You are on page 1of 40

XIII. ÉVFOLYAM l-2. SZÁM 2005.

ÁPRILIS
Tartalom
Köszöntjük a Kossuth-díjas Buda Ferencet! ...VERSENYRE
Buda Ferenc: Himnusz haza 3 Penyigei kilenc kislány
Szakolezay Lajos: "Vérzik az ősz vörös levelekkel" Országos Népballadamondó Verseny 32
Beszélgetés Buda Ferenccel 4 A Penyigei ballada 32
Buda Ferenc: Ne rejtőzz el... 6
Buda Ferenc: Szürkeszemű 7 Versenyfelhívás
Buda Ferenc: Vonatok 8 IV Országos Egyetemi-főiskolai
Buda Ferenc: Zsebnaptár kicsinyeknek 10 Versmondó Versenyre 33
Buda Ferenc: Árapály 12 Felhívás a Vers Évében a "Szeptember végén"
Buda Ferenc: Vadludak 13 Országos Versmondó Versenyre 33
Regösök húrján
BEMUTATJUK 5-8. osztályosok lX. Regionális
Jancsó Adrienne küzdelme és győzelmei Vers- és Prózamondó Versenye 34
a magyar vers ért 14 Verssel Békéért Vers- és Prózamondó-találkozó 34
Jékely Zoltán: Fecskék 14 VII. Nemzetközi Kaleidoszkóp VersFesztívál 35
Szemtől szembe
Részlet Szenkovits Péter Jancsó Adriennel készült PÁLYÁZAT
interjújából 15 Magyar nyelvű vers- és prózaíró,
Költészet szárnyán valamint versfordítói pályázat 36
"Nem várom már az életet.." címmel
Bodor-Palkó Pál Radnóti-díjas előadóművész TÁBOROK
önálló estje 16 Nyári vers- és prózamondótábor
Szergej Jeszenyin: Nézd az ostoba szerencsét! 16 J 0-16 éveseknek a Balatonnál 36
VilI. intenzív, bentlakásos,
TANULMÁNYOK
nyári versmondó szaktábor 37
Rendhagyó recenzió egy rendhagyó könyvről 17 Bajai versművészeti szeminárium 37
Vass Tibor: Radnóta 20 Színész- és előadóművész-felkészítő műhely 38
Kiss Péter Ernő: "hej, öregfiú! Vörösmarty Mihály nemzetközi vers-
Felelj csak hitedre: még mindig akként járja és prózamondó szakmai tábor 38
mifelénk, hogy »az is bolond«?" 21 Buda Ferenc: Fohász a virradatban 39
Vitéz Mihály ébresztése 22

VERSENYRÓL...
"Balassi Bálint és a reneszánsz dicsérete"
Nemzetközi Magyar Nyelvű
Vers- és Prózamondó Verseny 25
Ismét Baka-szavalóverseny Szegeden 27
Baka István: Itt 27
Szavalóverseny Técsőn
Visszakerült a vándorserleg Beregszászba 28
Vári Fábián László: Orromból a szél 28
Versmondó és népdaléneklő verseny
Nagyenyeden 29
Himnusz a felfeszített Krisztushoz 29
ll. Soltis Lajos Színházi Találkozó 29
Weöres Sándor: Rózsa, rózsa, rengeteg 30
"Lélektőllélekig"
Siklósi Irodalmi GyermekfesztíváI 31
Benjámin László: Kép és szobor 31

versmondó
2 versmondó
Köszöntjük a Kossuth-díjas Buda Ferencet!

Buda Ferenc: Himnusz haza


Homok-haza Szíkföld-haza csatok paták törött cserép Köröskörül kigyúlt egek
múltam és jövőm halmaza vesztett csaták pörös cserék mivé lettem hová legyek

édes gyümölccsel éltető mindfölfalod mind elnyeled Mi vagy te föld Homok-hazám


aszú jUvön tengődtető Mi lesz velünk mi lesz veled katlan? huta? kohó? kazán?

Köröskörül kinyílt egek Rakosgatokfélig vakon napod kié? éjed kié?


hová legyek mivé legyek bronztű sisak üres flakon magzatvesztő méhed kié?

hátul pogány s pogány elől lákoponya lúd mellcsontja ki volt előbb ki jött utóbb
jobbról Bizánc Bécs balfelől törött mondat kettőspontja melyik konokföldönfutód?

Utak pora szikfold sara ami lenn volt itt van felül kié e nyűg? kié a konc?
kék hajnalok gyöngyharmata mind az egész összevegyül ki az akit szívedre vonsz?

a telepest? az itt honost?


Hold udvarát söpörgető kő nyílhegyek kengyelvasak
afegyverest? az ostorost?
forgószelet sodorgató töltényhüvely tejestasak
homok-világ Homok-haza
Válasz nincsen csak állapot
kondor szakáll mongolredő
krumplit kapálj tarts állatot
Emlőd öled horpad-dagad türk állkapocs trák fejtető
tulajdon kölyked megtagad
kerék inog tengely törik
sváb hetede rác harmada
mindig a védtelent ölik
selyemtüll fátyla t lengető egybeszakad jász szarmata
sajgó csontot melengető birodalom és gyarmata
mindegy: morogsz rísz vagy kacagsz
tűzzel-faggyalkeresztelő
gürcöl.;' mlg csak belészakadsz
gót hun görög bolgár kabar
Szúr-vág a szél akár a kés tót kun török alán avar fát vágj befűtsfűvet kaszálj
száraz vihar homokverés Köd zúzmara eső aszály
örmény oláh tatár zsidó
vércsét galambot röptető meghódított és hódító Múlt hantja jövő torlasza
hörgőt tüdőt kiköptető Szikfold-haza Homok-haza
ittfortyog afél kontinens
Aszály eső köd zúzmara minden csontunk ambivalens gyertyám leég előbb-utóbb
te hívsz haza te szívsz haza fiad vagyok? földönfutód?
és örvénylik és kavarog
Horpad-dagad emlőd öled magyarok? vagy nem magyarok? rád-rádlelek elvesztelek
Hol van hazám Tekívüled arcomba fúj makacs szeled
kell rá hitel? van rá hitel?
Két vállamig fölér a gaz ki dönti el? mi dönti el? kérdőre von nekemszegül
hagynálak itt belémszakadsz megvallat könyörtelen ül
szöghaj? sasorr? szálkás bajusz?
Napod kié? éjed kié? ítélj ha mersz dönts hát ha tudsz s én csak hebegek dadogok
magzatvető méhed kié? dűlőiden elindulok
Bécs balfelől jobbról Bizánc
Akácgyökér kormos falak Szánlak, Tiborc - Nagyúr. te szánsz? lesvén ahogy göröngyeid
szétpergő gyöngy zöld réz-salak fölisszák Isten könnyeit

versmondó 3
Buda Ferenc Kossuth-díjas nincsen az élők sorában. Ahogyan Nagy László sem. Sokat
köszönhetek még Juhász Ferencnek és Ilia Mihálynak, aki
Március l S-én Kossuth-díjjal tüntették ki az évtizedek óta
a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte munkámat. Ö volt
kecskeméti kötődésű költőt, Buda Ferencet.
egyébként az első, aki gratulált a díjhoz. Az elmúlt héten,
- Bár több alkalommal terjesztettekfel a díjra, egyáltalán az értesítéssel együtt kaptam kézhez üdvözlőlevelét.
nem számítottam arra, hogy megkapom. Az ember nem is Amikor megkaptam a hírt, velem együtt örült családom is.
azért dolgozik, hogy kitüntetéseket kapjon, hanem hogy A feleségem - aki lassan fél évszázada áll mellettem jó és
valamit lendítsen előre a világon. Persze ez vagy sikerül, rossz napokon egyaránt -, három fiam, három lányom és
vagy nem. Természetesen nagyon örültem a dijnak, három kis unokám is nagyon büszke rám. Örvendek amiatt
örömömet azonban beárnyékolta, hogy szüleim már nem is, hogy vidékiként kaphattam meg ezt a díjat, és hogy újra
élhették meg, és néhány olyan barátom sem, akik legalább megyénkbe került ez az elismerés, amit az alapítása óta
annyira megérdemelték volna ezt az elismerést, mint én. csak hárman hozhattak haza, Bács-Kiskunba. Mind-
emellett úgy gondolom, hogy ez a díj a Forrás elismerése
Hálával gondolok mindazokra, akik segítettek pályámon. is egyben, hiszen a kezdetektől fogva a folyóirat munka-
Első mesteremre: Kiss Tamás költő-tanárra, aki még társa vagyok.
Debrecenben egyengette az utamat, és aki sajnos már Kecskeméti Lapok

Szakolezay Lajos
,,vérzik az ősz vörös levelekkel"
Beszélgetés Buda Ferenccel

emcsak a költészetét szeretem, hanem a mosoly- szerencsére megtörtek. A ritkábban verset író frissebb,

N gós sziklaembert is. Van benne, az erőn kívül,


valamiféle természetes egyszerűség. Ahogyan a
szavakkal bánik - szemérmes dörmögését hallgatva el-
mint valaha.
- Csak nem egy rebellis költő ül velem szemben?
Új költeményed, a Malom, mintha a Hitelben múlt évben
pirul az Alföld -, ahogy fát, bőrt, nemezt hasító kését for- megjelent, a mai sanyarúságokat döbbenetesen soroló
gatja, mind-mind lényegi megnyilatkozása. Ázsia sztyep- Tiborc tűnődiknek párdarabja volna. .Ál-király mű-Bánk,
péiről hozhatta és felejtette itt az Isten. mű-Petur bán I folyton csak a zsebünkben turkál, I mind-
Hogy legyen nekünk egy Kirgizisztánnal megszentelt mind a köz javát kívánja, I akár a tikokét a kánya. II Hite-
ősmagyarunk? Sokkal inkább, hogy halljuk beszédőserde­ leznek és szavatolnak, I hív jobbágyuk leszesz maholnap, I
jének csendjét. Azt a forró némaságot, ami pörlekedéseit s mielőtt még adnád dedóba, I kölyködet is viszik adóba."
jellemzi. Tiborc igazsága eljöhet 2004-ben?
Buda a sanyarú sorsúak, a tanya elfeledett nincstelen- - Nem hiszem, hogy rebellis volnék, inkább alkal-
jeinek érdekében pöröl. Istennel, politikával, hatalommal. mazkodó vagyok. Túl akarom élni ...
Ho/:,'Y vegyék észre a - modem kor ítélete szerint - - Mégis ... költészeteden végigvonul a "vas-szelídségű
halódó életforma, a megannyi tanyabokornyi emberség füvek" türelme. S amikor fölfedeztem - nem volt nehéz -
értékeit. Mert a föld és ideszegezett népe, a kő utakat szinte ezt a szelídséget, valamiképp mindig a kardélre gondol-
alig látó, semmivel sem alantasabb a kikent-kifent városok tam. Vagyis a bajvívó költészet a tiéd, amelyet magatartá-
polgárainál. sod hitelesít. Pályád kezdetén a diktatúra (az oroszok stb.)
Amit őriz, az aranyban nehezen kifejezhető, ám egyete- által meggyalázott októberi forradalom, vagyis 1956 igaz-
mes érték. Néphagyomány - ősforrással. Tisztasága okán, sága mellé álltál. Meg is lett az eredménye, hiszen egészen
hogy csak a szívünkhöz legközelebb állót említsük, fiatalon, huszonkét évesként a börtönben végezted.
Bartók is hozzá fordult. József Attila ugyancsak. - Igazán én ezt nem tartom olyan nagy balszeren-
Mindezt vendéglátóm is tudja. Akí kedvemért jött be csének. Valószínűleg nem is az. - Egyik korábbi interjúból
lakóhelyéről, Tiszakécskéről Kecskemétre. A vasútállo- tudom, hogy - ha vonakodva is - fölkerested Hidas Antalt,
másról, ahol várt, battyogunk a városközpont felé. hátha közbe tud jámi abban, hogy tanári állásod legyen.
Kedvenc soraimat - "Ne rejtőzz el, úgyis látlak!"; Beszélgetni kezdtetek. Közös témátok mi más lett volna,
"Trágyaterítgető, töretlen nyugalomban Ilombvesztő mint a börtön. Ő is ült - igaz, egészen más körülmények
fáink közé az ősz ismét beloppan"; .Kettévágták a között, mint te, és nem is az 1956-os forradalommal
kerekek a biccentésedet" -, vagyis éppen négy évtizedes kapcsolatos tevékenységért -, te is ültél. Ebben rokonok
olvasmányélményeim szavait mondogatom, ő csak nevet. voltatok.
Hitetlenkedik, hogy mindez megmaradt bennem. - Rokonoknak rokonok, de a körűlmények folytán
Buda munkahelye, a Forrás szerkesztősége - ahol ő nekem ott több hallgatnivalóm volt, mint neki.
főmunkatárs - a régi megyeháza épületében székel. Itt - Szótlanságod családi örökség? Őseid kézművesek,
ülünk le beszélgetni. Kedvcsinálónak - .rnost készült, iparosok, tanítók, napszámosok voltak.
még rneleg" - fölolvassa Malom című versét. Alig tudom - És földművesek is. Kétkezi munkából éltek. Én
- miért is kellene? - leplezni örömömet. A korábbi nagy voltam az első - szüleim szándékát megvalósítani -, aki
hallgatások, mikor a szünetet újabb szünet követte, értelmiségi lettem.

4 versmondó
- Az anyaghoz való vonzódásod - remekül rajzolsz, fogható gyönyörüség tette halhatatlanná például - ezért
kitűnően faragsz, a bőrt, a csontot stb. megmunkáló kés jól sok is az irigyük - Bizet-t vagy Puccinit. Nem kevésbé
áll a kezedben -, hallatlan anyagszereteted tehát az ősök­ azért, mert a Torreádor-dalt, illetve Lauretta áriáját
től ered? Nem csupán a költőnek vettetett itt ágy, hanem a (Gianni Schicchi) még a suszterlegények is fütyülték.
kézmívesnek, a mesterembemek is. Ahogyan az opera világában, a költészetben is ritkák az
- Valóban. A kézmívesség szeretetét valószínűleg ilyen telitalálatok. ANe rejtőzz el... című kis remekedet én
innen örököltem. A családból, méghozzá anyai ágon ... mindenesetre közéjük sorolom. Egy régi, még az ötve-
nedik szüIetésnapodra készült bibliográfia (1986) szerint
KITÜNTETÉSEIM is ez az a vers, ami legtöbbször szerepelt - Az elesett
Az egyik: katonák emlékére mellett - különféle antológiákban. Bár
első köteted az 1956-os "bűnök" miatt megkésett, mai
A minap egy 10-12 éves forma kislány köszönt rám a
megyei könyvtárral szemközti könyvesbolt előtt. szemmel nézve is fantasztikus volt az indulásod. Hogyan
- Hová, hová? - kérdem tőle, miután visszakö- jött létre a pályakezdő könyv?
szöntem. - Keservesen. Vagy másképpen mondva: nagy nehe-
- Most megebédelek, aztán megyek vissza a zen. Az általad említett megkésettség esetemben öt esz-
tendőt jelentett. Ami mai szemmel nézve nem is olyan
könyvtárba.
- Ide? hosszú, hiszen élek egy-két szemhunyásnyit, és tíz esz-
tendő el is telik. De egy húszéves embemek az az öt év
- Igen.
- Ez nagyon jó könyvtár. nagyon hosszú volt. Egyébként a könyv úgy jött létre,
- Igen - mondja, majd kisvártatva így folytatja: - hogy jó sorsom összehozott Juhász Ferenccel, és ő kézbe-
Én olvasom ám a verseket, amiket ír, és tetszenek vette az ügyemet. Akkor a Szépirodalmi Könyvkiadónál
nagyon. És úgy tetszenek legjobban, ahogy ön mondja. volt szerkesztő, neki köszönhetem a megjelenést.
Miért is titkolnám-tagadnárn: napokig boldog voltam - Te akkor Budapesten bolyongtál, hontalanul, állás és
a szavaitól. lakás nélkül. ..
- Igen, de Juhászt már korábbról ismertem. Először
A másik: Szigligeten, majd - egy irodalmi est alkalmából - Debre-
A halasiak meghívóján Kossuth-díjasként van kiírva a cenben is találkoztunk. Rajta kívül Nagy László is ott volt.
nevem. Később Kiss Feriék lakásán beszélgettünk, iszogattunk
Ugyan miféle elismerésre vágynám még mindezeken éjszakába menően. Akkor mondotta volt nekem Juhász,
felül? hogy szedj em össze a verseimet, és küldj em el neki.
- 2003 tavasza -
Megpróbál velük valamit cselekedni. (Hadd jegyezzem
meg: ha postán - ráadásul ismeretlenül - küldtem volna el
- Engem elsősorban bőrtárgyaid, táskáid, szíjaid szép- neki a paksamétát, nem biztos, hogy a kézirat célba talált
sége fogott meg. S kiváltképpen díszítettségük, motívu- volna.) Szerencsére sikerült, a könyv pár év alatt meg-
maiknak gazdagsága. Mindez összefügg-e azzal, hogy jelent.
Belső-Ázsia térségein járva megérintett a nomád népek - És mint tudjuk, az 1956-os forradalmat mint témát
ökonomikus szépségeszménye? fólölelő versek, sajnos, kimaradtak a kötetből.
- Természetesen. De elmerültem én a magyar képző­ - Hát persze, hogy kimaradtak. Majdnem mondtam
művészetben, sőt a népművészetben is. Már diákkorom- egy szép népi hasonlatot, hogy hogyan...
ban nagyon érdekelt a néprajz mint stúdium. Ha az életem - Ne fosszál meg bennünket a főlismeréstől!
másképp alakul, lehet, hogya néprajz szakot végzem el az - Hogy hogyan maradtak ki? Mint kutyaszar a hóból. A
egyetemen. De hát nem így alakult. A kézmívességhez Füvek példájában olvasható legkorábbi versek 1955-ben
való vonzódásom pedig, ahogy említettem már, örökölt születtek. Természetesen 1956-ban íródott darabok is
hajlam. szerepelnek benne - a Ne rejtőzz el... ugyancsak annak az
- Jómagam negyedszázaddal ezelőtt attól féltem - érzé- évnek az elején született -, de azok (legalábbis direkten)
seimnek hangot is adtam -, hogyanépművészet egyes nem a magyar forradalom mal foglalkoznak.
ágaival való incselkedésed csak pótcselekvés. Arra jó, - A kötet egyik jellegzetes versében, az Éjszakában
hogy menekülj az írás elől. Az idő, szerencsére, nem en- például ilyen sorok is vannak: "felsorakoznak a vas-
gemet igazolt. Nálad a kétféle - az anyagi és a szellemi - kerítések fekete lándzsái". Aki ezt olvassa, nyilván nem a
teremtés kiegészíti egymást. szerelmespárok légyottjára vagy valami más kellemetes
- Úgy van. Pontosan érzékeled. A kettő - vagyis a két- élményre gondol. A kép történelemre utaló zordsága leta-
féle foglalatosság - nálam együvé tartozik. gadhatatlan.
- Negyven évvel ezelőtt, a Füvek példáját pörgetve, - Azért, mert van benne néhány olyan metafora, amely
költészetedből - az induló fiatal lírájából - sok minden a korra, illetve a környezetre utal. Másképpen nem is
megfogott. Nagyon is megfogott. Elsőbben is valaminő, a lehetett volna elmondani - ha igen, a publikálás reménye
köznépet és a magas kultúra iránt érdeklődőket ugyancsak nélkül - az akkori világot. Manapság sokan sérelmezik is
kielégítő, sőt elbájoló természetesség. Aki egy szerelmes az effajta "hallgatást", de hát ebből a nem lehetből nagy
verset úgy tud kezdeni, hogy "Ne rejtőzz el, úgyis látlak! / költészetek születtek.
Rádcsukom a szempillárnat", az a legnagyobbat érte el: - Az Ősz című versed, épp ezzel az elhallgatott nyilt-
maradandót alkotott. Az ilyesféle, mindenki által f61- sággal, torokszorító éltnényt hordoz. "Sápad a nyár sárga

versmondó 5
levelekkel, / vérzik az ősz vörös levelekkel. / Gyöngeujjú - Másik példád?
gyermek-fagy fehérlik. / Gyökér nyúl a halottak szívéig." - Éppen a neked fölolvasott Malom. Ennek a versnek
Akinek nincs szeme, illetve füle a versre, csak az gondol- szintén van előképe, egy Szécsi Margit-költemény. Ezért
hatja, hogy itt valamiféle riviérai utazásról beszélsz. is tartottam tisztességesnek, hogy mottó gyanánt oda-
- Szerencsére, akkor sem volt mindenkinek hozzá füle. tegyem a két sort, holott a vers itt is másról szól. Ebben
Ha lett volna, a vers még ilyen, a mondandót képbe az esetben is beszélhetünk akusztius indíttatásról, ami
burkoló formában sem jelenik meg. tulajdonképp egy hagyományos forma zenéje: "de én
- Nálunk, tudod-e, sokan lenézik ezt a fajta verstípust, hálok a világgal, / nem énvelem ő" (Címer). S erre, csak
pontosabban a szólás ilyen formáját, mondván, nem úgy magától, jött a két, rárímelő sor: "benyeli a baba-
modem. ágyat / a köztemető". Tehát ez lett - jóllehet a kompozí-
- Mi az, hogy modem? Én mindenesetre nem akarom cióba egészen más helyre került - a friss versből először
azt meghatározni, mert sem hagyománytisztelőnek, sem megírt első két sor. A fogalmak és az akusztika
modernnek nem tartom magam. A hagyományból azt együttese.
tisztelem, ami tiszteletre méltó, a korszerűből pedig azt - Akárhonnan is indulunk, újra és újra megint csak a
fogadom el, ami továbbviszi a dolgokat. Nem mind jó, ami metafora tűnik elénk. A babaágy és a köztemető döbbe-
hagyományos, és nem mind jó, ami modem. De hogy egy netes kép. Hogy csak az utóbbit vegyük, köztemető a világ
távoli, vagy nem is annyira távoli visszhangot idézzek: mocska is.
"Nem mindenki, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! - Természetesen. És például a gyehenna, ha héberül
megyen be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az akarjuk kifejezni.
én mennyei Atyám akaratát." (Mt 7,21)
- Juhász Ferencet és Nagy Lászlót fölöttébb szereted, s Buda Ferenc
bizonyos fokig példaképeidnek tartod őket. Életműveik­
ben, köztudomású, igencsak erős a metaforikus beszéd. Ne rejtőzz el...
Ezért nézel föl annyira rájuk? Nagy Lászlóhoz talán job- Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
ban is vonzódsz. Az erkölcse, a verse, vagy csupán a Rádcsukom a szempillámat.
személye miatt? Benn zörömbölsz a szívemben,
- Valószínű, hogy valamiféle alkati rokonság (megfe- s elsimulsz a tenyeremben,
lelés vagy közelség) van közöttünk. Ezt tartom a legvaló- s elsimulsz az arcom bőrén,
színűbbnek. Egyébként a metaforikus költői beszéd nem mint vadvízen a verőfény.
csupán rájukjellernző, hanem például Adyra is, hogy csak Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
egyet említsek a sok ilyen irányultságú költő közül. nagyon jó így, hogy velem vagy.
Viszont a metaforikus beszéd csak egyetlen, noha hangsú- Mindenekben megtalállak,
lyos eleme a költői nyelvnek. Ezenkivül még sok minden s öröm markol meg, ha látlak.
van. Például az akusztikai elemek, amelyeket én igencsak Nézz rám, szólok a szemednek,
fontosnak vélek. De ezt, szabadjon bevallanom, csak utó- ne fuss el, nagyon szeretlek!
lag, a verseim tudatos szemlélése-ízlelgetése után fedezem
föl, Vagyis azt, hogyakusztikailag mi miért fontos. - Visszatérve a Rohamra, ez a több lépcsőben - noha
- Az ihlet akarva-akaratlan ezt az akusztikus irányultsá- emlékezeted szerint elég gyorsan - íródott vers leginkább
got is "belekomponálja", mikor a vers éledezik-születik? a szenvedés, a nincstelenség, a szegénység látlelete. Nem
Ha nem így volna, másfélék lennének - hangzásra véletlen, hogy először az árcédula jutott az eszedbe. Ha
legalábbis másfélék - a költeményeid. Erről vagy az ehhez milliomos lettél volna, észre sem veszed a különleges
hasonló versteremtő pillanatról tudsz-e valamit mondani? helyzetet, s hidegen hagy a versnyitó szó. Csak a családi
Emlékszel-e egy-egy versed születésének körülményeire? dolgokba belefáradt, nincstelenségben nyűglődő, elcsigá-
- Ha az ember már érzi a verset, sokféleképpen, bármi- zott embemek mond ez a szó - az egyszerű közlésen túl -
féle módon elindulhat az írás. valamit. Az sem véletlen, hogy a poéma címe egyben
- Konkrét példád is van erre? katonai műszó. Milyen volt a családod élete, ha az árcé-
- Hogyne. Esetleg egymástól eltérő példákat is említ- dulák ilyen, az éjszaka összes félelmét hordozó attakká
hetek. Először maradjunk a régebbinél. A korábbi ver- csúcsosodtak?
seimhez mérve terjedelmesebb Roham a hatvanas években - Nos, ennek is érdemes a szokásosnál nagyobb fene-
született. Összetett formájú, mondhatni, polifon hangzású ket keríteni, mert a dolgok sosem egyszerüek. Egy általad
költemény. A szó legszorosabb értelmében többszólamú. ki sem mondott, valamelyest a nyomorra utaló szót kijaví-
Ezek tipográfiailag is ki vannak emelve. Nos, ennek a tanék. A nyomor, az sűrűbb, gazdagabb tartalmú, én in-
versnek a legelső szava, ami először főlötlött bennem, az kább a hiányt említeném. Vagyis azt az állapotot, hogy mi
árcédulák. Egyik reggel a közeli ábécébe lementem minden hiányzott akkoriban. Amikor a vers íródott, volt
vásárolni, s mit látok, a papírkosárból kiborult egy csomó egy rakás gyerekünk; mit is beszélek, akkor még csak
árcédula. Ez volt az a pillanat, amikor elindult bennem a három. Szegények voltunk - létünkben fiatalok és erő­
vers. Eltelt két-három nap, nekiültem, és két éjszaka alatt sek -, de nem voltunk nyomorultak.
megírtam. Bár a "versindító" szó is belekerült, de a Roham A hiányok sorozata nem engedhette meg, hogy az em-
egészen másról szól. Láthatod, itt nem akusztikai, hanem ber ,,rendeltetésszerűen" éljen. Szándékosan kerülöm azt a
fogalmi volt az indíttatás. rút kifejezést, amit mostanában oly sokan önmegvalósítás-

