Műszaki kémia 10.

Tüzeléstechnika

Az előadás anyagát összeállította:

Dr. Bajnóczy Gábor
BME
Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
 Tüzeléstechnikai alapfogalmak

Energianyerés egyik lehetősége: exoterm kémiai reakciók

Nagy mennyiségben viszonylag olcsón elérhető alapanyagok:

kőszén, kőolaj, földgáz, biomassza.
A levegő oxigénjével történő egyesítésükkor jelentős hő felszabadulás.

Az égéskor felszabaduló hőmennyiség egysége : Joule (J, kJ, MJ)

Az égés intenzitás faktora a hőmérséklet, egysége: Kelvin (K) vagy Celsius-fok (°C)

A tüzelőanyagok energiatartalmának mérőszáma az

ÉGÉSHŐ és a FŰTŐÉRTÉK
 ÉGÉSHŐ

Az égéshő (kJ/kg vagy kJ/Nm3) az a hőmennyiség,

amely egységnyi tüzelőanyag tökéletes elégetésekor szabadul fel az alábbi
körülmények között:
- a tüzelőanyag és a levegő hőmérséklete az elégetés előtt és az égéstermékek
hőmérséklete az elégetés után egyaránt 20 °C,

- a tüzelőanyag széntartalma szén-dioxiddá a kéntartalma kén-dioxiddá ég el,

- a tüzelőanyag és a levegő eredeti nedvességtartalma és a hidrogén elégetéséből származó víz

az elégetés után 20 °C-on cseppfolyós halmazállapotú,
 Fűtőérték

A fűtőérték (kJ/kg vagy kJ/Nm3) az a hőmennyiség,

amely egységnyi tüzelőanyag tökéletes elégetésekor szabadul fel az alábbi
körülmények között:

- a tüzelőanyag és a levegő hőmérséklete az elégetés előtt és az égéstermékek

hőmérséklete az elégetés után egyaránt 20 °C,

- a tüzelőanyag széntartalma szén-dioxiddá a kéntartalma kén-dioxiddá ég el,

- a tüzelőanyag és a levegő eredeti nedvességtartalma és a hidrogén elégetéséből származó víz

az elégetés után 20 °C-on gőz halmazállapotú,

ebben különbözik az égéshőtől

A hőmérséklet tekintetében vannak eltérések: 15,6 °C, 25 °C vagy 150 °C

 Az égéshő és a fűtőérték viszonya
Az égéshő nagyobb vagy egyenlő a fűtőértéknél

égéshő fűtőérték
[kJ/kg] [kJ/kg]
Földgáz 43 000 39 500

A felszabaduló hőmennyiség
CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O
függ a képződő víz halmazállapotától.
A különbség a víz párolgáshőjéből
adódik
A kondenzációs kazánoknál 100 %-nál nagyobb hatásfokot is olvashatunk.

A referencia a fűtőérték, így egy veszteség nélküli gázkazán esetén:

Betáplált energia: 39500 kJ Hasznosított energia: 39500 kJ Hatásfok: 100 %

Veszteség nélküli kondenzációs gázkazán esetén azonban a vizet kondenzáltatjuk

és a kondenzációs hőt is hasznosítjuk.
Betáplált energia: 39500 kJ Hasznosított energia: 43000 kJ Elméleti hatásfok: 108,8 %
 Az égéshő és a fűtőérték viszonya

égéshő fűtőérték
[kJ/kg] [kJ/kg]
Szén-monoxid 10 107 10 107

2 CO + O2 = CO2
Nem keletkezett víz

Égéshő = fűtőérték
Égéshő meghatározása méréssel

Szilárd anyag égéshőjének meghatározása Gázok égéshőjének meghatározása

bombakaloriméterben Junkers gázkaloriméterben
 Égéshő és fűtőérték meghatározása számítással
szén égéshője [kJ/kg]
Ismerni az alábbi laboratóriumi eredményeket:
- tüzelőanyag szén (C%), hidrogén égéshője [kJ/kg]
- hidrogén (H%),
kén égéshője [kJ/kg]
- kén (S%),
- oxigén (O%)
- víz (n%)
tartalmát.
33829 C% + 144277 (H% - 1/8 O%) + 10467 S%
____________________________________
Égéshő [kJ/kg] =
100

Hidrogén tartalom: éghető hidrogén és oxigénhez kötött nem éghető hidrogén pl: -OH

Éghető hidrogén- vagy diszponibilis hidrogén-tartalom = (H% - 1/8 O%)

