A nazalitás és a rinofónia közötti különbség: A nazalitás élettani jelenség, amely a hang, illetve egyes hangzók

orrhangú színezetét jellemzi, és a beszéd esztétikai komponensének tekinthető. A magyarban három nazális
mássalhangzó van: az m, n, ny, de bizonyos fokú, enyhe orrhangzós színezet egyes magánhangzók kiejtésekor is
előfordulhat.
A nazális rezonancia az orrüregben jön létre.
A fiziológiásnak tekinthető orrhangzós színezet és annak mérteke a különböző nyelvektől és dialektusoktól függ.

A nazalitás tudatosan módosított forma („nazalizálás”), amelyet a profi énekesek a hang „helyezesére” (pozíció),
vivőerejének fokozására használnak. (A technikát a hangterápiában is alkalmazzák.)

Rinofónia (rhinophonia): kóros állapot, a fiziológiás nazalitás csökkenése vagy fokozódása. (angol nyelvterületeken):
 az élettani az orrhangzós hangszínezet csökkenése: hyponasality ,  az élettani az orrhangzós hangszínezet
fokozódása: hypernasality. A rinofónia német megfelelője a Näseln kifejezés.

A kóros hangszín helyes megnevezés magyarul: orrhangzós, rinofóniás.

A „nazális” megnevezés csak a normál hangszínezetre vonatkozik!!!!!
A rinofóniának négy formája van: a zárt, a nyílt, a kevert, és a váltakozó.
Latinul: rhinophonia clausa, rhinophonia aperta, rhinophonia mixta, rhinophonia alternans

A rinofónia kifejezés Seeman tól (1965) származik, az addig használatos rinolalia (rhinolalia) helyett: hiszen az
orrhangzós beszéd esetén valóban nem az artikuláció zavaráról, tehát a diszlália valamilyen formájáról, hanem a
hangszín megváltozásáról beszélünk. A rinolália megjelölés akkor használható, ha a kóros mérvű hangszínváltozás
az artikulációt is zavarja, a magánhangzókon kívül a mássalhangzókat is jelentősen érinti, és így az egész beszédet
torzítja.

Az orrhangzós beszéd logopédiai szempontú meghatározása: Elnevezések: orrhangzós beszéd, rinofónia, rinolália,
palatolália, nasal (angol), nasale (francia), Nasale, pathologischer Nasalität (német) Orrhangzós beszéd esetén az
élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Ez fokozódásban és csökkenésben egyaránt kifejeződhet. Az adott
nyelv fonológiai rendszerétől függően változó a nazális hangok mértéke. (A magyarban: m, n, ny hangok.)

Az orr a légzés és a szaglás szerve, a rezonatorüreg (a toldalékcső) része. Fontos feladata: az élettani orrlégzés
biztosítása, a belélegzett levegő tisztítása, felmelegítése, nedvesítése. Részt vesz a beszédhangok formálásában is.
A szaglást az orrüreg felső részén elhelyezkedő regio olfactoria biztosítja. A nazalis képletek változatos megjelenési
formáinak az egyéni hangszín kialakításában van lényeges szerepe. Az orr fő üregei és a melléküregek képezik a
rezonanciateret; A hangszínt befolyásolja az orrkagylók állapota, alaki változatai, esetleges kóros eltérései.

Az orr: a)részei: -külső orr (nasi) -orrüreg (cavum nasi)

b)felépítése: -csontok *felső fala: rostacsont vízszintes lemeze *oldalsó fala: rostacsont (alkotja a felső
és a középső orrkagylót)

Orrüreg: Az orrpitvar bőrrel fedett, 1 -2 cm hosszú térség, amely csillószőrös hengerhámmal bélelt orrüregben
folytatódik. Keresztmetszete körte formájú. Mediális falát az orrsövény alkotja, laterális falának alkotásában a
következő csontok vesznek reszt: os nasale, a maxilla processus frontalisa, os lacrimale, a rostacsont lamina
papyraceaja, os palatinum, valamint az alsó orrkagyló. A lateralis orrfalon három, egymással párhuzamosan
elhelyezkedő kiemelkedés, az orrkagylók találhatók.

A zárt orrhangzósságot (rhinophonia clausa, hiponazalitas) az orrban vagy az orrgaratban levő akadály, szűkület idézi
elő.
Akusztikai jellemzője a fiziológiás nazális rezonancia csökkenése.
Ez főleg a három nazális mássalhangzó kiejtésekor feltűnő, de kisebb mértékben a magánhangzók hangszíne is
változik.
Csökkent nazális színezet az m, n ,ny beszédhangok kiejtésekor, helyettük a homorgán orális zárhangok (b, d ,gy)
artikulációja történik.

Formái:
Organikus és Funkcionális Az organikus – az előidéző ok elhelyezkedésének függvényében– lehet: –
rhinophonia clausa anterior, – rhinophonia clausa posterior.
A rhinophonia clausa anterior okai (elülső zárt orrhangzós színezet): nátha, polyp, orrsövényferdülés,
orrkagylótúltengés, melléküregi-folyamatok (nyálkahártya duzzanat, gyulladások) daganat, choanalis atresia (a
hátsó orrnyílás elzáródása)
A rhinophonia clausa posterior okai (hátulsó zárt orrhangzós színezet): a nagy adenoid, az orrgaratban elhelyezkedő
daganat.