6 versmondó
nak mondanak. Hamis dolog, nem erről van szó. Hanem - És kedvenced, a Külvárosi éj poétája? A Füvek pél-
arról, hogy mindnyájan születtünk valamire - némelyi- dájában közölt József Attila halálára, benne valamiféle
künk több mindenre is -, és az említett hiányok megakadá- önkínzó kíméletlenség, ma is megdöbbent. Miért? Mert a
lyozzák, hogy ez kiteljesedjék. Az ilyesféle állapot ter- .Kettévágták a kerekek a biccentésedet" ismétlő zaka-
mészetesen már okozhat valamilyen nyomort, amely az tolása egészen különleges hatást kelt az olvasóban: meg-
embert ember voltában megnyomoríthatja. borzongatja. Hogyan született a költemény?
- Erről talán még nehezebben tudok beszámolni, mint
Buda Ferenc azt a korábbiakban tettem. Azért is a nehézség, mert akkor
még nem tartottam annál a tudatosságnál, mint későbbi
Szűrkeszemű
verseim születésekor. Annyit viszont elárulhatok, hogy
Szürkeszemű, szelíd este nem csak a József Attila-élményem van benne. A költő t
ereszkedik a szívemre. elmondhatatlanul szeretem és nagyra tartom. Ha róla
Szürkeszemű, szelíd éjjel beszélek, alig jön szájamra a szó.
elmegyek nincsen-reménnyel. - A tartását szereted, a filozofikumát, az egyszerű­
Elmegyek, hisz úgyse bánod, ségében is összetett versének szinte kiismerhetetlen
úgyse voltam, csak barátod, rejtelmét?
úgyse voltam semmi, semmi. - Úgy, ahogyan van, az egészet. A költészetét. Amely
S egyszer úgyis el kell menni. számomra - mutatis mutandis - olyan csúcs, mint Johann
Szerettelek és szeret/ek - Sebastian Bach zenéje. Némely tekintetben talán még föl-
akarom, hát elfeledlek. szabadítóbb, mert az elveszettségnek olyan megfogal-
Eltemet/ek, de megtartlak mazásait találod meg benne, amely éppen azáltal szabadít
.régi szépnek, drága dalnak. föl, hogy nyiltan és végérvényesen - megmásíthatatlanul
Ami jó volt, nagyon jó volt, kimondja a rettenetet.
de szíveden fehér hó volt, - És még mi található a József Attila halálára című
fehér hóba beleestem, versben?
nem tudtam, hogy feneketlen, - Az a kor, amiben megszületett.
nem tudtam, hogy ilyen forró - Tehát a .Kettévágták a kerekek a biccentésedet" mint
a fehér hó, a fehér hó ..
o sokkoló kijelentés nemcsak a szárszói drámát idézte meg,
a költő tragédiáját?
Vitatnám azt a gondolatot, hogy a költőnek minden - Nem bizony. Benne van a verset író költő, vagyis
helyzetet át kell élnie, hogy írni tudjon róla. Ezzel tulaj- jómagam korának tragédiája is. Meg a hiányérzetem,
donképpen ember voltunkat tagadnánk meg. Tudniillik az nyomorúságom, félelmem. Emlékezzél csak vissza az
embert éppenséggel az különbözteti meg a többi főem­ egyik versszak zárására: "de nem készül semmi a tűzhe­
lőstől, hogy képes beleélni magát egy másik teremtett lény lyeken, / csak a türelem fő keményre, bár héja megreped,
állapotába, helyzetébe. Tehát ha nem vagyok is annyira / s hideg tálba néz a vacsoracsillag, / míg a sarkokon lábát
nyomorult, azért még bele tudom képzelni magamat ebbe váltogatja / a esőretöltőtt nyugalom".
a kelepcébe. Hadd mondjak egy valódi - mert megtörtént Mi más volna ez, ha nem a végveszély tudatosítása, ter-
esetből kifej lő - példát Az elesett katonák emlékére című mészetesen metaforikus miliőben. Hiszen amikor azt
versemmel kapcsolatban. Taknyos kölyök lévén nem írtam, hogya "csőretöltött nyugalom" várakozik (ennek
voltam benne a háborúban - és még apám is, hál' istennek sugallata is van: fenyeget), nem József Attila halálának
hazajött a frontról -, és mégis sikerült megírnom a verset. évére, 1937-re gondoltam, hanem az 1956 utáni időkre.
S amikor egyszer egy falusi művelődési házban fölolvas- Nevezzük néven a gyermeket: a konszolidáció időszakára.
tam, a közönség köréből megkérdezte valaki, hogy meny-
nyi időt töltöttem a fronton. Eszébe sem jutott, hogy ez
koromnál fogva - képtelenség.
- De ez nem a művészet diadala?
- Hát persze, hogy annak. Ám ez nem az én érdemem.
Ez csak egy adottság, de hogy kifejlődjék bennűnk, lehet
rá törekedni. Próbáljunk a másik ember fejével is gondol-
kodni! És ne szégyelljünk mi is vakarózni, ha a másiknak
viszket valamije.
- Első köteted egyik verse, a Naponta - főképp kímé-
letlen csikorgásával - mintha a Roham előképe volna.
A leltározó komolyság is jelzi: készülsz, igencsak készülsz
a szinte kimondhatatlan kimondására.
- Egészen jól látod. A Rohamnak ez is előzménye. De
nem az egyetlen. Bizonyos témák - módosulva, megmá-
sulva - többször is előjönnek. 1956 élménye újra és újra
fölbukkan, nem hagy nyugodni. Az anya-élmény is versbe
kívánkozott néhányszor.

versmondó 7
- Ha mindez így van, akkor mért utasítottad vissza méhez, megkésettségéhez, vesszőfutásához (is) kapcso-
beszélgetésünk kezdetén a ,,rebellis költő" megnevezést? lódik.
Te is, akárcsak Nagy László, "versben bújdosó haramia - Az idők folyamán tágul az ember szemhatára. A
vagy", aki az igazság kimondás ára esküdtél. valóságban és átvitt értelemben is. Csupán arról van itt
- Részemről nem kategorikus visszautasításról van szó, hogy a Mély sár és a többi - Pusztavacson írott -
szó, csak némi módosításról. Fiatalabb koromban valóban versem valóban közvetlenebbül adja át a személyes
lázadóként -lázadásként - írtam le, amit gondoltam. Mára élményt, amiben részem volt a kis faluban. S ahogyan
ez szelíd eltökéltséggé változott. kezdett benőni a fejem lágya, egyre jobban kezdtem látni-
- Nagy Lászlóval még valami összefűz. Nem véletlen, észlelni az összefüggéseket. Egyébként semmiből csak
hogy a Liliom és korbácsot olvasva önkéntelenül egy semmi lesz, ha az nem valódi élményen alapul. Ha nem
Nagy László-kép ("Nekem Ady ostora tetszik") jut velem esik meg a történés, akkor is sugallnia kell a jó írás-
eszünkbe. nak valamiféle személyességet. Viszont fabatkát sem ér a
- Nem véletlenül jutott eszedbe az egyezés, a kife- vers, ha csupán az élmény dominál benne. Más valami is
jezések közötti rokonság. De lsten látja lelkemet, tőle szükségeltetik hozzá, hogy a másikban - az olvasóban -
függetlenül született meg az én Adyt idéző sorom: megrezdítsen legalább egy húrt. Természetesen nemcsak
"Halhatatlan szájából kinő a liliom, kezéből kisuhog a kor- az impulzustól függ a befogadás minősége, az is számít,
bács". hogy kinek milyen a .vevökészüléke".
- l 964-ben a jó barát, Kiss Ferenc is hiányolta verseid-
Buda Ferenc ből a tárgyiasabb hangot, az élményköltészet egyfajta
meghaladását. "Noha ihletének természete jól összefér a
Vonatok tűnődő, festő és építő hajlamokkal, noha földközelsége
A vonatok. A vonatok. Az érkezők. szoros, érzéke a realitás iránt erős, készsége, hogy a dol-
Az indulók. Az újságot, vígságot gok természetéhez közel jusson, szembeötlő, s emellett
hozók. Égő szemmel az éjben vágta- látása is éles, versösztöne is ép, arányérzéke is meg-
tok, zakatolók. Világos ablaksorok. bízható, s mindezek ellenére igazi objektív verset, mely-
Fénylő sínek. Mormogo, meleg, piros, ben a mondandót maga a tárgy sugározná ki, egyet sem írt
nagy mozdonyok. Pőrekocsik. Vagonok. eddig." Erről Kiss Ferenccel váltottatok szót az idő tájt?
Vashidak. A szemafor éppen pirosat - Igen. Ezt a hiányosságot nekem Feri élőszóban is
mutat. Fék nyikorog, zökken, meg- említette. De nem tudtam rá mit mondani. Annak ellenére,
áll a vonat. Vár, vesztegel. Vár, hogy hallgattam minden szavára.
vesztegel. Órák, napok, századok - És mit kifogásolt?
vesznek el. Rándulva, lódulva - Konkrétan nem jelölt meg semmit. Az általa hiányolt
indul, füttyent, tolat, sint vált "rész" alighanem elemeiben már ott volt a versekben,
a vonat. Visz-hoz valakit. Vala- kiváltképpen a Mély sár címűben. Amely szinte szocio-
kiket. Indul, megáll. Indul, grafikusan kezdődik, és így is megy végig. Bár a befejező
megáll. Fölszáll, leszáll a tömeg, rész inkább az alanyi költőé, ahol azt írom: .Ráforrt az én
tolongva a csarnokon áthömpölyög. kezem és szívem / a vasra." A vers fölsorolásszerű rendje
Hol járhatunk? Vajon hol járhatunk? már magában hordozza a tárgyiasságot. Vagy a tárgyias-
Szemünk ki a sötétbe mered. ságnak valamilyen képét. Később, a hetvenes években
Ellankadunk. Dülöngve bóbis- írott versekben, főképpen a Tanya-hazámban ez már elég
kolunk. Utunk - örök. Váltókon, markánsan megjelenik. Nem egyedüliként a versszerke-
végtelen vágányokon kattog a zetben, de nagyon fontos, az egészen végighúzódó,
kerék, hidakon átdörög. Meddig? főszálként.
Hová? Melyik állomásra szól ajegy? Kiss Ferenccel kapcsolatban érdemes leszögezni,
Van-e jegyünk? Lehet-e igazunk? immár negyvenéves kritikáján meditál unk. Azt is fesze-
Talán nem is mi utazunk? Hisz gette, hogy egy kissé szűk a világod, hiszen esszét nem
messzire, jaj, messzire mindig írsz, és műfordítással nem foglalkozol. Évtizedek alatt
csak mást visz a vonat, s mig kiderűlt - a kritikus-barát, sajnos, ezt már nem érhette
végképp nyoma vész túl a kanya- meg -, hogy pályádnak az irányú értékei is vannak. Talán
ron, árvultan intünk utána műfordításaidat még itt-ott láthatta, de belső tüzű, napló-
akiürült peronon. formában írott prózáddal már nem találkozhatott. Mikor
Kiss az "objektív vers" hiányát emlegette, nem a költésze-
- Az Ébresszen aranysíp (1970) című köteted egyik tedből hiányzó tárgyias világ filozofikumára gondolt?
verse, a Mély sár (első közlése, ha jól emlékszem, az Új - Nem tudom, hogy mi járhatott a fejében, mert erről
Írásban volt) nem más, mint önéletrajziságba csomagolt - ismétlem - bővebben nem beszélt. De nagyon hálás
dráma. Később ez az élmény a Tanya-hazám című kom- vagyok neki, mert kritikáiban, esszéiben megalapozott
pozíciódban ugyancsak hangot kapott. Viszont amíg a értésről tett tanúbizonyságot. S egyben a verseimmel való
korai vers csak személyes élmények, egy falusi tanító érzelmi azonosulásról is.
küzdelmeinek tárháza, addig a Tanya-hazám - általános- - Az életrajzi jelleget, kis epikai beütéssel, a
sá téve a couleur locale-t - már a magyarság történel- Szólaljatok című költeményedben szintén főlfedezhette.

8 versmondó
jóvoltából a folyóirat (a Forrás elődje, a Kiskunság) kez-
dett mozgolódni, Pozsgay Imre volt a pártbizottság veze-
tője. Egyszer azt mondja Varga Pozsgaynak, "üljünk le
egy kávéra", És elővezettük a versemet. Miről is szól ez a
vers? - kérdezte Pozsgay, és én ártatlan képpel vála-
szoltam. Pusztavacson, ahol korábban laktunk, minden
ősszel jöttek az osztrákok, a németek és a hollandok
vadászni, és valutáért - a jó trófea reményében - halomra
lőtték a szarvasbikákat meg a többi vadat. Jól van - mond-
ta Pozsgay, akkor mehet. S ugyanolyan ártatlanul nézett
rám, ahogyan én őrá. Ez a vers Szegeden (tudjuk, melyik
dinasztia uralkodott ott) valószínűleg nem jelenhetett
volna meg. Természetesen Debrecenben sem.
- Ez is bizonyítja, hogy nincsenek véletlenek. Éppen
Pozsgay volt az, aki a hatalom által sulykolt elnevezést, az
ellenforradaimat népfolkeléste változtatta.
- Láthatod, hogy az áttétellel ható, forradalmat éltető
versek így-úgy nyomdafestéket kaptak, viszont a börtön-
ben írott, direktebb hangú költemények csupán a rend-
szerváltás után (illetve az azt közvetlenül megelőző
időszakban) jelenhettek meg.
- A Holt számból búzaszál című vallomásod valódi
- Nem tartom mindenben hibátlannak ezt a verset, mint hazaszeretet-vers. Hiszen az "Itthon vagyok, öledbe fek-
ahogyan más verseimet sem (ám bölcsen hadd hallgassak szem" lehet a szerelem apoteózisa, ugyanakkor a hont
arról, hogy melyeket nem). Viszont ebben is megjelennek szerető szabadság kifejeződése is. Némi tettetett naivság-
bizonyos elemek, mégse sorolom őket a tárgyias versek gallegalábbis én így gondolom.
közé ... Ezek nagyon is szubjektív tálalásban jönnek elő. - Jól látod. Ezek átfedik egymást. Épp ezért a Holt
- Időzzünk még egy kicsit 1956 meghatározó élmé- számból búzaszál hazaszeretet-versnek is fölfogható.
nyénél! Nem annyira a börtönben írott és csak a - Azért időztem - talán a kelleténél többet is - a korai
Csöndországban (1990) helyet kapó szonettekre gondo- nagy verseknél, mert egészen az Árvafoldig (2000) ezek
lok, hanem azokra a versekre, amelyek már jóval koráb- alapozták meg költői tartás odat. Amellett, hogy válogatott
ban megjelenhettek. Mai szemmel és ésszel hihetetlennek kötetednek pillérei, karakteres antológiadarabok. A Tanya-
tűnik, hogy a Kutya a társam az 1970-ben kiadott köte- hazámban elhangzik egy kérdés: "mi lesz velünk?" És
tedbe bekerülhetett. A cenzúra nem jött rá, hogy itt többször is - a korábbi szavalókórusokat idézve, ám itt
valójában miről is van szó. "Október, véres ünnep, I dörgő zsolozsmaként: "KI GYÓGYÍT MEG". Egyáltalán kit kell
puskákat sütnek I fácánra, csontrózsás bakra, I gyönyörű meggyógyítani? Minket, a népet, elgyötört saját magadat?
dámvadakra. II Télszagú vasfuvallat I átveszi a hatalmat. I - A vers megszületés e óta eltelt három és fél évtized.
Rozsdás levelek hullnak I s vére a vacogó nyúlnak." És Egyre inkább az az érzésem - hiszen én itt "kívülálló"
másik kedvencem is van, a Pesten esik a hó. A vers címe vagyok -, hogy rólam itt végképp nincsen szó. Viszont
alá oda lehetett írni a dicső dátumot, l 956-ot? Bár tudom, annál jobban a főld népéről. Arról a földről - felleng-
hogy az idő tájt már moccanni kezdett valami (ez a köl- zősebb szóval: a hazáról -, ahol ez a nép él. A költemény
temény is az Ébresszen aranysípban látott napvilágot). egyes részeinek az írásakor sokat tűnődtem ... Először
- Valahogyan átcsúszott. nem is verset, hanem szociográfiát akartam írni.
- Pedig a kemény, Tűztáncos vigadalom után alig - A poémának éppen nem ez a terhe? Bár - gondoljunk
valamivel több mint tíz év telt csak el. .. itt Kassákék verset pódiumra vonó szavalókórusára - az
- Az Ébresszen aranysip, jóllehet 1970 szerepel az agitatív hang a mondanivaló szempontjából nem fóltétlen
impresszumban, 1971 januárjában jelent meg. Hogy az hátrány.
általad említett versek valamiképp átcsúsztak a cenzúrán, - Barátom, nekem ne szabja meg senki, hogy mi a vers
ez is Juhász Ferencnek köszönhető. A Pesten esik a hó feladata. Majd azt az én versem megszabja magának. Azt
(mármint a cím) alá eleve oda akartam írni azt az évszá- is, hogy milyen feladatokat vállal, és milyeneket nem. Én
mot, nehogy félreértés essék a verset illetően. Ebbe bele is is elfogadom, ha valaki másmilyen feladatot tűz ki célul.
akadt valaki, teljesen mindegy, hogy ki ... És ha a vers jó, gyönyörűséggel olvasom. Különben is
- Nem mindegy. Az éber tollnokot nevezzük néven! köpök a kánonokra.
- Ma már teljesen jelentéktelen a név, nem érdemes rá - Nem vagy egy kissé hiszékeny? Nincs benned
szót vesztegetni. Egyébként egy, a kötetemről író kecske- valamiféle erkölcsi naivitás? Úgy véled, hogy ezzel az
méti újságírót takar. Aki - most fogóddzál meg - a másik őszinte - helyenként megrendítő - kibeszéléssel a szeren-
verset, a Kutya a társamat viszont észre sem vette. Pedig csétlen tanyavilágot föl lehet emelni, gondjai megszűn­
az az átkosabb. Még Pusztavacson írtam - talán 1964 nek? Fiatal írókkal beszélgetve nemegyszer tapasztaltam,
őszén -, és évekig fektettem a fiókomban. Indító élménye: hogy úgyszólván a szó jelentését sem ismerik. Tanya,
őszi vadászat. Amikor itt, Kecskeméten, Varga Miska tanyavilág - mi fán terem?

versmondó 9
- Annyira azért nem vagyok naiv, sem hiszékeny, hogy Nagy Lászlót tudta elfogadni. Ráadásul Szécsi a politika
higgyek a csodákban. De én megkönnyebbedek, ha packázásainak is ki volt téve. Nem tudom, hogy mással is
kimondhatom, ami engem személy szerint izgat. Elég sok előfordult-e az a nemtelen fogadtatás - értéklibikóka -,
tudati és érzelmi kötődésem van az egész problémakörhöz, ami vele. Egyik verseskönyvét elég csúnya módon lehúz-
gubanchoz, konglomerátumhoz, vagyis ahhoz, amit Ma- ta a Népszabadság, majd rövid időn belül ugyanott egy
gyarországon (pontosabban: az Alföldön) a tanya jelent. higgadtabb értékelés is megjelent. Szécsi Margit konoksá-
És ez erkölcsileg is megmoccantja az embert. .. A kül- ga alighanem még sokáig kemény dió lesz - a hatalom és
területen élő ember a városival nem egyenrangú polgára a szakma számára egyaránt.
az államnak. Mert ahhoz képest, hogy - adójával, verej- - Ő, hála istennek, nem egy beilleszkedő alak volt.
tékével, megtermelt javaival - jócskán hozzájárul a Azért is nagy költészet az övé, mert létrehozója semmiféle
közhöz, roppant keveset kap vissza. Van úgy - például a jó megalkuvást nem ismert,
utakat illetően -, hogy semmit sem. Némely helyen, hogy
világossághoz jusson, milliókért kellene bevezettetnie az
elektromosságot. Egyszóval, az igazságérzetemet bosz-
Buda Ferenc
szantja, kínozza, csiklandozza az, amit ez az egész tanya- Zsebnaptár kicsinyeknek
probléma jelent. És azt is tudom, hogy mindezt verssel
nem lehet megoldani. De egyszerüen belebetegednék, ha Csanádi Imre emlékére
nem írhatnám ki magamból ezt a véghetetlen fájdalmat.
I.
Ezzel nem a tanyasi embereket emelem föl, hanem első­
Esztendő eredő hónapja. havat szaporító,
sorban magamat.
Ingyen hízik a jég. Lesz-e fa tűzre elég?
- Ha életművedből meg kellene nevezned három nagy II.
verset, melyikeket választanád? (Ám itt meg kell jegyez- Megzordúl az idő. hasadoznak a fák is a fagyban.
nem: a korábban emlegetett kis szerelmes versed ugyan- ám a közel kikelet küldi a langy szeleket.
csak utolérhetetlen.)
- Tegnap lehet hogy mást neveztem volna meg, mint III.
ma. És holnapután föltehetően megint másikat válasz- Cinke cipog, a vetést beragyogja az ég, örömében
tanék. A Rohamot azért tökéletlenségei ellenére is megem- fellege sírvafakad. szétveri mind a havat.
líteném. Mert az akkori tudásomnak összegezését adta, IV
akkori költő voltomat, azt hiszem, maximálisan kifejezte. Pitypang szirma aranylik, a kecskegidák tusakodnak.
A Tanya-hazámról is gondolkodom, ámbár erről a témáról szőrük akár a selyem. Sarjad a petrezselyem.
Írtam egy jóval rövidebb verset, és talán összefogottabbat
is. Remélhetően a Forrásban hamarosan olvashatod. V
És van egy Arcunk című, a Holt számból búzaszál- Kotlóstyúk kutyorog, körülötte vígan bogarásznak
kötetben megjelent költeményem is. Szerelmes vers. pinduri tarka csibék. Szállnak a nyárfapihék.
Benne ilyen sorok: "Te vagy az ország, otthon, haza /
VI.
megáldott méhednek van igaza". Láthatod, a fogalmak -
Únja tanár, útálja diáknép már a tanítást.
szerelem, haza - itt is egymásba hajolnak. És akkor még
Pattog a pentameter - pirkad a földieper.
nem említettem az ArvajOldben szereplő Himnusz-hazát.
- Érdekes vagy legalábbis meglepő, hogy új versedhez VII
a mottót a mára csaknem elfelejtett, agyonhallgatott Izzad, vízhez igyekszik a nép: ez az év delelője.
költőtől, Szécsi Margittól vetted. Miként történhetik meg Lángol, perzsel a Nap - hocc ide, szalmakalap!
az, hogy egy ilyen karakteres lírikus csak úgy kiessék a
VIII.
köztudatból?
Fönn egy vércse szitál. Túlérett kajszibarackon
- Reméljük, hogy egyszer majd csak visszakerül. Ha
zurmog a sárga darázs. Bokol a bábakalács.
nem, az a köztudatnak válik kárává. Persze nemcsak ővele
bánt el cudarul az idő. Tucatjával sorolhatjuk azokat a már IX
elment Írókat-költőket, akik pillanatnyilag nincsenek Csöpp gyerekek hátán nagy, odú-mély iskolatáska -
jelen. Gondoljál csak Csanádi Imrére! Milyen költő volt, nem bír futni a ló: jaj. sok a tudnivaló!
és a neve ma alig kerül szóba. Kormos Pistát még csak
emlegetik azok a hajdani - ma középnemzedékké érett - X
fiatalok, akiknek egyengette az útját. Roskad a szilvafaág, édes must illata csábít,
De számomra nem az a megmagyarázhatatlan, hogy érik a körte. dió. száll seregély millió.
Szécsi Margit alig kap teret az emlékezetben, hanem az, XI.
hogy életében miért nem becsülték meg. Olyan emberek Köddel a tél kozelit, vékonyjéghártya a tócsán.
sem, mint például Kiss Feri. Nem tartották sokra, pedig Almafa lombja remeg. zizzen, a földre pereg.
nagyon nagy költő volt.
- Szécsi Margit tragédiája - minő emberi dráma! - az XII.
lehetett, hogy egy nagy költő közelében élt. Vagyis Nagy Göncöl négy csillagkerekét friss fagy csikoritja,
László felesége volt. Kiss Ferenc ebből a párosból csupán rúdján messzi utat három lámpa mutat.

