Projektpedagógia

1
 „A magyar oktatás jelenleg olyan
tudásanyagot ad át, amelyet a diákok csak
egy bizonyos típusú feladatcsoport
megoldására tudnak használni.

Az információkat előre feldolgozva kapják, és

hiányzik az a lépcsőfok, amely ismereteik
önálló alkalmazását kívánná meg.”

Horváth Ádám
2
„A jelenlegi képzés nem adja át a projekt
alapú, problémaelosztási láncolat szerint
működő, csoportra épülő gondolkodás és
problémamegoldás készségét.”

Horváth Ádám

3
Alapgondolatok

A projektoktatás a megismerés fő forrásává a

gyerek tapasztalatát, érdeklődését,
tevékenységét teszi.
A hagyományos tanítási stratégiákkal szemben
nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket,
hanem a gyerekhez rendeli hozzá a tananyagot.
A projektpedagógiában a gyerek elsősorban
fejlődik, és nem fejlesztik.
Az ember alkotásra született

4
Alapgondolatok

„A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek

a középpontjában egy probléma áll. A feladat
nem egyszerűen a probléma megoldása vagy
megválasztása, hanem a lehető legtöbb
vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása,
amely a való világban az adott problémához
organikusan kapcsolódik.”
Hortobágyi Katalin

5
Alapgondolatok

Olyan tanulásszervezés, melynek

középpontjában valamilyen elvégzendő
tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek
megszerzésének folyamatára helyezi.
A projekt végére pedig olyan produktumot várunk
el, mely lehető legszélesebb vonatkozásban tárja
fel az adott gondolatkört.

6
Alapgondolatok

A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot

tesz lehetővé, módot ad az ismeretek
integrálására, az iskolán kívüli világ
megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a
demokratikus közélethez szükséges készségek
elsajátítására.

7
Milyen fejlesztéseket tartott
fontosnak a pedagógia?
• Hagyományos iskola – szóbeliség a döntő (Szép
és fontos dolgokat tud mondani, de nem
csinálja!)
• Vizuális hatások – szemléltetés változatos
formái (Comeniustól kezdve)
• Reformpedagógiák: a tanulók tevékenysége
került a középpontba, hisz a produkció passzív
szemlélete nem lesz eredményes. A fejlesztő
hatásokat a feladatok, illetve az elindított akciók
és műveletek hordozzák.
8
Eredete

A 19-20. század fordulóján a herbarti pedagógia

nyomán működnek „zárt” hallgatás és
leckefelmondás elvét követő iskolák. Ennek
kritikája indul el az Egyesült Államokban a
pragmatikus gondolkodásmódra épülő
irányzatokkal. (Reformpedagógiák)
A pragmatizmus pedagógiai képviselője John
Dewey. (1859-1952)

9
Az „iskola” és az „élet” kapcsolata

• Dewey, Richardson, Kilpatrick:

közelebb hozni egymáshoz az
intézményesített oktatást és a szűkebb –
tágabb társadalmi és gazdasági
környezetet.
• Pragmatizmus / utilitarizmus:
A megszerzett ismeretek és kialakított
készségek (azonnali)
felhasználhatóságának biztosítása

10
Eredete

Alapít egy iskolalaboratóriumot, s kialakítja a

pedagógiai képzés rendszerét. (Egyetemi Elemi
Iskola 1896 Chicago) A gyerekek a gyakorlati
cselekvés során ismerkednek meg a világ
dolgaival, alakítják ki értékeiket, töltik meg
tartalommal gondolkodásukat.
Dewey elképzelése szerint a gondolkodás az
ember és környezetének kölcsönhatásából, annak
során fejlődik, és ez a gondolkozás segít
eligazodni a világban.
11
Eredete

