Professional Documents
Culture Documents
Rutter (1984), Schneider (1993), Tunstall (1994) a befolysol tnyezk hrom nagy
csoportjt klnbzteti meg: a szemlyisgbl fakad, a csald ltal kpviselt s az iskolai
krnyezetbl fakad tnyezk.
Ez utbbi hatrozza meg leginkbb, hogy milyen lesz a gyermek szocilis viselkedse. Zsolnai
(2001) szerint a ksbbiekben ez dnten meghatrozza a szocilis kompetencia fejldst.
Fromm (1984) a mintaadsrl beszl, miszerint a pedaggus mintt ad, rtket kzvett, s
ezekkel fejleszten hat a dikok szemlyisgre.
Schaffer s Brody (1981) szerint a trsak legalbb hromfle mdon segtik el egyms
fejldst.
Alapszint:
Kzpszint:
Emelt szint:
A szocilis kszsgek tantsnak gondolata abbl a feltevsbl indult ki, hogy a szocilis
viselkeds tanult, ezrt tanthat is, megfelel tanulsi tapasztalatok birtokban. (Zsolnai
Jzsa 2002, 1213.)
Az 1. lapon jellemzik egy olyan trsukat, akit jl ismernek. Btran rhatnak, mert
rsaikat bizalmasan kezeljk.
A 2. lapon a nvsorban utna kvetkez trsukat jellemzik, hasonlan lnyegre
szortkozva.
A 3. lapon: Milyennek tartanak engem msok (szleim, tanraim, trsaim)?
A 4. lapon: Milyennek tartom magamat n? Fontos az szintesg!
vente tbbszr is meg lehet ismtelni, kzben fejleszteni kell a tanulk megfigyelsi s
nmegfigyelsi, rtkelsi szempontjait.
A program kiprblsa
Modellnyjts
Problmamegolds
Pldul minden gyermek nv nlkl bead egy problmahelyzetet, ebbl vlasztunk. (Mi az a
problma, amit X lt? Mit akar X, mi trtnjk? Vajon minden egyes szemly elrheti a
cljt?) Ezt kveti az alternatv megoldsok keresse. (Te mit tennl mg? Milyen ms
mdokat gondoltl ki?) Figyelembe kell venni a kvetkezmnyeket is. (Fontolja meg, mi
trtnhet egy problma megoldsa kzben. Kvetkezmnyek, akadlyok, kimenetelek.
Befejezetlen problmatrtnetet alkalmazunk. Listt kszttetnk mindegyik megolds
lehetsges kvetkezmnyeirl, majd megkeressk a legjobbnak tn megoldst, majd
eljtsszuk azokat.) Fontos lps a klnbz nzpontok megvizsglsa. (A gyerekeknek meg
kell tantani, s engedni kell, hogy gyakoroljk az asszertv viselkedst mint hatkony s
eredmnyes kommunikcis mdszert. Az erszakmentes kommunikcit s a szocilis
hatkonysgot segti.) Majd a brainstorming (tletbrze) kvetkezhet. (A szabad
tletfelbukkansok arra btortjk a gyerekeket, hogy annyi megoldst vegyenek szmtsba
egy problma kapcsn, amennyit csak lehetsges.)
Megersts
A gyermek tleteit azonnal meg kell ersteni, s vissza kell tartani a kritikt.
Szerepjtk
A jtkot mindig szerepcsere kveti, gy mindenkinek lehetsge van arra, hogy a msik
helyzetbe kpzelje magt. A jtk sorn egyes szm els szemlyben vllaljk a
szerepviselkeds kzlseit. Fontos, hogy a vgn ne maradjon el az rtkels, hogy ki hogyan
rezte magt a klnbz helyzetekben, szerepekben. Adjunk lehetsget a megbeszlsre.
A megfigyelk, akik ppen nem jtszanak, megfigyelik a szerepjtszk rzelmeit, s aktvan
rszt vesznek a szerepjtk megvitatsban. nzenetek megfogalmazsval mondjk el
gondolataikat (gy reztem, az volt a benyomsom, ). Szabadon intzhetnek egymshoz
krdseket.
Trtnetek megbeszlse
Ismerkeds
Termszetesen jelen esetben nem a nevek megtanulst jelenti, hisz egy megszokott
osztlykzssgben dolgozunk. Clja a csoportt szervezds elsdleges feltteleinek a
megteremtse.
Carl Jung szerint, ha valaki nem tudatostja magban bens trtnseit, a sors jtkszere
lesz. Nagyon fontos, hogy tisztban legynk mindazzal, ami bennnk zajlik. Kapcsolataink
alakulsa, a konfliktuskezels hatkonysga nagyrszt azon mlik, hogy van-e relis
nismeretnk, s rendelkeznk-e elegend nbizalommal.
A varj meg a pva ~ Clja a mese kapcsn annak szemlltetse, hogy mindenkinek vannak
olyan pozitvumai, amelyek ismeretben s vllalsval el tudja magt fogadtatni a
tbbiekkel.
Az eredmnyes kommunikci
Asszertivits
A gyerekekkel meg kell ismertetni az asszertv jogokat. Jogod van ahhoz, hogy
Linzerjtk, Kzs montzs, Kzs vonsokkzs trtnet, Mese, lom s utak ~ Clja a
kreativits fejlesztse, a kzs tevkenysg eredmnyessgnek s rmnek
megtapasztalsa, a kooperci gyakorlsa.
Hivatkozott irodalom
Felhasznlt irodalom
A gyakorlatok forrsai