A vizuális problémák rendszere az óvodai

nevelési program alapján.

A tevékenységek tervezése, szervezése.
A vizuális nevelés módszerei.
A vizuális problémák rendszere az óvodai nevelési
program alapján.

Vizuális feladat :
(vizuális probléma)

Olyan vizuális kérdés felvetése, melynek megoldása elősegíti a vizuális

nevelés-tanítás céljainak megvalósításást. A vizuális feladatokat ezért a
nevelési cél határozza meg elsősorban. A vizuális képességfejlesztésben,- mint
más képességek fejlesztésének területén-, kiemelten fontos szerepe van a
gyermekek utánzási készenlétének.

Ez azt jelenti, hogy semmilyen csoportnál nem hagyható ki az óvónő

gyermekekkel együtt végzett munkája, mely nem egyszerűen egy- egy technika
bemutatását, hanem a felvetett vizuális feladatok megoldását jelenti. Ez
azonban nem jelenthet a gyermekek számára másolási kényszert! Csupán azt a
leghatásosabb tanítási módot, amely a vizuális feladatok megoldásához
hozzásegíti őket (koruknál fogva nem érthetnek meg szóbeli magyarázatokat
minden esetben). A jól elsajátított technikai tudás elősegíti a vizuális nyelv
megtanulását, használatát, mely lehetővé teszi azt, hogy a megjelenítésre, és
kifejezésre összpontosíthasson a gyermek.

Az óvodai vizuális nevelés hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy az

óvodapedagógus milyen mélységben és alapossággal ismeri szakterületét,
hogyan tudja pedagógiai, pszichológiai és egyéb tudományos ismereteit ötvözni a
vizuális nevelés szűkebben értelmezett speciális szaktárgyi ismereteivel.
Az óvodai Nevelési Program is utal azokra a vizuális problémákra, amelyek
megközelítése, kibontakoztatása éppen az adott életkorban a legoptimálisabb.
A továbbiakban felvázoljuk a spirálisan bővülő vizuális problémák rendszerét.
Az óvodáskor kezdeti szakaszában (3-4 év)

a KÉPALAKÍTÁS alapjául szolgáló vizuális problémák:

 szín: színválasztás, színhasználat, színazonosítás és -megkülönböztetés,
színösszehasonlítás
 forma: egész és részforma, formarészlet, formaalkotás vonallal és folttal
 folt: foltképzés vonalakkal, színnel
 kompozíció: képi elemek szétszórt elrendezésben, tájékozódás a kép síkján,
térviszonyra történő jelképszerű utalás (verbális kiegészítéssel)
 ritmus: ismerkedés a ritmusképzés legegyszerűbb módjával (szín- és
foltritmus)

a PLASZTIKAI munkák vizuális problémái:

 a képlékeny anyag - tapintással megismerhető tulajdonságai (nyomkodható,
gyúrható és térben alakítható)
 a képlékeny anyag alakítása nyomán létrejött téri formákba valaminek a
„belelátása"
 a téri forma: egész és részforma
 a téri forma és az azt létrehozó mintázási technika és munkafogás közti
összefüggés
 a díszítés: nyomképzés, applikálás a képlékeny anyagba
 a faktúra: a felületi minőségek sokfélesége.

az ÉPÍTÉS vizuális problémái:

 a tér: a tárgyak térbeli helyzete, egymáshoz rendelésének egyszerű
lehetőségei; soralkotás, ritmusképzés
 a szín: színhasználat, színválasztás
 a forma: a részformák és egész formák a térben
 az arány: összehasonlítás (kisebb, nagyobb stb.)

4-5 évesek csoportjában

(az előzőekben felsoroltakon túl, illetve magasabb szinten megjelenő formában)

A KÉPALAKÍTÁS vizuális problémái:

 vonal: vonalfajták és vonalminőségek
 szín: színkeverés, színegyüttesek, színállandóság
 forma: tagolt forma, formaképzés színfoltokkal
 kompozíció: a képelemek elrendezése a szétszórt elrendezéstől az
egyvonalas sorakoztatás felé; agyagkompozíciók és azok díszítése.

