Ágazati etikák - A közeljövő etikai dilemmái

Piller Márton
Lisztig Evelin
2019.01.19.

Robotok a mindennapi életünkben

Az Élet és Tudomány c. tudományos folyóirat megfogalmazása szerint a robot egy

olyan gép, amely képes az ember fizikai és/vagy szellemi munkájához hasonló, komplex

feladatok elvégzésére. A robotok lehetnek belső program által, vagy külső, azaz távirányítás

által vezéreltek. Sokan a gépemberekkel (androidokkal) említik egy lapon, holott a robot

korántsem lehet csak ember formájú. „A modern értelemben vett robotok beépített szenzoraik

segítségével kapcsolatot tudnak teremteni környezetükkel, betáplált programjukat rugalmasan

hajtják végre, alkalmazkodva a körüményekhez”- írja Képes Gábor.

A robotika alaptörvényét egy író, Isaac Asimov a Körbe-körbe c. sci-fi novellájában

fogalmazta meg először, amelynek betartását mai napig komolyan veszik, s a

következőképpen hangzik:

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi

lény bármilyen kárt szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításának, kivéve, ha ezek az

utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és

második törvény előírásaiba.

A digitalizáció fénykorát éljük, a technika rohamosan fejlődik. Azok a vállalatoknak,

gyáraknak, amelyek sikeresen akarnak működni, nincs más választásuk, mint lépést tartani a
mesterséges intelligencia és az automatizáció trendjeivel. Ez a megállapítás, azért nem

kérdéses, mert a termelés gazdaságilag sokkal olcsóbbá válik az automatizált robotok által. Az

automatizáció azt jelenti, hogy egy hardver vagy szoftver olyan tevékenységet végez

automatikusan, nem mellesleg sokkal pontosabban, amelyhez egyébként emberi erőre lenne

szükség. Így már a közeljövőben számolnunk kell azzal a sztenderddel, hogy az emberek által

végzett, elsősorban irodai, adminisztratív, gyártói és összeszereléses munkák feleslegessé

válnak, mert a vállalatoknak jobban megéri a gazdaságilag megtérülő, és sokkal

hatékonyabban működő robotok alkalmazása munkaköreikben.

A robotok megjelenése sokak számára aggodalomra adhat okot, azonban én osztom

azon véleményeket, melyek szerint hosszú távon az effajta paradigmaváltás a munkák terén

elkerülhetetlen, sőt kívánatos is. A tudomány fejlődését nem lehet megállítani, és nem

gondolnám, hogy ez kizárja az emberek lehetőségét a munkapiacon való elhelyezkedésre.

Munkahelyek megszűnnek majd, de a munka nem, csak éppen a monoton, egyhangú

munkákat a nagyobb szakképzettséget igénylő és kreatívabb munkatípusok fogják

helyettesíteni. Az automatizáció előretörésével a munka fogalma fog megváltozni. Nem csak

arról van szó, hogy önvezető autó szállít taxisofőr helyett, az utazási irodák helyét átveszi az

online jegyvásárlás. Idővel eltűnik és értelmetlenné válik a fizikai munka fogalma. A

gépesítés persze kiszoríthatja a képzetlen munkaerőt a piacról, de az ő felzárkóztatásukat –

ahogy Bill Gates javasolta – akár a robotok megadóztatásával is lehetne finanszírozni.

Emberi munkaerőre mindig szükség lesz. Kellenek majd mérnökök, akik az önvezető

autókat tervezik, és javítják; programozók, informatikusok, akik felülvizsgálják a gép által

létrehozott kódokat; farmerek, akik kapanyélre görnyedés helyett a termőföldek

öntözőrendszereit konfigurálják; és idegenvezetők, akik az űrturistáknak segítenek. De a

munka nem egy szakmát fog jelenteni, hanem alkalmazkodást a gyorsan változó

körülményekhez. Annak érdekében, hogy a jövőben ne jelentsen megterhelő gondot az effajta

paradigmaváltás, az elkövetkezendő nemzedékeket már most magas szintű oktatással, és

szakképesítéssel kellene felkészíteni.

