A felső és az alsó végtag

anatómiája:
Csontok, ízületek,
szalagok, erek és idegek

Lektorálta:
Dr. Székely Andrea egyetemi adjunktus
Dr. Somogyi György egyetemi docens

Szerkesztette:
Tóth Csaba oh.

2005.

1
 Anatómiai alapfogalmak: fő síkok és irányok
1., Három fő sík:

a., coronalis v. frontalis sík - arccal párhuzamos

b., horizontális v. transversalis sík - merőleges, vízszintes
transpyloricus sík planum transpyloricum  L1-es csigolyára fektetett horizontalis
sík, itt található a gyomor pylorusa is
subcostalis sík planum subcostale  a 12-es bordákra fektetett sík
transversospinalis sík planum transversospinale  spina iliaca anterior superiorok
vonalára eső transversalis sík
supracristalis sík planum supracristale  a crista iliacák legmagasabb pontjára
fektetett sík
c., sagittalis sík - nyílirányú sík
mediansaggitalis sík - felezi a testet
paramediansaggitalis síkok - az összes többi saggitalis sík:
medioinguinalis sík - spina iliaca anterior superior és asymphysis ossium pubis
felső végét összekötő ferde vonal közepét metsző sík
medioclavicularis sík mammalis sík - clavicula közepén átmenő saggitalis sík

2., Tengelyek és irányok:

cranialis - fej felé eső medianus-a-um - saggitalis középsíkban lévő

caudalis - farok felé eső
medius, intermedius - három nagyon hasonló
superior-ius - felső képlet közül a középső
inferior-ius - alsó
proximalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén
dexter-a-um - jobb a törzshöz közelebb eső részlet
sinister-a-um - bal distalis - a végtagok hosszanti főtengelye mentén
a törzstől távolabb eső részlet
anterior-ius - elöl a test hossztengelyére
merőleges irányban plantaris - talpi
posterior-ius - hátul dorsalis - lábháti

ventralis - hasoldali volaris - tenyéri

dorsalis - hátoldali dorsalis - kézháti

medialis - frontalis síkban a saggitalis síkhoz radialis - hüvelyk felőli

közelebb eső ulnaris - kisujj felőli
lateralis - frontalis síkban a saggitalis síktól
távolabb eső tibialis - kisujj felőli (lábon)
fibularis - szárkapocs felé eső

2
 Csontokról általában
 latinul: os, ossis - csont tsz: ossa
 kb. 206 db csontunk van  valódi belső váz, a mozgás passzív rendszerének fő alkotói a
csontok, melyeken az izmok és a szalagok rögzülnek
 kóros csontosodás: időskorban egyes porcok elcsontosodhatnak
 a fogak cementrétege mindenben hasonlít a csontszövethez

Csoportosítás:

1., Ossa longa hosszú csöves csontok

 fő részei:
2 vég: epiphyis  extremitas proximalis  törzshöz közelebb eső
extremitas distalis  törzstől távolabb eső
közepe: diaphysis seu: corpus
(a diaphysis jelentése közbenövés, az epiphysisé pedig ránövés)
 fiatal korban vörös csontvelő medulla ossium rubra tölti ki, felnőttkorban a humerus és a
femur proximalis epiphysisében marad csak meg, a többi helyen sárga csontvelő medulla
ossium flava, seu: zsírvelő veszi át a helyét

2., Ossa plana lapos csontok

 vörös csontvelő és szivacsos csontállomány tölti ki
 az agykoponya csontjai ill. a scapula tartoznak ide
 felépítés:
2 tömött lemez: lamina corticalis (externa et interna)
közötte szivacsos állomány: diploe

3., Ossa brevia rövid csontok

 ujjpercek phalanges, kéztőcsontok ossa carpi

4., Ossa irregularia szabálytalan csontok

 pl.: csigolyák

5., Ossa pneumatica légtartalmú csontok

 főleg az arckoponyán  maxilla (sinus maxillaris), os frontale (sinus frontalis),
os ethmoidale (cellulae ethmoidales)
 Csontok anyagi felépítése
70 % víz

Szerves anyagok (35%) rugalmasságot biztosítanak

kollagén (osteocollagen)
proteoglikán
osszein

Szervetlen anyagok (65%) keménységet biztosítanak

hydroxylapatit  Ca2+, Mg2+, S, P-sók, karbonátok

Dekalcinálás: a csontot híg szerves savba vagy EDTA-ba tesszük ezáltal a szervetlen sók
kioldódnak, a csont hajlékony lesz
Kalcinálás: égetéssel, a csont merev lesz

Csontok szerkezete
Periosteum
 külső kötőszöveti hártya, mely a csontokat kívülről borítja az ízületi felszínek
kivételével
 kollagénrostos kötőszövet
 2 rétege van:
stratum fibrosum
stratum osteogenicum seu: cambium
 sok eret ideget tartalmaz, ezek hozzák létre a csontfájdalmat (ütéskor, töréskor)
 belső rétege a cambium képezi az új csontsejteket, így a vastagodásban van fontos
szerepe, a periosteum képes az egész csontot újraképezni
 csonttörések fractura ossea után innen származnak az osteoblastok (str.
osteogenicumból) és a periosteum felől indul meg az ossificatio

Substantia spongiosa
 szivacsos csontállomány
 felépítése trajectoriális elrendezést mutat, azaz a lemezek az erő és a mechanikai
igénybevétel hatásának irányába mutatnak, és ezek változásakor átrendeződnek

Substantia compacta seu: substantia corticalis, stratum compactum

 tömör csontállomány
 szerkezetét ld. szövettan
Cavum medullare
 velőüreg
 diaphysist tölti ki és endosteum borítja

Endosteum
 a periosteumhoz hasonló, de annál jóval vékonyabb hártya
 velőüreget tölti ki
 kifejlett állapotban a laminae generales internaet építi fel
 az endosteumon keresztül a csontszövet Volkmann-féle csatornáiból
canales perforantes kilépő vénák kapcsolatot létesítenek a csontvelő érhálózatával
(e vénák a vörös csontvelőben újra sinusoid capillarisokra bomlanak)

egyéb jellegzetességek:
 a porccal borított területek mellett a csont felszíne érdesebb, likacsos ami a végdarabra
belépő ereknek és az ízületi tokot rögzítő Sharpey-féle rostoknak köszönhető
 a diaphysis közepe táján található a foramen nutricium, ennek a folytatása a canalis
nutricius, a csontot tápláló erek belépési helye
emissarium - a foramen nutriens csatornává való tágulása, elsősorban vénák átlépésére
(pl.: koponya  emissarium mastoideum, emissarium condylare)
 A felső végtag csontjai
vállöv cingulum membri superioris + szabad felső végtag membrum superius

Vállöv: 2 csont alkotja: scapula (lapocka), clavicula (kulcscsont)

Szabad felső végtag:

Felkar Brachium  1 csont: humerus
Alkar Antebrachium  2 csont: radius (medialisan), ulna (lateralisan)
Kéz Manus
Kéztő carpus  8 db csont 2 sorban, radio-ulnaris irányban:
proximalis sor: os scaphoideum
os lunatum
os triquetrum
os pisiforme
distalis sor: os trapezium os multangulum majus
os trapezoideum os multangulum minus
os capitatum
os hamatum  horga: hamulus ossis hamati

Kézközép metacarpus  5 db kézközépcsont alkotja: ossa metacarpalia

Ujjak digiti manus
 ujjpercekből állnak: phalanx phalanx proximalis, media, distalis 
 a hüvelykujjnak csak 2 phalanxa van, egy proximalis és egy distalis
 trochlea phalangis - az 1. és 2. ujjperccsont (phalanx) distalis végének ízületi
felszíne
 ujjak elnevezése:
I. pollex  hüvelykujj, 2 phalanx
II. index  mutatóujj
III. digitus medius  középsőujj
IV. digitus anularis  gyűrűsujj
V. digitus minimus  kisujj
 Scapula
 lapos háromszögletű csont
 3 él - 3 szöglet:
 margo superior angulus superior
margo medialis angulus inferior
margo lateralis angulus lateralis

 2 felszín:
facies costalis
 elülső felszín kissé kivájt: fossa subscapularis

az árokban néha izomtapadásra szolgáló vonalak tarajosodnak:
linea muscularis in fossa subscapulari

facies posterior/dorsalis
 2 részre osztja: spina scapulae

felette: fossa supraspinata
alatta: fossa infraspinata
 a spina scapulae háromszögletű mezővel ered a medialis oldalon, ez a: trigonum spinae

További képletek:

acromion - a spina scapulae folytatása, rajta ízfelszín található a claviculával való ízesülésre:
facies articularis acromii

angulus acromialis - az acromion és a spina scapulae találkozásakor létrejövő szöglet

(tájékozódási pont)

collum scapulae - scapula nyaka


cavitas glenoidalis - az angulus lateralison található ízfelszín a humerus fejével való ízesülésre

felette: tuberculum supraglenoidale
alatta: tuberculum infraglenoidale

processus coracoideus - hollócsőrnyúlvány, lateroventralisan derékszögben meghajlítva

laposan végződik és az acromionnal, illetve a köztük feszülő
szalaggal lig. coracoacromiale az articulatio humeri stabilitását
biztosítják fornix humerale

incisura scapulae - margo superioron található bevágás, lehet lyuk is foramen scapulae
Tájékozódási pontok:

spina scapulae  Th3 csigolya magasságában

angulus inferior scapulae  Th7-8 csigolya magasságában

scapularis sík planum scapulare  az a sík melyben a scapula lapja fekszik, ez a sík a
symmetriasíkkal 60-os szöget zár be ( a cavitas
glenoidalis ezáltal lateral felé és előre néz)

Scapula szalagjai:

ligamentum coracoacromiale  proc. coracoideus - acromion között

ligamentum transversum scapulae superius  incisura scapulaet hidalja át
ligamentum transversum scapulae inferius  spina scapulae széle - cavitas glenoidalis között

Clavicula
 egy S-alakban hajlott csont, mely előrefelé a csont medialis 2/3-át kitevő konvexitást,
lateralisan pedig konkavitást mutat

 képletek:

extremitas sternalis  facies articularis sternalis

impressio ligamenti costoclavicularis
corpus claviculae  sulcus musculi subclavii
extremitas acromialis  facies articularis acromialis
tuberculum conoideum
linea trapezoidea
 Humerus
extremitas proximalis
corpus humeri
extremitas distalis

Proximalis vég:
caput humeri
collum anatomicum
collum chirurgicum
tuberculum majus  folytatása: crista tuberculi majoris
sulcus intertubercularis
tuberculum minus  folytatása: crista tuberculi minoris
tuberositas deltoidea

Corpus humeri:
facies anterior medialis  határolja: margo medialis
facies anterior lateralis  határolja: margo lateralis

distal felé kiszélesednek és a hasonló helyzetű
érdességbe mennek át:
crista supracondylaris medialis
crista supracondylaris lateralis
facies posterior  rajta: sulcus nervi radialis

Distalis vég:

epicondylus medialis (erősebb)

epicondylus lateralis

condylus humeri  két része van:

trochlea humeri
capitulum humeri

felette: fossa radialis
fossa coronoidea
sulcus nervi ulnaris  a trochlea humeritől medialisan futó barázda (epicondylus medialis alatt)
fossa olecrani  a trochlea humeri felett a hátsó felszínen található mély árok
(olecranon fekszik bele)

Humerus egészben:
1. Caput-corpus torsio szöge: 20 ( a caput a corpushoz képest hátrafelé rotált helyzetű)
2. A humerus hossztengelye a fejjel 130-os szöget zár be.
3. A distalis végdarab az ízületi haránttengellyel 76-89-os szöget képez.
4. Collum anatomicum/collum chirurgicum bezárt szöge: 60
(oldalfelé nyílt szög)
 Radius
extremitas proximalis
corpus radii
extremitas distalis

Proximalis vég:
caput radii
fovea articularis radii
circumferentia articularis radii
collum radii  tuberositas radii - a caput/corpus átmenetnél található érdesség

Corpus radii  háromszög keresztmetszetű

facies anterior
facies lateralis  rajta érdesség: tuberositas pronatoria
facies posterior
margo anterior

facies anterior
facies lateralis margo interossea
facies posterior

margo posterior

Distalis vég:

processus styloideus
incisura ulnaris
facies articularis carpea

radialtól ulnar felé 4 sulcus látható az egyes extensorok befekvésére:

1. sulcus: (proc. styloideuson van) m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis brevis
2. sulcus: m. extensor carpi radialis longus
m. extensor carpi radialis brevis
3. sulcus: m. extensor pollicis longus
a 3. sulcustól lateralisan kiemelkedő csontléc: tuberculum dorsale
4. sulcus: m. extensor digitorum
m. extensor indicis
 Ulna
extremitas proximalis
corpus ulnae
extremitas distalis

Proximalis vég:
olecranon
incisura trochlearis
processus coronoideus
incisura radialis  ebbe illeszkedik a circumferentia articularis radii

folytatásába esik: crista musculi supinatoris
tuberositas ulnae  test és a proximalis vég határánál

Corpus ulnae  háromszögletű

facies anterior
margo anterior
facies medialis
margo posterior
facies posterior
margo interossea  facies anterior és facies posterior találkozásánál

Distalis vég:

caput ulnae  rajta: circumferentia articularis ulnae

processus styloideus  1 cm-el rövidebb distal felé, mint a radius hasonnevű nyúlványa
 Kéztőcsontok
Ossa carpi

Os scaphoideum sajkacsont
tuberculum ossis scaphoidei  palmaris oldal felé néző, bőrön át tapintható kiemelkedés
 ízületei:
proximalisan: radius
distalisan: os tarpezium, os trapezoideum
medial felé: os lunatum, os capitatum
 az erek az érdességen át lépnek bele, ami a csont törése esetén a proximalis tördarab
necrosisához vezet

Os lunatum holdascsont
 ízületei:
proximalisan: radius + discus articularis
medial felé: os triquetrum
lateralisan: os scaphoideum
distalisan: os capitatum (néha még: os hamatum)

Os triquetrum háromszögletű csont

 pyramis alakú
 ízületei:
lateralisan: os lunatum
proximalisan: discus articularis
distalisan: os hamatum
palmarisan: os pisiforme

