Gygyp 1.0

Gyakorlati Gyermekgyógyászati
Propedeutika
Fizikális vizsgálómódszerek oktatási anyaga

V. és VI. éves orvostanhallgatók számára
Lektorálta
Prof. Dr. Novák Zoltán
Összeállította
Dr. Bereczki Csaba
Dr. Kránitz Zsolt Gergő
Szeged, 2021
/1.0 verzió, felülvizsgálat időpontja 2022. 08.31./
Gyakorlati Gyermekgyógyászati Propedeutika
Tartalomjegyzék
I. Növekedés ............................................................................................................................... 4
II. Fejlődés ................................................................................................................................ 11
III. Diagnózisalkotás és anamnézis .......................................................................................... 16
IV. Fizikális vizsgálat alapjai ................................................................................................... 22
V. Újszülöttek vizsgálata.......................................................................................................... 25
APGAR-féle értékelés ......................................................................................................... 27
Dubovicz-féle skála ............................................................................................................. 29
Cephalo-caudalis vizsgálat .................................................................................................. 30
Archaikus reflexek vizsgálata ............................................................................................. 38
Újszülött negatív státusz...................................................................................................... 41
VI. Csecsemő és nagyobb gyermekek vizsgálata..................................................................... 42
Beteg gyermek megközelítése ............................................................................................ 44
Bőr vizsgálata ..................................................................................................................... 47
Nyirokrendszer vizsgálata .................................................................................................. 53
Fej-, nyak tájék vizsgálata .................................................................................................. 55
Légzőrendszer vizsgálata ................................................................................................... 61
Keringés vizsgálata ............................................................................................................ 70
Has vizsgálata .................................................................................................................... 79
Nemi szervek és rectum vizsgálata .................................................................................... 82
Váz-, és mozgatórendszer vizsgálata ................................................................................. 85
Idegrendszer vizsgálata ...................................................................................................... 89
Belszervi negatív státusz .................................................................................................. 101
Forrásjegyzék ......................................................................................................................... 102
[-1-]
Gyakorlatról általában
A gyakorlat témája: csecsemő, kisded, gyermek fizikális vizsgálata.
A gyakorlat célja: csecsemő, kisded, gyermek fizikális vizsgálat sajátosságainak bemutatatása,

a fizikális vizsgálat begyakoroltatása az V. éves orvostanhallgatókkal.
A gyakorlat részletei: A csecsemő, kisded, gyermek általános állapotának megítélése.

Testméretek (súly, hossz, fejkörfogat, percentilek, percentilis táblázat használata). A bőr
vizsgálata (bőrszín), hidráltságának megítélése (turgor). A csecsemő fejének sajátosságai
(fejkörfogat, koponya alakja, minor anomáliák). A kutacsok. A szájüreg, fogak és garat
vizsgálata. A csecsemő, kisded, gyermek légzése, légzésszám. A tüdők vizsgálata. A szív
vizsgálata, perifériás pulzus tapintása (a. brachialis, a. femoralis). A has vizsgálata, máj, lép
tapintása. A genitáliák vizsgálata. A csípők vizsgálata. A csecsemő pszichomotoros
érettségének megítélése.
Elvárások: Az V. éves orvostanhallgatók önállóan, magabiztosan tudjanak csecsemőt,

gyermeket vizsgálni, képesek legyenek elkülöníteni a ezen életkorokra jellemző élettani
sajátosságokat a kóros tünetektől.
[-2-]
Gyakorlatok tematikája I. félév

1. gyakorlat
• klinika bemutatása, gyakorlati helyszínek bemutatása
• higiéniás rendszabályok ismertetése általános és intenzív osztályokon
2. gyakorlat
• diagnózisalkotás elemei
• anamnézis felvétel, kor- és betegségspecifikus szempontok
• fizikális vizsgálat általános alapvonalai
• beteg gyermek megközelítése
3. gyakorlat
• növekedés szakaszai – különböző életkorok speciális szempontjai
• antropometria, percentil táblázatok áttekintése
4. gyakorlat
• szomatikus, és pszichomotoros fejlődés alapvonalai (mérföldkövek)
• kóros fejlődés („red flag”) felismerése
5. gyakorlat
• érett újszülöttek általános jellemzői
• újszülött részletes fizikális belszervi (cephalo-caudalis) vizsgálata
• újszülöttkori csípővizsgálat
6. gyakorlat
• postnatalis állapotfelmérés (Apgar-féle score)
• újszülött neurológiai vizsgálata (archaikus reflexek)
7. gyakorlat
• bőr/nyirokrendszer/fej, - nyak tájék általános vizsgálata csecsemő, kisded és gyermekkorban
• dehidráció megítélése, folyadékszükséglet meghatározása
8. gyakorlat
• légzőrendszer általános vizsgálata csecsemő, kisded és gyermekkorban
9. gyakorlat
• keringés általános vizsgálata csecsemő, kisded és gyermekkorban
10. gyakorlat
• has és nemi szervek általános vizsgálata csecsemő, kisded és gyermekkorban
• Tanner stádiumok serdülőkorban
11. gyakorlat
• váz-, és mozgatórendszer általános vizsgálata csecsemő, kisded és gyermekkorban
• traumás gyermek gyors állapotfelmérése
12. gyakorlat
• általános neurológiai betegvizsgálat csecsemő, kisded és gyermekkorban
• neurológiai státusz jellegzetességei
13. gyakorlat (külön jegyzet)

• általános pszichiátriai betegvizsgálat gyermekkorban
• kommunikáció a gyermekkel, exploráció
• pszichés státusz jellegzetességei
14. gyakorlat
• félév végi gyakorlati vizsga
[-3-]
Növekedés
I. BEVEZETÉS
• gyermekgyógyászat két „alaptudománya” a növekedés és fejlődés vizsgálata

• növekedés gyermekkorban hozzátartozik az egészséghez
• üteme az első évben a legnagyobb, majd fokozatosan csökken
• gyermekek többségének növekedése szabályos, előre megmondható ütemű és
végeredményű
• ettől való eltérés betegség gyanúját kelti, ami mögött számos szerv érintettsége megbújhat
• fizikális vizsgálat során tehát elengedhetetlen a növekedés ütemének felmérése,
esetleges zavarainak időben történő felismerése
• növekedés vizsgálatának 4 alapvető eleme
o hossznövekedés meghatározása
o testtömeg gyarapodása
o testkörfogatok mérése (fej-, mell-, haskörfogat)
o végtag és testrész arányok megítélése
II. NÖVEKEDÉS SZAKASZAI
Magzati kor (intrauterin növekedés) fogantatástól - megszületésig
Újszülöttkor 0-28 nap
Csecsemőkor 1 hónap – 1 év
Kisdedkor 1 év – 3 év
Kisgyermek (óvodás, iskolás) kor 4 év – 12 év
Serdülő kor 12 év – 18 év
[-4-]
III. NÖVEKEDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

• intrauterin növekedés
o első életév egyik legmeghatározóbb tényezője
• genetikai tényezők
o normálisan kétéves kor után mindenki a genetikailag meghatározott
növekedési ütemét követi
• környezeti tényezők
o megfelelő táplálék, illetve annak felszívódása
o első életév másik fontos tényezője!
• hormonális tényezők
o prepubertásban → növekedési és a pajzsmirigyhormon a meghatározó
o pubertást követően → szexuál hormonok határozzák meg a testmérteket
o 2 nem közötti különbségért elsősorban a tesztoszteron a felelős
IV. ANTROPOMETRIA / PERCENTILIS
• növekedés ütemét antropometriai mérések által nyert információk percentilis görbékre

történő felvezetésével tudjuk pontosan meghatározni
• adott állapot mellett fontos a folyamat (több, időben eltérő mérés) vezetése
• percentilis (pc) görbe
o adott populációra vonatkoztatott reprezentatív méréseken alapul
o külön leány, fiúgyermekek számára – nemi különbségek!
o Gauss-féle eloszlás: középérték, standard deviáció
o SDS: standard deviációs score
➢ megmutatja, hogy az adott érték, hány szórásnyira helyezkedik
el az átlagtól
➢ SDS -2/+2 vagy e feletti értékek jeleznek kóros eltérést
o 3, 10, 25, 50, 75, 90, 97 jelzésű görbék mutatják a különböző méreteket
o 50-es percentilis görbe → mutatja a középátlagot (átlagos érték)
o 3-as percentilis görbe → mutatja a legalsó 3%-ot (átlag alatti érték)
o 97-es percentilis görbe → mutatja a legfelső 97%-ot (átlag feletti érték)
• Magyarországon legutóbb a 2006-os Országos Longitudinális Gyermeknövekedési
vizsgálat anyaga alapján készítettek görbéket
[-5-]
V. HOSSZNÖVEKEDÉS
• testhossznövekedés ütemét és a végmagasságot a genetikai háttér szabja meg, és a
környezeti hatások befolyásolják
• gyermekek testmagassága többnyire szoros összefüggést mutat a szülők magasságával
• növekedés követésének három lépcsője (mérés, viszonyítás és értékelés) módszertanilag
jól kidolgozott
• kétéves kor alatt fekve mérjük a testhosszt, ezután állva a testmagasságot
• ütem meghatározásához a két mérés közötti idő minimálisan három, de inkább hat hónap
kell legyen
• gyermekek korfüggő, szokványos testmagassága a 3 és 97 percentilis között van
• újszülött
o érett újszülöttek átlagos hossza 50 cm (45-55 cm)
• csecsemőkor → növekedés kb. 2 cm/hó
o egyéves gyermek hossza 75 cm körül van
o plusz 50% a születési hosszhoz képest
• kisded kor → növekedés üteme kb. 5 cm/év
o lányok 2 évesen, fiúk 2,5 évesen érik a felnőttkori magasság felét
o 3-4 éves kor tájékán duplázzák meg születési hosszukat
• kisgyerekkor → növekedés üteme kb. 5-7 cm/év
o lányok és fiúk között nincs jelentős különbség
• serdülő kor
o lányok növekedése → 6-10 cm/év
➢ 10-12 éves korban elérik a maximumot
o fiúk növekedése → 7-12 cm/év
➢ 12-14 év körül a legnagyobb a növekedési sebesség
o maximum elérése után a növekedés üteme mindkét nemben lelassul, majd
befejeződik 16-18 éves kor körül
• testhossz becslés (szülői célmagasság kiszámítása)
o fiúk → (apa Tm + anya Tm)/2 + 6,5 cm
o lányok → (apa Tm + anya Tm)/2 –6,5 cm
[-6-]
VI. TESTTÖMEG GYARAPODÁSA
Intrauterin növekedés
• mértéke hosszú időre meghatározhatja a gyermek további fejlődését.
• alacsony születési súly az elmaradás mértékétől és a kiváltó októl függően az
első hónapokban, esetleg 1-2 éven át érezteti hatását
• aktuális testsúly értékelésekor a születési súlyt mindig figyelembe kell venni!
Újszülöttkori növekedés
• érett újszülött testtömege: 2,5-4,5 kg között (általában 3-3,5 kg)
• initialis testsúlycsökkenés → első 7 napban
o fiziológiás, ha nem haladja meg a születési súly 10%-át
o oka: meconium-, és vizeletürítés, vízvesztés és a gyarapodáshoz
még nem elegendő tápanyagbevitel
• anyatejes táplálás általában a 4. naptól biztosítja a megfelelő víz- és
kalóriabevitelt
• csecsemők többsége a 10-14. napra visszanyeri születési súlyát
Csecsemőkori növekedés
• első hónapban kb. 400 g

• 2-6. hónapban heti 150-250 g → havi 600 g felett
o féléves korára megduplázza születési súlyát!
• második félévben valamelyest lassul → havi 500 g
o egyéves korára megháromszorozza születési súlyát!
Gyermekkori növekedés
• testsúly gyarapodás üteme lelassul
• 2-5 év → igen mérsékelt (kb. 2-2,5 kg/év)
• 13-17 év → válik ismét erőteljessé (kb. 3-3,5 kg/év)
o itt már jelentősek a nemi különbségek
➢ tesztoszteron → domináns izomgyarapodás
➢ ösztrogén → domináns zsírgyarapodás
[-7-]
Testtömeg mérése/mérőszámai
• mérés gyakorisága
o 1 hónap: hetente
o 3-6 hónap: havonta, majd 3 havonta
o 3 év: félévente
o 3 év felett: évente
• fejlődési quotiens
o ténylegesen mért és a korának megfelelő átlagos testsúly aránya
o FQ = mért súly (testtömeg) / születési súly + a megkívánt
havonkénti gyarapodás alapján számított súly
o FQ normálisan 1.0 körül van (0.90-1.10)
• várható testsúly becslése
o 3-12 hó között → hónapok száma + 9 / 2
o 2-7. év között → 2x az évek száma + 8
o 8-12. év között → 7x az évek száma – 5 / 2
• testmagasságra vonatkoztatott testsúly
o gyermektápláltságának, testi fejlettségének megítéléséhez ad
életkortól független összefüggést
o BMI= testsúly (kg) / testmagasság2 (m2)
VII. TESTKÖRFOGATOK
Fejkörfogat
• mérés legnagyobb átmérőnél → occipitofrontalis
• születéstől 2 éves korig mindenképp nyomon követendő
• újszülött: kb. 35 cm (32-38 cm)
• csecsemőkori normális növekedés
o 1 cm/hó → 6 hónapos korig
o 0,5 cm/hó → 12 hónapos korig
• kis fejkörfogat → microcephalia
• nagy fejkörfogat → macrocephalia
[-8-]
Mellkörfogat
• mérés az emlőbimbók magasságában, légzési szünetben
• 1 éves korig → mellkörfogat kisebb a fejkörfogatnál
• 1 éves korban → két érték közel azonos (kb. 45 cm)
• 2 éves kortól → mellkörfogat nagyobb
Haskörfogat
• mérés köldök magasságában
• nagy egyéni változatosság miatt kisebb a diagnosztikai jelentősége
• alkalmazás: elhízás monitorizálása
VIII. VÉGTAG ÉS TESTRÉSZ ARÁNYOK
• növekedés során fokozatosan alakul ki a felnőttekre jellemző „hosszúkás” testarány

• újszülött jellemzői
o nagy fej, és rövid végtagok
o test középpontja a köldök körül van
• ülőmagasság → kemény alapra ültetve, egyenes háttal falnak támasztva mérünk
o érett újszülött: testmagasság 70%-a
o 10 éves: testmagasság 50%-a
➢ infantilis alkat → ülőmagasság > 52%-a a testmagasságnak
• felső/alsó testfél aránya → symphysis-koponyatető, symphysis-talp között mérünk
o érett újszülöttben 1,7 az arányszám (felnőttben 1)
• karfesztávolság → karok oldalsó középtartás III. ujjak közti távolság mérése
o normál esetben közel azonos testmagassággal
• thoracalis index → mellkas transversalis és AP átmérőjének hányadosa
o újszülöttben 1, majd < 1
[-9-]
IX. NÖVEKEDÉS ZAVARAI

Alacsonynövés
• valódi alacsonynövés → 3 percentilis alatti testmagasságúak
• lassan növő gyermek → növekedési üteme 16 pc alatt van
• egyik leggyakoribb panasz, amellyel a gyermekendokrin rendeléseket felkeresik
o de hátterében csak az esetek 20 %-ában húzódik valódi betegség
o többség familiáris alacsonynövés, késői serdülés kategóriájába
sorolható
• valódi betegségek esetében el kell dönteni, hogy a testtömeg gyarapodása vagy a
testmagasság az érintettebb
o ha percentilisen testtömeg jobban elmarad mint a testmagasság
➢ gyarapodási zavar/failure to thrive → táplálkozási/GI
háttér valószínű
o ha percentilisen a testmagasság jobban elmarad mint a testtömeg
➢ növekedési zavar/failure to growth → endokrin háttér
valószínű
• nem endokrin kórképek („failure to thrive”)
o rosszul tápláltság/malabszorpció → coeliakia
o szervi betegségek → sorvasztó idült cardialis, pulmonalis állapot
• klasszikus endokrin zavarok („failure to growth”)
o hypopituitarismus/GH-hiány
o Laron-törpeség (GH-receptor inszenzibilitás)
o hypothyreosis
o glükokortikoid többlet
Magasnövés
• valódi magasnövés → testmagasság a 97 pc érték fölé esik
• kb. ugyanannyi eset mint alacsonynövésből, de jóval kevesebben
jelentkeznek endokrinológiai ellátásra
• domináns a familiáris háttér illetve a korai serdülés
• valódi okok igen ritkák
o GH túltermelés → klasszikus gigantizmus
o Sotos-sy → cerebralis gigantizmus
[-10-]
Fejlődés
I. BEVEZETÉS
• fejlődésen a statikai, mozgásbeli, érzékszervi és pszichés teljesítmények javulását,

differenciálódását értjük
• növekedés és fejlődés normálistól eltérő üteme és mértéke a környezeti hatásokon túl
számos betegség jellemző tünete, felmérésük ezért minden gyermekorvosi vizsgálat
alapvető része!
• fejlődés során több kritikus kor is létezik, melyek esetén tisztázni kell, hogy az ún.
limitkészségek teljesülnek-e → fejlődési mérföldkövek!
• fejlődés 4 alapvető eleme
o nagymozgások (durva motorikus készségek)
o finommozgások (apró motorikus készségek)
o beszéd/nyelvkészség
o szociális/kognitív készségek
• alapkészségek közül a motoros fejlődés a leglátványosabb az első életévben
o oka: idegrendszer érése (myelinisatio) ezeken az agy/gerincvelői területeken
legszámottevőbb
➢ ellenben az összetett kognícióhoz szükséges frontális lebeny
érése csak serdülő korra fejeződik be teljesen!
• érzékszervek is jelentős szerepet játszanak a fejlődésben
o jó látáskoordináció szükséges a finommozgásokhoz
o hallás engedhetetlen az alapvető nyelvi készségek elsajátításához
• fejlődésbeli elmaradás mindig alapos további kivizsgálást kell, hogy maga után vonjon,
mely jellemzően csapatmunka, szükséges pszichológus, szociális munkás bevonása is
o részletes belszervi vizsgálat
o pszichés és szociális feltárás
[-11-]
NAGY FINOM EGYÉB

ÉLETKOR SZOCIÁLIS NYELVI
MOZGÁS MOZGÁS KOGNITÍV
0-4 hét fejét egyik kéz ökölben, arcra figyel felriad a
oldalról a tárgyat 90 hangra, pl.
másikra fokig követ csengőre
fordítja oldalról
középig
2 hó hason fekve több mint 90 visszamosolyog grimaszol,
vállait emeli fokban követ szemével a
hangforrást
keresi
3 hó fejét a test kezébe adott spontán kacag,
vonala fölé tárgyat rövid mosolyog, mosolyog és
emeli, és ideig szereti hangokat ad
megtartja megtartja, nézegetni a ki, ha
szemével 180 kezét beszélnek
fokban követ hozzá
4 hó karjára tárgyakért nézi a kezét, nevet és
támaszkodik, nyúl, játék felé visítozik
hasról hátra marokfogás törekszik
fordul, ülésbe
húzáskor
fejét nem
lógatja
6 hó segítség tárgyat egyik őnmagát eteti, gagyog

nélkül ül kezéből a poharat tart
másikba teszi,
eldobott játék
után néz
9 hó állásba csippentő „sziát” integet, kétszótagú
felhúzza fogás, éneklős- gagyogás, pl.
magát, majd 2 kockát tapsolós „dada”-t
visszaül összeüt játékban részt „mama”-t
vesz mondja nem
célzottan
12 hó járni kezd, kockát pohárból iszik, célzottan

lehajol és pohárba tesz másokat utánoz mondja a
feláll „mama”-t és
„dada”-t, ill.
egy-két más
szót is mond
[-12-]
15 hó hátrafelé firkál, kanalat, villát 3-6 szót

megy 2 kockából használja mond,
épít tornyot utasítást követ
18 hó jár, fut 4 kockából ruhát levesz, legalább 6

tornyot épít, babáját eteti szót mond
labdába rug
2 év fel és lefelé 6 kockából megmossa és 2 szót megérti a ma

jár a lépcsőn, épít tornyot, megtörli a összekapcsol, fogalmát
felfelé dob vonalat másol kezét, képre rámutat,
fogat mos, ruhát testrészeket
felvesz ismeri
3 év lépcsőn 8 kockából jól használja a megnevez megérti a

váltott lábbal épít tornyot, kanalat, csak képet, tegnap és a
megy, hüvelykujját kicsit önti ki, ismeretlenek holnap
páros lábbal hajlítgatja pólót felvesz 75%-a megérti fogalmát
ugrik, a beszédét,
triciklizik 3-szavas
mondatot
mond
4 év jól kört másol, segítség nélkül színeket
egyensúlyoz, esetleg fogat mos, megnevez,
1 lábon, keresztet, egyedül öltözik megérti a
1 lábon ugrál 3 testrésszel mellékneveket
rajzol embert
5 év ugrik, négyzetet számol,
sarkára lép és másol megérti az
lábujjhegyig ellentéteket
gördíti a
talpát járás
közben
6 év egy lábon háromszöget szavakat kezdi

egyensúlyoz másol, definiál megérteni a
6 mp-ig 6 testrésszel „jobb”-ot és
embert rajzol „bal”-t
[-13-]
II. PSZICHOMOTOROS/SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ZAVARAI
• fejlődési zavarok 2 nagy csoportba sorolhatók

o mentális retardáció → szervi okok
o magatartászavarok → pszichés/lelki okok
Mentális retardáció
• születéstől, illetve korai gyermekkortól fennálló átlag alatti értelmi képesség

