A jelzős szószerkezet

A jelző is bővítmény.
A jelzős szószerkezet alárendelő szószerkezet, a jelző bővíti a jelzett szót.

pl. szép lány; szép= jelző, lány= jelzett szó (alaptag )  jelzős szószerkezet
A jelző minden mondatrészhez kapcsolódhat az igei állítmány kivételével. Igének sosem lehet jelzője!
A jelzős szószerkezet alaptagja leggyakrabban főnév vagy főnévi értelemben használt egyéb szófaj (kedves
hang), ritkábban melléknév (kedves hangú).
A jelzőket 4 csoportba soroljuk:
1. minőségjelző (pl. édes körte)
2. mennyiségjelző (pl. rengeteg csapadék)
3. birtokos jelző (pl. a tavasz virágai)
4. értelmező jelző (pl. a körtét, az édeset)

A minőségjelzős szószerkezet
A minőségjelző az alaptagban megnevezett dolog, illetve személy külső vagy belső tulajdonságát nevezi
meg (pl. szín, alak, nagyság).
pl. okos diák, magas férfi, piros meggy
okos=minőségjelző diák=jelzett szó
magas=minőségjelző férfi=jelzett szó
piros=minőségjelző meggy=jelzett szó
Kérdései: milyen?, mekkora?, miféle? + a jelzett szó
Jelölése: mi ……………. , Jmi
A melyik?, hányadik? kérdésre válaszoló minőségjelzők a kijelölő jelzők.
pl. az ötödik emeleten, a kisebbik darab
Kifejezőeszközei:
a) főnév (ajándék nyaklánc, porcelán váza)
b) melléknév (izgalmas regény, félénk gyerek)
c) névmás (ilyen szoknyát, akármekkora csoki, milyen színűt?)
d) melléknévi igenév (elrontott feladat, múló idő)
Házi feladat:
Munkafüzet: 110. o. / 4. feladatok