Óvodáskori érzelmi fejlődés

Mese, rajz és játék és

fejlődés

Fejlődéslélektan
Óvodapedagógus szak
Böddi Zsófia
Óvodások érzelmei
Alapvető jellemzője az óvodásoknak a derű és az örömkeresés.
3-5 évesek:
- gyors, változékony, végletes
érzelmek, hangulatváltások
- nagyfokú emocionális
ingerlékenység – könnyen
kiválthatók intenzív érzelmek
- nem tudja leplezni, fékezni
érzelmeit
- heves indulati kitörések - túlzott
impulzivitás
- akaratát, céljait is impulzívan
változtatja, gyakran változtat
- Kísérik a cselekvést, élmény -
cselekvés
6-7 évesek:
- differenciáltabb, tartósabb
érzelmek
- érzelmek felett viszonylagos
uralom
- akarat megjelenése játékon
kívüli feladatokban is
- tartósabbá válnak a célok,
akarati cselekvések
- társas kapcsolatok kiteljesedése
is, ez is hat az érzelmekre!
Magasabbrendű érzelmek
óvodáskorban
Intellektuális tevékenységekhez kötődő érzelmek:
- felfedezés, megismerés, ráismerés öröme („mi ez?” mellé
„miért?”)
- problémamegoldás → sikerélmény, büszkeség, kudarc

Erkölcsi-szociális érzelmek:
- együttesség élménye, öröme
- proszociális viselkedés
- bűntudat, szégyen

Esztétikai tevékenységekhez kötődő érzelmek

- alkotás öröme
- rácsodálkozás a szépre, jóra
Érzelmi intelligencia fejlesztése
• érzékenység, nyitottság
• felnőtt minta
• érzelmek megfogalmazása, elfogadása
• érzelmek átélése és cselekvés elválasztása
• szabad kommunikáció, játék, mese, rajzolás,
éneklés
• közös élmények, örömök
• önbizalom, önértékelés, önálló felelősségvállalás
építése
Félelem, szorongás
• A félelem adaptív érzelem, evolúciósan hasznos, veszély
elkerülésére késztet, riadóztatja a szervezetet
• Félelem:
• van tárgya
• esemény előtt
• Szorongás:
• általában nincs úgy tárgya, mint a félelemnek
• „lebeg”, távoli veszélyérzet
(nehéz elkülöníteni a félelemtől)
Félelem típusai (fejlődése)

• Konkrét (kondicionált) félelmek (2-3 éves korig)

• valóban veszélyesek vagy annak tartja
• már korai életkorban is
• kondicionálás révén kialakult érzelme:
összekapcsolódott a veszéllyel
• Pl:
• fájdalom; bizonyos tárgyak, élőlények, helyzetek;
sötétség (DE! itt konkrét), büntetés, szeparáció (ld.
beszoktatás) stb.
• Félelem szimbólumoktól(2-3. évtől)
• pl. szörnyektől, sárkánytól
• „belelát a sötétbe dolgokat”
• !!! Ijesztgetés káros a mágikus gondolkodás miatt!
• Szimbolikus félelem
• Nem az a félelem valódi oka, a szorongás „keres
valamilyen tárgyat”
• Teljesítmény, elvárások (kb. 6-7 éves kortól):
teljesítményszorongás – iskola
Szimbolikus félelem mint szorongás

• Szorongás jelei:
• testi, vegetatív, viselkedéses, beszél róla…
• Okok, háttér lehet:
• konfliktusos család
• szülő:
• „zseniális” gyerek, aki „csak jó”
• szorongó szülő
• túlóvó környezet (kicsiség, védtelenség érzése)
• labilis, határozatlan, túl engedékeny, tétova felnőtt
környezet
• elvárások kérdése (összefügg az önértékeléssel,
önbecsüléssel)
 • sokszor látszik egy konkrét ok  megpróbálják
„lebeszélni”
• nem lehet lebeszélni, mert
• nem ez a valódi ok
• élmény, érzelem  nem lehet racionális érvekkel
• lehetőség a konkretizálásra („legrosszabb” a
tárgyatlan szorongás)
• nem a tárggyal kell foglalkozni, hanem a valódi
okkal! (akár szakember is)
• Jellemvonássá válhat: „a szorongó gyermek”

