Most

Kellemes s�t�t, forr� leveg�. Itt-ott szakadt ruh�k a f�ld�n. Egyre er�s�d�
s�hajok.
Ajt�csap�d�s. Megint. �s megint.
- Ruki, ne csapkodd az ajt�t, Reita alszik! � hallom eg�szen k�zelr�l, ahogy Uruha
ordib�l. Az er�s hangt�l �sszerezzenek, �s belenyomom a fejemet a kanap�ba.
- K�sz�n�m, Uruha, hogy �gy ki�llsz mellettem � morgom ny�g�sen -, de �llj�l ink�bb
a szoba m�sik v�g�ben...
- Oh, bocs. Nem akartalak fel�breszteni � hallom a hangj�n, hogy vigyorog, �s
valami m�st is. Hogy a fejem f�l�tt besz�l.
- Basszameg � �l�k fel hirtelen, mikor eljut az agyamig, hogy az amit kanap�nak
hittem, val�j�ban Uruha. � Hogy ker�lt a fejem az �ledbe?
- Ez egy nagyon �rdekes kis t�rt�net. Am�gy tudtad, hogy r�ng az orrcimp�d,
mik�zben alszol?
- Le lehet sz�llni az orromr�l � tapogatom meg szerencs�tlen testr�szemet.
- Nincs jobb dolgotok, mint egym�st szek�lni? � csapja be Ruki negyedszerre is az
�lt�z� ajtaj�t, most maga m�g�tt.
- Ennek mi baja van? � n�zek �rtetlen�l Uruh�ra.
- Nem tal�lja a kocsikulcs�t.
- Hova akar menni?
- Interj�ra. Kaijal.
- Valami r�mlik � ny�jt�zok egy nagyot, k�zben hirtelen bes�pped mellettem a
kanap�, amit�l �sszer�ndulok. � Ez is itt ijesztget, nem igaz m�r! � mutogatok
inger�lten a mellettem helyet foglal� Aoira, aki rosszall�an n�z r�m.
- L�tom fel�bredt�l. Nagyon fel vagy d�lva, mit �lmodt�l?
- Hogy szalmaszokny�ban t�ncolsz a pultom tetej�n � felelem, mire Uruha elr�h�gi
mag�t. � Kiss� megviselt.
Aoi kiemeli a zseb�b�l a cigisdoboz�t, r�gy�jt, �s az els� slukkot az arcomba
f�jja.
- K�cs�g! � pr�b�lom ellegyezni magam el�l a f�st�t, mire elvigyorodik.
- Te kezdted.
V�gn�k vissza, de megint becsap�dik az ajt�, �s egy nagyon inger�lt chibi suhan el
mellett�nk.
- KAI! Hol az istenbe vagy, gyere m�r! Ti meg � n�z r�nk � m�g mindig itt vagytok?

Egy r�pke h�ttel k�s�bb egy b�rban �l�nk, �s �pp a tegnapi �vfordul� koncertj�t
�nnepelj�k, ahogy kell: hullaf�radtan, egym�s k�p�t b�mulva, rengeteg pi�val.
- J�k voltunk.
- A legjobbak.
- �lj�nk.
Mir�l is besz�lget�nk? Mintha hi�nyozna az alap hangulat. Vagy az �let.
- �bredjetek m�r fel! Bulizunk, ha nem t�nt volna fel... m�r h�t �ve zen�l�nk
egy�tt. H�t! H�T!
�gy l�tszik, Uruha is egyet�rt velem. Csak t�l hangosan.
- �n csak hat � teszi hozz� Kai halkan, mire a mellette �l� Ruki elvigyorodik.
- Ezt minden �vben elj�tszuk, mi?
Igaz. �gy l�tszik, n�lunk ez az alaphangulat.
- Rukinak igaza van! � csap az asztalra Aoi. � Ahhelyett, hogy itt punnyadn�nk,
csin�lhatn�nk valami igaz�n �rdekeset. Mondjuk h�d�tsuk meg Texast!
- Mi�rt pont Texast? � r�ncolom a homlokom, mire mindenki elkezd nevetni. H�t, �gy
l�tszik, ezt csak �n nem �rtem.
Mindenesetre ez elind�tott egy hosszabb besz�lget�st, ami az id� m�l�s�val, �s a
pia fogy�s�val megmagyar�zhatatlan okn�l fogva egyre viccesebb, �s hangosabb lett.
�gy kell igaz�b�l �nnepelni: r�szegen, �sszef�gg�stelen t�m�kkal.

