KÜRTÖSI ZSÓFIA

NŐK ÉS FÉRFIAK A
MUNKAERŐPIACON
 NŐI FOGLALKOZTATÁS
TÉMÁK

PROBLÉMÁK: KETTŐS
TEHER

NEMI SZEREPEK

NEMI SZEGREGÁCIÓ
NŐK A FOGLALKOZTATÁSBAN
NŐK A FOGLALKOZTATÁSBAN
FŐBB TÉMÁK VÁZLATA
Nők csaknem ugyanolyan arányban vesznek részt a társadalmilag szervezett
munkában, mint a férfiak. Problémák:
- Kettős teher: munkaerő-piaci jelenlét erősödött, családi szerep nem
kérdőjeleződött meg. Ha csökken a kettős teher (pl. visszaállás az
egykeresős családmodellre), nő-e a gyerekszám? Kettős teher csökken,
ha:
- nők válláról levesszük a munkavállalás terhét – akarnak-e a nők dolgozni vagy otthon
maradnának? Ez hogy befolyásolja a gyermekvállalási kedvet?
- Férfiak családi szerepeit erősítjük – mit szól ehhez a munkaerőpiac? – diszkrimináció
- Nemi szegregáció a munkapiacon: horizontális szegregáció, vertikális
szegregáció
PROBLÉMÁK: KETTŐS TEHER
15-74 évesek időfelhasználása egy átlagos napon nemek
szerinti bontásban (egyes tevékenységekre fordított idő, %),
1986-2000
1986 2000
nők férfiak nők férfiak
Kereső- és 15,4 23,7 11,9 18,2
termelőtevékenység
Tanulás 1,4 1,5 2,3 2,3
Háztartási és házkörüli 18,1 6,0 16,7 6,5
munka
Közlekedés 3,8 4,9 3,8 4,5
Fiziológiai szükségletek 46,7 46,5 47,4 47,3
Szabadon felhasználható 14,6 17,4 17,9 21,2
Összesen 100 100 100 100

Forrás: Bukodi 2005

PROBLÉMÁK: KETTŐS TEHER

Háztartásra és jövedelemszerző munkára fordított idő egy

átlagos napon, percben, 15-84 éves népesség, 2000-2010
nők férfiak
Háztartás Kereső- Háztartás Kereső-
tevékenység tevékenység
1999/2000 Átlag 239 162 94 253
Összesen 401 374
2009/2010 Átlag 250 138 115 211
Összesen 388 326

Forrás: Sebők 2014

 Növekvő munkaterhelés – kettős teher
Háztartásra és jövedelemszerző tev.-re fordított idő egy átlagos napon,
életciklus szerint, 2000, percben (CSAK FOGLALKOZTATOTTAKNÁL)

HT HT JÖVSZ JÖVSZ
NŐK FFIAK NŐK FFIAK NŐK FFIAK
EGYEDÜLÁLLÓ GYEREK NÉLKÜL 151,7 88,2 290,4 321,4 442,1 409,6

EGYEDÜLÁLLÓ GYERMEKKEL 250,9 .. 283,2 .. 534,1 ..

PÁRBAN, GYERMEK NÉLKÜL 246,1 136,4 282,5 305,1 528,6 441,5

PÁRBAN ÉLÓ 0-6 ÉVESSEL 335,2 174,7 217,8 323,2 553 497,9

PÁRBAN ÉLŐ 7-17 ÉVESSEL 287,9 142,9 271,3 337,6 559,2 480,5

átlag 233,5 129,3 275,4 320 508,9 449,3

KSH: időmérleg felvétel 1999/2000

Bukodi 2005
 Növekvő munkaterhelés – kettős teher

Háztartásra és jövedelemszerző tevékenységre fordított idő aránya

foglalkoztatott pároknál, egymáshoz viszonyított fogl. helyzet szerint, 2000, %

Jövedelemszerző
munka Háztartási munka
feleség férj össz feleség férj össz
FÉRJNEK JOBB A
FOGLALKOZÁSA, MINT A
FELESÉGNEK 43 57 100% 81 19 100%
FELESÉGNEK JOBB A
FOGLALKOZÁSA, MINT A
FÉRJNEK 48 52 100% 79 21 100%
MEGEGYEZŐ STÁTUSZÚ
FOGLALKOZÁSUK VAN 43 57 100% 79 21 100%

Bukodi 2005
Forrás: Magyarország 2013
 Teljes termékenységi ráták és
INAKTÍVAK foglalkoztatottság összefüggése, 1980
gyermekvállalás

1980

Forrás: Nagy Beáta 2009, 84.o.

 Teljes termékenységi ráták és
INAKTÍVAK foglalkoztatottság összefüggése, 2006
gyermekvállalás

2006

Forrás: Nagy Beáta 2009, 84.o.

 Gyermekvállalás és
foglalkoztatás
Teljes termékenységi ráták és
foglalkoztatottság összefüggése, 2011
SE – Svédország
NL – Hollandia
DK – Dánia
DE – Németország
AT- Ausztria
EE – Észtország
LV - Lettország
ES - Spanyolország
LT – Litvánia
UK – Egyesült Királyság
PL - Lengyelország
RO – Románia
HU – Magyarország
SK – Szlovákia
IT – Olaszország
MT – Málta
GR - Görögország
IE – Írország
BE – Belgium
BG – Bulgária
FR – Franciaország
LU – Luxemburg
SI – Szlovénia
FI - Finnország
Forrás: KSH, Magyarország 2012
KETTŐS TEHER ENYHÍTÉSE:
AKARNAK-E A NŐK DOLGOZNI?