A gyereket az életre kell felkészíteni. Az iskola

legyen a valóságos élet, táplálkozzon azokból a
tapasztalatokból, amelyekkel a gyermek, otthon,
környezetében találkozik. Szakítani kell a Herbart-
féle „könyviskolával”, abban nem alakulhat ki a
cselekvő ember. Ott csak ismereteket szerez, de
nem tanulja meg magát az ismeretszerzést,
készen kap mindent.
Az ismeretszerzés készségének megtanítása a
korszerű iskola feladata. „Learning by doing”
12
• önálló erőfeszítések az új megismerésére
• cselekvésre épülő feladatmegoldás
• problémahelyzet egyéni megoldása
• hipotézisek, s azok kipróbálása a gyakorlatban,
így jut el a helyes megoldáshoz
• gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése
• a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a
képességek kifejlesztése
• ha a tananyag nem függ össze a gyerek
tapasztalatával, formálissá válik, mert
megszűnnek az ismeretszerzés motívumai.
13
Dewey iskolamodellje

ÜZLETI ÉLET
termelés

TUDOMÁNY ISKOLA
(kutatás, OTTHONI
egyetemi környezet
oktatás)

TERMÉSZET
(kert, park,
vidék)
14
Eredete

DEWEY e felfogásán és gondolatain alapszik

tanítványa William Heard Kilpatrick (1781-
1965) által kidolgozott, és világszerte ismertté
vált projektmódszere. A 20. század 20-as éveitől
vált a reformpedagógia egyik legnépszerűbb
metodikai megoldásává, melyet „The Project
Method” című tanulmányban írta le 1918-ban.
A hagyományos tanterv helyett az anyagot a
gyerek érdeklődésén alapuló, életszerű
feladatok köré csoportosította.
15
Hagyományos oktatás projektoktatás

• az iskolába lépve • a világ koherens, a

megszűnik a világ tananyag integráltan
komplexitása szervezett
• a világ tantárgyakra oszlik, • kevesebb tanulnivaló,
ezek néha kapcsolódnak minőségileg értékesebb és
össze egységesebb tudás
• a tananyag passzív • a gyermek kerül a
elfogadása középpontba – katalizáló
• a hangsúly a gyerekeken tanári szerep
kívül van

16
Módszerek
Hagyományos oktatás
• Előadás, tanári magyarázat
meghallgatása, rögzítése,
megbeszélése
• Kérdések feltétele,
megválaszolása
• Utasítások, táblára írás
• Szemléltetés
• Játék kezdeményezése
• Dicsér – megró
• Páros / csoportos munka
kezdeményezése
projektoktatás
• Elemzés, megértés,
rendszerezés
• Ötletbörze, felidézett
élmények
• Kreatív felfedező, kutató
módszerek
• Tapasztalás, anyaggyűjtés
• Interjú, vita, dramatizálás
• Mérés, kísérlet
• Eszközök kipróbálása
• Mintavétel – vizsgálódás
17
Eredete

Dewey pedagógiájának reneszánsza az

1970‑es évek elején kezdett kibontakozni előbb
az USA‑ban, majd az egész világon.
(Laboratóriumi Iskolák – Németország)
Németországban a projektoktatás beépült a
hagyományos oktatásba. (ún. projekthetek)
Megjelentek az oktatásban az egyetlen
tantárgyhoz nem kapcsolható tananyagok, pl. a
környezeti nevelés, az életvitellel, az
egészséges táplálkozással, a háztartással
kapcsolatos ismeretek, a közlekedéskultúra stb.
18
Projektoktatás művelői

• Celestin Freinet – Modern Iskola (a produktumok a

nyilvánosság elé kerülnek)
• Peter Petersen – jénai egyetem (Jena‑Plan Iskola:
reformpedagógiák szintézise – hagyományos órakeretek
megszűntetése)
• Hartmut von Hentig Laboratóriumi Iskola
• Tessedik Sámuel – közvetlenül hasznosítható gyakorlati
ismeretek
• Nemesné Müller Márta – Családi Iskola,
középpontban a tevékenység áll
• Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv 1991
19
Projektoktatás művelői

• A projektpedagógia kifejezést Magyarországon

Dr. Poór Zoltán használta először, (Hegedűs,
2002)
• Kárpáti Andrea - vizuális kultúra tantárgy
projektrendszerű vizsgáztatásának kidolgozása
• 1998‑ban létrejött a Pedagógiai Projekt
Társaság Kecskeméten. 2006-ban tartotta IX.
országos és II. nemzetközi konferenciáját.
http://www.ketif.hu/kf_tfk/pedagogiai_projekt/index.html

