékonyodott szerv falán. A megemésztett
gyomorfal a hasüregbe perforálhat és a gyomortartalom a gyomorsavval együtt
a hasűri szervek felszínét is megemésztheti (pl: lép, máj = hepatomalacia).
§ Oesophagomalacia (gyomor refluxa kapcsán)
§ Pneumomalacia ( ha gyomortartalom a tüdőszövetekbe is visszafolyik)
§ Pancreatomalacia (pancreas enzimek által okozott önemésztődés)
§ Putredo (rothadás) Aerob és anaerob baktériumok enzimjei által okozott szöveti
heterolysis. A szövetek változó mértékben hajlamosak a putredora, a leggyorsabban bomló
szövet a vér.
§ Pseudomelanosis: a beleken, hasfalon, léptokon, májtokon az inguinalis
tájékon zöld, zöldesfekete elszíneződés alakul ki, amely a rothadás során
keletkező kénhidrogén és haemoglobin vas atomja közötti reakcióval
magyarázható, azaz gyakorlatilag FeS analóg sulfmethaemoglobin keletkezik.
§ Postmortalis gázképződés: a nedves szövetekben 23-45°C hőmérséklet között
alakul ki, melynek összetétele N2, H2S, NH3 és egyéb összetett gázok. A tömör
szervek lyukacsossá, sajtszerűvé válnak. Elsősorban a tömött parenchymás
szervekben figyelhető meg, pl: emphysema postmortale hepatis.
§ Mumificatio: Magas hőmérséklet kb. 45°C és szárazság mellett a baktériumok
szaporodása gátolt, a postmortalis bomlás nem következik be. Vízvesztés utána holttest
feketés barna színűvé, könnyűvé válik, a szövetek pergamenszerűek lesznek.
§ Adipocera (hullaviasz): Nedves, agyagos földfémionokban gazdag (pl: kút) helyen alakul
ki (savas, hideg, nedves föld). A rothadás során a zsírok glicerinre és zsírsavakra bomlanak
le, mely utóbbiak a földfémekkel szappanokat képeznek. A tetem az alakját megtartja,
páncél-szerű, szemcsés, szürkésfehér masszává alakul, a szöveti szerkezet eltűnik.
SEJTKÁROSODÁS, SEJTELHALÁS

A sejtkárosodás mértéke függ: a kiváltó noxa típusától,

súlyosságától, tartósságától. És a károsodott sejt típusától,
állapotától, és adaptációs képességétől.

A sejtkárosodás okai:

§ Hypoxia
§ Toxinok
§ Fertőző ágensek
§ Immunológiai reakciók (gyulladás, autoimmunitás)
§ Genetikai rendellenességek
§ Kiegyensúlyozott táplálkozás hiánya (hiány, többlet)
§ Fizikai behatások (trauma, extrém hőmérséklet, irradiáció)

Reverzibilis sejtkárosodás: korai fázisú vagy enyhe károsodás, melynek következtében a

funkcionális és morphológiai elváltozások visszafordíthatóak, amennyiben a károsodást
létrehozó stimulus megszűnik.
§ csökkent oxidatív foszforiláció -› ATP depletio -› ionpumpák, energiafüggő
ioncsatornák funkciója csökken -› ionkonc. változás -› vízbeáramlás -› sejtduzzadás
§ morphológiai megfelelők:
o sejtduzzadás: makroszkóposan észrevehetőbb (a szerv halványabb, emelkedett
turgor, súlynövekedés), citoplasmában vakuolumok (ER kitágult lefűződött
részei)
o zsíros degeneratio: elsősorban a zsíranyagcserében résztvevő szerveket érinti
pl: máj, a sejtplasmában trigliceridtartalmú lipidcseppek jelennek meg
Sejtelhalás: ha a károsító hatás folyamatosan fennáll, átlépi a sejt a "point of no return"-t, a
károsodás irreverzibilissé válik.
Az irreverzibilitást jellemző jelenségek: mitokondriumfunkció helyreállításának képtelensége,
a plasmamembrán és IC membránok súlyos struktúrális és funkcionális zavarai, DNS és a
kromatin integritásának elveszítése.
A károsító hatás természetétől és súlyosságától függően az érintett sejtek különböző
mechanismusokkal pusztulhatnak el.

