2023. 12. 28.

A kromoszómák szerkezete
és rendellenességei

A mutációk

A genetikai sokféleséget két módon is biztosítják az élőlények. Az ivaros szaporodás során

már meglévő allélok új kombinációban jelennek meg, azaz a létrejövő utódok új fenotípus-
mintázata a szülőkben korábban már meglévő fenotípus-elemek keverékeinek tekinthetők.
A mutációk ezzel szemben új allélok kialakulásával járulnak hozzá a genetikai sokféleség
fenntartásához.

1
 2023. 12. 28.

DEFINÍCIÓ

Az örökítőanyag hirtelen megváltozása, mely öröklődik az utódsejtekre

→ ugrásszerű fenotípus-változás 1 nemzedéken belül

■ váratlan
- a mutáció ugrással, hirtelen alakul ki
■ nem irányított
- a szervezet számára lehetnek előnyösek és károsak is
- sem nagyságuk, sem hatásuk nem jelezhető előre
■ tartós
- olyan változások, melyek öröklődnek
■ egyedi
- mutációval korábban nem létező új allél (genotípus)
keletkezhet

CSOPORTOSÍTÁS

I. Sejttípus szerint

a) Testi sejtet érintő mutáció

A mutáció nem öröklődik az egyed utódjára

b) Ivarsejtet érintő mutáció

A mutáció az egyed utódjában jelenik meg
tüdőrák

Down- szindróma

2
 2023. 12. 28.

II. Kialakító tényező szerint

a) belső ok = spontán mutáció (a DNS megkettőződése során bekövetkező

hibák)
- pl. többujjúság
- pl. rövid lábú juh
- pl. szőrös fül

b) külső ok = indukált mutáció

Mutagén hatások:
- Vegyi anyagok: pl. mustárgáz (I. vh. harci gáza), H2O2, azbeszt,
benzolszármazékok, gomba- és rovarölő-szerek, cigifüst anyagai…
- Sugárzások: pl. UV-sugárzás, röntgensugárzás, radioaktív sugárzás
(pl. Rn gáz)…
- Vírusok pl. HPV

3
 2023. 12. 28.

Fybrodisplasia ossificans progressiva

2-300 esetet dokumentáltak eddig. A
betegség jelei, hogy ha a beteget sérülés
éri, - és itt mélyebb sérülésről beszélünk,
ami akár izmot ér - akkor a sérülés
környékén kemény csontréteg alakulhat
ki. Az ilyen beteg már születésekor
deformált lapockákkal születik. A
kinövések nem eltávolíthatóak - a
szervezet egyszerűen visszanöveszti, még
több csonttal.

A progéria első tünetei már 12-24 hónapos korban

megjelennek: a korai öregedés jeleként kihullik a szőr
és a haj, elszarusodik, elvékonyodik a bőr. Az arc
területén az erek is áttetszenek, a beteg pedig
visszamarad a növekedésben. A szervezetben is
zajlik egy olyan korai öregedési folyamat, amely
elsősorban a szív- és érrendszert érinti: az
érintetteknél nagyon hamar jelentkeznek súlyos
érelmeszesedési tünetek, nagyon korán kialakulhat
náluk infarktus vagy stroke - főképp ez áll annak
hátterében, hogy a betegek általában nem élnek
tovább 13-14 évnél.

Egyéb spontán mutációk Halszag szindróma (trimetilaminúria)

A betegek hiába fürdenek, állandó halszaguk van. A
A porfíria hátterében a hem-képződés zavara áll. kór egy anyagcserezavar, a szervezet képtelen
A porfíriás betegeknél a porfirinek lebontani a bizonyos élelmiszerekben megtalálható
elővegyületeikkel együtt felhalmozódnak, vagy trimetilamin nevű vegyületet, annak megemelkedett
méreganyagként kiürülnek a szervezetből. Az koncentrációja okozza a lehelet, a verejték és a
akut típusú betegség komoly fájdalmakat okoz, vizelet elviselhetetlen halszagát.
rohamokkal, idegrendszeri összeomlással jár. A
nem akut betegeknél a bőr fényérzékeny, és
mindenféle sérülésre érzékenyebbé válik. A bőr
végül sötét színű, vékony és szőrtelen lesz, a
fogíny sorvadásnak indul, a beteg sápadt, a népi
orvoslásban ráadásul vérivással próbálták
csillapítani, így valószínűleg a porfíria a vámpír- Ektodaktília
legendák gyökere. – kétujjúság

A hypertrichosis (vérfarkasszindróma) egy olyan

genetikai mutáció, ami a szőr abnormális növekedését
eredményezi.

4
 2023. 12. 28.

b) Indukált mutációk

Az ötvenes évek végén jelent meg Nyugat-

Németországban Contergan néven, mint recept nélkül
kapható nyugtató. 1961-ben visszavonták, mivel
pl. Csernobil hatása súlyos fejlődési és idegrendszeri károsodást okozott.

