A csecsemő táplálása

A csecsemő energiaszükséglete 80-120kcal/ttkg/nap, folyadékigénye 120-150 ml/ttkg/nap.

A napi bevitt energia megoszlása:

8-10%-a fehérje (2-2,2g/ttkg)

40-50%-a szénhidrát (11-13 g/ttkg)

40-50%-a zsír (4-5 g/ttkg), melyből 3% esszenciális zsírsav, amit kívülről kell bevinni a
szervezetbe, mert előállítani nem képes.

A csecsemő legideálisabb tápláléka az anyatej, mert mindazt a tápanyagot tartalmazza, ami az

optimális fejlődéshez nélkülözhetetlen. Csökkenti a vashiányos vérszegénység kialakulását, és
véd az esetleges bél-légúti-húgyuti fertőzésektől, illetve ha mégis valamilyen fertőzés kialakul,
az enyhébb lefolyású. Nem utolsó sorban pedig a legszorosabb érzelmi kielégülést jelenti a baba
és a mama számára egyaránt.

4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes táplálás szükséges, illetve ha ez valamilyen okból nem
lehetséges, anyatejpótló tápszer kell a babának.

Az anyatej fedezi a baba minden szükségletét, külön teáztatás, vagy forralt víz itatása nem
szükséges, csak lázas, hasmenéses, hányásos állapotokban. A tápszerrel táplált csecsemők
esetében lehetséges, hogy szomjas a baba, ilyenkor szükségessé válhat a csecsemő itatása a
tápszer mellett.

Ha a baba szopik, elegendő, ha 6 hónapos korkörül kezdjük a leválasztást, ha tápszerrel táplált,

akkor már 4 hónapos kortól elkezdhetjük a hozzátáplálást.

Az új ételek bevezetése fokozatosan történjen.

4-6 hónaposan - Kóstolgatás: 1. nap 5-6 kk pűré, 2. nap 10-12 kk pűré, 3. nap 10-20 ml pűré. 4.
naptól ugyanígy, de új gyümölcs vagy zöldségpűrével.

Kiváltás: a már bevezetett pürékből változatosan, minden nap ugyanazon (délelőtti, vagy a déli)
étkezés előtt emelkedő mennyiséget adunk.

Egyszerre csak egyfajta ételt vezetünk be, adjuk 2-3 napig, és ha nem jelentkezik bőr, légúti,
vagy bélrendszeri tünet (puffadás, hasmenés, vagy székrekedés), akkor lehet másikkal
próbálkozni. Az elején ne keverjük az ételeket, csak egyfajtát adjunk.

6 hónapos kortól kezdjük a zöldségpüré bevezetését. SOSE HASZNÁLJUNK PRIMŐR

ZÖLDSÉGEKET (új sárgarépa, új fehérrépa, újkrumpli…) a MAGAS NITRÁTTARTALMUK
MIATT!!!
 A csecsemőkor végéig minden főzeléket burgonyával sűrítünk. Ne sózzunk, ne használjunk
erőteljes fűszereket, 8 hónapos kor körül azonban zöldfűszereket (petrezselyem, kapor,
majoranna), őrölt köményt, 10 hónapos kortól csemege pirospaprikát, póréhagymát, babérlevelet,
kevés fokhagymát, citromlevet már használhatunk.

A főzelékek bevezetése után szükség lesz fehérje kiegészítésre. Ezt elsősorban csirke,
pulykamell és máj formájában viszünk be a szervezetbe, megfőzve, a főzelékhez turmixolva. 8
hónapos kortól adhatunk már fehérhúsú halat, bárány, borjú, vagy sovány marhahúst is.

8-9 hónapos korban már kaphat keményre főzött tojássárgáját (először csak 1/3-ot, majd
többet), sajtot, túrót, joghurtot, kefirt. ebben a korban a csecsemő felügyelet mellett már
kaphat puhára főtt zöldségdarabokat, puha gyümölcsdarabokat, illetve a főzelékét ne teljesen
pépesítsük, hanem hagyjunk benne kis, puha darabokat (2/3-át pépesítsük, 1/3-át csak villával
nyomjuk össze).

