Számvitel alapjai

példatár

Kardos Barbara • Miklósyné Ács Klára

Némethné dr. Gergics Márta
Sisa Krisztina • Dr. Zelenka Józsefné
 Tartalomjegyzék

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

I. fejezet
Gazdasági társaságok alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

II. fejezet
Vagyonelemek besorolása, mérleg összeállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

III. fejezet
Gazdasági események könyvelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

IV. fejezet
Eredménykimutatás és költségtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

V. fejezet
Eszközök és források értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225

VI. fejezet
Összefoglaló fejezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289
Tesztkérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289
„Igaz-hamis” feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310
Esetleírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313
Esetleírások megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314
Minta zárthelyi dolgozat feladatsorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318

5
 VI. fejezet

Összefoglaló fejezet

Ebben a fejezetben a félév teljes ismeretanyagát felölelõ és érintõ teszt és ellenõrzõkérdések

megoldásán keresztül „tesztelheti” elméleti és gyakorlati felkészültségét. A tesztkérdések
témakörönkénti csoportosításban találhatóak meg, igazodva a példatár és a tankönyv
struktúrájához. A példatár zárthelyi dolgozat mintákkal és azok megoldásaival zárul, ame-
lyekkel egyrészt a hallgatók felkészülését szeretnénk segíteni, másrészt a tantárgy vizsga-
szintjét is kívánjuk érzékeltetni.

Tesztkérdések

1. feladat

Feladat: Válassza ki a helyes megoldás(ok) betûjelét!

1. Melyik része az éves beszámolónak?

a) Egyszerûsített mérleg
b) Üzleti beszámoló
c) Kiegészítõ jelentés
d) Eredménylevezetés
e) Üzleti jelentés
f) Eredménykimutatás

2. Melyek a bizonylatokkal szemben támasztott követelmények?

Tartami követelmények: ...........................................................................................

Formai követelmények: ............................................................................................

a) bizonylat megnevezése
b) kiállító megnevezése
c) aláírások
d) gazdasági esemény megjelölése
e) kiállítás módja
f) mennyiségi és minõségi adatok
g) szabályszerû javítás
h) sorszám
i) idõpont, idõszak
j) értékbeni adatok

289
Példatár a számvitel alapjaihoz

3. Melyik nem része az éves beszámolónak?

a) Egyszerûsített mérleg
b) Üzleti jelentés
c) Eredménylevezetés
d) Kiegészítõ jelentés
e) Mérleg
f) Üzleti melléklet

4. Melyik törvény szabályozza a számviteli rendet Magyarországon?

a) 1991. évi XVIII. tv.
b) 1988. évi VI. tv.
c) 1990. évi XCI. tv.
d) 2000. évi C. tv.

5. „A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálko-

dó a belátható jövõben is fenn tudja tartani mûködését, folytatni tudja tevékenységét.”
a) óvatosság elve
b) a vállalkozás folytatásának elve
c) teljesség elve

6. „Adott idõszak felmerült bevételeit, a bevételek elérése érdekében felmerült költségekkel

kell szembe állítani.”
a) idõbeli elhatárolás elve
b) összemérés elve
c) tartalom elsõdlegessége a formával szemben

7. „Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bi-
zonytalan.”
a) valódiság elve
b) bruttó elszámolás elve
c) óvatosság elve

8. „A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplõ tételeknek a valóságban is megtalál-

hatóaknak, bizonyíthatóaknak, kívülállók által is megállapíthatóaknak kell lenniük.”
a) világosság elve
b) egyedi értékelés elve
c) valódiság elve

9. „A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket tényleges

gazdasági tartalmuknak megfelelõen kell bemutatni, illetve annak megfelelõen kell elszámolni.”
a) összemérés elve
b) következetesség elve
c) tartalom elsõdlegessége a formával szemben elve

290
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

10. „A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközök-

re és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell
mutatni, ideértve a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozóknál azokat a gazdasági eseményeket
is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapjától követõen,
de még a mérleg elkészítését megelõzõen váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mér-
leg fordulónapja elõtt még nem következett be, de a mérleg elkészítését megelõzõen ismertté
váltak.”
a) teljesség elve
b) folytonosság elve
c) gazdaságosság elve

11. „A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetõ, érthetõ, törvénynek megfelelõen rendezett

formában kell elkészíteni.”
a) bruttó elszámolás elve
b) lényegesség elve
c) világosság elve

12. „A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az

állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.”
a) teljesség elve
b) idõbeli elhatárolás elve
c) következetesség elve

13. „A naptári év nyitómérlegében szereplõ adatoknak meg kell egyezniük az elõzõ évi zárómér-
leg megfelelõ adataival.”
a) folytonosság elve
b) valódiság elve
c) óvatosság elve

14. „A bevételek és a költségek, illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben

nem számolhatóak el.”
a) egyedi értékelés elve
b) bruttó elszámolás elve
c) világosság elve

15. „Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során

egyedileg kell rögzíteni és értékelni.”
a) vállalkozás folytatásának elve
b) folytonosság elve
c) egyedi értékelés elve

291
Példatár a számvitel alapjaihoz

16. „Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott
idõszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szol-
gáló idõszak és az elszámolási idõszak között megoszlik.”
a) lényegesség elve
b) gazdaságosság elve
c) idõbeli elhatárolás elve

17. „Lényegesnek minõsül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek el-
hagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.”
a) gazdaságosság elve
b) lényegesség elve
c) világosság elve

18. „A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az

információk elõállításának költségeivel.”
a) következetesség elve
b) gazdaságosság elve
c) teljesség elve

19. Melyek a tartalmi alapelvek?

a) valódiság elve
b) összemérés elve
c) folytonosság elve
d) mindegyik válasz helyes
e) egyik válasz sem helyes

20. Melyek a tartalmi alapelvek?

a) valódiság elve
b) összemérés elve
c) óvatosság elve
d) mindegyik válasz helyes
e) egyik válasz sem helyes

21. Melyek a tartalmi alapelvek?

a) valódiság elve
b) összemérés elve
c) óvatosság elve
d) teljesség elve
e) idõbeli elhatárolás elve
f) tartalom elsõdlegessége a formával szemben

