GYERMEKI MUNKA

TEVÉKENYSÉGEI II.
(MÓDSZERTAN)
Dr. Rábai Dávid
adjunktus
DE-GYGYK
Gyermeknevelési Tanszék
2023/24 II. félév
2024. 02. 06.
 Félévi jegy szerzése

■ Zárthelyi dolgozat megírása a két féléves anyagból (51 %-tól

elégséges)
■ A zárthelyit két vizsgaidőpont közül választva lehet megírni (kb. 100-
100 fő), az e-learning felületén kell majd jelentkezni
- 1. időpont: 2024. 04. 06. (szombat) 10 óra
- 2. időpont: 2024. 04. 13. (szombat) 10 óra
Legfrissebb kutatási eredmények ismertetése a
gyermeki munkával összefüggésben

GYERMEKI MUNKA HELYE ÉS SZEREPE

A MAGYAR ÓVODÁK
TEVÉKENYSÉGRENDSZERÉBEN
A TANÍTÓ-, ÓVÓ-ÉS A CSECSEMŐ-ÉS KISGYERMEKNEVELŐ KÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MAGYARORSZÁGON ÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

ELTE, Tanító-és Óvóképző Kar, Budapest
2023. 11. 3-4.
 Problémák/hiányosságok a
tevékenységgel kapcsolatosan
■ Kevésbé használják ki a pedagógusok a gyermeki munka jellegű
tevékenységekben rejlő lehetőségeket→ több teret a gyermeki
munkának (csinálják a gyerekek!)
■ Kevés növény-és állatgondozás az óvodában, ahol a gyermek a
főszereplő (beltér és kültér)
■ Kevés tudományos igényű kutatás a tevékenységgel kapcsolatosan→
több kutatás kezdeményezése a következő időszakban
■ Minél több konferencián való részvétel→ a gyermekközpontúság
erősítése a gyermeki munka tevékenysége kapcsán (is)
 Jelen kutatás (pilot) bemutatása

■ A kutatás célja:
- Cél annak felmérése, hogy a megkérdezettek miképpen látják a
gyermeki munka helyét, szerepét a többi tevékenység között
- Cél még annak is a megismerése, hogy a pedagógusok szerint mely
munka jellegű tevékenységekben rejlik a gyermeki munka ereje
- További cél még annak megvizsgálása, hogy a mindennapok során
mekkora hangsúly fektetődik a növény-és állatgondozásra
- A megkérdezettek gyermeki munka fejlesztésre irányuló javaslatainak
feltérképezése
 Jelen kutatás (pilot) bemutatása
■ Minta
- A 2023-as mentorkonferencián (DE-GYGYK) részt vett
mentorpedagógusok (N=49, 48 nő és 1 férfi)
■ Módszer
- Kérdőíves lekérdezés módszere
■ Hipotézisek
H1: Előzetes feltevésünk szerint a gyermeki munka jellegű
tevékenységeket a megkérdezett pedagógusok rendre a tőlük távolabb
álló tevékenységként tartják számon
H2: Elgondolásunk szerint a növény-és állatgondozási tevékenységeket
ritkán alkalmazzák a pedagógusok a mindennapokban
Eredmények ismertetése
Eredmények ismertetése
Eredmények ismertetése
Eredmények ismertetése
 Eredmények ismertetése
■ A megkérdezett pedagógusok az alábbi javaslatokat fogalmazták meg
a gyermeki munka tevékenységeivel kapcsolatosan:
- Modern, innovatív szemlélet átadása a hallgatóknak
- Több gyakorlati jellegű tapasztalat, jógyakorlat, workshop
- Infrastruktúra fejlesztése (gyermeki munkához szükséges tárgyi
eszközök beszerzése, óvodai udvar alakítása)
- ,,Bátran nyúljunk a gyermeki munkához, a munka jellegű
tevékenységekhez, mert a gyerekek nagyon motiváltak a tevékenység
iránt, szívesen vesznek részt benne, képességeinek megfelelően szinte
mindenbe bevonhatók, játékos formában pláne!”
Összegzés, jövőbeli kilátások (teendők)
■ Noha a pedagógusok nem a hozzájuk legközelebbi tevékenységként
tekintenek a gyermeki munkára, a létjogosultságukat mégsem
kérdőjelezik meg és a gyermeki önállóság fejlesztését, kialakítását
látják benne legnagyobb potenciálként
■ Vegyes eredmények a növény-és állatgondozás gyakorisága
kapcsán→ remek lehetőség (lenne) a gyermeki munka gyermeki
tevékenységeinek gyakorlására
■ Folyamatos adatbázisbővítés, további pedagógusok megkérdezése
■ Konferenciák, előadások, workshopok szervezése a jövőben
■ Tudományos publikációk írása a témában
Egy kis ismétlés az előző féléves
anyagból…
 TANULÁS
JÁTÉK MUNKA
GYERMEKI MUNKA A
TÖRTÉNELEMBEN
■ A XIX. Században→ a vitathatatlan fejlődés mellett a szegény sorsú gyermekekkel
való visszaélés szintúgy jellemző volt (gyermekmunka gátlástalan alkalmazása)
■ Főleg az iparilag fejlett országokban dolgoztatták gyermekek tömegeit éhbérért
gyárakban és bányákban
■ Miért pont a gyerekek?
- Kevesebbet kellett nekik fizetni és sokkal kezelhetőbbek voltak
- Kis méretük révén számos olyan feladat elvégzésére alkalmasak voltak, amikre a
felnőttek már nem
■ Szülők?
- Gyakran a nyomor kényszerítette őket arra, hogy dolgozni küldjék a gyermekeiket
- Előfordult, hogy annyira felháborodtak a munkafelügyelők kegyetlenkedésein, hogy
nekik támadtak→ mindez azonban nem segített a gyermekek helyzetén
- Szintén előfordult, hogy a szülők kényszerültek a felügyelő-szerepbe, így saját
gyermeküket kellett embertelen eszközökkel a munkára kényszeríteniük
 GYERMEKI MUNKA
MEGJELENÉSE A NEVELÉSI
DOKUMENTUMOKBAN
NEVELŐMUNKA AZ ÓVODÁBAN - 1957

