Dr.

Szalay Piroska
egyetemi adjunktus
Semmelweis Egyetem
Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Egészségtudományi és Sportorvosi tanszék
I. rész
(Rudolf Steiner)
 Az egészségre nevelés társadalmi jelentősége
 Az „egészség” mint kulcsfogalom a
pedagógiában
 A mindennapos egészségnevelés
 Az egészségnevelés gyakorlati megvalósítása
 Célcsoport
 Az iskola feladata
 Komplex egészségfejlesztési program
 A tanári kompetencia bővülése
 Tanári felelősség a tanulók egészségéért
 Az egészségnevelés iskolai lehetőségei
 Egészségnevelés a pedagógiai munkában
 Egészségnevelés a tanórákon
 Egészségnevelés tanórán kívül
 EGÉSZSÉGET EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
TÁMOGATÓ PROGRAMJAI, AZ
TÁRSADALMI EMBERI EGÉSZSÉG
KÖRNYEZET RIZIKOFAKTORAINAK
KIALAKÍTÁSA CSÖKKENTÉSE

AZ ELKERÜLHETŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS
HALÁLOZÁSOK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI
MEGBETEGEDÉSEK, INTÉZMÉNYRENDSZER
FOGYATÉKOSSÁG FEJLESZTÉSE AZ
MEGELŐZÉSE EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
I. 2010-ig .Öt nemzeti cél

1. El kell érni, hogy a lakosság számára a legfőbb érték az

egészség legyen, és az emberek tegyenek is az
egészségükért. A döntéshozók mind a jogalkotásban,
mind a költségvetésben kitüntető jelentőséget
tulajdonítsanak a lakosság egészségének.
2. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az
egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a
felnőttkorig.
3. Az egészségben eltöltött életévek számát mind a
férfiaknál, mind pedig a nőknél ki kell terjeszteni.
Ennek a leghatékonyabb, és leggazdaságosabb eszköze
a fizikai aktivitás.
4. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál
legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell
meghosszabbítani.
5. A társadalmi egyenlőtlenségeket a születéskor várható
élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni
kell.

II. Tíz kiemelt nemzeti feladat

1. Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás

erősítése.
2. A célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a
nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai
felismerése.
3. Az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése.
4. Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése.
5. A káros szenvedélyek (túlzott szeszesital fogyasztás, dohányzás,
drog fogyasztás) elleni küzdelem.
6. Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és
megtartása.
7. A járványügyi biztonság erősítése.
8. Az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása ─ felkészülés az új
kihívásokra.
9. Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok
miatti halálozás visszaszorítása.
10. Az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat
is figyelembe vevő fejlesztése.
1. Szívinfarktus okozta halálozás gyakoriságának csökkentése.
2. Agyér betegségek okozta halálozás gyakoriságának
csökkentése
3. Daganatos megbetegedések számának csökkentése.
4. Mentális betegségek megelőzése.
5. Mozgásszervi betegségek okozta egyéni, és társadalmi teher
csökkentése.
6. Egészséges életkezdet és gyermekkor biztosítása.
7. Halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok
egészségi egyenlőtlenségeinek kezelése.
8. Egészséges környezet kialakítása.
9. Járványügyi biztonság fokozása.
10. Élelmiszerbiztonság javítása
11. Külső okok miatti halálozás csökkentése.
12. Lakossági szűrővizsgálatok kiterjesztése.
13. Egészséges táplálkozás elterjesztése.
14. Dohányzás visszaszorítása.
15. Egészségfejlesztés az oktatásban és a nevelésben.
16. A mozgás-gazdag életmód támogatása.
17. Szeszes ital és drogfogyasztás visszaszorítása
 Az egészség fenntartása
 Az egészség megerősítése
 Az egészség fejlesztése

A nevelési folyamat minden fázisában és minden

életkorban a rendszer zavartalan működése
szempontjából alapvető követelmény.
 Ismeretek átadása, egészséget támogató
információk közlése
 Megtanít az alapvető értékek az élet és
egészség megvédésére. Példamutatás,
attitűdök formálása.
 Segíti támogatja az egészségeseket,és betegeket
egészségvédő öntevékenységükben.
 Segíti az egészséget támogató környezet
alakítását. A környezeti ártalmak csökkentését.
 Ismeret átadó tudatformáló tevékenység
 Érzelmi akarati személyiség-tulajdonságokat
formáló (nevelő) tevékenység
 Mozgósító szervező tevékenység
 A kitűzött cél elérésére irányuló, meghatározott
módon rendezett tevékenység.
 A módszer interakció keretében működik,
interperszonális viszonyt tükröz: információt
ad át, és csatol vissza.
 A módszer adekvát, a pedagógusnak adott a
módszertani szabadság.
 Élőszavas módszer: beszélgetés, tanácsadás
 Írott és szemléltető módszer: rajz, kép
 Komplex módszer: video dramatizált előadás

 Egyéni, kiscsoportos, és nagycsoportos

módszerek.
 NAT az iskolák feladatául tűzi ki, hogy
minden tevékenységével szolgálniuk kell a
tanulók kell a tanulók egészséges testi, lelki és
szociális fejlődését, a betegségek , és balesetek
megelőzését, az egészséges állapot örömteli
megélését.
 NAT a tanulók kedvezőtlen egészségi
helyzetének megváltoztatását tűzi ki célul.
 Eszközrendszert azonban nem rendel a
mindennapos nevelőmunka keretében
megoldandó egészségneveléshez.
 Alapfokú nevelés, oktatás kerettantervei.
 1-4; 5-8 osztály
 Középfokú oktatás: 8-10. évfolyamok részére.
 11.-12. évfolyamok
 Nem képeznek önálló oktatási nevelési programot,
önmagukban nincs pedagógiai funkciójuk.
 A kereszttantervek nem a tantárgy szakmai
kifejtését szolgálják, hanem az ahhoz kapcsolódó
egyetemes kultúra megjelenítését célozzák a
szaktárgy keretében. (az emberi élet védelme, az
egészség megőrzése, erkölcsi elvek)
 Fejlesztési követelmények melyeket minden
tanárnak a sikeres oktató nevelő munka érdekében
figyelembe kell venni.
 Az iskolai egészségnevelés az
egészségnevelőknek (orvos, védőnő,
pedagógus) az egészségesekre , a
veszélyeztetettekre, és a betegségből lábadozó
gyermekekre gyakorolt olyan célirányos,
tervszerű szervezett, és aktív ráhatása,
amelynek célja a gyermek és a közösség
életének megóvása, egészségének fejlesztése,
edzése, erősítése, és ha elveszett mielőbbi
visszaszerzése , illetve a visszaesés megelőzése.