IMPORTANȚA

PROTECȚIEI
CONSUMATORILOR
A FOGYASZTÓVÉDELEM
FONTOSSÁGA

Készítette:
Bányai Bianka
A FOGYASZTÓ AZ A SZEMÉLY AKI ÁRUT VESZ,HASZNÁL,KAP,RENDEL VAGY
AKINEK A RÉSZÉRE SZOLGÁLTATÁST VÉGEZNEK .
CSAK AKKOR SZÁMÍT FOGYASZTÓNAK HA A VÁSÁROLT TERMÉKET NEM
ÜZLETI, HANEM MAGÁNCÉLRA,VÉGSŐ FELHASZNÁLÁSRA SZERZI MEG .
A VÁSÁRLÓ ÉS FOGYASZTÓ FOGALMA KÜLÖNBÖZHET EGYMÁSTÓL,
MIVEL ADOTT TERMÉK VÁSÁRLÓJA NEM BIZTOS, HOGY AZON TERMÉK
FOGYASZTÓJA IS LESZ EGYBEN, S UGYANÍGY FORDÍTVA.

I.A
A VÁLLALAT ELSŐRENDŰ CÉLJA, HOGY MARADÉKTALANUL KIELÉGÍTSE A
FOGYASZTÓK IGÉNYEIT, ÍGY
GAZDASÁGUK ALAPJA A MINŐSÉGI TERMÉKET GYÁRTÁSA ÉS
BIZTOSÍTÁSA, A SZOLGÁLTATÁSOK KIFOGÁSTALAN
NYÚJTÁSA.
FOGYASZTÓ
A FOGYASZTÓKAT A KÖVETKEZŐ SZEMPO
ALAPJÁN KÜLÖNBÖZTETJÜK MEG:
• NEMEK
• ÉLETKOR
• LAKÓHELY
• FOGLALKOZÁS
• VAGYONI HELYZET
• JÖVEDELEM
• TÁRSADALMI ÖNMEGBECSÜLÉS
• MŰVELTSÉG
• CSALÁDI ÉLETCIKLUS
I.1. A fogyasztói magatartás
A fogyasztói piacot egyének és háztartások, vagyis végső fogyasztók
alkotják,akik személyes szükségleteik kielégítésére, egyéni fogyasztásra vagy
családjuk számára vásárolják a termékeket és szolgáltatásokat.
A fogyasztói magatartás a fogyasztó azon cselekedeteinek összessége,
amelyek a termékek é
s szolgáltatások megszerzésére, használatára, értékelésére és a használatot
követő bánásmódra irányulnak, beleértve a cselekvést megelőző és
meghatározó döntési folyamatokat.
KÖRNYEZ
FOGYASZ

