Tengeri csaták

és ezeknek hajóépítéstechnikai következményei

Lissai (visi) csata

1866.07.20. tengeri ütközet az Olasz Királyság és Habsburg Birodalom között
Adriai-tenger
olaszok: Carlo di Persano - osztrákok: Wilhelm von Tegetthoff
osztrák győzelem

1. ábra An illustration of Re d'Italia rolling over after having been rammed by Erzherzog Ferdinand Maxi
A lissai csata legmeghatározóbb hatású eseménye az volt, amikor a Ferdiand Max hajó
döfőorra belefúródott a Re d’Italia zászlóshajó oldalába és elsülyesztette azt.ii
A lissai csata tapasztalatai alapján, a hajóépítés képének meghatározó eleme a kosolásra alkalmas
döfőorr (vágósarkantyú). Hibás következtést vontak le a csatából, mivel a későbbiekben sikeres támadásokat
nem, de baleseteket okozott a döfőorr.iii Az első világháború végéig a döfőorr meghatározó elem maradt.iv
A vérteshajók avagy páncélhajók olyan hadihajók voltak, melyeknek falazatai vas- vagy
acéllemezekkel az ellenséges lövedékek behatolása ellen védve voltak. 1859-től építettek ilyen
megerősített hajókat, de voltak vértes fahadihajók is.v
További fejlődést jelentet a hajóépítésben Josef von Romako hajótervező mérnök tervezett
két új kazamatahajót, amelyek teljesen vasból épültek a Custoza és Erzherzog Albrecht néven 1869-
ben, Triesztben. A folyamat megtorpanását jelenti, hogy a Helgeland, Fasana és Zrínyi csavaros
korvettek ismét csak fából építették. A hetvenes években új hajótípus született, a torpedónaszád,
amelyben világviszonylatban a Monarchia élen járt. 1867-ben már torpedó vető csövet építettek a
Seehund és Kaiser Max hajókra. Az elsőtorpedó modellt 1860-ban készítették el, a terveket egy
állami bemutatkozás után 1866-ban vett meg az állam. 1874-től építettek eleve torpedónaszádnak
szánt hajókat.vi
Az angol hajóépítés más irányba kanyarodott. A vitorlázat nélküli első lövegtornyos
páncélos, a Devastation, fedélzetén két forgatható ágyútornyot helyeztek el. Ebből fejlődött ki az
1906-ig uralkodó fő hadihajó-típus, a páncélos sorhajó. Az első pre-dreadnought az 1876-ban
vízrebocsátott angol HMS Inflexible (1876) volt.vii

Csuzimai (cusimai) csata

1905.05.27-28. tengeri ütközet az orosz-japán háborúban,
Koreai szoros keleti részén, Csuzimai szorosban
oroszok: Zinovij Rozsesztvenszkij tengernagy - : Tógó Heihacsiró tengernagy
japán győzelemviii

