12. Foglalja össze a hűtő- és kenőanyagok alkalmazásának jelentőségét!

Előszó: A gépek értékcsökkenésének egynegyedét a súrlódásos kopás okozza. Ennek

elkerülésére a kenési helyekre megfelelő kenőanyagot választunk, hogy a súrlódási ellenállás a
lehető legkisebb legyen. A növényi, állati és ásványi eredetű kenőanyagok lehetnek:
 Folyékonyak (olajok)
 Kenőcs, paszta (zsír)
 Szilárd (grafit, teflon, bronz, nehezen kenhető felületeknél ahol nagy a nyomás és a
hő)
 Légnemű (nagynyomású levegő) A súrlódások fajtái:
 Száraz súrlódás (kenőanyag teljes hiánya végett Fs=0,1FN ÷0,5FN)
 Határsúrlódás (kenőanyag kiszorulása végett a tapadó réteg alakul ki, Fs=0,01FN
÷0,1FN)
 Félnedves (jelentős folyadék kiszorulás indítási-leállási szituációkban, Fs=0,05FN
÷0,01FN)
 Tiszta folyadéksúrlódás (felületek között legkedvezőbb folyamatos olajréteg
Fs=0,001FN ÷0,05FN) A kenőanyagokkal szemben támasztott legfőbb követelmények a
következők:
- Bármilyen terhelés, hőmérséklet és sebesség mellett csökkentsék a súrlódást és a kopást.
- Hűtőfolyadékként viselkedve vezessék el a súrlódás során keletkező vagy külső forrású hőt.
- Maradjanak stabilak, hogy a kenőanyag viselkedése a termék jelzett élettartama során ne
változzon.
- Védjék meg a felületeket a működés közben keletkező agresszív hatású anyagok
támadásától.
- Szennyeződés tároló képességük révén távolítsák el a működéskor keletkező
maradványokat.

KENŐOLAJOK és tulajdonságai:
- Viszkozitás
o A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való
elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás.
o A kenőolajok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken. o A kenőanyag
viszkozitása meghatározza az egymással ellentétes irányba mozgó fémfelületek közötti
olajréteg vastagságát.
o A viszkozitás legszélesebb körben alkalmazott mértékegysége a centistoke (cSt).

- Viszkozitási index

o Minél magasabb a viszkozitási index, a hőmérséklet változása annál kevésbé módosítja

a viszkozitást.
o Két, 40 °C-on azonos viszkozitású kenőanyag esetében a magasabb viszkozitási indexű
kenőanyag garantálja:

1
 12. Foglalja össze a hűtő- és kenőanyagok alkalmazásának jelentőségét!

 alacsonyabb hőmérsékleten a csökkenő belső

súrlódást,  magas hőmérsékleten a kenőanyagfilm
stabilitását.

- Dermedéspont
A dermedéspont azt a legalacsonyabb hőmérsékletet jelöli, amelyen a kenőanyag még
folyóképes. A dermedéspont alatt az olaj besűrűsödik, és nem tud szabadon áramlani.
- Lobbanási pont
A lobbanási pont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az olajgőz-levegő keverék
belobban.
- Viszkozitás mérése
Adott hőmérsékleten az olajat megfelelő nyomáson, kapillárison engedik át és mérik a
meghatározott térfogatú olaj kifolyási idejét. A kifolyási idő arányos a kinematikai
viszkozitással.

Jelölésük: első betű a kenőolaj fajtájára utal, a második és a harmadik kiegészítőjelek, a számok
pedig a viszkozitásra utalnak. Pl: HPL 100 (H: hidraulikaolaj, L: korrózióálló, 100: viszkozitási
index)

Felhasználásuk szerint: orsóolaj, zsírolaj, hengerolaj

Nagy viszkozitású olajok Kis viszkozitású olajok használata:

használata:
Ha a felületek közötti nyomóerő Kis terhelésnél (pl. óra, műszerek, stb)
nagy
Lassan mozgó alkatrészek kenése Gyorsan mozgó alkatrészek (textil ipar,
orsók)
Nagy egyenetlenségek elfedésére Finoman illesztett felületeknél
Adalékok
Az adalékok olyan anyagok, amelyek a kenőanyag formulájához adagolva lehetővé teszik a
meghatározott üzemi tulajdonságok elérését.
A legfontosabb adalékok a következők:
- lerakódások csökkentésére: oldószerek, diszpergálószerek, antioxidánsok.
- korrózió okozta kopás és a mechanikai kopás csökkentésére: kopásgátló és korróziógátló
adalékok.
- alapolaj fizikai tulajdonságainak módosítására: dermedéspont-csökkentők, viszkozitási
indexet javítók, súrlódás módosítók, habzásgátlók.