A PLASZTIKAI munkák vizuális problémái:

 a téri forma: a formai jellemző jegyek alapján történő összehasonlítás, a
formák felületi minősége (természeti formák és mesterséges formák esetében
is) a formai jegyek megjelenítésének problémái (emberi alak, állatfigura stb.)
 az arány: a téri formák közti arányviszonyok
  a forma és az anyagok sokféleségének egymáshoz rendelése
(anyagszerűség, stílus stb.) a funkció szemszögéből.

az ÉPÍTÉS vizuális problémái:

 a téri forma: egyszerű forma, összetett forma, formacsoport; alapvető
egyensúlyi helyzetek (stabil, instabil); az építőelemek összeillesztésének
sorrendje és módozatai
 az arány: az építmény méretei és funkciója
 a téri helyzet: a téri elemek elrendezésének szempontjai, a téri viszonyok
célszem pontú alakítása.

5-6-7 évesek csoportjában

(az előzőeken túl)

KÉPALAKÍTÁS:
 forma: a formák gazdagítása újabb részformákkal, valamint a formák
díszítése, a formák karakterjegyeinek kifejezése
 ritmus: színritmus, formaritmus stb.
 szín: egyéni színkedvelés, színmegfigyelések kifejezése, díszítés színnel
 kompozíció: egyéni témák megjelenítése a fő- és mellékalakok, valamint a
környezeti elemek jelölésével; egyéni és közös kompozíciók

PLASZTIKAI munkák:
 a tér: térkifejezés a kép síkján.
 a forma: karakteres formák létrehozása
 a kompozíció: térbeli kompozíciók kétalakos szoborral is kiegészítve
 a díszítés: változatos alapanyagokon az ismert és újabb formaelemekkel és
elrendezéssel
 az arány: az arányviszonyok finomodása a formák között és a formán belül.

az ÉPÍTÉS vizuális problémái:

 a tér: több térrészlet összekapcsolása; statikai viszonylatok (stabilitás,
labilitás, alá támasztás stb.)
 az arány: differenciáltabb arányviszonyok
 a forma: gazdagodó formavilág az építményekben, a valóságos formák
leképezése (makett)
A vizuális problémák rendszere az óvodai nevelési program
alapján:
A tevékenységek tervezése

ONAP
(Óvodai Nevelés országos AlapProgramja)
↓
HELYI ÓVODAI PROGRAM

Néhány általános elv a tevékenység tervezéséhez:

ÉVES TERV
 Célszerű, ha év elején éves terv készül az ütemtervekből felépítve. A vizuális
nevelés éves terve szerves része az egész nevelést átfogó éves tervnek.

ÜTEMTERV
 Az ütemtervben az év végére elérhető pedagógiai cél kisebb szakaszokban
részletezve jelenik meg.
 Az ütemterv készülhet változó hosszúságú időszakra is. Terjedelmét tartalma (célok +
feladatok+ témák) határozza meg.

 Az ütemterv úgy határozza meg a rövidebb szakaszra vonatkozó pedagógiai célt, hogy
figyelembe veszi a gyermekek vizuális fejlettségének szintjét: hol tartanak a vizuális
nyelv elsajátításában (sémafejlődés, kifejezés, közlés, komponálás, színhasználat) és
technikai ismeretekben (eszköz- és anyagismeret.)

 Az ütemtervnek tartalmaznia kell nagy vonalakban a célokat és a hozzájuk rendelt

feladatokat, melyek egymásra épülnek.

 Az egyes ütemtervek is szerves folytatásai kell, hogy legyenek egymásnak.

 Az ütemterv tartalmazzon több olyan témát, amely megfelel a tervezett céloknak,

feladatoknak.

 Az ütemtervben fel kell tüntetni a technikákat (anyagokat, eszközöket) is.

 Ugyanazon nevelési célok és a hozzájuk rendelt feladatok megvalósítása, megoldása

többféle témán keresztül történhet, ezért célszerű hosszabb távon a nevelési célokat
és feladatokat megtervezni, melyekhez több témát is lehet rendelni, és többféle
technikát.