Víz párolgáshője [kJ/kg] nedvesség tartalom

2500 (9H% + n%)

___________________
Fűtőérték [kJ/kg] = Égéshő - A számított érték közelítő jellegű !
100
 Tüzelőanyagok fűtőértéke
Nagy oxigén- és víz tartalom,
kevés a diszponibilis hidrogén,
Tüzelőanyagok fűtőértéke sok az –OH csoport

Nagyobb szén- és kevesebb

víztartalom
fa
barnaszén Nincs hidrogén- csak
széntartalom
koksz
kőszén A kokszhoz képest több hidrogén,
a barnaszénhez képest kevesebb víz
tüzelőolaj
folyékony gáz
Jelentős hidrogéntartalom,
0 10000 20000 30000 40000 50000 Nincs víz- és oxigéntartalom

fűtőérték [kJ/kg]
A tüzelőolajnál rövidebb szénláncok
miatt nagyobb a hidrogéntartalom
Tüzeléstechnikai fogalmak
Gyulladási hőmérséklet:
az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyagból felszabaduló gázok,
gőzök atmoszférikus nyomáson levegővel keveredve spontán meggyulladnak.

A tüzelőanyagok gyulladási hőmérsékletre való hevítése megfelel a távozó

gőzök, gázok és az oxigén közötti reakció aktiválási entalpiaszükségletének
Lobbanáspont:
az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények
között egy éghető folyadék olyan mennyiségű gázt vagy gőzt bocsát ki, hogy
egy gyújtóforrás hatására belobban.
Tüzeléstechnikai fogalmak
Éghetőségi, robbanási határok

Az anyag 20 °C-os és 1 bar nyomású levegővel alkotott térfogat %-ban kifejezett

összetétel határai, amely intervallumban az anyag – levegő elegy éghető illetve
robbanó képes .

A benzin alsó éghetőségi, robbanási határa 1,4 tf%

Ez azt jelenti, hogy az 1,4 tf%-nál kevesebb benzin gőzt tartalmazó levegő-benzin
elegy nem ég, nem robban.

A benzin felső éghetőségi, robbanási határa 7,6 tf%

Ez azt jelenti, hogy az 7,6 tf%-nál több benzin gőzt tartalmazó levegő-benzin
elegy nem ég, nem robban.

A fentiek alapján csak olyan benzin-levegő elegy gyújtható meg, vagy robbanó képes,
amelyben a benzingőz koncentrációja 1,4 – 7,6 tf%
 Tüzeléstechnikai fogalmak

égés robbanás

Égési sebesség : 0,3-3 m/sec Égési sebesség : 1-3 km/sec

Tüzeléstechnikai fogalmak
Alsó és felső éghetőségi illetve robbanási intervallumok levegőben

Szélesebb intervallum jelentősebb robbanás veszély !

 Tüzeléstechnikai fogalmak

Adiabatikus lánghőmérséklet T max

Tökéletes, veszteség nélküli égéskor elérhető maximális lánghőmérséklet.

Fűtőérték
_________________________
T max ≈
m1 * c1 + m2 * c2 + ... mn * cn

Füstgázalkotók tömege Füstgázalkotók fajhői

Hidrogén égése levegőben. Adiabatikus lánghőmérséklet : 2210 °C

Hidrogén égése oxigénben. Adiabatikus lánghőmérséklet : 3200 °C
Nagyhőmérsékletű égés

A lánghőmérséklet lényegesen növelhető, ha a levegő nitrogénje nem

viszi el a felszabadult hőmennyiség jelentős részét

Termit reakció Fe2O3 + 2 Al = Fe + Al2O3

Páncéltörő gránát
Sínhegesztés
T ≈ 3000 °C
Az égés egyszerűsített folyamata
O2 = 2 O

O + H2O = 2 OH●
 Tüzeléstechnikai fogalmak

Diffúziós láng Előkevert láng

A láng az égéshez szükséges oxigént csak Az éghető gázt már az égőfej előtt
kívülről kapja. A láng belsejében képződő levegővel elegyítik. Az egyenletes oxigén
izzó szénrészecskék világítanak. eloszlás miatt izzó szénrészecskék nem
Minden szilárd anyag diffúziós lánggal ég. képződnek.
 Tüzeléstechnikai fogalmak
salak
Főleg szilárd tüzelés égési maradéka
Összetétel: SiO2 Fe2O3 Al2O3 CaO MgO K2O
salakéghető
A salak el nem égett tüzelőanyag tartalma

