Egyiptomi piramisok

Az ókori világ 7 csodái közül az utolsó fennmaradt emlék, a gízai piramisok egyike a világ legfelismerhetőbb épületeinek. A
piramisokat 4000 éve a hatalmas fáraók síremlékeként építették, amelyeket a hatalmas Szfinx őriz. Építésüket máig rejtély
fedi.

A gízai fennsíkon a négy legnagyobb attrakció Kheopsz (Hufu), Khefrén (Hafré) és

Mükerinosz (Menkauré) piramisai, valamint a Szfinx, de körülöttük még sok kisebb
piramis, templom és sír és el van szórva.
Az egyiptomi főváros közvetlen közelében lévő Gízai-fennsíkon található Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz óbirodalmi
fáraók piramisai, amelyeket Kr. e. 2600 és 2500 között építették.

A teljes piramismező a három nagy piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat -
köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát -, a Nagy Szfinxet, Khephrén és Mükerinosz völgytemplomait,
Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.

A piramisok tökéletessége, milliméter pontossága és belsejük szépsége a bizonyítékok ellenére is sok embert kétkedésre bír. Az
ókori építészek érdeme és legnagyobb dicsérete, hogy milyen sokan hisznek ma is abban, hogy űrlények vagy angyalok építették
őket.