XII. ÉVFOLYAM 3- 4. SZÁM 2004.

JúLIUS
 Tartalom
TANULMÁNYOK VERSENYRÖl ...
Illyés Gyula: A költői nyelvről 3 Megint jöttek, verselgettek 32
Illyés Gyula: Egy humanista költőhöz 5 Nemes Nagy Ágnes: Között 32
Horváth Iván: Szöveg 6 "Regösök húrján" - "Lelkek húrján" 33
József Attila: Nyár 10 Kosztolányi Dezső: Zongora-dal 34
Alt Krisztián: A vidám természetű poéta Gyimesi László: Horatius-apokrif 34
és Az én Poézis om természete II Evangélikus Középiskolák Szavalóversenye 35
Csokonai Vitéz Mihály: Tiszafüredi XlV. Vers- és Prózamondó Verseny 35
A vidám természetű poéta 13 Nagykun Vers- és Prózamondó Verseny 35
Az én Poézisom természete 13 VIT. Berzsenyi Dániel Országos Vers-
és Prózamondó Verseny 36
KÜLDÖTTKÖZG YŰLÉS Berzsenyi Dániel:
A Magyar Versmondók Egyesülete Levéltöredék barátnémhoz 36
tisztújító küldöttközgyűlése 15 Lakatos István: Költészet Tavasza Versmondó
Közhasznúsági jelentés 17 Verseny 37
Az MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Kiss Lehel: A végsőkig 37
Szervezetének beszámolója 18 B. Simon György: Tavaszi sóhajtás 37
Közhasznúsági jelentés 19 Csirák Csaba: VI. Kárpát-rnedencei
Az Északkelet-magyarországi Regionális Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny 38
Versmondó Egyesület beszámolója 19 Wahl László: Szubjektív vallomás
Az MVE felügyelőbizottságának beszámolója 20 a nagykanizsai versenyről 38
Az MVE vezető szervei 20 Radnóti Miklós: Hetedik ecloga 39
Arisztotelész: Poétika (részlet) 21 Dániel Kornél: XlV. "Anyám fekete rózsa"
Lutter Imre: Hivatalosan is megalakult Magyar Nyelvű Nemzetközi Vers-
a fővárosi szervezet 22 és Prózamondó-találkozó 40
Kiss Gábor: Tisztújítás és új lendület Gergácz Anikó: Országos Egyetemi
az északkeleti régióban 22 és Főiskolai Versmondó Verseny 41
Szép Ernő: Szeretnék Párizsban élni 23 Horváth Attila: Versben mondom el 41
Orbán György: Versekbe "nézek" 42
KITEKINTÉS Nagy Gáspár: Sírfelirat 42
A Vajdasági Magyar Versmondók Finn szavalóverseny Orosházán 43
Egyesületének beszámolója, rendezvénye i
és fellépései 24 ... VERSENYRE

"A magyar versnek élnie kell, X. Jubileumi Országos Mécs László

bárhol vagyunk is a világon" Szavalóverseny 44
Bemutatkozik a New Brunswick-i Vers Hangja Mécs László: Nyári zápor 44
Irodalmi Kör 24 VI. Rokon Népek Költészete Fesztivál 45
Sinka István: Virág-ballada 25 VI. Nemzetközi Kaleídoszkóp VersFesztivál 45
Bartók László: Székfoglaló helyett 26 Balassi Bálint: Áldj meg minket Úristen 46
Lutter Imre: Kreatív kilátások az Egyesület Szép Ernő: Add a kezed 47
ablakából... 27 Gyimesi László: Ave Maecenas! 47
Bartók László: Az elnök emberei 28 VII. Országos József Attila Vers-, Énekeltvers-
Petőfi Sándor: Felköszöntés 28 és Prózamondó Verseny 48
Csokonai-évforduló 49
MEGEMLÉKEZÉS A Magyar Kultúra Emlékkönyve 49
Lutter Imre: Elment Szép László 29
VITA
Kányádi Sándor: K. Gy. színművész utolsó
monológja 30 Bartók László: Zsűri kontra versmondók 50
Lutter Imre: Világháló 51
KÖlTÉSZETNAPI GÁLA
Claus Caninenberg 51
Költészetnapi díjak a Magyar Versmondók
Egyesületétől 31
Nagy László: Ki viszi át a szerelmet
Kölcsey Ferenc: Intés
31
31 versmondó
2 versmondó
 Illyés Gyula: A költői nyelvről
em jut be a művészet területére az az írásmű,
N amelynek mondataiban nincs mozgás; olyanféle
izommozgás, mint annak az arcán, de még a te-
kintetében is, aki szemtől szembe, élőszóval tudat velünk
valamit. Nem írásmű az, amelynek a fölszíne, mondhat-
nám a bőre alól nem villog ki alkotójának hornlokránco-
lása, szemszűkítése; de még karlendítése, lépésrakása is.
Vagyis a személyes hitele; a jelleme. Úgy van, valóban:
nem stílus az, amely mögött nincs ember. Eleven és
mozgó; méghozzá nekünk tetszőn mozgó.
Természetes hát, hogy az írónak - ha prózát ír, ha ver-
set - jó ismemie - még jobb ösztönösen tudnia - a stílus
mozgási törvényét; legalább annyira, amennyire a tánc-
művész tudja a koreográfiát.
Annyira kell tudnia mégpedig, hogy már eszébe se jus-
son, hogy tudja. Azaz magáévá kell tennie, ösztönébe kell
fogadnia. Mert különben itt is megesik - mint a művészet
annyi más ágazatában -, hogy épp a "tudás" gátolja a
lényegnek, a személyes hiteInek varázsos megjelenését.
Mert alkotni csak természetes folyamatképp lehet jót. Az
idézőjelbe tett tudás pedig nevén nevezve: tudálékosság.
Azaz, elsősorban épp azt űzi el, ami megidézendő volt: a
szavahihetőséget, a személyes jelenléttel garantált hitelt.
A művészet minden ágában veszélyes a magakelletés.
Sehol annyira, mint az írásos művészetben. Mert sehol
nem olyan első föltétel a személyes hitel, mint ott.
Márpedig hogy hihetünk olyannak, aki riszál? Aki a hatás-
ra sandít? Akinek az a gondja, hogy mit ér el, s nem az,
hogy mit hoz.
Százszorosan érvényes ez a verssel való tényközlésre.
Nincs félreértés nyilván, mit értek versbeli tényen; ami
csak az én megfogalmazásommal lesz tényező a világon.
Nem először írom le: a költészetnek egy az ellensége: az
irodalom.
Ez - sajnos - nem jelent kevesebbet, mint hogy ezen a
területen még a mesterségbeli fogások is jégre vihetik a
mestert.
Mit kell tudnia egy költőnek? Helyesebben, mi a meg-
tudható-megtanulható a költői mesterség űzéséhez?
Ha kellőképpen hinnénk a pedagógia hatékonyságában,
bizonyosnak kellene lennünk, hogy a most eltelt három
évben jobb versek születtek a magyar nyelvterületeken,
mint valaha is.
Három éve kapható ugyanis Fónagy Iván összegező s
ugyanakkor alapvető szép munkája arról, hogy tudomá-
nyos vizsgálat alapján mitől vers a vers. E vizsgálat ma
már tárgyilagosan, szinte szerszámokkal eszközölhető.
Híres szonettjében a magánhangzókról Rimbaud még
csak költői ráérzéssel tapogatta azt, amit róluk mi már sta-
tisztikai táblázatokba foglalunk.
Eszerint a magas magánhangzók - az e, é, i, ü - örömöt,
tettrekészséget, csapongást, vagyis magas kedvet fejeznek
ki. A mélyek közül pedig - az a, 0, u - valami sötétet,
mélyet, bánatost; az á biztonságost.
A mássalhangzók szintén megoszlanak: I: lágy, lenge;
m, n: puha, mamás. A k: kopog, persze kemény; t: tör;
r: reccsen; sz: sziszeg; az/viszont fú; a b: bong; az ny, ty,
gy: nedves és így tovább.
S nemcsak a mesterek - Mallarmé, Valéry - verseiben.
Mi magunk is mosolygó probandus-ok leszünk az óvodá-
sokhoz intézett kérdések olvastán: az i és u közül melyik -
sötétebb?
Az u a szavazatok 96 százalékát kapta.
S melyik keserűbb?
Itt az u 94 százalékot kapott. Győzött - folyton az i-vel
szemben - még ezekben a tulajdonságokban: tompa
(88%), sötét (96%), erős (77%), üreges (92%), szomorú
(91,66%), kövér (100%).
Fölényt szerzett viszont az i ezekben: fürge (100%),
kedves (85,71%), szép (94,12%), kemény (51,85%).
Az r és I összevetésében, hogy melyik puhább, az I
91,3%-ot kapott. Viszont abban, hogy melyik verekedős,
illetve melyik a férfi, az r 100%-kal nyert az l-lel szemben.
Vagyis a kitűnő szemű, illetve fülű Fónagy Iván, a
hozzá csatlakozott igazán fölkészült gárdával, majdnem
oly lelkiismeretesen keresi a versben a hatás - a varázs -
törvényét, mint az első materialisták az életet a fölboncolt
testben.
Ritkán olvastam tanulmányokat ilyen figyelemmel: tár-
gyilagosak és szerények. E kettő így együtt nekem mindig
a hitelességet sugallja. Kívánom, hogy e versboncolás
- amellyel alaposságban vetekedőt más nyelven sem
ismerek - minél nagyobb eredményt hozzon: minél jobban
fölfedje a vers fogantatásának, csinálásának rejtelmeit az
olvasók előtt. A költők előtt is, természetesen.
De ezek számára mégiscsak ellátnám a könyvet egy
"Óvás használat előtt!" című előszóval. Jó persze, ha a
megtermékenyülés lefolyásának természettana ott van a
lángolva összeboruló szerelmesek fejében is. De nem
mindig hasznos, ha épp ezenközben gondolnak rá.
A fiatal Babits igazán mesteri kezelője volt mindannak,
amivel az olvasó a formaművészt fölruházza. Élete
második felében akadozik, botlik, dadog. Mért nem
használja, amit akisujjából kirázhat? Mert - nem ismétel-
hetjük elégszer - a költő a verset a szívéve I, az egész
testével írja. Amíg a csengés-bongás a szívben van, tessék,
jöjjön, elragad. De amikor a szívben már őszi ágrecsegés
van? Értjük, nyilván.
Hadd mondom el mégis erre a klasszikus, a számomra
ma is megborzongató példát.
Babits is, Kosztolányi is rákban halt meg, évekig tartó,
iszonyatos, megaiázó szenvedés után. Erről mindketten
írtak verset. Kosztolányiénak címe: Száz sor a testi
szenvedésről. Ez száz remekül lejtő, mesteri rímekkel
esengő olyan sor, melyekböl csak úgy árad a frissesség, a
még mutatványra is képes erő. Babits versének a címe:
Beteg klapancia. Ennek a sorai botlanak, dülöngélnek,
úgy ejtik a lépést, mint a gyerekek, oly kezdetlegesen, oly
versmondó 3
klapanciaszerűen. Az elsőben tán több az elszánt szembe-
nézés, a fölény, vagy - annak hősi fitogtatása. A fájdalmat
hitelesebben a második fejezi ki. Kifejezve egyben azt az
igazságot, hogy a forma mestere nem az, aki a "forma-
művészet" minden fogását bármikor alkalmazza. Az, aki a
kifejezendő tárgyhoz csalhatatlanul megleli a megfelelő
formát. Vagyis szükséges esetben magáról a forma-
művészetről is le tud mondani.
Fónagy mélyre ható - és iránymutató világossággal,
szabatossággal megírt - könyvének méltatói többször is
megemlítik Kosztolányi tündérjátékosságú Ilona című
versét. Mint a hangok érzelemkifejező hatásának alkal-
mazására a mesteri példát.
Így van. A vers megzengeti: érzelemmel tölti meg
mindazt a szép hangot, ami ebben a dallamos névben
muzsikál. Csak bámulni tudjuk. Még mindig lel a költő
sorról sorra valami újat s még mindig! De még a betetőzés
tetején is csak bámulatunk van. Nem megrendülésünk,
nem elragadtatásunk. A vers szerelmi vallomás nak indult.
De a költő mégsem vallomásra használja a szép szavakat.
Hanem villogó, szemfényvesztő produkcióra, magas fokú
olyasmire, amit más területen a zsonglőrök tudnak igazán.
Ez sem kis dolog. De itt rejlik mégis az a csapda, amelyről
még lesz szavam.
* .Künn, lom-őr,
Nem nehéz meghúzni azt a két árkot, amelyek mind-
egyikébe egyformán lábát töri a vers, ha az út közepéről
valami lendület hiedelmében akár jobbra, akár balra letér.
Az egyik árokban nem kis furkóval az a "Monsieur
Perrault" várja áldozatát, akire Racine panaszkodott
Boileau-nak. Perrault úr azzal támadt Racine műveire,
hogy a szavak szép csengése ostoba csörgő csak a versen.
Holott a vers a benne rejlő értelemmel győz vagy bukik.
Tételét remek fogalmazásban adja tovább Racine. "Azt
állítja, hogy egy-egy költő képességét bármily rossz
fordításban könnyebb mérlegre tenni, mint a szerző saját
előadásában."
Gondolhatjuk ezek után, hogy az út másik árkában azok
várják prédájukat, akiknek a versből mindenekelőtt a szép
hangzás kell; a zene - avant toute chose! Charles Perrault
kitűnő bourlesque-szerző volt; megvan az a mentsége,
hogy minden alkotásban csak az értelem, az ész játékát
kereste és látta meg. De van mentségük azoknak is, akik
viszont minden verssort azon mértek, mennyi cseng benne
a mesék aranyából. Hisz a valóság semmi kincsben nem
részeltette őket. A kétféle értékelőmód közt sok száion
mérhető a távolság. De a legbeszédesebbet mégis az idő
nyújtja. Racine és Verlaine közt két évszázad terül.
De próbáljuk mi hasznosítani Perrault barbár ötletét.
A fordítás nem is olyan rossz passzírozó szita a versek
lényegének kereséséhez. Fónagy maga is látja ezt már
indulásakor; okosan óvakodik a szélsőségektől. Ha a han-
goknak az az értelmi jelentése is szótár érvényességű
volna (ahogy a lettre-isták szeretnék), nem is kellene
lefordítani a verseket: a mély hangok a világ minden
nyelvén mélyek, tehát éppúgy egyformán jelentenek
valamit, ahogy a magasak is. Ez sajnos, nincs így.
Bizonyítéka: sok nyelvben ugyanarra a fogalomra két szó
is van, mégpedig egy magas hangú és egy mély hangú. A
mi kikelet szavunk csupa csicsergés, ujjongás. Mégse ezt
4 versmondó
használjuk, hanem a tavaszt, ami csupa gyász, merő
károgás. A homályt épp egy világos szóval, a sötéttel
fejezzük ki. Két étkezésünk, a magas hangú reggeli és az
ebéd vidámságot, jó érvágyat ígér; a mély vacsora
komorságot.
Maga a mély szavunk is magas hangú; a magas viszont
mély.
Az Édes Anna szerzőjének igaza van: ha a szavak
hangzásának abszolút értelmi vagy érzelmi jelentése
volna, a francia magas désir szót nem az értelmének meg-
felelő mély magyar vággyal kellene fordítanunk, hanem
azzal, hogy vezér, még logikusabban: vezír. Erről a mi
pályakezdésünk idején sok szó esett. Éppúgy, mint az
Über allen Gipfeln, valamint a Chanson d'automne
utánozhatatlan hangzenéjének valahogy mégiscsak leután-
zandó varázsáról. Nyilván ezek hatása alatt alkotta meg a
Les chansons longs des violons-nak hangjelentés szerinti
logikus átültetését egy termékeny kávéházi alkonyon a
Nincsen apám se anyám szerzője a Nehéz Föld szerzőjé-
nek társaságában ekképpen:
Tésasszony lón
kérdi hollóm,
de mohón:
- Lesz ma kör?
Monoron! "
Azért írom ide, mert ez a másik véglet. Amerre a tetszés-
keresés, a "riszálás" csábít. Mert iIIegni nemcsak egész
mondatokkallehet; lehet már a hangokkal is.
Épp ezért nem árt néha egyenest szembeszállni az
allítólagos uralmukkal.
Nézzük meg ezt a három sort, a nagy japán költő, az
"isteni" Baso Macuo írta a Hirtelen című kaikai-t.
Villám-világot
véltem az ében égen
kócsag kiáltott!
Tömör hang- és képjáték.
Ám a borús barna mennyboltot a második sorban épp
éles, fenn sípoló hangzók festik; a vakító villámfényt, a
madársivítást pedig az első és a harmadik sorban kongó
feketék, pincemélyek. Azaz beléjük sivít pontosan három
i is. Ez az ellentét érzékeltet nyilván némi hirtelenséget,
disszonanciát. Helyesen, mert ez az ellentét a lényeges az
egész versben. Ezt szolgálja nyilván a víllámként rángó
alliteráció is. Ám ha az ellentét kifejeződik, az már mel-
lékes, hogy ugyanabban a mondatkörben hol fejeződik
ki. Vagyis - s ez a tanulság - függetlenülhet a hang-
zóktól.
Kellemes lejtés megteremtésekor kell legjobban őriz­
kednünk a kellemeskedéstől.
*
Hogy egy írásmű mikor lejt, mikor kellemeskedik, azt
meghatározni azért bonyolult, mert az nemcsak az írón
fordul meg, hanem az olvasón is: vagy helytől és időtől is
függ, mint minden, ami ízléssel kapcsolatos.
Nézzük csak.
Állata őrzeni négy alabárdost.
Diákkoromban (azt hiszem) ezen a soron éreztem: ez nagy
művész tudatos munkája, én ilyet nem tudnék, ezt igazán
csak egy fölsőrangú Múzsa súghatta.
 Zavarba ejtett, hogy ez a múzsa először is egy óriási
germanizmust súgott: e sor úgy is érthető, az alabár-
dosokat kellett örzeni, És miért őrzeni, mikor az őrizni?
S állata? Állíttatta, il1etve állíttatott. S miért megfordítva
az egész? Négyalabárdost állíttatott az őrzésére, azaz,
hogy őrizzék: ez az épkézláb mondat van, oly ártatlanul,
mint Jézus, a daktiluszok e klapanciájára fölfeszítve:
-uu-uu-uu--
megfejelve a sorkezdő és sorvégző szavak rejtett alliterál-
tatásával. Látom a fogást, János bácsi, és azt a goethei
mondást akartam kizsákmányolni, hogy "látom a
szándékosságot, és meghidegszem", kiábrándulok.
De nem. Hiába látom s elemzem a műfogást, el vagyok
ragadtatva. Azok az alabárdosok keményen ál1nak ott, az
a parancs az őrzés re pattogva hangzott el, tömören s egy
kis idegenes hangzással, ahogy az akkori olvasók fülében
a vezényszavak.
Ez a sor tehát remek.
Más tulajdonsága a remekműveknek - s áll ez már
képre, zenére, színjátszásra -, hogy minél többször
találkozik velük az ember, annál többet mondanak.
Következőleg mi is annál több magyarázatot tudunk fűzni
hozzájuk. Ez a nemzedékek válasza.
Oldalszámra lehetne ennek a négy szónak rendkívüli
erejéről s rendkívüli csoportosításáról beszélni. Megint
csak azzal a veszéllyel, hogy amennyire tájékoztat ez
engem, az olvasót, annyira félrevezetheti a költöt, A meg-
világított út nem mindig követendő út. Sőt az az út sem,
amely helyes - volt; valamikor.
Semmi sem változik úgy a korral, mint az út. Árpád egy
alkalmatos csermelyágyban ügetett le a Vereckei-hágón.
Ha a vasúti sín talpfái várták volna, sose jön át: minden ló
a lábát töri.
Ez a bámulnivaló ösztönnel kiválasztott s csoportosított
négy szó egy naturalista szemléletű művészi kornak ter-
méke. Elsőrendű terméke. Halhatatlanságot érdemlő ter-
méke. Épp csak nem utánozható. Tanulmányozása tehát
nem oda sarkall, hogy ezt a formát vegyük példának;
hanem az ösztönt, amely ilyenre képesít.
Az előbbi verssel egy időben tanultam meg, s így
elmém csaknem ugyanazon a hangszalagán van Czuczor
híres költeménye is:
Mily had kel a drégelyi völgyön elé
S vet vérszemeket hegyi vára felé...
Ebben a pattogásban miért nincs élet? Az anapestus itt
éppoly tökéletes, pompásan sugal1hatná a had menetelését.
Nem sugal1ja. Ez a nyelv- és verskezelés nem egy natura-
lista korszaké, s én innen, öt vagy hét ízlésperiódus
távlatából meg tudom állapítani, hogy az előadás idejétmúlt,
a vers - bármily hibátlan testű - halva született, Arany ver-
sét lelkesen szavaltuk; Czuczorét - noha személye éppoly
rokonszenves volt - pimasz humorral: összefogott ujjainkat
szemünkhöz emeltük, mintha kitépnénk s messze hají-
tanánk. Azt lehet mondani: szemet vet. Azt már nem, ebben
az értelemben, hogy szemeket vet. Vérszemeket vetni?! A
derék Czuczor csak egy milliméterrel húzta arrébb a
ceruzát, de a germanizmus, amely Aranynál megerősítette,
itt szinte hallhatóan szétrobbantotta a sort.
Mi hát itt a szabály? S általában mindabban, ami a vers
megcsinálása körül már tudatos, azaz való lag .müfogás"?
A hangokkal, az ütemrnel, a zeneiséggel való vers-
művészetet a francia irodalomban, egymást lépcső­
fokonként túlhaladva, hárman vitték tökélyre: Verlaine,
Mal1armé, Valéry. Az utóbbi olyannyira, hogy például a
nevezetes Fileuse olvastán - hát még haJlatán - az első
élményem maga a hangok muzsikája, s jóval később a
szavak értelme. Az eszköz látni sem engedi a tárgyat, a
szépen festett tányér nem engedi magába a levest, a gomb
érzi tartozéknak a kabátot.
Ass ise, lafileuse au bleu de la croisée
Ou le jardin mélodieux se dodeline ...
S mi következett erre a tökélyre? Az ember azt hihetné,
hogy a költészetben is az eredmény afféle fennsík; ami
után még magasabb fennsík következik. Vagy ha nem, hát
az addig elért szinten megy a munka. Ahogy például az
orvoslatban, a gépgyártásban.
Vissza a Straszburgi eskü-ig soha annyi rossz rímet,
prózai sort nem nyomtak francia versbe, mint amennyit
Francis Jammes leírt. S ritkán vált költő oly általánosan
népszerűvé, mint Ő. Az uzesi iskoláslányok lelkesedésénél
tán csak Gide-é volt nagyobb.
De Jammes tudatos egyszerűségénél is elgondolkod-
tatóbb az a máig tartó visszahatás, ami a prózaverset tette
szinte egyeduralkodóvá a francia költészetben. A sok
gyönyörű hangzat után az emberek emberi hangra vágy-
tak. Az operákban nem elengedhetetlen, hogy értsük a
szöveget. A versben elengedhetetlen, éspedig a legkisebb
árnyalatig.
Illyés Gyula
Egy humanista költőhöz
Te is! Te is, barátom? - Elhagynád hivatásod?
Hagynád - te! -legyen urrá a sötétség aföldön?
Egy pillantást káréd: a legszebb ősi ösztön,
a szív lázadása hunyóban máris, látod!
Vitted te is a fáklyát, melynek ragályos lángja
lángok ezerét kelté ragyogó értelemre;
csattogott bár a korbács s a szolga túrt sziszegve,
volt aki tanította legalább jajdulásra.
Most hallgat kint a nép s ha száját szóra nyitja,
torz ugatást hörög csak, mert újra állattá lett;
mint egy belőle, mondom: nyelve is áruló lelt;
és már maga sem tudja, mi az igazi kínja.
Szólalj meg hát, vívódó, s úgy ahogy egykor kezdted:
arccal a zivatarba! s megint: fortissimóval!
Add meg csupán a hangot! lobogó ifjú kardal
szakadföl diadallal, versenyez majd körötted!
Ha pusztul ideálunk, az igazság, - dalolva
pusztuljunk vele mink is, elégő hittevőkként
átkozva bíráinkat, szörny máglyánkat, az önkényt
és küldve himnuszunkat egy tiszta, messzi korba!
Magadra maradtál? De micsoda szép seregből!
Kezdd rá, amit nem is kezdeni: folytatnod kell.
hogy: nunquam revertar! vagy ------------------
---------------------- azt a fáklyát kezedből!
versmondó 5
 Azt tartom, befejezhetem. A magyar példákat tán el-
engedhetem. Babits, Kosztolányi, Tóth mesterjátéka után
itt is recsegni kezdett a rím, zihálás lett az ütem. Azért,
mert írójuk emberien akart szólni. S ez nehezebben elta-
nuIható, mint az alliteráció.
Mert ennek is van szabálykódexe. Babits "for-
maművészet"-ének legtöbbre jutott tanítványa Szabó
Lőrinc. Épp a tömérdek enjambement-nal, a futtában oda-
dobott rímekkel, a köznapi szavak bevonásával, az emberi
légvételt követő - mindmáig fölfedezetlen - ritmussal;
Horváth Iván:
ég mindig megvan Kossuth Lajos bicskája
M - regélik adomázó urak -, itt s itt őrzik. Csak a
pengéjét kellett kicserélni egyszer, mert elvásott.
Egyszer meg a nyelét, mely korhadni kezdett.
Az irodalmi szövegek is változnak az idő múlásával.
Közben éppoly magától értődő természetességgel őrzik
meg önmagukkal való azonosságukat, akárcsak a kor-
mányzói zsebkés. E képtelen ellentmondás az irodalmi
szöveg megfoghatatlan tündértermészete és makacs ön-
azonossága között, ez lesz mostani tárgyam.
Előbb arról szólok, hogy a szöveg mindig széthullik
változatok garmadájára, és úgy kell tudomásul vennünk,
mint ami eleve többes számú, és eleve csak statisztikailag
létezik. Utóbb aztán az ellenkezőjéről beszélek: arról,
amikor mégsem mondunk le az egyetlenegy, hiteles
ősszöveg ábrándjáról, s ha az közvetlenül nem áll a ren-
delkezésünkre, akkor teremtő képzelőerőnkkel valósággal
létrehozzuk. E két végletet mutatja be e tanulmány két
fejezete. Ennyi volna benne az okszerűség. Lehet, hogy az
Olvasó majd nem találja elég következetesnek ezt a szer-
kezetet: az ellentétes részek jámbor egymás mellé állítását,
úgyszólván az önellentmondás mondását. Lehet, hogy
igazából csak az élet teremt kapcsolatot a két rész között:
mert mindkettöben személyes tapasztalataimról számolok
be. Aztán másvalakinek az életéről is szó esik majd, és a
haláláról.
Ifjúság
Fehér köpenyek, műszerek. Vérvétel az esztétikai befoga-
dás előtt, vérvétel utána. Agyhullámok rögzítése katarzis
közben. Irodalomtudományi Intézet. Szövegstatisztika.
Tartalomelemzés. Számítógép. Holerith-lyukkártya. Írd
újra mint. Generálni. Kötelező transzformációk. Mély-
struktúra. Szemiotika. Szemantika. Martinkó, Nyírő,
Hankiss, Miklós, Szili, Bojtár!
Forradalom volt ez, és tudtuk is, hogy az. A szöveg-
középpontú strukturalizmus híveiként azokat az eljárásokat
(az orosz formalisták szavával: prijomokat) tanulmányoz-
tuk, amelyek a rest anyagot irodalmi művé szervezték.
Boldogok és büszkék voltunk: mindenki előtt, még a
kívülállók előtt is nyilvánvaló volt, hogy nekünk van
igazunk. A támadások csak minket erősítettek. Szinte iri-
• A szerzö engedélyével a tanulmány rövidített változatát közöljük.
6 versmondó
ezek birtokában tudta oly hitelesen s oly könyörtelenül s
oly művészien elmondani, amit magáról és koráról elmon-
dandónak érzett.
Ha lehetne költőképző egyetemi fakultás, Fónagy Iván
könyvét ajánlanám az első, vitatársai kis értekezéseinek
gyűjteményét a második tankönyv ül. Lehet az ember
születésitől fogva egyszerű. De legmegbízhatóbban - és
furamód: leghitelesebben - az az író, az az ember egy-
szerű, aki a bonyolultságok tudatában az.
Harmadik tankönyvül az erről szólót ajánlanám.
Szöveg'
gyeltük Szegedy-Maszákot, akit néhány héten belül kétszer
bírált meg a Népszabadság. Amennyire mocskosnak tartot-
tuk ellenfelünket, az ideologikus irodalomtudományt,
annyira tisztának képzeltük magunkat. Ök az erkölcseikre
se vigyáztak, mi még a legapróbb szavunkra is. Mirajtunk
nem múltak sorsok, könyvek - igazság szerint semmi sem
múlt rajtunk -, de annál nagyobb felelősséggel nyúltunk az
"irodalmi műalkotásokhoz" (így neveztük a műveket).
Fogalom- és kifejezéskincsünket a friss külföldi szakiro-
dalom segítségével gondosan karbantartottuk. Hivalko-
dóan vállaltuk a tudományosság legszigorúbb játék-
szabályait. "Mögkonstruáljuk a metanyelvet": ez volt
akkoriban egy emlékezetes szegedi hallgatónő szavajárása.
Nem akartunk úgy járni, mint Jakobsonnál a rendőrség,
amely a gyilkosság után letartóztatja az áldozat lakásán
található összes személyt és mindenesetre még néhány
járókelőt, nem akartuk letartóztatni az író gyermekkorát,
szerelmi életét, társadalmi osztályhelyzetét, olvasmány-
élményeit pusztán azon az alapon, hogy hátha közöttük
van a gyilkos, aki az esztétikumot elkövette. Nem, mi a
szabályokat kerestük, azokat, amelyek a remekművet
létrehozták. Hogyan készült Gogol Köpönyege? - így
hangzik a kérdés egyik akkoriban fölfedezett bálványunk,
Borisz Eichenbaum tanulmányának (1919) címében, s ez a
kérdés természetesen nem az alkotás (amúgyis megismer-
hetetlen) lelki folyamatára, hanem a szöveg mögött fölis-
merhető műfogásokra vonatkozik, arra, hogy miként van
megcsinálva, "kak szgyelano".
S amiként a szerző mulandó és esetleges személyi-
ségétől, akként az olvasóétól is megpróbáltuk elválasztani
a művet. Két okból is elődünknek tekintettük a fiatal
Horváth Jánost. Egyrészt azért, mert Pelőfijében (1922)
nem elsősorban az inges-gatyás népköltőt, de nem is a
világszabadság vértanúját, hanem a Jiterary gentlemant
állította elibénk, aki irodalmi szerepek, hangnemek,
minták között válogat, s így az irodalom világából lép
olvasója elé újításaival. Másrészt azért, mert Horváth
János, amikor Petőfi egykori személye helyett örvendetes
módon Petőfi szövegeiről szólt bőven, akkor nemcsak az
alkotó életrajzi alakja iránt mutatott meglehetős közörn-
bösséget, hanem önmaga iránt is. Nem arról értekezett,
hogy ő mi minden szépet-jót érez Petőfi olvastán .