Salak lágyulás-, olvadáspontja

Lényeges paraméter a tüzelőszerkezet szempontjából. Az alacsonyan
hőmérsékleten olvadó salak rásülhet a rostélyra → üzemzavar

SiO2 Al2O3 Fe2O3 CaO MgO K2O

savas alkotók bázikus alkotók
növelik az olvadáspontot Csökkentik az olvadáspontot
Kb. 1350 °C Kb. 1170 °C

Lágyszárú növények salakjában jelentős, olvadáspont: ≈ 850 °C

 Tüzeléstechnikai fogalmak

Légfeleslegtényező (n)
A légfeleslegtényező a tüzeléstechnika egyik legfontosabb paramétere

az égéshez betáplált levegő mennyisége

________________________________
Légfeleslegtényező (n) =
elméletileg szükséges levegő mennyisége

Légfeleslegtényező tartományai : 0 …………….. 1 ………………..

Oxigén hiányos égetés Oxigén többlettel történő égetés

Elméletileg tökéletes égés,

gyakorlatilag oxigén hiányos
az elégtelen elegyedés miatt
Légfeleslegtényező meghatározása

Füstgáz elemzés adataiból:

- füstgáz oxigéntartalma O2 tf%
- füstgáz nitrogéntartalma N2 tf%

Mivel a füstgáz nitrogéntartalma nem különbözik jelentősen 79 tf %-tól, így

a képlet egyszerűbb formája ezzel a közelítéssel

21
__________
n=
21 – O2 %

oxigén érzékelő
 Légfeleslegtényezők a tüzelőanyag függvényében

tüzelőanyag légfeleslegtényező
rosszul elegyíthető levegővel
Kőszén darabos 1,4 – 1,7
jobban gázosodik a kőszénnél
Barnaszén darabos 1,3 – 1,4
Szénpor 1,1 – 1,2 Az apró részecskék jól elegyíthetők levegővel
Porlasztott olaj 1,1 – 1,2
Gáz 1,1 – 1,2 A levegővel való elegyedés molekuláris
szinten valósul meg

A légfeleslegtényező felesleges növelése rontja a hőhasznosítás hatásfokát.

Feleslegesen melegítjük fel az égéshez szükségtelen levegőt.

A légfeleslegtényező optimális beállítása energetikailag

és környezetvédelmi szempontból fontos.
Légszennyező anyagok a légfeleslegtényező
függvényében (szén-monoxid)

n = 1 -nél minimum a tökéletes égés miatt, nem megy le

nullára,
mert a CO2 magas hőmérsékleten disszociál CO-ra.

n < 1 -nél jelentős CO a kevés oxigén miatt

n > 1 -nél lassan nő a CO, mert a felesleges levegő hűti a

lángot,
továbbá csökken a tartózkodási idő

A CO + ●OH = CO2 + H reakció idő és hőmérséklet függő

tűztér térfogat [m3]

tartózkodási idő [sec] =__________________________
betáplált térfogatáram [m3/sec]
Légszennyező anyagok a légfeleslegtényező
függvényében (szénhidrogének, korom)

n = 1 -nél minimum a tökéletes égés miatt, nem megy le

nullára, mert a tűztér fala hidegebb, mint a belső tér, a
kémiai reakció lassabb.

n < 1 -nél jelentős maradék szénhidrogén a kevés oxigén

miatt

n > 1 -nél újra növekszik, mert a felesleges levegő hűti a

lángot, továbbá csökken a tartózkodási idő, nincs idő a
teljes oxidációra

A szénhidrogének oxidációja közelítőleg két szakaszban

játszódik le:
- az első szakaszban leég a hidrogén
- a második szakaszban a szénrészecskék égnek el.
Légszennyező anyagok a légfeleslegtényező
függvényében (termikus nitrogén-monoxid)

n = 1 -nél maximum, mert itt a legmelegebb a láng.