§ Necrosis: Mindig pathológiás, nem

szabályozott. Akkor következik be
amikor a károsodás túl súlyos ahhoz,
hogy ki lehessen javítani vagy az amúgy
reverzibilis károsodás túl sokáig tart.
Oxigén és tápanyagellátottság hiánya,
toxinok, trauma és fertőzések idézhetik
elő. Gyulladást vált ki.
§ Apoptosis: Lehet fiziológiás is,
szabályozott = "programozott" sejthalál.
Olyan pathológiás állapotokban
következik be amikor hiányoznak a sejt
számára szükséges túlélési szignálok
vagy a sejt DNS-e és fehérjéi
kijavíthatatlan károsodást szenvedtek el.
Az elhalt sejtek fragmentumai
gyulladásos válasz nélkül tűnnek el.
3. Necrosis: ultrastruktúrális, fénymikroszkópos és makroszkópos
jellemzők

4. A necrosis típusai: coagulatios necrosis és szervi példák

5. A necrosis típusai: colliquatios necrosis és szervi példák

6. Caseatios és adiponecrosis
A sejtsérülés először reverzibilis, majd a point of no return után irreverzibilis, azaz
visszafordíthatatlan károsodás alakul ki.

Morphológiai eltérések sorrendje a sejtsérülések kapcsán:

0. Reverzibilis sejtkárosodás, működőképesség elveszítése
1. Biokémiai molekuláris eltérések (károsító hatástól függően) Sejthalál
2. Ultrastruktúrális eltérések (percek, órák)
3. Fénymikroszkópos eltérések (órák-napok)
4. Makroszkópos eltérések (napok)

• Az intracellularis proteinek denaturációja és az enzymaticus emésztés eredménye a

letálisan károsodott sejtben. A necroticus sejt nem képes fenntartani a membrán
integritást. Az emésztő enzymek a sejtből illetve a leukocyták lysosomáiból
származnak.
• A struktúrális változások kifejlődése órákig eltart, így korai fázisban nincs látható
morphologiai elváltozás (pl. szívinfarktus esetén, ha az korán, hirtelen szívhalált
okozott).
• Legkorábbi fénymikroszkópos elváltozások 4-12 órán belül mutatkoznak meg.
• Szívizom specifikus enzimek és fehérjék (CK, troponin) szabadulnak fel a necroticus
sejtből és kerülnek a keringésbe, amelyeket az infarctus után már 2 órával ki lehet
mutatni a vérben.

A necrosis fénymikroszkópos morphologiaja:

• Fokozott eosinophilia: pH csökkenés miatti proteindenaturáció (eosin fokozottan
kötődik a denaturált fehérjékhez), csökkent citoplasma RNS szint (RNS basophil) miatt
• Myelintestek kialakulása: sejtorganellumok membránja és a sejtmembrán lebomlása
során keletkező foszfolipid aggregátumok (kifejezettebbek mint reverzibilis károsodás
esetén)
• Nuclearis elváltozások:
o Karyopycnosis: sejtmag zsugorodása és fokozott basophilia (hyperchrom mag),
Apoptosisban is megfigyelhető!
o Karyorrhexis: a pycnoticus mag fragmentációja
o Karyolysis: DN-áz hatására történő DNS emésztés miatt a mag basophiliája
elhalványodik, 1-2 nap alatt eltűnik
• Az elhalt sejtek helyét myelinfigurák foglalhatják el, amelyek tovább bomlanak
zsírsavakra. Ezek Ca-sókat kötnek, a necroticus sejtek calcificalodnak.
A necrosis macroscopos megjelenése
Coagulatios necrosis
• Infarctus
o Anaemiás
§ 1x-es vérellátású tömör parenchymás szervek
§ Szív, vese, lép, máj
§ Az ellátó artériák elzáródása okozza. (végartériás ág elzárása)
• Thrombosis, occlusive atheroscleroticus plakk, thrombembolus
vagy arteritis (a gyulladt endothel trombogén felszín) miatt.
§ Képen: veseinfarktus: háromszög alakú sárgás színű necroticus terület, a
háromszög csúcsa az elzáródásra mutat, az alapja a felszín felé néz,
vörhenyes zóna határolja a sárgás necrosist: demarkációs zóna -
sarjszövet, újdonképződött kapillárisok, innen történik a reparáció;

o Haemorrhagiás (2x-es vérellátású vagy jó anasztomózisrendszer)

