Mondatrészek[

A mondatrészek lehetnek egyes szavak, szószerkezetek, de akár mellékmondatok is kifejezhetik őket.

Állítmány

Határozók

A határozók lehetnek névszók, határozószók vagy határozói igenevek. A határozószók szófajára jellemző, hogy rag és
névutó nélkül képesek kifejezni a határozói jelentést, de ritkán előfordulnak ragozatlan és névutó nélküli névszók is
határozóként, amelyek elkezdtek határozószóvá válni. A többi szófaj rendszerint ragozva tölti be ezt a szerepet.

Határozószó,
Fajtája Kérdése Jelentése Ragjai Névutói
igenév

mellett,
-ba, -be; -ig; -
honnan? hol? mellől, mellé, itt, ott, ide, oda
Helyhatározó hová?
a cselekvés helye, iránya ban, -ben; -ból,
alatt, alól, alá innen, onnan, stb.
-ből stb.
stb.

mikor? mióta? a cselekvés ideje -ban, -ben; -tól, fogva, alatt, már, most,
Időhatározó meddig? (időpontja, időtartama) -ig; -kor stb. át, múlva vasárnap, este stb.

-ul, -ül; -n; -

hogyan?
képpen így, úgy / határozói
Módhatározó milyen a cselekvés módja
(képzőnek is
nélkül, szerint
igenév
módon?
tekinthető)

hogyan?
miként? valakinek vagy
Állapothatározó milyen valaminek a helyzete, u. a., -ként u. a. u. a.
állapotban, állapota
helyzetben?

kivel? mivel? a cselekvés által, útján,

Eszközhatározó ki, mi által? végrehajtásának eszköze
-val, -vel
révén

a cselekvést az alany
kivel, mivel kinek minek a
Társhatározó együtt? társaságában, kivel vagy
u. a., -stul, -stül együtt
mivel együtt végzi

miért? mi
a cselekvés, történés -ért; -ból, -ből; -
Okhatározó okból? mi
oka ban, -ben
miatt, végett határozói igenév
miatt?

miért? mi
a cselekvés, történés
Célhatározó célból? mi
célja
-ért; -ra, -re; végett főnévi igenév
végett?
 hogyan?,
a cselekvés, tulajdonság -val, -vel; -ig; - alig, nagyon, jól,
Fok/mértékhatározó mennyire?,
erőssége, mértéke, foka (nyi)ra; -an, -en kissé,
mennyivel?

kiből? miből? honnan ered, származik -ból, -ből; -tól, -

Eredethatározó kitől? mitől? valaki vagy valami től

mivé?
a cselekvés, történés -vá, -vé; -nak, -
Eredményhatározó milyenné?
eredménye nek; -ra, -re
milyenre?

kinek vagy minek a

kinek, minek a
részére, számára részére,
Részeshatározó részére,
cselekszünk, történik
-nak, -nek
számára
számomra, neked
számára?
valami

a ragnak,
igék, igenevek, névszók a vonzatnak a vonzatnak
Állandó határozó névutónak
állandó vonzatai megfelelő megfelelő
megfelelő

Az általuk kifejezett körülmény szerint lehetnek előzmény-, tartam- és véghatározók. Vannak olyan típusok, amelyek
mindhárom fajta körülményt kifejezhetik. Más típusok összefüggnek egymással úgy, hogy ugyanannak a cselekvésnek
egyik az előzményét, másik a tartamát, harmadik a végeredményét adja meg.

Előzményhatározók Tartamhatározók Véghatározók

helyhatározó
helyhatározó (hol?) helyhatározó (hová?)
(honnan?)

időhatározó (mikor?) időhatározó

időhatározó (mióta?)
számhatározó (meddig?)

módhatározó
okhatározó részelő eszközhatározó fok- és
célhatározó
határozó mértékhatározó hasonlító
határozó

állapothatározó
eredményhatározó
eredethatározó társhatározó
részeshatározó
tekintethatározó

állandó határozó állandó határozó állandó határozó

Jelzők

mondatrészhez kapcsolódva jellemzik azt

a jelzett szó előtt álló minőségjelző, mennyiségjelző, birtokos jelző, és hátravetve értelmező jelző.

A birtokos jelző kerülhet a jelzett mondatrésze utánra is

A minőségjelző lehet melléknév, melléknévi névmás. Lehet szótári főnév és főnévi névmás is, de a minőségjelző
többnyire melléknévvé teszi a főnevet. Ha kijelölésről van szó, akkor számnév is lehet, mégpedig sorszámnév. A kijelölő
jelző jelzi a sorban elfoglalt helyet, a származást, a valahova tartozást, vagy az egyik lehetőség kiválasztását.

A mennyiségjelző többnyire számnév, de lehet számnévi névmás, néha főnév.

A birtokos jelző birtokos szerkezetet alkot az általa jelzett szóval. Lehet részeshatározói ragos, de ragtalan is. Hátravetve
azonban mindig ragos. Jelzett szava birtokos személyragot visel. Lehet főnév, főnévi névmás, vagy főnevesült szó.

Az értelmező jelző követi az általa jelzett szót, és típusa az előzőek közül bármelyik lehet. Felveszi annak jeleit és ragjait,
és egyezik az általa jelzett szóval számban és esetben. Beszéd közben szünet, írásban vessző választja el a jelzett
szavától.
Mellérendelő mondatok
A mellérendelő mondatok tagmondatai nem egymás mondatrészeit fejtik ki, hanem logikai összefüggés, kapcsolat van
közöttük. Lehet kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó vagy következtető.

Fajtája Jele Kötőszók Példák

és, s, meg, is, sem,

Nemcsak az élelmezés
vízszintes se, sőt; is – is, sem –
volt gyenge, hanem a
Kapcsolatos egyenes sem, se – se;
bánásmód is gyalázatos
szakasz nemcsak … hanem …
volt.
is

de, pedig, azonban,

két irányú ellenben, mégis, Ím itt e kő, de föntről e
Ellentétes
nyíl mégsem, viszont, kő se látható.
csak, hanem

Reggelire híg kávét

hullámos vagy; vagy – vagy, adtak, vagy valami lila
Választó
vonal akár – akár színű levest
löttyintettek.

Értetlenül fogadták a
ugyanis, hiszen,
visszafelé verset, hiszen ekkor
Magyarázó tudniillik; azaz,
mutató nyíl éppen magyarságát
vagyis, egyszóval
vonták kétségbe.

Kétségbe vonták
előre ezért, tehát, így,
Következtető magyarságát, így nem
mutató nyíl ennélfogva
is érthették a verset.

Alárendelő mondatok
Az alárendelő összetett mondatokban a mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki, vagy más
jelentést ad hozzá, például a feltételes mellékmondat. A főmondatban a kifejtett mondatrész helyét utalószó foglalja.
Többszörös összetételekben az egyik tagmondat lehet egy másik mellékmondata, és egy harmadik főmondata. A magyar
nyelvben a fő- és a mellékmondat szórendje között nincs különbség. Sorrendjük a legtöbb mondatrészhez hasonlóan
szabad, a fő- vagy mellékmondat akár be is ékelődhet a másikba. A mellékmondat kötőszaváról ismerhető fel, de
bizonyos esetekben a kötőszó elmaradhat.

A mellékmondatok gyakran nem ismétlik meg a főmondat egyik elemét, csak utalnak rá. Példák: Kabátot hozott, mert
fázott. /Azért hozott kabátot, mert fázott.

A vonatkozói mellékmondatok explicit antecedensre utalnak. Példák: Attól félek, nem mehetek el. Attól tartok, (hogy)
nem mehetek el.