III. A kromoszóma mekkora szakaszát érinti a mutáció

a) Génmutáció: 1 gént érint

- A DNS-megkettőződéskor másik nukleotid épül be

- albinizmus
- sarlósejtes vérszegénység
- vérzékenység
- fenilketonuria és más enzimhiányos betegségek

A genetikusan öröklődő enzimbetegségeket enzimopathiáknak nevezzük. Ezek mutációk

következtében kialakuló enzimműködési zavarok. Bizonyos génmutációk következtében
egyes enzimek nem megfelelően (vagy egyáltalán nem) működnek. Ezek általában súlyos
következményekkel járnak. Enzimopathia okozza a fenilketonúriát is.
Ismertebb enzimopathia még a golyvás kreténizmus, amely a pajzsmirigy tiroxin nevű
hormonjának enzimológiai okokra visszavezethető termelési zavarából ered. Az albinizmus
oka is hasonló, ebben az esetben a melanin bőrfesték nem termelődik. Enzimműködési
zavar a tejcukor-érzékenység és a búzaliszt-érzékenység is.
Az enzimopathiák általában recesszíven öröklődnek.

5
 2023. 12. 28.

A mutációk lehetnek pontmutációk. Ilyenkor

csak a DNS egy vagy néhány egymást követő
nukleotidját érinti a változás. A gének kódoló
részeit érintő pontmutációkat génmutációknak
is nevezik.
Pontmutáció azonban az aminosav-sorrendet
nem kódoló DNS-szakaszokban is előfordulhat.
Ha a nem kódoló szakaszokban bekövetkező
változás kódoló régiót vagy a génkifejeződést
szabályozó szakaszokat érint, akkor a mutáció
hatása megjelenhet a fenotípusban is, így
hathat rá a szelekció.
Ha a bekövetkező módosulás olyan szakaszt
érint, amely nem kapcsolatos a génkifejeződés
egyik lépésével sem, akkor a mutáció hatása
csendes marad, azaz az új változatra nem hat a
szelekció. A csendes mutációk emiatt jól
használhatók a törzsfejlődési összefüggések
vizsgálatában.

Mutációk típusai:
- Néma A néma mutációk nem változtatják meg az aminosav-
- Csendes szekvenciát. Általában a néma mutációk megváltoztatják
a triplett bázisok egyikét (kodonokat). Az egyetlen
- Tévesztéses
bázisváltozás ellenére az adott kodon által kódolt
- Lánchosszabbító aminosav változatlan marad. Ez a genetikai kód
- Értelmetlen degenerációja miatt lehetséges.

6
 2023. 12. 28.

Recesszíven öröklődő autoszomális génmutációk

Albinizmus

Az albinizmus lényege, hogy a szervezetben a

melanin termelődése csökken vagy teljesen
hiányzik. Az 1-es típusú albinizmus esetén a
tirozináz enzim hiánya miatt a tirozin aminosav
nem tud melaninná alakulni, emiatt a
pigmentáció is hiányos a bőrben, szőrzetben,
hajzatban, továbbá a szivárványhártyában,
aminek köszönhetően a szem színe a benne
futó hajszálerekben keringő vértől piros színű.

A felnőtt hemoglobint két alfa- és két béta-globin lánc építi

Sarlósejtes vérszegénység
fel. A sarlósejtes vérszegénységben szenvedő betegekben
a béta-globin 6. aminosavját (glutaminsav) kódoló DNS
néma szálán a GAG GTG-re változik, így a 6. aminosav valin
lesz. A nukleotidcsere tehát mindössze egyetlen bázist
érint. Ez a génmutáció magas oxigénkoncentráció esetén
nem okoz jelentős szerkezeti eltérést, ugyanakkor alacsony
oxigénkoncentráció mellett a mutáns béta-láncokat
tartalmazó hemoglobinmolekulák polimerizálódnak, és
kicsapódnak a vörösvérsejt citoplazmájában. A kialakuló
szálak megváltoztatják a sejtek alakját, amelyek így fánk
alak helyett sarlóra emlékeztető, íves alakot vesznek fel.
Mivel nem csupán a sejtek alakja, hanem rugalmassága is
elvész, ezért a beteg emberekben előfordulhat, hogy az
abnormális vörösvérsejtek megakadnak a kapillárisokban,
és eltömik azokat. A sarlósejtes vérszegénységben
szenvedő emberekben az oxigénszállítás is kevésbé
hatékony, és vérrög-képződéssel járó állapotok (embólia,
trombózis, agyvérzés, retina eredetű vakság) is gyakrabban
fordulnak elő körükben. A sarlósejtes anémia rendkívül
súlyos betegség, homozigóta esetben korai elhalálozást
okoz.
A heterozigóták esetében a hemoglobin molekulák egy
része normális, így az összecsapódási hajlam is kisebb.
Náluk csak oxigénhiány miatt jelentkezhetnek a tünetek,
pl. magas hegyi tartózkodás, vagy erősebb fizikai terhelés
esetén.

7
 2023. 12. 28.