Az irodalomtudós műszerére méltó, objektív szöveg
ábrándja aztán elég hamar elillant. Megjelent Jakobson és
Lévi-Strauss végtelenü I finom és részletdús elemzése
Baudelaire Macskák c. költeményéről. Michael Riffaterre
vitacikkéből viszont csakhamar kiderült, hogy a Jakob-
sonék által előállított kristályszerkezet megtévesztő: nem
számol az íróval, aki a múlt században élt, és még ren-
delkezett bizonyos, azóta feledésbe merült, de az értel-
mezéshez bizony hasznos nyelvi és irodalmi megszoká-
sokkai, és nem számol az olvasóval, aki egy őáltala szabá-
lyozott időbeli folyamat, az olvasás részeseként maga is
részt vesz a mű hatásának létrehozásában. Minden olvasó
előzetes várakozásokkal közelit a műhöz, minden olvasó
másként. Előzetes ismeretek nélküli olvasó nincs, az
ember nem tud nem tudni arról, amit tud.
Most már vagy tizenöt-húsz éve úgy tartjuk, hogy nincs
önmagában való, objektív, tőlem vagy tőled fiiggetlen
szöveg, csak olyan van, amely máris valamilyen kölcsön-
hatásba lépett befogadójával. Nálunk először Bojtár Endre
és Szegedy-Maszák Mihály hangsúlyozta, hogy az irodal-
mi folyamatnak az olvasó a főszereplője, és hogy irodalmi
művekről eleve csak egyéni olvasatok nyomán van egy-
általán tudomásunk. A mü csupán befogadási feladat,
egyéni interpretációra váró partitúra, idézi Manfred
Naumannt, illetve Barbara H. Smith-t Bojtár (1992, 25),
majd ő maga is leszögezi: "Csak elolvasott szöveg van"
(27), továbbá: "Szöveg és mü megkülönböztetése, egy
eszményi kiindulópont föltételezése a legjobb esetben is
csak mint elméleti fikció állhatja meg a helyét, bár sok
hasznát így sem látom" (35; de vö. még 54-55!).
A szövegközéppontú strukturalizmus végül világszerte
megbukott, elterjedt viszont a művészi befogadás esztéti-
kája, illetve az irodalmi müvek hermeneutikája, Arról,
amit korábban rajtunk kívülIevőnek gondoltunk, amire
korábban a kutatásunk irányult, kiderült, hogy mibennünk
van, és rajtunk kívül hozzáférhetetlen. A hermeneutika
korában nincs értelme megkülönböztetni a még-
értelmezetlen szöveget (hiszen ilyent még senki sem
tapasztalt) és a már-értelmezett művet. A szöveg fogalma
beleolvadt a műébe. A műben pedig társszerzővé vált az
író és az olvasó.
Szöveg és mű
Egy apró kérdés persze továbbra is megoldatlan marad, sőt
megfogalmazatlan. (Egyesítéseket kimondó álláspontokat
általában nem valami könnyü pontosan szavakba foglal-
ni.) Amikor kimondjuk, hogy egyazon dolog a szöveg és
a mű, akkor tulajdonképpen olyasmit egyesítünk, amit
szemléletünk megelőzőleg már szétválasztott.
A szoveg és a mű megkülönböztethetetlen egymástól.
- Mi megkülönböztethetetlen tehát?
- A szöveg és a mű.
A kérdés másként is fölvethető. Ne feledjük, hogy az
értelmezés tapasztalatán alapul szöveg és mű fogalmának
egyesítése, az értelmezés viszont olyan tevékenység,
amelyhez nemcsak alany, hanem tárgy is kell.
- Értelmezni? Mit?
Lehet, hogy mégis objektív dolog a szöveg?
Vegyük újra szemügyre a hermeneutika alapmegfigye-
lését. Mindannyian, nemde, abból indulunk ki, hogy az
olvasók nem egyformán értelmezik a műveket, sőt még
ugyanaz az olvasó ugyanazt a művet is különböző időpon­
tokban más-másféleképpen értelmezi. De vajon egészen
biztos alapokon nyugszik-e ez az elterjedt vélekedés?
Hiszen - ha belegondolunk - a megfigyelésnek többféle
magyarázata lehetséges!
- (1) Kinézek az ablakon: látok túloldalt egy világos-
szürke házat. Megint kinézek: megint látok túloldalt egy
világosszürke házat. Minden kipillantásom valóban létre-
hozna egy-egy épületet?
- (2) Idejár egy városi galamb az ablakpárkányra, vilá-
gos, szinte fehér. Délelőtt is itt álldogált egy acélszürke.
Tegnap egyszerre kettőt láttam. Ennek a rejtélyes madár-
nak időről időre csakugyan megváltoznék a színe és a
száma?
Ha azt mondjuk: különböznek az értelmezések, ez
annak a feltételnek a fennállását is jelenti, hogy az, amit
értelmezünk, mindeközben azonos marad önmagával. Ha
értelmezésünk tárgya két értelmezés között maga is
megváltoznék. akkor milyen alapon jelenthetnők ki, hogy
egyazon szövegnek különböző értelmezései lehetnek? Mi
lenne az, aminek az értelmezései különböznek? Ha azt
mondjuk, hogy egyazon szövegnek különböző értelmezé-
sei lehetnek, akkor egyúttal azt is mondjuk, hogy a szöveg
objektív, mert hiszen értelmezésről értelmezésre haladva
mindvégig változatlanul önmaga marad. Így gyakran még
a hermeneutika feltétlen hívei is gyermeki bizalommal
csüggnek a szöveg objektivitásának kimondatlan sark-
igazságán, Nincs tehát oly mélyreható ellentét struktura-
lizmus és hermeneutika között, mint a túlzók gondolnák,
hiszen a szöveg önmagával való azonossága a szükséges
feltétele annak, hogy kimondhassuk: különböznek az
értelmezései.
versmondó 7
 Ámde ez a feltétel csak korlátozottan teljesül!
A dolgot példával mutatnám be. Nekem először az
Anyám tyúkja Lukácsy Sándor-féle elemzése mutatta
meg, hogy mennyire reménytelen a szövegközéppontú
ősstrukturalizmus álláspontja, hogy mennyire egyéniek a
műértelmezések. Én - mint, gondolom, sokan - ifjúságom
végére érve visszataláltam Petőfihez, fölismertem az
óriást. Elismerésemet azonban eszembe sem jutott a szó-
ban forgó versre pazarolni. Lukácsy egy 1978-as ünnepi
előadásában az Anyám tyúkja utolsó sorát (anyám
egyetlen jószága) váratlan összefüggésbe állította a költő
halálával: Petőfi tudvalevőleg azért halt meg a segesvári
csatában, mert nagyon szegény volt, mert el kellett adnia a
Bemtől kapott lovát, és gyalog menekült. Aki utoljára
látta, Lengyel Józsefkatonaorvos, lóhátróllátta, és életben
maradt. Nekem a versről soha nem jutott volna eszembe ez
a jogos gondolattársítás. Különböznek az olvasók, s ezért
különböznek a művek is.
Ám folytassuk a gondolatmenetet. Nemcsak nekem van
meg az Anyám tyúkja, megvan az másoknak is. E vers-
példányok a legkülönfélébb hordozótestekre tapadnak:
elemi iskolai olvasókönyvek, Petőfi-összesek és más
nyomtatványok, továbbá pacás irkák papírjára, egy első
kiadású verskötet mikrofilmjére, egy szövegarchívum
mágneslemezére. Ami mármost mindebben közös, ami
független a hordozótól, azt nevezzük szövegnek. A szöveg
valódisága a szerzői jog szerint is független a hordozó-
jától, leválasztható arról, másmilyen, mint a képző­
művészeti alkotások valódisága. A szöveg maradéktalanul
átvihető egyik hordozóról a másikra, átírható más kódba
és visszaírható az eredetibe. [Másként és pontosabban: a
szöveg olyan rendezett halmaz, melynek elemeit egy
másik rendezett halmazba úgy képezhetjük le, hogya
leképezés egyrétűen lefedő (bijektív) legyen (vö. Ju. M.
Schreider, 1975,59.).]
Úgy mondjuk, hogy a szövegnek különböző egyéni
olvasatai, egyéni értelmezései lehetségesek: másként
olvasták a múlt században, másként ma, másként X. és
másként Y. Ez azonban végül is nem teljesen bizonyos.
Lehetséges, hogy a múlt században az Anyám tyúkjának
nem csupán a hordozópéldányai, hanem esetleg még a
szövegei is mások voltak, mint a mi zűrzavaros korunk-
ban. Lehetséges, hogy más Anyám tyúkjá-t ismer
Lukácsy, mást én. Csak akkor beszélhetünk különböző
egyéni olvasatokról, ha ama tárgy, amelyre a különböző
olvasások irányulnak, korokon és olvasókon keresztül
keményen azonos marad önmagával. A hermeneutikai
alapmegfigyelésből, az olvasatok különbözöségéből így
következik, meglepő módon, a szöveg objektivitása. A
szövegközéppontú strukturalizmust fölváltó hermeneutika
így lesz szálIáscsinálója újfent valami második szöveg-
középpontú strukturalizmusnak.
Ez azonban már statisztikai természetű lesz.
Hogy miért? Mert szöveg nincs, csak szövegek vannak.
S ha a szöveg eleve többes számú fogalom, akkor csak sta-
tisztikailag, bizonyos korlátozásokkal azonos önmagával.
Maga is egyéni, teremtő olvasatok nyomán született, és
születik folyton újjá, miként a népköltészet, szerzők,
kódexmásoló barátok, gépírókisasszonyok, szedők, szer-
kesztők, irodalomtörténészek összeműködésének ered-
8 versmondó
ményeképpen. (S itt megint belépne egy második
hermeneutika.)
Egy ~ sok
Korlátozott önazonosság... Az ellentmondást a szöveg-
kiadó se megkerülni, se megoldani nem tudja. A kritikai
kiadás sajtó alá rendezőjének például az a feladata, hogya
változatok összevetésével egyetlen, hitelt érdemlő szöve-
get állítson elő, s lássa el azt a tekintély pecsétjével, hiszen
a későbbi, egyszerűbb kiadványok számára hosszú ideig
az ő munkája fog zsinórmértékül szolgálni. Ha megnézzük
a kritikai kiadásokat, gyakran mégis azt tapasztaljuk, hogy
a fáradságosan létrehozott egy-szöveg mögül csakcsak
kibújik a sokféle: a változatok visszakövetelik önállósá-
gukat. Lássunk mindjárt egy egyszerű esetet!
1931 tavaszán, a kommunista párt segítségével adták ki
József Attila DÖNTSD A TŐKÉT, NE SIRÁNKDZZ c.
versfüzetét, 8. lapján a Nyár c. költeménnyel. A vers
utolsó szakában a következőket olvassuk:
Ily gyorsan betelik nyaram!
Ördögszekéren jár a szél -
csattan a menny és megvi//an
elvtársaim: a kaszaél.
A költő Medvetánc c., gyűjteményes kötete apapírgyáros
Herz Henrik segítségével, 1934 karácsonyán jelent meg.
Ebben a Nyár utolsó szaka így fest:
I/y gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvi//an
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
Vajon egy vers-e ez a kettő? S egyáltalán lehet-e két
különbözö dolog ugyanaz a dolog? E régi, fogós bölcseleti
kérdésre a szövegkiadónak a gyakorlatban kellene
kielégítő feleletet adnia.
A költő 1955-ös Összes Műveinek kiadói persze az
osztályharcos változatot részesítették előnyben. Úgy gon-
dolták - s mint később kiderült, nem alaptalanul -, hogya
költő külsö kényszernek engedve módosította vers ét. Stoll
Béla kutatásaiból ma már tudjuk: Herz Henrik csakugyan
azzal a feltétellel adott ingyenpapírt a Medvetánc kinyom-
tatásához, hogy a kész kötetet az ügyészség nem fogja
ugyanúgy elkobozni, ahogy néhány évvel korábban a
DÖNTSD A TŐKÉT.. példányait.
Az 1984-es kritikai kiadás immár aMedvetánc varián-
sát közli föszövegként, az "elvtársaim"-at pedig a lap
aljára, a korábbi, elvetett változatok közé száműzi. Zord
elégtétellel szemléltem én ezt, amikor arra vonatkozó
bizonyítékokat gyűjtögettem, hogy József Attila 1934-ben
eltávolodott a kommunista párttól. A mozgalomban csaló-
dott költő épphogy nem elvei ellenére egyezett meg a
papírgyárossal. 1934-es cikkeiben nagy meggyőző erejű
érveket sorakoztatott föl a kommunista mozgalommal
szemben. S különben is fölösleges azon tépelődnünk,
hogy miért változtatta meg szövegét, ha egyszer ez a
végső, a vállalt, az utókorra hagyományozott "editio
definitiva". Az I984-es kritikai kiadás sajtó alá rendezője
a helyes úton járt.
Ám valahogy mégis sajnálom a DÖNTSD A TŐKÉT..
változatát. Az az "elvtársaim", az is nagyon jó. Váratlanul
érkezik, de rögvest a helyére kerül. Egyetlenegy szó
csupán, ám sok minden kiderül belőle arról, hogy ki a
beszélő, kik a hallgatói, a zárójelkép ("a kaszaél")
értelmezését pedig nyilvánvalóan segíti. - Azt hiszem, a
DÖNTSD A TŐKÉT .. változatát nyugodtan az 1934-es
szöveg mellé állíthatjuk. Egy vers ez, vagy kettő? Kettő;
két különböző, két egyenrangú. Ne kelljen választanunk
közülükl
De ha kettő, akkor három. József Attila nemcsak a for-
radalmi kifejezéseket cserélte újakra 1934-ben, hanem
egy-két apróságban a költemény irályát is módosította.
S ha már egyszer a korábbi változatot nem egyszerűen
nyersnek és selejtesnek tekintjük, hanem bátran a
Medvetánc verziója mellé mertük állítani, miért ne
vezetnők át reá ezeket a nyelvhasználatbeli javításokat?
Az 1955-ös összkiadás sajtó alá rendezői épp így cse-
lekedtek: "A Döntsd A Tőkét, Ne Siránkozz szövegét
közöljük. kivéve a 4. sort, amelyben a Medvetáncban
végrehajtott változtatás (ring az ég helyett leng az ég)
fLiggetlen a költemény politikai értelmének eltüntetésétől"
- írták. így jött létre a Nyár legismertebb szövege, az,
amelyet azóta nemzedékek - az enyém is - dédelgetve
mondogatnak magukban.
Ezt az igen szép változatot a költő vagy 17-18 évvel a
halála után írta, 1954-'55 körül, ami különböző meg-
fontolásokból kedvezőtlen, ha a sajtó alá rendezőket nem
akarjuk társszerzőkké átrninősíteni. Ámde csakugyan:
mikor is alkotta meg e művét József Attila? Akkor-e,
amikor az első változatot papírra vetette, '29-'30-ban,
vagy akkor, amikor az utolsót, '34-ben? Netán azokban az
években is, amikor egyáltalán nem nyúlt hozzá, tehát
úgyszólván állandóan jóváhagyta? Az új kritikai kiadás,
láttuk, a '34-es változatot adja főszövegként, de az
1929-1930-as évekhez beosztva. Ez a megoldás sem
mondható nagyon kedvezőnek.
A kritikai kiadások szövegei a figyelmes rájuktekintés
nyomán gyakran mintha rögvest szétesnének egyenrangú
változatokra, keletkezésük időpontja, szerzöjük s meg-
annyi más ismérvük elmosódik, önmagukkal való
azonosságuk korlátozottá válik. Ezt a megfigyelést - házi
használatra - "leningrádi jelenség"-nek neveztem el, két
ottani szövegkiadás nyomán, amelyek véletlenül a kezem-
be kerültek.
Tudvalevő: a Roland-ének höse, hogy értesítse a negy-
venmérföldnyi távolságban tartózkodó Nagy Károly
császárt a szaracénok támadásáról, akkorát fúj Olifant
nevű kürtjébe (vö. a chartres-i székesegyház üvegfest-
ményévei), hogy halántékcsontja szétreped, és a fülén
kifolyik az agyveleje. Érezvén ekkor, hogy közelg a halál,
Roland elbúcsúzik Durendal nevü kardjától, amellyel az
ősz szakállú császár számára oly sok földet meghódított:
Normandia, Konstantinápoly, Skócia stb. mellett
"Onguerie"-t, "Magyarország"-ot is, olvassuk N. A.
Sigarevszkaja ófrancia szöveggyüjteményében (1975).
Ellenben ha V. Sismarjov hasonló, de terjedelmesebb
olvasókönyvét (1955) ütjük föl, az idézett helyen nyomát
sem leljük Magyarországnak! A pétervári franciaszakosok
Magyarország tekintetében most a legteljesebb tanácsta-
lanság állapotában leledzhetnek. Az efféle "leningrádi
jelenség" persze általában mindannyiszor előáll, vala-
hányszor a szövegkiadóknak módjuk van több kútfőbő l
szemelgetni. A szakember, de még a Roland-filológia
műkedvelője is, épp ezért lehetőleg nem pusztán a legjobb
kritikai kiadást használja, hanem a polcán tartja az összes
forrást, az adott esetben például a Raoul Mortier által
közzétett mind a tíz kötetet (1940-1944).
A kritikai kiadás zsinórmérték a népszerű kiadások
számára, de nem az a tudósnak. Forrásegyesítő, szab-
ványosító s így óhatatlanul torzító jellege néha még akkor
is megmutatkozik, amikor nincsenek ugyan egybevetendő,
különböző változatok, hanem csupán annyi történik, hogy
a közzétevő kénytelen kimozdítani a szöveget eredeti
környezetéből. Az ilyen - persze aprócska - módosulás
példájaként a gimnazista József Attila kötetének nyitó-
versét idézem:
Ó, zordon Szépség, trónusodhoz jöttem,
Bús koldusod, ki elfáradt szegény.
Vér-rózsák nyíltak lábom vak helyén,
De trónusodhoz mégis elvetődtem ...
Ez az egyetlen cím nélküli darab az ifjúkori vers-
gyűjteményben, s mindjárt a kötet élén. Címe tehát nyil-
ván az, ami a köteté: Szépség kolduso.
Vagy nézzük a költő következő versgyüjteményét!
A NEM ÉN KIÁLTOK szintén címtelen darabbal
kezdődik:
NEM ÉN KIÁLTOK, A FÖLD DÜBÖRÖG.
VIGYÁZZ, VIGyÁZZ, MERT MEGŐRÜLTA SÁTÁN...
A költemény környezete az előbbi példáéhoz hasonlít: ez
is cím nélküli - helyesebben: címadó - verse egy gyüj-
teménynek (ráadásul még a nyomdai megoldást - az ún.
verzális szedést - tekintve is a kötetcímet folytatja). Nos,
az ilyen finomságok azonnal elvesznek, amint a versek
bekerülnek a kritikai kiadás gépezetébe. Ott a Szépség
koldusa c. kötet nyitóverse természetesen egyszerűen cím
nélkülinek minősül, akárcsak a költő megannyi befe-
jezetlen műve ... Íme a tanulság: mindig célszerű még a
kritikai kiadás mellett is a kezünk ügyében tartanunk az
eredeti versgyűjtemények hasonmását vagy gondos,
betűhű forráskiadását.
S mintha újabban épp ezek, a forráskiadások jönnének
divatba! Mintha a kritikai kiadásból épp a kritikai, vagyis
szabványosító és - talán - hatalmi (vö. Dávidházi P.,
1989) jellege válnék nemkívánatossá! Mintha a szövegki-
adónak immár nem az lenne a fő dolga, hogy sok szöveg-
ből egyet - egy igazit és hiteleset - hozzon létre, hanem
az, hogy épp fordítva: hozzáférhetővé tegye mindahányat.
Úgy jártunk, mint ama platóni beszélgetést olvasván,
amely úgy kezdődik, hogy "egy a Mindenség", meg: "a
Mindenség nem »sokc" (Parmenidész, 128b), de aztán
mégis arra a kérdésre lyukad ki, hogy "A létező Egy tehát
ily módon határtalan sokaságú lesz?" (143a, Kövendi
Dénes ford.).
Az utóbbi időben bontakozott ki a szövegkiadás két új
irányzata. Az egyik az ún. "genetikus textológia", amelyet
egy Helikon-különszám (1989) és Pierre-Marc de Biasi
előadásai nálunk is ismertté tettek. A másik a számító-
gépes szövegleltárakhoz és szövegbankokhoz kapcso-
lódik.
A genetikus kiadó nem becsüli mértéken fölül az ultima
manust, a szerző utolsó kezevonását. De még a szerzői
versmondó 9
szöveg végleges, "ércnél maradóbb" formáját, az utókor
ítélete alá bocsátott editio definitivát sem tünteti ki
különös figyelmével, hanem egyenrangúnak tekinti az
"előszöveg" minden állomásával (az ötletcédulától az
utolsó előtti változatig). Például nem állít föl rangkülönb-
séget a Nyár 1929-'30-as, ill. 1934-es szövegei között.
(Ám azért a költő halála után készült, 1955-ös "utó-
szöveg" már őt sem érdekelné.)
Józse!Attila
Nyár
Aranyos lapály, gólyahír,
áramló konnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és ring az ég.
Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.
Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Ily gyorsan betelik nyaram!
Ördögszekéren jár a szél -
csattan a menny és megvillan.
elvtársaim: a kaszaél
A számítógépes szövegbankok készítése 1949-ben
kezdődött, és mára bizony kezd arra a képződményre
emlékeztetni, amelyet Borges ír le Bábeli könyvtár c.
elbeszélésében. Ennek magának is két irányzata van.
Van, aki a szövegrögzítéssel kezdi. Kis fizetésű, színes-
bőrű gépírónőkkel például néhány év alatt begépeltették
lényegében az egész angol költészetet úgy, ahogy van, és
néhány sugárlemezen, szép pénzért kapható is most már ez
a Full Text Data Base.
Mások először rendet csinálnak az anyagban, s evégett
leltárt készítenek. Szegedi tanítványaimmal például még
a '70-es években láttunk hozzá, hogy az 1600. december
31. előtti időkből fennmaradt, magyar nyelvű versek sok-
szempontú nyilvántartását elkészítsük, és így jutottunk el
arra a fölismerésre, hogy egy-egy költeménynek nincs
egyvalamely hiteles szövege, ellenben van sok. Hosszan
és eredménytelenül próbálkoztunk eszményi szöveg
megállapításával (hogy majd annak az adatait rögzítsük a
leltárban), aztán föladtuk e reménytelen vállalkozást, és
immár minden szöveg minden egyes, kéziratos vagy
nyomtatott változatát, akárkitől származott is légyen,
egyenrangúnak tekintettük, nemcsak a genetikusok
"előszövegeit", hanem akár a szerzö halála után készült
"utószövegeket" is.
Ilyenformán a mi nyilvántartásunk adatmodelljében a
szöveg eleve többes számban létezik, s így bizonyos elmo-
sódottságot mutat. Az adatbázis használója azonnal tisztá-
ba jön azzal a sajátos körülménnyel, hogy nincs szöve-
geinknek egyetlen olyan - bármily egyszeru - ismérve
sem (szerzöség, terjedelem, versforma stb.), mely szilárd-
10 versmondó
nak, változatlannak volna tekinthető. A szöveg különböző
jellemzőit több-kevesebb statisztikai elkentségjellemzi - s
mindez már a müvészi befogadás előtt, az előtt, hogya
mai olvasó egyáltalán fölütött volna valamely, a művet tar-
talmazó könyvet. I: ]
Először a nyilvántartás s csak azután aszövegbevitel:
mi tehát ezt az utat választottuk. A régi magyar vers adat-
bázisán most már lassacskán kezd körvonalazódni a ma-
gyar nemzeti szövegbank, amely a világhálózatba kap-
csolt számítógépeken keresztül máris képes szövegeket
(elég sokat), il1etve a régi kódexekről és nyomtat-
ványokrói fölvett s a szövegekkel összekapcsolt hason-
másokat (nagyon keveset) eljuttatni a felhasználóhoz.
Egy nagyon eltökélt ausztráliai, New York-i, sőt székes-
fehérvári kolléga akár már most is a képernyőjére idézheti
a Balassa-kódex szövegét, majd a megfelelő részletet tar-
talmazó kódexlap nagy felbontású hasonmását. (Persze,
ha valakinek nem felel meg a korszerű, hálózati hoz-
záférés, hanem testileg is birtokba akarja venni a kódex
átírt szövegét és hasonmását, akkor azt sugárlemez
formájában továbbra is megrendelheti.) A szövegben való
elektronikus keresgélés értelmesebbé vált (itt nem rész-
letezem, miként). Ha a körűlmények megengedik,
belátható időn belül elvégezzük az összes régi magyar
kódex és nyomtatvány gépre rögzítését, és a világhálóza-
ton keresztül valóban kényelmesen hozzáférhetővé is
tesszük őket. Hát így készül a magyar nemzeti hozzá-
járulás a Bábeli könyvtárhoz; haladó dolog ez, valóságos
sikertörténet, csupa áramvonal.
Sok~ egy
A hagyományos, régi vágású szövegkiadói munka során
tehát általában az a feladatunk, hogy a rendelkezésünkre
álló sok szövegből egyet csináljunk. Ez persze, láttuk,
nehézségekbe ütközik. Mert miközben "más és más víz
árad" ránk, mi csökönyösen "ugyanazokba a folyamokba"
akarunk belelépni (Hérakleitosz, Kövendi-Steiger-kiad.,
cxx). Eltekintünk a részletektől, hiszen, úgyiehet, "minden
egy" (cxxx).
Az egy-szöveg létrehozásában nagyon fontos szerepet
játszik a kiadó személyisége. A fő munkaeszköz a sztem-
ma: a közös hibák módszerével fölállított szövegleszár-
mazási fa, esetleg háló. Amikor a Répertoire... adat-
bázisát vagy az azon alapuló számítógépes szövegkiadá-
sokat készítettük, arra törekedtünk, hogy sehol ne szere-
peijenek olyan jelenségek, amelyeket nem lehet meg-
figyelni. Emitt viszont, a hagyományos szövegkiadásban
épp akkor a leglátványosabb munkánk sikere, ha az
általunk kikövetkeztetett, helyreállított összöveg a lehető
legtávolabb ál1 ama közönséges, rontott változatoktól,
amelyek forrásainkban olvashatók. A hagyományos
szövegkiadás az irodalomértelmezés metaforája: mennél
jobban elrugaszkodik a tapasztalhatótól, annál kim un-
káltabb és csodálatraméltóbb. Figyeljük csak meg, hogy
például az Árgirus-széphistória új kritikai kiadásának
szövegleszárrnazási családfája (Régi Magyar Költők
Tára, XVI. század, IX, 574) szinte hihetetlenül pla-
tonikus szerkezetet mutat! Íme: kezdetben volt az
ősszöveg, mely természetesen elveszett. Másolataiból
töredékek állnak a rendelkezésünkre, egy másolata pedig
elveszett. Emennek másolataiból töredékek maradtak,
egy másolata pedig elveszett. Emennek másolataiból egy
töredék maradt, egy másolata pedig elveszett. Emennek
másolataiból egy késői, de teljes forrás maradt, egy
másolata pedig elveszett. Emennek - végre - mindkét
másolata elveszett, de a másolatok másolatai megvan-
nak ...
Megjegyzés
Copyright © 1993-2002: Horváth Iván, Tóth Tünde, Gépeskönyv.
Mindenkinek joga van arra, hogy ezt az összeállítást egészében vag)!
részben. bármely tetszőleges eszköz igénybevételével, akár papírra, akár
más adathordozóra lemásolja, ott korlátozásmentesen tárolja, ingyene-
sen terjessze. vagy pénzért árusítsa, feltéve, hogy ezt a copyrightot és ezt
az engedélyező megjegyzést minden részleges vagy teljes másolali
példányon jól olvasható módon feltűntett. Engedélyezetlen módosított
változatokat nem szabad készíteni. A GPL értelmében fordítások
készítése nem számít módosításnak.

Alt Krisztián
A vidám természetű poéta és Az én Poézisom természete
(Két Csokonai-vers összevetése)
Bevezetés
A vidám természetű poéta című vers 1793-ban készült.
Fontosságát jelzi, hogy Csokonai több kötettervében az
élen áll. A költő életében kétszer jelent meg: először - a
megírás évében - a bécsi Magyar Múzsában, másodszor
179S-ben, az Uránia harmadik számában. Az én Poézisom
természete című költemény A vidám természetű poéta
későbbi átdolgozása. 1802-ben feltehetőleg már kész volt.
A Lilla-ciklus második verseként jelent meg, l 80S-ben.
A két szöveg létrejötte között tehát kilenc év telt el.
Kérdéseink: hogyan és miért változtatta meg Csokonai
annyi esztendő elmúltával a korábbi művet?
1. A vidám természetű poéta
A mű vallomásos ars poetica, melyben Csokonai hitet tesz
a földi boldogság mellett, hitet tesz a szerelem mellett.
Kijelöli költészetének új irányát, melynek hátterében
metafizikai megalapozottságú életprogram és szemlélet-
mód áll.
Csokonai két ellentétes világot teremt hatvannégy
verssorban, 232 szóval: a szomorúság világát és a vidám
természetű poéta világát. A mű ennek megfelelően kettős
osztású, szimmetrikus: az első négy versszak az előbbi, a
második négy szakasz az utóbbi világot hozza létre. A két
rész közötti ellentétet az eltérő strófaszerkezet is erősíti.
A költő minden érzékszervre ható, ingerekkel teli vilá-
gokat teremt. Mindkét valóságot hasonló fogalomkörökbe
tartozó, de azon belül ellentétes szerkezeti elemekből építi
fel. így szembenálló csoportok állíthatók fel a két vilá-
got jellemző érzelmekből, fogalmakból, környezeti ele-
mekből. ciprusfa, melyet az ókori Keleten és Itáliában sírokra ültet-
Mindkét világ sajátos földrajzi terepre épül. A tek, s mellyel a halotti máglyákat díszítették. Eme világ
szomorúság világa völgyekben terül el. A díszletet növénye még a Hesperis, mely nem nappal, hanem éjsza-
sírhalmok és temetők alkotják. Szörnyű környék ez, ellen- ka nyílik és illatozik. Shakespeare fejét pedig mérgezö
tétben a boldogság világával, ami andalgó vidék, és amely virágokból álló füzér díszíti (ugyanis az Aconitum - ma-
egy réten fekszik. A rét szó ugyan nincs leírva a versben, gyar nevén sisakvirág - mérgező növény). A vidám ter-
de a szövegből kikövetkeztethető ez a geográfiai körül- mészetű poéta világában viola. hiacint (ezek fehér,
mény - ahogy később majd látni fogjuk. rózsaszín és lila színű szirmokat hajtanak) és nektárt
A két világot egyaránt jellemzik bizonyos fényviszo- lehellő rózsa terem.
nyok, napszakok. A szomorúság világában éjszaka van Meteorológiai körülménynek számít az, hogy a
(hiszen fenn van a Hold), setétség uralja a Földet. A szomorúság világában sírból kitántorgott szél. míg az
vidámság világa hűvös esthajnalban jelenik meg, ami öröm világában estvéli szellő mozgatja a növényeket.
naplementét követő alkonyati időt jelent. Mindkét világban sajátos akusztikai ingerek érik az
Mindkét világot növények, virágok díszítik. Az embert. A halál világában csendesség honol. majd a
elborzasztó világ jellegzetes növénye a sötét lombú csendet irtóztató ének, siralmas nóta, keserves versek törik