Os pisiforme borsócsont
 legkisebb kéztőcsont
 dorsalis felszínével kapcsolódik a triquetrumhoz
Os trapezium nagy sokszögű csont
tuberculum ossis trapezii

tőle medialisan a m. flexor carpi radialis inának befekvésére szolgáló barázda helyezkedik el
 ízületei:
distalisan: I. metacarpus (nyereg alakú felszín)
medialisan: os trapezoideum
distalis és medialis ízfelszín között: II. metacarpus
proximalisan: sajkacsont

Os trapezoideum kis sokszögű csont

 ízületei:
proximalisan: sajkacsont
distalisan: II. metacarpus
lateralisan: os trapezium
medialisan: os capitatum

Os capitatum fejescsont
 legnagyobb carpuscsont
 ízületei:
proximalisan: os scaphoideum, os lunatum
lateralisan: os trapezoideum
medialisan: os hamatum
distalisan: III. metacarpus + részben: II., IV. metacarpus

Os hamatum horgascsont
 jól tapintható:
hamulus ossis hamati  palmaris helyzetű, lateralisan hajlított horog

kapcsolatban van:
m. flexor digiti minimi brevis
ligamentum pisohamatum
 ízületei:
distalisan: IV. és V. metacarpus
lateralisan: os capitatum
proximalisan és medialisan: os triquetrum
proximolateralisan: os lunatum
 Ossa metacarpalia
caput
corpus
basis

 palmarisan enyhén konkáv

dorsalisan enyhén konvex görbületük van
 dorsalis felszínük a caput felé jellegzetesen háromszögletű

I. metacarpus  proximalis felszíne nyereg alakú, pollex alappercével ízesül

II. metacarpus  proximalis vájulata ízesül: carpus
medialis felszíne ízesül: III. metacarpus
III. metacarpus  processus styloideus - a proximalis részen dorsoradialisan található nyúlvány
radialisan ízesül: II. metacarpus
ulnarisan ízesül: IV. metacarpus (2 db ízfelszínnel)
IV. metacarpus
 radialisan 2 ízfelszín a III. metacarpusszal való ízesülésre
 ulnarisan 1 ízfelszín az V. metacarpusszal való ízesülésre
V. metacarpus  radialisan 1 ízfelszín a IV. metacarpusszal való ízesülésre

Ossa digitorum manus

Ujjperccsontok
 az ujjaknak 3 percük phalanges van  kivétel: hüvelyk (2 phalanx)

phalanx proximalis
phalanx media
phalanx distalis

Phalanx proximalis
 palmarisan lapos, dorsalisan transversalis irányban konvex és érdes
 kiélesedő szélei a hajlító ínhüvelyek rögzítésére szolgálnak
 részei:
basis phalangis  metacarpusokkal való ízesülésre szolgáló haránt-ovális vápa (prox.)
corpus phalangis
caput phalangis seu: trochlea phalangis

Phalanx media
 basison vezető léc  caput phalangis proximalisszal ízesül, a trochlea phalangisba
fekszik bele, így az ízületi kongruenciát biztosítja

Phalanx distalis
 basison vezető léc
tuberositas phalangis distalis  caputot lezáró lapát alakú végdarab

itt tapad: m. flexor digitorum profundus
 Ossa sesamoidea
 lencsecsontocskák
 általában az articulatio metacarpophalangeáléban figyelhető meg a nagyujjon
 számuk általában 2: 1 medialis és 1 lateralis
 változó számban a többi ujjnál is előfordulhat
 Csontok közötti összeköttetések
Artrhoses, Articulationes,
Juncturae ossium
I. Folyamatos összeköttetések
Synarthroses
1. Articulationes fibrosae
 kötőszövet köti össze a csontokat
 váz anyagfolytonosságának megszakítása nélküli csontkapcsolat

a., Sutura
 a koponyatető lapos csontjai közötti varratok
 a csontokat mikroszkópikus kötőszöveti szálak rögzítik egymáshoz
 typusai:
1. sutura serrata  fogazott varrat, agykoponyán található
2. sutura plana  majdnem egyenes varrat, arckoponyán fordul elő
3. sutura squamosa
 pikkelyvarrat, ferdén elmetszett csontszélek jellemzik
 halánték és falcsont között  squama occipitalis

b., Syndesmosis
 szalagszerű kötőszöveti köteg vagy lemez a két csont között
 pl.: ligmentum interosseum, membrana interossea

c., Gomphosis
 beékelődés, a fogak gyökerei és a maxilla/mandibula között
 a foggyökerek és az állcsont között a Sharpey-féle rostokhoz hasonló
mikroszkópikus kollagénrostrendszerek feszülnek, rögzítve a fogakat

2. Articulationes cartilagineae
 porcszövet köti össze a csontokat
a., Synchondrosis
 az epiphysisporc és szomszédos csontszövet kapcsolatát nevezzük synchondrosisnak
 ilyenek a csigolyák között elhelyezkedő discus intervertebralisok
 synchondrosisok vannak még a koponya egyes csontjai között:
synchondrosis sphenooccipitalis üvegporc tölti ki
b., Symphysis
 a törzs csontjain, középvonalban fordulnak elő symphysis pubica
 ha rés támad a két csontot összekapcsoló porcban akkor, a kapcsolat neve: hemidiarthrosis

c., Synostosis
 eredetileg (gyermekkorban) synchondrosis volt, azonban a porcréteg a pubertás kor után
elcsontosodott (pl.: a synchondrosis sphenooccipitalis a koponya basisán)
 illetve a medence is 3 csont összecsontosodásából jön létre: os ilium, os pubis, os ischii

II. Megszakított összeköttetések

Diarthroses
Articulationes synoviales
Ízületek
A csontvégeket porc borítja, kötőszövetes tok tartja össze, és a csontvégek között ízületi üreg
van

1. Articulatio plana
 a csontfelszínek síkfelszínek - egymáson elcsúszva egy tengely mentén mozognak
 speciális típusa az amphiarthrosis, amely rendkívül feszes, alig mozog
 pl.: articulatio sacroiliaca

2. Articulatio trochoidea
 forgóízület, amely a tengely/csapágy viszonyához hasonlítható
 egytengelyű ízület  mozgás: rotatio
 az ízület tengelye egybeesik a csont hossztengelyével
 oldalszalag nincs
 pl.: articulatio atlantoaxialis
articulatio radioulnaris proximalis et distalis
articulatio talocalcaneonavicularis

3. Ginglymus
 csuklóízület, amelyekben az ízfejet trochleanak nevezzük
 egytengelyű ízület  mozgás: flexio-extensio
 az ízület tengelye merőleges az ízesülő csontok hossztengelyére
 az ízárokban vezető léc található
 a ginglymus jellemzője a 2 oldalszalag  ligamenta collateralia
 pl.: articulatio interphalangeae
articulatio talocruralis
4. Articulatio ellipsoidea seu: articulatio ovoidea
 tojásízület, elliptikus felszínekkel
 kéttengelyű ízület  mozgás: flexio-extensio, adductio-abductio
 pl.: articulatio radiocarpea
articulatio atlantooccipitalis

5. Articulatio sellaris
 nyeregízület, amelyben az ízfelszínek nyereg alakúak
 2 majdnem azonos ízfelszín kapcsolódik, az egyik 90-al el van forgatva a másikhoz képest
 kéttengelyű ízület  mozgás: adductio-abductio, oppositio-repositio
 pl.: articulatio carpometacarpea pollicis

6. Articulatio condyloidea
 kondylosz = ököl
 kissé domború, hengeres ízfelszínek, amelyek két tengely mentén is képesek mozogni
 pl.: articulatio genus

7. Articulatio spheroidea
 golyóízület (gömbízület), a gömbfelszínek egymáson elmozdulva több tengely mentén
mozgatják a csontokat
 bármilyen irányba mozoghat
 kitüntetett mozgások:
a., haránttengely: flexio-extensio
b., saggitalis tengely: adductio-abductio
c., konstrukciós tengely: rotatio
d., kombinált mozgás: circumductio
 pl.: articulatio humeri

8. Articulatio cotylica seu: enarthrosis

 a gömbízület speciális típusának tekinthető, az ízvápa fejet az equatorán túl is magába
foglalja, ezáltal nagy stabilitást biztosít az ízületnek (a vápa nem tisztán csontos keret,
hanem rostporcos labrum articularis tartozik hozzá)
 dióízület
 pl.: articulatio coxae
Az ízületek tengely szerinti osztályozása:
Egytengelyű ízületek:
1. articulatio plana
2. articulatio trochoidea
3. ginglymus

Kéttengelyű ízületek
1. articulatio ellipsoidea
2. articulatio sellaris
3. articulatio condyloidea

Soktengelyű v. Szabad ízületek

1. articulatio spheroidea
2. articulatio cotylica
 Az ízületek általános felépítése
I. Obligát alkotórészek

1. Facies articularis - ízfelszín

 két felszín kapcsolódik:
ízfej: caput articulare
vápa: cavitas articularis
 porc cartilago articularis borítja
 az ízületi porc általában hylainporc, de...
 rostporcos ízületek:
articulatio sternoclavicularis
articulatio temporomandibularis
articulatio sacroiliaca

2. Capsula articularis - ízületi tok

 két rétege van:
kívül rostos: membrana fibrosa  collagenrostos seu: capsula fibrosa
belül vékonyabb: membrana synovialis  a synovialis réteg termeli a synoviát, az
ízületi nedvet, amely folyamatosan
termelődik és mucoid jellegű (fibroblastok
termelik)

3. Ligamentum articularis - ízületi szalag

 tsz: ligamenta articularia
 feladata az ízületet alkotó csontvégek összekapcsolása
 tömött collagenrostos kötőszövet  de: ligamenta flava elasticus rost
 gátló funkciója is lehet  a sternoclavicularis ízületben a claviculát az I. bordához
rögzítő szalag, a: lig. costoclaviculare

4. Cavum articulare - ízületi üreg

 seu: cavitas articularis
 szűk, synovia tölti ki
 vizsgálata arthroscopia
II. Járulékos ízületi alkotórészek

1. Discus articularis - ízületi korong

 rostos porc alkotja
 feladata az ízfelszínek közötti incongruentia kiegyenlítése
 összenő a tokkal
 előfordulás:art. sternoclavicularis
art temporomandibularis

2. Meniscus articularis - gyűrűbetét

 rostos porcból áll
 nem nő össze a tokkal (?)
 előfordulás: art. genus

3. Labrum articularis - ízvápaajak

 tsz: labia articularia
 rostos porc alkotja
 körkörösen helyezkedik el, ezáltal ízvápa mélyebb lesz
 előfordulás: art. humeri  labrum glenoidale
art. coxae  labrum acetabulare

4. Bursa articularis
 az ízületi tok zsákszerű kiöblösödése
 feladata az ízület és a környező szövetek védelme
 előfordulás: art. genus, art. cubiti

5. Vagina synovialis
 nyákkal telt zsák
 elcsúszást segíti a mozgás során
 előfordulás: art. humeri

6. Musculi articulares
 az izületi tokon eredő v. tapadó izmok, melyek az ízületi tok feszítésével
megakadályozzák a mozgás során a tok becsípődését

Ízületek ér- és idegellátása

 gazdag ér- és idegfonat veszi körül az ízületet
 a kisebb verőerek az ízület körül összefüggő anastomosis rendszert, ún. recét alkotnak,
ennek neve: rete articulare arteriosum
 az ízületi tok és a szalagok idegei a helyzetmeghatározásban fontosak
Az ízületek főbb mozgásai

A tengely ill. tengelyek A mozgás eredménye

A mozgás neve
iránya
Flexio transversalis a mozgásban lévő csontok
közelednek egymáshoz
Extensio transversalis a mozgásban lévő csontok
távolodnak egymástól
Rotatio a csont hossztengelye a csont a saját tengelye
körül forog
Abductio saggitalis a csont távolodik az axiális
váztól
Adductio saggitalis a csont közeledik az axiális
vázhoz
Supinatio az ulna hossztengelye a radius és az ulna
párhuzamosak egymással
Pronatio az ulna hossztengelye a radius forgása
következtében keresztezi az
ulnát
Oppositio az articulatio a hüvelykujj
carpometacarpea pollicisszembehelyezése a többi
mindkét tengelye ujjal
Repositio az articulatio a hüvelykujj visszavitele a
carpometacarpea pollicistenyér síkjába
mindkét tengelye
Inversio lateromedialis ferde tengely a talp medialis széle
a tuber calcanei és a talus felemelkedik (mint amikor a
feje között talpakat egymás felé
fordítjuk): supinatio,
adductio és plantarflexio
kombinációja
Eversio lateromedialis ferde tengely a talp lateralis széle
a tuber calcanei és a talus emelkedik és a talp kifelé
feje között fordul: pronatio, abductio
és dorsalflexio kombinációja
Circumductio a mozgásnak 3 fő tengelye a csont vagy végtagrész
van a tér három irányának kúppalást mentén mozog
megfelelően (flexio, extensio, abductio,
adductio és rotatio
kombinálódnak - ez a
szabadízületek
mozgásformája)
A fenti mozgások aktív (izmok által generált) mozgások, és helyzetváltoztatásban nyilvánulnak
meg. Az ízületekben passzív mozgások is vannak, amelyek az ízfelszínek egymáson történő
elcsúszásai - ezek az aktív mozgásokat kísérik és az ízületi felszínek alakjából következnek (az
art. plana esetében ez az egyetlen mozgásforma).
Laza pozíció (loose-packed position): az ízületeknek olyan helyzete, amelyben az ízületi tok
feszülése minimális és a csontvégek anatómiai sajátosságaiknak megfelelően illeszkednek. A
laza pozíció jelentősége akkor kerül előtérbe, amikor betegség miatt az ízületet a legkevésbé
megterhelő helyzetbe kell hozni.

arthroplastica  ízületek operációja (protézis)

arthroscopia  ízületek endoscopos vizsgálata
arthritis  ízületi gyulladás

Hosszantartó ízületi fertőzések az ízületi porcot elpusztíthatják és a csupasz csontvégek

összenőnek, összecsontosodnak, és az ízület elveszíti mozgathatóságát, magát az összenövést
ankylosisnak nevezzük.
 A felső végtag ízületei

