WATER

NATURE
PEOPLE
TECHNOLOGY

Language: Hungarian
Copyright Stichting Deltawerken Online 2009
 1. Hollandia és a víz
www.deltaworks.org

1. Hollandia és a víz
A holland történelemben a víz mindig központi szerepet játszott. A halászat és a tengeri kereskedelem
a gazdagság forrása volt, ugyanakkor a víz pusztító ereje hatalmas károkat is okozott az országnak. A
víz ma is rendkívül fontos Hollandiában. A földrajzilag nagyon előnyös fekvésű ország a tenger partján,
négy nagy folyó torkolatánál helyezkedik el. Ez a fekvés ideális mind a tengeri, mind a hátországgal
való kereskedelemre. Az évszázadok folyamán a tavak és tengerrészek lecsapolásának következ-
tében Hollandia területe megduplázódott. Mára, az „impolderingnek” köszönhetően (az impolder-
ing a vizes területek lecsapolása és mezőgazdasági célra való átalakítása), Hollandia területének
csaknem 40%-a tengerszint alatt fekszik. Ilyen terület például a sűrűn lakott és gazdaságilag rend-
kívül fontos városgyűrű Amsterdam és Rotterdam között. Annak érdekében, hogy ezek a területek
szárazon maradjanak, a fölösleges vízmennyiséget folyamatosan visszapumpálják a tengerbe,
a szárazföldet pedig gátakkal, dűnékkel és töltésekkel védik. Az 1953-ban bekövetkezett utolsó
nagy árvíz után meghozták a döntést a Deltawerken megépítéséről, és ezzel belevágtak a világ
egyik legnagyobb vízgazdálkodási és árvíz-megelőzési projektjébe.

1
 2. Az 1953. évi északi-tengeri árvíz
www.deltaworks.org

2. Az 1953. évi északi-

tengeri árvíz
Az 1953. február 1-ére virradó éjszaka
a szökőár és az északnyugatról érkező
vihar együttesen pusztító áradásokhoz
vezettek az Egyesült Királyságban, Bel-
giumban és Hollandiában. A katasztrófa
során 2167 ember vesztette életét, a
legtöbben, 1835-en, Hollandiában hal-
tak meg. Ez az áradás döntően befolyá-
solta Hollandia tenger ellen folytatott
védekező stratégiáját.

2.1 Menedékdombok, gátak és pol-

derek
Hollandiát korábban gyakran súj-
tották áradások, melyek során sok-
szor ezrek haltak meg. Védekezésképpen a tenger ellen menedékdombokat építettek szerte az
országban. Amikor ezek a “kupacok” kiterjedésükben növekedtek, a dombok tetején falvak jelentek
meg. A falvak összekötésének céljából a dombok között gátakat húztak fel, ennek következtében
pedig polderek keletkeztek. A gátak megépítésének és a víz visszaszivattyúzására használt szél-
malmoknak köszönhetően egyre nagyobb területek maradhattak szárazon, így Hollandia területe
apránként növekedni kezdett.

2.2 Meggyengült gátak

Már az árvíz előtti éveken nyilvánvalóvá vált, hogy a gátak nem voltak elég magasak ahhoz,
hogy magas vízállás esetén védelmet biztosítsanak. A gátrendszer túl hosszú volt és a gátak
jelentős mértékben meg is gyengültek a karbantartás hiányának, illetve a második világháború
pusztításának köszönhetően. A gátak szerkezeti átalakítására és a partszakasz rövidítésére
vonatkozó tervek kidolgozása nehézkesen haladt, csak kisebb projecteket sikerült kivitelezni.
Az árvízbizottság csak 1953 januárjának végére dolgozta ki az első
tervezetet a nagyobb tengerkarok lezárására. Pár nappal később
azonban árvíz sújtotta a területet.