Téma: a gyermekek munkáinak a tárgya, tartalma, alapgondolata. Cím, megnevezés,

körülírás, melynek keretében a felvetett vizuális feladatok megoldása megtörténik.
Technikák: eszközök és anyagok által meghatározott módszerek, eljárások, melyek
segítségével mondanivalónkat vizuális formában tudjuk közölni. Alaptechnikák: rajz,
festés, mintázás, ezen kívül számos más technikát használnak az óvodákban: ragasztás,
papírtépés, nyomat, vágás, hajtogatás, stb. ill. vegyes technikák

Munkafogások: munkamozdulatok, melyekkel a technika sikeresen alkalmazható.

Több munkafogásra jellemző a szerszámhasználat.

•A tevékenység megtervezése (hagyományosan) a fejlesztési feladatok feldolgozásának

menetére irányul, az időbeliség tehát lényeges összetevő.

•Az óvópedagógus már a tevékenység kigondolásánál számít a gyerekek aktivitására (a

megválasztott módszerekkel ezt célozza), de nem számolhat a gyerekek egyéni reakcióival,
ugyanakkor a fejlesztés gyakorlatában ezeknek a reakcióknak teret enged. (Olyannyira, hogy
a gyerekek igényei szerint akár teljesen el is térhet az eredeti tervtől.)

•A tevékenység előzetes megtervezése még a gyakorlott óvópedagógusnak is kötelessége

(legfeljebb nem írásban teszi).

•Megtervezhetők a célok és feladatok egész évre, melléjük konkrét témákat lehet rendelni

•A már meglévő ismeretekre kell építeni, mindig nehezítve a gyerekek fejlettségi szintjétől
függően a feladatokat

Az óvodai foglalkozások nem tanórák, jellemzőjük a komplexitás (integráció!)

Ajánlatos feltüntetni az integráció módjait is, hiszen a komplex módon vagy integráltan
megtervezett nap feltétlenül hatásosabb fejlesztést nyújt, mint az egy- két foglalkozásra építő.
Minden nap sorra kellene kerülnie mindegyik foglalkozásnak úgy, hogy közülük naponta
másikra kerül a hangsúly, és aköré csoportosított a többi.

A közvetlen megfigyelés alapján történő ábrázolásról: nem mellőzhető ez az óvodában sem,

de feltétlenül érdemes összekötni, integrálni más foglalkozással.

A feladatcsoport megoldására hagyjon a pedagógus hosszabb időt, hogy mindegyik gyereknek

legyen módja elvégezni. (azért van rá szükség, hogy a továbbhaladást ne akadályozza a
nagyon eltérő szint, ami abból adódik, hogy nem mindegyik gyerek birkózik meg az egymásra
épülő feladatokkal)

Az irányítás, a motiválás lelkes, közös cselekvés legyen, mert ez a feltétele annak, hogy
ne kényszernek éljék meg a gyerekek a vizuális foglalkozásokat.

TERVEZET: Tartalmazza a tevékenység minden lépését, a kérdéseket is részletesen

megfogalmazva. A tevékenységek tervszerű vezetéséhez előre fel kell készülni!
VÁZLAT: A főbb lépéseket rögzíti
A vizuális nevelés módszerei
 A hatékony munkának feltétele, hogy jól megválasztott, megfelelő helyen és
időben alkalmazott módszereket használjon a pedagógus.
 Nevelési módszerek: a nevelési cél megvalósulása érdekében alkalmazott
eljárások, amelyekkel növendékeinket pozitív tevékenységre késztetjük, a
károsakat pedig elkerültetjük velük.

•Bemutatás: a technikai fogások (anyag-és eszközhasználat) szemléletes közlése

•Szemléltetés: a feladathoz és témához kapcsolódó tárgyak, jelenségek, ábrák,

folyamatok képszerű bemutatása

•Magyarázat: szóbeli eligazítást jelent, mely a bemutatás, szemléltetés módszerét

egészíti ki.

•Beszélgetés: mindkét fél: a pedagógus és a gyermek egyaránt aktívan vesz részt.