Fenilketonuria (PKU)
A fenilketonúria egy genetikai eredetű anyagcserezavar, amit a
fenilalanin-hidroxiláz enzim előállításáért felelős gén mutációja
okoz. A betegség esetén az esszenciális fenilalanin aminosav
lebontása nem megfelelő a szervezetben, ami idegrendszeri
károsodásokhoz és egyéb súlyos tünetekhez vezet. Időben
elkezdett fenilalanin szegény diéta a tünetek kialakulását
megakadályozza.
Magyarországon 1975 óta kötelezően elvégzik az újszülöttek
szűrését (Guthrie - teszt). Pozitív teszt esetén azonnal
megkezdődik a speciális táplálás, melynek következtében a
tünetek és szövődmények nem alakulnak ki.
A diéta lényege a legalább kamaszkorig tartó fenilalanin-mentes
táplálkozás.
Mivel minden fehérjét tartalmazó élelmiszer tartalmaz
fenilalanint is, a fenilketonúriásnak tilos húst, húsféléket, halat,
tejtermékeket (túró, sajt, tej), gabonából készült termékeket,
hüvelyeseket (szárazbab, borsó), tojást, szóját, stb. enni. Miután
a fehérjék nélkülözhetetlen tápanyagok, a fenilketonúriások
fenilalanin-mentes fehérjét tartalmazó tápszereket fogyasztanak.
A tápszeren kívül korlátlanul csak egyes gyümölcsöket,
zöldségeket, cukrot, és speciális fenilalanin-szegény diétás
termékeket (diétás kenyér, sütemény, tészta, tojáspótló por)
ehetnek, illetve italokat (víz, nem "Light" üdítőitalok,
gyümölcslevek, kávé, alkohol) ihatnak.

A cisztás fibrózist a CFTR gén mutációja okozza, a gén egy fehérjét kódol, aminek a légúti
és az emésztőrendszeri nyák megfelelő viszkozitásának kialakításában van szerepe.
Mutációja esetén a nyák sűrű lesz, ami többek között helyi fertőzésre való hajlamot, a
hasnyálmirigy elégtelen működését, a légzőrendszer krónikus gyulladását okozza.
A CF a külső elválasztású mirigyek kóros váladéktermelésével járó, örökletes betegsége,
mely az érintett szervek (tüdő, orr- és melléküregei, hasnyálmirigy, máj,
emésztőrendszer, izzadságmirigyek és nemi szervek) jellegzetes másodlagos
károsodásához vezet. Főként súlyos légúti és emésztőszervi szövődményeket okoz.

8
 2023. 12. 28.

Dominánsan öröklődő autoszomális génmutációk

Az achondroplasia a törpenövés egyik leggyakoribb fajtája. A betegség örökletes,

egyetlen gén hibája okozza. Az érintett személyek heterozigóták, a homozigóta
újszülöttek többsége légzési elégtelenség következtében korán meghal. Ha két
átlagos termetű szülőnek születik achondroplasiás gyermeke, ennek az az oka,
hogy valamelyik szülő ivarsejtjében mutáció következett be. A mutáció oka
ismeretlen.
A rendellenesség főbb jellemzői:
Megrövidült végtagok.
Nagy fej kiemelkedő homlokkal és lapos orrnyereggel.
Rendezetlen fogsor.
Görbe lábszár.
Normál intelligencia.

A férfiak egyedfejlődése a női programot követi egészen addig, amíg az Y kromoszóma egyetlen génje el
nem téríti ettől. Ez a gén az SRY (sex determining region Y), mely a TDF (testis determining factor;)
transzkripciós faktort – szabályozó fehérjét - kódolja (az RNS-szintézist befolyásoló szabályozó
fehérjéket általánosan transzkripciós faktoroknak (TF) nevezzük). A TDF dönti el, hogy az embrió sejtjei
a herében előforduló Sertolli sejtekké, vagy a petefészekben előforduló tüszősejtekké differenciálódnak.
A TDF bekapcsolása egy láncreakciót indít el, melynek egyik legfontosabb lépése a tesztoszteron
termelődés aktivációja. A tesztoszteron két hullámban fejti ki a hatását, a fogantatás utáni 8. héten, és a
serdülőkorban.
A nőnemű és a hímnemű magzatok fejlődése körülbelül a hetedik hétig teljesen azonos. Ezután a
hímnemű magzatokban az Y-kromoszómán található egyik gén hatására olyan fehérje jön létre, ami
elindítja a herék fejlődését, melyek már magzati életkorban elkezdik a férfi nemi hormont termelni. A
férfi nemi szervek a magzati here által termelt férfi nemi hormon hatására alakulnak ki. A tesztoszteron
hatás eredménye a férfiak elsődleges és másodlagos nemi jellegeinek kialakulása.
Az SRY gén mutációja női fenotípust eredményez, azonban a nemi jellegek azonban nem tökéletesek, s
az érintett egyén terméketlen (Swyer szindróma). Ez a betegség arra utal, hogy a nemi jellegek
tökéletes kialakulásához egyéb faktorok is szükségesek. Az ún. XX férfi szindróma esetén az SRY gén
áthelyeződik egy testi kromoszómára, s annak ellenére, hogy az érintett személy XX genotípusú, a
fenotípusa férfi lesz (de terméketlen).
Forrás: Boldogkői Zsolt

9
 2023. 12. 28.