10 versmondó
- Költészetében nincs is nőies vonás.
- Mi az, hogy nőies vonás? A költőnek nem az a dolga,
hogy egy nemi identitást reprezentáljon. Az embert, az
emberi magáraeszmélést kell tükröznie. Azért költő. És ha
éppenséggel férfikurázsi van benne, akkor az jelenik meg
a lírájában.
- Egyik versében (Európa madarai) - ki tud ma róla? -
az Európa-házba való belépésünket is megjövendölte,
összes örömével és gyötrelmével együtt. Szécsi ezt a
.Jcöltözést" nagyon érezte.
- Nemcsak érezte, tudta is. A költő nem csupán érző
lény; sokkal több benne az intellektus, mint ahogyan azt
képzelik. Gondolj bele, Adynál van-e ösztönösebb köl-
tőnk? Ugyanakkor nála ez a legnagyobb tudatossággal
ötvöződik. Tudott-e még valaki is annyi lényegeset, temben - meglátogattatok? Mándoki, aki az egyetem
fontosat az emberről és a magyarságról, mint ő? Azóta is turkológiai tanszékén működött, oltott be engem - sze-
herélgetik, herélgetik. Arcképe ott van bizonyos politikai gény, az ötvenet sem érte meg - a török népek iránti érdek-
pártok plakátjain. .. szavait kiforgatják. .. Ha tehetné, lődéssel-szeretettel. Ez volt az a pillanat, amikor meg-
seggbe rúgná valamennyit. De ő már nem tiltakozhatik. pörkölődött - és később föl is izzott - lelkem jobbik fele.
- Dühös vagy. Mert a kiherélt költő már nem költő ... S idővel rászántam magamat, hogy egyéb tennivalóim és
- Igen. Dühös vagyok. Hogyne volnék az. Amit talán gondjaim mellett, elmélyedjek ebben a kultúrában. Igaz, a
Petőfi óta minden költővel megcselekednek, az gyalázat. török köztársaságban beszélt török nyelvvel nem sokat
Minden kurzus a maga szája íze szerint használja a foglalkoztam, de a többi rokon nyelvből - bár nem a
klasszikusokat. Használja? Kihasználja. Rá sem merek beszéd szintjén - jó néhányat megtanultam olyannyira,
gondolni, hogy egyszer mindez velem is megtörténhetik. hogy ezen népek-népcsoportok között el tudok igazodni.
Hogy visszaélhetnek aszavaimmal. - Melyek azok a nyelvek?
- Mért ne tennék? Hiszen te nem 1956-ról írtál verset, - A kirgiz, a kazak, az udmurt és a baskír. De ha a
hanem arról a bizonyos őszi vadászatról, amelyen pénzes kezembe kerül, teszem azt, egy karakalpak szöveg, azzal
nyugatiak űzhették a kedvtelésüket. is könnyen elboldogulok, mert az egyes nyelvcsoportok
- Jól mondod. Mert másképpen is igaz az a vers, között elég nagy az átjárhatóság. A kazak meg a
aminek akkor én egyik molekulája - pozitronja? - voltam. karakalpak között például kisebb a különbség, mint a cseh
- Szenvedő alakja az elnyomásnak. .. és a szlovák nyelv között. 1972 óta így teltek az évek.
- Az a vers bizonyos helyzetről szólt, és fölülemelkedve És 1976-ban lehetőség nyílt arra, hogy az Írószövetség
a hazai vakondtúráson, sokkal többről. Leginkább arról, egyszemélyes delegációjaként lábamat tehess em Közép-
hogy a birodalmi eszme mindent tönkretehet, mindent Ázsia megszentelt földjére. A kinti dolgok számomra
megfertőzhet. Ennek váltunk mindannyian az áldozataivá. érdekesen alakultak. Az a fiatalember, akit Moszkvában a
- Bensőbb - Belső-Ázsiát célzó - körökre evezve nyakamba akasztottak - aki egy személyben tolmács is lett
egyik műfordításkötetedből, a Varázsénekből (1973) hadd volna meg jelentésre kényszerített (?) kísérő is -, szeszé-
emeljek ki egyetlen török közmondást: "Hova a fej tart, lyes művészember lévén, a repülőtéren egyszer csak
oda megy a láb is." Nyilván először gondolatban kellett elmaradt tőlem, és taxival visszament Moszkvába. Így egy
eljutnod azokra az ázsiai pusztákra-sztyeppékre, ame- szál magamban indultam el Kirgizisztánba.
lyeket később jó sorsod folytán személyesen többször Első ténykedésem volt, hogy szótárakat szerezzek.
is fölkereshettél. Hogy keserű beszélgetésünk során Nem ment könnyen. Végül is valaki megajándékozott egy
valamivel fölvidítsalak, emlékezetedbe idézem a több orosz-kirgiz és egy kirgiz-orosz szótárral. Az általad
mint harminc évvel ezelőtti esetet. Itt történt, a kecskeméti említett közmondások nagy része azokon az éjszakákon
tanyavilágban. Az egyik író-olvasó találkozón a ferde váltott át kirgiz nyelvről magyarra, amikor nem tudtam
szemű Olzsasz Szulejmenov úgy kezdte a mondókáját, aludni az időeltolódás miatt. így kezdődött.
hogy meghajolt a közönség előtt, és némi derültséget - És hogyan folytatódott?
keltve azt mondta: "Bocsánatot kérek a tatárjárásért!" - Volt még néhány ilyen út. Talán hétszer vagy nyolc-
- Én is emlékszem erre. Ez nagyon szép gesztus volt szor jártam az akkori szovjet Közép-Ázsiában, elsősorban
tőle. Bár ahogyan én nem tehetek a magyarok - őseink - Kazahsztánban és Kirgizisztánban. Egyszer sikerült meg-
nyilairól, sőt az időben közelebbi esetekről sem, ugyanúgy fordulnom Baskíriában is, Magna Hungariában, meg-
ő sem tehet a sok száz év előtti hódításról. lepetést szerezve vendéglátóimnak, hiszen én voltam az
- Hogyan kezdődött ez, a később szerelemmé váló első magyar író, aki meglátogatta őket. Jártam Azer-
érdeklődés? bajdzsánban és Mongóliában is (ők ugyan nem törökök, de
- Először valóban csak gondolatban indultam el ama altáji népkultúrájuk sok mindenben megegyezik a közép-
távoli tájakra. De más is hozzásegített ahhoz, hogy kedvet ázsiai népekével).
kapjak a munkához. Emlékszel-e arra a harminckét évvel Nem titkolom, olyan dolog is vezetett hozzájuk, hogy
ezelőtti találkozóra, amikor családommal éppen Pesten végtére is elődeink azonos (nomád, állattartó) kultúrkör-
voltam, és ti - Kiss Beneével és Mándoki Pistával egye- ből származtak.

versmondó II
Buda Ferenc - És ott az állattartás is nyilván más ...
- Persze hogy más. Az ő állattartásuknak nálunk nyoma
Árapály sincs, mert még a XI. századi hortobágyi állattartás is
másképp föstött. Egy "szakmai" apróság. Náluk a nomád
Ilia Mihálynak pásztorok nem tartanak terelőkutyákat. Minek is tartaná-
Kerek az ég. Reggeltől reggelig nak? Az állatok kalandozására van elég hely. Ha mégis
vonszolódom kiszáradt tengeremben. messzire elcsatangolnak, a juhász fölül a lovára, a nyáj után
Se út, se ösvény. Csak a végtelenség ered, és visszafordítja őket. Őrző-védő kutyáik viszont
csalóka fényeit és árnyait vannak, amelyek a rossz szándékú embert és a farkast nem
lesem, ahogy kacéran integetnek - engedik a nyáj közelébe. S még valami. Érdekes volt a
egymásnak-é? Vagy nekem? Nem tudom.
múzeumi tárgyaikban fölismerni azokat a - még két-három
Fejemfölött a mennybolt buboréka
nemzedékkel ezelőtt is használt - vadászkészségeket, ame-
fémlik, feszül. Hiányos horizont
lyek szinte ugyanolyanok, mÍJH a László Gyula könyveiben
szegi körül életterem határát.
Itt-ott a síkon élőlény-maradvány: látható, honfoglalás kori magyaroké.
rezgő tollpih e, réges-rég lerágott
- A népköltészet mellett mást is fordítottál?
tűhegyes torsok, szúrós, vad bogáncsok.
- Nem. Elsősorban a népköltészettel foglalkoztam.
kitin- s cellulózkép/etek, je/ekké A közmondásokkal és a mesékkel. Érdekes dolgokat is
átlényegü/t héjak, terméstokok, tapasztaltam, jóllehet nem szabad semmit sem mitizálni.
szétdőlt csigolyák, szikkadt bordacsontok. Mert a közmondások - ahogyan a mesék és mese-
Múló kiáltás ott fönn, s itt alant motívumok is - roppant szeretnek vándorolni. Viszont
gyíkláb- s madár/áb-hagyta, elmosódott, találtam egy-két olyan mesemotívumot - és ez elgondol-
halvány nyomok. Tétova, szertelen, kodtató -, amely a baskíroktól a kazakokig és a kirgizekig
rendszertelen, vak légáramlatok. mindenütt megtalálható, de például nincs meg az oro-
Szíksót sodor egy elkésett fuvallat. szoknál. És hiányzik a románoknál és az ukránoknál is.
Forog a Föld reggeltől reggelig. Ilyen a Fehériófia című mesében az a bizonyos epizód,
Csontok. Pihék. Lakatlan csigaházak. amelyben a mesehős az égig érő fára mászó kígyót (másutt
Utánam vajon mi marad? Miféle sárkányt stb.) megöli, összedarabolja.
jelzés, hogy egykor erre vitt a lábam? - Lehet mondani, hogya Berze-Nagy János által oly-
Akár a bíbicé s a gyikoké. annyira értékelt égig érő fa ott is az égig ér?
az én nyomom is épp oly elmulandó, - Így van. Sőt, három szintet köt össze. Az alsó világot,
mo/ekuláim csendben visszatérnek a középső világot és a felső világot. Az alsó világ például
mind-mind oda, ahonnét összegyűlvén nem felel meg a keresztény kultúrából ismert pokol
belém rakódtak, szerteszéledő
képzetének. Ott a létezés másik szintjéről van szó. Miért
atomjaimra vár újabb teendő,
vágyom eme sztyeppékre vissza? Miért van irántuk
szin toly fontos és elhalaszthatatlan.
állandó nosztalgiám? Mert a határtalan térségben - amit
Megáll a szél. Távolban fűst szoborlik.
jól látni - kicsinek érezhetem magam.
Alig eszmélsz - s egy élet eltelik.
- Neked nem elég az, ha az Alföldön körbetekintve
Csontból-pihékbő/ összerakható-é,
ami csak egyszer volt? Sejtklónozással érzed magadat kicsinek?
megindul-é a lélek árapálya? - Nem. És ami a legfontosabb: ott nem érvényesek az
Kerek az ég. A láthatár homályos. előítéletek. Az emberek mindenütt ugyanolyanok. Kicsit

Hulltom után mi marad? Lábnyomok? keskenyebb vágású a szemük, kicsit más a bőrszínük, de
Történetek? Egy pár üres cipő? az alapvető emberi lényük azonos.
Gének? Atörökített arcvonások? - És gondolom, a szabadság iránti vágyuk is.
Egy röppenő mosoly? Egy kéz-simitás? - Természetesen. Ők is tovább akarnak élni utódaik-
Kiszáradt tengeremben vonszolódom - ban. Ám a mai idők nem kedveznek az alapvető emberi
se játszi delfinek, se dőlt vitorlák: törekvéseknek. Sem a szeretetnek, sem a szabadságvágy-
ismét csupán a szél jő: szembe júj, nak. Most zúdult ránk csak igazán az az idő, amit József
talpam nyomát behintvén sós homokkal. Attila a Levegőt! című versében olyan félelmetesen elénk
Üres határ. Szétporló csillagok. tárt. "Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért,
Leszföldem újra puszta és kietlen? kinek." Stb. Végül is - ezt sugallja neked a világ - csak
Lassan bealkonyul. Se út, se ösvény. akkor érezheted jól magad, ha minden pillanatodat valakik
lesik, akárcsak a valóság-show-kbari
Ki válaszol? - A rebellis költő, egyre bölcsebbé válva, miként jutott
Ki válaszol nekem? el a naplóírásig? Pályádnak alighanem újabb kivirágzásá-
val van dolgunk. Ha könyv alakban is megjelenik műved,
- A kecskeméti tanyavilágot - mutatis mutandis - meg- akkor lehet majd csak igazán látni, hogy a közelmúlt
találtad-e ezeken az ázsiai pusztákon? megjelenítéséhez (is) szükséges költői érzékenység és
- A kérdés is botor, semmiképpen sem találhattam világra nyitottság milyen fontos szerepet játszott eme
meg. Sok minden miatt. Mert ez sajátosan magyar személyes történelem - esszébe oltott széppróza - meg-
településforma. Igazán csak pár száz éve alakult ki. alkotásában.

12 versmondó
Buda Ferenc nagyon érdekel. Akár nyelvükben, akár kultúrájukban,
akár megjelenésükben mások, bennem mindig elindí-
Vadludak tanak valamit. Tisztáznom kell magam előtt is, hogy mi
Pintér Lajosnak, aki a az, amit a másik emberből elfogadok, és mi az, amit
madarakat - már 50 éppenséggel - kényszerűségből? - eltűrök, de nem
fogadok el. Mi az, amitől húzódozom. Lassacskán így
éve - szintúgy szereti.
alakulnak az ember zsinórmértékei. Nem mondom, hogy
Húznakfenn a vadludak: ezek a leghelyesebbek, de ezek az enyémek. A világban
hallom ékes hangjukat, történő dolgok rendszere, iránya - ha csak nem süpped
látom víg csapatjukat. bele az ember az öregségbe - bölcs szemlélődővé teszi az
Elvonulnak dél felé, embert. Aki természetesen szorong az utána következő
sík víz s tiszta rét felé. nemzedékek és a szűkebb en vett család sorsáért.
Állok alkonyég alatt.
Miközben rendszeresen írom a naplót, magam előtt tisztá-
zom a dolgokat.
Zengve száll az ékalak.
- Ezeknek a naplóknak volt valamiféle előzményük?
Hallgatom, számolgatom:
- Természetesen. Az elmúlt évtized közepe táján
éppen hetvenhét darab. kezdtem el rendszeresen földolgozni korábbi jegyzetei-
Vérbe fúl az alkonyat. met. Igaz, jóval előbb is elkezdhettem volna.
Merre húztak, vadlibák? - Ferikém, ha nem szólal is meg mindjárt - bár ki tudja
Merre vár a nagyvilág? - az öreg templom nagyharangja, lassan a beszélgetés
Rézvörös a láthatár. végéhez közeledünk. Zárásul játékra invitállak. Teljesen
Szárnyuk egy ütemre jár - spontán mondok tíz szót, te pedig ragassz hozzájuk egy-
száll a hetvenhét madár. egy mondatot! Mi mással is kezdhetném: börtön.
Vadludak, hej, vadludak. - Mindenkinek van ott egy téglája.
vannak ott fenn jó utak? - Barackvirág.
- Leszáradt a kis barackfánk legnagyobbik ága.
S majd leszállni lesz-e még
- Szegénység.
tiszta víz meg tiszta rét?
- "Szegénységet ne adj, uram, se gazdagságot, hanem
Lendül a szél, meglegyint. táplálj hozzám való eledellel."
Jő egy új csapat megint,
- Szerelem.
hangjuk homlokomra hull, - Nem volna szabad megöregedni.
szállnak láthatatlanul, - Becsület.
megszámlálhatatlanul, - Vajon becsületes vagyok?
szállnak. mint a gondolat, - Tekenő.
mint sikongó verssorok, - Nyárfa, szerszám, vágod a fát, mint a cigány teknő-

zeng a nyers madártorok. vájó.


Elsötétül fenn az ég, - Halál.
mély az alkony, tintakék. - Látom.
- TIborc.
Még utánuk intenék.
- Nemcsak elértem a korát, meg is értem.
ám kialszik mind a fény.
- Naspolya.
Vadludak, hej, lesz remény? - Ősszel jó, amikormár puha, különbenbelevásika fogad.
Vár-e rátok tiszta rét? - Szabadság.
Szálltok ide vissza még? - "Te szülj rendet!"
Harmatot ereszt az ég. (Megjelent a Magyar Napló
Fenn homály és lenn sötét. 2004. júliusi számában.)
Messzi még a napvilág.
Húz a lúdsereg tovább,
egyikük még rámkiált. Magáról a következőket vallja:
Visszaszolok: "Értelek.
Menj tovább, menj. Ég veled. " Számomra az írás: örökös túlélési esély és gyakorlat, az
Újra meglegyint a szél.
elmúlás késleltetése. De: sohasem verseny - hacsak nem
játékból. Mások megelőzésére komoly belső késztetést
Ó, milyen üres az éj!
érezni nem szoktam, így az sem sújt porig, ha mások
Vadlibák, ti vadlibák,
megelőznek. Legyűrni való ellenfeleim tehát nincsenek.
merre tart e rongy világ? Egyedül magamat: a bennem (is) rejlő rosszat kell újra
meg újra legyőznöm. Örvendek, ha olykor ez sikerül.
- Eléggé konzervatív ember vagyok. Nem szeretem, Hisz ettől a rossztól: a mi mohó és ostoba voltunktól árva
ha állandóan a másságot visszhangozzák, hiszen ennek a Föld.
már szaga van. Viszont a tőlem különböző emberek sorsa Tőlünk s így velünk árva.

versmondó 13
Buda Ferenc
költő, műfordltá

Debrecen, 1936. november 3.

Tanulmányok: 1955-68 Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK, magyar szak.

1955 óta jelennek meg versei. 1957-58: három verse miatt bebörtönzik, 1958-63: a Chinoinban segédmunkás;
1963-70: Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanít; 1970-86: a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munka-
társa; 1986: a Forrásfőmunkatársa. Az Írószövetség Duna-Tisza-közi csoportjának titkára volt. 2002: a Magyar
Művészeti Akadémia tagja.
Díjak, elismerések: Radnóti Miklós-díj (1973), József Attila-díj (1973), a Művészeti Alap díja (1979), SZOT-díj
(1988), IBBY-díj (1989), az Év Könyve-jutalom (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1993), Magyar Művészetért Díj
(1993), Literatúra-díj (1996), Déry Tibor-díj (1999), Balassi Bálint-emlékkard (2000), Kölcsey-díj (2000).

Főbb művek: Füvek példája (versek, 1963), Ébresszen aranysíp (versek, 1970), Varázsének (műforditások; 1973),
Kócmadzag (gyermekversek, 1979), Holt számból búzaszál (versek, 1982), Évgyűrűk bilincsei (próza, 1988),
A láthatatlan tolvaj (kazah népmesék, fordítások, 1988), A szürke héja (kirgiz népmesék, fordítások, 1988),
Csöndország (1991), Hatalmam: nyugalom (összegyűjtött versek és műforditások; 1992), Kimondott szó - kilőtt
nyíl (török népek szólásai és közmondásai, válogatás, fordítás, 1997), Árvaföld (versek 2000).

Jancsó Adrienne küzdelme és győzelmei a magyar versért


Hatvanéves előadó-művészi pályafutás összegzése videón és CD-n
idei Magyar Kultúra Napja alkalmából ünnepel- Az összeállítás az alábbi műsorokat tartalmazza:

A
Z
hettek a versmondók is: bensőséges ünnepségen 1. Szülőanyám, te szép Magyarország (versek a hazasze-
mutatták be Jancsó Adrienne most megjelent retetről)
Szavak című videó- és CD-felvételeiből készült, egyedül- 2. Földédesanyám (A sok műfajú magyar népköltészet)
álló összeállítást Budapesten, az L kerületi önkormányzat 3. Muzsikáló versek (Hét évszázad magyar verseinek
épületében. A polgármester ünnepi köszöntője után Kovács legzeneibb alkotásaiból)
P. József beszélgetett a Kossuth-díjas művésznővel éle- 4. A XIX. század költői
téről, pályájáról és a versmondásról. Jancsó Adrienne (Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor,
életének hat évtizedét a magyar költészet megszólaltatásá- Arany János)
nak szentelte. Több ezer verset tanult meg e hosszú idő 5. A Nyugat költői
alatt, és évente több száz alkalommal szerepelt irodalmi (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth
műsorokkal minden magyar lakta vidékén a földkerek- Árpád, Juhász Gyula)
ségnek, anagyvárosok színháztermeitől a tanyasi iskolákig. 6. Magányos fenyő
Az esten Faragó Laura énekét hallhattuk és részleteket (Erdélyi költők a XX. században: Áprily Lajos,
láthattunk a videofelvételből, mely 8 műsort tartalmaz a Reményik Sándor, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Horváth
magyar költészetből. A videofelvétel 1993-ban készült, István, Horváth Imre, Szabédi László, Tompa László,
egy I.\é\-ameúkal ~e\\é-pé."."ot02a't ~ö-pTé>'oá)aként Csögör A.ncras)
7. Hit és haza (magyar költők istenes versei)
Jékely Zoltán 8. Tarka madár (félórás műsor 4-14 éveseknek)

Fecskék A doboz három CD-felvételt is tartalmaz:


A villanydrót öt égi vonalán 1. Weöres Sándor költészete (1986)
izgága hangjegyek a füstifecskék. 2-3. Három hosszú út címmel összeállítás Kassák Lajos,
Füst Milán és Áprily Lajos verseiből (1987)
Ha lejátszhatnám, bennük már az estét Mindkét műsor a Vers és dal a Várban sorozat előadása­
s az ősz első akkordját hallanám. ként, telt házas közönség előtt elhangzott műsor felvétele.
Torma Mária
Szavak - Magyar versek Jancsó Adrienne előadásában • Két videokazettát és három CD-t tartalmazó összeállítás
Ara: 8000 Ft, ETNOFON Records, Budapest, 2005. • Megvásárolható: Litea Könyvesbolt, Bp.

14 versmondó
Szemtől szembe
Részlet Szenkovits Péter Jancsó Adriennel készült interjújábol
Jancsó Adrienne Kosztolányi Dezső szavaival vallja: Általában főszerepeket játszottam, de azért osztották
"Mi a szavalás? A vers föltámasztása papírsírjából. " rám azokat, mert nem volt kinek adni. A háború után
szétszéledt a régi magyar társulat.
- Kiss Gyuszi népművelő révén rengeteget jártam Vas l 947-ben települt át családjával az anyaországba, a buda-
megyében - meséli Jancsó Adrienne Kossuth-díjas pesti Katolikus Kisszínházban egy bulvár darabban a
előadóművész abból az alkalomból, hogy a napokban nézők csaknem széjjelverték érte a teátrum falait, annyira
jelent meg Szavak című videó- és CD-sorozata, ame- bűbájos volt. A következő szezonra át is szipkázta a Ma-
lyen hét és fél órányi magyar verset szólaltat meg. dách ötszörös (!) gázsiért, csak éppen ott egyetlenegy
Az önök megyéjére úgy emlékszem, ahol olyan sok szerepet sem kapott. Rossz nyelvek szerint a katolikus
szépséget és nyugalmat kaptam, akárcsak gyermekko- színház gyengítése volt a cél, azért csábították Adrienne-t
romban. Azonkívül életem első kitüntetését is Vasnak a Madáchba, petrezselymet árulni ... Igaz, jó gázsiért, ám
köszönhetem. Akkortól kezdve aztán sorozatban kap- a szezon végére pontosan érezte: ez nem mehet így
tam a kitüntetéseket (nevet a művésznő, aki tavasszal tovább. Verset mondani nem lehetett, valahogyan mégis
tölti be a nyolcvannegyedik életévét). csak szeretett volna segíteni a családjának, gyerekeinek.
- "Ők nagyon szerencsések voltak, szellemileg csodá-
- Ugorjunk nagyot térben és időben. Ma miként látja latosan tartották el őket, mert hiszen Jékely Zoltán volt
önmagát a húszas-harmincas évek Marosújvárán, az édesapjuk, Áprily Lajos a nagyapjuk. Áprilynál
utóbb pedig Marosvásárhelyén? nagyszerűbb pedagógust nem lehet elképzelni."

