ANYAGFORGALMI ÉLETMŰKÖDÉSEK:

KERINGÉS
Készítette: Csüdör Anett, Pénzes Annamária, Kondra
Angella, Covaciu Andreea
Tartalom

1 VÉR 2 SZÍV

NYIROK ÉS
3 IMMUNITÁS 4 BETEGSÉGEK
 1 Vér
● Sajátos, folyékony kötőszövet
● Alakos elemek:
○ Vörösvértestek(eritrociták)
○ Fehérvérsejtek(leukociták)
○ Vérlemezkék(trombociták)
● Testtömeg: 6-8%
● Vér összetétele:
○ Alakos elemek: 45%
○ Plazma: 55%
● Fő feladatai:
○ O₂, CO₂, tápanyagok, H₂O, oldott
anyagcseretermékek szállítása
 Leukociták osztályozása
Típus: Neutrofil Eozinofil Bazofil Limfocita Monocita Makrofág
granulocita granulocita granulocita

kb.% az 50-70% 2-5% <1% 20-40% 3-6% 3-6%

emberek
ben

Leírás: Bakteriális vagy Élősködők ellen Allergiás Nyiroksejt Takarító Nagy

gombás harcolnak. immunitásért szerep. falósejtek
fertőzésekkel és Számuk felelősek. válnak
más gyulladásos emelkedése belőlük.
folyamatokkal allergiás betegek
szállnak szembe. vérében.
 Vércsoportok

Fenotípus Genotípus Antigén Antitestek Adhat Kaphat

(Agglutinogén) (Agglutinin)

0(I) ll - ∝ és β mindenki 0(I)

A(II) LaLa, Lal A β A(II), AB(IV) A(II), 0(I)

B(III) LbLb, Lbl B ∝ B(III),AB(IV) B(III), 0(I)

AB(IV) LaLb A, B - AB(IV) minden

 Rh faktor

Pozitív Negatív

A vörös vértestek felületén ha van A vörös vértestek felületén ha

D faktor nincs D faktor
2 SZíV
-keringési rendszer:
● Szív és vérrendszer (cardiovascularis)
-szív
-vérerek: -osztóerek
-gyűjtőerek
-hajszálerek
● Nyirokrendszer: -nyirokerek
-nyirokcsomók
-nyirokszervek
A nodális szövet

● Módosult szívizomsejtek
● Önálló vezérközpont
● Szív automatikus működése
● Szív elektromos működése - akciós
potenciál gerjesztése
● Akciós potenciál - olyan helyeken,
amelynek ingerületkeltő (pacemaker)
szerepe van
Sinus-pitvari csomó

● Legfontosabb ingerületkeltő
● Akciós potenciál átterjed mindkét pitvarra- nodális szövet, sebesség
0,02-0,1 m/s
-akciós potenciál sebességek:
-a szívizomsejtekben: 0,3-1 m/s
-Purkinje-hálózatban: 4 m/s
● Keltett ingerületek száma: 70-80 akciós potenciál/perc
-pitvar-kamrai csomóban:40 akciós potenciál/perc
-His-nyaláb: 25 akciós potenciál/perc
Szívütem (szívciklus)

-összehúzódás (szisztolé), elernyedés

(diasztolé)
● Tartama 0,8 s
-0,4 s diasztolé
-0,4 s szisztolé
● Pitvari: -szisztolé: 0,1 s, hatásfoka
gyenge
- diasztolé: 0,7 s
● Kamrai: -szisztolé : 0,3 s
-diasztolé : 0,5 s
● Kamrai szisztolé- pitvari szisztolé: általános diasztolé: 0,4 s
 ● Szisztolés hozam: egy szisztolé alkalmával az osztóerekbe pumpált
vér térfogata, kb. 75 ml
● Szívhozam: testbe továbbított vér térfogata 1 p. alatt (5, 5 l/p)
● Szív mechanikai munkája= szisztolés vérhozam*osztóeres
vérnyomás középértéke= 75 ml*100 Hgmm
-szívhangok: szív mechanikai tevékenységének következményei
● Szh1: szisztolés, 0,1 s, kamrai szisztolékor bezárodó pitvar-kamrai
billentyűk keltik.
● Szh2: diasztolés, rövid és éles, aorta és tüdőosztóerek félhold alakú
billentyűinek bezáródása kelti
Elektrokardiogram (EKG)

