A REPÜLÉS TÖRTÉNETE RÖVIDEN

A repülés az emberiség egyik legrégebbi vágya és talán a legcsodálatosabb dolog a

világon, amit valaha feltalált, ám a mai technikai fejlettségi szint eléréséhez hosszú és izgalmas
út vezetett, éppen ezért érdemes ismerni a fontosabb mérföldköveket.
Már a középkorban sok kísérlet volt, melyek során az emberek szárnyszerű eszközöket
erősítettek magukhoz, ezután leugrottak valahonnan, de egyikük sem járt sikerrel, sok
próbálkozás végzetes kimenetelű volt.
Leonardo da Vinci (1452 – 1519) itáliai
feltaláló, festő, szobrász, matematikus, filozófus és
még sok más, már tudományos alapon folytatott
kutatásokat az emberi repülés lehetőségéről. A
madarak repülését tanulmányozva több
felcsatolható csapkodó szárnyszerkezetet tervezett,
emellett merevszárnyú szerkezetek, helikopterek és
ejtőernyők gondolatait is papírra vetette. Ezek közül
egyik sem repült a gyakorlatban, azonban az elképzelései nem is hozhattak volna sikert,
ugyanis az ember fizikailag nem alkalmas a csapkodó szárnyú repülésre.
Az ötletek és elgondolások első igazi győztesei a francia Montgolfier
testvérek voltak, akik felfigyeltek arra, hogy a kandallójukba dobott
papírfecnik felröppennek. Ettől fogva meleg levegővel töltött zsákokkal
kísérleteztek, melyek közül az egyik 1783 nyarán már 1000 méteres
magasságot ért el. Ezt követően már nagyobb hőlégballonokat készítettek
és állatokat küldtek a magasba. Nem sokkal ezután eldöntötték, hogy
elvégzik az első repülést, amelyben már ember utazik. XIV. Lajos az első
próbarepülésre rabokat akart használni, de végül egy fiatal orvos, Pilatre de Rozier és Marquis
d'Arlandes vállalták az utazást. 1783 november 21-én ők voltak az elsők, akik meghódították
a levegőt a Montgolfier ballonnal, mely szabadon repült Párizs felett, nem volt kötéllel
rögzítve. A levegőnél könnyebb légijármű tehát létrejött.
1848-ban megszületett Otto Lilienthal, aki az igazi, merevszárnyú repülés egyik
meghatározó úttörője. Ő is a madarak repülését tanulmányozta, legnagyobb felismerése az
volt, hogy a madárszárnyakról leváló levegő szívóhatást fejt ki a szárny tetején. 1890-től
repülési kísérletekbe kezdett siklószárnyaival, az első sikeres kísérletet 1891-ben hajtotta
végre. Ahogy nőtt a repülési és építési tapasztalata, úgy ért el
egyre nagyobb távolságokat és 1893-ban már 250 métert
sikerült megtennie. 1895-ben az Ő nevéhez köthető az első
sikeres vitorlázórepülés, mely során képes volt irányítani
repülőszerkezetét testsúlyának áthelyezésével. Hatalmas
sikereket ért el, azonban 1896 augusztus 9-én egy széllökés
 miatt gépe 17 méteres magasságból a földbe csapódott, Lilienthal pedig
gerinctörés miatt egy napra rá a kórházban elhunyt. Utolsó, még érthető szavai
ezek voltak: Áldozatokra szükség van! Emlékére 1938-ban megalapították a
Lilienthal-érmet, amely a legnagyobb nemzetközi kitüntetés a
vitorlázórepülésben és minden évben az összes repült teljesítményért vagy a vitorlázórepülés
fejlesztéséért ítélik oda a díjat a legeredményesebb vitorlázórepülőnek.
A legelső merev falú léghajó már a Wright fivérek előtt
megépült, ez volt a Zeppelin LZ 1, mely 1900 július 2-án
emelkedhetett fel először. Nevét kifejlesztőjéről, Ferdinand von
Zeppelinről kapta, akit a léghajók atyjának is neveznek. A valaha
épített legnagyobb repülő eszköz is egy léghajó volt, mégpedig
nem más, mint a Hindenburg, a maga 245 méteres hosszával és
41 méteres átmérőjével. 1937-ben azonban leszállás közben kigyulladt és megsemmisült.