Articulatio sternoclavicularis
 korlátolt szabad ízület  50 circumductio (kúp alakban)
 sternum és clavicula közötti ízület
 ízfelszínek: facies artcicularis sternalis
incisura clavicularis
 az ízfelszíneket rostos porc alkotja, és az ízületi incongruentiát
egy rostporcos korong egyenlíti ki
 ízületi szalagok: ligamentum sternoclaviculare (anterius et posterius)
ligamentum interclaviculare
ligamentum costoclaviculare (fő gátló szalag, a claviculát az
1. bordához rögzíti)
 mozgások:
1. saggitalis t.: emelés-süllyesztés
2. verticalis t.: előre-hátracsúszás
3. longitudinalis t.: rotatio

Articulatio acromioclavicularis
 korlátolt szabad ízület
 ízfelszínek: facies articularis acromialis
facies articularis acromii
 ízületi szalagok: ligamentum coracoclaviculare (lig. conoideum et lig. trapezoideum)
ligamentum acromioclaviculare
 a ligamentum coracoclaviculare két szalagból tevődik össze: az egyik a clavicula
tuberculum conoideumáról jövő ligamentum conoideum, a másik a linea trapezoideán
eredő ligamentum trapezoideum
 van benne rostos porc - discus articularis
 mozgások: clavicula forog: előre, hátra, fel, le
rotatio, circumductio
Articulatio humeri
 korlátolt szabad ízület  bizonyos keretek között minden irányban mozgatható
(v. szabad ízület)
 ízesülő felszínek: caput humeri
cavitas glenoidalis
 szalagok: ligamentum coracohumerale  proc. coracoideusról ered
ligamentum coracoacromiale  fornixot alkotja
ligamenta glenohumeralia  tokot erősítő 3 gyenge szalag

 fornix humeri (vállboltozat): a vállízület felett keletkező boltozat, amely segít a

humerusfej rögzítésében; alkotó szalagok:
ligamentum coracoclaviculare
ligamentum coracoacromiale
 hyalinporc borítja a felszínét
 a vápa:fej arány 1:6  az ízülethez tartozó porcgyűrű azonban javít ezen az arányon és
így a tényleges arány 1:3 lesz
 labrum glenoidale  a cavitas glenoidalist mélyítő 1-2 mm vastag porcgyűrű
 laza ízület, az izmok tónusa tarja össze az ízületet (subluxatio)
 vagina synovialis intertubercularis  az ízületi tok kitüremkedése, mely a m. biceps
brachii kilépő caput longumának inát követi a sulcus intertubercularisban (a m. biceps
brachii eredő ina tehát egy szakaszon benne fut az ízületi tokban)
 ízületi tok: magában foglalja a tuberculum supraglenoidalet, illetve van egy
kiöblösödése a hónalj felé eső részen: recessus axillaris
 mozgásai: anteflexio - retroflexio
adductio  igazi adductio: kis anteflexio + adductio
abductio  az abductio a vízszintesig az articulatio humeriben megy végbe,
vízszintes fölé már a scapula cavitas glenoidalisának is fordulnia
kell felfelé (ekkor a mozgást már elevationak nevezzük)
rotatio  tengelye a konstrukciós tengely ( caput humeri - capitulum humeri)
circumductio
Articulatio cubiti
 3 csont ízesül: humerus, radius, ulna  3 ízület
 az egész ízületcsoportot tekintve: trochoginglymus jellegű

1. articulatio humeroulnaris
 hengerízület
 ízfelszínek: trochlea humeri
incisura trochlearis
 szalag: ligamentum collaterale ulnare (mediale)

2. articulatio humeroradialis
korlátolt szabad ízület  gömbfelszínű ízület
ízfelszínek: capitulum humeri
fovea capitis radii
ízületi szalag: ligamentum collaterale radiale (laterale)

3. articulatio radioulnaris proximalis

forgó ízület (art. trochoidea)
ízfelszínek: circumferentia articularis radii
incisura radialis
szalagok: ligamentum anulare radii
ligamentum quadratum  collum radii - incisura radialis ulnae
chorda obliqua  tuberositas ulnae - radius margo interosseus

mozgás: flexio - extensio  trochlea humeri saját tengelye körül, max. 140
supinatio - pronatio

a mozgások kivitelezéséhez szükséges mind az art. radioulnaris proximalis, mind az art.

radioulnaris distalis elmozdulása, ugyanis supinationál és pronationál a radius az alkar
konstrukciós tengelye körül forog
ízületi tok:
1. a tok magába foglalja a fossa radialist, fossa olecranit és fossa coronoideát
2. a ligamentum anulare radii alatt a tok kiöblösödik: recessus sacciformis superior
ez a kiöblösödés biztosítja, hogy a radius a saját tengelye körül el tud fordulni
 fiziológiás abductio: a felkar és az alkar kifelé nyílt helyzetben tompaszöget zár be,
ennek értéke átlagosan: 168,5
 membrana interossea antebrachii  a radius és ulna margo interosseusait összekötő
rostos lemez (syndesmosis)
az alkar és a kar nyílásszöge:
max. extensióban: 180 (nőkön ennyi, férfiakon kisebb: 175)
max. flexióban: 35  oka: lágyrésztorlódás
Articulatio radioulnaris distalis
 forgó ízület
 ízület tengelye: caput radii - processus styloideus ulnae  (alkar konstrukciós tengelye)
 ízfelszínek: caput ulnae
incisura ulnaris radii
 az ízületben rostporcos lemez (discus articularis) is található
 recessus sacciformis inferior  az ízületi tok kiöblösödése az ulna teste felé
 mozgások: supinatio - pronatio

Articulatio radiocarpea
 szabad jellegű ellipsoid
 ízesülő felszínek:
caput articularis: os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum  első 3 prox. kéztőcsont
cavitas articularis: facies articularis carpea (radiuson) + discus articularis
 szalagok
tenyér: ligamentum radiocarpeum palmare
kézhát: ligamentum radiocarpeum dorsale
ulnaról: ligamentum ulnocarpeum palmare (volárisan)
ligamentum collaterale carpi ulnare
ligamentum collaterale carpi radiale
 mozgások: dorsalflexio - volarflexio
abductio radialis et ulnaris
passzív rotatio  aktív beavatkozás kell a mozgás kivitelezéséhez:
meg kell fogni a kéztőt

Articulatio intercarpea
 seu: articulatio mediocarpea
 feszes ízület a proximalis és distalis kéztőcsontok között
 2 fő felszíncsoport:
ulnarisan: eminentia carpi ulnaris
(os pisiforme, hamulus ossis hamati)
radialisan: eminentia carpi radialis
(os scaphoideum, os trapezium)
 szalagok: ligamenta intercarpea volaria
ligamenta intercarpea dorsalia
ligamenta intercarpea interossea
ligamentum carpi radiatum
ligamentum pisohamatum
 sulcus carpi: proximodistalis barázda, amely az eminentia carpi ulnaris et radialis
között keletkezik
 canalis carpi - kéztőcsatorna  úgy keletkezik, hogy az eminentia carpi radialis et
ulnaris között feszülő szalag (ligamentum carpi transversum, seu: retinaculum flexorum)
a sulcus carpit csatornává zárja
Articulatio carpometacarpea
 feszes ízületek
 a distalis kéztőcsontok és a kézközépcsontok közötti ízületek
 mozgás: adductio - abductio
 szalagok: ligamentum pisometacarpale
ligamenta carpometacarpea palmaria
ligamenta carpometacarpea dorsalia
ligamenta metacarpea interossea

articulatio carpometacarpea pollicis

os trapezium és I. metacarpus közötti ízület
nyeregízület  korlátolt szabad jellegű a mozgását tekintve
mozgás: oppositio - repositio
abductio - adductio
passzív rotatio

Articulatio metacarpophalangea
 tsz: articulationes metacarpophalangeae
 korlátolt szabad ízületek  dorsalisan: gömb - palmarisan: henger
 az ízületi árok dorsalisan bő és vékony
 ízfelszínek: metacarpusok feje
proximalis phalanxok basisa
 szalagok: ligamenta collateralia (dorsalisan erednek, erősek, palmarflexioban
feszülnek)
ligamenta palmaria  volarisan a tokba épülő rostporcos lemez
ligamentum metacarpeum transversum profundum
ligamentum metacarpeum transversum superficiale
 mozgások:
flexio - extensio
abductio  abductiot gátolja: collateralis szalagok, palmarisan hengerfelszín
adductio  III. metacarpushoz, mint középvonalhoz történik a közelítés
passzív rotatio  50

Articulatio interphalangea
 tisztán ginglymus ízület
 ízfelszínek: phalanxok fej és bázisa
ízfej: trochlea phalangis
ízvápa: basis phalangis
 szalagok: ligamenta collateralia (2 db)
 mozgás: flexio - extensio
 A kéztőízületek mozgásai
Fő mozgások:
radialabductio
ulnarabductio
palmarflexio
dorsalflexio
Kombinációs mozgások  tokszalagok lazaságából következik

I. Oldalmozgások
1. tiszta radialis abductio
közreműködő izmok:
m. extensor carpi radialis longus
m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis longus
m. flexor carpi radialis
m. flexor pollicis longus
a tiszta radialis abductio következtében az os scaphoideum palmar felé kibillen és bőrön
át tapintható lesz, ez a billenő mozgás egy radio-ulnaris transversalis tengely körül
megy végbe

tengely: os capitatum fejét átszelő dorsocarpalis tengely

2. tiszta ulnaris abductio

ulnaris abductionál a proximalis kéztőcsontok dorsalis irányba billennek ki, ill. tolódnak
el
közreműködő izmok:
m. extensor carpi ulnaris
m. flexor carpi ulnaris
m. extensor digitorum
m. extensor digiti minimi
az ulnaris irányba történő elmozdulás ismét a capitatum fejecsét átszelő dorsopalmaris
tengely körül megy végbe, míg a kéztőcsontsor billenő mozgása a radioulnaris tengely
körül történik

Az abductiós mozgások kiterjedése:

a középállásból történő abductio minden irányban közel azonos mértékben lehetséges

középállás: 12-os ulnaris abductiós helyzetnek felel meg
normál állás: ilyenkor a 3. ujj os capitatumon átmenő tengelye és az alkar hossztengelye
egybeesik

normál állásból kiindulva  radialis abductio: 15
ulnaris abductio: 40
 lényegesen nagyobb szögű kitérések képződnek pronatioban, a könyökízületben
elfordult humerus mellett, ennek a magyarázata a megfelelő izmok nagyobb működési
hatásfokával magyarázható
 alkar tengelye: fovea articularis radii - processus styloideus ulnae

II. A kéz hajlító mozgásai: Palmar- és dorsalflexio

 a proximalis kéztőcsontok dorsalflexionál palmarisan, palmarflexionál dorsalisan
tolódnak el
 mozgástengelyek
proximalis sor: os lunatumon megy át
distalis sor: os capitatumon megy át
 a kéz hajlító mozgásai a 2 tengely körül történő részmozgásokból tevődnek össze
 a dorsal- és palmarflexio maximális terjedelme: 170
palmarflexio  radiocarpalis ízületben
dorsalflexio  mediocarpalis ízületben történik
 közreműködő izmok
palmarflexio: hosszú ujjhajlítók
kéztőhajlítók
m. abductor pollicis longus
dorsalflexio: radialis kéztőextensorok
ujjak feszítő izmai
 Általános izomtan
Systema musculorum
Myologia

1. Általános izomtan:
 contractilis szövetek: myoepithel (m. dilatator pupillae)
simaizom
szívizom
harántcsíkolt izom
 önálló, szerv jellegű anatómiai egység felépítésében is részt vehet harántcsíkolt izom:
1. garat, gége, nyelőcső, nyelv
2. sphincterek (gyűrű alakú záróizmok)
 érzékszervi izmok: szemizmok, dobüreg izmai

2. Musculus  egységes kötőszöveti vázzal és többnyire gyenge burokkal (perimysium)

összetartott, és meghatározott irányokba rendezett izomrostköteget nevezünk izomnak

Izom főbb részei

eredés (origo)  lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom rögzítettebb vége: punctum fixum
tapadás (insertio)  lehet húsos v. inas (tendo), ez az izom szabadabb vége: punctum mobile

az origo és insertio alakja lehet:
lapos inas lemez (aponeurosis)
hengerded
venter - izomhas

3. Izmok alakja:
orsó
hasáb
pánt
lapos lemez
4. Izmok eredései, tapadásai:
a., több résszel eredő (caput), majd összeolvadó és közös ínnal tapadó:
m. biceps brachii et femoris
m. triceps surae
m. quadriceps femoris
b., a két has nem egyesül, az ín közös (biventer)
m. digastricus
m. omohyoideus
c., inas megszakítások lehetnek az izmokban - intersectio tendinea
seu: inscriptiones tendineae
m. rectus abdominis

5. Izmok rostozata:
 párhuzamos (izmok többsége)
 tollazott (pennatus)
unipennatus
bipennatus

6. Az izmok kötőszövetes borítása:

Fascia - egy vagy több izmot borító kötőszövetes lemez, melynek a vénás keringés
támogatásában van fontos szerepe
Perimysium - az izom húsos részének a váza, amely sövényeket bocsát az izom belsejébe,
ezáltal rekeszekre osztja az izmot (elsőd-, másod-, harmadlagos rekeszek); a sövényekben
futnak az izom nagyobb erei
epimysium perimysium externum - külső tok
perimysium internum - nagyobb sövény, több izomrostot vesz körbe
endomysium - a legkisebb fasciculusokon belüli sövény, gazdag hajszálérhálózattal
Peritendineum - a perimysium az izom ín határon éles határ nélkül megy át a
peritendineumba, itt ágaznak el az ín erei, idegei
Sarcolemma - az izomrostot körülvevő sejthártya, mely két rétegből áll: az egyik az
izomrost sejthártyája, a másik az ehhez szorosan hozzáfekvő lamina
basalisokhoz hasonló hártya

Az erőt a csontra a collagenrostok viszik át, a csontokra az ínrostok v. perimysium rostjai

Sharpey-féle rostok formájában vannak lehorgonyozva.

