5.

A generatív nyelvészet nemzetközi előzménye, illetve a magyar nyelvészetbe való

beilleszkedése

♥ 1950-es évektől lesz domináns Chomsky elmélete, Ferdinand de Saussure elmélete alapján
dolgozik
o kompetencia a saussure-i langue fogalommal állítható párhuzamba
o a mondat leírási szintje számára a parole körébe tartozott, míg a generatív nyelvész
számára a cél a jól megformált mondat megragadása
o performancia: beszéd vagy írás révén létrehozott szósorok  ez a saussure-i parole
♥ Chomsky példaképe az amerikai strukturalizmus, a közvetlen összetevős elemzés
o deskriptív, strukturalista, disztribúciós iskola
o számot akart adni a pontos szórendről is
o nem kell a jelenéshez hozzáférni  indián nyelvek feltárása, értelmetlen mondatok
elemzése
o nyelvészetileg releváns kapcsolat megtalálása, amik fogják egymást valamilyen
grammatikai kohézió révén
o 1. lépés: közvetlenül összetartozó szavak megkeresése, egy összetevői csomópont
alatt egyesíteni kell őket
2. lépés: folytatni a további közvetlen összetevők keresését, az újabb és újabb
csomópontokat egyenrangúnak tekintjük az egyesítési művelet szempontjából
3. lépés: az elemzésnek akkor van vége, amikor az egész egy csomópont alatt egyesül,
azaz megtaláltuk magát a mondatot
o mi tartozik össze? jellemzők:
o helyettesítés: 6 kutya  6 komondor
o csoport megnevezés: 6 kutya  kutyák
o együtt mozgatás
♥ transzformációs generatív grammatika, amely a Kiefer Ferenc által szerkesztett Strukturális
magyar nyelvtan mondattani kötetének tanulmányaira épül
♥ a tanulmányos tudományos keretét Noam Chomsky-féle generatív nyelvelmélet
transzformációs ága, a 80-as évek második felére kialakult módosított kiterjesztett sztenderd
elmélet
♥ Chomsky tanulmányai formálták a nyelvészetet stabil alapokon álló, modern tudománnyá;
valamennyi modern természet- és társadalomtudományban lezajló matematikai alapozást a
nyelvtudományban neki köszönhetünk
♥ a nyolcvanas évekre jött létre a magyar generatív nyelvészeti iskola
♥ É. Kiss Katalin, Szabolcsi Anna