Tárgyi kommunikáció

Az információ áramlása

tradicionálisan követte a
kereskedelem irányait, mivel a
tengeren, a folyókon és a
szárazföldön közlekedő kereskedők
az árukkal együtt híreket is vittek.
A
könyvnyomtatás
is a Rajna folyón
terjedt el a
kontinensen ,
amikor
Gutenberg
szülővárosából,
Mainzból előbb
Frankfurtba,
aztán
Strasbourgba,
majd Bázelbe
jutott el.
 A XVI-XVIII.
században
Peruból vagy
Mexikóból a
papírra írt
üzenetek az ezüst
útját követve
érkeztek meg
Spanyolországba
.

 A cukor útját
követvén pedig a
karibi térségből
Angliába…
 A XVI. és a XVII.
század új fejleménye
volt, hogy a tárgyi
kommunikáció
nehézségeit
mindinkább
felismerték.
 A reneszánsz
humanisták antik
Róma iránti
vonzalma a hajdani
római utak iránti
érdeklődést is
fokozta.
 Napvilágot
láttak útikalauzok, például 1553-ban az
Útmutató Franciaország útjaihoz.

 John Ogilby Britanniája az első angliai úti atlasz volt,

amelyen az utakat amolyan képzeletbeli tekercsek
jelölték. (Ezek számos új kiadást megértek.)
A XVI. századtól
az európai
kormányzatok is
többet kezdtek
foglalkozni az
úthálózattal.
Franciaországban
1600-tól az
úthálózat külön
felügyeleti
hivatalt kapott.
 Az úthálózat iránti
fokozódó
érdeklődés okának
az bizonyult, hogy
a centralizálódó
államokban
növekedett az
elvárás, hogy a
központból a
különböző
tartományokba,
országrészekbe a
az utasítások
gyorsabban
megérkezzenek.
A kommunikáció
iránti nagyobb
kormányzati
érdeklődés
ugyancsak lényeges
szerepet játszott a
postai rendszer
gyors terjedésében.

Jólleheta
kereskedők számára
is kedvező volt
mindez.
A kora újkori
Európában a
vízi szállítás
jóval olcsóbb
volt, a
szárazföldihez
képest.
(Például egy
rakomány
könyvé…)
 A leveleket azonban
inkább szárazföldön
továbbították a
kontinensen.

 Bár Hollandiában – a
kisebb-nagyobb
városok között – a a
XVII. században már
inkább
csatornabárkákon
bonyolították a
személy-, a levél- és az
újságszállítást, illetve
az üzenetek
továbbítását.
Kissé lassú, de olcsó, gyakori
szolgáltatásként népszerű lett.