18 Legkockazatosabb Vegyuletcsoport PDF

EGÉSZSÉG AKADÉMIA -
18 legkockázatosabb vegyületcsoport,
amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból
Szeretnéd ha szép és egészséges lenne a bőröd, de nem igazodsz ki a sok reklám,

gyártó, termék és hatóanyag között?
Él benned a gyanú, hogy ezzel a sok reklámmal megvezetnek, de nem tudtad

még nyakon csípni, hogy hol, mikor és mivel?
Rájöttél már Te is, hogy sokkal tájékozottabbnak kellene lenned, de nincs időd
utánajárni, utána olvasni, autodidakta kozmetikussá és táplálkozási szakértővé képezni magad csak
azért, hogy a magad számára legmegfelelőbb arckrémet ki tudd választani?
Antal Vali vagyok, BIONOM Hatóanyag Elemző, mesterkozmetikus, fitoterapeuta. 20 éve foglakozom a
bőrrel és vallom, hogy a szépség belülről fakad, azaz a bőrünket elsősorban belülről tudjuk táplálni,
ápolni, széppé tenni. A legtöbb esetben, ha hiszünk a reklámoknak, és magunkra kenjük a legújabb
csodaszérumot, sokkal többet ártunk magunknak és a bőrünknek, mintha nem tettünk volna semmi.
De miért is mondom ezt?
Mielőtt belekezdenénk a címben említett 18 legkockázatosabb vegyületcsoport ismertetésébe,

bevezető gyanánt álljon itt egy rövid történelmi áttekintés, arról, hogy mit is tudunk/tudhatunk a
szépen becsomagolt, hangzatos nevekkel ellátott és nekünk eladott vegyi anyagokról. Menjünk szépen
sorba!
Egy száraznak tűnő, de igencsak elgondolkoztató adattal kezdem: 1988-ban (23 évvel ezelőtt!!!) az
amerikai OSHA (Occupational Safety and Health Administration) laboratóriumában végeztek egy
elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3000
leggyakrabban előforduló hatóanyagot. Az eredmény megdöbbentő:
 884 súlyosan mérgező,

 218 meddőséghez vezethet,
 314 biológiai elváltozásokat okozhat,
 146 daganatokat okozhat, és
 376 bőr és szemirritációkat okozhat.
A bevizsgált anyagok több mint 1/3-a káros hatást gyakorol a szervezetünkre (volt olyan összetevő,
ami több káros kategóriába is bekerült). Azóta ezeket a tényeket több oldalról és többször is
alátámasztották a világ több különböző laboratóriumában is, MÉGSEM TÖRTÉNT SEMMI
VÁLTOZÁS!!!
Vajon miért? Miért mérgeznek minket tudatosan? Mi állhat vajon a háttérben? A válasz elég egyszerű:
a profit. De ezt nem most szeretném bővebben kifejteni, előbb lássuk azt, miért is olyan veszélyesek
számunkra a káros anyagokat tartalmazó kozmetikumok?
a bőrön át kétszer olyan könnyen

Nem közismert, viszont tudományos tény, hogy
szívódnak fel a veszélyes anyagok, mint a tápcsatornán keresztül . Van egy
olyan mondás, hogy
"biztonságosabb lenne a kozmetikumainkat megenni,

mintsem magunkra kenni"
Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 1

Ennek az az oka, hogy az elfogyasztott táplálék egy része a kiválasztódás során kiürül a szervezetből.
Ezzel szemben nagyon sok anyag, amit a krémekkel és a különböző kozmetikai anyagokkal viszünk fel
a bőrünkre, a káros anyagokat olyan molekulaszerkezetben tartalmazza, hogy közvetlenül a
véráramba tudnak hatolni (megdöbbentő, de nagyon sok kutatás bizonyította ezt a tényt is, mégsem
történt semmi). Ráadásul ilyen szempontból a bőrnyálkahártya a legaktívabb, hisz itt turbó
gyorsasággal szívódik fel minden (lásd a nyelv alá való szívgyógyszerek, lázcsillapítók, görcsoldó kúpok
stb.).
Gondolj csak bele, mit tud művelni veled egy fogkrém, ami káros anyagot
tartalmaz!!! Pl. Sodium Laureth (Lauril) Sulfate-ot, ami az egyik (általam is) legkárosabbnak tartott
adalék anyag. Vagy triclosant, ami elvileg 2005 óta tiltólistás, mégis találtam még a minap is olyan
fogkrémet forgalomban, amely tartalmazta ezt a káros, rákkeltő anyagot.
Mielőtt felpattannál és kiszaladnál a fürdőszobádba, hogy leellenőrizd a kozmetikumaid hátulján

található un. INCI összetevőlistát, hogy vajon a Te fogkrémed is tartalmazza-e ennek a két anyagnak
valamelyikét, várj, olvasd végig az egész tanulmányt, hiszen be fogom mutatni Neked az általam
legkockázatosabbnak tartott 18 hatóanyagcsoportot. Ráérsz majd utána kimenni a fürdőszobádba
Ha tényleg ennyi méreg van a kozmetikumokban, akkor ezt hogy-hogy

engedik a hatóságok?
Visszatérve az OSHA 1988-as vizsgálatának eredményeihez, egy rövid részletet idézek a nemrég
elhunyt Edward Kennedy szenátor 1997. szeptember 5-én - az akkor hivatalban lévő amerikai
elnöknek, Bill Clintonnak - írt leveléből:
"... már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden

harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig
semmit ..." (Kennedy szenátor hivatalos honlapján a 1997-es,
szeptember havi archívumban, "Kennedy to Fight Cosmetics Regulations
Changes Threatening Women" címen volt található a teljes szöveg, nemrég
újraépítették a honlapot, és azóta nem találom az archívumot, sajnos). Azóta
újabb 10 év telt el, de tudtommal még mindig nem tettek semmit.
Utánanéztünk annak is, hogy Európában, illetve az Európai Unióban hogyan áll ezeknek a vegyipari
anyagoknak a szabályozása. Itt a REACH elnevezésű rendeletet kellett megnéznünk (az angol
nyelvű oldal: Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, 2003.10.29.), ami a 90-es évek
végén, a zöld szervezeteknek a nyomása kapcsán indult. A REACH pontosan azt jelenti, hogy Vegyi
Anyagok Bevizsgálása és Engedélyezése, illetve ennek az angol nyelvű rövidítése. A 90-es évek végén
elindult az a rendelet tervezet, mely szerint ha kihoz egy cég valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a
hatóságnak kelljen azt bizonyítania, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az előállítónak kelljen azt
bizonyítania, hogy sem az egészségre, sem a környezetre semmiféle káros hatása nincs az előállított
vegyületeknek.
Nagyon érdekes végigkövetni, ahogy ez a rendelet fokozatosan vesztett az erejéből.
Több mint 100ezer szintetikus vegyület létezik, amiről nincsenek

hatásvizsgálatok! Amikor a rendeletet elkezdték formába önteni, akkor a vegyipari lobbi
hatására meghoztak egy nekik megfelelő időpontot és határidőt, így az 1981, illetve az ez előtt
előállított termékek eleve kikerültek a rendeletből. Így a 100ezerből kb. 30ezer vizsgálandó vegyület
maradt, majd egy még további puhítással elérték azt, hogy igazán komoly vizsgálat alá csak a 100
tonna/évnél nagyobb mennyiségben előállított szintetikus anyagokra kelljen bármi nemű vizsgálatot
elrendelni. Ami még nagyon érdekes, sikerült azt is elérniük, hogy gyakorlatilag az egész kozmetikai
szektor kikerült a rendelet hatálya alól. Érdekes végigkövetni egy ilyen folyamatot! Elindul alulról egy
társadalmi kezdeményezés és mire megszületik a rendelet, körülbelül 1200 oldal lesz, amit az európai

parlament 2005 novemberben fogadott el, ez majd még megy az európai tanács elé, ami még további
módosításokat eszközölhet és utána vissza a parlamenthez.
Azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy szembe kell néznünk mindannyiunknak azzal a ténnyel, hogy a
A mi tudatos vásárlói döntésünk és felelősségünk,
hatóságok nem vigyáznak ránk.
hogy utána járjuk annak, hogy mik azok a veszélyforrások, amiket esetleg
ki tudunk küszöbölni az életünkből.
Bár képtelenség lenne a világot vegyszerek nélkül elképzelni, de megdöbbentő a jelenleg elérhető
káros vegyszerek száma és mennyisége, amelyek nap mint nap körülvesznek minket.
Több mint 30.000 vegyszert forgalmaznak ma az Európai Unióban, amelyek

a levegőben, a talajban és a vízben egyaránt megtalálhatóak.
Milyen vegyszereket használunk a mindennapi életben?
Az ártalmas vegyszerek beszennyezték mind környezetünket, mind az élővilágot - a madarakat, a

jegesmedvéket, a békákat, az alligátorokat és a párducokat. Több mint 300 vegyszer jelenlétét
mutatták már ki az emberi szervezetben is.(!!!)
A WWF-et három vegyszertípus széleskörű használata aggasztja különösen (ők az egyik legaktívabb
követelői a REACH rendelkezések szigorú betartásának). Ezek a következők:
 a rendkívül ellenálló vegyszerek, amelyek nagyon lassan, vagy egyáltalán nem

bomlanak le, ezáltal felhalmozódnak az állatok és az emberek szervezetében, különösen a
táplálkozási lánc csúcsán elhelyezkedők - így az ember - szervezetében;
 a hormonháztartást felborító kemikáliák (EDC), amelyek beavatkoznak az állatok
és az emberek hormonális - és így a reprodukciós - működésébe, és
 a karcinogének, az olyan vegyszerek, amelyek daganatos megbetegedést,
szaporítószervi elváltozásokat okoznak, valamint károsítják a DNS-t.
Megdöbbentő a biztonságos használatra vonatkozó információ hiánya!

Ma a legnagyobb mennyiségben használt vegyszereknek csupán 14%-áról érhető el a biztonságos
használatra vonatkozó információ.
REACH - egy egészségesebb jövőért

A REACH - az EU vegyszerek szabályozásával foglalkozó törvénytervezete - jelentősen hozzájárulhatna
a vegyszerekkel járó kockázatok csökkentéséhez, azzal, hogy meghatározza és megnevezi a
legkárosabb vegyszereket. De ennek a törvénytervezetnek az életbe lépése a gyártóknak NEM
érdeke.
Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága 2006. október 10-én szavazott a REACH
szabályozási tervezetről. A második olvasatra november 14-én kerül sor az Európai Parlamentben, a
Tanács pedig december 4-én dönt a kérdésben. A REACH 2007 áprilisában lépett érvénybe.
Mi kering a vérünkben? - A WWF beszámolója a miniszterek vegyi anyag szennyezettségéről:

76-féle vegyszer van a szervezetünkben?
Riasztóak az eredményei a WWF által szervezett, az eddigi legszélesebb körű európai felmérésnek,
amelynek célja az volt, hogy megtudjuk, milyen vegyszerek találhatóak az európai polgárok vérében.

A vizsgálat kimutatta, hogy 76-féle nem lebomló, a szervezetbe beépülő és
mérgező ipari vegyszer van jelen a vizsgált személyek szervezetében.
"Megdöbbentő volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben mutattak ki vegyszereket az
én véremből is. Mindenkinél, aki részt vett a kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen
függetlenül attól, Európa mely országában élnek." - mondta Dr. Gurmai Zita, a vizsgálat egyik magyar
résztvevője, aki megfigyelőként vett részt az Európa Parlament munkájában. "Ráadásul nem is tudjuk,
milyen hatással vannak hosszú távon a szervezetünkre, a gyermekeinkre és az élővilágra.
"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az

állatokban is vegyi anyagok. Olyanok, melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is
használnak. Bennem például a DDT bomlástermékéből 2700 pg/g mennyiséget találtak, holott az átlag
"csak" 590 pg/g volt. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon milyen
egészségügyi kockázatot jelentenek." - mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
Vegyi anyagokkal szennyezett a vére az Európai Unió minisztereinek is, derül ki a WWF által elvégzett
vérelemzés eredményeiből. 13 ország 14 környezetvédelmi és egészségügyi miniszterétől 2007
júniusában vett vérmintákból 55 ipari vegyi anyagot mutattak ki. A véradók közt volt Dr. Persányi
Miklós, akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Dr. Kökény Mihály, volt egészségügyi
miniszter. A WWF célja, hogy az Unió új, vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály tervezete, a REACH,
megfelelően szigorú legyen.
A vizsgált 103 vegyi anyag 53 %-át, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból.