● A szív elektromos működésének grafikus

ábrázolása
● Elektrokardiográffal mérjük- két
elektródából áll
● 3, jól elkülöníthető hullám:
-P: depolarizáció pitvarmiomiocardiaban
-QRS: kamramiocardiában
-T: kamrák repolarizációja
● Fonogram: szívhangok ingadozásainak
grafikus ábrázolása
 NAGY ÉS KIS VÉRKÖR

● Vérerek: szállítják a vért:

-szívtől a test szervei fele:
osztóerek
-szervektől a szívhez: gyűjtőerek
Tüdővérkör (kis vérkör)

● Vérerek, amelyek a jobb

kamrából CO2-os vért
szállítanak a tüdőkhöz
(gázcsere) O2-es vért a
pitvarba viszik
➔ Tüdőosztóértörzs
➔ Tüdőosztóerek (CO2)
➔ Tüdőhajszálerek
➔ 4 tüdőgyűjtőér (O2-es vér a
szívhez)
Szisztémás vérkör (nagy vérkör)

● Aorta és elágazásai
● Összes hajszálér (a tüdőben levőket
kivéve)
● Összes gyűjtőér (a tüdőgyűjtőereket
kivéve)
● O2-es vér a bal kamrából a testbe

CO2-os vér a jobb pitvarba

2 A. OsztóErEs VÉRKERINGÉS
● Nagyobb nyomás kisebb nyomás fele
● Osztóerek: rugalmasság és összehúzódóképesség
-nagy osztóerek: rugalmasak, passzív szerep
-kis és közepes osztóerek: izmos falúak, aktív szerep
● A keringésben levő vér 20%-a osztóerekben van
● Osztóeres nyomás: -szisztolés (maximális):120-140 Hgmm
-diasztolés (minimális):70-80 Hgmm
Vérnyomás

● Befolyásoló tényezők:
-osztóerek falának rugalmassága
-szívritmus
-vérhozam
-környéki ellenállás
● Szabályozása:
-idegi és humorális mechanizmusok

Renin-angiotenzin rendszer és acetil-kolin

● Szimpatikus ingerlés- vérnyomásnövekedés:
-osztóerecskék összehúzódásának serkentése, szívritmus gyorsítása
-veseerek összehúzódásának serkentése, vizeletképzés lassulása
● Normális szinten tartás: baroreceptorok (aoratív falában és
fejosztóérsinusban)
● Az érzőidegrostok a bolygóidegen és nyelv-garat idegen át kapcsolatba
kerülnek a nyúltagy vegetatív központjaival:
-érmozgást szabályozó központok ellenőrzik a környéki ellenállást
-szívszabályozó központok szabályozzák a szívütemet
2 B. GyűJTŐERES VÉRKERINGÉS
● A vér a nagyobb nyomás felől a kisebb fele halad
● A gyűjtőeres hajszálerekben a vérnyomása: 10-15 Hgmm
● Tényezők, amik befolyásolják a keringést
○ Vékony izomréteg -> megfelelő kitágulás
○ Billentyűk
○ Átlagos vérnyomás: 2 Hgmm
○ Vázizmok közötti elhelyezkedés
○ Légzés
2 C. HAJSZÁLERES
VÉRKERINGÉS
● Kapcsolatot teremtenek az osztóerek és a gyűjtőerek között
● A vér 5%-át tartalmazzák
● A keringés legfontosabb szakaszát képviselik:
○ Biztosítják a különböző anyagok és légzési gázak cseréjét
● Permeabilitás
● Osztóeres hajszálér vérnyomás: 20-40 Hgmm
● Gyűjtőeres hajszálér vérnyomás: 10-15 Hgmm
● Folyamatos vér keringés
3 A. NYIROKKERINGÉS
★ A nagy vérkör mellékágát képezi, ahol a szövetnedv
visszakerül a gyűjtőerekbe.
★ Zárt érrendszerben kering
★ Zárt hajszálerekkel kezdődik és egyre nagyobb
nyirokerekben folytatódik (mellékvezetéket és a jobb
nyirokértörzset hozza létre)
★ Nyirokerek: gyűjtőerek(billentyűk) és hajszálerek
★ Nyirokkeringés egyírányú
★ Nyirokcsomók(áthaladó nyirkot megtísztitja)
 A NYIROKRENDSZER
Mandulák Nyaki nyirokcsomók