 durván köteges izmok: m. gluteus maximus

 finoman köteges izmok: m. psoas major
7. Surlódást csökkentő berendezések:
a., bursa synovialis
külső rostos, belső sejtdús rétegből áll
lencse alakú
nyúlós nedvet tartalmaz
nagyobb ízületekben fordul elő
sokszor a bőr és az alatta lévő csont között is lehet:
pl.: bursa prepatellaris subcutanea

b., vagina tendinum (ínhüvely)

két rétege van:
vagina fibrosa - külső rostos burok (csőszerű)
vagina synovialis - kettős falú:

belső: stratum synoviale  befelé az ínnal nő össze
külső stratum fibrosum

külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín felszínéhez
tapad, közöttük sikamlós nedv található
 mesotendineum: csonthoz v. ízülethez tapad, ereket visz az ínhoz, a külső lemez
kettőzés folytán áthajlik a belső synovialis rétegbe

8. Antagonista és synergeta izmok

extensorok - flexorok
abductorok - adductorok

9. Izmok beidegzése
 peripheriás és segmentalis innervatio is van
 az ideg az izomhas közepén v. attól kissé proximalisan lép az izomba

az ideg a perimysiummal fonatot képez:
 párhuzamos izmoknál kis területen
 pennatus és bipennatus izmok esetén jóval kiterjedtebb az ideg
elágazása

a., sensoros innervatio:

izomorsó
Golgi-féle ínorsó (inaknál)

b., motoros innervatio:

motoneuron  perikaryon: gerincvelő elülső szarvában, agytörzsben

motoros véglemez  az izom és a mozgató neuron közötti kapcsolat
motoros egység: egy motoneuron és az általa beidegzett izomrostok összessége
szemizmok: 1 motoros egység  2,5 rostot idegez be
végtagizmok: 1 motoros egység  4-500 izomrostot idegez be
10. Izmok működése:
fázisos (fehér) izmok: gyors és erőteljes összehúzódásra képesek, ok: sok a myofibrillum
tónusos (vörös) izmok: lassabban működnek, plazmában dús myofibrillum, de kevesebb
izomrost

aktivitási hypertrophia - a rostok száma nem változik, csak az izomrostok vastagság nő

inaktivitási atrophia - csonttörésnél, ficamnál jelentkezik, 2-3 nap után a rostok elvékonyodnak

bénulásos atrophia - motoneuronok elpusztulnak v. az ideg megsérül

degeneratio - az izomrostok száma csökken

 A felső végtag izomrendszere

Vállizmok - Scapuláris izmok

m. deltoideus
 e: clavicula lateralis harmada, acromion, spina scapulae (inas lemez)
 t: tuberositas deltoidea
 i: nervus axillaris
 az eredésnek megfelelően 3 részre osztható:
pars clavicularis
pars acromialis
pars spinalis
 durva rostos, többszörösen bipennatus
 mozgás: abdukál (az abductiot 90-ig végzi)
pars clavicularis: erős flexor és medialis rotator
pars acromialis: erős abductor
pars spinalis: extensor és lateralis rotator

m. supraspinatus
 e: fossa supraspinata scapulae
 t: tuberculum majus humeri felső izombenyomata
 i: nervus suprascapularis
 rövid vaskos izom
 abdukál, humerust a vápába fixálja
 gyakori elváltozás a m. supraspinatus tendopathiája, amely túlerőltetés v. trauma
következtében lép fel: a tuberculum majus közelében mészlerakódás keletkezik az ínban,
ami abductioban erős fájdalmat vált ki

m. infraspinatus
 e: fossa infraspinata scapulae, spina scapulae
 t: tuberculum majus humeri középső izombenyomata
 i: nervus suprascapularis
 háromszögletű izom
 mozgás: kifelé rotál

m. teres minor
 e: margo lateralis scapulae
 t: tuberculum majus humeri alsó izombenyomata
 i: nervus axillaris
 orsó alakú
 kifelé rotál, addukál
m. teres major
 e: angulus inferior scapulae
 t: crista tuberculi minoris
 i: nervus subscapularis
 kicsit nagyobb, mint a teres minor
 mozgás: kar medial felé történő retroversiója (vele egyidejűleg befelé kisfokú rotatio)

m. subscapularis
 e: scapula elülső (costalis) felszíne
 t: tuberculum minus
 i: nervus subscapularis
 háromszögletű vaskos izomlemez
 a scapula elülső kivájt felszínét tölti ki
 mozgás: befelé rotál (abdukált kar addukcióját segíti)
 Thoracohumeralis izmok - Mellizmok
 légzési segédizmok, nehézlégzésnél v. kóros esetben (auxiliaris légzőizom)

m. pectoralis major
 e: pars clavicularis  clavicula medialis fele
pars sternocostalis  membrana sterni, 2-6. bordaporc
pars abdominalis  rectus hüvely elülső lemeze
 t: crista tuberculi majoris (keresztezett rostokkal)
 i: nervi pectorales C5-Th1
 legyező alakú
 mozgás: addukál és előre húzza a kart, valamint befelé rotálja

m. pectoralis minor
 e: 3.-5. borda elülső vége
 t: processus coracoideus
 i: nervi pectorales
 majdnem zárt legyező alakú
 mozgás: lapockát előre és lefelé húzza

m. subclavius
 e: 1. borda medialis vége (csont-porc határon)
 t: clavicula lateralis vége (sulcus musculi subclavii)
 i: nervus subclavius
 vékony orsó alakú
 claviculát rögzíti, lefelé húzza

m. serratus anterior
 e: 1.-9. borda elülső felszínén a m. obliquus externus abdominis
eredésével alternáló csipkékkel
 t: margo medialis scapulae
 i: nervus thoracicus longus
 tapadási vonala alapján 3 részre osztható:
pars superior  angulus superiornál lévő rész
pars intermedia  margo medialison tapadó rostok
pars inferior  angulus inferioron tapadó rostok
 legyezőszerű, csipkékkel szegélyezve
 mozgás: scapulát rögzíti, a cavitas glenoidalist felfelé fordítja, a kart a vízszintes fölé
emeli
 izom bénulása esetén: scapula alata és a kar nem eleválhat, azaz 90 fölé nem emelhető

differenciáldiagnosztika: megfontolandó, hogy a m. rhomboideusok bénulásáról van-e szó,
ugyanis ez utóbbi is scapula alatával jár, de itt a kar elevatiója zavartalan
 Spinohumeralis izmok - Felületes hátizmok
m. trapezius
 e: protuberantia occipitalis externa, C1-Th12 csigolyák processus spinosusán
végighúzódó szalagon a ligamentum supraspinalen
 t: spina scapulae, acromion, clavicula lateralis része
 részletesebben kibontva:
pars descendens
 e: linea nuchae superior, protuberantia occipitalis externa,
ligamentum nuchae
 t: clavicula oldalsó harmada
pars transversa
 e: C7-Th3 (processus spinosus, ligamenta supraspinalia)
 t: spina scapulae, acromion
pars ascendens
 e: Th2-3-Th12 (processus spinosus, ligamenta supraspinalia)
 t: trigonum spinae, spina scapulae
 i: nervus accessorius (ramus trapezius)
 rombusz alakú
 mozgás: scapulát rögzíti, hátra-, fel-, ill. lefelé húzza, fejet fordítja

m. levator scapulae
 e: felső cervicalis csigolyák processus transversusa (C1-4)
 t: angulus superior scapulae
 i: nervus dorsalis scapulae
 karcsú, pántszerű izom
 lapockát emeli

m. rhomboideus minor
 e: C6-7 csigolya processus spinosusa
 t: margo medialis scapulae
 i: nervus dorsalis scapulae
 lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza

m. rhomboideus major
 e: Th1-4 csigolya processus spinosusa
 t: margo medialis scapulae
 i: nervus dorsalis scapulae
 lapockát rögzíti, hátra és kissé felfelé húzza
m. latissimus dorsi
 e: pars vertebralis  Th9-12 csigolya processus spinosusa
pars iliaca  fascia thoracolumbalis, crista iliaca hátsó harmada
pars costalis  3 alsó borda hátsó vége
pars scapularis  angulus inferior scapulae
 t: crista tuberculi minoris humeri
 i: nervus thoracodorsalis
 lapos legyezőszerű izomlemez, testünk legnagyobb izma
 mozgás: abdukál, befelé rotál és hátra húzza a kart
 erőltetett kilégzésben és köhögésnél is működik (köhögő izom)

A vállöv izmainak funkcionális csoportosítása

1. Saggitalis tengely menti mozgások:

Adductio
Abductio 90-ig
Elevatio  90 felett,vízszintes fölé, nem a vállízületen belül, hanem a scapula
forgatásával valósítható meg

2. Frontalis tengely menti mozgások:

Anteversio  kar előreemelése
Retroversio  kar hátraemelése

3. Rotatiós tengely  caput humeri - processus styloideus ulnae

 ez a tengely egyben az alkar pronatios-supinatios tengelye is, és így a rotatio a
pronatiós és supinatiós mozgás fokozódásához vezet
Kifelé rotatio
Befelé rotatio

4. Circumductio  kifelé és befelé

 ez esetben a humerus egy 50 kúp palástja mentén mozog
A mozgást kivitelező izmok
Adductorok: m. pectoralis major
caput longum m. tricipitis
m. teres major
m. latissimus dorsi
caput breve m. bicipitis
m. deltoideus p. clavicularis, p. spinalis
Abductorok: m. deltoideus
m. supraspinatus
m. biceps caput longum
m. serratus anterior
m. trapezius  a scapula kisfokú rotatiójával segíti az abductiót

Elevatio: m. serratus anterior

az elevatiót megelőzően a kart a m. supraspinatus, m. biceps caput longum és a m.
deltoideus segítségével abdukálni kell
az abdukció elevációba való átmenetét a m. serratus anterior és a m. trapezius támogatja
Anteversio: m. deltoideus p. clavicularis (részben p. acromialis)
m. biceps brachii
m. pectoralis major (p. clavicularis, p. sternocostalis)
m. coracobrachialis
m. serratus anterior

Retroversio: m. teres major

m. latissimus dorsi
caput longum m. tricipitis
m. deltoideus p. spinalis, p. acromialis
a retroversio mindenképpen az articulatio acromioclavicularis mozgásaival jár együtt

Kifelé rotatio/lateralis rotatio: m. infraspinatus

m. teres minor
m. deltoideus p. spinalis
m. infraspinatus: legerőteljesebb kifelé rotáló izom
a kifelé rotatióval egyidejűleg a scapulát és a claviculát a m. trapezius és a mm.
rhomboidei hátrafelé húzzák, ezáltal a sternoclavicularis és acromioclavicularis
ízületekben is mozgás keletkezik

Befelé rotatio/medialis rotatio: m. subscapularis

m. pectoralis major
m. biceps brachii caput longum
m. deltoideus p. clavicularis
m. teres major
m. latissimus dorsi (leggyengébb hatás)
 feszített könyök mellett a m. biceps caput brévéje kisfokban hozzájárul a befelé rotatiohoz
Klinikoanatómiai vonatkozások:

1. Serratusbénulás: csak csekély, mintegy 15-ig terjedő elevatio jön létre, amit
a m. trapezius hoz létre.

2. Humerus törése:
a., tuberositas deltoideától proximalisan: a proximalis tördarabot az adductorok túlsúlya
medial felé húzza
b., tuberositas deltoideától distalisan: a proximalis tördarabot a m. deltoideus túlsúlya
lateralisan és előre téríti el

3. Scapula alata (winging): serratusbénulásban ugyan az anteversio kiváltható, de a scapula

kifejezetten elemelkedik.

4. Hirtelen kifelé rotatio esetén a legerősebb befelé rotáló izom, a m. subscapularis

antagonisztikus húzóhatása a tuberculum minus humeri leszakadását eredményezheti.
 Vállövi fasciák
A vállövi izmok saját fasciával rendelkeznek, amelyek az izmok egymáson való elmozdulását
teszik könnyebbé.
Jellegzetesen megerősödött fasciák:

fascia deltoidea
 a m. deltoideust borítja be és számos sövénye az egyes izomrostok között a mélybe terjed
 folytatása:
elöl: fascia pectoralis
hátul (megerősödve). m. infraspinatus fasciájába megy át
distalisan: fascia brachii
 rögzül még: spina scapulae, acromion, clavicula

fascia pectoralis
 a m. pectoralis majort felszínesen behüvelyezi, majd a sulcus deltoideopectoralisban a
m. deltoideushoz húzódik, és összefügg a fascia axillarisszal

fascia clavipectoralis
 a m. subclaviust és a m. pectoralis minort hüvelyezi be, de részben a
m. coracobrachialisra is ráterjed
 a m. pectoralis minort és a m. pectoralis majort elválasztja egymástól
 a m. pectoralis minor lateralis szélénél a fascia axillarisba sugárzik

fascia axillaris
 a fascia pectoralis folytatását képezi és átmegy a m. latissimus dorsit borító fasciába
 nem egyöntetű tömöttrostos kötőszövet alkotja, hanem könnyebb lebontható, lazább
szövésű részeket is tartalmaz
 a fascia axillaris lazább szövésű részeinek eltávolítása után egy ovalis terület tűnik fel,
melynek proximalis fascia szegélye a: Langer-féle hónaljív

Az egyéb izomfasciák említésre méltó sajátossága, hogy a m. infraspinatus és a m. teres

major térségében aponeuroticus jelleget öltenek, és izomrostok eredésére szolgálnak.
 A kar izmai