292
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

22. Melyek a formai alapelvek?

a) következetesség elve
b) folytonosság elve
c) világosság elve
d) mindegyik válasz helyes
e) egyik válasz sem helyes

23. Melyek a formai alapelvek?

a) teljesség elve
b) világosság elve
c) valódiság elve
d) folytonosság elve
e) következetesség elve
f) óvatosság elve

24. Melyek a kiegészítõ alapelvek?

a) bruttó elszámolás elve
b) teljesség elve
c) egyedi értékelés elve
d) óvatosság elve
e) lényegesség elve

25. Melyek a kiegészítõ alapelvek?

a) gazdaságosság elve
b) idõbeli elhatárolás elve
c) összemérés elve
d) mindegyik válasz helyes
e) egyik válasz sem helyes

26. Melyek a kiegészítõ alapelvek?

a) tartalom elsõdlegessége a formával szemben
b) egyedi értékelés elve
c) bruttó elszámolás elve
d) következetesség elve
e) idõbeli elhatárolás elve
f) óvatosság elve

293
Példatár a számvitel alapjaihoz

27. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek?

a) Idõbeli elhatárolás elve
b) Bruttó elszámolás elve
c) Relativizmus elve
d) Egyedi értékelés elve
e) Kimerültség elve
f) Átláthatóság elve
g) Világosság elve

28. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek?

a) Nehézségi elv
b) Tartalom elsõdlegessége a formával szemben
c) Valódiság elve
d) Óvatosság elve
e) Vállalkozás folytatásának elve
f) Lényegesség elve
g) Következetesség elve

29. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek?

a) Folyósság elve
b) Relativizmus elve
c) Folytonosság elve
d) Folyamatosság elve
e) Egyértelmûség elve
f) Teljesség elve
g) Összemérés elve

30. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek?

a) Költség-haszon összevezetés elve
b) Egyértelmûség elve
c) Folytonosság elve
d) Bruttó elszámolás elve
e) Világosság elve
f) Költség-haszon összevetésének elve
g) Tartalmi elsõdlegesség elve

31. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek?

a) Ésszerûség elve
b) Folyamatosság elve
c) Óvatos értékelés elve
d) Egyértelmûség elve
e) Teljesség elve
f) Költség-haszon összevezetés elve
g) Fontosság elve

294
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

32. Melyek az értékeléshez leginkább kapcsolódó alapelvek?

a) Óvatosság elve
b) Realizációs elv
c) Egyedi értékelés elve
d) Idõérték elv
e) Egyik sem

33. Mit tükröz az alábbi szám: 1?

a) Számlaszámot
b) Számlaosztályt
c) Számlacsoportot
d) Alszámlát

34. Mit tükröz az alábbi szám: 21?

a) Számlaszámot
b) Számlaosztályt
c) Számlacsoportot
d) Alszámlát

35. Melyek a Számviteli politika keretében kötelezõen elkészítendõ szabályzatok?

a) Költségek értékelési szabályzata
b) Leltározási és leltárkészítési szabályzat
c) Pénzkezelési szabályzat
d) Szervezeti és mûködési szabályzat

36. Melyek a Számviteli politika keretében minden vállalkozás által kötelezõen elkészítendõ
szabályzatok?
a) Pénzelszámolási szabályzat
b) Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat
c) Költségek értékelési szabályzata
d) Leltározási és leltárkészítési szabályzat
e) Eszközök és források értékelési szabályzata

295
Példatár a számvitel alapjaihoz

37. Melyek a számlával, mint bizonylattal szemben támasztott tartalmi követelmények?

a) bizonylat megnevezése
b) teljesítés idõpontja
c) kiállító megnevezése, címe, adószáma
d) hitelesítõ aláírás
e) gazdasági esemény megnevezése
f) kiállítás módja
g) vevõ neve, címe
h) mennyiségi egység
i) áfabesorolás
j) szabályszerû javítás
k) sorszám
l) áfa nélküli érték adatok
m) termék/szolgáltatás megnevezése

2. feladat (–)

Feladat: Válassza ki a helyes megoldás(ok) betûjelét!

1. A vagyoni elemeket megjelenési forma szerint ……………. nevezzük.

a) forrásoknak
b) eszközöknek
c) kötelezettségeknek
d) tõkének

2. A mérlegben a követelések között mutatjuk ki:

a) váltókövetelések, váltótartozások, kölcsönadott pénzeszközök
b) követelések kapcsolt vállalkozással szemben, egyéb részesedések, egyéb követelések
c) követelések áruszállításból és szolgáltatásból, adott kölcsönök, váltókövetelések
d) bevételek idõbeli elhatárolása, halasztott ráfordítás, készletre adott elõlegek

3. A mérlegben befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltetendõ:

a) egyéb tartósan adott kölcsön, tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, hosszúlejárat-
tal lekötött bankbetét
b) beruházások felújítások, egyéb tartós részesedés, visszavásárolt saját részvény
c) éven belüli lekötésû bankbetétek, beruházásra adott elõlegek, eladási célú kötvények
d) befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, alapítás - átszervezés aktivált értéke, ér-
tékpapírok

296
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

4. Mely tételeket szerepeltetné az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek mérlegsoron?

a) vevõktõl kapott elõlegek
b) szja-tartozás
c) munkabér még ki nem fizetett összege
d) beruházási és fejlesztési hitel következõ évi törlesztõ része
e) egyéb – ki nem emelt – rövid lejáratú kötelezettség

5. Mely tételeket szerepeltetné az Egyéb követelések mérlegsoron?

a) dolgozónak folyósított elõleg
b) dolgozóknak adott kölcsön következõ évben esedékes törlesztõ része
c) elszámolásra dolgozóknak kiadott összegek
d) áfatartozás
e) költségvetéssel szembeni követelés (pl. támogatás)

6. Az alábbi felsorolásból mely vagyonelem nem része a Saját tõkének?

a) értékelési tartalék
b) céltartalék
c) lekötött tartalék
d) tõketartalék
e) eredménytartalék