elhárító mechanizmusok
• ELABORÁCIÓ! és lehetőségei
• Szorongás „útja”
• Konkrét félelem (ld. előbb)
• Agresszió ( újabb szorongást szülhet)
az ún. „paradox reakció”
Azonos helyzetekben (szorongás) pszichés
állapottól, személyiségtől függően 
különböző viselkedés
Agresszió
• Okai lehetnek
• Szülők agresszív viselkedése
• modell  agresszió mint „megoldási mód”
• agresszió levezetése a „legkisebb ellenállás felé” (gyerek felé)
• indulatok áttétele egyik személyről a másikra
• Elhanyagolás
• a „negatív figyelem” is figyelem
• foglalkozzanak vele
• Túl engedékeny, tehetetlen környezet
• ugráltathat a gyerek
• szorongás
 • függ a temperamentumtól
• környezet (pl. otthon) hogyan címkézik a viselkedést
• Kisgyermekkori, óvodáskori agresszió esetében fontos
szempont: önkontroll!, társas konfliktusok
megoldásának képessége!
• Hogyan reagáljunk?
• agresszióval agresszióra ne! (körforgás, nem a valódi
ok)
• fontos kideríteni: volt-e „ jogos indoka”, bánja-e, mi az
ő reakciója (őszintétlenség, „csak ártás” rossz jel…)
• empátia felől közelíteni
• nehéz, ha „otthonról hozza”
 Az énegyensúly védelmi eszközei.
A feszültségek feldolgozása – elhárító
mechanizmusok
Játék, mese, rajz
A mese
A mese és az érzelmek, a gyermeki lélek
A mesék a gyermek problémáiról is szólnak, de nem
intellektuális megoldást kínálnak, hanem mélyre hatolnak,
analógiákat kínálnak szimbolikus formában, a gyermek
érzéseit mozgósítják.
Vezetik a gyermeket az érzelmek labirintusában:
• segítik a félelmek legyőzését (sötétség, ismeretlen...)
• oldják szorongásukat (elhagyatottság, halál...)
• megbékítik saját indulataival - csökkentik a belső feszültséget
• megoldást kínálnak a vágyak teljesítésére: küzdelmekkel,
próbatételekkel győzni lehet (erő, fondorlat, furfang,
gyorsaság, hűség, jóság, ügyesség ...)
A mese üzenetei

• realitásra tanít (az élet nehézségeit nem lehet

elkerülni, szembe kell szállni velük, és lehet
győzedelmeskedni)
• komplex egységként jeleníti meg a világot
• szembesít a létkérdésekkel, az élet nagy
eseményeivel
• mögöttes, rejtett üzenetek
A mese és a képzelet

• a mese mozgósítja a képzeletet

• saját belső képeit rendeli a történésekhez
• azonosul a rokonszenves főhőssel - önmagára
vonatkoztat
• kezdő és befejező sztereotípiák, fordulatok; időbeli
és térbeli távolítás segíti a képzeletet
Motívumok a mesékben, a mese és a
gyermek világának párhuzamai
Mese Gyermeki világ

átváltozás motívuma minden minden lehet

hirtelen átalakulások, változékonyság gyermeki lét bizonytalansága

szélsőséges elemek ellentétek preferenciája

ismétlések ráismerés öröme, ismerősség biztonsága, várakozás

feszültsége és oldódása
veszély és megmenekülés „nagy legyek, önálló legyek” vágya

elégtétel motívum kompenzációs törekvés

varázslatok gondolatok mindenhatósága, vágyteljesítés

leegyszerűsített alakok
Mesehallgatás

• Elvarázsolt, kettős tudat

• Megteremtését szolgálják a tipikus meseelemek:
• Kiinduló problémahelyzet
• Távolítás – irracionális, valószerűtlen események
• Segítők és akadályozók
• Befejező forma
A „mesenézés” problémái….. (TV, dvd stb.) –
érvényesülhet-e a mese varázslata a nem személyes mesélés
során? (hangoskönyv, dvd, TV-s mesecsatornák, internet)
Mit szeret nézegetni, hallani, olvasni a különböző
életkorokban a gyermek? 1.

• tárgyképeskönyv - ráismerés, tárgyak megnevezése - "mi ez?" korszak

megfelelője
• folyamatos történeteket tartalmazó képeskönyvek - anticipáció
gyakorlása
• Kb. 3-4 éves korig: inkább saját életével kapcsolatos események
foglalkoztatják
• mesélés igénye - saját életéről, hasonló kisgyerekről, szülei életéről
 ráismerés öröme, az ismert újraélése
átélés tudata, élmények megszilárdulása, dolgok összetartozása,
folyamatossága
Az elmeséléssel tagolódnak, szavakhoz kötődnek, kifejezésre
alkalmassá válnak élményei.
• „én-mesék” (később is szerethetik)
• versek - ritmus, jó hangzás, majd rímek - mozgásos átélés
Mit szeret nézegetni, hallani, olvasni a különböző
életkorokban a gyermek? 2.

