Gázok állapotváltozásai összefoglalás

1. Gázok speciális állapotváltozásai

Állapothatározó: Az anyag egyensúlyi állapotát jellemző fizikai mennyiségeket állapothatározóknak, vagy
állapotjelzőknek nevezzük.
Izobár folyamatok: Állandó nyomáson történő állapotváltozásokat izobár állapotváltozásoknak nevezzük

Izochor folyamatok: Állandó térfogaton történő állapotváltozásokat izochor állapotváltozásnak nevezzük

Izoterm folyamatok: Állandó hőmérsékleten történő állapotváltozásokat izoterm állapotváltozásnak

nevezzük.

Gay-Lussac törvényei:
Az állandó tömegű ideális gáz állandó nyomáson történő állapotváltozásakor a gáz térfogata és abszolút
V1 V2
hőmérséklete egyenesen arányos =
T 1 T2
Állandó tömegű ideális gáz állandó térfogaton történő állapotváltozásakor a gáz nyomása és az abszolút
p1 p2
hőmérséklete egyenesen arányos =
T1 T2

Boyle-Mariotte-törvény: Állandó hőmérsékleten az állandó tömegű ideális gáz nyomása és térfogata

fordítottan arányos. p1∗V 1 =p 2∗V 2

Abszolút hőmérsékleti skála:

Az abszolút hőmérsékleti skála olyan hőmérsékleti skála, melynek egysége megegyezik a Celsius által
bevezett hőmérsékleti egységgel, azonban nullpontja az abszolút nulla fok: −273,15 °C, melynél a testek
energiája a lehető legkisebb. Mértékegysége: K (kelvin).

Ideális gáz:
1 1
Az a gáz, amelynek hőtágulási együtthatója 0 C-on pontosan
273 C
A valódi gázok nem túl alacsony hőmérsékleten és nem túl nagy nyomáson ideálisnak tekinthetők.

Az egyesített gáztörvény:
Ha csak a gáz tömege változatlan egy állapotváltozás során, a többi állapotjelző mindegyike változik, akkor
általános állapotváltozásról beszélünk. Ilyenkor pV egyenesen arányos T-vel
p 1 v 1 p2 v 2
=
T1 T2
2. Állapotegyenlet
mol: 1 mol annak a részecskesokaságnak az anyagmennyisége amely annyi részecskét tartalmaz, ahány atom
van 12g 12C- izotópban
normál állapot: Fizikában a 0 C hőmérsékleten 105 Pa nyomáson fennálló állapotot nevezzük normál
állapotnak.
1 ,
Avogadro-szám: 6*1023 jele: Na
mol
kg
moláris tömeg: Egy mol részecske tömegét anyagmennyiségnek nevezzük. Jele: M, [M] = , M = m/n
mol
A gázok sűrűségének meghatározása:

Hőtani folyamatok összefoglalás

1. A gáz nyomásának molekuláris értelmezése
∆N
Az ütközések szaporasága: Ütközések szaporasága: PA= *2 m0*Vy
∆T

Képlet a nyomásra (nyomóerőre), ennek kifejtése:

Az egy részecske által kifejtett erő a részecske sebességének, így lendületének megváltozása miatt lép
m0∗∆ V ∆ I 0
fel. F0=m0*a= = , ahol m0=1 részecske tömege.
∆t ∆t

2. A gáz hőmérsékletének molekuláris értelmezése

Szabadsági fok, egy szabadsági fokra, illetve egy részecskére jutó átlagos energia:
Az energiatárolás független lehetőségeit szabadsági fokoknak jellemezzük. (Egy gázrészecske 3
szabadsági fokon (x,y,z) tárolhat mozgási energiát a haladó mozgása miatt) Azonban forgó mozgásuk miatt
is képesek energiatárolásra, további max. 3 szabadsági fokon. Számát f-fel jelöljük.
E1: egy szabadsági fokra jutó átlag energia E1=1/2*kT
egy részecskére: f/2*k*T

ekvipartíció tétele:
Egy részecskesokaság szabadságfoki egyensúlyi állapotban egyenlő mértékben részesednek a sokaság
energiájából. Ez az ekvipartíció tétele.

Boltzmann-állandó:
k=1,38*10-23 J/K  Boltzmann-állandó pV=NkT

3. A gáz energiája
Kapcsolat a szabadsági fokok száma és a részecskék alakja között.

Anyaghalmaz energiája.
Egy anyaghalmaz belső energiája a részecskéik rendszertelen mozgásokból származó mozgási energiák és a
részecskék közötti kölcsönhatásokból származó kölcsönhatási E-k összege
Ebelső =Σ Emozg+ Σ Ekölcsönhatási

A gáz energiája
A gázrészecskék közti kölcsönhatás energiája elhanyalgoható, ezért a gáz (belső) energiája a részecskék
mozgási energiáinak összege. E=f/2*NkT
4. Növeljük a gáz energiáját
Hőközlés: Az energia átadásának ez a típusa rendszertelen mozgással történik
Munkavégzés: A termikus kölcsönhatással E a hő, vagy hőmennyiség, jele: Q
Munkavégzés: összenyomás