I. Flexorok
m. coracobrachialis
 e: processus coracoideus
 t: humerus medialis felszíne (crista tuberculi minoristól distalisan)
 i: nervus musculocutaneus
 a kar gyenge adductora és flexora
 a humerus anteversiojában működik közre
 a humerusfejet stabilizálja az ízületi árokban
 a nervus musculocutaneus átfúrja az izmot

m. biceps brachii
 e: caput longum: tuberculum supraglenoidale
caput breve: processus coracoideus
 t: tuberositas radii, aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus)  az ulnaris
fascia medialis részébe sugárzik bele
 i: nervus musculocutaneus
 az alkar flexora és supinátora, a caput longum a kar flexora is
 a caput longum áthalad a sulcus intertubercularison, itt még az art. humeri tokja borítja
(vagina synovialis intertubercularis), a caput longum a humerusfejet hypomochlionként
használja működéséhez

m. brachialis
 e: humerus distalis részének elülső felszíne, septa intermuscularia
 t: tuberositas ulnae, ízületi tokon (m. articularisként)
 i: nervus musculocutaneus
 az alkar flexora
 II. Extensorok
m. triceps brachii
 e: caput longum: tuberculum infraglenoidale
caput mediale: sulcus nervi radialistól distalisan, septum intermusculare mediale
caput laterale: sulcus nervi radialistól proximolateralisan, septum intermusculare laterale
 t: olecranon
 i: nervus radialis
 a caput longum a m. teres minor előtt és a m. teres major mögött distal felé húzódik
 a tapadás környékén rendszerint bursák találhatók:
bursa subcutanea olecrani
bursa subtendinea musculi tricipitis brachii
bursa intertendinea olecrani (járulékos)
 mozgás: az alkar extensora, a caput longum a kar extensora is

m. anconeus
 e: epicondylus lateralis
 t: olecranon
 i: nervus radialis
 mozgás: könyök extensor
 Hónaljárok - Fossa axillaris
Def.: az elemelt kar mellett a thoracohumeralis izmok néhány vállizommal és a m. latissimus
dorsival négyoldalú pyramis alakú gödröt hoznak létre

elülső fal: m. pectoralis minor et major (elülső hónaljredő)

medialis fal: m. serratus anterior, thorax
lateralis fal: szabad felső végtag felső része
hátsó fal: m. latissimus dorsi, m. teres major, m. subscapularis (hátsó hónaljredő)
alapja: fascia axillaris (behúzódik)  a fascia clavicopectoralis rögzíti a claviculához
a fascia axillarist
csúcsa: hiatus scaleni felé mutat (itt lép ki a plexus brachialis)

Fossa axillaris tartalma:

(a) Axillaris nyirokcsomók
 gyakorlati fontosságúak (onkológia), a fascia axillaris fellett van néhány felületes
nyirokcsomó; a fascia belső oldalán pedig néhány centrális nyirokcsomót találunk
a felületes nyirokcsomók a fascia axillaris kerek v. ovális nyílásán át tartanak
kapcsolatot a centrális nyirokcsomókkal
 néhány nyirokcsomó van még a hónaljárok medialis, hátsó és lateralis falán lévő erek
kíséretében

az axillaris nyirokcsomók egy-két nagyobb nyirokérbe gyűlnek össze,
melynek neve: truncus subclavius

gyűjtőterület:
1. egész felső végtag
2. válltájék
3. a törzs egész elülső és hátsó falának felületesebb rétegei, a köldökön
átfektetett vízszintes felett
4. emlőmirigy

(b) A hónaljárok medialis fala:

a. thoracica lateralis (ex: a. axillaris)
n. thoracicus longus (ex: plexus brachialis)

(c) A hónaljárok hátsó fala

a. subscapularis (ex: a. axillaris)  m. subscapularis, m. teres major közötti vályúban

ágai: a. circumflexa scapulae  medialis hónaljrésbe nyomul be
a. thoracodorsalis
 (d) A hónaljárok lateralis fala
vena axillaris  medialis helyzetű, a karon felületesen fut
arteria axillaris  centralis helyzetű, a plexus brachialis fasciculusai veszik körbe, két nagyobb
ágát itt lehet megtalálni:
arteria subscapularis
arteria circumflexa humeri posterior
plexus brachialis fasciculusai ill. közvetlen ágai
n. musculocutaneus
n. medianus
n. axillaris

Hónaljrések
Hiatus axillaris medialis et lateralis
A m. teres minor és a m. teres major V-alakban széttér a humeruson való tapadása felé, és a két
izom közt halad át a m. triceps brachii caput longuma, úgy, hogy a caput longum a m. teres
minor előtt és a m. teres major mögött húzódik distal felé.

Hiatus axillaris medialis

 háromszög alakú
 határolja: m. teres minor et m. teres major és a m. triceps brachii caput longuma
 rajta áthaladó képlet: arteria circumflexa scapulae

Hiatus axillaris lateralis

 négyszög alakú
 határai:
felül: m. teres minor
alul: m. teres major
lateralisan: collum chirurgicum humeri
medialisan: m. triceps brachii
 áthaladó képletek: nervus axillaris
arteria circumflexa humeri posterior

Nyálkatömlők:
bursa subdeltoidea - a tuberculum majus humeri és a m. deltoideus között
bursa subacromialis - acromion alatt, a m. supraspinatus inának mozgásait biztosítja
A kar izomrekeszei:
 a karizmokat körülvevő fascia brachii két izomközti sövényt bocsát a humerus medialis
és lateralis éléhez:
septum intermusculare brachii mediale
septum intermusculare brachii laterale

elöl lesznek: flexorok
hátul lesznek: extensorok
 a m. biceps brachii medialis és lateralis oldalán egy-egy sekély barázda keletkezik:
sulcus bicipitalis medialis
sulcus bicipitalis lateralis

Sulcus bicipitalis medialis

 határai: m. biceps brachii
septum intermusculare brachii mediale
m. triceps brachii
 képletei:
n. cutaneus antebrachii medialis (ramus anteriorja)
n. cutaneus brachii medialis
n. ulnaris  legmedialisabb, a septum intermusculare brachii medialera fekszik,
majd a septumot átfúrva az epicondylus medialis alatti sulcus nervi
ulnarishoz fut
n. musculocutaneus
n. medianus
a. brachialis
vv. brachiales

Sulcus bicipitalis lateralis

 subcutan fut benne: vena cephalica

Spatium subdeltoideum
 a m. deltoideus és a vállízület tokja, valamint a tuberculum majus és a tuberculum
minus humeri és a rajtuk tapadó izmok közötti szövettér
 Az alkar izmai
I. Flexorok
I/a. Alkar felületes flexorok
m. pronator teres (i: n. medianus)
m. flexor carpi radialis (i: n. medianus)
m. palmaris longus (i: n. medianus)
m. flexor carpi ulnaris (i: n. ulnaris)
m. flexor digitorum superficialis (i: n. medianus)

m. pronator teres
 e: caput humerale: epicondylus medialis
caput ulnare: processus coronoideus ulnae
 t: tuberositas pronatoria (radius középtája)
 m: pronál, art. cubitit hajlítja

m. flexor carpi radialis

 e: epicondylus medialis
 t: II. metacarpus basisa (palmaris felszínen)
 m: palmarflexio, radialis abductio

m. palmaris longus
 e: epicondylus medialis
 t: aponeurosis palmaris
 m: palmarflexio
 az izom hiányozhat, de az aponeurosis palmaris ilyenkor is megvan

m. flexor carpi ulnaris

 e: caput humerale: epicondylus medialis
caput ulnare: olecranon, margo posterior ulnae
 t: V. metatarsus basisa
 m: palmarflexio, ulnaris abductio

m. flexor digitorum superficialis

 e: caput humerale: epicondylus medialis
caput ulnare: processus coronoideus ulnae
caput radiale: radius
 t: II.-III.-IV.-V. középperc basisán
 a tapadásnál az inak szétválnak (m. perforatus) és a köztük keletkező barázdában fut a
m. flexor digitorum profundus
 m: a kéz és a proximális ujjpercízületek hajlítója (maximálisan behajlított kézízületben
már insufficiensé válik
 I/b. Mély alkar flexorok
m. flexor pollicis longus (i: n. medianus)
m. flexor digitorum profundus (i: n. medianus, n. ulnaris)
m. pronator quadratus (i: n. medianus)

m. flexor pollicis longus

 e: radius volaris felszíne
 t: pollex körömpercének basisán
 m: pollex körömpercének flexora

m. flexor digitorum profundus

 e: ulna, membrana interossea
 t: II.-III.-IV.-V. körömperc basisán
 m: csuklót és ujjízületeket hajlítja

m. pronator quadratus
 e: ulna (palmaris felszínének distalis negyedében)
 t: radius (palmaris felszínének distalis negyedében)
 i: n. medianus  n. interosseus ramus palmaris
 m: pronál
 II. Alkar extensorok
Innervatio: nervus radialis !

m. brachioradialis
m. extensor carpi radialis longus
m. extensor carpi radialis brevis
m. extensor digitorum
m. extensor digiti minimi
m. extensor carpi ulnaris
m. supinator
m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis longus
m. extensor pollicis brevis
m. extensor indicis

Csoportosítás:
1. Radialis alkarizmok:
m. brachioradialis
m. extensor carpi radialis longus
m. extensor carpi radialis brevis
2. Dorsalis alkarizmok:

a., Felületes/ulnaris réteg:

m. extensor digitorum
m. extensor digiti minimi
m. extensor carpi ulnaris
b., Mély réteg:
m. supinator
m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis longus
m. extensor pollicis brevis
m. extensor indicis
m. brachioradialis
 e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale
 t: processus styloideus radii
 m: egyízületű izom, az alkart pronatio és supinatio közötti középhelyzetbe hozza és e
helyzetben flektálja

m. extensor carpi radialis longus

 e: crista supracondylaris lateralis, septum intermusculare laterale
 t: II. metacarpus basisán tapad
 m: hajlított kart gyengén pronálja, feszítettet supinálja, dorsalflexio, radialis abductio

m. extensor carpi radialis brevis

 e: epicondylus lateralis caput commune
 t: III. metacarpus basisán
 m: a kézfej dorsalis flexióját végzi, valamint ulnarabductióból a középhelyzetbe hozza
 a két radialis extensor (longus et brevis) elősegíti a markolást, ekkor ugyanis a kézfej
enyhe dorsalflexióban kell legyen, hogy a flexorok maximális hatásfokkal működjenek
 ha markolás esetén az epicondylus lateralis humeriben fájdalom lép fel, az
epicondylitisre utal; ennek okaként a két radialis feszítő eredési vidékének túlterhelése
következtében létrejövő periostealis izgalom jöhet szóba (teniszkönyök)

m. extensor digitorum
 e: epicondylus lateralis
 t: II.-III.-IV.-V. ujj közép- és körömpercén tapad
 inaival a II.-III.-IV.-V. ujjak dorsalis aponeurosisát képezi, széttérő inai között a
gyűrűsujjtól a kisujjhoz húzódó inas nyalábok találhatók connexus intertendinei

m. extensor digiti minimi

 e: epicondylus lateralis (a m. extensor digitorummal közös fejjel caput commune ered)
 t: az V. ujj dorsalis inába sugárzik bele (ált. 2 ínnal)
 m: kisujjflexio, kéz dorsalflexioja, ulnaris abductio

m. extensor carpi ulnaris

 e: epicondylus lateralis (caput commune részeként)
 t: V. metacarpus basisán tapad
 m: a kézfej legerősebb abductora ! (antagonistája: m. abductor pollicis longus)

m. supinator
 e: epicondylus lateralis, crista musculi supinatoris ulnae
 t: rácsavarodik a radiusra
 m: az alkart minden flexiós és extensiós helyzetben supinálni képes
m. extensor pollicis longus
 e: ulna facies dorsalis, membrana interossea
 t: pollex körömpercén tapad
 m: a radius III. ínhüvely rekesztől lateralisan fekvő csontélét, a tuberculum dorsalet
hypomochlionként használva feszíti a hüvelykujjat, kéztőízületet dorsalflektálja és radialis
abductiót hoz benne létre

m. extensor pollicis brevis

 e: radius, membrana interossea
 t: pollex 1. percén
 m: pollexet extendálja és abdukálja

m. extensor indicis
 e: ulna facies dorsalis distalis harmada, membrana interossea
 t: II. ujj dorsalis inába megy át
 m: mutatóujjat feszíti, kéztőízület dorsalflexiójában is működik közre

m. abductor pollicis longus

 e: ulna, membrana interossea
 t: pollex metacarpusának basisán
 m: hüvelykujjat abdukálja
 Az alkar és a könyökízület izomzatának
működés szerinti csoportosítása
1. Könyök mozgásai:
A könyökízületben flexiót és extensiót különböztetünk meg. A mozgás tengelye: a humerus
epicondylusain átmenő egyenes. A tengely előtt futó izmok flektálnak, a tengely mögött futó
izmok pedig extendálják a könyökízületet, azonban a könyökízületre gyakorolt hatásuk a
szomszédos ízületek helyzetétől is függ.

a., Hajlítás - Flexio

m. biceps brachii
m. brachialis
m. brachioradialis
m. extensor carpi radialis longus
m. pronator teres
 csekély jelentőségű: m. flexor carpi radialis, m. extensor carpi radialis brevis, m.
palmaris longus
 a legerőteljesebb flexio - szinte minden flexor megrövidülésével - pronatiós helyzetben
végezhető, kivétek két izom: m. brachialis és m. biceps brachii, melyeknek a hajlítóereje
pronatióban megcsappan

b., Feszítés - Extensio

m. triceps brachii
caput laterale et mediale  primaer erőkifejtés
caput longum  secundaer erőkifejtés
m. anconeus

2. Pronatio - Supinatio
 forgómozgások, melyek az art. radioulnaris distalisban és proximalisban a
humeroradialis ízület közreműködésével játszódnak le
 pronatios-supinatios tengely: fovea capitis radii  processus styloideus ulnae
 a pronatio és supinatio közel azonos erővel (hajlított könyök mellett természetesen
jóval erősebben) kivitelezhető
 a pronatio kitérése a vállízület befelé rotatiójával látszólagosan növelhető

Supinatio:
m. supinator
m. biceps brachii
m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis longus
m. brachioradialis
m. extensor carpi radialis longus  feszített kar esetén működik supinatorként
 Pronatio:
m. pronator quadratus
m. pronator teres
m. flexor carpi radialis
m. brachioradialis
m. palmaris longus

3. Csuklóízületben (art. radiocarpea) végbemenő mozgások:

a., Dorsalflexio
b., Palmarflexio
c., Radialabductio
d., Ulnarabductio

A mozgások tengelye:
Dorsal-palmarflexio: os capitatumot átszelő transversalis tengely
Radial-ulnarabductio: os capitatumon dorsopalmarisan átmenő tengely
 a szóbanforgó mozgások közül a palmarflexió a legerősebb
 a flexorok significansan erősebbek az extensoroknál
 a flexorok közül az ujjhajlítók a legerőteljesebbek
 hosszan tartó nyugalmi állapotok után (törések gyógyulása) a kézfej a flexorok
túlereje folytán palmarflexióban fixálódik; ezért kell a nyugalmi helyzeteket mindig
dorsalflexióban rögzíteni