Tisztázni kell: az orr elzáródása (vagy a szűkület) egy- vagy kétoldali, állandó vagy változó /változékony a tünet.
Gyemekeknél a hiponazális obstrukció (akadály) gyakori panasz:
A szervi eredetű zárt orrhangzós beszéd okának megállapítása, az előidéző okok kezelése, azok gyógyszeres vagy
műteti megszüntetése orr - fül - gégészeti orvosi feladat!!!!!

Funkcionális okok: a lágyszájpad folyamatos kontrakciója, melynek gyakran pszichoszomatikus okai vannak.
A diagnózis felállítása: A diagnózist a kórelőzmény és a fül-orr- gégészeti vizsgálat alapján felállítható (szükség
esetén egyéb eljárásokkal is kiegészül). A szakvizsgálat alapja: a merev eszközzel végzett orr endoszkópia, a
flexibilis naso-pharyngo-laryngoscopia.

Szükséges vizsgálatok még: Allergiavizsgálat, Képalkotó eljárások, Szaglásvizsgálat, Nazális légzésfunkciós

vizsgálatok (nazalis inspiratorikus csúcsáramlásmérés, rinomanometria), Rezisztenciavizsgálat (rinomanometria),
amely lehetővé teszi a felső légutak átjárhatóságának objektív elemezhetőségét.

Légzésfunkciós módszerek: az orrban áramló levegő sebességének, illetve a felső légutak egyes részei között fennálló
nyomáskülönbségek objektív mérése. Rezisztenciavizsgálat (rinomanometria) a felső légutak átjárhatóságának
objektív elemzése.

Akusztikus rinometriával az orrüreg geometriája vizsgálható : az orrbemenettől való távolság függvényében bárhol
megállapítható az áramló levegő irányára merőleges sík felülete (cm2), valamint két adott pont közötti térség
volumene (cm3). Objektív és reprodukálható vizsgáló eljárások

Oka: A szájpadelégtelenség, amely organikus vagy funkcionális, veleszületett vagy szerzett, és okozhatja a szájpad
strukturális elváltozása (hasadék, rövidülés) vagy bénulás.
Az orrhangzós beszéd formái: A nyílt orrhangzós beszéd: (rinofónia - , illetve rinolália aperta, hiperrinofónia,
hiperrinolália, cleft palate speech, offenes Näseln) az élettanilag adott nazalis rezonancia kórosan megnövekszik,
ezért orrhangzós színezetet kapnak az orális hangok is.

A kevert típusú orrhangzós beszéd (rinofónia - , illetve rinolália mixta, mixed nasality, gemischtes Näseln) : mind a
nyílt, mind a zárt forma jellemző jegyei megtalálhatóak benne Azaz az m, n, ny hangok nazális rezonanciája csökken
vagy eltűnik, ezzel szemben az anyanyelv orális hangjai nazális, rinofóniás színezetűekké válnak.
Oka: A két típus etiológiájának kombinációja. Például a szájpadhasadék és a nagy adenoid együttes előfordulása.

Az alternáló orrhangzós beszéd:

A beszélő váltakozva hol nyílt, hol zárt típusú orrhangzós beszédet használ. Oka: idegrendszeri eredetű, az
extrapyramidalis elváltozások tünete.
A szájpad izomzata: 1) levator veli palatini, 2) es 3) tensor veli palatini, 4) m. constrictor pharyngis, 5) a tuba auditiva
szalagja

A szájpadlás beidegzése
Velofaringeális zár: A lágyszájpad (velum) és a hátsó garatfal felső részének izmai képezik, amelynek során lég - és
hangmentesen elzárja a szájüreget az orrüregtől. A zár létrehozásában az uvulának semmi szerepe sincs,
A velofaringeális zár feladata: a nasális reflux megakadályozása, a nasális - orális hangképzési mechanizmus
összerendezett működésének biztosítása.

A lágyszájpad mozgatásában szerepet betöltő izmok: Lágyszájpad-emelők: - m. levator veli palatini (kiegészítő
tevékenysége: az Eustach- kürt alsó végének nyitása) - m. tensor veli palatini
(fülkürt nyitása) - m. uvulae  Lágyszájpad-süllyesztők: - m. palatoglossus (a nyelv hátsó részét felfelé mozdítja) -
m. palatopharyngeus Az izompár a garat idegrostjain keresztül idegződik be, (n.vagus/ n. glossopharyngeus/ n.
facialis) - m. constrictor pharyngis superior (másképpen Passavant-redő, szintén részt vesz a velofaringális zár
képzésében )

A velofaringeális zár képzésénél 4 különböző zárásfajtát különböztetünk meg:

koronális zárás, szagittális zárás, cirkuláris zárás, cirkuláris zárás a Passavant-redővel

A velofaringeális inszufficiencia, VPI

Kialakulását a lágyszájpad zavartalan záró működését gátló tényezők okozzák, amelyek következményeként alakul
ki az orrhangzós beszéd.
A szájpadelégtelenség meghatározása: „ A szájpad, valamint az oldalsó és hátsó garatfal izomzata nem képes
létrehozni a száj és az orrgarat közötti optimális zárat, amelyre: - a nyelés, - a szopás, - a beszéd, - a fúvás, - a
dobüregi szellőztetés, - a légzés. Funkciójának zavartalan lefolyása érdekében van szükség „