A vezető politikusok vérében átlagosan 37 vegyi anyag volt. A legmagasabb szám 43, de még a
25 olyan káros vegyi anyagot
legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is 33-at találtak.
azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne vannak : egy
tűzgyulladást gátló szert (BDE-153 – bútorok, bútorszövetek, szőnyegek, kárpitok,függönyök, ruházati
termékek), két növényvédő szert (DDE, HCB) és 22 féle poliklórozott bifenilt.
"Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag van a véremben, hiszen
tudom, hogy mennyire nem természetes a mi életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot
jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit okoznak
ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden mesterséges anyagról, hogy mire
számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
A minisztereken kívül még további 11-en adtak vérmintát a vegyi-anyag vizsgálathoz, köztük Márkus
Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója és Dr. Zacher Gábor, toxikológus főorvos. Az ő eredményeik
nagyon hasonlóak a politikusokéhoz, ugyanazokat a kemikáliákat találták bennük is.
A legtöbb kimutatott vegyi anyag ellenálló, nem vagy csak nagyon nehezen bomlik le, és
felhalmozódik a szervezetben, ahol felboríthatják a hormonrendszer működését, meddőséget,
nemzőképtelenséget okozva. A méhlepényen keresztül az anyából a magzatba is átjuthatnak, illetve a
csecsemőkbe az anyatejjel is bekerülhetnek. A WWF a vérvizsgálatokkal azt szeretné elérni, hogy
megfelelően szigorú legyen az Európai Unió új, a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabály tervezete, a
REACH, amely biztosíthatja azt, hogy azonosítsák és kivonják a forgalomból a legártalmasabb vegyi
anyagokat.
"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok

megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem lesznek ezek a
vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk,
nagyobbrészt, hogy gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük." - nyilatkozta Dr. Zacher Gábor,
toxikológus.

A véradásra vállalkozó 14 miniszter:
 Constantina Akkeliodou, Ciprus, egészségügyi miniszter
 Libor Ambrozek, Cseh Köztársaság, környezetvédelmi miniszter
 Hans Christian Schmidt, Dánia, környezetvédelmi miniszter
 Olavi Tammemäe, Észtország, volt környezetvédelmi miniszter
 Jan-Erik Enestam, Finnország, környezetvédelmi miniszter
 Serge Lepertier, Franciaország, környezetvédelmi miniszter
 Persányi Miklós, Magyarország, környezetvédelmi miniszter
 Kökény Mihály, Magyarország, volt egészségügyi miniszter
 Roberto Tortoli, Olaszország, volt környezetvédelmi miniszter
 Juozas Olekas, Litvánia, egészségügyi miniszter
 László Miklós, Szlovákia, környezetvédelmi miniszter
 Christina Narbona, Spanyolország, környezetvédelmi miniszter
 Lena Sommestad, Svédország, környezetvédelmi miniszter
 Alun Michael, Egyesült Királyság, környezetvédelmi miniszter
A vizsgált vegyi anyagok (összesen 103):
 Poliklórozott bifenilek (PCB-k): Az ipari vegyszerek eme csoportját az 1970-es években

elektronikai cikkek gyártásánál használták, de Európában betiltották, miután kiderült, erősen
toxikusak és beépülnek az élő szervezetbe. A vizsgált vegyi anyagok száma: 40.
 Klórtartalmú szerves növényvédő szerek: Sokat közülük már évtizedekkel ezelőtt
betiltottak Európában, köztük a DDT-t. A vizsgált vegyi anyagok száma: 12.
 Brómtartalmú tűzgyulladás-gátló szerek: Széleskörűen használatosak a
mindennapi életben, nagyon ellenállóak és tartósan beépülnek a szervezetbe, egyes
vegyületeik a hormonrendszert is befolyásolják. Néhány fajtáját mostanában vonták ki a
forgalomból az EU-ban. A vizsgált vegyi anyagok száma: 32.
 Ftálsavak: Széleskörűen használatosak, de az EU-ban már betiltották a gyermekjátékok
gyártásánál, de kozmetikai termékeink és egyes élelmiszerek flakonjai még mindig
tartalmazzák. A vizsgált vegyi anyagok száma: 8.
 Fluorozott vegyi anyagok: Víz- és olajtaszító hatásuk miatt edények bevonataként,
szőnyeg- és textiliparban, csomagolóanyagokban, papíriparban stb. gyakran használják. A
vizsgált vegyi anyagok száma: 7.
 Antibakteriális vegyületek: Háztartási cikkekben (pl. fogkrém, dezodor, folyékony
mosószer, kézmosók, tusfürdők, műanyag konyhai eszközök) használják. A vizsgált vegyi
anyagok száma: 2.(triclosan, metil-triclosan)
 Szintetikus pézsma: Szintetikus illatosító szer. Parfümökben, borotválkozás utáni
szerekben, szappanokban található. A vizsgált vegyi anyagok száma:2. (Sajnos minden
szintetikus illatanyag ugyanekkora veszélyforrás!)
Miért nem tudunk a kozmetikumok használatának rejtett egészségügyi

kockázatairól? Hogyan lehetséges, hogy nagyszámú káros anyagot tartalmazó termék egyáltalán
forgalomba kerülhet? Esetleg az ipar profitérdeke megelőzné a fogyasztók jogait?
A tisztálkodó és testápolási termékekkel kapcsolatban nemcsak azt lenne fontos vizsgálni, hogy milyen
anyagokat tartalmaznak, hanem arra is oda kellene figyelni, miket nem szabadna tartalmazniuk! A
fenti problémás területeken való könnyebb tájékozódás segítése érdekében hoztuk létre és fejlesztjük
folyamatosan, most már több mint egy tucat szerkesztőtársammal együtt az antalvali.com honlapot, a
kozmetikumokban található káros anyagokkal kapcsolatban, illetve arról, hogy hogyan kerülhetjük el
ezeknek az anyagoknak a használatát a mindennapjainkban úgy, hogy szépek is legyünk és
egészségesek is maradjunk.

Ennyi bevezető után következzenek a legkockázatosabb vegyületek
csoportjai:
1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek

Miben találhatóak:
 dezodorokban
 izzadás gátlókban
 borotválkozás utáni készítményekben
 arckrémekben
 napozószerekben (nem káros, ha olyan szemcseméretben van jelen, ami nem tömíti el a
pórusokat, csak fizikai védelmet biztosít az UV sugarakkal szemben, visszatükrözi azokat)
 babaápolási készítményekben
A kozmetikumokban leggyakrabban az alumínium sókat alkalmazzák pórusösszehúzó,

verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító tulajdonságuk miatt. Minél hatékonyabb készítményt szeretnénk
használni, annál nagyobb az esélye, hogy a lehető legfelszívódóbb formában találjuk meg benne az
alumíniumot, amely a bőrön keresztül felszívódva egyenesen a véráramba jut, ezáltal tudja mérgezni
akár az egész szervezetet is. Ugyanis az alumínium származékok az egyik legsúlyosabban mérgező
vegyületcsoport.
Elég, ha csak abba belegondolunk, hogy a 70-es évek közepe-vége táján, az összes közkonyhán
betiltották az alumínium edények, és az alumínium evőeszközök használatát, mert bebizonyosodott,
hogy az alumínium egy olyan reakcióképes anyag, hogy egy egyszerű leves megmelegítésétől
alumínium részecskék kerülhetnek bele az ételbe, és mérgezést kaphat, aki eszik belőle. Befolyásolja a
növekedési hormonok működését, fejlődési rendellenességeket okoz, gyengíti az immunrendszert és
szabad gyököket képez a szervezetben.
A legveszélyesebben a dezodorok esetében hat, ugyanis megakadályozza a természetes kiválasztást

és méregtelenítést azáltal, hogy blokkolja a verejtékmirigyek működését. Minél "huszunnégyórásabb"
egy deo, annál garantáltabb a mérgező hatás. Gyakorlatilag pont a legkényesebb részen - a hónalji és
a mellmirigyek közelében - blokkolódnak a természetes méregtelenítő folyamatok, aminek
köszönhetően az eltávozni képtelen mérgek a környező mirigyekben rakódnak lenne, amely kiváló
táptalaja lehet bármilyen rákos folyamat kifejlődésének. Érdekes statisztikai adat, hogy az
alumíniumos dezodorok elterjedésével egy időben nőtt meg ugrásszerűen az emlőrákosok száma
világszerte. Eleinte az emlőrákot a hormonális működések zavarával és a klimaxszal hozták
összefüggésbe, és női betegségnek tartották. Ma már sajnos minden negyedik mellrákos beteg
férfi, ami cáfolja ezt a tézist. Sajnos amióta a férfiak körében is teret hódított a napi szintű
dezodorálás a hatékony marketing jóvoltából - "férfiasan tökéletes", "nem ígéret, bizonyíték", "hódító
érzés" - azóta egyre több az emlődaganatosok száma köztük is. Az előrejelzések szerint pár éven belül
a női-férfi mellrákos arány kiegyenlítődik.
Leggyakrabban használt alumínium vegyületek:
 Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly

 Aluminium Chlorohydrate
 Ammonium alum
 Aluminium Chlorohydrex Pg
 Aluminium Fluoride
 Alumina
 Aluminium Silicate
 Alumínium Zirkónium - Tri-, Tetra-, Penta-, Octachlorohydrate

2. Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok
Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet vagy más néven mosóaktív anyagot
kell a gyártónak beletennie. Ezek azok anyagok, amelyektől "tisztának" érzed magad, ugyanis olyan
erős zsíroldó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy leoldják a testeden található bőrfelszíni emulziót.
Ebbe a vegyületcsoportba tartozik az összes olyan kozmetikum, ami habzik:
 habfürdő
 tusfürdő
 babafürdető
 intim mosakodó
 sampon, hajbalzsam
 fogkrém
 arclemosók, sminklemosók
Dr. Rózsa Sándor egyetemi tanár és kémikus minden előadását, úgy kezdte: "Hölgyeim és Uraim, kik
azok Önök közül, aki persillel mosnak hajat ?" - A hallgatók természetesen felháborodottan tiltakoztak.
"Ebben nem vagyok olyan biztos! - válaszolta erre Dr. Rózsa Sándor - ugyanis a mosóporok és a
samponok mosóaktív anyaga általában ugyanaz az agresszív zsíroldó tenzid: egy szulfát vagy foszfát
származék. De ezek a vegyületek találhatóak meg a kutya és macskafürdetőkben, az autómosóban, az
ipari zsíroldókban, a mosogatószerekben, a sütő- és grilltisztítókban, a felmosó-szerben és a
vécétisztítókban is. Egy sampon és egy folyékony mosószer vagy mosogatószer alaphatóanyag-
összetételét tekintve nem sokban különbözik, mindössze abban, hogy más a doboza és más az illata.
Illetve a kozmetikumok egy részébe kevernek az eladhatóság kedvéért egy elenyésző mennyiségű
növényi hatóanyagot, amely hatása (hatástalansága) említést sem érdemel.
A kozmetikumokban alkalmazott szulfátoknak a bőrre és az egészségre gyakorolt hatását tekintve

négy nagyon veszélyes képviselője van:
 Sodium Lauryl Sulfate (SLS)