• abbamaradt vagy nem teljes, esetleg kóros irányú szellemi fejlődés
• károsodik a kognitív, nyelvi, mozgásbeli, és szociális készség
• mérőszáma: IQ=intelligencia quotiens
o az intelligenciakor és az életkor hányadosának százzal történő
szorzata
• retardáció súlyossági fokozata
o enyhe IQ=50-89
o mérsékelt IQ=35-49
o súlyos IQ=20-34
• prenatalis okok
o genetikai (nem, rassz, hormonális tényezők)
o kromoszóma rendellenességek (21, 13, 18 trisomia..stb.)
o veleszületett anyagcserezavarok
o fertőzések (TORCH)
o anyai betegségek (pl. diabetes)
o terhesség során szedett gyógyszer, alkohol, kábítószer hatás
• postnatalis okok
o infekciók (meningitis, encephalitis)
o agyvérzés
o balesetek
o koponya besugárzás
o mérgezések
[-14-]
Magatartás zavarok
• rögzült automatizmusok/tic
o bizarr, repetitív tevékenység
o célja a pszichés feszültség levezetése
o oka ingerszegény, emocionálisan sivár környezet
o 2 alfajtája
➢ vokális tic → rövid, nyögésszerű hangok
➢ motoros tic → céltalan izomrángás (pl. pislogás)
• autizmus
o 3 éves kor előtt manifesztálódik
o beszűkült interakció a környezettel
➢ különösen más emberekkel
➢ szemkontaktus kerülése
o súlyos beszédfejlődési zavar
o echolalia → bizarr, sztereotip szavak ismételgetése
• alvászavarok
o pavor noctornus
➢ jellemzően kisded korban jelentkezik
➢ ébredés éjfél utáni/hajnali órákban
➢ 1-5 percig nehezen vigasztalható
➢ erős vegetatív jelek (tachydyspnoe, mydriassis)
o alvajárás
➢ jellemzően 5-10 éves korban
➢ kontaktusba nem vonható
➢ gyakori a sérülés
[-15-]
Diagnózisalkotás
I. BEVEZETÉS
• görög eredetű szó, mely a dia (=át, keresztül) és gnózisz (=tudni, ismerni) szavak
kombinációjából született meg
• diagnózis felállítása egy folyamat, melynek során az egyes lehetséges kórokok
valószínűségét pontosítva jutunk el a legvalószínűbb kórfolyamatig, melyet
iránydiagnózisnak nevezünk
• amennyiben az elvégzett vizsgálatok a diagnózis valószínűségét nem növelik az adott
kórfolyamatot elvetjük, majd az alternatív diagnózisokat valószínűség szerint ismételten
rendezve, a következő legmagasabb valószínűségű kórfolyamat igazolására teszünk
kísérletet
II. DIAGNÓZISALKOTÁS LÉPÉSEI
1.) Anamnaesis: kórelőzmény

2.) Inspectio: megtekintés (első benyomás)
3.) Fizikális vizsgálatok
a.) palpatio: tapintás
b.) percussio: kopogtatásos vizsgálóeljárások
c.) auscultatio: eszköz nélküli és eszközös hallgatózás
4.) Eszközös vizsgálatok
5.) Laboratóriumi vizsgálatok
6.) Képalkotó vizsgálatok
7.) Observatio: a beteg folyamatos utánkövetése
a.) decursus: megfigyelés alatt rögzített paraméter illetve állapotváltozások
b.) epicrisis: következtetéseket összegezve ismertetjük
[-16-]
III. DIAGNÓZISALKOTÁS FOLYAMATA
Input: a diagnosztika bementi oldala, mely lehet:
• panasz: minden, ami szubjektív

• tünet: objektíven meghatározható, mérhető
• panasz és a tünet - eredet szerint - lehet:
o közvetlen helyi jelenség
➢ pl. duzzanat, bőrpír, fájdalom
o megbetegedés helyéről eredő, de távolabbra vezetett tünet
➢ pl. kisugárzó fájdalom
o funkcionális zavar tüneteként megnyilvánuló jelenség
➢ pl. májbetegek esetében az icterus
o általános tünet vagy panasz
➢ pl. gyengeség, fáradékonyság
Szintézis: a rendelkezésre álló információk összesítése
Output: kimeneti oldal maga a diagnózis, melynek iránya lehet:
• kórok (patogenetikai – patognosztikus diagnózis)

• hely (anatómiai diagnózis)
• jelleg (patológiai diagnózis)
• előrehaladottság (staging – stádium)
• működészavar (funkcionális diagnózis)
• lefolyás (prognosztikai diagnózis)
[-17-]
Anamnézis
I. BEVEZETÉS
• betegtől és környezetétől nyerhető információk összessége

• célja az információk megszerzése, értékelése és dokumentálása
• ezen felül hipotézis (iránydiagnózis) felállítása, a bizalmi viszony kialakítása és a
beszélgetés terápiás hatásának kiaknázása
II. ANAMNÉZIS FORMÁI
Forrása szerint
Autoanamnézis: közvetlenül a betegtől nyert információk
Heteroanamnézis: hozzátartozóktól (szülő), környezettől nyert információk
• gyermekgyógyászatban leggyakrabban rendelkezésre álló forma
• ide tartozik a korábbi orvosi dokumentációk áttekintése is!
Irányultsága szerint
Klinikai anamnézis: jelen panaszok, észlelt tünetek
Családi anamnézis: a családban előforduló, jellegzetesen familiáris
halmozódást mutató, továbbá genetikai kórokkal bíró kórfolyamatok feltárása
Környezeti/szociális anamnézis: beteg életkörülményeire, szociális
helyzetére vonatkozó kórelőzmény
Farmakológiai anamnézis: korábbi betegségekre, kezelésekre vonatkozó
adatgyűjtés
Perinatális anamnézis: születés körüli eseményekre vonatkozó adatok
• születés módja? (császármetszés/hüvelyi úton)

• gasztációs hét? (koraszülött/túlhordott)
• születési testtömeg?
• adaptációs probléma?
• igényelt-e PIC-es ellátást? (pl. fénykezelés)
[-18-]
III. ANAMNÉZISFELVÉTEL FOLYAMATA
1.) Kapcsolatfelvétel
• üdvözlés és bemutatkozás
• kisded kortól a gyermeknek is!
• bizalom elnyerése, szemkontaktus felvétele, figyelmes légkör kialakítása
2.) Fő panasz tisztázása
• eszköze a nyitott kérdések → irányított interjú!
• jellemzően szülővel tudjuk megbeszélni az egészségügyi intézmény
felkeresésének az okát
• de ha lehetséges az intellektusának megfelelően kérdezzük gyermeket is
fennálló panaszokról
• egyszerű szavakkal, de ne gyerekesen (pl. selypítés)
3.) Vezető panasz részletesebb kifejtése
• kialakulásra vonatkozó információk

• mikor kezdődött?
• panasz jellegzetessége, helye?
• mi váltja ki, mi szünteti meg, változik-e, súlyosbodik-e?
4.) Szervrendszerek működése
Étvágy/táplálkozási nehézségek
• dysphagia: nyelési nehézség
• odynophagia: fájdalmas nyelés
Testtömeg változása
• mennyit, mennyi idő alatt?
• jelentős 6 hónapon belül 5-10%-nál nagyobb
• ha valaki 1 hét alatt 1-2 kg-nál többet „fogy/hízik”, annak nagy
része valószínűleg folyadék
[-19-]
Vizelet
• mennyisége: nagyban függ a folyadékfogyasztástól
o anuria: ~ 50 ml/nap
o oliguria: < 400 ml/nap
o polyuria: > 2500 ml/nap
o napi 5-10 közötti ürítés a normális
• színe:
o szalmasárga: normális (urochrom miatt)
o sötét barna/sárga (UBG/bilirubin miatt)
o piros: hematuria
• egyéb panaszok:
o pollakisuria: többször, kis adagokban ürülő vizelet
(„csípő vizelet”)
o dysuria: nehezített vizeletürítés
o incontinentia: akaratlan vizeletvesztés
Széklet
• diarrhoea/hasmenés → híg, vizes széklet
o napi 300 g felett, minimum napi 3x
o köthető-e táplálékfelvételhez, gyógyszerhez
o az ozmotikus hasmenés koplalásra megszűnik, a
szekretoros nem
o krónikus hasmenés: 2 hónapnál tovább tart
• obstipatio/székrekedés → száraz, kemény széklet
o heti 2x vagy ennél kevesebb
• melaena → fekete színű széklet
o oka: felső GI szakaszból (nyelőcső, gyomor)
származó vérzés
• haematochezia → pirosas színű széklet
o oka: alsó GI szakaszról (belek) származó vérzés
• acholiás széklet → fehéres, agyag színű

o oka: epeúti elzáródás (a széklet nem tartalmaz
epefestékeket)
[-20-]
5.) Életmód, rizikófaktorok
• élvezeti szerek (napi mennyiség, fogyasztás időtartama)

o dohányzás
o alkohol
o kábítószer
o kávé/energiaital
• stressz (családi, iskola)
• szexuális élet (serdülőknél fontos lehet, tisztázása négyszemközt)
6.) Előzmény
• korábbi betegségek: milyen betegség? mikor?

• műtét volt-e? komplikáció?
• vért kapott-e? komplikáció?
• védőoltásokat megkapta-e? (kötelező/ajánlott)
7.) Gyógyszer
• mit? mióta? mennyit?

• jelenleg vett-e be?
• nem vett be többet vagy kevesebbet?
• anticoncipiensre fogamzó korú serdülő lányok esetében külön rá kell
kérdezni!
8.) Allergia
• gyógyszer
• egyéb: étel, pollen, rovar, vegyszer, stb.
• tisztázni kell az adverz reakció mibenlétét (pl. bőrkiütés, GI panaszok)
9.) Család/környezet
• családi környezet (szülők, testvérek, lakhatási viszonyok)

• óvodai/iskolai körülmények (beilleszkedési, tanulási nehézségek)
• krónikus/örökletes betegségek a családban
[-21-]
Fizikális vizsgálat alapjai

I. INSPECTIO
• inspectio alatt a beteg megfigyelését, megtekintését értjük
• megkülönböztetjük az általános, valamint szervspecifikus formáját
• általános megfigyelés része:
o habitus: megfigyeljük a beteg viselkedését.
➢ néhány kórfolyamat habitusváltozással jár

➢ pl. pajzsmirigybetegségek
o alkat: vizsgáltjuk a beteg alkati jellemzőit
➢ astheniás
➢ piknikus
➢ muscularis
o tápláltsági állapot
➢ cachexia: betegségek (daganat) okozta kóros lesoványodás

➢ anorexia: táplálkozási zavar jele
➢ obesitas: a beteg kóros elhízása (alma/körte típus)
II. PALPATIO
• palpatio alatt a két kézzel történő tapintásos vizsgálatot értjük, melynek célja:
o nyomásérzékenység, fájdalmasság, szöveti ellenállás megítélése
o egy adott terime (fiziológiás vagy kóros) alakjának, nagyságának,
felületének, állományának megismerése
o fiziológiás és kóros mozgások (pl. mellkasi rezonancia) érzékelése
o tapintott régió hőmérsékletének megítélése
• segítségével információt nyerhetünk:
o bőr állapotáról (felületes tapintás)
o bőr alatti területekről (mély tapintás)
o zsigerek méretéről (pl. máj, lép)
o szervek, szervrendszerek működéséről (pl. pulzuskvalitások)
o kóros terimékről (pl. tumor, pajzsmirigy, kóros nyirokcsomók)
[-22-]
III. PERCUSSIO
• alapja a tömött és légtartalmú üregek eltérő rezgésminősége
• vizsgálat alkalmával a vizsgált testüreget rezgésbe hozzuk, melyet a testfelület alatti
szövetek átvesznek, így végső soron az üreg tartalmának függvényében különböző
frekvenciájú visszhangot eredményeznek
• kivitelezés: plessimeter ujjra (bal kéz középső ujj) történő ütés a percussor ujj (jobb kéz
középső ujj) által
• formái:
o topográfiai kopogtatás: adott zsiger nagyságának meghatározása (pl. szív)

o összehasonlító kopogtatás: törzs hossztengelyére szimmetrikus területek
hangminőségeinek összehasonlítása (pl. tüdő)
• kopogtatás során nyert rezgés kvalitásai:
o erősség: a rezgés intenzitását (hangerejét) jellemzi
➢ halk (tompa) / hangos
o magasság: a hangmagasság (rezgésfrekvencia)
➢ magas / mély
o időtartam: a hang tartóssága
➢ hosszan hangzó (teljes) / röviden hangzó (nem teljes)

• fentiek szerint megkülönböztethető kopogtatási hangok
o teljes, éles, nem dobos kopogtatási hang
➢ légtartalmú, de parenchymat is tartalmazó üregek felett

kopogtatható pl. egészséges tüdő
o tompa/tompult kopogtatási hang
➢ csekély légtartalmú, vagy levegőt nem tartalmazó szövetek

➢ folyadéktartalmú üregek felett kopogtatható
o dobos/dobozos kopogtatási hang
➢ légtartalmú, parenchymat nem tartalmazó testüreg felett
[-23-]
IV. AUSCULTATIO
• hallgatózás során leginkább az egyes zsigerekben végbemenő áramlás által keltett

hangjelenségeket detektáljuk
o vér áramlása az érrendszerben és a szívben
o levegő áramlása a légutakban
o béltartalom áramlása a gastro-intestinalis traktusban
• eszköze: a fonendoszkóp, mely membrános és harangos (tölcséres) fejjel biztosítja az
érintett tájék meghallgatását
• általában a membrános hallgató alkalmazására kerül sor, ugyanakkor dörzs-zörejek
illetve a jugulum felett a stridor auscultatioja a harangos felszínnel kell, hogy történjen
• pontosabb hallgatózás kedvéért érdemes gyermekgyógyászati membránokat alkalmazni,
melyek átmérője kisebb a normál, felnőtt típushoz (~4,5 cm) képest:
o pediátriai membrán (~3-3,5 cm)
o neonatális membrán (~2-2,5 cm)
[-24-]
Újszülöttek általános jellemzői
I. BEVEZETÉS
• hazánkban kb. 90 000 újszülött születik évente, ebből 9-10 %-uk koraszülött
• gesztáció a fogamzástól a magzat világrajöveteléig tartó idő
• érett újszülöttről betöltött 38. és 42. hét között beszélünk
• jellemző méret
o testtömeg: 3000-3300 g
o hossz: 50 cm
o fejkörfogat: 35 cm
• koraszülöttnek nevezzük a betöltött 37. terhességi hét előtt és/vagy 2500 gramm születési
súly alatt születetteket
o prematuritas → idő előtt születés
o dysmaturitas → kis súlyú születés
• várandóság előrehaladtával egyre növekszik koraszülöttek túlélési esélyei
o 22. hét előtt → nem beszélhetünk túlélésről
o 22-24. hét → 10-20%
o 24. hét → 40%
o 28. hét → 90% (!)
Érett újszülött 37-42. gesztációs hét
Túlhordott újszülött > 42. gesztációs hét
Koraszülött < 37. gesztációs hét
Késői koraszülött 34-36. gesztációs hét
Középidejű koraszülött 28-33. gesztációs hét
Nagyon korai koraszülött 22-27. gesztációs hét
[-25-]
II. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
Érett újszülött Koraszülött

bőr rózsás, rugalmas tapintatú bőr vöröses, rugalmatlan, ráncos
gazdag subcutan zsírszövet fejletlen subcutan zsírszövet
tenyéren, talpon barázdák tenyéren, talpon sima a bőr
haj kialakult nincs vagy kevés haj
körmök elérik az ujjbegyeket körmök nem érik el az ujjbegyeket
porcai szilárdak fülkagylóban nincs/gyenge porc
élénk izomaktivitás izomzat fejletlen
sírása erőteljes gyenge sírási hang
fiúknál herék a scrotumban fiúknál herék nem szálltak le a scrotumba
lányoknál a nagyajkak fedik a kisajkakat lányoknál nagyajkak nem fedik a kisajkakat
III. VIZSGÁLATI TÍPUSOK
• első szakvizsgálat már a születés után, vagy jó állapotú újszülöttek esetén 24 órán belül
történik meg, a második vizsgálat hazaadás előtt esedékes
• születés után az első vizsgálat fő célja az életképesség felmérése, az életet veszélyeztető
kórállapotok, fejlődési rendellenességek, szülési sérülések felismerése
• ezt követően kerül csak sor az érettség megítélésére, illetve az egyes testtájak,
szervrendszerek részletes fizikális vizsgálatára
• az újszülöttet teljesen levetkőztetve, lehetőleg gyorsan, a lehűléstől védve vizsgáljuk
APGAR-féle értékelés → életképesség megítélése