A musculus levator veli palatini működésének EMG-s vizsgálata beszéd közben

A vizsgálat eszköze: tűelektróda Vizsgálati személyek: 10 felnőtt svéd beszéló A viszgált hangok: /t/, /d/, /sz/, /n/,
/i/, /á/ A vizsgált szótípusok: -átá, iti, ádá, idi, ászá, iszi, áná, ini, ántá, átná Az ismétlések száma: 10
A musculus levator veli palatini emelkedésének mértéke mm-ben az egyes hangok ejtése közben: -/t/ 7-25 mm -/sz/
7,5-24 mm -/d/ 5-16 mm -/i/ 3,5-15 mm -/á/ 0,5-8,5 mm /n/ 0 mm

A VPI okai:
Organikus veleszületett: - különböző típusú, kiterjedésű hasadékok (önmagukban és szindrómaként is előforduló), -
submucosus szájpadhasadék, - lágyszájpad rövidülés szerzett: - vezérlési zavarok, bénulások, hegesedések, sérülések
Funkcionális: renyhe izomműködés, utánzás, megszokás, nagyothallás, mandulaműtét utáni állapot, mentális
károsodás

Hasadékok:
Feltételezések az etiológiára:
Az ajak-szájpadhasadék kialakulásának okai a mai napig nem tisztázottak.
Multifaktoriális, amelyben a különféle genetikai és környezeti tényezők hasonló súllyal szerepelnek. Öröklött és
környezeti tényezők kombinációja Exogén faktorok: - gyógyszerek, fertőző betegségek, nikotin, alkohol, drogok,
hiányos táplálkozás. Genetikai okok: A öröklődés valószínűsége kb. 20-30%. Megelőzés: Az alkohol, a nikotin, a
drogok, a röntgensugárzás stb. elkerülése, Multivitaminos készítmények, az oxigénellátást javító gyógyszerek, magas
B-vitamin tartalmú készítmények és folsav bevitele.
A nyílt orrhangzós beszéd : A hasadék kialakulásának időpontja alapján lehet a felosztás:
elsődleges hasadék (a magzati élet 4 -7 hete) Kiterjed: a felső ajak, az alveolum és a premaxilla
másodlagos hasadék (a magzati élet 7- 12 hete) Kiterjed: a kemény szájpad hátsó része, a lágyszájpad és az uvula

A fej területén megjelenő fejlődési rendellenességek felelős patológiai tényezői: embrio- pathia
endomet- rikus és placenta- zavarok, krónikus éhezés, fizikai megterhelés, endogén hatások
szülők életkora, anyagcsere- és endokrin rendellenességek, fertőzés, sugárzás, klimatikus, kémiai, fizikai hatások

AZ AJAK, AZ ÁLLKAPOCS ÉS A SZÁJPAD FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGE:

Az ajak, az állkapocs, a kemény és a lágyszájpad fejlődési rendellenessége az ötödik és a tizenkettedik terhességi hét
között keletkezik. Minden gyermeknél nagyon nehéz, gyakran lehetetlen az okok feltárása, a rendellenesség általában
öröklött és környezeti tényezők kombinációjából ered. Körülbelül 100 különböző megjelenési formája létezik az
ajak- és szájpadhasadéknak, kezdve a legenyhébb formájával, ami egy rovátka az ajakon, folytatva a részleges és/vagy
nyálkahártyával fedett hasadékokkal, egészen a teljes hasadékokig, ami az egyik (általában bal) oldalon vagy mindkét
oldalon lép fel. Minden 500. gyermek jön ezzel a rendellenességgel világra.  A szájpad rendellenessége nem ilyen
gyakori, körülbelül minden 1500. születésre jut egy. A fiúk érintettsége az egész jelenséget tekintve kétszer olyan
gyakori, mint a lányoké, akikre inkább a szájpadhasadék kialakulása jellemző.
Miért beszélünk inkább „fejlődési rendellenességről” és nem „hasadékról”? Sandra Neumann Amikor az „ajak- és
szájpadhasadék” kifejezést használjuk, tudnunk kell, hogy itt nem csak egy hasadt ajakról, csontról, vagy izomzatról
van szó. Nem arról van szó, hogy az ajak egyszerűen nem nőtt össze és csak össze kell varrni, hanem rendellenes
fejlődésű abban az értelemben: hogy az izomzata rossz helyen tapad és más a lefutása, hogy az ajak szövete hiányos,
hogy az ajak és az állkapocs közötti rés (az ún. szájtornác) hiányzik, mert az ajak összenőtt az állkapoccsal.
Tehát minden egyes hasadék-formánál további rendellenességek találhatók a szövetekben, az izmokban és a csontban.
Ezért fontos a sebész számára a rendellenesség alapos kivizsgálása, mert csak akkor tudja az egyes szövetrétegeket
megfelelően egyesíteni, ha előtte pontos diagnózist állított fel.
elsődleges hasadék (a magzati élet 4 -7. hete):
- fiúknál gyakoribb, súlyosságuk változó (a felső ajak kis rovátkájától az egy /inkább bal/ vagy kétoldali
ajakhasadékon át a fogmeder- nyúlványig, illetve szájpad elülső részéig terjedhet.) inkomplett hasadék: nem érinti az
orrfeneket,  komplett hasadék: orrfeneket is deformáló hasadék.  a felső ajak, az alveolum és a premaxilla érintett,
Hasadékformák
Ajakhasadékok A maxilláris nyúlvány és a mediális orrnyúlvány nem egyesül vagy nem nő össze egymással.
részleges vagy teljes hasadék, egy-, vagy kétoldali hasadék, a különbségek a következőkből adódnak: -a felső ajak
középső részének és az orralapoknak a formálódása -a m. orbicularis oris izomrostjainak lefutása -a szájtornác
kifejlődése.