§ Tüdő = infarctus haemorrhagicus pulmonis, több dolog szükséges
hozzá:
• partialis pulmonalis embolia (a. pulmonális segmentalis ágát
elzáró, alsó végtagi mélyvénából vagy kismedencéből) + laza
parenchyma + aa. bronchiales csökkent perfúziója (BK csökkent
funkciója) + csökkent vv. pulmonales keringés
(szívelégtelenség)
• tünetek: vérköpés, szúró fájdalom

§ Bélinfarktus = infarctus haemorrhagicus intestini

• Súlyos, mortalitása 90%-os
• Vascularis okok: a. mesenterica superior (vagy TC, AMI)
elzáródása: thrombosis, thrombembolia, occlusive plakk, ritkán
v. portae occlusioja (pylethrombosis)
• Mechanikus okok: ami kompromittálja az ereket, pl: kizáródott
sérv (hernia incarcerata), volvolus (béltekeredés), invaginatio
(rövidebb bélszakasz egy vezetési pont segítségével -pl: polip -
beleesik a bél lumenébe és a passage miatt a saját lumenébe
fordul), strangulatio (külső hegesedés miatt leszorítódik az ér)
• Következménye: mechanikus ileus -› peritonitis -› sepsis -› halál

• Decubitus
o A testsúly hatására a szövetek összenyomódnak, az erek komprimációja miatt a
vérellátás megszűnik bizonyos helyeken. Mobilizációval megelőzhető!
o Háton fekvő beteg esetén ezek a calcanearis, a glutealis sacralis, a scapula, ill.
occipitalis régiók.
o Halálok: sepsis (elfertőződött necroticus területek)
 • Pseudomembrán képződés
o Pseudomembranosus colitis (necrosis + gyulladás)
§ bacterialis: Clostridium difficile, Gram + bacillus, krónikus fertőzés,
széles spektrumú AB kezelés kapcsán jelentkezik - kiírtja a normál
bélflórát is, az AB-re rezisztens baktérium elszaporodik
• toxin termelés: enterotoxin A - fvs-eket vonz, gyulladás;
enterotoxin B: cytopathias effektus -bélepitél sejtek elhalása
• Pseudomembrán: fvs + fibrin + desquamált necroticus
epitélsejtek (debris) + kórokozók
• súlyos diarrhea jellemzi (ionvesztés)
• Macroscoposan: jellegzetes hyperaemiás udvarral határolt
előemelkedő sárgás színű álhártyás területek, a colon haustratioja
kisimult a gyulladás miatt kialakult oedema következtében
§ mycoticus: Candida albicans, enteritis mycotica (AB kezelés után
immunszuppresszió)
o Diphteria
§ Corynebacterium diphteriae, tracheaban és bronchialis rendszerben
pseudomembrán, DIPERTE oltás

• Gangrena = üszkösödés
o Végtagok
§ Sicca: coagulatios necrosis, Humida: coagulatios necrosishoz tartozó
colliquatiós necrosis (bacterialis/ saprophyta superinfectio, a coagulatios
necrosis colliquatiossá alakul a leukocyták és bakteriális emésztő
enzimek hatására).
§ Okai: occlusiv atherosclerosis, thrombembolisatio, artériás thrombosis,
vasculitis
o Tüdő = Gangrena humida pulmonis: pulmonalis infarctus (coagulatios) talaján
fakultatív pathogének általi superinfectio -› gangrena (colliquatios)