2.3 Az árvíz időjárási okai

Delta-régió gátjai igen rossz állapotban voltak, ezt bizonyították az
1953. február 1. reggelén történt szomorú események. Január 30-án
Izlandtól délre vihar alakult ki, mely légritkulatot húzott maga után. Ez
észak-nyugatról Hollandia felé haladt és nagy mennyiségű vizet hajtott
a Calais-i szorosba. A szoros tölcsérként működött a vizet egyre inkább
Hollandia felé tolva. A Skócia magasságában tomboló orkán csak
tovább erősítette az áradást és Hollandiában helyenként átcsaptak a
hullámok a gáton. Január 31-én éjjel az Északi-tenger felett tomboló
vihar csak erősödött, Hollandia partjainál Beaufort skála szerinti 10-
es szélerősséget mértek. A helyzetet csak fokozta a szökőár: a Nap
és a Hold állásának következtében a vízszint lényegesen

2
 2. Az 1953. évi északi-tengeri árvíz
www.deltaworks.org
magasabb volt, mint általában. A vízszint reggel 3 óra 24 perckor tengerszint felett 4,55 méteren
érte el a maximumát. A gátakat nem ilyen vízmennyiség megfékezésére tervezték, ezért már a
legmagasabb vízszint elérése előtt áttörtek. Összesen 89 gát szakadt át.

2.4 A tenger pusztító ereje

Ezen az éjszakán sokakat a víz ugrasztott ki az ágyból. A tomboló vihar és a házak közé zúduló víz
épületeket rombolt le, de a külvilág még nem is sejtette, milyen súlyos a helyzet az árvíz sújtotta
területen. A helyzet tovább súlyosbodott mikor a második árhullám is elérte a partot, ez az áradat
követelte a legtöbb életet. Mivel a gátak már korábban átszakadtak, a poldereket elöntő víz sz-
intje egyre növekedett. Több épület, mely az első árhullámot még átvészelte, ekkor dőlt össze.
Sokaknak a segítség túl már későn érkezett.

2.5 Segítségnyújtás
Mivel a közlekedési útvonalak járhatatlanná váltak, a nagyszabású mentőakciók csak akkor
kezdődtek meg, mikor már késő volt. Az, hogy a károk milyen súlyosak is valójában, csak február
2-ára vált világossá. Az érintett területek lakosságát evakuálták és repülőről segélycsomagokat
és homokzsákokat dobtak le. Hollandiából és szerte a világból hamar óriási mennyiségű segé-
lyszállítmányt juttattak el a rászorulóknak.

2.6 Az árvízsúlytotta terület helyreállítása

1953. február 4-én Drees miniszter bejelentette az Alsóházban, hogy a gátak helyreállítása az
első és legfontosabb feladat. Felállították a Deltabizottságot,melynek élére A. G. Maris, a Rijks-
waterstaat (Vízgazdálkodási és Közútkezelő Bizottág) vezérigazgatója, került. Eközben gátépítők
és önkéntesek együttesen dolgoztak azon, hogy a gátakat, amennyire a lehetőségek engedték,
helyrehozzák. Ahol az átszakadt rész túl nagy volt, ott a réseket úgynevezett caisson-egységekkel
tömték be. A területet 1953 végére nyilvánították száraznak.

3
 2. Die Noordsee vloed van 1953
www.deltaworks.org

A katasztrófa következ-
ményei tragikusak voltak.

• az árvíz következtében 1835 ember vesztette életét • 200.000 lábas jószág fulladt meg •
• 200.000 hektárnyi területet öntött el a víz • 3000 otthon és 300 parasztgazdaság semmisült
meg • 40.000 otthon és 3000 parasztgazdaság rongálódott meg • 72.000 embert evakuáltak
• 91 kilométernyi gát rongálódott meg Dél-Holland tartományban, helyenként egy kilométeres
átszakadással • 10 kilométernyi gát rongálódott meg súlyosan Észak-Brabant tartományban • 38
kilométernyi gát rongálódott meg súlyosan Zélandon, helyenként 3,5 kilométeres átszakadással •