20
 Alapfogalmak

• A projektpedagógia egy elméleti modell +

gyakorlat kettőssége. A projektoktatás
mindennek didaktikai megközelítése, egy
tanulási-tanítási stratégia.
• A mai uralkodó „prezentációs stratégiával
szemben egy választási lehetőség.
• A prezentáció mesterségesen elválasztja az
elméleti tudást a gyakorlati alkalmazástól, így
nem az életre készít fel. Ezzel függ össze, hogy
a gyakorlatban összetartozó tudáselemek
tantárgyakra darabolódnak, így a tanuló fejében
is különböző - átjárhatatlan - sémákban
reprezentálódnak. 21
 Alapfogalmak

• Projekt: összetett, komplex feladat elvégzésének

feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység
• Pedagógiai projekt: összetett, komplex, gyakran
a mindennapi életből származó téma feldolgozá-
si célokkal, feladatok meghatározásával,
munkamenet megtervezésével, eredmények
bemutatásával.
– Kettős cél jellemzi: meghatározott végeredmény
elérése; ugyanakkor a tevékenység folyamata is
döntő
– Megvalósítása önálló, páros, vagy csoportos
tevékenység során történik – munkamegosztáson
alapul (tanulás és kooperáció)
22
 Alapfogalmak

• Az 5-12 éves korosztály számára a cél a

tapasztalatszerzés, ebből fejlődik ki az elvont
gondolkodás. Az emlékezet cselekvésekhez
kapcsolódik. (Folyamatorientált projekt – az
eredmény kevésbé látható előre)
• 12 éves korosztály felett a projekt a gondolkodás
helyességét teszi kipróbálhatóvá.
(eredményorientált projektek – definiált kezdeti
célok)
23
 Kritériumok

• „A kiinduló pont a tanuló problémafelvető

kérdése legyen, tervezés közösen történjék.
• A projekt megoldása a tevékenységen keresztül
kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez.
• Adjon módot individualizált munkára.
• Adjon módot csoportmunkára.
• Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra
nyúljon el.
• A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére
vagy megváltoztatására vonatkozzék.
24
 Kritériumok

• Interdiszciplinaritás jellemezze.
• A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám
különböző kompetenciákkal rendelkező
partnerekként dolgozzanak együtt.
• A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek
felelősek saját döntéseikért.
• A pedagógus vonuljon vissza szervező,
tanácsadó funkcióba.
• A tanulók közötti kapcsolatok erősek,
kommunikatívak legyenek.”
M. Nádasi Mária: Projektoktatás (Gondolat kiadói Kör Budapest, 2003)
25
Kritériumok

Projektorientált oktatás: a projektoktatás több-

kevesebb ismérvét felvonultató forma.
(A tanár határozza meg a témát, erőteljesebben
részt vállal a feldolgozás folyamatában stb.)

26
Típusok, osztályozási szempontok

• Időtartama (projektszakasz – hagyományos

órakeretek szétfeszítése)
– Kisprojekt (2-6 tanóra)
– Közepes projektek (1-2 nap; legfeljebb egy
hét (projekthét; témahét)
– Nagyprojekt (több hét, illetve több
intézmény bekapcsolódása a munkába)
• Jellege
– Folyamatorientált (5-12 éves korosztály)
– Eredményorientált (13. életévtől)
27
Típusok, osztályozási szempontok

• Folyamatorientált (5-12 éves korosztály

– Egyszerű, konkrét, a folyamat kerül a
középpontba, ismerős dolgok, az eredmény
szinte nem látható előre, szakaszok spontán
ötletek alapján, a közös munka a fontos, cél
a tapasztalatszerzés, játékos
• Eredményorientált (13. életévtől)
– Távoli célok, összetett, elvont, komoly és
céltudatos, jól definiált kezdeti célok,
produktumok előállítása, a gondolkodás
helyességét teszi kipróbálhatóvá
28
Típusok, osztályozási szempontok