A Wright fivérek, név szerint Orville és Wilbur
Wright, Ohióban nőttek fel, ahol kerékpárjavítással, -
tervezéssel és -gyártással foglalkozó céget
alapítottak 1892-ben. Munkájuk eredményét a repülés
iránti érdeklődésükre költötték. Többek között Lilienthal
munkája alapján 1899-ben kezdtek el repülő
szerkezetekkel kísérletezni. A repülés technikájának
továbbfejlesztése során a hajtóerő növelése helyett nagy hangsúlyt helyeztek az
irányíthatóságra. Kifejlesztették a háromtengelyű irányítást, és meghatározták a repülőgépek
kormányozhatóságának alapelveit, melyeket ma is használunk. Egy szélcsatorna építésébe
kezdtek, ahol több mint kétszáz szárnyalakot teszteltek,
végül létrehozták saját táblázatukat, amely a légnyomás és
a szárny formája közötti összefüggést írja le. Első
siklórepülőjüket 1899 elején egy bonyolult rendszerrel
látták el, amit "szárny hajlításnak" hívtak. Ha az egyik
szárnyat valamelyik irányba elhajlították, úgy változott a
felhajtóerő, hogy akaratuk szerint fordulni tudtak. A
hajlítást a szárnyakon végigfutó zsinór szabályozta, amelyeket a pilóta egy bottal mozgatott
ahhoz, hogy balra vagy jobbra forduljon. 1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawkba költöztek
egy meteorológus tanácsára az ottani Kill Devil Hillen
lévő folyamatos és erős szelek miatt, valamint az eldugott
hely biztosította, hogy az erős verseny közepette
repülőjük rejtve maradjon a versenytársak kíváncsi
szemei elől. 1903-ban építették meg a Wright Flyert,
amelyre később Flyer I-ként hivatkoztak, de Kitty
Hawkként is ismert. A gépet egy a bicikliműhelyben
épített motor hajtotta, mely sokkal jobb volt, mint a
legtöbb akkoriban gyártott, valamint elég könnyű és erős volt ahhoz, hogy repülőgépben
használják, a faragott légcsavar hatékonysági mutatója pedig 80%-os volt. 1903. december 17-
én emelkedtek először sikeresen a levegőbe, mindketten kétszer. Az első repülés során Orville
36 métert repült 12 másodperc alatt és ezt egy azóta híressé vált fényképen is megörökítették.
A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, Wilbur 255
métert repült 59 másodperc alatt. Ezzel megnyílt a motoros repülés korszaka.
A Wright fivérek repülőteret alakítottak ki
Dayton közelében, és 1904-ben is folytatták a munkát
a Flyer II megépítésével, a felszálláshoz
pedig katapultot használtak, hogy ellensúlyozzák a
szél hiányát a reptéren. Az év végéig 105 irányított
repülést végeztek, néhányszor 5 percig is köröztek a
mező fölött, amely ma a Wright-Patterson Air Force
Base légibázis része. 1905-ben megépítették a
továbbfejlesztett Flyer III-at. Wilbur leghosszabb repülése több mint 39 percig tartott, és
39 km-t tett meg. A Flyer I jelenleg az amerikai National Air And Space Museum-ban található
és érdekesség, hogy az Apollo 11 küldetés keretén belül, eredeti fa és vászon darabok jutottak
el belőle a Hold felszínére.
Ezek után már gyorsabb ütemben fejlődhetett a lég
meghódítása. A XX. század elején a Daily Mail nevű
sajtókiadó 25.000 frank - mai értékén kb. 30 millió forint –
jutalmat tűzött ki annak, aki először repüli át a La Manche-
csatornát. A kihívásra Hubert Latham indult elsőnek
1909. július 19-én, de a motor 10 kilométerre a francia
partoktól 300 méter magasságban leállt. Ezután
siklórepüléssel szállt le a tengerre. Az első ember, akinek
sikerült a repülés történetének első tenger feletti távrepülését
végrehajtania Louis Blériot volt. Az eseményre 1909. július
25-én került sor Blériot XI típusú, saját tervezésű és építésű
gépével és 36 percig tartott.
