A reformáció oktatási és

nevelési eszménye

TF SZV243 – Keresztyén pedagógia, keresztyén pedagógus

Dr. Szontagh Pál Iván
főiskolai docens
Gyökerek

• Ószövetség világ- és emberképe, történelemszemlélete

• Teremtett, az ember uralma alá rendelt világ
• „Műveld és őrizd”  ökológiai gondolkodás
• Az ember Isten képmása  emberi jogok
• Hellenizmus
• Széles körű kommunikáció
• Klasszikus görög filozófia  LOGOSZ-KOZMOSZ-THEOSZ
(emberi értelem – a teremtett világ logikus rendje – teremtő Ige)
• Római kor jogi és szervezeti öröksége
• (egyház)szervezet, (egyház)jog
Középkori egyházi tanügyigazgatás

XVI. századig (katolikus) HIERARCHIKUS

- Nagy Károly-i iskolareform
- Zsinati egyházjogi határozatok
- Centralizált igazgatási hierarchia
- Kolostori iskolák: Nursiai Szt. Benedek regulája
 Egyházi intézmények centralizált igazgatása

Egyházmegye központjában,
püspöki székhelyen működő
székesegyházi káptalan

Canonica Kerületi esperes

visitatio
Iskola közvetlen felügyeletét
ellátó plébános
XVI. századtól PROTESTÁNS ISKOLAFENNTARTÁS

- Iskolafenntartó közösség választott testülete: presbitérium,

iskolaszék
- Alulról felépülő iskolarendszer
- XIX. század második felétől: egyházkerületek közös tanügyi
bizottságai
Kétféle tanügy-igazgatási modell

Kontinentális (francia): centralizált,

hierarchikusan felépített (Napóleon)

Önkormányzati (angolszász):
iskolafenntartó önkormányzatok és
közvetett állami befolyás
Iskolakép

• Iskolarendszer
• Oktatási infrastruktúra
• A nevelési folyamat alanyai
• Oktatási idő, szervezési keretek
• Tananyag
• A nevelők
• Tanulók részvétele
• Fenntartó, társadalmi környezet
 Luther az iskoláról

„A házi nevelés az iskola által legyen támogatva; mindkettő

igyekezzék a gyermekeket értelmes emberekké nevelni, mert ez
által az állam jóléte mozdíttatik elő.”
„Ha az egyszerű ember látja, hogy fiai prédikátori vagy más
hivatalokra emelkednek, akkor azok is újra iskolába járatnák a
gyermekeiket, akik most abban a tévhitben vannak, hogy a
tanult embereknek manapság felkopik az álluk.”
„Ha az iskolák gyarapodnak, akkor jól áll dolgunk, és az egyház
derekasan megállja helyét, persze, ha tiszta a tanítás.”
„Az iskolások az egyház magvának és forrásának tekinthetők.”
„Isten az egyházat az iskola által tartja fenn.”
„A kis iskolák csodálatos módon életben tartották a
gyülekezeteket.”
 A reformáció
iskolafelfogása – Luther

Vertikális iskolarendszer: Városi népiskolák – főiskolák.

Szekularizáció helyett köznevelési infrastruktúra
Tehetséggondozás és ösztöndíj-rendszer.
Világi vezetés és szülők arányos felelőssége
Minőségbiztosítási elemek (11-12 tanár a főiskolákon)
A közös tanulás és a motiváció
Tudásexport és alumni-rendszer
Luther (1483-1546)

• Fiúk és leánykák
• „Mindkét irányban kiképződjenek”
• Személyes élmények: tantárgyak.
• Nyelvtanulás
• Könyvek gyűjteménye = tananyag szelekciója
• Versírás
• Pedagógusok alacsony presztízse.
• Szellemi munka értéke
• Nem igaz, hogy „a tudomány szükségszerűen szélhámossághoz vezet”.
Melanchton (1497-1560)
• Egyensúlyteremtés:
• Humanista műveltség – Üdvösségkeresés
• Középiskolai reform a felsőoktatás érdekében
• Ad fontes
• Tiszta fogalmak, módszertani reform
• Hivatástudat
• A tudományok hiánya Isten büntetése (litterae)
Melanchton tananyag- és osztályrendszere

Osztályok ELnevezés Csoportok

I. osztály Írás-olvasás
Latin alaktan elemei
II. osztály Grammatika 1. csoport: Alaktan
2. csoport: Szintaxis
III. osztály Humanisztikus oktatás 1. csoport
A) Grammatika elmélyítése:
prozódia, metrika
B) Görög grammatika kezdete
2. csoport
A) Grammatika befejezése –
retorika, dialektika
B) Görög grammatika befejezés

Kopp Erika nyomán

Valentin Trotzendorf (1490-1566)
• Melanchton tanítványa
• Goldberg, Szilézia: Bentlakásos iskola
• a tanulók teljes egyenlősége
• a latin nyelv kizárólagos használata
• a tanulók részvétele
• Coetus: diákautonómia
• Consul, 2 censor, 12 senator,
• Economus, ephorus, questor, lupus
• Praeceptori rendszer
• Magistratus scholasticus (iskolai törvényszék)
• Versenyeztetés
Hazai protestáns iskolarendszer kialakulása