versmondó II
meg. A boldogság világában lelkesítő ének, mennyei har-
mónia, szép dal, új dalok zengenek.
A dallamokat hangszerek is kísérik: bús lant, bús oboja
az egyik, gyengén rezgő lant a másik világban.
A két világot egyedi érzelmek, érzések uralják:
melankália, szomorúság, gyász - vidámság, mosoly,
ambróziás csók.
A lélek áJlapota is eltér a két valóságban. A halál vilá-
gában félholtan visszahátráló, rémült lélek, a boldogság
világában víg lélek jelenik meg.
Nem evilági lények is a szemünk elé lépnek: szomorú
Múzsa az egyik, vidámabb Múzsák, Gráciák, kis szerelmek
(Ámorok) a másik világban.
Roppant kifejező az, hogy milyen emberek vannak a
két világban. A szomorúság völgyében él Hervey, Young,
Shakespeare és Racine - csupa Csokonai korában már
halott ember. Rajtuk kívül csak gőzölgő fejű (elborult
elméjű, esetleg vallási fanatikus) emberek vannak itt.
Halottak, tébolyultak - és mind férfiak. Ezzel szemben a
boldogság világában a vidám természetű poétán kívül csak
a szebb nem tagjai vannak jelen, közülük is kiemelkedik a
kedves. Ebben a világban tehát csak élők és csak nők
képviselik az emberi fajt.
Különös térhasználat figyelhető meg a két világban. A
szomorúság világában a tér meglehetősen nagy, tágas.
A szemünk egy völgyet lát, a tekintetünk a Holdtól a
ciprusfán át a talaj ig (sírhalmok) mozog. (Nem beszélve
arról, hogy a szél csak úgy tántoroghat ki a sírból, ha a sírt
fedő kőlap elmozdul- a nyíláson át pedig már a határtalan
mélység sejlik fel előttünk.) A térhasználat szempontjából
kulcsfontosságú tereptárgy a ciprusfa. A mediterrán vidé-
keken és Kis-Ázsiában élő európai ciprus (ennek egyik
formája az olasz ciprus) elérheti akár az ötvenméteres
magasságot is! De a ciprusfélék közé tartozó legkisebb
fajták (kasmiri ciprus, kanyon ciprus) is húszméteresek.
(A ciprusfák egyébként több ezer évig élnek.) Így a vers-
ben megjelenő növénygigász mellett minden más tárgy és
élőlény - köztük Hervey, Young, Shakespeare, Racine -
finoman szólva eltörpül. Szemünk tehát igen nagy teret
fogad be, amikor a szomorúság völgyét szemléljük.
A boldogság világában viszont az emberek nőnek nagy-
ra. Ebben a világban a legnagyobb látható objektumok az
emberek. A rajtuk kívül itt található élőlények közül a leg-
magasabb is legfeljebb az ember térdéig, esetleg derekáig
ér (rózsa). (Innen tudjuk egyébként azt is, hogy a
boldogság színtere egy virágos rét.) Múzsák és Gráciák
ujjai, mindennemű apró virágok, egy rózsa szirmai közt
megszálló kis istenek, egy lant húrjai - ahhoz, hogy ezeket
a szemünkkel lássuk, egészen közel kell mennünk hoz-
zájuk. Így viszont a látóterünk beszűkül, a tér kicsivé válik.
2. Az én Poézisom természete című vers születésének
problematikája
A vidám természetű poéta című versben két lehetséges
költői út rajzolódik elénk. A húszéves költő a boldogság
útjára lép rá, ezt az irányt választja. Eme célkitűzése
hosszú időre érvényben is maradt, de idővel - főként
bizonyos életrajzi történések és belső, gondolatrendszeri
változások következtében - tarthatatlanná vált.
12 versmondó
Így amikor Csokonai 1802 körül A vidám természetű
poéta című művét átdolgozta, már nem ez volt az igazi ars
poeticája. A költő gondolatrendszerének középpontjában
új filozófiai tájékozódás állt.
Erről leginkább Csokonai 180 l-es verse, Az ember, a
poézis első tárgya tanúskodik. A költő belátja, hogy a
boldogságfilozófia hirdetése folytathatatlan ná vált. A bol-
dogság "nem vitathatatlan cél többé" (Bíró Ferenc). Az
élet célja most már az élet céljának kutatása, a lét kérdé-
seinek feltevése, a válaszok keresése. Egy .Jevegöi hang"
sorolja fel a felteendő kérdéseket:
Ki vagy, miért vagy, hol lakol? és kinek
Szavára mozgasz? s végre mivé leszel?
Csokonai nem a boldogság, hanem az ember énekese akar
lenni.
3. A vidám természetű poéta és Az én Poézisom természete
című versek összevetése
Az én Poézisom természete című művében Csokonai aktu-
alizálta 1793-as programját, a boldogság énekeseként tün-
teti fel magát. Oe sok jel utal rá, hogy 1802 körül már nem
ilyen volt Csokonai poézisának természete. Ezért felmerül
a kérdés: ha ars poeticája már megváltozott, ha más
kérdések foglalkoztatták, akkor vajon miért dolgozta át
A vidám természetű poétát, miért nyúlt vissza ehhez a
verséhez? A kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk a
két mű közötti különbségeket.
A két költemény a lényegi mondanivalót tekintve
gyakorlatilag azonos. Különbségek csak a versekben fel-
épített két világ alkotóelemei között vannak. Ezért
érdemes számba venni, hogy Csokonai az új szöveg létre-
hozásakor milyen elemeket változtatott meg, illetve
cserélt ki.
Az én Poézisom természete hevesebben, erőteljesebben
és elborzasztóbban kezdődik, mint A vidám természetű
poéta. Az eredeti első szakaszában megszólított dolgok:
sírhalmok, temetők és a halál völgyei, A későbbi kidol-
gozás nyitánya ezek mel lett a holtakat, az éjtszakát és
magát a halált (alvilág vakablaka) is megszólítja.
Szomorú múzsa (női alak) helyett petécses fántom
(nemtelen vagy férfinemű figura) előtt látjuk Hervey-t.
Melankoliának vőlgyei helyett múlandóság vőlgyei
alkotják a színteret. Az eredeti második strófájában az
élőkről általában beszél, akik érzékszerveikkel felfogják a
külvilág ingereit (helyesebben szólva az ingerek hiányát).
Az átdolgozott változatban már többes szám első sze-
mélyt használ Csokonai. Rólunk, azaz önmagáról és a
szöveget olvasóról beszél. Így mi, olvasók is bekerülünk
a versbe, és érzékeljük a műben épülő világot, szereplők
leszünk a költővel együtt.
Az én Poézisom természete első négy versszakában, az
új kellékek segítségével egy igazi horrorjelenet bon-
takozik ki előttünk. Köd, dermesztő csend, a ködön át-
szűrődö holdfény, temető. A sírok közt megjelenik egy
szörnyűséges, hullafoltos fantom, egy alvilági teremt-
mény, aki már megigézett egy emberi lényt: a tehetetlenül
bóbiskoló Hervey az első áldozata. Valamelyik sírból szél
süvölt ki, megmozgatja a növényeket, felkavarja a ködöt-
a mozdulatlan táj mozgásnak indul. Ezek láttán a lélek
elborzad, meghátrál, majd a csendböl irtóztató hangok
törnek a megrettent költőre és ránk, olvasókra.
Csokonai Vitéz Mihály
A vidám természetű poéta
Sírhalmok! Gyász temető kertek
Melyek örökös setétség
S szívet borzasztó csendesség
Mostoha keblében hevertek.
Ti bús melankóliának
Setétes vőlgyei!
Hol szomorú múzsájának
Áldozott Hervey.
Itt az érzésnek minden neme
Még az élőben is meghal.
Füle csak csendességet hall,
A semmitől írtódzik szeme,
A ciprus a holdfényjénél
Árnyékát mutatja.
Egy sírból kitántorgott szél
Bágyadtan mozgatja.
Szörnyű környék! melyhez a lélek.
Fantáziáin repűlve,
Irtódzással megy s réműlve,
Félhóltan hátrál vissza vélek.
Szörnyű környék! kérkedj bátor
Bús lantú Youngoddal:
Isten hozzád, gyászos sátor!
Komor ángulusoddal.
Mások irtóztató énekkel
Bőgessék bús obojjokat
És siralmas nótájokat
Jajgassák keserves versekkel;
Kerítse szürke Hesperis
Gőzölgőfejeket:
Én nem óhajtom egyszer is
Követni ezeket.
Nékem inkább oly koszorú
Kösse felkent fejemet,
Melynek színe nem szomorú,
S múlatja a szebb nemet:
Ezt a vídámabb Múzsáknak,
A mosolygó Gráciáknak
Fűzzék öszve rózsaszínű ujjai,
Élesszékfel ambróziás csókjai.
Nem kell ciprus, mellyel Racint
Tisztelte Melpómene,
Apró viola s hiacint
Bár hajamonfénylene:
Apró és kék tőlcsérjei
Olyak; mint szépem szemei.
Ez kell nekem. - Homlokomat ne érje
Shakspeárnak akónitos fűzérje.
Így veszem fel víg lélekkel
Gyengén rezgő lantomat,
S majd kedvesem egy énekkel
Lelkesíti húromat.
Míg leng az estvéli szellő
Szárnyán egy nektárt lehellő
Rózsában a kis szerelmek megszállnak
És mennyei harmóniát csinálnak.
Szívünk elolvadt részeit
Élesztjük új dalokkal,
Pauzák únalmas ideit
Édesítjük csókokkal.
Ah! a híves esthajnaion
Így alszunk el egy szép dalon,
S énekünknek végső bágyadt szózatja
Az andalgó vidéket elaltatja.
Csokonai Vitéz Mihály
Az én Poézisom természete
Sírhalmok, óh köd-lepte kertek,
Te szívborzasztó éjszaka!
Te alvilág vakablaka!
Ti holtak. akik itt hevertek'
Ti múlandóság birtokának
Setétes vőlgyei,
A hol petécses fantomának
Bóbiskolt Hervey!
Gyászhely! melytől lelkünk irtádzik.
Hol minden érzésünk elhal,
Fülünk csak csendességet hall,
Szemünk a semmitől kaprádzik;
Csak kupressz árnyékát láthatja
A holdnakfényinél,
Midőn azt bágyadtan ingatja
Egy slr-fuvallta szél.
Szörnyű környék! hová a lélek
Ha ólomszárnyakon repűl,
Réműlve jár, alél, elhűl
S félholtan hátrál vissza vélek.
Szörnyű környéki kérkedj Youngoddal.
Ki hantodon ragyog;
lsten veled s mord ánglusoddal!
Én ánglus nem vagyok.
Mások siralmas énekekkel
Bőgettessék az óboát,
És holmi gyász-trenódiát
Ríkassanak jajos versekkel.
Én íly kedvetlen embereknek
Nem lészek egyike,
Legyen jutalma bár ezeknek
A kedves estike.
Nékem inkább oly bokréta
Árnyékozza képemet,
Melyet nyér a víg poéta,
Múlatván a szépnemet:
Ezt a vídámabb múzsáknak
S a mosolygó gráciáknak
Fűzzék öszve rózsaszínű újjai,
Élesztgessék borbaferdett csókjai.
Nem kell kupressz, mellyel Rácint
Tisztelé Melpómene;
Egy kis rózsa, egy kis jácint
Nékemjobban illene.
Mert ez Lillám szép szemével,
Az pedig tekintetével
Egyezvén, mindenkor lészen tűköröm;
S így mindég új dalra késztet új öröm.
Így veszem fel víg lélekkel
Gyengén rezgő lantomat;
S majd Lillám új énekekkel
Lelkesíti húromat.
Míg leng a friss esti szellő,
S szárnyán egy nárdust lehellő
Rózsában megszállnak a kis istenek
És mennybéli koncertecskét zengenek.
Lelkünkből e víg hangokkal
Minden únalom kivész,
Mert megédesítjük csókkal
Ott, hol tartós pauza lész.
Bágyadt nótánk vég-szózatja
A szép tájt elszunnyadtatja;
S addig andalgunk az esti hajnalon,
Míg egymás ölébe hullunk adaion.
versmondó 13
A harmadik szakasz első fele mindkét szövegben a lélek
viselkedését mutatja be a szomorúság világában. Az én
Poézisom természetében ez a viselkedés, a borzalomra
való reagálás kidolgozottabb. Az első változatban a lélek
megy, majd visszahátrál, míg az új szövegben e két fázis
közé két mozzanat is beékelődik: a lélek jár, alél, elhűl,
majd visszahátrál. A hangulat árnyalásához tartozik az
is, hogy míg A vidám természetű poétában a lélek fan-
táziáin repűl, addig a későbbi változatban ólom-
szárnyakon repűl.
Mindkét vers negyedik szakaszában szerepel a
Hesperis (= Estike) nevezetű virág. Csokonai egy másik
verséhez írt jegyzeteiből tudjuk, hogy ez a virág kellemes
illata miatt igen kedves növény volt számára. De mig az
eredeti műben a szürke Hesperis, addig az új szövegben a
kedves Estike formát használja. A virág tehát csak a
második versben válik szeretetre méltó, kívánatos nö-
vénnyé. Csokonai határozottságát, eltökéltségét erősíti,
hogy akár a számára kedves virágot is hajlandó feláldozni
azért, hogy a boldogság énekese lehessen.
Az első négy szakasz hevességét növelte az is, hogy
Csokonai a felkiáltójelek számát csaknem megkétszerezte.
Amíg az I793-as műben öt, addig az 1802 körüli versben
kilenc felkiáltójel van.
Az én Poézisom természete című müben nem szerepel
Shakespeare. Helyette egy Lilláról szóló részt iktatott be a
költő (Lilla neve került be még a hetedik versszakba, a
kedvesem szó helyére). Ebben egyrészt szerepet játszhatott
az, hogy Csokonai 1793 óta a Hamleten kívül más
Shakespeare-műveket is megismerhetett (gondoljunk itt az
angol drámaíró vígjátékaira), másrészt pedig az, hogy
Lilla emlegetése személyesebbé teszi a verset a korábbi
szépem szóhoz képest. (Ha pedig feltételezzük, hogy Az én
Poézisom természete eleve a Lilla-dalokhoz készült, akkor
szinte törvényszerű a hölgy nevének megjelenése a
műben.)
A boldogság világát ábrázoló részben az ambróziás
csók kifejezést borba ferdett csókra változtatta Csokonai.
A kis Ámorokkal megszállt rózsa pedig már nem nektárt,
hanem nárdust ("egy kékes virágú jóillatú kerti bokrocs-
ka" - Csokonai jegyzete az Anakreoni Dalokhoz) lehel.
A költő az isteni világ kellékeit evilágibb elemekre
cserélte.
Az én Poézisom természete című vers utolsó sza-
kaszában andalgó vidék helyett szép Táj szerepel, némileg
módosítva a boldogság világának hangulatát.
Az átdolgozott változat utolsó sorának megfelelő sor
A vidám természetű poétában így hangzik:
Így alszunk el egy szép dalon.
Az én Poézisom természete utolsó sora pedig így szól:
Még egymás ölébe hullunk adalon.
Itt tehát már cseppet sem alvásról van szó...
A vidám természetű poéta című vershez képest Az én
Poézisom természetében a halál világa borzasztóbb, a halál
költőitől való elhatárolódás határozottabb, a szomorúság
világától való elzárkózás eltökéltebb, hangsúlyozottabb,
a boldogság világa valamelyest evilágibb, hevesebb, vér-
bőbb.
A fejezet elején álló kérdésre (miért dolgozta át
Csokonai A vidám természetű poétát?) ezek után így
14 versmondó
válaszolhatunk: Csokonainak szüksége volt egy stílus érték
szempontjából szélsőségesebb elemekből álló, ezért
erőteljesebb versre - a Lilla-dalokhoz.
4. Az én Poézisom természete és a Lilla-ciklus
A Lilla-ciklus kialakításának folyamata körülbelül
1802 tavaszától 1803 tavaszáig tartott. A kötetben hat-
van vers szerepel három könyvbe elosztva. Az első
könyv a még beteljesületlen vágyakozás, a viszonzatlan
szerelem, a reménykedés verseit, a második a betel-
jesült szerelem, a boldogság műveit tartalmazza. A har-
madik könyv a távollét, a búcsúzás, az elválás, a teljes
boldogtalanság, a reményvesztés verseiből áll, melyek
közül a legutolsók már az éltető elem, lételem hiányáról
tanúskodnak.
Régebbi felfogás szerint a ciklus Csokonai Vajda
Juliannával szövődött szerelmének története. Az iro-
dalomtudomány jelenlegi felfogása szerint ez nem teljesen
igaz, de az bizonyos, hogyaciklusnak van egy kerek,
belső története, "cselekménye". A ciklus történet-mivoltát
Csokonai vetíti előre az Előbeszédben: "Az én Lillámnak
kezdete s folyásának nagyobb része örvendetes, a vége
pedig orvosolhatatlan szomorú".
A történet előtt, kitüntetett pozícióban áll a kötet
nyitóverse, a Gróf Erdődyné Ö Nagyságához. A mű nagy
része Csokonairól szól. A költő egyes szám első sze-
mélyben ír önmagáról, saját jelenéről. A mű szomorúsá-
got áraszt, Csokonai halált, gyász bóltot, setét ciprust,
mély vőlgyeket, éjtszakát emleget önmagával kapcsolat-
ban.
A végleges, időtlen, vég nélküli boldogtalanság verse
ez. A boldogtalanság a jelen és a jövő. Így viszont min-
den további vers, vagyis a következő ötvenkilenc mű
eleve múlt időbe kerül, hiszen Csokonai egy, a történet
kezdetéhez képest későbbi állapotot emel a ciklus élére.
A ciklus Előbeszédében és a Gróf Erdődyné Ö
Nagyságához írott ajánlóversben a jelenkori Csokonai
szól hozzánk. Az összes többi versben - így Az én
Poézisom természetében is - a korábbi Csokonai, a lírai
én régebbi változata szerepel, aki a ciklus végére eljut a
jelenhez.
Ha Az én Poézisom természetét a kötet részeként, az
ajánlóvers után olvassuk, akkor tudjuk, hogy minden,
amiről a vers szól, az már a múlt. Tudjuk, hogy nincs
boldogság, nincs szerelem, tudjuk, hogy a versben
megszólaló Csokonai kudarcot vallott. Így minden szavát,
lelkesen elmondott célját legfeljebb csak őszinte
szomorúsággal olvashatja az ember, tudván: a versben
megszólaló ember el fog bukni.
Így azonban felvethető a hipotézis: az ajánlóvers és az
azt követő mű közötti kontraszt fokozás áért, a kívánt hatás
eléréséért írta át Csokonai A vidám természetű poétát egy
szélsőségesebb és hevesebb művé: Az én Poézis om ter-
mészete című verssé. Azaz: a korábbi változatot egy
bizonyos hatásmechanizmus megvalósítása érdekében
kellett átdolgoznia a költőnek. Az átdolgozás ténye pedig
adalékul szolgálhat ahhoz, hogy Csokonai mennyire
tudatosan komponálta meg kötetét.
Irodalomtörténeti Közlemények, 1999. 5-6.
A Magyar Versmondók Egyesülete tisztújító
(Rövidített jegyzőkönyv)
A Magyar Versmondók Egyesülete éves küldöttköz-
gyűlését 2004. május IS-én 10 órakor tartotta meg
Budapesten, a Fészek Klubban.
Napirendi pontok:
l. A küldöttközgyűlés tisztségviselőinek megválasztása.
2. Popper Ferenc elnök éves szakmai beszámolója.
3. Popper Ferenc elnök éves pénzügyi beszámolója.
4. Vita a szakmai és a pénzügyi beszámolókról.
S. Tájékoztató a regionális, megyei és határon túli tag-
szervezetek 2003. évi tevékenységéről.
6. Beszámoló a felügyelőbizottság éves tevékenysé-
géről.
7. Hozzászólások.
8. A tagságot érintő rövid és középtávú tervek.
9. Alapszabály-módosítások.
10. Jelöltállítás és az egyesület tisztségviselőinek meg-
választása.
ll. Egyéb.
A küldöttközgyűlés Kiss Gábort választotta levezető
elnökének.
küldöttközgyűlése
• Ebben az évben 17. alkalommal rendeztük meg Baján
a középiskolások versmondótáborát, Lutter Imre
vezetése mellett neves szakemberek részvételével. A
tábor szervezője Pintér Julianna, a Kecskeméti Liga
Könyvtár igazgatója volt.
• Támogattuk a Veszprémi Városi Művelődési Központ
által szervezett versmondótábort, mely ezúttal is
Csopakon került megrendezésre. Szervezője: Ferencz
Zsuzsanna volt.
• Ismét több jelentős határon túli programot bonyolítot-
tunk le a győri egyesület szervezésében. Az egyik ilyen
program keretében támogattuk a Tompa Mihály
Versmondó Versenyt, zsűrizéssel és tanácsadással,
rendhagyó irodalomórákat rendeztünk Mátyusföld,
illetve Csallóköz falvaiban és Dunaszerdahelyen.
• Továbbképzést tartottunk a galántai járás pedagógu-
sainak, valamint a vágsellyei járás versmondóinak és
pedagógusainak.
• Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó
Egyesülettel egyhetesre bővítettük a Kaleidoszkóp
VersFesztivált, amely két impozáns intézményben, a

Popper Ferenc elnöki beszámolója

Szeretettel köszöntök minden megjelent egyesületi tagot.
A küldöttközgyűlést ezúttal Hírlevél, vagyis a Versmondó
folyóirat útján hívtuk össze, megjelölve annak helyét,
időpontját és a napirendi pontokat.

Mi történt 2003-ban, illetve 2004. évben eddig?

• 2003. április 12-én a Pesti Vigadóban rendeztük meg a
"VersGála 2002" műsorunkat, a Művészeti és Szabad-
müvelődési Alapítvány támogatásával, ők a kamarater-
met térítésmentesen bocsátották rendelkezésünkre.
Köszönet érte. Itt átadtuk a "Ki viszi át a szerelmet"
díjat, melyet ezúttal Tóth Zsuzsanna, a Magyar
Művelődési Intézet művészeti osztályvezetője, Németh
András, a Győr-Moson-Sopron Megyei Tagszervezet
títkára és Nagy Tímea versmondó kapott.
• Április és május hónapokban zajlottak a "Regösök húr-
ján" általános iskolások vers- és prózamondó verse-
nyének elődöntői Kecskeméten, Budapesten és
Veszprémben. Az innen továbbjutott 30 vers- és próza-
mondó vett részt november 22-én az országos dön-
tőben, melyet Pápán, a Pedagógus Művelődési Köz-
pontban rendeztünk meg. A népszerű verseny főszer­
vezője Ferencz Zsuzsanna volt.
• Május elején rendeztük meg Győrben a Nyugat-magyar-
országi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Fő­
iskolai Karával közösen a II. Országos Egyetemi-Főisko­
lai Versmondó Versenyt. Támogatóink voltak az Oktatási
Minisztérium, valamint a Megyei Közgyűlés és a városi
önkormányzat. A díjakat a polgármester úr adta át.

versmondó 15
 Miskolci Nemzeti Színházban és a Merlin Színházban
talált új otthonra. A közel 300 résztvevővel lezajlott
eseményről szinte a teljes sajtó hírt adott, és ami még
fontosabb: sikerült becsábítanunk a közönséget, így
minden nap telt ház előtt léptek föl a versmondók és
a költők. A fesztiválon bemutattuk a Kaleidoszkóp
Könyvsorozat legújabb tagját, a Lánctáncot, amelyet
Gyurkovics Tibor lektorált, Lutter Imre szerkesztett,
Káelné Kovács Rita gondozott, védnöke pedig Prof.
Dr. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora volt.
(Felelős kiadó: Kiss Gábor elnök.)
• A 2004. év első jelentős eseménye volt a Költészet
Napi VersGála, melyet a Pesti Vigadó teljes rekonst-
rukciója miatt ezúttal az Apáczai Kiadó Molnár Ferenc
termében rendeztünk meg, április 17-én. A rendezvényt
Lutter Imre alelnök szervezte, rendezője Pataki András,
a Forrás Színház igazgatója volt.
A GálaEsten átadtuk a "Ki viszi át a szerelmet" díjakat,
ezúttal Kiss Mariann, a Kondor Béla Közösségi Ház
igazgatója és Lutter Imre előadóművész, a Magyar
Versmondók Egyesületének alelnöke kapták, év közben
pedig a 45 éves Váci Mihály Irodalmi Színpad részesült
az elismerésben. (Ez utóbbit Veszprémben, ajubileumi
ünnepségen adta át az elnök.) Az esemény megren-
dezéséhez jelentős mértékben hozzájárult a Kondor
Béla Közösségi Ház azzal, hogy a fogadást meg-
szervezte, és az estet anyagilag is támogatta.
• Megkezdődtek a "Regösök húrján" Vers- és Próza-
mondó Verseny elődöntői. Lezajlott a budapesti s vele
egy napon, azonos helyszínen a Dunától Keletre eső
területek elödöntöi a Kondor Béla Közösségi Házban.
Köszönet illeti ezért Kiss Mariannt, aki elvállalta e
nehéz feladatot is, miután a Kecskeméti Liga Könyvtár,
mint intézmény megszűnt, átalakul alapítvánnyá, ezért
Pintér Julianna, aki évek óta rendezi, ez egyszer nem
tudta felvállalni.
A közeljövőben lesz a veszprémi elődöntő, s november
végén rendezzük az országos döntőt, reményeink
szerint ismét Pápán.
• Május 7-S-án rendeztük meg Győrben a III. Országos
Egyetemi-főiskolai Versmondó Versenyt, közel negy-
ven indulóval.
• Új keretek között hirdettük meg az idén a bajai vers-
mondótábort, mely ezúttal két időpontban, két önálló
tematika mentén zajlik. A Versművészeti Szeminárium,
amely a hagyományos bajai tábor helyébe lép, július
20-tól 29-ig várja a versmondókat; a Szín- és Előadó­
művész-felkészítő Műhely közvetlenül ez után, július
30-tól augusztus 6-ig tart. Mindkét szemináriumot
Lutter Imre előadóművész vezeti. A második szeminári-
umban két szekcióban zajlik majd a munka: a szín-
művészcsoport a Színház- és Filmművészeti Egyetem
felvételíjére készülhet föl, a pódiumművész-csoport az
év végén esedékes előadóművész-vizsgára. Nagyon ne-
ves művészek tanítanak majd mindkét táborban: többek
között Bács Ferenc színművész, Gabnai Katalin, a
Színművészeti Egyetem drámapedagógusa, Bella István
Kossuth-díjas költő és saját szaktanáraink (Bartók
László, Kárász Eszter, Kiss László és Pataki András).
16 versmondó
• Szervezés alatt van a hagyományos csopaki versmondó-
tábor is, melyet egyesületünk az idén is támogat.
• Ebben az évben ismét megrendezzük a Müvelődési
lntézettel és a Magyar Írószövetséggel közösen az
Illyés Gyula Országos Vers- és Prózamondó Versenyt
Ozorán. Társrendezőnk Ozora község, illetve Tolna
Megye Önkormányzata.
• Először rendezzük meg az előbbi szervekkel közösen a
"Balassi Bálint és a reneszánsz dicsérete" elnevezésű
nemzetközi-magyar versmondó versenyt. Ennek
társrendezője Esztergom város önkormányzata is, ahol
a döntőre kerül sor, 2004 novemberében.
Az elnökség havonta ülésezett, hiányzás csak kivételes
esetekben fordult elő, így mindig határozatképesek
voltunk. Az elnökségi tagok kivétel nélkül kivették a
részüket a rnunkából. Úgy érzem, igazi csoportmunka
eredménye az elmúlt esztendő is:
Ferencz Zsuzsanna szervezte a csopaki tábort, valamint
a Regösök húrján versenyt.
Kiss László szerkesztette a Versmondó folyóiratot, s
jelentős segítséget nyújtott a pályázatok írásához.
Lutter Imre vezette a bajai tábort, kialakította arculatát,
majd folyamatosan karbantartotta a versmondók központi
honlapját (www.versmondo.hu). szervezte a Kaleidoszkóp
VersFesztivált, mely ezúttal először a fővárosba is
bemerészkedett.
Németh András a pályázatok gondozója, megírója.
Ebben az évben is jeleskedett, mint ahogy majd a pénz-
ügyi beszámolóból ki fog derülni.
Wahl László végezte az ügyintézést: a Versmondó
lapok csomagolását, szállítását, s ő intézte többek között
az elhelyezését az Írók Könyvesboltj ában, továbbította a
lapot a szerzőknek, beszerezte a szükséges igazolásokat a
pályázatokhoz.
Köszönet mindnyájuknak.
Sajnos még mindig úgy tudunk ülésezni, hogy
bekéredzkedünk valahová. Legtöbb esetben itt, a Fészek
Klubban tanácskoztunk, köszönet ezért Galambos Tibor
igazgató úrnak, aki ezt lehetövé teszi.
Meg kell említenem Torma Máriát, akinek oroszlán-
része volt abban, hogy a Versmondó folyóirat hon-
lapját ismét müködőképessé, folyamatossá tettük
(www.cő.hu/-vers).
Helter Istvánné könyvelönk nagyszerűen végzi a
munkáját, s minden támogatást megkapunk tőle és fér-
jétöl. Nemcsak a könyvelést végzik, de az APEH felé is ők
járnak el, s intézik az igazolások beszerzését.
A következő év tervei, illetve az ez évben még hátralévő
feladatok:
• Az Északkelet-magyarországi Versmondó Egyesülettel
közösen megrendezzük a Kaleidoszkóp VersFesztivált,
Miskolcon és Budapesten, és egyúttallétrehozzuk a
VersFesztivál saját honlapját (www.versfesztivaJ.hu).
• lsmét meghirdetjük a "Regösök húrján" Vers- és
Prózamondó Versenyt az általános iskolások részére.
• Támogatjuk a Latinovits Zoltán Országos Vers- és
Prózamondó-találkozót. A résztvevők körét bővítjük:
ebben az évben először felnőtt versmondók is indulhat-
nak, s átadjuk a győztesnek a Latinovits-díjat, melynek
elkészítését - Balatonszemes önkormányzatával közö-
sen - anyagilag is támogatj uk.
• Társrendezői vagyunk az Örök Pódiumon elnevezésű, s
Pintér Tibornak emléket állító országos vers- és próza-
mondó versenynek, amely Veszprémben, a Városi
Művelődési Központban lesz, októberben.
• November az időpontja a versenyek versenyének, az
Országos Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó
Versenynek. Mint közismert, ezt Győrben rendezzük,
a Bartók Béla Megyei Művelődési Központtal és
a Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi
Társasággal közösen. Támogatónk természetesen a
város önkormányzata, valamint a megyei közgyűlés.
• Támogatjuk a szlovákiai Tompa Mihály Vers- és
Prózamondó Versenyt.
• Támogatjuk, illetve társrendezői leszünk a Kondor Béla
- Szécsi Margit - Nagy László Vers- és Prózamondó
Versenynek.
• Megrendezzük a NYME Apáczai Csere János Tanító-
képző Főiskolai Karral a IV. Egyetemi-főiskolai
Versmondó Versenyt, Győrben.
• Ismét megrendezzük a Költészetnapi VersGálát.
Minden bizonnyal az Apáczai Kiadó Molnár Termében,
melyet jutányos áron kaptunk az idén is. Köszönet illeti
ezért Lukács Szabolcsot, az intézmény igazgatóját.
• Végre teljes intenzitással működik az egyesület központi
honlapja (http://www.versmondo.hu). és június elején
beindul a Versmondó folyóirat után a második tematikus
portál, a Kaleidoszkóp VersFesztivál honlapja, amely
a www.versfesztival.huinternet-címen lelhető föl.
Valamennyi weboldalról átjárás lesz a többi honlapra.
• A Magyar Versmondók Egyesülete megkezdte az álla-
mi szervekkel a tárgyalásokat a jövő évi József Attila
Centenárium programjaival kapcsolatban.
Köszönöm a figyelmet.
Hozzászólások:
Kiss László és dr. Lutter Imre kiegészítette Popper Ferenc
elnök beszámolóját, majd rövid hozzászólásokat követően
a közgyűlés a beszámolót egyhangúlag elfogadta.

Közhasznúsági jelentés
Egyesületünk főként pályázati pénzekből tartja fenn magát. 2003-ban főtámogatóink a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és a Miniszterelnöki
Hivatal voltak, de kaptunk támogatást a Főpolgármesteri Hivataltól is.
A pályázatokon nyert pénzeszközök felhasználásával rendeztük meg az alábbi eseményeket:
Költészetnapi VersGála, Budapest.
"Regösök húrján" 10-14 évesek Országos Versmondó Versenye, Kecskemét, Budapest, Veszprém, Pápa.
111. Országos Egyetemi-fóiskolai Versmondó Verseny, Győr.
XVII. Versmondótábor, Baja (ifjúsági korosztály).
Csopaki Versmondótábor gyermekeknek.
Tompa Mihály Országos Versmondó Verseny (Szlovákia).
Versmondók és pedagógusok továbbképzése Galántán, Dunaszerdahelyen és Vágsellyén (Szlovákia).
A 2003. év pénzügyi adatai a következők:

Bevételek: Kiadások:

NKÖM 1900000 Ft Személyi jellegű kifizetések 74500 Ft

NKA 2650000 Ft Járulékok 14100 Ft
MEH 300000 Ft Ügyviteli költség 1550000 Ft
GYISM 1251000 Ft Bérleti díj 125 OOO Ft
Főváros 200000 Ft Tagdíj (Színjátékos Szöv.) 3 OOO Ft
Tagdíjak 176300 Ft Számlás kifizetések:
Banki kamat 7460 Ft (zsűri, cikkek, korrektúra stb.) 1552068 Ft
Szja l % befizetések 139769 Ft Egyéb (versenyek költségei:
Nyitó egyenleg 254200 Ft Versgála, Regösök húrján,
Összesen: 6878729 Ft Kondor-Szécsi-Nagy, József A. stb.) 922000 Ft
Összesen: 4240668 Ft

Egyenleg
Pénztár 29840 Ft
Bank 2608221 Ft
Összesen: 2638061 Ft
A közgyűlés a közhasznúsági jelentést és a pénzügyi beszámolót egyhangúlag elfogadta.

Budapest, 2004. május 15.