Dubovicz-féle skála → gesztációs kor meghatározása
Cephalo-caudalis fizikális vizsgálat → kültakaró és belszervek vizsgálata
Archaikus reflexek vizsgálata → neurológiai állapot felmérése
[-26-]
APGAR-féle értékelés
I. BEVEZETÉS
• egy amerikai gyermekorvos – Virginia Apgar – által kifejlesztett egyszerű módszer az
újszülöttek állapotának (méhen kívüli életképességének) megítéléséhez
• bőrszín, izomtónus, reflexek, szívműködés és légzés megfigyelése alapján
• egyes életjelenségeket 0-1-2 ponttal osztályozzuk
• szülés utáni 1. és 5. (esetleg még 10.) percben
II. ÉRTÉKELÉS
• 8-10 pont → minden rendben, érdemi beavatkozás nem szükséges
• 5-7 pont → enyhe beavatkozás szükséges
o bőringer alkalmazása
o oxigénadás maszkon keresztül
o Neopuff
• 0-4 pont → intenzív beavatkozás szükséges
o intubáció és invazív lélegeztetés
o ritkán komplex resuscitáció
o primer ellátás után újszülött intenzív osztályra kerül
0 1 2
Jelek
Bőrszín testszerte test rózsás, testszerte rózsás bőrszín

cyanostikus vagy végtagok
sápadt cyanotikusak
Légzés nincs bradypnoe, jó sírási hang

szabálytalan légzés
Szívfrekvencia nincs 100/perc alatt 100/perc felett
Izomtónus testszerte végtagok flexióban aktív mozgás

petyhüdt
Reflexingerlékenység nincs válasz grimasz köhögés, tüsszentés

(orrjárat
katéterezése)
[-27-]
Dubovicz-féle skála
Külső jelek 0 1 2 3 4
Oedema kézen, lábon tibia felett nincs - -

tibia felett
Bőrszerkezet vékony vékony mérsékelten felületes vastag, mély
zselatinozus sima megvastagodott repedések repedések
Bőrszín sötétvörös rózsaszínű halvány törzs sápadt, -

rózsaszín tenyér talp
rózsás
Érrajzolat a vénák, vénák, néhány homályosan nem látható
hasfalon vénulák érelágazások nagyobb látható véredény
éredény véredény
Lanugo a nincs vaskos, vékony ritka 50%-nál

hasfalon hosszú piheszőrök a piheszőrzet nagyobb
piheszőrök az hát distalis csupasz csupasz
egész háton részén területekkel terület
Talpi redőzet nincs talp elülső talp elülső 1/3- talp elülső talp elülső
felszínén adán redők felén redők 1/3-adán
halvány piros kifejezett
vonalak redőzöttség
Emlőbimbó alig látható, jól látható az areola sima és areola -
areola nincs areola sima és pontozott, pontozott,
lapos átmérője<0,75 széle
átmérője<0,75 cm kiemelkedik,
cm átmérője>0,75
cm
Emlőszövet nem egyik vagy mko. tapintható átmérője>1 -
tapintható mko. átmérője=0,5-1 cm
tapintható cm
átmérője<0,5
cm
Fülkagyló lapos, széle formált felső része egészében -
alakja formálatlan formált formált
Fülkagyló deformálható, lassan nyeri széli részek porcos, -

rugalmassága rugalmatlan vissza az porcosak rugalmas
alakját
Leány fedetlen részben fedett fedett kisajkak - -
genitáliák kisajkak kisajkak
Fiú herék nem legalább 1 legalább 1 here - -

genitáliák tapinthatók here magasan rendesen
a scrotumban leszállt
tapintható
[-28-]
Testtartás felső és alsó felső felső végtagok felső végtagok felső és alsó
végtagok is végtagok extensioban, enyhe végtagok is
extensioban extensioban, alsó végtagok flexioban, alsó flexioban
alsó végtagok kifejezettebben végtagok
enyhe flexióban egyértelmű
flexioban flexioban
Ablakjel 90 ° 60 ° 45 ° 20 ° 0°
(kéz/alkar
szög)
Láb 90 ° 75 ° 45 ° 20 ° 0°
dorsalfelxioja
(láb/tibia
szög)
Könyök/térd 180 ° >90 ° <90 ° - -
ízület
visszahajlítás
Politeális 180 ° 160 ° 130 ° 110 ° 90 °
szög/
sarok-fül
próba
Sáljel könyök eléri könyök eléri könyök eléri az könyök nem -
az ellenkező az ellenkező ellenkező oldali éri el az
oldali oldali axillaris középvonalat ellenkező
axillaris vonal és oldali
vonalat középvonal középvonalat
közötti sem
területet
Fej fej teljesen fejét enyhén fejét enyhén fejét -
hátraesése hátraesik hátraesik megtartja kifejezetten
megtartja
Ventrális fejét lógatja fejét lógatja fejét min. emeli fejét megtartja fejét emeli,
felfüggesztés hát erősen hát enyhén hát enyhén hát egyenes hát egyenes
konvex alakú konvex alakú konvex alakú
[-29-]
Újszülött cephalo-caudalis vizsgálat
I. BŐR VIZSGÁLATA
• vizsgálat során meg kell ítélni az újszülött bőrének színét, turgorát valamint diffúz vagy
körülírt elváltozásokat rajta
• megszületéskor fehér, zsíros magzatmáz – vernix caseosa – néhány óra alatt felszívódik
• egész testet borító finom piheszőrzet – lanugo – inkább koraszülötteknél, de kisebb
mennyiségben érett újszülötteken is előfordulhat, túlhordottakra nem jellemző
Bőr színe
• az első 2-3 napon az újszülött bőre sötétvörös - erythema neonatorum -, majd

narancsba hajló, ill. rózsás
• cyanosis
o bőr szürkés-kékes elszíneződése, mely szöveti hipoxiát jelez
o acrocyanosis a distalis végtagokon (kéz-lábujjak) jelenik meg
➢ oka lehet kihűlés, fázás, de megszületés után néhány
óráig fiziológiás
o centrális forma általában súlyos szöveti oxigénhiányra utal
➢ végtagok törzshöz közelebbi (proximalis) részén
valamint a nyelven jelenik meg
➢ oka: leggyakrabban légúti vagy cardiális eredet
o észleléskor azonnali teendő → légút leszívása, orrjáratok
szondázása, sz.e. oxigén szupplementáció
o légúti ill. cardiális eredet differenciálása → hyperoxia-teszt
➢ 100%-os oxigén belélegeztetése
➢ amennyiben erre a vérgáz pO2 értéke jelentősen
emelkedik légzőrendszeri forrás valószínűsíthető
➢ ha pedig az oxigén tenzió stagnál jobb-bal shunt
típusú szívhiba gyanúját kelti
[-30-]
• icterus
o bőr, nyálkahártyák, illetve sclera sárgás elszíneződése
o megítélése mindig természetes fényben történjen, mert
mesterséges fényviszonyok között könnyen elnézhető
o hátterében a vér emelkedett szérum bilirubin szintje áll
o kb. 80-100 umol/l érték felett válik láthatóvá
o 2 fő formája a fiziológiás valamint patológiás sárgaság
o fiziológiás icterus → mindig eltelt 24 óra után kezdődik
➢ érettekben többnyire a 2-3. napon, és 2-4 hetes korra
megszűnik
➢ oka: élettani hemoglobin csere: Hgb F (fötalis) →
Hgb A (adult)
o patológiás icterus → jellemzően 24 órán belül jelentkezik
➢ rapid terjedést mutat
➢ sokféle öröklött és szerzett betegség állhat a
hátterében
• sápadt küllem/pallor
o bőr fehéres színtelensége, fakó megjelenése
o oka lehet anémia vagy keringési elégtelenség, de előbbi csak
súlyos esetben okoz az újszülöttek esetén sápadtságot
o 2 forma elkülönítésében a szívfrekvencia nyújthat segítséget
➢ vérszegénység esetén magasabb (tachycardia)
➢ anoxiás állapotban alacsonyabb (bradycardia)
o anémiás pallor hátterében állhat: korai köldök-lekötés, masszív
hemolysis
o anoxiás pallor hátterében állhat: légzési disstress, hypotensio
• plethorreás küllem/bővérűség
o bőr vöröses megjelenése
o hátterében polycythaemia → magas Se hematokritérték (>70%)
o oka lehet: késői köldök-lekötés, anyai diabetes
o komplikáció: hyperbilirubinaemia, congestiv szívelégtelenség
[-31-]
Bőr turgora
• bőr turgorát hasfalon vagy a comb belső felszínén vizsgáljuk

• csökkent turgor → dehydratio
• fokozott turgor → oedema, mely lehet lokalizált vagy generalizált
o helyi ödéma magzati fekvéstől függően átmenetileg fiziológiás
is lehet
o oka lehet helyi nyirokkeringési zavar
o lokalizált kéz-lábhát ödéma felveti a Turner-szindróma
eshetőségét is
o generalizált megjelenés ritkán vese eredetű, gyakrabban
folyadék túltöltöttség vagy cardiális probléma áll a háttérben
o megszületést követő sápadt küllem és masszív ödéma →
hydrops foetalis
Körülírt/diffúz elváltozások a bőrön
• erythema toxicum
o az újszülött bőr normális reakciója a külvilágra
o eosinophil sejtes szaporulatot tartalmaz
o maculák, papulák, vesiculák, pustulák az első néhány életnapon,
spontán szűnnek
• naevus flammeus (tűzfolt) → kis erek ártalmatlan tágulatai
• haemangioma → daganatszerű érburjánzások, melyek artériát, vénát vagy
kapillárist tartalmaznak
o esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek
o kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes
• milia neonatorum → arcon, orron faggyúmirigyek retenciós cystái
[-32-]
II. FEJ, NYAK TÁJÉK VIZSGÁLATA
Koponya
• nagysága: normo-, micro-, vagy macrocephalia (percentilis alapján)
• alakja: születés után rendszerint konfigurált, a koponyacsontok egymásra
csúszhatnak
• kutacsok
o megszületéskor összesen 6 kutacs
➢ 1 nagykutacs, 1 kiskutacs
➢ 2 elülső laterális, 2 hátulsó laterális kutacs
o nagykutacs: rombusz alakú, a homlokcsont és a két falcsont
határolják
➢ méret: a szemközti oldalak távolsága
➢ átl. 2x2 cm, 12-18 hónaposan záródik
o kiskutacs: háromszög alakú, a két falcsont és a nyakszirtcsont
határolja
o szintje: ICP-ről ill. a hidráltsági állapotról tájékoztat
o lehet nívóban, besüppedt vagy elődomborodó, esetleg pulzálhat
o elődomborodó → agyvérzés, meningitis
o beesett → dehidráció
• sérülések:
o caput succedaneum: a csonthatárokat nem respektáló,
tésztatapintatú → oedemás duzzanat
o cephalhaematoma: a csonthatárokat respektáló, fluktuáló
duzzanat → subperiostealis vérzés
[-33-]
Szem
• vizsgálata → ringatás, ekkor az újszülött jellemzően kinyitja a szemeit
• cornea reflex könnyen kiváltható
• kereső nystagmus, intermittáló strabismus normálisan is előfordulhat
o 6 hónapos korra általában szűnik
• pupilla fényreakciója nehezen vizsgálható (szűk pupilla)
• ophtalmoscop vörös szem válasz → cong. cataracta, retinoblastoma
Fül
• szerkezete: hártyás, porcos, jól konfigurált
• hallászavarra utal, ha a Moro-reflex hangingerre nem váltódik ki
• alaki és elhelyezkedési anomáliák → mélyen ülő fülek
o Down-sy, Potter-sy, Edwards-sy
Orr
• az újszülött obligát orrlégző!
• orrlyukak szondázása → choanaatresia kiszűrése
Ajak, száj
• tájékozódjunk a szájüreg anatómiai helyzetéről

• spatulával óvatosan tárjuk fel a szájüreget, de ujjal is érdemes végigtapintani
a szájpadot
• gyakori eltérések: ajak- és szájpadhasadék (részletesebben lsd.
csecsemő/gyerek vizsg.)
Nyak
• vizsgálata: nyak megtekintése mellet m. sternocleiodomastoideus mentén

tapintás
• torticollis → fej/nyak ferde kényszertartása
➢ veleszületett vagy szülési sérülés következménye
[-34-]
III. MELLKAS
• alakja, szimmetriája
o henger alakú, a bordák vízszintes lefutásúak
o bordaközi izmok gyengék
o döntően rekeszi légzés
• deformitások
o szimmetrikus deformitás: pectus excavatum, pectus carinatum
o aszimmetrikus deformitás: borda rendellenesség, diaphragma hernia
o pajzs alakú mellkas (+ távol ülő mellbimbók) → Turner-sy
• légzésszám: 30-60/min → tachypnoe (>60/min)
• nehézlégzés/dyspnoe jelei:
o grunting (nyögdécselő légzés)
o intercostalis, substernalis, jugularis behúzódások
o orrszárnyi légzés
• szív:
o normál frekvencia: 110-150/min
o praecordialis pulzáció → nyitott ductus arteriosus
o halk holosystoles zörejek gyakran előfordulnak
• emlőmirigyek duzzanata
o anyai hormonhatás következménye
o 3-4 hetes korig észlelhető
[-35-]
IV. HAS
• alakja: henger alakú

• megszületéskor a mellkas szintjében, ill. a mellkas szintje fölött helyezkedik el
o mellkas szintje alatt marad: hernia diaphragmatica
• köldök
o átmetszetében 2 artéria, 1 véna („smiley jel”)
o a köldökzsinórcsonk 7-14 napos korban esik le
o köldök seb pár nap múlva beszárad, majd hámosodik
o bőrköldök: a bőr rákúszik a köldökzsinórra, teendőt nem igényel
o hernia umbilicalis
➢ ha reponalható műtét csak későbbi életkorban
• hallgatózás → bélhangok
• tapintás
o hepato-splenomegalia
➢ máj 1-2 cm-rel, a lép pedig 0,5-1 cm-rel fiziológiásan is
meghaladhatja a bordaívet
o hasi terime → leggyakrabban megnagyobbodott vese
➢ policisztás vese, hátsó urethra billentyű
• testnyílások
o anus: megtekintés és végbélszonda felvezetése → anusatresia kizárása
o meconium ürítés: jellemzően első életnapon, feketés-zöldes, szagtalan,
tapadós
➢ 24 órán túl, késői mecoiumürítés → cisztás fibrózis gyanúja
[-36-]
V. GENITÁLIÁK
• lányok
o érett újszülöttek esetén a nagyajkak fedik a kisajkakat
o vaginalis vérzés anyai hormonhatás miatt 5-7. napon előfordulhat
• fiúk
o szűk preputium normális
➢ phimosis → fitymaszűkület akadályozza a vizeletürítést
o húgycsőnyílás rendes esetben a glans végében

➢ rendellenességei: hypospadialis, epispadialis
o érett újszülöttekben a herék a scrotumban

➢ hiány oka lehet: retentio testis, ingahere, ectopiás here
o sérvkapuk tapintása elengedhetetlen
➢ hernia inguinalis, scrotalis
VI. VÁZRENDSZER
• gerinc alapos végigtekintése és tapintása

o gyanújel: apró nyílás, szőrrel fedett terület
o spina bifida aperta (nyitott gerinc hasadék)
o spina bifida occulta (zárt gerinchasadék)
• csípő vizsgálata
o összemérjük a két végtag hosszát (van-e differencia)
o megtekintjük a comb redőket (van-e redőasszimetria)
o Barlow-manőver: csípő posterior elmozdítása
➢ cél: acetabulum kimozdítása a vápából → subluxáció kimutatása
o Ortolani-manőver: 90 fokban abdukáljuk a csípőt
➢ cél: acetabulum visszahelyezése a vápába → luxáció kimutatása
• végtagok alaki és számbeli eltérései → phocomelia, syndactilia stb.
• traumás eltérések
o clavicula és humerus törése
o plexus brachialis sérülése → az érintett oldalon spontán mozgás nincs,
Moro-reflex nem váltható ki
[-37-]
Archaikus reflexek vizsgálat
I. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
• az újszülött neurológiai megítélése az alapos megfigyeléssel kezdődik, mely során a két
oldal összehasonlítása elengedhetetlen, ezt követi az archaikus reflexek vizsgálata
• megfigyelés tárgyát képzik
o agyidegek
➢ spontán mimika (VII. agyideg)
➢ szemmozgás (III., IV., VI. agyidegek)
o izomtónus
➢ fej helyzete és tartása
➢ spontán végtagmozgások
o sírási hang
➢ kvalitása és tartóssága is informatív
➢ magas színezetű, sikító jellegű vagy halk nyöszörgés
agykárosodásra utalhat
• újszülötteken is kiválthatók a „klasszikus” ínreflexek mint pl. patella, illetve a pupilla és
cornea-reflexek is
• pozitív Babinski-reflex egészen csecsemőkor végéig fiziológiás lelet
• primitív reflexek automatikus mozgásminták, a külvilágból érkező ingerekre bekövetkező
nem tudatos reakciók, melyeket az agytörzs irányít
• alapvetően az életben maradást szolgálják, de beindítják a mozgásfejlődést, és szerepük
van az anya-gyermek kapcsolat kialakításában
• hiányuk, renyhe kiválhatóságuk idegrendszeri fejletlenségre/sérülésre utal
• központi idegrendszer érésével (motoros integrálódás) kialakulnak az akaratlagos
mozgásmintázatok, az agytörzs szerepét átveszi a cortex, így ezek az „ősi” reflexek
feleslegessé válnak, és eltűnnek („kialszanak”)
• később fennmaradó reflexek gátolhatják a mozgásfejlődést, illetve azt téves útra vihetik
[-38-]
II. ÚJSZÜLÖTTKORI PRIMITÍV REFLEXEK
• Moro-reflex → a fejet hirtelen néhány cm-rel ejtjük, a felső végtagok abdukciója, az

ízületek extensioja, majd ölelő mozdulat alakul ki
o hangingerrel, tactilis ingerekkel, ill. az egész test ejtésével is kiváltható
o kiválthatóság: kb. 3 hónapos korig
o szerep: első légvételben, az egyensúly elvesztésekor mozgásos választ ad
o aszimmetrikus kiesése: plexus brachialis (perifériás idegrendszeri) sérülés
o szimmetrikus hiánya: cerebralis (központi idegrendszeri) problémát jelez
• Landau-reflex → az újszülöttet tenyerünkre hason fektetjük, fejét emeli, végtagjait feszíti
o axiális/nyaki izomzat tónusát mutatja
o kiválthatóság: 12 hónapig
• Bauer-reflex: a hasra fektetett újszülött fejét rövid ideig emeli, vagy oldalra fordítja, a
talpak megtámasztásakor kúszómozgást végez
• Galant-reflex: hason fekvő újszülöttön paravertebralisan az ujjunkat végighúzva a
gerincen az érintett oldal felé konvex görbület jön létre
o paravertebralis izomtónus vizsgálata
o szerep: ez az oldalazó mozgás segíti a magzatmozgásokat, a szülőcsatornában
való áthaladást
o kiválhatóság: 8-9 hónapos korig
• palmaris és plantaris fogóreflexek → tenyerek vagy talpak érintésekor akaratlan
szorítófogás alakul ki
o kb. 6 hónapos korig
o szerep: tudatos fogás kialakulásában
• palmomentalis reflex → a tenyér ulnaris oldalának megérintésekor a markolás mellett
szopómozgás is észlelhető
• szopóreflex → az újszülött szájába cumit helyezünk, melyre szopómozgással válaszol
o kiválthatóság: kb. 3-4 hónapos korig
o szerep: önálló táplálkozás
o közvetlenül megszületés után a legerősebb reflex
[-39-]
• kereső reflex → a szájnyílás környékét megérintve az újszülött az érintés irányába fordítja

a fejét és kinyitja a száját
o kb. 4 hónapos korig
• ülésbe húzás → megtámasztott lábak mellett húzáskor a fejét emeli, ill. megtartja
o nyaki izomerő fejlettségét mutatja
• elemi járás/rálépés → hónaljánál megtartott újszülött lábát a vizsgálóasztalhoz érintve
rálép az asztal tetejére (azaz térdben csípőben felxió következik be), majd a talpak asztal
felszínéhez érintve automatikus járásmintázat figyelhető meg
o kiválthatóság: kb. 6 hetes korig
• aszimmetrikus tónusos nyaki reflex → a fej hirtelen oldalra fordítása az azonos oldali
végtagok extensioját, az ellenoldali végtagok flexióját váltja ki
o szerep: ez a reakció indítja el a mozgás, látás és a játék után nyúlás fejlődését,
és a háton fekvésből induló fordulást
• szimmetrikus tónusos nyaki reflex → a hátán fekvő csecsemőn a fej előrehajtásával a
felső végtagok szimmetrikus flexiója, az alsó végtagok extensiója következik be
• glabellareflex: → glabellára mért enyhe koppintásra szimmetrikus szemhéjzárást
tapasztalunk
• acusticopalpebralis reflex → hangingerre szemhéjzárást tapasztalunk
[-40-]
Újszülött negatív státusz
Jó általános állapotú, élénk újszülött. Icterus, cyanosis, ödéma nincs. Bőre légköri oxigén
mellett rózsás, turgora normális. Ép szájnyálkahártya és garatív. Ritmusos, tiszta szívhangok.
Tüdők mko. áthallhatók, eupnoe. Hasa puha, betapintható. Hepar elérhető, lien nem tapintható.
Art. femoralis mko. tapintható. Köldöke lobmentes. Külső genitáliák épek. Herék a
scrotumban/ nagyajkak fedik a kisajkakat. Külsőleg fejlődési rendellenesség nem látható. Stabil
csípők.
Tarkó laza, vizsgálat közben nem irritabilis, nem feszít. Nagykutacs 2x2 cm, nivóban. Pupillák
kerekek, fényre szűkülnek. Moro-, Galant-, Bauer-reflexek kiválthatók. Szopó-, fogóreflexek
rendben. Jó aktív és passzív axialis és végtag izomtónus. Landauban fejét emeli, ülésbe
húzáskor a fejét megtartja. Elemi járást jó dinamikával végzi. Megfelelő látásfigyelem,
szemmozgások, mimika, és hangkövetés.
[-41-]
Csecsemő és gyermek vizsgálat alapjai