Marosújvárról egy paplakból és egy zongora mellől indul-


tam. Egyedül voltam egész gyerekkoromban. Anyám Debrecenbe került, ahová a köztiszteletnek örvendő Téry
sokat betegeskedett, amikor nem volt beteg, akkor meg Árpád szerződtette. Utóbb Horváth Ferenc hívta vissza
rettenetesen sokat dolgozott, hogyeltartson bennünket. Budapestre, a gyermekei közelébe kerülhetett. S aztán
És zongorázott, olvasott, verseket ő adott a kezembe. És derült égből villámcsapás, az egyik társulati értekezleten
akkor én rájöttem, hogy ezeket nem csak olvasni lehet, felállt a direktor, s Jancsó Adrienne ott eltöltött öt eszten-
hanem hangzanak. Minél jobban a szájamba veszem őket, dejét emígy jellemezte: "Igazán tehetséges színésznő,
annál gyönyörűbb kifejezések szólalnak meg. Magányos nagyon szeretjük mindnyájan, nagyszerűen alakított min-
gyerekként, a Maros-parton elég sokat mondtam hangosan den szerepet, amit játszhatott, de sajnos, olyan rossz a
a költeményeket. Valahogy így ragadt rám, hogy én nem beszédtechnikája, hogya harmadik sorban sem lehet érteni
zongorázok, hanem verset mondok, így fejezem ki a szavát." Magyarán: kívül tágasabb.
magam. Ez úgy elterebélyesedett, lett belőle tizennyolc- Akkor kezdődött Jancsó Adrienne igazi élete. Bement
húsz éves koromra több száz vers, amit megtanultam, a Rádióba, leült a Pagodába, mert akkortájt olyan volt a
aztán utána lett belőle több ezer, s a több ezerből legalább módi, hogy akiket ott megláttak a rendezők, azaz szem
előtt voltak, azokat előbb-utóbb foglalkoztatták. No, hős­
kétezer olyan, ami alapanyag volt. Amit bármikor, bárhol
nőnkön nem egy rendező "elvtárs" szeme akadt meg,
elő tudtam venni, anynyit gyakoroltam az évtizedek
folyamán. hanem a drága jó Török Erzsi népdalénekesé. Még
A harmincas évek végén nagy híresség érkezett a Kolozsvárról jól ismerték egymást. Szó szót követett, s
Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságba: máris összeálIt a közös terv: népballadaestet készítenek
Móricz Zsigmond. A tizennyolc éves leány szülői enge- ketten, 1955-ben. Akkortájt - annyi elnyomorított esz-
tendő után - már lehetett ilyesmit csinálni, s a Kossuth
déllyel lehetett ott a rendezvényen, s miután Szabó
Lőrinc valami oknál fogva nem érkezett meg, a nagy
Klubban tartott premiemek zajos sikere volt, csodála-
költő re szánt időt neki kellett kitöltenie versmondással.
tosabbnál csodálatosabb kritikákat írtak róluk. Bejárták
Móricz Zsigmond a hír hallatára nem lett valami hej de országot-világot, jóval később pedig Faragó Laura volt a
jókedvű, rettenetes keserves arccal nézett a leányzóra,
partner.
gondolván, még ez is, ám kis idő eltelte után Adrienne
felé fordította a karosszékét, és tátva maradt a szája.
Másnap nem volt rest a helyi népművészeti boltban kis
fekete cserépmacit meg fából faragott aprócska diótörőt
venni s ajándékozni a tehetséges nagylánynak. Utóbb
Zsiga bácsival még néhányszor összehozta jó sorsa,
akárcsak Benedek Marcellel, sok-sok előadás alkal-
mából.

Mikor végképp nem lehetett verset mondani, akkor kény-


szerűségből elment színésznőnek.
Kolozsváron 1944-47-ig
a Nemzeti, illetve a Magyar Seinház tagja volt. Nagyon
szerényen beszél minderről:

versmondó 15
- Nekem mindig az kell, hogy szemben legyek a közön- amikor kint voltam Dél-Amerikában, nyolc műsort vit-
ségge\. Lássam őket, bele tudjak nézni a szemükbe. tem magammal, köztük a gyerekeknek szánt összeál-
Lássam, amikor a Mari néni a Józsi bácsit megrángatja, lítást is, gondolván, szegény kis ottaniak, akik már kint
hogy figyelj! A gyerekeket nagyon szerettem. Minden születtek, halljanak szép, magyar verseket. Csak ámul-
korosztály jött. Egyszer az elsősök között akadt néhány tam és bámultam, mert többször elmondták azokat,
óvodás is. Valahol az első sorban ült egy pici fiú, amiket én. Boldog vagyok, hogy ti is tudjátok, dicsér-
hócipő volt a lábán, rúgkapált. Én elkezdtem mondani: tem meg őket többször is. Ezek voltak az én legélmény-
"Laci te, hallod-e? Jer, ha mondom, rontom-bontom!" dúsabb pillanataim. A ma is meg lévő belső derűmet
S jött, feljött a színpadra. Ott termett az ölemben. pedig nyilván a családomnak, a gyerekeimnek, az
Végigmondtam, hogy "ni-ni, az ürge... ". Nézte velem, unokáimnak, a dédunokáimnak, no meg a szép emlé-
s látta, ott volt vele az "ürge" az ölemben. Csodálatos keimnek is köszönhetem.
volt. Ez is Vas megyében történt meg. Barát Laci volt
az akkori lurkó, lehet most úgy negyvenöt éves. S Vas Népe, 2005. február

Jancsó Adrienne színész, előadóművész. 1921. március 25-én született Marosújváron (Románia). Legismertebb
műsorai: Népballadaest (Török Erzsébettel, 1955); Testvérkezet, testvérkezet! (romániai magyar és erdélyi román
költészet, 1958); Három hosszú út (Füst Milán, Kassák Lajos, Áprily Lajos emlékestje, 1968, CD-n 2005);
Földédesanyám (magyar népköltészet, 1970, könyvben 1974-ben, hanglemezen 1980-ban); Légy már legenda!
(Kuncz Aladár és Dsida Jenő műveiből 1977, kazettán 1977-ben); Botozgató - Variációk az öregségre (1982,
könyvben 200 l-ben); Weöres Sándor költészete (1986, CD-n 2005-ben); Kincses Kolozsvár (I988, hanglemezen
I989-ben, könyvben 200 l-ben); Elmenőben (Jékely Zoltán és Rákos Sándor versei, 1993); hanglemezen:
Csunyinka álma (Jékely Zoltán és Nemes Nagy Ágnes költészetéböl).

A szavalóművészetről így vall: A versmondó a költészet alázatos szolgája. Egyéniségét teljes mértékben a költő
gondolatának kell hogy alárendelje. A költői művet kell megszólaltatnia teljes szépségében, kristályos
tökéletességében. .. Voltak időszakok a magyar irodalomban, amikor kétségbe vonták a szavalás értelmét.
Kosztolányi a maga idejében gyönyörűen válaszolt a tévhitekre. ,,A vers néma. Adj neki hangot! A vers a könyvben
halott. Keltsd életre. Mi a szavalás? A vers föltámasztása papírsirjából."

Költészet szárnyán
"Nem váram már az életet ... "címmeljanuár 28-án
Bodor-Palkó Pál Radnóti-díjas előadóművész önálló estjét hallhattuk a Kondor Béla Közösségi Ház
szervezésében a pestszentimrei városháza disztermében.
ki eljött a programra, hogyaköltészetnek szentel- fölemeltek, ha elestem, és néha, amikor rajtam volt a fény,

A jen egy kis időt, felejthetetlen élményben lehetett


része. Bodor-Palkó Pál mély átérzéssel tolmácsol-
ta többek között József Attila, Ady Endre, Nagy László,
repülni is tudtam általuk. "

Szergej Jeszenyin
Buda Ferenc, Sütő András, Szergej Jeszenyin alkotásait.
Az előadó a közönség soraiban helyet foglalókat a Nézd az ostoba szerencsét!
költészetről vallott gondolataival ajándékozta meg, mely- Nézd az ostoba szerencsét!
hez Latinovits Zoltán írását hívta segítségül: Ablakon át láthatom,
.. Versekről, a legkedvesebbről kellene beszélnem, de hogy mint vörös hattyú úszik
lehet-e a csillagos égi mezőről a legkedvesebb csillagot a hunyó nap a tavon.
kiválasztani, a tengerben a legszebb vízcseppről, a legszebb Üdvözlégy, te csönd! Arany csönd!
hullámról beszélni. Lehet-e választani a megfoghatatlanbol, Karcsú nyír a vízbe néz.
amit csak érzéseinkkel érzünk, rá lehet-e tapintani belső Csókák raja a tetőkön
érzéseink között a legszebbre, a legkedvesebbre?" csillagrajoknak miséz.
Latinovits szavai mindent elmondanak arról, amit ben- A kert mögött valamerre,
sőmben, lelkemben érzek, amikor egy-egy verset a kezem- hol az ostorménfa nyit,
be veszek - mondta Bodor-Palkó Pá\. Ez számomra olyan egy lány, félve, hófehérben
élmény, akkora öröm, amit nem sajátíthatok ki, nem zárha- halkan dalol valamit.
tok négy fal közé. Közkinccsé kell tennem, hogy mások is S mint egy nagy, kék reverenda,
részesülhessenek a szavak tengerébő\. Latinovits soraival terül földünkre az éj.
üzente anagyérdeműnek: Boldogság, kedves szerencse!
"Most megpróbálok felidézni verseket, amelyek ked- Rózsás arcokról mesélj!
vesek voltak, titkon gyógyítók, ápoltak, ha beteg voltam, (Fordította: Jobbágy Károly)

16 versmondó
A városháza dísztermében .meztelenre" vetkőztette lelkét, állnak hozzá közel, amelyek életének egy-egy történésé-
és mindent megmutatott magából. Bodor-Palkó Pál hez, élményéhez köthető k. Közel tíz éve felsőfokú minő­
Radnóti-díjas előadóművész harminc éve találkozott sitésű előadóművészként lép a pódiumra. Mindezek mel-
először versondóként a közönséggel és a pódiummal. lett szinkronszínész végzettséget is szerzett, és az elmúlt
Hosszú éveken keresztül amatőr versmondóként sikeresen években számos filmben kölcsönözte egy-egy szereplőnek
szerepelt ünnepségeken, versenyeken. Sokat tanult Sződy a hangját. Tíz éve készít irodalmi-verses műsorokat, s ter-
Szilárd dramaturgtól, Montágh Imre logopédustól, Hideg vei között szerepel, hogy önálló estet készít egyik legked-
Antal költőtől, Máté Lajos rendezőtől, Debreczeni Tibor vesebb költő barátja, Buda Ferenc verseiből, de dolgozik
rendező-előadóművésztől és még sok neves szakembertől. Radnóti-, Jeszenyin-, Villon- és Rimbaud-összeállításon is.
Az előadásra szánt verseket hosszas kutatások, keres-
gélések után válogatja össze. Főleg azok a költemények Fülep Erzsébet

RENDHAGYÓ RECENZIÓ EGY RENDHAGYÓ KÖNYVRŐL


(Vass Tibor: Bevallásgarnitúra
Orpheusz Kiadó. Készült 2004 karácsonyára 300 sorszámozott példányban)
- A 124. PÉLDÁNY CANOSSA-JÁRÁSÁNAK TÖRTÉNETE-
(',Piroskának, Istvánnak és szeretteiknek 2004 karácsonyára, áldott ünnepeket kívánva,
Vass Tibor Misk. 2004. XII. 21. 'J

liK UeJmK
A Bevallásgarnitúra útnak indult a Magyar Postán: mellényzsebnyi borítékban a címzett felé - "a címzett én vagyok ... "
(akárcsak az állam@, igen, az is én vagyok).
A mellényzsebnyi boríték annyira mellényzsebnyi, amennyire cilindernyinek mondhatóak Salvador Dali olykor több
méteres cilinderjei. Nincs az a kalapdoboz, amibe beleférne ez, s nincs az a mellényzseb, amibe beleférne amaz; mégis
mellényzsebnyi, mert alakját tekintve téglalapot (legyünk precízek: téglatestet) formáz, a mellényzsebeket ilyeténnek
képzelem, mivel mellényzsebem sose volt (ebből is látszik, hogy szegényebb valék, mint a vándorszínész Megyeri,
kinek kabátból volt egy - az éppen eggyel több, mint az egy sem@- s az a kabát is éppen sárga volt, ahogyan a boríték,
melybe diszkréten belesimult a Bevallásgarnitúra, copyright Vass Tibor).

Mellényzseb utáni vágyakozásom verset ölt, Attilánk után szabadon:


De szeretnék gazdag lenni,
egyszer mellényzsebet venni ...
De nem lett mellényzsebem és Bevallásgarnitúrám sem, bár a Magyar Posta zöldbe borult postása - hivatásszerűen -
kézbesítette, egészen a postaládánkig. Innen már könnyen karriert futhatott volna be: a kis kulccsal megnyitva a
postaládát kézbe vehettem volna, irány föl a harmadik emeletre (lépcsőileg kitesz az négyet is ®), aztán egy áldott
pillanatban (az olvasásnak szentelt percek áldottak az asszonyok közőtt @) beléphettem volna oldalaira.

De nem, a Bevallásgarnitúra története nem afféle mai sikersztori, az áldott pillanatra még várnunk kell. Mert a Házban
(Tisztelt Ház@, lakik egy öregúr (annyira 'úr', amennyire a Kék fényben így szólítják a tettesnek látszó egyéneket@),
akinek kicsit ragadós a keze, és amelyik boríték egy kicsivel vastagabb a szokásosnál, az valahogyan "véletlenül" az ő
postaládájába kerül. ..
Persze - vélhetően - nem könyvekre szakosodik, bár - mentségére legyen mondva - olvasni is szeret!
Erre legelőször akkor jöttünk rá, amikor a lányunk Dániából kapott egy - cd-t meg egyebeket tartalmazó - kis
levélkét... ami eltűnt valahogyan. Az eltűnés persze nem tűnt fel nekünk; mert aminek létéről nem tudunk, annak az
eltűnéséről sem ©. Viszont amikor Dániából rákérdeztek, hogy megkapta-e, akkor azonnal a szélesmemóriájú postáshoz
fordultunk (ő emlékezett rá, hogy kézbesítette - pontosabban: postaládásította @).
Akkor végigjártuk a házat... és a "sérült" boríték meg a levél előkerült (a cd nem, az akkor még ritkaság volt)...
s a már említett öregúr elárulta magát, mert hevesen érdeklődött, hogy "az a cédé vagy hogyishívják" mennyit ér.
Na, ilyen előzmények után béreltünk akkoriban postafiókot, és az azóta is megvan (korrelatív viszonyban az öregúr
meglétével).
Ez azonban nem oldotta meg egyszer s mindenkorra a problémánkat, mert ha a régi postás helyett (hajaj, azok a régi
postások!) jön egy új, egy alkalmi helyettes, telve buzgalommal, akkor nem hagyja a postafiókban a leveleinket, hanem
mindenáron kézbesíteni akarja, s a postaládába dobja a Házban.
Ez történt a Bevallásgarnitúrával is, mint a nyomozásunk kideritette. 'Véletlenül' a házbéli úr ládájába dobták
(a 'véletlenül' módhatározó tőle magától származik), ő pedig nem is nézte, ki a címzett, rögvest fölbontotta (tette ezt
abbeli örömében, hogy fölöttébb ritkán kap levelet), s már el is kezdte olvasni.
Ezt a gyönyörűséget szakítottam meg én szívtelenül, amikor Vass Tibi a következő levelet dobta virtuális postaládámba:
Dátum: Sun, 16 Jan 2005 10:46:47 +0100
Feladó: "Vass Tibor" <vasstibi@hamismas.hu>

versmondó l 7
Címzett: "Csorba Piroska" <csorbapiroska@freemail.hu>
Tárgy: RE: köszönöm

piroska drága a kishunyados falu másik végén, karácsony előtt postáztam néked új kötetemből, s nem jött azóta
sem jelzés remélem kezedbe került

Ennek a - virtuális postafiókomból kilophatatlan - levélnek köszönhetően fosztottam meg az öregurat az olvasás
gyönyörüségétől. ..
A történetnek még nincs vége persze (történeteim - mint a mítoszok - körkörösen mozognak, majd egybeérnek, s bár-
mikor elölről kezdhetők, vagy spiráljuk a végtelenbe vész).
A könyv, a Bevallásgarnitúra viszont már megvolt, a kezemben tartottam, sbevallom (garnitúrásan @), hogy csöpp-
nyi neheztelés sem volt a szívemben az öregúr iránt: könyvet lopni - számomra ez a bocsánatos bűnök egyike, már-már
az erénybe hajló bűn ...
A postásra sem haragudtam, sőt a Magyar Postára sem - bár tudom, divat ezt az intézményt Sidney, de én nem teszem,
hiszen olykor sziszifuszi munkát végez ... Például amikor eljuttatta a messzi üsakából hozzánk Dávid fiam levelét, pedig
a levélen nem volt címzett, de nem ám (sem az apja, sem az anyja neve), csak város- és utcanév ... Igaz, a levél megjárta
a szomszédokat, de azután eltalált hozzánk.

E kis intermezzo után folytatom a Bevallás-történetet. Egy hétköznapon (mert épp hétköznapon sikerült kézrekeríte-
nem ©) magammal vittem a gimnáziumba, ahol tanítok. Roppantul érdekesnek találtam a formáját, a tipográfiát s azt,
hogy nem olvasható elejétől a végéig, mint más könyvek - gondoltam, megmutatom az egyik tizenkettedikes tanítvá-
nyomnak: akinek az irodalom nem csupán halott dolog, merthogy olvasó is, író is egy személyben.
De kedves tanítványom aznap nem volt iskolában, így a könyv az asztalomon maradt.
Ha valaki járt már tanáriban, tudja, hogy a tanári asztalok felületi lapjának mérete akkor sem elég a szükséges
könyvek, fúzetek, dolgozatok stb. tárolásához, ha belőlük felhőkarcolónyi mére tű halmokat képeznénk ...
Amikor délután hazaindultam - a Bevallásgarnitúra már nem volt az asztalomon, sem a fiókomban, sem a székemen,
sem az asztalszomszédaim asztalán (Maliciózusan jegyzem meg: bezzeg a javításra váró kis- és nagydolgozatokkal
sohasem történik meg, hogy eltűnnek )

Egész úton hazafelé azon gondolkodám, hová lett a könyvem ... Mivel nem lakom messzire az iskolától, így a gondol-
kodás eredményeként megszületett lehetséges verziók száma mérsékelt lett. Íme:
1. valaki azt hitte, ez az APEH új adóbevallás-escmagja ©
2. a kollégáim is olvasnak, nemcsak az enyveskezű öregúr a házból ©
3. a bevallásgarnitúra unatkozott, unaimában lába kélt, és a lába útra kélt ©
4. vasstibi valahogyan belekódolta a könyvébe az eltűnést (nem csodálkoznék, képtelenebb ötleteket is megvalósított
már@)
5. el vagyok átkozva: amelyik könyvet én nem hagyom el, az elhagy engem ...
6. éppen az a bukéja az egésznek.

II nrn:LJE:~tiLt~
Néhány nap múlva - amilyen váratlanul eltűnt, olyan váratlanul- előkerült a Bevallásgarnitúrám: egyszer csak ott he-
vert az asztalomon önfeledten, magakelletően, várva, hogy történjen, aminek történnie kell: tegyem magamévá ... Talán
kissé türelmetlen is volt már, megérintettem, s ahogy ujjaimmal a lapjaihoz értem, finoman remegett ... várta az aktust,
amelyben olvasó és könyv eggyé válik ... (Hajaj, ez túl maszkulin így, én nő vagyok, mégsem engedhetem, hogy hagyo-
mányos szerepemet egy könyv vegye át... helyesbítek tehát: Nem, nem magakelletően várt rám a Bevallás, hanem
magabiztosan, hetykén ágaskodott kemény, színes fedőlapjával az irodalomdolgozatok tetején, s mikor a kezem arra
tévedt tétován, már meg is fogta, s jött velem hazáig, s férfiúi önmegtartóztatással, ám roppant hévvel várta az estét,
mikor is az ágyban végre elkezdtem beható ismerkedésemet vele ... )
Jaj, tudom, hogy egészségtelen, de én imádok ágyban olvasni (ahogyan imádok széken, fotelben, konyhában főzés
közben, vasalás közben; fürdés közben a kádban a könyvet a habok fölé emelve; zenehallgatás közben; sőt - urambocsá!
- még ott is, ahová a király is gyalog jár... ).
Végre!
Először csak ízlelgetem: gourmand módjára, aki tudja, hogy az élvezet nem csupán a bekebelezés, s az evés módja,
a pici falatok, az ízek megjelenése majd elomlása az ízlelőbimbókon ... a találgatás, hogy mi miből, hogyan, miként. ..
és a lassú, elnyújtott élvezet - az evés csak így lesz ünnep, szertartás, másként csupán állati ösztön kielégítése.
Az olvasás is ilyen. Minden érzékemmel megtapasztalom: előbb megszagolom - szeretem az új könyvek nyomda-
illatát, a Bevallásgarnitúrán kicsit érezni már csak (de hiszen annyit hányattatott szegény!) ... Aztán az érintés varázsa,
a tapintás öröme: a fedőlap sima, hideg selyme Pataki János képével, rajzaival: finom pasztellek, ceruzavonalak, piros
szívek, kézírás sormintákkal körítve. Izgalmas ©'
Izgalmas, akár a könyv belseje.
Kinyitom - ah, a megszokás ! - várom az első belső lapot, aztán a verseket: de nem! Itt kérem máris pofon ütve a köz-
ízlés, felrúgva a Gutenberg-galaxis haladási iránya, mert azonnal fejre kell állnom, hogy az oldalszámot elolvashassam
(49), s hogy a verseket is, ahhoz vissza a fejemről előbbi helyzetemhez képest 90 fokos szögben elhelyezkedve. Nem,
nem, kérem: az olvasás hagyományos misszionárius pózban nem folytatható! A helyzet az, hogya helyzet sem mindegy:
s most, hogy fejemről talpamra álltam, majd önmagamnak derékszögben ... állok tétován a megszokott olvasásszerelem
iránytűjével kezemben ... Az iránytűt hamarosan eldobom: és fölfedezni indulok a könyv testtájékait - s lám, az édes

18 versmondó
nyomdaillat s az érintés kontaktusa után az ajkat is megtalálom, hová a csókat adhatom, hol a szerelem kezdődik: ott
van a könyv köldökén, középen ...
Izgalmas, megunhatatlan, meglepetésekkel teli olvasás: a linearitás felrúgása, kísérlet, kezdemény, üzenet. Ma már
nem érvényes, ami volt - mégis érvényes: hiszen a betűk betűk, a versek versek: de már nem ugyanúgy, nem ugyanott,
a végénél kezdődik, a kezdetnél végződik ...
Ez a könyv szétolvasható, shakespeare-i módon, ahogy tetszik, azaz mégsem egészen úgy, mert az oldalszámok
segítenek [kicsi turistajelzések a laprengetegben, ha követed őket, biztosan kijutsz - kijutsz a végén, ami az eleje: mert
minden könyv vége valaminek az eleje, valaminek a kezdete is. " egyszer volt egy ilyen álmom egy kastéllyal, amit Vass
Tibor (s persze Takács József, a könyv tervezője és tipográfusa) megcsinált könyvben].

Elindulok hát a n~'TKu.L'fÚIUI felé: ebben a szerelemben fontos ez, ebben az olvasásszerelemben, és az írásszere-
lemben is. A testes nő - ki múzsája, alfája és ómegája e verseknek - oly plasztikusan jelenik meg (hála az írónak, ki
megálmod-ta/megtaláltalkitalálta őt - óh, álmok írója, irok álmodója ©), hogy azt érzem, mindjárt megszólal, mert
egyéniségéhez ez illik inkább, bár kétségtelenül magabízón és méltósággal viseli a róla való beszédet.
A nyelvi humor eltávolító beszédmódja mögött valami fura szánalom és együttérzés, amit suttogni hallok a testes nő
darabjaiból ©, s ahogyan haladok egyre beljebb és beljebb ezekbe a darabokba, már tudom: ez itt nem egy nő, nem
egy testes nő, nem a testes nő, ez maga a világ, mely a testes nő formájában jelenik meg itt előttem, hogy elmémbe
befogható legyen: Radnótitól a tévéreklámokig, a halálfélelemtől a kocsmaérzésig.