Popper Ferenc
elnök

versmondó l 7
A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete
2003. évi tevékenységének beszámolója
- Németh András titkár-
2003. évben megvalósított szakmai tevékenység:
• VI. alkalommal hirdettük - és rendeztük - meg a
hagyományos Kormos István Regionális és Nemzet-
közi Vers-és Prózamondó Versenyünket általános
iskolás versmondók számára. Meghirdetés: február.
Elődöntőket: 5 helyszínen (Zsira, Kapuvár, Csoma,
Mosonmagyaróvár, Győr) bonyolítottuk le március és
április hónapokban. Az elődöntőkön közel 200 induló
közül válogatta ki a zsűri azt a 40 versmondót, akik
2003. november 8-án Mecséren megrendezésre kerülő
döntőbe jutottak tovább. Az elődöntők legjobbjai közül
3-3 versenyzőt juttattunk tovább a "Regösök húrján"
országos általános iskolások veszprémi regionális dön-
tőjébe.
• Működtettük versmondóstúdióinkat (Győr, Moson-
magyaróvár, Csoma, Sopron, Kapuvár). A moson-
magyaróvári tevékenysége az utóbbi időben stagnál,
nagyobb odafigyeléssel tevékenységét hathatósabbá
kell tennünk. A györi versmondóstúdiónk hetente,
rendszeresen tevékenykedik. Tagjai állandó közre-
működői a különböző szintű és korosztályú megyei,
regionális, országos versenyeknek. Segítségükkel
valósítottuk meg műsorainkat, rendhagyó irodalom-
óráinkat.
• Megrendeztük az óvodások és általános iskolások vers-
és mesemondó versenyét (Győrzámoly), a felnőtt
versmondók területi verseny ét (Jánossomorja), nyug-
díjasok versmondó versenyét (Győr), szakemberünk
zsűritagként közreműködött az abdai Zrínyi Ilona
Általános Iskola által rendezett Költészetnapi vers-
mondódélutánon.
• Közreműködtünk a KISFALUDY-NAPOK - Közép-
iskolások Megyei Szemléjének Vers- és Prózamondó
Versenyének lebonyolításában. Szakmai segítséget
nyújtottunk a közel 100 versmondót felvonultató 2
napos rendezvényen.
• Sokszínű és tartalmas programokat valósítottunk meg a
dunaszerdahelyi és galántai járásokban. 25 rendhagyó
irodalomórát tartottunk a felvidéki alap- és közép-
iskolákban. Dunaszerdahelyen pedagógusok és vers-
mondók részvételével módszertani továbbképző­
délutánt rendeztünk. A galántai járás pedagógusainak
egynapos versrendezői továbbképzését ismét meg-
szerveztük. Szakmai segítséget nyújtottunk a Tompa
Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny körzeti
és területi döntőin. Nem sikerült az elmúlt évben meg-
valósítani, hogy a határokon túli kapcsolatainkat
kiszélesítsük: szándékaink szerint szorosabb kapcsolatot
kell kiépítenünk a szlovéniai (lendvai) versmondókkal.
EU-s programként kapcsolatot kell kiépítenünk a szom-
szédos, burgenlandi tartomány magyar lakta települé-
seiveI és a Burgenlandi Magyarok Egyesületével.
18 versmondó
• Előadóművész-stúdiónk néhány alkalommal szerkesz-
tett műsorral szerepelt Dunaszerdahelyen és amegye
néhány településén (Csoma, Bogyoszló, Dunaszentpál,
Börcs stb.).
• Versmondóstúdiónk tagjaival szerkesztett műsorokat
mutattunk be a megye általános és középiskoláiban,
művelődési intézményeiben. Egy-egy műsorral szlová-
kiai magyar lakta települések alap- és középiskoláiban
is szerepeltünk.
• Rendhagyó irodalomórákat tartunk megyénk általános
és középiskoláiban.
• Közreműködünk az országos elnökség által megren-
dezendő országos vers- és prózamondó versenyek
szervezésében, lebonyolításában. (Regösök húrján;
József Attila Országos Vers-, Énekeltvers- és Próza-
mondó Verseny, Tatabánya; Kaleidoszkóp Napok,
Miskolc; Kondor Béla, Nagy László és Szécsi Margit
Országos Versmondó Verseny, Budapest; Illyés Gyula
Vers- és Prózamondó Verseny stb.).
• A NYME ACSJ Tanítóképző Főiskolai Karával
közösen meghirdettük és sikeresen lebonyolítottuk 30
versenyző részvételével a II. Egyetemi-főiskolai
Versmondó Versenyt Győrött, 2003. május 2-3-án.
• Megrendeztük a hagyományos nyári versmondótábo-
runkat Csomán, 2003. június 23-29-ig. A táborban 32
általános és középiskolás versmondó vett részt. Három
csoportban dolgoztak, sikeres és eredményes munkát
végeztek.
• Közreműködünk a MEGYEI IRODALMI HÉT lebo-
nyolításában.
• Az Oktatási Minisztérium felhívására Deák-év kere-
tében "Deák győri évei" című szerkesztett műsorunk­
kai helyi ünnepségen (Kóny), rendhagyó irodalom-
órákon, s a határon túli magyar lakta településeken lép-
tünk fel.
• A II. alkalommal megrendezett Győri Könyvszalon
rendezvényein két műsorunkkal szerepeltünk.
• Meghirdettük és lebonyolítottuk a Radnóti Miklós
Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Ver-
senyt (Győr, 2003. november 14-15.). Vas, Veszprém,
Fejér, Zala és Győr-Moson-Sopron megyei vers-
mondók mellett vajdasági és szlovákiai magyar
versmondók is szerepeltek. Az 56 résztvevő többsége
középiskolás volt, de szép számmal jelentkeztek
egyetemi, főiskolai korosztályúak, dolgozó felnőttek,
nyugdíjasok.
Tagságunkat HÍRLEVÉL-ben tájékoztattuk egyesületünk
munkájáról.
 A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének közhasznúsági jelentése

Pénzügyi beszámoló a 2003. évről

Bevételek: Kiadások:

Nyitó egyenleg I 033 OOO Ft Személyi jellegű kifizetések 875000 Ft

Nemzeti Kulturális Alapprogram 800OOO Ft Járulékok 229000 Ft
Miniszterelnöki Hivatal 200 OOO Ft Ügyviteli költségek 1965 OOO Ft
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 100OOO Ft Egyéb 188OOO Ft
Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány 50 OOO Ft Összesen: 3257000 Ft
Nemzeti Alapítvány 50 OOO Ft
Győr Kultúrájáért Alapítvány 50OOO Ft
Egyenleg:
Győri Önkormányzat 90 OOO Ft
Megyei Közgyűlés 40 OOO Ft Pénztár 18 OOO Ft
Alaptevékenység bevétele 884OOO Ft Bank 515 OOO Ft
Magyar Versmondók Egyesülete 460 OOO Ft Összesen: 533 OOO Ft
Szja 1% 30 OOO Ft
Kamat 3 OOO Ft
Összesen: 3 790 OOO Ft

A fenti pénzeszközök felhasználásával rendeztük meg az alábbi eseményeket:

Kormos l. Regionális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny, Sopron, Kapuvár, Csorna, Mosonmagyaróvár,
Dunaszerdahely és Mecsér.
Rendhagyó irodalomórák a megyében és Csallóköz, illetve Mátyusföld iskoláiban.
Versrendező- és versmondó-továbbképzések Galánta, Vágsellye, Pered.
Országos Egyetemi-főiskolai Versmondó Verseny, Győr.
Nyári bentlakásos versmondótábor, Csoma.
Radnóti M. Regionális Vers- és Prózamondó Verseny, Győr.

Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület beszámolója

- Kiss Gábor elnök-
2003 szeptemberétöl
Az Egyetemisták Miskolci Amatőr Színjátszó Köre, az
Egy Maszk Drámaműhely folytatta munkáját a Miskolci
Egyetem Bolyai Kollégiumában. Hetente egyszer, három-
órás időtartamban hangképzést, légzés- és beszédtechnika-
fejlesztést, szituációs feladatok megoldását tanítottuk,
helyzetgyakorlatokat tartottunk, verseket elemeztünk,
jeleneteket dolgoztunk ki, a drámapedagógia módszerével
okítottuk az amatőr színjátszókat.
A képzésben a rendes foglalkozások mellett rendhagyó
irodalomórák, előadások is helyet kaptak. Ezekben
közreműködött többek közt: Bartók László előadóművész,
Máhr Ági és Molnár Anna színművészek, Palóc Eszter, a
Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója.
A Miskolci Egyetem, a Bolyai Kollégium és a hallgatói
önkormányzat állandó próbatermet biztosít a drámamű­
helynek, szálláslehetőséget biztosít az előadóknak to-
vábbra is.
2003. október 23-29.
V. Jubileumi Kaleidoszkóp VersFesztivál
Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó
Egyesület az idén ötödik alkalommal rendezte meg az ország
legnagyobb versmondó-költészeti találkozóját, a Kalei-
doszkóp VersFesztivált. A rendezvény jócskán kinőtte
korábbi önmagát: az egyhetesre bővült, újabb verseny-
kategóriákkal gyarapodó programoknak a Miskolci Nemzeti
Színház és a budapesti Merlin Színház adott otthont.
A tavalyi rendezvényen - a tendenciát folytatva - az
előző évi létszámot ismét megduplázva, így már három-
száz hazai és határon túli versenyző vett részt, három
kategóriában: magyar költemények versmondó versenye,
pódiumi estek fesztiválja, és a Miskolci Egyetem hall-
gatóinak vers- és novellaíró pályázata.
A Versf'esztiválon az elmúlt évben először rendeztünk
költészeti programokat: az író-olvasó találkozók mintájára
író-versmondó találkozókat. Volt igény rá, valamennyi
program telt ház előtt zajlott egy héten át.
A fesztivál ötödik napján, a Miskolci Nemzeti Színház
Játékszínében bemutattuk a Kaleidoszkóp Könyvsorozat
hatodik tagját, a Lánctáncot, amelyet Gyurkovics Tibor író
lektorált, s amely a Miskolci Egyetem hallgatóinak ver-
seiből és novelláiból tallóz. A kötetet Lutter Imre, az
Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egye-
sület alapító elnöke, a Magyar Versmondók Egyesületének
alelnöke válogatta és szerkesztette; Káelné Kovács Rita,
a Miskolci Egyetem Bolyai Kollégiumának igazgató-
helyettese gondozta.
A közszolgálati és a kereskedelmi média érdeklődését
tovább növeltük: amellett, hogya Magyar Rádió az első

versmondó 19
verstől az utolsóig mindent rögzített és sugároz folyama-
tosan, a tv2, a Sláger Rádió, a Hír TV, az Info Rádió vagy
a Magyar Hírlap és a helyi média egésze részt vett a fesz-
tiválon.
2004. április 17. Költészetnapi Gála
Az idén a Magyar Versmondók Egyesületével közösen,
telt ház előtt tartott uk meg hagyományos költészetnapi
gálaestünket, a Pesti Vigadó felújítási munkálatai miatt az
Apáczai Kiadó Molnár Ferenc termében. Az idén a 2001-
ben alapított "Versgondnok-díjat" az elnökség döntése
értelmében Máhr Ági és Molnár Anna, a Miskolci
Nemzeti Színház színművészei kapták, VersFesztiválért,
az egyesületért és a versmondómozgalomért tett erő­
feszítéseik elismeréseként.
Az idén főrendezvényünket, a Kaleidoszkóp Vers-
Fesztivált a Magyar Versmondók Egyesületével és az
újonnan alakult Budapesti és Közép-magyarországi
Versmondó Egyesülettel közösen hirdetjük meg. A
Kaleidoszkóp Könyvsorozat pályázatára ezentúl minden
hazai és határon túli magyar egyetemista és főiskolás
nyújthat be pályaművet. Ezzel és az újabb együttműködési
megállapodásokkal a VersFesztivál nemzetközi kapukat
nyit meg.
Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó
Egyesület 2004. június 5-én tartja rendes, éves tisztújító
közgyűlését.
Az MVE felügyelőbizottságának beszámolója
A felügyelőbizottság munkájáról Bakonyiné Pálinger
Anna elnök számolt be: A felügyelőbizottság rendszeresen
részt vett az egyesület elnökségi ülésein, folyamatosan
figyelemmel kísérték a munkáját, megállapították, hogy
mindvégig szabályos volt. Év közben egy alkalommal
ellenőrizték az egyesület könyvelését, szabálytalanságot
nem észleltek, a könyvelést profi könyvelőcég végzi, meg-
felelő módon.
Hozzászólás nem volt.
***
A küldöttközgyűlés módosította az egyesület alap-
szabályát, amelynek következtében szervezetileg is át-
alakult a Magyar Versmondók Egyesülete.
Az Alapszabálya www.versmondo.huintemetes oldal-
ról tölthető le.
Popper Ferenc bejelentette, hogy nem indul az elnök-
jelöltségért, az egyesületet azonban továbbra is segíti
munkájával.
Az új alapszabály értelmében, ajelöltáIlítást követően a
küldöttközgyűJés titkos szavazással, egyhangúan meg-
választotta az új vezető szervet és annak tagjait, a
következőképpen:
Az egyesület vezető szerve, a kabinet tagjai:
Bartók László elnök
Kiss László elnökhelyettes
Dr. Lutter Imre kreatív alelnök
Popper Ferenc kapcsolatokért felelős alelnök
Pataki András gazdasági és szervezési igazgató
20 versmondó
Dudás Dorottya marketingigazgató
Németh András egyesületi titkár
Felügyelőbizottság:
.Elnök: Korompai Gábor
Tagok: Bakonyiné Pálinger Anna, Kiss Melinda
A kabinet tanácsadó szerve az elnökség,
amelynek tagjai a regionális és határon túli
szervezetek vezetői:
Popper Ferenc (MVE Győr-Moson-Sopron Megyei
Szervezete)
Dr. Kiss Gábor (Kaleidoszkóp Északkelet-magyarországi
VME)
Dr. Lutter Imre (Budapesti és Közép-magyarországi
VME)
Ferencz Zsuzsa (Nyugat-dunántúli Versmondó Egye-
sület)
Józsa Mihály (Délkelet-magyarországi VME)
Balogh Zsuzsa (Délnyugat-magyarországi VME)
Puskel Tünde Emese (Erdélyi Magyar Versmondók
Egyesülete)
Góli Kornélia (Vajdasági Magyar Versmondók Egye-
sülete)
Horváth Emma (Életjel Irodalmi Élőújság - Csáth Géza
Művészetbaráti Kör, Vajdaság)
Göncz László (Lendvai Versmondóstúdió, Szlovénia)
Előd László (Kaliforniai Arany János Kultúrkör, Los
Angeles)
Bóllok Barbara (New York-i magyarság)
Az Egyesület tagozatvezetői:
Ifjúsági tagozat: Somogyi Bence
Felnőtt-tagozat: Ferencz Zsuzsa
Szépkorúak tagozata: Wahl László
Szakmai tagozat: Kiss Mariann
Előadóművész-tagozat:Józsa Mihály
Pedagógustagozat: Lukács Szabolcs
Szakmai Elismerések Kuratóriuma:
Bartók László, az MVE elnöke
Bella István Kossuth-díjas költő
Ferencz Zsuzsa müvelődésszervezö
Kalocsai Andrea előadóművész
Wiegmann Alfréd televíziós rendező
A Magyar Versmondók Egyesületének
vagyona, rövid és középtávú tervei
(Bartók László megválasztott elnök)
Az elnököt szó szerint idézzük:
A versmondás "mozgalma" több évtizedes hagyomány.
Generációk nőttek fel a versek szeretetében. A rendszer-
váltás előtt a művelődési házak, a művelődéspolitika
intézményesen segítették a versmondó versenyek létrejöt-
tét, a képzést. Persze megfelelő kultúrpolitikai keretek
között, a három "T" jegyében. A rendszerváltás után
szinte azonnal (és ez is egy ún. belső kényszer hatására)
kiváló versmondók egy generációjának képviselői, szinte
saját szakállukra, létrehozták a versmondó-egyesületet. A
kezdeti nehézségek, majd a belső személyi ellentétek sok-
szor veszélyeztették az amúgy sem rózsás anyagi
helyzetben lévő szervezetet. Az infrastruktúra nélkül, tár-
sadalmi munkában, lelkesedésből működtetett egyesületi
formáció mára elérte azt a szintet, amikor tovább kell
lépni, különben vállalásait nem tudja végrehajtani,
sodródik, és végül kimúlik.
Hangsúlyozom: óriási a felelősség! Ma már nem pár
ember asztaltársaságbeli ügye. A .Iiősidőknek" már vége.
Már ezrek figyelnek minden rendezvényre, versmondó
versenyre és -találkozóra. Igénylik iskolák, intézmények,
tanárok, szülők, versmondók százai. Az elmúlt évtized
alatt a versmondásért, a versmondó mozgalomért tenni
akaró és képes megszállott emberek önzetlenül megalkot-
ták azt az alapot, amire építkezni lehet és kell. Az Európai
Unióba belépéssel pedig megsokszorozódik a nyelvi
nemzeti kultúránk ápolásának jelentősége.
A Magyar Versmondók Egyesületének meg kell újulnia
szervezetileg, szakmailag és tartalmilag.
A szemléleti megújulás részét úgy kell tekinteni a mai
viszonyok között, mintha a "versmondás ügye áru lenne a
kultúra és művészet piacán": el kell tudni adni. (Figyelem, valamint helyi szinten a versenyeken a legolcsóbb és
nem félreérteni!) leghatékonyabb elvégezni. Másrészt szükségszerű egy
Mai fogalmak: marketing, PR. Menedzsment, kommu- rövid, egy közép- és egy hosszú távú terv elkészítése. A
nikáció. Furcsán hangzik, ha a versmondás ügyéről rövid távú terv a költségvetési évhez igazodóan egy egész
beszélünk. Na, nem a fiatal generációnak, hiszen ők már évet ölel föl, a középtávú terv az elnöki mandátumhoz iga-
beleszülettek, ők már ezt tanulják, és sokan közülük már zodóan 4 éves időszak, a hosszú távú terv pedig határozat-
művelik is. Ne dugjuk homokba a fejünket! Be kell vonni
lan időtartamú, és a távlati, de megfogható célokat jelöli
az irányító-szervező munkába a fiatalabb generációkat. meg. Ebben a munkában a közép- és hosszú távú terv nem
Vonatkozik ez természetesen a szakmai-művészeti tevé- elválasztható, hiszen a rövid távú terv jelenleg sem ezen
kenységre is. Ne éljünk a tradíciók fogságában, mert akkor elképzelések szerint alakult ki. Az elnökségi szervezeti
úgy járunk, mint színházművészetünk. Lemaradtunk a felépítés és a tartalmi munka garancia arra, hogy az
világtól jó egy évtizednyit. (Aki nem hiszi, járjon utána! egyesület egy magasabb szintre léphessen. Profi szemlé-
Ezt most nem tisztem elemezni.) letre és hozzáértésre, valamint az ügy iránti elkötelezett-
Mindenekelőtt az egyesület menedzsmentjének (kabi-
ségre van szükség, mindamellett erőskezű irányításra.
net) munkáját kell megújítani. Ez elsősorban a szervezeti- Most lehetőséget kapnak a fiatalabb generáció tagjai is,
strukturális átalakítástól függött, a küldöttközgyűlés, az új szemlélet nyerhető.
egyesület legfőbb szerve egyetértett a vezetőkkel. Ezután A küldöttközgyűlés végén az elnök megköszönte a
minden azokon múlik, akik bizalmat kaptak. munkát és a tanácskozást, hozzászólás hiányában Kiss
Az MVE szakmai munkáját tervszerűen, pontosan kell Gábor bezárta a küldöttközgyűlést.
végezni. Két dologban rendkívül lényeges az átalakítás, a
megújulás: föl kell mérni a versmondó-társadalom jelen- Rögtön a Magyar Versmondók Egyesületének küldöttköz-
legi helyzetét és igényeit mind a versenyek, mind az egyéb gyűlése után összeült a Budapesti és Közép-magyar-
programok tekintetében. Ennek eszköze a közvélemény- országi Versmondók Egyesületének ugyancsak korábban
kutatás, amelyet a Versmondó lapban és az interneten, meghirdetett alakuló közgyűlése.

Arisztotelész: Poétika (részlet)

" ... A szavak művészete
csak prózát vagy verset használ, s ez utóbbi lehet vagy vegyes formájú, vagy végig azonos
versmértékű, de összefoglaló elnevezése máig sincs. Nem rendelkezünk ugyanis közös elnevezéssel Szóphrón és
Xenarkhosz mimoszaira és a szókratészi beszélgetésekre, sem arra, ha valaki epikus vagy elégiai vagy más efféle
versmértékben végzí az utánzást - eltekintve attól, hogy az emberek, a versformával kapcsolva össze a költői
tevékenységet, ezeket elégiaköltőknek, amazokat meg eposzköltőknek nevezik, nem az utánzás módja szerint jelölve
meg a költőket, hanem általában a versmérték szerint. Még azt is »költészetnek« szokták nevezni, ha valamilyen orvosi
vagy természettudományi tárgyat foglalnak versbe. Pedig a versmértéken kívül semmi közös nincs Homéroszban és
Empedoklészben, úgyhogy amaz joggal nevezhető költőnek, emez viszont inkább természettudósnak, mint költőnek.
Ugyanígy azt is költőnek kell neveznünk, aki mindenféle versformát keverve végez utánzást, mint ahogy például
Khairémón megírta mindenféle metrumból összekevert rhapszódiáját, a »Kentauroszc-t. - Ezekről tehát ennyit állapít-
sunk meg " oo. Fordította: Sarkady János

versmondó 21
 Hivatalosan is megalakult a
Hosszú ideje szervezés alatt van a gyakorlatban régóta
müködő szervezet, a fővárosi egyesület megalakítása.
Most végre megtörtént, május IS-én megtartotta alakuló
közgyűlését a Budapesti és Közép-magyarországi Vers-
mondó Egyesület (BVE).
Az egyesület szakmai munkáját a Magyar Versmondók
Egyesületének segítségével végzi, mint tagszervezet. Az
egyesület célja a magyar nyelvű vers- és prózamondó-
kultúra és a pódiumi műfajok ápolása, az egyetemes és a
magyar irodalom népszerűsítése. Kiemelten fontos céljá-
nak tekinti az amatőr és hivatásos vers- és prózamondók,
előadóművészek, a regionális megyei és helyi versmondó-
műhelyek, valamint réteg vers- és prózamondó versenyek
szakmai segítését, a vers- és prózamondó-szakképesítés,
az előadóművész-vizsga megszervezését, egyúttal a régió
kiemelkedő kulturális civilszervezeteivel, intézményei-
vel, klubjaival és önképző köreivel történő szoros együtt-
működést. Az egyesület szakmai érdekképviseletet is
ellát: kezdeményezi a pódiumi műfajok, a vers- és próza-
mondás anyagi és erkölcsi támogatását. Az egyesület arra
törekszik, hogy tagjai sorába szervezze a vers- és próza-
mondó versenyek rendezőit, akárcsak az általános, közép-
és felsőfokú oktatás résztvevőit. Céljai között szerepel
ugyanakkor a felvidéki magyarság minél szélesebb körű
bekapcsolása az egyesület munkájába.
A Budapesti és Közép-magyarországi Versmondó
Egyesület saját rendezvényének tekinti a mozgássérültek
évenkénti Varázsének versmondó versenyét; a Költészet
Napja alkalmából tartandó versgálát; és a kétévente a
Szabad Színjátszásért Egyesülettel közösen rendezendő
Vidám Művek Fesztiválját.
Események megrendezésében együttműködést vállal a
Magyar Versmondók Egyesületének tagszervezeteivel; a
Szabad Színjátszásért Egyesülettel, a Magyar Színjátékos
Tisztújítás és új lendület az északkeleti régióban
Új csapattal és nagy lendülettel vág neki a következő
néhány évnek a Kaleidoszkóp Versmondó Egyesület is.
Mindez furcsán hangozhat, hiszen a név eleje máshonnan
ismerős: Kaleidoszkóp - az ország legnagyobb költészeti-
versmondó találkozóját, a Kaleidoszkóp VersFesztivált
jelenti (www.versfesztiva!.hu). Az elnevezés most már
hivatalos: az Északkelet-magyarországi Regionális Vers-
mondó Egyesület, az MVE tagszervezete, a régi név mel-
lett ezt is használhatja, a közgyűlés döntése értelmében.
Ezzel is fémjelezve a neves eseménysorozatot. A vezetői
körben részben megújult egyesület 2004. június 5-én elfo-
gadta új alapszabályát, megválasztotta az időközben
eltávozott Szép László tiszteletbeli elnök utódját, döntött a
közhasznú vá alakulásról, és megvitatta az elkövetkező
időszak legfontosabb lépéseit, elképzeléseit.
A szervezet tavaly meglehetősen nagy előrelépést tett. Az
elmúlt évi VersFesztivál a korábbi három napról egy-
hetesre bővült, a versmondás hagyományos formái mellett
a színpadi adaptációk és a költészet képviselői is helyet
kaptak az eseményen, mindez két reprezentatív intéz-
22 versmondó
fővárosi szervezet
Szövetséggel és más hasonló célú társadalmi szerveze-
tekkel.
A BVE budapesti központtal jött létre, fóldrajzilag a
főváros mellett Pest megye és Komárom-Esztergom is
hozzátartozik. A szervezet szeptemberben beindítja a
Kalliopé Versmondóműhelyt, amelyben a Magyar Vers-
mondók Egyesületének valamennyi tagját szívesen látja.
Az egyesület tevékenységéről bővebben
a www.versmondo.hu honlapon olvashatnak.
Az egyesület elnöksége
Tiszteletbeli elnök:
Bella István Kossuth-díjas költő, a VersFesztivál fő­
védnöke
Elnök:
Dr. Lutter Imre
az MVE kreatív alelnöke, a Kaleidoszkóp VersFesztivál
igazgatója, a tv2 munkatársa
Alelnök:
Dr. Kiss Gábor
az Operettszínház Stúdiójának tagja, a Kaleidoszkóp
Versmondó Egyesület elnöke
Elnökségi tagok:
Kárász Eszter
színművész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem
drámapedagógia szakos hallgatója
Kiss Marianna
a Kondor Béla Közösségi Ház igazgatója
Lukács Szabolcs
az Apáczai Kiadó igazgatója
Lutter Imre
ményben, a Miskolci Nemzeti Színházban és a MerJin
Nemzetközi Színházban, Budapesten. A több száz részt-
vevővel zajló fesztivál pénzügyi és szervezési megújulást
is követel. Ezért az állami alapoktól pályázatok útján nyert
támogatások mellett a magántőke minél nagyobb mértékű
bevonását sürgette a közgyűlés.
A szervezetekkel, intézményekkel kötött korábbi
együttműködési megállapodások mellett újak köttetnek az
idén, így a Miskolci Egyetem, a Bolyai Kollégium és a
Pécsi Sándor Gurulószínház után az egri Eszterházy Károly
Főiskolával, a Nyíregyházi Főiskolával és a Debreceni
Egyetemmel, valamint az Új Holnap irodalmi folyóirattal, a
Miskolci Galériával, a nyíregyházi Móricz Zsigmond
Színházzal, a Krúdy Vigadóval, az egri Művészetek
Házával és a megyei és városi sajtóorgánumokkal.
Az Egy Maszk Drámaműhely, az Egyetemisták Miskolci
Amatőr Színjátszó Köre szeptemberben új struktúrában
indul újra, neves színészek, előadóművészek, rendezők és
dramaturgok közreműködéséve!. A heti foglalkozásokból
és próbákból áprilisban darabbemutató születik, a
"VersFesztivál +" nevű programon. Igen, ez egy új ren-
dezvény, amely szorosan kötődik a Kaleidoszkóphoz, az Az egyesület elnöksége
azonos név nem véletlen: a VersFesztivál folytatásának
Tiszteletbeli elnök:
apropója a Költészet Napja, helyszínei a megyeszékhelyek
Máhr Ági, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze
lesznek, Miskolcon éppen az egyetem. Az eseménysorozat
virtuálisan ugyancsak a közelmúltban indult interaktív kul- Elnök:
turális terasz, a www.versfesztival.hu oldalon jelenik meg. Dr. Kiss Gábor, az Operettszínház Stúdiójának tagja
A VersGondnok-díjat az egyesület egyénivé varázsolta,
a színészt ábrázoló mellszobor mellé egyarcképes, Alelnök:
keretezett oklevél is társul, amelyet idén Máhr Ági és Káelné Kovács Rita, a Miskolci Egyetem Bolyai
Molnár Anna, a Miskolci Nemzeti Színház művészei Kollégiumának hallgatói ügyeket koordináló igazgató-
vehettek át. helyettese
Továbbra is támogatjuk a térség színvonalas versenyeit
és találkozóit, így például a nagykállói Ratkó József Elnökségi tagok:
Versmondó Versenyt, az egri Szépkorúak Versmondó Kárász Eszter
színművész, az Egy Maszk Drámaműhely művészeti
Versenyét, a nyíregyházi Krúdy Vigadó rendezvényét, a
vezetője
fiatal költők találkozóját, és a Zelk Zoltán általános isko-
lai versmondó versenyt. Dr. Lutter Imre
A Kaleidoszkóp Könyvsorozat az idén már bővített az MVE kreatív alelnöke, budapesti elnök, a VersFesztivál
pályázati formában működik: a Miskolci Egyetem hall- igazgatója
gatói mellett valamennyi hazai és határon túli egyetemista
és főiskolás versenyezhetett magyar nyelvű munkájával, Bihari Péter Borsod megyei titkár
ezúttal versfordítással is. A válogatást október végén, a a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának PhD-
VersFesztiválon láthatjuk viszont, újabb antológiában, hallgatója
amelyet Vass Tibor költő, az Új Holnap és a Parnasszus Antal Anikó Szabolcs megyei titkár
irodalmi folyóiratok főszerkesztő-helyettese lektorál. a Nyíregyházi Főiskola PhD-hallgatója
A lendületet a megváltozott vezetői struktúra biztosítja.
Az egyesület elnökségében a tiszteletbeli elnök, az elnök, Jónás Zoltán Heves és Hajdú-Bihar megyei titkár
az alelnök és két elnökségi tag mellett a megyei titkárok az egri Eszterházy Károly Főiskola kulturális prog-
koordinálják a munkát, saját földrajzi területükön: ramigazgatója
Miskolcon, Nyíregyházán, Egerben és Debrecenben. Kiss Gábor elnök

Szép Ernő
Szerétnék Párizsban élni Pondrók kiket a vágy felém ránt,
kiket két karom kígyója űz.
Szeretnék Párizsban élni, Hideg maradnék, mint a gyémánt,
vén palotában, fényesen, s mind felperzselném, mint a tűz.
lebegni csillárok tüzében Mindfelperzselném, mint a tűz.
mulatni tüneményesen.
Szeretnék parasztlány lenni,
A divat lenne csak a gondom, hajam két ágba hordanám,
a társaság, sport, zene. mezítláb járnék a mezőre,
Ismerne Monte-Carlo, London, a bojtár lenne a babám'
és szépségemről zengene
és szépségemről zengene. A boldogságom egy szép nóta,
piros kendőm, kék pánilikám
Szeretnék apáca lenni, s egy kis pulyám,
holdarcú, hallgatag, hideg. aki az ócska teknőből
Szemem lesütném, nem mutatnám mosolyogna rám.
fényét és könnyét senkinek. Mosolyogna az én pulyám.

Csupán az oltár szent szűzének, Szeretnék, mit is szeretnék?

ha áhitatban térdelek. Ha én azt tudnám Istenem.
Égig hintál az édes ének: Szeretnék egy szívet találni,
Győzzük le, Ó, az életet, s reá borulni csendesen.
győzzük le, Ó, az életet.
Hagyjatok el hasztalan álmok,
Szeretnék táncosnő lenni, nem kell nekem, semmi nem kell!
Lidérce minden férfinak Valakit várok, várok, várok.
Csipkeörvényben villan a térdem, S meghalok ha nem jön el.
Lihegjetek bolond urak. S meghalok ha nem jön el.

versmondó 23
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének beszámolója,
rendezvényei és fellépései
2003. október 25-én került megrendezésre a VII. Dudás
Kálmán Vers- és Prózamondó Verseny, Bácsfeketehegyen.
Krekity Olga hivatalosan is bejelentette, hogy a vezetést
Góli Kornéliának és Torna Viktóriának adja át.
A vetélkedő egyben a nagykanizsai, Kárpát-medence
szintű Csengey Dénes Versmondó Verseny előselejtezője
is volt. A verseny három korcsoportban zajlott.
A díjnyertesek:
Kiscsoport:
I. Szarka Ákos
II. Böröc Renáta
III. Kohajda Sára
Középső csoport:
I. Kasza Zsanett
II. Borosán András
III. Sütő András
Ifjúsági kategória:
I. Fekete Ágnes
II. Zalán Barbara
Ill. Raffai Ágnes
Kűlondijban részesült: Balogh Bálint, Kocsis Edit és
Simonyi Lili
A zsűri tagjai: Schmidt István, Horváth István, Bedő
Csaba és Torna Viktória.
A sajtóban megjelent cikkek: Magyar Szó, Hét Nap (2003.
november 5.).
2003. december 22-én Karácsonyi műsor a Népkörben
a VMV szervezésében.
Felléptek az egyesület tagjai közül: Balogh Bálint, Balogh
Dalma, Fekete Ágnes, Pál Ágnes, Torna Viktória és Góli
Kornélia.
Sajtó: Hét Nap (2003. december 31.).
"A magyar versnek élnie kell, bárhol vagyunk is a világon"
- Bemutatkozik a New Brunswick-i Vers Hangja Irodalmi Kör-
A Vers Hangja Irodalmi Kör 15 éve alakult New Bruns-
wickban, Harkó Gyöngyvér tanár és előadóművész
vezetésével, egy lelkes, a magyar verseket szerető és
szépen mondó csoportból (20-30 tag), és otthonra talált a
New Brunswick-i Amerikai Magyar Alapítványhoz tar-
tozó Magyar Örökség Központban (Hungarian Heritage
Center).
1989-ben Ady Endre-emlékmüsorral mutatkozott be az
irodalmi kör a város közönségének. Érdekes, új volt ez a
rendezvény, néhányan tartózkodva jöttek be a terembe, de
mindannyian lelkiekben meggazdagodva távoztak. És
24 versmondó
2004. január 3-7. között tartottuk meg Bácsfeketehegyen
a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének és a
Vajdasági Ökumenikus Szeretetszolgálat anyanyelvápoló-
táborát.
Az 53 résztvevő közül 30 versmondó és 23 a szórvány-
ból érkezett fiatal volt: Szerémségből, Nyékincéről és
Maradékról és Kelet-Bánátból, Nezsényről érkeztek a
magyarul alig beszélő gyerekek.
Az oktatók: Pálfi Ervin és Mess Attila, a szabadkai
Népszínház színészei, valamint Barta Júlia, Danyi
Zsuzsanna, Torna Daniella, Torna Viktória, Góli Kornélia.
A foglalkozás 4 csoportban folyt. A hagyományokhoz
híven most is megtartottuk a háziversenyt, amelyen a
táborban kidolgozott verseket adják elő a résztvevők.
A díjazottak:
Kiscsoport:
I. Miljkovic Tamara
II. Kósa Maja
Ill. Kerekes Adél és Kohajda Sára
Nagycsoport:
I. Balogh Dalma
ll. Mészáros Boglárka
III. Katona Ágnes
Kü/öndíjasok: Szalajevics Viktor és Balogh Bálint.
A tábort gálamüsorral zártuk, melyben a tábor ideje alatt
készült színpadi produkciók kerültek bemutatásra.
Sajtó: Magyar Szó (2004. január 5.), Hét Nap (2004.
január 14.), Magyar Szó (2004. január 20.), Hírvivő -
katolikus hetilap (2004. január 25.)
Góli Kornélia
hogy mennyire hiánypótló volt ez és a sok-sok ezt követő
verses délután, mi sem bizonyítja jobban, mint a mindig
megjelenő sok kedves arc, idősek és fiatalok, munkás,
tisztviselő és egyetemi tanár egyaránt, a verset hallani
vágyóké.
Előadásaik témája sokféle: az anya alakja a magyar iro-
dalomban ("Anyám, édesanyám"), szerelmes versek
("Szeretlek, kedvesem"), magyar történelem (,,1000 éves
történelmünk versekben"), 1956 ("Volt egy forradalom"),
istenes versek ("Isten kezében"), 1848 ("Tavaszi ébredés
a magyar irodalomban"), költői hitvallás ("A XX. század
 költői"), és a minden év decemberében sorra kerülő
Karácsonyi műsor. Kányádi Sándor-estet és Bolyai-
emlékműsort mutattak be Bolyai születésének 200 éves
évfordulójára. Bevételüket jótékony célra fordítják: az
árvíz sújtotta magyar területeken élők megsegítésére, a
sepsiszentgyörgyi múzeum újrafestésére, beteg gyerekek
segítésére, idős magyar elesettek gondozására.
Harkó Gyöngyvér erdélyi költők műveiből összeállított
egyéni szavalóestje: "Mondta, mondom" nyomán Sohár
Pál fordításában és Harkó Gyöngyvér szerkesztésében a
"Maradok" című kétnyelvű kötettel is dicsekedhet az iro-
dalmi kör, amelyben a 70-es, 80-as évekbeli 10 legjobb
erdélyi költő műveit olvashatja az olvasó magyar és angol
nyelven.
Amint ezt elmondták: folytatj uk munkánkat, mert a
magyar versnek élnie kell, bárhol vagyunk is a világon,
így Észak-Amerikában is.