4
 3. A Deltawerken
www.deltaworks.org

3. A Deltawerken
3.1 A Deltabizottság
Húsz nappal az árvíz után, 1953. február 21-én megalakult a Deltabizottság, melynek az volt a
feladata, hogy tanácsokkal segítse a Delta-régió biztonságának hosszú távú növekedését. Bármily
fontos is volt a terület biztonsága, a Nieuwe Waterweg-nek és a Westerschelde-nek nyitva kellett
maradnia Antwerpen és Rotterdam kikötőinek gazdasági érdekei miatt. A Deltabizottság 1955.
október 18-án végül öt tanácsban foglalta össze a Deltatervet. A terv megvalósítására 25 évet és
körülbelül 1,5-2 milliárd holland forintot (körülbelül 680-900 millió eurót) szántak. A gátrendszer
megépítésének törvényi szabályozására 1959-ben meghozták az úgynevezett Deltatörvényt.
A Deltarendszer különböző részeit nem lehetett egyidejűleg megépíteni ezért az illetékes hatóságok
az ésszerű sorrend elvét követték: kisebbtől a nagyobb, egyszerűtől a bonyolult felé haladt a
kivitelezési sorrend. Persze az is szempont volt, hogy a terület biztonságát minél előbb bizto-
sítsák.

Maeslantkering
Hollandse IJssel
Kering

Hartelkering
Haringvlietdam

Volkerakdam
Brouwersdam
Grevelingendam
Oosterschelde Kering
Philipsdam

Zeelandbrug
Veersegatdam
Zandkreekdam

Oesterdam

Bathse Spuisluis

5
 3. A Deltawerken
www.deltaworks.org

3.2 A gátak

3.2.1 Caissonok
A gátak megépítése különösen problémás volt folyóvizek
esetén, hiszen a gyors áramlású víz elmosta a gát épí-
tésére lerakott homokot és köveket. Ezért ezeken a gá-
trészeken egy új technikát alkalmaztak, ami a Phoenix
Caisson Egységekre alapult. A caissonok óriási, üreges
betondobozok, amik a vízben szorosan egymás mellé
helyezve együtt gátat formálnak. Szállítás közben a
caissonokat ideiglenesen fa válaszfalakkal fedték le.
A gátépítés helyszínén a caissonokat a vízbe süllyesz-
tették, a falapokat pedig eltávolították. Így illesztették
egymáshoz és süllyesztették el egyenként a caisso-
nokat. Kezdetben a gátak még nyitva voltak, ezért a víz
gyakorlatilag akadálytalanul áramolhatott oda-vissza
az üreges caissonokon át az apály és a dagály válta-
kozásával. Később feltöltötték a caissonokat homok-
kal és sóderrel, valamint tovább erősítették őket nehéz
kövekkel és homokkal, végül pedig lezárták a zsilipeket. A
zsilipek leengedésekor a tengerkar egy csapásra lezárult,
a gát befejezése lehetővé vált. Ezzel a technikával épült a
Veersegatdam, a Grevelingendam egyes részei, a Volker-
akdam és a Brouwersdam.

6
 3. A Deltawerken
www.deltaworks.org

3.2.2 A drótkötélpálya
Helyenként a caisson-technika nem bizonyult megfelelő módszernek a vízáramlás lezárására.
Ezért egy forradalmian új technikát alkalmaztak: 2,5 tonnás nagyméretű betontömböket dobtak
egy drótkötélpálya segítségével a vízfolyamba. Ehhez olyan kabinokat fejlesztettek ki, amik akár
15 tonna terhet is elbírtak. A betontömböket karok segítségével függesztették fel a kabinok alá. A
betontömbök elhelyezése után a gát réseit feltöltötték homokkal, hogy a víz útját teljesen elzárják.
Ezt a technikát alkalmazták a Grevelingendam, a Haringvlietdam és a Brouwersdam építésekor.

3.3 Sósból édes

Ahol kezdetben a víz szabadon áramlott mindkét irányban, ott a gátak megépítése után a víz
az elzárt oldalon megállt. Az árapály ingadozás megszűnt, a tengervíz fokozatosan édesvízzé

skypictures.nl

alakult. Ez a természet szempontjából fontos következményekkel járt. A sósvízi halak és növé-

nyek eltűntek, a madarak elvándoroltak. Területek, melyeket korábban folyamatosan elöntött a
víz, teljesen kiszáradtak, másutt pedig olyan területek kerültek tartósan víz alá, melyek azelőtt
dagálykor előtűntek.