Változatai: kérdés-felelet problémamegoldás, szabad beszélgetés.

•Elbeszélés: a szóbeli közlés egyik fajtája. Az elbeszélés módszerén a különböző

események, folyamatok és jelenségek eleven, szemléletes és érzelemgazdag
kifejezését értjük.

•Ellenőrzés: a nevelési folyamatban a feladatok rendszeres, hibátlan, színvonalas

teljesítésének biztosítására szolgáló módszer. Az ellenőrzés tartalmában és
formájában az életkortól és a fejlettségi szinttől változik. Az ellenőrzés kiterjed a
tárgyi feltételekre is.

•Értékelés: Teljesítmények mennyiségi és minőségi elemzése és összegezése, más

szóval minősítés.

Az óvodában a pedagógus a gyermek munkáját több szempont szerint értékeli:

 A gyermek személyiségének fejlődése szempontjából pl.
feladatmegértés, feladattudat alakulása, képességek fejlődése
 A csoport általános fejlődési jellemzőinek alakulása szempontjából
Az értékelés folyamatosan történik. Az értékelésnek fontos szerepe van az
esztétikai nevelésben: megalapozza az értékrendet, az önértékelést, a vizuális
esztétikai értékek szóbeli kifejezéséhez ad mintát, bővíti a szókincset.

Ezek a módszerek szinte minden vizuális foglalkozáson jelen vannak.

Törekedni kell arra, hogy a csak szóbeli megközelítést lehetőleg mellőzze a
nevelő, és kerüljenek előtérbe a gyakorlati, szemléletes jellegű módszerek,
mert azok eredményesebbek a gyermek utánzási készenléte miatt.
Sokszor ahol a magyarázat csődöt mond, ott a szemléltetés, bemutatás teljes
sikerrel jár.

Beszélgetés:
•Az élmények elmélyítését gyakran megelőzi maguknak az élményeknek a felidézése.

•Eszköze a beszélgetés lehet, kép nem, mert az érzékeket lekötő képek ilyenkor
konkrétságukkal sokakban törölnék a fantáziában felidéződő, formálódó képet,
képelemeket, vagy eleve gátolnák megszületésüket.

Szemléltetés:
•egyszerűen ezen áll vagy bukik a személyes közlések személyessége
•mintakínálatot jelent-egyik magyarázata, hogy a gyerek a szemléltetett minta vagy minták
nélkül nem képes képi nyelvre átalakítani élményeit
•a mutatott vizuális anyaggal általunk alkalmasnak tartott kifejező megoldások felé
terelgetjük
•a szemléltetést mellőzők viszont egyenesen ártalmasnak tartják a segítés ilyen formáját

Mintaadó szemléltetés:
•az egyetlen képmintát az alkotó fantáziát bénító direkt irányításnak tartják

•A sok mintával szemléltetés jó, mert a kifejezés saját útjait egyengetheti

•a stílusváltozatok szemléltetése: a képek stílusváltozatai akkor lesznek különösen

szembetűnőek, ha a képek témája azonos vagy egymáshoz közeli
•a képek témái ne legyenek azonosak azzal, ami majd az alkotás témája lesz, de
hangulatukban legyenek közel hozzá

•tartósabb szemléltetés szerepét tölti be a folyosót vagy csoportszobát díszítő

gyermekrajz-anyag

Motiváció:
•A motiváció cselekvésre késztető belső mozgatóerő.
•Általában valamilyen célra irányul, és szükségletet elégít ki.
1.Mindenfajta tanulási tevékenységben alapvető a közvetlen, tárgyra irányuló, belső indíték
(primer motiváció). (A motívumoknak ezt a csoportját tehát az explorációs(kutató)
késztetés, a megismerési vágy, a világhoz fűződő kompetens viszony létrehozása alkotja.)
2.A másik csoportba sorolhatók az ún. külső(másodlagos) indítékok,amelyek többnyire
nincsenek belső tanalmi kapcsolatban a tevékenység tárgyával. Ilyen pl. a jutalom, a
dicséret várása, az érdek, a versengésben létrejövő önérvényesítés, a büntetéstől való
félelem. Ugyancsak másodlagos motívum az óvónő, vagy a társak elismerésére törekvés, a
felnőtthöz fűződő kapcsolat erősítésének igénye, a felnőtt-példaképpel való azonosulása. Míg
a külső motiváció inkább a szokásalakítás mechanizmusához hasonlóan jön létre
A nevelési gyakorlatban a külső és a belső motivációra egyaránt építünk.