Állcsonthasadék
A felső állcsonti hasadék akkor jön létre, ha a mediális orrnyúlvány állcsonti komponense nem nő össze a maxilláris
nyúlvány megfelelő részével. lehet egy-, vagy kétoldali, de nem lehet izolált fokozatok a megjelenési formában:
-bemélyedés a szájpadíven, -rés az állcsont oldalsó részén, -kétoldali teljes állcsonthasadék.

Archasadékok:
rendkívül ritka, hasadék az alsó állkapocs középső részén haránt archasadék, ferde archasadék
másodlagos hasadék (a magzati élet 7-12 hete):
a kemény szájpad hátsó részére, a lágyszájpadra és az uvulára, lányoknál gyakrabban fordul elő, a hátsó
szájpadhasadék a foramen incisivum mögött található alakú, néha csak a lágy részekre, de gyakran a csontos részekre
is kiterjed.

Keményszájpad-hasadék: A szájpadívek hiányos összenövése, a különbségek a hasadék elhelyezkedéséből és

méretéből adódnak
Lágyszájpadhasadék: A lágyszájpad izmainak hiányos egyesülése lehet teljes vagy részleges egyoldali nem fordul
elő
Submucosus szájpadhasadék: A nyálkahártyával fedett keményszájpad hasadéka, ahol a nyálkahártya egymással
összenőtt, az izomzat nem egyesült,  és az uvula gyakran kiszélesedett, vagy hasadt.

Kísérő tünetek
Táplálkozási zavarok: reflux az orron át, a nyelv hasadékban tartása, levegőnyelés a szájüreg légnyomás-
viszonyainak (a szükségesnél alacsonyabb légnyomás miatt) megváltozása miatt, Ezért gyakran a szájpadlemez
használata szükséges. -Az állkapocs és az arc fejlődési zavarai Fogfejlődési/növési rendellenesség > fogszuvasodás
veszélye nagyobb Harapási rendellenességek, myofunkcionális zavarok, Pszichoszociális zavarok
Sokkhatás Bűntudat / bizonytalanság -Hallászavar Akut / krónikus középfülgyulladások Vezetéses hallászavar >>
tubus (gromet) beültetése  Az érzékelés zavarai Taktilis-kinesztetikus területen Propriocepív területen -A
beszédfejlődésben feltűnő eltérések Rhinofónia / rhinolalia palatolália

Tünetek: Nyílt orrhangzós beszéd:

A hangos beszéd jellemzői: légzési tünetek – levegő be-és kilégzése egyaránt szájon-orron keresztül történik. A légzés
ritmusa megtörhet, A be –és kilégzés között nincs fiziológiai szünet, A mellkasi-hasi légzés aszinkronja.
A hasadékok típusai Travis szerint:
Az elsődleges szájpad hasadék megoszlása: 75% egyoldali, 25% kétoldali
Az egyoldali hasadék: 30% jobboldali 70% baloldali Nemek szerinti megoszlás: Kétszer olyan gyakori fiúknál
Az elsődleges és a másodlagos hasadék kombinálódásának gyakorisága: - az elsődleges , egyoldali szájpadhasadék
70%-a - az elsődleges, kétoldali hasadék 85%-a fordul elő másodlagos hasadékkal

A hangképzés tünetei:
esetleg diszfónia kialakulása (a rossz légzés következményeként), gyakori kemény hangindítás - hiperkinézis, amely
hangszalagcsomó kialakulásához vezethet, az átlagnál nagyobb hangerejű beszéd (nagyothallás?)
A folyamatos beszéd jellemzői:
gyors, összefolyó esetleges monoton, bátortalan Egyéb tünetek: mimikai izmok jellegzetes mozgása (arcfintor),
orrnyílások akaratlagos szűkítése (orrfintor), a felső ajak felemelése (a légzési eltérés kompenzálására).
Az artikuláció tünetei:
Okai: a perifériás beszédszervek organikus rendellenességei miatt, az aktív beszédszervek állapota miatt, az esetleges
centrális károsodások következményei – értelmi érintettség, (mozgáskoordinációs gyengeség, percepció érintettsége)
halláscsökkenés, fogazati rendellenességei, harapási rendellenességek.

A beszéd-és nyelvfejlődés tünetei: A tubafunkció zavara miatt kialakuló ún. savós középfülgyulladás miatti vezetéses
halláscsökkenés mértéke 20 - 30 dB, számos kutatás bizonyítja, hogy ez a halláscsökkenés is késlelteti a nyelv és a
beszéd tipikus fejlődését, és az artikuláció zavaraihoz is vezethetnek.