A mozgásokat kivitelező izmok:

a., Dorsalflexio:
m. extensor digitorum
m. extensor carpi radialis longus
m. extensor carpi radialis brevis
m. extensor indicis
m. extensor pollicis longus
m. extensor digiti minimi

b., Palmarflexio:
m. flexor digitorum superficialis
m. flexor digitorum profundus (legerősebb flexorok)
m. flexor carpi ulnaris
m. flexor pollicis longus
m. flexor carpi radialis
m. abductor pollicis longus
c., Radialabductio:
m. extensor carpi radialis longus
m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis longus
m. flexor carpi radialis
m. flexor pollicis longus

d., Ulnarabductio:
m. extensor carpi ulnaris
m. flexor carpi ulnaris
m. extensor digitorum
m. extensor digiti minimi
 A kéz izmai
I. A thenar izmai
thenar  a hüvelyk párnája, a hüvelyket mozgató izmok

m. abductor pollicis brevis

 e: tuberculum ossis scaphoidei, retinaculum flexorum
 t: radialis sesamcsont, hüvelyk 1. perce
 i: nervus medianus

m. opponens pollicis
 e: tuberculum ossis trapezii, retinaculum flexorum
 t: I. metacarpus radialis széle
 i: nervus medianus
 m: opponál, addukál

m. flexor pollicis brevis

 e: caput superficiale: retinaculum flexorum (i: nervus medianus)
caput profundum: os trapezium, trapezoideum, capitatum (i: nervus ulnaris)
 t: a 2 fej közösen a radialis sesamcsonton

m. adductor pollicis
 e: caput transversum: III. os metacarpale egész hosszában
caput obliquum: szomszédos kéztőcsontokon
 t: hüvelyk alappercének ulnaris sesamcsontján tapad mindkét fej
 i: nervus ulnaris
 II. A hypothenar izmai
 minden izmot beidegez: nervus ulnaris
 nincs teljes izomgarnitúrája (adduktor nincs)

m. abductor digiti minimi

 e: os pisiforme, lig. pisohamatum, retinaculum flexorum
 t: kisujj alappercbasisának ulnaris szélén
 m: tiszta abductio

m. flexor digiti minimi

 e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati
 t: kisujj alappercbasisának palmaris felszínén

m. opponens digiti minimi

 e: retinaculum flexorum, hamulus ossis hamati
 t: kisujj metacarpusának ulnaris felén

III. A mesothenar izmai

1. Gilisztaizmok (4)
mm. lumbricales
 e: m. flexor digitorum profundus inainak radialis oldaláról
 t: a palmaraponeurosistól fedetten és a ligg. metacarpea transversa profundától
palmarisan húzódnak és a feszítő izmok aponeurosisába és az alapízületek tokjába
sugároznak
 beidegzés:
2 medialis  nervus medianus
2 lateralis  nervus ulnaris (r. profundus)

2. Csontközti izmok - mm. interossei  mozgásuk: az alappercízületben hajlítanak; a

közép- és körömpercízületben feszítenek

m. interosseus volaris (3 db)

e: II., IV., V. metacarpus
t: megfelelő alapperceken, ill. a megfelelő dorsalaponeurosisokon tapadnak
i: nervus ulnaris
m: II., IV., V. ujjakat a középsőhöz közelítik, zárják az ujjakat
 m. interosseus dorsalis (4 db)
e: az öt metacarpus egymás felé tekintő felszíneiről erednek 2 fejjel
t: proximális phalanxokhoz húzódnak és a dorsalis aponeurosisba sugároznak
i: nervus ulnaris

A thenar izmainak funkció szerinti összefoglalása

Adductio:
m. adductor pollicis
m. flexor pollicis brevis
m. opponens pollicis

Abductio:
m. abductor pollicis brevis
m. flexor pollicis brevis

Oppositio:
m. opponens pollicis
- támogatja:
m. flexor pollicis brevis
m. adductor pollicis

Repositio  a dorsalis oldal hosszú izmai végzik:

m. extensor pollicis brevis
m. extensor pollicis longus
m. abductor pollicis longus
 Aponeurosis palmaris
 a palmaris aponeurosist kétféle rostköteg alkotja:
fasciculi longitudinales
fasciculi transversi
 a palmaris aponeurosist a tenyér mély fasciájával 9 septum köti össze (ezek közül 8 a
m. flexor digitorum profundus et superficialis inait határolja minden oldalról, míg a 9.
septum az első radialis m. lumbricalis radialis oldalához húzódik)

ezek a septumok a fasciculi longitudinales et transversiről erednek, és a mély tenyérfascia
kézközépcsontokhoz való rögzülése nyomán az aponeurosis palmarist kellőképpen rögzítik

fasciculi longitudinales
rostok végződése: 2-5 ujjhajlítók ina (vagina fibrosa)
ligg. metacarpea transversa profunda et superficiale
ujjak alappercízületeinek szalagkészüléke
tenyér coriuma

fasciculi transversi  proximálisan a fasciculi longitudinalesnél mélyebben fekszenek, de

distalisan már láthatóak és a hosszanti rostokkal azonos rétegben
találhatók

m. plamaris brevis  a hypothenar területén található, visszafejlődésben lévő izom, ami az

aponeurosis palmarist és a retinaculum flexorumot a kéz ulnaris szélének
bőrével kapcsolja össze

A felső végtag fasciaviszonyai

Fascia brachii
 a felkaron a hajlító és feszítő izmokat borítja
 a humerus 2 oldalán egy-egy sövény (septum) található:
septum intermusculare mediale
septum intermusculare laterale

a septumok rögzítik a fascia brachiit a humerushoz
septum intermusculare mediale  proximalisan a m. coracobrachialis tapadása magasságában
kezdődik
septum intermusculare laterale  közvetlenül a tuberositas deltoideától distalisan kezdődik

 a fascia axillaris közvetlen folytatásába esik a fascia brachii, mely a

fascia antebrachiiba folytatódik
 a fascia brachiin egy nyílás található a könyökárok felett: hiatus basilicus (v. basilica lép át rajta)
Fascia antebrachii
 szoros kapcsolatban áll az ulna dorsalis felszínével
 az alkarfasciába sugárzik: aponeurosis m. bicipitis brachii (lacertus fibrosus)
 az alkarfascia az egyes izomcsoportok között erős septumokat bocsát a mélybe
 az alkar distalis végének dorsalis felszínén a fasciát megerősítő harántkötegek az
izmokat leszorító szalagot hoznak létre, ez a: retinaculum extensorum

a palmaris felszínen: Guyon-páholy  a m. flexor carpi ulnaris radial és distal felé leszálló
izomrostjai a kéztő közelében a fascia antebrachiiba sugároznak, ezen utóbbi és a mély
izmokat befedő fasciák nyomán keletkező önálló térség

Fascia dorsalis manus

 a retinaculum extensorumnak durva, erős harántrostozatú közvetlen folytatását képezi,
ami distalisan az ujjak dorsalis aponeurosisába megy át (és a connexus intertendineikkel
is szoros kapcsolatban van)
 a fascia dorsalis manus a kézhát radialis és ulnaris szélén a metacarpuscsontoknak
megfelelően rögzül

Palmaris fasciák
retinaculum flexorum  folytatását alkotja: aponeurosis palmaris
mély tenyéri fascia (fascia palmaris profunda )  9 septum segítségével kapcsolódik
egymáshoz az aponeurosis palmaris és a m. interosseus palmarisokat borító mély tenyéri fascia

ligamentum metacarpeum transversum superficiale  az ujjak tövénél található vékony,

harántul futó szalag, mely szorosan rögzül a subcutisban

ebbe a szalagba sugárzik az aponeurosis palmaris fasciculi longitudinalese
 Vagina tendinum
1. Dorsalis carpalis ínhüvelyek
2. Palmaris carpalis ínhüvelyek
3. Palmaris digitalis ínhüvelyek

1. Dorsalis ínhüvelyek - Vaginae synoviales dorsales

 retinaculum extensorum ligamentum carpi dorsale és a septumai által fedve fut a 6 db
ínrekesz

így a keletkező osteofibrosus rekeszek 9 különböző hosszúságú ín befekvésére alkalmas
vagina synovialist tartalmaznak
1. rekesz: m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis brevis
2. rekesz: m. extensor carpi radialis longus
m. extensor carpi radialis brevis
3. rekesz: m. extensor pollicis longus

4. rekesz: m. extensor digitorum

m. extensor indicis
5. rekesz: m. extensor digiti minimi
6. rekesz: m. extensor carpi ulnaris

2. Palmaris carpalis ínhüvelyek - Vagina synovialis palmaris

 a retinaculum flexorum által csatornává záródott canalis carpin a n. medianus mellett a
különböző hajlító inak, 3 vagina synovialis palmarisban lépnek át:
I. vagina synovialis tendinis musculi flexoris carpi radialis
(os trapezium külön csatornája, a
vagina a retinaculum flexorum tapadását 2 részre osztja)
II. vagina synovialis musculi flexoris pollicis longi
III. vagina synovialis communis musculorum flexorum
m. flexor digitorum superficialis, m. flexor digitorum profundus
3. digitalis ínhüvelyek - Vagina synovialis digitorum manus
 az 5 vagina synovialis digitorum manust körülveszi 5 darab:
vaginae fibrosae digitorum manus

részei:
pars anularis vaginae fibrosae
pars cruciformis vaginae fibrosae
 a vagina synovialis parietalis és visceralis lemezei között ereket és idegeket tartalmazó
mesotendineum található

a digitális ínhüvelyek térségében kétféle mesotendineumot különböztetünk meg:
vinculum tendinum longum
vinculum tendinum breve
 a m. abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis brevis ínhüvelygyulladásai
gyakoriak, és a processus styloideus radiira lokalizált fájdalmat eredményeznek

Fossa cubiti
 lefelé tekintő csúcsú háromszög alapú gödör
 határai:
proximálisan: m. biceps brachii (tendo)
ulnarisan: m. pronator teres
radialisan: m. brachioradialis
alapja: m. brachialis
 két oldalról határolja: sulcus bicipitalis medialis et lateralis
 medialisan: a flexorok fasciájába besugárzó aponeurosis musculi bicipitis brachii
(lacertus fibrosus) a könyökárok medialis rekeszét a felszín felé lezárja
 Canalis carpi
 a sulcus carpi és a retinaculum flexorum által létrehozott csatorna

sulcus carpi: proximodistalis barázda, melyet két oldalon az eminentia carpi radialis és az
eminentia carpi ulnaris határol (a retinaculum flexorum zárja csatornává)
 benne fut:
m. flexor pollicis longus
m. flexor digitorum superficialis
m. flexor digitorum profundus
m. flexor carpi radialis  mellette lévő kötőszövetes barázdában fut a n. medianus
n. medianus
 felette fut:
m. palmaris longus
m. flexor carpi ulnaris
arteria ulnaris
vena ulnaris
nervus ulnaris

Foveola radialis (fossa Tabatiére)

 a hüvelyk abdukciójakor és extensiójakor a csukló radialis oldalán a m. extensor pollicis
brevis és a m. abductor pollicis inai radial felől és a m. extensor pollicis longus ulnar felől
ráncban kiemelik a bőrt, a két ránc közötti gödör a foveola radialis
 orvosi szempontból is fontos, mert mélyében halad át ferdén az arteria radialis
 Angiologia
Általános értan
Erek - vasa sanguinea
 feladatuk a vér áramoltatása, elosztása, szívhez viszonyított helyzetük szerint:
artéria  bal kamrából az aorta O2-dús vért szállít, a truncus pulmonalis pedig a tüdő felé
szállít CO2-dús vért szállít
capillaris  feladat: vér és szövetek közötti gáz és anyagcsere
véna  vena cava superior et inferior  jobb pitvarba CO2-dús vért szállít

Az erek falának szöveti szerkezete:

1. tunica intima (minden érszakaszon azonos)
2. tunica media
3. tunica adventitia

I. Arteriae

I./a Elasticus típusú artériák

 systoléban a falai kitágulnak és a diastoléban folyamatosan húzódnak össze, ezzel
folyamatos véráramlást biztosítanak
 rétegek jellemzői:

tunica intima
 endothelsejtréteg határolja a lumen felé, alatta egy subendothelialis sejtréteg van, ami
elasticus rostból és kevés kötőszöveti sejtből áll
 fő részét durva és körkörös lefutású elasticus és kisebb részben collagen rostok alkotják
 külső határán az elasticus rostok lapokba rendeződnek  fenestrált elasticus membrán

tunica media
 újszülöttben 40, felnőttben 70 koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll
 sok simaizomsejt és amorf sejtközötti állománya van, ami glükózaminoglikánokból áll

tunica adventitia
 vékony, szabálytalan, hosszanti rendezettségű elasticus és collagen rostokból áll
 benne találhatóak az ér tápláló erei: vasa vasorum
 I./b Izmos típusú középnagy artériák
 feladata a test különböző részeibe szétáramló vér eloszlatása

tunica intima
 egy rétegnek látszik, de az endothelréteg alatt vékony, finom rostozatú kötőszövet
található, ez a: membrana elastica interna (elasticus fenestrált lemez)
 idősebb korban a MEI többrétegű lehet, sclerotisálhat

tunica media
 körkörösen v. lapos spirálba rendezett simaizomszövet, mely között kevés elasticus és
collagenrost található
 az izomsejteket rácsrostból álló kötőszöveti hártya veszi körül

tunica adventitia
 membrana elastica externa
 belső körkörös és külső hosszanti lefutású elasticus és collagen rostokból áll
 a nagyobb erek adventitiájában vasa vasorumokat találunk

II. Arteriolák
 a capillárisok elé kapcsolt arteriolák nyomásredukciós szerepet töltenek be

tunica intima
 hosszanti elrendeződésű endothel sejtek, mely a vékony membrana elastica internára fekszik

tunica media
 3-4 simaizomsejt-réteg a nagyobb arteriolákban és 1 réteg a precapilláris arteriolákban
 a sejtek között csak rácsrostváz van
 a belső rétegben (v. egyetlen rétegben) a simaizomsejtek körülérik az ér körfogatát

tunica adventitia
 a nagyobb arteriolákban hosszanti elasticus és collagen rostköteg alkotja
 a precapilláris arteriolákban ez a réteg minimális lehet
Az artériák O2 és tápanyagellátása:

 az artériák belső fala elegendő O2-t és tápanyagot kap a tunica intimán keresztül
diffúzóval, ezt segíti még a fenestrált elasticus membrán
 a nagyobb artériák adventitiájában vasa vasorumok vannak, amelyek a tunica mediaba
is benyomulhatnak