 Sodium Laureth Sulfate (SLES)
 Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)
 Ammonium Laueth Sulfate (ALES)
Az SLS-ről már régóta köztudott, hogy mennyire mérgező és veszélyes vegyület, nem véletlen, hogy
az ÁNTSz-nél nyilvántartott veszélyességi biztonsági adatlappal is rendelkezik.
Az SLES az SLS alkoholos változata, amely igaz, hogy enyhébb hatású, viszont a kísérletek szerint
rákkeltő nitrózaminokat képezhet a szervezetben.
Nagyon sok kozmetikum, tisztálkodószer második összetevője a víz után, ami arra utal, hogy nagy
koncentrációban van jelen. Vannak cégek, akik azzal reklámozzák a termékeiket, hogy nagyon sokáig
elég, csak egy csepp kell belőle (fogkrém, tusfürdő, sampon, mosogatószer), ez pont azért van, mert
hatalmas mennyiségű habzó anyagot tartalmaznak, ezáltal sokkal mérgezőbbek is…
Miután a fenti két vegyület veszélyessége a szakmán kívül is nyilvánosságra került, a kozmetikai cégek
egy része - félve a tudatos vásárlók okozta forgalomcsökkenéstől - lecserélte a szulfát tenzideket
Ammóniumos változatra, amelyek csak nevükben különböznek, de ártalmasságukat tekintve nem
maradnak el szódiumos (nártiumos) társaiktól.
Rákkeltő, bőrizgató, nyálkahártya károsító, mérgező hatásukon kívül súlyos kárt okoznak a
szervezetnek azzal a funkciójukkal is, hogy a bőr és a szervezet első számú védelmi vonalát - a
bőrfelszíni emulziót - kíméletlenül és maradéktalanul leoldják a bőrről, megfosztva ezáltal a bőrt
immunrendszerétől. Ezen vegyületek "áldásos" tevékenységének köszönhető az a bizonyos száraz,
húzódó és viszkető érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés és a - sajnos már
csecsemőkorban is jelentkező - ekcéma.

Alternatívaként a kókuszolajból (Cocamide-, Cocamido-) és pálmaolajból (Palm-) kivont bőrbarát
tenzidek használatát javasoljuk. Kivételt képez ez alól a Cocamide MEA/DEA és a Cocamidopropyl
Amineoxyde, amelyek egy növényi tenzidek ugyan, de a kémiai gyártásuk folyamán nitrózaminokkal
és -amidokkal szennyeződhetnek, amelyek elősegítik a rák kialakulását.
3. Emulgeátorok
Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony és vízoldékony
hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót - hétköznapi nevén krémet - alkotnak. Ugyanis egy
krém nem más, mint víznek és zsírnak (olajnak) a keveréke, ami köztudottan nem elegyedik
egymással, és még alapos felrázás vagy kevergetés után is egy idő után szétválik. Ez a víz és a
zsírmolekulák között fennálló felületi feszültségnek köszönhető. Az emulgeátorok ezt a felületi
feszültséget szüntetik meg, és a felületi feszültség megszűnésének köszönhető, hogy a két nem
elegyedő anyag krémmé áll össze.
Hasonló folyamat zajlik le a majonéz készítésénél is, akol a tojás a vizes fázis, az étolaj pedig a zsíros.
A tojásban lévő két természetes emulgeátornak - a lecitinnek és koleszterinnek köszönhető, hogy a
majonéz mégis krémszerűen összeáll. A főzelékek liszttel (rántás, habarás) történő sűrítése
(krémesítése) esetén is emulziót gyártunk.
Sajnos a kozmetikai ipar mesterséges emulgeátorokat használ, amelyek között sok a veszélyes
vegyület. A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA) és ennek
származékai, amelyek közül sok a többfunkciós emulgeátor-tenzid is:
 TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate

 TEA-Cocoate
 TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein
 TEA-Dodecylbenzenesulfonate
 TEA-EDTA
 TEA-Hydroiodide
 TEA-Lactate
Sajnos az összes trietanolamin származék rákkeltő nitrózaminokat képez a szervezetben, bőrirritáló

hatású, súlyos vesekárosító, megterheli a májat. Ezeket az állításokat állatkísérletekkel is bizonyították
és alátámasztották.
A DEA, TEA, MEA mozaikszavak összetételekben való előfordulásával általánosságban is vigyázni kell,
mert a jól hangzó nevek mögött álló vegyületek - diethanolamine, triethanolamine,
monoethanolamine - általában károsak. Egyes anyagokkal reakcióba lépve erősen rákkeltő
nitrozaminokat képezhetnek, bár nem tisztázott, hogy a kozmetikumokban használt koncentrációban
ez mekkora veszélyt jelent. Egyre inkább az a kutatók véleménye, hogy a rizikófaktor nagy ezeknek a
vegyületeknek az esetében.
4. Szintetikus illatanyagok
Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján
választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás
reakciók leggyakoribb kiváltói. Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően
szerepük van a demenciális betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Altzheimer-kór, Parkinson-kór,
dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia) kialakulásában is.
Ennek ellenére nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti titkok védelme érdekében
a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni "parfüm" vagy "fragrance", és - néhány alább részletezett
kivétellel - nem tüntetik fel külön az illatanyag összetételét. A gyártók több ezer illatkomponenst
használnak, és egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak

ártalmatlanok, erős allergének, rákkeltőek, agykárosítóak és olyanok is, amelyek csak az emberek
elenyésző kisebbségét érintik kellemetlenül.
Hátulütőjük, hogy nem elsősorban a bőrrel érintkezve fejtik ki káros hatásukat, hanem a szagláson
keresztül a limbikus rendszerben - azaz az agyban landolnak a szemnek láthatatlan méretűvé tett
kőolajmolekulák, és ott blokkolnak különböző agyi folyamatokat.
Sajnos szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban, tisztálkodó szerben és tisztító-
és mosószerben találhatóak illatanyagok, amelyek többnyire szintetikusak. A természetes -
aromaterápiára alkalmas, jótékony és gyógyító - illatokat a termékek összetételében apró
csillagocskákkal jelölik, és lábjegyzetben közlik, hogy ezek eredeti illatok, és nem szintetikumok. A
szintetikumokat, mint már fent említettük, összefoglaló néven Parfum vagy Fragrance névvel illetnek.
Valószínű, hogy a szintetikus illatanyagok és aromák nem véletlenül kerültek bele a WWF vérünkben
keringő méreganyagok felmérésébe a kritikus 103 vegyi anyagba.
Van pártucat illatanyag, amelyek az évtizedek során kiemelten allergénnek bizonyultak. Ezért az
Európai Unió 2003 óta megköveteli ezek feltüntetését az összetevők listájában, amennyiben
koncentrációjuk meghalad egy bizonyos minimális értéket.
Ezek az anyagok - az első 11, amely a legproblémásabbnak bizonyult, allergén hatásuk jól
dokumentált:
 Amyl Cinnamal
 Cinnamyl Alcohol
 Citral
 Eugenol
 Hydroxycitronellal
 Isoeugenol
 Amylcinnamyl Alcohol
 Cinnamal
 Coumarin
 Geraniol
 Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd
Hadd meséljek el a szintetikus aromákkal kapcsolatban egy történetet. Az egyik előadásom után, ahol
bővebben ecseteltem a szintetikus illatok és aromák veszélyeit, valaki azt mondta: "oh, hát őt nem
érinti, mert nem használ parfümöt". Akkor végigvettük a napjának az első fél óráját, ami nagyjából
egy átlagember napkezdésébe teljesen belefér. A következő illathatások érnek általában:
 Felébredsz, kikelsz egy olyan ágyneműből, amit mostál, öblítettél, amelyekben ott van a
szintetikus illatanyag, s amióta tudjuk a reklámokból, hogy hetekig illatmegőrző kapszulába
zárják az illatokat, azóta még egy hónap múlva is fogod érezni.
 Jó esetben meztelenül aludtál, rosszabb esetben még egy hálóing is van rajtad, amit
valószínűleg ugyancsak mosol és öblítesz. Kikeltél az ágyból és kimész a WC-re, már a papír is
illatosítva van. Ha végeztél, akkor jön a spray, hogy "nehogy büdös legyen a lakásban", vagy
"megszóljon a vécéd". Töményen kerül a rákkeltő anyag bele az éterbe.
 Ha ezen túl vagyunk, akkor az emberek nagy része megmosdik vagy lezuhanyozik, de ha nem
akkor legalább az arcát megmossa. Mivel? természetesen tusfürdővel vagy szappannal,
amelyben megint csak van szintetikus illatanyag.
 Mivel a tusfürdő vagy szappan tartalmazza a Sodium-Lauryl/Laureth-Sulfate-ot, ami kiszárítja
bőrt, ezért be kell kennünk valamilyen testápolóval, vagy a nők az arcukat krémmel, amelyben
megint van szintetikus illatanyag.
Még csak 6 perce keltél fel!
 Fogat mosol (szintetikus aromák, íz- és illatanyagok).

 Ezek után felöltözöl, s magadra veszel olyan ruhát, amit mostál, öblítettél, sőt jobb
háztartásokban, már szekrényparfüm is van (nem a levendula csokor, hanem a szintetikus
szekrény illatosítók).
 A férfiak nagy része borotválkozik: preshave, borotvahab, after shave, amely megint mind
potenciális illatanyag veszélyforrás.
 A nők nagy része frizurát készít: Lakk, zselé stb., megint mindnek illata van. Általában most
már a férfiak is használnak hajhabot vagy zselét, amelyeknek szintén van illata.
 Sokan ezen a ponton magunkra fújják az aktuális parfümöt (természetesen kivéve az
felsorolást „kiprovokáló” hallgatót).
 A nők nagy része sminkel is, és a sminkszereknek is van illata.
 És a nagy készülődésben, főzünk magunknak egy teát az agyonreklámozott filteresből,
amelyben szintén szintetikus illat és aroma van (vagy megiszunk egy 3 az 1-ben instant kávét,
amelyben a csábító íz és az illat nem más, mint kőolajból szintetizált aroma).
Eltelt az első fél óra az életünkből és még hátra van 23 és fél.
Sőt mindezek után lemegyünk a kocsiba és ott lóg a fenyőfa a tükrön: a szintetikus illatosító.
És még egy gondolat: a drogériákba kapható párszáz forintos aromaolajokat ne tévesszük össze a
valódi 100%-os illóolajokkal!
5. Tartósítószerek
Az egyik legproblémásabb vegyületcsoport a tartósítóké. Az EU szabályozás szerint ugyanis csak
tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Sajnos az általánosan alkalmazott szintetikus
tartósítószerek 90%-a káros hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában allergén, egyes
konzerválószereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll (Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol,
Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan).
A berlini Bundesgesund-heitsamt (Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a dietanol-aminokra (DEA), a

trietanol-aminokra (TEA), amelyek szintén rákot okozhatnak. Egyes szintetikus antioxidánsok (BHT/
E321, BHA/E320) és komplexképzők (EDTA) is nagyon veszélyesek a bőrre nézve. A Glyoxalról
(Glyoxalic Acid), annak ellenére, hogy egy eléggé elterjedt kozmetikai tartósító, igen kevesen tudják,
hogy egy olyan rendkívül káros szintetikus anyag, amely mutagén, fehérjekárosító, mérgező, és
hullakonzerválásra használják. Használják tartósításra a szintetikus karbamidokat is (Diazolidinyl Urea,
Imidazolidinyl Urea), amelyekről később még részletesebben is írok.
A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik legnehezebb feladat.

Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, mivel a szintetikumok nem élő
anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni, penészedni – azaz romlani. A
szintetikus alkotók viszont nem tesznek jót a bőrnek! Sokszor olvashatjuk bizonyos kozmetikai
termékeken bizalomgerjesztő reklámfogásként, hogy tartósítószer mentesek. Ez így is van, csak éppen
az a baj, hogy nincs is bennük semmilyen jótékony növényi hatóanyag, ami meg tudna romlani, és
sok esetben hiába tartósítószer mentes a termék, a bennük lévő szintetikumok többet ártanak a
bőrnek, mintha enyhén tartósított növényi hatóanyagot tartalmaznának.
A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló

kozmetikumok sajnos romlanak, mivel az élő anyag folyamatosan reakcióképes: bomlik, oxidálódik,
erjed. Tehát tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak.
Az őstermészet kiváló természetes"tartósítószereket" talált fel, de ezek használata drága és macerás a

hagyományos kozmetikai termékeket gyártó cégeknek. Ezeket a drágább módszereket csak az
igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokat előállító gyártók alkalmazzák. Ebbe a
csoportba tartozik a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, és a természetes antioxidáns
növényi kivonatok nagy része.

Ennek ellenére a hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy biztonsággal minimum 24
hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek
szintetikus tartósítószer(eke)t alkalmazni, ügyelve arra, hogy ezek az élelmiszerbiztonsági
elvárásoknak is megfeleljenek.
Mivel szinte mindegyik szintetikus tartósítószer valamilyen formában káros, ezért kivételesen azokat
sorolnám fel, amelyek NEM károsak, sajnos igen rövid a lista:
 Benzoic Acid
 Sorbic Acid
 Phenoxyethanol
 Ascorbic acid
 Tochopheryl Acetate
 Apple Acid
 Ascorbyl Palmitate
 Benzyl Salicylate
 Benzy Alcohol
 És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike
A tartósítószerek közt érdemes megemlíteni a baktérium-, gomba- és vírusölő vegyületeket is. Itt most
csak a két legveszélyesebbet említeném meg:
 Triclosan (2,4,4'triklór-2'-hidroxidifenil-éter), amelyet már 2005-ben betiltottak, mint

tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító címszóval még mindig találkozhatunk vele a
kozmetikai termékekben tartósítóként, fertőtlenítőként és baktérium ölőként. Előszeretettel
alkalmazzák dezodorokban és fogkrémekben is. Rákkeltő dioxint, anilint és furánt
tartalmazhat, mérgező és allergén. Már a Greenpeace is fellépett a teljes körű kivonása
érdekében,amelyről itt olvashatsz.
 Methylparaben, butylparaben, ethylparaben, isobutylparaben, propylparaben:
Gombaölő (penészedésgátló) tartósítók, magas víz, illetve fehérje tartalmú készítményekben
használják: bőrirritációt, kontakt dermatitist és kontakt bőrallergiát okozhatnak. A parabének
ösztrogén utánzatok: a butylparaben és isobutylparaben hatása a legerősebb, ezt követi a
propylparaben, ethylparaben és methylparaben. A túl nagy mennyiségű ösztrogén mellrák,
petefészekrák, méhrák és hererák okozója, és hatása van az embrió fejlődésre is. Nemrégiben
a tudományos kutatók mellrák vizsgálatot végeztek, és minden egyes mintában találtak
felhalmozódott parabéneket.
6. Kőolaj származékok
A szintetikus anyagok túlnyomó többsége is kőolajszármazék, de most konkrétan azokról szeretnék
beszélni, amelyek természetes zsír- és olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba - legfőképp a
krémekbe, testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba és rúzsokba.
Mivel a valódi 100%-os növényi olajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon, és a hosszabb
eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó kőolajat, egészen pontosan a kőolaj
feldolgozás során keletkezett kőolajhulladékot: a pakurát. Bármily bizarrul is hangzik, ebből a
gusztustalan, büdös, ragacsos és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva vegyszeres
finomítással a kozmetikai szintetikus zsír- és olajkomponensek.
A kőolajszármazékok bőrre gyakorolt hatása:

 eltömítik a pórusokat, ezáltal blokkolják a bőr természetes élettani folyamatait: a légzést, az
anyagcserét és a kiválasztást
 akadályozzák a bőr méregtelenítését
 élettelenné, törékennyé teszik a bőrt a megszűnt funkciók miatt
 gátolják a bőr természetes kopását, aminek a következménye a megvastagodott szaruréteg

 elősegítik a mitesszerek és a pattanások kialakulását
 erősítik a gyulladásra való hajlamot, és a gyulladással együtt járó bőrbetegségek kialakulását
(sömör, ekcéma, hiperkeratózisok, szeborrea, rozácea, egyéb bőrgyulladások)
 nekik és az SLS/SLES-nek köszönhetjük azt a bizonyos "száraz, húzódó, viszkető érzés"-t
 egy láthatatlan (fel nem szívódó) réteget képeznek a bőrre, amely megakadályozza a bőr
légzésével együtt járó párolgást, vagyis azt a természetes vízleadást, ami az egészséges bőr
hőháztartása szempontjából nélkülözhetetlen (érdekes módon ezt a gyártók előnyként tüntetik
fel a terméken a hidratáltság szempontjából, ami persze nem így van, mert a bőr
hidratáltsága a vízmegkötő faktorok munkájától, és az ivással elfogyasztott vízmennyiségtől
függ!)
 kőolajtartalmú készítmények a babák bőrére nézve életveszélyesek, ugyanis nem engedik
kialakulni a bőr természetes védelmét (bőrimmun) ellátó savköpenyt (pH 6-7), azaz a
bőrfelszíni emulziót
Kőolaj származékok az INCI megnevezésük alapján:

 Mineral oil: a leggyakrabban használt kőolajból előállított szintetikus zsír. Bőrbe nem szívódik
föl, akadályozza a bőr lélegzését. Petróleum melléktermék, befedi a bőrt, mint a műanyag,
eltömi a pórusokat. Gátolja a bőr képességét, hogy semlegesítse a méreganyagokat, elősegíti
az aknék és más rendellenességek létrejöttét. Lassítja a bőr funkcióit és a sejtfejlődést, ezáltal
idő előtti öregedést okoz. Sok termékben használják (a babaolaj 100%-a ásványi olaj!). Az
ásványi olaj származékok szennyezettek lehetnek rákkeltő hatású PAH-okkal (Polycyclic
Aromatic Hydrocarbonok). A gyártók vazelint használnak, mert ez hihetetlenül olcsó.)
 Liquidum Paraffinum (az ásványi olaj szebben kifejezve!): A Paraffinum liquidum
sterilisatum steril paraffin-olaj, kőolajból előállított, szobahőmérsékleten folyékony
halmazállapotú (sűrűn folyó) kristálytiszta, íztelen olajszerű folyadék, hosszú szénláncú
szénhidrogének keverékéből áll, ami egy nagyon durva bőrkárosító kőolaj származék
 Paraffin wax vagy Mineral wax: a drága virágviaszokat, a sheavajat és a méhviaszt
hivatottak helyettesíteni
 Vazelin: a petrolátum (más néven puha paraffin vagy vazelin) egy zselé állagú szénhidrogén
keverék (főként 25 szénatomnál hosszabb szénláncot tartalmazó szénhidrogének keveréke).
Régebben elsősorban a neki tulajdonított gyógyító hatás miatt alkalmazták. Elterjedt
vélekedés volt, hogy szinte minden betegségre jótékony hatással van. Később ezen hatások
számos területen nem bizonyultak valósnak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Vazelin
 Petrolatum: Petróleum bázisú szintetikus zsír, amelyet az iparban kenőanyagként
használnak. Kőolaj származék. A petrolatum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága
megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.
 Cera Microcristallina vagyis mikrokristály viasz funkciója: zsírkomponens, krémalap
Szintetikus anyag, kőolaj származék, nagyobb koncentrációban elzárja a bőr pórusait, gátolja
a bőrlégzést. A valódi méhviaszt helyettesítik vele az olcsó kozmetikai készítményekben.
http://antalvali.com/hatoanyagok/c/cera_microcristallina
 Hart-Paraffin: vagy más néven nehéz paraffin, amelyet sűrű kenőcsökhöz, popsikrémekhez,
pomádékhoz és hajwaxokhoz használnak
 Ozokerit: nem más, mint ásványi paraffin, azaz szintén kőolaj származék.
 Petrol Wax: hajápoló termékekben
 Ceresin
Miben találod ezeket:
 dezodorban
 testápolóban, melyeknek nagy része nem más, mint kőolaj (mineral oil) és víz vegyi
anyagokkal emulgeált elegye, némi szintetikus illattal (Fragrance) dúsítva. A kőolaj
származékokból készült krémek látszólag enyhítik a tusfürdők okozta kínzó tünetek nagy
részét, hosszú távon azonban hatalmas károkat okozhatnak. Pl.: parafin likvid, ami elfedi a
glicerin szárító hatását, mert blokkolja a bőr összes természetes funkcióját.
 gyógyszertári krémekben krémalapként
 popsikrémben pl.: vaselinum flav

 naptejben, amelyeknek nem csak krémalapot szolgáltat, hanem a vízállóság is a kőolajnak
köszönhető.
 fényvédőben krémalapként, és a vízállóság biztosítására
 arckrémben: olyan készítményt, amiben vazelin van, pattanásos bőrre ne használj!
 babaolajokban, amelyeknek zöme színtiszta kőolaj némi szintetikus illatanyaggal és
színezékkel - a víztaszító hatás miatt alkalmazzák a popsikenőcsökben is
 gyerekkrémekben: Parrafinum Liquidum, amely eltömíti a bőr pórusait, nem engedi levegőzni
a bőrt, irritáló hatású, elősegíti az ekcéma kialakulását
 kéz és lábápoló krémben a "puhító hatás" miatt: Petrolatum = petróleum származék,
Paraffinun liquidum=pakura származék. Roncsolja a bőrt, eltömíti a pórusokat, gyulladásokat
idézhet elő a hosszú távú használata. A száraz, érzékeny bőrt pillanatnyilag enyhíti, de hosszú
távon tönkre teszi
 gyantázás utáni olajokban és nyugtató balzsamokban, amit a kozmetikusok használnak,
elősegíti a szőrszálak "benövését".
 ajakírban: ozokerit, petrolatum, ynthetic beeswax, amelyeknek a "rúzsállag" köszönhető
 napozás utáni krémekben, balzsamokban
 hajápoló készítményekben: waxokban, hajvégápolókban, balzsamokban, hajolajokban -
előidézhetik a hajhullást, a korpásodást és a fejbőrekcémát.
7. Ftalátok
A legtöbb kozmetikum összetevőként nem tartalmaz ftálsavat, csak a tégelyük, ugyanis a ftálsav egy
olyan műanyagból kioldódó súlyos egészségkárosító hatású vegyi anyag, amelyet a WWF is felvett
arra a bizonyos 103 mérgező vegyi anyagot tartalmazó listára, amikor elvégezték az egyik
legszélesebb körű európai felmérést a vérünkben keringő méreganyagokról. (Mi kering a vérünkben?)
A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet minden esetben

ftalátokkal lágyítanak, hiszen
 egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási

szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül) rákkeltő dioxin keletkezik,
 másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak
ki a termékbe
Milyen hatásra tudnak a ftálsavak kioldódni a műanyagból?
 enyhe savhatásra: Majdnem minden kozmetikum helytelenül PH 5.5–re van beállítva, tehát
enyhén savasra. Ezzel szemben a bőr PH-ja 6 és 7 között van, nem pedig 5.5, ami az
egészséges bőr legeslegalsó határ értéke. Ne feledjük, hogy a szénsav is egy enyhe sav,
amely a buborékos ásványvizek és a szénsavas üdítők esetén ugyanúgy kioldja a flakonból
ezeket a káros anyagokat.
 enyhe lúghatásra: A különböző tenzides termékek pH-ja általában enyhén lúgos, ami már
veszélyt jelent a kioldódás szempontjából. Az olcsó kínai játékokból például már a baba nyála
(ami szintén enyhén lúgos) is kioldja a ftálsavat és a nyálkahártyán keresztül a szervezetbe
juttatja (nem véletlen, hogy az Európai Unióban előállított játékokban már betiltották bizonyos
ftalátok használatát).
 enyhe hő hatására (30 fok fölött), azaz testhőmérséklet vagy napsütés hatására: Csupán
azzal, hogy kozmetikumainkat bent tartjuk a 30 fokos fürdőszobában, már enyhe hő
hatásának tesszük ki a flakont. A nyári kozmetikai szerek ide-oda hurcolásáról már nem is
beszélve.
Mivel a bőrön át kétszer annyi káros anyag szívódik fel, mint az emésztőrendszerükön,
tápcsatornánkon keresztül, a tégelyekből könnyedén kozmetikumainkba oldódó ftalátok komoly
veszélyt jelentenek egészségünkre.