A beszéd elindulásának késése

A hasadékos – elsősorban szájpadhasadékos – gyermekek, a kóros anatómiai adottságok miatt, általában fél évvel
később kezdenek el beszélni (Žatková, 1982). Hirschberg (1986) , és 700 gyermekből 33,7% - nál találtak
beszédfejlődési késést.
A beszédfunkció késése elsősorban az organikus állapot következménye, amely nem feltétlenül érinti a kognitív és
pszichoszociális funkciókat.!!!
A rendezett rehabilitációnak köszönhetően a beszéd /nyelv fejlődése - többnyire - a megszokott sorrendben halad,
csak az átlagosnál lassabban megy végbe (LT gyerekek).

A hasadékos gyermekek beszédének/nyelvének sajátosságai Žatková (1982): A „csökkent beszédkészség, a

beszédfejlődés lassú tempója, még az idejében végrehajtott műtétek esetén is . Vizsgálatainak eredményei alapján
jellemzi őket: Nehezen lépnek ki a holofrázisok időszakából, Késik a mondatok megjelenése , · Gyakori az
agrammatizmus , · Mondataik hiányosak, · Szókincsük jelentős elmaradást mutat a kontrollcsoporthoz képest.
Iskoláskorra elmaradásaik mérséklődnek, a rehabilitáció függvényében: „ sérülésspecifikus terápia esetén esélyük van
a felzárkózásra!

Milyen esetben javasolt a VPP?

Nyílt orrhangzósság, ha a logopédiai terápiával javulás már nem érhető el Lágyszájpad-elégtelenség esetén Nazális
reflux esetén Jó, hogyha a döntést egy szájsebészből, fogszabályzó szakorvosból, logopédusokból, esetleg
tanárokból… stb. álló munkacsoport hozza meg.

Velopharingoplasztika / VPP
beszédjavító műtétek (érdemes beiskolázás előtt ) Legtöbbször csak másodlagos műtéti eljárásként alkalmazzák -
A gyakrabban használt műtéti technikák : Sanvenero-Rosselli-féle (kranial gestielter Schleimhaut- Muskel- Lappen
aus der Pharynrückwand) Schönborn-Rosenthal féle (kaudal gestielter Lappen) -Push-back -Levator plastika

Logopédiai következtetések:
Ezek a gyermekek az egészségügy és az oktatás rendszerében jelen vannak ( a közoktatási törvény biztosítja
számukra az ellátást!!) meg kellene kapniuk a korszerű, team-szemléletű, komplex ellátást.

A komplex ellátást nehezítő okok:

A gyermekek orvosi ellátása az egészségügyben zajlik!!! A logopédus a közoktatásban van jelen (kevés kivétellel!)!

A korszerű ellátás feltételei:

1. Team-munka: Állandó tagokkal: gyermeksebész, gyermek-fül- orr –gégész, foniáter, gyermekaudiológus,
gyermekfogász, fogszabályozó, szájsebész, logopédus, Koordinátor (nővér?!!!, Pécsi Tudományegyetem, Pintér-
Vástyán)  Esetenkénti tagokkal: Genetikus, kardiológus, radiológus, szemész, idegsebész, pszichológus
2. Tervezett csoporttevékenység, kialakított „algoritmus”. Mikor, ki, mit csinál teamben? (vizsgálatok, műtétek,
tanácsadás, korai fejlesztés, terápiák) A pécsi példa: a nővér-koordinátor (szociális munkás szerepben) vezeti a
szülőt, adminisztrációs feladatokat lát el (2007). 3. A csoport tagjai közötti kompetenciák ismerete, elismerése. 4. A
munkacsoport tagjai közötti rendszeres információ csere, találkozás, esetmegbeszélés. 5. Kapcsolattartás a kórházon
kívüli „világgal” ( a nem a kórházban dolgozó logopédussal, pszichológussal, pedagógussal), civil szervezetekkel. 7.
Továbbképzési lehetőségek. 8. Külföldi tapasztalatcserék.