Colliquatios necrosis
• Encephalomalacia (agylágyulás, agyi infarktus)
o Friss lágyulás: (infarctus)
§ "alba" a fehérállományban
§ "rubra" (haemorrhagiás) typus a cortexben, összetett
anasztomózisrendszer miatti szekunder vérzés
§ "flava" fehérállományban, néhány hét után, a sejtmembrán
lipidtartalmának lebomlása következtében lesz lila
o Régi lágyulás: (infarctus)
§ cysta post encephalomalaciam
• Abscessus (tályogképződés): gyulladásforma is, (metszeten neutrofilek)
o tüdőtályog
§ hegszövettel határolt lokális folyamat, a gyulladás lokalizációja miatt
heges tok alakul ki, ez akadályozza meg tovaterjedést
§ bronchopneumonia, lobaris pneumonia, aspiratio (idegentest,
gyomortartalom), septikus embolizáció (septikus endocarditis) alapján
alakul ki
o agytályog
§ agy szomszédságában lévő szervek gyulladásának átterjedése pl: otitis
media , sinusitis, rhinitis, durasinusok infectioja, septikus embolizáció
• rhinogén, sinogén, otogén, hematogén
 § pyogén membránt látunk a tályog környezetében, ez egy fibrogliális
heg: gyulladásos sejtek és gliális elemek lokalizáják a gyulladást

Caseatios necrosis (elsajtosodás)

• tuberculosis (TBC) mellett, ami egy specifikus ún. "granulomatosus" gyulladás
o kórokozó: Mycobacterium tuberculosis, avium, bovinum stb.
• Macroscoposan: sajtos necrosis: sárgásfehér morzsalékony necroticus szövet
• Microscoposan: elsajtosodó granuloma (macrophagok és gyulladásos sejtek körül)
o a necroticus szövettörmelék eosinophil, amorf granuláris anyag formájában
mutatkozik a granulómák centrumában, a szövet szerkezete megsemmisül

Adiponecrosis
• Acut pancreatitisben (okozhatja: alkoholos, epeúti elzáródás mellett, hypercalcaemia,
hypercolesterinaemia, ERCP-iatrogen)
o Aktivált hasnyálmirigy enzimek (lipázok, proteázok stb.) felszabadulnak
(pancreas állományába, hasüregbe)
o Lipázok az összetett zsírokat trigliceriddé és zsírsavakká alakítják, a zsírsavak a
calciumionokkal sókat képeznek (szappanosodás, szaponifikáció)
§ Sárgásfehér meszes gócok és plakkok formájában válnak ki a
pancreasban illetve a pancreas körüli zsírszöveti állományban
o A szaponifikációs gócok makroszkóposan láthatók, azonosításuk fontos a
pancreatitis és a vele járó zsírnecrosis diagnosisának kialakításában.

Fibrinoid necrosis
• A fibrinoid necrosis egy speciális forma, amely vasculitisekben jelenik meg amikor
antigén-antitest komplexek csapódnak ki az erek (artériák) falában. Ezek az
immuncomplex depositumok az erekből származó fibrinnel együtt élénk rózsaszínű,
amorf megjelenésű anyagot eredményeznek HE festéssel, amit fibrinoidnak (fibrin
szerű HE metszetben) hívunk.