Az első világháborúig számos újdonság jelent meg, mindezeket elsősorban a katonai
repülésben hasznosították. Eleinte főleg a felderítésben alkalmazták a gépeket, majd
megjelentek az első vadászok és az első bombázók is. Sebességük ekkor még nem haladta meg
a 140–160 km/h-s sebességet, egy vagy két fedélzeti géppuskával rendelkeztek, valamint a
gyenge motorok miatt a vázszerkezeteiket fából készítették, a szárnyakat pedig vászonnal
borították be. Az 1914 és 1918 közötti nagy háború sok újítást hozott: megjelentek a fémlemez
borítású gépek, a többmotoros bombázók, a gyártás pedig hihetetlen méreteket öltött. Az egyik
leghíresebb vadászgép ebből a korból a Fokker Dr.I (Dreidecker). Ez a gép a legnevesebb
pilóták által repült típussá vált. Rendkívül szűk fordulókra volt képes és kiváló volt
emelkedőrepülésben. A többi mutatójában, mint sebességében, megbízhatóságában viszont
 mindkét táborban voltak jobbak. Így bármilyen nagyszerű
pilóták is repülték, a típus jobbára csak védekező harcokra
volt alkalmas és már 1917 végén elavultnak számított.
Az 1920-as évek elejére számos légitársaság született,
melyek rendre alkalmazták a munka nélkül maradt katonai
pilótákat és megvették a megrendeléshiánnyal küszködő
repülőgépgyártók gépeit, elkezdődött a polgári
légiközlekedés valamint a légi teherszállító- és postaszolgálat. A repülőgépek egyre
biztonságosabbá váltak, egyre gyorsabbak lettek, és ami fontos volt a légitársaságoknak,
fokozatosan haladtak a gazdaságosság felé.
A két világháború közti időszak mondható a
repülés egyik hőskorának, sorra születtek az
eredmények és rekordok. 1919 június 14-15-én John
Alcock és Arthur Brown először repülték át az
Atlanti-óceánt megállás nélkül kevesebb, mint 72
óra alatt. Charles Lindbergh 1927 május 20-án indult
útnak, hogy először tegye meg a New York – Párizs
útvonalat a kifejezetten erre a feladatra épített Spirit
of St. Louis nevű repülőgéppel. Másnap, május 21-
én, 33 óra folyamatos repülés után sikeresen landolt
Párizs mellett. Nem sokkal ez után, 1932-ben Amelia
Earhart az első nőként repülte át az Atlanti-óceánt
egyedül és megállás nélkül. A Föld első
körberepülésére 1930-ban került sor és 175 nap alatt
teljesítette a 4 pilótából és 2 gépből álló csoport. Az
első solo világ körüli utat Wiley Post tudhatja
magáénak, aki 7 nap 18 óra és 49 perc alatt repülte le
az utat, a célba érés dátuma 1933 július 22. Még a
második világháború kitörése előtt megépítették az
első kísérleti sugárhajtású repülőt, ez volt a Heinkel
He 178, mely 1939 augusztus 27-én szállt fel először.
Ezeken túl rengeteg eredmény született még ebben a
korban, azonban talán ezek voltak a legnagyobbak.
A II vh. során szintén meghatározó szerepet töltött be a légierő, éppen ezért újabb löketet
kapott a fejlődéshez. A német vezetés először nem látott fantáziát a sugárhajtásban, csak 1944-
ben vetették be először a Messerschmitt Me 262-t, így ez a típus lett az első sugárhajtású
vadászgép. Maximális sebessége 870 km/h volt, ez 193 km/h-val több, mint a híres amerikai
P-51 Mustang végsebessége. A britek meghatározó típusa a Supermarine Spitfire volt,
melynek jellegzetessége az elliptikus szárny, ami minimális indukált ellenállással jár.
 Az első praktikus helikopter, mely egy fő rotorral és egy farokrotorral rendelkezett a
VS-300 volt és 1939 szeptember 14-én emelkedett fel először. Feltalálója Igor Sikorsky.
