Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályáját

 novelláiban újszerű parasztábrázolást tapasztalhatunk

regényeiben és novelláiban a falusi szegénység sorsát mutatja be

a falusi szegénység és a gazdag parasztok szembenállását mut. be

Szereplőit a sajátos tájnyelvi kiejtésen kívül beszédmódjuk fonetikus helyesírási képével is jellemzi

Dzsentri témájú regényei

idilli ábrázolás eltűnése(a paraszti életet nem a boldogság hanem a nyomor

jellemzi)

Barbárok
harmadik írói korszak (’30-as évek)-

a cím jelképes emberek,akik gonosz tettet követnek el. vagy életforma

ahol a civilizációtol elszakitott kegyetlen világot vetit.

szerkezet: különleges szerkesztés, ha úgy szeretnénk, a 3 rész 3 külön

novellának felel meg

tér/idő: a pusztán néhány óra; a pusztán nagyobb távlatokba, kb. egy év és

a bíróságon is néhány óra játszódik

konfliktusok: emberség-embertelenség, háború-béke, szegénység-

gazdagság, becsületesség-adósság, átadható-nem átadható élmények

1. fejezetben expozíció, hogy megérkeznek a juhászok, bonyodalom:

a veres juhász meg akarja kapni a szíjat, de Bodri juhász nem adja,
tetőpont a gyilkosság, megoldás a temetés és a vacsora.

2. fejezetben expozíció, hogy az asszony elindul otthonról,

bonyodalom az, amikor nem találja a férjét és a fiát, kibontakozás a
keresés, tetőpont, hogy megtalálja a sírt, megoldás pedig, hogy a
szíjat Szegedre viszik.

A 3. fejezet expozíciója a kihallgatás, a bonyodalom az, hogy a veres

juhász nem ismeri be a tettét, pedig tudja, hogy fel fogják akasztani,
tetőpont, amikor meglátja a szíjat, a megoldás pedig, hogy beismeri
a tettét.

motivumok: rézveretes szij (művészi érték ,családi kötelék,bizonyiték)

bajlós jel :puli kutya jelzi a veszélyt

tájnyelvi szavak :narátor is tájnyelven beszél,pl :itt vót, iszkite,ű vót

Tragédia
a szegénység tragédiája, ellehetelenítése; Kis János tragédiája

egy ember örökös éhezéséről szól

Az idill még fel-felvillan
Főhős: Kis János (A névadás szimbolikus: mivel gyakori névről
van szó, azt jelképezi, hogy a korabeli Magyarországon
Kis Jánosok milliói tengődtek hasonló iszonyú szegénységben)
Külsőleg jelentéktelen, érdektelen,
Az örökös éhezés miatt csak az evés érdekelte
Kipusztultak belőle az emberi vonások, először és utoljára
apja temetésén nevetett jóízűen
Meghívást kap a lakodalomra – élete legnagyobb vágyának
felébresztése – végre jóllakhat
Sarudy nagygazdában látja, a bosszút torz formában képzeli el
ellene – ki
akarja enni vagyonából az esküvőn (gyomra nem birja a nehéz
ennivalókat)
Groteszk vonás – kisszerű, nevetséges célért folytatott
hatalmas emberi erőfeszítés
Bosszújával saját magát pusztitotta el („Megakadt az a torkán, s többet nem
ment se le, se fel.”)

„senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt,
vagy azt, hogy élt”
drámai szerkesztés – a cselekményt másfél napba sűrítette az
író, de utalásaiból a főhős csaknem egész múltját
megismerhetjük
 szerkezeti felépítés: 2 szerkezeti egység
1. az aratás közbeni pihenő elmélkedéseiről, a lakodalom várása
2. lakodalom Kis János számára végzetes kimenetele

((a címadás szimbolista: a tragédia műfajként értékvesztést

bemutató drámai mű. Itt azonban nem csupán az a tragédia,
hogy élhet ember ennyire jelentéktelenül, „észrevétlenül”,
hanem az, hogy sorsa - a mindennapos, generációk óta tartó
és egyre folytatódó örökös éhezés és kiszolgáltatottság –
milliók sorsa Magyarországon.))