2004. május IS-én a Hungarian Heritage Centerben a

Vers Hangja Irodalmi Kör tagjai verses zenés elő­
adásában Balladák világa címen válogatást adtak elő
magyar népballadákból és Arany János balladáinak
legszebbjeiből.
Az előadást rendezte és "A magyar népballada és
Európa" címmel bevezette: Harkó Gyöngyvér.

Sinka István Citerával. a szép tollal lett aztán elveszett.

Virág-ballada
Szil-Tarcsán az őszi erdőn hét nagy erős kondás
vacsorázott s velük együtt Eső-Virág András,
akijött csak valahonnan, maga se tudta,. hogy honnan.
- Megnőtt benne minden dal és minden emlékezet.
S szegény... egyre hordta őket, mint az ég a nagy esőket.
Mondom: a hét nagy kondással ültek a fák alatt
kinn Szil-Tarcsán és dudáltak. és az idő haladt.
rí"rág ekkor elővelle lollál s a húrokra lelle.

Oldalt varrott csizmájára port rakott a messze A húrokon egy hős ország támadtfel dalolva,
s mutatta az útja hosszát, s azt, hogy nem kereste: - a hét kondás hallgatta csak egymásra hajolva.
Falevélként. irgalombul hajtja a szél, ha elindul... ? S osszesúgtak; hogy megölik: leszúrják. vagy agyonlövik.

...Ült az erős hét kondással. szalonnát sütöttek Hát mért játszik sokkal szebben, s más búron a bolond.
s körülöttük láthatatlan harangak ütöttek. - Testét majd a disznófertő belepi, vagy a lomb.
Tudatták, hogy jön az óra s hamarosan koporsóba Hallgatták a húr pengését s elővette mind a kését.

fektetik Virág Andrást az erdei kondások. Azután körülvették Andrást. mint herceget álnok,
- A csend nyelvén üzentek a puha csobbanások. bosszús, irigy. erdőtnyövő, nagyhajú királyok.
Bennük tán a táj riadtfel halált sejtő kis jelekkel S mire odanézett a hold: Eső- Virág András csak - volt.

Mikor a szalonna megsült: tölgyfa-csobolyóból Testétfertőbe vetették, rácsaltak vagy hat kant;
nagyot ittak... nyolc ember egy fadongájú tóból. pengették a citeráját, de az széjjelpattant;
Azután meg rádudáltak. Máskor úgyis csak bút láttak. oldaláról lehullt a hold, s kétfelé hasadt a mennybolt.

Kivált Eső-Virág András, kinek fél kenyere A tolla meg elszállott, el a messzeségbe,
se volt soha... s mint a puszta, puszta a tenyere. hét nagyhajú gonosz elől mérhetetlenségbe.
Abba borult ő csak, hogyha pihenni a vágy elfogta. Akkor szólott a legvénebb: - átka ne legyen a vérnek'

Volt neki egy citerája: akár annyi ezüst - Temessük el Virág Andrást, nőjön mező rajta ~
pedig barnára fogta már az idő meg a füst. s ha tavasz jön: nagy nyáját a pásztor ide hajtja.
Oldalán a csillag, a hold, s rá volt faragva a mennybolt. Bizony mondom: jövendőre tej lesz és méz őbelőle.

S volt egy aranyszín tolla is. Mérhetetlenségből Amikor hátjött a hajnal: a hét gonosz kondás
szállt az a toll... úgy szedte fel fütyölve a rétről. kikereste a sár alól. s így lett Virág András
Fütyölt bizony, mert nem tudta: attól nem lesz többé nyugta. televényföldje a fának. s ágya száz új ibolyának.

versmondó 25
 Székfoglaló helyett
(Bartók László nyílt levele versmondókhoz, verskedvelőkhöz, felkészítőkhöz, barátokhoz
és mindazokhoz, akik szeretik vagy majd megkedvelik)

" Tartsátok lapjaim a fény felé

és lássátok meg rejtett vízjelét! "
(Sárközi György: Esőcseppek)

Kedves Mindnyájatok!

Ez év május idusán életem egyikfelelősségteljes döntését kellett meghoznom. A Magyar Versmondók Egyesületének köz-
gyűlés én elnöknekjelöltek. Ilyen már előfordult velem néhányszor, de eddig nemet mondtam. Vagy azért, mert még kevés-
nek éreztem magam, vagy mert úgy láttam, más alkalmasabb, vagy mert időm látszott kevésnek. Nem tisztséget vállal-
tam és kaptam, hanem szolgálatot. Elvállaltam, mert úgy éreztem, fél évszázadnyi élettapasztalatom egy része tán már
bölcsességgé érett. Négy évtizedes létem a pódiumon, a verstáborokban, fél évtized az egyesület elnökségében, a" kap-
csolati tőkém ", na és a szivem a versmondás ügyéért talán képessé tesz erre a feladatra. Sokszor és sok helyütt voltam
vezető. Gyárban, tanintézetben. szinházban, társadalmi és civil szervezetnél, médiumban és még sorolhatnám. Nem ked-
velem a vezetői létállapotot.
Egy vezető akarva-akaratlanul szembekerül mások érdekeivel, céljai és az ügy érdekében. Konfliktusok halmazá-
val találkozik, melyeket soha nem lehet úgy megoldani, hogy valaki ne sérüljön. Szokták mondani: vezetőnek születni
kell! Bevallom, én nem születtem annak. Ez egy felismerés bennem, amire már jó húsz éve rájöttem.
Akkor mégis miért vállalom? - kérdezhetitek.
Két alapvető okom van rá: az egyik, hogy hiszek a vers, a versmondás gyógyító és emberformáló küldetésében.
A másik, és ez a legfontosabb, hogy pályafutásom során hihetetlenül sok értékes és tehetséges fiatal életét, álmait láttam
semmivé válni, elhamvadni, sőt néha tragédiábafulladni, mert nem adatott meg nekik értő, segítő, gondoskodó kezekkel
találkozni. Az egyesület, ez a közösség a maga szerény eszközeivel talán képes arra, hogy a jövőben egyre többen talál-
janak hitet, lelki gyógyulást, életcélt a versekben, a versmondásban.
Sok-sok kiaknázatlan lehetőséget látok a versmondámozgalomban; és látok sok olyan barátot, versmondót, lelkes
embert, tanárt körülöttem, akikkel összefogva, ezeket a lehetőségeket ki tudjuk aknázni.

Úgy látom, hogy van egy "csapat ". Részben azok, akik már több mint tíz éve teszik a dolgukat, és vannak újak.
Több versmondó-generáció nőtt fel a szemem előtt. Láttam őket kis palántaként, és látom őket erős faként virágozni.
Vannak. akik szép beszédű, érzékeny, tiszta lelkű tanárok, szülők lettek, és vannak, akik a világot jelentő deszkákat kop-
tatják, vagy médiumok bül-bül szavú bemondói, riporterei, műsorvezetői lettek. Mindegy. ki hová került, a lényeg, hogy
boldog legyen és szeresse, amit tesz, amire született, és tudja, mi végre született e világra.
Döntésem előtt hetekig mérlegeltem. Visszatekintettem, számot vetettem. Felbukkantak emlékeimben kedves arcok,
szép tábori emlékek, sugárzó-megrázó versmondások, versmondó versenyek, sikerek, kudarcok.
Aztán az egyesület alapításának sztorija (valaki már meglrhatná, hiszen ez már pódiumtörténet). A rendszerváltás
hajnalán az elsők között a civil szervezeteknél az a pár ős-versmondó osszehajolt, és a magára maradt versmondómoz-
galomnak mentőövet dobtak. "Kis hajót" fabrikáltak. A "kapitány" Kiss Laci navigálásával, a" legénység" segitségé-
vel elindultak, és "Föltámadott a tenger", a versmondók tengere. Béres Feri (Pioipoci), Gáspár Sanyi, Nagy Andrea,
Sönfeld Mari, Szalóki Dani, Virág Laci (Baiu) és még sokan mások. Megkeresték és megtalálták azokat, akik az ország-
ban "magányos" farkasként tették a dolgukat kis csapatokban. Szép Laci bácsit, Schmidt Pista bácsit, a nagykanizsai
Horváth Pistát, Bedő Csabát, a vajdaságból Krekity Olgát és Némedi Imrét, a győri Popper Ferit, a kecskeméti Bodor
Palit, a veszprémi Ferencz Zsuzsát, az áldott emlékű Pintér Tibi bácsit, és még tarthatna a sor hosszasan.
Köszönet és hála Debreczeni Tibornak, Bánffy Györgynek, Mácsai Pálnak, Sződy Szilárdnak; Böhm Editnek, Kiss
Péter Ernőnek, Gabnai Katalinnak, Linka Ágnesnek és mindenkinek, aki szakértelmével, hitével mellénk állt a múltban,
ajelenben és ajövőben.
Mind-mind kiváló megszállott emberek. Miattuk él a versmondómozgalom. Ti, versmondók nekik is köszönhetitek a
táborokat, a versenyeket. Persze szám osan, sokan vannak tanárok, szülők a névtelenség homályában. Nekik is köszönet.
Nélkülük, nélkületek én sem tudom elérni azokat a célokat, melyeket kitűztünk magunk elé. És ez nem kevés. De hiszek ben-
nük, és hiszek a "csapatban". És várunk mindenklt, aki segíteni tud és szeretne. Megéri, hiszen a világon itt, a Kárpát-
medencében szól így és imígyen a vers. Csak itt emelkedett a művészet régiáiba; és itt mentett nemzetet, nyelvet és hitet.
Hát ezért vállaltam.
Bartók László

26 versmondó
Új időknek új dalaival
Kreatív kilátások az Egyesület ablakából. ..
A Magyar Versmondók Egyesülete 2004 májusától szer- A hagyományos versenyeken kívül új versenyek,
vezetileg és stratégiailag is megújul. találkozók jönnek létre, és bővül a versmondók könyvtára
Olyan ez, mint amikor a házat felújítják, és hirtelen is, amelynek új tagját még ez évben megismerheti a pub-
mindenki vigyáz a környezetére. Mire lekerül az állvány- likum.
zat, az ablakok egy új panorámát kapnak. Egyesületünk a jövőben még inkább támogatja majd a
Az átalakítást a modern kor szellemiségéhez való alkal- határon túli versmondószervezetek munkáját: a Kárpát-
mazkodás indokolja. A versmondás hazánkban speciális medencében, az Európai Unióban és a tengerentúl on
hagyománnyal rendelkezik: generációk nőttek fel a versek egyaránt.
szeretetében. A rendszerváltás előtt a müvelődéspolitika, a Jövőre egy egész éves nagyszabású, önálló program-
művelődési házak intézményesen segítették a versmondó sorozattal jelentkezik a Magyar Versmondók Egyesü-
versenyek létrejöttét és a képzést. Persze megfelelő kultúr- lete: József Attila születésének századik évfordulója
politikai keretek között ... Utána szinte azonnal a (belső tiszteletére meghirdetjük A Vers Évét, számos rendez-
kényszer hatására kiváló) versmondók egy generációjának vénnyel, televíziós és rádiós müsorokkal, pályázatokkal
képviselői szinte saját szakállukra hozták létre a Vers- és, reményeink szerint, intézményesített versszín-
mondó-egyesületet. A kezdeti nehézségek, majd a belső házzal.
személyi ellentétek sokszor veszélyeztették az amúgy sem A rövid, közép- és hosszú távú működési irányvonal
rózsás anyagi helyzetben lévő szervezetet. Az infrastruk- meghatározása szakmailag, szervezetileg, gazdaságilag és
túra nélkül, társadalmi munkában, lelkesedésből rnűköd­ marketingszempontból önálló jelentőséget kap. Új szak-
tetett egyesületi formáció mára elérte azt a szintet, amikor embereket nyertünk meg az intenzív munka folytatására,
tovább kell lépni, különben vállalásait nem tudja tel- jelentős mértékű fiatalítás on megyünk át. Ez, valamint az
jesíteni. Ezt kívánja a megújuló pályázati rendszer, a pro- új szervezeti felépítés és tartalmi munka garancia arra,
fesszionálissá váló intézményi háttér és akiszélesedő hogy az egyesület egy magasabb szintre lépjen, profi
versmozgalom. szemlélettel és hozzáértéssel, és az ügy iránti teljes
Ennek érdekében az MVE létrehozott egy operatív elkötelezettséggel!
.menedzsmentet'', amely kidolgozza és társadalmi segít- Az állványzat tehát már áll, a felújítás elkezdődött,
séggel megvalósítja az új stratégiai irányt. Ez a menedzs- most már csak idő kérdése, hogy a látkép kitisztuljon.
ment két szervből áll: az Elnökségből, és a vezetők bő I álló A Vers házának lakói új hangon szólalnak meg.
szűk körű Kabinetből.
A "Kabinet" vezetője, az elnök mellett az elnökhe- Lutter Imre
lyettes és két alelnök: a kreatív és a kapcsolatokért felelős kreatív alelnök
irányítja a szervezetet, munkájukat két igazgató: a gaz-
dasági és szervezési, valamint a marketingigazgató, illetve
az egyesületi titkár segíti majd. A Kabinet hozza az egye-
sületet érintő döntéseket, de tanácsadó funkcióval jelen
lesznek a hazai és határon túli tagszervezetek és a tagoza-
tok vezetői is. A Kabinet tagjai velük együtt alkotják majd
az Elnökséget.
Az Egyesület tagjait a vezető szerveken kívül a tagozat-
vezetők koordinálják és fogják össze: a három korosztályi
(ifjúsági, felnőtt és szépkorú), a szakmai, az előadó­
művész- és a pedagógustagozatban.
Létrejött a Szakmai Elismerések Kuratóriuma, amely a
pódiumművészet kiemelkedő képviselőit és a müvészeti
ághoz kötődö irodalmi személyiségeket részesíti elis-
merésben. A Kuratórium feladata a jövőben a "Ki viszi át
a szerelmet" és más díjak odaítélése.
Megalakul az egyesület VersIrodája, amely előadó­
estek, rendhagyó irodalomórák és műsorok kiközvetíté-
sével foglalkozik.
A folyamatosan megújuló egyesületi (www.versmon-
do.hu) és a Versmondó folyóirat (www.c3.huJ-vers) hon-
lapok mellett új, tematikus portálokat indítunk, ennek első
lépcsője a Kaleidoszkóp VersFesztivál interaktív terasza a
világhálón (www.versfesztival.hu).
A tagságot a hamarosan életbe lépő kedvezményrend-
szerrel ösztönözzük az egyesületben történő aktív mun-
kára és a csatlakozásra.

versmondó 27
 Az ELNÖK embereí
(Szubjektív bemutató a "csapatról")
"Kell egy csapat!" mondta Minarik Ede a Régi idők
focija című filmben. Az immár szállóigévé vált mondat
igazsága az egyesület életében is megállja a helyét. Május
IS-én a közgyűlés választott egy csapatot. Nem "team ot",
trendi kifejezéssel élve, hanem magyarul: CSAPATOT.
Csupa nagybetűvel. Rernélem, jövőbeni munkájuk erre
érdemessé teszi őket. Múltjuk alapján erre már
érdemesü Itek.
Ismerjétek meg őket az elnök, Bartók László szubjektív
optikáján keresztül!
Kiss László (kisslaci), az elnök helyettese
A "nagy öreg", az alapító. Ő mindig alapít valamit.
Egyesület(ek)et, újság(ok)at, családot, díjat és még sorol-
hatnám. Nem csak alapította az egyesületünket, hanem
évekig elnökként irányította. A semmiből hozta létre öreg
versmondó harcostársaival. Népművelői tapasztalatait a
minisztériumban mint vezető fótanácsos kamatoztatja. De
újságírói-szerkesztöi álmai, képessége sem veszett el,
hiszen a Versmondó újság az ő főszerkesztése és gondo-
zása alapján jelenik meg immár több mint egy évtizede.
Popper Ferenc, a kapcsolatokért felelős alelnök
Tanárember. Szereti a versmondást, a versmondókat. Né-
hány éve akkor vállalta az elnöki tisztet, amikor a legna-
gyobb válságban volt az egyesület. Precízen ráncba szedte
a pénz- és adminisztratív ügyeket. Vidékről, jelesül
Győrből irányította a munkát, ahol ráadásul még a Győr­
Moson-Sopron Megyei Versmondó Egyesületet is igaz-
gatta, példásan. Ő a csapat mértéktartó bölcse. Radnóti-
díjas pedagógus.
Dr. Lutter Imre, a kreativitásért felelős alelnök
Anno jó pár éve, a legendás balatonkenesei táborban meg-
jelent egy, állandóan kérdésekkel, ötletekkel bombázó
ember(ke). Mindent tudni akart. Aztán felbukkant a
Kalliopé dalnokai című Duna-tévés versműsorban. Nem
szerepelni akart elsősorban, hanem látszott, érdekli a
televíziózás. Miközben jogot tanult. Miközben az egyete-
men versműhelyt szervezett. Miközben verset mondott.
Miközben előadóművésszé lett. Miközben doktor lett.
Miközben egyesületi alelnök lett. Miközben létrehozta a
Kaleidoszkóp fesztivált. Miközben tévés lett. Miközben ...
Na, nem sorolom, mert megutáljátok, mint szomszédék
"bezzeg Pistikéjét".
Ez lett a cserebogárból. Most aztán lesz dolga elég.
Kreatívkodhat.
Pataki András, a szervezésért és a stratégiai
gazdálkodásért felelős igazgató
Másfél évtizede Ajkán zsűriztem. A magas színpadon
megjelent egy csupa kéz-láb, "okostojás" tekintetű ember.
Verset mondott. Csinált, vagy valami ilyesmi. Aztán jött,
hogy ő színész akar lenni. Jó, legyél. Aztán meg azzal
abajgatott, hogy előadóművész. Jó, legyél. Aztán mind-
kettőt elérte. Akkor meg elment teológiát tanulni, meg
színjátszó csoportot szervezett. Meg színházat csinált meg
alapítványt, meg egyetemre járt, meg doktorandusz lett
meg színházigazgató, meg saját színházat meg ... azt vet-
tem észre, hogy ő a rendezőm. Na, ha akkor én mint
zsűritag elhajtom a pályáról? Ki gondolta vón, hogy ez
lesz belőle? Most meg én vagyok az elnöke. He-he-he.
Dudás Dorottya, a marketingigazgató
Néhány éve mint égő szemű, lelkében izzó versmondót
ismertem meg. Láttam versmondói fejlődését. Sikert si-
kerre halmozott, de soha nem láttam elégedettnek. Iszo-
nyatosan kritikus és igényes. Nemcsak a világgal szem-
ben, hanem magával is. Tavaly a Kaleidoszkóp fesztiválon
díjat is nyert pódiumműsorával. Ja, és végzős külker sza-
kos hallgató. Egyszóval szíve a versrnondásé, agya meg
marketinges. Ha labdába akarunk rúgni, netán gólt is,
akkor nagy szükség van szaktudására, ami még nincs be-
idegződve rossz, torz szokásokkal, mint az öreg ún. "mar-
ketingeseknek", akik még a múlt rendszerbeli szocialista
közgazdaságtanból próbálják maivá tenni a pénzszerzés
profi módját. Mert az egyesület, hogy elérje céljait, ahhoz
már az úttörő lelkesedés kevés. Pénz kell. Sok.
Németh András, a titkár
Szememben ő az igazi néptanító. Csendes, szerény, nagy
tudású filosz, alapos, lelkiismeretes. Ha ő valamit elvállal,
megigér, arra mérget lehet venni. A "titkár" szó nem is
igazán fejezi ki az ő tevékenységét. Eddig is mindenes volt
az egyesületben. Hihetetlenül sokat köszönhetünk neki.
Szóval ők azok. Rossz nyelvek még azt sem mondhatják,
hogy vízfejű pesti társaság, hiszen az ország minden
részéből jöttek. Egyedül Kiss Laci pesti gyerek, kaposvári
kitérővel. Én magam a nyugati végekről vagyok. Bár né-
hány éve munkám a fővároshoz köt, de állandó lakhelyem
Döbörhegy, az Őrség aljában. Pataki Andris Pannonhal-
ma lábánál levő Pázmándfalun épített fészket. Dudás
Dorottya győri Iyány, csakúgy, mint Popper Ferenc és
Németh András. Lutter Imi meg a keleti végeket képviseli
nyíregyházi és miskolci gyökerekkel, kapcsolatokkal.
Bartók László

Petőfi Sándor: Felköszöntés

Miljom átok! bort a billikom ba.
Részegítő, lánghullámu bort!
Mely keservet és bút martalékul
A felejtés örvényébe hord.
Bort öblébe váltig a kehelynek.
Bort elémbe szakadatlanúl!
idenézzen a puszták homokja,
És ha nem tud inni, megtanúl.
Kedvben ég e csont velője máris,
És eremben a kéj habja forr;
Üdv neked, te mámorok homálya'
Üdv neked, te mámor anyja, bor!
Hah, e kancsó a mesés világnak
Feneketlen hordaja talán?
Bort belé' mert nem szivelhetem, ha
Puszta szájjal ásitoz reám;
Bort belé! hogyfelköszöntsön ajkam -
Éljen a nemes keblű barát.
Ki. midőn a vész harangja zúgott,
Szent hűséggel nyujtájobb karát;
Éljen a világ dicső folyása...
És az élet ... és a szép világ. ..
S az igazság védpalástja. mely az
Üldözöttnek menedéket ád;
Éljen a sziv biztató vezére,
A varázsdalt pengető remény;
Éljen a menny, a pokol és minden,
Minden éljen ... oh csak vesszek én!
Pápa, 1842. november l.

28 versmondó
 Elment Szép László
Csöndben elbúcsúzott tőlünk Szép László Radnóti-díjas
rendező, a Pécsi Sándor Gurulószínház vezető-rendezője,
az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó
Egyesület tiszteletbeli elnöke. Nyolcvanegy éves volt.
Nehéz röviden tallózni életművéből - valamikor három
vagy négy éve készítettünk interjút az Öreggel a Vers-
mondóba, akkor sem volt könnyű a munkáiból válogatni.
Valójában fölösleges bármit írni, ma nincs olyan vers-
mondó az országban, aki legalábbis ne hallott volna a
lélekben örökifjú Laci bácsiról.
A Déryné-díjas színjátszó-rendező már 13 évesen fel-
adatokat, majd kisebb szerepeket kapott a Diósgyőri Vasas
Jószerencse Dal- és Önképzőkörben. 16 évesen már elő­
adásokat rendezett, és tanított. A szépen induló színjátszó
munkába beleszólt a háború, ám 1944 karácsonyán már újra
előadást tartanak Szép László rendezésében. Később
diákokból és fiatal dolgozókból alakít színjátszó csoportot a
művész, és ebben az időszakban hozza
létre a Sztanyiszlavszkij Stúdiót, ahol
művészi pályára készíti fel a fiatalokat.
Az egykori LKM-ben Munkásszín-
házat hoz létre, és részt vesz a diák-
színpadi munkában is. Több mint 15
éven keresztül vezeti az Eötvös József
iskolai irodalmi színpadát. Időközben
több előadásban játszik a Miskolci
Nemzeti Színházban is. Tanítványai
országos versmondó versenyeket nyer-
nek, sokan közülük hivatásos előadó­
meghűlt a levegő: a színművész ott, azokban a pillanatok-
ban búcsúzott a színpadtól. Nem mondta, mi sem mond-
tuk, de mindenki érezte. Erről egy kép maradt, és az a
döbbenetes élmény, ami az utolsó volt tőle.
Kaleidoszkóp-életműdíjat kapott, amire nagyon büszke
volt. Persze nem gondoltuk, hogy ezzel valóban lezárul az
életmű. Mindenesetre az ő élete is a művészetek kalei-
doszkópja volt. Az űrt, amit maga után hagy, csak életre
hívott munkái, társulata, egyesülete fogja tudni betölteni.
Egyszer, valamikor. A színpadért, az emberekért élt.
A műkedvelő színjátszás és versmondás miskolci
meghonosítója pünkösdhétfő reggel hunyt el. Élete utolsó
pillanatáig jó érzékkel nevelte a fiatalokat, és szoktatta
őket az irodalom, a színház szeretetére.
Szép Lászlót az Északkelet-magyarországi Regionális
Versmondó Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesü-
lete saját halottjának tekinti.
Lutter Imre
I-
.~~.
~
l,.
~
..~

".~
művészek. 1988-ban megteremti az
országban az első Guruló Színházat -
évente közel száz előadást tartanak.
1994-ben a 70 éves Szép László
't
versmondásban a Radnóti-díj l.
fokozatát kapja meg. 1994-ben Pécsy
Blanka-díjas lesz, 99-ben a Nép-
művelésért elnevezésű állami kitün-
tetésben részesül. Hat évtizedes szín-
játszó-rendezői tevékenységéért 2002-
ben Déryné színházi díjat kapott.

Minden nagynevű versmondó ver-

senyen fellépett. Sokszor nevettette
meg közönségét, életének minden
időszakában magát, korát, érzéseit
és gondolatait adta.
Tavaly októberben fellépett a
Kaleidoszkóp VersFesztiválon. A
döntőben, a Merlin Színházban
sokadjára mondta el Kányádi jel-
legzetes írását, a K. Gy. színművész
utolsó monológját. Akkor mégis vala-
mi nagyon más volt. A teremben

versmondó 29
Kányádi Sándor
K Gy. szlnművész utolsó monológja
talán csak az ügyelő
késte le a függönyt
talán csak az ügyelő
zúg zúg a taps dübörög
már hajolni illenék
[üggonyre menni de
fölkelni nem lehet
mert az a szamár ügyelő
az iigyeletes ügyelő
fekszem hát moccanatlan
majdnemhogy kiterítve
sokszor próbáltam de ennyire
még sohasem sikerült csehov
se írhatta volna kűlonbűl
itt szülővárosomban
egy hotelszobában
a bemutató előestéjén
gyönyörű gyönyörű akár
ezek a nők itt
az ágyam körül
mennyien vannak istenem
és mind fehérben
mennyien voltak
és eljött kossuth
és itt áll biberach
lucifer-trigortn-tyetyerev
jó estét catavencu úr
valami nagy csiszlikséget gyanítok
téma egy kis elbeszéléshez
igen tisztelt kétlábúak
szóljon már valaki annak az
ügyelőnek engedje le végre
azt a függönyt zoltán zoltán
szakhmáry zoltán
a színész is csak ember
hiúbb mint a többi
szeret fürödni a tapsban
őszintébb is mint a többi de
ez már nem is taps
maga a tenger
az óceán
az éter vagy mi az ördög
én titkos nagy jehovám
ha valah kell majd neked az életem
csak gyere érte és vidd
hát jól van fOIkelek
fOl tisztelt nagyérdemű
féltve-szeretve tisztelt
barátaim vége
le a maszkkal vége
a komédiának
ebben a serlegben
melyet most mutatok föl
nem mérgezett italt
vagy mámorító nedüt
egyaránt mímelő tea
hanem hamuvá hamvadt
magam vagyok
sírjatok kérlek
ti egyre távolabbról tapsolók
kik velem haltatok egy kicsit
most is mint annyiszor
ti akikért végigéltem
annyi keserű életet
és annyi de annyi gyönyörű halált
jó éjszakát
1977

30 versmondó
 Költészetnapi díj ak
a Magyar Versmondók Egyesületétől
"Tiszta szívvel" és irodalmi fogadással várta a költé-
szetkedvelő közönséget a Magyar Versmon dók Egyesülete
hagyományos Költészetnapi GálaEstjén, az Apáczai
Kiadó Molnár Ferenc termében, Budapesten. A nagysza-
bású esten neves színészek és előadóművészek léptek
színpadra versekkel és rövid performance-okkal. A 2003.
évi legeredményesebb versmondók mellett többek között
Kárász Eszter és Kinizsi Ottó színészek, Huzella Péter
zeneszerző-előadóművész, valamint költők és írók is
közreműködtek az esten. A műsort Pataki András, a Forrás
Színház igazgatója rendezte. A házigazda Lutter Imre
előadóművész volt.
Az elmúlt év legeredményesebb versmondói közül
Ágoston László, Korhecz Imola, Góli Kornélia, Basity
Gréta, Mocskonyi Gergely, Dudás Dorottya, Bunkóczi
Tímea és Kiss Bálint mulattatott vagy késztetett elmélke-
désre, közös előadóest keretében.
Kárász Eszter és Kinizsi Ottó rögtönzött előadást tartottak
a gálaest próbájáról. Humorral, elmélkedéssel, lélektől
lélekig.
Az előadókhoz csatlakozott immár hagyományszerűen
Huzella Péter is, saját korábbi és újabb szerzeményeivel,
magyar költemények és versfordítások megzenésítésével.
A gálán Popper Ferenc, az MVE azóta leköszönt elnöke
telt házas közönség előtt adta át az idei "Ki viszi át a
szerelmet"-díjakat. Ezt a kitüntetést évente három, a
költészetért és a versmondó előadóművészetért elenged-
hetetlen munkát végzett személy vagy társaság kapja. Az
idei díjazottak: Kiss Mariann kulturális menedzser, a
fővárosi Kondor Béla Közösségi Ház igazgatója, a 45 éves
veszprémi Váci Mihály Irodalmi Színpad és Lutter Imre
előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének al-
elnöke, a tv2 munkatársa.