Mik azok a ftalátok? A ftalátok olyan vegyi anyagok, amelyeket elsősorban műanyagok, PVC-
eszközök lágyítására alkalmaznak, tehát műanyag termékekben találkozhatunk velük. De ezek az
emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok megtalálhatóak kozmetikai termékekben, például haj-
és körömlakkokban valamint parfümökben is.
A lágyító adalékanyagok közül a legkockázatosabbnak számító dibutil-ftalátok (DBP) illetve a tributil-ón

vegyületek (TBT) nem véletlenül kerültek az EU tiltó listájára.
Miben találhatók ftalátok? Bár az EU betiltotta a ftalát típusú lágyítószerek alkalmazását

gyerekjátékokban - azok egészségkárosító, rákkeltő hatása miatt - a kozmetikai csomagolóeszközökből
kioldódó ftalátokról mintha elfelejtkeztek volna. A ftalátok ma is megtalálhatóak számos,
mindennapokban használt termékben:
 PVC padlóban
 mosóporban
 testápoló szerekben (krémek, tusfürdők, parfümök, dezodorok, hajspray-k, formázó zselék)
 műanyag használati tárgyakban (gyerekjátékokban!)
 élelmiszereinkben (lásd műanyag csomagolásuk van!)
 ásványvizes palackokban, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva
kerülhetnek
A ftalátok hatásai:
 hormonrendszert károsan befolyásolhatják – elsősorban az alacsony nemi hormonok szintjéért
okolhatók
 károsíthatják az immun- és idegrendszert
 az asztma és bizonyos allergiák kialakulásának veszélyét növelik ftaláttal érintkező
gyermekeknél
 elősegíthetik a rák kialakulását (kutatások szerint mellrákot okozhatnak)
 veseroncsoló hatásúak
 szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak - a kutatások szerint elsősorban
fiúgyerekekben
 rontják a nemzőképességet
 már anyatejben is kimutatták, tehát szoptatós kisgyermekeinkre is hatással van
Hogyan állapítsuk meg, hogy ftalátmentes-e a termékünk?

Általában a termékek címkéjén nem szerepelnek a ftalátok az összetevők listáján.
A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján található számok, vagy
rövidítések alapján tehetünk különbséget: ezeket a csomagolóanyag újrahasznosíthatóságára vagy
újrahasználhatóságára utaló háromszögben kell keresnünk.
Ftalátot tartalmaznak a puhább PVC-ből készült termékek, tehát ha a háromszögben a PVC vagy V
jelzés, illetve a 3-as szám áll, akkor ftálsavat tartalmaz a műanyag.
A polietilénből készült termékeket, melyek ugyancsak tartalmaznak ftálsavat 1-es számmal jelölik (lásd
vizes palackok).
Végül nézzük, melyek azok a ftalátok, amelyek nem a műanyagokból oldódnak ki, hanem a különböző
kozmetikumok direkt alkotó részei:
 Dibutyl Phtalat (napvédő szerekben) - máj- és ivarszerv károsító, megzavarja a

hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású

 Diethyl Phtalat (napvédő szerekben) - súlyos idegméreg, szintén ivarszerv károsító,
megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
 Dimethyl Phtalate (kozmetikai lágyító, rovarűző)
 Dioctyl Phtalat (kozmetikai lágyító) - súlyosan mérgező
A ftalátokról bővebben itt olvashatunk: http://antalvali.com/a_ftalatok_hatasa
8. BPA (biszfenol A)
Hasonló veszélyforrást jelent a BPA (biszfenol) is, amely szintén a műanyag csomagolókból és
flakonokból oldódik ki. Az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról kutatások folynak a Yale Egyetemen.
A kutatásokban részt vesz Dr. Hajszán Tibor olvasónk is, aki a következőket írta erről nekünk:
A Yale Egyetem kutatásai

„A Yale egyetemen dolgozom kutató orvosként és a saját két kezemmel végeztem vizsgálatokat a
BPA-val. Higgyétek el, ez az anyag elképesztő rondaságokat művel a kísérleti állatok agyával -
majmokat és patkányokat vizsgáltunk.
Először is mit csinál a BPA? Rengeteg vizsgálati adat van a BPA-ról, és igazából ez gerjeszti a vitát és
ellentmondást. Az adatok többsége ugyanis arra utal, hogy a BPA veszélytelen standard toxicológiai
tesztekben: nem mérgező, nem rákkeltő és nem okoz komoly fejlődési rendellenességeket. Mivel a
BPA a nemi hormonokra (androgén és ösztrogén) hasonlító vegyület, ezért a reproduktív szervekre
gyakorolt hatását is vizsgálják - úgy tűnik ezekre is veszélytelen. Akkor mi ez a nagy felhajtás?
Tisztelt professzorom, Neil J. MacLusky említette nekem néhány évvel ezelőtt, hogy mivel az agyunk
minden más szervnél érzékenyebb a nemi hormonokra, ezért a BPA befolyással lehet az agy
szerkezetére és működésére. A nemi hormonok egyik borzasztó fontos hatása, hogy az idegsejtek
közötti kapcsolatok (ezeket szinapszisoknak hívjuk mi tudóskodók) mennyiségét szabályozza. Négy
éve fogtam először a kezembe az első BPA-val kezelt patkányokból származó elektronmikroszkópos
metszeteket, és igazán meg sem lepődtünk amikor az analízis a szinapszisok több mint felének
eltűnését mutatta! Mi ennek a jelentősége? Ilyen mértékű szinapszis döglést találtak többek között
elbutulással járó betegségekben, mint amilyen az Alzheimer-kór, és saját kutatásaim bizonyították a
szinapszis pusztulást depresszióban és skizofréniában. Hogy egyszerűen fogalmazzak, a szinapszisok
felének eltűnése olyan, mintha a fele agyunk elpusztulna!
Nemrég megjelent közleményünkben írjuk le, hogy ezeket a csúnya elváltozásokat majmokban is látni
lehet BPA adása után. Ez az első teszt, ami főemlősben, az emberre leginkább hasonlító élőlényben
is bizonyította a BPA káros idegrendszeri hatását. Ami a legfélelmetesebb, hogy a BPA-val kezelt
majmainkban 1-2 ng/ml BPA vérszintet mértünk (ez még friss, nem teljesen kontrollált adat). Ez az 1-
2 ng/ml BPA vérszint mérhető az emberek nagy többségében! Tehát nem az a lényeg, hogy melyik
műanyag vacakból mennyi BPA oldódik ki és mitől, hanem az, hogy 1-2 ng/ml BPA állandóan ott van a
vérünkben és ez káros az agyunkra - vagy legalábbis a majmok agyára.
Kire veszélyes a BPA? Leginkább a csecsemőkre és 14 év alatti gyerekekre. Gyerekekben tipikusan 10-
szer (!!!) magasabb a BPA vérszintje (10-15 ng/ml), mint felnőttekben. Ennek oka elsősorban nem az,
hogy műanyagokkal tömjük gyerekeinket, hanem az, hogy a fiatal szervezetből még hiányzik az a
mechanizmus ami a felnőttekben már működik, és a BPA-t képes gyorsan kipucolni a testünkből.
Ráadásul a nemi hormonok (ösztrogén és androgén) az agy fejlődésében kritikus szerepet játszanak,
amivel ha a BPA összeveszik, akkor az agy fejlődésében visszafordíthatatlan károsodás keletkezik.
Ezért amíg az agy fejlődik (tipikusan 14 éves korig), addig a BPA-t messze el kellene kerülni.
Honnan jön a BPA? BPA-t használnak polikarbonátok és bizonyos PVC-k előállításához, amik a 3-as és
7-es plasztik csoportba tartoznak. Ha ezt látjuk a műanyag edényünk alján, akkor keressünk másikat.
BPA-t használnak a konzervdobozok bevonatában, hogy a nehézfémek ne kerüljenek bele a kajába -
jó vicc: nehézfém helyett ehetjük a BPA-t. Sok orvosi eszközben is van BPA: fogászati anyagokban,

katéterekben, kanülökben. Ami fölött viszont majd mindenki figyelme elsiklik, hogy az évek során
számottevő BPA szennyezés került a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, ahonnan mindennapi
ivóvizünket nyerik. Magyarul, már a csapból is BPA folyik, és víz nélkül nehéz meglennünk.”
A Cincinatti Egyetem kutatásai

A Cincinnati Egyetem farmakológiai és sejt-biofizikai kutatókból álló csoportja is kimutatta, hogy a BPA
- a biszfenol-A, amely megtalálható a kemény műanyagokban - polikarbonátokban - és számos
élelmiszerkonzerv bevonatában - milyen módon károsítja a szívizomsejteket.
A biszfenol-A olyan vegyület, amely a természetben nem létezik, ráadásul csak egy az ember
előállította, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül. A többször használatos műanyag palackok,
az élelmiszerkonzervek belső fala (bevonata), a vízvezetékcsövek, a fogtömések tartalmazzák - sok
egyéb használati cikk mellett. Állatkísérletekben úgy találták, hogy a szaporodást, az agy fejlődését
képes befolyásolni, de májkárosodással, cukorbetegséggel, mellrákkal és prosztatarákkal is
összefüggésbe hozták már -, még ha igen kis mennyiségű volt is a BPA-expozíció.
Amint azt már régebben megírták a Független.hu-n: a BPA - a biszfenol A - nagyon kis mennyiségben
is ártalmas az élő szervezetre, mert megváltoztatja az endokrin (belső elválasztású hormon)
rendszerének működését azzal, hogy a szervezet saját hormonjait utánozza.
"Széles körű a biszfenol-A expozíciónk, annak ellenére, hogy tudatában vagyunk, hogy káros hatással
lehet ránk. Okunk van azt hinni, hogy a káros hatások közé felsorakozik a szívre gyakorolt hatás is" -
mondja a Cincinnati Egyetem kutatócsoportjának egyik tagja. (Az egyetem már régebb óta foglalkozik
a BPA hatásának kutatásával.)
A kutatóik élő sejtkultúrát (amely patkány- és egérszívből származott) rövid időn át kitettek BPA és
ösztrogén, illetve ösztrogén hatásának. Mind a két vegyület megváltoztatta a nőnemű állatokból
származó szívizomsejtek működését - ugyanakkor a hím állatok szívizomsejtjeire nem volt hatással.
További kutatások kiderítették, hogy a sejtek működésének változása szívritmus-zavarhoz vezetett,
rosszul kontrollált szívveréshez.
"Az alacsony dózisban adagolt BPA megnövelte az aritmiás esetek előfordulását. Az ösztradiol -
ösztrogénhormon - pedig fokozta a BPA hatását az aritmiára."
"A BPA és/vagy az ösztrogén gyors ütemben stimulálta a szív összehúzódását, megváltoztatva a
szabad kalcium koncentrációját a szívsejtek belsejében, de csak a női szívizomsejtekben, ami azt
jelenti, hogy ezek a hatások nemre specifikusak.
BPA-t a 3 és a 7 jelzésű műanyagok tartalmaznak. Egyedül a 2 jelzésű műanyag nem tartalmaz sem
BPA-t, sem ftalátot.
A témával kapcsolatos további részleteket itt olvashatsz:
 http://antalvali.com/tudnivalok-a-bparol.html
 http://antalvali.com/comment/16699/BPA-a-veszelyes-muanyag-2.html
 http://antalvali.com/hirek/bpa-biszfenol-a.html
 http://antalvali.com/hirek/bisphenol-a-val-szennyezett-bebicumik.html
9. Fluoridok
A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos – mert ugye "fogorvosunk is ezt
ajánlja". A reklám szakirodalom szerint a fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a
fogakat a szuvasodástól.
Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások bebizonyították, hogy semmi!

Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot? Hol fog fölszívódni a fluorid?
Egyáltalán mi is az a fluorid?
A fluorid a legerősebb mérgek egyike: Sok növényvédő szer tartalmaz fluort molekulavázában. A
kemoterápiában használt készítmények között is található ilyen vegyület. Legfontosabb káros hatásai a
következők:
 Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidékeken, ahol hidrogén-fluorid
formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb koncentrációban immunrendszer-károsító hatását
észlelték elsősorban gyermekeknél.
 Több mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben. Közöttük találhatók a DNS-
ben keletkezett hibák javításáért felelős enzimek, valamint az ingerületátvitel során
kulcsszerepet játszó kolinészteráz enzim is. Érdekességként jegyzem meg, hogy azok a
molekulák, amelyeket idegbénító gázként vetettek be háborúk idején, szintén elsősorban a
kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.
 Megváltoztathatja az információátvitelben kulcsszerepet játszó DNS molekula szintézisét, nem
kívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek létre. Ezt nevezik a biokémiában mutációnak, és
ezért a fluor mutagén elem.
 Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.
 Gyorsíthatja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés kockázatát.
 Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni. Ennek egyik kimutatott
komoly következménye a tanulási képesség csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában
a fluoridos ivóvizet fogyasztó gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem isznak
magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy aki több mint 1 ppm (mg/l)
fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb időn át (pl. egy-két év), annak IQ-ja a kár 70 alá
is csökkenhet.
 Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok felgyorsításával, a
szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével fejti ki káros hatását. Agyunkban a
tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű
hormont, amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus - ezen keresztül biológiai
óránk - egyik szabályozója. A tobozmirigyben felgyülemlő fluorid hatásra csökkent a
melatonintermelés.
Hol használják ma a fluort?

 A félvezető ipar és az új nanotechnológia, használják a fluor plazmát, maratásra
 Egyes eljárások használják a hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására (marja az üveget)
 Fluorozott polimereket használnak mint tapadásgátló bevonatokat: teflon
 A hűtőgépek még használják a freonokat mint hőszállító közeget. A freonok az ózon ellenségei
és ezért mind kevésbé használják. A freon negatív hatásáért nem a fluor a felelős, hanem a
klór.
 Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban,
gombaölőszerekben, adalékként egyes fogpasztákban mint fogszuvasodást gátló szer.
 Nagy adagban a nátrium-fluoridot mint rovarirtót használták.
 A hatvanas években kísérletek folytak a fluornak rakéta üzemanyagként történő
alkalmazására. Mérgező és maró hatása miatt a kutatások abbamaradtak.
A fluor hatása az élővilágra:

Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon mérgezők és maró
hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni, hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. A
fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el és hidrogén-fluorid (HF)
keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erős savakkal, a
bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt
még fokozza az is hogy az idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés fájdalom

mentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával és idült csontkárosodást okoz. Ennél
veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium megkötése, ami szívritmus zavart okoz és szívmegállás
következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le azonnal bő
vízzel, a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélni a balesetet.
A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges
színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden
tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtartalmú fogkrémeket
egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi
Hivatal (Food and Drug Administraton, FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az
egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém
lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. A Skandináv országokban és a volt
Szovjetunió területén törvények korlátozzák a használatát, fogkrémekben való alkalmazása tilos.
Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a szánkba veszünk és gyakran
le is nyelünk - bárki előállíthat és árulhat, engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók
valamilyen gyógyhatást tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).
10. Szintetikus színezékek

A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy ismerheted föl, hogy a
terméken a következőt látod: C.I. és egy hosszú számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat,
allergéneket, mérgezőeket, de sok közöttük a rákkeltő is.
Ezek a legveszélyesebb rákkeltők:
 C.I.19140 (Acid Yellow 23, Tartrazin, E102) - sárga

 C.I.20040 (Pigment Yellow 16, diklór-benzidin) - sárga
 C.I.42053 (FDC Green 3) - zöld
 C.I.42090 (Acid Green 9) - zöld
 C.I.42520 (Basic Violet 2, Magenta III) - lila. Előszeretettel színeznek vele levendula illatú
termékeket.
 C.I.45170 (DC Red 19, Rhodamin B) - piros
 C.I.50325 (Acid Violett 50) - lila. Mérgező fenol származék.
 C.I.60724 (Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) - lila. Mérgező anilint tartalmazhat.
 C.I.74260 (Pigment Green 7) - zöld. Mérgező dioxint tartalmazhat.
 C.I.77163 (bizmut-oxiklorid) - fehér. Fehérítő és szeplő elleni krémekben, napozószerekben
fordul elő.
A "mitsem érő" kozmetikumok eladhatóságát a színnel és az illattal növelik. Sajnos a nők nagy
többsége még manapság is úgy választ kozmetikumot, hogy vagy a reklámokra hallgat, vagy pedig
bemegy a drogériába, és ha megtetszik a termék színe és csomagolása, akkor leveszi a polcról, és
megszagolja. Ha jó az illata, akkor a termék a kosárban landol.
Van olyan eset is, hogy a színnel a benne lévő állítólagos hatóanyag mennyiségét próbálják vizuálisan
hihetővé tenni. Az A-vitamin tartalmat sárga szintetikus festékekkel teszik hihetővé, a levendula
tartalmat lilával, az uborka, avokádó vagy aloé tartalmat pedig zölddel. Pedig minderre nem lenne
szükség, ha valóban benne lenne a termékben a hatóanyagból az a mennyiség, amely valóban hat.
A babatermékeket sokszor a halványkék és a halványrózsaszín színnel teszik "babaszínűvé", amely a

megbízhatóság pszichikai hatását váltja ki a vásárlóból.
A higiénés és arcápoló kozmetikumokon kívül a dekor kozmetikumok tartalmazzák a legelképesztőbb

töménységben a káros színezékeket. A divat sajnos újabb és újabb színtrendekkel ösztönzi a
vegyészeket újabb és újabb színkombinációk megalkotására. Az új szintetikus színkombinációk

legtöbbször tesztelés nélkül kerülnek bele a sminktemékekbe, és csak évekkel később kerül napvilágra
a bőrrákot, a nehézfém-mérgezést, az allergiát és egyéb súlyos bőrelváltozásokat ösztönző hatásuk.
Sajnos aki lépést akar tartani a sminktrendekkel, az nem kerülheti el a káros színezékek szervezetbe
való jutását.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy mekkora bőrkárosodást tud okozni még a legkevésbé ártalmas
szintetikus színezék is, ha napsugárzás éri. A szintetikus vegyületek nagy része ugyanis UV sugárzás
hatására reakcióba léphet bármilyen más vegyülettel, amelyekkel a legváltozatosabb kémiai
kombinációkat létrehozva mérgezhetik a szervezetünket.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szintetikus színezékek tárgyalásánál a szintetikus hajfestékeket

sem. Sajnos egy elkeserítő hírt kell közölnöm a hajfestés pártiakkal: nincs egészségre ártalmatlan
kémiai hajfesték! És még egy tévhitet eloszlatnék: nem a hajfestékekben lévő ammónia a
legkárosabb, hanem a bennük lévő színezék. Minél sötétebb a hajfesték árnyalata, annál több
méreganyagot juttattunk be a fejbőrünkön át a szervezetbe. Ugyanis a színek sötétségéért és
mélységéért egy parafenilén-diamin (PPD) nevű szintetikus anyag a felelős, amely mennyisége a
termékben egyenesen arányosan nő a hajszín sötétségével, ami azt jelenti, hogy nem a szőke
hajfestés a legkárosabb, hanem a fekete. A szőkítés "csak" a haj szerkezetét teszi tönkre, a fekete
viszont az agy szerkezetét is.
Ugyanez a vegyület fordul elő a tartós szempillafestékekben, és a szempillaspirálok és fekete

szemceruzák többségében is, amely esetben nem csak a súlyosan mérgező, hanem az irritáló,
nyálkahártya- és szemkárosító hatása is érvényesül.
Mindezek ellenére nem kell, hogy gyanús legyen minden, ami színes, mert a természet rengeteg
bőrbarát alternatívát is kínál organikus színezékekből, amelyek még akár a termék hatékonyságát is
növelhetik - igaz, hogy drágábbak sokkal, mint szintetikus társaik, de szerintem az egészségünk
megér ennyit. Ilyen hasznos színezőanyagaink a klorofill (zöld), a cékla (piros-bordó), a meggy (piros),
a sárgarépa (sárga-narancs),az algák (kék-zöld), az indigó (kék-fekete), a henna (barna-vörös), a
dióolaj (bronz-barna), az azulén, amely a kamilla és a cickafarkfű fő hatóanyaga (kék-zöld), a
körömvirág (sárga), a feketeribiszke (kékeslila), a málna (piros), a bodzabogyó (piros-bordó-
kékesvörös), a spenót (zöld), stb.
11. Mesterséges fényvédő szerek

A fényvédő szereknek három csoportját különböztetjük meg: a kémiai, a fizikai és a biológiai
fényvédőket.
Ezek közül a kémiai fényvédők tartogatnak számunkra veszélyeket.
Már a 90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai fényvédő vegyületeink nagy része - annak
ellenére, hogy önmagában a vegyület nem rákkeltő - UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké
alakulhatnak át. Ezt a paradoxont alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatják, hogy a
nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között sokkal több a bőrrákos esetek előfordulása, mint a
fényvédelem nélkül állandóan a napon tartózkodók (útépítő munkások, mezőgazdaságban dolgozók,
tengerészek, halászok, arató munkások, csőszök, erdőkerülők) között. Ez a paradoxon sarkallta a
kutatókat a kémiai fényvédő szerek hatásmechanizmusának a behatóbb vizsgálatára. Bebizonyosodott,
hogy több fényvédőszerünk tartalmaz rákkeltő vegyületeket, mint például:
 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)

 Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
 Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
 Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
 Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
 3-Benzylidencamphor
A fenti vegyületek problémás mivoltát a német Öko Test magazin vizsgálatai is alátámasztották.

