A VÉ R

-a test tömegének 8%-a

Összetétele: 55-60% vérplazma

40-45% alakos elemek (vérlemezke, vörösvértest, fehérvérsejt)

Vérplazma: -90% víz –oldószer, szállító, biztosítja a vér állandó mennyiségét, pH-t szabályozza
-9% szerves anyagok –fehérjék:
Albuminok -szállító szerep
Fibrinogének- enzimek, hormonok, véralvadási hormonok
Globulin fehérje – antitestet képez (pl immunoglobulin)
-1% szervetlen anyag –Na, K, Cl, Ca, Mg, HCO3 (bikarbonát)

Alakos elemek:
 Vörösvértest –EROTROCITA
-bikonkáv, kétszeresen homorú korong alakú
-nincs sejtmagja vagy sejtszervecskéje
-hemoglobint tartalmaz
-vérképző csontvelőben jön létre
-átlag élettartama 120 nap, majd a lépben, májban, csontvelőben lebomlik
szerepe: -légzési gázok szállítása (Oxihemoglobin HBO, Karbomin)

normál száma: 4-6 millió/mm3

számuk csökkenése: anémia, vérszegénység
számuk megnövekedése: poliglobulia

 Fehérvérsejtek – LEUKOCITÁK
- 4-8 ezer/mm3
-van sejtmagjuk
-mozgásra képesek
-szerepük az immunitás, szervezet védelme

Osztályozásuk:
Granulociták: -Neurofil
(szemcsézett sejtek) -Acidofil
-Bazofil
Agronulociták: -Monocita
-Limfocita
 Neurofil: -PMN, váltakozó alakú sejtmag (3/5 lebenyű sejtmag)
-fagocitózis és diapedézis (átlépés/átszivárgás, képesek kijutni a vérből)
jellemző rá
-szemcséi semleges pH-jú festékkel festődnek
-a fehérvérsejtek 60%-át képezi
-a baktériumokra és azok toxinjaira érzékeny

Acidofilek: -EOZINOFIL
-savas festékkel festődő szemcséi vannak
-számuk allergia és bélparazita fertőzés esetén megnő

Bazofilek: -bázikus festék

-gyulladásokra érzékenyek
-két értágító anyagot tartalmaznak: Heparin és Hisztamin

Monociták: -24 órát marad a keringésben

-perifériás szövetekbe kerül és makrofággá alakul (nagy fagocitáló sejt)

Limfociták: -nyiroksejtek
-csontvelőben, lépben, nyirokcsomókban jönnek létre
T-limfocita: -a timuszban (csecsemőmirigy) jön létre
-a sejtes immunitásért felel
B-limfocita: -bél fala, csontvelő, nyirokcsomó hozza létre
-a humorális immunitásért felel
-antitestet termel
-a fehérvérsejtek 30%át képezi

 Trombociták –vérlemezkék
-150-300 ezer
-a megakariocita feldarabolódásával jönnek létre
-a legkisebb alakos elemek: 2-4 micron
-vérzéscsillapításért és véralvadásért felelnek

Véralvadás: -a véralvadási faktorok létrehozzák a TTOMBOPLASZTIN-t

Protrombin aktív Trombin
Ca
Fibrinogén Fibrin – hálót képez a sérült érfalra, amelyre lerakódnak az . . . .
alakos elemek, létrejön egy véralvadék amely elzárja a vérér falát
 Agglutinogén Agglutinin adhat kaphat
L, β mindenkine
Vétcsoportok: 0 - 0
(antiA/B) k
A A β A,AB A,0

B B L B,AB B,0

AB A,B - AB mindenkitől

-agglutinogén: -antigén
-vörösvértestek felszínén található
-agglutinin: -antitest
-plazmában található
-inkompatibilis vérátömlesztés esetén az agglutinin megtámadja a vörösvértest felszínén lévő agglutinogént,
vörösvértest szétesés (agglutináció) lép fel.

Rh-faktor –antigén (D-antigén +,- ennek megléte vagy hiánya) (fehérje)

-vörösvértestek felszínén található
Rh+ 85% (domináns) Rh- 15%(recesszív) (terhességnél van nagy jelentősége)

Immunitás: -a szervezet azon képessége, hogy felismeri és elpusztítja az idegen anyagokat

Természetes: -öröklött
-szerzett
Mesterséges: -védőoltásokkal alakítható ki, ez lehet:
Aktív: -legyengített kórokozókat juttatnak be, amelyek fertőzést nem képesek
kiváltani, viszont antitest termelést kiválthatnak
Passzív: -antitesteket juttatnak be (ezzel nem tanul az immunrendszer, csak x
ideig nyújtanak védelmet, nem olyan hatékony)

-antigén:-minden olyan idegen anyag, ami nem tartozik a szervezethez

-antitest:-immunoglobulin v. ellenanyag, B-limfociták termelik
 KERINGÉ S
A Szív
Szerkezete: - 4 üregű, 2pitvar 2kamra
-az üregeket sövények választják el (pitvarok közti és kamrák közti sövény)
-tömege kb 300g