• Kb. 4-5 éves kortól igazi mesekorszak (állatmesék, majd

népmesék, tündérmesék):
• beállítódás, kettős, elvarázsolt tudat, az illúzió feszültsége, fejlett
fantázia → el tudja képzelni a mesevilág csodálatos alakjait
• sajátos mesehallgató viselkedésmód - jellegzetes testtartás
• 8-9 éves kortól: valóságos, de rendkívüli dolgokról szóló
történetek iránti érdeklődés, kalandok
• 10-11. év: ideálkeresés az olvasás új funkciója,
érzelmesség igénye
A gyermekrajzok
Míg a játékban a belső folyamatok közvetlenül,
cselekvésesen jelennek meg, a rajzokban az indulat, az
érzelem a témában és a rajzolás mikéntjében van jelen.
A gyermekrajzokban tükröződik:
• aktuális élményei, érzelmei, indulatai
• aktuális hangulata
• a világról való tudása
A gyermekrajzok pszichológiai
szempontból
 a szellemi fejlődés és a rajz párhuzamba állítása
• részletgazdagság, differenciáltság, kompozíció
erre épülnek a teljesítménytesztek, intelligenciatesztek
(Goodenough)
• a gyermek ideovizuális módon ábrázol, azt rajzolja, amit tud és
nem, amit lát
de: a gyermek sokkal többet tud, mint, amit hajlandó, képes vagy
szívesen lerajzol,
a rajzolás képessége és a szándék nem feltétlenül esik egybe (mire
képes  mit akar)
 a lelki történések és a rajz
értelmezési lehetőségek a szakember számára
 a gyermekrajz, mint kommunikációs mód
!!!
• nem szabad egyetlen rajzból vagy kevés számú, nagy
időközönként készített munkából megítélni a gyermek
szellemi képességeit, rajzi tehetségét
• a gyermek rajzfejlődése nem lineáris, sok benne a
visszatérés meghaladott szintekre
• részletgazdag rajz → jó megfigyelőkészség eredménye +
részletező rajzi stílus kedvelése
• az intelligencia fejletlenségét jelezheti a firkakorszak
elhúzódása
!!!

• az "élethű" ábrázolás a technikai és nem a művészeti

jellegű rajzkészség kritériuma (élethű ábrázolás tanítása az
iskola feladata, hiszen szabályai cseppet sem
természetesek, nem következnek szervesen a gyerekek
rajzfejlődéséből)
• a gyermekrajzok értékelésekor az univerzális jegyek
mellett figyelni kell a kulturális sajátosságokat és az egyéni
stílusjegyeket is
• a gyermek ideovizuális módon ábrázol, azt rajzolja, amit
tud és nem, amit lát, de: a gyermek sokkal többet tud,
mint, amit hajlandó, képes vagy szívesen lerajzol
 Rajzfejlődés
• A firka korszaka - Funkcióöröm, nincs ábrázolási szándék
• 1-2 éves kor: nem szerkesztett firka, lengőfirka
• 2-3 éves kor: tömbfirka, zártfirka, írást utánzó firka (struktúra
jelei)
• 3 éves kortól – Sémák, ősformák, ábrázolás szándéka
• szinkretizmus - juxtapozíció: aránytalanságok,
érintkezés és bennefoglalás ábrázolása nem adekvát,
irányok véletlenszerűek
A tárgyaknak, dolgoknak nincs meg az a szemléletes
rendje, ahogy a felnőtt látja a világot. A gyermek nem
külső mintát követ, hanem a belső szemléleti képét.
• 4-5 éves kortól ideovizuális ábrázolás
• intellektuális realizmus: a szemlélet alárendelése
az ismereteknek - azt rajzolja le, amit tud a
dolgokról, képzeteinek megfelelően rajzol
• jegyei: többszempontú ábrázolás, vegyes profil,
részletezés, átlátszóság (transzparencia)
• emocionálisan felnagyított részletek,
eseményláncok szalagszerű ábrázolása
• 9 éves kortól szemléleti realizmus
valósághű ábrázolás igénye - nehéz megvalósítania
térbeli ábrázolás problémái: többszintű ábrázolás,
előtér-kiképzésű rajzok, elkanyarodó út,
dombábrázolás, részleges takarás - a távolság,
mélység kifejező eszközei
A gyermekrajzok esztétikuma
Az ideovizuális ábrázolás korszakában nagyon esztétikusak
a rajzok:
• spontaneitás
• dinamikus mozdulatok
• a színek nyújtotta öröm
• emocionális valóságábrázolás – feszültségcsökkentés a
rajzok által
• aránytalanság
• túlzsúfoltság
• túldíszítettség
• sűrítés – képzelet és valóság egybefolyása
 A játék