Blaskó 2005, 166

 Blaskó 2005
KETTŐS TEHER ENYHÍTÉSE
5 fokú skála: 1- egyáltalán nem ért egyet, átlagok
 Blaskó 2005
KETTŐS TEHER ENYHÍTÉSE
5 fokú skála: 1- egyáltalán nem ért egyet, átlagok
2014-es
adatfelvétel, 28
ezer válaszadó
 Növekvő munkaterhelés – kettős teher

Háztartási munkák miatti vita gyakorisága (%), 2000

70.0%

59.6%
60.0% 57.5%
55.4%
52.5% 53.1%
49.5%
50.0%

40.0% 38.1%
33.1%
30.0%

20.0%
10.5%
10.0% 6.5% 6.0% 7.3%
5.1% 4.2% 4.1%
2.9%
0.0%
soha

soha

soha

soha

soha

soha

soha

soha
gyakran

gyakran

gyakran

gyakran

gyakran

gyakran

gyakran

gyakran
magyar nő magyar ffi orosz nő orosz ffi nyugat- nyugat- francia nő francia ffi
német nő német ffi

Pongráczné – Murinkó 2009, 106, saját szerk.

 Növekvő munkaterhelés – kettős teher

"nem tesz jót egy kapcsolatnak, ha a nő többet keres" állítással teljesen

egyetértők aránya
25.0%
23.1%

20.0% 19.7%

15.0%

10.0%

6.0% 6.0%
5.0% 4.3%
3.4% 3.2% 3.5%
2.8%
1.5%
0.0%
nő ffi nő ffi nő ffi nő ffi nő ffi
magyar orosz kelet-német nyugat-német francia

Pongráczné – Murinkó 2009, 110, 2000-es kutatás

 Növekvő munkaterhelés – kettős teher

"egy nőnek szüksége van a gyerekre a teljes élethez" - állítással

teljesen egyetértők aránya (%)
80.0% 75.3%

70.0% 66.0%

60.0%

50.0%
42.5%
40.1%
40.0%

30.0% 27.4%
24.0%
20.0%
12.4%
8.8% 9.5% 7.9%
10.0%

0.0%
nő ffi nő ffi nő ffi nő ffi nő ffi
magyar orosz kelet-német nyugat-német francia

Pongráczné – Murinkó 2009, 111.o.

 *2012
KETTŐS TEHER ENYHÍTÉSE: **2010

ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK EUROSTAT, 2011

Részmunkaidőben dolgozók aránya a foglalkoztatottak közt

Ország nők férfiak
Magyarország 9%
Csehország 8%* 2%*
Lengyelország 31%
Szlovénia 8%** 7%**
Görögország 11% 9%
Franciaország 34% 6%
Hollandia 64% 22%
Svédország 34% 11%
Dánia 31% 13%
Egyesült Királyság 35% 8%
Ausztria 40% 10%
EU 15 átlag 34% 8%
EU 27 átlag 33% 8%
KETTŐS TEHER ENYHÍTÉSE:

APÁK BEVONÁSA A GYERMEKNEVELÉSI FELADATOKBA?

KSH MEF

Forrás: KSH 2012

PROBLÉMÁK: SZEGREGÁCIÓ

Horizontális szegregáció: nők, ffiak más ágazatokba, szakmákba

koncentrálódnak

Erőteljes szegregáció : nők (férfiak) aránya 72,5-100%

Gyengén szegregált foglalkozások: nők (férfiak) aránya 55-72,4%
Kiegyensúlyozott foglalkozások: nők (férfiak) aránya 45-54,9%

2006-ban nők férfiak

Erőteljesen szegregált 49,5 60,4
foglalkozásokban
Gyengén szegregált 40,8 30,6
foglalkozásokban
Kiegyensúlyozott 9,7 9,0
foglalkozásokban

Negatív / pozitív következmények

Forrás: Koncz 2011
PROBLÉMÁK: SZEGREGÁCIÓ

Vertikális szegregáció: nők, ffiak a szakma-hierarchia más rétegeire

koncentrálódnak, szervezeti szintenként is mások a nemi arányok (felsőbb szintek jellemzően
erősebben férfiak által domináltak)

- ld. Politikai, gazdasági, tudományos, kulturális élet felsőbb pozícióit

- Különböző szakmák felsőbb rétegeit (pl. óvodapedagógus, tanító, középiskolai tanár,
egyetemi oktató – ezen belül is tanársegéd, adjunktus, docens, professzor)

Forrás: Koncz 2011

 Forrás: Koncz 2014

PROBLÉMÁK: SZEGREGÁCIÓ Vertikális

szegregáció
 Forrás: Koncz 2014

PROBLÉMÁK: SZEGREGÁCIÓ Vertikális szegregáció

 Forrás: Koncz 2014

PROBLÉMÁK: SZEGREGÁCIÓ Vertikális szegregáció

2015
 Forrás: Népszámlálás 2011

Szellemi
foglalkozások

Fizikai
foglalkozások
Forrás: Népszámlálás 2011
Forrás: Népszámlálás 2011