Olvadás

 Észrevehettük, hogy tavasszal a tó jege megolvad a

napsugarak hatására,viszont ezt a folyamatot máshol
is észrevehettük pl. mikor a jégkockát kitesszük a
napra. Ilyenkor azt vesszük észre, hogy a felmelegítés
hatására a jégkocka elolvad vagyis olyan halmazállapot
változás történik amely közben a szilárd anyagok
folyékonnyá válnak. Ezt a folyamatot olvadásnak
nevezzük.
Olvadás szemléltetése melegítéssel
Olvadáspont
 Vannak anyagok melyeknek nincsen meghatározott
olvadáspontja,hanem a hőmérséklet növelésével
először csak meglágyulnak aztán pedig teljesen
elolvadnak.
 Ilyen anyagok az üvegen kívül pl.a vaj és a viasz is.
 Azt a hőmérsékletet amelyen a szilárd anyag megolvad
az anyag olvadáspontjának nevezzük.
Olvadó vaj
Olvadó visz(gyertya)
Olvadáshő
 Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes
megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek
nevezzük.
 Jele Lo
mértékegysége J/kg.
Fagyás
 A fagyás a forrás ellentéte,ilyenkor azt vesszük
észre,hogy ha a vizet beletesszük a fagyasztó
szekrénybe akkor megfagy,ilyen még pl. mikor télen
befagy a tó vize.
 Azt a halmazállapot változást amely közben a folyadék
szilárddá válik fagyásnak nevezzük.
A tó vizének fagyási folyamata
 Ősz végén megfigyelhető, hogy amikor jönnek a
fagyok, a pocsolyák vize megfagy. Először a tetején
alakul ki egy szilárd réteg, majd az egész befagy.
Fagyáspont
 A fagyás is meghatározott hőmérsékleten, a
fagyásponton megy végbe. Különböző anyagoknak
más más a fagyáspontja
Az anyag fagyáspontja és olvadáspontja azonos
körülmények között ugyanaz a hőmérsékleti érték.
 Fagyáskor a testek térfogata csökken,sűrűségük nő.
 A növekvő térfogatú jég igen nagy erő kifejtésére
képes.
 A sziklák hasadékába kerülő víz télen megfagy, a jég
térfogata fagyás közben nő és
szétrepeszti,szézmálasztja a sziklát.
Sziklás hegyek hasadékába kerülő jéggé fagyott víz
 Készítette : Sárközi Kinga
 7.a osztály
 2019.05.14.