I. CSECSEMŐK ÉS GYERMEKEK SAJÁTOSSÁGAI
• gyermekek nem „kis felnőttek” fizikailag, és emocionálisan is fejletlenek

• betegvizsgálatot a gyerekek anatómiai, és élettani sajátosságának figyelembe vételével
kell kivitelezni
• dinamikus fejlődés és növekedés jellemzi őket, méret-, és alakbeli változások mellett
szervműködések is fokozatosan érik el a felnőttekre jellemző paramétereket
Testméret, testarány
• gyerekek testméretei életkortól függően egymástól és felnőttekétől is
nagymértékben eltérnek
• relatíve kisebb testméret, nagyobb testfelszínnel párosul
o jelentősebb a bőrön keresztüli hőleadás, és folyadékvesztés
o minél kisebb egy gyermek annál gyorsabban tud kihűlni, vagy
kiszáradni
• anatómiai tájékozódási pontok és az alattuk lévő szervek viszonya változik
o pl. csecsemőknél a crista iliacat összekötő vonal az S1, míg
felnőtteknél az L5 csigolya magasságában húzódik
• számottevő változás történik a test összetételében is
o csökken az erekben gazdag szövetek, és a víz aránya
o növekszik az izomzat, és zsírszövet mennyisége
• csecsemőkori jellemzők
o fejkörfogat nagyobb, a mellkörfogatnál
o kis szájnyílás, nagy nyelv → légúti elzáródás veszélye!
o mellkasfal porcos, bordák horizontális lefutásúak
➢ légzési térfogat növelése nehezebb mint felnőtteknek
o test középpontja a köldök (felnőttnél a symphisis)
o gerincoszlopnak csak az elülső görbülete van meg
➢ nyaki hajlat fej emelgetésével alakul ki
➢ lumbális hajlat lábra álláskor/járáskor jelenik meg
[-42-]
Légutak
• légút születéskor már kialakult, de méretében, hosszában jelentősen elmarad

a későbbiektől
o támasztó porc és kis légutak izomzata fejletlen
o légút legkeskenyebb része a gyűrűporc
o szűk méretek nagyobb légúti ellenállást eredményeznek
• kis átmérő csökkenés (ödéma, váladék) komoly obstrukciót okozhat
o csecsemők esetén 1 mm-es körkörös duzzanat a légutat 75%-kal
szűkíti, és 16x-osra emeli az ellenállást!
• csecsemők közel fél éves korukig obligát orrlégzők
o képtelenek a nazális elzáródás orális kompenzálására
o „kis nátha” is súlyos légzészavart okozhat!
Cardiovascularis rendszer
• csecsemőknél a myocardium viszonylag merev, kevesebb kontraktilis elemet

tartalmaz
• fixált verőtérfogat miatt a magasabb szívfrekvencia fedezi a gyorsabb
anyagcsere folyamatok jelentős oxigénigényét
• vérnyomás, és szívfrekvencia normál értékei fordítottan alakulnak a
növekedés folyamán
o csecsemőkori magasabb pulzusszám fokozatosan csökken
o alacsonyabb RR értékek emelkednek
[-43-]
II. BETEG GYERMEK MEGKÖZELÍTÉSE
• orvosi vizsgálat (kórházi megjelenés) egy gyermek számára jelentős stresszforrás

• vizsgálat eredményességét alapvetően meghatározza a gyermek kooperációja
• ezért komfortjának kialakítása, megőrzése vizsgálat közben igen lényeges
• mindig engedjük meg a szülőnek, hogy a gyermek mellett maradjon
• sikeres vizsgálathoz egyaránt fontos a gyermek, és szülő bizalmának elnyeráse!
Csecsemő
• vizsgálat azon elemeit amit lehet a szülő karjában végezzük el
• legkellemetlenebb elemeket (testnyílások) mindig hagyjuk a folyamat
legvégére
• lassan, nyugodtan közelítsünk
• vizsgálatot meleg kézzel és fonendoszkóppal végezzük
• ha szükséges (pl. erős sírás) tereljük el a csecsemő figyelmét (pl. kulccsal)
Kisded
• próbáljuk elnyerni a bizalmát
o fejünk legyen a gyermek szemmagasságába
o mutassuk meg a fonendoszkópot, adjuk a kezébe
• beszéljünk vele egyszerűen, de ne túl gyerekesen (pl. gügyögés)
• csak annyira vetkőztessük le a vizsgálathoz amennyire szükséges
Kisgyermek
• egyszerű nyelven, de próbáljuk elmagyarázni, hogy mi fog történni
• próbáljuk meg elterelni a figyelmét
o kérdések a kedvenc meséről, játékról, testvérekről, barátokról,
tantárgyról…stb.
o rövid történet elmesélése
[-44-]
III. FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT MENETE
1.) Kültakaró, bőr vizsgálata

• bőr és nyálkahártyák színe, nedvességtartalma
• külsérelmi nyom észlelhető-e
• körmök, szőrzet
2.) Nyirokcsomók vizsgálata

• minden régióban megtapintjuk
• nagyság, nyomásérzékenység, mozgathatóság, környezettel való kapcsolat,
fölöttes bőr színe, hőmérséklete
3.) Fej, nyak tájék vizsgálata

• fej tartása, nagysága, koponya alakja, arc karaktere
• szem, a fül, orr és melléküregek eltéréseinek megfigyelése
• szájnyálkahártya, fogak, nyelv
• garat, tonsillák vizsgálata
4.) Légzőszervek vizsgálata

• légúti hangjelenségek
• légzésszám
• légzés mélysége, nehezítettsége
• alaplégzés (puerilis), légzési zörejek (alveolaris, bronchialis, pleuralis)
5.) Keringés, szív vizsgálata

• pulzusszám
• perifériás pulzusok (pulzus kvalitások, CRT)
• szív mérete, helyzete, szívhangok, szívzörejek
[-45-]
6.) Has vizsgálata

• tapintás: háton fekve felhúzott térddel
• bélhangok
• máj, lép nagysága, vesék érzékenysége
7.) Nemi szervek vizsgálata

• külső genitaliák megfigyelése
• rectalis vizsgálat
8.) Váz-, és mozgásszervek vizsgálata

• külsőleg, alakilag épek-e
• gerinc, mellkas, végtagok, ízületek eltérései
9.) Idegrendszer vizsgálata

• tudat, aktivitás
• agyideg kör
• izomerő, izomtónus
• kisagyi próbák
[-46-]
Bőr vizsgálata
I. BEVEZETÉS
• bőr inspekciója és palpációja számos információval szolgál
• alapvetően megfigyeljük a bőr turgorát, színét majd körülírt, illetve diffúz elváltozásait
• elsődleges elemi bőrjelenségek: közvetlenül a kiváltó kórok következményeként
létrejövő, a bőr különböző rétegeit érintő, jól látható, de nem specifikus elváltozások
• másodlagos elemi bőrjelenségek: az elsődleges elemi jelenségekből külső hatások
következtében vagy gyógyulás során maradványtünetként létrejövő, a bőr különböző
rétegeit érintő, jól látható, de nem specifikus elváltozások.
• dermadromok: olyan bőrelváltozások, melyek nem primeren bőrgyógyászati kórkép,
hanem más szervrendszer kórfolyamat következtében jönnek létre
• bőr betegségei igen szerteágazóak azonban gyermekgyógyászati szempontból néhány
kiemelt jelentőségű a gyakori előfordulásuk miatt
o infektív kiütések (exanthemák)
o bőrvérzések
o allergiás bőrjelenségek
II. BŐRTURGOR
• gyakran használt klinikai értékelés a folyadékvesztés és kiszáradás jelzésére
• vizsgálata: megragadjuk a bőrt a háton, hasfalon vagy combon két ujj között tartjuk egy
pár másodpercig, majd elengedjük
o normális bőrturgor → bőr gyorsan visszatér az eredeti helyzetébe
o csökkent bőrturgor → képzett bőrredő renyhébben tér vissza eredeti
állapotába vagy tartósan kiemelkedve marad /bőrsátor/
• folyadékveszteség leggyakoribb oka gyerekkorban a hasmenés és a hányás
• folyadékvesztés fokozatai (testsúlycsökkenés százalékban)
o 3-5% → enyhe
o 6-10% → közepes
o >10% → súlyos
• folyadékpótlás kalkulációja tesstömeg alapján történik
o 0-10 kg között → 100 ml/ttkg
o 10-20 kg között → 50 ml/ttkg
o 20 kg felett → 20 ml/ttkg
[-47-]
III. BŐR SZÍNÉNEK ELVÁLTOZÁSASAI
• bőr színe kiválóan tükrözi a keringési és légzési állapotot (oxigenizáció) valamint a

szérum bilirubin szintjét
• cyanosis (részletesebben lsd. keringés vizsgálata)
o bőr kékes-szürke (livid) elváltozása
o háttere: vér redukált hemoglobin tartalmának növekedése
o 2 típusa
➢ centrális cyanosis → shunt keringés miatt
➢ perifériás cyanosis → szöveti hipoperfúzió miatt
• sápadtság/pallor
o kapilláris vértartalom csökkenése (collapsus, shock)
o vér Hgb tartalom csökkenése (anémia)
o kevés melanin termelődik
• márványozottság/cutis marmorata
o bőr szederjes, hálózatos megjelenése
o háttere: környezetüknél sötétebb kitágult vénák
o ok: hideg (de lehet szeptikus jel is!)
• sárgaság/icterus (részletesebben lsd. újszülött vizsgálata)
o háttere: vér szérum bilirubin tartalmának növekedése
o manifeszt sárgaságot kb. 30-35 umol/l érték okoz
o oka: haemolysis, máj celluláris vagy obstrukciós betegségei
• erythema
o változó kiterjedésű (testszerte vagy kis foltokban) élénkvörös bőrpír, mely
nyomásra elhalványul
o héttere: kapillárisok tágulata
o erythema gluteale → gluteális és comb tájékon elmosódott határú bőrpír
➢ kontakt dermatitis (vizelet, széklet okozta irritáció)
o erythema multiforme → multiplex erythemas gyűrű jelenség
➢ ok: gyógyszerallergia
o erythema migrans → céltáblaszerű élesen elhatárolt bőrjelenség
➢ ok: Lyme kór
[-48-]
IV. PRIMER ELEMI BŐRJELENSÉGEK
PRIMER ELEMI JELENSÉGEK
• bőr szintjében
Macula (folt) • körülírt elszíneződés
• lehet barna, vöröses, fehér
• normál tapintatú
• 0,1-2 cm átmérőjű
Papula (göbcse) • bőr szintjéből kiemelkedés
• papilláris réteget érinti
• lehet puhább vagy keményebb
• papulák összessége
Plaque (plakk) • széles kiterjedésű elváltozás bőr
szintjéből enyhén kiemelkedik
• cutis felső részét érintő lapszerű
elváltozás
• bőr szintjéből több mm-re
Tuber (göb) kiemelkedő
• bőrrel együtt mozgatható, tömött
tapintatú csomó
• cutis mélyebb rétegeit érinti
• bőr szintjéből alig kiemelkedő
Nodus (csomó) • cutis mélyebb rétegeit és a subcutist
is involváló
• bőrrel együtt el nem mozgatható,
tömött tapintatú csomó
• 1-2 mm átmérőjű
Vesicula (hólyagcsa) • bőr szintjéből kiemelkedik
• különböző falvastagságú
• áttetsző
• megszúrva savót ürül
• 1 vagy több cm átmérőjű
Bulla (hólyag) • bőr szintjéből kiemelkedő
savógyülem
• vékony falú
• intraepidermalis (petyhüdt) vagy
subepidermalis (feszes)
• véres bennékű is lehet
• 1-10 mm átmérőjű
Pustula (gennyes hólyag) • bőr szintjéből kiemelkedő, sárga
vagy zöld bennékű
• megszúrva genny ürül
• cutis papillaris rétegének oedemaja
Urtica (csalánfolt) következtében alakul ki
• bőr szintjéből kissé kiemelkedik
• halvány vörös vagy fehéres színű
• általában viszkető bőrjelenség
[-49-]
V. SECUNDER ELEMI BŐRJELENSÉGEK
SECUNDER ELEMI JELENSÉGEK
• legtöbbször papulák felszínén

Squama (pikkely) • lemezes vagy pikkelyes
• könnyen lekaparható
• fehér színű
• általában vesicula/bulla helyén
Crusta (pörk) • alapját beszáradt savó vagy genny
képezi
• mézsárga vagy zöldes színű
• morzsalékony (dörzsölhető)
• általában bullák kiürülése után
Erosio (hámhiány) marad hátra
• éles szélű, nedvedző elváltozás
• pont vagy vonal alakú var vagy pörk
Excoriatio (kivakarás) • vakarási sérülés következménye
• vonalszerű, mélybe terjedő

Fissura/rhagas (repedés) folytonosság-megszakadás
• általában hyperkeraticus bőrön
• beszűrődés vagy kiszáradás
következménye
• fájdalmas
• kölesnyitől több tenyér nagyságig
Ulcus (fekély) terjedő méretű
• éles szélű, mélybe terjedő
• gennyes, törmelékes vagy vörös
sarjszövettel fedett alapú
folytonossághiány
• pontszerű híg váladékot ürítő, kis,
Fistula (sipoly) kerek nyílás
• fejlődési rendellenesség vagy
necrosis következménye
• bőr szintjéből kiemelkedő vagy
Cicatrix (heg) alásüppedő
• sima, fénylő vagy köteges
szerkezetű bőrelváltozás
• per secundam gyógyulás
következménye
• gyulladásos vagy degeneratív
Atrophia (sorvadás) betegségek következményei
• bőr papírvékony (ráncolható),
fénylő felszínű, az erek a hámon
átüthetnek
[-50-]
Gyakorlati gyermekgyógyászati propedeutika
VI. EXANTHEMÁK
• egyike a leggyakoribb gyermekgyógyászati kórképeknek

• általános jellemzőjük
o többségben virális kórokozó áll a hátterükben
o elsősorban arcon, törzsön jelentkeznek
o lázzal járnak
• vizsgálat során cél a bőrjelenségek pontos leírása
o kiütés morfológiája
o kiterjedés, megoszlás
o megjelenés és eltűnés sorrendje
• csoportosítás a kiütés morfológiája alapján → 2 nagy csoport
o maculo-papulosus kiütések
o vesiculo-bullosus kiütések
Maculo-papulosus kiütések
exanthema subitum 3 napos láz megszűnése után HHV 6-7
(roseola) törzsről arcra terjedő kiütések
erythema infectiosum jellegtelen prodroma parvovírus B19
(megalerythema) arcon, szimmetrikus kiütés (arccsapás szerűen)
skarlát pharingitist követően arcpír pallorral str. pyogenes
(vörheny) majd törzsre, végtagokra (kivéve talp, tenyér) terjed
Vesiculo-bullosus kiütések
kéz-lábszáj betegség láz mellett megjelenő enterovírus
hólyagok a száj nyálkahártyán, kezeken, talpakon
varicella előbb maculopapulák hajas fejbőrön, arcon VZV
(bárányhimlő) majd testszerte hólyagok
herpes zoster előzményben bárányhimlő VZV
(övsömör) dermatomáknak megfelelően costovertebralisan
cutan herpes égető, viszkető prodromat követően HSV
hólyagok a bőr-nyálkahártyák határain
impetigo jellemzően száj körül megjelenő staph. aureus
(ótvar) mézsárga pörkös pustulák és víztiszta hólyagok str. pyogenes
[- 51 -]
VII. BŐRVÉRZÉSSEK
• bőrvérzés oka lehet: infekció, autoimmun-, hematológiai betegségek, trauma

• hátterében általában thrombocytopenia vagy kis erek gyulladása áll
• bőrvérzések formái
o petechia → apró, pontszerű, felületes bevérzések
o ecchimosis → kb. ujjbegynyi nagyságú irhát is átitató szövet közti vérzés
o suffusio → ujjbegynyinél nagyobb lap szerinti intra-subcután vérzés
o purpura → bőrfelszínből kiemelkedő, tapintható bőrvérzés
VIII. ALLERGIÁS BŐRJELENSÉGEK
• háttér: I. típusú hiperszenzitivitás (IgE mediált folyamat)

• ekzema (ekzematoid elváltozás)
o bőr erythemas, ödémás, hámló, papulovesiculosus elváltozása
o erős viszketéssel jár
o exogén ekzema → idegen anyag okozta irritáció (kontakt allergének)
➢ pl. vegyszerek (öblítő, kozmetikum), fémek, növényi anyagok
o endogen ekzema → fogékonyság szükséges a bőrtünetekhez
➢ pl. atópiás dermatitis
• urticaria (allergoderma)
o körülírt, esetenként összefolyó viszkető erythemas göbcsék
o jellemző a folyamatos morfológiai változás
o ok: télérzékenység → gyógyszer, kontrasztanyag, rovarcsípés
[- 52 -]
Nyirokrendszer vizsgálata
I. NYIROKCSOMÓK TAPINTÁSA
• nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő szervek