7. A követelések közé soroljuk a Számviteli törvény szerint:

a) vevõk
b) idegen váltó
c) munkavállalónak folyósított elõleg
d) kötvénykibocsátás
e) belföldi szállítók
f) saját váltó
g) saját részvény, üzletrész

8. A mérlegben az immateriális javak elemeihez tartoznak:

a) vagyoni értékû jogok, alapítás-átszervezés aktivált értéke, üzleti vagy cégérték
b) vagyoni értékû jogok, halasztott ráfordítások, üzleti vagy cégérték
c) vagyoni értékû jogok, hátrasorolt kötelezettségek, üzleti vagy cégérték
d) szellemi termékek, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok, üzleti vagy cégérték

9. A mérlegben a hosszú lejáratú kötelezettségek között találhatók az alábbi tételek:

a) bevételek passzív idõbeli elhatárolása, vevõktõl kapott elõlegek
b) eredménytartalék, egyéb céltartalék,
c) éven túli lejáratú kölcsönök, kötvénykibocsátásból származó tartozások, beruházási és
fejlesztési hitel,
d) szállítói tartozás, adóhatósággal szembeni kötelezettség, vevõtõl kapott elõleg

297
Példatár a számvitel alapjaihoz

10. A mérlegben a követelések között mutatjuk ki:

a) áfakövetelés, követelések áruszállításból, munkavállalóval szembeni követelés
b) bevételek idõbeli elhatárolása, halasztott ráfordítás
c) követelések áruszállításból és szolgáltatásból, TB-vel szembeni kötelezettség
d) váltókövetelések, céltartalék, adóhatósággal szembeni tartozások

11. A mérlegben nem a saját tõke részeként mutatjuk ki:

a) értékelési tartalék
b) mérleg szerinti eredmény
c) rövid lejáratú kölcsön
d) halasztott bevételek
e) jegyzett tõke
f) hátrasorolt kötelezettségek
g) lekötött tartalék
h) értékhelyesbítés
i) eredménytartalék
j) tõketartalék

12. A mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki:

a) beruházási és fejlesztési hitel
b) készletre adott elõleg
c) egyéb hosszúlejáratú kötelezettség
d) éven belüli lejáratú hitel
e) vevõktõl kapott elõlegek
f) szállítók
g) mérleg szerinti eredmény
h) tartozások kötvénykibocsátásból

13. Mely megállapítások jellemzõek a mérlegre: ………………….

a) részletes
b) összevont
c) idõszakra vonatkozik
d) idõszak forgalmát mutatja
e) fordulónapra vonatkozóan készítik
f) értékbeni és mennyiségi adatokat is tartalmaz
g) csak értékbeni adatokat tartalmaz

298
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

3. feladat (–)

Feladat: Jelölje, hogy a következõ tételek a mérlegben hol szerepelnek!

A vállalkozás fõ tevékenysége: autószerelés

1. Az elvégzett szolgáltatás kiszámlázásra kerül, a vevõ 8 napon belül kell, hogy fizessen.
a) Pénztár
b) Bank
c) Követelés
d) Kötelezettség

2. Új mûhelyrész kiépítésére a banktól hitelt vett fel a cég.

a) Tartós bankbetét
b) Hosszú lejáratra kapott kölcsön
c) Hosszú lejáratú hitel
d) Rövid lejáratú hitel

3. A vállalkozás tulajdonában lévõ emelõszerkezet.

a) Készlet
b) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
c) Egyéb berendezések, gépek jármûvek
d) Saját tõke

4. Nyilvántartási célokat szolgáló számítógép.

a) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
b) Késztermék
c) Egyéb berendezések, gépek jármûvek
d) Kötelezettség

5. Dolgozóknak fizetendõ bér.

a) Rövid lejáratú kölcsön
b) Hosszú lejáratú hitel
c) Rövid lejáratú kötelezettség
d) Követelés

299
Példatár a számvitel alapjaihoz

4. feladat (–)

Feladat: Jelölje, hogy a következõ tételek a mérlegben hol szerepelnek!

A vállalkozás fõ tevékenysége: grafikai tervezés

1. Alapításkor a tagok által rendelkezésre bocsátott festõpad.

a) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
b) Késztermék
c) Egyéb berendezések, gépek jármûvek
d) Saját tõke

2. A vállalkozás tulajdonában álló irodahelyiség.

a) Saját tõke
b) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
c) Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékû jogok
d) Készletek

3. Adóhatósággal szembeni lejárt esedékességû tartozás.

a) Hosszú lejáratú kötelezettség
b) Követelések
c) Rövid lejáratú kötelezettség
d) Idõbeli elhatárolások

4. A vállalkozás folyószámláján lévõ összeg.

a) Pénztár
b) Követelés
c) Bankbetét
d) Tartósan lekötött bankbetét

5. A rendelések teljesítéséhez használt számítógép

a) Egyéb berendezések, gépek jármûvek
b) Anyagok
c) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
d) Késztermék

300
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

5. feladat (–)

1. Melyik kimutatás alkalmas a könyvelés formai és számszaki helyességének ellenõrzésére?

a) Fõkönyvi számla
b) Fõkönyvi kivonat
c) Napló
d) Mérleg

2. Válassza ki, hogy melyik nem az eszköz számlákat jellemzõ állítás!

a) Nyitó egyenleg mindig a Tartozik oldalra kerül.
b) A növekedés mindig a Tartozik oldalon kerül rögzítésre.
c) Általában Tartozik egyenlege van vagy nincs egyenlege.
d) A számla zárásakor a záró egyenleget mindig a Tartozik oldalra könyveljük.

3. Válassza ki a helytelen állítást!

a) A mérleg mennyiségi és értékadatokat is tartalmaz.
b) A mérleg a vagyont kettõs vetületben tartalmazza.
c) A mérleg teljes körûen mutatja be a vállalkozás vagyonát.
d) A mérleg fordulónapra vonatkozik.