A nitrogén és az oxigén egyesülése
nitrogén-monoxiddá endotherm reakció, azaz
hőigényes

n < 1 –nél a tökéletlen égés miatt alacsony a

lánghőmérséklet

n > 1 -nél a beáramoltatott többlet levegő hűti a lángot

Szilárd tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei

Rostélyos tüzelőszerkezetek

http://www.kablitz.com/grate-systems.html http://www.thefullwiki.org/Incineration

Számos változat: síkrostély, ferde rostély, lépcsős rostély, vándor rostély

A rostélyra nem szabad ráolvadni a hamunak, ezért ha kell a rostélyon belül levegő, vagy
vízhűtést alkalmaznak pl. biomassza égetésnél
 Szilárd tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei
nagyhőmérsékletű tér, a tartózkodási
idő növelése céljából durva porleválasztó

hőcserélő

tüzelőanyag

vándorrostély
salak eltávolítás
 Szilárd tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei
Rostély nélküli tüzelőszerkezetek

Távozó füstgáz

Azonos méretű tüzelőanyag darabok

levegőbefúvás
A jó hőátadás miatt viszonylag alacsony a lánghőmérséklet.
 Cseppfolyós tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei

Elgázosító égők
Nem kokszosodó tüzelőolajok elégetésére,
pl.: régi olajkályhák

Porlasztós égők

Porlasztásos olajégő Olajégő lángja (enyhén sárga)

 Gázhalmazállapotú tüzelőanyagok
tüzelőszerkezetei

Speciálisan kialakított égőfej biztosítja a Gázégő kékes színű lángja

megfelelő gáz levegő keveredést.
Legjobb hatásfokú, mivel nincsenek lokális
oxigén hiányos területek a lángban, kevés
légfelesleggel is biztosítható a tökéletes égés
Gázhalmazállapotú tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei

Szekunder vagy másodlagos

alapállapot levegő a környezetből

Primer vagy elsődleges

levegő

indítás

keveredés

Folyamatos üzem levegőbeáramlás gázáram

A primer levegőáram a gáz sebesség függvénye

 Gázhalmazállapotú tüzelőanyagok
tüzelőszerkezetei
Az égő kialakítása gázminőség függvénye !

városi gáz földgáz bután gáz

2 CO + O2 = 2 CO2 CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O C4H10 + 6,5 O2 = 4 CO2 + 5 H2O

2 tf 1 tf 1 tf 2 tf 1 tf 6,5 tf
2 H2 + O2 = 2 H2O
éghetőgáz : oxigén = 1 : 2 éghetőgáz : oxigén = 1 : 6,5
2 tf 1 tf

éghetőgáz : oxigén = 2 : 1
Számítási gyakorlatok
 1. Szilárd tüzelőanyag fűtőértékének számítása
Mennyi a fűtőértéke annak a tatabányai szénnek, amelynek kaloriméterben mért égéshője
22600 kJ/kg, nedvességtartalma 14,5 %, hidrogéntartalma 4,7 %

A fűtőértéket (F) az égéshőből (É) megkapjuk, ha a szén nedvességtartalmának és a

hidrogén elégéséből képződő víznek az elpárologtatásához szükséges hőmennyiséget (R)
az égéshőből (R) levonjuk.

1 kg 20 °C-os víz 20 °C-os gőzzé történő elpárologtatásához szükséges hőmennyiség

≈ 2500 kJ. A hidrogén elégésekor 2 grammból 18 gramm víz képződik, tehát a víz
mennyisége a hidrogén kilencszerese.

Fűtőérték (F) = Égéshő (É) ▬ Párolgási hőmennyiség (R)

2500(9H% + n%) 2500( 9 * 4,7 + 14,5)

R= = = 1420 kJ/kg
100 100

Fűtőérték (F) = 22600 kJ/kg – 1420 kJ/kg = 21180 kJ/kg

 2. Fűtőanyag szükséglet számítása
Óránként m = 2000 kg 6,5 bar túlnyomású telített 168 °C-os vízgőzt kell előállítani 15 °C
hőmérsékletű tápvízből. Hány kg 15 000 kJ/kg fűtőértékű szenet kell ehhez elégetnünk
tökéletesen, ha a kazán termikus hatásfoka 68 % ?
A víz párolgáshője (λ) 168 °C-on : 2048 kJ/kg.
A víz átlagos fajhője c(15-168 °C) : 4,18 kJ/kg°C

1. A víz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség:

Q1 = m * c * Δt = 2000 kg * 4,18 kJ/kg°C * (168 – 15)°C = 1 279 080 kJ = 1 279 MJ

2. A víz elpárologtatásához szükséges hőmennyiség :

Q2 = m * λ = 2000 kg * 2048 kJ/kg = 4 096 000 = 4 096 MJ

Összes hőmennyiség = 1 279 + 4 096 = 5 375 MJ

A 68 % hatásfokot figyelembe véve : 5 375 / 0,68 = 7 904 MJ

A szükséges szén mennyiség: 7 904 / 15 = 526 kg