• kb. 500-600 nyirokcsomó található az emberi testben
• fő szerepük a kórokozókkal szembeni küzdelem, ezért megnagyobbodásuk valamilyen
immunpatológiai okra vezethető vissza
• gyerekeknél kisebb subcutan zsírszövet miatt gyakrabban tapintunk ártalmatlan
nyirokcsomókat
• nyaki és inguinalis régiókban 5-10 mm-nél, többi régióban 3 mm-nél kisebb
nyirokcsomók nem minősülnek kórosnak, ha egyéb patológiás vonásuk sincsen
• körkörös tapintás során megítéljük a nyirokcsomó
o méretét (borsónyi, babnyi)
o nyomásérzékenységét (fájdalmas, fájdalmatlan)
o konzisztenciáját (lágy, kemény felszínű)
o mozgathatóságát (környezetéből elmozdítható, vagy nem)
o kapcsolatát a környező nyirokcsomókkal (lokalizált, generalizált)
o kapcsolatát a felszínnel, bőrrel (szín, hőmérséklet)
Reaktív nyirokcsomó Patológiás nyirokcsomó

fájdalmas fájdalmatlan
felette bőrpír felette a bőr békés
felette a bőr meleg tapintatú felette a bőr testhőmérsékletű
környezete duzzadt környezete lapos
környezetéből elmozdítható környezetéből nem mozdítható
[- 53 -]
II. FONTOSABB NYIROKCSOMÓ RÉGIÓK
• fej-nyak tájék legfontosabb nyirokcsomói

o retroauricularis nyirokcsomók
➢ összeköttetés a külső, középső fül régióival
➢ megnagyobbodás: otitis media, externa
o submandibularis nyirokcsomók
➢ összeköttetés a szájüreggel
➢ megnagyobbodás: pharingitis, tonsillitis
o cervicalis nyirokcsomók
➢ m. sterocleidomastoideus előtt és mögött
➢ összeköttetés garat, gége, légcső régióival
➢ izom mögötti nyirokcsomók az epipharynx folyamataira utalnak
• test további fontos nyirokcsomói
o axillaris nyirokcsomók
➢ összeköttetés: emlők, mellkasfal
o supraclavicularis nyirokcsomók
➢ bal oldali intraabdominalis történésekkel van kapcsolatban
➢ jobb oldali tüdő és a mellüreggel van összeköttetésben
o inguinalis nyirokcsomók
➢ összeköttetés: alsó végtagok, nemi szervek és végbél tájék
III. GENERALIZÁLT LYMPHADENOMEGÁLIA
Okok Példák
vírus infekciók varicella, mononucleosis inf.
bakteriális infekciók salmonellosis, brucellosis
gomba fertőzés histoplasmosis
protozoon fertőzés toxoplasmosis
malignus betegség AML, ALL, M. Hodgkin, non-Hodgkin lymphoma
autoimmun folyamat SLE, JIA
anyagcsere betegség Gaucher-kór, Niemann-Pick betegség
gyógyszer fenitoin
[- 54 -]
Fej-, nyak tájék vizsgálata
I. KOPONYA VIZSGÁLATA
• fej tartásának, koponya alakjának, méretének megfigyelése, illetve a varratok, kutacsok

tapintása jelentős információhoz juttathat az intracraniális folyamatok mibenlétéről
• különösen fontos vizsgálat csecsemőkorban, az agy intenzív növekedése és a
csontosodási folyamat zajlása miatt
Fej tartása
• tartás megfigyelése elsősorban a nyaki izomzat erejéről tájékoztat
• csecsemőknél több testhelyzetben is kivitelezendő (háton-, hason fekve, ülve)
• leginformatívabb a hason fekvő pozíció
o 1 hónapos csak másodpercekre tudja emelni a fejét
o 2 hónapos rövid ideig középvonalban is meg tudja tartani
o 3 hónapos tartós fejtartásra képes
• patológiás fejlődésre utal
o 1 hónapos egyáltalán nem emeli a fejét
o 3-4 hónapos ülésbe húzáskor nem tartja a fejét
o 4 hónapos kor után is kiválhatók a tónusos nyakreflexek
Koponya mérete
• fejkörfogat mérése elengedhetetlen csecsemők és kisdedek esetén
• mérés helye a legnagyobb körforgat → occipitofrontalis
• microcephalia
o cerebralis dysgenesis
o varratok korai csontosodása
• macrocephalia
o hydrocephalus (veleszületett, szerzett)
o subduralis folyadékgyülem (hygroma, vérzés)
o intracranialis tumor
[- 55 -]
Varratok állapota
• varratok a koponyacsontok közötti néhány mm-es összeköttetések
• fél éves korig jól tapinthatók
• craniosynostosis → varratok korai elcsontosodása (lsd. táblázat)
o izolált (nem-szindrómás) forma
o szindrómás forma (+ arcdysmorphiás és végtageltérések)
• suturolysis → varratok eltávolodása
• suturodistasis → varratok teljes szétválása
Érintett varrat Koponyalak neve Koponyalak leírása
minden varrat microcephalus kis átmérőjű koponya
nyílvarrat scaphocephalus saggitalisan hosszúkás,

csónak alakú koponya
kétoldali koronavarrat brachycephalus széles, előugró homlokú
koponya
egyoldali koronavarrat elülső plagiocephalus érintett oldalon előröl
lecsapott alakú koponya
egyoldali lambdavarrat hátulsó plagiocephalus érintett oldalon hátulról
lecsapott alakú koponya
homlokvarrat trigonocephalus háromszög alakú koponya
korona/nyíl/lambda oxycephalus horizontalisan hosszúkás,

varrat torony alakú koponya
Kutacsok állapota
• kiskutacs
o nyíl- és lamdbavarratok találkozásánál
o háromszög alakú
o záródása: 1-2 hónapos korban
• nagykutacs
o nyíl és koronavarratok találkozásánál
o rombusz alakú
o záródása: 1-1,5 éves korban
[- 56 -]
II. ARC VIZSGÁLATA

• betegség gyakran a gyermek arcára van írva
• tekintet, mimika és az arcbőr megfigyelése sokat elárulhat
• jellegzetes asszimetriát okoz a n. facialis bénulása
o centralis/perifériás típusok
o csecsemőkön nehezebben vizsgálható → sírás, mosolygás segíthet
• arc ödéma lehet egy-, vagy kétoldali → típusos a periorbitalis lokalizáció
o egy oldali: helyi gyulladás
o két oldali: szisztémás gyulladás, allergia, nephrosis sy.
• sajátos arckaraktert okozhat néhány betegség
o Down-sy: mongoloid szemrés, lapos orrgyök
o Cushing-sy: holdvilág arc
o Hurler-sy: gargoilismus → csónakszerű fej, lapos orr, vaskos ajkak
o Juvenilis idiopathias arthritis: madárarc
• minor rendellenességek
o ártalmatlan, sem funkcionális, sem jelentős esztétikai hátrányt nem jelentő
morfológiai eltérések pl. epicanthus
III. SZEM VIZSGÁLATA

• látás képessége veleszületett, de a fixálás és megfelelő konvergencia kialakulásához
további 1,5-2 hónap szükségeltetik, jelentősebb könnytermelés pedig csak 3 hónapos kor
körül indul meg
• congenitalis strabismus → két bulbus nézővonala egymástól eltér
o kb. 2-3 hónapos korig normális jelenség, csak ezután diagnosztizálható
• hypertelorizmus → egymástól távol elhelyezkedő bulbusok
o Edwards-sy, DiGeorge-sy, Crouzon-sy, Wolf-Hirschhorn-sy, Cri du chat-sy
• Graefe-tünet → lemenő nap tünet (iris felett vékony scleracsík)
o hydrocephalus, exophthalmus
• kék sclera → kötőszöveti elvékonyodás miatt az uvea színe áttükröződik
o osteogenesis imperfecta, Ehlers-Danlos-sy, Marfan-sy
• ophthamoscopos vizsgálat → kb. 15 cm-ről pupillába világítás
o normálisan vörös visszfény
o fehér visszfény: congenitalis cataracta, retinoblastoma
[- 57 -]
IV. FÜL VIZSGÁLATA

• fül vizsgálata a fülkagyló alakjának, méretének és helyzetének megfigyelésével kezdődik
• elálló fül → retroauricularis nyirokcsomók, nyálmirigy duzzanata miatt
o otitis media, mastoiditis, parotitis
• mélyen ülő fül → fülkagyló helixe belső szemzug vonala alatt
o Down-sy
• tragus tapintása → érzékenység esetén → otitis externa, media
• otoscopos vizsgálat → külső hallójárat és dobhártya vizualizálása
o csecsemő kisded korban minden felső légúti, lázas betegségnél szükséges!
o vérbő, fénytelen, elődomborodó tympanicus kép → otitis media
• hallásvizsgálat hangvillával
o Weber-próba → megütött hangvilla a homlok közepére
➢ halláskárosodás tényének mellállapítására alkalmas
➢ fiziológiásan: mko. egyforma (Weber lateralizálás mindig kóros!)
➢ vezetéses hallászavarnál: kóros oldal hangosabb
➢ percepciós hallászavarnál: ép oldal a hangosabb
o Rinné-próba → megütött hangvilla a fejtetőre, majd elhalkuláskor fül elé
➢ halláskárosodás típusának meghatározására alkalmas
➢ fiziológiásan a légvezetés jobb, mint a csontvezetés
➢ vezetéses hallászavarnál: nem hallja újra a hangvillát (Rinné -)
➢ percepciós hallászavarnál: újra hallja a hangvillát (Rinné +)
V. ORR VIZSGÁLATA
• obligát orrlégzés → orrnyílások átjárhatósága fél éves korig elengedhetetlen
• orr váladékozás → gyulladás, idegentest, vérzés miatt
o gyulladásos váladék → vízszerű (vírusos), nyálkás-gennyes (bakteriális)
o idegentest okozta váladék → egyoldali, bűzös
o vérzés → locus Kisselbachi területéről (ok: orrpiszkálás pl. ceruzával)
• orrmelléküregek vizsgálata → tapintásra érzékeny arc, homlok
o csak sinus maxillaris, és ethmoidalis fejlődik ki születésre
o sinus frontalis kb. 7 éves, sinus sphenoidalis pedig serdülő korra jelenik meg
o csecsemő/kisded korban csak az arcüreg gyulladás eshetőségével kell
számolni!
[- 58 -]
VI. SZÁJÜREG, GARAT VIZSGÁLATA

• szájüreg megtekintése a gyakori infekcióforrás miatt elengedhetetlen
• vizsgálat sokszor igen kellemetlen, főleg a kisebb gyerekek számára ezért igyekezzük a
folyamat végén kivitelezni
• nyelvlapoc használata legtöbbször szükséges
• cheiloschisis/palatoschisis → ajak/szájpad hasadék
o előfordulás: 1/700 az újszülöttek között
o két betegség előfordulhat külön-külön és együttesen is
o közös dysgenesis: maxillaris és preamaxillaris nyúlványok összenövésének
elmaradása
o változatos megjelenésű és súlyosságú (egyoldali/kétoldali, részleges/teljes)
• szájpenész → szájnyálkahártya fehéres felrakódása
o oka: orális candidiasis
o csecsemőkorban gyakori jelenség, de rekurrálva felveti az immundefektus
lehetőségét
• macroglossia → nagyméretű nyelv
o oka: hypothyreosis, Down-sy, Hurler-sy, hemangioma
• lingua geographica → térképszerűen lepedékes nyelv
o akut lázas betegségek kísérőjele
• tejfogak/dentes decidui → 20 db átmeneti fog
o kinövésük a 6. és 24. hónap között történik
o első tejfog: alsó középső metszőfog
o maradandó fogak 6 éves kortól
o első maradandó fog: elülső kisőrlő fog
• garatív gyulladása → az egyik leggyakoribb kórkép, etiológiája széleskörű
o virális pharyngitis: rhino-, adeno vírusok okozta haragos vörös garatfal
o herpangina: HSV okozta fájdalmas vesiculak a garatíven
o mononucleosis infectiosa: EBV, CMV okozta lepedékes mandulagyulladás
o tonsillitis follicularis: str. pyogenes okozta gennyes mandulagyulladás
o streptococcus-angina: str. pyogenes okozta pontszerű vérzések a garatíven
[- 59 -]
VII. NYAK VIZSGÁLATA
• vizsgálat során megfigyeljük a nyak méretét, alakját, aktív és passzív mozgásait valamint
a jugularis vénák teltségét
• csecsemő nyaka a testhosszhoz képest rövid, növekedéssel az arányok fokozatosan
közelítenek a felnőttekéhez
• rövid nyak → leggyakoribb oka a pterygium colli
o Turner-sy
• tarkó kötöttség → fej passzív előrehajlításával vizsgáljuk
o meningitis gyanúját veti fel!
• torticollis → fej ferde kényszertartása
o veleszületett spasztikus forma → congenitalis muscularis torticollis
o szerzett forma → izomsérülés, gyulladás miatt
• telt nyaki vénák → akut és krónikus keringési állapotok is okozhatják
o akut kórképek: tüdőembólia, szívtamponád
o krónikus kórképek: portalis hypertensio, szívelégtelenség
Pajzsmirigy tapintása
• mirigyes állomány szisztematikus áttapintására
o méret, alak, csomósság, hőmérséklet, környező szövethez
rögzítettség
• pajzsmirigy tapintása csecsemők esetén ujjbegyekkel háton fekvő helyzetben
végzendő, nagyobb gyerekek esetén hátuk mögül és szemközt is
kivitelezendő
• isthmust közvetlen a pajzsporc alatt, lebenyeit annak két oldalán tapintjuk
• állomány mobilitása: nyelésre felszólított betegen a pajzsmirigy követi a garat
mozgását
• kóros eltérésként különböző nagyságú és konzisztenciájú golyva/struma és
rajta göbök tapinthatók
o congenitalis golyva → diffúz, puha felszínű
o thyreoiditises golyva → göbös, nyomásérzékeny
[- 60 -]
Légzőrendszer vizsgálata
I. INSPECTIO
• légzés vizsgálata kiemelt jelentőségű a gyermekgyógyászatban mert
o légzészavar a leggyakoribb oka az akut hospitalizációnak
o légzési elégtelenség hamarabb alakul ki anatómiai, élettani okokból
o légzési elégtelenség a keringésmegállás primer oka!
• 4 alapvizsgálati forma közül a megfigyelés, és hallgatózás a leginformatívabb, a palpatio
és percussio kevésbé hasznosak, különösen csecsemő, illetve kisded esetén
• megfigyelés által rendkívül hasznos információkat nyerhetünk a beteg
o légútjának átjárhatóságáról
o befektettet légzési munka hatékonyságáról
• légzési perctérfogat = légzésszám x légzési térfogat (tidal volume)
• gyermekek élettani sajátossága, hogy elsősorban a légzésszám növelésével képesek az
oxigénhiány kompenzálására
• légzési térfogat növelésére irányuló nehézlégzés (segédizmok használata) jellemzően
jóval korlátozottabb, és későbbi jele a hipoxiának
Légúti hangjelenségek
• gyermekeknél a légút legszűkebb része a gyűrűporc magasságában van

• részlegesen elzáródott (veszélyeztetett) légútra utal:
o stridor: szilárd test/lágyrész ödéma okozta turbulens áramlási
hang belégzésben → croup szindróma
o zihálás: nehezített/megnyúlt kilégzés → kislégúti obstrukciók
o horkolás: nyelv hátraesés okozta turbulens áramlási hang
o szörtyögés: folyadék/váladék okozta turbulens áramlási hang
• köhögés: védekező reflex, melynek célja légút tisztán tartása
• panaszok fennállásának időtartama alapján akut vagy krónikus
• jellege szerint megkülönböztetünk
o száraz/improduktív köhögés → idegentest aspiráció, asthma
o nedves/produktív köhögés → légúti infekció
➢ fehéres/átlátszó köpet: vírusos fertőzésre utal
➢ sárgás/zöldes köpet: bakteriális fertőzésre utal
[- 61 -]
Légzésszám megfigyelése
• percenkénti légzésszám meghatározása (ha lehet nyugalomban történjen)

• normál értéke nagyban függ az életkortól
Normál légzésszám
újszülött 30-60/perc
csecsemő 20-40/perc
kisded 20-30/perc
kisgyermek 15-25/perc
serdülő 12-20/perc
• kóros frekvencia
o tachypnoe: a légzésszám emelkedése
o bradypnoe: a légzésszám csökkenése
o apnoe: 20 másodpercet meghaladó légzésszünet, mely
leszürküléssel, tónusvesztéssel és/vagy bradycardiával jár
• eltérése légzőszervi betegségeken kívül jelezhet:
o szívbetegséget
o lázas/szeptikus állapotot
o pszichés izgatottságot
Mellkas kitérés megfigyelése
• légzés mélysége alapján hypo/hypercapnia, illetve a vér pH eltérésének

súlyosságára lehet következtetni
• kóros légzési kitérés (amplitúdó)
o hyperventillatio: emelkedett légzési térfogat (mély légzés)
o hypoventillatio: csökkent légzési volumen
• eltérése légzőszervi betegségeken kívül jelezhet anyagcsere problémákat
• pl. diabetes ketoacidosis → hyperventiláció (illékony sav eliminálása)
[- 62 -]
Nehézlégzés jelei
• légzési nehezítettség/dyspnoe: a szervezet fokozott oxigén igénye

következtében fellépő kompenzatorikus folyamatok összessége
• célja a légzési volumen (oxigénkínálat) növelése
• szubjektív megélése a légszomj
• objektív, megfigyelhető jeleket a légzési segédizmok fokozott munkája
szolgáltatja
• fontos prognosztikai tényező, hogy nyugalomban, vagy csak megerőltetés
mellett jelentkezik
• differenciál diagnosztikai jelentőséget ad a dyspnoe inspiratorikus (felső
légúti elzáródás) vagy exspiratorikus (alsó légúti elzáródás) jellege
• 4 fő formája van, melyek a grunting kivételével mind belégzésben
jelentkeznek
o orrszárnyi légzés: orrjárat elülső részének reflexes kitágulása
o mellkasi behúzódások: erőltetett belégzés miatt létrejövő nagy
mellűri nyomás hozza létre
➢ suprasternalis/supraclaviclurais/jugularis
➢ sternalis/intercostalis
➢ substernalis/subcostalis
o grunting/nyögdécselés: zárt glottis melletti erőltetett kilégzés
o paradox/see-saw légzés: has emelkedik, mellkas süllyed
Kilégzést segítő izmok Belégzést segítő izmok

mm. intercostales interni mm. intercostales externi
m. subcostalis mm. scaleni
m. transversus thoracis m. sternocleidomastoideus
m. transversus abdominis m. pectoralis major et minor
m. obliquus abdominis m. subclavius
m. rectus abdominis m. serratus anterior
m. quadratus lumborum m. nasalis
m. serratus posterior inferior m. levator labii superioris
[- 63 -]
Kóros légzéstípusok
• Kussmaul légzés: folyamatos hyperventilatio és tachypnoe jellemzi

o acidózis kompenzációja
o oka: diabeteses ketoacidosis
• Cheyne-Stokes légzés: periodikus hypo-, hyperventilatio és apnoe jellemzi
o pár másodpercig tartó légzési szünet után kezdetben felületes
majd egyre mélyülő légvételek követik egymást szabályosan
o oka: kisagyi beékelődés (kamrába törő agyvérzés, agyi contusio)
• Biot légzés: periodikus hyperventiláció és apnoe jellemzi
o rövid légzési szünetek és mély belégzések váltakoznak nem
szabályos perioditással
o pl. agytörzsi sérülés (vérzés, ischemia)
• gaspoló légzés: terminális légzés
o folyamatos kilégzési állapot, amit időközönként gyors, rövid
belégzésindítás szakít meg
o nem valódi légzés, mivel légáramlás nem kíséri
o keringésmegállás jele!
II. MELLKAS PALPATIO

Pectoralfremitus
• a mellkas rezonanciájának vizsgálata
• két tenyerünket a beteg két mellkasfelére helyezzük
• beteget megkérjük, hogy mondja azt, hogy „33” vagy „66”
• tenyerünkkel érzékeljük a rezgést, mellyel a két oldal közti eltérés
összehasonlítható
• egészségesen légtelt/légtelen tüdő elkülönítésére alkalmas
o légtelenség → bronchophonia (kimondott szavak felerősödnek)
Subcutan emphysema
• tapintással bőr alatti crepitatio észlelhető
• általában clavicula alatt vagy felett tapintható
• oka: mellkasi sérülés, PTX
[- 64 -]
III. MELLKAS PERCUSSIO
Tüdő kopogtatása
• tüdő kopogtatását ülő betegen végezzük
• háton a vállaktól lefele haladva a 8-9. bordák magasságáig, létramintázat
szerint
• csecsemők, kisdedek esetén a vizsgálat különös körültekintést igényel
• igyekezzük finoman kivitelezni, hogy ne ijesszük meg a gyermeket
• pulmo vizsgálata szempontjából a percussio célja hármas:
o topográfiai kopogtatás: alsó/felső tüdőhatárok meghatározása
o rekesz kitérés megítélése: mély belégzéskor a rekesz lefelé tér ki,
eltolva ezáltal az alsó tüdőhatárt
o összehasonlító percussiot: végezve a tüdő légtartalmának
megváltozását eredményező eltéréseket azonosítjuk be
➢ infiltratum: mely a tüdő légtartalmát helyileg
csökkenti, így tompulatot eredményez
➢ tumor: mely tömött konzisztenciájú állományként
ékelődik a légtartó tüdőszövetbe, így tompulatot okoz
➢ atelectasia: tüdő légtartalmának csökkenése esetén
tompulat kopogtatható
➢ emphysema: mely fokozott légtartalom miatt a teljes
tüdő felett hypersonor kopogtatási leletet eredményez
[- 65 -]
Mellüreg kopogtatása
• a tüdőszövet eltérések mellett olyan esetben is kóros lelethez jutunk, amikor

nem a parenchyma, hanem a pleuralemezek közti cavum pleurae állománya
változik
o levegő kerül a pleura lemezei közé → ekkor a felszínhez közeli
levegőtartam miatt hypersonor, kiterjedt PTX esetében
tympanicus kopogtatási hang érzékelhető.
o folyadék (exsudatum vagy transsudatum) felgyülemlése a
pleuraürben → a szigetelőrétegként megjelenő folyadék
tompulatot eredményez
o tömör szövet kerülhet gyulladás (callus) vagy daganat
következtében a pleuraürbe → ilyenkor tompulat kopogtatható
Kopogtatási hangok
intenzitás, hangmagasság példa
tompult halk, magas pleularis folyadék
tompa kp. halk, kp. magas lobaris pneumonia
rezonáns (teljes, éles, nem dobos) hangos, mély egészséges tüdő
dobozos (hypersonor) hangos, mélyebb emphysema
dobos (tympanicus) hangos, magas nagy ptx
[- 66 -]
IV. TÜDŐ AUSCULTATIO
• gyermekkorban a vékonyabb mellkasfal miatt a légzési hangok erősebben hallhatók