Csecsemőmirigy
Hónalji nYirokcsomók
Hasüregi
nyirokcsomók Lép

Lágyéki nyirokcsomók Medencetájéki

nyirokcsomók

Csontvelő Mellvezeték
KÉT TÉNYEZŐ FOLYÁSOLJA BE

Belső Külső
A nagy nyirokerek ritmikus A szövetnedv nyomása
összehúzódása

★ Nyirokerekben lévő billentyűk megakadályozzák a nyirok

visszaáramlását a szövetek felé
3 .b A SZERVEZET IMMUNITÁSA
★ Kórkozókkal elleni védekezés, lehet természetes vagy mesterséges
★ Limfoid szervek, sejtek és oldékony mediátorok alkotják
★ Immunitás: 1. Szpecifkus 2. Nem szpecifikus
1. Egy kórkozó ellen egy szpecifikus módon védekeznek.
A. Veleszületett (mikor újból kapcsolatba kerül vele és a betegség nem alakul
ki)
B. Szerzett (pl: oltással), ez lehet még aktív és passzív
2. Minden kórokozóra egyformán hat (pl: láz)
 SZPECIFIKUS IMMUNITÁS

1. 2.
Sejtes Humorális
★ Sejt sejt ellen ★ Testnedvek által történik
★ Fő végrehajtója T-limfociták, T-helper, T- ★ B-lifociták szerepelnek
killer, T-szupresszor (vírusos bakteriális
★ Virusoktól, baktériumoktól, gombáktól, fertőzésektől)
elősködőktől, daganatos sejtektől, idegen
szövetekkel szemben
 Monociták

Faggócitózis
T-helper

T-killer B-limfociták

Ellentestek

Fertőzőtt sejtek Vérben,

nyirokban
 1. ALLERGIA
★ Allergiás reakciók
Amikor az immunrendszer teljesen szokványos
dolgokat néz ellenségesnek
IgE (allergiás reakciókat hajt végre, ezek
ellentestek)
Antihisztanin: gyógyszer
★ Beültetett szövetek, szervek
kilökéslnek mechanizmusa
A receptor sejtjei nem ismerik fel a beültetett
sejtet és a donor sejtjeivel szemben
ellenanyagok képződnek, a donor szer kilökődik
2. AIDS
★ A szerzett immunhiány szindróma
★ Az immunrendszert támadja meg, T-
helpereket (ezért nem tudunk védekezni
elölle).
★ Lappangási ideje 6év, minden
betegséget intenzíveben fog hatni
★ Sexuális úton terjed, és vér által
★ RNS vírus, gyorsan mutálódik
 BETEGSÉGE
4
K
 4A VÉRSZEGÉNYSÉG
Tünetei: Okai:

● bőr, illetve a kötőhártya ● vashiány

halványsága ● vörösvértestek csökkent képződése,
● fáradékonyság, fázékonyság, vagy fokozott pusztulása
● vérvesztés
gyengeség, ingerlékenység
 TÍPUSAI
Hemolitikus
Vörösvértestek számának
Vérzés utáni erőteljes csökkenése

vashiányos Hipoplasztikus és
Csökken a AplAsztikus
hemoglobintartalom.

Ilyenkor a vöröscsontvelőben
nem képződnek vörösvértestek.
vészes
A gyomor nyálkahártyájából
hiányzik a vérszegénységet
megakadályozó faktor.
 4B FEHÉRVÉRŰSÉG
LEUKÉMIA : - a daganatos sejtek nem tudják
ellátni a fehérvérsejtek normális működését és
gátolják az egyéb vérsejtek képződését.

Okai:
-ismeretlen a legtöbb esetben
-ionizáló sugárzás
-nagyfeszültségű áramvezetékek
-bizonyos kémiai anyagok
-öröklött vagy szerzett immunhiányos
állapotok
Tünetei:
-lázzal járó fertőzéses megbetegedések
lépnek fel
-gyengeség, krónikus álmosság, gyakori
baktérium- vagy vírusfertőzések
-fejfájás, csontfájdalom
Típusai:
❖ akut limfoid leukémia : limfoblasztos leukémia
❖ akut mieloid leukémia
❖ krónikus limfoid leukémia: a nyirokszervek szintjén
❖ krónikus mieloid leukémia: magas fehérvérsejtszám
❖ Heveny leukémia - a legsúlyosabb, 2-3 héten belül halált okoz
Akut : a sejtszaporodás mértéke gyorsabb, a tünetek korán megjelennek
Krónikus : a sejtszaporodás mértéke lassabb, sokáig tünetmentes

