HADVISELÉS AZ ELSŐ

VILÁGHÁBORÚBAN
HADITECHNIKA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
• Az első világháború egyik jellegzetessége volt, hogy 20. századi
technológiát használó hadseregek csaptak össze 19. századi elvek
alapján. 
• Egyik fél hadvezetése sem tudott még alkalmazkodni az új
fegyverekhez, illetve (főleg a nyugati frontra jellemző) állóháború
követelményeihez. 
• A szemben álló hadseregek létszámából is következett, hogy
hatalmas veszteségeket szenvedtek a szemben álló felek.
 A
SZÁRAZFÖLDI
HADVISELÉS ÚJ
JELENSÉGEI
- elterjed a drót nélküli hírközlés

- megjelentek az első harckocsik

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÚJ FEGYVEREINEK TEKINTÜNK
NÉHÁNY MÁR KORÁBBAN MEGALKOTOTT, DE TÖMEGES
ELŐÁLLÍTÁSRA ÉS FELHASZNÁLÁSRA CSAK EKKOR KERÜLŐ
FEGYVERT:

- aknavető

- géppuska
- kézigránát

- harci gázok
A harci gázok közül
a mustárgázt elsőként a németek vetették
be az orosz fronton. Első védekezésként,
a gázálarc előtt, a vízzel vagy vizelettel
átitatott zsebkendőt tartották az arcuk elé.
A háború alatt kifejlesztett új fegyverek egyike volt a lángszóró, melyet
elsőként a német rohamcsapatok vetettek be, de hamarosan a másik
oldalon is megjelent. Harcászati szempontból a lángszórónak nem volt
nagy jelentősége, de igen nagy hatást tudott gyakorolni a katonák
moráljára, amikor bevetették.
- tank
Az angolok még a háború elején
lánctalpas hordozóra szerelt
nehéz mozsarakat vetettek be.
Ugyancsak a háború kezdetén
páncélautók sorozatgyártásába
kezdtek, mert azok kitűnően
beváltak a belgiumi harcokban.
Mindez már kezdetben
a páncélozott mozgó jármű és
önhordó löveg szükségességére
terelte a figyelmet. Az első
harckocsik gyártása teljes
titokban folyt. A leplezés
érdekében még a munkások is
úgy tudták, hogy folyadékot
szállító tartályokat (innen a
"tank" elnevezés) készítenek a
szállítóeszközökben szűkölködő
orosz hadsereg számára.
A VÍZI HADVISELÉS ÚJ ELEMEI:
- 1915 februárjától a németek a
tengeralattjárókat vetették be a brit
hajózás ellen, hogy az utánpótlást
-
szállító konvojok
megsemmisítésével kényszerítsék
térdre a briteket.
- Ellenük a britek számos tengeralattjáró-elleni fegyvert és eszközt
fejlesztettek, többek között a mélységi bombát, a víz alatti aknát, a
szonárt és a lehallgató-berendezést, illetve az első vadász-
tengeralattjárót.
A háború vége felé került sor a
történelem első repülőgép-
hordozó anyahajójának
hadrendbe állítására.
A LÉGI
HADVISELÉS
SZEREPE
A repülőgépeket először csak
felderítési feladatok
végrehajtására küldték ki, de
hamarosan gránátokat is
dobáltak az ellenségre, illetve
légifelvételeket is készítettek
további elemzés céljából. Az
ellenséges repülőgépek
megsemmisítésére kezdetben
a légvédelmi tüzérséget
alkalmazták, később
kezdődött meg a kimondottan
elfogó-vadász célra szánt
repülőgépek kifejlesztése.
Ezeket követték a stratégiai
bombázógépek, bár a németek
inkább a Zeppelin-féle
léghajókat részesítették
előnyben.
A léggömböket, amelyek
magasan a lövészárkok
felé tudtak emelkedni,
elsősorban felderítési
célra alkalmazták .
A léggömbben
elhelyezkedő
megfigyelők az
ellenséges csapatok
elhelyezkedését,
mozgását figyelték,
illetve irányították a saját
tüzérség tüzét. 
A HADITECHNIKA
FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA AZ
ÁLDOZATOK SZÁMÁRA
A 20. század első nagy
világégése számos újítást
hozott a háborúk addigi
történetéhez képest. A „nagy
háború”-nak is nevezett első
világháború évei alatt az
áldozatok kirívóan magas
száma következménye volt
annak, hogy a hadviselő felek
földön, vízen és levegőben
egyaránt arra törekedtek,
hogy új, hatékony
fegyverekkel törjék meg az
ellenség állásait. 
Az I. világháború kitörésével
egy négy évig tartó, pusztító
vérontás indult el, amely
nemcsak a frontokon
harcolókra kényszerített egyre
nagyobb és idegőrlőbb aktív
részvételt, hanem a hátország
számára is fokozott terhet
rakott.