Vasstibi olyan ügyesen és kecsesen bánik - és bánik el © - a testes nővel, mint a szavakkal:
..Bölcsészt csinálok a kezemből, táncdanássza a testes nő,
bölcsészformára gyúrja anaPálma presszóban az agyát,
s ha gyúr, keveri a szezont azonnal.

Jobb koponyának tartja magát a testes nő, mint Ágica,


Aki szerinte a falu szezonális terméke,
Annak ellenére, hogy úgy hiszi, itt lakott Vörösmarty Mihály,
S hogy nem a helyi testületnek
Köszönhetően HIV pozitív vérkép a táj"

Ez az átironizált beszéd a szakrálisból köznapit, a köznapiból szakrálist (azaz irodalmat) csináló versbeszéd a szerző
nyelvet birtokló tehetségének tartozéka, bizonyítéka - az olvasó számára élvezet, s úgy csúszik le a 'torkán', olyan köny-
nyedén, mint egy finom, jellegzetes illatát ízébe záró fehérbor, csiszolt kristálypohárban. " Vass Tibor virtuóz mestere
ennek a nyelvnek, oly könnyedén gurul ez a nyelv nyelve alól a papírra, mint a gyöngyök egy kagylóhéjból egy fényes
tükörfelületre ... tükrözve a tükör a gyöngyöt, a gyöngy a tükröt, tükrözve a gyöngyöt pergetőt, a műveletet nézőt... Lám
csak, magamra is rátalálok ©, a szerző közvetlen közelében:
"Isten veled, édes pirosmás.
az élet úgy jó, ha zsíros és csípős hagyomás.
rajtam kívül nincsen hamismás."

Kun Marcella hódoló szavai zárják a ciklust, a testes nő ciklusát @, s az aktus, az írás aktusa folytatódik: eKVFITf-
LER lÍGYlIKeR

A próza formájú szabad versekben a gyermekkor nosztalgiája keveredik a költő jelenével; egy lottó hármasból született
nyírfácska története, kórházi ágytársak lírába emelt hétköznapi életmozzanatainak megörökítése... Emlékdarabok,
tudattöredékek - az olvasó belépőjegyet kap egy másik ember világába (ne feledjük: az egyes szám első személyben
megszólaló én nem mindenben és nem teljesen! és néha egyáltalán nem azonos a szerzővel, de ha nem, akkor is, ez itt
egy másik ember, egy másik ego tudattartama, tapasztalata, világa, világképe, emlékezete).
A legizgalmasabb minden fölfedezés közül mégiscsak a másik ember felfedezése - mert benne a magunk arcát
mossuk meg.
A mezőkövesdi medencében - alul víz, fölül víz (hó formájában) - a költő ott, a medencében is költő, nem tud a hó
sem esni úgy, hogy ne idézne föl benne mást, egy mondatot legalább:
..A hó esik,
nincs ebben semmi különös,
a hónak minimum esnie kell ahhoz, hogy szép legyen,
vagy napokig megmaradnia,
most esik, és esése attól különös,
hogy pelyhei szépen bele, a medencébe, sűrűn bele,
én benne, a pelyhek meg bele,

nem éltem még ilyet,


hóhullásban ülök a medencében,
s arra gondolok,
hol hóhullás van,
ott sokféle hóhullás van .,."

versmondó 19
Vass Tibort jó olvasni, mert az ember mindenféle fölfedezéseket tesz közben, miközben belemerül a Bevallás-
garnitúrába, hol az orvosok könyvet kapnak paraszolvenciaként (vajon bevallják majd, amikor eljön a nagy adóbeval-
lás ideje?!), ahol jut epitáfium és név a szeretett macskáknak is, a líra világában ők is halhatatlanok, akár Edgar Allan
Poe fekete macskája, akár Paul Clee macskái.

A könyv másik felének szétolvasása ezután kezdődhet. A ciklus címe (netfertőzött címe): VffKelLDeeK1t:rm
~JRee~KlÍl1e~.
Egyre inkább érzem, hogy a Bevallás egy férfi műve, nem is akármilyen férfié. A férfié, ki Zinocskát és a testes nőt
(s engem, az olvasó nőt... az olvasó nőért mozgalom első nőjét) is kielégít, s úgy vagyok már, mint a lírai alany Zinocska
képeivel (csak én a lírai alany szavakkal festett verseivel): " ... futkos rajtam a hideg, / hatnak rám a képei ... ".
Szólnom kell még az öRKtp~ő KŐl\ŐK köreiről, hol is 'kunmarcellaember -nek szól egy hommage. (Kun
Marcella a szétolvasandó könyv túlfelén maga is megszólal, szól a szerzőhöz, szerzőről - ez itt fölfogható amaz ottani
beszéd pármonológjaként -, vajon dialógusaink nem monológok-e val~ában?)
Vass Tibor tisztelgése képek és kiállítások (és saját kilátások~~) előtt nem csupán formaság: versformaság
- verstartalommal, szó, játék, szójáték, allúziók és reminiszcenciák tömegével.
Nem, egyetlen ágy, egyetlen este, egyetlen szerelmetes délután nem elég a beteljesüléshez... De jaj is annak a
könyvnek, melyet elég egyszer szeretnünk, egyszer belemerülnünk, egyszer belekóstolnunk, ízét élvező elménken
egyszer éreznünk!
Vass Tibor könyve folyamatos élvezet: ülj le önmagaddal derékszöget alkotva, Olvasó, és vedd a kezedbe ... bárhol
nyitod ki, folytathatod, körkörösen kezdheted elölről, .. S ha lusta lennél helyzeteden változtatni, fordítsd el a könyvet
90 fokkal- a megszokottól eltérő helyzetbe -, mert ez a könyv nem a megszokott könyv (nem 'a könyv'-től megszokott,
ám a Szerzőtől megszokottan rendkívüli, minő ség i munka: szemnek, értelemnek, humorérzéknek, nosztalgiának,
töprengésnek. .. olvasói-befogadói szerelemnek).
Az olvasás a legnőiesebb aktus: befogadóvá válik benne mindenki.
S a beteljesüléssel még nincs vége e fura recenziónak, ahogyan nincs vége a szerelemnek sem... Következzék hát: az

crT0JrnK
Ne feledkezzünk el, az előjátékban megjelenő öregúrról. Vele teljes ennek a szerelmetes recenziónak a története.
A Szerző - kinek rendre beszámoltam aBevallásgarnitúra öntörvényű és kiszámíthatatlan mozgásairól és az öregúr-
ról (úgyis, mint a kultúra lopagjáról @), megajándékozott könyve egy újabb példányával.
Kicsit tanakodtunk, vajon dedikálja-e közvetlenül az öregúrnak, s vajon küldje-e a Magyar Posta zöldbe borult
postásával az ő címére-nevére.
De aztán úgy döntöttünk: nem.
Hiszen a kultúra lopagja számára a vonzerő éppen az, hogy a könyv (cédé stb.) az a másé! (S tudjuk. mennyi minden
van, mennyi szép minden, ami mind a másé ...)
Mi lenne abban az izgalmas, a romantikus, a veszéllyel teli, ha a postaládájában találna egy dedikált példányt?!
Elárulva-elérvulva érezhetné magát ... Nem, ilyet nem teszek egy lopva olvasóval!
Vass Tibor a nevemre címzett borítékban hagyta számomra egy megbeszélt helyen az újabb példányt. A posta nem
lett volna jó megoldás, hiszen megtörténhetett volna, hogy ezúttal a postafiókunkban hagyják, s akkor sohasem jut el az
öregúrhoz.

Ezt a nevemre címzett borítékot beletettem aztán az öregúr postaládájába. (Istenem, hiszen minden levéleltűnésnél
azzal védekezett eddig, hogy véletlenül az övébe tették, s ő véletlenül meg sem nézte, hanem azonnal kibontotta.
Vállaltam hát a dramaturgiai véletlen szerepét én magam ... )
... Sosem találják ki, mi történt! Az öregúr a testes levelet visszatette a postaládámba, s a következő lépcsőházi
találkozásnál meg is jegyezte, hogy véletlenül az ő ládájába tettek egy levelet, de ő visszaraktal

A Bevallásgamitúra azonban mégis az övé mára. (Legalábbis úgy sejtem.)


Mert pár nap múlva a bontatlan borítékot visszatettem a saját postaládámba, s onnan másnap reggelre nyomtalanul
eltűnt.
Aldottak legyenek a lopva olvasók!
Ajánlom Vass Tibor könyvét lopva olvasásra! © Csorba Piroska

Hogy lepkéket bámulok, abban élem ki


Vass Tibor: Radnóta magam. Hogy verdesek, mert igazat,
Ezen a sétányon én vagyok alkupozícióban. kölcsönt ritkán adnak, s ahová tartok.
Sálba, hallgatásba burkolózom. Ha rongy hitelügyben is leírtak régen. Figyeljem
vagyok. ez illik hatalmamhoz: jó ebédhez a gyomrom. Ultrarövid. Hallgatni Petőfi.
jó a nóta. Elhúzzák szájukat, ha emlegetem Hallgatni Arany. Ezt is beveszem. Hencegik,
a szomjam. Fölényemet nyakatekerten akiknek térkép a táj, dolgukért átlagnál
bírálják, gőgfröccsen, akár a sár. Rajtam jobban remegnek. Ajtót, étlapot előre
szárad minden, így gesztikulálnak. Verbális nyitnak, gépen szállnakfölébük a lombok:
ködöt emlegetnek. Hullám hosszan. Hogy "a hímporos asztalok sűketfűlekre találnak".
rosszul látok reggel. A házralakról nem Ajtóm kérdik, nyílik-e utcára, s hallatszik-e
tudom, mi csorog. Hogy oda- és visszaélek, belőlem a szó. Fáim, sáljaim nevéről,
újrajátszanom délben is van mód a sőtétet. állomáshelyemről hiábafaggatoznak.

20 versmondó
"hej, öregfiúl Felelj csak hitedre:
még mindig akként járja mifelénk, hogy »az is bolond«?"
"Azt a költőt ünnepeljük, aki éhezve, fázva, be- jai részére. Műelemzés és a Csokonai-hagyomány egy-egy
tegen, 'a boldogabb maradéknak', a XX-XXl. részletének feldolgozása lehetett a pályamunkák tárgya.
századnak írt, mert úgy hitte, akkorra majd meg- A Református Kollégium tudós tanárával, Győri János iro-
valósulnak a felvilágosodás népboldogító eszméi. dalomtörténésszel a dolgozatokról kezdtük a beszélgetést.
Őt pedig, a csúfra emlegetett, bolondnak tartott Győri János: Az a tapasztalat általában, hogy nem könnyű
poétát, tisztelni fogják. Csokonai Vitéz Mihály a mai ifJúságot rávenni arra, hogy tizenöt-húsz oldalas
néhány levelében annak éppen az ellenkezője dolgozatot írjon, amelyért nem kap pluszpontokat a
olvasható, mint amit mecénás kereső költemé- felvételinél, hanem a saját kedvteléséből írja ezeket.
nyeiben ír. Világosan látja a valóságos helyzetet: 'a
romlás a nyakunkon van, most kell iparkodni, hadd K. P. E.: A nemzetté válás periódusa az, amely Csokonai
szokjon az olvasáshoz a közönség, hadd szelídüljön életének jelentős részét kitöltötte, a magyar nemzet
az ázsiai erkölcs, csinosodjon a magyar gusztus '. történetében, a magyar művelődéstörténetben nagyon
Csokonai ezt gróf Széchenyi Ferencnek írja, annak jelentős korszakról van szó. Ugyanakkor azt is tudjuk,
a főúrnak, aki Csokonai korában a legtöbbet tette a hogy a mai iskolásoknak, a mai laikus, jó szándékú érdek-
magyar kultúra ügyéért. Csokonai Vitéz Mihályhoz lődőknek is nehézséget okoz megérteni ennek a kornak, a
nem volt kegyes a sors. Magányosságban élt, nem XVIII-XIX. század fordulójának folyamatait.
adatott meg neki, hogy gondolataival, tehetségével Győri János: Egyre nehezebben értik a mai diákok
még életében hasznára válhasson hazájának. " Csokonait, messze van az ő kora, a nyelvújítás előtti
nyelvállapotról van szó. Tanórákon is tapasztalom: bizo-
Csokonai születésnapján, november 17-én, több esemény- nyos fogalmakat az elemzés előtt tisztázni kell. Problémát
nyel emlékezik a szülőváros, Debrecen. A fenti részlet a okoz a nagyszámú antik műveltségi elem, amely a maiak-
költő sírjánál, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium nak a görögös-latinos műveltség hiánya miatt jórészt
megemlékezésén hangzott el,2004-ben. ismeretlen. A dolgozatírók ehhez képest nagyon tisztes-
Az Időalagút műsora, a szülővárosi emlékezések, a séges munkát végeztek. Különösen meglepetést okozott a
debreceni Csokonai-emlékévhez kapcsolódó rendezvé- három helytörténeti dolgozat: egyik az 1890-1948 között
nyek felidézésével, szól az 1773-ban született költő­ Debrecenben működött Csokonai Körről szólt, két dolgo-
zseniről, akit fiatalon, harminckét évesen, l80S-ben zat pedig Csurgóról érkezett. Csurgón volt a másik iskola,
ragadott el a halál. amelyhez Csokonai mint tanár is kapcsolódott a dunántúli
"Az ember a poézis első tárgya. Ó, mely örömben foly- évei során. Az egyik dolgozat Csokonai csurgói tanítvá-
tak el ekkorig, zsengére nyíló napjaim, s mind érzém, hogy nyainak a további sorsát kísérte figyelemmel. Néhány
élni, s Tháliának rózsanyakán enyelegni édes. Víg hónapot töltött ő a csurgói iskolában, tehát igazából a
borzadással jártam el a görög szépségek s a római hatása nem volt mély, de ha azt nézzük, hogy voltak olyan
nagyvilág pompás maradványit, s ezeknek sírja felett az diákok, akik Csokonait követték Debrecenbe, ez már
olasz negédes kertjében szedtem drága narancsokat. A beszédes, mert ez mutatja az ő tényleges hatását.
franc' mezőket láttam, az Albion barlangiban s a német
erdők bércein örömöt találtam. Olykor hevítvén lelkemet is K. P. E.: Melyek a Kollégium által kiírt Csokonai-pályázat
belől új képzelések, s büszke vetélkedés, lantot ragadtam, tanulságai?
s a lapályos Dácia térmezején danolván a földnek aljáról Győri János: A legnagyobb problémát abban látom, hogy
felemelkedém, a felleg elnyelt, mennyei képzetim, mint a a felvilágosodásnak mint jelenségnek az értelmezése
habok felfogtak, s úsztam. gondolatim csuda tengerében. - vagy újraértelmezése - nem igazán történt meg a rend-
Halandó, lelkesedett iszap, így zenge hozzám egy levegői szerváltás - 1989/90 - után. Megfigyelhető némelyik dol-
hang. Szentségtelen létedre nem félsz angyali pitvarokat gozatban, hogy régi, harminc-negyven évvel ezelőtti szak-
tapodni? Ki vagy, miért vagy, hol lakol, és kinek szavára irodalmakat használnak, amelyben a felvilágosodás mint
mozgasz? És végre, mivé leszel? Mig ezt ki nem vizsgálod, problematika, ha úgy tetszik, meglehetősen "vonalas"
addig por vagy, az is leszel. E szavára, mint lenge párák vagy osztályharcos módon - tehát még egyfajta marxista
éjjeli csillaga, a tágas éter mennyezetén alól sebes bukás- értelmezésben - jelenik meg, ez még mindig kísért.
sal földre hullván, csak csupa por és hamu lett belőlem. " Némelyik dolgozatban is kísért, nyilván azért, mert
bizonyos versekhez nincs újabb értelmezés vagy szakiro-
K. P. E.: A részlet a Debrecen városa által rendezett ünnep- dalom, és kénytelen a diák a régihez nyúlni. Neki nincs
ségből való, Csokonai születésnapja emlékére. A helyszín tapasztalata, nem is érzi, hogy idejétmúlt szakirodalmat
szimbolikus: a híres debreceni Nagytemplom oldalában a használ. Csak egy példát. A tankönyvekben és a szakiro-
Kálvin tér, ahol Csokonai szobra áll, farkasszemet nézve dalomban a felvilágosodás évtizedeken át mint valami
az alma materrel, a Debreceni Református Kollégiummal. kimondottan antiklerikális jelenség jelent meg. Valóban
A születésnap tiszteletére Csokonai-emlékpályázatot hir- volt a felvilágosodásnak ilyen vonulata. De különösen a
detett a Kollégium valamennyi Kárpát-rnedencei reformá- magyar irodalomban - és ez Debrecenben különösképpen
tus iskola, valamint az összes debreceni középiskola diák- jellemző volt - azért a vallásos műveltség sokkal

versmondó 21
erősebben tovább élt, mint ahogyan azt eddig gondoltuk a magyar felvilágosodás körül - nagyon sok ilyen toposz-
vagy gondolta a szakirodalom. szerű, megkövesedett tétel van, amelyeket egyszerűen le
kellene építeni.
K. P. E.: Főként pedig nem volt olyan retrográd ez a vallá-
sos műveltség, mint ahogyan azt esetleg néhány szakiro-
dalmi anyag beállítja. Vitéz Mihály ébresztése
Győri János: Így van, és különösen nem volt jellemző rá
például az ateizmus. Tudjuk azt, hogy a felvilágosodás Ö volt honjában legbujdosóbb magyar,
filozófusai, különösen a franciák közül néhányan eljutot- De fényküllőzött fél magyar eget
tak az ateizmus határáig, nálunk ez nem volt jellemző. Ez S elhagyhatták remények, Lillák,
a Csokonai-életművön is látható. Utolsó nagy formátumú E bús legény tréfált és szeretett,
műve, A lélek halhatatlansága cimű, éppen azt bizonyítja, S dalolt, mikor már sípolt amelle.
hogy távol állt ez a világnézet Csokonaitol, viszont a régi
szakirodalom újra meg újra az ateizmus sugalmazása felé Sose tompult el elméje, sem szive,
mozdul el, és olykor a diákok csapdába esnek ezt használ- S bár lét-nemléten töprengett sokat,
va. Ami túlmutat ezeken a diákdolgozatokon: a Kollé- Kandi vérrel járt Pán nyomában,
giumban dolgozó egyik könyvtáros kollégánk jött rá az S megleste a jiirdőző lyányokat
elmúlt években arra, hogy Csokonai néhány verse Szomjas nyáron berkes patakpartról.
ráénekelhető Szenczi Molnár Albert zsoltárdallamaira.
Ez azt jelenti, hogy Csokonai műveltségének szerves Gyepedző sírján úgy, amiként Hafiz
eleme volt a zsoltáréneklés, a zsoltárkultúra. Sírján szüzekkel Ö tartata tort,
Zilálja csókos lyány rózsáit
K. P. E.: Noha ő nagyon nem szerette, ha énekelnek. Úgy S öntse víg ifjú a tűz-buja bort,
látszik, olyan volt az idegrendszere, hogy elég nehezen Mintha Csokonai úr csak aludna.
bírta ezt.
Győri János: Igen, de benne élt ebben a Kollégium Csókoljuk jól meg az ő ifju szivét,
meghatározta műveltségben, akarva vagy akaratlanul, Csiklandos, szép szív volt s ma is meleg,
ezek a dallamok éltek és hatottak a lelkében. Mára S ha bágyadás nem ült szivűnkre,
kiderült: ezt még a Csokonai kritikai kiadás is csak Kiszállnak a finom, friss, kellemek
részben ismeri. Vitéz Mihály gyepedző sírjából.

K. P. E.: Kedves Tanár Úr! A magyarországi rendszerát- 'Mint lenge párák éjjeli csillaga'
alakulási folyamat kezdete 1989/90. Lehetetlenségnek tar- Indult el Ö s ím, kövült nap leve
tom laikusként, hogy másfél évtizeddel ennek a folyamat- S a debreceni Nagyerdőre
nak a kezdete után, mérvadó szakemberek arra hivatkoz- Éppen úgy tűz káprázatos heve,
zanak: kérem szépen, idejétmúlt szakirodalomból tanítják Mint finnyás népére Pest-Budának.
a mai tanárok a mai diákokat. Hogy van ez?
Győri János: Nem olyan könnyű nagy életműveket Kinek bú, bor, nő, gond dúsan adatott
újraértelmezni egyrészt, másrészt pedig nem lehet korábbi S a mi fájásunk volt az, ami fájt,
évtizedek szakirodaimát egyszerűen kidobni az ablakon. Ébresztésünk ne fájjon néked,
Csokonai, híres Vitéz Mihály,
K. P. E.: Szó sincs erről, természetesen! Mindnyájunknak atyánknál atyábbja.
Győri János: Nagyon sok jó meglátás és használható
dolog is van. Inkább az a probléma, hogy a diákok Te, pátriárkák ős-deli sarja, Te,
végképp nem tudnak különbséget tenni szakirodalom és Ki fogod mindig Lillád derekát,
szakirodalom között. Öleled e kis magyarságot,
Te örök, ó s új hunn poétaság,
K. P. E.: Az ajánló tanárok? Ezek szerint ők sem tudnak Óh ébredj, valahányszor ébresztünk.
olyan anyagot, amit kellene?
Győri János: Félek, hogy sokszor ők sem. Lassan fölnő K. P. E.: Csokonai Vitéz Mihály, a híres-neves Debreceni
egy olyan tanárnemzedék, amelyik már nem tanult marxiz- Református Kollégium kicsapott diákja. Ezt minden
must, és amikor ezt a szakirodalmat olvassa, nem érettségiző fújja, de arról kevesen tudnak, hogy ez a
feltétlenül érzékeli, hogy ezeknek az irodalmaknak mi a végletes leegyszerűsítés hamis képzetet kelt. Azt sugallja,
csapdája. Ez óriási veszély. És bár a tankönyv már másról hogya diák egyértelműen ártatlan, az alma mater
szol, egy diákdolgozatban használt szakirodalom a egyértelműen vétkes volt a kicsapás dolgában. A valóság
könyvnek esetleg pontosan az ellenkezőjét állítja: a diák prózaibb. Mindkettő egyszerre volt vétlen és egyaránt
idézi az elavult szakanyagot. Így aztán, szinte ész- hibázott is. A főbűnös azonban maga a történelmi perió-
revétlenül, tovább élnek azok a frázisok, amelyektől meg dus, a kor mindent alágyűmi igyekvő, hatalmi arroganciá-
akartunk szabadulni - de nem olyan könnyű megsza- ja volt. Az iskola és diákja közötti úgynevezett "Csokonai-
badulni. Azt hiszem, hogy Csokonai körül is - és általában perre" 1795-ben kerül sor. Azután, hogy a budai Vér-