b) Kromoszóma-mutációk: a kromoszóma nagyobb szakaszát érinti, vagy

a kromoszómák számát

1. Struktúrmutációk: a kromoszómák szerkezetét érintik

1. KIESÉS (DELÉCIÓ) = egy kromoszóma-szakasz kiesése (eltűnése)

A kromoszóma egy része elveszett vagy kitörlődött. A deléció bármelyik

kromoszómát és a kromoszóma bármelyik szakaszát érintheti, valamint
bármilyen nagyságú lehet. Amennyiben az elvesztett genetikai anyag (gének)
a szervezet számára fontos információt tartalmazott, az érintett egyénnél
tanulási nehézség, fejlődésbeli elmaradás és testi problémák léphetnek fel. A
rendellenesség súlyossága attól függ, hogy a kromoszóma mekkora része
törlődött és hogy a kitörlődött szakasz hol helyezkedik el a kromoszómán.

Rákos sejtekben gyakran találunk deléciós kromoszómákat

10
 2023. 12. 28.

Cri du chat-szindróma ("macskanyávogás„)

A szindróma külső jelei újszülötteknél a viszonylag kis születési súly, a hosszúkás,
átlagosnál kisebb fej, kerek (holdvilág) arc, széles orrgyök, mélyen ülő fülek, magas,
jellegzetes síráshang (macskanyávogáshoz hasonló - ez a korai gyermekkorra
megszűnik), egymástól távol ülő szemek, fejletlen állcsont és petyhüdtnek tűnő izomzat.

További jellemzői, hogy az érintettek légzése akadályozott, a kilégzés hosszabb,

nehézséget jelenthet számukra a szívás, a rágás és a nyelés, de jelentkezhetnek
emésztési és látásai problémák is. A fogazat szabálytalan, a gyerekek később tanulnak
meg beszélni, értelmileg visszamaradnak. Gyakori diagnózis a gerincferdülés és a
lúdtalp, de számolni kell koordinációs zavarokkal és szívproblémákkal is. Az élethossz
nagyban függ a kísérő betegségektől, rendellenességektől.

A macskasírás szindróma estében az 5. kromoszóma rövid (p) karjának vége hiányzik.

Williams szindróma: az elasztin génjét érintő mikrodeléció

• Jellegzetes manószerű arc

• Szív és érrendszeri problémák
• Hiperkalcémia
• Alacsony születési súly
• Lassú súlygyarapodás
• Túlzóan barátságos személyiség
• Késleltetett fejlődés
• Tanulási nehézségek
• Figyelem- és koncentrációhiány

11
 2023. 12. 28.

2. KETTŐZŐDÉS (DUPLIKÁCIÓ): egy kromoszóma-szakasz

megkettőződése / többszöröződése

A kromoszóma egy része megkettőződött, és így túl sok genetikai anyagot

tartalmaz a kromoszóma. A járulékos kromoszóma anyag miatt szervezetünknek
túl sok információt kell feldolgoznia, és ez tanulási nehézséghez, fejlődésbeli
elmaradáshoz és testi rendellenességhez vezethet az érintett egyénben.

Huntington-szindróma: a CAG triplet ismétlődése

A Huntington-szindróma egy gyors lefolyású,

idegrendszeri megbetegedés, mely az agyban
található bizonyos idegsejtek elhalásával jár. Ennek
következtében a beteg akaratlan mozgásokat,
érzelmi kitöréseket és szellemi leépülést tapasztal.
Dominánsan öröklődik.

12
 2023. 12. 28.

3. ÁTFORDULÁS (INVERZIÓ): egy kromoszóma-szakasz 180 °-os átfordulása

a kromoszómán belül
A kromoszóma egy része megfordult, és így a gének sorrendje azon a szakaszon
részben fordított. Az esetek többségében ez nem okoz semmilyen testi problémát
a hordozó egyénnek.

A jelenlegi ismereteink szerint az inverzióknak is szerepe lehetett az emberi

kromoszomális evolúcióban, mivel néhány humán kromoszóma szerkezete
levezethető az emberszabású és a keskenyorrú majmok kromoszómáiból.

Az emberi populáció kb. 2%-ában található inverzió. A heterozigóták általában

nem mutatnak fenotípust, de duplikációs-deléciós kromoszómákat produkálnak,
melyek megtermékenyítés után a magzat halálát - spontán abortuszt - okoznak.

4. ÁTHELYEZŐDÉS (TRANSZLOKÁCIÓ): két nem homológ

kromoszóma között egy szakasz áthelyeződése

A) Egyirányú transzlokáció

A transzlokációk kialakulásához egynél több, általában 2 vagy 3 törés kell. A letört

rész/ek áthelyeződnek egy másik kromoszómára.
Pl. Philadelphia-kromoszóma: leukémia alakul ki

13
 2023. 12. 28.

B) Kétirányú transzlokáció

Pl. a Down-szindróma
egy típusa (nem függ az
anya életkorától)

Humán rákos sejtekben

gyakran fordulnak elő
transzlokációk.

b) Kromoszóma-mutációk: a kromoszóma nagyobb szakaszát érinti, vagy

a kromoszómák számát

2. Számbeli mutációk: a kromoszómák számát érintik

A) A teljes kromoszóma-szerelvény többszöröződik: POLIPLOIDIA

n → 2n → 3n → 4n → 5n → 6n…

- állatok: ritka, pl: laposférgek, piócák

- növények: gyakori, pl: moszatok, harasztok, ZT lágyszárúak

- jobb tulajdonságok: szárazságtűrők, sótűrők, hidegtűrők stb.