■ Tegyen a gyermek különbséget a munka és a játék között!

■ Kiemelt jelentőségű a felnőtt példaadása

■ A munka a gyermek számára sohasem lehet kényszer, teher vagy büntetés!

■ A gyermeki munka megkönnyíti az iskolai beilleszkedést

ONEP 1971
■ Figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat!
■ Fontos a feltételrendszer megteremtése!
■ Munkafajták:
– A gyermek saját személyiségükkel kapcsolatos munkája
■ Önkiszolgálás
– Közösségért végzett munka
■ A csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák
■ Kerti munka
TONEP - 1989

■ Munkafajták:
– Naposság

– Alkalomszerű munkák

– Növény – és állatgondozás
Az óvodai élet megszervezése az
Alapprogramban
■ A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló
fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a
feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is
végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek
együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő
időtartamú (5-35 perces) csoportos tevékenységek tervezésével,
szervezésével valósulnak meg.
■ A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek
egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra,
igényekre.
 Az óvodai élet megszervezése az
Alapprogramban (ONOAP 2018)
■ A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi, amely mutatója is a gyermekhez
igazított gyakorlatnak. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem
előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport
óvodapedagógusai alakítják ki.
■ Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. A gyermekek a saját
képességeik szerint végzik a mindennapi életükhöz szükséges önkiszolgáló
tevékenységeiket, s ebben a felnőttek kiegészítő szerepet töltenek be, a fejlettség
függvényében, a gyermeki önállóság érdekében.
■ Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel,
egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.
 Az óvodai élet megszervezése az
Alapprogramban

■ Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és

fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező
dokumentumok szolgálják.
■ A tervezés logikája a gyermeki szükségletek feltárása, beazonosítása és az
illeszkedő tevékenységek kiválasztása. A tevékenységek tervezési és
szervezési folyamatában a gyermekek fejlettségük függvényében
bevonhatóak.
A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1957
■ „A munka akár a játék a gyermek természetes tevékenysége. Boldog,
ha segítségétét elismerik, munkáját megdicsérik; ha érzi, tudott
valami hasznosat tenni.”
■ „Az óvodáskorú gyermek munkája gyakran összefonódik a játékkal. A
munka folyamata (maga a cselekvés) jobban vonzza és érdekli, mint a
munka eredménye.”
■ „Ebben az életkorban a gyermek még nem tudja munkáját
megfelelően végiggondolni, ellenőrizni, és végig vinni. Csak fejlődése
során, főleg a nevelés hatására éri el azt a fokot, amikor már nem
maga a művelet, a mozdulat (pl. a vízzel való pancsolás) lesz számára
a legfontosabb, hanem kialakul a munka és a munka eredménye
iránti érdeklődése is.”
A munka helye, értelmezése 1996 előtt