Miut�n � Uruha nev�ben is � elk�sztem a t�bbeikt�l, magam ut�n h�zva most is

csontr�szeg t�rsamat, felk�szok a l�pcs�n, �s am�g a kulcsaimmal babr�lok, �t
nekit�masztom a falnak.
- Komolyan, mint egy fest��llv�ny � cs�v�lom a fejem, mire morog egy sort. � Ne
sz�m�ts nagy rendre, most kiv�telesen nem k�sz�ltem arra, hogy leiszod magad.
- Nem vagyok r�szeg. Csak f�radt.
- �men � s�hajtom, mik�zben kinyitom az ajt�t, �s f�lre�llok, hogy bemehessen.
Tan�cstalanul mered a kinyitott ajt�ra, azt�n r�m. � Be kell menni.
- Tudom � forgatja meg a szemeit, mintha �n lenn�k a h�lye, majd ell�ki mag�t a
falt�l. A saj�t maga keltette l�k�st�l kicsit megt�ntorodik, �s nekid�l a szemk�zti
falnak.
- �des j� Istenem! � csapok a homlokomra, �s felnyal�bolom a v�llain�l fogva. Ahogy
bel�pek vele az ajt�n, hirtelen eszembe jut valami. Deja vu.
- Ne vigyorogj egy m�sik ember gondjain � morog maga el�, mik�zben egyre ink�bb
kapaszkodik bel�m. � �s vedd le a cip�d, mert �sszes�rozod az el�szob�mat.
- Mivan? Tudtommal ez az �n lak�som...
- H�t nem... elfoglaltam. Ott a z�szl�.
- Z�szl�? � Azt hiszem v�gleg siker�lt elvesznem Uruha k�l�n nyelv�ben. Ler�gom a
cip�imet, �s � is �gy tesz, k�zben megpr�b�l elengedni, de visszad�l r�m. Mivel
az�rt �n is ittam valamit, nem siker�l r�gt�n eltal�lnom az egyens�lyomat, �gy j�l
beverem a h�tam az el�szoba fal�ba.
- Az Isten b... akarommondani a��! Mi�rt nem b�rsz magaddal, Ruru? � Megfogom a
v�llait, �s pr�b�lom lefejteni magamr�l, mire felemeli a fej�t �s r�m n�z. Erre
abbahagyom a pr�b�lkoz�st. Az a tekintet...
- J�l vagy? � k�sz�r�l�m meg a torkomat egy kisebb sz�net ut�n, mire lehajtja a
fej�t, �s a nyakamba f�rja az arc�t.
- Sajn�lom... � suttogja a nyakamba, �n meg �rtetlen�l �sszeh�zom a szem�ld�k�m.�pp
megk�rdezn�m, hogy mit, de megr�ndul, �s �rzem, hogy a v�llamn�l nedvesedik a
pul�verem. S�r?
- Jaj, nem �gy gondoltam � �t�getem meg a h�t�t bar�ts�gosan. � Eddig se ettelek
meg, amikor ber�gt�l. Holnapra elfelejtj�k az eg�szet, ok�?
- De �n nem tudom elfelejteni! � v�g vissza kicsit hangosabban, �s m�g jobban
hozz�m b�jik. Most jut el a tudatomig, hogy k�t k�l�nb�z� dologr�l besz�l�nk...
- Kouyou � egyik kezemmel az �lla al� ny�lok, �s felemelem a fej�t, hogy l�ssam az
arc�t. � Mi�rt nem mondtad...
- V�ltoztatott volna b�rmin is? � ford�tja el a tekintet�t, �s a m�g�ttem l�v�
falat kezdi el fix�rozni.
- Meglehet � v�laszolok bizonytalanul, mire visszakapja tekintet�t r�m. �sszeh�zott
szemekkel vizsg�lja az arcom. Elmosolyodok.
- Barom � suttogja maga el�, majd �tkarolja a nyakam, �s megcs�kol.
�n pedig szinte azonnal viszonzom. Eg�szen id�ig azt hittem, nyugodt voltam, mert
�gy tudtam, nem eml�kszik arra az �jszak�ra... de most �gy �rzem, egy�ltal�n nem
voltam nyugodt. Nyugodt most vagyok.
Percekkel k�s�bb m�r az �gyamban feksz�nk, ruh�tlanul faljuk egym�s ajkait, nyak�t.
�szre se veszi, amikor magam al� nyomom, csak akkor nyikkan egyet, amikor
belemarkolok a fenek�be.
- Na �llj � zih�lja, mire elvigyorodok. � �n nem leszek uke!