1142 Budapest, Rákospatak u.

101
Tel:273-2220
Fax:383-7948
drtbisk@nagyothallo.info.hu

Gondolatok a közoktatási törvénykoncepció tervezethez

az utazó gyógypedagógusok szemével

Alapelvek:
• tanköteles kor 6-17 éves kor között (SNI-re is ez vonatkozik? Kötelező elküldeni az
SNI, pl. hallássérült gyermeket iskolába, amikor az esetlegesen egy-két plusz óvodai
év alatt felzárkózhatna a többiekhez és mehetne befogadó iskolába? Az előkészítő
osztály az SNI-re vonatkozik? Ha igen, miért csak 1 év? Ld. siket iskolák tanterve…
• SNI: az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy
sérült funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat (példák
kellenének)
• Rendkívül jó és fontos, hogy megjelenik az alapelvek szintjén az SNI gyermekek
integrációja, de ez a fogalom már nem időszerű, szerencsésebb volna az
inklúzió=teljeskörű befogadás fogalmat használni. Cél a minél korábbi (már óvodai
is), minél teljesebb inklúzió.

A közoktatási tv. hatálya:

• Kimaradt a korai fejlesztés (az alapelvekből is) – lényegében teljesen kimaradt a tv-
ből, egyedül, mint szakszolgálati feladat jelenik meg, viszont nincs tisztázva, hogy
arra ki jogosult, hány éves kortól hány éves korig, ki láthatja el, milyen
intézményeknek van rá joga…; mivel a fejlesztést pedagógusok végzik, ez is a
közoktatás feladatai köz tartozik, annak ellenére, hogy korábbi életkortól kezdődik.

A közoktatási intézmények
• Nemcsak a szakiskolánál, hanem minden közoktatási intézménytípusnál ki kellene
emelni, hogy a gyermekeknek joguk van a többi gyermekkel együtt, inkluzív
intézményben járni óvodába, általános iskolába, középiskolába. A befogadást az
intézmény alapító okiratának pontosan tartalmaznia kell (milyen SNI-t fogad be?).
• A szakiskoláknál viszont ki kellene emelni, hogy a speciális szakiskola azoknak az
SNI gyermekeknek nyújt oktatást-nevelést, akik nem kívánnak, tudnak a befogadó
intézményekben tanulni.

Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és konduktív pedagógiai intézmény

• Mivel itt kihangsúlyozzák az SNI gyermekek számára legmegfelelőbb ellátást, így
különösen fontos lenne, ha megjelenne a többségi intézményeknél az integráció,
inklúzió.
• A pedagógiai szakszolgálatoknál megjelenik a korai fejlesztés és a gyp. tanácsadás, de
nincs részletezve.
• A többcélú közoktatási intézményeknél az egységes gyógypedagógiai /konduktív
pedagógiai intézmények (EGYMI), az utazó gyógypedagógusi szolgálatok
 1142 Budapest, Rákospatak u. 101
Tel:273-2220
Fax:383-7948
drtbisk@nagyothallo.info.hu

lényegesen részletesebb kifejtésére lenne szükség – ez eddig is sötét folt volt, jó lenne
most végre tisztázni (legalább a mellékletekben!):
o ki lehet a fenntartó
o dolgozók létszáma
o heti kötelező óraszám (nem ugyanolyan feladatellátás, mint a nevelési
tanácsadókban, ped. szakszolgálatokban, mivel ped. szakszolgálati, szakmai
szolgálati feladatok, tabnácsadás, egyéni fejlesztés mellett lényegesen többet
utaznak – főként a testi-, és érzékszervi fogyatékosokat ellátó utazótanároknál,
hiszen hatalmas területeket járnak be)
o ellátott gyerekek, korosztály
o ellátandó feladatok, feladatkörök, kompetencia
o utazásra fordított idő, módja (szolgálati autó vagy benzintámogatás vagy
bérlettámogatás, eldönthető legyen, hogy melyiket választja az utazó gyp.)
o a munkához szükséges eszközök, ezek támogatása (ha BKV, tömegközlekedés,
akkor táska/cipő/ruhapénz)
o integráló intézmény biztosítson:
 csendes fejlesztési helyiséget
 magnót, CD-lejátszót, lehetőség szerint internet elérést
 az SNI gyermek részére vásárolt fejlesztő eszközöket, tárgyakat
 hospitálási lehetőséget
(ld. bővebben a Dr. Török Béla EGYMI a befogadó intézményekkel kötött együttműködési
megállapodását)

Nemzeti Alaptanterv
• Ebbe integrálják az Irányelveket???