- ugyanazt a gént többszörösen tartalmazzák → az egyik gén szabadon
mutálódhat
- növénynemesítés kihasználja – pl. nagyobb terméshozam
- 3n-es fajták: nem tudnak meiózissal ivarsejteket képezni → nem tudnak
magot létrehozni → mag nélküli fajták
pl. dinnye, mazsolaszőlő, ananász, banán: 3n

14
 2023. 12. 28.

A legtöbb élőlényben a sejttérfogat a sejtmagtérfogatának, vagyis a

genomméretének függvénye. Tehát a poliploidok általában nagyobb
sejttérfogattal és sokszor nagyobb testmérettel is rendelkeznek. A
növénynemesítők így állítanak elő nagyobb virágú vagy gyümölcsű növényeket.
Ez a helyzet a legtöbb termesztett növény esetében is.

15
 2023. 12. 28.

poliploidok
előállítása
4n-es liliom-hibrid

mag nélküli
gyümölcsök

M. acuminata

M. balbisiana

hibrid banán

16

B) Egyetlen kromoszóma-típusból van több, vagy kevesebb: ANEUPLOIDIA
a) Nemi kromoszómáknál
• Turner-szindróma: X0
• Klinefelter-szindróma XXY
• Szuperférfi XYY
• Szupernő XXX
b) Testi kromoszómáknál
• Down- szindróma
• Edwards-szindróma
Turner szindróma
22 pár normál testi kromoszóma
+ 1 db ivari X kromoszóma
2023. 12. 28.
• Ezeknél a kisbabáknál a kéz- és lábháton ödéma
látható születés után, és a tarkótájon laza
bőrredő van.
• A nyakon két oldalt bőrredő látható.
• A haj a tarkón mélyre terjed, a mellkas pajzs
alakú, a mellbimbók távol vannak egymástól.
• Gyakori az x-láb és sokszor társul a betegség
veleszületett szívhibával is.
• A betegek harmadában vesefejlődési
rendellenesség is jelen van.
• A gyermek kisebb és általában vékonyabb is a
kortársainál. A különbség a kor előrehaladtával
egyre csak fokozódik, majd a nemi érés idején,
amikor a többi gyerek hirtelen nagyon megnő ez
kifejezetté válik.
• A Turner szindrómás leány nemi érése nagyon
lassú, vagy el is maradhat. Ez azért van, mert a
petefészkek helyén petesejteket nem tartalmazó
kötőszövetes csíkok vannak. A kezdeti magzati
életben még vannak petesejtek, de mire a
gyermek kétéves lesz, ezek teljesen elpusztulnak.
17
 2023. 12. 28.

1/2,500 az újszülött lányok között

Klinefelter szindróma
22 pár normál testi kromoszóma + 3 db ivari kromoszóma (XXY)

1 az 500-1,000 újszülött fiú közül

18
 2023. 12. 28.

„Szuperférfi” XYY szindróma

22 pár normál testi kromoszóma +
3 db ivari kromoszóma (XYY) testvérek
bal: XY
jobb: XYY

1 az 1,000 újszülött fiú közül

„Szupernő” XXX szindróma

22 pár normál testi kromoszóma + 3 db
ivari kromoszóma (XXX)

„Cam is 25 months old and does not walk or talk. She has no
visible abnormalities or significant mental delays.
We noticed that she was having developmental delays at about
5 months.”

Előfordulási gyakoriság 1 az 1,000-hez

19
 2023. 12. 28.

Edwards szindróma
Az Edwards-szindróma olyan ritka
kromoszómarendellenesség, amelynél a 18-as
kromoszómából vagy egyes darabjaiból van
jelen pluszpéldány a sejtekben. Mozaikosság
esetén a számfeletti kromoszóma vagy annak
töredéke a sejteknek és szerveknek csak egy
részében van jelen. A magzat normális
fejlődését a feleslegben jelenlévő DNS zavarja
meg, emiatt alakulnak ki azok a
rendellenességek, amelyek rendszerint nem
összeegyeztethetőek az élettel. Az érintett
magzatok túlnyomó többsége már a méhben
elhal. A megszületett babák életesélyeit a
súlyos szervi problémák nagyban rontják,
helyzetüket mentális retardáció és szellemi
fogyatékosság is nehezíti.
Az Edwards-kór nem túl gyakori, 4-5 ezer
újszülöttből egyet érint.
Előfordulási gyakoriság: 1/5,000

20
 2023. 12. 28.