Motiválhatunk:
•a közvetlen látvány élményével
•az adott élményhez kapcsolódó élmények vagy kontraszt élmények felidézésével
•más művészeti ágak alkotásainak élményével: verssel, dallal, zenével, fotóval stb.
•az aktuális eszköz/ök/ használatának, a technikának izgalmas bemutatásával
•Differenciált motiváció: szinte lehetetlen mindenkit egyformán és ugyanazzal motiválni, de
nem lehet mindenkit egyenként motiválni
A vizuális nevelés tevékenység jellemzői:
az óvónő irányából

•Mindent (amit csak lehet) szemléltet, láttat, a vizuális szemléltetéssel egybekötött

magyarázat módszerét alkalmazza.
•A gyerekeket foglalkoztatja, a tevékenységeik során szerzett és azokból
származó tapasztalataira épít.
•Elsősorban gyakorlati tevékenységeken keresztül nevel és fejleszt.
•Az ismeretközlő tevékenysége háttérbe szorul.
•A gyerekeket olyan feladathelyzetek elé állítja, amelyek folyamatosan vizuális
gondolkodásra, önálló, egyéni megoldásokra késztetik őket.
•Ezekből következően mintakövető feladathelyzeteket ritkán teremt.

Élmény, inspiráció, motiváció:

•az élmény teremti meg az én személyességét a személyes közlésekben

Fő feladatunk az élményhelyzet megteremtése és elmélyítése; formái:
•korábbi élmény(ek) felidézése és elmélyítése
•az alkotás izgalmainak és örömeinek előrevetítése•hangoltság átvezetése az alkotásba•jó
alaphelyzetnek tekintjük azt, amikor valamely élmény ösztönzésére, késztetésére (inspiráció)
spontán módon kezd alkotni a gyermek.

Közvetlen és közvetett élmény:

•Közvetett élményhelyzet: eleve élménykeltésre született hatásokra reagál élménnyel, ez a
műélmény.
•Közvetlen élménynek, saját élménynek szoktuk mondani az eredeti élethelyzetek élményeit.
Közös élményhelyzet
•ha mindannyian egyazon dologban, közösen vesznek részt
•az ilyen közös élményhelyzet közös akciókban áll elő, megteremthető például közös
kirándulással stb.
•s azon melegében rajzoljunk, fessünk, mintázzunk
•A közös élményt ki-ki sajátosan éli meg, tudatosul a gyermekekben egyenkénti
másságuk és a közös élmény sokrétűsége
•közös témák afféle fantáziaversenyt inspirálhatnak
•A legszebb közös élményhelyzetet a közös alkotó munkával teremthetjük meg
Dokumentum tipusa: Vázlat

Tevékenység helye: Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodája, Cica csoport