Az artériák beidegzése:
a., érző beidegzés
baro- és chemoreceptorok
az aortaív falában és az arteria carotis kezdetének sinusszerű tágulatában
(sinus caroticus) az adventitia mélyebb rétegében szőlőfürtszerűen szétterülő tok
nélküli idegvégződések találhatók

b., motoros beidegzés

velőtlen idegek fonata hálózza be az adventitiát, e fonat ingerületátadó hálózata behatol
az adventitia mélyebb rétegébe, rásimul a media külső felszínére, de oda soha nem
hatol be
nincsenek idegvégződések, ún. alapfonatos beidegzés van
az idegrostok kilépve a Scwann-sejtek plasmájából a simaizomsejtek közvetlen
közelében adják le mediator anyagaikat:
sympathicus vasoconstrictor rostok: noradrenalin
parasympathicus vasodilatator rostok: acetil-kolin

III. Capillarisok
1. Muscularis capillaris metarteriola
 preferenciális (kitüntetett) nagyobb ércsatorna, ami a precapilláris arteriolát a
postcapilláris venulával ív alakban összeköti
 simaizomsejtek és pericyták veszik körbe
 a pericyták differenciálatlan mesenchymasejtek

2. Valódi capillaris
 endothelsejtek  intenzíven osztódnak: regeneratio, új capillaris
 sejtek kapcsolódása: lumen felé: zonula occludens
lumentől távol: macula adherens
 lehet fenestrált, azaz 0,1 m-es nyílások vannak rajta, pl.: vese glomerulusai, endocrin szervek
 a sejtekben pinocytotikus hólyagok
 az endothelsejteket lamina basalis veszi körül, mely kb. 50 nm vastagságú
finomszemcsés szerkezetű hártya
Angiogenezis
1. Angiogenezist serkenti:
fibroblast növekedési faktor FGF  és 
tumor necrosis faktor TNF
vascularis endothelialis növekedési faktor VEGF
2. Angiogenezist gátolja:
thrombospondin
angiostatin
endostatin

Endothel által secretált anyagok:

1. III-as típusú collagen, laminin, fibronectin
2. endothelin: O2-hiányos, ischaemiás állapotban termelődik és erős
simaizomcontractiót vált ki
3. thrombocyta aktiváló faktor PAF: endothelsérülés esetén szabadul fel
4. von Willebrand faktor
5. NO  simaizomrelaxációt okoz

IV. Vénák
 falszerkezetük változatos
 bő nyirokhálózat van a venák falában

tunica intima
 endothel borítja
 subendothelialis kötőszövet minimális
 az endothel a laza subendothelialis kötőszövettel rögzül a membrana elastica internához

tunica media
 vékony
 kevés simaizom
 főként collagen építi fel  nem lesz tartása a venáknak

tunica adventitia
 a vénák legvastagabb rétege
 hosszanti és magas menetű spiralis lefutású rostokból áll
 kevés simaizom és elasticus rost
 vasa vasorum  mélyen behatol, biztos vérellátás
Vénabillentyűk - Valvula venosae
 venás keringést segítik
 párosával, ritkábban egyesével találhatók
 zsákszerű intima kettőzetek
 a lábon, kézen és a bordák közötti venákban találhatók
 megakadályozzák a vér visszaáramlását

Vénás sinusok, sinusoidok

 capillarishoz hasonló szerkezetű, szabálytalan alakú, tág gyűjtőerek, melyek falát nem
vascularis rendszerhez tartozó képletek támogatják, pl.:
1. májlebenyke hajszálereinek capillárissinusoidjai
2. hypophysis elülső lebenyének capillárisai
3. a lép postcapilláris vénás sinusai
 valódi sinusok:
1. dura mater sinusai
2. vörös csontvelő vénás sinusai
3. koponyatető canales diploicijei

Artériák elágazódása:
1. Ízületi anastomosishálózatok
 az ízületeket erős artériás ágak látják el, amelyek az ízület tokján kívül rete articularet
képeznek, ennek jelentősége, hogy az erek a mozgás során összenyomódhatnak és a vér
így csak a kollaterális keringés útján tud továbbáramolni

2. Árkád alakú artériás anastomosisok

 főleg cső alakú zsigerek ellátásában vesznek részt, a zsigert ellátó 2 v. több artéria
szomszédos ágai közt árkádszerű összeköttetés jön létre

3. Gyűrű alakú artériás anastomosisok

 agyalapi artériás anastomosis gyűrű  circulus arteriosus Willisii

Végartériák:
a., absolut v. anatómiai végartériák: az a terület artériái, melyet az artéria ellát és máshonnan
nem kap vért (pl.: agy)
b., relatív v. funkcionális végartériák: azon terület artériái melyet több artéria lát el
Vénák elágazódása:
 változatos elrendeződésűek
 hajlamosak a fonatképződésre:
medencebeli szervek vénás fonatai
arc mély fonatai
gerinccsatorna és gerinc körüli vénás fonatok
1. Nagyvénák:
vena cava inferior et superior
vena axillaris
vena femoralis
vena jugularis interna

2. Másodlagos v. harmadlagos vénák:

a., mély v. kísérő vénák venae commitantes
 kettesével futnak az artériák mellett, az artérián végighaladó pulzushullám, a vénában
egy-egy szakaszt összeprésel, a vér csak a szív felé tud elmozdulni a vénás billentyűk miatt
b., felületes v. bőrvénák
 erős simaizom faluk van a végtagokon, de az alsó végtagon mégis varicosus
értágulatok alakulnak ki
 a fascián kívül a bőr alatt vannak

Kettős hajszálérrendszerek - artériás csodarecék, portális venák

1. artériás csodarece: az arteriola néhány capillarishurokra oszlik, majd ezek újra egyesülnek
egy arteriolában, és majd ezután oszlik valódi capillárisokra
(pl.: vese glomerulusai)

2. portális vénák:
 a v. portae hepatis belépve a májba újra capillarisokra bomlik, majd a máj lebenykéit
átjáró sinusoidokat alkot; ezek a sinusoidok vénákba szedődve a máj gyűjtőereivel
(vv. hepaticae) együtt csatlakoznak a vena cava inferiorhoz; funkció: az emésztőrendszerből
felszívott anyagok nem jutnak közvetlenül a keringésbe és a máj ártalmatlanná tudja tenni az
idegen és mérgező anyagokat
 hypophysis elülső lebenyének vénái

Arteriovenosus anastomosisok, érzáró készülékek

 arteriovenosus anastomosis: az arteriolákat és venulákat közvetlenül összekötő,
kisebb arteriolának megfelelő ágak
 lehetnek bennük lumenzáró berendezések, ezek az intima párnaszerű kiemelkedései;
pl.: chromaffin szövetek, nemi szervek erectilis szövetei
Kisvérkör:
ventriculus dexter

truncus pulmonalis

arteria pulmonalis dextra et sinistra

capillarisok

venae pulmonales dextrae et sinistrae

atrium sinistrum

Nagyvérkör:
ventriculus sinister

aorta

artériák

arteriolák

capillarisok

venulák

venák

vena cava superior et inferior

atrium dextrum
 Aorta
 3 szakaszra osztható:
1. felszálló aorta: aorta ascendens
2. aortaív: arcus aortae
3. leszálló aorta: aorta descendens

Aorta ascendens
 eredése felett megvastagodás van: bulbus aortae

sinus aortae külső formai megnyilvánulása, amit
a 3 semilunaris billentyűtasak kiöblösödése okoz
 a két elülső sinusból ered az arteria coronaria dextra et sinistra
 az aorta ascendens kb. 10-12 cm-en a pericardiumon belül halad

Arcus aortae
 3 ága van:
1. ág: truncus brachiocephalicus seu: a. anonyma. a. innominata, a. brachiocephalica

kettágazik: arteria subclavia dextra
arteria carotis communis dextra
2. ág: arteria carotis communis sinistra
3. ág: arteria subclavia sinistra
 az arteria carotis communis a pajzsporc magasságában oszlik arteria carotis internára és
arteria carotis externára
arteria carotis interna  agy vérellátása
arteria externa  fej lágyrészeinek ellátása

arteria subclavia  arteria axillaris  arteria brachialis

Aorta descendens
 a L1 csigolya előtt halad át a rekeszen: hiatus aorticus

a nyílás felett: aorta thoracica
a nyílás alatt: aorta abdominalis
 az aorta abdominalis folytatása: arteria iliaca communis dextra et sinistra
 Az arteria subclavia ágrendszere

Három szakaszát különböztetjük meg: az ún. mellkasi szakaszát a fossa scalenotrachealisban, a

muscularis szakaszát a scalenus hasadékban és a nyaki szakaszát a scalenus hasadékon túl a
clavicula alatti kilépéséig.

1. Mellkasi szakasz (fossa scalenotrachealisban)

a., arteria vertebralis  a jobb és baloldali arteria vertebralis a nyúltvelő és a híd határán
egyesül és mint arteria basilaris halad tovább

b., arteria thoracica interna  anastomisál az arteria epigastrica inferiorral (ex a. iliaca externa)
seu: a. mammaria interna
 ágai
arteria pericardiacophrenica
arteria musculophrenica  rectus hüvelyen belüli része: arteria epigastrica superior

c., truncus thyrocervicalis

 ágai
arteria cervicalis ascendens
arteria cervicalis superficialis
arteria suprascapularis
arteria thyroidea inferior
arteria transversa scapulae  a. circumflexa scapulae

2. A muscularis szakasz ágai (scalenus-hasadékban)

truncus costocervicalis

 ágai
arteria intercostalis suprema
arteria cervicalis profunda

3. A nyaki szakasz ágai (scalenus hasadáktól a claviculáig)

arteria transversa colli

 Az arteria axillaris ágrendszere

Az arteria axillaris az arteria subclavia egyenes folytatása a kulcscsont alatt való áthaladásán túl.
Lefutása lógó kar mellet nehezen határozható meg külső tájékozódási pontokhoz viszonyítva. A
clavicula alsó szélének közepétől kifelé és felfelé domború ívben a scapula processus coracoideusának
kitapintható csúcsától medialisan hajlik le függőleges irányba. Biztosabban meghatározható a helyzete a
törzs frontalis síkjában vízszintesig abdukált kar mellett. Irányát és helyét megközelítőleg egy olyan
egyenes adja meg, amely a clavicula alsó szélének közepét a könyökhajlatban kitapintható m. biceps
brachii inától medialisan fekvő ponttal köti össze. Ez a vonal nemcsak az arteria axillaris, de a
folytatásába eső arteria brachialis lefutását is jelzi. Arteria axillarisnak számítjuk az eret, a hátsó
hónaljredővel való kereszteződéséig, azon túl már arteria brachialis. Felső szakasza - különösen lógó
kar mellett - még ráfekszik a mellkas falára, alsó fele a fossa axillaris oldalsó falához fekve a kar
medialis felszínére húzódik át. Tőle medialisan halad a vena axillaris. A plexus brachialis idegtörzsei
eleinte nagyobbára lateralis oldalát ölelik körül, majd alsó szakaszában a karfonat három fasciculusa
mindinkább közrefogja az artériát. Elölről az ér nagy részét takarja a m. pectoralis major és a fascia
clavipectoralis. Az elülső hónaljredőn túl, a fossa axillaris oldalsó falán, a bőrön kívül az ér-ideg köteget
csak a fascia axillaris takarja, mely a m. coracobrachialis által okozott kiemelkedés mögött abdukált
karon jól kitapintható, sőt sovány egyénen jól látható is az arteria axillaris lüktetésével együtt.

Ágak:
1. szakasz:
arteria thoracoacromialis

 ágai
ramus deltoideus
ramus acromialis
rami pectorales

arteria thoracica suprema (seu: a. thoracalis suprema)

2. szakasz:
arteria thoracalis lateralis

arteria subscapularis

 ágai
arteria circumflexa scapulae  a fossa supraspinata mélyén anastomosál az
arteria suprascapularissal
arteria thoracodorsalis

3. szakasz:
arteria circumflexa humeri anterior

arteria circumflexa humeri posterior

Vena cava superior (jobb pitvarba ömlik)

vena brachiocephalica dextra et sinistra

vena jugularis interna + vena subclavia

 angulus venosus Pirogov-szöglet: vénás szöglet, mely a vena jugularis interna és a

vena subclavia összeömlésénél jön létre, a két ér itt egyesül vena brachiocephalicává

balról beleömlik: ductus thoracicus (3/4 nyirok)
jobbról beleömlik: truncus lymphaticus dexter (1/4 nyirok)

