12.

Tétel

A Kiegyezés
Előzmények: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után véres megtorlás
következett. 1849. október 6.-án Aradon kivégezték a 13 vértanút Haynau
vezetésével.
Újabszolútizmus kora: cél a németesítés, beolvasztás, központosítás.
Befejezték a jobbágyfelszabadítást, besúgó hálózatott működtetek, magas
adókat vetettek ki.
Az osztrákok és a magyar nemesek is hajlottak a kompromisszumra. Deák
1865-ben megjelent “húsvéti cikkében” ismertette egy elfogadható
megállapodás alap elveit. (Habsburg) Ferenc József kiegyezéspárti politikust,
gróf Andrássy Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek.
Kiegyezési törvény: 1867-ben Budán megkoronázták I. Ferenc Józsefet (osztrák
császár és magyar király). A kiegyezéssel létrejövő állam: az Osztrák-Magyar
Monarchia, amely kétközpontú, dualista állam, két fővárossal Bécs és Pest-
Buda.
Államforma: parlamentális monarchia
A Magyar Királyságot saját törvényei alapján irányítja az országgyűlésnek
felelős magyar kormány Andrássy Gyula vezetésével.
Belügyekben önálló mind Ausztria, mind Magyarország.
Dualizmus közös ügyei: külügy: hadügy (közös hadsereg) ezek finanszírozására
szolgáló pénzügy.
Gazdasági megállapodást kötöttek: közös pénzrendszer (korona), vámunió.
Hatalmas fellendülés kezdődött: gyárakat, kórházakat építtetek. Fejlődött a
vasúti (Baross Gábor) és vízi (Széchényi István) közlekedés. Elkészült a
Parlament, Operaház.
1967 után lehetővé vált Magyarországon a polgári állam kialakulása. Ezzel
megvalósult az 1848-as forradalom célkitűzéseinek egy része.
1896 millenniumi ünnepségre (Honfoglalás) elkészült a Hősök tere és a metró.
1918-ig ez az államforma marad.