Patau szindróma
A 13-as kromoszóma egyes darabjai, vagy maga a
teljes kromoszóma is eggyel több példányban van
jelen a szervezet sejtjeiben. A magzat normális
fejlődését a felesleges DNS zavarja meg, emiatt
alakulnak ki olyan eltérések, amelyek az élettel
rendszerint összeegyeztethetetlenek.
Az orvosok rendszerint már a 12. hetes genetikai
ultrahang-vizsgálaton felfedezik a Patau-kór jeleit.
A magzatok koponyaeltérése, arceltérése
jellegzetes (a szemek a szokottnál közelebb
helyezkednek el, egyes esetekben pedig akár össze
is érhetnek, a fülek is lejjebb helyezkednek el),
gyakori körükben a szájpadhasadék, a nyúlszáj és a
farkastorok, a szív és végtag-érintettség, látszanak
eltérések az agyállományban is. Kialakulhatnak
pluszujjak vagy -lábujjak is, de az ujjak vagy
lábujjak össze is nőhetnek egymással.
A magzatok 99 százaléka elhal a méhen belül,
születés csak elvétve történik, de csecsemőkorban Előfordulási gyakoriság: 1/10,000
elhalnak a betegek.

Down szindróma

A 21. testi kromoszómából 3 db van

21
 2023. 12. 28.

A legáltalánosabb tünetek a következők:

Általános izomtónus csökkenés, a száj gyakorta
nyitva van, a nyelv kilóghat. Az ízületek nagyon
lazák, a testmagasság alacsony.
A felnőttekben gyakori az elhízás. A nyak a
szokásosnál rövidebb. A szemrések ferdék
("mongoloid szemrés"), gyakori a belső
szemzugban elhelyezkedő bőrredő. Fénytörési
rendellenességek - főként rövidlátás -,
kancsalság, felnőttkori szürkehályog fordulhat
elő. Gyakorta csökevényesek, rendellenes
elhelyezkedésűek a fogak. A kéztőcsontok és
ujjak rövidek. Gyakori a tenyér teljes
szélességén végigfutó, úgynevezett négyujjas
barázda. A lábak öregujja és a második lábujj
között feltűnően széles rés látható. Szívfejlődési
rendellenességek az esetek 40-60%-ában
fordulnak elő. Nőknél olykor előfordul
fogamzás, férfiaknál általános a meddőség. A
központi idegrendszerre jellemző a változó
súlyosságú értelmi fogyatékosság.

Az anya életkora és a Down-szindróma gyakorisága

Szűrésére az első átfogó vizsgálatot a terhesség első trimeszterében, a 11. és 14. hét
között végzik. Ez egy kombinált teszt, amely az ultrahangos és a vérvizsgálatot is
magában foglalja.
A kombinált teszt eredményeinek kielemzését követően az orvosok kiszámolják a
rendellenesség kialakulásának kockázatát, és a kapott eredmény alapján alacsony, vagy
magas kockázati csoportba sorolják a kismamát. Utóbbi esetben további vizsgálatot
írnak elő, a kismama pedig a terhesség 24. hetéig dönthetnek a magzat sorsáról.

22
 2023. 12. 28.

Kimutatása
1. Az anyai vérből a magzat által termelt két fehérje (PAPP-A és a free- ß-
hCG) koncentrációjának meghatározásával már 85%-os valószínűséggel
lehet a Down kóros magzatokat kiszűrni. Ezt a vizsgálatot hívjuk kombinált
tesztnek.

2. Amniocentézis: a magzatvízből vesznek mintát (tartalmaz magzati sejteket)

3. A tarkótáji vizenyő vizsgálata 4. Az orrcsont jelenlétének vizsgálata

Down-szindróma esetén (néhány további
genetikai és szívrendellenességgel együtt)
gyakran a normálisnál jóval több folyadék
halmozódik fel a magzat tarkótáji
területein, így tarkótáji ödéma alakul ki,
ami magas értéket ad. A tarkótáji képlet
vastagságát általában 3 milliméterig
tartják normálisnak.
Az kockázatbecslésnél nem önmagában
vizsgálják a nyaki redő méretét, hanem a
magzat méreteihez viszonyítva elemzik.
A Down-kóros magzatoknál többnyire csak
később kezd el kifejlődni az orrcsont, ezért a
terhesség első harmadában általában még
hiányzik. Az első trimeszteri vizsgálat során
az orrcsont jelenlétét határozzák meg, a
méretének csak később, a második
trimeszteri szűrésben van jelentősége.

23
 2023. 12. 28.

Magzati diagnosztika
A magzati ultrahang diagnosztika során a legfontosabb vizsgálóeljárást a kétdimenziós,
síkban felvett képek jelentik. Ennek oka, hogy a síkban felvett képek a legalkalmasabbak
rá, hogy a szakember megbízhatóan kizárja a magzatnál esetlegesen jelenlévő fejlődési
rendellenességek nagy részét.
Az első genetikai ultrahangvizsgálatot többnyire a 11. és 14. terhességi hét között végzik
el, már ekkor jól vizsgálható mind a négy végtag, megszámolhatóak az ujjak, látható a
négyüregű szív, a gyomor, a vesék, és látszik a magzat gerincvonala is. A magzati
ultrahang diagnosztikára az alábbi időszakokat szokták javasolni:
6-8. hét: megállapítjuk a terhességet, és kizárjuk a méhen kívüli terhesség lehetőségét
11-13. hét: megállapítjuk a terhességi kort, és sor kerül az első genetikai szűrésre is
18-20. hét: a második genetikai ultrahangos vizsgálat
30. és 39. hét: általános ultrahangvizsgálat