Tanulói aktivitásra és részvételre építő modell

Partikuláris rendszer (anyaiskolából rektor + praeceptorok)
Peregrináció
Külföldi hatások - Comenius
Református egyetem nincs, sőt református egyetemi tanár sincs
Magyarországon
Sturm (1507- 1589)

• Strasbourg: 1538., Gimnázium

• Személyes tekintély.
• Minta
• Bölcsen és ékesen szóló kegyesség
• Hét szabad művészet
• Latin, görög
• Osztályrendszer, osztálytanárok
• Elemzés, verselési, szónoklási gyakorlatok, drámai előadások
Kálvin (1509-1564)

• Genf: Schola privata + schola publica

gimnázium + teológiai akadémia
• A Kollégiumot a város tartja fent
 szoros kapcsolat a helyi közösséggel
• Osztálytanítók a kollégium 7 osztályában
• Választás, városi tanács megerősítése
• Pontos órakezdés, fegyelem, felkészülés
• Egyetértés, keresztyén szeretet
• A gyermekek megtanulják Istent szeretni
Genfi kollégium
órarendje(Kálvin)
A Káté

• 1555. Augsburgi vallásbéke

• III. (Kegyes) Frigyes vallási intézkedései
• 1563: Heidelbergi Káté
• Caspar Olevianus (26), Zacharias Ursinus (28)
• Elvárások:
• A káténak az ifjúság tanítását kell szolgálnia
• Legyen útmutatás lelkipásztorok és tanítók számára
A Káté pedagógiája

• „Hálaadásra vezérlő vigasztalás”

• Jó tagoltság, logikus felépítés

• A hit ismeret, bizalom és tett.
• Praktikusság
• Személyes hang
• Hálaadás
 A kegyességi irányzatok

Fókusz Eredmény Megjelenés

Protestáns A tiszta hit Teológiai Flacius

szintézisek Németország
ortodoxia
Puritanizmus Egyszerű élet, Demokratizáló Anglia, Hollandia,
Világos szabályok attitűd Észak-Amerika
Munkaetika Magyarország
Pietizmus A kegyes élet Bibliaórák Francke,
Személyes hitélmény Diakóniai Zinzendorf
szemlélet Német területek,
Hollandia, Amerika

(Márkus G.: A reformáció iskolafelfogása és a puritán iskolahagyomány)

Reformáció iskolaképe

• Kapcsolat a humanizmushoz (kétirányú)

• Alaptényezők
• Katechézis
• Sola Scriptura  írás-olvasás tanítás
• Zsoltáréneklés
• Felvilágosodás után – keresztyén nevelés helyett a nevelés keresztyén
perspektívája
• Kultúrprotestantizmus – nemcsak egyháztagok, hanem protestáns
értelmiség nevelése
„A református iskola légkörében mindenképpen fontosabb az igazságot
kereső nyitottság, mint annak a vélt birtoklásából fakadó dogmatikus
merevség.” (Szűcs Ferenc)
Felhasznált és ajánlott irodalom

• Blaauwendraat, Evert: Református nevelés – áldás a gyermeknek és a társadalomnak,

Magyar Református Nevelés, 2010/4., 24-31.
http://rpi.reformatus.hu/hatteranyagok/MRN/MRN%20XI_4_pedagogia.pdf
• Fabiny Tamás: „Hogy bölcs szívhez jussunk” A tanítás szerepe a Biblia és a reformáció
korában, Evangélikus Nevelés 2015/2., 4-9.
• Kopp Erika: A kálvinizmus hatása a magyar oktatásügyre, Magyar Tudomány 2010/2.,
http://www.matud.iif.hu/2010/02/04.htm
• Márkus Gábor: A reformáció iskolafelfogása és a puritán iskolahagyomány (kézirat)
• Rózsai Tivadar: Az egyház jövője. Tanulmányok a református keresztyén nevelés
kérdéseiről, Debrecen, 2014.
• Szenczi Árpád: Nevelési értékeink a kálvini tanítás jegyében, Collegium Doctorum 2010.,
100-116.
• Szűcs Ferenc: A reformáció oktatási és nevelési eszménye, In: Tenke Sándor és Karasszon
István (szerk.): „Fölbuzog szívem szép beszédre”, Budapest, KRE BTK, 1997.
• Szűcs Ferenc: A református iskola küldetése, In Pompor Zoltán (szerk.): Alapvetés.
Háttértanulmányok a református iskolarendszer fejlesztéséhez, Budapest, MRE Református
Tananyagfejlesztő Csoport, 2017., 22-32.,
http://www.reformatus.hu/data/documents/2017/12/11/alapvetes_2017.pdf
• Zila Péterné: Református pedagógiai gondolkodás, avagy egy református óvoda lehetséges
pedagógiai programja, (szakdolgozat), Budapest, ELTE PPK, 2016.
Következő órára

• Szontagh Pál: Kompetenciaértelmezés a keresztyén pedagógiában, Új

Pedagógiai Szemle 2016/9-12., 88-98. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-
pedagogiai-szemle/kompetenciaertelmezes-a-keresztyen-
pedagogiaban
„A tapasztalás azt mutatja, hogy mindazok, akik nem tanultak,
fölpanaszolják és megbánták, hogy lenézték a jó tudományokat…”
(Luther)

szontagh.pal@kre.hu