• mezítelen felsőtest felett hallgatózzunk, így a beteg vetkőz(tet)ése nem megkerülhető
• pulmo feletti hallgatózása során szisztematikusan, a két tüdő szimmetrikus pontjait kell
összehasonlítani
• vizsgálat elején a beteget felszólítjuk, hogy lélegezzen nyitott szájjal, egyenletesen,
mélyen
• de hosszasan végezve a beteg kimerüléséhez vezethet, a hyperventillatio pedig a beteg
hypocapniájához vezetve respiratorikus alkalosist eredményez!
• hangjelenségek alapja a légúti szöveti struktúrák által keltett turbulens levegőáramlás
Fiziológiás légzési alaphangok
Bronchoalveolaris légzési hang → puerilis alaplégzés

o tracheából és hörgőkből eredő magas, éles hang
o jellemzője: ki-, és belégzésben is hallható, de belégzésben mindig
hangosabban (insp. ~ exsp.)
o csecsemő/kisgyermekkorban domináns légzési hangjelenség
➢ mivel ekkor a bronchusrendszer a mellkashoz
közelebb fut
Alveolaris légzési hang → puha sejtes alaplégzés

o alveolusokba áramló levegő hozza létre
o jellemzője: csak belégzésben hallható (insp. > exsp.)
o serdülő kortól domináns légzési hangjelenség
[- 67 -]
Kóros légzési hangok
Tracheo-bronchialis (hörgi) légzési hang

o alveolaris légzés eltűnik vagy elhalkul, így el nem nyomva azt,
teret enged a tracheo-bronchialis légzési hangnak
o jellemzője: ki-, és belégzésben is hallható, de kilégzésben
hangosabban (insp. < exsp.)
o oka: izzadmány tölti ki az alveolusokat → pl. pneumonia
Gyengült légzési hang

o az adott terület romló ventilációja okozza
o oka: légző felület csökkenése → pl. PTX, emphysema
Kóros légzési zörejek
Crepitatio
o alveolusokban keletkező zörej
o alveolusok kilégzéskor összeesnek és összetapadnak,
belégzéskor pedig hóropogás szerű hang kíséretében szétválnak
o oka: alveolusokat kitöltő folyadék, gyulladásos izzadmány
o pl. pneumonia
Szörtyzörej (nedves szörtyzörej)

o bronchusokban keletkező zörej
o jellemzője: ki-, és belégzésben is hallható, intermittáló
o oka: híg-savós hörgőváladék
o érintett hörgőnek megfelelően megkülönböztetünk
➢ apróhólyagú: halk, magas, nagyon rövid
➢ nagyhólyagú: hangosabb, mélyebb, hosszabb
o pl. bronchitis, bronchiolitis
[- 68 -]
Sípolás-búgás (száraz szörtyzörej)

o bronchusokban keletkező zörej
o jellemzője: csak kilégzésben hallható, folyamatos
o oka: hörgők simaizom görcse és sűrű-mucinosus hörgőváladék
o pl. asthma bronchiale
Dörzszörej
o pleura lemezeiből fiziológiásan nem vezetődik hang
o lemezek összetapadása, majd erőltetett elmozdulása
következtében dörzszörej válik hallhatóvá
o oka: pleuralemezek közti tér folyadéktartalma csökken
o pl. pleuritis sicca
V. FELSŐ/ALSÓ LÉGÚTI OBSTRUKCIÓ JELLEMZŐI
Felső légúti obstrukciós jelek Alsó légúti obstrukciós jelek

inspiratorikus stridor exspiratorikus zihálás
suprasternalis behúzódások substernalis behúzódások
szörtyögés szörtyzörej
horkolás sípolás/búgás
dysphonia/aphonia crepitáció
ugató köhögés gyengült légzés
nyálfolyás hörgi légzés
Felső légúti obs. betegségek* Alsó légúti obs. betegségek**

laryngotracheobronchitis bronchitis
bakteriális tracheitis bronchiolitis
epiglottitis bronchopneumonia
légúti idegentest asthma
* Croup-szindróma: felső légúti obstrukciót okozó fertőző és nem fertőző betegségek összessége
** WARI (= wheeze-associated respiartori infections): alsó légúti obstrukciót okozó fertőző betegségek
összessége
[- 69 -]
Keringés vizsgálata
I. INSPECTIO
• congenitális vitiumok a 2. leggyakoribb fejlődési rendellenességek
• kb. 100 újszülött/1 eset, melynek 50 %-a kerül felismerésre újszülött korban
• diagnózishoz elengedhetetlen a gondos anamnézis illetve az alapos fizikális vizsgálat,
mely során a cyanosis és szívelégtelenség (előrefele elégtelen keringés, hátrafele pangás)
tüneteit kell keresni
Cyanosis
Centrális cyanosis
o artériás vér redukált Hgb (> 5 g/dl) tartalma vénás vér
hozzákeveredése folytán magasabbá válik
o oka: jobb-bal shunt vitiumok, tüdőbetegségek
o jellemzője: csökken a vér oxigén tartalma (paO2, SpO2)
o megjelenés: generalizált cyanosis
➢ kékes szürke bőr, ajak, száj nyálkahártya, nyelv
➢ bőr meleg tapintatú a cyanoticus terület felett
Perifériás cyanosis
o lassult perifériás keringés fokozott oxigénleadáshoz vezet, ezáltal
nő az artériás és vénás különbség
o oka: shock, hideg (vasoconstrictio)
o jellemzője: megnövekedett CRT (kapilláris újratelődés)
o megjelenés: akrocyanosis
➢ kékesszürke végtagok, ujjak, körmök
➢ bőr hideg tapintatú a cyanoticus terület felett
Előrefele elégtelenség Hátrafele pangás

fáradékonyság dyspnoe
sápadtság tachypnoe
szédülés/collapsus köhögés
táplálási nehézség recurraló infekciók
gyarapodási elmaradás hepato-splenomegália
izzadás ascites
[- 70 -]
II. PALPATIO
Szívcsúcslökés/surranás tapintása: az apex cordis fölé helyezett tenyérrel vizsgáljuk

• szívcsúcslökés helye
o vékony testalkat esetén fiziológiásan is tapintható
o erős csúcsi pulzáció → jobb kamrai hypertrophia
o erős epigastrialis pulzáció → bal kamrai hypertrophia
• surranás:
o cardiális terhelés általános jele
Erek tapintása
• erek tapintása több célból lehetséges
• centrális erek (a.carotis/femoralis)
o szívműködés/szisztémás keringés megléte
o szívfejlődési rendellenességek detektálása
• perifériás erek → helyi keringés megléte
• felső végtag:
o a. radialis,
o a. ulnaris
o a. brachialis
o a. axillaris
• alsó végtag:
o a. dorsalis pedis
o a. tibialis posterior
o a. poplitea
• perifériás erek tapintását distal felől proximal felé haladva végezzük
• amennyiben a legtávolabbi érben tapintható pulzáció, akkor a
proximalisabban elhelyezkedő erekben is van áramlás
• minden esetben mindkét oldalon tapintani kell a pulzust
[- 71 -]
Pulzuskvalitások
• frekvencia (szaporaság)
o frekvens (szapora)
o rarus (ritka)
• amplitudó (pulzusnagyság)
o altus
o parvus
• elnyomhatóság
o durus (nem nyomható el)
o mollis (elnyomható)
• celeritas (emelkedés)
Normál pulzusszám
o celer
újszülött 110-150/perc
o tardus csecsemő 80-130/perc
• ritmusosság kisded 80-130/perc
kisgyermek 70-110/perc
o ritmusos
serdülő 60-100/perc
o aritmias
III. PERCUSSIO
Szív kopogtatása
• vastag falú és vérrel telt szív, amennyiben a kopogtatási felülethez, vagyis a
mellkasfalhoz közel fekszik, tompulatot eredményez
• enyhe kopogtatással a tüdő határát (abszolút szívtompulat), míg intenzív
kopogtatással a szív nagyságát (relatív szívtompulat) határozhatjuk meg
• nagyobb relatív szívtompulat kopogtatható:
• bal kamrai dilatatio esetén: balra és lefelé megnagyobbodott szív
észlelhető
• jobb kamrai tágulat esetén: jobbra, balra és felfelé irányuló
megnagyobbodás tapasztalható
• pericardialis folyadékgyülem (tamponad): minden irányba
megnagyobbodott szív
[- 72 -]
IV. SZÍV AUSCULTATIO
• fiziológiásan magasabb pulzusszám miatt a vizsgálat csecsemők, kisdedek esetén

nagyobb odafigyelést, türelmet igényel
• szív egyes szájadékainak megfelelően, kitüntetett pontokon kerül sor az auscultatiora
• szívhangok, és zörejek keletkezését a szívben áramló vér turbulenciája okozza
• első lépés → szívhangok elkülönítése
o legalkalmasabb hallgatózási pont a szívcsúcs
o 1. szívhang hangosabb, mélyebb színezetű
o 2. szívhang halkabb, magasabb színezetű
• második lépés → szívhangok értékelése
o 2. szívhang gyermekekben fiziológiásan kettőzött
o 3. szívhang jelenléte nem feltétlen jelez kóros állapotot
• harmadik lépés → szívhangok vizsgálata után a szívciklus fázisainak meghatározása
o systole: 1. és 2. szívhang közötti intervallum
o diastole: 2. és 1. szívhang közötti időtartam
• negyedik lépés → zörej esetén meg kell határozni
o szívcikluson belüli elhelyezkedését
o viszonyát az áramláshoz (keletkezési mechanizmus)
o intenzitását (hangosságát)
o időtartamát
o jellegét
o mindezek alapján ártalmatlan/kóros mivoltát!
Hallgatózási pontok
• JPS II: jobb oldalon, a II. bordaközben, parasternalisan → aorta billentyű
• BPS II: bal oldalon a II. bordaközben parasternalisan → pulmonalis billentyű
• BPS IV-V. (szívcsúcs): bal oldalon IV-V. bordaköz → mitralis billentyű
• BPS III. (Erb pont) bal oldalon a III. bordaközben parasternalisan → VSD
helye
• JPS IV-V: jobb oldalon a IV-V. bordaközben parasternalisan → tricuspidalis
billentyű
[- 73 -]
Fiziológiás szívhangok
S1 hang: szisztolés szívhang → „cuspidalis hang”

• három komponensből áll
o a mitralis billentyű záródása (M1)
o tricuspidalis billentyű záródása (T1)
o kamrai izomfeszülés hangja
• billentyűk a systole elején záródnak, így e szívhang is akkor
hallható
• legjobban az apex cordis felett hallható
• három hang időben olyan közel esik egymáshoz, hogy auscultatio
alkalmával egy hangként (S1) észlelhető
• intenzitását a pitvar-kamrai átvezetési idő nagyban meghatározza
o tompa: enyhén megnyúlt átvezetés miatt az AV
billentyűk vitorlái lassabban záródnak
o dobbanó: enyhén rövidült átvezetés miatt az AV
billentyűk vitorlái gyorsabban záródnak
S2 hang: diasztolés szívhang → „semilunaris hang”

• két komponensű
o az aorta billentyű záródása (A2)
o pulmonalis billentyű záródása (P2)
• billentyűk a diastole elején záródnak, így e szívhang is akkor
hallható
• legjobban 2. bordaközben parasternalisan, bal és jobb oldalon
hallható
• két komponens fiziológiásan, belégzés közben szétválik, így
belégzésben kettőzött S2 hallható (kilégzésben 1 hang!)
o oka: belégzésben növekvő negatív mellűri nyomás
fokozza a jobb szívfél telődését, emiatt megnyúlik a
jobb kamra ürülési ideje, így a pulmonalis billentyű
záródása is késik
[- 74 -]
Patológiás szívhangok
S1 hasadt szívhang
• amennyiben a két kamrai systole egymástól időben eltávolodik a
hang hasadttá válik
• oka: jobb Tawara-szárblokk
S2 hasadt szívhang
• második szívhang kettőzöttsége kóros, ha ki-, és belégzésben
egyaránt fennáll
• semilunaris billentyűk záródása közötti időtartam alapján
o szélesen hasadt > 0,05 s → JK volumenterhelés
o keskenyen hasadt < 0,05 s → pulmonalis hypertensio
S3 hang: kamrai galopp

• gyermekeken és fiatal felnőttek esetén fiziológiás is lehet
• kamrai telődés hangja, így a diastole ideje alatt hallható
• leginkább a szívcsúcs és a bal 4. bordaközben, harangos
phonendoscope fejjel, fekvő helyzetben vizsgálva észlelhető
• jellemzője, hogy ülő testhelyzetben eltűnik
• kóros felerősödésekor → galoppritmus (S3-galopp) jelentkezik
o oka: dilatált bal kamra → pl. myocarditis, ischemia
S4 hang: pitvari galopp

• minden esetben pathologias jelenség gyerekek esetén
• pitvari systole hatására keletkező hang
• legintenzívebben a szívcsúcson és a bal 4. bordaközben hallható
• súlyos kamratágulat, diszfunkció jele!
[- 75 -]
Patológiás szívzörejek
Szívzörej típusai (viszony a szívciklushoz)
• systoles: a teljes systolen átívelő zörejt holosystoles zörej
o protosystole: systole kezdeti időszaka
o mezosystole: systole középső időszaka
o telosystole: systole utolsó időszaka
• diastoles: a teljes diastolen átívelő zörejt holodiastoles zörej
o protodiastole: diastole kezdeti időszaka
o mezodiastole: dyastole középső időszaka
o telodiastole (praesystole): diastole utolsó időszaka
• systolo-diastoles: teljes szívcikluson átívelő continua zörej
Szívzörej keletkezése (viszony az fiziológiás áramláshoz)

• ejectiós: turbulens áramlás a normálissal megegyező irányú
• regurgitációs: turbulens áramlás a normálissal ellentétes irányú
Szívzörej időbeli változása

• crescendo: fokozatosan erősödő zörej
• decrescendo: fokozatosan halkuló zörej
• crescendo-decrescendo: hangosodó, majd halkuló zörej
• decrescendo-crescendo: halkuló, majd hangosodó zörej
• szalagszerű: időben nem változó intenzitású zörej
Szívzörej intenzitása (Freeman-Levine-skála)

• 1/6: alig hallható zörej, azonnal nem, csak hosszabb auscultatio
során érzékelhető.
• 2/6: halk zörej, ami már a hallgatózás elején is észlelhető
• 3/6: hangos zörej
• 4/6: hangos zörej, tapintható surranással
• 5/6: nagyon hangos zörej
• 6/6: mellkastól eltartott (kb. 1 cm) phonendoscope-al is észlelhető
[- 76 -]
Patológiás szívzörejek csoportosítása

ejectiós regurgitációs
systolés aorta stenosis mitralis insufficiencia
pulmonalis stenosis tricuspidalis insufficiencia
pitvari septumdefektus kamrai septumdefektus
diastolés mitralis stenosis pulmonalis insufficiencia
tricuspidalis stenosis aorta insufficiencia
systolo-diastolés nyitott ductus arteriosus -
Funkcionális/akcidentális szívzörejek
• ártalmatlan zörej hátterében nem áll kóros elváltozás
• jelentkezhet csecsemő, kisded, vagy akár serdülőkorban is
• kritériumai:
o önálló tünet (hiányoznak a szívbetegség egyéb tünetei)
o systoleban jelentkezik
o 3/6-os fokozatnál halkabb
o intenzitása testhelyzettel vagy belégzéssel változik
o nem érdes vagy durva jellegű
o rövid idejű (nem pansystoles)
o nem vezetődik és surranás nem kíséri
• példák:
o Still-pengőhúr zörej (sternum bal alsó szélénél)
o pulmonalis ejekciós zörej (sternum bal felső szélénél)
o vénás morajlás (jugulum felett)
o benignus carotis zörej (carotis felett)
[- 77 -]
V. EREK AUSCULTATIOJA
• fiziológiás körülmények között az erek felett áramlási hang nem hallható
• szűkület esetén azonban az áramlás turbulenssé válik, mely zörej keletkezését
eredményezi
• non-invazív artériás vérnyomás meghatározás elve ezen alapszik (oscillometria)
Vérnyomásmérés Riva-Rocci módszere

• mandzsettával leszorított a. brachiálisban a véráramlás átmenetileg
megszűnik, amennyiben a systoles feletti értékkel fejtünk ki nyomást
• mandzsettából a levegőt fokozatosan kiengedve, amint annak nyomása eléri
a systoles értéket, megnyílik az artéria
• ekkor turbulenssé válik az áramlás, mely jellegzetes koppanó hangjelenséggel
észlelhető
• Korotkov hang mindaddig hallható, míg a szűkület fennáll, vagyis az ér teljes
lumenében meg nem nyílik teljesen
• ekkor az eddig fokozatosan hallható Korotkov hangok eltűnnek, jelezve a
diastoles érték elérését
Négy végtagi vérnyomás mérés

• csecsemőkori magas RR értékek esetén szükséges mind a négy végtagon
kivitelezni a mérést → felső/alsó végtagi értékek között differencia!
• coarctatio aortae kizárása/diagnosztizálása
Normál systoles vérnyomás értékek

újszülött 60-80 Hgmm
csecsemő 90-110 Hgmm
kisded 90-110 Hgmm
kisgyermek 90-120 Hgmm
serdülő 110-120 Hgmm
[- 78 -]
Has vizsgálata
I. HAS INSPECTIO
• has vizsgálata a megtekintéssel kezdődik

• gyermekeknél az enyhén elődomborodó has normális (has a mellkas szintje felett)
o oka: vékonyabb hasfal, kifejezett lumbalis lordosis
o de kifejezett elődomborodás esetén gondolni kell felszívódási zavarra vagy
Hirschprung betegségre!
• sok esetben, főként csecsemők vizsgálata során aszimmetriát észlelünk
• körülírt kitüremkedés oka lehet inguinalis vagy köldöksérv
o jobban láthatóvá válhatnak fej emelésekor, síráskor vagy köhögéskor
• középvonali protrusio oka veleszületett rectus diastasis lehet
o két m. rectus abdominis eltávolodása miatt a linea alba kiszélesedik
o köhögéskor a gyengébb liena területén 1-5 cm-es összeesés jöhet létre
• aszimmetria további okai lehetnek
o májmegnagyobbodás
o lépmegnagyobbodás
o jóindulatú daganatok: teratoma, ciszta, haemangioma
o rosszindulatú daganatok: neuroblastoma, nephroblastoma
o vesefejlődési rendellenességek: polycystás vese
o hemihipertrófia
[- 79 -]
II. HAS PALPATIO