Érettségi
• Összesen 6 tantárgy - Mi a helyzet az SNI-nél?
• Érettségi feltétele 60 óra közösségi szolgálat: ezt részletezhetnék SNI-re is, ha igen
milyen feladatok betöltésére gondolnak?

(Ingyenes tankönyv: 2013-tól, felmenő rendszerben, addig a HH és a 3 – és TÖBB

gyermekes családok gyermekeinek!!!)

A különleges gondozást igénylő gyermekek oktatása-nevelése

• Egyértelműen külön kell választani és meg kell határozni a fogalmakat,
kompetenciákat, hogy ki a fejlesztő pedagógus, ki a gyógypedagógus!
• Joga van a gyermeknek, ha kül. gond.ra jogosult, a fejlesztő pedagógushoz járnia, ha
erre szüksége van, viszont ki kell emelni, hogy a habilitációt, rehabilitációt
gyógypedagógus végzi – pl. utazótanári szolgálatban, vagy intézményi
alkalmazottként.
 1142 Budapest, Rákospatak u. 101
Tel:273-2220
Fax:383-7948
drtbisk@nagyothallo.info.hu

• A Szakértői Bizottság évente, vagy gyakrabban végez felülvizsgálatot...

Belegondoltak ebbe, hogy ez mekkora munka, mennyi gyerek? Várakozási idő a
szakértőiknél nincs meghatározva – pedig a pedagógiai szakszolgálatnál egyértelműen
le van írva, hogy nem lehet 2 hétnél hosszabb ideig várakozni.
• A Szakértő Bizottság évenkénti felülvizsgálata fölösleges is a testi- és érzékszervi
fogyatékosok esetében – mivel az ő állapotuk, sérültségük nem változik meg, tehát
biztosan nem kerülnek ki az SNI státuszból, véleményünk szerint az ő esetükben
bőven elég a 2-3 évenkénti, ill. intézményváltásokhoz, ill. felülvizsgálati kérelemhez
(pl. jegyző, szülő, gyp,. befogadó ped) köthető felülvizsgálat.
Javaslatok:
• Ki kérheti a gyermek felülviszgálatát???
• A Szakértő Bizottságoknál meg kell határozni, hogy hány éves kortól hány éves korig
lehet hozzájuk fordulni (pl. mehet-e néhány hónapos csecsemővel a szülő vizsgálatra;
ki állítja ki a 18 éves kort betöltött, de még szakiskolás tanulásban akadályozott –
enyhén értelmi fogyatékos – tanulóról a szakértői véleményt, amely pl. szükséges az
emelt családi pótlékhoz???)
• A Szakértői Bizottságoknak kötelessége legyen tájékoztatnia a szülőket, hogy hova,
kihez fordulhatnak korai fejlesztésért, tanácsadásért, befogadó intézménybeli
megsegítésért, továbbá a gyermek számára elérhető gyógypedagógiai és befogadó
intézményekről.
• További kötelessége a szakértői bizottságoknak törekedni a legkevésbé elavult,
modern tesztek használatára (pl. a mai korban hány gyermek tudja, mi az az írógép?).

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak

• A befogadó intézmények alkalmazottai között meg kellene jelennie az utazó
gyógypedagógusnak is, mint az SNI gyermekekkel kapcsolatos tanácsadás és segítés
szakembereinek.