Magzati szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok a várandósság alatt

A magzat állapotának megítélésére biokémiai és biofizikai vizsgálatok végezhetőek.
•A magzati szívműködés műszeres vizsgálata : mozgó felszínről (itt: a szív faláról)
visszaverődő hanghullám frekvenciája nő, ha a felszín a hangforrás felé közeledik, és
csökken, ha távolodik tőle. Ezen az elven működik a szívműködés vizsgálatára alkalmas ún.
magzati Doppler-készülék. a műszer vizsgálófeje ultrahangot bocsát ki, ami a szív felszínéről
visszaverődik.
•Ultrahang vizsgálat a magzat méhen belüli állapotának megítélésére
•Amnioscopia : Hideg fénnyel megvilágítják a magzatburkot, vizsgálva a magzatvíz színét.
Ha tiszta, akkor negatív a vizsgálati lelet. Ha zöld, vagy kevesebb lett, a szülés indítása
indokolt. A zöld elszíneződést mekonium okozza, hypoxia->gastrointestinalis rendszer
vérellátása csökken, bélperisztaltika fokozódik->babakaki.
•Magzatmozgások számolása: krónikus hypoxia esetén számuk csökken.
•Biokémiai vizsgálatok: szérum-hPL, szérum szabadösztriol, vizelet össz-ösztrogén,
magzatvíz biokémniai és citológiai vizsgálata
•Amniocentézis: Anya hasfalán át vékony tűvel, UH vezérlés mellett történő magzatvíz-
mintavétel, amelyet a magzat genetikai betegségének kimutatása, kizárása céljából a
terhesség 14-18. hetében végeznek. A magzatvízsejtekből mol. genetikai, citogenetikai
vizsgálatok végezhetők.
https://babamamakonzultacio.hu/varandossag/magzati-
szuro-es-diagnosztikai-eljarasok-varandossag-alatt-
osszefoglalo-cikk

24
 2023. 12. 28.

Daganatok

• Mutagén: mutációt okoz

• Karcinogén: rákot okoz
• Teratogén : fejlődési rendellenességet okoz

25
 2023. 12. 28.

Daganatképződésben szereplő gének:

• Onkogének
• Tumorszupresszor gének

I. Növekedési faktorok …
II. NF receptorok …
III. Jelátvivő fehérjék …
IV. Transzkripciós faktorok …
V. Apoptózis fehérjék …
VI. Sejtciklus szabályozásban részt vevő fehérjék …
VII. DNS javításban szereplő fehérjék… génjei

A rákbetegségek sejtbiológiai alapjai

Alapvető fontosságú, hogy a sejtciklus egyes fázisai a megfelelő sorrendben következzenek,
és a sejt csak akkor tudjon átlépni egy következőbe, ha az előzőt tökéletesen befejezte.
Ellenkező esetben a kromoszómák eloszlásában zavarok léphetnek fel. Egész kromoszómák
vagy kromoszómarészletek veszhetnek el, vagy egyenlőtlenül oszlanak el a két utódsejt
között. Éppen ezért a sejtekben olyan ellenőrző mechanizmusok fejlődtek ki, amelyek
meghatározott ellenőrző pontokon leállítják a sejtciklust addig, amíg az előző fázis
eseményei tökéletesen be nem fejeződtek. Ez lehetőséget teremt a hibák kijavítására, még
mielőtt a DNS-állomány megkettőződne. Ilyenkor jutnak szerephez az ún. daganatelnyomó
fehérjék, amelyek vagy nyugalmi állapotba viszik a sejtet – ahol megtörténik a DNS
kijavítása –, vagy súlyos sérülés esetén programozott sejthalálra késztetik a sejtet.

A daganatok kialakulásában az ún. onkogének játszanak alapvető szerepet. Az onkogének

olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást, a
normális sejtciklust szabályozzák (normális alakjukban e géneket protoonkogéneknek
nevezik). A protoonkogének többek között rákkeltő (karcinogén) anyagok hatására
alakulhatnak át sejten belüli (celluláris) onkogénné. A mai elméletek szerint több ilyen
változás szükséges egy kóros sejtszaporulat, azaz a rákos daganat kialakulásához.

A hibajavító fehérjéket kódoló géneket mutátor géneknek is nevezik. Ugyanis ha ezekben

mutáció következik be, a DNS-hibák javítása szenved kárt, így egyre több hiba halmozódik
fel a DNS-ben.

26
 2023. 12. 28.

Amint a daganat növekszik, megkezdi saját vérellátásának kiépítését. A tumorsejtek

elveszik a táplálékot az egészséges sejtek elől, a beteg gyengül, és fogyásnak indul.