Beteg elhelyezése
• fedetlen has a beteg vetköz(tet)ése elkerülhetetlen

• amennyiben hűvös kezünk zavarná a vizsgálatot, inkább tapintó kezünk
hőmérsékletét emeljük (kezeink összedörzsölésével vagy langyos vizes
kézmosással)
• hanyattfekvő testhelyzet
• csípőben és térben behajlított (felhúzott) alsó végtagok
• csecsemők esetén várjunk a sírásszünetben bekövetkező belégzésig
o közben a hasfal izomzata ellazul, így betapinthatóvá válik
Tapintás módjai
• bemutatkozó tapintás: a has felületes áttapintása, mely során a beteg
hozzászokik tapintó kezünkhöz, annak hőmérsékletéhez
• kétkezes tapintás: célja a mélyebb rétegekben történő tájékozódás, egymásra
helyezett kezeinkkel valósítjuk meg.
• csúsztató tapintás: egy adott zsiger felszínének megítélése céljából
alkalmazzuk
• ballotálás: egyik kezünkkel alátámasztást végzünk, míg másik kezünkkel
tapintunk, alátámasztó kezünkkel az érintett zsiger meglökhető, ekkor tapintó
kezünkkel a mélyebben fekvő zsiger elérhetővé és tapinthatóvá válik
Has palpatiojának céljai

• zsigeri méretek (máj, lép) és felszínek megítélése
• nyomásérzékenység megfigyelése
• hasi ellenállás (resistentia) megítélése, mely térfoglalásra (terime) utalhat
• hasfali eltérések (például sérvek, sérvkapuk), illetve átjárhatóságának és
reponálhatóságának megítélése
• défense musculaire (izomvédekezés) megítélése → peritonealis izgalom jele
[- 80 -]
III. HAS PERCUSSIO

• ennek a vizsgálatnak viszonylag kevés a klinikai relevanciája
• elődomborodó has elkülönítésében lehet hasznos
o gázfelszaporodás → hypersonor kopogtatási hang (meteorizmus)
o folyadék felszaporodás → tompa kopogtatási hang (ascites)
IV. HAS AUSCULTATIO

• has fonendoszkópos vizsgálata minden esetben előtte meg a betapintást!
o palpatio keltette viszonyok után értékelhetetlen a hallgatózási lelet
• cél a peristaltikus tevékenység intenzitásának meghatározása
• fiziológiás esetben, a normál perisztaltikus tevékenység korgó és bugyborékoló
hangjelenséget eredményez
• fokozott perisztaltika: a gastrointestinalis rendszer nyálkahártyájának mindennemű
izgalma (gastritis, enteritis) kiválthatja, de vegetatív oka is lehet
o spriccelő zörej: a még teljes egészében el nem záródott, szűkült bélszakaszon,
nagy erővel átjutó bennék jellegzetes hangjelensége
o loccsanás: a szűkület vagy elzáródás mögött kialakuló tágulat (dilatatio)
területén loccsanás hallható
o meteorismus vagyis a bélgáz lokális felszaporodási helyén, a légtartalmú
üregben visszhang képződik, így a bélhang itt metallikussá válik
• perisztaltika megszűnését eredményező, teljes bélelzáródás (ileus), különösen annak
paralyticus formája esetén jellemző a síri csend, vagyis a néma has
o még hosszas hallgatózással sem hallható bélműködésre utaló hangjelenség
Akut hasi katasztrófa leggyakoribb okai/jellemzői

Volvulus Invagináció Appendicitis
újszülött/csecsemőkor csecsemő/kisdedkor kisgyerekkor
epés hányás nem epés hányás jobb alhasi fájdalom
hasi distensio periodikus hasi fájdalom láz
véres széklet málnazselé szerű széklet hányinger, hányás
- - étvágytalanság
UH: Whirpool/örvény jel UH: kokárda/céltábla jel UH: megvastagodott falú
appendix
[- 81 -]
Nemi szervek és rectum vizsgálata
I. NŐI NEMI SZERVEK VIZSGÁLATA

• külső nemi szervek, hüvelybemenet, húgycsőnyílás megtekintése
• egészen serdülő korig nagyajkak fedik a kisajkakat
• clitoris megnagyobbodása endokrinológiai betegséget vet fel → CAH
• újszülött korban anyai hormonhatásra előfordulhat vaginális váladékozás
• bűzös, sűrű, gennyes jellegű váladékozás minden életkorban indokol alaposabb
nőgyógyászati kivizsgálást
• vestibulum és húgycső nyílás környékének vérbősége fertőzésre utal
Tanner/érési Szeméremszőrzet Emlők

stádiumok
nincs preadolescens
1
szeméremrés mentén, ritka, látható emlőbimbó
2 minimálisan pigmentált, pelyhes papillával, növekvő
areolával
növekvő mennyiségű, sötétedő, kifejezetten elődomborodó,
3 göndörödő nagy areola
sötét, göndör, vastagszálú, a az areola és a papilla az
4 combra nem terjedő elődombból előemelkedik
felnőtt típusú, combokra is felnőtt típusú emlő, az
5 terjedő areola az emlődomb
szintjében, a papilla
előemelkedik
[- 82 -]
II. FÉRFI NEMI SZERVEK VIZSGÁLATA

• húgycső nyílása normálisan a glans penis csúcsán találjuk
o hypospadiasis: penis dorsalis felszínén
o epispadiasis: penis ventralis felszínen
• csecsemőkorban a fityma belső lemeze össze van tapadva a glans-szal
o nem valódi fitymaszűkület
o ha a vizeletsugár nem akadályozott, teendőt nem igényel
• herezacskó normálisan ráncolt, benne jól tapinthatók a herék
• nagy duzzadt herezacskó fájdalom nélkül sérv gyanúját veti fel
o hydrocele („vízsérv”): általában féloldali duzzanat
o hernia ingulnalis: duzzanat az ingulanis csatornából indul ki, reponálható
• akut scrotum eshetőségét veti fel, ha a herezacskó duzzadt, fájdalmas és elszíneződött
o heretorsio: funiculus spermaticus csavarodása
o epididymitis: mellékherék gyulladása
Tanner/érési Szeméremszőrzet Penis Herék

stádium
nincs preadolescens preadolescens

1
ritka, min. kezdődő növekedés kezdődő
2 pigmentált, pelyhes scrotumnövekedés,
herenagyobbodás
kis területet borító, jelentős jelentős
3 sötétedő, göndörödő hossznövekedés herenagyobbodás
sötét, göndör, jelentős vastagodás pigmentált scrotum,
4 vastagszálú, de nagy herék
combra nem terjedő
felnőtt típusú, felnőtt típusú felnőtt típusú
5 combokra is
ráterjedő
[- 83 -]
III. RECTALIS DIGITALIS VIZSGÁLAT

• indikáció: hasi fájdalom, végbél környéki megbetegedésre utaló tünet (pl. véres széklet)
• végbélnyíláson keresztül bevezetett ujjunkkal (általában a domináns kéz mutatóujja)
végzett palpatio, melynek célja:
o elérhető magasságban elhelyezkedő terime azonosítása
o prostata palpatioja (fiúkban!)
o székletminta nyerése
o Douglas üreg (excavatio rectouterina/excavatio rectovesicalis) tapintása
➢ hasüreg legmélyebb területe
➢ hasüregi gyulladásos folyamatok során keletkező savó itt gyűlik
fel
• kivitelezési technikája
o oldalfekvő helyzet
➢ beteg bal oldalára fekszik, felhúzott alsó végtagokkal
➢ legkevésbé traumatikus módszer
o hanyattfekvő helyzet
➢ beteg hátán fekszik felhúzott alsó végtagokkal
➢ Douglas üreg vizsgálatára ideális elhelyezkedés
➢ ez alkalmazandó, amennyiben a beteg nem mobilizálható
[- 84 -]
Váz-, és mozgatórendszer vizsgálata
I. BEVEZETÉS
• csont, izom, ízületi sérülések lehetnek fedettek, vérző tájékokon is felléphetnek, így e
vizsgálatra minden esetben gumikesztyűben kerüljön sor!
• ha a végtagokon eltérést tapasztalunk hasonlítsuk össze az ellenoldalival
• fájdalom esetén tisztázni kell annak jellegét, mozgással és napszakkal való összefüggését
• crepitatio: törtvégek egymáson való elmozdulása eredményezi
o észlelése során további csontsérülés is bekövetkezhet!
• váz- és mozgatórendszer tapintásának célja
o alaki rendellenességek tapintása → szisztematikus végigtapintás
➢ törések felfedése
o funkcionális rendellenességek beazonosítása → végtag mozgatásával
➢ mozgásterjedelem vizsgálat
II. ALAKI ELTÉRÉSEK
Mellkas alaki eltérései
• pectus excavatum: kivájt mellkas
• pectus carinatum: előemelkedő sternum
Gerinc alaki eltérései
• kyphosis: saggitalis irányú hátra konvex görbület

• lordosis: saggitalis irányú előre konvex görbület
• scoliosis: oldal irányú görbület
Térd alaki eltérései
• genu varum: zárt bokák mellett térdek között 2,5 cm-nél nagyobb a távolság
• genu valgum: zárt térdek mellett bokák között 2,5 cm-nél nagyobb a távolság
Láb alaki eltérései
• pes equinovarus: láb equinus helyzetben, sarok valgus állásban
• pes calcaneovalgus: sarok a bokavilla alatt, láb valgus állásban
• pes planovalgus: láb boltozatai ellapultak, sarok valgus állásban
[- 85 -]
III. FIZIOLÓGIÁS MOZGÁSTERJEDELMEK

Felső végtag
• vállízület
o flexio: 0-60° / extensio: 0-5°
o abductio: 0-90° / adductio: 0-30°
o kifelé-rotatio: 0-70-90° / befelé-rotatio: 0-60-80°
• könyökízület
o flexio-extensio: 0-150°
• alkar
o supinatio: 0-90° / pronatio: 0-80°
• csuklóízület
o flexio: 0-80° / extensio: 0-70°
o ulnaris deviatio: 0-30° / radialis deviatio: 0-20°
• ujjak (MP, PIP, DIP)
o flexio: 0-90°
• hüvelykujj
o flexio-extensio: CM: 0-150°, MP: 0-50°, IP: 0-80°
o abductio-adductio: 0-60°
Alsó végtag
• csípőízület
o abductio: 0-40° / adductio: 0-30°
o rotatio extensioban kifelé: 0-50° / befelé: 0-35°
o rotatio flexioban kifelé: 0-45° / befelé: 0-45°
• térdízület
o rotatio flexioban kifelé: 0-50° / befelé: 0-30°
• bokaízület
o plantalflexio: 0-50° / dorsalflexio: 0-20°
• ugróízület
o eversio: 0-20° / inversio: 0-30°
[- 86 -]
• lábujjak (II- V)
o MP ízületben: flexio 0-35° / extensio: 0-40°
o PIP ízületben: flexio 0-40°
o DIP ízületben: felxio 0-50°
• öregujj
o MP ízületben: flexio 0-35° / extensio: 0-60°,
o IP ízületben: flexio /extensio: 0-60°
Gerinc
• nyaki szakasz
o flexio / extensio: 0-40°,
o oldalra hajlítás: 0-40°
o rotatio: 0-30-40°
• háti-ágyéki szakasz
o flexio: 0-80°
o oldalra hajlítás: 0-30°
o rotatio: 0-30-40°
[- 87 -]
IV. MOZGÁSSZERVI BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA
• betegség szöveti típusa szerint

o csontok, ízületek, izmok, kötőszövet
• kóreredet szerint
o veleszületett rendellenességek
o infekciók
o traumák
o autoimmun betegségek (pl: JIA)
o daganatok (pl. Ewing sarcoma)
Veleszületett betegségek Gyulladásos kórképek
achondoplasia osteomyelitis acuta
osteogenesis imperfecta arthritis purulenta
exostosis cartilaginea multiplex Lyme kór (borreliosis)
mucopolysaccharidosisok tetanus
kötőszöveti betegségek poliomyelitis anterior acuta
Speciális, gyermekkori töréstípusok
torus törés periosteum meggyűrődése
zöldgally törés periosteum szakadása az egyik oldalon
hajlításos törés periosteum intakt, csont hajlik
[- 88 -]
Idegrendszer vizsgálata
I. CSECSEMŐ / KISDED VIZSGÁLATA

• nagyobb gyermek neurológiai vizsgálata alapjaiban nem különbözik a felnőttekétől
• csecsemő, kisded esetén a klasszikus vizsgálatok helyett nagyobb szerepet kap a
megfigyelés → tudatállapot, aktivitás/viselkedés és testtartás/testhelyzet
• csecsemőkori jellemző, hogy alvás alatt az izomzat ellazul, míg síráskor tónusa fokozódik
• aktivitásukat befolyásolja a környezeti hőmérséklet, illetve a jóllakottság vagy éhség
Tudatállapot/Tudatzavar
• tudat teszi lehetővé az én és a külvilág elkülönítésért, az ingerek feldolgozását
• tudatállapot hang, érintés vagy fájdalomingerre adott válaszreakciók alapján
ítélhető meg
• tudatzavar esetén a környezeti ingerek érzékelése és az azokra adott válasz
szenved valamilyen fokú zavart
• tudatzavarok 3 súlyossági fokozatba sorolhatók
o I. fokozat: somnolens tudatállapot
➢ enyhe ingerekre (hang/érintés) ébreszthető
➢ rövid ideig ébren is marad (de visszaalszik)
➢ ébresztéskor erős spontán mozgások
o II. fokozat: soporosus tudatállapot
➢ erős ingerekre (nyomás/szorítás) ébreszthető
➢ azonnal visszaalszik
➢ ébresztéskor enyhe spontán mozgások
➢ jól kiválható ínreflexek
o III. fokozat: comatosus tudatállapot
➢ erős fájdalmi ingerre sem ébreszthető
➢ spontán mozgás nem észlelhető
➢ renyhe vagy nem kiválható ínreflexek
[- 89 -]
Aktivitás/Viselkedés
• sokat elárul a gyermek neurológiai fejlettségéről, valamint az aktuálisan
fennálló idegrendszeri állapotról
• spontán aktivitás lehet normális → élénk csecsemő/kisded
• spontán aktivitás lehet fokozott → irritabilis csecsemő/kisded
• spontán aktivitás lehet csökkent → letargiás csecsemő/kisded
Testtartás/Testhelyzet
• egészséges csecsemő törzse középvonalban
• megfigyelés során fontos az abnormális testhelyzetek felismerése
• decorticatios rigiditás
o két felső végtag flexiós, a két alsó végtag extensios tartásban
o ok: diffúz corticalis hypoxiás károsodás
• decerebratios rigiditás
o mind a négy végtag extensios tartásban
o ok: kisagyi herniáció
• opistotónus
o gerinc hyperextensioja (hátrafeszített állapot)
o ok: meningitis
Módosított Glasgow Kóma Skála

• tudat sürgősségi felmérése
• 4 éves kor felett alkalmazható a felnőtt verzió
• kisdedek esetén a módosított változat használata ajánlott
Módosított GCS
pont szemnyitás verbális válasz motoros válasz
1 spontán gügyög, saját szavaival beszél spontán mozgás
2 verbális ingerre spontán, irritábilis sírás fájdalmat lokalizálja
3 fájdalomra fájdalomra sírás elhúzódik a fájdalomtól
4 fájdalomra sem fájdalomra nyöszörgés decorticatios flexios tartás
5 fájdalomra nincs reakció decerecratios extensios tartás
6 fájdalomra nincs reakció
[- 90 -]
II. MENINGEÁLIS IZGALOM VIZSGÁLATA

• meningealis izgalom okai:
o meningitis
o subarachnoidalis vérzés
o kisagyi beékelődés
• tarkókötöttség oka lehet még
o liquor hypotonia, meningismus
Tarkókötöttség vizsgálata
• háton fekvő beteg fejét két kezünkbe fogva lassan előrehajtjuk → az álla a
sternum felé közelítsen
• pozitív esetben ekkor ellenállást tapasztalunk
• míg a nyak rotációjakor nincs ellenállás
Brudzinski-féle jel
• kezünket a háton fekvő beteg tarkójára helyezve lassan előrehajtjuk a fejét
• pozitív esetben flexio jelentkezik az alsó végtag ízületeiben (csípő, térd)
Kernig-féle jel
• háton fekvő beteg extendált alsó végtagját a bokánál fogva megemeljük
• pozitív esetben térdben flexio jelentkezik
Meningitis tünettan tetrád

újszülött/csecsemőkor kisded/gyerekkor
elődomborodó nagykutacs láz
feszülő testtartás fejfájás
cephalicus sírás hányinger, hányás
irritabilitás tudatzavar
[- 91 -]
III. AGYIDEGKÖR VIZSGÁLATA

I. n. olfactorius
• rákérdezés a szaglásra
• szubjektív szagláscsökkenés esetén mindennapos illatanyagokkal
végezhetünk gyors szaglásvizsgálatot
o pl. kakaó, fahéj, vanília, szappan (ne bűzös, csípős dolgokkal!)
o két orrlyuk külön-külön is vizsgálandó!
• szagláscsökkenés oka
o általában orrüregi folyamat → nátha, egyéb orr nyh. betegség
II. n. opticus
• látás/látóélesség vizsgálata
o csecsemőknél fény-, mozgáskövetés (fixálás) megfigyelése
o nagyobbaknál alapvető eszköze a Snellen-tábla (formákkal)
o gyors látásvizsgálat végezhető olvastatással vagy ujjak
számoltatásával különböző távolságokról
o státuszban mindig érdemes feljegyezni, hogy a gyermek
használ-e szemüveget (ha ismert a dioptriát is)
• látótér vizsgálata
o szemben állva/ülve a saját látóterünk szélére (kb. 50 cm-re)
helyezett ujjunkat mozgatjuk befelé
o beteg szóban jelzi a vizsgáló melyik oldalon mozgatja az ujjait
o 2 szem látótere külön-külön is vizsgálandó
Pupilla reflex vizsgálata (II, III. agyidegek)

• kivitelezés: pupillalámpával → válasz azonnali pupillaszűkület (miosis)
• direkt fényreakció → azonos oldali (megvilágított) szem szűkül
• indirekt/konszenzuális fényreakció → ellenoldali szem szűkül
• akkomodáció → hirtelen távolról közelre fixáláskor szűkület
• konvergencia → lassan (ujjunkat követve) közelre fixáláskor szűkület
[- 92 -]
III. n. oculomotorius + IV. n. trochlearis + VI. n. abducens

• parancsolt szemmozgások
o gyereket megkérjük, hogy a meghatározott irányba tekintsen
• vezetett szemmozgások
o gyereket megkérjük, hogy szemével minden irányba kövesse az
ujjunk mozgását
• kóros szemmozgások (nystagmusok)
o iránya szerint lehet: horizontális, vertikális, rotatoros
o centrális eredetű nystagmus → ált. horizontális/vertikális
➢ becsukott szemnél csökken
➢ fej helyzetváltoztatáskor látencia nélkül jelentkezik
o perifériás eredetű nystagmus → gyakran rotatoros komponens is
➢ becsukott szemnél fokozódik
➢ fej helyzetváltoztatásakor látenciával jelentkezik
• idegbénulások megjelenései
o oculomotorius paresis → bulbus kifele-lefele rögzült
o trochlearis paresis → bulbus befele-lefele rögzült
o abducens paresis → bulbus befele-felfele rögzült
V. n. trigeminus
• motoros funkció
o vizsgálata → rágóizmok (rágás) megfigyelése
• masseter reflex
o félig nyitott száj mellett reflexkalapáccsal az állcsúcsra helyezett
ujjunkra ütünk
o pozitív esetben az állcsúcs felfelé mozdul (normálisan nincs
válasz!)
• érző funkció → beidegzett területek érintése (mko. egyformának érzi-e?)
o V/1. n. ophthalmicus → koponyatető, homlok, szem, cornea
o V/2. n. maxillaris → maxilla, fogak, bucca, arcbőr a szájzugig
o V/3. n. mandibularis → szájzug alatti bőr, külső fül és hallójárat
[- 93 -]
VII n. facialis
• csecsemőknél megfigyeljük a mimika szimmetriáját
• gyereket megkérjük, hogy homlokát erősen ráncolja, szemeit határozottan
hunyja le, ill. száját húzza el, amennyire csak tudja („vicsorítson”)
• centrális facialis paresis → lézió a magok felett (jellemzően a kéregben)
o megjelenés: ellenoldali szájzug lefittyen
o ok: stroke, intracranialis vérzés, tumor, trauma (contusio)
• perifériás facialis paresis → lézió a magokban, vagy az idegben
o megjelenés: azonos oldali arcizmok bénulnak.
o ok: diabetes, borreliosis, idiopathiás (Bell-f. paresis)
VIII. n. vestibulocochlearis
• tájékozódó hallásvizsgálat → tapsolás/ujjaink összedörzsölése

