FOLYADÉKTEREK,

ÉPÍTŐELEMEK, VÉR
 Az élettan néhány alapvető
fogalma
 Claude BERNARD – „milieu intérieur”
az élő szervezet egy folyékony belső
környezetben létezik
 Walter Bradford CANNON –
„homeosztázis”
a szervezetnek az a képessége, hogy
megőrizze belső állandóságát
 A SZERVEZET
FOLYADÉKTEREI

 Intracellularis: kb. 71%

 Extracellularis
 Intravasalis = vér 7-9%
 Interstitialis = kb. 20%
 A SZERVEZET
FOLYADÉKTEREI
AZ EMBERI TEST ELEMEI

 Szénhidrátok
 Fehérjék
 Zsírok
 Ionok
 Víz
 férfiak: 55-
60%
 nők: 45-50%
A VÉR
 Enyhén viszkózus folyékony kötőszövet,
alapállománya a vérplazma, alakos elemei
a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a
vérlemezkék.
 A vörösvértestek a légzési gázok (oxigén és
szén-dioxid) szállítását biztosítják.
 A fehérvérsejtek a védekezésben játszanak
szerepet
 A trombociták az érrendszer épségét és a
vérzésekkel szembeni védelmet biztosítják.
A VÉR ÖSSZETÉTELE
A plazmát víz (90%) és benne oldott szárazanyagok (10%)
alkotják. A szárazanyagok legnagyobb részét a fehérjék
képezik: albumin, globulin és fibrinogén.

 A plazmafehérjék feladata:
– A plazma víztartalmának biztosítása (albumin)
– A vér vegyhatásának szabályozása, a plazmafehérjék
pufferek szerepét töltik be.
– Részt vesznek a szervezet fehérje-anyagcseréjében.
–Az energiát szolgáltató anyagoktól eltérően nem
raktározódnak a szervezetben. A napi szükségletet a
fehérjebevitel biztosítja. A plazmában levő fehérjék
könnyen mozgósíthatók.
–Szállító funkciót is betöltenek, főleg az albuminok és
globulinok (szerves anyagok, hormonok).
–Fontos szerepet töltenek be a fertőzésekkel szembeni
védekezésben (globulinok).
–A fibrinogén plazmafehérje a véralvadásban vesz részt.
VÉRPLAZMA FEHÉRJÉK
 A plazma egyéb alkotóelemei:
–Ionok: Na+, Cl-, Ca2+, K+ – a plazma ozmotikus
nyomását adják;
–Vas (80-140μg/100ml), réz, kobalt, Mg2+ -
vérképzésben vesznek részt;
– Nem fehérje természetű nitrogén tartalmú anyagok:
húgysav, kreatin, ammoniumsók;
–Szerves savak: tejsav, piroszőlősav, aminosavak;
–Enzimek: tejsavdehidrogénáz (LDH), transzaminázok,
kreatinfoszfokináz. Az LDH a tejsavlebontásáért felelős,
a transzaminázok fehérjeszintézisben vesznek részt, a
kreatinfoszfokináz energiát tároló anyagok
szintézisében vesz részt.
 A VÉR ALAKOS ELEMEI

 A VÖRÖSVÉRTEST

- Kétszeresen homorú korong, átmérője 7-8 μm .

- Emberben nem tartalmaz sejtmagot, citoplazmája erősen acidofil nagy
hemoglobin tartalma miatt.
- A fiatal sejtek tartalmaznak sejtmagot melyet a hemoglobin képzésével
párhuzamosan elvesztenek a többi sejtalkotóval együtt.
- A hemoglobin a hemoproteinek családjába tartozó fehérje, 4
alegységből épül fel.
- Alegység: polipeptid láncból + hemből
- A tetramért alkotó polipeptidek közül kettő-kettő azonos felépítésű. A felnőtt
ember hemoglobinja a hemoglobin A (Hb A) 2 α és 2 β láncból áll. A
hemoglobinhoz kapcsolt hemben a vasatom két vegyértékű ferrovas.
- A vörösvértestek száma nemenként és a szervezet élettani sajátosságai
szerint változik. Férfiakban 4,5–5 millió/mm3, nőkben 4–4,5 millió
/mm3.
- Átlagos élettartalmúk 120-130 nap, ezt követően a lépben (máj,
csontvelő) lebomlanak
VÉRCSOPORTRENDSZEREK