Tevékenység ideje: 2016. 04. 26.
Tevékenységet vezeti: Ráczné Bársony Judit óvodapedagógus
Korcsoport: 3,5-4,5 éves gyermekek
Tevékenység tárgya: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Cél: Komplex esztétikai érzékenység, szép iránti igényesség, környező
világunk felé való nyitottság megalapozása, alakítása.
A megismerő-, befogadó-, és alkotó tevékenységek fejlesztése a
különböző technikai eljárások során.
Tevékenység feladatai: Vizuális tapasztalatszerzés:
Tapasztalatok felidézése az ismerős eljárásról, a papír darabolhatóságáról
További tapasztalatszerzés textil tulajdonságáról. Eszközökkel való
bánásmód gyakorlása,használatukkal kapcsolatos szabályok erősítése.
Képességfejlesztés feladatai:
1. Manuális képességek alakítása.
2. Vizuális emlékezőképesség alakítása.
3. Forma-, és arányérzék fejlesztése.
4. Ujjak finom mozgatásának fejlesztések.
5. Technikai képességek alapozása.
6. Kreativitás fejlesztése.
Nevelési feladat: Türelmes, kitartó tevékenységgel belső harmónia, alkotó légkör,
sikerélmény biztosítása.
Tevékenység anyaga: Kollázs, montázs: többféle anyag használata, tépése, vágása, ragasztása
Témajavaslat: virágok, kiskert, tavaszi kép, szív anyának, képeslap
Tevékenység eszközei: Különböző méretű, színű lapok, darabolt, és egész színes papír, jságpapír,
darabolt, és könnyen vágható textildarabok, stiftes, és tapétaragasztó,
ollók ( balkezes is), kis edények, ecsetek, törlőruha.
Tevékenység módszerei: Szemléltetés, bemutatás, magyarázat, segítségadás, gyakorlás, llenőrzés,
értékelés
Tevékenység jellege: Kötetlen
 Kidolgozás

Tevékenység felépítése Elemzés

1. Tevékenység előzménye: Az egyes tevékenységek témái komplexen (de nem

A gyerekek szeretnek vágni, ragasztani, bar-
kácsoltunk koszorút, kiskertet.
Április 22. A Föld napja.(nálunk ápr. 25.)
Óvodaudvar virágosítása,
Séta a virágpiacra. Saját kertből virágokat
hoznak.
mereven) kapcsolódnak egymáshoz.
Az óvodai program közvetlenül előzi meg a mai
napot, friss élményt biztosít az emlékezet utáni
ábrázoláshoz.

2. Szervezési feladatok A részletek átgondolása kizárja a

a, Előzetes szervezés: színes alapok hibalehetőségeket, rávilágít a hiányzó pontokra.
kiválasztása, különböző méretek leszabása. Az eszközök gondos előkészítése segíti a
Ragasztók, jól működő ollók kiválogatása. kezdeményezés gördülékenységét, a holtidő
Vágható, téphető színes lapok, újságpapír minimálisra csökkentését, a pedagógus higgadt,
gyűjtése, előkészítése. nyugodt tevékenységvezetését.
Kis edényekben feldarabolt textília előkészí-
tése.
Helyszín megtervezése.
b, Közvetlen szervezés:Asztalok elrendezé- Az asztalokat a megszokottól eltérően rendezem,
se, letakarása hogy mindenkihez könnyen közel kerüljek a
Kész produktumok kiállításához zsineg kife- tevékenység ideje alatt.
szítése a mesesarokban lévő polcokra.
3. Kezdeményezés lehetséges módjai: A gyerekek folyamatosan tízóraiznak, ezért a
kezdeményezés idejének megválasztásánál
 Gyerekek által hozott virágokat reggel figyelek, hogy ezen már túl legyenek.
közösen helyezzük vázákba, ezt most A szabad játék végén, kb. 9 órakor, a már nem
előtérbe helyezem. elmélyülten játszók között kezdeményezek, de
 Megmutatom az általam készített tavaszi szeretném elérni, hogy minél többen csatlakozzanak
képet. az általam szervezett tanulási folyamathoz. Építek a
 A tevékenység eszközigényes, a gyerekeket gyermekek kíváncsiságára, tevékenységi vágyára.
bevonom egyszerű feladatokba. Az egyéni megbízatások motiválóak,
 Virágkosárral járok körbe, megajándékozom sikerélményhez juttatják a gyerekeket, ami segíti a
a gyerekeket egy játszási szállal. Éneklést pozitív önbizalom alakulását.
kezdek: „Beültettem kiskertemet…” A szimulációs és énekes játék vonzó hatására
építek.
4. Munka megindítása: Foglalkoztatási forma: frontális, egyénenkénti,
A motivációs játék után bemutatom a tépés, esetleg páros
ragasztás technikáját, majd azonnal Közvetlen szervezési feladatok ellátása után magam
munkához látnak a gyerekek. is tevékenykedni kezdek a gyerekek közé ülve.