INGEREK
TÓKRA Better
HATÓ
I.2. A

Sales

ETI
Termékpolitika

A fogyasztó

ka
Ár

ti
r Qu

oli
e
pol
ett e Re icke

mp
B vi c spo r
itik
r

klá
S e nse
a
s

Re
I.FOGYASZTÓVÉDELEM
Az elégedett fogyasztó nélkülözhetetlen szereplője a
gazdaságnak ezért védelemre,támogatásra szorul.. A
fogyasztóvédelem a mindennapi élet legkülönbözőbb
területeiben jelen van, a hétköznapok alapvető
szükségleteinek kielégítésétől, a gyermek egészséges
szellemi, fizikai fejlődésének biztosításán át, egészen a
temetkezési szolgáltatásokig.
.
A FOGYASZTÓVÉDELEM FEJLŐDÉSE -
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS
A fogyasztóvédelem szabályanyaga a XX. században alakult ki.
Annak ellenére hogy későn alakult ki a történelem más korszakaiban is
találunk előzményeket,mint például a középkorban vagy az ókorban ahol a
piacokon való forgalmazást és fogyasztói jogokat az emberek maguk
alakították magatartásuk alapján. Akkor ugyanis sokkal közvetlenebb volt a
kereskedő vásárló viszony,gyakran az üzlet egy közösségen belül jött létre így
a forgalmazó elsődleges célja a minőségi termékek biztosítása volt.
II.2.A FOGYASZTÓVÉDELEM
ROMÁNIAI TÖRTÉNETE
A fogyasztóvédelem bizonyos formái már a szocialista
rendszerben kibontakoztak Romániában. Ilyen ellenőrzési
rendszer volt a minden üzemben meglévő CTC (Centrul
de Testare si Certificare) osztály, amely engedélye nélkül
nem mehetett ki egy kész árú a piacra, vagy a különböző
megyei és üzemi egészségügyi kontrollhivatalok amelyek
elsősorban az élelmiszeriparban tevékenykedtek.
III.ÉLELMISZERBIZTONSÁG
A fogyasztóvédelmi szabályok többek között kiterjednek az élelmiszerek, háztartási
tárgyak, gépek, használati eszközök, emberi egészségre veszélyes gyártásának a
kiküszöbölésére, a gyártók termékeik iránti felelőségének ellenőrzésére. Ezek a
szabályok ugyancsak megkövetelik a forgalmazók és a fogyasztók által kötött
szerződésekben gyakran tapasztalható előnytelen feltételek, visszaélések
megfékezését, az ármegjelölés és címkézés a fogyasztó szempontjából minél
előnyösebb és informatívabb használatát, a megtévesztő reklámok betiltását, az
interneten vagy telefonon való vásárlás szabályozását és a szolgáltatások beígért
minőségének biztosítását. Az Európai Unió átfogó élelmiszer-biztonsági stratégiával
rendelkezik, amely az élelmiszerbiztonságon túlmenően állat- és növény-
egészségügyi, valamint állatjólléti kérdésekkel is foglalkozik.
III.1.AZ ÉLELMISZEREKHEZ
HOZZÁADOTT ADALÉKANYAGOK
SZABÁLYOZÁSA
Az élelmiszerjavító anyagokként is ismert élelmiszer
adalékanyagok, élelmiszer enzimek vagy élelmiszer aromák
az élelmiszerekhez szándékosan hozzáadott ,egyes
technológiai funkciókat például színezést,édesítést vagy
tartósítást ellátó anyagok amelyek rendes körülmények
között önmagukban nem szolgának fogyasztásra.Külön
szabályozzák az engedélyezési eljárást valamint ezen
anyagok alkalmazásának feltételeit és a cimkén való
feltüntetésüket.
III.2.AZ ÉLELMISZER-
SZENNYEZÉS
Az élelmiszer-szennyezés előfordulhat természetesen vagy a termelési
folyamatok következményeként. A közegészségügy védelme érdekében
megállapítják és rendszeresen felülvizsgálják az élelmiszerekben lévő
szennyező anyagokat mint például nitrátok, nehézfémek és dioxinok
felső határértékeit.Az élelmiszerekben lévő maradékanyagok az
állatgyógyászati készítményekkel kezelt,illetve peszticid és biocid
termékeknek kitett élelmiszer termelő állatokból származnak.Ezen kívül
külön szabályok léteznek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő
anyagokra,például az élelmiszerek szálításához vagy feldolgozásához
használt anyagokra valamint a konyhai és tálalási eszközökre
vonatkozóan
III.3.AZ ÉLELMISZEREK
CIMKÉZÉSE
Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi keret annak biztosítására
szolgál hogy a fogyasztók egészségük védelme érdekében