Mieloid : -a csontvelőből származó sejtekre vonatkoznak

-vörösvértestek, granulociták, monociták és vérlemezkék kialakulását okozzák

Limfoid : -a nyirokrendszerhez kapcsolódó sejtekre vonatkoznak

-limfocitákat és természetes gyilkos sejteket eredményeznek
Kezelése: 5 féle terápia létezik
➔ Kemoterápia : kemoterápiás gyógyszerek használata

➔ Kétféle sugárterápia : mindenféle sejt szaporodását meggátolja

➔ Csontvelő átültetés: -lehetővé tegyék a kemoterápiás szerek nagy dózisokban való

alkalmazását és egészséges csontvelő adásával segítsék a vérképzés helyreállítását

➔ Biológiai terápia : olyan anyagok alkalmazása, amelyek képesek a szervezetet olyan

irányban befolyásolni, hogy az a ráksejtekkel szemben erőteljesebben reagáljon.
 4c VÉRZÉSEK
● A szervezet vért veszít el.
● A sérült ér típusa szerint megkülönböztetünk:
-osztóeres: lüktető, a kivérzés az artéria nagyságától függ, élénkpiros
-gyűjtőeres: egyenletesen folyó, a vérvesztés a véna nagyságától függ, vörös
-hajszáleres: a vérzés csekély
● Lehet külső és belső
● Súlyos vérzés: 1,5-2 L vérveszteség
● A vér 50%-nak elvesztése halálos
 4D ARITMIA
● A szívritmuszavar vagy aritmia olyan
állapotok csoportja, amelyekben a
szívverés szabálytalan.
Okai: -idegimpulzusok rendellenes
képződése
-szívroham
-veleszületett szívbetegség
-pajzsmirigy túlműködés
-dohányzás, gyógyszerek
Tünetei:
-lassú v. gyors szívritmus
-szabálytalan, egyenetlen ritmus,
kimaradó ütések
Ritmuszavar idején:
-Mellkasi fájdalom, elsápadás,
szédülés, "üres fej" érzése,
légzészavar, izzadás
Típusok:

● Pitvarfibrilláció (remegés), pitvarflutter (lebegés)

● Pitvar-kamrai csomó "reentry" tachikardia (AVNRT)
● Szívblokk, pitvar-kamrai blokk
● Multifoklis (többgócú) pitvari tachikardia
● Rohamokban jelentkező, a kamrán túlterjedő (paroxysmalsi
supreventricularis) tachikardia
● Sick sinus szindróma
● Kamrafibrilláció (ventricularis tachikardia)
● Wolff-Parkinson-White szindróma
 4E SZÍVBETEGSÉGEK
KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGEK

A koszorúerek elmeszesedésének következményeként alakulnak ki.

—> a koszorúerek elzáródnak és lassul a miokardium vérellátása

Főbb betegségek:
● Koszorúér-betegségek
● Szívinfarktus
● Szívritmuszavarok
● Szívelégtenség
● Szerzett billentyűhibák
● Magas v. alacsony vérnyomás
 Koszorúérgörcs
-angina
-szorító mellkasi fájdalomként
jelenik meg
-szívtájéki fájdalmak kísérik
-a miokardium megerőltetésnek van
kitéve, oxigénigénye magasabb,
mint a koszorúerek által szállítani
tudott oxigén mennyiség
SZívinfraktus
-a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége
következtében kialakult szívizomelhalás
-hirtelen tartós szívtájéki fájdalommal jelenik
meg, melyet heves szívverés és hideg
verejtékezés kísér
 SZÍVRITMUSZAVAROK SZÍVELÉGTELENSÉG
A szív már nem képes ellátni a szervezetet a
-légszomj, gyengeség és zavartságérzet, szükséges vérrel.
gyengeség, szédülés, bizonytalan járás és
zavart viselkedés kíséri

-a pulzus felgyorsul
-ütések gyakoribbak, rendszertelenek

-percenként meghaladják a százat:

tachycardia
-percenként hatvan alá csökken:
bradycardia
KÖSZÖNJÜK
A
FIGYELMET!