A logopédiai fejlesztés rendszere (1;0-18 éves korig), területei, feladatai az interdiszciplináris ellátás keretein belül
(Sandra Neumann nyomán, 2003):
1. Születéstől 1;0-1;6 éves korig:  Szoptatási és táplálási tanácsadás,  Orofaciális terápia a szopás és nyelés
javításának érdekében,  A szülők felvilágosítása a beszéd és nyelvfejlődésről és a lehetséges eltérésekről ajak és -
szájpadhasadékos gyermekek esetében (Sandra Neumann: Beszélgessünk együtt!, 2006),  Tanácsadás a szülőknek a
szájpadhasadékról,  Tájékoztatás, információk közvetítése a finanszírozási lehetőségekről, jogokról, 
Együttműködés más korai fejlesztőközpontokkal (szindrómák esetén).
2. 1;0-1;6 éves kortól 3 éves korig:
 A szájpad műtét után a korai beszédfejlesztés koncepciójának megbeszélése a szülővel (célok, feladatok,
megvalósítási terv).
3. Két éves életkortól (de legkésőbb három éves korig) a beiskolázásig :  Az első dokumentált, írásban rögzített
fejlesztődiagnosztika (logopédiai vizsgálat),  Az ambuláns terápia kezdete a szülővel és a gyermekkel (kb. 100-150
ülés) a klinikán vagy a logopédiai intézetben (a beszédpraxisban),  Szoros együttműködés a logopédiai intézetekkel,
(cserelehetőség a megfelelő minőségi körben)  A kooperáció kiépítése az óvodákkal (szülői igény szerint),  Fél és
egy éves logopédiai kontroll.
4. 5 éves kortól 7 éves korig (a beiskolázás előtt):
 Komplex logopédiai vizsgálat, analízis (dokumentált), a szájpadplasztika szükségességének (velofaringeális
plasztika, VPP) a megítélése, konzultáció a fül –orr- gégésszel.
5. Hat éves életkortól:
 Beszédterápiás gondozás a szájpadplasztika után.  Hozzászoktatás az új anatómiai-funkcionális viszonyokhoz. 
Logopédiai kontroll 1 évvel a plasztika után (írásban rögzített, dokumentált).  Együttműködés a maxillo-faciális
sebésszel a „harapást javító készülék” használatát illetően.
6. Kilenc éves életkortól:
 A video-feedback alkalmazása, flexibilis orrendoszkóppal, a vizuális visszajelzés felhasználása a VPI megítélésére.
7. 15 és 18 éves kor között:
 Logopédiai vizsgálat az osteotomia előtt.  Általános logopédiai záró kontrollvizsgálat (az elbocsátás előtt). Írásban
rögzített, dokumentált.

A logopédiai diagnosztika területei, amire feltétlenül figyelni kell!!!

Anamnézis felvétel:  családi, általános,  speciális: szopás , nyelés, etetés, táplálkozási, rágási, nehézségek 
beszédfejlődési: kóros rezonancia kezdete, változékonysága (betegséggel, beszédpéldával)  Szociális anamnézis
Hirschberg
Alapelvei
Megfigyelések
 rhinophonia (+ = nyílt, – = zárt),
 “nasal escape” (levegőszökés az orron át),
 arc- és orrfintorok,
 az artikuláció zavarai,
 beszédérthetőség,
 a primer hangképzés zavara
 a gyermek taníthatósága.

A fogak, az állkapocs , a nyelés megfigyelése:

+ harapás, nyelés
+szájérzékelés
nyelv tapintásos érzékenysége
lokalizációs képessége
két pont megkülönböztetési képessége

A szájüreg térbeli ismerete

A szájérzékelés érzékenysége,
A szájüregi nyomás megfelelő mértéke,

A hátratolódott képzés:
kompenzáló szokás.
egyes beszédhangokat nem képesek szabályosan létrehozni;

Az artikuláció eltérései:
A képzés helyének eltolódása
A képzési mód megváltozása
A képzési hely és mód megváltozása
Az ejtés színezete rinofóniás

Mássalhangzók:
II. létrehozott:
I. hiányzik / alália 1) helyesen képzett
2) eltérő

a) más hang helyettesíti b) diszlália

laringeális aringeális
faringeális faringeális
előre tolódott képzés rinofóniás
hátra tolódott képzés előre tolódott képzés
rinofóniás képzés hátra tolódott képzés
pszeudo képzés rinofóniás képzés
- enyhe
- közepes
- súlyos

Az artikulációs terápiában fontos

o A hangkiépítés h hang kilégzésével (pszeudo képzés megakadályozása),
o Lágy hangindítás,
o Az artikuláció előre hozása, ennek normalizálása,
o A zöngétlenből a zöngés hang kialakítása.

A hallási differenciáló képesség vizsgálata:

  A beszédhangok megkülönböztetése
 A rinofóniás és a tisztán ejtett hangok megkülönböztetése.
 A viselkedését és magatartás megfigyelése
 Kiegészítő vizsgálatok: a beszéd-és a nyelv fejlettség, a szeriálitás, az auditív és verbális emlékezet, a
passzív szókincs, az aktív észlelés- és beszédmegértés, a vizuomotoros koordináció, a rajzkészség , a diszlexia
veszélyeztetettség
 A hangadás, A beszéd folyamatosságának, A prozódiának A nyelvi fejlettség, a morfoszintaxis vizsgálata

Az orrhangzós beszéd terápiái

1. Korai fejlesztés
- esztétikai és funkcionális eredmény legyen – ne legyen stigmatizált
- a logopédia fejlesztés minél korábbi
- iskolai érettség kialakítása

Megoldandó feladatok összefoglalása:

 A táplálás
 Műtétek sorozatának megtervezése
 Hallásvizsgálat (születés után, majd folymatosan)
 Fogszabályozás (5-6 éves kor körül)
 A nyelés rendezése
 Mozgásfejlesztés (mozgásfejlődésük több tényező miatt eltér a tipikusokétól!!!): nagymozgások,
finommozgások, beszédhez szükséges mozgások
 Beszéd-és nyelvi fejlesztés
 Utógondozás

Logopédiai eljárások A tanácsadás (home training)

 anyának, a családnak érzelmi támaszt nyújtson, mely a gyermek születése utáni elkeseredést, szorongást,
feszültséget feloldja,
 A hasadékról, a várható műtétekről, az intézményről való felvilágosítás a szülész-nőgyógyász és a
gyermekorvos feladata, mely a család után tájékoztatja a hasadékos teamet is a várható habilitáció
folyamatáról.
 A szociális munkásnak is nagy szerepe van a szülők támogatásában, az információáramlásban, ő lehet a
kapocs a szülők és a szakemberek között
 A rágás szorgalmazása ( a szopás hiánya miatt igen fontos!!) Így az izmok tónusa megfelelővé válik,
elősegíthetik az ajkak és a premaxilla helyes helyzetének kiépítését. Laza, könnyed és gyors mozgás
kialakítására törekszünk (nem görcsös és feszes!) Ezt előkészítheti az egész testre irányuló harmónikus
mozgás kialakítása.