Necrosis, FM
Coagulatios necrosis
• Az elhalt szövetek architektúrája prezervált néhány napig. A struktúrális proteinek és
enzimek denaturálódnak amely megakadályozza a proteolízist és a kollikvációt.
• Erősen eosinophil, magmentes sejtek.
• Az infiltráló leukocyták a későbbiekben fagocitálják a necroticus szövettörmeléket
Colliquatios necrosis
• Az elhalt sejtek megemésztődése jellemzi.
• Az elhalt szövet folyékony viszkózus necrotikus masszává válik.
• A sejtek elveszítik alakjukat, körvonalukat.
• Gombás, bakteriális infekció során látjuk.
Miocardialis infarctus (Angina pectoris, chronicus ischaemiás szívbetegség, hirtelen szívhalál)
• Myocardialis ischaemia:
o imbalance a szöveti vérellátás és szükséglet között
o az esetek több, mint 90%-ban a lecsökkent coronaria keringés hátterében
coronaria betegség áll
o oxygen insufficiencia + csökkent tápanyagellátás + a metabolitok csökkent
elszállítása
o az ischaemiát súlyosbító faktorok: hypertrophia (még nagyobb O2 igény);
hypotensio, shock (csökkent perfúzió) hypoxaemia (vér O2 szintje csökken:
cynosissal járó szívbetegség, anaemia, tüdőbetegség)
o 60 s ischaemia: myocardialis bénulás (stunning), 20-40 min ischaemia: necrosis
elkezdődik, a legalább 2-4 órás ischaemia: AMI
• Myocardialis infarktus
o a myocardium necrosisa, anaemias infarktus (reperfusio nélkül)
o Infarktushoz vezető coronariaelváltozások: AS plakk bevérzés, AS plakk
ruptúra, ulceratio/erosio: thrombogén felszín
o muralis trombus vagy okkluzív trombus (elzáródást okoz)
o 10%-ban nincs plakk vagy thrombus vagy egyéb szerkezeti eltérés:
vasospasmus áll a háttérben - Prinzmetal angina
o Acut coronaria szindrómák
§ Hirtelen szívhalál
§ Instabil angina
§ AMI
• transmuralis vagy subendocardialis forma
• a necrosis mindig subendocardialisan kezdődik
• mivel a subendocardium a legkevésbé jól perfundált része a
szívizomnak
MI morphologia
• Macroscoposan
o 2-3 órás: NADH dehidrogenáz + NBT (tetrazolium teszt, diaphorase reakció)
o kevesebb, mint 12 óra: nem nyilvánvaló a macroscopos elváltozás, talán
sápadtabb duzzadtabb, proteinek denaturációja NADH dehidrogenáz is, nem
működik, az enzim inkubációja a szubsztráttal, ha reakció végbemegy
színreakciót ad: negatív eredmény, NADH funkcióképes nem denaturálódott, ha
nincs színreakció: infarctus (ez az egész macroscopos preparátumon)
o néhány nap- 1 hét (friss infarktus): sárgásfehér necroticus area, amelyet egy
hyperaemiás perem (demarkációs zóna; granulatios = sarjszövet) vesz körbe
o egy hónapos (régi infarktus) : hegképződés, fibrosis (hegszövet fehér színű)
• Microscoposan
o 4-12 óra: coagulatios necrosis kezdődik + oedema
o 12-24 óra: nuclearis elváltozások (karyorrhexis, -pyknosis) fokozott
eosinophilia, contractios csíknecrosis, enyhe másodlagos gyulladás
(neutrophilek)
o 1-3 nap: a harántcsíkolat eltűnése, karyolysis, intenzív gyulladásos neutrofil
infiltráció
• Myocardialis infarktus kora
o Friss infarktus (infarctus recens myocardii)
§ acut MI: 6-1 hét, (polymorphonuclearis) gyulladásos infiltráció
§ gyógyuló / regeneráló: 1 hét -1 hónap, mononuclearis infiltratio +
sarjszövet -ez hegszövetté alakul
o Régi infarktus (infarctus obsoletus/fibrosus myocardii) (1 hónaptól hegszövet)
MI klinikopathológiai jellemzők:
• Az elváltozás kora lehet: friss/ recens vagy régi/fibrosus/obsoletus
• Lokalizáció (vérellátás alapján): anterior, anterolat., post., posterolat., lat., apicalis,
septalis, posterosept., anterosept., extensiv
• Klinikum:
o EKG-n ST-elevatio,
o tünetek: precordalis fájdalom, amely a bal karba és scapulába sugárzik,
o pumpa elégtelenség,
o arrythmia,
o labor eltérések: enzym release (troponin, CK)
• komplikációk:
o pumpa elégtelenség,
o arrythmia, (kamrafibrillatio -› halálos)
o fal ruptura (haemopericaridum -› szívtamponád, fatalis),
o a papilláris izmok ruptúrája (azonnali mitralis insufficientia),
o pericarditis, endocarditis (transmuralis infarktus esetén ált.) -› muralis trombus
(artériás thrombembolizáció!)
o ventricularis aneurysma (a hegszövet dyskinetikus/akinetikus; a hegszövet
megnyúlik kitágul, a heges terület kidomborodása; murális trombust okozhat)
• rizikófactorok: AS, hypertensio, dohányzás, DM, familiaris hypercholesterinaemia,
hyperlipidaemia;
o a reproduktív kor védi a nőket, a menopausa után: a kockázat kiegyenlítődik
• Myocardialis "salvage" terápia
o cél az, hogy annyi myocardiumot mentsünk meg amennyit csak lehet, és olyan
gyorsan ahogyan csak lehet: a korai reperfúzió
o thrombolysis (streptokináz, tPA), ballon angioplastica - PTCA, CABG
• A reperfúzióval együtt járó pathológiai változások: (szövődmények)
o arrhytmia
o szekunder bevérzés, haemorrhagia az infarctus területében + contractios csíkok
(haemorrhagias infarctus)
o myocardialis stunning (postischaemiás ventricularis dysfunctio)
o microvascularis sérülés: vérzést és endothelialis duzzadást okoz, amely a
capillarisokat zárja el: nincs áramlás -› gátolja a lokális perfúziót
7. Apoptosis: morphologia, pathomechanizmus
• Programozott sejthalál.
• A sejt saját DNS-ét és nuclearis valamint cytoplasmaticus proteinjeit érinti.
• Az apoptotikus sejt feltöredezik (apoptotikus testekké alakul).
• Görög elnevezés, jelentése: leesés, leválás
• Necrosissal együtt jár néha