Nagy László Ismertették továbbá az Északkelet-magyarországi

Regionális Versmondó Egyesület "VersGondnok" kitün-
Ki viszi át a Szerelmet tetését, melyet Máhr Ági és Molnár Anna miskolci
színművészek kaptak az ország legnagyobb versmondó-
Létem ha végleg lemerűlt, költészeti találkozóján, a Kaleidoszkóp VersFesztiválon
ki imád tücsök-hegedűt? kifejtett művészeti alkotó tevékenységükért.
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra? A rendezvényt a Kondor Béla Közösségi Ház támogatta.
Lágy hantu mezővé a sziklacsípőket Köszönet érte.
ki öleli sírva? - Szerk.-
Ki becéz falban megeredt
hajakat. verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít Kölcsey Ferenc
káromkodásból katedrálist'?
Létem ha végleg lemerűlt, Intés
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi átfogában tartva Zeng hazát és zeng szerelmet,
a Szerelmet a túlsó partra! Magyar hű nép, a lant;
Ó ne bánd, ha lágy hangjátol
Szived meg-megdobbant!
Rövid kerekasztal-beszélgetésen vett részt Nagy Mihály, És ne bánd, ha lágy hangjátol
Orbán György és Varga Ildikó. A Verselődő verselődök Szivedre bánat gyűl;
más és más aspektusát mutatták meg a költészetnek és a Mélyen az tekint magába,
versmondásnak. Mihály, aki Göncz Árpáddal együtt ült Ki bús érzésben űt.
nyolc hónapig börtönben politikai fogolyként, az ex- Jer, borúl} el csendes órán,
köztársasági elnök társaságában írt, felejthetetlen politikai Múltról jövőig hass;
humorú "A traktorocska és a hét népnevelő" című meséjét Vágyva pillants föl, magasra:
mondta el. Beszélt börtönbeli alkotó munkájukról és az Mint naphoz küzdő sas.
azóta növekvő versek szerepéről. Orbán György, aki maga Vágyva pillants föl, magasra,
is költő, a versek két oldalát, az írói és az előadói alkotást Im itt, ami fenntart:
elemezte Petőfi Sándor segítségével, Varga Ildikó pedig a Könny a szemben, láng a mellben,
költő születésnapján saját József Attila-pódiumi estjéből S a kézben ősi kard!
válogatott.

versmondó 31
 Megint jöttek, verselgettek
(Regösök húrján Budapesten)
Hosszú évek áldozatos munkáját látom beérni az utóbbi dukált Pásztor Ádám, aki Weöres Sándor Kisfiúk témáira
években a kisiskolásoknak rendezett versmondó verse- írott alkotásaiból mondott egy csokrot. Neki csak annyit
nyen, a Regösök húrján. Felkészítő tanárok, szülők, akik üzenek: ne másokat próbáljon utánozni. Legyen meg a
évről évre időt, fáradságot nem kímélve foglalkoznak a saját karaktere. A versmondó versenyeken zsűriző szak-
gyerekekkel. A szervezés, a rendezés, a szakmai igényes- emberek száma meglehetősen szűk, észreveszik, ha vala-
ség, mind olyan tényező, ami miatt az idén is összegez- ki másol, de ugyanígy a fejlődést vagy netán a megtor-
hetjük a Dunán inneni, a Budapest és környéke vers- panást.
mondóinak elődöntőjét, hogy rendkívül magas színvona-
lúra sikeredett. Biztatónak tűnik az őszi országos döntő
előtt. Ebben az évben kényszerből egy időben és egy
Nemes Nagy Ágnes
helyen, a budapesti Kondor Béla Művelődési Házban Között
mérettettek meg a kicsik. Kiss Marianna, az intézmény
igazgatója és immár a Budapesti Versmondó Egyesület A levegő nagy ruhaujjai.
elnökségének tagja, igazi szakértőként biztosította a A levegő, amin szilárdan
támaszkodik madár s madártan,
kiváló feltételeket a versenyhez. az érvekfoszló szélein a szárny.
A két korcsoport, a 10-12 évesek és a 13-14 évesek egy percnyi ég beláthatatlan
kategóriájában az elődöntőből az előbbiből 13-an, az utób- kovetkezményű lombjai.

biból 12-en jutottak a döntőbe. Bár a verseny kiírása rög- az élő pára fái. fel kanyarodva
zítette, hogy négy percnél hosszabb műveket ne mond- akár a vágy. a fenti lom bba.
percenként hússzor lélegezni
janak a versenyzők, mégis volt számos olyan versmondó, a ZÚZmarás. nagy angyalokat.
jobban mondva prózamondó, aki 15 perces művel tette És lent a súly. A síkon röghegyek
próbára a zsűri és a közönség türeimét. Számomra nagy, mozdulatlan zökkenései,
nehezen felfogható, hogy miért gondolják azt a fel- amint feküsznek. térdenállnak
készítők, hogy esetleg előny lehet a memóriarekord-kísér-
az ormok és a sziklahátak,
a földtan szobrai,
let? Miért hiszik, hogy ez jó a gyereknek? Szinte minden a völgy egy percnyi figyelem-lazulás,
alkalommal elmondjuk, hogy helyette három elviselhető aztán megint a tömbök és a formák,
hosszúságú művet dolgozzanak ki inkább. A gyerek sem meszes csonttól korvonalig
fárad ki a végére, és a közönség vagy a zsűri figyelme sem kővé gyűrődött azonosság.

lankad. Ebben a korban még olyan az agyi kapacitás, hogy Az ég s a föld között.
A sziklák roppanásai.
a János vitézt is be lehet agyaini gond nélkül. Az már egy Amint a nap átlátszó ércei
másik kérdés, hogy lehet-e belőle valami értéket is kisaj- már-már magukba. fémmé a követ,
tolni. Szántam néhány, egyébként kiváló versenyzőt, aki ha állat járja. körme füstölög,
heroikus küzdelmet folytatott a szöveggel. Leküzdötte, de s köröznekfent a sziklafalfölött
ennél tőbbre már nem futotta. Tudom, hogy ebben a kor- az égő paták fustszalagjai,
aztán az éj a sivatagban.
ban még szívesebben vállalnak meséket, de azokat is az éj. amint kioltja s kőmivolta
érdemes "meghúzni". A prózai művek többségét a szerzők magváig ér; fagypont alatti éj,
nem elmondásra, hanem olvasásra szánták. Színházaknál s amint hasadnak és szakadnak
is gyakorlat, hogy tömörítik a darabot. Én azért amondó a porcok. forgók. kőlapok,
vagyok mégis, hogyaversmondást kellene preferálni. amint feszítik véghetetlen.
széthasgató önkívületben
Meggondolandó, hogy a jövőben csak versek szerepel- afehér s afekete mindennapos
hessenek a kiírásban. Van bőven a magyar lirában ennek a néma villámcsapásai -
korosztálynak megfelelő vers. Gazdag Erzsi, Kányádi, A nap s az éj között.
Weöres és még sokan mások. Aszaggatások, hasgatások,
Ennél több negatív kritikát azonban nem tudok mon- a viziák. a vizhiányok.
a tagolatlan feltámadások,
dani, csak dicsérni. Kiválóan felkészült, szépen beszélő, a függőlegesek tűrhetetlen
jó kiállású, öntudatos emberkék "regöltek a húrokon". A feszültségei fent és lent közölt -
teljesség igénye nélkül néhány jó példa: Illés Alexandra Éghajlatok. Feltételek.
kedves figurája, akinek jól állt Czuczor Gergely Falusi Között. Kő. Tanknyomok.
kislány Pesten műve, Balogh Zsuzsa népmeséje az egy- Egy sáv fekete nád a puszta-szélen,
Két sorba írva. tóban, égen,
szerű legényről az előadáshoz illő öltözetben, Mácsai
két sötét tábla jelrendszerei.
Villő drámai alkatának megvillanása Nemes Nagy Ágnes csillagok ékezetei -
Lovacska című versében. De biztató teljesítményt pro- Az ég s az ég között.

32 versmondó
 Szőke Sarolta már rutinosnak, érett versmondónak Díjazottak
számított ebben a mezőnyben. Űzi a bizonyítás vágya. Az
Budapest és Pest megye Bács-Kiskun megye
ő példája mutatja, hogy vigyázni kell a mértékkel. Nehéz
néhány percben mindent megmutatni magunkból. Szilágyi 10-12 éves kategória 10-12 éves kategória
I. Szegh ő Katalin I. Bicskei Tamás
Domokos Kis szerelmes himnuszaiból kiválogatott csokor
II. Bojtos Luca IT. Kárpáti Lilla
szerkesztése nem volt a legszerencsésebb. A kevesebb
III. Kósa Attila III. Mácsai Villő
több lett volna. Kiváló képességei elvesztek, erőltetettnek
tűntek Szilágyi Domokos finom lírai, de mégis néha 13-/4 éves kategória 13-/4 éves kategória
fájóan ironikus gondolatai közt, r. Király Tamás T. Balogh Zsuzsanna
Ez a néhány példa talán segít másoknak abban, mi min- II. Péntek Bálint II. Farkas Hajnalka
denre érdemes figyelni. Én a magam részéről abban biztos III. Lopatyin Alexander III. Fogas Alexandra
vagyok, hogy lassan itt az új versmondó-generáció.
Néhány röpke év és a felnőttek mezőnyében találkozunk A zsűri tagjai:
velük mint trónkövetelőkkel. És talán a "világot jelentő Tóth Zsuzsanna Bartók László
deszkák" sem maradnak üresek. Dr. Lutter Imre Dr. Kiss Gábor
Bartók László Popper Ferenc Lukács Szabolcs

"Regösök húrján" - "Lelkek húrján"

(Veszprém, 2004. május 22.)
Mostanában egyre többet találkozunk a Wellness kife- verset hallgatók lelkén is átszűrődnek a költő gondolatai.
jezéssel, ami a test és a lélek harmóniáját jelenti. Hogy A közönségben ülők számára az egyik legnehezebb dolog
milyen módszerek léteznek arra, hogy testünket egész- nem csinálni "semmit", vagyis csak .Jenni", "létezni" és
ségesebbé varázsoljuk, arról nem az én tisztem írni, és átadni magunkat egy kozmikus érzésvilágnak. Ezen a
nem ebben a lapban. Lelkünk egészségesebbé tételéhez délutánon ezt könnyű volt megtenni, ezen a délutánon
azonban az egyik legmegfelelőbb kiadványt tartja kezében voltak olyan megható pillanatok, melyek könnycseppé
a kedves olvasó. Nem azért, mert itt olyan tanácsokat kap, váltak, és olyanok, melyek mosollyá rajzol6dtak.
hogy hogyan tartsuk vissza a levegőt 10 másod-
percig, ha idegesek vagyunk, vagy lelki békénk
érdekében képzeljünk magunk elé egy virágos
rétet, hanem azért, mert mind a verset mondó
személyek, mind pedig a verseket hallgatni
vágyók értesülnek azokról az eseményekről,
ahol lelki harm6niánkhoz szükséges élmények-
ben részesülhetünk.
,
Én egy ilyen élményemről szeretnék most \,
beszámolni. Hangsúlyozom, élményről és nem
pedig a versengés kritikus pontjairól, hogy ki,
miért volt a legjobb vagy leggyengébb. Úgy
érzem, sokszor elveszünk a részletekben, lera-
gadunk egy-egy hangsúlyhibánál.. . stb., ahe-
lyett, hogy hátradőlnénk a székben, és hagy-
nánk, hogy agyunk helyett a lelkünket "gondol-
koztassa" a versek világa. Természetesen van-
nak olyan tényezők, melyeket nem lehet figyel-
men kívül hagyni, de ezekről majd máskor.
Az első körben egy szabadon választott vers
előadásával kellett meggyőzni a zsűrit a gondo-
latok, érzések hitelességéről, hiszen a döntőbe
nem mindenki juthatott tovább. Így, az 5--6. osz-
tályosok közül l z-en, a 7-8. osztályosok közül
pedig ll-en kapták meg a lehetőséget, hogy újra
elvarázsolják a színpad túloldalán ülőket,
immáron a zsűri által kijelölt vers megszólal-
c·,...: ....~. j,~'J
tatásával. Igen, szó szerint kezdődtek a hosz- _1 r .,4'"

szabb-rövidebb varázslatok. Ami akkor az igazi,

ha nemcsak a verset mond6 személy, hanem a

versmondó 33
Néhányat most "elmesélek".
A döntő első résztvevője Hatvani Mátyás volt, aki Rideg
Sándor: Indul a bakterház című művéből mondott rész-
letet... helyesbítek, a színpadon már nem Mátyás, hanem
Bendegúz állt. Ezzel, azt hiszem, mindent elmondtam. Ja,
és szerettelek volna visszatapsolni! Ugyanígy Mészáros
Mártont is, aki Tamási Lajos: Kecskebéka címü versével
lopta be magát a női szívekbe. Egy csupaszív, hódítani
vágyó férfit láttunk, hallottunk, akinek előadásmódja
Kosztolányi Dezső
szegény édesanyám beteg." Úgy gondolom, azon
versmondók közé tartozol, akik sokkal többre képesek.
Hajrá, én drukkolok Neked! A 7-S. osztályosok között az
első helyezést Juhász Dorottya, a győri Kazinczy Ferenc
Gimnázium tanulója kapta. Ha most azt kellene leírnom,
miről szólt az a Kosztolányi-vers (Zongorás esték), amit
Dorottya előadott, nagy bajban lennék. Egy pillanatig
sem foglalkoztam a vers értelmezésével, keletkezési
körülményeivel, csak azzal, hogy melyik az a csatorna,
melyen keresztül ez a fiatal lány felszínre hozott egy
csodálatos érzést, ott legbelül, a lelkem mélyén. Emlé-
keimből táplálkozott-e vagy a jövő egy majdani pilla-

Zongora-dal natából ez az érzés? Nem tudom, talán mindkettőből, és

összetalálkoztak a jelenben. Másodpercről másodpercre
Óh, zongora, te néma zongora,
épült fel a "vár", miközben Dorottya beszélt. Egy füstös,
ébredj a csendes, alvó lány-szobán,
félhomályban úszó kávéházi teremben éreztem magam,
dallal, holdfénnyel keltsdfel őt szelíden,
hol zongora szól, a pincér éppen két feketével közeledik
és mondd el, hogy az én szomoru szivem
asztalom felé, és én valakinek édesanyámról mesélek. Ezt
s holdfényes arcom érte halovány.
a "valakit" nem láttam, csak éreztem, hogy ott van velem
ébredj a csendes, alvó lány-szobán.
és figyel rám, miközben egy megújulni vágyó régi meló-
Ó, zongora, te síró zongora,
dia dallama hallatszódott és járta át a flistben és kávéillat-
ha a szobákba' már mind alszanak,
ban úszó helyiséget.
riaszdfel őt, hogy mindig ott lebegjen
Ahogyaversnek vége lett, újra a veszprémi művelődési
az én komor, éjfélsötét szerelmem,
házban találtam magamat, a nézők soraiban, de az érzést
és lássa sápadt, vézna árnyamat,
elraktároztam ... Köszönöm Neked.
ha a szobákba' már mind alszanak.
Ó, zongora, te zengő zongora,
Mindig is hiányoltam, hogya zsűrit miért nem kritizálja
süvölts az éjbe, lelkem hangszere,
senki? Vagyis, inkább úgy mondanám, nagyon sokan kri-
és háborogjon vészesen, mogorván
tizálják, csak éppen senki nem mert") írni róla.
lelkedben a pihenő zene-orkán,
Én most csak jót tudok írni, "ezért rövidre fogom".
tengermorajjal, csókokkal tele
Köszönjük Kiss Lászlónak, hogy "helyre tette" a mindig
sűvolts az éjbe, lelkem hangszere.
oly vitatott, szabad-e mozogni vers közben problémát.
Ó, zongora, te dörgő zongora,
Akik nem hallották, azoknak elmondom; lehet, ha a gon-
tüzes szerelmek gyötrő éjjelén,
dolat szüli a mozdulatot, és nem fordítva. Köszönjük
ijeszd sötét halálmeládiákkal,
Bartók Lászlónak, hogy "Iefordítja" az idegen szavakat,
hogy gyermeklelke félve zengjen által,
amiket a zsűri olykor nagy előszeretettel használ, mert
és sírva, nyögve boruljon elém
elfelejti, hogy jelen esetben egy nagyon fiatal korosztály a
tüzes szerelmek gyötrő éjjelén.
"tanulóközönség", illetve azt, hogy elrnagyarázta, nincs jó
Ó, zongora, te fekete madár,
vagy rossz vers, csak rossz versválasztás van. Szerettem
tárd szét viharvert, szörny ü szárnyaid,
volna meghallgatni tőle néhány tanácsot ezzel kapcsolat-
dúld össze párnáját. tépd szét az ágyát,
ban. Majd máskor.
s hozd el nekem a lázas éjszakán át,
leányrabló, hatalmas, buja griff,
Köszönörn, hogy ilyen sokan vagytok, akik fontosnak
tárd szét viharvert, szörnyü szárnyaid.
tartjátok a szavak, gondolatok erejét. Még egy dolog:
elbűvölő volt látni ezt a sok "ünneplő ruhás", tiszta fiatalt.
1905
Jó volt veletek lenni!
Dudás Dorottya
őszinte, hiteles, játékos, mindez pikáns iróniával fűsze­
rezve. Falu végén kurta kocsma, sokszor hallottam már,
főként üres humorban és erőltetett meghatódottságban
"tálalva", de most volt egy fiú, nevezett Ur Máté, aki bár
H oratjus-apokrif
nem ért el helyezést - mert hiányoztak a váltások a vers-
ből, a színek sok helyen, a szöveget is jobban gyakorold
Júlia, bontsd meg az ágyat!
be, figyelj jobban a helyes hangsúlyozásra, mert ez az Várjak az estre? Mivégre?
üzenetközvetítés alapja, ha ez hibás, törik a gondolat, vers Délünk telt örömét
íve -, mégis tudott hatni. A vers minden sorából éreztem, Éppen az est veri szét;
hogy igenis ki mered nyitni lelked ajtaját, és adni akarsz. Kétezer évnyi az éjjel.
Érzékeny személyed minden kimondott szavadban meg-
csillant, és máig előttem van a kép az aggódó gyermekről, Gyimesi László
ahogy megszólal, hogy: "Isten áldja meg kendteket,

34 versmondó
 Evangélikus Középiskolák Szavalóversenye
Evangélikus középiskoláink március elején idegen nyelvi
szavalóversenyt rendeztek. A versengésben hét intézmény
képviseltette magát: az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi
Gimnáziuma és Kollégiuma, a Békéscsabai Evangélikus
Gimnázium, a Budapest-Deák Téri, illetőleg a Budapest-
Fasori Evangélikus Gimnázium, a Nyíregyházi Evangéli-
kus Kossuth Lajos Gimnázium, az Orosházi Evangélikus
Általános Iskola és Gimnázium, továbbá a hagyomány-
teremtő céllal megrendezett megmérettetésnek otthont adó
miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és
Pedagógiai Szakközépiskola.
Az induló diákok három nyelven adtak elő szebbnél
szebb verseket: hét tanuló franciául, tíz diák angolul, tizen-
Tiszafüredi XI~ Vers- és Prózamondó Verseny
A tiszafüredi Városi Művelődési Központ Tiszafüred
várossá nyilvánításának 20. évfordulója jegyében hirdette
meg 2004. évben a XlV. Vers- és Prózamondó Versenyt.
A város minden oktatási intézményéből több mint
I20-an jelentkeztek.
A Művelődési Központban április l-én és 5-én az alsó
és felső tagozatos diákok között tartották az elődöntőket a
döntőbe jutásért. A döntőre április lő-án került sor, mely-
ben a 22 résztvevő három kategóriában (alsós, felsős és
középiskolás) mérhette össze tudását.
A döntő végeredménye
I. kategória:
I. Kiss Sára
II. Mihály Izabella
III. Madarász Viktor
Nagykun Vers- és Prózamondó Verseny
- 2004. április 26. -
Négy kategóriában összesen 92 nevező állhatott zsűri elé
a berekfürdői művelődési ház előadótermében. A hagyo-
mányteremtő céllal meghirdetett első Nagykun Vers- és
Prózamondó Verseny ötletgazdája Csíkos Sándor Kun
Kapitány, Jászai-díjas színművész volt. A megmérettetés
szervezői nem szabtak feltételeket a jelentkezők korát
és körét illetően, így egyaránt közönség elé állhatott
a kisiskolás, valamint a nyugdíjas. A kötelező verseny-
számként előadott, Nagykunságról szóló vers után ki-ki
szabadon dönthetett, melyik magyar költő sorait idézi föl.
A rendezvényt Varga Mihály, a körzet országgyűlési
képviselője is köszöntötte. A díjakat dr. Hajdú Lajos,
Berekfürdő polgármestere adta át. A kategória-győztesek
Győrfi Lajos ez alkalomra készült plakettjét vehették át,
de egyetlen résztvevő sem távozott üres kézzel, hála a
szervezőknek, akik a rendezvény kapcsán a Magyar
Írószövetség támogatását is élvezték.
hat pedig németül szavalt. Mindhárom kategóriában két-
két költeményt kellett bemutatni: egy kötelező és egy
szabadon választott művet. A szakavatott zsűri tagjai
nehéz helyzetbe kerültek, mert a versenyzők mind igen
felkészültek voltak, így a sorrendet csupán apróbb különb-
ségek (kiejtés, a szöveg átélése, illetve értelmezése)
döntötték el. Minden résztvevő egyemléklapot és egy
jutalomkönyvet vehetett át a házigazda intézmény igaz-
gatójától, Fellegvári Zoltántól, valamint a verseny ötlet-
adójától és szervezőjétől, dr. Nehéz Károlynétól,
Kerepesi Helga
ll. kategória:
I. Berczi Edit
Il. Kiss Balázs
III. Gyöngy Ádám
lll. kategória:
I. Németh László
II. Bárdos József
III. Szabó Nikolett
A helyezettek pénzjutalomban részesültek, de az összes
résztvevő értékes könyvcsomagot kapott, a könyvkiadók
nagylelkű hozzájárulásának köszönhetően. A zsűrizésben
városunk szakmailag elismert nyugdíjas pedagógusai
voltak segítségünkre: Klukáné dr. Pilishegyi Ibolya, a
zsűri elnöke, Varga Ferencné és Bacska Miklós.
Teróczky Krisztián
A döntő zsűrije
Bod Veronika, a velencei Kápolna Galéria vezetője, újságíró,
porcelán baba-tervező
Csíkos Sándor Csokonai-díjas, Kazinczy-díjas, Jászai Mari-
díjas és a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjével
kitüntetett színmüvész
Kalász Márton kétszeres József Attila-díjas költő és műfordító,
a Magyar Írószövetség elnöke
Kozma László, az oktatási miniszter főtanácsosa
R. Kárpáti Péter szlnrnűvész
Díjazottak
l. kategória: általános iskolás alsó tagozatos tanulók
l. Tanka Tímea
Karcag, Győrffy István Általános Iskola 6. osztály
2. Kele János
Karcag, Győrffy István Általános Iskola 6. osztály
3. Somogyi Kinga
Karcag, Nagykun Református Iskola 4. osztály
versmondó 35
Különdíj: Molnár Laura Mercédesz
Karcag, Nagykun Református Iskola 2. osztály
II kategória: általános iskolás felső tagozatos tanulók
l. Laczi Viktória
Karcag, Kováts Mihály Általános Iskola 8. osztály
2. Nagy Anett
Berekfürdő, Veress Zoltán Általános Iskola 8. osztály
3. Márta Gábor
Kisújszállás, Kossuth Lajos Általános Iskola 7. osztály
Különdíj: Kerekes Imre
Karcag, Győrffy István Általános Iskola 8. osztály
VII. Berzsenyi Dániel Országos Vers- és Prózamondó Verseny
A Berzsenyi Társaság a Magyar Versmondók Egyesüle-
tével közösen 2003 őszén már hetedik alkalommal hirdette
meg a Berzsenyi Dániel Országos Vers- és Prózamondó
Versenyt.
A felhívásra, amely az interneten és különböző újságok-
ban, köztük a Versmondóban is megjelent, harminc ver-
senyző jelentkezett a megadott határidőre. Ez a szám meg-
lepően alacsonynak tűnt a korábbi évek nagy létszámú
résztvevőihez képest, ám a szervezők bíztak abban, hogy
a színvonal majd feledtetí a mennyiséget.
Nos, a 2004. április 17-én Kaposváron végül "rajthoz álló"
huszonegy versenyző mindent megtett, hogy megfeleljen
a nem könnyű feladatnak: Berzsenyi és kortársai gondo-
latait kellett tolmácsolni a szigorú zsűri, valamint a jó
szívvel szurkoló közönség előtt.
A nevezőket a korosztályi összetétel miatt két kategó-
riára kellett osztani: diák- (középiskolás), valamint fel-
nőtt-kategóriára, így aztán sokféle felfogásban volt hall-
ható a tizennyolcadik század végi és tizenkilencedik
század eleji, azaz a felvilágosodás korának sok alkotása:
Berzsenyi mellett Csokonai, Kölcsey, Kisfaludy Károly,
Vörösmarty Mihály és Hölderlin művei.
A zsűri végül két versenyzőt díjazott, és ők kerültek be
a Kapos Televízió stúdiójából élőben közvetített gála-
müsorba.
A díjazottak
Felnőtt-kategóriában:
I. Udud István tanár (Fehérgyarmat)
JI. Mártha Attila főiskolás (Szeged)
ITI. Szílágyi Diána egyetemista (Budapest, Pázmány P.T.E. )
Különdíjas: Lukács Jánosné nyugdíjas (Tata)
Diákkategóriában:
I. Bata Éva (Kecskemét, Katona József Gimnázium)
II. Bors Anikó (Sopron, Berzsenyi Gimnázium)
III. Bogdán Norbert (Kaposvár, Toldi Gimnázium)
A díjazottak mellett természetesen minden résztvevőt
jutalmaztak a szervezők. A Berzsenyi Társaság és a
Versmondók Egyesülete könyvjutalmain túl kedves gesz-
tusként Döry Magdolna, több korábbi versmondó verseny
36 versmondó
III kategória: középiskolás tanulók
1. Gönczi János
Kunhegyes, Nagy László Szakközépiskola I I. osztály
2. Nagy Marianna
Kunhegyes, Nagy László Szakközépiskola 12. osztály
3. Posztó s Réka
Karcag, Gábor Áron Gimnázium 11. osztály
IV. kategória: felnőttek
I. Tóth Istvánné, Karcag
2. Szabó Mátyásné, Mesterszállás
3. Tóthné G. Nagy Mária, Nádudvar
győztese - ma előadóművészként működik -, könyvcso-
maggal lepte meg az utódait.
A verseny derűs hangulatban zajlott s ért véget. A régi
barátságok megerősödtek és újak szövődtek ...
Nagy kár - akárhogy is kerülgetjük, végül nem lehet
elhallgatni -, hogy sokan a régiek közül nem lehettek ott a
.Berzsenyin", hiszen ugyanazon időben, Nagykanizsán,
a Csengey versmondó versenyt rendezték. Jó lenne, ha a
megújult Magyar Versmondók Egyesülete a kiemelkedő
országos versenyeket az eddigieknél hatékonyabban
koordinálná.
Király Zoltán
a Berzsenyi Társaság titkára
Berzsenyi Dániel
Levéltöredék barátnémhoz
Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet,
S távolléted alatt kedvem miben lelem!
Tudod. elvesztettem édes enyelgőmet,
Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem.
Lefestem szüretem estvéli óráit,
Ha már cselédimet nyugodni eresztem,
És csak alig hallom a vigság lármáit,
Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem.
Leplembe burkolva könyökemre dűlök,
Kanócom pislogó lángjait szemlélem,
A képzelet égi álmába merűlök,
S egy szebb lelki világ szent óráit élem.
Az őszibogárnak búsongó hangjai
Felköltik lelkemnek minden érzéseit,
S az emlékezetnek repdező szárnyai
Visszahozzák éltem eltűnt örömeit.
Életem képe ez. - Már elestvéledtem,
Béborúlt az élet vidám álorcája!
Még két mulatótárs van ébren mellettem:
A szelíd szerelem hamvadó szikrája
S bús melancholiám szomorgó nótája.
 Költészet Tavasza Versmondó Verseny
(Elhangzott Zilahon, a versmondó verseny megnyitóján, 2004. április IS-én)
A globalizálódó értékrend és szekularizáció térhódítása, létezés egy meghatározó pillanatának rögzítése, ő maga
megszürkült személyes kapcsolataink ellenére születnek tárgyként fontos. A lényeg az, hogy létezik, nem az, hogy
még új alkalmak az irodalmi értékek bemutatására. jelent valamit. A vers érzelmi impulzosok rendezett
Ponyvagyártóínk kikapcsolnak a hétköznapok egy- egyensúlyát valósítja meg. Belül, énünk belsejében, az
hangúságából, de ha elvágyódunk a szürkeségből, ha értelem, érzelem és akarat titokzatos műhelyében teremt
elegünk van a szájba rágott világból, ha mélységekbe rendet és alkot újat. A vers azért van, hogy érzelmeket,
szeretnénk látni, ha szomorúak vagy vidámak, szerelme- élményeket tolmácsoljon, lelki harmóniát adjon, kitöltse
sek vagy csalódottak, pihentek vagy fáradtak vagyunk, azt az űrt, amely a konkrét és az elvont valóság
gyakran az irodalom világába vonulunk vissza. találkozásakor keletkezik bennünk. Valójában nem is
Ilyen lehetőséget kínál számunkra ez a mai találkozó, az kívülről sodor magával, hanem bensőnket ragadja meg és
immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő hozza rezdülésbe: ezért verset olvasni úgy kell, ahogy az
Költészet tavasza versmondó vetélkedő. ember gyónását hallgatjuk, elmélyedve a szövegben, csak
akkor tárja fel magát, és csak akkor foghatjuk fel, milyen
gyönyörű.
Kiss Lehel
A vers egység, harmónia, autonóm létező, egy érzel-
A végsőkig mi-értelmi komplexum megragadása. Azért van, hogy
a Magyar Költészet Napjára létezésével lelki egyensúlyt teremtsen, része legyen
világunknak, segítsen e I igazodni az érzelmek labirin-
Nincs szűkségünk "hű, baráti" kézre, tusában.
paroláztunk mi már eleget. Lakatos István
Ismerjük már mind a kezeket
- disznólábat sem nyújtunk cserébe. Díjazottak:
Nem kell nékünk roskadozó asztal,
csömörlésig ettünk, eleget, I. M. Bertót Johanna, Nagykároly
s mosolyogtunk, ahogy lehetett, n. Mike Ágnes, Szilágysomlyó
míg hittük, hogy beteltünk malaszttal. III. Kovács Töttös Katalin, Zilah
Nincs szűkségünk pénzre, giccs re, rangra,
nem vidít a víg muzsika hangja.
Mégfejünket sem billentjükfélre, B. Simon György
jobbról-balról incselkedjenek bár.
A végsőkig kiéheztünk immár Tavaszi sóhajtás
egy jó Szóra, tiszta, szent Igére.
Mire virágnak virága
A költészet tulajdonképpen dísz. Ékítmény. Csecsebecse. kilépett sírjából
Nem a lényeget, nem a semmit és nem a mindent fejezi ki, tavasz táncát járta
nem a kimondhatatlant mondja ki, hiszen azt nem lehet hanyag megszokásból
kimondani. Nem hiszek abban, hogy valaha is lesz pontos, elnőtte már a dudva
szabatos, világos válasz arra, az emberiséggel egyidősnek pedig még kinyílva
számító kérdésre, hogy: miért szép egy vers? Miért szép nincsenek virágnak virágai ...
egy festmény? Miért szép egy zenemű? Műértők serege március hős dalnokai
szorgoskodik a kérdés megválaszolásán, nem is ered- keblére nem került
ménytelenül, hiszen újabb meg újabb elemzési modellek nem kerülhetett
születnek, de a teljes megoldás még várat magára. lengén lebbenő ledér
Gondolom, nem is lesz megoldás. Nem lesz bölcsek köve. rózsa - kokárda -
A külvilág fagyos légköre elpusztítja bennünk aszépséget. bogáncs nött fejükre ...
Ilyenkor olyan altematívákba fogódzunk, amely megtanít és valánk virágnak világa
arra, hogy fölismerjük a dolgok értékét, s voltaképp úgy rózsát ringató álmainkban
tűnik, ez marad egyetlen reményünk az emberiség lelki tavasz - hír kopjafák .oo
elsivatagosodásában. de ki adja vissza vigaszul
A vers az igazságkeresés és megigazulás területévé vál- virág - verte
hat éppúgy, mint titokzatos átváltozások olvasztókemen- rózsa - szórta
céjévé, a magány és az elmélyülés helyévé. Versolvasás tavaszi szél - sodorta
közben gyakran kiemeljük fejünket a szöveggel való fogy- mások - álmodta
hatatlan foglalatosságból, szemmel követjük azokat a ellopott
kérdőjeleket, amelyek nemegyszer fenyegetően csapkod- visszakért de nem kapott
nak körülöttünk. Ilyenkor érezzük azt, hogy a vers a tündérkertjeink