Szintén ő tervezte az első sorozatban gyártott helikoptert, melyet a második világháborúban is
használtak. Ez volt az R-4. Első repülése 1942-ben történt.
A hangsebességet Chuck Yeager lépte át először 1947
október 14-én egy Bell X-1 kísérleti repülővel, melyet egy
lövedékről mintáztak annak tudatában, hogy az stabil ennél
a sebességnél.
1949-ben először repülték körbe a Földet leszállás
nélkül egy Boeing B-50A Superfortress típusú géppel,
melyet Lucky Lady II-nek kereszteltek el. Ehhez 94 óra és 4
levegőben végrehajtott tankolás volt szükséges. Ezen felül
bármilyen hihetetlenül is hangzik 1986-ban újratöltés nélkül
repülték körbe a bolygónkat egy erre a célra fejlesztett
speciális repülővel 9 nap alatt. Az első olyan alkalom, amikor
azonban valaki egyedül vitte mindezt véghez 2005-ben volt.
Steve Fossett – aki sok más repülési rekordot is felállított -
67 óra alatt teljesítette a kihívást a Virgin Atlantic Global
Flyer-rel, melynek felszálló tömegét 83%-ban az üzemanyag
adta.
1952 májusában indult első menetrendszerinti útjára a
világ első gázturbinás sugárhajtóművekkel felszerelt
utasszállítója egy Comet típussal, a British Overseas Airways
Corporation tulajdonában, ezzel pedig megkezdődött az a
JET-korszak, ami mára alapjaiban változtatta meg a repülés
világát és a közlekedési szokásokat. Manapság már olyan
hatalmas gépek szelik az eget, mint az Airbus A380 vagy a
Boeing 747, de 1976 és 2003 között olyan utasszállító is
üzemelt, mely a hangsebesség kétszeresével tudott haladni.
Ez volt a Concorde.
Számtalan nagyszerű típust lehetne megemlíteni
ezeken túl a hidegháború időszakából. Ekkor került
kifejlesztésre az SR-71 Blackbird, valamint az U-2 is.
Mindkettőt felderítésre használta az USA, legfőkép a
Szovjetunióval szemben. Az SR-71 a mai napig tartja a rekordot a leggyorsabb, légbeömléssel
működő és pilótát igénylő repülőgép kategóriában, valamint az abszolút magassági rekordot
is magának tudhatja. Végsebességének nyilvános értéke 3,3-szorosa a hangsebességnek, ami
kb. 3500 km/h, bár egyes számítások arra utalnak, hogy ennél többre is képes volt. A magassági
rekord olyan vízszintes repülésre értendő, melyet hosszabb ideig képes tartani. Ennek értéke
25,929 km vagy 85.069 feet.
Napjaink csúcstechnológiás, 5. generációs vadászgépei közé tartozik az F-22 Raptor,
mely extrém manőverezőképességgel, lopakodó kialakítással, fejlett avionikával és azzal a
képességgel is bír, hogy utánégető nélkül képes tartósan 1,5 Mach sebességgel repülni. Kevés
típus van, mely a siker reményével vehetné fel vele a harcot.
Végezetül pedig egy igazán hatalmas eredmény, mely talán megkoronázza mindezt és
eszünkbe juttatja, hogy az ember mi mindenre képes. Egy repülés, mely nem a Földön történt.
2021 április 19-én UTC idő szerint 07:34-kor az emberiség történetében először szállt fel egy
drón helikopter egy másik bolygón, a Marson. Az eredetileg 5 repülésre tervezett és Ingenuity
névre keresztelt helikopter végül 72 repülést hajtott végre míg 2024-ben bejelentették, hogy
az egyik rotorlapát megsérült, ezzel elhozva a küldetés végét. A Wright fivérek tiszteletére egy
vászon darabot is erősítettek a szerkezethez, ami az eredeti Flyer I részét képezte, valamint az
első felszállás helyszínét elnevezték Wright Brothers Field-nek.

„Ha egyszer megízlelted a repülést, utána úgy fogsz járni a földön, hogy szemed az
eget fürkészi, mert ott voltál fent és oda vágysz vissza.”
Leonardo da Vinci