Vena cava inferior

diaphragmán átlép: hiatus venae cavae inferioris

L4-5 csigolya közti porckorong magasságában kezdődik

vena iliaca communis dextra et sinistra

(70-80-os összeömléséből jön létre)

vena iliaca externa et interna

vena femoralis
 A felső végtag artériás rendszere

arteria brachialis
 az arteria axillaris folytatása a hátsó hónaljredővel való kereszteződésétől
 lefutása: a sulcus bicipitalis medialisban halad a könyökárok közepe felé

a m. biceps brachii inától medialisan halad az aponeurosis musculi bicipitis alatt

a fossa cubiti közepén ágazik el két végágára: arteria ulnaris
arteria radialis
 ágai:
arteria profunda brachii
a m. teres major et minor ina alatt válik le, és a n. radialis kíséretében a sulcus nervi
radialisban a kar dorsalis oldalára kanyarodik
a felkar közepe táján két végágra oszlik: arteria collateralis radialis (n. radialisszal)
arteria collateralis media

arteria collateralis superior

arteria collateralis inferior  átfúrja a septum intermuscularet és a könyökhöz megy
arteriae nutriciae
arteria ulnaris
 a fossa cubitit a m. flexor digitorum profundus felett hagyja el

medialis irányba fut és az alkar harmadánál eléri annak medialis szélét, ahol
csatlakozik hozzá a nervus ulnaris

ezután a m. flexor carpi ulnaris által fedve az os pisiforme felé tart

a csuklótájékon felületessé válik, de vastagodott fascia antebrachii takarja

az os pisiforme és a hamulus ossis hamati radialis oldalán lép be a tenyérbe
az ideggel együtt, a retinaculum flexorum felett

felületes tenyérívben folytatódik: arcus palmaris superficialis
(ramus palmaris superficialis)
 ágai:
arteria interossea communis
arteria interossea anterior
arteria mediana  n. medianust kíséri seu: a. comitans nervi mediani 
arteria interossea posterior
arteria recurrens interossea

arteria recurrens ulnaris anterior

arteria recurrens ulnaris posterior

ramus palmaris profundus  az os pisiformetól distalisan átfúrja a hypothenar izmait, a

tenyér mélyébe megy, ahol részt vesz a mély tenyéri ív
alkotásában
rr. carpales dorsales et palmares
rr. musculares
arteria radialis
 az arteria ulnarisnál kicsit gyengébb ág
 a fossa cubititől a processus styloideus radii felé tart
 a radius elülső felszínén csak a bőr és a fascia antebrachii takarja  pulzustapintás
 lefutása a kézen: a m. abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis brevis ina alatt
belép a fossa radialisba, majd a m. extensor pollicis longus ina alatt áttér a kézhátra és az
I. spatium interosseum tövén befut a tenyér mélyébe, ahol a mély tenyéri ívet alkotja
 ágai:
arteria recurrens radialis
ramus palmaris superficialis  felületes tenyéri ívet lezáró ág
ramus carpalis dorsalis  foveola radialisban válik le
ramus carpalis palmaris
arteriae metacarpae dorsales  az ujjak dorsalis oldalát látják el a középpercek közepéig
arteriae digitales dorsales
arteria princeps pollicis
arteria metacarpalis I.
arteria radialis indicis

végága alkotja: arcus palmaris profundus

Arcus palmaris profundus

 a kézközépcsontok basisánál található
 mély tenyéri ív: m. interosseusok volaris felszínén, aponeurosis palmaris alatt
 résztvevő erek: arteria radialis (I. spatium interosseum
tövénél mélybe furakodott ága)
arteria ulnaris ramus palmaris profundus
 ívből erednek:
arteria metacarpea palmaris 4
 2-5. ujjak metacarpusközeiben
 ellátják a tenyér mély szöveteit
 anastomosálnak:
1. arteriae digitales palmares communesszal
2. rami perforantes  dorsalis kézközépartériákkal létesít kapcsolatot

az anastomosisrendszer biztosítja, hogy a felületes tenyéri ív összenyomása esetén
is elegendő vér jusson az ujjakhoz
 Arcus palmaris superficialis
 distalisan, a metacarpusok feje közelében, aponeurosis palmaris felett
 résztvevő erek: arteria ulnaris
arteria radialis ramus palmaris superficialis
 az ívből erednek:
arteria digitalis palmaris communis 3
 2-3., 3-4., 4-5. ujjak felé irányulnak, majd szétoszlanak

arteria digitalis palmaris propria
 az ujjak volaris oldalának szélén haladnak
 de a középső ujjperc közepétől distalisan az ujjak dorsalis felszínét is ellátja
arteria digitalis propria  kisujjhoz futó ág, mely közvetlenül a tenyéri ívből ágazik le
arteria princeps pollicis

Rete articulare cubiti

 a könyök artériás hálózata
 jelentősége: az arteria brachialis lekötése után ezen hálózat segítségével gyorsan,
kielégítő collaterális keringés alakul ki
 résztvevő erek:
arteria collateralis ulnaris superior
arteria collateralis ulnaris inferior
arteria recurrens ulnaris
arteria recurrens radialis
arteria recurrens interossea
 A felső végtag vénás rendszere

 két fő csoport: 1. mélyvénás rendszer

2. felületes vénás rendszer

1. Mélyvénák: az artériákkal együtt haladnak és az arteria brachialis közepétől lefelé két véna
kísér egy artériát

vena ulnaris vena radialis

vena brachialis

vena axillaris

vena subclavia

vena brachiocephalica

vena cava superior

2. Felületes vénás rendszer

rete venosum palmare manus

rete venosum dorsale manus plexus venosus dorsalis manus

2 nagyvéna vezeti el  ulnarisan: vena basilica
radialisan: vena cephalica

az alkar harmadánál a volaris oldalra fordulnak át

vena basilica vena cephalica

 a sulcus bicipitalis medialisban halad
 hiatus basilicuson átfúrja a fasciát
 n. cutaneus antebrachii medialisszal
fut
 vena brachialisba ömlik
 sulcus bicipitalis lateralisban halad,
majd a sulcus deltoideopectoralisba
fekszik, ezt követően a trigonum
clavipectoralehoz fut

vena axillarisba torkollik
( a vena axillaris a szívkatéterezés vénája)
Anastomosisok
 nagyobb erek összeköttetései a normális keringés biztosítása érdekében
 pl.: rete articulare cubiti, plexus venosus dorsalis manus
 vena cephalica és vena basilica közötti anastomosisok:
1. N-alakú

vena basilica vena cephalica

vena mediana cubiti (vérvétel, iv. injekció)

2. M-alakú

vena basilica vena cephalica

vena mediana basilic vena mediana cephalica

vena mediana antebrachii

Felületes vénás elvezetés:

Dorsum manus:
venae metacarpeae dorsales  közöttük néhány ág igen fejlett, így jön létre a vv. metacarpeae
dorsalesek összeömléséből a: vena cephalica accessoria seu: vena salvatella
vena basilica  kisujj vena metacarpea dorsalisából indul
vena cephalica  nagyujj vena metacarpea dorsalisából indul

a tájék vénái anastomotikus hálózatot hoznak létre, melynek neve:
rete venosum dorsale manus
(a vénáktól takartan itt található: n. ulnaris r. dorsalis; n. radialis r. superficialis)

Antebrachium:
vena cephalica (lat.)  n. cutaneus antebrachii lateralis kíséri
vena basilica (med.)  n. cutaneus antebrachii medialis kíséri
vena mediana antebrachii  az alkar közepén a tenyérből felszálló vénák
anastomosálnak és ebből a rendszerből ered a vena
mediana antebrachii
vena mediana cubiti

N- és M-alakú anastomosis!
 Brachium:
vena cephalica  sulcus bicipitalis lateralis  sulcus deltoideopectoralis 
 trigonum clavipectorale  vena axillarisba ömlik
vena basilica  a hiatus basilicuson átjut a fascia brachiin és a vena brachialisba ömlik

Vena axillaris
 vena brachialis egyenes folytatása
 felveszi:
vena jugularis interna

vena occipitalis
vena jugularis anterior (arcus venosus jugularis)
vena thoracoepigastrica
vena thoracoacromialis
vena thoracica interna
 folytatása: vena subclavia (2)  vena brachiocephalica (2)  vena cava superior (1)
 A felső végtag idegellátása

PLEXUS BRACHIALIS

1., radixok közvetlen ágai:

n. dorsalis scapulae C5
n. thoracicus longus C5-6-7

2., truncusok közvetlen ágai tr. superior:

n. subclavius C5-6
n. suprascapularis C5-6

3., a fasciculusok közvetlen ágai, melyek nem mennek ki a végtagra:

nn. pectorales mediales et laterales C5-6-7-8-Th1
nn. subscapulares C5-6
n. thoracodorsalis C5-6-7

4., fasciculus posterior ágai:

n. axillaris C5-6
n. radialis C5-6-7-8-Th1

5., fasciculus lateralis ágai:

n. musculocutaneus C5-6-7
n. medianus (pars lateralis) C6-7

6., fasciculus medialis ágai:

n. medianus (pars medialis) C8-Th1
n. ulnaris C8-Th1
n. cutaneus brachii medialis C8-Th1
n. cutaneus antebrachii medialis C8-Th1

n. intercostobrachialis: a Th2 bordaközti ideg ága, anastomosál a nervus cutaneus brachii

medialisszal
 A PLEXUS BRACHIALIS
ÁGRENDSZERE

1., C5-8 és Th 1 szelvényből ered:

C5-6: a ganglion cervicale mediusból ramus communicans griseust kapnak
C7-8: a ganglion cervicale inferiusból ggl. stellatum kapnak rostokat

a radixok a m. scalenus anterior et medius eredő csipkéi között a
hiatus scalenin keresztül lépnek elő  a fonat alatt halad az a. subclavia

2., A karfonaton 2 részt különböztetünk meg:

pars supraclavicularis  truncusok alkotják
pars infraclavicularis  fasciculusok alkotják

az elsődleges kötegeknél truncust superiort, mediust és inferiort, míg a fasciculusokat az
arteria axillarishoz való viszonyuk alapján nevezzük el: fasciculus lateralis, fasciculus
medialis et fasciculus posterior
 Vállövi ágak:

n. dorsalis scapulae
 tr. superior ága
 innervatio: m. levator scapulae et mm. rhomboidei

n. thoracicus longus
 tr. superior ága
 innervatio: m. serratus anterior

n. suprascapularis
 tr. superior ága
 az arteria suprascapularis kíséretében halad, de az ideg a ligamentum
transversum scapulae superior alatt, míg az a. suprascapularis afölött lép át
 innervatio: m. supraspinatus et infraspinatus, érzőágakat ad az
art. acromioclavicularishoz és art. humerihez

n. subclavius
 tr. superior ága
 lehet a n. phrenicus mellékága is
 innervatio: m. subclavius

nn. subscapulares
 fasciculus posteriorból ered
 innervatio: m. subscapularis, m. teres major

n. thoracodorsalis
 fasciculus posteriorból ered
 arteria subscapularis et arteria thoracodorsalis mentén halad lefelé
 innervatio: m. latissimus dorsi

n. pectoralis medialis et lateralis

 fasciculus medialis et lateralis ága
 átfúrja a fascia clavipectoralist
 innervatio: m. pectoralis minor et major
 A szabad felső végtag idegei
nervus musculocutaneus
 fasciculus lateralisból ered
 átfúrja a m. coracobrachialist
 innervatio: kar flexorai
 érző végága: n. cutaneus antebrachii medialis

a m. biceps brachii inától lateralisan lép elő a fascián

nervus medianus
 fasciculus lateralis et medialisból ered

sulcus bicipitalis medialisban fut  arteria brachialistól lateralisan fut

alsó harmadában a medialis oldalra tér  ágakat ad könyökhöz

a fascia antebrachii a felületes flexorokhoz rögzíti alulról az alkaron

a m. palmaris longus alatt belép a canalis carpiba

oszlása:
nn. digitales palmares communes

ujjak tövén: nn. digitales palmares proprii 2-2
érzően beidegez volarisan 7 ujjszélet radial felől

ágai:

rr. musculares - alkarflexorokat innerválja, kivétel: m. flexor carpi ulnaris és

m. flexor digitorum profundus

n. interosseus antebrachii anterior

m. pronator quadratus
m. flexor pollicis longus
m. flexor digitorum profundus pars radialis

ramus palmaris  hüvelypárnák és a pollex radialis részét innerválja

nn. digitales palmares communes


nn. digitales palmares proprii

bénulás: hajlításkor "eskükéz”-tartás, amikor csak a IV-V. ujjakat tudjuk hajlítani, a

thenarizomzat elsorvadt
nervus ulnaris
 fasciculus medialis ága
 a sulcus bicipitalis medialisban az arteria brachialis medialis oldalán halad

a felkar közepén átfúrja a septum intermusculare medialet

az epicondylus medialis alatt lévő sulcus nervi ulnarisba fekszik

m. flexor carpi ulnaris által fedve az alkar elülső felszínére kerül

az arteria ulnarisszal halad és az os pisiformétól radialisan a
retinaculum flexorum felett lép be a tenyérbe

ágai:

rami musculares - m. flexor carpi ulnaris és m. flexor digitorum profundus

ramus dorsalis nervi ulnaris  nervus digitalis dorsalis 5db dorsalisan 5 ujjszél ulnar felőli
innervációját látja el
nn. digitales dorsales communes

nn. digitales dorsales proprii  5 dorsalis ujjszél ulnar felől, a középperc közepéig

ramus palmaris nervi ulnaris  ulnaris regio a hypothenar felett

ramus profundus nervi ulnaris

kisujjpárna
mm. interossei
m. lumbricalis II.-IV.
m. adductor pollicis
m. flexor pollicis longus

ramus superficialis nervi ulnaris  palmarisan ulnar felől 3 ujjszél


nn. digitales palmares communes

nn. digitales palmares proprii

n. ulnaris bénulása: "karomkéz"-tartás a mm. interossei és mm. lumbricales denerváció miatt az

alappercek feszítettek, míg a distalis percek hajlított helyzetűek az
antagonisták hatására
nervus cutaneus brachii medialis
 fasciculus medialis ága
 2. vagy 3. bordaközti ideggel alkotott anastomosisa: n. intercostobrachialis

nervus cutaneus antebrachii medialis

 a hiatus basilicuson keresztül kerül a bőr alá:

ramus anterior
ramus ulnaris

nervus radialis
 fasciculus posteriorból ered
 lefutás: a. axillaris et a. brachialis mögött

az arteria profunda brachii kíséretében a sulcus nervi radialisba kerül

spiralisan megkerüli a humerust és a felkar alsó és középső harmada táján
átfúrja a septum intermusculare lateralet

a könyök hajlat lateralis részében 2 végágra oszlik

ramus profundus ramus superficialis

 
végága: a foveola radialis alatt éri el a kézhát bőrét
n. interosseus antebrachii posterior 
kéztőízületet innerválja végága:
nn. digitales dorsales communes

nn. digitales dorsales proprii
dorsalisan 5 ujjszélet innervál radial felől

n. radialis felkari ágai:

nervus cutaneus brachii posterior

rami musculares  m. triceps brachii, m. anconeus, m. brachioradialis,

m. extensor carpi radialis longus et brevis

nervus cutaneus antebrachii posterior  septum intermusculare laterale mentén éri el bőrt

nervus radialis bénulás: "lógó kéz" - a feszítők kiesése miatt sem a csuklóízületben,
sem az ujjak ízületeiben nincs lehetőség a feszítésre
nervus axillaris
 fasciculus posteriorból ered:

hiatus axillaris lateralis

m. deltoideus alatt ágazódik el

érző ága: nervus cutaneus brachii lateralis superior

 innervatio: m. deltoideus, m. teres minor