4. A fõkönyvi kivonat összefüggése:

a) A forgalom rovatpár végösszegei egyenlõk.
b) A fõkönyvi kivonat egyenleg rovatpárjai egyenlõk.
c) Az 1–4 számlaosztály összevont egyenlege nem egyezik meg az 5-9 számlaosztály össze-
vont egyenlegével.
d) Az 1–4 számlaosztály összevont egyenlege megegyezhet az 5-9 számlaosztály összevont
egyenlegével.

5. Mely számlákra igaz, hogy általában T egyenlegük van és a csökkenést a K oldalon rögzít-
jük?
a) Költségszámla
b) Forrásszámla
c) Ráfordításszámla
d) Eszközszámla

6. Válassza ki, hogy az elszámolás folyamatából melyik elem helytelen!

a) Megnyitjuk a számlákat a nyitómérleggel szemben.
b) Könyveljük a gazdasági eseményeket idõsorosan a fõkönyvi számlákon és számlasorosan
a naplóban.
c) Az idõszak végén lezárjuk a mérlegszámlákat.
d) Elkészítjük a zárómérleget és az eredmény-kimutatást.

301
Példatár a számvitel alapjaihoz

7. Válassza ki, hogy melyik a forrás számlákat jellemzõ állítás!

a) Nyitó egyenleg mindig a Tartozik oldalra kerül.
b) A növekedés mindig a Követel oldalon kerül rögzítésre.
c) Általában Tartozik egyenlege van vagy nincs egyenlege.
d) A számla zárásakor a záró egyenleget mindig a Követel oldalra könyveljük.

8. Az alábbiak közül mit kell lekönyvelni az év eleji nyitó lépések között?

a) Termékértékesítés rögzítése.
b) Bevétel számlák rendezése.
c) Értékcsökkenés elszámolása.
d) Mérleg szerinti eredmény átvezetése.

9. Mely számláknak nincs gazdasági tartalma?

a) Bevétel számlák
b) Eszköz számlák
c) Helyesbítõ számlák
d) Technikai számlák

10. Melyik kimutatás alkalmas a vállalkozás vagyon összetételének kimutatására?

a) Fõkönyvi számla
b) Fõkönyvi kivonat
c) Napló
d) Mérleg

6. feladat (–)

Feladat: Írja be azoknak a gazdasági eseményeknek a sorszámát a kockába, amelyek hatására

megváltozik a vállalkozás rendelkezésére álló vagyona!

1. hiteltörlesztés
2. szállítói tartozásunk kiegyenlítése hitelbõl
3. áruvásárlás után számlában kapott engedmény
4. vevõtõl tartozása fejében váltót fogadunk el
5. adótartozás kiegyenlítése
6. dolgozónak adott fizetési elõleg
7. kötvény vásárlása kibocsátáskor bankértesítés szerint
8. áruvásárlás készpénzben
9. anyavállalatnak kölcsönt adunk
10. bérek átutalása
11. vevõtõl elõleget kaptunk
12. elõzõleg adott kölcsönt visszautalja az adós vállalkozásunk részére

302
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

7. feladat (–)

Feladat: Sorolja fel azoknak a gazdasági eseményeknek a sorszámát,

• amelyek forrás körforgást eredményeznek: ………………………………………
• amelyek a mérleg fõösszeg növekedését eredményezik: …………………………
• amelyek a mérleg fõösszeg csökkenését eredményezik:………………………….

1. anyagvásárlás késõbbi fizetéssel

2. szállítói tartozásunk kiegyenlítése hitelbõl
3. anyagvásárlás után számlában kapott engedmény
4. vevõ átutalja tartozását
5. adótartozás kiegyenlítése
6. dolgozónak adott fizetési elõleg
7. áruértékesítés eladási ára
8. tõketartalékból emeljük a társaság alaptõkéjét
9. anyavállalattól kapott kölcsön
10. bérek átutalása
11. szállítói tartozás kiegyenlítése váltó kiállításával
12. leányvállalatunknak adott kölcsön visszafizetésre került
13. mérleg szerinti veszteség átvezetése az eredménytartalékba

8. feladat (–)

Feladat: Sorolja fel azoknak a gazdasági eseményeknek a sorszámát,

• amelyek csak vagyonváltozást eredményeznek: ………………………….………
• amelyek mind a vagyon, mind az eredmény változását eredményezik: ………….

1. tõketartalékból emeljük a társaság alaptõkéjét

2. anyagvásárlás késõbbi fizetéssel
3. hiteltartozás miatti kamatfizetés
4. anyagfelhasználás
5. vevõ átutalja tartozását
6. adóbevallás elmulasztása miatti bírság kivetés alapján
7. dolgozónak adott fizetési elõleg
8. áruértékesítés eladási ára
9. anyavállalatnak adott kölcsön miatt kapott kamat
10. bérek átutalása
11. szállítói tartozás kiegyenlítése váltó kiállításával
12. készpénzes árubeszerzés
13. terv szerinti értékcsökkenés
14. mérleg szerinti veszteség átvezetése az eredménytartalékba
15. készpénz felvét
16. mulasztási bírság átutalása bankértesítés alapján

303
Példatár a számvitel alapjaihoz

9. feladat (–)

1. Mely állítás igaz az eredménykimutatásra vonatkozóan:

a) Ha a társaság több árut ad el, mint saját termelésû készletet, akkor a forgalmi költség eljá-
rás szerint készített eredménykimutatásban az „Üzemi tevékenység eredménye” maga-
sabb, mint az összköltség eljárással készített verzióban.
b) Az „Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)” sor mindkét típusú eredménykimutatásban
megtalálható.
c) A pénzügyi mûveletek eredménye csak az összköltség eljárással készített eredménykimu-
tatásban jelenik meg.
d) A saját termelésû készletek állományváltozása külön soron csak a forgalmi költség eljá-
rással készített eredménykimutatásban jelenik meg.

2. Az eredménykimutatás tartalmára mely állítás nem igaz:

a) A kapott késedelmi kamatok az egyéb bevételek között szerepelnek.
b) A térítés nélkül átadott készletek könyvszerinti értéke a rendkívüli ráfordítások között
szerepel.
c) Az értékesített tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke az ELÁBÉ soron szerepel.
d) A hitelek után fizetett kamatok a pénzügyi mûveletek ráfordításai között szerepelnek.

3. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

a) Apportba adott anyagkészlet könyv szerinti értékét.
b) Fizetett késedelmi kamatot.
c) Céltartalék feloldást.
d) Terv szerinti értékcsökkenési leírást.

4. Értékesít a vállalkozás 1000 E Ft könyv szerinti értékû készletet 1200 E Ft+ áfa összegért.
a) a bevétel nõ 1200 E Ft-tal
b) a ráfordítás nõ 1200 E Ft-tal
c) az eredmény nõ 1200 E Ft-tal
d) az eredmény csökken 1200 E Ft-tal

5. Csak a forgalmi eredménykimutatás eredménykategóriája:

a) Értékesítés bruttó eredménye
b) Adózás elõtti eredmény
c) Adózott eredmény
d) Üzemi eredmény

6. Pénzügyi mûveletek ráfordítása a

a) Aktiválásig felmerült hitelkamat
b) Térítés nélkül átadott részesedés könyv szerinti értéke
c) Rövid lejáratú hitelek után fizetendõ kamat
d) Egyik sem

304
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

7. Pénzügyi mûveletek bevétele a

a) Adott elõleg után kapott kamat aktiválás után
b) Térítés nélkül átvett árukészlet forgalmi értéke
c) Kapott késedelmi kamat
d) Egyik sem

8. Ellopták az árukészletünket, melynek könyv szerinti értéke 500 E Ft volt

a) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye csökkent
b) Egyéb ráfordításunk nõtt
c) Adózás elõtti eredmény csökkent
d) Nõtt a rendkívüli ráfordítások

9. Bérköltségként jelenik meg az eredménykimutatásban

a) A dolgozóknak számfejtett bruttó bér.
b) A felhasznált anyagok értéke.
c) A tárgyi eszközök értékcsökkenése.
d) Az alvállalkozótól igénybe vett szolgáltatás.

10. Az egyéb szolgáltatások értéke soron szerepel:

a) Bankköltség, biztosítás.
b) Felhasznált anyagok értéke.
c) Igénybe vett alvállalkozói teljesítmény.
d) Közvetített szolgáltatás értéke.

10. feladat (–)

Feladat: Válassza ki a helyes megoldás(ok) betûjelét!

1. Írja le az eredménykimutatásra jellemzõ megállapítások sorszámát:

a) értékbeni és mennyiségi adatokat is tartalmaz
b) részletes
c) összevont
d) csak értékbeni adatokat tartalmaz
e) idõszakra vonatkozik
f) fordulónapra vonatkozóan készítik
g) idõszak forgalmát mutatja

2. Az eredménykimutatás a vállalkozás
a) pénzügyi helyzetérõl,
b) jövedelmi helyzetérõl
c) vagyoni helyzetérõl informál

305
Példatár a számvitel alapjaihoz

3. Az eredmény-kimutatás összeállítása
a) csak egyféle módszer szerint lehetséges
b) történhet összköltség eljárás alapján,
c) nem kötelezõ,
d) egy adott idõszakra vonatkozik
e) kötelezõ,
f) történhet az értékesítés hozamai alapján is

4. Az eredménykimutatás formája lehet

a) oszlopos
b) lépcsõzetes
c) mérlegszerû
d) hasábos
e) soros

5. Mindkét eljárású eredménykimutatásban megtalálható

a) a mérleg szerinti eredmény
b) az egyéb ráfordítás
c) az aktivált saját teljesítmények
d) a pénzügyi mûveletek bevétele
e) az anyagköltség

6. Mely megállapítások nem jellemzõek az eredménykimutatásra: ………………….

a) részletes
b) összevont
c) idõszakra vonatkozik
d) idõszak forgalmát mutatja
e) fordulónapra vonatkozóan készítik
f) értékbeni és mennyiségi adatokat is tartalmaz
g) csak értékbeni adatokat tartalmaz

7. Melyek tartoznak az alábbiak közül az igénybevett szolgáltatások közé?

a) bérleti díj, üzemanyag
b) reklámszolgáltatás díja, biztosítási díj
c) folyóirat elõfizetési díj, szállítási költség
d) kölcsönzési díj, távhõ szolgáltatás
e) bankköltség, fuvardíj
f) könyvvizsgálat díja számla alapján, jutalom
g) távfelügyelet díja, vagyonszerzési illeték

306
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

11. feladat (–)

Feladat: Sorolja be az alább felsorolt költségeket a megfelelõ költségnem, költségviselõ vagy
költséghely csoportokba!

Megnevezés Költségnem Költséghely, költségviselõ

Ruhaszövet felhasználás
Varrógépek értékcsökkenése
Varrónõk munkabére
Üzemvezetõ munkabére
Bélésanyag felhasználás
Varrógépekhez felhasznált kenõanyag
Varroda fûtés-világítás költsége
Szoknya tervezési díja
Gépek javítási költsége

12. feladat (–)

Feladat: Válassza ki az alábbi események közül az üzemi eredményt érintõeket!

…………………………………………….

Sor- Gazdasági esemény

szám

1. Értékpapír eladás árfolyamnyereség

2. Könyvelési díj számla alapján
3. Rövid lejáratú hitel fizetett kamata
4. Hitelezési veszteség
5. Árueladás beszerzési ára
6. Követelés befolyt a betétszámlára
7. Fizetett büntetetés
8. Kapott kártérítés
9. Természeti katasztrófa miatti kár
10. Nettó bér átutalása a dolgozók részére

307
Példatár a számvitel alapjaihoz

13. feladat (–)

Feladat: Válassza ki az alábbiak közül a Pénzügyi mûveletek eredményét érintõ eseményeket és

jelölje +/– jellel azok eredményre gyakorolt hatását!

