Öngyilkossági rizikó

sürgősségi becslése a
gyakorlatban
Bérdi Márk
Klinikai szakpszichológus, PhD
Mítoszok
I. Tévhit: A karácsonyi ünnepekkor van a legtöbb öngyilkosság
Tény: valóban van szezonális csúcs, de az május-június (a Föld északi
féltekén)

II. Tévhit: Aki beszél róla, az úgysem teszi meg

Tény: valójában 10 öngyilkosból 8 beszél a szándékáról.

III. Tévhit: Ha valaki egyszer eldöntötte, hogy megöli magát, akkor

semmi sem fogja ebben megakadályozni.
Tény: az élni és meghalni akarás az utolsó pillanatokig „harcolnak”
egymással. A legtöbb öngyilkos nem akarja a halált. A fájdalmat
akarja megszüntetni. 
Tények
 Csupán hat olyan ország van a világon, ahol nem a férfiak, hanem a nők
követnek el nagyobb arányban öngyilkosságot. Ezek az országok
Afganisztán, Banglades, Kína, Indonézia, Irak és Pakisztán.
 Az öngyilkossági kísérletek számát nehéz megbecsülni, de Magyarországon
évente kb. 25-30 ezerre tehető azoknak a száma, akik megpróbálnak saját
kezükkel véget vetni az életüknek.
 Világviszonylatban 2010-ben többen haltak meg öngyilkosságban, mint
ahányan gyilkosság, háború és természeti katasztrófa áldozatai lettek.
 Az öngyilkossági kísérleten átesettek 90%-a nem fogja megismételni
kísérletét, vagyis nem öngyilkosságban fog meghalni.
 Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint ezekben az országokban
nincs öngyilkosság: Haiti, Honduras, Granada, São Tomé és Príncipe, Saint
Kitts és Nevis
Merjünk beszélni róla!
 Gondolt-e valaha a halára, vagy a meghalás folyamatára?
 Volt-e olyan gondolata, hogy az életnek nincs értelme?
 Gondolt-e valaha arra, hogy véget vetne az életnek?
 Megkísérelte-e valaha megölni magát?
 Mostanában gondolt-e arra, hogy véget vet az életének?
 Mi szól amellett, hogy meghaljon, és mi amellett, hogy
tovább éljen?
 Változott-e a magatartása, gondolkodása az utóbbi
hetekben/hónapokban? Hogyan?
Öngyilkossági magatartás
feltérképezésekor próbáljunk
differenciálni
 valódi meghalási szándék (magas kockázat)
 Önkárosítás (közepes vagy alacsony kockázat)
 kényszergondolatok terv és konkrét előkészületek
nélkül (általában alacsony kockázat)
 általános nihilizmus („jobb lenne nélkülem”)
Rövid Kockázatbecslő Skála

Kockázat szintje:
Alacsony (<7), közepes (7-14), magas (>14)
Korábbi kísérletek jellemzése
 Előidéző: Mi idézte elő?
 Természet: jellege (meg akarta-e halni, impulzív
vagy kitervelt)
 Eredmények: Volt-e sérülés? Került-e sor kezelésre?
Hogyan kapott segítséget? Próbálta-e azt
megakadályozni?
 Reakció: Mit szólt ahhoz, hogy túlélte?
Fontos statikus tényezők
 van-e hangulatzavar?
 pszichoaktív szerek
 depressziónál mindig gondolni bipolárisra
 krónikus állapotok, idült testi betegség statikus
kockázat
 Nem: férfiak
 Életkor: serdülőkor fiúknál, 45 év feletti kor mindkét
nemnél, 65 év felett férfiaknál
 Öngyilkosság a családban
Rövid Kockázatbecslő Skála

Kockázat szintje:
Alacsony (<7), közepes (7-14), magas (>14)
Dinamikus tényezők

Akut kockázat
Ringler-féle preszuicidális szindróma jelei
 beszűkülés (gondolkodása az öngyilkosságra,
reménytelenségre, kilátástalanságra szűkült)
 feszültség halmozódása
 öngyilkossági fantáziák megjelenése
Mit kérdezzünk?
 Van terve arra, hogy tenné meg? (TERV)
 Van olyan eszköz (pl. gyógyszerek, fegyver, kötél,
stb.), ami a terv kivitelezéséhez kell? (ESZKÖZ)
 Kigondolta, hogy mikor tenné meg? (IDŐPONT)
 Jelenleg szándékában áll öngyilkosságot
elkövetni? (SZÁNDÉK)
Egymást felerősítő tényezők
A legfőbb figyelmeztető jelek a következők:
 arról beszél, hogy megöli vagy megsérti magát
 sokat beszél vagy ír a halálról, meghalásról
 eszközöket (pl. fegyver, gyógyszer) keres, amikkel végrehajthatná az
öngyilkosságot.

Ezek a jelek még veszélyeztetőbbek, ha

 a személynek hangulatzavara van (pl. depresszió vagy bipoláris depresszió),
 alkoholfüggő,
 korábban már kísérelt meg öngyilkosságot elkövetni, vagy
 a családjában (baráti környezetében) történt már öngyilkosság.
Rövid Kockázatbecslő Skála

Kockázat szintje:
Alacsony (<7), közepes (7-14), magas (>14)
A betegirányítás (betegutak)
fontossága