3.4. Az Ooserscheldegát zsilipes gáttá alakul

Az eredeti tervek az Oosterschelde teljes lezárásáról szóltak. Ezáltal a gát mögötti víztömeg las-
san édes vízzé alakult volna. Ez a beavatkozás azonban hamar heves tiltakozásokat váltott ki,
hisz az Oosterschelde egyedülálló sósvízi élővilága sínylette volna meg az emberek életterének
biztonságosabbá tételét. A megoldás 1976-ban vetődött fel: az Oosterscheldedam nyitható gáttá
alakítása lehetővé tette, hogy csak szélsőségesen magas vízállás esetén kelljen elzárni a víz útját.

7
 3. A Deltawerken
www.deltaworks.org

Ez megóvta a különleges tengervízi élővilágot, a kagyló- és osztrigatenyésztést és az árapály ter-

mészetes működését. A vihargátat 3 kilométer hosszúra tervezték, és 65 előregyártott betonpillérből
és az ezek közé illesztett 62 acél zsilipből építették meg.

A tengerfenék, amire a gátat építették, kezdetben nem volt elég szilárd, ezért különböző munkála-
tokat végeztek a talaj megerősítésére. Sóderrel töltött műanyag lapokat helyeztek például a tenger-
fenék azon részeire ahova a gátat készültek építeni.
A gát legfontosabb részei a pillérek. Magasságuk 30,25 és 38,75 között ingadozott tömegük pe-
dig elérhette a 18.000 tonnát. Elhelyezésüket igen precízen kellet kivitelezni és pontosan akkor,
amikor az áramlás a lehető legkisebb volt, vagyis az árapály fordulásakor. A már a vízben álló
pillérekre egy szerkezetet helyeztek, amire felszerelték a zsilipfalakat.
Így készült el a világ legnagyobb zsilipes gátja. Ennek a szerkezetnek a megépítése jóval költ-
ségesebb volt, mint egy egyszerű gáté: összesen 2,5 milliárd euróba került. Az Oosterschelde-
keringet 1986 október 4-én Beatrix királynő avatta fel ünnepélyesen.

3.5 A Maeslantkering
Az eredeti tervek szerint az Ooster-
scheldekering megépítésével a Del-
tawerken projectje befejeződött vol-
na. A Nieuwe Waterweg mentén fekvő
töltések megemelése azonban nem
nyújtott elegendő védelmet a környező
területeknek, például Rotterdam
városának. A Közlekedés- és Vízü-
gyi Minisztérium ezért pályázatot írt
ki egy újabb vihargát megépítésére
a Nieuwe Waterweg-en. Mivel ez
a rotterdami kikötőhöz vezető leg-
fontosabb hajózási útvonal, fontos
volt, hogy a gát ne akadályozza a
vízi közlekedést, de kivételes es-
etekben zárható legyen. A nyertes
pályázati tervben szereplő gát a
következőképp nézett ki: két hajlí-
tott acél kapu melyek összezárva
egészen a vízfenéken található “küszöbig” leengedhetőek. A Maeslantkering világviszonylatban
is egyedülálló, hisz nincs másik nyitható gát, aminek hasonlóan óriási mozgatható alkatrésze
lenne – a Maeslantkering nyitható kapui ugyanis egyenként 240 méteresek. Normális időjárási
és vízállási viszonyok között az ajtók a víz mellett egy dokkban állnak, teljesen nyitott állapotban,
szabad utat engedve a hajóknak Rotterdam kikötőjébe. Vihardagály esetén az ajtókat bezárják.
A kapuk gömbölyű alakjuknak köszönhetően ellenállóak a vízzel szemben még vihardagály ese-
tén is. A Hoek van Hollandnál található új vihargát hivatalos átadása 1997. május 10-én történt.
Ennek a gátnak köszönhetően közel egy millió ember biztonságáról gondoskodtak Dél-Holland
tartományban.

