és a Fibonacci számok

Oláh Bernadett
Szegedi Anita-Brigitta
 Ki is volt Fibonacci?
 olasz matematikus
 a középkor legtehetségesebb matematikusa
(egyesek szerint)
 Pisaban született (kb. 1170)
 édesanyja 9 éves korában
meghalt, apját Bonaccio-nak
becézték
(Filius Bonacci Fibonacci)
 19. sz. – szobrot állítottak
neki Pisaban
 Híres művei:

 Liber Abaci (Abakusz könyve, A számolások

könyve)- hindu-arab számrendszer bemutatása
 Flos (Virágocska)- zömmel gazdasági számításokat
tartalmaz (+ néhány emléleti probléma)
 Liber quadratorum (A négyzetszámok könyve)
 Practica geometriae (A geometria gyakorlata)
 Liber Abaci
Bemutatja:
 az úgynevezett modus Indorum-ot (az indiaiak módszerét)
– mai nevén a hindu-arab számrendszert
 a számjegyeket 0-9-ig, valamint a helyiérték fogalmát
 az új számrendszer gyakorlati jelentőségét (a
könyvelésben, súlyok és mértékegységek átváltásában,
tőkekalkulációkban, pénzváltásban)
15 fejezetből áll és nyomtatott kiadásban 459 oldalt számlált
A könyvet jól fogadták és hamarosan sikeres lett.
A Liber
Abaci
Kézirata
(Biblioteca Nazionale di
Firenze)
 Feladatok a Liber Abaciból
1. 7 anyóka mendegél Róma felé, minden anyókával
mendegél 7 öszvér, minden öszvéren 7 zsák van, minden
zsákban 7 kenyér van, minden kenyér mellett 7 kés van,
minden kés 7 tokban van. Mennyi mindezek összege?
 Megoldás:
2. A 30 madár probléma: Egy ember 30 madarat vásárol:
foglyokat, galambokat és verebeket. A fogoly ára darabonként
3 ezüst, a galamboké 2, míg a verebeké ½. Összesen 30
ezüstöt fizet. Hány madarat vett az egyes fajtákból?
 Megoldás:
x – foglyok száma
y – galambok száma
z – verekeb száma
x, y ,z ϵ

Ez a feladat egy variánsa az ókori kínai, hindu, valamint a

kora-középkori iszlám forrásokból is ismert 100 madár
problémának
3. Lóvásárlási probléma: Az egyik ember azt mondja a
másiknak: ha nekem adod pénzed egyharmadát, akkor meg
tudom venni a lovat.
Erre a másik úgy válaszol, hogy ha te pedig a pénzed
negyedét adod nekem, akkor én tudom megvenni a lovat.
 Megoldás:
x – 1. ember pénze
y – 2. ember pénze
s – a ló ára
x, y, s ϵ
A legkisebb egész megoldás (k=1 esetén):
x=8, y=9, s=11
 A Fibonacci - számok
Bonacci
fia
Filius Bonacci,
más néven Fibonacci,
találta ki a Fibonacci-sort.
Tán meglepő, de ihletője a nyulak szaporodása volt.
(Fábri Péter)
A sorozatot:
• először két indiai matematikus,
Gopala és Hemacsandra írta le
(1150)
• tőlük függetlenül találta meg
1202-ben Fibonacci
• Kepler 1611-es könyvében, The
Six-Cornered Snowflake) újra
felfedezte, és különféle
természeti jelenségekkel hozta
kapcsolatba
Amit mindenki ismer
A "nyulas" probléma: „Ha egy pár újszülött nyulat kapok
az év elején, hány pár nyulam lesz az év végén.”
Néhány egyszerűsítő feltevés:
 minden felnőtt nyúlpárnak havonta egy hím és egy
nőstény utóda születik
 a vemhesség ideje egy hónap
 az újszülöttek pontosan egy hónap alatt válnak ivaréretté
 egy nyúl sem pusztul el
 Más módon is eljuthatunk a
Fibonacci - sorozathoz
I. Azt kérdezzük, hogy ha lépcső van előttünk és úgy
akarunk felmenni az n-edik lépcsőre, hogy egyszerre vagy
egy, vagy két lépcsőt lépünk, akkor ezt hány különböző
módon tehetjük meg.
 Fibonacci - sorozat
 a harmadik elemtől kezdve bármely elem az előző
kettő összege
 a sorozatok ilyen előállítási módját (újabb elemek
képzése az előzőekre való visszavezetéssel) rekurzív
eljárásnak nevezik