A daganat az esetek egy részében lehet jóindulatú (benignus). Bár ez is kontrollálhatatlanul

növekedik, általában nem tör be a környező szövetekbe, és nem pusztítja el őket. A
jóindulatú daganatokat ugyanis egy hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől,
és általában lassan növekednek. Rendszerint eltávolíthatók, és legtöbbször nem újulnak ki.
A belőlük származó sejtek nem szóródnak szét a szervezetben, és ami legfontosabb, a
jóindulatú daganatok általában nem veszélyeztetik az életet.

A rosszindulatú (malignus) vagy rákos daganatoknál már nem ez a helyzet. Ezeket szinte
soha nem borítja határoló hártya, és rendszerint gyorsan növekednek, betörve a környező
szövetekbe (orvosi kifejezéssel ezt beszűrődésnek, infiltrációnak nevezik).

A rosszindulatú tumorokat két alapvető csoportba sorolják aszerint, hogy milyen szövetből
indulnak ki. Az ún. karcinómák hámszövetben fejlődnek ki. A bőrön kívül ide tartoznak a
szervek belső falát burkoló sejtrétegek is, például a bélcső üregének hámborítása. A másik
nagy típust az ún. szarkómák képviselik, amelyek kötőszövetekből indulnak ki. Az egyes
ráktípusokat a megtámadott szerv alapján is elnevezték (például emlő-, tüdő-, gyomorrák
stb.).

Bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely

daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is: daganatelnyomó
(tumorszupresszor) gének. Az első tumorszupresszor gént 1970-ben találták meg, s azóta
több mint egy tucatot fedeztek fel. Közülük talán legismertebb a p53 jelzésű, amely a
genetikai állomány, vagyis a DNS-molekulák épségének megőrzésében játszik
kulcsszerepet. A p53 "élet és halál ura" a sejtben: ha úgy dönt, hogy a sejtek genetikai
állománya egy elfogadható és már nem kijavítható szintnél komolyabban megsérült, akkor
a sejtet öngyilkosságba kergeti. A szervezet így előzi meg olyan káros mutációk
felhalmozódását, amelyek tumorsejtek képződéséhez vezetnének.
A p53 olyan gén, amely más gének működését serkenti. Ha a genetikai anyagot (DNS-
állományt) károsodás éri - például valamilyen roncsoló vegyi anyag, sugárzás, vagy éppen
hibás másolás hatására -, akkor a sejtmagban megnő a p53-fehérje mennyisége. Ez két utat
nyithat a sejt számára a vészhelyzetből való kitörésre. A p53 más gének aktiválásán
keresztül vagy nyugalmi állapotba viszi a sejtet, ahol megtörténik a DNS kijavítása, vagy -
súlyos sérülés esetén - öngyilkosságra készteti.
Az emberi daganatos sejtek több mint felében a p53-fehérje nem működik megfelelően.

27
 2023. 12. 28.

Minden élőlény számára létfontosságú a mérgező (toxikus) és testidegen anyagok semlegesítése,

átalakítása. Ezekben a folyamatokban töltenek be kulcsfontosságú szerepet a citokróm P450
enzimek (P450). A P450 enzimeknek emellett számos endogén szubsztrátjai is ismertek, így fontos
szerepet játszanak a szervezet felépítő folyamataiban is: szteroid-hormonok, epesavak, melatonin,
telítetlen zsírsav-szintézis katalízisében. Állati szervezetekben a P450 enzimek legnagyobb
mennyiségben a máj sejtjeiben fordulnak elő, de megtalálhatóak egyéb szervekben (tüdő, agy,
vékonybél), szövetekben és például az erek endothel sejtjeiben is.
Az élő szervezetbe jelentős mennyiségű, változatos kémiai szerkezetű vegyület kerül minden nap.
Az egyed életben maradása, s a faj fenntartása szempontjából létfontosságú a xenobiotikumok
lebontása és a szervezetből való minél gyorsabb kiürítése. Minden egyes élőlényben kifejlődött
olyan biokémiai rendszer, amely védelmet jelenthet a szervezetbe kerülő káros anyagokkal
szemben. A biotranszformáció során a xenobiotikumok többnyire inaktiválódnak és rendszerint
poláros(abb)á, könnyebben kiüríthetővé válnak. A P450 enzimeknek központi szerepük van a
xenobiotikumok oxidatív lebontásában.
A biotranszformáció folyamatainak elsődleges helyszíne a máj, pontosabban annak parenchima-
sejtjei. Az átalakított xenobiotikumok általában inaktiválódnak, elveszítik biológiai hatásukat. A
biotranszformáció azonban nem mindig a méregtelenítést eredményezi (farmakológiailag inaktív
metabolitok képződése), reaktív intermedierek, szabad oxigén gyökök is keletkezhetnek, melyek
más makromolekulákkal kapcsolatba lépve adduktokat képeznek és DNS-károsodást, citotoxikus,
karcinogén, mutagén folyamatokat indíthatnak el.
A prekarcinogének aktiválásában, illetve a karcinogén és mutagén folyamatokban a P450
enzimeknek ugyancsak jelentős szerepe van.

Köszönöm a figyelmet!

A DNS-től az evolúcióig - csak egyszerűen

https://www.youtube.com/watch?v=o5evrlYzg3k&list=PLDSqDaWRP13AeqvL1T6HkNwCY0YJ-
vWIq&index=2

28