versmondó 37
 VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes
Vers- és Prózamondó Verseny
Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a
Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt. Az utóbbi
hat esztendőben vetélkedőnk ugyanakkor a Csengey
Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. Ez azt
jelenti, hogy a Schmidt István, Horváth István, Bedő
Csaba, Farkas Attila összeállítású nagykanizsai bizottság a
Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt
tartva, meghívta azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak
ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpát-
alján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegy-
ségein.
A Csengey Dénes szavalóversenyre tehát nem bene-
veznek a résztvevők, hanem meghívják őket. így rend-
kívül magas színvonalú vetélkedő alakul ki. Talán éppen
ezzel magyarázható, hogya VI. Csengey Dénes Vers- és
Prózamondó Verseny fő védnökségét maga a köztársaság
elnöke, dr. Mádi Ferenc vállalta el.
A negyven meghívott versenyzőt életkoruk szerint
három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú
szavalók. Míg a Gellért-szavalóversenyen a résztvevők­
nek a "kisebbségi irodalomból" is elő kell adniuk egy
művet, Nagykanizsán az egyetemes magyar irodalomból
tetszés szerint válogatnak a szavalók. Úgynevezett kisebb-
ségi irodalmat így is bőven hoztak magukkal, nemcsak a
külföldről érkezettek, de a magyarországiak is. Szilágyi
Domokos költészete például nemcsak hazai pályán nép-
szerü, a Csengeyn is az volt. A szépkorúak vaJlomásszerű
előadásai megrázó erővel járták át a Tiszti Kaszinó tükör-
termét zsúfolásig megtöltő közönség lelkét. Élmény
volt szereplésük. Többnyire érzelmi húrokat pengettek,
Radnóti, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula, Vörösmarty, JIIyés
Gyula, Petőfi költészetéből válogattak.
A felnőtt és ifjúsági korosztályt képviselők repertoárja
igen széles skálát foglalt el, Csokonaitól Tóth Erzsébetig.
Néhány szavalón kívül, akik önmutogatásbóljeleskedtek,
szakmabelieket is megtévesztő meggyőző erővel és hittel,
a többieknek volt mondanivalójuk is arról a világról,
amelyben élnek. Nem bízták magukat csak a tehet-
ségükre, melyből többségüknek bőven juttatott a
Teremtő. Alaposan megismerkedtek a verssel, pontosan
tudták, mi az a gondolat, üzenet, amit abból el akarnak
mondani. Alig akadt versmondó, aki nagyobb feladatra
vállalkozott, mint amennyit tehetsége, szorgalma elbír.
Külön kell szólni a nagykanizsai versmondóiskoláról,
amely ilyen néven nem létezik, de Schmidt István szak-
mai irányításával következetes és nagyon igényes mü-
helymunkát folytatnak a művelődési házban. A Romá-
niában is jól ismert versmondók mellett újabb nagy tehet-
séggel jelentkeztek a nagykanizsaiak a tizedik osztályos
Szubjektív vallomás a Csengey versmondó
Ahogyan közeledtem Nagykanizsa felé, úgy tolultak fel
gondolataimban a kérdések. Vajon milyen várossá lett?
Munkámból adódóan húsz-huszonöt éve sokat jártam
errefelé. Barátságos emberek lakták és élték a dél-dunán-
38 versmondó
Bazsó Adrienn személyében. Ez a kislány olyan előadói
eszköztárral mutatta be műsorát, amelyet sok hivatásos
megirigyelhetne.
A VI. Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Versenyt a
Nagykanizsai Móricz Zsigmond Müvelödési Ház szer-
vezte, élén annak igazgatójával, Farkas Tiborral. Csapatá-
nak tagjai hat éve vendégei a Gellért Sándor versenyek-
nek, a nevüket fentebb már említettem. A támogatók név-
sorából nem hiányzik a Zala Megyei Közgyűlés, Nagy-
kanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a vállal-
kozók hosszú sora sem. A díjkiosztó gálán mindhárom
korosztály első három helyezettje között 100-] 00 ezer,
összesen 300 ezer forintot osztottak ki (illetőleg szemé-
lyenként, a helyezés szerint, 50000, 30 OOO, 20 OOO forin-
tot). Ezenkívül az első húsz szavaló bulgáriai jutalom-
üdülésben részesül. A versenyzők könyvekkel, folyóira-
tokkaI, ipar- és képzőművészeti alkotásokkal megrakva
hagyták el a díjkiosztó színpadát. Az előadóművészetet
kedvelők néhány kedves ismerős nevével is találkoznak a
nyertesek névsorában. Íme: Ifjúsági korosztály: Bazsó
Adrienn (Nagykanizsa), Zalán Barbara (Nagykanizsa),
Berényi Judit (Bucsa, Zala m.). Felnőttek: Nagy Tímea
(Szolnok), Verbászi Beáta (Vajdaság), Giliczéné Kom-
játhy Andrea (Budapest). Szépkorúak: Lengyák István
(Nagykanizsa), Wahl László (Budapest), Gazda Zoltán
(Nagykanizsa). Rossz irányba fejlődött retlexeink ilyen-
kor azt súgják, persze a hazai pálya előnye! A valóság az,
hogy a szakszerű munka eredménye érett be ezen a ver-
senyen. A héttagú zsűrinek csak egy tagja volt nagykani-
zsai. A zsűri tárgyilagosságát senki sem vonta kétségbe a
vendégek közül,
A szép gondolat, a szép szó ünnepe volt Nagykanizsán
a VI. Csengey Dénes szavalóverseny. Ma, amikor lekopa-
szítjuk a várost, ahol lakunk, amikor bevásárlóközponttá
tesszük a világot, amikor az ember zabálógéppé, számí-
tóvá és szárnítógéppé, öltözködőgéppé, izzadógéppé,
szórakozógéppé vált, amikor az őszinteség helyett a
nagyobb és még nagyobb hazugság lett sikk és életforma,
gyógyír volt a költői beszéd. Nagykanizsa egy szegeletnyi
szépség és tisztaság a gigantikus képmutatásban, a digi-
tális szemétben, a kőszikláknál magasabban meredező
közönyben, Egy rendezvény, amely nem önmutogatás,
nem alattomos szándékok sztaniolcsomagolása. Illő mot-
tója az a Csengey-rnondat lehetne:
"Hiszek a tiszta, őszinte beszédben." Bármennyire
meglepően hangzik, ilyen is van.
Csírák Csaba
Romániai Magyar Szó
2004. április 27.
versenyről
túli városok kicsit álmosító, egyhangúnak tűnő életét.
Vajon mennyit változott a város, de legfőképpen milyen
lesz ez a méltán híres versmondó verseny - ezek a gondo-
latok foglalkoztattak útközben, Nagykanizsa felé utazva.
Amíg a helyszínre érkeztem (Honvéd Kaszinó), emlék- A zűri tagjai voltak:
képek villantak fel bennem: erre a sarokra emlékszem,
Ugrin Aranka Duna TV főszerkesztő
mintha itt is jártam volna, de a döntő élmény persze a rá-
C. Tóth János szaktanácsadó
csodálkozás, hogy mennyit fejlődött ez a város! S az
Juhász Judit Nemzeti Alapítvány elnöke
emberek? Kedvesek, barátságosak, vendégszeretők - mint
Dr. Klujber László rendező-pedagógus
régen. Érződik a közösségi szellem. Jó érzés fogott el. rendező-pedagógus
Schmidt István
Nagyszerű napok várnak rám.
Virágh László Radnóti-díjas versmondó
Másodjára nyertem meghívást, de sajnos különböző
okok miatt az első alkalommal veszek részt ezen a rangos
Köszönet minden résztvevő nevében azoknak, akik
versmondó versenyen. Rangos verseny, amit jelez az is,
idejüket, erejüket nem kímélve a kétnapos rendezvény
hogy tizenkét helyszínen, több mint háromszáz jeJent-
előkészítése, megrendezése és lebonyolítása érdekében
kezöböl válogatta ki a zsűri (Bedő Csaba, Horváth István,
fáradoztak, és emlékezetessé tették számunkra a ragyogó
Schmidt István) azt a negyven főt, akiket meghívtak a
versmondóeseményt.
döntőbe, és köztük vagyok én is.
Wahl László
Több verssel készültem, de végül is a kétfordulós
versenyen Radnóti Miklós Hetedik eclogáját és Szabó
Lőrinc Melletted c. versét mondtam el. Éreztem mindkét
verset, és éreztem azt is, hogy a közönség - no meg a Radnóti Miklós
zsűri - feszülten figyel, és érzi, érti azokat a gondolatokat,
amelyeket közölni akartam a versek által.
Hetedik ecloga
Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
Harminchárman mértük össze tudásunkat, adtunk számot tölgykerités, barakk oly lebegő, felszívja az este.
tehetségünkről, a versek szeretetéről. Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
Este a Muzsikás Együttes igyekezett dalaival a napi és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drótfeszülését.
feszültséget oldani bennünk - sikerrel. De az igazi Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
feloldódást a baráti beszélgetés hozta este, vacsora után a megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
kollégiumban, amikor jobban megismertük egymást, s oldjafel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor.
beszélhettünk versmondó terveinkről, álmainkról, elkép-
Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok.,
zeléseinkről és természetesen gondjainkról is. Éjfél után
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra.
úgy tértünk nyugovóra, hogy semmilyen feszültség nem Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon?
maradt bennünk. Másnap vidáman ébredtünk, és ki- Bomba sem érte talán? s van', mint amikor bevonultunk?
egyensúlyozottan készültünk a gálaműsorra és a díjátadás- És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e?
ra, amelyet a Hevesi Sándor Művelödési Központban ren- Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?
deztek meg. Az ünnepélyes megnyitót a Városi Fúvós-
zenekar és Énekkar tette még emlékezetesebbé. Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,
úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,
A zsűri három kategóriában hirdetett eredményt. vaksin, hernyóként araszolgatván a papiron;
zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a 'Lager '
Jjjúsági kategória
őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.
Bazsó Adrienn Nagykanizsa I. helyezett
Zalán Barbara Nagykanizsa II. helyezett Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel,
Berényi Judit Bucsa III. helyezett hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben,
Jónás Csaba Szlovákia IV. helyezett
szétdarabolt lázas test s mégis egy életet itt, -
Felnőtt-kategória jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot,
s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat.
Nagy Timea Szolnok I. helyezett
Verbászi Beáta Vajdaság II. helyezett
Giliczéné Komjáthy Andrea Budapest lll. helyezett Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák
Bereczky Szilárd Hévíz IV helyezett ostroma meg-megujúl, de alégysereg elnyugodott már.
Este van, egy nappal rövidebb, lásd. ujra afogság
Szépkorúak kategóriája és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra
Lentyák István Nagykanizsa I. helyezett rásűt a hold s fényében a drótok ujra feszülnek,
Wahl László Budapest II. helyezett s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya
Gazda Zoltán Nagykanizsa III. helyezett lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben.
Verbály Jánosné Bugac IV. helyezett
Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
A Csengey-verseny első húsz versenyzőjét egy nagyszerű horkan a felriadá, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
különdíjban részesítették a verseny szervezői-rendezői,
féligszitt cigarettát érzek a számban a csókod
nevezetesen 10 napos bulgáriai nyaralás on vehetünk részt íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
augusztus 21-31. között. nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

A zsűri elnöke: Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben,

Vándorfi László színművész-rendező 1944. július

versmondó 39
 XlV. "Anyám fekete rózsa" Magyar Nyelvű
Nemzetközi Vers- és Prózamondó-találkozó
Kedves versmondó barátainkat tisztelettel tájékoztatjuk,
hogya 2004. április 29-től 109 fő versenyző részvételével
- akiknek közel 50%-a határon túli magyar nyelvű:
Szlovák Köztársaság, Román Köztársaság, Szerbia-
Montenegró Köztársaság, Ukrajna - 4 nap alatt mintegy
3000 vendég figyelmétől kísérve zajló magyar nyelvű
vers- és prózamondó-találkozót május 2-án, a gálát köve-
tően bezártuk.
A mintegy 1200 határon túli és hazai jelentkezőből a
döntő és gála résztvevői programokban gazdag, tartalmas
négy napon vehettek részt a város lakosainak és a közel
s távolabbról jövők szeretetének, értő figyelmének
kíséretében. A Reader's Digest és a Helikon Kiadó jóvol-
tából a vers- és prózamondók valamennyien mintegy
10 OOO Ft értékű könyvjutalom birtokában távoztak a
versenyről. Természetesen, szinte egyedülállóan, térítés-
mentesen voltak vendégei a rendezvénynek, a rendez-
vénysorozatnak. Ezen túl a 4 kategória helyezettjei és a
különdíjasok, valamint a Radnóti-díjasok örülhettek a
támogatók, felajánlók által biztosított gazdag "díjeső­
nek". Szám szerint 53 fő. Külön öröm, hogy a romániai
csíkszeredai Művelődési Központ vezetése úgy döntött,
hogy 23 résztvevő (elődöntő, döntő) nyereményének
jutalmául nyári szakmai tábort szerveznek. A találkozók
évről évre megerősítenek bennünket abban a hitben, hogy
ezt a fontos missziót folytatni kell. Látjuk, hogya részt-
vevők létszáma nem csökken, és azt is érzékeljük, hogy
nem alapvetöen a versengés teszi vonzóvá program-
sorozatunkat.
Az azonban elszomorító, hogyamegpályázott és - egyre
gyérebben csordogáló - megítélt támogatások csak a
rendezvényt követően több hónap vagy fél év múlva
érkeznek meg. EI kell gondolkodni azon valameny-
nyiünknek, hogy milyen társadalmi, illetve közműve­
lődési-politikai értéke van annak a munkának, melyre
Díjazottak
Gyermekkategória
Gáspár Tünde Szlovákia
Kiss Helga Szlovákia
Nagy Eszter Ágnes Románia
Nyikos Dávid Magyarország
Ifjúsági kategória
Papp Emese Szerbia-Montenegró, Szabdka
Egyed Mónika Nagykőrös
Kajdi Róbert Szolnok
Miskei Edina Szerbia-Montenegró, Zenta
40 versmondó
hitet tettünk. Felvetődött a gondolat, hogy a jövőben kér-
jünk nevezési díjat, és a döntő-gálán történő részvételt is
költségtérítésesen oldjuk meg. Több munkatársam java-
solta és kérte, hogy ezen az úton folytassuk tovább a
munkánkat.
Nekem meggyőződésem, hogy a résztvevők elkötelezett-
sége, nyelvszeretete, áldozatvállalásuk, a hit, az előadott
irodalommal szebbé teszik életünket, ezért megérdemli
annak a társadalomnak támogatását, mely hisz a kultúra
jövőt fejlesztő erejében. Egyben fontosnak tartjuk azt is,
hogy generációk az irodalom és egyáltalán a művészetek
segítségéve l kerüljenek egymáshoz úgy közel, ahogy ez
történik az "Anyám fekete rózsa" Vers- és Prózamondó-
találkozók elődöntőin és döntőin. Szomorúan kelJ nyug-
táznunk azt a tényt, hogya szakmai és társadalmi
elismertségnek örvendő programsorozat csak a befogadó
veresegyházi önkormányzat nagyvonalú gesztusának
köszönheti létét, mert megelőlegezi többmilliós nagy-
ságrendben azokat a pénzeket, amik a létfenntartáshoz
szükségesek. Hogy valamennyien értsük, a résztvevők
szállás- és étkezésköltségét a vállalkozóknak ki kelJ
fizetni, bár így is még sokan kényszerültek hitelt adni. A
társadalmi segítöknek, a zstirinek csak köszönhetem,
köszönhetjük türelmét.
Reméljük, hogya 2005. évi, 15. jubileumi találkozón már
ilyen gondjaink nem lesznek, és a közel fél évig tartó
programsorozat szakmai színvonalára kell koncentrál-
nunk. Fontos ez azért is, mert a vers- és prózamondás mel-
lett a társművészetekkel történő együttélés alapelvét dön-
tőnek tartjuk. Hisszük, hogy a nemzetközivé vált veres-
egyházi versünnep a központi pályázati támogatásokon túl
egyre több magánvállalkozó és multinacionális cég támo-
gatását is megnyeri.
Dániel Kornél
alapítványi titkár
Felnőtt-kategória
Urbán György Zsira
Wahl László Budapest
Kiss Erzsébet Dunaharaszti
Dankó Szilvia Penészlek
Szépkorúak kategóriája
Stolmár Nándorné Székesfehérvár
Rüsz Károly Románia
Németh László Kaposvár
Herbály Jánosné Bugac
Fekete rózsa-díj
Stolmár Nándorné
 Országos Egyetemi és Főiskolai Versmondó Verseny
Harmadik alkalommal rendezték meg az Országos

~9'
Egyetemi és Főiskolai Versmondó Versenyt Győrött, a
/
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János tl'-
..";..4.'...-•." . ·
Tanítóképző Főiskolai Karon. . '.
Ma nagyon nagy szükség van arra, hogy a versekben
I
megfogalmazott nemes gondolatok eljussanak a közön-
séghez, Önök pedig példát mutatnak ebben - mondta
köszöntőjében dr. Cseh Sándor, a megmérettetésnek
otthont adó intézmény főigazgatója. A versmondó ver-
senyre az ország számos felsőoktatási intézményéből
csaknem negyven fiatal érkezett a Rába-parti városba.
Németh András, a Magyar Versmondók Egyesületének
titkára Krónikánk kérdésére elmondta: a rendezvényt
2002-ben hiánypótló céllal indították útjára. A tapasztala-
tok azt mutatják, hogy nem elsősorban a humán szakra
járók vesznek részt a versenyen: idén például szép szám-
ban vannak jogász-, közgazdász-, agrár- és erdő mérnök-
hallgatók. A versenyzőknek a megmérettetés során két
magyar költő versét kell elmondani, a szerzők közül az
egyiknek mindenképpen az 1945 utáni kortárs magyar iro-
dalom képviselőjének kell lenni. Mint Németh András
kifejtette: a rendezvénnyel szeretnék elérni, hogy a fia-
talok ismerjék és szeressék meg a ma élő költőink
művészetét,
Kossuth Rádió (Regionális Stúdiók, Győr)
Gergácz Anikó

Versben mondom el
A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
Tanítóképző Főiskolai Kar adott otthont, egyben társren-
dezője volt a május 7-én és 8-án a Magyar Versmondók
Egyesülete által megrendezett lll. Országos Egyetemi-
főiskolai Versmondó Versenynek, ahol több mint 30, hazai
felsőoktatásban tanuló hallgató mérhette össze tudását.
A legsikeresebbek meghívást kaphattak a Radnóti Miklós
Országos Versmondó Versenyre, ahol akár az "Ország
legjobb versmondója" címet is megszerezhetik.
A kétnapos rendezvényen az ország szinte minden szeg-
letéből érkeztek az egyetemi és főiskolai hallgatók. Az
egri Eszterházy Károly Főiskoláról, a székesfehérvári
Kodolányi János Főiskoláról, a Szegedi Tudományegye-
temről, valamint Bajáról, Pécsről, Nyíregyházáról és
Esztergomból is érkeztek versenyzők. Megyénket a
Nyugat-magyarországi Egyetem társkarairól érkező
szavalók, míg városunkból a Széchenyi István Egyetem és
az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar tanulói
képviselték. A versenyt dr. Cseh Sándor, a Kar főigaz­
gatója nyitotta meg. Köszöntőjében felhívta a figyelmet,
hogy a könyv jelentősége és azon belül a vers értéke nem
csökkenhet még a mai felgyorsult világunkban sem. Ezen
értékek megőrzésére is jó példát mutat a mostani ren-
dezvény. Örömét fejezte ki, hogy immáron harmadik éve
adhat otthont a rendezvénynek az irodalmi nevelésben
jeles szerepet vállaló győri intézmény.
berében megrendezésre kerülő Radnóti Miklós Országos
Vers- és Prózamondó Verseny, ahol az "Ország legjobb
versmondója" cím ért folyik a vetélkedés. Kétévente
három Radnóti-díjat, valamint az ifjúsági kategóriában
három Radnóti Diplomát is átadnak a legjobbaknak.
A mostani versenyen az első három helyezetten kívül
Győr városa, Győr-Moson-Sopron megye, a vendéglátó
Tanítóképző Főiskolai Kar, a Magyar Versmondók
Egyesülete különdíjakkal is elismerte a sikeres indulók
tehetségét.
Nagy László: Táncbeli tánc-szók és Kosztolányi Dezső:
Úriasszonyok círnű versek előadása győzte meg a zsűrit
arról, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai
Csere János Tanítóképző Főiskolai Karán megrendezett
III. Országos Egyetemi-főiskolai Versmondó Versenyben
Dudás Dorottyának ítélték oda az első díjat. A dobogó
második fokára Elekes Gyula, míg harmadikra Salamon
Judit állhatott.
A hanninc versenyző szinte az ország minden részéről
képviselte felsőfokú iskoláját. Érkeztek Nyíregyházáról,
Szegedről, Pécsről, Budapestről és a közelben működő
főiskolákról, egyetemekről egyaránt. A verseny ered-
ményének tekintetében mégis egyértelműen elmondható,
hogy megyénk elismert helyen szerepel a magyar
versmondásban.

A Magyar Versmondók Egyesülete 1992 óta szervez A győztes, Dudás Dorottya győri, jelenleg a Budapesti
országos jelentőségű versmondó versenyeket szerte az Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán
országban. A legrangosabb a minden második év novem- tanul. A második helyezett Elekes Gyula a Nyugat-

versmondó 41
magyarországi Egyetem színeit képviselte, hiszen a Díjazottak
mosonmagyaróvári Mezőgazdasági- és Élelmíszer- I. Dudás Dorottya
tudományi Karról érkezett a versenyre. Salamon Judit a II. Elekes Gyula
III. Salamon Judit
megszerzett bronz fokozatát a Győri Széchenyi Egyetem
számára vihette haza.
Különdíjban részesültek
Bonez Nikolett
Az ifjúsági kategóriaból kiveszőben van a költészet iránti Fritz Attila
igény, egyre inkább a média hatása érvényesül, mondta Kiss Eszter
összegző beszédében a zsűri elnöke, Kiss László, a Kiss Melinda
Versmondó c. folyóirat főszerkesztője. Beszédében Moeskonyi Gergely
elmondta, hogy a manapság tapasztalható hatások és Molnár Bernadett
minták nem kedveznek a költészet terjedésének. Kevés Nánási Ágnes Katalin
Posta Marianna
példaértékűen beszélő riporter jelenik meg a médiában,
így az általuk közvetített beszédstílus nem biztosít szilárd
A verseny zárásaként Balogh József, Győr város pol-
alapot a vershez nyúló fiataloknak. A kétnapos szakmai
értékelőmunkában kollégái voltak Francsicsné dr. Hegyi
gármestere gratulált a díjazottaknak és a részt vevő hall-
Marianna, a győri Tanítóképző Főiskolai Kar tanára és gatóknak.
Horváth Attila
Popper Ferenc, a Magyar Versmondók Egyesületének NYME-ATFK
elnöke. sajtóreferens

Versekbe "nézek"
- Gondolattöredékek a X. Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó-találkozóról -
Hosszú út vezet a vershez, melyen rideg, rozsdás vasútál- Nagy Gáspár
lomások mocska, bűze fárasztja lelkemet. Az utazás forró
izzadságcseppjeiben fürdöm, lábam elzsibbad a sok állás- Sírfelirat
ban, idegeim hajszál híján felmondják a szolgálatot. De tu- Te erre járó
dom, hogy hová megyek! Versek várnak valahol, szavalók Sírj avagy nevess
hangját hallom már. Tizedik alkalommal rendeznek meg
Balatonszemesen Latinovits Zoltán emlékére egy vers- és
zokogó víz
prózarnondó-találkozót, pontosabban versenyt, ahol idén Balatonszemes:
először nemcsak középiskolás diákok, hanem felnőttek és fái görcsben
szépkorúak is "összemérhetik" szavalóerejüket. a tóra hajolnak
Illik megemlíteni - s nem a protokoll szabályai miatt,
hatalmas nagy-
hanem a valóságos szervezőmunka okán is - azoknak a fia holtán,
szervezeteknek a nevét, akiknek köszönhetően ez a valóban ki voltál
egyedülálló és nagyszerű verseny megvalósult: a balaton- Latinovits Zoltán.
szemesi Önkormányzat Képviselőtestülete, a Polgár-
mesteri Hivatal .Latinovits Emlékmű Alapítványa", a
Pünkösdi Lángnyelv
Magyar Versmondók Egyesülete és a balatonszemesi júniusi szélben
Latinovits Zoltán Művelődési Ház. Nagy tétje van az idei lecsap a habokra
jubileumi versenynek, hiszen ebben az évben aciják át hazányi vakokra
először a Latinovits Zoltán-díjat - ezüstplakett -, amelyet
Árvai Zolta képzőművész készített. l
boldog vagonokra
A versenyt rögzítette a Magyar Rádió, és az elhangzott Napfogyatkozás
versek hallhatók lesznek a Memoriter műsorában. egy
júniusi éjben
A kétnapos rendezvényen a szavalás "vendége" vagyok,
ugyanis most csupán a zsűri mögül "figyelem" a verseket tartás; szövegbiztonság; beszédtechnika (hangerő, kiejtés,
és előadóikat. hangsúlyozás); versbefejezés. Elmondhatom: nincs a
Az első nap - amikor is mindenki (közel ötven diák, tíz- versmondók között "szélsőséges eset", becsületes
egynéhány szépkorú és hét felnőtt) kiáll egy művel - szi- felkészüléseknek vagyok tanúja. A második nap döntőjébe
gorú szempontok alapján értékelek: megjelenés (ruházat, huszonöten kerülnek be. Szinte égek a láztól, és serceg a
mozgás); versválasztás; verskezdés; versmondói maga- toll a papíron, ahogy hallgatom őket és jegyzetelek.

I Az ezüstből készült alkotás fotóját a címlapon és a hátoldalon közöljük.

42 versmondó
 A felnőttek: Ézsiás László úgy "néz" bele a versbe,
hogy valóban "látja" is azt. Herbály Jánosné kellemes,
mesélő hangszínnel szaval. Lukács Jánosné hangja népies
ízű, igazi mesemondó. Mihályi Jánosné szuggesztív hatá-
sával egészen közel vonz a vershez. Németh László bátran
odanéz mindenkire, tapasztalt versmondó; olyan verset
választott, melynek korát megélte. Udud István méltó-
ságteljes megjelenésű, hangja különlegesen mély zengésű;
oly "fiatalosan", könnyedén visz végig egy-egy hosszabb
lélegzetű részt. Wahl László versmondásában egyenesség,
erkölcsi tartás tükröződik. Dudás Dorottya nőies hangjá-
val kemény is tud lenni, baJJadai beállítódású, nagyon
kitűnő beszédtechnikával, akár reggeltől estig bírná egy
szusszal; csak a versben él. llIésné Rejtő Hajnalka lágy
hangjához kissé keménynek érzem Kosztolányi Halotti
beszédét, bár teljesen át tudja érezni a felravatalozott vilá-
got. Gál László lelkéből, kemény férfiassága ellenére,
gyengéd .versszerelem" tündöklik.
A diákok: Áldozó Krisztián fiatal arcú, ennek ellenére
férfias verset váJJal, amit viszont jól előad. Becsei Tamás
gazdag arcjátékú, aki hangját úgy tudja változtatn i, mint
egy parodista, de annál azért diszkrétebben. Mezőji
Melinda népies kiejtése jól harmonizál arcához, jellemé-
hez, oly természetesen alkalmazza ezt az ízt; előadásával
enyhe kacajra készteti hallgatóit; nem fárad ki a végére
sem, nem válik unalmassá. Budai Zoltán a cím után egy
kicsit hosszabban kivárhatna; nem találkozhatott a
Színészkirállyal koránál fogva, mégis a "diákerő" is ér
valamit. Molnár Emese a költő említése után "pontot"
tesz; férfias verset választ; számára mintha csak a zsűri
létezne. Hajdú Anett verse alkatához illő, egész előadás­
módja "szilágyias". Liszi Melinda produkciója előadó­
művészi szempontból "tökéletes". Bunkóczi Tímea túlsá-
gosan rángatja fejét, korához nem illő ez a kemény vers
(Különbéke), kár megkeményítenie szép arcvonásait. Bors
Anikó mély zengésű, határozott hangú, olykor azonban
elhalkul, ezért a vers "halkabb" részei már nem érnek
Finn szavalóverseny Orosházán
- 2004. június 9. -
2004. április 28-án az orosházi Magyar-Finn Baráti Kör
szavalóversenyt rendezett finn szerzők műveiből a helyi
Táncsics Mihály Gimnázium tanulói számára. A 14
résztvevő a Kalevalától modern költőkig - nyújtott át egy
csokorra valót. A rendezvénynek az orosházi Képtár adott
helyet. A zsűri elnöke Németh Katalin, a Baráti Társaság
részéről, tagjai, Sárba Katalin a Képtár vezetője, Seres
Péterné könyvtáros, költő, Técsi Edit magyar szakos tanár
voltak.
Az első helyet Keresztes Dániel, második Oskó Veronika,
harmadik Kajári Éva lett. A résztvevők csokoládét,
oklevelet, a győztesek könyvjutalmat kaptak. A verseny
előtt Szabó Gáborné a Baráti Kör vezetője előadást tartott
a finn irodalomról. A résztvevők megtekinthettek egy
mini kiállítást finn souvenirekből, s míg a zsűri döntött,
nyelvi játékokat játszottak.
célba. Takács Roland jó humorú, fizimiskájához jól
választ, kihasználja a vers és saját képességeit, bár úgy
érzem, gyengén indít. Bárnai Péter lányos arcához férfias
hang párosul, mintha valóban sötét, súlyos gyökér volna.
Sárkány Bertalan "gyennek" még ehhez a vershez, néha
olvadozva beszél. Antal Szabina hangképességeit jobban
kihasználhatná, de megkapó ,jelenség". Egyedi Mónika
nagy szólamokat bír erővel, levegővel; gyermek, de a nőt
sugározza; a vers végét "elvékonyítja". Zsombolyay Péter
komoly megjelenésü, rövid előadás ába belesűríti mon-
danivalójának minden erkölcsiségét.
Mint a "kárhozottabbak" közé tartozó állok fel és tap-
solom meg a verseket megcsillogtató egyéniségeket.
Ebből az ünneppé vált hangulatból indulok haza rideg,
rozsdás vasútállomásokon átutazva. Mocsok és bűz most
nem fárasztja lelkemet, mert egy feledhetetlen élmény
verscseppjeiben ftirdöm. A világ pedig csak zsibbadjon!
Orbán György
Ps.
Kedves Laci!
Ígéretemhez híven küldöm észrevételeimet a .Latinovits-
csal" kapcsolatban. Csak annyit még, hogy valóbanfelejt-
hetetlen élményben volt részem. Azt hiszem - és remélem,
sikerül -, többször fogok ilyen" minőségben" részt venni
versenyeken.
Üdvözlettel: Gyuri
Díjazottak
Felnőtt-kategória
LATINüVITS-DÍJAS: Gál László, Szlovákia, Marcelháza,
r. Mihályi Jánosné, Szerencs
II. Udud István, Fehérgyarmat
III. Dudás Dorottya, Győr
Középiskolások
r. Liszi Melinda, Jugoszlávia, Szabadka
II. Mezőfi Melinda, Siófok, PerceI Mór Gimnázium
II. Antal Szabina, Győr, Révai Miklós Gimnázium
III. Bunkóczi Tímea, Kazincbarcika, Surányi Endre Szakképző
Iskola
.~ .,
'- -i>
~ '1
l J
'; J
, •.:",-d~", ,:'~~ '{lil:c::,",:-;oo,~' ),:~
versmondó 43
 A Boldog Jövőnkért Alapítvány és az Országos Mécs László Irodalmi Társaság
- Mécs László premontrei pap-költő szellemi hagyatékát megőrizendő és ápolandó -
2004. október 9-én
(szombaton) ismét meghirdeti a
X. JUBILEUMI ORSZÁGOS MÉCS LÁSZLÓ SZAVALÓVERSENYT
A szavalóversennyel kapcsolatos tudnivalók
A szavalóverseny meghirdetője: Boldog Jövőnkért Alapítvány
Levelezési cím: 8501 Pápa, Pf. 192.
Infoline: Telefon: 06 30440-1397 - ifj. Rátz Ottó igazgató. E-maiI: bjal@freemail.hu.
Kategóriák: L Ifjúsági (14-18. év), II. Felnőtt (18. év fölött).
Jelentkezéseket csak írásban fogadunk el.
A jelentkezéshez mellékelni kell: a jelentkező nevét, lakcímét (iskolás esetében: iskolája nevét, címét),
a szabadon választott verset fénymásolatban.
Jelentkezési határidő: 2004. szeptember 30.
A határidőn túl jelentkezést nem fogadunk el!
Aszavalóverseny időpontja és helyszíne: 2004. október 9. (szombat) 10 órától
8500 Pápa, Fő u. 2., Pedagógus Művelődési Ház
Regisztráció: 9 órától, kérjük, hogy a verseny kezdetéig a szavalók érkezzenek meg!
Kötelező vers: bármely Mécs László-vers
Nevezési díj: 1500 Ft/fő, amely tartalmazza az étkezést is!
Szállást és útiköltséget biztosítani nem tudunk. Amennyiben a nevezés i díjról számlát kémek, kérjük jelezni!
Számlát csak a befizető nevére tudunk kiállítani!
A jelentkezést és a nevezés i díjat a következő címre szíveskedjenek küldeni:
Boldog Jövőnkért Alapítvány, 8501 Pápa, Pf. 192.
vagy átutalással: számlaszám: OTP Bank Rt. 11748045-20037570
Jutalmazás:
Kategóriánként az l-5. helyezett oklevelet kap, továbbá értékes tárgynyereményekben
(könyvek, egyéb tárgyak) részesül. Valamennyi résztvevő emléklapot kap.
Támogatók:
Veszprém Megye Önkormányzata
Boldog Jövőnkért Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú Szervezet

Jó felkészülést kíván a Szervezdblzottsdg

Mécs László
Nyári zápor
A zápor nem gyengült egy pillanatra!
Az apátságon az esőcsatornák
bomoltak, mint búcsúi csinnadratta.
Indultam. Ajó perjel mit se mondott,
de úgy nézett, mintfélnótás bolondot.
Bő, gumiból való csuklyás köpenyben
és gumiból való csizmában, aggancs-
fogantyús bottal erdőjárni mentem.
Mentem fekete, nyári Mikulásként,
és mosolyogtam, hogy szívem kilássék.
Miért ne? Csizmám a szeretet adta,
botom, kabátom a szeretet adta,
szemem, jó lábam apám-anyám adta,
a szívemet meg maga lsten adta:
egy ily szegény mosolyoghat miatta!
És mosolyogtak a parasztmenyecskék,
míg muskát/ijuk az esőre tették,
és mosolyogtak a virágfejecskék.
Most-lett patakban gyermekek pocsoltak.
és mosolygott a piros papírcsolnak.
Ki az erdőrőljött: mosolygott,
ki a tornácon védve állt: mosolygott.
A nyári zápor áldás! Lám, a boldog
Teremtő is egy felleg-résnyi percig
mosolygott, mint kinek tréfája tetszik.
Kaszás legényekjöttek szembe sorba
s kapás leányok tapadó ruhában,
min átmosolygott testükjátszi szobra.
Mosolygott mind, s ve/ük a fold; a rétek,
mintha nem ittak volna verítéket.
Az erdőn egy kiváncsi tölgyfagomba
kidugta nagy fejét, s törpére várón
bebámult az esős riada/omba.
Egy kis madár harsány éljent kiáltott,
szívem meg visszazengte a vivátot.
1949

44 versmondó
 A Magyar Versmondásért Alapítvány meghirdeti a

VI. ROKON NÉPEK KÖLTÉSZETE FESZTIVÁLT

A versenyzők által bemutatásra kerülő nép- és műköltészeti alkotásokkal szeretnénk ízelítőt adni
az uráli nyelvcsaládhoz tartozó rokon népek irodalmából.
A nevezés feltételei:
A versenyre nem hivatásos vers- és prózamondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket,
és befejezték általános iskolai tanulmányaikat.
A jelentkezőknek a felsorolt népek irodalmából egy nép- és egy műköltészeti alkotással (vers vagy próza)
kell felkészülniük.
A fesztivált megelőzően szükség szerint megyei regionális találkozókat tartunk.
A művek kiválasztását és a felkészülést segítendö, minden jelentkezőnek küldünk bibliográfiát,
és (idén előszöri) egy szöveggyűjtemény t.