Jobb pitvar: -alsó, felső üres gyűjtőerek nyílnak ide, CO2 vért szállítanak
Jobb kamra: -innen indul a tüdőosztóér, egyedüli olyan osztóér amely CO2 vért szállít
-tövében félhold alakú billentyű (nem engedik a a vért visszaáramlani, nyomásra záródnak)

*a jobb pitvar és kamra között a háromvitorlás billentyű (VALVULA TRICUSPIDALIS), amelyek

ínhúrok lévén a kamra falából kinövő szemölcsizmokhoz kapcsolódnak

Bal pitvar: -4 tüdőgyűjtőér nyílik ide, amelyek Ox-s vért szállítanak

Bal kamra: -aorta indul ki innen, O-s vért számít
-tövénél félhold alakú billentyűk találhatóak

*bal pitvar és kamra között mitrális/kétvitorlás billentyű (VALVULA BICUSPIDALIS) található

A szív vérellátása:
-a koszorúosztóerek biztosítják amelyek hajszálerekre ágaznak, összeszedődnek
koszorúgyüjtő erekbe, ezek gyűjtőeres öblökbe folytatódnak, jobb pitvarba nyúlnak

A szív beidegzése:
Vegetatív beidegzés (szimpatikus és paraszimpatikus)
Szimpatikus: -a gerincvelő háti szelvényeiből indul, az összehúzódást biztosító rostokat
idegzi be, növeli a szívfrekvenciát (összehúzódások száma), tágítja a koszorúereket
Paraszimpatikus: -bolygóideg biztosítja, a szinusz-pitvar csomót idegzi be, amely pedig a
nodális szövetet, csökkentve a szívösszehúzódások számát és szűkítve a koszorúereket

EKG - elektrokardiogram

P- pitvar depolarizáció
QRS- kamra depolarizáció
T -kamra repolarizáció

-a pitvar repolarizáció egybeesik

a kamra depolarizációjával
A szív szöveti szerkezete: -fala 3 rétegű: -szívbelhártya (endokardium)
-szívizomréteg (miokardium)
-szívkülhártya (epikardium)

Endokardium: -hámszövet, alaphártya, vékony kötőszövet képezi

Miokardium: -megnyúlt, elágazó szívizomrostok képezik, melyek között közbeiktatott korong található
-kétféle izomrostból áll:
összehúzódást végző rostok: -harántcsíkolt izomrost, 1 sejtmagú, autómatikus szabályzás alatt áll
embrionális/modális szövet: -a szív automóciáját biztosítják
-pacemaker sejteket tartalmaz (külső hatás nélkül generál ingert)
-részei:
a)Sinus-pitvarcsomó (SZINOATRIÁLIS csomó), felső üres gyűjtőér
torkolatánál található, 70-80 ingerület/perc
b)Pitvarkamrai csomó , pitvarok közti sövényben található,pacemaker sejteket
tartalmaz, 40 ingerület/perc
c)His-nyaláb, kamrák közti sövényben, 20-25 ingerület/perc
d)Purkinje-hálózat: his-nyaláb folytatása , behálózza az összehúzódást végző
izomrostokat, nem tartalmaz Pacemaker sejteket
Epikardium: -szívburok belső lemeze képezi

Szívciklus: -egy összehúzódás és az azt követő elernyedés (1 szisztolé és 1 diasztolé)

-időtartama 0,8 s (75ös pulzus esetén)

1)Pitvar diasztolé: -időtartama 0,7 s

-a pitvarkamrai billentyűk zártak és a vér felhalmozódik a pitvarba, a nyomás
meghaladja a kamrákban lévő nyomást, ennek következtében nyílnak a pitvarkamrai billentyűk,
a vér kb 70%-a átáramlik a kamrába

2)Pitvar szisztolé: -időtartama 0,1 s

-a pitvar fala összehúzódik, a maradék vér átáramlik a kamrákba

3)Kamra diasztolé: -időtartama 0,5 s

-a vér a pitvarkamrai nyíláson keresztül érkezik a kamrába, a félhold alakú
.......................................billentyűk zártak, mivel a nyomás kisebb a kamrában mint a vérérben

4)Kamra szisztolé: -időtartama 0,3 s

-a kamrák fala összehúzódik, nő a nyomás, záródnak a pitvarkamrai billentyűk
-az összehúzódó kamra miatt a nyomás hirtelen megemelkedik, ennek következtében
nyílnak a félhold alakú billentyűk, a vér kiáramlik a kamrából

Általános diasztolé: 0,4 s, mint a pitvar, mint a kamra diasztoléban vannak

Szisztolés hozam: 1 szisztolé alkalmával kipumpált vér mennyisége (70-80 ml)
Szívhozam: 1 perc alatt kipumpált vér mennyisége szisztolés hozam *frekvencia  5-6 liter kb
Osztóeres vérnyomás:
-a vér által az erek falára gyakorolt nyomás
-120/140 Hgmm sziszt./ 70-80 Hgmm diaszt.
-vérnyomást befolyásoló tényezők: -vérmennyiség (volémia), szívhozam, erek rugalmassága, viszkozitás
(=mennyire tapad a vér a falhoz), vérerek ellenállása (nagy vérerekben az áramlási sebesség 0,5 m/s körüli,
kisebb erekben 0,5 cm/s)