1957
■ „Az életkorához és erejéhez mért munka elősegíti a gyerek fejlődését, a nevelés
feldatának megvalósítását. A munka tehát a nevelés eszköze.”
■ „Az óvodában meg kell tanítani a gyermekeket egyes munkák végzésére, és
fokozatosan ki kell alakítani bennük az ehhez szükséges készségeket.”
■ Törekedjük arra, hogy a gyermek felismerje: a munka minden ember számára
szükséges, s az emberek nemcsak önmagukért, hanem egymásért is dolgoznak.”
■ „Amikor a 3-6 éves gyermek megtanul önállóan enni, mosakodni, rendet tartani a
holmija között, amikor erejéhez mérten segítséget nyújt munkájával a
gyermekcsoportnak, egyben szorosabbá válik a csoportjához való kapcsolata is.”
A munka helye, értelmezése 1996 előtt

1957
■ „Igyekezzünk rászoktatni a gyermeket arra, hogy különbséget tudjon
tenni a játék és munka között, vagyis: ha munkával bízzák meg,
tekintse azt maga is munkának, ne játszadozzon közben, és amit
elkezdett, fejezze is be.”
■ „Tartsuk szem előtt azt is, hogy a munka a gyermek számára sohasem
lehet kényszer, teher vagy büntetés.”
■ A gyermek a szükséges készségeket és jártasságokat az állandó
gyakorlás és emlékeztetés során sajátítja el.”
A munka helye, értelmezése 1996 előtt

1957
Módszerek:
■ „Az óvónő elsőrendű feladata, hogy …követésre méltó jó példát
mutasson.”
■ „nap mint nap meg kell mutatnunk, és el kell mondanunk, mit hogyan
kell csinálnia”
■ Legyünk igényesek a gyermek munkájával szemben, de ne
támasszunk túlzott követelményeket. A félénkebb gyermekeket
biztassuk, bátorítsuk, s dicsérjük meg a legkisebb eredmény láttán is.”
 A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1957
A munkák csoportosítása
1. A gyermek saját személyével kapcsolatos munkája (önkiszolgálás)
1. Önálló evés, ivás, fogás, kézmosás-törlés, ruha levétele helyre tevése, fésülködés,
zsebkendő használata, cipőkefélés
2. A csoport életével kapcsolatos munka
1. A naposi teendők ellátása
■ „Már kiscsoportban minden gyereket be kell osztani naposi szolgálatra” feladataik: terítés,
asztal leszedése, a foglalkozásokon az óvónő utasításai szerint osszák ki/szedjék össze az
eszközöket, a játszerek elrakásában vegyenek részt. Ők töltik a folyadékot a többieknek.
Figyelmezteti a társait a szabályokra.. Öntözzék a növényeket. A naposok vagy hetesek
segítenek az óvónőnek a növények lemosásában, az akvárium tisztításában, a kalitka
kitakarításában.
■ A napos rendszert bevezetése után következetesen és megszakítás nélkül alkalmazni kell!
■ Minden gyerek egyformán sorra kerüljön és ezt tudják is a gyerekek. Erre szolgál a
napostábla, így mindig tudják, ki következik.
■ Azokkal a gyerekkel akik felületesen és felelőtlenül vagy kedvetlenül végzik munkájukat
beszélgessen el, tudja meg mi az oka!
A munka helye, értelmezése 1996 előtt