Wulff-féle terápia

 A tanácsadás célja a beszédterápiára való felkészítés, melyet a Becker-féle programhoz hasonlóan a szülő
együttműködésével, a feladatok otthoni gyakorlásával képzel el.
 A gyakorlatok a mozgás-, a beszédszervek működésére, a hallási figyelem fejlesztésére fókuszálnak.
 A terápia előkészítő gyakorlatai az ajak-, szájpad-, torok-, garat-, gégeizmok és a test egész izomzatának laza
mozgását igyekszenek kialakítani, melyeket az ajak, az alsó állkapocs, a nyelv, a szájpad, a garat és a szájtér
izmainak erősítése követ.
 Wulff mindegyik izomzat fejlesztésére külön gyakorlatokat dolgozott ki műtét előtti és műtét utáni
állapotokhoz

Ruth-Becker terápia
  Célja: a súlyos beszédhiba kialakulásának megelőzése, a gyermek meglevő tüneteinek leépítése és csengő,
vagyis nem nazális hangszín elérése.
 Gyakorlatait 1,6 - 3,0 éves korú gyermekek részére fejlesztette ki, melyek kiterjednek a légzés szabályozására,
az auditív differenciálásra, a vizuális orientációra, az ajak- és nyelvgyakorlatokra, illetve a hehezetes és
magánhangzó gyakorlatokra.
 A foglalkozásokat az anya vagy más közelálló személy jelenlétében kéthavonta javasolja, mivel nagy
fontosságot tulajdonít a kísérő személyének, az otthoni gyakorlásnak.
 A gyakorlást elő-, majd utánmondással, egyéni, vagy kiscsoportos formában képzelte el, de minden esetben a
természetes napi tevékenységekhez kötve

Gereben – féle logopédiai terápia

az artikulációs bázis fejlesztése (a beszédszervi mozgások összehangolása, szájlégzés kialakítása, a helyesen képzett
beszédhangok fejlesztése, rögzítése és automatizálása),
a szenzoros differenciálás (a nazális és tisztán ejtett hangok elkülönítésére), az anyanyelv helyes használata,
személyiségformálás (pozitív motiváció, helyes önértékelés kialakítása, kitartás fejlesztése)
a szakemberek közötti együttműködés (a vizsgálatok és a fejlesztés érdekében).

A program két részből áll:

I. Előkészítő-alapozó kezelési szakasz :

Célja:
 az iskoláskorra való felkészítés,
 a szülők felvilágosítása a várható eredményekről,
 nevelési tanácsadás,
 a logopédiai előkészítés.
Tartalma: adatgyűjtés,vizsgálat,tanácsadás, az előkészítő alapgyakorlatok: ajak-, nyelv-, szájpad- és légzéstorna
mozgásfejlesztő logopédiai előkészítés (egész testre kiterjedő mozgásfejlesztés).

II. Intenzív (műtét utáni) beszédjavító szakasz:

a helyesen képzett hangok, a szocializáció kialakítása.
artikulációs mozgások fejlesztése, az ajaktorna, légzéstorna, nyelvtorna, rezonancia gyakorlatok, szájpadtorna,
szenzoros differenciálás, hangfejlesztés, hangrögzítés, motoros differenciálás, automatizálás. (

Az orrhangzós beszéd hangfejlesztésének módszertani MEGFONTOLÁSAI :

……

Tehát a hangfejlesztés sorrendje Az artikuláció terápiájának szempontjait is figyelembe véve: h, m, p, n, l, t, f, v, k, g,

d, b, sz, z, c, ny, ty, gy, s, zs, cs, r.

Hangrögzítés és motoros differenciálás: A hangalakban tisztán ejtett, helyesen képzett beszédhang rögzítése
mindhárom fonetikai helyzetben

Automatizálás: A kialakított, helyesen képzett hangok beépítése a beszédbe: szavakban előmondás után. Önállóan,
gyakorló szövegekben, versben, prózai szövegben, spontán beszédben, olvasásban.
Az artikuláció és az orrhangzós beszéd terápiájának különbségei:

1. Korábban kezdődik a gondozás (tanácsadás, korai fejlesztés)

2. Hosszabb időt vesz igénybe (2 év)
3. A szülő segítsége meghatározó.
4. A légzésgyakorlatoknak nagyobb a jelentősége.
5. Az előkészítőgyakorlatokban helye van az egész testre kiterjedő mozgásfejlesztésnek (nagy-mozgások,
finommotorika), amely sokkal intenzívebb és hosszabb időt vesz igénybe.
6. A hallási differenciálás fejlesztése a zörejek, zenei hangok elkülönítésével indul, a beszédhangoké pedig sajátos
elemeket is tartalmaz. Így a normál és a paraláliás ejtés elkülönítésén kívül a rinofóniás és az orális színezet, valamint
a normál és a hasadékosokra jellemző hibás ejtés eltérésének észrevetetése is cél.
7. A hangfejlesztés sorrendje is más mint a pöszéknél.(lásd Gerebenné anyagát)
8. A rögzítési sorrend: változik a pöszeséghez képest a nyílásszög szerint.
9. A motoros differenciálásban a pöszeség terápiájától eltérő szempontok is érvényesülnek