Apoptosis fiziológiás esetekben

• Az apoptosis normál jelenség lehet, a funkcióját már betöltött szükségtelen sejtek

eltávolítására szolgál, ezáltal fenntartva sejtpopulációt, illetve szövetek állandóságát.
• embryogenesis alatt: pl: implantáció, organogenesis, involutio (thymus), illetve
metamorphosis (programozott sejthalál)
• A hormondependens szövetek involúciója hormonmegvonással
o endometrialis sejtek a ciklus alatt
o ovarialis follicularis atresia menopausaban
o regresszió a laktáló emlőben elválasztás után
• Éretlen lymphocyták a csontvelőben vagy a thymusban, amelyek nem expresszálnak
bizonyos antigéneket
• B-lymphocyták a germinális centrumban, epithelialis sejtek az intestinalis cryptákban
(konstans sejtpopuláció fenntartása, homeosztázis)
• Potenciálisan káros önreaktív lymphocyták eliminációja (megelőzi az önkárosító hatást,
amennyiben ezek a sejtek funkciójukat ellátták már, nincs rájuk szükség)
• Gazdasejtek pusztulása abban az esetben, ha a gazdasejt már betöltötte a funkcióját
(neutrophilek akut gyulladásban, lymphocyták az immunválasz lezajlása után)

Apoptosis pathológiás esetekben

• Segítségével eliminálódnak azok a sejtek, amelyek a repair kapacitásukon túl

károsodtak
• DNS sérülés (irradiáció, cytotoxikus rákellenes gyógyszerek, hypoxia)
• Megváltozott szerkezetű proteinek felhalmozódása: a fehérje a gén mutációja vagy
extrinsic okok pl: szabadgyök sérülés miatt megváltozott proteinek felhalmozódása
kapcsán ER stresszt okoznak, amely apoptosisba torkollik
• A sejthalál bizonyos infekciókban (elsősorban virális, pl: adenovírus, HIV, hepatitis)
• A cytotoxikus T lymphocyták kulcsfontosságú szerepe mind a vírusfertőzött sejtek
eliminálásában, mind pedig a daganatsejtek eliminálásában (T-sejt mediálta daganatsejt
károsítás)
• Celluláris rejectio transplantatio esetén.
• Atrophia (sejtek zsugorodása, organellumok számának csökkenése; adaptív jelenség -›
reverzibilis,)parenchymás szervekben kivezetőcső obstructio kapcsán (pancreas,
parotis, vese).
Apoptosis morfológia (elektronmikroszkóppal)

• Sejtzsugorodás: kisebb sejt, dens cytoplasma, organellumok normálisak

• Kromatin kondenzáció: a kromatin perifériásan a nuclearis membrán alá
kondenzálódik, a mag feltöredezhet
• Cytoplasma hólyagok: apoptotikus testek (kiterjedt felszíni hólyagosodással kezdődik)
membránnal határoltak, amelyek organellumokat és nukleáris fragmentumokat
tartalmaznak
• Végül az apoptotikus sejt illetve apoptotikus testek macrophag általi fagocitózisa (az
apoptotikus testek másodlagosan fagocyták, főleg makrofágok (lizoszómális lebontás)
által eliminálódnak)