22 versmondó
mezőn porba hullik Martinovics Ignác és jakobinus társai együtt kell látnunk. Úgy gondolom, hogy a Csokonai-
feje. A hatalom kivont pallosa előtt állni: életveszélyes a kérdés és a Csokonai-per kérdése nemcsak jogi kérdés,
történelmi pillanat. Országnak, intézménynek, egyénnek hanem szellemi-lelki tényező is. A kollégiumi diákok
egyaránt, Röviden a Csokonai-perről. Csokonai kétszáz lelkében tovább élt ez az örökség. Maga a kicsapatás ténye
esztendeje halott ugyan, de él Debrecen, él a Csokonai- indukálta a Csokonai-kultusz milyenségét, minőségét.
életmű, és tart azóta is a Csokonai-per. Tehát Csokonai, mint kicsapott diák, mint bizonyos
Győri János: Nagyon nehéz kérdésről van szó. A per anya- értelemben a mindenkori intézményességgel, az intéz-
ga ránk maradt, publikus, többször is megjelent. Csoko- ményi struktúrákkal szembeszegülő tehetség vált példa-
nait elég súlyos vádakkal illette a fegyelmi iskolaszék, a képpé és jelképpé a későbbi diákok életében. Ilyen módon
szédesz. Professzorával szemben meglehetősen cinikusan a későbbi kollégiumi diákok életművében, gondol-
vagy gúnyosan viselkedett, felvetődött legációs pénz eltün- kodásában jelen van Csokonai mint alkotó és mint a vi-
tetése vagy az azzal el nem számolás. Levetette a tógát, lág hatásaira sajátos módon reagáló személyiség is.
amelynek viselése a diákoknak kötelező: mindenki, aki a Gondolok például Ady Endrére vagy Móricz Zsigmondra,
diákok sorába lépett a Kollégiumban, elkötelezte magát e akik a kollégiumi Csokonai-hagyományt magukénak tekin-
viselet mellett. Letétele azt jelezte, hogy nem kíván ide tar- tették és vallották.
tozni. Csokonai ezt 1795 tavaszán megtette. Nem sorolom
most az egyéb vádakat. K. P. E.: Csokonai Vitéz Mihály "csikóbőrös kulacs'I-ától
Az ítélet valóban elég súlyos, szinte nincsen párja a Ady Endre "magyar pimodán'l-jáig és persze, tovább, nap-
Kollégium történetében. Csokonait kicsapják. Nem léphet jainkig is. Mi a sorsa, mik a lehetőségei annak, aki
többet a Kollégiumba, nem kap bizonyítványt, diáktársai valamivel több, valami kevéskével is, de mást akar, mint a
nem tarthatnak vele kapcsolatot. Ekkor a Kollégium fenn- többi, a többség? Emlékbeszéd Csokonai Vitéz Mihályról
tartója már nem a város vagy a helyi egyházközség, - és talán egyebekről, talán rólunk is, Debrecen város
hanem az egész református egyházkerület. Új adalék, a ünnepségén. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
szakirodalom még kevéssé ismeri, hogy a fenntartó A szónok: Buda Ferenc költő volt.
tudomása és hozzájárulása nélkül 1795-ben már nem
lehetett kicsapni diákot. Ez azt jelenti, hogy az ítélet- Buda Ferenc
hozatal előtt aszédesznek egyeztetnie kellett a fenntartó Első találkozásom Csokonaival úgy négyéves korom táján
testülettel, azzal, amely néhány hónappal korábban, 1794 történt. Anyámmal ballagtunk kettesben, kézen fogva, s a
végén - Csokonai egy korábbi perében -, egyértelműen debreceni Kálvin tér Vár utca felőli öbléhez érkezvén,
még a költő mellé áll. Valószínűsíthető tehát, hogy vannak bámész tekintetem felröppent, s rátelepedett egy kőtalap­
olyan vonatkozásai a pernek, amelyekrál nem tudunk, zaton állongó, várakozó bronzalakra.
amelyeket elhallgattak. Sokan a Martinovics-féle jakobi- - Ez itt a Csokonai-szobor kisfiam - világosítottfel édes-
nus mozgalomra gondolnak, ez egyelőre még nem tisztá- anyám -, Csokonai Vitéz Mihályé.
zott, lehet, hogy erről volt szó. Csokonai maga is utal arra - Mikor élt?
a búcsúbeszédében, hogy amennyiben a Kollégium érdeke Régen kisfiam, nagyon régen.
úgy diktálja, akkor ő félreáll. Tehát valószínűsíthető, hogy - Száz évvel ezelőtt?
létezhet egy olyan pont, amelyben nem látunk tisztán, - Még annál is régebben.
amely homályban maradt. Amit talán - meg merem koc- Másfelé kezdtem hát puhatolózni.
káztatni - Csokonai érdekében hallgattak el: hogy ne Miről volt híres?
kerülhessen még súlyosabb helyzetbe. Nem szabad - Hát arról kisfiam, hogy verseket költött, például azt,
ugyanis elfelejteni, hogy Martinovicsot 1795. május hogy ...
huszadikán lefejezték: a Csokonai-per időszaka, május- S az én anyám, akinek legmagasabb iskolai végzettsége két
június, történelmileg nézve nagyon súlyos pillanat volt. elemi osztály volt, miközben kézen fogott, s elindult velem
lefelé a híres debreceni Péterfia utcán, vidáman elkezdte
K. P. E.: Tehát védeni kellett Csokonait, de védeni kellett szavalni a Szerelemdal-t a csikó bőrös kulacshoz. Itt-ott
magát a Kollégiumot is? kissé átigazítva, s egészében jócskán megkurtitva, nekem
Győri János: Magát az intézményt is. Ilyen értelemben, ha azonban így is roppantul tetszett. E naptól fogva, s még
úgy tetszik, Csokonai valamiként áldozat, de azt sem igen sokáig, számlálhatatlan alkalommal haladtam el e
szabad elhallgatni, hogy Csokonai olyan támadási pon- szobor mellett. Csokonai szellemalakját, kiváltképp késő
tokat hagyott, amelyek miatt áldozattá válhatott, sajnos. őszi alkonyokon, szinte látni véltem, amint magasra tűrt
Egyet még hadd mondjak el a Kollégium mellett. Csokonai gallérját a nyakán fázósan összefogva, bal hóna alatt egy
a maga perével együtt a Kollégiumnak része: nem hall- vaskos könyvvel befordul valamelyik homályba vesző
gatjuk el a pert, nem hallgatjuk el, hogy súlyos volt az utcasarkon. Idő múltával a költő alább ereszkedett a kő­
ítélet. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kollégiumi diákok talapzat magasából, úgyszólván karnyújtásnyira, majd-
voltak azok, akik a Csokonai-kultuszt a XIX században hogynem testközelbe. A csikóbőrös kulacs-tol - amelytől
ápolták, az önképző körök pedig fölkarolták a Csokonai- "mellesleg" hosszan kanyargó, mindazonáltal közvetlen
hagyományt. Tehát én úgy gondolom, hogy a Kollégium út vezet A magyar pimodán-ig és még tovább -, szaval, a
nem csak kicsapta Csokonait, hanem Csokonai vissza- kulacsot egyelőre félretolva, magam is tőlem telhető buz-
fogadása, a Csokonai-kultusz ápolása szintén a Kollé- galommal iparkodtam fönnebb kapaszkodni a Csokonai-
giumban, a kollégiumi életben gyökerezik. Ezt a kettőt életmű ormai felé.

versmondó 23
Csokonait én idejekorán megszerettem, szeretem ma is. Erdei József. kollégiumi diák
Hogy miért? Mindenekelőtt az általa létrehozott minő­ Csábítja az embert az ilyen helyzet, amikor tudja, hogy
ségért. Am, legalább ennyire szabad szelleméért, holtig olyan vizekre evez, ahol előtte még nem sokan jártak.
sóvárgó szabadságvágyáért. Hallatlanul nagyra tartom a Én is így vagyok ezzel. Ezért választottam a Csokonai-kor
kerek világot s a lélek belső zugait körbefiirkésző, olt- történetét, illetve a debreceni értékvédést, azt, hogyan
hatatlan tudásszomjáért, kíván cs iságáért. Szeretem e ápolták Csokonai kultuszát Debrecenben, hogyan régen
belső meggyőződésből fakadó, néha ádáz, de mindenkor és hogyan most, és milyen távlatok nyílnak ajövőre. 2003-
a mű s az erkölcs törvényei által megzabolázott plebejus ban szerveztük újjá a volt Arany János Önképzőkört, amit
indulataiért. Édesen lüktető s keserűen felfakadó Csokonai Vitéz Mihály Önképzőkör néven viszünk tovább.
szavaiért: Így a diákság életében is felébresztjük a kíváncsiságot és
"szemeid szép ragyogása, eleven hajnali tűz, kedvet Csokonai Vitéz Mihály iránt.
ajakid harmatozása sok ezer gondot elűz ", Nem igaz, hogy Csokonai bujálkodó és mindenképpen
valamint: " ...az is bolond, aki poétává lesz egyházellenes ember volt: ő a régit és újat próbálta meg
Magyarországon ... " összehozni. Csokonai Vitéz Mihály szerintem reformer,
mindenekelőtt önmagával kezdte a reformálást. Azt írta
Újra meg újra rádöbbenek: mekkora lángelme volt, magáról, hogy: ..." az is bolond, aki poétává lesz ma
mekkora mester! S újra meg újra belémdöbben: milyen Magyarországban ". Később elfogadta ezt a reformálást a
méltatlanul bánt el vele a sors! Sors? Emberek! Nők, fér- Kollégium. Nem forradalmár volt Csokonai, a reformer
fiak, honfitársak - a hazai korszellem. Ő lett volna a ma- mindig előbb magát reformálja, utána a világot. Cso-
gyar költészet Mozartja? Na, igen. Ami azonban a kette- konai nem azt mondta, hogy a református egyház és a
jüknek kijutott osztályrészt illeti, abban a kiemelkedő debreceni Kollégium milyen rossz és mennyire eltért az
tehetségen s a korai halálon kívül nem sok a közös. értéke ktől, hanem azt mondta: csináljunk újat, de a
WolfgangAmadeus életútja kiérdemelt sikerekben gazdag régiekkel együtt. Csokonai az antik kultúrának a részeit is
diadalmenet volt, főleg a mi költőnkéhez képest. Neki összeszedte, verseiben hallhatjuk, olvashatjuk ezeket, és
hináros, pangó vizekben kellett mindvégig lábolnia, ezekkel élt. Visszanyúlt az ősökhöz, a mesterekhez, és a
mígnem elnyelte, beszippantotta, fölemésztette a közöny, saját korának a vívmányaival épített újat. Nem mást
a honi iszap. csinált, mint a tunyaságból, az állottságbólfölrázta a vilá-
Kevés híján hatvannégy esztendő telt el Csokonaival got, és értelmet és célt adott.
való legelső találkozásom fölidézett napjától: két teljes,
Csokonaira való életidő. Közben háború, többrendbeli K. P. E.: Debrecent is fölrázta? Debrecennek is célt és
paradigmaváltás, atomkorszak, informatikai forra- értelmet adott? A maradiság - vagy ahogyan később Ady
dalom, miegymás. Elég az hozzá: sok minden változott, .rnaradiság't-értelemben mondja, a .maradandóság" -
megmásult azóta. Esetleg valamicskét idébb vagy odább jellemző volt Debrecenre? Tehát jogosan érzik csipkedve
moccant. Számítógéppel vajon lehet-e jobb verset írni, magukat az akkori debreceniek? Talán néha ma is
mint a percegő pennával? Hogyan, mi módon igazo d- néhányan?
hatnánk el rövid életünk során legfontosabb ügyeinkben, Erdei Jozsef: Voltak középkori utazák; akik Debrecent a
a korszerűség, a mulandóság s az öröklét három- legnagyobb falunak és a legutolsó városnak nevezték. Ez
szögelés i pontjainak segédletével? Nos, hát ilyen s ha- nem csak Debrecenre, nem csak Budára, nem csak Pestre
sonló, többnyire haszontalan kérdések felől faggatom vagy csak Veszprémre vonatkozott, ez - mai szóval élve -,
olykor Csokonai Vitéz Mihályt. Nemkülönben már rég és globális probléma volt a korban. Nem véletlenül indult
nemrég eltávozott utódait, örököseit! Csak aztán jó meg afelvilágosodás: igény volt a változásra.
Uram, az ítész valahogy vissza ne kérdezzen avasgúla
fedezéke alól: "hej, öregfiú! Felelj csak hitedre: még K. P. E.: Tulajdonképpen a korra, az országra is jellemző
mindig akként járja mifelénk, hogy az is bolond"? .. volt ez a fajta maradiság. Jogosan illeti a kritika a nem
Még ma is bolond? debrecenieket is.
Erdei Jázsef: Így van. Akinek nem inge, ne vegye magára,
K. P. E.: Mit kezdjünk ma Csokonaival? Az életműve l akinek inge, vegye föl, mert megfázik.
még úgy, ahogy bírhatunk, akár el is bánhatunk,
begyömöszölhetjük például a tankönyvek ritkán nyitoga- K. P. E.: ,,Az is bolond, aki poétává lesz ma Magyar-
tott lapjaira, valójában sutba dobhatjuk, miközben országban", mondta egykor Csokonai Vitéz Mihály. "Még
látványosan a tanügyi törzsanyag részévé nyilvánítjuk. mindig bolond? Ma is bolond?", kérdezi a Csokonaira
De mi történjék az emberrel? Akinek volt mersze emlékező költő, napjainkban... Vajon mi lehet az érvényes
szembefordulni a... Mivel is, kivel is? A várossal, válasz?
Debrecennel? Az intézménnyel, a Kollégiummal? A több- Kiss Péter Ernő
séggel, az országlakosokkal? És ha volt is mersze, vajon
mit is jelentett akkor a szembefordulás? Minek az
elvetését és miféle új értékek keresését? Csokonai egy
mai kollégiumi diák, Erdei József szemével. A végzős
nagydiák pályamunkát írt az 1890 és 1948 között Debre- (Elhangzott a Magyar Rádió Időalagút műsorában,
cenben működő Csokonai-körről. 2004. november 23-án)

24 versmondó
"Balassi Bálint és a reneszánsz dicsérete"
Nemzetközi Magyar Nyelvű Vers- és Prózamondó Verseny
Döntő: Esztergom, 2004. november 27.

Nehéz megállapítani, hogy a mai fiatalok mennyit értenek dolgot nem kerülhetne el egyetlen versmondó sem; az
belőle, mennyire közelitették meg a tanulmányaikból olvasást. A verseket először olvasni kell, hogy megfejtőd­
ismert, ám valószínűleg szívükhöz kevésbé közel álló jék bennünk, csak ezután tudjuk kifelé is megmutatni. Aki
költő, Balassi Bálint költészetét. A szervezők (Magyar nem olvas verseket, csak átveszi mások műsorát - nem jut
Versmondók Egyesülete, Magyar Művelődési Intézet, el oda, hogy megtalálja a saját hangját, a neki legmeg-
Magyar Írószövetség) szándékai szerint a költő születé- felelőbb költőt. Tévedés azt hinni, hogy minden vers-
sének 450. és halálának 410. évfordulója apropó lehet arra, mondó minden költőt képes megszólaltatni. Lehetnek kor-
hogy költészetét újra a reflektorfénybe állítsuk, sőt, mellé- rekt tolmácsolások, de meggyőződésem, hogy minden-
rendeljük a kor, a reneszánsz legszebb alkotásait, valamint kinek megvan a saját költője, ahol nincs szükség hul-
az Esztergomhoz kötődő (kiváló!) magyar költők költé- lámhossz-igazításra, ráhangolódásra - mert egy nyelven
szetét. beszélnek. Sajnálom, és ezt sajnálom talán a legjobban,
A reneszánsz korszakának kimeríthetetlennek tűnő hogy a fiatalok közül kevesen keresik a saját költőjüket.
tárházát nem túl nagy merítésben .Jiasználták" a ver- (A saját hangjukat.)
senyzők. Egyetlen egy Petrarca-vers sem hangzott el
például- hogy csak a legfájóbb hiányt emlitsük. De sorol- KIBEN CSAK AZON KÖNYÖRÖG, LÁTVÁN,
hatnánk. HOGY SEMMI VÁLASZT NEM VEHET TŐLE,
Ami boldogság - mert miért ne örülnénk amorzsáknak HOGY OTTAN CSAK NE FELEDKEZZÉK EL RÓLA
is -, hogy Babits Mihálytól több jó vers is elhangzott
(érdekes módon kimaradtak a valaha oly népszerű Kegyes vidám szemű, piros rózsa szinű,
.favoritok", pl. a Balázsolás), és megemlitendő (tény- én édes fejér hölgyem,
szerű), hogy Villon költészete a mai fiatalok számára Kin hű szerelemmel s teljes reménséggel
egyértelmű en elfogadható mint a reneszánsz életöröm és nyugszik tüzesült lelkem,
merészség kifejezője. Kevés Janus Pannonius, még keve- Nemdenem siralmas kár-é énnékem az,
sebb Csoóri-vers hangzott el, de öröm, hogy megjelent hogy elfeledtél éngem?
egy Berda is.
Jó vitézek harca hol volt, gondolhatdsza,
piros vér ontás nélkül?
Szerelemben esett vígan ki élhetett
külön szerelmesétűl?
Ne felejts éngemet, ne veszesd lelkedet,
hitetlen, félj Istentűl!

Az szelíd daruhoz szinte hasonlatos


te kegyes tekinteted,
Rózsát jegyez orcád, kalárist kis szép szád,
mézet ereszt beszéded,
JÖJJ immár előmben, mondjam örömömben:
Az Isten hozott téged!

Kerített várasok, kertek, mezők, szép ták,


nálad nélkül mind tömlöc,
Mint sólyom kis fúat, bús lelkem magadat
szerelmébe úgy üldöz,
Jussak már eszedbe, láss meg keservembe,
magadjüjj, mást ne küldözz!
A versválasztás bugyrai valószínűleg túlságosan homá-
lyosak ahhoz, hogy megérthessük, miért az egyik, s miért Hangos fűlemile gyönyörű szép kertbe
nem a sokszor jobb másik vers kerül előtérbe. Ez is zöld ágak között csattog,
megérne egy külön misét. Hogyan választunk? Mi Én is, szegény rabod, új verssel kiáltok
alapján? Halljuk valakitől, és így kel föl érdeklődésűnk hozzád, hogy lelkem buzog:
utána? Vagy olvastuk csupán, és belső hallásunk diktálja, Mit vétettem, kérlek, hogy nem szánsz éngemet,
hogy ez igen... ? Mindegyik mód rejt veszélyeket. Egy kinek szíve háborog?

versmondó 25
Érted, hogy elmentél, és elfelejtettél Magyar Művelődési Intézet a szaktörvényi keret terhére
éngem, szegény árvádat, vállalt összeggel járult hozzá a rendezvényhez.
Ily reméntelenűl, szép személyed nélkül Az eseményen részt vett Esztergom-Komárom Megye
ne hagyj vészni, szolgádat, Önkormányzatának képviseletében dr. Bárdos István
Emlékezzél rólam, fényes fejér rózsám, közművelési-közgyűjteményi referens, Koditek Pál úr,
add már látni magadat! Esztergom Város Önkormányzata Kulturális Bizottsá-
gának elnöke, Zelenák Zsuzsa, Esztergom Város Önkor-
Szívem nagy szerelmét s titkon felgyúlt tüzét mányzatának vezető főtanácsosa, Horváth Béla úr, a
jelenteni nem mérem, Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának
Mert ha megjelentem, nagy tüzemmel, féltem, igazgatója, Solymosy Lajos úr, a TIMP Kiadótól.
hogy sokak eszét vesztem, Őszintén reméljük, hogy a versmondók és hozzátar-
Ha penig titkolom, csak magam fogyatom, tozóik, valamint vendégeink egyaránt jól érezték magukat
mert belső tűz veszt éngem. a rendezvényen, amellyel reményeink szerint hozzájárul-
tunk a Balassi-év színes és tartalmas voltához.
Török szép versekből szerelmese felől Tóth Zsuzsanna
csak nemrégen fordítá,
Igéről igére nem szinte teheté, Zsűri-jegyzőkönyv
de hertelen jobbitá, "Balassi Bálint és a reneszánsz dicsérete"
Régi szörnyű kárán, ily veszett, bánkódván, Nemzetközi Magyar Nyelvű Vers-, Énekeltvers-
Juliának ajánlá. és Prózamondó Verseny

A "Balassi Bálint és a reneszánsz dicsérete" cím a verseny A zsűri tagjai:


célját, ha nem is l OO%-osan, de teljesítette. Ráirányította Buda Ferenc
a figyelmet első európai költőnkre, munkásságára - és Debreczeni Tibor
kortársaira is. A verseny felmenő részében közel kétszázan Nagyfalusi Tibor
versenyeztek, igaz, nem mindegyik megye tartott elődön­ Tóth Zsóka
tőt (legnagyobb sajnálatunkra). A döntőbe 26-an jutottak, Kiss László
el kell mondanunk, hogy négyen nem jelentek meg.
(Sajnálatos tendencia, hogy nem is jelezték, miszerint nem A verseny győztesei:
kívánnak jönni!) A 22 versenyző közül öten érkeztek I. helyezett: TORMA MÁRIA (Budapest) kapta a
határon túlról - közülük Liszi Melinda (III. helyezett) és Magyar Művelődési Intézet 50 OOO Ft-os díját + a
Kiss Bálint (lY. helyezett) szerepelt a legeredménye- Magyar Írószövetség könyvcsomagját + Ölveczky
sebben. Gábor grafikusművész által készített egyedi oklevelet.
Korosztály szerint vegyes volt a mezőny - a gim- II. helyezett: UDUD ISTVÁN (Fehérgyarmat) kapta a
nazista, egyetemista korosztály éppúgy jelen volt, mint MVE-NKÖM 40 OOO Ft-os díját + a Magyar Író-
a középkorúak és a nyugdíjasok, hiányoztak viszont a szövetség könyvcsomagját + Ölveczky Gábor grafi-
harminc-negyven évesek. Sok kísérőtanár, szülő jött el kusművész által készített egyedi oklevelet.
a döntőre, de örömmel láttuk, hogy diáktársak, barátok is m. helyezett: LISZI ME LINDA (Vajdaság) kapta a
végigülték a napot. Így november 27. számukra is a MVE-NKÖM 30 OOO Ft-os díját + A Magyar Író-
versről szólt. A két fordulóban minden versmondó egy szövetség könyvcsomagját + Ölveczky Gábor grafi-
Balassi- és egy szabadon választott verset mondott el, kusművész által készített egyedi oklevelet.
tizenhárman pedig részt vettek a döntő harmadik for- Ill. helyezett: KOVÁCS MÁRTON (Szolnok) kapta a
dulóban is, vagyis összesen a nap folyamán 57 vers hang- MVE-NKÖM 30000 Ft-os díját + a Magyar Vers-
zott el. mondásért Alapítvány könyvcsomagját + Ölveczky
A nap kiemeit fényű része volt (az idő is kedvezett, Gábor grafikusművész által készített egyedi oklevelet.
mivel nem esett az eső) Balassi Bálint szobrának megko- rv helyezett: KISS BÁLINT (Szlovákia) kapta a Komá-
szorúzása, majd az azt követő kis történeti séta - hajdani rom-Esztergom Megyei Önkormányzat 25 OOO Ft-os
sebesülése színhelyén, a régi várfalnál és a halála évfor- különdíj át + a Magyar Versmondásért Alapítvány
dulóján állított emléktáblánál. könyvcsomagját.
A délutáni forduló utolsó verse előtt a Bazilika
tomyából tárogatószó hangzott fól, s ítélt kényszerszünet- Különdíjak:
re minket. A stílusos és szépséges muzsika azonban még Esztergom város különdíját (könyvcsomag) kapta:
külön emelte versünnepünk fényét, a teremben együtt MÁRTHA ATTILA ISTVÁN.
dúdolták az ismerős dallamokat zsűri tagok és versenyzők. A Mátra Panzióban egy kétszemélyes éjszakai szállást,
reggelivel nyert: HERBÁLY JÁNOSNÉ (Bugac).
A verseny lebonyolításának operatív része a Magyar A TIMP Kiadó (Solymosy Lajos) különdíját (könyv)
Művelődési Intézet vállán nyugodott, hiszen a teljes kapta: TÓTH ÁKOS KÁROLY,
szervezést és a szervezők közötti koordinációt is mi TORMA MÁRIA,
végeztük. A költségeket a Magyar Versmondók Egyesülete UDUD ISTVÁN,
NKA-pályázatból, illetve NKÖM-támogatásból fedezte, a LISZI MELINDA.

26 versmondó
NAGYFALUSI TIBOR zsűritag ajándékát (Esztergomi Valamennyi versenyző megkapta a TIMP Kiadó által fel-
Helikon c. könyv) kapták: Mácsai Boglárka; Macsuga ajánlott Majoros Sándor novelláskötetet (a szerző a 2004.
Viktória; Urbán Réka Gizella; Lőrincz Nóra; Világosi évi NKÖM-pályázat novellagyőztese); az Ölveczky Gábor
Dóra; Csogány Csilla; Jaskó Bálint Illés; Lendvai Lilla; grafikusművész által készített emléklapot és Esztergom
Rüsz Károly. város ajándékát (prospektus a városról, ku1cstartóval).