10 hónapos kortól bevezethetjük a csecsemő étrendjébe a rizst és a tojás nélküli (durum)

tésztát is.

1 éves kor után adhatunk neki déligyümölcsöt (narancs, grappefruit, mandarin), keményre főtt
tojásfehérjét, tejfölt és tehén, illetve kecsketejet, illetve elkezdhetjük a főzelékek habarását
(pl. kukoricaliszttel).

A főzelék bevezetését követően dl-ént 1 kávéskanál oliva olajat adhatunk a főzelékhez.

Olajos magvakat, mézet, apró magvas (málna, szeder, eper, ribizli, egres, füge) gyümölcsöket
csak két éves kor után adunk a fulladás illetve az allergia kialakulásának nagyobb kockázata
miatt.

Az elválasztás fontos szabályai közé tartozik az is, hogy nem szabad mindenáron erőltetni az új
táplálék bevezetését. Ha a csecsemő nem akarja, pár nap múlva újra próbálkozzunk, különben
étvágytalanná válhat. Lázas, beteg csecsemőnél nem kezdünk hozzátáplálást.

Lényeg a fokozatosság, és az új ételek közötti pár nap eltérés, hogy tudjuk ha, valamilyen tünet
jelentkezik, melyik az, ami okozta.

anyatej vagy gyümölcsök zöldségek tejtermék cereália hús

tápszer
0-4 kizárólag AT
hónap vagy AT pótló
tápszer
4-5-6 AT vagy alma, körte (ne Sárgarépa, Sinemil
hónap tápszer igény legyen „köves”, sütőtök, vagy Sinlac
szerint általában a burgonya tejmentes
vilmoskörte a jó), batáta tejpép,
barack, rizspép
 meggyhús,
szilvahús
6-7-8 AT vagy banán, szőlő leve, burgonya, natúr babakeksz, csirke,
hónap tápszer igény szilvahús, batáta, joghurt, 7 kölespehely pulykamell,
szerint sárgabarack héja sárgarépa, hótól búzdara combfilé,
nélkül, avokadó, paradicsom és reszelt sajt vízben illetve máj
mangó, papaja zöldborsó (héj (trapista, megfőzve heti 1-szer
nélkül, mozarella) (gyümölcshöz
passzírozva), ), búza, rozs,
sütőtök, árpa lisztje
cukkini, cékla, zöldfűszerek
spenót, tök,
zöldbab,
brokkoli,
zöldfűszerek
8-9 AT vagy natúr joghurttal karalábé, joghurt, babapiskóta, borjú,
hónap tápszer igény keverve kelkáposzta, kefír, sajt, kifli, zsemle, bárány,
szerint mehetnek a karfiol, sóska, túró kenyér fehérhúsú
gyümölcsök spárga, belseje hal, sovány
marhahús és
tojássárgája
10-12 AT vagy túrókrémbe fehérrépa, durumtészta
hónap tápszer igény keverve sárgaborsó, rizs
szerint finomfőzelék
AT vagy déligyümölcsök, lencse, tehéntej, kenyér, tojásfehérje
tápszer igény narancs, gyöngybab, kecsketej zsemle, kifli, keményre
szerint mandarin, mangó, paradicsomos először lisztes főzve
dinnye, káposzta felesben, habarás
cseresznye majd teljes
tejként
tejföl
teavaj

meg lehet
próbálni az epret,
málnát, szedret,
ribizlit, kivit, ha
nem okoz
allergiát, akkor
eheti őket
 BLW, igény szerinti hozzátáplálás

A baby led weaning (BLW), azaz az igény szerinti hozzátáplálás lényege, hogy a
babát mindenféle darabos étellel kínáljuk meg. Ezzel lehetősége van szabadon
választani a különböző formájú, színű, textúrájú, illatú, kinézetű ételekből, majd a
szájba vétel után az ízekkel is ismerkedhet.