Lehet, hogy túlságosan is utópisztikusnak tűnik a felfogásom, de véleményem szerint

a robotokra nem mint ellenségre, hanem éppen ellenkezőleg, áldásként kell tekinteni, hiszen

nagymértékben képesek emelni az életszínvonalunkat azáltal, hogy a monoton munkát elvégzi

helyettünk. Szeretnék egy személyes példával élni. Diákként rövid ideig dolgoztam egy

hűtőgyárban, ahol különböző bogyós gyümölcsöket kellett válogatni. Én nem tudom

elképzelni, hogy van olyan ember, aki ezt élvezi, ahogyan én sem leltem benne örömömet.

Nyilván a munkavégzés nem mindig jár együtt a boldogsággal mindenki számára, azonban a

8-12 órás gyári munka szerintem nem az emberi fajnak lett kitalálva, az ember természetes

viselkedésétől idegen a mindennapi robotolás.

Peter Gray, a Bostoni Egyetem pszichológia professzora szerint nem csak a gyerekek

játékosak, hanem a felnőtteknek is ez lenne az alaptermészete, csak éppen az iskola, a

társadalmi berendezkedés nyomja el bennük ezt az ösztönt, amikor a munkára nevelik őket.

„Szó sincs arról, hogy az ember eredendően lusta lenne: a gyerekek egy pillanatra sem állnak

meg, játszanak, történetek találnak ki, építenek, gondolkodnak” – fogalmaz a Gray. Viszont a

monoton munka kiöli belőlük ezt a természetes adottságot.

A robotika áldásos előnye nemcsak abban a lehetőségben rejlik, hogy elvégzik

helyettünk az egysíkú munkát. Nemcsak munkarobotokkal, katonai, gyógyászati célja szánt

robotokkal, valamint ún. „social” robotokkal (a leghíresebb szenzáció ma Sophia) is

rendelkezünk. Azon emberek számára, akik elvesztették karjukat, lábukat, pótolhatják azt

különböző robot végtagokkal. Hamarosan a kereskedelmi forgalomban is kapható lesz egy

Keepon nevű robot, amelyet főként autista gyerekeknek ajánlanak a fejlesztők . Hadászati

szempontból pedig az jelenthetné véleményem szerint a hatalmas áttörést, ha végre nem

emberekkel, hanem droidokkal, humanoid robotokkal háborúznánk, így elkerülve azt, hogy

emberi életeket küldjünk értelmetlenül a biztos halálba. Erre kiválóan alkalmasak a Boston

Dynamics robotok.

Jelen írásom a végére kissé elrugaszkodtam a valóságtól, és nem vettem figyelembe a

robotisztika témájával együtt járó társadalmi, gazdasági, pénzügyi konfliktusokat, amelyek

további kérdéseket vethetnek fel. Jelen írás keretei közé nem fér bele ezek megvitatása.

Kizárólag a robotisztika mindennapi életünkre való pozitív hatásaira szerettem volna felhívni

a figyelmet.
 Felhasznált irodalom

 “A Robotika Műhelyeiben.” Élet És Tudomány - A Robotika Műhelyeiben,

<www.eletestudomany.hu/a_robotika_muhelyeiben.>2019.01.19.

 “Boston Dynamics.” Wikipedia, Wikimedia Foundation, 21 Nov. 2018,

<en.wikipedia.org/wiki/Boston_Dynamics.> 2019.01.19.

 Daso, Frederick. “Bill Gates And Elon Musk Are Worried For Automation - But This

Robotics Company Founder Embraces It.” Forbes, Forbes Magazine, 19 Dec. 2017,

<www.forbes.com/sites/frederickdaso/2017/12/18/bill-gates-elon-musk-are-worried-

about-automation-but-this-robotics-company-founder-embraces-it/#67d7228240f8>

2019.01.19.

 Oecd. “Jönnek a Robotok, De Azért Marad Munka Az Embereknek Is.” Hvg.hu, 1

Mar. 2017, < https://hvg.hu/gazdasag/20170301_automatizalas_hianyszakmak >

2019.01.19.

 Ozimek, Adam. “The Paradox Of Robots Taking All Our Jobs.” Forbes, Forbes

Magazine, 28 Oct. 2017, <www.forbes.com/sites/modeledbehavior/2017/10/28/the-

paradox-of-robots-taking-all-our-jobs/#76453d501274.> 2019.01.19.