A szülők
• A szülők kötelessége a gyermek alapvető, a lehető legjobb fejlődéshez, tehát
fejlesztéshez való jogát (amit a tv-nek meg kéne fogalmaznia a korai fejlesztéssel és
minden egyéb hab., rehab. fejlesztéssel kapcsolatban!!!) érvényesítenie. pl. gyermekét
korai fejlesztésre vinnie, amint megállapították az SNI-t.

A finanszírozás
• Jelentős problémát jelent, hogy az SNI gyermekek után járó kiegészítő normatívát az
intézmények vagy nem kapják meg az önkormányzatoktól, vagy egy kalapban együtt a
sima normatívákkal, így az SNI gyermek számára kért plusz tárgyi feltételeket sokszor
pénzhiány miatt elutasítják (pl. fénymásolás, számítógép, cd-lejátszó, szőnyeg, kért
könyvek, játékok, eszközök stb.). A kiegészítő normatíva pántlikázásával ez a
probléma kezelhetővé válna.
 1142 Budapest, Rákospatak u. 101
Tel:273-2220
Fax:383-7948
drtbisk@nagyothallo.info.hu

Önkormányzat, jegyző, főjegyző

• A jegyző, főjegyző feladata továbbá – a felsoroltakon kívül – azokon a településeken,
kerületekben, ahol nincs kijelölve befogadó intézmény az SNI gyermekek inkluzív
ellátására, keresni, kijelölni a megfelelő intézményeket – szakmai segítséget kérve az
illetékes EGYMI-től, pedagógiai szakszolgálatoktól.

2. melléklet
A tankötelezettség szabályai
• A 7. életévét betöltött gyermeknek be kell iratkoznia iskolába… az SNI-nek is?
• Buszos Szakértői Bizottság: ahol országosan egy szakértői bizottság van – testi- és
érzékszervi fogyatékosoknál pl. Hallásvizsgáló Orsz. Szakért.Biz., ott ez
megvalósíthatatlan, erre a feladatra, a helyben, csoportban történő vizsgálatokhoz
nyújthatnak segítséget a helyi, egyébként is a gyermeket ismerő és ellátó
gyógypedagógusok, pszichológusok pedagógiai/pszichológiai véleménye.

6. melléklet
Többcélú intézmények
• Legalább itt bővebb kifejtése szükséges az EGYMI-knek! (ld. fejlebb)

7. melléklet
Alapító okirat
• Meg kell jelennie a benne az (esetlegesen felvállalt) SNI befogadásának, az
inklúziónak.

7. melléklet
A helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai
• SNI gyermekek integrációja, inklúzió

Megyei, fővárosai önk. feladatai

• Kimaradt: a befogadó intézményekben nevelkedő-tanuló SNI gyermekek utazó
szakemberi ellátása (fejlesztés, tanácsadás, hospitálás…).

Gyermek- és tanulólétszámok
• Nem egyértelmű, hogy a testi-, érzékszervi fogyatékos gyermekek hány gyermeknek
számítanak – egyik esetben a súlyosan fogyatékosokra 3, másik esetben 2 órát határzo
meg… A három lenne az ideális.
 1142 Budapest, Rákospatak u. 101
Tel:273-2220
Fax:383-7948
drtbisk@nagyothallo.info.hu

15. melléklet
Az alkalmazás feltételei
• Nincs külön kezelve és meghatározva a gyógypedagógus, mint utazó szakember az
EGYMI-ben (ld. ped. szakszolgálati és némely ped. szakmai szolgálati feladatok
ellátása).

16. melléklet
• Hiányoznak az SNI gyermekeknek adható habilitációs és rehabilitációs óraszámok,
keretek.
• A pedagógusok – vezetők óraszámánál újfent hiányzik az utazó gyógypedagógus, a
ped. szak- és szakmai feladatokat ellátó EGYMI-ben (Javaslat: kötelező óraszám 16,
gyakornokoknak 14 óra).