3.6 A Deltawerken jelentősége

A Maeslantkering átadásával a Deltawerken megépítése befejeződött. Az egész project végül sok-
kal többe kerül, mint az eredeti, 680-900 euróról szóló becslések sejtették. A teljes költség öt
milliárd euró lett. A tenger mellett húzódó védőtöltések hossza 700 km-rel lett rövidebb, de nem

8
 3. A Deltawerken
www.deltaworks.org

ez az egyetlen haszna a költséges munkálatoknak. Javult az édesvízellátás is a mezőgazdaság

számára. Emellett javult az egész Delta-térség vízgazdálkodása. Az új utak és gátak mind szárazföl-
di közlekedésnek, mind a belföldi hajózásnak hasznára váltak. A projekt pozitív hatással volt ter-
mészetvédelmi, gazdasági és szabadidős beruházásokra is. Néhány helyen a természetvédelmi
területek helyrehozhatatlan károkat szenvedtek az építkezések alatt, de más helyeken meg tudták
óvni a természeti értékeket, sőt, új természetvédelmi területek is létesültek.

A Deltawerken világszerte mintának számít az ember és a természet védelmére nagy figyelmet

szentelő technológiai fejlesztések kategóriájában. A project során Hollandiában a biztonságos
élettér és a víz kérdése egyre nagyobb figyelmet kapott. A Deltawerken a biztonság, a gaz-
daság, a rekreáció és a természet kompromsszumából született.

A Deltawerken projekt sikeres befejezése azonban nem jelenti azt, hogy Hollandiában lankadna
a vízgazdálkodásra irányuló figyelem: folyamatosan adódnak újabb és újabb kihívások. A klí-
maváltozás miatt egyre több gondot kell fordítani az elkövetkező generációk számára is élhető
Hollandia kialakítására. A talajszárazság, a talajszintcsökkenés, az ökológiai és vízminőségi
elvárások új megoldások kifejlesztését tesznek szükségessé. Ahhoz, hogy Hollandia a jövőben
meg tudjon felelni ezeknek a kihívásoknak a Deltarendszernek további, a társadalom számára
megfizethető beruházásokra van szüksége.

9
4. Újfajta vízgazdálkodás Hollandiában
www.deltaworks.org

4.Újfajta vízgazdálkodás
Hollandiában
Hollandiában a vízgazdálkodás lényegében folyamatos küzdelem
ami az ország kultúráját, világnézetét is befolyásolja. Ennek
következtében Hollandiában sikerült a torkolatvidék folytonos
fenyegetését újabb és újabb lehetőségekké formálni, mely-
eknek eredményei a Holland Delta Technológia új termékei és
megoldásai. A Holland Delta Technológia egy sokoldalú víz-
gazdálkodási szemléletmód, ami igyekszik az ember számára
élhetővé tenni a torkolatvidékeket. Ez a technológia magában
foglalja a hagyományosan ide tartozó tudományágakon kívül
(ilyen pl. vízgazdálkodás, építészet), a területrendezést és az
ökológiát; ezek a szakterületek együtt dolgoznak innovatív
megoldásokon Hollandiában.

Tapasztalataink
Hollandia nem csupán egy sík, alacsony fekvésű ország – terül-
etének jelentős részét a tenger lecsapolásával nyerte. Gátak,
dűnék, töltések nélkül az ország területének 66%-át sújtaná rend-
szeresen árvíz és kerülne így víz alá például Hága, Rotterdam és
Amszterdam. Ráadásul az áradások a gazdaságilag legfejlettebb
területeket érintenék, ahol az GDP 70%-át termelik.
Hollandia népsűrűsége (465 fő/km2) magas, gazdasága pedig
jelentős mértékben függ a szállítástól, hajózástól és a kikötőktől,
ezért a természet és a környezet egyensúlyban, rendben tartása
nagyon nagy figyelmet és pontosságot igénylő feladat. Ezért a
hollandok az ügyben érdekeltek bevonásával igyekszenek tartós
építészeti megoldásokat és átgondolt infrastruktúrát kidolgozni
a komplex megoldásokat igénylő területeken.