Pulzus: -szfigmagram mutatja ki

- 1 perc alatt történt szívösszehúzódások száma (70-80 nyugalmi állapotban)
-az aorta hirtelen tágulása, térfogatváltozása hozza létre a vérkiáramlás hatására
-a hullám ami létrejön kb. 10x gyorsabban terjed mint a vér ami létrehozta
Fizikai munkával nő, alvással csökken

Szívhangok:
-1. Szívhang / szisztolés hang: hosszú és mély, a pitvar-kamra billentyűk záródása okozza
-2. Szívhang / diasztolés hang: rövid és éles, a félhold alakú billentyűk záródása hozza létre
---fonokradiogrammal lehet regisztrálni
 Vé rkö rö k
a) Kisvérkör (tüdővérkör): -kiindul a jobb kamrából a tüdőosztóér révén, tüdőben hajszálerekre ágazik,
megtörténik a gázcsere, tüdőgyűjtőér révén visszatér a bal pitvarba, gázcsere
b) Nagy vérkör (szisztémás): -kiindul a bal kamrából az aorta révén eljuttatja az O-s vért a suervezet
sejtjeihez, felveszi a CO2-t, üres gyűjtrőerek révén visszatér a jobb pitvarhoz

Vérér típusa:
-3 vérér fajta: Osztóér, Gyűjtőér, Hajszálér

Osztóér: -artériának, verőérnek, ütőérnek is nevezik

-általában oxigénes vért szállít (kivétel tüdőosztóér)
-szerkezete: 3 rétegű -Belső: -endotélimból,egyrétegű laphámból, alaphártyából és
..........................................................................kötőszövetből áll
-Középső: -rugalmas és sima izmokból áll
-a nagyobb átmérőjű vérerek középső rétegében nagyobb
..............................................................................arányban tartalmaznak rugalmas rostokat
-Külső réteg: -kötőszövet képezi

-a nagy osztóerek kisebb méretűekre ágaznak, a legkisebb a Metaarteriola

Gyűjtőerek (vénák): -általában CO2-s vért szállítanak (kivétel tüdőgyűjtőerek)

-szerkezetük hasonlít az osztóerekéhez, faluk vékonyabb, rugfalmas rostok
..............................................száma jóval kisebb
-a szívalatti vénákban zsebes billentyűk találhatóak, melyek meggátolják a vér
..............................................visszafele történő keringését
-a vér kb 2/3-át tartalmazza, hátrány könnyebben alakulnak ki viszerek
-befolyásoló tényezők: mellkas szívó hatása, az izomösszehúzódás összepréseli
.............................................a vénákat, elősegítve a keringést a vénákban

Hajszálerek: -legkisebb vérerek, összekötik az osztóért a gyűjtőérrel, ..................................illetve a

hajszálérhálózatokat
- prekapilláris szfinkter = a kapillárisok eredésénél található
izomgyűrű, amely a kapillárisok vérátáramlását szabályozza
-falát endotélium és kötőszövet (peritélium) képezi
-a gázcsere, tápanyagcsere hajszálerek révén valósul meg
 A keringési rendszer működésének szabályozása
Idegi: -központok: agytörzsben
-ezeket a központokat KARDIOVAZOMOTORIKUS központnak nevezzük – nyúltagyban
Efferens pályák:
Szimpatikus központok: serkentik a szívműködést, tágítják a koszorúereket, beidegzi az összehúzó
izmokat. IX-es agyideg, gerincvelői pálya, összehúzódással növeli a pulzust.
Paraszimpatikus központok: lassítják a működést, összehúzza a koszorúereket, beidegzik a sinus-pitvar
csomót és pitvarkamrai csomót. X-es agyideg a nodális szövetet idegzi be, csökkentve a szívösszehúzódások
számát/erejét.

A központok a IX és X agyidegeken keresztül információt kapnak a reflexogén zónáktól (fejosztóer

elágazásai, aortaív). A reflexogén zónákban baro, ozmo és kemo receptorok találhatóak.

Humorális: -adrenalin, noradrenalin

-ADH, T3-T4, Kortizol
-acetilkolin
-CO2

Nyirokkeringés: -a sejtek között maradt vérplazmából jön létre

-összetétele nagy mértékben hasonlít a plazmához, viszont kevesebb benne a fehérje
Nyirokerek: -nyirokhajszálér és nyirokgyűjtőér
-a mellvezetékbe és a jobb oldali nyirokértörzsbe nyúlnak
Mellvezeték: összeszedi a nyirkot az alsó végtagoktól, hasüregtől, mellkas, nyak, fej baloldalától és a bal
kéztől
Jobb oldali nyiroktörzs: összeszedi a mellkas, fej, nyak jobb oldalától, illetve a jobb kéztől

-mindkét nyiroktörzs kulcscsontalatti gyűjtőerek szintjén ömlik a keringésbe

Szerepe: biztosítja a vér állandó mennyiségét, immunitás, zsírok felszívódása