Apoptosis biokémiai jellegzetességei

• Caspasok aktivációja: Caspase = Cystein aspartase. Aszpartát után hasítanak. Iniciátor

és végrehajtó caspasok.
• DNS: Ca2+ és Mg2+ függő nucleázok, 180-200 bp hosszúságú szakaszokra
(internucleosomalis szakaszok),
o Elektroforézissel jellegzetes DNS létrát kapunk (200 bp, vagy ezek többszöröse
jelenik meg..) a necrosissal ellentétben ahol diffúz és kenetszerű.
• Membrán eltérések: foszfolipid molekulák (foszfatidil-szerin reziduumok) jelennek
meg a sejt felszínén, amelyeket a fagociták receptorai érzékelnek és ezeken keresztül
kapcsolódnak az apoptoticus testekhez.

Az apoptosis mechanismusa

• Az apoptosis alapvető mechanismusa, a résztvevő, a folyamatot irányító gének és

proteinek, iletve az apoptosis eseményeinek menete meglehetősen konzervatív, hasonló
módon történik az összes többsejtű szervezetben
• Két fázis: iniciációs fázis, ill. végrehajtási fázis
• Iniciáció kétféle úton történhet:
o Intrinsic: mitokondriális útvonal
§ leglényegesebb folyamat emlős sejtekben
§ fiziológiás és pathológiás esetekben
§ megnövekedett mitokondriális membrán permeablitás és proapoptotikus
molekulák cytoplasmális megjelenésének eredménye, pl: citokróm C
mitokondriális fehérje a citoplasmában apoptosist indukál
§ pro-és antiapoptotikus fehérjék (Bcl-2 család) egyensúlya szabályozza
o Extrinsic: halálreceptor/halálligand útvonal
§ Sejthalál receptorok: TNF receptor család, a cytoplasmális domén felel
az apoptotikus szignál átviteléért.
§ TNF receptor 1 és egy kapcsolt fehérje Fas (CD95), Fas ligand -›
FADD-on (Fas Associated Death Domain) keresztül hat a caspase
aktivációra - pro-caspase-8 -› caspase 8 transitio
Apoptosis klinikopathológiai jellemzők

• Növekedési faktor megvonása - ez mindig az intrinsic útvonal aktivációjával történik

o hormon sensitive sejtek a hormon hiánya miatt
o lymphocyták a stimuláló antigén vagy citokin hiányában
o neuronok NGF hiányában
• DNS károsodás (irradiáció, chemoterápiás szerek)
o DNS károsodás, p53 tumor tumor szuppresszor aktiváció, vad típusú p53
felhalmozódása, sejtciklus leáll a G1 fázisban, repair vagy ha túl nagy a
károsodás apoptosis
• Protein térszerkezet változás. A hibás térszerkezetű polipeptidek lebomlanak.
(chaperonok). Genetikai mutációk, öregedés, neurodegeneratív betegségek, 2-es típusú
DM, kapcsán felhalmózó aberráns proteinek aktiválják a chaperonokat.
o Unfolded protein response: chaperon aktiváció, fokozott proteolysis,
proteasomalis lebomlás. Ha ez nem tud lépést tartani az felhalmozódott
aberráns proteinek mennyiségével, a sejt caspáz rendzsere aktiválódik és
apoptosis indukálódik.
• TNF receptor család által indukált apoptosis. Fontos szerepet játszik az autoreaktív
lymphocyták eliminációjában, ezzel megakadályozva az autoimmun betegségeket.
• Cytotoxikus T lymphocyta (CTL) mediálta apoptosis.
o A CTL-ek felismerik az idegen antigént a gazdasejt felszínén és megölik a
célsejtet apoptosis indukálásval. A cytotoxikus T-sejtek (CTL) perforint
szekretálnak, mely a célsejt membránját perforálja, ezen keresztül a CTL
granulumai enzym tartalmukkal együtt (szerin proteázok, ún. granzimek)
aktiválják a celluláris caspasokat, ezzel beindítva az apoptosis folyamatát.