pontos ,egyértelmű,illetve megbízható tájékoztatást kapjanak a
termékek összetételéről és tartalmáról.Az allergéneket,többek között
a szóját,a glutént és a laktózt is fel kell tüntetni a csomagoláson. 22
2016 decemberétől arra kötelezik a termelőket hogy a csomagolatlan
élelmiszerek esetében,például az éttermekben és étkezdékben is
tüntessék fel az allergének jelenlétét,tüntessék fel a feldolgozatlan
hústermékek eredetét illetve az élelmiszerutánzatok és a sajt vagy
húst helyettesítő növényi termékek jelenlétét.
IV. A FOGYASZTÓK GAZDASÁGI
ÉRDEKEINEK VÉDELME
A hibás termékekkel és az ár feltüntetésével kapcsolatos felelősség
A hibás termék által előidézett károk esetében a gyártót terheli
objektív módon a felelősség . A kártérítést igénylő megkárosított
fogyasztónak három éven belül kell bizonyítania a kárt, a termék
hibáját és az okozati összefüggést. Az egységárakról irányelv
kötelezi a kereskedőket az eladási árak és a mértékegységenkénti
árak feltüntetésére annak érdekében, hogy javítsák és
egyszerűsítsék a piacon forgalomban levő termékek árának és
mennyiségének összehasonlítását.
V. A FOGYASZTÓK JOGI
ÉRDEKEINEK VÉDELME
Kezdetben a fogyasztók védelmét maga a piaci verseny
szabályozta,ekkor még,mint önálló szabályozó szervezet
nem működött a fogyasztóvédelem.Azonban a gazdaság
fejlődésevel megbomlott a piaci szereplők közötti
egyensúly ,ezért szükségessé vált az állami beavatkozás a
fogyasztók érdekeinek védelmében.
V.1.A FOGYASZTÓK INFORMÁCIÓS
ÉRDEKEINEK VÉDELME
A fogyasztóvédelem nemzetközi irodalmában és gyakorlatában
mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a tájékoztatásnak. A
fogyasztóvédelem végső célja – a kockázatmentes fogyasztás,
illetve a fogyasztói elégedettség. Mindez – a fogyasztói jogokat
biztosító állam, valamint a jogkövető magatartást tanúsító
vállalkozások mellett – feltételezi harmadik oldalról a vásárlási
szituációkban megfelelő döntések meghozatalára képes
fogyasztókat is. A helyes választáshoz pedig optimális mennyiségű
és valós információra van szükség. Ennek érdekében a jogalkotás
a fogyasztók felé irányuló kommunikáció vonatkozásában
követelményeket állít fel.
V.2.PÉNZÜGYI
FOGYASZTÓVÉDELEM
Különösen nagy jelentősége van a tájékoztatásnak legújabban a
pénzügyi fogyasztóvédelemben. Pénzügyi szolgáltatások (ún.
bizalmi jószágok) esetében az információhiány súlyos vagyoni
érdeksérelmekkel járhat együtt. A pénzügyi intézmények
jellemzően kihasználják azt, hogy laikusok számára nehezen
érthető ügyletekről van szó, nem segítik kellő mértékben a
bonyolult konstrukciók közötti eligazodást.
V.3.A FOGYASZTÓK
TÁJÉKOZTATÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ
INTÉZMÉNYEK
A fogyasztóvédelmi tájékoztatás – mint ahogyan a
fogyasztóvédelem általában – többszereplős feladat. Az
államigazgatási és önkormányzati szerveknek, civil
szervezeteknek, a vállalatoknak és maguknak a fogyasztóknak
mind szerepet kell vállalniuk ebben. Kormányzati feladat a
szabályozás keretéül szolgáló fogyasztóvédelmi politika
kidolgozása, a távlati célok kijelölése,a termékbiztonság
felügyelete és központi információs rendszer működtetése,
szabályok alkotása és azok betarttatása, szankciók alkalmazása,
valamint a közigazgatási intézményrendszer működtetése.
V.4.A VERSENYJOG HELYE A
FOGYASZTÓVÉDELEMBEN
A versenyjog fejlődése a 19. századtól – a kapitalizmusban és a
szabad tőkés piacon az igazságtalanság elburjánzása, és ebből
következően az állami beavatkozás szükségességének felmerülését
követően – vette kezdetét. Feladata volt kezdetben a
versenygazdaság szerkezetének védelme (struktúravédelem) és a
gazdasági életben való részvétel lehetővé tétele, a gyengébb fél
védelme a gazdaságilag erősebbekkel szemben. Tisztességes
magatartást várt el a piaci szereplőktől egymással szemben, a piaci
erőfölénnyel kapcsolatos magatartásokat tiltotta.