• Témaválasztás módja:
– Pedagógus hirdeti (kínálat), a gyerekek érdeklődése
alapján, adott témára szerveződik, (tantárgyak,
rendezvények)
• A téma alapján:
– Egy tantárgy / műveltségi terület anyaga, csak
részben kapcsolható az anyaghoz, tantárgyközi, ill. a
hétköznapi életből származó témák
• Megvalósulásának színtere
– Tanórai hagyományos környezet, nem hagyományos
szervezésű iskolai környezetben, szakköri keret,
erdei iskola, kirándulások, szaktáborok, más
intézményekben
• Résztvevők száma (egyéni, kis-, és nagyobb 29
csoportok)
Típusok, osztályozási szempontok

• Produktuma
– Tárgy
– Modell
– Írásmű
– Plakát
– Kiállítás
– Előadás
– Játék
– Rendezvény, kirándulás

30
 További jellemzők:
• Élményszerű megismerés – egyéni érdeklődés, sikerek
• Tanulói önállóság – személyes kapcsolatok fejlesztése
• Tartalmi komplexitás (integráció)
• Gyakorlatias
• Zárt és nyílt oktatás egyaránt jellemzi (döntő szava van a
gyerekeknek fő kérdésekben – nem szabad senkit sem
kihagyni)
• A távlati cél a tanáré, az aktuális a diáké
• Több elemében kapcsolódik az iskola előtti spontán
tanuláshoz
• Tanulók, pedagógusok, szülők, felnőttek bevonása
• Szétfeszíti a tantárgyrendszer kereteit
• Frontális, kooperatív és egyéni munkaformák
31
 További jellemzők:
• Kooperativitás:
– Tárgyalásos tervezés
– Munkamegosztás
– Egymástól való tanulás (információs forrás és
tanulási modell átvétele)
– Tolerancia – más értékek szerint élők elfogadása,
megértése
• Humanisztikus pedagógia:
– Önszabályzó tanulás
– Egyéni célok egyéni ütemben, útvonalon, módon
egyéni forrásokkal – önértékelés fontossága

32
Kooperáció az osztályteremben

adatgyűjté
s

alkotás

33
További jellemzők:
Természetes tanulási / megtapasztalási környezet
biztosítása
– A pedagógiai folyamatok kivitele az iskolán kívülre
– A „külvilág” behozatala az iskolába
– Nem didaktizált (autentikus) források és nem
tanításra készült eszközök alkalmazása
– Tantárgyközi / interdiszciplináris szemlélet
megvalósulása
Kommunikáció széles skálája (tanuló-tanuló,
tanuló-pedagógus, tanuló-külső személyek
34
A tantárgyközi szemlélet

Különféle tantárgyak / műveltségterületek

témaköreinek, tevékenységformáinak
integrálása
– Minden érintett tantárgy /
műveltségterület szakdidaktikájának /
tantárgy-pedagógiájának alapelvei
egyaránt érvényesülnek.
– A tantárgyközi szemléletű pedagógiai
folyamatok során az integrált
tantárgyra / műveltségterületre jellemző
eszközök alkalmazhatók.
35
További jellemzők – Módszerek
• A tanár és tanuló eljárásai a célok elérése
érdekében, a projektoktatásnál nincsenek külön
módszerek!
– Előadás meghallgatása, rögzítése, megbeszélése
– Interjú
– Szerepjátékok
– Szövegek önálló tanulmányozása, feldolgozása
– Megfigyelés, Vita
– Film elemzése, cikkek értelmezése
– Kiállítás megtekintése
– Munkakártyák a tanulói munka irányítására
(megoldási algoritmusok, logikai térkép
munkaszakasz időbeni menete, helyszíne, megoldás
elvárt módja, stb.) 36
Magyarországról - angolul
Idegen
nyelv
Földrajz
Történelem
(térképek)
Rajz