Továbbá sehol nem szerepel a törvényben, hogy az SNI tanulóknak a befogadó

intézményekben - a középiskolán kívül - mire van joguk pl. jelenlegi tv. 30§ (9).
 1142 Budapest, Rákospatak u. 101
Tel:273-2220
Fax:383-7948
drtbisk@nagyothallo.info.hu

Gondolatok a Pedagógus Életpályamodellhez

• Hiányoljuk a gyakornokok heti kötelező óraszámát a gyógypedagógusoknál – külön

részletezve: a speciális intézményekben dolgozó gyakornokoknál, a pedagógiai
szakszolgálatokban dolgozóknál, az EGYMI-kben utazó gyógypedagógusként
dolgozóknál.

• A gyakornoki alapbér a gyógypedagógusok esetében mennyi? Mi motiváljon egy

gyógypedagógust, hogy óvodában kezdjen dolgozni, ha alapbére 40%-kal kevesebb,
mintha felső tagozaton, szaktanárként kezdene tanítani?

• Az SNI-t nevelő pedagógiai pótlék a jelenlegi gyógypedagógiai pótlék átnevezése,

vagy kibővítése a befogadó pedagógusokra, ill. csak azok kapnák, akik befogadó
intézményben integráló pedagógusok, és a gyógypedagógusok (speciális iskolában,
utazó gyógypedagógusként) nem?

• A veszélyességi és a felzárkóztatási pótlék megszűnik?

• A különleges munkavégzésért járó pótlék átalakul-e, belekerül-e - mint

többletfeladatot ellátó pedagógusnak – az alapbérbe? A jelentős alapbér-növekedés
megilletheti-e a sokoldalú feladatellátást végző utazó gyógypedagógust?

• Mik a gyógypedagógusok kötelezettségei?

• Ha Pedagógus 1 kategóriában egy pedagógus vállalja a minősítést, nem kell a min. 8

év tapasztalat? Kerülhet a Pedagógus 2 kategóriába? (23.o. 18.megjegyzés) – ld.
ugyanez a kérdés azzal, akinek kevés a ledolgozott éveinek száma – pl. 7 – de megvan
a pedagógus szakvizsgája… azzal mi a helyzet?

• 5. melléklet: a pedagógus heti óraszámaiból is hiányzik az utazó gyógypedagógus, aki

az SNI gyermekek befogadását segíti, korai és későbbi életkori fejlesztését végzi (és
 1142 Budapest, Rákospatak u. 101
Tel:273-2220
Fax:383-7948
drtbisk@nagyothallo.info.hu

nem nevelési tanácsadóban vagy pedagógiai szakszolgálatban dolgozik, hanem testi-

és érzékszervi fogyatékosokat, sérülteket lát el, akiknek ritkább megjelenése miatt
nagy területeket jár be (akár megyéket, akár kerületeket átszelve) – ennek
következtében utazási időkedvezményt be lehetne vezetni a részükre.

• A vezetők heti óraszámának meghatározásaiból is hiányoznak az EGYMI-k vezetői –

pl. igazgatóhelyettesek, tagozatvezetők. Tulajdonképpen milyen beosztású/rangú
vezető áll az EGYMI élén?

• Tulajdonképpen mi az EGYMI??? A pedagógiai szakszolgálati és némely pedagógiai

szakmai szolgálatot felvállaló utazó tanári, gyógypedagógusi, szakemberi hálózat,
vagy az egész intézmény (ld. speciális óvoda, speciális általános iskola, speciális
szakiskola és a fentebb felsorolt intézményegység) együttesen???

• A felsőoktatás, a pedagógus utánpótlás terepgyakorlatain gyakorlatvezetőként dolgozó

pedagógusokat (legalábbis gyógypedagógiai területen biztosan) a 2. félévben érintik a
hallgatók x hétig, az ő órakedvezményük hogy alakul – hiszen abban a néhány hétben
viszont rendkívül intenzív munkát kell végezniük a hallgatókkal.

• A gyakorlatvezető és mentor fogalom teljeskörű tisztázására lenne szükség.

Bp. 2010.december 16.

A Dr. Török Béla EGYMI utazó

gyógypedagósusai nevében

Luczáné Papp Laura

szakvizsgázott gyógypedagógus