2. A játékok elrakása és karbantartása – a csoportszoba rendjének

megőrzése
■ Szabály legyen, hogy közös munkával kell helyre állítani a
csoportszoba, az udvar, kert rendjét.
■ Az óvoda rendje megkönnyíti a gyermeknek, hogy az eszközöknek
állandó helye van.
■ A játék közben elmozdított bútorokat vissza kell helyezni.
■ A játékszereket tisztogatják, az egyszerűeket javítják.
■ A játék befejezése felszólítás után tudniuk kell, hogy utasítás nélkül
kezdjék el a „rend helyreállítását.”
 A munka helye, értelmezése 1996 előtt
3. Alkalmi megbízatások, ajándék készítés
– Az óvónő megbízásokkal vonja be a gyermeket (segítőkészség, a felelősségérzet csírái).
– Lehet: csoportszoba díszítés, bútor törölgetés, könyvespolc takarítás, karácsonyfa
díszek készítése, vendégek fogadása, üzenetek küldése, behozat, kivitet valamit.
4. Kerti munka
– Ismerkedjenek a meg a kerti munkával, mert ez közelebb hozza őket a természethez.
– „Nagy része a kötelező foglalkozások természetismereti anyagával kapcsolatos”:
magvak elvetése, palánták ültetése, öntözés, gyomlálás, sepregetnek, falevelet
gyűjtenek, virágszedés
– „Büszkék rá és végtelen öröm számukra, ha kiskertjükben termelt retket, hagymát,
paradicsomot fogyasztják el uzsonnára, vagy az „ő borsójukból” készült a leves”
– Gyermekméretű szerszámokat adjunk a kezükbe.
 A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1971
„A korcsoportonként tervszerűen megszervezett kötelező és kötetlen foglalkozások rendszere
közösségi keretben biztosítja az oktatást, és sokoldalúan befolyásolja a gyermekek
személyiségét.”
■ A munka az óvodáskor folyamán egyre önállóbb helyet kap a gyermek tevékenységében,
formáiban és tartalmában, játékos jellegű marad végig.
■ A munkát a gyerekek szívesen, könnyedén, örömmel végzik.
■ A gyermek önként jelentkező munkakedvét és aktivitását tudatosan használjuk fel nevelési
céljaink érdekében.
■ A munka jellemzője, hogy célja objektív, vagyis: a munka elvégzését külső szükségszerűség
indokolja. Felelősséggel jár, alapvető ismereteket és készségeket kíván.
■ Munka végzés közben alakulnak a munkához szükséges munkakészségek (eszközök,
szerszámok használata, a munkaszervezés képessége…)
 A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1971
Feltételei:
■ Egészségkárosodás nélkül maguk végezhessék el, az önálló munkavégzést kell biztosítani.
■ Ki kell alakítani munkakészségeket és szokásokat.
■ Biztosítani kell a munkaeszközöket.
■ Ne végezze el helyettük senki!
■ A munkavégzés állandó és folyamatos legyen.
■ Differenciált és reális értékelést kapjon a gyerek.
■ Soha ne legyen büntetés, inkább örömteli feladat.
■ Érjék el, hogy a szülők otthon is vonják be a gyermeket otthoni munkájukba.
 A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1971
MUNKAFAJTÁK (három korosztályra bontva ismerteti a követelményeket)
1. ÖNKISZOLGÁLÁS
– Testápolás
– Étkezés
– Öltözködés
– Környezet rendjének megőrzése, helyreállítása
– A gyermek személyes holmijának kezelése
 A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1971
2. KÖZÖSSÉGÉRT VÉGZETT MUNKA
▪ Naposság
■ Közösségi megbízatás, olyan munka, mely a hasznos és nélkülözhetetlen a
közösség életrendjének biztosításához!
■ Középső csoporttól vezetik be.
■ A gyermekek tartsák számon, mikor kerülnek sorra!
– A naposi munka tartalma, feladatai:
■ Étkezéssel kapcsolatos teendők
■ Takarítás
■ A foglalkozások előkészítése
■ Növénygondozás
■ Segítés a kisebbeknek
 A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1971
3. AZ ÓVODA, A CSOPORT MINDENNAPI ÉLETÉVEL KAPCSOLATOS MUNKÁK
– Munkatartalmak:
■ Teremrendezés, díszítés
■ Segítés az óvónőnek
■ Megbízatások teljesítése
■ Ajándékkészítés
■ Játékjavítás, -tisztítás, -készítés
4. KERTI MUNKA
– Munkatartalmak:
■ Élősarok gondozása
■ Kertben végzett munka
A munka helye, értelmezése 1996 előtt
1989
Alapvetően nem változott, hiszen az 1971-s javított, bővített
változata
– 3 fő csoportra osztotta a gyermeki munkát:
■ Naposi munkák
■ Alkalomszerű munkák
■ Növény és állatgondozás
 A munka definíciója, értelmezése a
gyermekkorban és felnőttek életében

A munka olyan célirányos emberi tevékenység, amely valaminek

létrehozására, átalakítására, megváltoztatására, vagy fenntartására
szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember vagy más haszonélvező
(pl. növények/állatok) használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja.
Az emberi lét jelen és jövőbeli feltételeit teremti meg, hozza létre, alakítja
ki.
Az emberi élet feltétele a munka:
– Saját életvezetés, önfenntartás
– Mások számára létrehozott életfeltétel
 Gyermek saját Pedagógus
cselekvése cselekvés