A szomorú tény az, hogy ezek a vegyületek már nem csak a napozószerekben, hanem a napi
használatú kozmetikumainkban (arckrémek, tusfürdők, szappanok, samponok, testápolók) és a
babatermékekben is megjelentek, alkalmazásukat a káros UV sugárzással alátámasztandó.
Jogos a kérdés, miért is van szükség a tusfürdőnkben UV szűrőre?
Az UV szűrő anyagok ebben az esetben nem annyira a bőrt, hanem a terméket magát védik a fény
okozta esetleges elszíneződéstől vagy minőségromlástól. Az átlátszó vagy világos flakonban tárolt
anyagokat ugyanis károsíthatja az UV sugárzás, ami hatással lehet a termék színére, illatára. A
gyártónak az eladhatóság a fontos, és nem a mi egészségünk.
A probléma az, hogy a termékek védelmére használt UV szűrő anyagok némelyike allergén, néhány
esetében felmerült a gyanú, hogy megzavarják a hormonháztartásunkat, valamint kimutathatóak az
anyatejből is.
Mivel a kémiai fényszűrők az egyik legkockázatosabb vegyületcsoport, kerüljük el azoknak a

termékeknek a használatát, amelyek tartalmazzák őket. Helyettük használjunk olyan napvédő
szereket, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő vegyületeket tartalmaznak.
12. Púder és hintőpor alapanyagok

A púder és hintőpor alapanyagok - a bőrre gyakorolt hatásukat nézve – korántsem olyan
veszélyesek, mint azt egyes hozzá nem értő források állítják. Viszont belélegezve annál nagyobb
problémát tudnak okozni. Gondoljunk bele, hogy pont a csecsemőknél alkalmazzuk leggyakrabban
a hintőporokat.
A hintőpor alapanyagok nagy részének apró láthatatlan szemcséi még fél órával is kimutathatók a
levegőben. Ezen szemcsék mikroszkopikus szerkezete hasonló ábrát mutat, mint egy „bogáncs”.
Mikor egy ilyen szemcsét belélegzünk, akkor az megtapad a hörgőinken, a garaton és a
tüdőlebenyek között, és ott fejti ki hosszú távon a káros hatását. Leginkább a magas nedvszívó és
jó tapadóképességű púder- és hintőporalapanyagok viselkednek így. Ezek közül is a
legveszélyesebb a
 Silica vagy más néven kovaföld amely csak belélegezve használatuk után veszélyes (ennek
köszönhetjük a 'szilikózis' kifejezést), mert tüdőrákot okoz. Tehát pont ezért a hintőporokban
(főleg babahintőporokban) és a púderekben való alkalmazása veszélyes lehet. Csak egyszeri
nagy mennyiségű, vagy több éven át való rendszeres belélegzése okoz szilikózist vagy
tüdőrákot. Egyébként ez az anyag egy finom tapintású púderszerű porcelánföld. A tévhittel
ellentétben a szilikonhoz semmi köze nincs.
 Talkum, egy szürkészöld színű, puha ásvány. Testápoló és kozmetikai, valamint gyógyszertári
termékekben fordul elő a leggyakrabban. Belégzése káros, bizonyos körülmények között rákot
és talkum pneumokoniózist is okozhat. Megengedhető viszont lemosható paszta-
pakolásokban, amelyek belégzése kizárt.
13. Glikolok
A glikolokat más néven két vegyértékű alkoholoknak is hívjuk. Kozmetikai felhasználásuk elég
széleskörű, szinte minden kozmetikumban megtalálhatóak adalékanyagként. A kilencvenes években
még hatóanyagként is alkalmazták a glikolokat a bőr gyors és drasztikus hámlasztásához. Azóta erről
az eljárásról bebizonyosodott, hogy korántsem olyan jótékony, mint azt eleinte hitték.
 Propylene glycol (PG), amely a glikolok csoportjába tartozik, és szinte minden

kozmetikumban megtalálható, a drágább, de kevésbé káros butylene glycol helyett
alkalmazzák a termékekben. A propilénglikol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető
formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló
szerekben. A propilénglikolt a bőr- és hajápoló termékekben és a kozmetikumokban hidratáló

hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a
propilénglikol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bőrt.
Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglikol tartalmú termékek használóját,
hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás
léphet fel.
 PEG (Polietilén-glikol): nem mérgező vegyületek, viszont a bőrt áteresztővé és sérülékennyé
teszik a káros anyagokkal szemben, használatuk főleg sérült bőrfelületen kerülendő! Főleg:
PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters
14. Szintetikus antioxidánsok

A szintetikus antioxidánsokat nem csak tartósítószerként, hanem sajnos „anti ageing” hatóanyagként
is alkalmazzák a különböző kozmetikai termékekben. Az utóbbi esetben lényegesen nagyobb
koncentrációban fordul elő, mint ha csak tartósítóként szerepeltetnék. Legveszélyesebb képviselői:
 Butylhydroxytoluol (BHT), Butylhydroxyanisol (BHA), amelyek szintetikus antioxidánsok,

öregedésgátló készítményekben a természetes antioxidánsok helyett, vagy egyéb
kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák őket. Károsíthatják az immunrendszert, az
örökítő sejteket és a magzatot. Elváltozásokat okozhatnak a pajzsmirigyben és a májban,
felhalmozódnak a zsírszövetben. Számomra az a megdöbbentő, hogy ezt a két vegyületet még
prémium kategóriás és biotermékekben is alkalmazzák. Az élelmiszeripar - tudvalevő káros
hatása miatt már csak korlátozottan alkalmazza mindkettőt.
15. Szintetikus karbamid

A karbamid a bőr egyik legfontosabb nedvesség megkötő faktora. Hiánya kóros bőrszárazságot és
bőrgyulladást is okozhat. A valódi karbamid tartalmú kozmetikumok és bőrápolószerek jól
alkalmazhatók a száraz, vízhiányos bőr tartós ápolására, valamint az ekcéma tüneteinek a
megelőzésére is. Kiváló nedvesítő, bőrlágyító, gyulladáscsökkentő és viszketés csillapító hatással
bírhatnak. Sajnos mindezek a jó és bőrbarát tulajdonságok a szintetikus karbamidokról nem
mondhatók el. Pedig a legtöbb kozmetikumban a vízmegkötő hatást nem valódi, hanem szintetikus
karbamidokkal próbálják megoldani.
 Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea, mindkettő szintetikus karbamid, amelyekkel a

valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való
felszívódása közben formaldehidet ad le, amely allergén, mérgező és fehérjekárosító anyag.
Ennek ellenére sok bio-nak mondott és úgynevezett "prémiumtermékben" is megtalálható.
16. Szilikonok
Alapképletét az 1940-es években egyszerre fejlesztették ki az USA-ban és Németországban. Az
amerikaiak szigetelőanyagot kerestek a vezetékekhez, a németek pedig mesterséges ködöt akartak
előállítani, mely láthatatlanná teszi a városokat a radaron. Az egyik sikerült, a másik nem, de mindkét
esetben a szilikon volt a végeredmény.
Hajlakkokban, hajzselékben megengedett.
A szintetikus szilikonolaj bőrirritációt okoz, eltömíti a pórusokat, nem engedi szellőzni a bőrt, gátolja a
bőr természetes funkcióit, elősegíti az ekcéma és egyéb gyulladással járó bőrbetegségek kialakulását.
 Cyclomethicone
 Dimethiconol
 Simethicone

17. Hidrogénezett növényi olajok
Arról már lassan 10 éve cikkeznek, hogy miért káros az emberi szervezet számára a hidrogénezett
növényi olaj (margarin), ha elfogyasztjuk. Erről sok cikket olvashatsz az antalvali.com Hírszem
rovatában is. Ha beírod a házi keresőnkbe, hogy transz-zsírok, vagy transz-zsírsav, akkor számtalan
írást találsz a hidrogénezésről és ártalmairól.
A hidrogénezett növényi olajokat más néven „margarinoknak” is nevezzük. Az élelmiszeripar a II.

világháború során kezdte tömegesen gyártani a margarinokat növényi olajokból, mert azok olcsóbbak
voltak és jobban eltarthatók, nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetők voltak,
mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti
összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében
ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű
zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és
érrendszeri betegségek előfordulását.
A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettőskötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg a
veszélytelen cisz konfigurációjuk fordul elő, a többnyire mérgező transz konfiguráció szinte kizárólag
az élelmiszeripar terméke.
A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő. E hidrogénezés

során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy
kettős kötésükben transz- („szabálytalan”) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez
megváltoztatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van
szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is
eltérő.
Kis mennyiségben a természetben is előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt hatásuk kedvező, a
mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan,
megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze.
A hidrogénezés a növényi olajban lévő összes értékes összetevőt (esszenciális olajok, telítetlen és
többszörösen telítetlen zsírsavak, omega spektrum, zsírban oldódó vitaminok: A, E, D, F, K)
tönkreteszi, viszont ezek helyett úgynevezett transz-zsírsavak képződnek, amelyek viszont nagyon
károsak nem csak a szervezetre, hanem a bőrre nézve is.
Akkor miért hidrogéneznek? A válasz egyszerű: mert ez a legolcsóbb eljárás, hogy könnyen
tárolhatóvá, könnyen szállíthatóvá, és nem romlóvá tegyenek egy növényi olajat.
A kozmetikai ipar ezeken kívül azért is alkalmazza ezt a nem éppen üdvös eljárást, mert a
hidrogénezett olajok könnyebben kenhetőek, könnyebben felszívódnak, és nem kell beléjük annyi
tartósítószer és emulgeáló szer. Így bátran "bőrbaráttá" és "hypoallergénné" kiálthatnak ki egy
terméket a tartósítószer és emulgeálószer mentessége miatt, viszont közben megölték az értékes és
gyógyító alkotórészeket az olajban, és helyette transz-zsírokkal mérgezik a bőrt.

 Gyakran ismételt kérdések a transz-zsírsavakról
 Transz-zsírok, margarinok, koleszterinek, szív- és érrendszeri megbetegedések
 Mit kell tudni a transz-zsírokról?
 Újabb átverés? - Élelmiszernek álcázott vegyi termék
18. Önbarnító és ránctalanító krémek káros hatóanyagai

 Önbarnító krémek, DHA (dihidroxi-aceton)
Az önbarnító krémek hatóanyaga egy cukorszármazék, a dihydroxyacetone, röviden DHA, amelyet

cukornádból állítanak elő. A DHA a bőr felső rétegeinek aminosavaival kapcsolatba lépve
megszínezi azokat. A berlini Gematria Test Lab kutatása szerint a DHA-val kezelt bőrfelületben az
UV sugárzás hatására 180 százalékkal több szabad gyök képződött, mint a kezeletlen bőrfelületen.
Egy 2004-es kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a DHA befolyásolja az amino- és nukleinsavak
működését és felgyorsíthatja a bőrsejtek pusztulását. A vegyület a bőr felső második-harmadik
rétegével kerül reakcióba, ezek élő sejtsorok, melyek szoros kapcsolatban vannak az alsóbb
rétegekben elhelyezkedő sejtekkel, így kiszámíthatatlan a szervezetre ható hosszú távú hatás…
Asztmában szenvedők, cukorbetegek, ekcémás bőrűeknek tilos a használata!
Az még nem tisztázódott, hogy a bőrre kerülve milyen reakcióba lép a többi, minden nap használt
kozmetikumaink összetevőivel (tusfürdő, testápoló).
FONTOS! Bőrünk a napfény hatására melanint termel, ami egy nagyon fontos védekező funkciót
ellátó vegyület, ugyanis sapkaként védi a sejtmagot, vigyázva annak örökítő anyagaira. Az
önbarnítók csak felületi barnaságot adnak, nem termelődik pigment, a bőr ugyanolyan védtelen,
mintha fehér lenne!
(Megjegyzés: a szolárium hatására a termelődő melanin a sejtplazmában szétszórva helyezkedik

el, szintén védtelenül hagyva a sejtmagot!)
 Ránctalanító krémek, DMAE
A DMAE (2-dimetil-aminoetanol) számos ránctalanító krém összetevője, amelyeket „azonnali

öregedés-elleni arcfiatalító” kozmetikumként hirdetnek. Ez a vegyület megtalálható egyéb
krémekben, kozmetikumokban, ajakrúzsban, samponban, szappanokban és baba testápolókban
annak ellenére, hogy eddig pontosan még nem tisztázták, hogyan is fejti ki hatását a bőrre a
molekula.
A Laval Egyetem orvosi karának kutatói felfedezték, hogy a DMAE nevű vegyület, melyet gyakran
használnak ránctalanító krémekben, kóros reakciót válthat ki a bőrsejtekben. Az eredményekről a
szakemberek a British Journal of Dermatology legújabb számában számoltak be.
A Dr. Francois Marceau csapata által végzett kísérletek kiderítették, hogy a DMAE a bőrszövetben
található fibroblasztok (kötőszöveti sejtek) látványosan gyors megduzzadását okozza. A DMAE
alkalmazása utáni órákban azonban a sejtosztódás jelentősen lelassul, néha le is áll, egyes
anyagcsere folyamatok gátlódnak, és a fibroblasztok szignifikáns hányada elpusztul. A
fibroblasztok halálozási aránya a DMAE koncentrációjától függően 24 óra után a 25 százalékot is
elérte. A kutatók szerint a fibroblasztok kóros duzzadása miatti bőrvastagodás magyarázza meg a
DMAE ideiglenes ránctalanító hatását.
A DMAE gyógyszerhez hasonló vegyület, mégsem vizsgálták hosszú távú hatását, mielőtt
alkalmazni kezdték a kozmetikumokban, ennél sokkal fontosabb volt, hogy az átmeneti
ránctalanítás álcájával gyorsan piacra dobják a profitszerzés érdekében.