1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597,
2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393,
196418, 317811, 514229, 832040, stb…
Fibonacci - számok
gyorshatványozással
Fibonacci számok és a Pascal
háromszög
 A Fibonacci - sorozat és
az aranymetszés
 a Fibonacci-sorozat elemei nem alkotnak mértani
sorozatot, az egymást követő elemek hányadosa nem
állandó (jól látszik alacsony sorszámok esetén)
 az elemek számának növelésével azonban ez a hányados
egy állandó számhoz közelít
 minél későbbi tagjait vesszük a sorozatnak két
egymást követő szám aránya annál inkább az
aranymetszéshez fog közelíteni
A Fibonacci négyzetek
 azok a négyzeteket, melyek oldalainak mérőszámai a
Fibonacci-sorozat elemei
 az első n négyzet egymáshoz illesztésével olyan
téglalapokat kapunk, melyek oldalhosszai
megegyeznek az n-edik és (n+1)-edik négyzet
oldalának hosszával
Konstruálása:
 vegyünk két egységnyi oldalhosszúságú négyzetet, (F1 és
F2), és ezek fölött helyezzük el a 2 egységnyi
oldalhosszúságú F3 négyzetet
 az így kapott alakzathoz illesszünk (jobbról) olyan négyzetet,
melynek oldalhossza megegyezik az előző két négyzet
oldalának összegével (F4)
 az így kapott téglalap fölé illesszük az F5, majd ezekhez
ismét jobbról az F6 négyzetet, stb.
 Fibonacci - spirál
 olyan logaritmikus spirál, ami egy negyedfordulat alatt nő a
φ-szeresére (φ - aranyarány)
 a spirált a megrajzoláshoz vett négyzetek oldalhosszai miatt
nevezték el Fibonacci - spirálnak

(a négyzetek oldalhosszai növekvő

sorrendbe, a Fibonacci - számsort
adják)
 Fibonacci - számok a
természetben
A virágok szirmainak száma gyakran Fibonacci szám:
 1 szirmú: kála
 2 szirmú: euphorbia

Ezek a sziromszámok viszonylag ritkán fordulnak elő

 3 szirmú: hármasszirom  5 szirmú: boglárka

 8 szirmú: pillangóvirág  13 szirmú: borzas

kúpvirág
Nemcsak a szirmok számával lehet kapcsolatba hozni a
Fibonacci - számokat, hanem:
 az ágak számával
 a levelek számával/elhelyezkedésével
 Fibonacci - számok és a
napraforgó
 egy érett napraforgótányéron a magok két, ellentétes
irányba csavarodó spirál alakzatba rendeződnek: az
egyik az óramutató járásával megegyező, a másik
ellentétes irányba tart
 ha megszámoljuk a spirálokat, mindig két egymást követő
Fibonacci-számot kapunk
 a közepes méretű, 15-20 cm átmérőjű napra-forgótányér
spiráljainak száma 34 és 55, a kisebbeké 13 és 21.
Nagyobb tányérok esetén előfordulhat az 55 és 89 is
 Fibonacci - számok és a
fenyőtoboz
 a napraforgókhoz hasonlóan a fenyőtobozok esetében is
felfedezhető a két, ellentétes irányba csavarodó spirál
alakzatba rendeződés
 Fibonacci - számok az
informatikában
Rekurzív eljárás
az n-dik Fibonacci-szám kiszámítására

int fibonacci(int n)
{
if ( (n == 1) || (n == 2) )
return 1;
else
return fibonacci(n-1) + fibonacci(n-2);
}
Ciklus
az n-dik Fibonacci-szám kiszámítására
int fibonacci(int n)
{
int i, F = 0, prev = 1, next;
for (i = 1; i <= n ; i++)
{
next = F + prev;
prev = F;
F = next;
}
return F;
}
 Fibonacci - számok a
zenében

Bartók Béla Kánon című műve:

 3 rész: az első és harmadik része 8-8 ütemes, míg a
második 13 ütemet tartalmaz
 az első rész további 2 részre bontható: 3 + 5 ütemre,
míg a harmadik rész 5 + 3 ütemre tagolható tovább
 Fibonacci - számok az
irodalomban
 Dan Brown: A da Vinci kód
 Darren Aronofsky filmjében, a π-ben
 Esterházy Péter: Harminchárom változat Haydn-
koponyára
Köszönjük a figyelmet!