Gazdasági esemény Pénzügyi eredmény

Rövid lejáratú hitel fizetett kamata

Követelés befolyt a betétszámlára
Kapott támogatás
Fizetett kötbér
Kapott kártérítés
Hitelezési veszteség
Könyvvizsgálat díja számla alapján
Fizetett osztalék
Értékpapír eladás árfolyamvesztesége
Devizás követelés realizált árfolyamnyeresége
Kapott osztalék
Bérfizetés
Áruértékesítés áfa nélküli ellenértéke
Térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke

14. feladat (–)

Feladat: Válassza ki a helyes válaszokat! Minden kérdésnél csak egy helyes válasz létezik!

1. A tárgyi eszközök próbaüzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek:

a) a bekerülési értéket nem változtatják
b) a bekerülési értéket növelik
c) a bekerülési értékét növelik, de az aktivált költségek az aktivált saját teljesítményeket
nem változtatják
d) a bekerülési értéket növelhetik a vállalkozás döntésétõl függõen.

2. A vásárolt árukészlettel kapcsolatban számlázott fuvar áfa nélküli vételára – feltételezve,

hogy az árukészletekrõl készül folyamatos nyilvántartás-:
a) minden esetben az áruk számlacsoport követel oldalára kerül elszámolásra
b) az áruk beszerzési árát növelheti, amennyiben összege jelentõs
c) az áruk beszerzési árát növeli
d) az áruk beszerzési árát nem változtatja.

308
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

3. A külföldi pénzértékre szóló vevõkövetelés:

a) a teljesítés napjára vonatkozó átlag árfolyammal számított forintértéken is bekerülhet a
mérlegbe
b) minden esetben a teljesítés napjára vonatkozó választott árfolyamon kerül a mérlegbe
c) minden esetben a fordulónapi vonatkozó választott árfolyamon kerül a mérlegbe
d) a teljesítés napjára vonatkozó MNB árfolyammal számított forintértéken is bekerülhet a
mérlegbe, amennyiben az összevont árfolyamkülönbözet összege jelentõs.

4. Ha egy társaság kizárólag forint bankszámlával rendelkezik és átutalja egyik szállítójával

szemben devizában fennálló tartozását, akkor melyik árfolyammal kell meghatározni az át-
utalt forint értékét:
a) MNB árfolyam
b) választott hitelintézet átlag árfolyama
c) választott hitelintézet vételi árfolyama
d) választott hitelintézet eladási árfolyama.

5. Az anyagok bekerülési értéke nem tartalmazhatja:

a) a szállítási, rakodási költséget
b) a levonható áfát
c) beszerzéskor fizetett fogyasztási, jövedéki adó összegét
d) importbeszerzéskor a vámköltségeket.

6. A térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke:

a) az átadó által közölt könyv szerinti érték
b) a használatba vételkori piaci érték
c) az átadáskori piaci érték
d) nulla érték.

7. Készpénzes beszerzés esetében a bekerülési érték:

a) a készpénzben kifizetett bruttó vételár
b) a kifizetett általános forgalmi adóval növelt összeg
c) az egyszerûsített számla végösszegének 80%-a
d) az általános forgalmi adót nem tartalmazó nettó vételár.

8. Egy november 1-jén kibocsátott, 3 hónapos futamidejû belföldi váltókötelezettség mérlegértéke:

a) megegyezik a kiváltott kötelezettség könyvszerinti értékével
b) minden esetben a névérték lesz, ami ebben az esetben tartalmazza a kiváltott kötelezettség bruttó
értékét és az üzleti évet terhelõ idõarányos (2 havi) kamatot
c) minden esetben a névérték lesz, ami ebben az esetben tartalmazza a kiváltott kötelezettség bruttó
értékét és a teljes kamatot
d) a fenti válaszok egyike sem helyes.

309
Példatár a számvitel alapjaihoz

9. A tárgyi eszközök külföldi beszerzése esetén a bekerülési érték a következõ tételeket tartal-
mazhatja:
a) vámköltség, külföldi szállítási költség, külföldi beruházási szállító kiegyenlítése során
keletkezett árfolyamveszteség az üzembe helyezés elõtt
b) vámköltség, elszámolt hitelkamat üzembe helyezés elõtti arányos része, kapott beruházá-
si támogatás
c) külföldi szállítási költség, karbantartási költség, külföldi beruházási szállító kiegyenlítése
során keletkezett árfolyamveszteség az üzembe helyezés elõtt
d) vámköltség, import áfa, idõarányos biztosítási díj.

10. Vásárolt készletek mérlegértéke:

a) terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és értékhelyesbítés összegével növelt bekerü-
lési érték
b) terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírás összegével növelt bekerülési
érték
c) értékvesztéssel csökkentett és a visszaírás összegével növelt bekerülési érték
d) értékvesztéssel csökkentett, a visszaírás összegével növelt bekerülési érték, amelyet a
vállalkozás döntésétõl függõen az értékhelyesbítés összege tovább korrigálhat.

„Igaz-hamis” feladatok

1. feladat (–)

Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését

(I vagy H)!

Könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetét

alakító gazdasági eseményekrõl folyamatos nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végén lezárja.
Eszközökrõl beszélünk, ha a vagyontárgyat az újratermelési folyamatban betöltött szerep szerint külön-
böztetjük meg.
Forrásokról beszélünk, ha a vagyontárgyat az eredetük szerint mutatjuk ki.
Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk, ez a könyvvezetés.
Alapvetõ gazdasági események csak az eszközökre hatnak úgy, hogy nem keletkezik eredmény.
Összetett gazdasági események azok, amelyek úgy hatnak a vállalkozás vagyonára, hogy ezáltal ered-
mény is keletkezik
A fõkönyvi számla olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartás-
ára szolgál.
Az eszköz és forrásszámlákat úgy tekintjük, mint az eredménykimutatás egy-egy sorának részletezését.
A fõkönyvi számla kevésbé részletes, mint a mérleg, mert csak állományi adatot tartalmaz.
A fõkönyvi számla a gazdasági események idõsoros könyvelésének eszköze.

310
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

2. feladat (–)

Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését

(I vagy H)!

Könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetét

alakító gazdasági eseményekrõl a nyilvántartást több éven át zárás nélkül vezeti.
Forrásokról beszélünk, ha a vagyontárgyat az újratermelési folyamatban betöltött szerep szerint külön-
böztetjük meg.
Alapvetõ gazdasági események azok, amelyek csak a vállalat vagyonára hatnak v. csak az eszközökre, v
csak a forrásokra, v mindkettõre, de úgy, hogy hatására nem keletkezik eredmény.
Összetett gazdasági események azok, amelyek úgy hatnak a vállalkozás vagyonára, hogy mind az esz-
közökben, mind a forrásokban változás áll be, de eredmény nem keletkezik.
A fõkönyvi számla a gazdasági események számlasoros rögzítésének eszköze.
Az eszköz és forrásszámlákat úgy tekintjük, mint a mérleg egy-egy sorának, mérlegtételének részletezé-
sét.
A napló a gazdasági események idõsoros könyvelésének eszköze.
Az eredményszámlák a 8. Ráfordítások és a 9. Bevételek.
A fõkönyvi kivonat a formai hibák kiszûrésére szolgál.
A nyers mérleg a fõkönyvi kivonat egyenleg rovat párja.

3. feladat (–)

Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését

(I vagy H)!

Forrásokról beszélünk, ha a vagyontárgyat az újratermelési folyamatban betöltött szerep szerint külön-

böztetjük meg.
Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk, ezek a gazdasági esemé-
nyek.
Alapvetõ gazdasági események csak a forrásokra hatnak úgy, hogy nem keletkezik eredmény.
A fõkönyvi számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történõ rögzítésének eszköze.
Nettó szemléletben, négy számlasoron kell könyvelni; a mérleg és eredményszámlákon.
Az elszámolás folyamata a nyitásból, a gazdasági események könyvelésébõl és a zárásból áll.
A próba mérleget a fõkönyvi kivonat forgalom fõösszegei alkotják.
A leltározás az a tevékenység, amely során megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtokában
lévõ vagyon elemeket.
A leltár olyan tételes (jegyzékszerû) kimutatás, amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy
adott idõpontra vonatkozóan mennyiségben és/vagy értékben részletesen felsorolja.
A kontírozás a könyvelési tétel megszerkesztése; annak megállapítása, hogy melyik számla T és melyik
K oldalára könyvelünk.

311
Példatár a számvitel alapjaihoz

4. feladat (–)

Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését

(I vagy H)!

A kontírozás a mérleg összeállítása; annak megállapítása, hogy a számla eszköz, vagy forrás számla-e.
A fõkönyvi számla részletesebb, mint a mérleg mert nem csak állományi adatot, hanem forgalmi adatot
is tartalmaz.
A mérlegszámlák az 1–4 számlaosztályokban találhatók.
A nyers mérleg a fõkönyvi kivonat forgalom rovat párja.
A könyvvezetés az a tevékenység, amely során megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtoká-
ban lévõ vagyon elemeket.
Bruttó szemléletben, négy számlasoron kell könyvelni.
A költségnemek a 8-as számlaosztályban vannak.
A próba mérleget a fõkönyvi kivonat egyenleg fõösszegei alkotják.
A nyitás a nyitóegyenlegek feltüntetése a nyitómérleg alapján a fõkönyvi számlavázakon.
A mérleg olyan tételes (jegyzékszerû) kimutatás, amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy
adott idõpontra vonatkozóan mennyiségben részletesen felsorolja.

5. feladat (–)

Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését

(I vagy H)!

Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk, ez a könyvvezetés.
Alapvetõ gazdasági események csak az eszközökre hatnak úgy, hogy nem keletkezik eredmény.
A fõkönyvi számla olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartás-
ára szolgál.
A napló a gazdasági események idõsoros könyvelésének eszköze.
A kontírozás a mérleg összeállítása; annak megállapítása, hogy a számla eszköz, vagy forrás számla-e.
A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyessé-
géért a könyvviteli szolgáltatást végzõ személy a felelõs.
A fõkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellen-
õrzés lehetõségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától,
logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti
vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített ok-
mány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik
a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.
Minden gazdasági mûveletrõl, eseményrõl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állomá-
nyát vagy összetételét megváltoztatja, számlát kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mûveletek (esemé-
nyek) folyamatát tükrözõ összes számla adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
Az 1–4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1–3. számlaosztály az eszközszám-
lákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elké-
szítéséhez szükséges adatokat. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény
megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8–9. számlaosztály számlái tartalmazzák.

312
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

6. feladat (–)

Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését

(I vagy H)!

Az anyagfelhasználás értéke összköltség eredménykimutatásnál sem módosítja az adózás elõtti ered-

ményt.
A selejtezett egyéb berendezések nettó értéke az eredménykimutatásban a rendkívüli ráfordítások között
jelenik meg.
Ha egy termelõ gépsort leselejteznek, akkor annak nettó értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámol-
ni.
Az értékesített egyéb berendezések áfa nélküli eladási árának és a nettó értékének pozitív különbsége az
üzemi (üzleti) tevékenység eredményét növeli.
A térítés nélkül átadott árukészlet nyilvántartás szerinti értéke a rendkívüli ráfordítások értékét növeli.
A fogalmi eljárással készített eredménykimutatás az árbevétellel szemben nem a termelési költségeket
állítja költségnemenként, hanem a kibocsátások bekerülési értékét a ráfordításokat: az értékesítés költsé-
geit.
A devizás kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezõ árfolyam veszteség pénzügyi mûveletek bevé-
telét növeli.
Az értékesített vásárolt készletek könyv szerinti értéke az eladott áruk beszerzési értéke soron jelenik
meg az eredménykimutatásban.
Az értékesített készletek általános forgalmi adót nem tartalmazó eladási ára árbevételt jelent.
A dolgozóknak számfejtett bruttó bért igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.

7. feladat (–)

Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését

(I vagy H)!