Na, most jött el az ideje, hogy kimenj a fürdőszobába és végignézd a
kozmetikumaid és tisztálkodó-szereid hátoldalán olvasható un. INCI összetevők listáit!
Ne ess kétségbe! Valószínű, hogy sok kellemetlen meglepetés fog érni, de kérlek, hogy most még ne
selejtezz! Ne higgy el nekem semmit kritikátlanul! Meghívlak egy közös tanulási,
fejlődési folyamatra. Kérlek, hogy minden állításomat, amit csak olvasol a honlapon, kritikusan vizsgálj
meg, ha valamit nem értesz, akkor járj utána, kérdezz rá, gyűjts be más forrásokból érveket,
vitatkozzunk, szakmailag győzz meg az ellenkezőjéről, és csak akkor cselekedj, ha
meggyőződtél az állításaim helyességéről és elfogadtad őket az én
személyemtől függetlenül. Nem Antal Vali követőkre vagy hívekre van szükségünk, hanem
öntudatos, magukért felelősséget vállalni tudó társakat keresünk, azaz meghívunk arra, hogy válj
Tudatos Vásárlóvá és ha van kedved, akkor fejleszd velünk együtt a honlapot.
A tapasztalatom szerint nagy a valószínűsége annak, hogy mégiscsak azt mérlegeled, hogy kidobsz
mindent, amiben a fenti listán felsorolt összetevők közül akár csak egyet is megtalálsz. Nagy a
valószínűsége annak is, hogy szeretnél tőlünk gyártókat és márkaneveket hallani, mondván, hogy "jó,
de akkor mit használjak?". Alapelvem, hogy nem márkákat ajánlok vagy ellenjavallok, hanem egy
konkrét összetételről mondom el a szakvéleményemet. Kezdő tanácsadó koromban elkövettem
többször is azt a hibát, hogy tiszta termékeket gyártó cégek, megbízhatónak és jónak tűnő márkáit
ajánlottam. Két esetben is megtörtént azonban, hogy - és erre az olvasóim hívták fel a figyelmemet -
a termék összetételét megváltoztatták és olyan összetevő került bele, ami miatt már nem felelt meg a
bionom tisztasági feltételeknek.
Soha nem a márka számít, hanem az összetétel!

Ezért van az, hogy mindig összetételt nézünk, és mindig megnézzük az összetételt azoknál a
termékeknél is, amelyeket rendszeresen használunk. A tájékozódás megsegítése érdekében „dr. Rózsa
Sándor Testápoló kislexikon”-a és „Dr. med. Ernst W. Henrich - Dr. rer. Nat. Thomas Baumann:
Kozmetikai hatóanyagok kiértékelése az INCI-megnevezésük alapján” összeállítottunk egy
betűrendes összetevő-katalógust, amelyet a Hatóanyagok menüpontban találsz. Az első
„leckeleveleim egyike majd ennek a katalógusnak a használatával kapcsolatos tudnivalókat fogja
elmagyarázni.
Pár gondolat még a honlappal kapcsolatban: Eleinte mi is úgy terveztük, mint ahogy ezt más
honlapoknál is láttuk, hogy én, Antal Vali leszek az okos szakértő, aki osztja az "észt" az olvasóknak.
Aztán arra lettünk figyelmesek, hogy olyan értékes, izgalmas, szeretnivaló, szorgalmas és nagy
tudású, tettvággyal telt emberekkel hozott bennünket össze a Jóisten, hogy elkezdtünk közösségként
gondolni magunkra. Mára az antalvali.com egy nagyon aktív és egyre népesebb csapat közös
fejlesztésének az eredménye. Úgy döntöttünk, hogy ezek után viszont nem fogjuk az oldalt soha
statikus formába kényszeríteni, nem fogunk GyIK-ot szerkeszteni vagy merev menürendszert, nem
fogjuk mi kitalálni, hogy miről folyjon az aktuális vita, hanem ragaszkodunk az organikus, az olvasók
kérdései, problémái ill. a mindennapi életünkkel kapcsolatos aktuális kérdések által vezérelt fejlesztési
irányvonalhoz. Átvitt értelemben azt is mondhatnám, hogy szeretnénk meghagyni az oldal
természetes biodinamikus körforgását.
Ezért összeállítottunk minden egyes újonnan bekapcsolódó olvasónak egy néhány lépésből álló, az
oldalhasználattal kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztató anyagot azért, hogy
lépésről-lépésre, könnyen és gyorsan megismerhesd mindazokat a témákat, amelyekről eddig már
beszéltünk, megismerhesd azokat a szabályokat is, amelyeket az egymás közötti kommunikációra
alakítottunk ki, és nem utolsó sorban megismerhess bennünket - a szerkesztőket és a törzsolvasókat
is. Ezt az oldalhasználati útmutatót fogjuk Neked elküldeni néhány hírlevél formájában.
Én, személy szerint szeretném, ha azok az információk, amiket összegyűjtöttünk minél több olvasóhoz
eljutnának, ezért szeretnénk majd megkérni arra is, hogy azokat a tartalmakat, amelyekről úgy

gondolod, hogy hasznára válhatnak másnak is, küldd majd tovább. Természetesen ezt nem kérem
ingyen, és az oldalhasználati útmutatóban majd a tartalmak továbbküldésével kapcsolatos
tudnivalókat is elmagyarázzuk.
A regisztrációd arra is feljogosít, hogy hozzászólj a témákhoz - az ezzel kapcsolatos tudnivalókat is

elmondjuk -, továbbá minden héten meg fogod kapni "Heti összefoglaló hírlevelünket" amely az elmúlt
hét fontosabb eseményeit és témáit foglalja össze hétről hétre más-más tanácsadó vagy olvasó
szemszögéből. Hamarosan pedig elkezdjük kiküldeni Neked e-mailben a fent említett oldalhasználati
útmutatót.
Végezetül: Örülök, hogy találkoztunk és Üdvözlünk a Csapatban!
Antal Vali
és az http://antalvali.com tanácsadói és szakértői csapata
Megjegyzés:
 Ezt az anyagot folyamatosan fejlesztjük, a legfrissebb verziót itt éred el:

http://antalvali.com/files/pdf/18-legkockazatosabb-vegyuletcsoport.pdf
 Ez az anyag a legkockázatosabb hatóanyagoknak egy rövidített összefoglalója. A teljes

leírásokat elolvashatod a belső, zárt oldalainkon, belépés után:
 Vegyület csoportok 1-10

o Alumínium származékok és alumínium vegyületek
o 2. Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok
o 3. Emulgeátorok
o 4. Szintetikus illatanyagok
o 5. Tartósítószerek
o 6. Kőolaj származékok
o 7. Ftalátok, BPA
o 8. Fluoridok
o 9. Szintetikus színezékek
o 10. Mesterséges fényvédő szerek
o 10+ Egyéb veszélyes összetevők
Ezt a művet szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod, a következő

feltételekkel:
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd!

2.5 Magyarország
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu

18 Legkockazatosabb Vegyuletcsoport PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

18 Legkockazatosabb Vegyuletcsoport PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EGÉSZSÉG AKADÉMIA -

Szeretnéd ha szép és egészséges lenne a bőröd, de nem igazodsz ki a sok reklám,

Él benned a gyanú, hogy ezzel a sok reklámmal megvezetnek, de nem tudtad

Mielőtt belekezdenénk a címben említett 18 legkockázatosabb vegyületcsoport ismertetésébe,

 884 súlyosan mérgező,

a bőrön át kétszer olyan könnyen

"biztonságosabb lenne a kozmetikumainkat megenni,

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 1

Mielőtt felpattannál és kiszaladnál a fürdőszobádba, hogy leellenőrizd a kozmetikumaid hátulján

Ha tényleg ennyi méreg van a kozmetikumokban, akkor ezt hogy-hogy

"... már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden

Nagyon érdekes végigkövetni, ahogy ez a rendelet fokozatosan vesztett az erejéből.

Több mint 100ezer szintetikus vegyület létezik, amiről nincsenek

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 2

Több mint 30.000 vegyszert forgalmaznak ma az Európai Unióban, amelyek

Az ártalmas vegyszerek beszennyezték mind környezetünket, mind az élővilágot - a madarakat, a

 a rendkívül ellenálló vegyszerek, amelyek nagyon lassan, vagy egyáltalán nem

Megdöbbentő a biztonságos használatra vonatkozó információ hiánya!

REACH - egy egészségesebb jövőért

Mi kering a vérünkben? - A WWF beszámolója a miniszterek vegyi anyag szennyezettségéről:

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 3

"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen bennünk, emberekben és az

A vizsgált 103 vegyi anyag 53 %-át, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból.

"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 4

A vizsgált vegyi anyagok (összesen 103):

 Poliklórozott bifenilek (PCB-k): Az ipari vegyszerek eme csoportját az 1970-es években

Miért nem tudunk a kozmetikumok használatának rejtett egészségügyi

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 5

1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek

A kozmetikumokban leggyakrabban az alumínium sókat alkalmazzák pórusösszehúzó,

A legveszélyesebben a dezodorok esetében hat, ugyanis megakadályozza a természetes kiválasztást

Leggyakrabban használt alumínium vegyületek:

 Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 6

Ebbe a vegyületcsoportba tartozik az összes olyan kozmetikum, ami habzik:

A kozmetikumokban alkalmazott szulfátoknak a bőrre és az egészségre gyakorolt hatását tekintve

 Sodium Lauryl Sulfate (SLS)

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 7

 TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate

Sajnos az összes trietanolamin származék rákkeltő nitrózaminokat képez a szervezetben, bőrirritáló

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 8

Még csak 6 perce keltél fel!

 Fogat mosol (szintetikus aromák, íz- és illatanyagok).

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 9

Eltelt az első fél óra az életünkből és még hátra van 23 és fél.

A berlini Bundesgesund-heitsamt (Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet a dietanol-aminokra (DEA), a

A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik legnehezebb feladat.

A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló

Az őstermészet kiváló természetes"tartósítószereket" talált fel, de ezek használata drága és macerás a

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 10

 Triclosan (2,4,4'triklór-2'-hidroxidifenil-éter), amelyet már 2005-ben betiltottak, mint

A kőolajszármazékok bőrre gyakorolt hatása:

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 11

Kőolaj származékok az INCI megnevezésük alapján:

Miben találod ezeket:

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 12

A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet minden esetben

 egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási

Milyen hatásra tudnak a ftálsavak kioldódni a műanyagból?

Copyright © 2006-2011 Egészség Akadémia - http://egeszsegakademia.net 13

A lágyító adalékanyagok közül a legkockázatosabbnak számító dibutil-ftalátok (DBP) illetve a tributil-ón

Miben találhatók ftalátok? Bár az EU betiltotta a ftalát típusú lágyítószerek alkalmazását