2. ábra Olli hajó CSuzima 1905. 2 oix

1868-ban elkezdett reformok hatására beindult modernizációt követően Japán 20. század első
éveiben már hódítóként lépett fel a kelet-ázsiai térségben. Előszőr Korea és Kína irányába
terjeszkedett.x
A japán partokhoz az oroszok balti flottája 33000 km-et megtéve, Afrika megkerülésével
jutott el, több hónapos utazás után. Vlagyivosztok kikötőjét próbálták elérni, miután az eredeti úti cél
Porth Arthur már japán kézen volt. Nem volt megoldott a szénellátás, azt német polgári kereskedelmi
társaságtól veszik, így nem lehetett titokban tartani merre jár a flotta. xi
A csatát a Japán és Korea között húzódó tengerszorosban vívták meg, ahol II. Miklós cár
(1894-1917) hajóhada 1 a nap alatt teljesen megsemmisült (Az orosz flotta 21 hajót, köztük 6
csatahajót vesztett, több mint 4 ezer ember meghalt), ezzel pedig a háború eldőlt xii
Az oroszok francia mintára építették hajóikat, amelyek rossz konstrukciók voltak. A torpedók
miatti félelem miatt vegyes hatótávolságú, súlyos tűzerővel szerelik fel hajóikat. Ezek a hajók
stabilitásukat vesztik fordulás közben, orrnehézségűek. Az oldalsó kazamatákba zsúfolt tűzerő miatt,
az oldalpáncélzat víz alatt van, semmit nem véd. Vihar esetén nem is tudják elsütni a fegyvereket, le
kell zárni a nyílásokat.xiii
A japánok a brit példát követték, Angliában képeztetik a hajósaikat, és britek gyártotta
hajókat használtak. Messzebbre hordtak az ágyúik. xiv Rádiót használtak a kommunikálásra, ez volt az
elektronikus hadviselés kezdete. A sikerhez a korszerűbb felszerelésű, gyorsabb hajók és a jobb
képzettségű japán katonák, továbbá a kisebb utánpótlási vonal is jelentősen hozzájárult. xv Japán
nagyhatalommá vált, II. Miklós cár helyzete pedig megrendült.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában félelmet keltett a Port Arthuri események majd a csuzimai
japán győzelem, olasz támadástól tartottak. A hadiflotta fejlesztése mellett döntöttek. xvi
Tanulságként szolgált, hogy szükséges a lövegek űrméretét egységesítése, valamint a
hadihajók központi tűzvezető rendszerének kiépítése. A csuzimai ütközet után másfél évvel
lefektették egy új "all big gun" csatahajó gerincét. xvii Az 1906-ban megépült a HMS Dreadnought
nevet viselő brit csatahajó, mely utóbb egy egész generáció névadója lett. xviii A Dreadnought hajó
már tíz darab egyforma, nehéz hajóágyút hordozott, 5 toronyban kettesével felállítva. Ezenkívül 24
db. könnyűlöveggel és 5 torpedóvetővel is fel volt szerelve. Nagyobb méretű volt, és jóval drágább is
volt az építtetésé.xix
Érdekesség: Ifj. Takaró Károly: Utazás a halálba (előadás). Életre kelt történelem.
2016.03.31.18:00. 83 perc. http://www.kelenref.hu/?q=node/4466 (2019.06.27.)

Jütlandi (Skagerraki) csata

1916. 05.31-06.01. első világháború
Északi-tenger Skagerrak tengerszoros bejáratánál, a Jütland-félszigettől nyugatra
brit Nagy Flotta John Rushworth Jellicoe: -német Nyílt-tengeri Flotta Reinhard Scheer
nem egyértelműen el dönthető, de britek nagyobb veszteségeket szenvedtekxx

3. ábra ohne Angabe, wahrscheinlich Deutsches Kriegs-Film- u. Bildamt - Der Weltkrieg 1914-1918 in seiner rauhen Wirklichkeit,
München o. J. (um 1925)xxi

A fegyverkezési versenyben a cél a minél több dreadnought osztályba tartozó hajóépítését

jelentette. 1914-re a briteknek 29, a németeknek 17 volt belőle. Az 1916 áprilisában amerikai
nyomásra megtett tengeralattjáró hadviselés korlátozásáig, a tengeralattjáró bevetések voltak
hangsúlyosak. Óvatosabb elődje után következő Reinhard Scheer merészebb támadótervvel állt elő.
xxii