Játék Gyermeki hiányzó

képességek
kiegészítése
(ebben a gondozás)

Munka
 Óvodapedagógus és a
gyermek viszonya a munkában
1. Domináns a saját életvezetési
képességének működése
2. A gyermek a meglévő képességeit
a környezetében más
helyzetekben is aktiválja
3. A felnőttek életében, teendőiben
kíván részt venni, szerepet vállalni
1. Kipótolja a gyermek hiányzó
képességeit – gondozás
2. Az óvodapedagógus önállóan végzi
saját feltételteremtő munkáját, s
ezt a gyermek megfigyeli/figyelheti
– gondozás
3. Az óvodapedagógus kér segítséget
a gyermektől
 A gyermeki munka helye az
óvodai nevelés tevékenységei
között
1. Az alapvető/mindennapi létezés feltételeit biztosítja
2. A környezet és az emberi élet biztonságát tartja fenn
3. Az óvodapedagógus a változó élethez alkot új feltételeket
4. Minden tevékenység feltétele munka jellegű cselekvést
igényel. Nincs olyan tevékenység, élethelyzet, aminek a
feltételeinek megteremtésében, fenntartásában ne lenne
benne a munka
5. A másik ember iránt érzett szeretet, felelősség kifejezője
lehet
 Kulcsfogalmak a gyermeki
munkával összefüggésben
■ SZÜKSÉGLET – drive/hajtó erő, homeosztatikus
folyamat
■ INTRINZIK – kompetencia-elsajátítási-érdeklődés-
teljesítmény motívum - önjutalmazó
■ MODELLKÖVETÉS – érzelmi és mentális azonosulás
váltja a cselekvés, attitűd utánzását részben vagy
teljesen
■ ALKOTÁS – a meglévő képességek és ható attitűdök
aktivitása saját produktum előállítása érdekében
■ ÖNÁLLÓSÁG – a meglévő képességek teljes körű
megélése
 Kulcsfogalmak a gyermeki
munkával összefüggésben