Az országos döntő időpontja: 2002. október 9-10.

Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek: osztják (hanti), vogul (manysi), magyar, zürjén (komi), permák,
votják (udmurt), cseremisz (mari), mordvin (erza és moksa), észt, finn, karjaiai, lapp (számi), izsór (inkeri),
lív, vepsze, vót, nyenyec, enyec (jurák-szamojéd), nganaszam, szölkup, kamassz.

Jelentkezni név, lakcím (irányítószám), telefonszám és életkor feltüntetésével

az alábbi címen levélben, faxon vagy e-mailen lehet:
MAGYAR VERSMONDÁSÉRT ALAPÍTVÁNY
1201 Budapest, Hatvani u. 33. Telefon/fax: 284-2780. www.versmondas.hu • E-maii: info@versmondas.hu
Bővebb felvilágosítás: Virág László 06/70 940-8256

A Fesztivál legjobbjai a támogatók és szponzorok által felajánlott értékes díjakban részesülnek.

VI. Nemzetközi Kaleidoszkóp VersFesztivál

2004. október 25-31. Miskolc-Budapest
Pódiumművészeti szemle és díjeső New York-i fellépéssel

A Magyar Versmondók Egyesülete és két tagszervezet, az VERSENYEK

Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egye-
sület és a Budapesti és Közép-magyarországi Versmondó Vers- és prózamondó,
Egyesület megrendezi a VI. Nemzetközi Kaleidoszkóp valamint énekelt és megzenésített versek versenye
VersFesztivált. A versenyeken minden, 12. életévét betöl- (2 mű)
tött, magyar nyelvű versmondó részt vehet, sőt az idén
egy új versenyt is indítunk, a mozgásszínház művelőinek. I. Orbán Ottó valamely írása és
A versenyek felmenő rendszerűek. Az első öt, miskolci Balassi Bálint (1554-1594)
napon versenyzők közül a legjobbak továbbjutnak a vagy Szép Emő (1884-1953)
budapesti döntőre. A zsűri pódiummüvészeti szemlét tart vagy Radnóti Miklós (1909-1944) egy műve
a fesztiválon: az MVE fölvállalja a legjobb előadások
népszerűsítését, kiajánlását. VAGY
A VersFesztivál egészéről televíziós felvétel készül, a • bármely (szabadon választott) énekelt vagy meg-
Miskolci Nemzeti Színházból a Merlin Színház döntőjébe zenésített vers.
jutottak előadását a Magyar Rádió is rögzíti. A rangos
Kaleidoszkóp-díjak mellett a legjobbakat az idén New Pódiumi estek fesztiválja
York-i vendégszerepléssel, irodalmi utazásokkal, folyó- • Előadóest: I-2 szereplős,
irat-előfizetésekkel, könyvjutalmakkal és szakmai tovább- melynek repertoárjában többnyire magyar versek vagy
képzésekkel jutalmazzuk. prózák szerepelnek
Elindítottuk a Kaleidoszkóp VersFesztivál saját hon- • Monodráma
lapját, amely interaktív módon segíti a versenyzőket a • Performance: egy- vagy többszerepJős, többnyire
felkészülésben, és minden információt, programot versekre és prózákra épülő, rendhagyó előadás
naprakészen tartalmaz. Az irodalmi terasz címe: • Mozgásszínházi előadás: versekre vagy prózákra épülő
www.versfesztival.hu koreográfia

versmondó 45
• Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyéb A Kaleidoszkóp VersFesztivál tervezett programja
prozódiák színpadra adaptálva, illetve bármely nép-
költészeti alkotás (legfeljebb 5 perc) Október 25., HÉTFŐ
MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ
A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem halad- 9.30 óra: Sajtótájékoztató, feszt iválnyitó
hatja meg a 40 perces időtartamot. Az énekelt és 10.00 óra: Orbán Ottó Versmondó Szalon
megzenésített versek fesztiváljának nincsenek megköté- versmondó verseny
sei, de megzenésítés esetén külön bírálja el a zsűri a saját 19.00 óra: Kortárs költők társaságában
zenéket. író-versmondó találkozó Bella Istvánnal
20.30 óra: Gálaest
A fesztivál fővédnöke: Bella István Kossuth-díjas költő. 21.00 óra: Vacsora

További információ: Október 26., KEDD

Kiss Gábor elnök: 06 (30) 449-0701 MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ
Fesztiváligazgatóság. 06 (30) 649-8178 10.00 óra: Próbák
13.00 óra: Pódiumi Estek Fesztiválja
Jelentkezési határidő: 2004. október 15. előadóestek versenye
Jelentkezési cím: 19.00 óra: Kortárs költők társaságában
Káelné Kovács Rita, 3515 Miskolc-Egyeternváros, E/2. író-versrnondó találkozó Turczi Istvánnal
épület fszt. 20.30 óra: Gálaest
21.00 óra: Vacsora
Jelentkezni faxon és e-mailben is lehet.
Fax: 06 (l) 322-1843; e-mail: versenyzo@versfesztival.hu
Október 27., SZERDA
(Nézőnek az alábbi e-maii címen lehet jelentkezni: MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ
nezo@versfesztival.hu). A napijegy ára 1000 Ft, elővétel­ 10.00 óra: Próbák
ben féláron kapható, egyesületi tagoknak további 25% 13.00 óra: Pódium i Estek Fesztiválja
monodrámák és performance-ok versenye
kedvezmény!)
19.00 óra: Kortárs költők társaságában
A jelentkezési lapok letölthetők a VersFesztivál honlap- író-versmondó találkozó Varró Dániellel
járól. Valamennyi kategória versenye külön napon zajlik. 20.30 óra: Gálaest
21.00 óra: Vacsora
Jelentkezési díj: 1500 forint/fő/kategória, amelyet a hely-
színen fizethetnek be a versenyzők. Minden versenyzőnek
Október 28., CSÜTÖRTÖK
biztosítjuk az aznapi szállását és egyszeri étkezését.
MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ
A VersFesztivál zsűrijében olyan neves művészek foglal- 10.00 óra: Próbák
nak helyet, mint Galkó Balázs, Máhr Ági, Molnár Anna 13.00 óra: Pódiumi Estek Fesztiválja
prózamondó és verséneklő verseny
színművészek, Pataki András színházigazgató, Turczi
19.00 óra: Kortárs költők társaságában
István író, a Parnasszus főszerkesztője, Vass Tibor költő, író-versmondó találkozó Tandori Dezsővel
az Új Holnap főszerkesztő-helyettese, Linka Ágnes, a 20.30 óra: Gálaest
Magyar Rádió rnunkatársa. 21.00 óra: Vacsora

Október 29., PÉNTEK

Balassi Bálint
Áldj meg minket Úristen
Áldj meg minket Úristen, a Tejóvoltodból,
Világosíts meg minket irgalmasságodból,
Orcád világosságával, Lelked ajándékával,
Hogy éltünkben e földön járjunk igazsággal.
Engedd meg ezt minekünk; kegyelmes Istenünk,
Hogy mindnyájan Tégedet igazán ismerjünk,
Hadd, a kicsinyhitűkkel együtt örvendezzünk;
Mikor megítélsz, Uram, kegyelmezz meg nekünk.
Ne tántorodjunk mi el soha, Uram, Tőled,
Ne kételkedhessünk is többé már Felőled,
Nyughassék meg mi lelkünk igaz hittel Benned,
Vallhassunk mindenekben Urunknak csak Téged.
No azért dicsérjük mostfelszóval az Urat,
Mert lám csak ő viseli mindenűtt gondunkat,
Uram, a Te nevedben áldd meg szolgáidat,
Kiért viszontag mi is dicsérjük Fiadat.
MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ
10.00 óra: Orbán Ottó Versmondó Szalon
versmondó verseny
18.00 óra: Kaleidoszkóp Könyv -7.
Az egyetemisták és föiskolások új kötetének
nyilvános leleplezése
Értékel: Vass Tibor költő, a kötet lektora
19.30 óra: "Mikor az Isten elhagyta a vidéket"
A 2003. év Kaleidoszkóp-díjas pódium i estje
MERLIN NEMZETKÖZI SZÍNHÁZ, Budapest
18.00 óra: Helyzetben a Vers
Játékos közönségtalálkozó költők, színészek
és előadóművészek társaságában
19.00 óra: Bella István kötetbemutatója
Közreműködik: O. Szabó István színművész
Október 30., SZOMBAT
MERLIN NEMZETKÖZI SZÍNHÁZ, Budapest
10.00 óra: Orbán Ottó Versmondó Szalon
versmondó verseny

46 versmondó
14.00 óra: Pódium i Estek Fesztiválja
(elöadóestek, monodrámák)
19.00 óra: Kaleidoszkóp Könyv -7. Szép Ernő
21.00 óra: Vacsora
Add a kezed
Október 31., VASÁRNAP
MERLIN NEMZETKÖZI SZÍNHÁZ, Budapest Add a kezed, mert beborult
9.00 óra: Pódiumi Estek Fesztiválja Add a kezed mert fú a szél,
(performance-ok, mono lógok, népköltészeti
Add a kezed mert este lesz.
alkotások)
16.00 óra: Sajtótájékoztató
(zártkörű: csak a sajtó részére!) Add a kezed mert reszketek,
17.00 óra: Díjkiosztó gála Add a kezed mert szédülök,
közreműködik: Bella István, Huzella Péter, Add a kezed összerogyok.
Király Linda és Pankotay Péter,
valamint a 2004. évi fesztiváldíjasok
Add a kezed mert álmodok,
és a közönség
19.00 óra: Zárófogadás Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.
Térjen, térj be egy versre!

Gyimesi László
Ave Maecenas!
Érted zengnek a kései költők,
Lábad elé települnek, a segged méregetikjá,
Talpadat éppúgy. Visszafogottak - végül is ők még
Hisznek az ósdi mesében, az öncél nélküli tettek,
Érdemeik erejében, az értő támogatókban.

Néha a sanda tekintet mást mond: ébredezik már

Vézna gyanúnk, tán mégse hajaznak e rendre a dolgok
Írjuk a himnuszokat, zsongatnak a zsönge szonettek,
Fennen zengnek az ódák, mégse potyognak az érmék.

Nézd, a gerincünk mily egyenes, csupa szálfa!

Porba vetett aranyért se hajolna e had. nosza, nyomd hát
Tiszta, serény kezeinkbe a kincsed, a himnuszok árát,
Most sefukarkodj! Szólj, már vetkezhetnek a lányok,
És ne feledd, ama szép fiatal szolgáidat is hívd!
Számoszi bort ide! Fürjet! Mézbenfőve pacsirtát!
Hírnevedért e csekély ár - munkánk bére csupáncsak
Mit tud a pórnép, mit tud a korhely, balga plebejus?
Szántani. vetni, najó vicc! Csak nem daktiluszokban?
Ácsol-e hexametert a hajóács? És a szakácsnő
Főz-e finom, friss jambusokat? Dithirambusokat süt-e
Pék, vagy a varga a versláb hossza szerint kanyarítja
Mától a bőrt? Ne nevettess! Lanttal a trágyaszedők?
Rőt karavánok Anakreon énekeit fOl- vagy lebatyuzzák?

Mérték s érték csak mi vagyunk itt (és Te, Maecenas!),

Suttoghatnak a hitvány álnokok és demagógok!
Rontják híredet, és a miénket, most is e korcsok,
Kell az aranypénz - mondja a mocskos banda - a hadra,
Kórház, pékség kell a vidéknek, iskola, kőút,
Templom, szlnház, áruda ... Mind a Te pénzeden, úgy ám!
Így mi marad? Nem a plebsznek, Néked, az isteni fénynek
Szóltak a himnuszaink! Emlékezz

Vulpiusodra!

versmondó 47
 A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Müvelődési Intézet, a Magyar Írószövetség,
a Magyar Versmondók Egyesülete,
Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, a Magyary Zoltán Városi és Megyei Művelődési Központ,
Tatabánya Megyei Jogú Város,
a József Attila Megyei Könyvtár és A Közrnűvelődés Háza Közhasznú Társaság

"A VERS ÉVE" keretében 2005-re meghirdeti a

VU. ORSZÁGOS JÓZSEF ATTILA VERS-, ÉNEKELTVERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT
a költő születésének 100. évfordulója jegyében

"Tenyerembe tettem lelkem: Nézd meg milyen szép százlátó üveg!"

(József Attila)

A nevezés feltételei:
1. A versenyre amatőr vers- és prózamondók, énekesek jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket,
és befejezték tanulmányaik nyolcadik évfolyamát.

2. A jelentkezők hat verssel, megzenésített verssel vagy prózával nevezhetnek az alábbiak szerint:
- három József Attila-vers vagy próza,
- egy vers vagy próza Nagy László munkásságából (most lenne 80 éves!),
- egy vers vagy próza ma élő költők, írók műveiből választva,
- egy próza vagy vers más országok magyar nyelvű irodalmából
(fentiek az énekelt verssel nevezők esetében is érvényesek).

Az egyenletesebb elbírálás érdekében kérjük az énekelt vers kategóriábajelentkezőket, hogy valamennyi nevezett
darabjuk énekelt vers legyen.
A verseny rendezői örömmelfogaciják az új megzenésített versek előadását!

3. A versenyzők más országos versenyen helyezést elért produkcióikkal nem nevezhetnek.

***
A VI. Országos József Attila vers-, énekeltvers- és prózamondó verseny lebonyolítása:

A verseny felmenő rendszerű.

A városi, megyei válogatókat - saját döntésük alapján - a művelődési intézmények
szervezik.
(Első körben a jelentkezők keressék a megyei intézményeket, illetve az elődöntök időpontjáról a későbbiekben
a megyei közművelődési intézmények adnak felvilágosítást.)
A megyékből 2-2 főt, Budapestről 6 főt várunk a döntőre.
A szomszédos országok magyar anyanyelvű versmondóinak továbbjutását, nevezését 1-3 főig várjuk.
Az országos döntőn a zsűri minden versenyzőtől három produkciót hallgat meg.
A produkció ideje lehetőleg ne haladja meg az 5 percet!

A megyei fordulókról továbbjutók nevezési lapjait 2005. március 14-éig kérjük elküldeni a következő címre:
A Közművelődés Háza Közhasznú Társaság, 280 l Tatabánya, Szent Borbála tér l.
Nevezési lap kérhető a fenti címen, vagy letölthető a http://w3.entemet.hu/akhkht honlapról.
Az országos döntő nevezés i dija: 1500 Ft, amely összeget a küldő intézmények is átvállalhatják.
A nevezési díj - postai utalványon vagy banki átutalással - a nevezési lappal együtt küldendő be.

Az országos döntő időpontja: 2005. április 7-8-9.

Helyszíne: A Közművelődés Háza, Tatabánya, Szent Borbála tér l.

Az országos döntő szervezője: A Közművelődés Háza Közhasznú Társaság

(tel.: 34/316-644, fax: 34/310-759; e-maii: akhkht@entemet.hu) és a Magyar Művelődési Intézet
(101I Budapest, Corvin tér 8., tel.: 06/1 201-3766, fax: 0611 201-5764, tothe@mmi.hu; tothzs@mmi.hu)

A rendezők és a támogatók biztosítják a versenyzők ellátását (szállás, étkezés)

2005. április 7-én (csütörtökön) 16 órától április 9-én (szombaton) 22 óráig.
Külön kérésre április 9-én éjszakára is biztosítanak szállást.

A Közművelődés Háza Kht., Tatabánya

Magyar MűvelődésiIntézet

48 versmondó
 Csokonai-évforduló
VII. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY
(2004. november-2005. január)
Csokonai Vitéz Mihály halálának 230. évfordulója (2004. november) és születésének 200. évfordulója (2005. január)
alkalmából.

Felépítése:
I. Csokonai Vitéz Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny városi, területi, megyei-regionális fordulóinak lezárása
után országos döntő Kaposváron, január 16-17.
H. Csokonai Szín-Pad pályázati kiírása - Csokonai Vitéz Mihály műveinek színpadi feldolgozására a produkciókat
videón kérjük elküldeni 2004 novemberéig.
Pályázni lehet:
Csokonai Vitéz Mihály egy szabadon választott művének max. 30 perces színpadi feldolgozásával; színjátszás, dra-
matikus játék, pantomim, táncszínház, paródia kategóriákban.
Pályázók köre:
Gyerek, diák- és felnőtt-korosztályban minden, működési engedéllyel nem rendelkező művészeti csoport.

Értékelése:
Kategóriánként a legeredetibb produkciók meghívást kapnak a VII. Csokonai Vitéz Mihály Országos Vers- és
Prózamondó Verseny kaposvári fordulójára (2005. január 16-17.).

Megvalósítása:
VII. Csokonai Vitéz Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny.
A rendezvény programja, menete kisebb-nagyobb újításokkal az elmúlt évek versenye ihez hasonlóan alakul.
Reményeink szerint az ország minden tájáról és a határon túlról is várhatunk versenyzőket.

Információ:
Együd Árpád, ÁMK, Berlik Mária, telefon: 82/512-775.

A MAGYAR KULTÚRA EMLÉKKÖNYVE

Helyettem írták...
Én is így gondoltam...
Ugyanezt éreztem...

Hányan vagyunk így egy-egy irodalmi élmény kapcsán, az életünk, tanulmányaink során belénk ivódott-égett idézetek
citálásakor! Mennyi segítséget, eligazodást jelentettek, jelentenek a magyar irodalom nagy íróinak, költőinek gondolatai,
nagy embereink, tudósaink szellemi kisugárzása.

Vajon mennyire élnek bennünk felnőtt fejjel az emlékkönyvekbe írt idézetek?

Melyek azok a gondolatok, amelyek végigkísérik életünket? Melyek azok, amelyek mindig felbukkannak, kapaszkodót
jelentenek a kilátástalan helyzetekben?
Melyek azok, amelyek vigaszt nyújtanak, új próbálkozásra, erőpróbára biztatnak?
Melyek azok, amelyeket szívesen továbbadnánk - őrző angyaiul - az utánunk jövőknek?
Melyek azok a fontos gondolatok, amelyeket kamaszkorunk mindenben újat kereső, lázadó szelleme fedez föl?
Melyek azok, amelyekre azt gondoltuk, gondoljuk, végre valaki kimondja, ki meri mondani helyettünk? Amely a leg-
pontosabban fogalmazza meg érzéseinket, a szerelmet, amelynek mélységét a költő és mi magunk tudhatjuk csak igazán.
Melyek azok a gondolatok, amelyek 2004-ben a legfontosabbak számunkra a magyar irodalomból, a magyar
szellemiségből?

A Magyar Kultúra Emlékkönyve címmel a Magyar Müvelödési Intézet színházi estet, kiállítást szervez, és album meg-
jelentetését tervezi 2005 januárjában a Magyar Kultúra Napja tiszteletére.
Felhívással fordul mindenkihez, a határon innen és túl, hogy képeslapon - a település fotójával - küldje el azt az egy
idézetet, amely a legfontosabb számára.
A képeslapra, az idézet és annak szerzöje mellett, írjá rá nevét, életkorát és címét.

A képeslapot 2004. október l-ig várjuk az alábbi címre:

Magyar Művelődési Intézet - A MAGYAR KULTÚRA EMLÉKKÖNYVE
10II Budapest, Corvin tér 8.

Kérjük az intézményeket, szervezeteket, hogy felhívásunkat minél szélesebb körben terjesszék, hogyeljuthasson a
legapróbb településig, eljuthasson az iskoláktól, egyetemektől a munkahelyeken át a nyugdíjasközösségekig.

versmondó 49
 Zsűri kontra versmondók
(Vitaindító a zsűrizés igazságosabbá tételéért)
Az alcímben vitaindítót írtam, de ez a "vita" azóta tart,
mióta létezik versmondó verseny. Két oldal: versmondók
és ítészek. Látszólag kibékíthetetlen ellentét, hiszen ez
egy "szubjektív sport", melyben nincs objektív mérce.
Maguk a zsűri tagjai is sokszor ádáz csatát vívnak a szín-
falak mögött a döntések előtt. Mögöttem több évtizedes
tapasztalat van. Átéltem megítéltettként és ítélőként,
azaz versmondóként és zsűriként, sok igaznak vagy igaz-
talannak vélt helyzetet. Más "sportágak" is sokat kínlód-
nak ezzel a problémával. Sorsok dőlhetnek el egy-egy
értékeléssel. Gondoljunk például a jégtáncra, az ököl-
vívásra, a sporttáncra, a műugrásra. Az egymásnak leg-
ellentmondóbb pontszámokat képesek felmutatni a bírók.
De minket most a versmondó versenyek zsűrizése
érdekel.
Hogyan lehetne a legminimálisabbra csökkenteni a téve-
dés lehetőségét, az elfogultságot, a szubjektív megítélést?
A kérdések kérdése ez.
Van egy elképzelésem. Ezt most kifejtem, és kérek minden
érdekeltet, hogy mondjon, írjon véleményt, és remélhető­
leg a közeli jövőben, közös összefogással, sikerül
elémünk azt, hogy minél kevesebben érezzék igazságta-
lannak a zsűri döntését.
Egyetemi diplomám alaptémája volt egy-egy műszaki
kérdésben a döntés-előkészítésben és a döntés meghoza-
talában részt vevő k ún. konzisztencia-rnutatójának vizs-
gálata, mérőszámának meghatározása. Ennek alapja a
KIPA módszer (Klndler-PApp). Lényege, hogya döntés-
ben részt vevő személyek elé több olyan, a témával össze-
függő problémát tártak, amelyek külön-külön való meg-
ítélésének matematikai-statisztikai hányada létrehozott
egy mérőszámot, és ennek eredményeként mintegy
80%-os objektivitást biztosított. Na, ennyit a tudományos
háttérről. Ezt csak azért vezettem elő, nehogy valaki azt
higgye az ujjamból orális módon csikartam ki javaslato-
mat, melynek lényege alant található.
Minden zsűritag három alapvető szempontot pontoz 0-5
pontig:
- versválasztás,
- művészi beszéd (beszédtechnika),
- a vers művészi megvalositása.
A három szempont pontszámainak összeadása adja az
összteljesítmény pontszámát. A zsűri tagjainak összesített
pontszámát átlagoljuk, és így alakulna ki a versenyzők
50 versmondó
között egy relatív, már min. 80%-os objektivitású sorrend.
Ezt a zsűri vitathatja, azonban tapasztalataim szerint
igazságosabbnak tűnik az a megoldás a versenyzők szem-
pontjából. ha ezt az eredményt tartják tiszteletben. Még
egészségesebb, ha a részpontszámokat tudomásukra hoz-
zák a versenyzőknek, hiszen így maguk is látják, mi az,
amiben gyengélkedett produkciójuk.
Egy példa: Vers Vilma az egyik zsűritagtól a versválasz-
tásra 4 pontot kapott, kicsit pöszécske beszédére 3-at, de
tökéletesen értelmezett, mély beleérzéssel, érzékenyen
előadott versrnondására 5-öt. Így összesen 12 pont jár
néki. A másik zsűritag pontjai: 2 + 4 + 3 = 9, míg a har-
madik tagtól 5 + 2 + 4 = ll. Ez mindösszesen 32 pont.
Ebből látható, hogy már a döntési intervallum is
kiszélesedik (0-15), valamint a szempontok preferálási
lehetősége is megnő. Eddig a gyakorlat az volt, hogy hall-
gatólagosan a zsűri tagjai, maguknak mintegy mankóként,
0-10 pontig értékeltek, aztán a zsűriszobában egyez-
kedtek, szinte titokban, és nem volt senki számára világos,
hogy milyen szempontok alapján született meg a végered-
mény. Jó esetben személy szerint értékeltek, ha volt rá idő,
de legtöbbször örök homály fedte a döntések okát. Van
zsűritag, aki a versválasztást tartja döntőnek. Vannak ked-
venc költői, netán nagyon utáltak. Szegény versmondó
meg nem tehet róla, ha nem találja el a kedvencet, s akkor
már hátrányból indul, legalábbis ennél az ítésznél. A
másik mondjuk egy nyelvész, és nála megbocsáthatatlan,
ha valaki egy kicsit pöszécske, vagy néhány hangsúlyt
elvétett, esetleg kicsit halk. A harmadik tagot nem érdek-
lik az efféle dolgok, mert azt mondja - a verset a tanára
adta a kezébe a versmondónak, és ezért ne büntessük, a
pöszeséget és a helyes hangsúlyozást meg lehet tanulni.
Szerinte pedig a versmondó tehetséges, van kisugárzása,
és ez számít, a művészi teljesítmény. Itt tegyen igazságot
valaki! Nos, ezeket a szélsőértékeket kell közelíteni. Ezt
csakis valamilyen számszerűsíthető "kényszerítő" eszköz-
zel lehet a zsűriből kicsalogatni. Az általam ajánlott tűnik
a legegyszerűbbnek. Nem kell hozzá más, csak egy kis
odafigyelés és szándék.
Arról hosszasan értekezhetnék, hogy a három szempont
részleteiben mit tartalmaz, de ez legyen egy következő
téma.
Várom véleményeteket (bartoklO@freemail.hu. vagy a
szerkesztőségbe ).
-,,
.1' Bartók László
versfesztival.hu
A Kaleidoszkóp VersFesztivál versmondó
új kulturális terasza az Kiadja a Magyar Versmondók Egyesülete
interneten
Ismét bővült a repertoár, már ami a világhálót illeti. Egy
újabb tematikus kulturális portált indított a Magyar
Versmondók Egyesülete. Egy hajdani regionális rendez-
vény nemzetközi fesztivállá nőtt, és ezentúl nemcsak
1992
októberben, a nagyrendezvény ideje alatt, hanem egész
évben fogadja a költészetet, a versmondást kedvelő Támogatónk:
közönséget.
'(r
www.versfesztival.hu-ezazawebcím.amit akkor jó
beütni az internet keresőjébe, ha évfordulós költöinket,
íróinkat szeretnénk jobban vagy másképp megismerni;
ha az új költőnemzedék első írásaiba beleolvasnánk; ha
}n[rrt
a fesztiváldíjasok pályakezdését figyelnénk; vagy csak Nemzeti Kulturális
egyszerűen ellátogatnánk a programokra, ahol a szakma Örökség Minisztériuma
krémje képviselteti magát. Ha nem akarunk lemaradni a
legnagyobb buliról, akár versenyzöként, akár nézőként.
Mert a VersFesztivál egy hatalmas, közösségszervező
buli. Aki egyszer is részt vett rajta, az tudja.
Az irodalmi portált persze nem kizárólag azért hoztuk
létre, hogy felületet adjunk a VersFesztiválnak. Azt meg-
teszi a sajtó. A honlap által lehetőséget teremtünk a kap-
csolatfelvételre a Kaleidoszkópon eddig részt vett rnűvé­ Felelős kiadó: Bartók László
szekkel: írókkal, költőkkel, színészekkel, elöadóművé­
szekkel, zenészekkel és ismert közéleti személyiségekkel. A szerkesztőség címe:
Hírt adunk a VersFesztivál tavaszi folytatásáról ... mert az 10II Budapest 1., Corvin tér 8,
is lesz! Hamarosan jön ... jön ... - de erről még korai Elektronikus cím: vers@c3.hu
beszélni, majd a honlap idejében tájékoztat mindenkit. Honlap: www.c3.hu/-vers • www.versmondo.hu

Megnézhető, elolvasható a Kaleidoszkóp Könyvsorozat Szerkesztőbizottság:

összes tagja, hazai és határon túli magyar egyetemisták és Tóth Zsuzsanna, Tóth Zsóka, dr. Lutter Imre
főiskolások műveivel. Az Átjáróban átugorhatunk a két Főszerkesztő: Kiss László
helyszínre, a Miskolci Nemzeti Színházba és a budapesti Telefon: 06 (30) 922-3573
Merlin Nemzetközi Színházba; sőt elérhető a Versmondó
honlap, és más irodalmi linkségek. ISSN 1217-3282

És ha mindent megnéztünk, akár a fórumra is rákattan- Dupla szám: ára 400 Ft

hatunk, és nonstop bombázhatjuk véleményünkkel a A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség címén.
teraszon böngészőket, a fesztivál végétől pedig már a ki- Előfizetési dij egy évre: 1200 Ft
ajánlott produkciókkal és előadókkal is találkozhatunk itt.
Megjelenik évente hat alkalommal.
Érdemes naponta visszatérni, mert frissü1ünk (mi és a
Az egyes számok megvásárolhatók az Írók Könyvesboltjában
honlap is), de erről győzödjön meg minden látogató
maga. Budapest VI., Andrássy út 45,

A címlapon és a hátoldalon Árvai Zolta képzőművész által

Tehát segédanyagok a versenyekhez, programok napi
készített Latinovits Zoltán-díj plakett másolata látható,
bontásban: a www.versfesztival.hu oldalon.
E számunkat Claus Canincnberg grafikaival illusztráltuk.
Lutter Imre
fesztivál igazgató

Claus Caninenberg
1938-ban Münchenben született. Németországban, HellentallSollingenben él. Okleveles mérnökként és szabad (független) művészként dolgozik.
Tagja a Német Festőmíívészek Szövctségének (Bundesverband Bilderer Künstler) és az UNESCO Hivatásos Művészek Nemzetközi Szobrász
Szakosztályának (International Association of Art Association Internationale des Arts Plastiques).
1965-1993-ig a Földtudományokés Ásványok Szövetségi Intézetében dolgozik, Hannoverben.
Külföldi mcgbízásai: négy év Columbia, egy év Gabon, egy év Jordánia.
1971 óta szamosegyéni és csoportos kiállításonvett résztNémetországbanés külföldön. Több kiállításonmutatkozottbe Magyarországon Szécsényben,
Érsekvadkerten, 1991-benBalassagyarmaton a Gépemberek (Maschinen-menschen), 1995-benaz Álomképek (Traumbilder),2003-ban Grafikák című
kiállítása volt látható.
Sollingstraüe l Honlapok: www.clauscaninenberg.de
37627Hellental www.maschinenmensch.de

versmondó 51