KENŐZSÍROK és tulajdonságai:
A kenőzsírok a környezeti, ill. üzemelési hőmérsékleten alaktartó, konzisztens
kenőanyagok.
Összetevői: kenőolaj és sűrítő (fémszappan).

2
 12. Foglalja össze a hűtő- és kenőanyagok alkalmazásának jelentőségét!

A sűrítő a konzisztens szerkezet kialakításához, az elmozduló felületek közötti kenést a kenőolaj

végzi.

A kenőzsírok felhasználási területei:

A kenőzsírokat ott alkalmazzák, ahol rossz a hozzáférhetőség vagy a lassú járás miatt az olajok
kifolynának. (gördülőcsapágyak, nyitott és zárt hajtóművek, csuklók, csapok, siklócsapágyak) A
zsírkenés előnyei az olajkenéssel szemben:
- A kenési helyről nem folyik el, így alacsony a kenőanyag-veszteség.
- A kent csapágy két oldalán gátat alkotva megakadályozza a szennyezők (por, víz, stb.)
bejutását.
- A kenési helyre egyszerűen eljuttatható.
- A kenési helyen – zsírtípustól függően – több évig is használható, a gép állása esetén pedig
védi a felületet az elszennyeződéstől.
- Szakszerű használata esetén kisebb veszélyt jelent a környezetre.
Legfontosabb kenőzsírok:
 Mészszappanzsír: általános cél
 Nátronszappanzsír: meleg csapágyakhoz
 Lítium szappanzsír: víz és oxidációállóság követelmény
 Vazelin: korrózióállóság
 Szintetikus zsírok: magas üzemi hőmérséklet
Jelölés: KP3N (KP: kenőzsír nagy nyomásra, 3: konzisztencia szám (állagra utal), N: üzemi
hőmérsékletre utaló jel –20-tól +140C-ig használják.)

Hűtő és kenőanyagok:
A forgácsolási műveletek végzésénél hűtésre és kenésre is szükség van. Többnyire ásványi
olajbázisúak és a célnak megfelelő adalékokat adnak hozzá. Feladatuk:
 Csökkentik a súrlódást
 A forgácsolási zónából elvezetik a hőt
 Csökkentik a felületi érdességet
 Növelik a szerszám élettartamát
 Elvezetik a forgácsot a megmunkálási zónából
 A hőtágulás okozta pontatlanság kiküszöbölése

Hűtő-, kenőanyagokkal szemben támasztott követelmények:

- jó hűtő- és kenőhatás,
- egészségre ártalmatlan legyen,
- gépet és munkadarabot ne károsítsa,
- biztosítsa a megmunkált alkatrészek átmeneti korrózióvédelmét.

Fajtái:

3
 12. Foglalja össze a hűtő- és kenőanyagok alkalmazásának jelentőségét!

 Olaj-víz emulziók: keverés és emulzióképzők hatására az olaj a vízben apró cseppekre

bomlik (emulgál). Az olaj ken, a víz hűt. Mindig a vízhez keverjük az olajat és emulzió
képzőket!
Figyelni kell az emulzió szagára (baktériumképződés), a hőmérsékletre és az emulzió
szintre.
 Forgácsoló- vágó olajok: ásványi, állati vagy növényi eredetűek, vagy keverékek.
 Fúróolajok: ásványi eredetűek, 5-25% szappannal.
 Hűtővizek: belsőégésű motorokhoz pl.: ioncserélt víz.  Fagyálló folyadékok:
glicerin+denaturált szesz.
Megmunkálandó anyag Hűtő-, kenőfolyadék
Öntöttvas és acél Repce- vagy gépolaj és kénpor keveréke
Acél Repceolaj vagy terpentin
Ötvözött acél Terpentin és petróleum 5:1 arányú keveréke
Alumínium Petróleum vagy fúróolaj emulzió
Sárgaréz, bronz, vörösréz Szárazon

Általános forgácsolási célokra elterjedt összetételű hűtő-, kenőfolyadék

összetétele: 90 liter csapvíz, 10 liter fúróolaj, 0,5 kg nátrium-nitrit,
0,3 kg trietanol-amin.

Általános célú esztergáláshoz 12-15 hűtő-, kenőfolyadék térfogatáram ajánlott.

Kulcsszavak, fogalmak:
– A hűtő-kenő folyadékok hatásmechanizmusa
– A hűtő-kenő folyadékok osztályozása
– A hűtő-kenő folyadékok hatása a szerszám éltartamára és a megmunkált felület minőségére
– A hűtő-kenő folyadékok fajtái, összetételük
– A hűtő-kenő folyadékok kiválasztásának szempontjai
– Az emulziók ellenőrzése, karbantartása és kezelése (szag, korróziós hatás, koncentráció, pH-
érték, biológiai fertőzöttség, idegenanyag-tartalom, habzás, használt emulzió kezelése)
– Hűtés-kenési eljárások (száraz megmunkálás, minimál kenés, hagyományos)