Ismét Baka-szavalóverseny Szegeden


2004. november 28.
Az "Én itt vagyok" címmel Baka István költő emlékének A díjazottak pénzjutalomban és értékes különdíjakban
tiszteletére szervezett vers-, énekeltvers- és prózamondó részesültek.
verseny a szokásokhoz híven meghitt, kellemes hangulat- Jövőre kicsit módosul a hagyomány, mert a költő halálá-
ban telt. A szervezők különleges nyitóünnepséggel ked- nak 10. évfordulója alkalmából a következő verseny Baka
veskedtek a vendégeknek, akik felvételről meghallgathat- István szülővárosában, Szekszárdon lesz. Ez alkalomból
ták Baka István versmondását, majd élőben Tornyai Péter Szegeden versmondó gálát rendez a Baka István Alapít-
hegedűszólóját. vány a korábbi versenyek legjobb szereplőinek közre-
A huszonöt résztvevő - akik közül sokan a határon túlról működésével.
érkeztek - inkább barátként, mintsem versenytársként
idézte fel a költő híres sorait. Baka István
A zsűri tagjainak - Orbán Györgyelőadóművésznek;
Dálnoky Zsóka színművésznőnek és Virág Lászlónak, a Itt
Magyar Versmondásért Alapítvány elnökének - nagyon Itt minden gyom örül a délnek,
nehéz dolguk volt, mert sok kiváló produkció közül kellett hogy nem kell másra vetnie
kiválasztaniuk a legjobbakat. parányi árnyát. E vidéknek
holtan se lennék semmije.
Középiskolás-kategóriában: Minden bokor magának térdel,
1. Kovács Angyalka, esdvén az Istentől esőt,
2. Horváth Sára, s ha kűld - kuporgatja a tócsák
3. Balogh Dalma. ezüstjilléreit a föld.
Felnőtt-kategóriában:
S azt is tudom, mindegy e tájnak,
1. Csorba Kata, leszek vagy nem leszek jelen;
csecsemő arcáról a légy:
2. Lantos Ágnes,
3. Balogh Bálint lett. elröppen emlékezetem.
Csontjaimmá szikkadt magányom
Különdíjat kapott: nem mállik szét soha e földben, -
Horváth Dezsőné, Szabó Ajtony, Szívós László a kiürült jövőbe lépek
és Zsótér Mariann. mégis, hogy sorsommal betöltsem.

versmondó 27
Szavalóverseny Técsőn
Visszakerü!t a vándorserleg Beregszászba
Immár hetedik alkalommal került megrendezésre Técsőn a Ambrus Pál, a Técsői Járási Állami Közigazgatás elnök-
II. Rákóczi Ferenc nevét viselő versmondó verseny, amely helyettese a verseny indulásáról szólt. Példaértékűnek
a nagyságos fejedelem haza- és szabadságszeretetét, nevezte, hogy az évek múltán immár ökumenikussá vált a
valamint népeket egyesítő eszméit tűzte zászlajára. Az idei találkozó, hiszen tavaly a római katolikus, az idén a refor-
témát a kárpátaljai magyarság történetének egyik fontos mátus templom volt a versmondó verseny színhelye,
és szomorú eseménye, 1944 ősze szolgáltatta, amikor jövőre pedig a helyi görög katolikus templom ad majd
Kárpátalja magyar és német férfilakosságát elhurcolták otthont a rendezvénynek.
a sztálini lágerekbe.
A Tisza-parti város református líceumának diákjai ünnepi
műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek (felkészítő tanár
Vári Fábián László Kutnár György).
Orromból a szél
A szervezők nevében Mészáros Györgyi magyartanár, a
Mikor az erdő égni kezd.
KAMOT técsői járási megbízottja köszöntötte a jelen-
S ropognak a fák csontjai.
lévőket.
kérve-kérem a felleget:
áldott batyuját bontsa ki.
A versenyt a 9-12. osztályosok számára hirdették meg. Az
Söprik azonban az eget első fordulóban a zsűri a szabadon választott költeményt

a szél hatalmas szárnyai. hallgatta meg, mely a megaláztatásban töltött időkhöz


a láng, a láng a holdba kap, kapcsolódott. A második fordulóban a kötelező verset,
lehet sírni. jajongani. Vári Fábián László "Mikor a gyerek ..." cimű költeményét
adták elő a versenyzők.
A tűz, a tűz engem akar;
buja, nőstényi hatalom, Az öttagú zsűri, melynek soraiban a Kárpáti Igaz Szó
ágyasházába úgy megyek, munkatársai és pedagógusok foglaltak helyet, végül a
mint vágóhídra a barom. következő eredményt hirdette ki:
Az első helyen Pápai Zsolt, a Beregszászi Bethlen
Költenék neki valamit. Gábor Magyar Gimnázium diákja végzett, aki egyéb-
írni. mondani nem merem. ként tavaly is a találkozó vándorserlegével távozott.
Elszakadnak hangszálaim, László Ildikó lett a második, Izsák Éva pedig a harma-
megbénul mind a két kezem. dik. Mindketten a Técsői Református Líceum diákjai.
A Kárpáti Igaz Szó különdíj át László Ildikó érde-
Lehetne lányom, asszonyom.
melte ki.
több változat nem érdekel.
Jöjjön inkább a láz. a láz,
Anagyszerűen megszervezett találkozót az lllyés
önnön véremben égjek el!
Közalapítvány, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövet-
Aztán a rontás leterít. ség, a KAMOT és a helyi református líceum támogatta.
s a vánkosra vért hördülök.
Gyöngytermő szememre gyűlnek
az álomrabló ördögök.

Mikor a hajnal rám akad.


szemgödreimben mit talál?
Egyikben az élet dereng.
másikban fészkel a halál.

De orromból felcsap a szél,


s ellobbant minden csillagot.
Miasszonyunk. Miasszonyunk
már öltözteti a napot.

A rendezvény László Károly református tiszteletes ünnepi


szónoklatával nyílt meg. .Minden versnek lelke van, és az
a szavaló, aki magáévá tudja tenni a költő által szavakba
öntött gondolatokat, s átadja a benne megfogant érzéseket,
már győztesnek érezheti magát" - mondta.

28 versmondó
Versmondó és népdaléneklő verseny Nagyenyeden
Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvű mi teaház keretében Balázs Imre költővel beszélgettek a
vallásos fiatalok szet-vezeteként működő Országos Dávid résztvevők. Vacsora után az Aranyosszék népi tánc-
Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) ez év február 25-27-én, együttes lépett színpadra, majd a napot a kolozsvári János
Nagyenyeden szervezte meg a VBl. ODFIE Versmondó Zsigmond Unitárius Kollégium Peregrinus nevű együtte-
és népdaléneklő verseny országos döntőjét. sének koncertje zárta.
A tulajdonképpeni verseny szombat délelőtt kezdődött egy
Himnusz a felfeszített Krisziushoz alkalmi áhítat után. A több mint százharminc résztvevő
Szent Bernát doktornak imádsága zömében olyan 13 és 25 év közötti fiatal volt - esetenként
Az Üdvözítő kezeihez az egyházközségi ifjúsági egyletek szintjén már megszer-
vezett elődöntők nyertesei -, akik életük valós értékének
/dvözlégy ez világnak jo Megváltója tekintik a verssel és a népdallal való foglalkozást.
Nehezülteknek kivánsága,
Ki körösztfára emeltetél, A verseny déli szünetében a résztvevők sajátos szakmai
Két kezedön .fiiggesztetél! ... képzésben részesültek, az estébe nyúló verseny végeztével
Tü szent kezek, idvözlegyetök, pedig műhelymunkaszerű kiscsoportos foglalkozásokra
Új rózsával megtöltetők, kerűlt sor. Vacsora után Nagy Attila színésznövendék iro-
Kiket elterjesztvén ágra, keményön húztak, dalmi összeállítást adott elő, Öt perc múlva éjfél címmel.
Vasszegekvel meggyagdostak,
A bírálóbizottság részletes szakmai kiértékelője után ered-
Kikből gyöngyelő vérod hullott,
ményhirdetés és gálaműsor következett. Az egész napos
Aszú földet harmatozott!
Látom, hogy foly mindönünnen megmérettetés fáradalmait és a versenyhangulat feszült-
Te szép véröd nagy bévségvel, ségét az esti órákban az egyes meghívottak és bírálóbiz-
Piros, oly mint urast nyilt rózsa tosok, valamint az ODFIE választmányi tagjainak és
Mi lelkönknek váltságára! munkatársainak alkalmi műsorszámai oldották fel. A ren-
Bárson szinű vérős kezed dezvény táncmulatsággal ért véget.
Szerelmemben megölelőm.
Szoméhozott aszú szám val A versmondó verseny győztesei: Fekete Agnes Nagyajtáról
Iszom szent vérödet kivánságval. és Murvai Erzsébet Székelykeresztúrról. A dobogó
Körösztfádat ha szoréjtom, második lépcsőfokára a marosvásárhelyi Tollas Adrienn
Sirva mondom vigasságom lépett, a harmadik díjat pedig Kójity Annamária (Vajda-
Keménségös nagy kénodért, hunyad) kapta. Dicséretben részesült Kolozsi Orsolya,
Te szent véröd hullásáért Györgydeák Éva, Simó Orsolya, Adorjáni Csilla és
Adok hálát konnyhullatva, Domokos Tímea.
Szent kezedet megapolva.
Szent vérödben keserödvén A népdal éneklő verseny első díját a marosvásárhelyi Ritiu
Reménségom beléd vetőm. Krisztina és a Kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollé-
Te szent kezed oltalmazzon, gium színeiben versenyző Török-Csingó Zsuzsa osztotta
Halálomkoron meg, a második helyezés pedig a kolozsvári Kádár Verát
Es te jogod engöm illette. Harmadik díjat nyertek: Kocsis Imola (Sepsi-
Hozzádfogadjon.
szentgyörgy) és Bíró Albert (Bölön). Különdíjjal jutalmazták
A rendezvény keretéül a helybeli Bethlen Gábor Kollé- Borbély Erikát, Fancsali Noémit és Domokos Juditot.
gium díszterme, bentlakása és étkezdéje szolgált. A péntek
délutáni beiratkozás, valamint ismerkedés után az irodal- Nagyenyed / Kolozsvár, 2005. február 27.

II. Soltis Lajos Színházi Találkozó


(Celldömölkön, január 21-23.)
Véget ért a sokszínű, II. Soltis Lajos Színházi Találkozó. s számosan a meghívottak közül nem is tudtak jelen
Az intenzív program után a zsűri kiosztotta a díjakat, lenni. Mégis alkalmas ez a pillanat arra, hogy elgondol-
ideje a számvetésnek. kozzunk a színjátszás helyzetéről. Hol vannak együttesek,
Nagy múltú, nagy hagyományú együttesek mellett fel- hol születik színház manapság? Mindenhol, bárhol, ahol
bukkantak új formációk, évtizedek óta működő rendezők születhet előadás: egyetemi pincében vagy klubban, isko-
mellett ott voltak az újak képviselői is. S kísért a múlt: lai tanteremben, nyári táborozáson, jó barátok otthonában,
a fiatalok újra felfedezik a versszínházat, a '70-es évek játszótéren és művelődési házak próbatermében va!:,')' szín-
végével kiszenvedni látszott mimetikus pódiumi műfaj padán. Ez utóbbi a legritkább, ez az, amit csak erős és
új gondolatok, új hangulatok, képek mentén újjászületik nagy együttesek tudnak kiharcolni maguknak vagy meg-
a mai színpadon. fizetni. Kik játszanak és kik rendeznek? Gyerekek és
Nem tekinthető ez a fesztiválolyanképp reprezentatív- öregek (ezen a fesztiválon ugyan nem voltak seniorok,
nak, mint más országos fesztiválok, ahová felmenő rend- nyugdíjasok) is, de zömmel a 15 és 30 év közötti fiatalok.
szerben, hosszas előzsűrizés után kerülnek az évad A rendezők, értelemszerűen, a középgenerációkból kerűl­
kiemelkedő produkciói, meghívásra érkeztek a társulatok, nek ki. Szerencsére azonban akadnak huszonévesek is,

versmondó 29
akik veszik a bátorságot ahhoz, hogy társaik elé állva A Fesztiválnak mindenképpen kiemelkedő pillanatai
vállalják, hogy hosszú és fáradságos kalandot kínáljanak voltak a versenyen kívül bemutatott profi előadóestek.
nekik. A középgenerációs rendezők kifáradni látszanak: Szőke Zoltán, a tévésztár, Soltis Lajos volt tanítvá-
legfeljebb önmaguk ifjabb éveinek emlékével operálnak. nyaként jött előadni Jávor c. estjét. Az irodalmi anyag és
Érdekes módon, a díjazottak mindegyike fiatal szerző és a rendezés (Pozsgai Zsolt) hiányosságain felülemel-
fiatal rendező munkája. (Ez nem volt szempont az értéke- kedve, szép, erős, gazdag színészettel és őszinte játékkal
lésnél!): Herczeg Tamás, Szép Bence, Kárász Eszter és hengerelte le közönségét. Ecsedi Erzsébet, aki tanárként
- ugyan ő szerzőként s nem rendezőként kapta elismeré- és rendezőként mindennapos vendége, pontosabban
sét - Halmi Gábor. Van tehát remény. tagja a Soltis Színháznak, Villi Russel: Én. Shirley c.
monodrámáját adta elő. Ecsi mindent tud a színészetről,
az előadást mégsem a technika uralja: egy érett nő
Weöres Sándor mutatja meg arcait, s ragad magával életigenlő lázadá-
Rózsa, rózsa, rengeteg sával.
Solténszky Tibor
Rózsa, rózsa. rengeteg.
lányok, lepkék. fellegek,
lányok, lepkék, fellegek,
illanó könny, permeteg.
A II. Soltis Lajos Fesztivál díjai
Lángoló menny, alkonyat,
csupa vér az ajakad, Közösségi díjak
csupa vér az ajakad, Soltis Lajos-díj (Vas Megye Közgyűlése, 50000 forint)
ha csokollak, védd magad. " ...majd mély csönd leng ... " - A Soltis Lajos Színház
előadása Weöres Sándor: Szkíták c. jelenete alapján.
Minden árad, fut, remeg, Írta és rendezte: Herczeg Tamás (aki a zsűri különdíját is
rádnéz. aztán ellebeg. kiérdemelte).
rádnéz, aztán ellebeg.
csak az Isten érti meg.
A Magyar Művelődési Intézet különdíj át a paThália
Messze libben a hajad,
Társulat kapta a Micsoda kalamajka c. produkcióért.
nevetésed ittmarad. A díjjal együtt megkapták a Vas Megyei Közgyűlés tárgy-
nevetésed ittmarad, jutalmát, s a zsűri külön elismerését kapta Szép Bence
mint kendőd a szék alatt. a darab írói és rendezői munkájáért.

Rózsa, rózsa, rengeteg, A Sipos Ágnes és Berta István keramikusművészek


lányok. lepkék, fellegek, által felajánlott különdíjat, különleges sütőfazekat, a
lányok, lepkék. fellegek, KáBaSzeMű Társulat kapta Gyermekkoromban csillag
illanó könny. permeteg. voltam c. előadásáért (rendező: Kárász Eszter).

Képes-e ma az amatőr, az ifjúsági, a struktúrán kívüli Egyéni díjak


színjátszás újító színházi gondolatokat kiizzadni? Hát, Figer Szabina-díj (Vas Népe szerkesztősége, 30 OOO forint)
nem nagyon láttunk ilyet. Kísérletet láttunk erre Gerencsér Mónika, a Ferrum Színházi Társulás Tizen-
(KonzervArtaudrium), de annak tárgya és eredménye in- három illat c. előadásában a házmesterné szerepéért.
kább irodalmi természetű. Persze, a színház ma, szerte a
glóbuszon ezek hiányával küzd. Lehet, hogy ez az össze- Kurucz László-díj (Celldömölk Város Önkormányzata,
foglaló művek ideje és nem a megújulásé? A szó, a 30000 Ft).
megízesített beszéd (Arisztotelész) felértékelődése szá- Ács Tamás és Jakab Ádám, megosztva a Duo Színpad,
mos helyen, a kortárs irodalom, a vers újrafelfedezése is Hortobágy két színésze A mi színházunk c. előadás színészi
talán ennek köszönhető, e hiány hívja újra a deszkákra munkájáért.
őket; s talán a táncot is ez a vákuum szívta a színpadi kife-
jezés segítségére az elmúlt évtizedben... Hat-e a moder- A zsűri különdíjjal ismerte el a KonzervArtaudrium
nitás, a gépi civilizáció, a képi kultúra burjánzása a szín- Öngyilkolósdi c. előadásának íróját, Halmi Gábort és
pad nyelvére? Hát hogy ne hatna! A ReAktor Színházi S. Kovács Krísztiánt, a Soltis Lajos Színház Somogyi
Társulás például kifejezetten klipekben, képregény- István rendezte Csongor és Tünde c. előadásában Balga
szerűen fogalmaz, s az érvényes dramaturgiák, az ütős szerepének megformálásáért.
előadások ma már nem bíbelődhetnek hosszas expozíció-
val, rögtön a lényegbe kell vágniuk, a néző ezt igényli ... A zsűri tagjai voltak
De a színjátszás mint cselekvési lehetőség inkább tűnik a Regös János rendező, a Szkéné Színház igazgatója,
gépi civilizációtól való menekülés gesztus ának, mint az Kiss László Radnóti-díjas rendező, az MVE elnök-
azt integráló szándék kifejeződésének (Soltis Lajos helyettese,
Színház, KáBaSzeMű Társulat, KonzervArtaudrium, Solténszky Tibor dramaturg-rendező a Magyar Szin-
paThália Társulat). játékos Szövetség elnöke.

30 versmondó
"Lélektől lélekig"
Siklósi Irodalmi Gyennekfesztivál
2005. mareius l8-l9-én rendezték meg a Batthyány nemzeti önazonosságunk nagy jelképe állt az elhangzó
Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában a irodalmi alkotások középpontjában. A győzelem nélküli
..Lélektől lélekig" Siklósi Irodalmi Gyermelifesztivált. hős, aki lázadóvá lett, és számkivetésben halt meg.
Az immár második éve megszervezett rendezvény célja: "A Rákóczi-fogalom ma is hangulati velejárója az
a magyar nyelv ápolása, a tanulók irodalmi művelt ségének árvaságnak." Élettörvénye volt a megalkuvás tagadása.
növelése és a Magyarországon Nyelvi, irodalmi és kom- A megalkuvás tagadása élettörvénye lett József
munikációs program, valamint Értékközvetítő és képes- Attilának is, az árvának, akinek századik születésnapjára
ségfejlesztő program szerint működő iskolák és a határon emlékezünk az irodalom mai ünnepén. "Nincs alku, én
túli magyar iskolák közötti kapcsolatok ápolása. hadd legyek boldog" - mondta Ars poeticájában, s azt is
mondta, hogy "Sziszegve se szolgálok aljas, / nyomorító
Benjámin László hatalmakat." Az elmúlt órákban harmincnégy József
Attila-verset hallhattunk, s tíz olyan művet, amely rá
Kép és szobor emlékezik. Hiszem, a többségük eljutott .Jélektöl Iélekig".
Egyszer láttam. És mintha képen:
Tisztelt Jelenlevők!
a nyitott ajtó keretében.
Tudjuk, hogya kelet- és közép-európai régiókban, ahol mi
Szürke felöltő, szürke nadrág - is élünk, a nagyobb közösségek, nemzetek önmagukról
Látszott, hogy másra szabták. kialakitott képét, őriazonosság-tudatát és törekvéseit több-
nyire nem a történettudomány, a politológia, inkább a
A kis bajusz, a tűnődő arc. szépirodalom formálja. S nagyon jól tudjuk azt is, hogy
Egy barátom mutatta: ő az! nekünk, magyaroknak a költészet mindig vigaszunk volt a
Egy barátom, egy fiatal pék. bajban, a csúfos bukások és az árulásuk idején. És taliz-
És amit senki sem tudott még, mán személyes életünk konfliktusaiban.
Bízzunk abban, hogy siklósi barátaink missziója:
se szakértők, se jóbarátok - igyekezete, akarata és munkája még sok éven keresztül
mi ketten tudtuk, hogy ki áll ott. lehetővé teszi, hogya Kárpát-medence irodalomszerető és
-értő kis és nagy diákjai - tanáraikkal együtt - összegyűl­
Aztán - elment-e, vagy leült-e -
jenek e történelmi helyen, Siklós városában így tavasz
nem ácsorgott már egyedül, de
idején.
szememben most is úgy áll, ott áll, Bízzunk abban, hogy ezek a találkozások hozzájárulnak
mint harmincegyben avasasoknál. összetartozás-tudatunk megújításához és megerősítéséhez,
mert ezek a találkozások közös kultúránkat ápolják, s mert
Mert láttam még - nem úgy akartam - szeretettel és kemény munkával készülünk rájuk: vers-
Szárszón, a parkban. mondók, tanárok, szülők, szervezők, szponzorok és zsűri­
Nagy ünneplés volt, nagy csoport volt. tagok.
Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária
Ő már szobor volt.

A versmondó-találkozónak 59 résztvevője volt. A 9-14


éves diákok a regionális versenyekről jutottak tovább az
országos fesztiválra. A határon túli magyar iskolák közül
a következőkből érkeztek gyerekek, összesen 18-an:
Vágselye (Szlovákia), Arad, Nagyenyed, Székely-
udvarhely (Románia), Újvidék (Vajdaság), Eszék, Laskó
(Horvátország). A fesztiválon részt vett Zsolnai József
professzor. A produkciókat a zsűri elnöke, Kiss László,
a Magyar Versmondók Egyesületének elnökhelyettese
értékelte. A rendezvényt dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási
Mária zárta le.

Beszédét az alábbiakban közöljük.

Tisztelt Vendégeink, Kedves Versmondók! - vagy ahogyan


JózsefAttila szólít meg minket - "mai magyarok"!

Egy évvel ezelőtt rendeztük meg ugyanezen a helyen az


első Irodalmi Gyermelifesztivált. Akkor Rákóczi Ferenc,

versmondó 31
A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Versmondók Egyesülete,
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete, Penyige Önkormányzata
m e g h i r d e t i "A VERS ÉVE" keretében a
Penyigei kilenc kislány
ORSZÁGOS NÉPBALLADAMONDÓ VERSENYT.

Penyige 800 lelkes település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 1905. május 5-én szörnyű tragédia
történt: kilenc kislány fulladt egyszerre a Szenke vizébe. A tragikus esemény máig ható legenda az ott élőkben,
számos variációban énekelték meg a rettentő balesetet. A penyigeiek a tragédia 100. évfordulóján ballada-
mondó versennyel is emlékeznek a kilenc kislányra,

A Penyigei ballada
Ezerkilencszázötödik évbe, Kilenc kislányt viszi a víz viszi,
Kilenc kislány belehalt a vízbe, Édesanyja a partjáról nézi,
Beleültek a hajó orrába, Gyere anyám ne hagyj bele halni,
Elmerültek a Szenke habjába. Gyenge testem a halnak megenni.

Szatmár megye Penyige kozsége, Gyászba borult Penyige községe,


Kilenc kislány belehalt a vízbe, Kilenc kislány halva fekszik benne,
Szenke vize száradj ki apadj ki, Kilenc kislány mint a letört rózsa,
De sok anya könnyét csaltad ki. Édesanyja jajszóval siratja.

Utas nézz be a temetőkertbe,


Kilenc kislány nyugszik egy szélébe,
lsten veled kilenc letört rózsa,
Szép csendesen nyugodjál a sírba.

A nevezés feltételei:
l. A versenyre amatőrversmondók jelentkezését várjuk, 14 éves kortól.
2. A jelentkezők a magyar népköltészetből választott két népballadával jelentkezhetnek.

Az elődöntők időpontja és helyszíne:


2005. április 23., Szeged, Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ
2005. április 30., Veszprém, Városi Művelődési Központ és Könyvtár
2005. május 7., Nyíregyháza, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
Megyei Pedagógiai, Közrnüvelödési és Képzési Intézete
2005. május 14., Budapest, Magyar Művelődési Intézet
A jelentkezők részletes értesítést kapnak a tudnivalókról (elődöntők kezdési időpontja, pontos helyszín stb.).

Az országos döntő időpontja:


2005. május 21., szombat, Művelődési Ház, Penyige
A rendezők biztosítják a döntőbe jutott versenyzők ellátását (étkezés), a távolról érkezőknek 'május 20-21-én
szállásról gondoskodnak. A kísérőknek, külön kérésre, térítés ellenében biztosítják a szállást és étkezést.

Az országos döntő szervezői:


Magyar Müvelődési Intézet
(l011 Budapest, Corvin tér 8., tel. 06/1-201-5053, fax: 06/1-201-5764, e-mail: tothe@mmi.hu)
Penyige Önkormányzata (4941 Penyige, Kossuth u. 31., e-maiI: penyige@mailbox.hu)

Társszervezők: az előválogatók helyszínei


Médiapartner: a Versmondó (www.versmondo.hu)

32 versmondó
Versenyfelhívás
IV. Országos Egyetemi-főiskolai Versmondó Versenyre
A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara és a Magyar Versmondók
Egyesülete
versmondó versenyt hirdet
a felsőoktatásban tanuló fiatalok részére.

A versenyzőknek két művel kell készülniük az alábbi témákból:


l. Napjaink magyar költészete (1945-2004). 2. A magyar líra.
A választott művek időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

A verseny időpontja: 2005. május 6-7.


Helye: NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar, 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42.
Jelentkezési határidő: 2005. április 20.

Intézményi karonként két hallgató jelentkezését várjuk a mellékelt jelentkezési lapon


vagy név, egyetem/főiskola (kar), levelezési cím, telefonszám feltüntetésévellevélben.

Jelentkezés: Németh András, MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete titkáránál, címe: 9027 Győr, Ipar u. 20.
Telefon: (96) 311-325. E-maiI: gartainemeth@axelero.hu

További információ a jelentkezési lapon, bővebb felvilágosítás a fenti címen kérhető.