• egyensúly vizsgálata (lsd. kisagy vizsgálata)
• perifériás vestibularis lézió → harmónikus tünetcsoport
o dőlés, a deviáció és a félremutatás iránya ellentétes a nystagmus
irányával
o ok: vestibularis apparatus, ideg vagy ganglion sérülése
➢ pl. labyrinthitis, vestibularis neuritis
IX. n. glossopharyngeus + X. n. vagus

• kevert idegek, vizsgálatuk a gyakorlatban a lágyszájpad-reflex, és a
garatreflex vizsgálatára korlátozódik
• kezünkben tartott két spatula közül az egyikkel lenyomjuk a beteg nyelvét, a
másikkal egymás után megérintjük a lágyszájpadot, majd a garatot
• lágyszájpad érintésére az normálisan emelkedik, a garat érintésére normálisan
öklendezés a válasz
• egyoldali paresis → lágyszájpad lézió oldalán csüng, uvula ép oldalra deviál
• kétoldali paresis → lágyszájpad szimmetrikusan csüng, uvula középen
[- 94 -]
XI. n. accessorius
• motoros ideg → m. trapezius, m. strernocleidomastoideus beidegzése

• vizsgálata: ellenállással szemben a fej kétirányú mozgatása, váll emelése
• accessorius idegbénulás → ellenkező oldalra történő fejfordítás, és az azonos
oldali vállemelés gyengül
XII. n. hypoglossus
• motoros ideg → nyelvizmokat idegzi be

• vizsgálata: nyelv kiöltése és valamennyi irányba történő mozgatása, illetve
atrófia és fasciculatio megfigyelése
• perifériás paresis → kinyújtáskor a nyelv a lézió oldalára tér ki
• centrális paresis → kinyújtáskor a nyelv a lézió oldalával ellentétesen tér ki
IV. REFLEXEK VIZSGÁLATA

Fiziológiás ínreflexek
• biceps reflex (C5-6)

o beteg alkarját alátámasztva, ujjunkat a m. biceps brachii inára
helyezve reflexkalapáccsal az ujjunkra ütünk
o normális esetben a könyökízületben flexió következik be
• triceps reflex (C6-7)
o beteg karját kb. vállmagaságig emelve, az alkart lógatva
reflexkalapáccsal a m. triceps brachii inára enyhe ütést mérünk
o normális esetben a könyökízületben extenzió következik be
• patella-reflex (L4)
o háton fekvő beteg lábát térdben 90°-ban flektáljuk, majd a m.
quadriceps femoris inára a patella alatt enyhe ütést mérünk
o normális esetben a térdízületben extenzió következik be
• Achilles-ínreflex (S1)
o beteg lábát csípőben és térdben is 90°-ban flektáljuk, majd a
lábfejet az ujjpárna magasságában lazán megfogva az Achilles-
ínra enyhe ütést mérünk
o normális esetben a bokaízületben plantarflexio következik be
[- 95 -]
Patológiás reflexek
• pyramis-jelek meglétük motoros kérgi vagy pyramis-pálya sérülésre utal

• Hoffmann-féle jel
o beteg enyhén flektált középső ujjának distalis percét a
mutatóujjunkkal alul megtámasztjuk, hüvelykujjunkkal lefelé
nyomjuk, majd hirtelen felengedjük
o a hüvelykujj gyors és rövid időtartamú oppozícióját, ill.
palmaris flexióját tapasztaljuk
• Trömner-féle jel
o beteg enyhén flektált középső ujjának distalis percét ujjainkkal
alulról ütögetjük
o hüvelykujj gyors és rövid időtartamú oppozícióját, ill. palmaris
flexióját tapasztaljuk
• Babinski-féle reflex
o talp külső szélének ingerlése a saroktól a lábujjakig
o Babinski 1. tünet: hallux lassú, tónusos dorsalflexiója
o Babinski 2. tünet: legyező-tünet, az ujjak szétterpesztése
Egyéb reflexek
• hasbőr reflex
o hasfal bőrének ingerlése hasizmok összehúzódását váltja ki
o kivitelezés: rombusz alakban a proc. xyphoideus alatt és
symphysis felett
o normálisan a köldök az ingerlés irányába mozdul el
• cremaster reflex
o comb belső felszínének ingerlésekor azonos oldali herezacskó
felhúzódik
• anális reflex
o perianális régió érintésére a m. shincter ani externus kontrakciója
[- 96 -]
V. MOTOROS IDEGREDSZER VIZSGÁLATA

Izomtónus vizsgálata
• izomtónus → izmok nyugalmi feszítettségi állapota

• vizsgálata a végtagok szimmetrikus, passzív mozgatásával
• hypotonia → nyugalmi izomtónus csökkent, az izmok lazák, petyhüdtek
• hypertonia → izmok nyugalmi tónusa fokozott
o spasticus tónusfokozódás (Wernicke-Mann-féle eloszlás)
➢ felső végtagon flexios, alsó végtagon extensios
➢ zsebkés tünet: fokozott ellenállás hirtelen csökkenése
➢ háttere: pyramispálya károsodása
➢ ok: cerebralis paresis
o rigoros tónusfokozódás
➢ eloszlása test szerte egyforma
➢ fogaskerék tünet: folyamatos apró ellenállás
➢ háttere: basalis ganglionok károsodása
➢ ok: agyvérzés
Izomerős skála
• 5/5 → teljes izomerő

• 4/5 → erőkifejtéssel szemben észlelhető minimális gyengeség
• 3/5 → izom a végtagot a gravitáció ellenében még éppen megtartja
• 2/5 → aktív mozgás csak a gravitáció „kikapcsolásával” végezhető
• 1/5 → mozgatási kísérletre izomkontrakció észlelhető de mozgás nincs
• 0/5 → teljes bénulás, mozgatásra minimális kontrakció sem észlelhető
Látens paresis próbák (Mingazzini-féle próbák)
• felső végtag vizsgálata → az ülő vagy háton fekvő gyerket megkérjük, hogy
mindkét karját extendált helyzetben, tenyerét supinálva tartsa maga elé
o pozitív esetben a kar süllyed, a kéz pronál
• alsó végtag vizsgálata → háton fekvő gyereket megkérjük, hogy mindkét
lábát csípőben és térdben flektálva próbálja megtartani.
o pozitív esetben az alsó végtag süllyed
[- 97 -]
Proximalis izomerő vizsgálata
• vállöv → gyerek könyökben 90°-ban flektált karját vállmagasságig emeli,

majd kezünket a könyökre helyezve próbáljuk a kart lenyomni
• felkar flexorok/extensorok → gyerek könyökben 90°-ban flektált karját a
csuklónál fogva extendáljuk, ill. flektáljuk
• csípőöv → háton fekvő gyerek a lábát csípőben és térdben 90°-ban flektálja,
majd kezünket a térdre helyezve próbáljuk a lábat lenyomni
• comb flexorok → hason fekvő gyermek térdben 90°-ban flektált lábát a
bokánál fogva lefelé nyomjuk
• comb extensorok → háton fekvő gyerket megkérjük, hogy extendált
helyzetben emelje a lábát, majd egyik kezünket tenyérrel felfelé a térd alá,
másik kezünket tenyérrel lefelé a boka fölé helyezzük, és próbáljuk a térdet
flektálni
Distalis izomerő/idegek vizsgálata
• n. medianus → gyermeket megkérjük, hogy formáljon gyűrűt a hüvelyk- és

mutatóujjával, majd megpróbáljuk azt széthúzni
o n. medianus bénulás → hüvelykujj a többi síkjában [„eskükéz”]
➢ a beteg nem tud egy papírlapot a hüvelyk- és a kisujja
közt megfogni
• n. radialis → gyermeket megkérjük, hogy feszítse hátra a tenyerét
(dorsalflexio), majd megpróbáljuk lenyomni
o n. radialis bénulás → előrenyújtott alkarnál a kézfej lelóg
[„esőkéz”]
• n. ulnaris → gyermeket megkérjük, hogy kinyújtott ujjait tárja szét
o n. ulnaris bénulás → flexiós contractura az interphalangealis
ízületekben, [„karomállás”]
• n. peroneus → gyermeket megkérjük, hogy álljon a sarkára
o n. peroneus bénulás → a külső lábszél emelése gyengébb, a beteg
magasra emelt lábbal jár [csüngő lábfej, „szteppelő járás”].
• n. tibialis → gyereket megkérjük, hogy álljon lábujjhegyre
[- 98 -]
VI. CEREBELLUM VIZSGÁLATA
Kisagyi próbák
• orr-ujjhegy próba → gyermeket megkérjük, hogy behunyt szemmel érintse
meg mutatóujjával az orra hegyét
• térd-sarok próba → fekvő gyereket megkérjük, hogy egyik sarkát helyezze a
másik lábának térdére, ill. húzza végig a sarkát térdtől lefelé a másik lába
sípcsontján
• Bárány-féle próba → gyereket megkérjük, hogy nyújtott kezének mutatóujjait
helyezze szembe a mi ujjainkkal, hunyja be a szemét, majd eressze le a karját,
végül helyezze vissza az ujjait eredeti helyzetbe
• Romberg-féle helyzet → gyerek lábát összezárva, behunyt szemmel megáll
o megfigyeljük a dőlés irányát
o nehezített Romberg → keresztezett lábakkal
Járás vizsgálata
• vakjárás → vizsgáljuk a járás irányát
• járás (nyitott szemmel) → megkérjük a gyerket, hogy egyenes vonalban tegyen
meg pár métert, forduljon meg, majd jöjjön vissza hozzánk
o vizsgáljuk, hogy mennyire biztos vagy bizonytalan az előre
haladás
• kisagyi ataxiás járás → széles alapú, bizonytalan járás (melyet a vizuális kontroll
nem befolyásol)
o oka: kisagyi károsodás
o differenciálás spinalis (szenzoros) ataxiatól
➢ proprioceptív ingervezetés zavara
➢ vizuális kontroll megszűnésével (csukott szem)
kifejezettebbé válik
[- 99 -]
VII. SZENZOROS IDEGREDNSZER VIZSGÁLATA
Spinothalamicus érzéstípusok vizsgálata
• hőérzés → jeges, ill. meleg vizet tartalmazó kémcsővel végezzük

o kórosállapotok: thermohypoesthesia, thermoanaesthesia,
thermohyperesthesia
• fájdalomérzés → tű hegyével vizsgáljuk
o kóros állapotok: hypoalgesia, analgesia, hyperalgesia
• tapintás → vattával vagy ecsettel vizsgáljuk
o kóros állapotok: tactilis hypoesthesia, anaesthesia,
hyperesthesia.
Hátsó kötegi érzéstípusok vizsgálata
• ízületi mozgás → ízületek passzív mozgatásával vizsgáljuk

o hiánya: kinanaesthesia
• vibrációs érzés → rezgő hangvilla talpát csontos alapú bőrfelületekre
helyezzük (pl. sípcsont)
• diszkriminációs érzés → bőrt egyidejűleg érő ingerek különböző ingerként
való érzékelése (pl. 2 tű hegye)
VIII. NEGATÍV NEUROLÓGIAI STÁTUSZ
Éber, orientált, adekvátan kommunikál. Koponya és gerinc alakilag ép, külsérelmi nyom nem
látható. Tarkó szabad, meningealis izgalmi jelek negatívak. Visus és látóterek confrontalis
módszerrel épnek imponálnak, kettősképet nem jelez. Pupillák kp. tágak, kerekek, centralisak,
ép szélűek, fényre accomodatiora direkt és konszenzuálisan mko. jól reagálnak. Szemmozgások
szabadok, nystagmus nem látható. Szemrések egyenlő tágasságúak. Arcon érzészavart nem
jelez. Nervus facialis mko. jól innervál. Hallászavart, szédülést nem jelez. Garatívek
szimmetrikusak, uvula nem deviál, garat- és szájpadreflex mko. megtartott. Vállemelés,
fejfordítás rendben. Nyelv mozgásai szabadok, fasciculatio vagy deviatio nem látható.
Testszerte normotrophiás izomzat, izomerő megtartott, latens paresis nem észlelhető. Kp. élénk
mélyreflexek. Kóros reflex nincs. Célkísérlet és koordinációs próbák rendben. Rombergben
stabilan megáll. Szubjektív érzészavart nem jelez.
[- 100 -]
Belszervi negatív státusz
Jó általános állapotú, élénk csecsemő. Korának megfelelően fejlett és táplált. Nagykutacs

nívóban. Bőre kp. vértelt, reakciómentes, turgora megtartott. Garat kp. vérbő, szájnyálkahártya
tiszta, nyelve nedves. Orrlégzése szabad. Tragusok nyomásra nem érzékenyek.
Részarányos mellkasváz. Pulmok mko. jól átlélegzettek, oldalkülönbség nincs, kóros jelenleg
nem hallható. Eupnoe. Cor tiszta, ritmusos, durva zörej nem hallható. Perifériás pulzusok jól
tapinthatók. CRT<2 sec.
Has puha, betapintható. Kóros rezisztencia nem tapintható. Hepar, lien nem elérhető. Kp. élénk
bélhangok.
Jó általános állapotú gyermek. Korának megfelelően fejlett és táplált. Bőre kp. vértelt,
reakciómentes, turgora megtartott. Garat kp. vérbő, szájnyálkahártya tiszta, nyelve nedves.
Orrlégzése szabad. Tragusok nyomásra nem érzékenyek. Kóros lymphadenomegalia nem
tapintható.
Részarányos mellkasváz. Pulmok mko. jól átlélegzettek, oldalkülönbség nincs, kóros jelenleg
nem hallható. Eupnoe. Cor tiszta, ritmusos, durva zörej nem hallható. Perifériás pulzusok jól
tapinthatók. CRT<2 sec.
Has a mellkas szintjében, puha, betapintható. Kóros rezisztencia nem tapintható, défanse nincs.
Hepar, lien nem elérhető. Kp. élénk bélhangok. Vesetájak ütögetésre nem érzékenyek.
[- 101 -]
Forrásjegyzék
1) Maródi L. – Gyermekgyógyászati Propedeutika (1999, Medicina Zrt.)

2) Maródi L. – Gyermekgyógyászat (2014, Medicina Zrt.)
3) Tulassay T. – Klinikai Gyermekgyógyászat (2016, Medicina Zrt.)
4) Tulassay T. – Gyermekgyógyászati differenciáldiagnosztika (2016, Semmelweis Kiadó)
5) Goschler Á. – Sürgősségi Gyermekellátás (2015, Szt. Márton Gyermekmentő Alap.)
6) Grenville F. – Neonatológia Oxford Kézikönyve (2012, Kadix Press Kft.)
7) Újhelyi E. – A gyermekaneszteziológia elmélete és gyakorlata (2015, Medicina Zrt.)
8) Mártai Zs. – Gyermeksürgősségi esetek prehospitális ellátása (2011, Chatnoir Bt.)
9) Liassauer T. – Illustrated Textbook of Paediatrics (2012, Elsevier)
10) Bickley L. – Betegvizsgálat lépésről lépésre (2012, Medicina Zrt.)
11) EPALS (ERC Guidelines 2015)
[- 102 -]

Gygyp 1.0

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gygyp 1.0

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gyakorlati Gyermekgyógyászati

Fizikális vizsgálómódszerek oktatási anyaga

II. Fejlődés ................................................................................................................................ 11

III. Diagnózisalkotás és anamnézis .......................................................................................... 16

IV. Fizikális vizsgálat alapjai ................................................................................................... 22

APGAR-féle értékelés ......................................................................................................... 27

Dubovicz-féle skála ............................................................................................................. 29

Cephalo-caudalis vizsgálat .................................................................................................. 30

Archaikus reflexek vizsgálata ............................................................................................. 38

Újszülött negatív státusz...................................................................................................... 41

VI. Csecsemő és nagyobb gyermekek vizsgálata..................................................................... 42

Beteg gyermek megközelítése ............................................................................................ 44

Bőr vizsgálata ..................................................................................................................... 47

Nyirokrendszer vizsgálata .................................................................................................. 53

Fej-, nyak tájék vizsgálata .................................................................................................. 55

Légzőrendszer vizsgálata ................................................................................................... 61

Keringés vizsgálata ............................................................................................................ 70

Has vizsgálata .................................................................................................................... 79

Nemi szervek és rectum vizsgálata .................................................................................... 82

Váz-, és mozgatórendszer vizsgálata ................................................................................. 85

Idegrendszer vizsgálata ...................................................................................................... 89

Belszervi negatív státusz .................................................................................................. 101

Forrásjegyzék ......................................................................................................................... 102

A gyakorlat témája: csecsemő, kisded, gyermek fizikális vizsgálata.

A gyakorlat célja: csecsemő, kisded, gyermek fizikális vizsgálat sajátosságainak bemutatatása,

A gyakorlat részletei: A csecsemő, kisded, gyermek általános állapotának megítélése.

Elvárások: Az V. éves orvostanhallgatók önállóan, magabiztosan tudjanak csecsemőt,

Gyakorlatok tematikája I. félév

13. gyakorlat (külön jegyzet)

• gyermekgyógyászat két „alaptudománya” a növekedés és fejlődés vizsgálata

II. NÖVEKEDÉS SZAKASZAI

Magzati kor (intrauterin növekedés) fogantatástól - megszületésig

Újszülöttkor 0-28 nap

Kisgyermek (óvodás, iskolás) kor 4 év – 12 év

III. NÖVEKEDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

IV. ANTROPOMETRIA / PERCENTILIS

• növekedés ütemét antropometriai mérések által nyert információk percentilis görbékre

VI. TESTTÖMEG GYARAPODÁSA

• első hónapban kb. 400 g

VIII. VÉGTAG ÉS TESTRÉSZ ARÁNYOK

• növekedés során fokozatosan alakul ki a felnőttekre jellemző „hosszúkás” testarány

IX. NÖVEKEDÉS ZAVARAI

• fejlődésen a statikai, mozgásbeli, érzékszervi és pszichés teljesítmények javulását,

NAGY FINOM EGYÉB

6 hó segítség tárgyat egyik őnmagát eteti, gagyog

12 hó járni kezd, kockát pohárból iszik, célzottan

15 hó hátrafelé firkál, kanalat, villát 3-6 szót

18 hó jár, fut 4 kockából ruhát levesz, legalább 6

2 év fel és lefelé 6 kockából megmossa és 2 szót megérti a ma

3 év lépcsőn 8 kockából jól használja a megnevez megérti a

6 év egy lábon háromszöget szavakat kezdi

II. PSZICHOMOTOROS/SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ZAVARAI

• fejlődési zavarok 2 nagy csoportba sorolhatók

• születéstől, illetve korai gyermekkortól fennálló átlag alatti értelmi képesség

II. DIAGNÓZISALKOTÁS LÉPÉSEI

1.) Anamnaesis: kórelőzmény

III. DIAGNÓZISALKOTÁS FOLYAMATA

Input: a diagnosztika bementi oldala, mely lehet:

• panasz: minden, ami szubjektív

Szintézis: a rendelkezésre álló információk összesítése

Output: kimeneti oldal maga a diagnózis, melynek iránya lehet:

• kórok (patogenetikai – patognosztikus diagnózis)

• betegtől és környezetétől nyerhető információk összessége