A tárgyi eszköz beszerzéséhez felvett hitellel kapcsolatban kifizetett rendelkezésre tartási jutalék a be-
kerülési értéket nem változtatja.
A vásárolt készletek beszerzési árát a konkrét beszerzéssel összefüggésben utólag kapott engedmény áfa
nélküli értéke csökkenti.
A külföldi pénzértékre szóló vevõkövetelés a teljesítéskori MNB árfolyamon is bekerülhet a mérlegbe.
Ha egy követelés elévült, akkor a követelés után értékvesztést kell elszámolni.
Az apportként átvett tárgyi eszközt mindig az átadáskori forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni.
A beruházásoknál értékhelyesbítés csak akkor számolható el, ha a beruházás piaci értéke jelentõsen ma-
gasabb, mint a könyv szerinti értéke.
A kapott késedelmi kamat üzembe helyezés elõtt minden esetben csökkenti egy tárgyi eszköz bekerülési
értékét.
A hatályos törvényi elõírások alapján a HIFO készletértékelési eljárás nem alkalmazható.
A belföldi váltókövetelés könyv szerinti értéke megegyezik a kiváltott követelés könyv szerinti értéké-
vel.
Egy jogszerû belföldi szállítói kötelezettséget csak a teljesített és elismert, áfát is tartalmazó értéken le-
het nyilvántartásba venni.

313
Példatár a számvitel alapjaihoz

Esetleírások

Feladat: Értékelje az egyes eseteket a számviteli törvény elõírásai alapján, jelölje meg, hogy me-
lyik számviteli alapelv szerint járt el a vállalkozás, illetve melyiket sértette meg!

1. A vállalkozás az árukészletét tényleges beszerzési áron tartja nyilván, arról folyamatos

mennyiségi és értéknyilvántartást vezet, a készletcsökkenések értékét átlagár módszer alkal-
mazásával számolja el anyagköltségként.

2. A vállalkozás az anyagkészleteirõl folyamatos nyilvántartást nem vezet. A mérlegértéke a

leltározás során fellelt mennyiség és a mérlegkészítéskori piaci ár szorzataként határozza
meg.

3. A vállalkozás a saját termelésû készleteirõl folyamatos nyilvántartást nem vezet. A mérleg-

értéke a leltározás során fellelt mennyiség és az önköltség számítási szabályzatban leírtak
szerint meghatározott önköltség szorzataként határozza meg. A számviteli politikája alapján
a mérlegkészítéskori piaci árat nem vizsgálja. (+)

4. A tárgyi eszközök mérlegértékének megállapításakor az ügyvezetõ döntése szerint a negye-

dik negyedév terv szerinti értékcsökkenése nem elszámolható, mivel akkor veszteséges len-
ne a vállalkozás.

5. A vállalkozás jelentõs beruházást hajt végre, melyhez hitelt kíván felvenni. A hitelbiztosítéki
érték biztosításához öt ingatlanjából kettõt piaci áron történõ értékelés alá von.

6. A hiteltartozást kamattal növelt értéken tartja nyilván a vállalkozás a kötelezettségek között.

7. A vállalkozás a kibocsátást követõ ötödik hónapban befektetési céllal vásárolt államkötvé-

nyeit a fizetett ellenértéken szerepelteti a könyvekben.

8. A könyvvizsgáló elutasította az egyszerûsített éves beszámolóhoz az elfogadó nyilatkozat

megadását, mivel a vállalkozás nem készített üzleti jelentést. Helyesen járt el a könyvvizs-
gáló?

9. A dolgozóknak adott kölcsön két éves lejáratú, a dolgozók a tõkét és kamatot a futamidõ vé-
gén kötelesek kifizetni. A vállalkozás döntése értelmében a kamat eredményhatásának el-
számolására csak a pénzügyi rendezéskor kerülhet sor. (+)

10. A vállalkozás számviteli politikában szereplõ döntése alapján a befektetett eszközök a mér-
legben piaci értéken szerepelnek, ha a könyvszerinti érték tartósan és jelentõsen alacso-
nyabb, mint a piaci érték. Az elszámolt felértékelést a forrásoldalon, mint értékelési tartalék
mutatja ki.

314
 VI. fejezet • Összefoglaló fejezet

11. A vállalkozás a felvett beruházási hitelt négy év múlva el kezdi törleszteni, a kamatfizetések
idõpontja a törlesztéshez igazodik. A kamatráfordítás elszámolása a vállalkozás döntése
alapján a pénzügyi rendezéskor történik egy összegben.

12. A kereskedelmi tevékenységet is folytató vállalkozás, csak az 5000 Ft feletti végösszegû ki-
menõ számlákat rögzíti az analitikában és a fõkönyvben, arra hivatkozva, hogy e határ alatti
összeg nem jelentõs. (+)

13. A termelõtevékenységet is folytató vállalkozás látva, hogy tárgyévi mûködése jelentõs vesz-
teséget eredményezett, az eredmény javítása érdekében a még el nem készült termékeket is
késztermékként veszi raktárra. (+)

14. A vállalkozás tevékenysége során ötven különbözõ anyagféleséget használ. Idõszak végén a
tényleges mennyiségi felvétellel megállapított leltárértéket azonban túl magasnak ítélte a pi-
aci árakhoz képest, és 10%-os egyösszegû értékvesztés elszámolása mellett döntött. (+)

15. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek egységes, mérleg fordulónapi ár-
folyamon történõ értékelése mely számviteli alapelvet gyengíti?

16. A vállalkozás anyag szállítójának tárgyi eszközt értékesít. Az értékesítést a szállítóval szem-
beni kötelezettség csökkentéseként számolja el a tárgyi eszköz állományának csökkentésé-
vel szemben. (+)

17. A vállalkozás november elsejétõl elõre fizet féléves bérleti díjat, melyet egy összegben a
tárgyévi eredmény terhére számol el. (+)

18. A vállalkozás havi váltásban alkalmazza a fõkönyvi könyvelõket, akik saját számlarenddel
rendelkeznek (átfedések vannak), így a vállalkozásnál három különbözõ számlarend hatá-
lyos a tárgyév során. (+)

19. A számviteli törvény által elfogadott készletértékelési eljárások közül a vállalkozás minden
évben azt választja, mellyel magasabb eredményt realizálhat. (+)

20. A számviteli politikában rögzített lényegességi küszöbérték a mérleg fõösszeg 10%-a.

315