 ABO
- a vörösvérsejteken A, B, O antigének, a genetikai állományban A, B, O
gének találhatók. Az antigének alapján 4 vércsoport különíthető el: O
(I), A (II), B(III), AB (IV).
 Rh
- Az Rh-faktor sok antigénből tevődik össze, ezek közül 5 fordul elő
gyakrabban (D, C, E, c és e antigén), de gyakorlati jelentősége a D-
antigénnek van.
- A D-antigénhordozó egyének Rh-pozitívak (Rh+), akik nem
rendelkeznek ezzel az antigénnel azok Rh-negatívak (Rh).
- Rh-antitestek csak Rh- szervezetekben képződnek Rh+
vérátömlesztést követően vagy ha Rh- nő Rh+ magzatot hordoz.
- Terhesség esetén immunizálás főleg szüléskor vagy vetéléskor lép fel,
amikor az anyai vér keveredik a magzati vérrel. A keletkezett
antitestek főleg immunoglobulin G típusúak, melyek áthatolnak a
méhlepényen és agglutinálják a magzati vörösvérsejteket.
A SEJTHÁRTYA
ABO VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK
VÉRCSOPORT (AB0)
ANTIGÉNEK
Rh(esus) VÉRCSOPORT
ANTIGÉNEK
 VÉRCSOPORTOK

Antigének
Vér Antitestek Genetikai
a vvt-k
csoportok a serumban típusok
felszínén

A A Anti-B AA vagy AO

B B Anti-A BB vagy BO

AB A és B Egyik sem AB

O Egyik sem Anti-A és anti-B OO

AB0 vércsoport rendszer
 AZ AB0 VÉRCSOPORTOK
ÖRÖKLŐDÉSE

Szülői vércsoportok

AB AB AB AB A B B 0 0 0

AB A B 0 A B A A B 0

0 X X X X X X
Lehetséges
gyermek

A X X X X X X X

B X X X X X X X

AB X X X X
Rh INCOMPATIBILITÁS
Az első terhesség és a szülés utáni
állapot
FEHÉRVÉRSEJTEK

 Granulociták
– neutrofil, bazofil és acidofil
 Agranulociták
– monociták, limfociták
 Neutrofil granulociták

- OM-ban citoplazmája enyhén

szemcsézett, sejtmagja
lebenyezett
- EM-ban azurofil és neutrofil
szemcsék figyelhetők meg
- Az azurofil szemcsék- primer
lizoszómák, valamennyi
fehérvér-sejtben jelen
vannak
- A neutrofil granulociták
alkalikus foszfatázt, kolla-
génázt és antibakteriális
anyagokat tartalmaznak
- A neutrofilok száma nő
fetőzések, gyulladások
során.
Bazofil granulociták

 A sejtmag excentrikus
és lebenyezett.
 A citoplazma bazofil
szemcséket tartalmaz
melyek elfedik a
sejtmagot.
 A szemcsék heparint és
hisztamint
tartalmaznak
 A bazofilok száma
aller-giás reakciók
során nő
Acidofil granulociták

 Sejtmagja kétlebenyű,
citoplazmája az azurofil
szemcsék mellett, acidofil
szemcséket tartalmaz.
 EM vizsgálva a szemcsék
tengelyében kristályszerkezetű
struktúra látható. A kristály fő
alkotóeleme argininban gazdag
fehérje, melyet hidrolitikus
enzimeket (hisztamináz,
peroxidáz) tartalmazó mátrix
vesz körül.
 Száma parazitás fertőzések
során nő
Limfociták

 Kisebbek, mint a
monociták.
 A neutrofil granulociták
után a leggyakrabban
előforduló fehér vérsejtek.
 A vérben méretük alapján
három típusuk különíthető
el: a kis (6–8 µm), a
közepes és a nagy méretű
limfociták (12–18 µm).
 A kis limfociták tojásdad
alakúak, a sejtmag
állománya tömörebb és
elfedi a citoplazmát
Monociták

 Aktív formájukat még

makrofágoknak is neve-
zik.
 Sejtmagjuk excentrikus és
vese alakú.
 Élettartamuk hosszabb,
mint a neutrofil granulo-
citáké.
 A fagocitózis mellett részt
vesznek az antigénpre-
zentációban is.
 Trombociták

 Sejttörmelékek, a csontvelő
megakariocitáiból válnak le,
sejtmagot nem
tartalmaznak (V/34 e
melléklet).
 Számuk 150000–300000
mm3-enként.
 Citoplazmájukban levő
szemcsék a véralvadásban
szerepet játszó anyagokat
tartalmaznak (szerotonin,
tromboxán – érszűkítő
hatásúak, aggregációt
stimuláló anyagok, adhéziót
stimuláló anyagok).
A VÉRALVADÁS
FOLYAMATA
A VÉRALVADÁSI CASCADE
 VÉRKÉPZŐDÉS

 Embrionális vérképződés
-mezodermális szakasz – a sziktömlő falában
vérszigetek jelennek meg
- vérerek
- vörösvérsejtek –hemocitoblaszt,
embrionális vörösvérsejtek
- lép-máj szakasz - vörösvérsejtek
-csontvelő szakasz - vörösvértestek, kevés
fehérvérsejt

 Posztembrionális vérképződés
- A hemocitoblasztokból megfelelő inger
(eritropoetin, granulopoetin, trombopoetin)
hatására kialakulnak a különböző
vérsejtvonalak
 A VÉR ALAKOS
ELEMEINEK FEJLŐDÉSE