Kihívásaink
Hollandiát a globális klímaváltozás két következménye érinti:
a tengerszint-emelkedés és a csapadékváltozás. Ez utóbbi
azt jelenti, hogy több csapadék hullik és gyakrabban, de álta-
lánosabbá válnak a helyi száraz és csapadékos időszakok is.
Mint sok más torkolatvidéket, Hollandiát is érzékenyen érinti
a folyómeder süllyedése. Ráadásul a természeti és területren-
dezési problémákon kívül egyéb nehézségekkel is szembe kell
néznie a régiónak. A népességnövekedéssel járó egyre nagyobb
terület- és ivóvízigény is megnehezíti a helyzetet. Mivel a hol-
landok még évszázadokon át a torkolatvidéken fognak élni, az
ezzel járó kihívásokra innovatív megoldásokkal kell válaszolniuk.

10
 4. Újfajta vízgazdálkodás Hollandiában
www.deltaworks.org

Tevékenységünk
Hollandiában jelenleg több olyan projekten is dolgoznak, ami “több teret biztosítana a víznek“.
Nem sokkal ezelőtt még a dűnék tetejének magasítása volt a legfontosabb védelemi stratégia a
viharok, magas vízállás ellen. Ez az évszázados elmélet 2000-ben átadta helyét a “Teret a folyónak”
irányelvnek. Ennek az a lényege, hogy a folyó medrét két féle módon szélesítik: vagy a dűnéket he-
lyezik távolabb egymástól vagy az ártereket süllyesztik meg. Így próbálják megóvni a természeti és
a kulturális-történelmi értékeket. Ez a megközelítés a jelen és a jövő területrendezési igényei közötti
egyensúlyra törekszik, teret hagyva jövőbeli biztonsági intézkedéseknek, tájépítészeti változtatásnak és
a környezeti állapot javításának.

Küldetésünk
Hollandiában a jövőben tovább folytatódik az innovatív tervek, termékek és szolgáltatások fejlesztése,
amelyek megoldást jelenthetnek a jövő kihívásaira is. Mindamellett, hogy ezek a fejlesztések az
egész világban hasznosak lehetnek, mégis Hollandiában játszák a legfontosabb szerepet. Az in-
novációs folyamatot gyorsítja a hatóságok, tudományos intézmények, a szociális szervezetek és
a piaci szektor illetékeseinek hatékony együttműködése, a különböző szakterületek közötti kapc-
solat. Ma már olyan érdekes fejlesztések állnak rendelkezésünkre, mint a ‘rizikó-alapú dizájn-
megoldások”, az innovatív gátépítés és -megerősítés, különböző gátvizsgálati technikák, árvíz-
előrejelzési technikák és területhasznosítási eljárások. Hollandia az innovatív torkolatfejlesztés
kísérleti laboratóriuma, ahol a torkolatvidékek biztonságos lakhatóságán dolgoznak.

11
 5. Information
www.deltaworks.org

Information about this initiative

“Deltawerken Online - International Summaries” is an initiative of the Delta Works Online
Foundation. It is our aim to translate the summaries into as many languages as possible
to enable people to print, share and read information about the Delta Works and water
management in the Netherlands in their own language.

A team of students and professionals worked in close collaboration with many volun-
teers to prepare the various translations, create the pdf-documents and integrate the
translations into the website.

More language versions needed!

Translations of the summaries are submitted, corrected and maintained through the
use of a Wiki. For the latest developments you can visit our wiki at:
http://www.deltaworks.org/wiki/

We encourage each and every person to submit a translation of our text into their own
language through the wiki! We will make sure your text is incorporated into the pdfs and
website!

Donate to, Support and Sponsor Us!

This project is made possible thanks to the contribution of our sponsors the Netherlands
Water Partnership as well as Waterland.Net. We welcome you to join them and become
one of our donors and/or sponsors! Please check the following link to see the different
possibilities: http://www.deltaworks.org/support/

Jobs
Occasionally we have job opportunities on a paid and voluntary basis. Please have a
look at the following website for our most recent listing:
http://www.deltaworks.org/jobs

Creative Commons - Some Rights Reserved

This work is licensed under the Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 3.0
Netherlands License. To view a copy of this license, visit this link or send a letter to Creative Commons, 171
Second Street, Suite 300, San Francisco, California, 94105, USA.

Disclaimer
Despite all the care devoted to the editing of the text, neither the volunteers, editors nor the Delta Works
Online Foundation, can accept any liability for any damage which could arise as a result of any error in
this publication.

11