1914-ben a brit kódfejtés megszerezte a német tengerészet kódjait, így értesültek a németek
támadási tervéről.xxiii
A legjobb brit hajók lőtávolsága 22.4km volt a a németeké viszont csak 20,3 km. A szabad
szemmel végzett célbemérés miatt viszont nem tudták a britek használni az előnyt, távolabbra tudtak
lőni, mint amennyire elláttak.xxiv
A dán partok közelében brit oldalon 28 sorhajó, 9 csatahajó, 33 cirkáló és 81 romboló, míg
Reinhard Scheer parancsnoksága alatt 11 német sorhajó, 5 csatahajó, 17 cirkáló és 63 romboló, tehát
összesen közel 250 hajó bocsátkozott harcba. xxv
A csata a hadászati helyzetet nem változtatta meg, a blokádot nem sikerült áttörni és a háború
folyamán további felszíni tengeri ütközetre sem került sor. 1917-től újra a tengeralattjáróké volt a
szerep.xxvi
i
Gemälde von Gustav Kappler - Österreichs Hort. Geschichts- und Kulturbilder aus den Habsburgischen Erbländern.
Eine Festgabe an das österreichische Volk zur Jubelfeier des Kaisers Franz Josef I. 1908. Herausgegeben von einem
Kreise vaterländischer Schriftsteller; Patriotische Volksbuchhandlung, Wien 1908, Band 2, S. 449 Also published in:
Wilson, Herbert Wrigley (1896). Ironclads in Action: A Sketch of Naval Warfare from 1855 to 1895. London: S. Low,
Marston and company. https://en.wikipedia.org/wiki/SMS_Erzherzog_Ferdinand_Max_(1865)#/media/
File:Sinking_of_the_italian_ironclad_Re_d'Italia.jpg (2019.06.27.)
ii
Veperdi András: A lissai tengeri ütközet 1866 július 20-án. Magyar Tengerészek Egyesülete
http://mateinfo.hu/oldmate/navy-lissa.htm (2019.06.27.)
iii
A hadihajók döfőorráról dióhéjban (haditechnika) 2/2 Effnet - videó 2017.10.21. https://www.youtube.com/watch?
v=K3PvgUh0Hf8 (2019.06.27.)
iv
SMS Erzherzog Ferdinand Max – Teljes gőzzel. 2016. 06. 01.
https://www.haborumuveszete.hu/minden-ami-uszik/sms-erzherzog-ferdinand-max-teljes-gozzel (2019.06.27.)
v
Pallas Nagylexikon http://www.kislexikon.hu/vertes_hajo.html#ixzz5s3et5gvh (2019.06.27.)
vi
Dr. Csonkaréti Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete. Kossuth Kiadó. 2014.
vii
Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/Csatahaj%C3%B3 (2019.06.27)
viii
Tarján M. Tamás: 1905. május 27. | Orosz tengeri vereség a Cusima-szorosban. Rubicon.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1905_majus_27_orosz_tengeri_vereseg_a_cusima_szorosban/ (2019.06.27.)
ix
Olli hajó CSuzima 1905. 2 o https://dokumen.tips/documents/csuzima-1905pdf.html (2019.06.27.)
x
110 éve jelentkezett be nagyhatalomnak Japán. BBC History. 2015.05.27.
https://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/05/27/japan_tonkreveri_az_oroszokat/ (2019.06.27.)
xi
Ifj.Takaró Károly: Utazás a halálba (előadás). Életrekelt történelem. 2016.03.31.18:00 40 perc.
http://www.kelenref.hu/?q=node/4466 (2019.06.27.)
xii
Tarján M. Tamás: 1905. május 27. | Orosz tengeri vereség a Cusima-szorosban. Rubicon.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1905_majus_27_orosz_tengeri_vereseg_a_cusima_szorosban/ (2019.06.27.)
xiii
TAKARÓ 16-23 perc
xiv
TAKARÓ 23 -35 perc
xv
100 éve vívták a csuzimai csatát. Múlt Kor. (Panoráma, Sajtóadatbank) 2005.05.27. https://mult-kor.hu/cikk.php?
id=9897 (2019.06.27.)
xvi
Krámli Mihály: Az Osztrák-Magyar Monarchia majdnem – dreadnoughtjai: A Radetzky-osztály.
http://www.publikon.hu/application/essay/109_1.pdf (2019.06.27.)
xvii
Bodnár Sebestyén: A páncélos hajók története 2004.10.23. http://hajomakett.hu/content/view/623/41/lang,hu/
(2019.06.27.)
xviii
Tarján M.Tamás: 1916. június 1. | Véget ér a jütlandi csata. Rubicon.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1916_junius_1_veget_er_a_jutlandi_csata/ (2019.06.27.)
xix
Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/Csatahaj%C3%B3 (2019.06.27.)
xx
TARJÁN 1916)
xxi
https://hu.wikipedia.org/wiki/Skagerraki_csata#/media/F%C3%A1jl:HMS_Queen_Mary_Jutland.jpg (2019.06.27.)
xxii
TARJÁN 1916
xxiii
Dr. Balogh Tamás: Jütland – 1916. National Geographic. 2016.06.01. https://ng.hu/kultura/2016/06/01/jutland-
1916/ (2019.06.27.)
xxiv
BALOGH 201
xxv
TARJÁN 1916
xxvi
Julier Ferenc: 1914–1918 : A világháború magyar szemmel A NÉMET HADITENGERÉSZET. Magyar Szemle Társaság,
Budapest, 1933. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/julier/7_2.html (2019.06.27.)