5. Irányítás szempontjai: Beszélgetéssel irányítom a gyermekek figyelmét.

 Kérdésekkel inspirálom a gyerekeket. pl.
- Mi a kedvenc virágod?
- Milyen színű tulipán tetszik neked?
- Ha Anyának készítenél képeslapot, mit
ragasztanál rá?
- Milyen virágot ültettél tegnap?
Személyes élményekkel igyekszem a témát
gyermek közelivé, érthető lehetőséggé fogalmazni.
Érzelmeiket keresztül aktivizálom őket.
Differenciálás lehetőségei:
 különböző méretű, színű lapokra
 Felajánlom a választás lehetőségeit. pl.
- Papírt, vagy textilt fogsz használni?
 Megmutatom, hogyan kell tépni a papírt,
vágni az anyagot, mintát adok a technikai
eljárásra.
 Ösztönzöm a kis anyagdarabok közvetlenül
egymás mellé ragasztását, így a felület
gazdag kitöltését.
 Felhívom a figyelmet a vázákban elhelyezett
színes virágokra, a külső ablakpárkányon
lévő virágládákra.
 Megdicsérem a színes formák alkalmazását.
 Rácsodálkozással próbálom a fantáziájukat
megmozgatni, belelátó képességüket
alakítani.
 Segítem a ragasztás helyes alkalmazását,
mindig a ragasztandó darabot kenjék be.
 Figyelek az olló biztonságos használatára
6. Értékelés szempontjai:
 Követik az irányítás szempontjait
 Folyamatosan figyelem a munka haladását,
apró sikerekért is megdicsérem a
gyerekeket, ami további folytatásra serkent.
 Az elkészült munkákat jellel, névvel látom
el.
 Meghatározom az alkotások elhelyezésének
formáját, megfelelő helyet alakítok ki az
elkészült munkáknak.
7. Tevékenység befejezése:
Bevonom a gyerekeket az eszközök
elrakásába, hulladék összeszedésébe.
Felhívom a figyelmet a tisztálkodásra.
A produktumokat a megbeszélt helyen
állítjuk ki, és megnézzük egymás alkotását.
ragaszthatnak.
Több féle minőségű papírt, és textilt használhatnak.
A takarékosság, és hulladék újrahasznosítás
szempontjából fontosnak ítélem színes újságpapír
alkalmazását. Ezzel alakítom a gyermek
ökoszemléletét is, megfelelve a Zöld óvoda
elvárásainak
 Az elmélyültebben tevékenykedőknek
elegendő időt hagyok az alkotásra.
 Az életkoruk az egyéni foglalkoztatást
feltételezi inkább, de párban is készíthetnek
közös képet. Ez jól szolgálja az egyezkedési
képességük fejlődését, a kooperáció
gyakorlását.
 Ábrázolhatnak emlékezetből, illetve
természet után.
 A balkezes gyermekeknek biztosítok
balkezes ollót.
 Kétféle ragasztó közül választhatnak
Az alkotások között nincs értékbeli különbség, azok
egyediek.
Egy-egy mosollyal, dicsérő szóval, tekintettel,
fejsimogatással fejezem ki tetszésemet a gyerekek
irányába.
A kevésbé elmélyült gyermekek is sikerélményhez
jutnak a tevékenység által.
Az elismerés pozitív az önbizalmuk alakulása
szempontjából.
A produktumok megkülönböztetése fontos a
gyermekmunkák későbbi tárolása miatt.
A tevékenység gördülékenysége szempontjából
fontos a befejezés utáni folyamat előrevetítése.
A dajka segítségére mindenképpen számítok, mert a
gyerekek folyamatosan fejezik be a munkát, így a
figyelmet meg kell osztani.
A gyermekek bevonása nevelési feladat, a
szokásalakítás, munkára nevelés eszköze.
A hulladékot a szelektív kukába osztályozzák.
A vélemény megfogalmazása során alakítom
mondatalkotási képességüket, kifejező
képességüket, szókincsüket. Fejlődik esztétikai
érzékük, és egymás iránti tiszteletük.