Bittera terápia

-beszédszervi állapot és működés : orr, ajak, ajakmozgások, nyelv, nyelvmozgás, szájpadlás, uvula,mandulák, légzés,
szívás, fújás
- arc- és orrfintorok
- nazális turbulencia – surranó zörej
- velofaringeális zár 4 fajtájának megfigyelése

fejlesztés
- helyes légzéstechnika,
- mgh-k rinofóniás szinezetének csökkentésej
- msh-k kialakítása

Hangfejlesztés igen időigényes:

1. levegőáram nélkül a felső ajak és nyelvperem zárlatának létrehozása,
2. zárfelpattintás levegőáram nélküli kibocsátásának mozzanata.
3. igen halkan, erőkifejtés nélkül irányíttat levegőt a szájüreg elülső részébe.
4. a nyelvperem beemelése a felső fogsor mögötti területre.
5. ajánlatos a szájtéren kívül indított hangfejlesztés, ez segíti elő a hátracsúszott képzés megelőzését.

A hangrögzítés szempontjai:
 a felső nyelvállású magánhangzók kívánják meg a lágyszájpad legerőteljesebb zárását, ezért kezdetben
egyszerűbb a rögzítést inkább az á, a, e, é hangokkal indítani
 a hasadékosok nyelvmozgásának tervezési, kivitelezési nehézsége a mássalhangzók képzési átmeneteinek
kidolgozásában célszerű különböző a már létrehozott ciklikus és aciklikus szótagsorokat felhasználni, ezekkel
rögzíteni.

Automatizálás : sokáig elhúzódhat!

 Hatékonyságát az analóg mondatok gyakorlásával növelhetjük, ha olyan toldalékokat használunk fel,
amelyben az éppen automatizált hang szerepel.
 Az artikulációs-orrhangzós terápia gyakran két éves időtartama alatt elérhető hasadékosoknál a lágyszájpad
izomzatának erősödése, a fonémakészlet, a szókincs, a mondatszerkezet beiskolázáshoz szükséges szintjének
elsajátítása.
 Utógondozás szerepe: hogy a pubertás idejére felkészítse a hasadékosokat a zavartalan kapcsolatteremtésre.
Münster

Az ajak-, szájpadhasadékos gyermekek logopédiai terápiája

Először keretterv készítése.
Eszmecsere más terápiás területek szakembereivel, a gyermek nehézségeinek megbeszélése érdekében.
A terápia átláthatósága, játékszituáció létrehozása, beszédkedv felkeltése.
A terápia fő céljai:
 Az orofaciális érzékelés fejlesztése,
 Az auditív érzékelés fejlesztése,
 A taktilis-kinesztetikus érzékelés fejlesztése,
 A vizuális érzékelés fejlesztése,
 Tónusszabályozás,
 Légzés/ légzésszabályozás,
 Ajakizomzat aktivizálása,
 Lágyszájpad izomzatának erősítése,
 Szülői tanácsadás,

Ötletek a terápiához
Ajak:
o az arcból való kiemelkedés javítása,
o felsőajak nyújtása,
o ajaktónus fokozása,
o ajakmozgás koordinációjának javítása,
ajak szenzibilitásának fokozása.
Nyelv:
o a nyelv nyugalmi helyzetének normalizálása,
o a nyelvközép kiemelkedésének fejlesztése,
o a nyelvizom tónusfokozása,
o a nyelvmozgás koordinációjának javítása,
o a nyelv szenzibilitásának fokozása.

A lágyszájpad-működését javító gyakorlatok:

 Fúvógyakorlatok:
madártoll, szappanbuborék, vatta, hangszerek, gyertyaláng lobogtatása, célba fújás, szélkerék forgatása…
stb.,lehelés (tükörre, ablaküvegre),
 Ásítógyakorlatok
 Szívógyakorlatok: szívószállal borsó felszívása, gombra kötött fonál felszívása, memory… stb.,
 Szaglást fejlesztő játékok: illat-memory, szagok felismerése bekötött szemmel… stb.,
 Légző- és hanggyakorlatok: Egész testre kiterjedő gyakorlatok a rekeszizom fejlesztésére háton fekvésben
biciklizés, lufi ütögetése lábujjakkal, vatta csipegetése, gyúrás, ujjfestés,
 Toló- és húzógyakorlatok: labda püfölése, szög beverése…,
 Hangerősítő mozgások

Gyakorlatok az auditív észlelés és a változatos hangadás fejlesztésére

 Irányhallás
 Hangfelismerő játék: hétköznapi zörejek, állathangok,
 Hang-memory: azonos-különböző,
 Gyakorlatok zörejek, hangok, szavak differenciálására,
 Hangmagasság és hangerő variálása