ÖNÁLLÓSÁG – a
meglévő képességek
teljes körű megélése
Maslow alapvető motivációk -
a gyermekre
1. Alapvető motivációk:
– Éhség
– Szomjúság
– Hőmérséklet szabályozása
– Légzés
– Biztonságra törekvés
2. Kíváncsiság motiváció
– Exploráció
– Manipuláció
A felnőttek segítő munkája a
gyermekek életfeladataiban, a
gondozás értelmezése az óvodában
1. Éhség
■ Ételkészítés
2. Szomjúság
■ Víz/ital biztosítása, készítése
3. Ürítés (vizelet-széklet)
■ Higiénés feltételek folyamatos biztosítása
4. Hőmérséklet szabályozása
■ Vetkőzés
■ Öltözés
5. Légzés
■ Friss levegő folyamatos biztosítása bent – szellőztetés kialakítása
■ Szabadban tartózkodás
6. Pihenés-aktivitás
■ Napközbeni elvonulás, pihenés
■ Ebéd után hosszabb pihenés és alvás
■ Pszichés aktivitás motoros feltételeinek biztosítása
■ Nagymotoros késztetések feltételeinek megteremtése bent/kint
Gyermeki munka főbb formái
az óvodában
1. önellátó/önkiszolgáló tevékenységek
■ Étkezés – ételkészítés
■ Ivás – italkészítés
■ Ruha levétele
■ Ruha felvétele
■ Pihenés – alvás
■ WC-zés
■ Kéz és testmosás
 Gyermeki munka főbb formái az óvodában: környezeti
feltételek kialakítása, fenntartása, működtetése saját
életéhez (eseti, rendszeres)
2. A közösség érdekében végzett munkák
■ Saját tevékenységem feltételeinek megteremtése,
■ A fenntartható környezet biztosítása
– Tárgyak, anyagok helyének közös kijelölése, jelzés rendszer kidolgozása
– Benti-kinti tárgyak visszahelyezése a tevékenységek végeztével
– A hiányzó anyagok, tárgyak, kellékek gyűjtése
■ Saját kedvenc munkák kialakítása, beillesztése a mindennapi életbe
■ Alkalomszerű munkák (pl. megbízatások, segítségnyújtás felnőtteknek)
■ Közösségi munkák
■ Naposi munka
■ Növény- és állatgondozás
1. Növények a gyermek környezetében
Szezonális
Állandó
Beltéri
Szabadföldi
2. Állatok a gyermek környezetében
Rovarok/bogarak
Hüllők
Kisemlősök
 Gyermeki munka főbb formái az óvodában:
környezeti feltételek kialakítása, fenntartása,
működtetése saját életéhez (eseti, rendszeres)
3. A környezet megóvása érdekében végzett munkák
■ Együttes környezet rendezés megegyezés útján
– Alkalmi átalakítása a helyiségnek
– Ünnepi/eseménycentrikus díszítése a helyiségeknek
■ Hulladék elhelyezés használatának kidolgozása, működtetése
– Szelektív
– Szezonális – influenza/megfázás
Oktatófilm a gyermeki
munka gyakorlati
tevékenységeiről
 A gyermeki munkát segítő
pedagógiai módszerek
1. MŰVELETI/OPERATÍV PÓTLÁS, KIEGÉSZÍTÉS
2. EGYÜTTÉRZÉS, LELKESÍTÉS – MOTIVÁLÁS
3. SZIMBOLIZÁLÁS
4. INSTRUMENTALIZÁLÁS
5. NORMAKÉPZÉS
■ Szimbolizálás
- Behelyettesítés, valaminek lenni
- Különböző szimbólumok alkotása, értelmezése és megértése a
gyermekekkel
- Szerepek adása, megbízatás a gyermekek számára
- Pl.: csapteleptisztító felelős, öltözőfelelős, cipőbekötő segítség, stb.
■ Instrumentalizálás
- Avagy tárgyiasítás
- Eszközök, tárgyak bevonása a gyermeki munka fejlődésének segítése
érdekében
- Lehet preventív jellegű: segíteni egy-egy gyermeki munkafolyamat fejlődését
- Lehet akár kompenzáló, pótló jellegű is: egy-egy gyermek esetében a
hiányosságok pótlása, segítése a folyamatokban
Instrumentalizálás – öltözködés
segítése
Instrumentalizálás – öltözködés
segítése
Instrumentalizálás – öltözködés
segítése
Instrumentalizálás – öltözködés
segítése
Instrumentalizálás – öltözködés
segítése
Instrumentalizálás – öltözködés
segítése
Instrumentalizálás – étkezés segítése
Instrumentalizálás – tisztálkodás
segítése
Instrumentalizálás – tisztálkodás
segítése
Instrumentalizálás – naposi munka
segítése
Instrumentalizálás –növény-és
állatgondozás
Instrumentalizálás –növény-és
állatgondozás
Instrumentalizálás–növény-és
állatgondozás
A gyermeki munka
dokumentációja, tervezése
1. A gyermekek megismerése:
1. Műveleti szintek
■ Jártasságaik
■ Készségeik
2. Motiváltságaik feltárása
2. Közös csoportra vonatkozó:
1. munkakeretek
2. célok megfogalmazása
3. Kiemelt gyermekek munkatevékenységének támogatása
– Felnőttenként 3-6 gyermekre szabott tervek megfogalmazása
 Gyermeki munkák megfigyelése, beazonosítása
1. Csak felnőtt 2. Rész 3. Felnőtt 4. Teljesen
tevőleges műveletben jelenlétében önállóan,
segítéségével önálló, de önállóan felnőtt
felnőtt jelenléte
tevőleges nélkül
segítségével
Kézmosás
Törölköző használata
Fogmosás

WC használata
Papír zsebkendő használata
Terítés
Evőeszközhasználata
Evés -ivás
Vetkőzés /ruha-cipő levétele/
Öltözés /ruha-cipő felvétele/
Gyermeki munka tevékenységek
tervezete
1. Tevékenység szervezője:
2. Óvodai csoport neve:
3. A tervezett munka tevékenységek időszaka:
4. A tevékenységbe bevont gyermekek nevelési feladatai az adott időszakra:
5. A megfigyelt gyermekek munka profilja (megfigyelés alapján táblázatban):
6. A nevelési-fejlesztési (attitűd/képesség) célok a munka tevékenységen keresztül:
7. A kiválasztott gyermekek munka tevékenységének módszertani segítése (gyermekekre
lebontva, pl. N.Krisztián)
8. A csoport életében aktuális munkafolyamatok segítő, ösztönző tényezői
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET! ☺