Bővebben: Ld. A játék pszichológiája és pedagógiája tantárgyban

tanultakat
A játék
Segíti:
• a megismerést
• élményeinek megértését, feldolgozását
• érzelmeinek elfogadását és
szabályozását
• feszültségeinek és problémáinak
feldolgozását
• az alkalmazkodást
• az információk rendszerezését, a sémák
kialakítását
• a készségek gyakorlását
Csökkenti a gyermek bizonytalanságát.
Örömforrás
Társas élményt és tapasztalatokat nyújt
Elaboráció a játékban

• A játékban a szóban nem megfogalmazható átélt

események, konfliktusok, érzések szimbolikus,
dramatizált, sűrített formában jelennek meg.
• A spontán, irányítás nélküli játék alkalmas igazán
az élmények feldolgozására. Tér, idő, alkalom
szükséges hozzá.
Szerepjáték, fantáziajáték

• Áthidalja a vágyak, szükségletek és reális lehetőségek közötti ellentéteket.

• Eleinte a tevékenység a fontos, majd a kellékek fontosak, végül maga a szerep.
• Célja: a múlt feldolgozása, felkészülés a jövőre, kompenzálás, megismeri saját
érzéseit, megtanulja jobban kezelni őket, szerepviszonyok tanulása, gyakorlása.
• A szerepjátékban a gyermek visszatükrözi, újraéli, feldolgozza és fantáziában
megvalósítja a saját életét, élményeit; a felnőttek életét, a környező világ
jelenségeit.
• „mintha” - élmény, kettős tudat
• Eleinte nincs igazi szereposztás, később lesz szervezett a játék, kiosztják a
szerepeket.
Irodalom
• B. Lakatos Margit és Serfőző Mónika (1999)
(szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény
óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó,
Bp.
• Ranschburg J.: Félelem, szorongás. (212-221.)
• Popper P.: A gyermekkori félelmek keletkezéséről.
(222-226.)
• Popper P.: A gyermek agresszív viselkedésének
néhány kiváltó okáról. (227-229.)
Ajánlott irodalom érdeklődőknek:
• Ranschburg Jenő (1983/későbbi kiadás): Félelem, harag,
agresszió. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
• Gerő Zsuzsa (2002): Érzelem, fantázia, gondolkodás
óvodáskorban. Flaccus Kiadó, Bp.
• Cole, M. - Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest,
2006
10. Társas fejlődés kisgyermekkorban c. fejezetből:
Agresszió és proszociális viselkedés c. rész 404-418. old.
Egyéb felhasznált irodalom: Balogh Éva (2005): Fejlődéslélektan.
Didakt, Debrecen; Tóth Ibolya (2001) (szerk.): A pszichológia alapjai.
Comenius Bt., Pécs)
Kötelező irodalom
• Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Bp. Gondolat, 1993.
A vágyak kerülő útjai (105-115. old.)
A játék öröme (122-130. old)
A játékot a valóság táplálja (131-134. old.)
A gyermekrajz (186-193. old.)
Kettős tudat (239-255. old.)
Folytatólagos képzeleti játékok (256-260. old.)
Az indulatok feldolgozása gazdagítja az érdeklődést, emeli a teljesítmény színvonalát (273-281. old.)
• Kárpáti Andrea: A firkák felfedezése. In.: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia szöveggyűjtemény
óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor, Bp. 1999. (230–247. o.)
• Krisztián Ágota: A varázsló trükkjei. In: Játékpszichológia olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE, Bp. (több
kiadás) vagy ugyanez: In: Bernáth László – Solymosi Katalin (szerk.): Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia, Bp., 1997.
219-237.

Ajánlott irodalom:
• Bettelheim, B.: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Bp. 1988. (9-30. old.)
• Cole, M. Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp., 2006. 9. Gondolkodás kisgyermekkorban: a kompetencia
szigetei c. fejezetből: A rajzolás fejlődése: elméleti megközelítések c. rész 367-374. o.
• Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000.
• Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. Flaccus, Budapest, 2003
• Gerő Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban. Flaccus, 2002.
• Kárpáti Andrea: A nyitott óriáskígyó avagy kutatások a gyermekrajzok körül. Fejlesztő Pedagógia. 1991./1. 15-29. o.
• Ranschburg Jenő – Popper Péter: Személyiségünk titkai. RTV-Minerva, Budapest, 1978. A játék (94-115. old.)
• Vekerdy Tamás (2011): Érzelmi biztonság. Kulcslyuk Kiadó, Mesék, regények, olvasás c. fejezet, 85-102.