37
 Jelmezbál - angolul
Étel- és italkészítés
Idegen nyelv
Háztartás-ismeret
Egészségtan

Élelmiszerek
Konyhai eszközök
38
Projekt folyamata

FOLYAMAT

TERVEZÉS SZERVEZÉS KIVITELEZÉS ELLENŐRZÉS

célok megfogalmazása
Tárgyi Megvalósítás
Az elérést segítő feladatok A célok és megvalósítás
Személyi Ismeretátadás és
meghatározása megfeleltetése
feltételek Ismeretszerzés

39
Tervezés - Szervezés
• Előzetes ismeretek számbavétele
• Részterületek – elágazások, téma
kapcsolódásai (túlkínálat)
• Lehetséges (névre szóló) munkamegosztás
(felelősök) – tevékenységek átgondolása
• Források, helyszínek számbavétele
• A projekt tartalmi szerkezetének átgondolása
• Multidiszciplináris vonatkozások átgondolása
• Eszközök felmérése
• Logikai rendszer – folyamatterv készítése
40
Tervezés - Szervezés
• Téma összekapcsolása az oktatás tartalmával
• Időtervezés
• Az eredmények bemutatásának módja
• Külső kapcsolatok (szülők, intézmények stb.)
körének meghatározása, kapcsolattartás módja

41
Kivitelezés – tanári szerepek
• Párhuzamos egyéni, páros és csoportmunkák –
a tanár megfigyel, irányít, naplót vezet a
tevékenységekről;
• Tisztázódnak az együttműködés szabályai,
konfliktusok megoldása – a tanuló is új oldaláról
ismeri meg a tanárt
• Tudáshiány esetén új ismeretek megszerzése
• A pedagógusnak is vannak konkrét tartalmi
feladatai a projektben
• A tanár: indirekt tanácsadó, folyamat
katalizátora, időnként direkt beavatkozó, kézben
tartja a projekt működési rendszerét
42
Eredmények bemutatása
• Külső bemutatás: kinek, milyen formában? –
Motiváló hatású
• Belső értékelés is kell:
– Milyen célokat ért el?
– Mi tetszett és mi nem?
– Milyenek a tapasztalatok a szervezési módokkal
kapcsolatban?
– Milyen körülmények nehezítették a munkát?
– Produktumok sorsa rövid és hosszú távon?

43
 Értékelés
• A produktumra és a folyamatra is vonatkoznia
kell!
• A tartalmak széles skálája miatt nem könnyű az
értékelés, a produktumok összehasonlítása.
• Vannak példák a produktumok osztályzattal
történő értékelésére is.
• A globális értékelés veszélyes, kritériumok
kellenek (zsűrizés)

44
Értékelés
• középpontban a folyamat
• az egyes résztvevők szerepe, tevékenységük
hatékonysága
• a pozitívumok megerősítése
• a javítható / javítandó folyamatelemek
beazonosítása
• a tennivalók tartalmának, irányának,
ütemezésének megtárgyalása, megtervezése
• csoportos, egyéni, pedagógusi visszacsatolás

45
Projekttervezet elemei
• Bevezetés – Célmeghatározás – téma
megfogalmazása, témaválasztás indoklása
• Tartalom (mindennapi élet, tárgyi koncentrációk, a
tanterv és a projekt kapcsolata témakörönként /
tárgyanként)
• Folyamat leírása, tervezés (gondolkodás fejlesztése,
szociális és tanulási képességek elsajátítása;
tapasztalás, adatok gyűjtése, feladatok,
munkamegosztás) folyamatterv – háló
• Tanulási környezet leírása (Informatika szerepe a
folyamatban)
• Módszerek bemutatása (kezdeményezés,
együttműködés, felfedeztetés) 46
• Eszközök
• Szervezési módok tervezése (egyéni, páros,
csoportos)
• Kivitelezés (elemzés, rendszerezés, kreatív,
felfedező, kutató módszerek)
• Eredménye (alkotás), bemutatás módja

Témák pl.: önismeret, táplálkozás, napirend,

mozgás, tánc, példaképek, jeles napok,
hagyományok, mesterségek, újság, sziget,
évszakok,
47
Források

• SLIGO projekt
• A projektmódszerről szóló cikkek
• Informatika oktatási alkalmazásai
• A projektérettségi

48