Az igény szerinti hozzátáplálás feltétele

Hogy ezt a módszert biztonsággal el lehessen kezdeni, fontos, hogy:

 Már viszonylag stabilan tudjon ülni függőleges törzzsel, akár kicsit

megtámasztva. Ha a baba még nem tud ülni - kis kitámasztással sem tarja
meg magát -, akkor ezt a módszert érdemes egy kicsit később elkezdeni,
mert vészhelyzetet alakíthatunk ki az erőltetéssel. Üléskor a félrenyelt falat
nem csúszik a torkára, hanem kiesik a szájából.
 A baba érdeklődjön a mi ételeink iránt.
 Tudjon fogni és a szájához tudja vinni, bele tudja tenni a falatkát, amit a
nyelvével nem tol ki azonnal.
 Beinduljon a rágás folyamata. Ha kilöki az ételt, még nem érett.

A BLW technikája

 A kialakult étrendhez igazodva szoptatás (tápszer adása) után, vagy két

etetés között érdemes megkezdeni a hozzátáplálást ezzel a módszerrel.
 A szülő dönti el, mikor, milyen gyakran és mit kínál, és a babája dönti el,
hogy a felkínált ételekből mit és mennyit vesz a saját kezével a
szájába. Ne a szülő tegye a baba szájába, mert saját magának kell
rájönnie az evés folyamatára: megfogni, szájba venni, rágni, lenyelni.
  Egy tányérkán többféle ételt kínáljunk, a baba döntse el, melyikhez nyúl
elsőre.
 Lehetséges, hogy kezdetben csak néhány falatkát fog elfogyasztani, de
idővel a mennyiség emelkedni fog. Ha finomnak érzi az ételt, elkezdi rágni,
majd le is nyeli azt.
 A családi étkezések ösztönzően hatnak a babára, hisz ők mindent
utánoznak. Együtt ülnek az asztalnál (babaszékben) és olyan ételek vannak
az asztalon, amit a kicsi is nyugodtan fogyaszthat.
 Mindig hagyjunk időt arra, hogy nyugodtan fogdoshassa, ízlelgethesse,
csócsálhassa a kapott élelmet. A játékos felfedezés a fontos, nem az evés!
 Soha ne hagyjuk egyedül evés közben!
 Darabos étel adásának nem feltétele a fog. Puha ételt az ínyükkel is el
tudnak csócsálni, ha megfelelő az étel állaga.

Öklendezés
1 éves kor alatt természetes folyamat, reflex, ami védi a babát, hogy ne nyeljen le
olyat, amit nem kellene. Darabos ételek fogyasztása során megtanulja, hogyan kell
az ételt a szájban forgatni, nyelvével mozgatni, szükség esetén kiköpni.

Mit egyen és mit NEM ehet a baba?

 Legügyesebben a könnyen megfogható étellel tudnak bánni: pl. főtt
brokkoli, aminek nyele is van, a kiálló részeket le tudja harapdálni.
 Párolt, főtt étellel kínáljuk: sárgarépa, zöldbab, karfiol, stb.
 Ha a gyümölcsök is kemények, azokat is párolni kell egy kicsit: almát,
barackot, körtét, stb. A puhább gyümölcsnek elég csak a héját levágni,
magját eltávolítani.
 A kenyérnek az alsó héját adjuk oda, mert a friss kenyér felső héján
kemények a morzsák és könnyen felsértheti vele a szájpadlását.
 Nem kell nagyon apróra vágni az ételt, mert akkor nehezen tudja
megfogni, ami sikertelenséget okoz(hat).
 Ha valami nem ízlik neki, akkor azt hagyjuk ki néhány napra, majd később
újra meg lehet kínálni vele.
 ne kapjon mogyorót, diót, mandulát, olajos magvakat, szőlőszemet,
fűszeres, sós és cukros ételeket.