Információk: www.atif.hu

FELHívÁs
Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézet, Magyar Versmondók Egyesülete,
Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum
meghirdeti

a Vers Évében
a "Szeptember végén"
Országos Versmondó Versenyt.

A nevezés feltételei:
l. A versenyre amatőr versmondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket, és befejezték tanulmányaik
nyolcadik évfolyamát.
2. A jelentkezők hat verssel nevezhetnek az alábbiak szerint:
- öt Petőfi Sándor-vers,
- egy Bács-Kiskun megyéhez kötődő, rendszeresen publikáló kortárs költő verse (pl.: Buda Ferenc, Dobozi
Eszter, Kabdebo Tamás, Kiss Benedek).
3. A versenyzők más országos versenyen helyezést elért produkcióikkal nem nevezhetnek.

A "Szeptember végén" szavalóverseny lebonyolítása:


A verseny egyfordulós,a zsűri minden versenyzőtől három produkciót hallgat meg.
Az egyes produkciók ideje lehetőleg ne haladja meg az 5 percet!

A nevezés i lapot 2005. szeptember 2-ig kérjük elküldeni a következő címre:


BKMÖ Közművelődési Intézet, 6000 Kecskemét, Katona József tér 8.

Nevezési lap kérhető a fenti címen, vagye-mailben a hirlevel@bacskultura.koznet.hu címen

A verseny időpontja: 2005. szeptember 30.


Helyszíne: Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum, Kiskőrös, Petőfi tér 5.

versmondó 33
REGÖSÖK HÚRJÁN 2. A versenyzőknek három, egyenként 4 percnél rövidebb
verssel vagy prózával kell készülniük,
A Magyar Versmondók Egyesülete, a Veszprémi szabadon válogatva a magyar irodalom alkotásaiból.
Városi Művelődési Központ, Tekintettel József Attila születésének
a Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár és a Kondor Béla 100. évfordulójára, a költő egy műve is szerepeljen
Közösségi Ház a kiválasztottak között.

2005-ben, a Vers Évében megrendezi A verseny két kategóriájának, 5-6. és 7-8. osztályosok
a REGÖSÖK HÚRJÁN legjobbjai, a zsűri döntései alapján, díjazásban részesülnek.
5-8. osztályosok
IX. Regionális Vers- és Prózamondó Versenyét. A verseny időpontja:
Budapest, 2005. április 23., Kondor Béla Közösségi Ház
Célja: (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)
az 5-8. osztályos tanulók, a helyi iskolai versenyek Veszprém, 2005. május 14., Városi Művelődési Központ
legjobbjainak tehetséggondozó találkozója, (8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2.)
egy hagyományosan színvonalas verseny keretében. Vajdaság: Branislava Nusica 2/1 alatti, szabadkai terem.

Lebonyolítás: Jelentkezési határidő és információ:


A versenyt az egész országra kiterjedően Budapest, Kecskemét 2005. április 10.,
a Dunától keletre elhelyezkedő országrész megyéinek információ: Czinczkyné Fejes Mónika 291-6564,
Kecskeméten (idén összevontan Budapesten), kondorkh@kondorkh.hu
Budapest kerületeinek a fővárosban, Veszprém, 2005. április 26..
a Dunántúlon Veszprémben, információ: Ferencz Zsuzsanna 06(88)425-127,
és idén először, a Vajdaságban rendezzük meg. zsferencz@vmk.veszprem.hu
Vajdaság. 2005. április 26.,
Novemberben a négy területi verseny győztesei országos információ: Góli Kornélia 021120-753, ill. 024/30-208,
gálára kapnak meghívást Pápára. golik@freemail.hu

A verseny feltételei: A helyi versenyek eredményei alapján


l. A versenyen a megyékből delegált, a megyei pedagógiai intézetek
korábbi eredményeik alapján legkiemelkedőbb a kitöltött nevezés i lapok beküldésével delegálhatják
5-8. évfolyamos vers- és prózamondók vehetnek részt a megyéjüket képviselő versenyzőket.
(megyénként 6-6 fő). www.vers.hu

*
XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Önkormányzata, a Kondor Béla Közösségi Ház,
a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai
támogatásával meghirdeti
a "VERS ÉVE" keretében
Verssel Békéért
Vers- és Prózamondó-találkozót.
A nevezés feltételei:
A jelentkezők a világirodalomból választott verssel
vagy prózával nevezhetnek, amely tükrözze
az egyetemes béke gondolatát. /
I
A versenyre amatőr versmondókjelentkezését várjuk, /
14 éves kortól.
,I
i I

Kondor Béla Közösségi Ház,


1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.
T.: 06 1 291-6564, kondorkh@kondorkh.hu

A verseny időpontja és helye:


2005. május 7., szombat,
Városháza Díszterme, Városház u.
A verseny résztvevői díjazásban részesülnek.

34 versmondó
VII. NEMZETKÖZI KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL
2005. október 24-30. Miskolc - Budapest - Varsó
Pódiumművészeti szemle és díj eső New York-i fellépéssel
A Magyar Versmondók Egyesülete és két tagszervezete, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó
Egyesület és a Budapesti és Közép-magyarországi Versmondó Egyesület a
Vers Évében
megrendezi a
VII. Nemzetközi Kaleidoszkóp VersFesztivált.
A fesztivál a Vers Évében első ízben párhuzamosan zajlik Magyarországon és Lengyelországban,
József Attila és Konstanty Ildefons Galczynski centenáriumának tiszteletére.
A versenyeken minden 12. életévét betöltött versmondó részt vehet.
A magyarországi versenyek felmenő rendszerűek.
Az első öt miskolci napon versenyzők közül a legjobbak továbbjutnak a budapesti döntőre.

A zsűri pódiumművészeti szemlét tart a fesztiválon:


a Magyar Versmondók Egyesülete fölvállalja a legjobb előadások népszerűsítését, kiajánlását. A VersFesztivál
egészéről televíziós felvétel készül, a döntőbe jutottak előadását a Magyar Rádió is rögzíti.
A rangos Kaleidoszkóp-díjak mellett a legjobbakat New York-i vendégszerepléssel, irodalmi utazásokkal,
folyóirat-előfizetésekkel, könyvjutalmakkal és szakmai továbbképzésekkel jutalmazzuk.
Információk és jelentkezés: www.versfesztival.hu (e-maii: versenyzo@versfesztival.hu)
Tel.: +36(30)649-8178, Fesztiváligazgatóság

***
VERSENYEK
Kortárs Versmondó Szalon - Vers- és prózamondó verseny (2 mű):
1. bármely kortárs költő verse (a kortársak listáját lásd a fesztivál honlapján a Segédanyagoknál!);
2. JózsefAttila (1905-1937) vagy Konstanty Ildefons Galczynski (1905-1953)
vagy Vörösmarty Mihály (1800-1855)
vagy Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
vagy Tamkó Sirató Károly (1905-1980) egy műve.

Énekelt és megzenésített versek versenye: bármely (szabadon választott) énekelt vagy megzenésített vers.

Pódiumi estek fesztiválja:


Előadóest: l-2 szereplős,
melynek repertoárjában többnyire magyar versek vagy prózák szerepelnek.
Monodráma.
Performance: egy vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákra épülő, rendhagyó előadás.
Mozgásszínházi előadás: versekre vagy prózákra épülő koreográfia.
Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyéb prozódiák színpadra adaptál va,
illetve bármely népköltészeti alkotás (legfeljebb 5 perc).
A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem haladhatja meg a 40 perces időtartamot.
Az énekelt és megzenésített verseknek
nincsenek megkötései, de megzenésítés esetén külön bírálja el a zsűri a saját zenéket.

A fesztivál fővédnöke:
Bella István Kossuth-díjas költő

Fesztiváligazgató:
Lutter Imre előadóművész,
a Magyar Versmondók Egyesületének kreatív alelnöke, a Vers Éve programigazgatója

Térjen, térj be egy versre!

versmondó 35
Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület,
a Budapesti és Közép-magyarországi Versmondó Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesülete
MAGYAR NYELVŰ VERS- ÉS PRÓZAÍRÓ, VALAMINT VERSFORDÍTÓi PÁLYÁZATOT HIRDET
egyetemisták és főiskolások részére.
A pályázaton valamennyi, meg nem jelent, magyar nyelvű pályamű részt vehet, az alábbi kategóriákban:
I. "VERS"
2. "PRÓZA" (m~:<. 1,0 gépelt ol9al, műfaji korlátok nélkül).
3. "ONALLO GYUJTEMENY"
(saját versekből és/vagy prózákból, saját kezűleg összeállított, címmel ellátott - akár illusztrált - gyűjtemény).
4. "VERSFORDÍTÁS"
(nem magyar nyelvű vers magyar fordítása).
A pályamunkákat egy példányban, kinyomtatott formában és 3,5 floppy-lemezre mentve is kérjük
(Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, Windows 2000 vagy Rtf. formátumban).
A műveket nagyalakú zárt borítékban, jeligével és kategóriával ejlátva fogadjuk el, amelyben kis alakú,
zárt borítékban a szerző a jeligével együtt nevét, a felsőoktatási intézményt, állandó lakcímét,
elektronikus e-maii címét és telefonszámát közli (lehetőség szerint a mobilt is).
A pályázatokat szakmai bizottság bírálja el. A legjobbnak ítélt művekből - a korábbi évekhez hasonlóan -
,a Kalejdoszkóp Könyvso;ozat folytatásak~.nt
VERS- ES PROZAANTOLOGIAT JELENTETUNK MEG.
Benyújtási határidő: 2005. május 27.
A pályaműveket az alábbi címen várjuk, személyesen vagy postai úton: Káelné Kovács Rita igazgatóhelyettes,
Miskolci Egyetem Bolyai Koilégium, 3515 Miskolc-Egyetemváros, E/2. épület fszt.
Eredményhirdetés és a kötet leleplezése: 2005. október 24-30., Kaleidoszkóp VersFesztivál keretében.

További információ: 06 (30) 211-9687


Hivatásos írók, költők nem pályázhatnak. A pályázó hozzájárul a pályamű jogdíj mentes közléséhez.
A nyertes pályázókat értesítjük! Információ: www.versfesztival.hu, www.vers.hu

Nyári vers- és prózamondótábor 10-16 éveseknek a Balatonnál


A Magyar Versmondók Egyesülete és a Kondor Béla Közösségi Ház
2005-ben, a Vers Évében új helyszínen rendezi meg hagyományos gyermekversmondó-táborát.
A tábor időpontja: 2005. június 26-26.• Helyszíne: Balatonszemes
Részvételi díj: 26 OOO Ft. A részvételi díjat az iskola átvállalhatja!
Az egyhetes tehetséggondozó művészeti tábor programja - egy kellemes balatoni üdülés keretében -
a vers- és prózamondás szakmai ismereteinek megalapozásán, illetve továbbképzésén kívül személyiségfejlesztő gyakorlatokat,
műelemzéseket, irodalmi bemutatókat és vetélkedőt foglal magába.
A tematikus órák felhőtlen hangulatban, kifejezetten gyerekekre épített módszerek szerint zajlanak,
neves szakemberek: művészek és pedagógusok közreműködésével.
Szakembereink: Bartók László előadómüvész, Pataki András rendező, Kárász Eszter színész, drámapedagógus
Vendégművészek: Zámbori Soma színmüvész, Lutter Imre előadóművész

A kurzus hasznos felkészítést nyújt a különféle rendezvényeken és versmondó versenyeken történő szereplésekhez.
Mindemellett a tábor a sajátos drámapedagógiai módszertan miatt egyén- és közösségépítő jellegű.
A versmondópalánták a tábor végén közös, nyilvános gálaműsort adnak.
Az érdeklődők 2005. június 5-ig a név, születési idő, pontos lakcím és telefonszám,
valamint az iskola megnevezésével az alábbi címen jelezhetik részvételi szándékukat:
Kondor Béla Közösségi Ház, 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8., 06 (1) 291-6564
Jelentkezés esetén, a jelentkezési határidőig minden táborozónak be kell fizetnie la OOO Ft előleget.
Számlaszám: Kondor Béla Közösségi Ház, HVB BANK RT. 10900028-00000005-31940017
(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk visszatéríteni.)
Vár a nyár!

36 versmondó
A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet
2005-ben, a Vers Évében megrendezi a
VIII. INTENZÍV, BENTLAKÁSOS, NyÁRI VERSMONDÓ SZAKTÁBORÁT,
Győr-Moson-Sopron Megye és környéki, hazai és határon túli általános és középiskolás tanulók részére.

A táborba olyan fiatalokat várunk (alsó korhatár 9 év), akik elkötelezettséget éreznek az irodalom,
ezen belül is a versmondás iránt.
A táborban lehetőség nyílik szakmai fogások, a versmondás elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására, gyakorlására,
hangképzésre, beszédtechnikai alapok elsajátítására, gyakorlására.
A szakmai munka mellett kikapcsolódásra, pihenésre is adódik minimális lehetőség.
A tábor időpontja: 2005. június 27-től augusztus 2-ig.
Helyszín: Csorna, Alapfokú Néptánciskola.
Részvételi díj: 16 OOO Ft/fő.
A részvételi díjat a küldő szerv - iskola, intézmény, társadalmi szervezet - is vállalhatja.
Egyesületünk erről számlát ad.
Elhelyezés: 4 ágyas szobákban. Étkezés: reggeli, ebéd, vacsora.
Jelentkezési adatok:
név, pontos lakcím (irányítószám is!), életkor, telefonszám, iskola neve, címe
- 14 év alattiak esetében szülői hozzájárulás - a küldő intézmény (iskola), a jelentkező aláírása.
Információ: Németh András egyesületi tikár, 9027 Győr, Ipar u. 20. II. 9. Telefon. 96/311-925.
Minden versmondó barátunk jelentkezését várjuk!
A jelentkezési határidő lejáratát követően visszaigazolást küldünk, amiben részletes programot és a befizetésre szolgáló
esekket is mellékelünk.

BAJAI VERSMŰVÉSZETI SZEMINÁRIUM


2005-ben is...
A legnépszerűbb fiatal költő, József Attila-díjas Varró Dániel, Zámbori Soma színművész, a Budapesti Kamaraszínház tagja
és Máhr Ági színművész, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület tiszteletbeli elnöke is ellátogat
- számos más művész társaságában - Bajára.
Lesz minden, amire egy színészpalánta vágyik. Halászléparti, rendhagyó pódiumi est, közös darab ...
Akik szeretnének megismerkedni a színészvilággal, beszélgetni, tanulni akarnak a mai sztároktól, a versek között,
egy igazi közösségben keresik az utat, azok kezdhetnek pakolni. Mert nekik van ez a tábor.
A Bajai Versművészeti Szeminárium újra megnyitja kapuit 2005. július 20-tól 29-ig!
Nálunk elsajátíthatod a szakmai fogásokat: lehetőséged van hangképzést, beszédtechnikát, színpadi mozgást tanulni,
szituációs feladatokban, bizalomjátékokban vehetsz részt, helyzetgyakorlatokban próbálhatod ki magad, a színészmesterség
alapvető szabályait ismerheted meg.

A Szeminárium végén az alkalmi társulatok darabbemutatót tartanak.


Lehetőség van egyéni foglalkozásokra is, valamennyi szakemberrel.

Szemináriumvezető: Lutter Imre előadóművész.


Csoportvezetők: Bartók László előadóművész, Kárász Eszter színművész, drámapedagógus, Kiss László versrendező.

Helyszín: a festői szépségű Sugovica-part, Bajai Ifjúsági Tábor, Petőfi-sziget 5. Elhelyezés: 4-6 ágyas szobákban, kőépületekben.

Részvételi díj: 36000 Ft/fő, amely tartalmazza a teljes étkezést, a szállást és a foglalkozások díjait.
(Tavalyi résztvevők 5000 Ft kedvezményben részesülnek). A költségeket az iskolák átvállalhatják.
Jelentkezni lehet: Pintér Julianna, Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár, 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 6-8.
Információ: 06 (76) 505-491.
Jelentkezési határidő: 2005. július 10.
Az elismert szakemberek által vezetett versszeminárium hasznos felkészítést nyújt a különféle versmondó versenyeken
és találkozókon történő szereplésekhez.
A diákokból alkalmi társulatok szerveződnek, amelyek a kurzusok végén önálló előadással lepik meg a közönséget.
A legjobban produkáló táborlakók ingyenes részvételt nyernek az ország legnagyobb verstalálkozójára, az október végi
Kaleidoszkóp VersFesztiválra.
Kérjük, a két bajai tábor és az egységes jelentkezési lap miatt pontosan jelöljék meg a tábor nevét és időpontját a
jelentkezésnél!
Jelentkezési feltételek:
Ajelentkezéseket IS OOO Ft előleg befizetése után fogadjuk el, amelyet legkésőbb a jelentkezési határidőig be kell fizetni.
Számlaszámunk: Magyar Versmondók Egyesülete OTP Bank Rt. 11708001-20366591
(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk visszatéríteni.)
Ízelítő az elmúlt évi Versművészeti Szemináriumból: a Versmondó folyóiratban (www.versmondo.hu) olvasható.

versmondó 37
SZÍNÉSZ- ÉS ELŐADÓMŰVÉSZ-FELKÉszíTŐ MŰHELY
A Magyar Versmondók Egyesülete meghosszabbított, másfél hetes intenzív kurzust hirdet azon 16 év fölötti fiataloknak,
akik a színházat vagy a pódiumművészetet leendő hivatásuknak tekintik, színésznek vagyelőadóművésznek készülnek.
A műhelymunka két szekcióban zajlik.
Szinészszekció: a színházművészet, a színpadi beszéd és mozgás, a rendezés és a dramaturgia mentén a Színház- és
Filmművészeti Egyetem színész szakán ak felvételi vizsgájára készít föl.
Előadóművész-szekció: a pódiumművészet, a versrendezés, az előadóestek készítésének, érzelmi és technikai hátterének
megismerése és elsajátítása révén a közeljövőben rendezendő előadó-művészi vizsga gyakorlati oldalára készít föl.
2005. július 30-tól augusztus 7-ig
Szaktanárok:
Bács Ferenc színművész, Gabnai Katalin drámapedagógus, a Színművészeti Egyetem tanára,
Pataki András rendező, a Forrás Színház igazgatója, Kinizsi Ottó színész, a Barátok közt c. sorozat szereplője,
Lutter Imre előadóművész, az MVE kreatív alelnöke.
Konzultánsok:
Bartók László előadóművész, Kárász Eszter az EGY MASZK társulat művészeti vezetője,
Kiss László versrendező, a Versmondó folyóirat főszerkesztője.
Helyszín: Baja - Ifjúsági tábor, Petőfi sziget S.
Elhelyezés: 4-6 ágyas szobákban.
Részvételi díj:
49 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljes étkezést, a szállást, és a szakmai felkészítést (az iskolák a költséget átvállalhatják!).
Jelentkezni lehet: Pintér Julianna, Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár, 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 6-8.,
Információ: 06 (76) SOS-491.
Jelentkezési határidő: 2005. július 10.
Kérjük, a két bajai tábor és az egységes jelentkezési lap miatt pontosan jelöljék meg a tábor nevét és időpontját a
jelentkezésnél !
Jelentkezési feltételek:
Ajelentkezéseket I S OOO Ft előleg befizetése után fogadjuk el, amelyet legkésőbb a jelentkezési határidőig be kell fizetni.
Számlaszámunk: Magyar Versmondók Egyesülete, OTP Bank Rt. 11708001-20366591
(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk visszatéríteni.)
Ízelítő az elmúlt évi Felkészítő Műhelyből: a Versmondó folyóiratban (www.versmondo.hu)

A MAGYAR VERSMONOÁSÉRT ALAPÍTVÁNY


2005. augusztus I-8. között Kápolnásnyéken vers- és prózamondók részére hetedik alkalommal szervezi meg a

VÖRÖSMARTY MIHÁLY
nemzetközi vers- és prózamondó szakmai tábort.
Az immár hagyományos Vörösmarty Mihály nemzetközi vers- és prózamondó szakmai tárbort 14 éven felüli vers- és próza-
mondók számára szervezzük, ahol lehetőség nyílik a szakmai fogások, a vers- és prózamondás elméleti és gyakorlati
tudnivalóinak elsajátítására, a vers- és prózamondás gyakorlására; hangképzésre, beszédtechnikai alapok elsajátítására.
A tábor munkáját neves szakemberek (versrendezők, előadóművészek, mozgástanár és beszédtechnikus) irányítják.
Az elmúlt évekhez hasonlóan neves művész vendégeink kurzusokkal és fellépésekkel segítik majd a munkánkat.
A táborba 32 fő jelentkezhet. Túljelentkezés esetén a részvételt a jelentkezések sorrendjében, valamint a részvételi díj
beérkezésének függvényében fogadjuk el. Ajánlott, hogy a leendő táborlakók hozzanak magukkal néhány kidolgozandó vers
példányát, vagy szívükhöz közel álló költő(k) köteteit.

Részvételi díj: 24 OOO Ft.


Jelentkezési határidő: 2005. június 15.
Jelentkezni írásban az alábbi címen lehet:
Magyar Versmondásért Alapítvány, 1201 Budapest, Hatvani u. 33.
Telefon/fax: 284-2780 vagy a 06 (70) 940-8256
E-maii: info@versmondas.hu

A jelentkezés alkalmával a következő adatokat kérjük feltüntetni:


Név, születési idő, pontos cím, esetleg telefonszám, 18 éves kor alattiak esetében szülői hozzájárulás.
A jelentkezések lezárását követően juttatjuk el a részvételi díj befizetésére szolgáló csekket,
valamint a részletes tájékoztatót a tábor munkájáról.

38 versmondó
Buda Ferenc
Fohász a virradatban
Istenem ezen a hajnali órán
versmondó
amidőn madár se szól még s már eb sem ugat Kiadja a Magyar Versmondók Egyesülete
bárhol vagy is
talán ott fönn lebegsz túl túl a galaktikákon
vagy itt benn a szívemben rejtőzködöl
bárhol vagy is Te Láthatatlan
Te Ismeretlen
mutasd meg magad
kereslek kerestelek
ám a neved harsogók iiresen kongó
kiáltozása elől Támogatónk:
bedugtam s bedugom fii/em
nem tudom immár ki vagyok mi vagyok
csökönyös bitang juhod-é avagy
elkóborolt kiehűlt ebed
aki orrát s riadt tekintetét földnek
szegezve lohol egy idegen nyomon
Nemzeti Kulturális
nem tudom magam sem tudom Örökség Minisztériuma

kérlek hát fogadj el kételyeimmel


vakon botladozó beszédemmel
s ha nem akarod úgy akár
választ se adj
csak engedd hogy megszólítsalak
kakas szól kiált a kakas
emlékezem: mint vallattalak
vallottalak és tagadtalak Felelős kiadó: Bartók László
mert nehéz igen nehéz megértenem
hogy Te a Gonoszt is virulni
vigadni hagyod
A szerkesztőség cime:
s mert nem tudom ki vagv 1011 Budapest 1., Corvin tér 8.
s hogy én ki vagyok Elektronikus eim: vers@e3.hu
már azt sem tudom Honlap: www.vers.hu • www.versmondo.hu
világosságra szomjazom
Szerkeszti:
nincs egyebem
az MVE elnökségének kabinetje
csak magam
Főszerkesztő Kiss László
oldozd fel kérlek szorongásomat Telefon: 06 (30) 922-3573
oltalmazd szeretteimet
fékezd meg indulataimat
pásztorom őrizőm ha vagy ISSN 1217-3282
veszni ne hagyj
Amen
Dupla szám: ára 400 Ft
Ne hagyd hogy ne így legven A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség eimén.
Előfizetési díj egy évre: 1200 Ft
Megjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számok megvásárolhatók az írók Könyvesboltjában


Budapest VI., Andrássy út 45.

E számunkat
Schéner Mihály képzőművész

grafikaival illusztráltuk.

versmondó 39
•• t ujjam között megforgattam a világot, madaram erről az
Q elliptikáról szárnyalt fel, olykor egészen az égig. Mélységes
indulatok ívein röppentek ki ujjaim hegyéből a magasba
terveim, s vágyaim - mint vándorfelhők - az egész világba
szétterültek. Ujjaim szemei mindig fölfelé tekingettek, lángolásom
súrolta a Napot. Közelsége szárnyarnon megolvasztotta a viaszt, úgy
hullottam alá, mint Ikarusz. Lent három nagy csatát is túléltem, és
amikor azt hittem, hogy az egész világot bebarangoltam, visszatértem
szülőföldemre, megkérdezni, ki is vagyok én? Ma is irgalmas az Úr hoz-
zám, erőt ad kezemnek és szívemnek, hogy megvalósítsam a földit és az
égit, s hogy mint a kettő közötti vándor, munkám örömével kivédjem
a rossz csapásokat, és alkotásaimmal felemelkedhessek. Fáradozásom
legyen továbbra is a szép és az igaz keresése!

-------,--
----