Az I. főtétel
A testek belső energiájának megváltozása egyenlő a testtel közölt hőmennyiség és a testen végzett
mechanikai munka előjeles összegével. ∆ E=Q+W

5. HŐKAPACITÁS, FAJHŐ
Hőkapacitás: A rendszerrel közölt hő és az általa okozott hőmérsékletváltozás hányadosát a rendszer
Q J
hőkapacitásának nevezzük. jele: C, C= , [C] =
∆T K
fajhő: A rendszer hőkapacitásának és tömegének hányadosa a fajlagos hőkapacitás, vagyis a fajhő. jele: c ,

J
[c] =
kg∗K

Összefüggések állandó térfogatú ill. nyomású gáz esetén.

A gáz állandó térfogathoz tartozó hőkapacitása csak a gáz anyagmennyiségétől függ, minőségétől nem.
Cp>CV, vagyis állandó nyomáson több hőt kell közölnünk ugyanazzal a gázzal, hogy hőmérséklete 1K-val
nőjjön. a közölt hő egy része ugyanis a gáz munkavégzésére fordítódik, csak a maradék növeli a gáz
energiáját, ezáltal hőmérsékletét.

6. A térfogati munka
Kiszámítása izobár és általános esetben.
cp= Cp/m=[(f+2/2)*nR]/M=f+2/2 * R/m
Q=c*m*∆ T
7. Adiabatikus állapotváltozás
Megvalósítása. Ábrázolása p-V-diagramon.
Az olyan folyamatot, amely során a rendszer és a környezete között nem lép fel hőcsere, adiabatikus
állapotváltozásnak nevezzük
Pl.: Ha a gázt hőszigetelt edényben tartjuk, vagy ha a jelenség olyan rövid ideig tart, hogy közben nincs idő
hőközlésre
Ilyenkor Q=0
Poisson-összefüggés
A gázon végzett munka tehát teljes egészében a gáz energiáját növeli. PV κ  Poisson-egyenlet
. (kappa)
κ=¿ cp/cv, neve fajhőviszony

8. Megordítható és nem megfordítható folyamatok

A természetben lejátszódó folyamatok lehetnek megfordíthatóak (reverzibilisek), például: rugalmas golyó
pattogása, hinta
A súrlódási veszteséggel járó feladatok (ahol hőcsere is végbemegy) mindig vissza nem fordíthatóak
(irreverzibilisek), pl: gyurmagolyó leesése, jégkocka olvadása
A hőtan II. főtétele
A termikus kölcsönhatások során létrejött folyamatok mindig irreverzibilisek.
9. Körfolyamatok
Gázok egymás utáni különböző típusú állapotváltozásaiból körfolyamatók tehetőek össze
∆ E=0
A hőerőgép hatásfokát a gáz által végzett hasznos munka (amit a grafikon által bezárt terület ad meg) és a
felvett hő hányadosa adja
Whaszn
η=
Qfe l

10. Hőerőgép, hűtőgép hőszivattyú

fogalma, hatásfoka/jósági tényezője
A hőerőgépek legegyszerűbb modelljében a gép egy magas hőmérsékletű testnek (kazánnak) a belső
energiáját alakítja át mechanikai munkává, miközben egy alacsony hőmérsékletű testnek (hűtőnek) hőt ad
Qle
le. Hatásfok: η=1−
Qfel
Thűtő
Az elvileg elérhető max. hatásfok: η=1−
Tkazán
A hűtőgépeknek az a feladata, hogy egy tartályt a környezeténél alacsonyabb hőmérsékleten tartson.
Bizonyos munka befektetésével a tartálytól hőmennyiséget von el, amelyet a környezetének lead. A jósági
tényezője a felvett hő és az elektromos munka hányadosa
A hőszivattyú olyan berendezés, mely hőt von el, és az alacsonyabb hőmérsékletű helyre szállítja bizonyos
munka befektetésével. Elvileg olyan hűtőgép, amelynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon
leadott hőt hasznosítja. Jósági tényezője a leadott hő és az elektromos munka hányadosa

11. "Örökmozgók"
Örökmozgó: olyan elképzelt eszközt nevezünk, amit ha egyszer mozgásba helyeztünk, akkor az örökre
mozgásban marad anélkül, hogy energiát venne fel a környezetétől.
1.fajú: olyan gép, amely valamekkora energia betáplálásának hatására annál több munkát végezne.
Ilyen gépet a hőtan 1. főtétele miatt lehetetlen készíteni
2.fajú: olyan gép lenne, amely a betáplált hőt teljes mértékben mechanikai munkává tudná alakítani
Ilyen gépet a hőtan 2. főtétele miatt lehetetlen készíteni
Ha lenne másodfajú örökmozgónk, akkor a tengerek hatalmas energiáját számunkra hasznos munkává
tudnánk alakítani.